ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAM

-0-

Budapest XVI. Kerületi Kölcsey Ferenc Általános Iskola 1161 Budapest XVI. Hősök tere 1. OM 035092

ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013. augusztus Tel/fax: 405-8877 Email: [email protected] www.kolcsey.suli.hu Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-0-

Pedagógiai Program (2013. )

-1BEVEZETŐ ISKOLÁNK BEMUTATÁSA Küldetésnyilatkozatunk Iskolánk adottságai, legfontosabb jellemzői: A.) NEVELÉSI PROGRAM I. Pedagógiai alapelveink II. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok V. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák VI. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv VIII. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik IX. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok X. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program XI. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek XII. Az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatása XIII. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái B.) HELYI TANTERV I. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelményeik

II.

Évfolyamok, óraszámok

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei IV. A környezeti és egészségnevelési elvei V. A tanulók felvételi követelményei és az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele VI. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai VII. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése VIII. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai IX. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése, minősítése X. A tanulók fizikai állapotának mérésére használt módszerek XI. Fogyasztóvédelem C.) A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK D.) A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

2 3 3 3 9 9 12 22 24 30 30 34 37 39 40 41 48 52 52 56

III.

Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-1-


58 60 63 66 98 103 104 109 115 117 119

-2-

BEVEZETŐ Pedagógiai programunk:

A 2011. 01. 17-én életbe lépett és 2012.08.22-én hozott nevelőtestületi határozattal a Nemzeti Köznevelési Törvény 97. §. (6) bekezdése alapján módosított iskolai pedagógiai program átdolgozása. A program újabb felülvizsgálata és átdolgozása a jogszabályok változása, az új Nemzeti Alaptanterv és az új Kerettanterv miatt vált szükségessé. Az iskoláknak a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény jelenleg érvényes rendelkezése alapján 2013.03.31-ig felül kell vizsgálniuk pedagógiai programjukat. Az iskolánkban folyamatosan követjük a törvényi és társadalmi változásokat, elvárásokat. Az oktatás piacosodik, gazdasági versenytényezővé válik. Elvárják az iskolától, hogy a gyerekekben társadalmilag hasznos képességeket alakítson ki: 

környezettudatos magatartásra, konstruktív életvezetésre való igényt,



folyamatos tanulásra, önálló ismeretszerzésre és önfejlesztésre való igényt,



a tolerancia képességét,



kommunikációs és együttműködési képességeket,



idegen nyelvi kommunikáció képességét,



kezdeményező és vállalkozói képességet,



magyar nemzeti értékek ismeretét, tiszteletét,



hazánk, a család megbecsülését,



a környezetünk megóvását.

Az iskolának alkalmazkodnia kell ezekhez az igényekhez, folyamatos megújulásra készen. Ezért állandóan figyelni és értékelni kell az iskola legfontosabb partnereinek (szülők, tanulók, fenntartó) igényeit és elvárásait. A Kölcsey Ferenc Általános Iskola értékes hagyományaira építve, széles tevékenységkínálattal, a gyerekek sokoldalú fejlesztésével törekszik a gyorsan változó, fejlődő kor kihívásainak megfelelni.


-2-


-3-

ISKOLÁNK BEMUTATÁSA Küldetésnyilatkozatunk: Olyan iskolát szeretnénk biztosítani: -

ahová a gyermekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló, biztonságos és szerető légkör veszi körül őket

-

ahol a természetes gyermeki kíváncsiságot megőrizve, az életkori sajátosságaiknak megfelelő módszerekkel, élményeken keresztül sajátítják el ismereteiket

-

ahol a széleskörű tevékenységkínálat segítségével, tapasztalati úton képességeik sokoldalúan fejlődhetnek, és a tanulás motivációs alapja a sikerélmény

-

ahol mindenki fontosnak tartja tanulóink testi, lelki egészségének fejlesztését, környezettudatos magatartásának kialakítását

-

ahová a szülők szívesen hozzák gyermekeiket, mert úgy érzik az iskola megfelelő módon bánik velük

-

ahol a tantestület minden tagja fontosnak érzi magát, megtalálja azt a tevékenységet, amelyhez a legjobban ért és alkotói szabadsága kibontakozhat

-

amelyik rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, a tanulók, a szülők és a fenntartó igényeihez

Az intézményi adatai: Az intézmény neve: Kölcsey Ferenc Általános Iskola Székhelye:

1161 Budapest, Hősök tere 1.

Típusa:

8 évfolyamos általános iskola

Az intézmény működési területe: Budapest XVI. kerületének (mint működtető) és a Klebersberg Intézményfenntartó Központ (mint fenntartó), valamint a Kormányhivatal által kijelölt területe. OM azonosító: 035092

Iskolánk adottságai, legfontosabb jellemzői: Iskolánkat zöldövezeti, kertes családi házak, illetve emberi léptékű mikro lakótelepek övezik. Nem forgalmas a környéke, s bár jól megközelíthető tömegközlekedési eszközökkel is, mégis sok szülő hozza autóval gyermekét. Az épület előtt kellemes parkban lehet pihenni. Napköziseink gyakran levegőznek, játszanak, mozognak a parkban, a parkot körülvevő földút pedig a futáshoz nyújt lehetőséget testnevelés órákon. Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-3-


-4Az iskola fő épülete /Hősök tere 1./ a századforduló táján épült, jegyzői hivatalként működött. Patinás, egyemeletes, sajátos hangulatú téglaépület. Folyosóin, lépcsőházán csak használat közben látszik, hogy nem gyermekek számára épült. Az 1950-es évek közepétől folyik benne iskoláskorú gyermekek oktatása. Az U alakú épület belső udvara játék és sportolási célokra lett kialakítva, minden tenyérnyi helyet kihasználva. 2002. óta pályavilágítás is működik. Az udvart és az épület környékét ősplatánok és vadgesztenyefák árnyékolják. Az iskola külső- belső képe, környezete nyugalmat, biztonságot sugároz. Az intézmény önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmény, amely egy feladat-ellátási helyen, jelenleg 18 osztállyal működik, átlagosan 435 tanulóval. A sajátos nevelési igényű gyermekek, a hátrányos helyzetű, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatásban, nevelésben részesülnek. A működéshez a megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosítottak, szinten tartásuk, fejlesztésük, minőségileg magasabb szintre emelésük kiemelkedő szerepet kap az iskola életében. Az iskola nyitott, szolgáltató, általánosan képző iskola, speciális programjai között szerepel a természettudományos, az idegen nyelvi, illetve az ének-zenei képzés. Az ének-zene oktatásának több évtizedes hagyománya van iskolánkban.

Igyekszünk a rendelkezésre álló anyagi forrásokat tanulóik nevelésére, fejlesztésére, az oktató munka hatékonyabbá tételére, az ügyviteli munka célszerűsítésére, a munkakörülmények jobbá tételére fordítani. A belső szabályzataink megfelelnek a törvényességnek. Készítésük során arra törekedtünk, hogy ne legyenek az élettől idegenek, és az iskolai hagyományokat, szokásrendszert is tükrözzék. Szabályzataink koherensek, a mindennapos iskolai tevékenységek során valóban szabályozóként működnek. Az intézmény fő épületéhez két melléképület tartozik, ahol kisebb nagyobb tantermek, szaktantermek biztosítják a szakórák speciális feltételeit és a csoportbontás lehetőségét. Az osztálytermek a fő épületben két szinten helyezkednek el. Tantermeink világosak, tágasak, jól felszereltek. Az iskola környezetének hatásai, elvárásai meghatározó tényezői az intézményi stratégia kialakításának. Az ének-zene oktatás, a változatos sportélet, a színvonalas oktatás, szabadidős programok sokasága, az iskola közvetlen légköre miatt sokan íratták és íratják be ide gyermekeiket. A kerületben az egyik népszerűbb, gyermekközpontú, családcentrikus intézmény hírében állunk. Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-4-


-5Gyakran hívják tanulóikat különböző kerületi rendezvényekre. Minden részt vevő, gyermek és pedagógus szívügyének tartja, hogy a meghívás jellegének megfelelő módon, színvonalasan tegyen eleget a partnerek elvárásainak. Az intézmény szoros kapcsolatban áll Napraforgó Gyermekjóléti Központ Családsegítő szolgálattal és a Kertvárosi Nevelési tanácsadóval, kerületi kulturális intézményekkel. Kevés a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanuló. Az iskolába lépő gyermekek nagy része megfelelő szinten rendelkezik azokkal a részképességekkel, amelyek birtokában sikeresek lesznek az iskolai életben.

Az intézmény illetékességi és működési köre Az iskola feladat-ellátási kötelezettsége elsősorban a fenntartó által meghatározott körzetben, másodlagosan Budapest Főváros XVI. kerület közigazgatási területén lakó vagy tartózkodó tanköteles gyermekek nevelésére és oktatására terjed ki. Ezt meghaladóan üres férőhelyeivel a szabad iskolaválasztás érvényesítését szolgálja.

Iskolánk személyi és tárgyi feltételei: Személyi feltételek:

Tantestület Iskolánk tantestülete szakmailag jól képzett, munkájuk iránt elkötelezett emberekből áll. Jól összeszokott pedagógusok, fontos törekvése, hogy egységes pedagógiai értékeket közvetítő oktatói nevelői közösséget alkosson. Igénylik a folyamatos továbbképzést, megújulást. Szakos ellátottságunk teljességére mindig ügyelünk. Oktató-nevelő munkát segítők Iskolánkban az oktató-nevelő munkát segítőknek – logopédus, könyvtáros, fejlesztő pedagógus, pszichológus- nagy szerepe van abban, hogy évek óta nem fordult elő lemorzsolódás. Az egyénre szabott fejlesztés abban segít, hogy a tanulók az osztályközösségbe jobban beilleszkedjenek, sikeresebben teljesítsenek. Technikai dolgozók: Az iskolában folyó oktató-nevelő munkához a rendkívül fontos hátteret technikai dolgozók biztosítják. Megteremtik a zavartalan működés feltételeit, ők tárgyi feltételeink gondozói és mindennapjaink segítői.


-5-


-6Tárgyi feltételek:

A tanítás 3 épületben folyik: Hősök tere1. Műemlék jellegű épület, az alsó szintje az alsó tagozatos osztályoknak, az étkezőknek, a tornateremnek és az öltözőknek, második szintje néhány alsós, ill. a felsős osztályoknak ad otthont. Épületünket folyamatosan újítgatjuk lehetőségeink függvényében. Földszintjén

működő

könyvtárunk

a

gyerekek

kedvelt

helye.

Alagsorában

pince-színház működik. A folyosón elhelyezett tárlókban iskolánk büszkeségeinek fotói, kupái, ill. kiállítási tárgyak találhatók. Délutáni napközis, tanulószobás fogalakozásaink népszerűek. A tanulási idő tiszteletben tartásával sok érdekes, színvonalas, szabadidős, közösségépítő programot szervezünk. Osztálytermeink nagysága változó, az osztályok elhelyezése ezért a létszámok függvényében történik. Termeink barátságosak, otthonosak, ízlésesen dekoráltak. 

Tanterem

18 db



Számítástechnika terem

1



Nyelvi, csoport szobák

2



Könyvtár

1



Tornaterem

1



Irodák

3



Tanári

2



Melegítő-tálaló konyha

1



Étkező helyiség

2

Hősök tere 3. 

Technika terem

2



Logopédiai szoba

1



Orvosi szoba

1

Hősök tere 4. 

Természettudományi előadó 1



Matematika szaktanterem


1

-6-


-7Digitális technikával, internetes hozzáféréssel jól felszerelt termeinkben biztosítjuk tanulóinknak az információszerzéshez, a tanuláshoz szükséges feltételeket. Tárgyi feltételeink otthonos és egészséges környezetet biztosítanak tanulóink egész napos foglalkoztatásához.

Iskolánk hagyományai: -

Tanévnyitó- és tanévzáró ünnepélyek, az első osztályosok ünnepélyes fogadásával, ill. nyolcadikos tanulóink búcsúztatásával.

-

Műsoros iskolai ünnepséggel emlékezünk a nemzeti ünnepekre október 6., október 23., március 15., a zene világnapjára, a Nemzeti Összetartozás Napjára

-

Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, a Föld napján, Madarak-fák napján.

-

Iskolánk névadóját tanulmányi versenyekkel, iskolai megemlékezéssel ünnepeljük a Himnusz születése a magyar kultúra napján.

-

Karácsonykor és májusban hangversenyt adunk jelenlegi és régi diákjaink közreműködésével

-

Farsangi rendezvényünket iskolanap keretében tartjuk, amely nagyon népszerű tanulóink és hozzátartozóik körében is.

-

Közös iskolai kirándulást tartunk évente legalább egy alkalommal, melynek célja természeti értékeink megismerése.

-

Természetjáró táborokat, erdei iskolákat szervezünk.

-

Kiemelten támogatjuk a tanulói önkormányzat (DÖK) működését, segítjük a tanulók önállóságra való felkészítését, közéletiségre nevelünk.

-

Tanulmányi versenyeket és rendezvényeket szervezünk, és tevékenyen részt veszünk kerületi, fővárosi és országos pályázatokon, versenyeken, vetélkedődön.

-

Iskolaváró programot szervezünk a leendő elsőosztályos gyermekeknek és szüleiknek a beiskolázás előtt.

-

Megtekintjük a Galiba színjátszó csoport előadásait.

-

Karácsonyi klubdélutánt rendezünk.

-

Családi napokat tartunk.

-

DÖK rendezvényeket szervezünk.

-

Gyermeknapra változatos és színes programokkal készülünk.

-

Ballagáson búcsúzunk végzős diákjainktól.


-7-


-8A felsoroltakon kívül számos iskolai, vagy osztályszintű program gazdagítja tanulóink iskolai életét. Programjaink nyitottak, amelyeken a szülők is szívesen részt vesznek. Ezen felül iskolánk folyamatosan jelen van lakóhelyünk közösségi életében, programjaiban.


-8-


-9-

A.) NEVELÉSI PROGRAM I. Pedagógiai alapelveink Pedagógiai nevelő-oktató munkánk során az előírásokban rögzített és a tantestület tagjai által közösen meghatározott értékek közvetítését alapfeladatnak tekintjük, és a nevelő-oktató munkánkat ezen értékek mentén végezzük. Nevelő-oktató munkánk alapelveit kialakító értékek: -

egymás tisztelete, megbecsülése

-

humanizmus, szeretet, elfogadás, tolerancia

-

az egyéni képességek figyelembe vétele

-

becsületesség, igazságosság, őszinteség, bizalom

-

a természet tisztelete, védelme, környezetünk megóvása

-

önfegyelem, önismeret, példamutatás

-

pontosság, igényesség és kitartás a munkában

-

a tudás, a munka, az erőfeszítés megbecsülése

-

önállóság, szabadság, mások szabadságának tisztelete

-

esztétikai, művészeti értékek, az egyetemes és nemzeti kultúra tisztelete

-

derű, humor, mely átsegít a nehézségeken.

Pedagógiai alapelveink: -

iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat;

-

alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges tanulási képességek kiművelésének;

-

kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra;

-

a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a tanuló egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van;


-9-


-10-

a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében;

-

a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához;

-

az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát;

-

minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át;

-

iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása;

-

a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;

-

minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét;

-

Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek, biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség-kibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek.

-

minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési - szövegalkotási, matematikai - logikai, szociális, életviteli és környezeti, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat;

-

az ismereteket – készségeket, kompetenciákat és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük az oktatás során;

-

hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez;

-

iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával;

-

iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket tanít és fejleszt, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben;

-

az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal;


-10-


-11-

az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét;

-

a nevelési - oktatási folyamatokban következetes, „emberléptékű” követelményeket támasztunk;

-

megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét;

-

reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány kiválasztását;

-

a kommunikációs - és a társadalmilag elfogadott viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét;

-

alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához, a magyarsághoz való kötődés érzését;

-

a képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez;

-

minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és tanácsaira életének egyéb problémáiban;

-

a gyermekek egész személyiségének, képességeinek fejlesztése áll a középpontban;

-

minden gyermek megkapja a lehetőséget ahhoz, hogy megtalálja azt, amiben tehetséges;

-

feladatunk, hogy tanulóinkkal elsajátíttassuk, a mindenki számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait, amelyekre biztonságosan építhetik további tanulmányaikat;

-

megmutatjuk az utat ahhoz, hogyan bővítsék önállóan ismereteiket, felhasználva az írott ismerettárak és a kommunikációs eszközök lehetőségeit;

-

diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük;

-

széleskörű tevékenységkínálattal minél több területen képezzük diákjainkat, megadva a lehetőségét a későbbi, érettebb korban történő pályaválasztásnak;

-

nagy figyelmet fordítunk az emberiség jövőjét meghatározó közös problémákra;

-

az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk: o az egyén és az állam felelősségét; o az egyén és a társadalom lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásában; o környezetünket, a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésének fontosságát.


-11-


-12-

az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk.

II. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi - erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Az a gyermek, aki az iskolában megtanul gondolkodni, tanulni, megismeri a felfedezés örömét, az felnőttként munkájában is hatékonyabban fog gondolkodni, cselekedni. A diákokat fel kell készítenünk a jövő kihívásaira, ki kell bennük alakítani az élethosszig tartó tanulás, a lifelong - learning szemléletét. A tudás értékét, a siker, az erőfeszítés örömét kell megismertetnünk tanítványainkkal. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.  Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.  Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).  Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.  Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.  A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.  Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-12-


-13 A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.  A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Magyar nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.  A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.  Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Céljaink és feladataink: Alsó tagozaton az alapfokú nevelés-oktatásban 1-2. évfolyamon és 3-4. évfolyamon Céljaink: -

az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság megőrzése, felkeltése és fejlesztése, a gyermekek természetes fejlődésének, érésének segítése

-

a gyermekek átvezetése az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás tevékenységeibe

-

a játékosságot megőrizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékét, készségét és képességét fejlesszük az iskolai, közös tevékenység során

-

tanulóink fogékonnyá tétele saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalmi értékek iránt

-

tér és lehetőség biztosítása a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának kielégítésére; az egészséges életmódra való igény kialakítása

-

a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismeretek közvetítése, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesztve

-

a tanulók egyéni képességeihez igazodó terhelés

-

olvasás iránti kedv felkeltése

-

alapkészségek alapos elsajátítása


-13-


-14-

társas kapcsolatok szabályainak elfogadása, betartása, együttműködés, kulturált együttélés normáinak alkalmazása, tisztelet egymás iránt.

Feladataink: -

a pedagógiai munkánk középpontja a személyre szóló fejlesztés

-

a tanuláshoz való pozitív hozzáállás kialakítása

-

a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, motivált munkával a gyermekekben a felelősségtudat, a kitartás, és érzelemviláguk gazdagítása és fejlesztése

-

az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz példák adása

-

tanulási szokásaik, módszereik megalapozása

-

tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben

-

értékek közvetítése

-

az egyéni képességek kibontakozásának elősegítése

-

közreműködés a tanulási nehézségekkel való küzdés folyamatában

-

gyermekeink szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből fakadó hátrányok csökkentése

-

optimális tanulásszervezés, mely egyik meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának

-

szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékek tudatosítása tanulóinkban

-

a konstruktív, humánus, demokratikus magatartásminták, szokások megismertetése

-

a gyermekek jellemének formálása, mely szolgálja személyiségük érését.

Felső tagozatunkon az alapfokú nevelés 5-6. évfolyam és 7-8. évfolyam szakaszában Ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Ahol figyelembe kell venni, hogy a 10 -12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, és 12 - 14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás. Ez határozza meg a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatát. Céljaink: -

az első szakasz (alsó évfolyamok) nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztésének folytatása, megszilárdítása; alapkészségek differenciált fejlesztése jellemzi

-

tanulóink - érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelő - felkészítése a

-

továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre;


-14-


-15-

jogaik, kötelességeik törvényes gyakorlására való felkészítés;

-

a tanítási - tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával;

-

tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését;

-

a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti- és szabadidős tevékenységek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi-kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze;

-

fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek;

-

a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét,

együttműködési

készségét,

akaratát,

segítőkészségét,

szolidaritásérzését,

empátiáját; -

pedagógusok munkáját következetes követelés és igényesség jellemezze, másrészt a tanulók jogainak tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság;

-

a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja;

-

a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás;

-

a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon;

-

az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése;

-

alakítsa ki az egyéni életélés kultúráját, a konstruktív életvezetés képességét;

-

ismerje és alkalmazza a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit;

-

alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket;

Feladataink Az 5-6. évfolyam feladatai A tanulói hatékonyságot fokozó tanulásszervező technikák megismertetése és begyakoroltatása: Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-15-


-16-

A tanulás belső motivációjának kialakítása, erősítése.

-

A tanulásban tanúsított aktivitás javítása.

-

Az előzetes ismeretek mozgósításának gyakoroltatása.

-

A korrigálás mozzanatának szükségszerűsége és előnyei.

-

A kooperatív tanulás módozatainak használata.

-

A probléma megoldási képességek fejlesztése komplex feladatokkal.

-

A differenciálás és az egyéni képességek fejlesztése.

-

Információs és kommunikációs technika fejlesztése.

-

Kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása.

-

Tanulási nehézségek feltárása, egyéni bánásmód, értékelés megvalósítása, folytatása.

-

Fejlesszük tanulóinkban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolataikhoz szükségesek.

-

A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük tanulóink önismeretét,

együttműködési

készségét,

akaratát,



empátiáját. -

Teremtsünk olyan helyzeteket, amelyekben tanulóink gyakorlati módon igazolhatják megbízhatóságuk, becsületességük, szavahihetőségük mértékét.

-

Tudatosítsuk tanulóinkban a közösség demokratikus működésének értékét és általánosan jellemző szabályait, tisztázzuk az egyéni- és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyában.

-

Terjesszük ki a tanulói demokratikus normarendszert a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra.

-

Fejlesszük tanulóinkban a nemzeti hagyományok és a különböző kultúrák megismerése iránti igényeket, erősítsük tanulóinkban az Európához való tartozás tudatát. Vállalja identitását, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák tiszteletét.

-

Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek.

-

Az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét,

együttműködési

készségét,

akaratát,



empátiáját, toleranciáját. -

Tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit.

-

Tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban.


-16-


-17-

Felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét.

-

A test és a lélek harmonikus fejlesztése.

-

A szocializáció folyamatainak elősegítése.

-

Az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése.

-

A tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása.

-

A tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről. Céljaink megvalósulását akkor tekintjük sikeresnek, ha iskolánk végzős diákja a nyolcadik

évfolyam végén: -

minden tantárgyból megfelel a NAT-ban meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége (- vagyis több mint ötven százaléka -) a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek,

-

rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, kompetenciákkal amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, és képessé váljon az egész életen át tartó tanulásra,

-

egészséges, kisportolt,

-

kellemes, ápolt megjelenésű,

-

ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

-

életkorának megfelelően ezeket be is tartja,

-

segítőkész,

-

képes a köznapi élet problémáit megoldani,

-

fogékony a művészetek iránt, ápolja és védi a természeti környezet értékeit,

-

legalább alapfokon ismeri a XXI. század komplex információs rendszereit,

-

magabiztos, határozott elképzeléssel bír közelebbi jövőjét illetően.


-17-


-18-

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai (1–8.évfolyam) -

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;

-

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;

-

az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére;

-

a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;

-

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése;

-

a koncentráció és a relaxáció képességének kialakítása;

-

az

egészséges

életvitel

kialakításához

az

egészségtan

oktatásával,

ill.

minden

tantárgyban rejlő lehetőség kihasználásával kívánunk hozzájárulni; -

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával szeretnénk megvalósítani;

-

az önismeret alakítása;

-

a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének kialakításával, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

-

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele;

-

az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;

-

a kreativitás fejlesztése;

-

az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés;

-

a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

-

a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása;

-

a helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása;

-

a kortárs kapcsolatok megerősítése;

-

elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása;


-18-


-19-

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátítása;

-

a mentális képességek célirányos fejlesztése;

-

az önálló tanulás és az önművelés megalapozása;

-

az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése;

-

fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés;

-

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

-

növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igény,re;

-

az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő;

-

a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik;

-

az iskolában folyó nevelő – oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket;

-

alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket;

-

emberléptékű következetes követelést valósítunk meg;

-

fejlesztő hatású a visszacsatolás, a mérés-értékelés rendszere.

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei -

minden gyermek számára képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programok, tevékenységi formák biztosítása;

-

fontos szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele;

-

személyes példamutatással – tolerancia, empátia, emberi jogok tiszteletben tartása, másság elfogadása, humanizmus;


-19-


-20-

az önálló tanulás és az önművelés megalapozása, gyakoroltatása;

-

a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése;

-

a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszer használata;

-

a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeinek iskolai szintű elkészítés utáni kiválasztása, használata, a szummatív tesztek elkészítéséhez országos standardizált mérőeszközök alkalmazása, országos mérések;

-

nevelési célzatú (nyílt és zárt) csoportfoglalkozás a nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére;

-

egyéni fejlesztések, korrepetálás;

-

tehetséggondozás;

-

az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása;

-

az egyes kompetencia-területekre készített programcsomagok;

-

a pozitív motivációs eszközökkel, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazásával;

-

a gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása, szituációs játékok, viták. A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás érdekében alkalmazott módszereink:

-

az oktatásban alkalmazott módszerek;

-

minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép;

-

bírálat, önbírálat;

-

beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás;

-

előadás, vita, beszámoló. Az iskolai tevékenységek megszervezésének módszerei:

-

csoportképzés, páros, kooperatív feladatmegoldás;

-

követelés, megbízás;

-

(ön)ellenőrzés, (ön)értékelés;

-

játékos módszerek, gyakorlás;

-

differenciálás;

-

változatos oktatás szervezési formák használata;

-

project oktatás;


-20-


-21-

téma hetek;

-

erdei iskola, tanulmányi kirándulás.

Magatartásra ható módszerek:  ösztönző módszerek -

helyeslés, bíztatás, megbízás, elismerés, ígéret, dicséretek különböző fokozatban;

-

gyakorlás, követelés;

-

ellenőrzés, értékelés, szóban vagy írásban, osztályozás;

-

játékos módszerek;

-

versenyek, szabadidős programok, sport.  kényszerítő módszerek -

felszólítás, követelés, parancs;

-

büntetés, párhuzamos osztályba való áthelyezés, áthelyezés másik iskolába;

-

tiltás, intés, elmarasztalás, büntetés.  gátlást kiváltó módszerek

-

felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés;

-

intés, tilalom, elmarasztalás.  nyelvi (verbális) eszközök

-

beszéd, beszélgetés, interjú;

-

lehet: csoportos, egyéni.  nem nyelvi (non verbális) eszközök

-

arckifejezés (mimika), szemmozgás, tekintet, testközelség, térközszabályozás, testhelyzet, testtartás, mozdulatok (gesztusok), kulturális jelzések.  szociális technikák

-

iskolai viselkedési minták;

-

technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez;

-

szociális készségfejlesztő minta- és modellnyújtás, megerősítés, szerepjáték, dramatizáló tevékenység.

Iskolánkban a tanulásszervezési formák kiléphetnek a tantárgyi, illetve osztály és tanóra rendszerből, és előtérbe kerülhetnek a projekt rendszerű vagy tantárgyi ismereteket átszervező Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-21-


-22komplex, integrált formák. A célok hatékony megvalósítását eredményező alternatív- kooperatív, differenciáló stb.- pedagógiai módszerek használatával igyekszünk bővíteni módszereink tárházát.

III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető célja, hogy a tanulók személyiségét különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Feladatunk a tanulói személyiség értékes szükségletrendszereinek kialakítása, az értékközvetítés, amely az iskolában a nevelés és oktatás együttes hatásával valósulhat meg. Nevelési

céljaink

megvalósítását

segítik

az

iskola

pedagógusai

által

alkalmazott

személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: - Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulásra. -

Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói

közösségen keresztül érvényesül. A tanulók akarati nevelése -

Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény megalapozása.

-

A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

-

Az önértékelési képesség fejlesztése.

-

Önfejlesztő képesség alapozása.

Az értelem kiművelése -

A világ megismerése iránti igény kialakítása.

-

Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés valamint az önálló tanulás képességének, módszereinek kialakítására.

-

Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése.

-

Az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása.

A tanulók testi nevelése Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-22-


-23-

A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése.

-

Egészséges, edzett személyiség kialakítása.

-

Az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

-

Szervezeti megoldása, a mindennapos testnevelés biztosítása.

A tanulók erkölcsi nevelése -

A különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulóink között a hátrányok feltárásával és kompenzálásával az esélyegyenlőség biztosítása. Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

-

A példamutatáson kívül a személyekhez közvetlenül szóló új és modern módszerek alkalmazása.

-

A tanulók közösségi, társas kapcsolatokra felkészítő nevelése.

-

Az emberi együttélés szabályainak megismertetése.

-

A társas kapcsolat fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása.

-

A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

Esztétikai nevelés -

A tanulók esztétikai igényének kialakítása, ízlésük sokoldalú fejlesztése.

-

A természet esztétikuma.

-

Az egészséges ember esztétikuma.

-

A társas kapcsolatok esztétikuma.

-

A művészeti, kulturális értékek esztétikai hatása.

-

Szűkebb és tágabb környezetünk esztétikájának tudatosítása, értékmegőrző magatartás kialakítása.

-

Igényesség önmagunkkal és környezetünkkel szemben.

A tanulók érzelmi nevelése -

Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

-

Énkép, önismeret fejlesztése.

A tanulók nemzeti, állampolgári nevelése -

A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése.

-

A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete ápolása, megbecsülése.

-

A hazaszeretet érzésének kialakítása.

-

Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése.

-

Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt.


-23-


-24-

Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

-

A tanulók személyes tapasztalat szerzése arról, hogy részei és részesei az európai és az egyetemes kultúrának.

A tanulók munkára nevelése -

Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása.

-

A

tanulók

önellátására

és

környezetük

rendben

tartására

irányuló

tevékenységek

gyakoroltatása. -

Kezdeményezőképesség, vállalkozói kompetencia kialakítása.

A tanulók egészséges életmódra nevelése -

A testmozgás képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti vágy felkeltése.

-

Egészséges, edzett személyiség kialakítása.

-

Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása.

A tanulók környezeti nevelése -

A természetes és mesterséges emberi környezet értékeinek megismerése. Értékmegőrző és fejlesztő, környezettudatos magatartás kialakítása.

-

Az egészséges természet kialakításáért és megtartásáért tevékenykedő tudatos és felelős személyiség kialakítása.

IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Az emberi élet alapja a társas kapcsolatok szövevényes rendszere. Az ebben való élethez, eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási színtér is megjelenik. A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze: Fontos, az együttes élmény ereje, a közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Célja, hogy a közösség segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el.


-24-


-25A társas viselkedés egyéni tanulási színtere a csoport, a közösség: család, iskola, egyház, baráti kör, sportkör, művészeti csoport, különböző egyesületek. Az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője. Messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. A közösségi nevelés területei: • család • óvoda • iskola • iskolán kívüli közösségek • társadalom A gyerekek szempontjából meghatározó a család, az óvoda és az iskola, mert az alapvető viselkedési formákat itt sajátítják el. A legalapvetőbb primer közösség a család, amelybe az egyén beilleszkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja az egyén, a gyermek fejlődését, másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell fejleszteni, formálni, alakítani. Nem becsülhető le a baráti kör, sportegyesület és egyéb közösségek hatása sem, de ezek csak később kezdenek előtérbe kerülni. A társadalom egészének hatása elsősorban a médián keresztül közvetítődik. A média hatása különösen erős a gyerekekre. Ezt az iskolának figyelembe kell venni, és megfelelően értelmeznie. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, az iskolában megjelenő felnőtteknek, hogy megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolataikkal példaként járnak a diákok előtt. A közösségfejlesztés célja:  az egyén közösségi magatartásának kialakítása fejlesztése,  véleményalkotó, véleménynyilvánító képesség megalapozása,  a közösségi szokások, normák elfogadása, Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-25-


-26 a másság elfogadása, tolerancia, humanizmus, demokratikus szemlélet kialakítása,  a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztése. Az iskolában folyó közösségfejlesztés színterei: Tanórák -

osztályfőnöki órák

-

egyéb tanórák

Tanórákon kívüli, felnőttek által szervezett, iskolai foglalkozások: -

napközi

-

tanulószoba

-

szakkörök

-

sportkörök

-

iskolai ünnepélyek, megemlékezések

Tanórákon kívüli, diákok által (tanári segítőkkel) szervezett iskolai foglalkozások -

diákönkormányzat programjai

-

iskolai ünnepélyek

Szabadidős tevékenységek -

osztálykirándulások

-

klubdélutánok

-

tanulmányi kirándulások

-

erdei iskola

-

szervezett osztály illetve iskolai szintű programok

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos általános feladataink: -

Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

-

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

-

Az önkormányzás képességének kialakítása.

-

A tanulói közösségek tevékenységének tudatos tervezése és megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

-

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

-

A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.


-26-


-27A tananyag elsajátíttatásakor minden pedagógus: -

segítse a tanulók kezdeményezéseit

-

segítse a közvetlen tapasztalatszerzést

-

biztosítson elég lehetőséget és teret a közösségi cselekvések kialakításához

-

alakítson ki a tanulóban a bátorító, vonzó jövőképet

-

adjon átfogó képet a munka világáról

-

alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia).

A tanórán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Az osztályközösség alapvető iskolai élet- és munkaközösség, kezdetben véletlenszerűen összeválogatott csoport. Legfontosabb cél valódi osztályközösség formálása, amely képes a közös cél érdekében közös értékrend elfogadására, és az iskola szervezett keretein belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni. Megvalósításához több év kitartó, türelmes munkájára van szükség. Ennek érdekében faladataink:  a tanulás támogatása,  a tanulók kezdeményezéseinek támogatása,  közvetlen tapasztalatszerzés segítése,  közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése,  a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése,  a folyamatosság biztosítása, a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon a már elért eredményekre való építés,  egységes nevelői eljárások és összehangolt követelések,  a különböző változatos munkaformákkal (pl. differenciált csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősségérzés erősítése. Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások, szakkörök érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei: Ennek érdekében:  tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére neveljük,  a tevékenységeken keresztül megfelelően fejlesztjük a közösséget, erősítjük a közösséghez való tartozás érzését, Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-27-


-28 megismertetjük a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatokhoz elengedhetetlenek, 

sokoldalú és változatos foglalkozásokkal járulunk hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez,

 kirándulások kapcsán a természet iránti tiszteletet és a környezet iránti felelősség érzést alakítjuk ki. A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai: A szabadidős tevékenységek olyan foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz és hatása nemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. Ezeket a tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni. Ennek érdekében: -

jó kapcsolatok kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel és e tevékenységet segítő emberekkel,

-

olyan közösségek létrehozása, amelyek nemcsak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket,

-

a csoporton belüli kapcsolatok erősítése,

-

a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése az önfegyelem fejlesztése, a társak és foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés elfogadása,

-

a tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való építés,

-

a tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvevők adottságára építve érdeklődésük ne alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön,

-

olyan erős érzelmi-értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, amely során csodálkozva fedezhetik fel önmagukban a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem szándékát és képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést,

-

olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére és hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására.

A tanulók közössége: Diákönkormányzat Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-28-


-29A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Az iskola egyes alapdokumentumai az érvényes előírások szerint Diákönkormányzattal való egyeztetési vagy véleményezési folyamaton keresztül lépnek életbe, illetve ezeken keresztül változtathatók meg. A házirend elkészítésében és minden, a diákokat érintő kérdésben véleményt nyilváníthatnak. A felvállalt feladatok elvégzéséért felelősséggel tartoznak. A Diákönkormányzat önálló működési szabályzattal rendelkezik, aktívan részt vesz az egész iskolát érintő közös programok szervezésében. A diákközgyűléseken feltett kérdéseivel, előforduló problémák felvetésével és a diákok kéréseinek továbbításával segíti az iskola vezetésének munkáját. A diákönkormányzat működése gyakorlóterepe a közügyekben való hatékony együttműködésnek, így az állampolgári kompetenciák fejlesztésének. Iskolai Diákönkormányzatunk dönt: -

saját működéséről,

-

a működéséhez biztosított pénzeszközök felhasználásáról,

-

hatáskörei gyakorlásáról,

-

egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

-

tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről,

-

a tájékoztatási rendszer szerkesztőségének, tanulói vezetőjének és munkatársainak megbízásáról.

Feladatok:  olyan közös érdekeken alapuló közös célok kijelölése, amelyek az egyéni érdekekkel összhangban vannak,  a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése,  a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése,  olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség is,  a közösség iránti felelősségérzet kialakítása, fejlesztése, Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-29-


-30 a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése,  olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire.

V. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti

formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó

aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: -

csoportbontások

-

kooperatív munkaformák

-

kiscsoportos foglalkozások

-

tehetséggondozás

-

felzárkóztatás.

VI. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

-

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.

-

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

-

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

-

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

-

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

-

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-30-


-31-

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

-

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;

-

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében -

az iskola kapcsolatot épít ki a szakterület partnerszervezeteivel

-

tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

-

lehetőség szerint támogatjuk a pedagógusok részvételét elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: -

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY biológia

kémia

fizika testnevelés

-

-

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés sport sérülések

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegélynyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal


-31-


-32az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegélynyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -

szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);

-

minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak

-

évente munkaterv szerint egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozunk az alsó és a felső tagozatos tanulókkal.

VII. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek. A gyermekek fejlődésük egyes szakaszaiban gyakran kerülnek olyan helyzetbe, amikor beilleszkedési nehézségekkel, magatartási zavarokkal küzdenek. Egyik oka lehet, hogy az iskolai követelményrendszer és a társadalmi normáktól , a többségi kultúrától

eltérően

szocializált

gyermekek

összetalálkozása

okoz

feszültséget.

Gyakran

magatartászavarként is megjelennek, messzire ható következményekkel a gyermeklélektani fejlődésére és beilleszkedésére. Súlyosabb esetekben zavar keletkezik az interperszonális kapcsolatokban, az iskolai teljesítményekben és destruktív magatartásformák, deviáns folyamatok alakulhatnak ki. E nehézségek peremhelyzetet, szociális visszavonultságot, esetleg agresszivitást, beilleszkedési zavart válthatnak ki. Másik oka lehet, hogy a családok napjainkban egyre kevésbé tudják ellátni szocializáló, védő funkcióikat, emiatt nagyok a társadalmi elvárások az intézményes neveléssel szemben. A szokásrendszerek, a harmonikus személyiség, a pozitív énkép kialakulása a nyugodt és biztonságos családi hátteret feltételezi. Zaklatott világunkban azonban már ezekben a korai életszakaszokban sem biztosítottak a testi, lelki fejlődés feltételei. Az iskola egyik fő feladata, hogy ezeket a problémás helyzeteket a nevelés folyamatában kezelje, s megvédje a veszélynek kitett gyermekeket attól, hogy kirekesszék önmagukat a közösségből, vagy túlzottan lemaradjanak társaiktól. A tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez legfontosabb feladatunk a prevenció és a folyamatos gondozás. Az említett gyermekek többnyire: 

A tanulmányi, kulturális, közösségi feladatrendszerrel kapcsolatban nem álló peremhelyzetű tanulók.


-32-


-33

A család értékközvetítő sajátosságai szerint problémás tanulók.



A tanulmányi teljesítőképesség szerint nem kimagasló diákok.



Idegrendszeri problémákkal küzdő, sajátos nevelést igénylő gyermekek. Az ilyen problémákkal küszködő gyermekek nehéz feladat elé állítják a pedagógusokat, akik arra

törekszenek, hogy minden gyermek megkapja azt a törődést, tanítást, amely számára a legmegfelelőbb, és egyik gyermeket se zavarja a másik nyugtalansága. Pedagógiai eszközök, módszerek tevékenységek a beilleszkedési nehézségek feloldására: Iskolánk arra törekszik, hogy a magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek is konstruktív tevékenységek, játékok, rendezvények beszélgetések formájában részt vegyenek a kortárs interakciós folyamatokban. Ennek érdekében: 

Szoros kapcsolatot alakítottunk ki a helyi óvodai intézményekkel, Napraforgó Gyermekjóléti Központ Családsegítő szolgálattal és a Kertvárosi Nevelési tanácsadóval.



Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezésére törekszünk.



Csoportos oktatás keretében sikerélményhez juttatunk minden gyermeket.



Képességfejlesztést biztosítunk számukra akár egyéni, akár kis csoportos foglalkozás keretében.



Ha szükséges, részt vesznek a napközi otthon- és a tanulószoba foglalkozásain.



A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatát szorgalmazzuk, mert a magatartászavaros gyermekeknek az erős érzelmi kötődés biztonságérzetet jelent.



Esetmegbeszélések.



A gyermekvédelmi felelős és a gyermekvédelmi szakszolgálat segítségével a szülők és a családok nevelési gondjain is igyekszünk segíteni.



Fontos azoknak a szülőknek a meggyőzése is, akik nem ismerik fel vagy nem látják be gyermekük sajátos nevelést igényel.



Logopédiai szűrések, foglalkozások.



Fejlesztő pedagógiai foglalkozások.



Egyénileg motiválva igyekszünk sikerélményhez juttatni a tanulókat.



Kihasználjuk a mindennapos testnevelés által, a mozgásban, csapatjátékokban rejlő nevelési lehetőségeket.



Tanulás-módszertani, tanulástechnikai segítség nyújtása o az iskolában


-33-


-34o Napraforgó Gyermekjóléti Központ Családsegítő szolgálat és a Kertvárosi Nevelési tanácsadóban 

Pszichológiai vagy akár pszichiátriai kezelések igénybevétele.



Az iskolaorvos és védőnő személyes tanácsai, folyamatos ellenőrzései.

Pedagógusaink

-

pszichológusunk

és

fejlesztőpedagógusunk

segítségével

-

igyekeznek

megismerni a tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulóink személyiségét, családját. Nagy türelemmel, figyelemmel, törődéssel keresik a problémák okait. A megismerés és a problémák feltárása utáni feladataink: 

Szükség esetén fejlesztő pedagógiai szolgáltatásaink keretén belül különféle vizsgálatokat és terápiás módszereket alkalmazunk.



Esetelemzésekkel alakítjuk az egységes szemléletet a hatékony nevelés érdekében a gyermeket tanító kollégák körében.



Differenciált

bánásmódot

biztosítunk,

segítjük

tanulóinkat

önértékelési

problémáik

rendezésében, új értékrend kialakításában, az önszabályozás képességének fejlesztésében. 

Részképesség zavar esetén a gyermekek fejlesztő foglalkozáson vesznek részt, ahol differenciált faladatokkal, egyéni haladási tempóval, egyéni motiválással segítjük továbbhaladásukat.

A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek részére fejlesztő pedagógusaink a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő foglalkoztatásokat is tartanak, ezzel növelve a tanulási esélyegyenlőségüket a közösségben. Eredményes nevelő-oktató munkánk érdekében a magatartási problémák megfelelő, személyre szabott, és türelmes kezelése minden pedagógus fontos feladata.

VIII. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: -

Kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1–6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain;

-

A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;

-

A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók

személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; Kölcsey Ferenc Általános Iskola -34Pedagógiai Program (2013. )

-35-

A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül;

-

Adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása;

-

Egységes,

differenciált

és

egyénre

szabott

tanulási

követelmények,

ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: -

Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.

-

A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása.

-

Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.

-

Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.

-

Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában)

a

tanulók

tevékenységeit,

önállóságát,

kezdeményezését,

problémamegoldásait, alkotóképességét kell előtérbe állítani. -

A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.

-

A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

-

Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai.

-

Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttműködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén.


-35-


-36-

Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára.

A tehetség, képesség kibontakoztatásának színterei: A tehetséges gyerekek felfedezése, gondozása minden nevelő feladata. Iskolánk az alapkészségek biztos elsajátíttatása, általános iskolai tanulók alap- és általános műveltségének biztosítása, az emelt szintű és speciális programok színvonalas oktatása mellett, fontos feladatának tartja a tehetséggondozást és a különböző szintű (iskolai, városi, megyei, regionális, országos és nemzetközi) tanulmányi, kulturális-és sportversenyekre való felkészítést, a versenyeztetést. A fenti célok megvalósítását a következők szolgálják: 

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,



tantárgyak kiemelt oktatása,



énekkar,



Pi-Cinke és a Kék Madár énekkaraink rendszeres hangversenyei, szereplései,



csoportos oktatás,



a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgy tanulása,



tehetségfejlesztő foglalkozások,



az előírások szerinti testnevelés óra minden évfolyamon,



iskolai sportköri foglalkozások,



Diák Sport Egyesület,



iskolai sportversenyek: egyéni és csoportos versenyek,



szakkörök,



tanulmányi versenyek,



Galiba diákszínjátszó kör,



iskolai színházi bemutatók a Pinceszínházban,



hangverseny-, színház- és múzeumlátogatások,



az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,



a továbbtanulás segítése , előkészítők,



tanfolyamok, bemutatók,



A 8. osztályosok tánca,



iskolai kulturális bemutatók,


-36-


-37

farsangi előadások,



gyermeknapi műsorok.

IX. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelmi munka célja a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, csökkentése, megszüntetése, a gyermekvédelemmel kapcsolatos problémák korai felismerése. Szakképzett gyermekvédelmi felelősünk koordinálja az osztályfőnökök és a szaktanárok felderítő és megelőző munkáját. Az iskola összes nevelője figyelemmel kíséri az érintett gyermekek és családok sorsát. a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: 

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,



a veszélyeztető okok feltárása érdekében kutatómunkát végez,



esetmegbeszéléseket kezdeményez és szervez,



a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,



segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,



a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,



tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

c.) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére,

feltárására, megszüntetésére. A

gyermekvédelmi

problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola elsősorban az iskola falain belül illetve a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-37-


-38

fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,



meg kell keresni a problémák okait,



segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,



jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

d.)

A

tanulók

fejlődését

veszélyeztető

okok

megszűntetésének

érdekében

iskolánk

együttműködik a területileg illetékes: 

Napraforgó Gyermekjóléti Központ Családsegítő szolgálattal és a Kertvárosi Nevelési Tanácsadóval,



Polgármesteri hivatallal,



Gyermekorvossal,



továbbá

a

gyermekvédelemben

résztvevő

társadalmi

szervezetekkel,

egyházakkal,

alapítványokkal. e.) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: -

a felzárkóztató foglalkozások

-

tehetséggondozó foglalkozások

-

az indulási hátrányok csökkentése

-

a differenciált oktatás és képességfejlesztés

-

a pályaválasztási orientáció segítése

-

a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek)

-

egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése

-

a családi életre történő nevelés

-

a napközis és a tanulószobai foglalkozások

-

az iskolai étkezési lehetőségek

-

az egészségügyi szűrővizsgálatok

-

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások szabadidős tevékenységek, szünidei programok)

-

a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás)

-

a szülőkkel való együttműködés

-

tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, és szolgáltatásokról


-38-


-39-

iskolai hagyományok ápolása.

X. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Iskolánk pedagógusai azt szeretnék, hogy tanulóink képességeikhez képest, minél sikeresebben végezzék iskolai tanulmányaikat. Ennek érdekében igyekszünk maximálisan segíteni a tanulási problémákkal küzdő tanulóinknak. A felzárkóztatás kiindulása a tanulási nehézségek okainak feltárásával kezdődik. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált iskolai nevelése és oktatását segítő, a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot a Helyi Tantervünk tartalmazza. A felzárkóztatás alapja a bizalom és az önbizalom erősítése. Személyre szabott feladatokkal segítünk a lemaradt tanulókon. Lehetőség szerint egyéni szintjükhöz mérjük a követelményt, teljesítményüket önmagukhoz képest mérjük, értékeljük. Felzárkóztatást elősegítő programjaink: -

tanórán belül fokozottabb odafigyelést, lehetőség szerint differenciált foglalkozást biztosítunk

-

tanulóinkat önmagukhoz képest, mérjük, értékeljük

-

szükség esetén tanulóinkat elküldjük a megfelelő vizsgálatokra, ill. felülvizsgálatokra

-

fejlesztő foglalkozások, korrepetálások során segítjük nehézségeinek leküzdésében

-

a tanulási zavarral küzdő tanulókat segítjük az önálló tanulás szokásainak, és a tanulási készségek kialakításában (szövegértés, olvasástechnika), s a tanulási technikák megismerésében, alkalmazásában

-

tanulási technikák elsajátíttatására törekszünk (tanulás tanítása, önálló hatékony tanulás kompetenciája)

-

rendszeres ismétlés, gyakoroltatás, változatos tanulásszervezés

-

egyéni tanulási motiváció erősítése, bíztató dicsérettel, javító szándékú elmarasztalással

-

közösség nevelő hatása (társak hatása sokszor erősebb, mint a pedagógusé)

-

a kötelező tanítási órákon kívüli foglalkozásokon is lehetőséget teremtünk fejlesztésükre

-

szakképzett pedagógiai munkát segítő kollégák

irányítják ezen

tevékenységünket

(logopédus, fejlesztő pedagógus, pszichológus) -

napközi otthon, tanulószoba biztosítása.


-39-


-40A fejlesztés, korrekció, felzárkóztatás feltétele a feltáró munka. Fontos az iskolaérettség szakszerű eldöntése, mely az óvoda és a szülő felelőssége. Az első osztályban a prevenció elve érvényesül. Így nagyon sok esetben megelőzhető a későbbi tanulási zavar. Pedagógusaink egy része rendelkezik azokkal az ismeretekkel, hogy a tanulási problémákat minél előbb ki tudja szűrni. Az írás, olvasás, tanulás előkészítő szakaszában mindig figyelünk a sikertelenség tüneteire. A tanulásban akadályozottság, nyelvi vagy részképesség-zavar sok kisgyermek számára lassúbb haladást tesz lehetővé, amit figyelembe kell vennünk. A problémák korai feltárása érdekében alsós fejlesztő pedagógusunk minden év decemberéig elvégzi a DIFER felmérést elsős tanulóinkkal. A szülőkkel való kapcsolattartás folyamatos, de sajnos nem mindig könnyű meggyőzni őket a vizsgálatok szükségességéről, és a szülői ház együttműködésének fontosságáról.

XI. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek A mai társadalomban az emberek illetve a családok anyagi helyzete különböző. Gyakran a pedagógus veszi észre, hogy a család anyagi problémával küzd. Az év elejei tanszervásárlás, a havi ebédbefizetések, kirándulások több szülőnek gondot okoznak. Az otthoni gondok mindig kihatnak a tanulók tanulmányi munkájára, sőt magatartására is. Ez a legfontosabb jelzés a pedagógus számára. Ha egy gyerek megváltozik - főleg negatív irányba - ott a problémát elsősorban a családban kell keresni. Amennyiben otthon a gondok sokasodnak, a szülők is türelmetlenebbek, nyugtalanabb háttérből kerül hozzánk a tanuló. Célunk segíteni azon tanulóink beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve - akár átmenetileg is - hátrányos helyzetűek. Mindezek ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következő tanév várható feladatait. Ennek érdekében a családokat partnerként vonjuk be az iskolai folyamatokba, döntésekbe. Szeretnénk elérni, hogy bizalommal fordulhassanak bármelyik kollégához, ha segítséget igényelnek. Gyermekvédelmi felelősünk, az osztályfőnökök és a szülők együttműködésének alapja a kölcsönös bizalom, és diszkréció. Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-40-


-41A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: -

drog- és bűnmegelőzés,

-

mentálhigiénés programok,

-

táborozások, kirándulások, országjárások,

-

tájékoztatás a szociális juttatások lehetőségéről,

-

különböző szintű támogatások elnyerésére történő ösztönzés,

-

figyelemfelhívás a tanulássegítő foglalkozások előnyeire,

-

kapcsolattartás a szakmai szolgáltató intézményekkel,

-

táborozási, kirándulási hozzájárulások, lehetőség szerint

-

pályázat-figyelés, részvétel pályázatokon,

-

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,

-

a csoportos oktatás,

-

a felzárkóztató órák,

-

tehetséggondozás,

-

a napközi otthon,

-

a tanulószoba,

-

a felzárkóztató foglalkozások,

-

egyéni és kiscsoportos tevékenységek,

-

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,

-

a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai,

-

a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése,

-

a továbbtanulás irányítása, segítése,

-

az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége,

-

ingyenes tankönyvek,

-

alapítványi támogatások felkutatás, lehetőség szerinti juttatása,

-

pályázatok.

Szoros a kapcsolatunk a Polgármesteri hivatallal és a Napraforgó Gyermekjóléti Központ Családsegítő szolgálattal és a Kertvárosi Nevelési tanácsadóval annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

XII. Az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatása Az Alapító okiratunk és a Köznevelési törvény módosítása kiegészítő tevékenységünkké teszi az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését-oktatását is. Az SNI státusszal renKölcsey Ferenc Általános Iskola

-41-


-42delkező gyermekek szakértői bizottság által kibocsátott szakértői véleménnyel érkeznek iskolánkba. A szakvélemények alapján képet kapunk a fejlesztés irányáról, módjáról. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igény nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, kiegészítő, fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A terápiás célú foglalkozások a gyermek meglévő képességeit, az ép funkciókat veszik figyelembe. Utazó tanáraik tanórán megfigyelik az iskolánkba járó gyermeket, módszertani tanácsot adnak a pedagógusoknak és pszichológiai gyakorlati tanácsot a gyermeknek. Látogatásuk rendszeres, segítségnyújtásuk pótolhatatlan elsősorban a rászoruló gyermek számára. Első osztályba kerülve a fejlesztő pedagógus a diagnosztikus fejlődésvizsgálat segítségével állapítja meg az esetleges lemaradás területeit, akinél az szükséges. A segítségnyújtásba bekapcsolódnak azok a nevelőink, akik az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai karán 120 órás továbbképző tanfolyamot végeztek különféle szakterületeken vagy a Fővárosi Pedagógiai Intézetben Fejlesztő pedagógiából szerezték meg a 120 órás alapképzettséget illetve szakvizsgára készülnek. Logopédusunk ugyancsak vizsgálja a gyermekeket, hogy kiderüljön, milyen területen van szükségük fejlesztésre. Szükség esetén kérjük a Napraforgó Gyermekjóléti Központ Családsegítő szolgálat és a Kertvárosi Nevelési tanácsadó szakembereinek segítségét. Felzárkóztatást elősegítő tevékenységeink: -

a képességek fejlettségi állapotának feltérképezése az iskolai munka elkezdése és tervezése szempontjából

-

azon tevékenységi formák kialakítása, amire szüksége van a gyermeknek

-

együttműködés a fejlesztést végző szakemberekkel, ill. a gyermekkel foglalkozó minden pedagógussal

-

egyéni bánásmód, odafigyelés biztosítása

-

az egyes gyermek igényeihez alkalmazkodó, a tanító által meghatározott tanulási tempó

-

a tanulók részére a folyamatos visszajelzés s megszervezése a szöveges értékelés következetes, tudatos, alkalmazása

-

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése


-42-


-43-

a csoportos oktatás

-

a napközi otthon keretében egyéni fejlesztés

-

a tanulószoba a felső tagozatosok számára

-

egyéni foglalkozások tanórákon úgy is, hogy a gyermek felmentett a tanóra alól, és közben egyéni felzárkóztató foglalkozáson vesz részt

-

odafigyelés arra, hogy a tanulókat a fejlesztés, nevelés, oktatás ne terhelje túl

XIII. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.  a magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása,  heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse,  heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson,  kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a neveléstoktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el,  a tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása,  aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában,  a tudomására jutott hivatali titkot megőrizze,  a jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket,  az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt,  a pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem leltárának, gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése,  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, a helyettesített órák vezetése,  tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása,


-43-


-44 a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok),  előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra,  a motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon,  változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon,  a tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon,  a tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon,  az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon,  a helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében,  különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi, kulturális, sport versenyek lebonyolítása, tanítványaival részvétel ezeken a versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére,  iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben,  a tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.,  a tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  szabadidős kulturális, és sportprogramok szervezése, iskolán belül és kívül,  iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése, aktív részvétel,  az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása,  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  az iskolai munkát segítő alapítványok működésének támogatása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-44-


-45 a továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak,  a tanulók felügyelete reggel az iskolába érkezés után, óraközi szünetekben és ebédeléskor,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,  feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban,  részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban,  oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása,  belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása,  pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel,  az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció),  tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása,  szülők rendszeres tájékoztatása,  a nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok szervezése,  iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon,  a házirend és a vonatkozó előírások, szabályzatok ismerete, következetes betartása és iskolai betartatása,  a munkaköri kötelességek teljesítése,  az ügyeleti munka pontos, proaktív, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben,  pontos adminisztrációs munka, a formai követelmények, a határidők betartása,  az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása,  bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába,  az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése,  a pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése,  elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-45-


-46-

 Az iskola pedagógiai programjának és a vonatkozó előírások szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.  Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.  Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.  Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.  Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.  Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.  Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.  Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.  Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.  Szülői értekezletet tart, a szülőket folyamatosan tájékoztatja.  Az elégtelenre álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.  Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.


-46-


-47 Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.  A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.  Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.  A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.  Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.  Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.  Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.

Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról  Tanulók száma, ebből leány  Állami nevelt (gondozott)  Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló  Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló  Sajátos nevelési igényű tanuló  Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló  Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul  Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)  Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók  Más településről bejáró tanuló  Nem magyar állampolgár  Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról  Tanulók száma  Osztályozott tanulók száma és aránya  Osztályozatlan tanulók száma és aránya  Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga  Az osztály tanulmányi átlaga Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-47-


-48 Kitűnő tanulók száma és aránya  Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén  Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén  Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén  Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya  Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya  Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya  A bukások száma tantárgyanként  A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei  Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)  Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)  Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői 

A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika)



Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján



A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya



A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya



A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya



Továbbtanulás iskolatípusok szerint



Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya



Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya



Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya



Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

XIII. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái Iskolánk eredményes működésének alapja a tanulókkal és a szülőkkel való megfelelő együttműködési forma kialakítása. A gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és pedagógus közösségünk koordinált, aktív együttműködése. Ez a kölcsönös bizalmat és tájékoztatást feltételezi, melynek alapja a tanuló iránt érzett közös nevelési felelősség. Kölcsey Ferenc Általános Iskola -48Pedagógiai Program (2013. )

-49A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: 

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,



a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,



az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan

(szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a Szülők Fórumával. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: 

az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,



az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Szülői értekezlet: évente a munkaterv alapján tervezett, vagy szükség szerint rendkívüli lehet. Feladatai: 

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,



a szülők tájékoztatása,



az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,



az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,



a helyi tanterv követelményeiről,



az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,



saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,



a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,



az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,



a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.


-49-


-50Szülők Fóruma Osztályonként egy-két szülő képviselőjének és az iskola vezetőségének párbeszédére szolgáló fórum. Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt tanítási óra Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. A leendő első osztályosoknak, szüleiknek és az érdeklődőknek tartott komplex foglalkozások. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a Szülők Fórumával. A szülői ház és iskolánk együttműködésének további lehetőségei: -

közös rendezvények, programok szervezése a diákok, a szülők és a pedagógusok részvételével

-

közös megbeszélések egy adott témában

-

igény szerint közös előadások szervezése

-

kerületi rendezvényeken való közös részvétel

-

munkatervben meghatározott rendszeres igény és elégedettségmérések, ill. annak eredményei

-

telefonos megbeszélések

-

esetmegbeszélések

-

e-mail

Iskolánk elvárásai a szülők felé: A szülők részéről - a hatékonyabb oktató- nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-50-


-51-

együttműködő magatartást, a problémák konkrét jelzését, megbeszélését,

-

a gyermekek tanulmányi munkájának folyamatos figyelemmel kísérését,

-

a gyermekek tanulmányi munkájához szükséges felszerelések biztosítását,

-

aktív részvételt az iskolai szülői értekezleteken és rendezvényeken,

-

nevelési problémák, családi nehézségek őszinte jelzését, közös megoldás keresését,

-

korrekt véleménynyilvánítást, visszajelzést az iskola működésével kapcsolatosan,

-

az iskolai dokumentumokban megfogalmazottak tiszteletben tartását,

-

szponzori, szervező segítségnyújtást lehetőség szerint.

-

a Köznevelési Törvényben (Nkt.) foglalt szülői jogok és kötelességek ismerete és betartása, a gyermek jogainak ismerete és betartása

A szülő kérheti: -

gyermeke napközi otthoni ellátását,

-

gyermeke reggeli és délutáni ügyeleti elhelyezését reggel 7 és du. 17 óra között,

-

megfelelő ok esetén gyermeke felmentését egyes tantárgyakból, vagy a mindennapi iskolába járás alól a törvényi kereteknek megfelelően,

-

felmerülő problémáinak megoldásához segítséget kérhet az adott probléma megoldásában kompetens iskolai dolgozótól.


-51-


-52-

B.) HELYI TANTERV I. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelményeik Az elkövetkező években az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen 

a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be,



illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre.

Ezért 2013. szeptember 1-jétől: 

az első, az ötödik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd;



míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk öszsze: TANÉV 20132014 20142015 20152016 20162017

1.

2.

ÉVFOLYAM 3. 4. 5.

6.

7.

8.

2013 2007 2007 2007

2013 2007 2007 2007

2013 2013 2007 2007

2013 2013 2007 2007

2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013

A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 

2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv.


-52-


-53

2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.

Iskolánk óraterve tartalmazza: 

az egyes évfolyamok óratervét,



kötelező óraszámokat,



a helyi tantervbe beépített, a pedagógiai program megvalósítását szolgáló többlet óraszámokat, (törvény szerinti választható órakeret)



az évfolyamok összes óraszámát,



a tantárgyi bontásokat,



a félévben váltó órák eloszlását.

A tanítási órákon való részvétel rendje: A választásra felkínáltak közül egy műveltségterület tanóráit lehet választani. Erről, a beiratkozás előtt, tájékoztatjuk a szülőket a következő módon: 

Tájékoztató szülői értekezletet tartunk márciusban, ahol tájékoztatjuk a leendő elsőosztályosok szüleit az iskola pedagógiai programjáról, kiemelt pedagógiai területeiről és óratervéről, valamint a dokumentumok elérhetőségéről. (honlap, könyvár)



Az iskola könyvtárában és honlapján közzé tesszük az iskola Pedagógiai Programját, Helyi tantervét, tantárgyi struktúráját, kötelező és választott óraszámait.



Írásbeli tájékoztatót kapnak a szülők az iskola óratervéről beiratkozás előtt.

Csoportbontások: A Pedagógiai Programban leírtak és a kiemelt nevelési-oktatási területeink alapján a következő tárgyaknál alkalmazunk csoportbontást: Angol-német nyelv:

4. osztály

heti 2 óra

5-8. osztály

heti 3 óra

Informatika:

5-8. osztály

heti 1 óra

Technika, életvitel és gyakorlat:

5-8. osztály

heti 1 óra

Tánc és dráma:

5. osztály

heti 1 óra

A választható órákon a választott területeknek megfelelő csoportbontást alkalmazunk évfolyamszinten. Csoportbontásra törekszünk az eredményesebb továbbtanulás érdekében, matematikából és magyarból. A legtehetségesebb tanulóink részére nívócsoportos továbbtanulásra felkészítő foglalkozásokat szervezünk. Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-53-


-54Minden tanév végén a nevelőtestület javasolja azokat az évfolyamokat és tantárgyakat, ahol az osztály összetétele és létszáma indokolja a csoportbontásokat. A tantárgyi rendszerhez tantárgyfelosztást rendelünk. A tanuló (a szülő) pedagógus választása korlátozott, tekintettel arra, hogy a tanulók osztályba sorolásakor minden tekintetben arányosságra törekszünk, így az osztályba sorolás - az éves tantárgyfelosztásnak megfelelően - egyben pedagógus választást is jelent. A részvétel választható tanórákon, egyben a tantárgyfelosztásban hozzárendelt pedagógus választását is jelenti. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

ÉVFOLYAM 1. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Matematika Informatika Matematika Hon és népismeret Magyar nyelv és irodalom Matematika Kémia Földrajz Matematika Technika Fizika Biológia-egészségtan

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra

Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-54-


-55ÉVFOLYAM 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam

VÁLASZTOTT KERETTANTERV Ének-zene A változat Magyar nyelv és irodalom A változat Matematika B változat Fizika, Kémia B változat Ének-zene A változat

Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon első évfolyamtól a választható órák keretéből a német nyelvet tanulják. Negyedik évfolyamtól a kötelező órakeretből a német vagy az angol nyelvet tanulják.


-55-


-56-

II. Évfolyamok, óraszámok:

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 1-4. évfolyamon

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan/Hit- és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret (felosztva +) Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+1

2. évf. 7+1

3. évf. 6+1

4+1 1 1 2 2 1 5

4+1 1 1 2 2 1 5

4+1 1 1+1 2 2 1 5

4. évf. 6+1 2 4+1 1 1+1 2 2 1 5

2

2

3

3

25

25

25

27

Szabadon választható tantárgyak és óraszámok 1-4. évfolyamon, amelyből egy választható:

Tantárgyak Ének-zene Környezetismeret Idegen nyelvek- német

1. évf. 2 2 2

2. évf. 2 2 2

3. évf. 2 2 2

4. évf. 2 2 2

Emelt szinten tanítjuk alsó tagozaton felmenő rendszerben az ének-zenét választó tanulóinknak az ének-zenét. Emelt óraszámban tanítjuk alsó tagozaton felmenő rendszerben első osztálytól a matematikát.

A szabadon választható tantárgyakra vonatkozó szabályozást iskolánk Pedagógiai Programja tartalmazza (A tanítási órákon való részvétel rendje). A kötelező tantárgyak óraszámát a szabadon választható órákkal megnöveljük, ezzel lehetővé válik az előírásoknak megfelelően emelt óraszámú, vagy emelt szintű oktatás.


-56-


-57-

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan/Hit- és erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret (felosztva + ) Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4+1

6. évf. 4 3 3+2

7. évf. 3+1 3 3+1

8. évf. 4 3 3+1

2

2

2

2

1 2

1 2

1

1

1 1

2 2 1 + 0,5 1 + 0,5 1 1

1 + 0,5 1 + 0,5 2 2 1 1

+1 1 5 1

+1 1 1 5 1

1 1 5 1

1 +1 5 1

2

3

3

3

28

28

31

31

1 1 1

Szabadon választható tantárgyak és óraszámok 5-8. évfolyamon, melyből egy (!) Ének-zene, vagy Természetismeret tárgycsoport, vagy az idegen nyelvek – német/angol választható: Tantárgyak Ének-zene Természetismeret:  Kémia  Földrajz  Biológia-egészségtan  Fizika Idegen nyelvek- német/angol

5. évf. 2 2 2

6. évf. 2 2 2

7. évf. 2 1 1 2

8. évf. 2 1 1 2

Emelt óraszámban tanítjuk felső tagozaton felmenő rendszerben ötödik osztálytól -

a matematikát,

-

a német vagy az angol nyelvet, azoknak a tanulóknak, akik a korábbi években tanult idegen nyelvvel azonos választható 2 idegen nyelvi órát igénylik.


-57-


-58Az emelt óraszámban és az emelt szinten tanított tantárgyakat a megfelelő tantárggyal együtt értékejük és bizonyítványokban is jelezzük. A szabadon választható tantárgyakra vonatkozó szabályozást iskolánk Pedagógiai Programja tartalmazza (A tanítási órákon való részvétel rendje.). A kötelező tantárgyak óraszámát a szabadon választható órákkal megnöveljük, ezzel lehetővé válik az előírásoknak megfelelően emelt óraszámú, vagy emelt szintű oktatás.

III. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre, illetve a tanórákhoz szükséges anyagokra, kellékekre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök, kellékek beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége, a tanórákhoz szükséges anyagokat (például a modellekhez) az iskola biztosítja. A tankönyvek megrendelése az előző tanévben februárjában, vagy az előírások szerint történik. A tankönyvek kiosztása az iskolában történik a tanév kezdetekor. A kedvezményekre vonatkozó igényeket előzetes felmérés alapján vesszük figyelembe, az igazolások benyújtása a szülő kötelessége, a külső szervek által megadott határidőig. A tankönyvek kiválasztásában a következő szempontok érvényesülnek: A tankönyv -

szerepeljen a kiadott hivatalos tankönyvjegyzékben;

-

tartalma illeszkedjen az adott tantárgy tantervéhez;

-

tananyagának elrendezése logikus, szemléletes legyen;

-

adjon lehetőséget a tehetséggondozásra, illetve segítse a felzárkóztatást;

-

alkalmas legyen a tanulók munkájának irányítására a tanulás egy-egy szakaszában;


-58-


-59-

gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzon;

-

a különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási technikák elsajátítását;

-

adjon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra, fejlesztésre;

-

adjon lehetőséget az önálló tanulói munkáltatása;

-

alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására;

-

segítse a megértést, az önellenőrzés képességének fejlesztését;

-

jól látható, esztétikus fotókkal, ábrázolásokkal illusztrált legyen;

-

tetszetős, tartós kivitelű legyen;

-

ár-érték arányosság. A szülőkre és a tanulókra kiterjedően tájékozódunk arról, hogy a tanuló számára összeállított

tankönyvcsomagból: - mely könyveket kívánja megvásárolni, - mely könyveket kíván használt könyvként megvásárolni, illetve - mely könyvet szeretné kölcsönözni, - mely könyvekre nem tart igényt, mivel rendelkezik vele. A tájékoztatás mellett gondoskodunk arról, hogy a tanulók, illetve a szüleik tájékoztatást kapjanak a tankönyv kedvezmények rendszeréről. A taneszközök és felszerelések beszerzéséről a szülő gondoskodik. Ingyenes tankönyvellátáshoz benyújtott igényeket - az igazoló iratokat áttekintése után - az iskola gyermekvédelmi felelőse bírálja el az osztályfőnökkel egyeztetve. Az ingyenesség létrejöhet: 

Új tankönyv tulajdonba adásával. (Normatív támogatás)



Könyvtárból való kölcsönzéssel. (Szociális rászorultság, iskolaváltás)

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: a. A taneszköz megfeleljen az iskolahelyi tantervének. b. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket részesítjük előnyben, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. c. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-59-


-60d. A taneszközök ára megfeleljen annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján a Szülők Fóruma évente véleményez.

IV. A környezeti és egészségnevelési elvei Az iskola jövőképe Rendezett, gondozott, karbantartott, barátságos iskolát, udvart és teret szeretnénk magunk körül látni. Olyat, ahol jólesik tartózkodni, tanulni, tanítani. Ahol az egészséges és harmonikus környezet az emberekre is hat, külső és belső harmóniát teremt. Ahol egyre egészségesebb emberek élnek, és egyre kevesebb gyermek van testnevelés alól felmentve. Ahol nem viselkednek, és nem beszélnek durván a gyermekek. Ahol az iskola dolgozói, tanulói és a szülők környezettudatos, energiatakarékos magatartásukkal kritikus és tudatos fogyasztói magatartásukkal is védik környezetüket.

Alapelveink, értékeink, szemléletünk: Mivel az ember a természet része a természet és a környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére is. Az egészség érték, a környezettudatos magatartás és életvitel nélkülözhetetlen a felelősségteljes emberi magatartáshoz. Alapelveink közé tartozik fenntartható fejlődés erősítése, a környezetvédelem, a rendszerszemléletű környezetlátás, a problémamegoldó szemlélet kialakítása. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet-és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Alapvető célkitűzésünk a nevelő iskola megvalósítása. Az iskolás gyermek, aki ide jár, szeressen iskolába járni, szeresse a környezetét, szeresse, amit itt tanul. Tudása jól megalapozott, használható legyen, alapvető készségeit igyekszünk úgy kialakítani, hogy egész életében támaszkodhasson készségeire.

Helyzetkép Előélet, hagyományok: Iskolánk meglehetősen gazdag környezetvédelmi és egészségnevelési hagyományokkal rendelkezik. A környezeti- és egészségnevelés azonban nem szorulhat az iskola falai közé. Igyekszünk minél több olyan iskolán kívüli programot keresni, melyek közel viszik a gyermekeket a természethez, és segítenek környezettudatos gondolkodásuk kialakításában, egészségük megőrzésében. Programok: Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-60-


-61-

állatkerti programok

-

megemlékezés a jeles napokról

-

tájékozódási akadályversenyek

-

környezet védelmi előadások

-

egészséges táplálkozással, életmóddal kapcsolatos beszélgetések, előadások

-

egészségnapok szervezése

-

szelektív hulladékgyűjtés a lehetőségek mértékében

-

papírgyűjtés

-

környezettudatos magatartásra oktatás

-

iskola környezetének rendben tartása lehetőségeinkhez mérten

-

erdei iskolák, táborok, tanulmányi kirándulások

-

tanórai lehetőségek kihasználása

-

szabadidős tevékenységek során adódó lehetőségek kihasználása

-

pedagógus továbbképzések a témában

-

sportolási lehetőségek biztosítása

-

sportversenyek, tanulmányi vetélkedők a témában

-

gyümölcsnapok

Az iskola épülete és berendezése: Az épület régi, községházának épült egy emeletes téglaépület. Előnyt jelentenek a természetes anyagból épült, vastag falak, a régi építkezéshez használt természetes anyagok. Az épületnek hátránya viszont, hogy mivel nem iskolának épült, viszonylag szűkek a folyosók, nincs zsibongó, aula, közös helyiség. A tornaterem újabb építésű, nem volt része az eredeti épületnek. Nem éri el viszont a mai tornatermek méretét, szűkösek az öltözők és kevés a zuhanyozó, mégis az iskolában kiemelkedő sport tevékenység zajlik, tornatermünk, sportudvarunk reggeltől estig foglalt. Az iskola folyosói – köszönhetően a nagy ablakoknak- világosak, képekkel, gyermekmunkával dekoráltak, barátságosak. Iskolánk udvarán, az uzsonna- szünet kivételével, ha az idő engedi, a szünetekben jó levegőn tartózkodnak a tanulók. Az udvar legnagyobb részét sportpályának is használják a gyerekek, a testnevelés órák és az edzések is itt vannak, de télen ezt a részt alakítjuk ki, ha az időjárás engedi jégpályának is.


-61-


-62Az udvarunkat néhány kerti pad és virágláda is díszíti. Délután részben itt levegőznek, sportolnak a napközisek a tanulási idő kezdetéig, és itt vannak a szabadtéri edzések, esetleg versenyek is. Az épület és udvara a Hősök tere egyik oldalán áll. A tér a régi Rákosszentmihály főtere volt, tágas, parkosított. Négy oldalról utak ill. utcák veszik körül. Az iskola bejárata előtti útszakaszra autók nem hajthatnak be, így a napközis gyerekek balesetveszély nélkül mehetnek ki a térre játszani. Tanulóink sokat vannak jó levegőn, sokat mozoghatnak, játszhatnak és sportolhatnak a szabadban.

A tantermek berendezését 2004-re sikerült korszerűsíteni. Minden osztályban 2 személyes tanuló asztalnál kényelmes, korszerű székeken ülnek a gyerekek. Többségében zöld színű táblára fehér krétával lehet írni, néhány teremben fehér színű táblát helyeztünk el, melyre táblafilccel írunk. Két tanteremből átalakított, barátságosan berendezett ebédlőben ebédelnek a gyerekek. Az első szünetben itt reggeliznek a tanulók, s délben itt ebédelnek. A napközis csoportokat napközis nevelőjük, a menzásokat kijelölt nevelő ebédelteti. A tanulók csak pedagógus felügyeletével étkezhetnek. A napközis csoportokban felelősi rendszerrel, a feladatokat egymás között rendszeresen megosztva szolgálják ki magukat a gyermekek, étkeznek. Iskolánkban csak melegítő konyha működik. Az edények esztétikusak, rozsdamentes acélból, porcelánból, üvegből készültek. 2003 óta HCCP rendszer működik. A tisztaságot, a felszerelést, a tárolást az ÁNTSZ előírásainak megfelelően oldjuk meg. Mindennapos testnevelés megvalósítása: Az iskola a mindennapos testnevelést a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. Ennek alapján -

az iskola minden osztályban, megszervezi felmenő rendszerben a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: 

a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,



iskolai sportkörben való sportolással,



kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.


-62-


-63-

-

A heti kifutó rendszerben 3 és felmenő rendszerben 5 testnevelés óra keretében tartásjavító torna, valamint - időjárás függvényében - korcsolyázási lehetőség biztosított.

-

A heti 3 testnevelés órán felül azokon a napokon és a kifutó évfolyamokon, amikor és ahol nincs testnevelés óra a napirendbe beillesztve a gyerekek életkorának és érdeklődésének megfelelő - tudatosan tervezett, sokoldalúan fejlesztő, a pedagógus által kezdeményezett - mozgásos, játékos foglalkozásokat tartunk.

-

Igény szerint heti 1 néptánc, úszásoktatás (önköltséges) is biztosítja a mozgási lehetőséget.

-

DSE keretében a tanulóink változatos sport tevékenységek közül választhatnak.

-

A tehetséges tanulókat több sportágban iskolai, kerületi, budapesti szintű versenyekre készítjük fel.

-

A kerületi tömegsport rendezvényeken nagy létszámban veszünk részt.

-

Az iskolai kirándulásokat hazánk nemzeti parkjaiban való túrázás keretében valósítjuk meg.

-

Évente csatlakozunk a kerület által szervezett kerékpáros túrákhoz.

Diák Sport Egyesület. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

V. A tanulók felvételi követelményei és az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele A tanulók felvételi követelményei Iskolánk a beiskolázási körzetéből - melyet a fenntartó határoz meg,- minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Túljelentkezés esetén az előírások szerint járunk el, szükség esetén sorsolással döntünk. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a vonatkozó előírások szerint 6. életévét (jelenleg augusztus 31. ) napjáig betöltse. Felvételi követelményeket nem fogalmazunk meg. Minden iskolaérett gyermeknek azonos esélyeket adunk, azonos feltételeket biztosítunk az előírások szerint. Kínálatot adunk a szülőknek tájékoztató, iskolaválasztó programokon, ahol bemutatkoznak a leendő első osztályos tanítónők. A szülők tájékoztatására nyomtatott iskolai szórólapon, az iskola internetes honlapján ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat. A szülő szabad iskolaválasztási jogát tiszteletben tartjuk, sőt bővítjük a felkínált programok közötti választás lehetőségével. Célunk, hogy ne mi válogassunk a gyermekek között, hanem ők Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-63-


-64válasszák a mi iskolánkat. A tanuló választási joga elsősorban a pedagógiai program ismeretében történő iskolaválasztáshoz kötődik. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: – a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, lakcímkártyát – a szülő személyi igazolványát; lakcímkártyát, – a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt, – a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét, ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta, – szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. A beiratkozási körzetbe nem tartozó gyermekek felvételéről – a szülő kérelmére – az iskola igazgatója a vonatkozó előírások alapján dönt. Felvétel esetén a 2 – 8. évfolyamon be kell mutatni: – a tanuló anyakönyvi kivonatát, lakcímkártyáját – a szülő személyi igazolványát, lakcímkártyáját – az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; – az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. A tanuló előző évi tanulmányi eredménye, magatartás és szorgalom érdemjegyei fontos szempontok a felvételi kérelem elbírálásakor. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R.) érvényes előírásai alapján a rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza.


-64-


-65Másik iskolából történt átvétel során az iskola helyi tantervi követelményei alapján szintfelmérő meghallgatáson kell részt vennie a tanulónak, ha ezt az igazgató, és a szaktanárok szükségesnek ítélik. Amennyiben a tanuló a szintfelmérőn az előírt követelményeknek nem felelt meg, a szintfelmérőt két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. Írásbeli kérelem esetén a szülőt írásban értesíti az iskola a felvételi döntésről. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei: A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a helyi tantervben előírt tanulmányi követelményeket valamennyi tantárgyból sikeresen teljesítette. A követelmények teljesítését a pedagógusok év közbeni tanulói munka alapján bírálják el. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A második évfolyamtól kezdődően – magasabb évfolyamra akkor léphetett, ha sikeresen teljesítette az adott évfolyamon előírt tanulmányi követelményeket. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. Tanulók értékelése: Első félévben: 1. évfolyamon szöveges értékelés. 2. évfolyamon szöveges értékelés. 3-8. évfolyamon érdemjegyekkel osztályozunk. Második félévben: 1. évfolyamon szöveges értékelés. 2-8. évfolyamon érdemjegyekkel osztályozunk.

Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület tájékoztatást kér az érdekelt pedagógustól, ennek okáról. Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-65-


-66Ha a tanuló az évfolyam végén elégtelen (1) osztályzatot kap, a következő tanév előtt augusztusban javítóvizsgát tehet.

VI. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: -

osztályozó vizsga,

-

pótló vizsga,

-

javítóvizsga.

2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha -

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

-

engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, és a nevelő testület engedélyezte az osztályozó értekezleten A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 5. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel -

osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább egy hónappal,

-

javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor)

közölni kell.


-66-


-676. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit, módját az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg az előírások alapján. Az osztályozó vizsga történhet szóban és/vagy írásban is.

A magasabb évfolyamba lépéshez osztályozó vizsgát kell tenni annak a tanulónak, aki valamely tantárgyból nem szerezte meg az év végi osztályzatot. Ez akkor fordulhat elő, ha a tanuló: – az igazgató felmentésével nem vett részt a tanórai foglalkozásokon; – az iskola igazgatója engedélyezte, hogy 1 vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; – egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és emiatt nincs megfelelő számú érdemjegye, értékelése; – magántanuló volt.

A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 

1-4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom, Matematika, Környezetismeret



5-6. évfolyam: Magyar nyelv és irodalom, Történelem, Matematika, Természetismeret, Idegen nyelv



7-8. évfolyam: Magyar nyelv és irodalom, Történelem, Matematika, Fizika, Biológia- egészségtan, Kémia, Földrajz, Idegen nyelv. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei: 1. osztály Magyar nyelv és irodalom

 Legyen képes egyszerű szóbeli közlések megértésére, utasítások végrehajtására, kérdésekre való válaszadásra  Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit.  Meghallgatott vagy olvasott mesét tudjon elmondani segítséggel;  Szöveghűen mondjon el 1-2 memoritert.  Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő számú szókinccsel, a tanult betűket képes legyen összeolvasni  Az ismert és begyakorolt szöveget pontosságra törekvően olvasson fel.. ----Írása legyen olvasható, törekedjen a pontosságra. Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-67-


-68 Legyen képes egyszerű szavak, szószerkezetek, rövid mondatok másolására.(írottról írottranyomtatottról, írottra.)  Legyen képes tollbamondás után rövid szavak leírására.  A tanult szavakban a „j” hangot jelölje megfelelően10-20 begyakorolt szóban. Matematika  A tanuló képes halmazok összehasonlítására az elemek száma szerint;  képes állítások igazságtartalmának eldöntésére, állítások megfogalmazására;  halmazok elemeit összehasonlítja, azonosítja, megkülönbözteti, a közös tulajdonságokat felismeri, megnevezi;  több, kevesebb, ugyannyi fogalmát helyes használja;  néhány elemet sorba rendezése próbálgatással;  számokat ír, olvas 20-as számkörben.  tud római számokat írni, olvasni (I, V, X).  megtalálja a számok helyét a számegyenesen.  érti a számszomszédokat.  képes természetes számok nagyság szerinti összehasonlítására (20-as számkör).  a matematikai jeleket +, –, =, <, > ismeri, helyesen használja.  képes összeadni, kivonni szóban és írásban (20-as számkör).  képes egyszerű szöveges feladatot (nem önálló olvasás alapján) értelmezni, megjeleníteni rajz segítségével, leírni számokkal.  megkülönbözteti a páros és páratlan számokat (20-as számkör).  képes szimbólumok használatára matematikai szöveg leírásánál, az ismeretlen szimbólum kiszámítására.  ismeri a vonalakat (egyenes, görbe)  képes a test és a síkidom megkülönböztetésére.  tud testek építeni szabadon és megadott feltételek szerint.  képes tájékozódni, ismeri az irányokat.  képes a hosszúság, az űrtartalom és az idő mérésére  ismeri a szabvány mértékegységeket: cm, dm, m, cl, dl, l, perc, óra, nap, hét, hónap, év.  mérés során helyesen használja a mérőeszközöket  felismeri a növekvő és csökkenő számsorozatok szabályát, tudja a sorozatot folytatni  felismeri a számpárok közötti kapcsolatokat  képes a változásokat észrevenni, szóban kifejezni.  tud adatokról megállapításokat megfogalmazni. Környezetismeret       

A tanuló képes az emberi test nemre és korra jellemző arányait és a fő testrészeket megnevezni ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit képes a mesterséges és természetes életközösség összehasonlítására tiszteli az élővilág sokféleségét, felismeri a természetvédelem fontosságát tud tájékozódni az iskolában és környékén felismeri az évszakos és napszakos változásokat és kapcsolja ezeket az életmódbeli szokásaihoz ismeri az időjárás elemeit, az ezzel kapcsolatos piktogramokat értelmezi, ismeri az időjáráshoz illő szokásokat Kölcsey Ferenc Általános Iskola -68Pedagógiai Program (2013. )

-69 felismeri a kapcsolatot az anyagi tulajdonságok és a felhasználás között  egyszerű megfigyeléseket végez a természetben, képes egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezésére 2. osztály Magyar nyelv és irodalom  A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket.  Tudjon a kérdésekre értelmes válaszokat megfogalmazni  tanult memoritereket szöveghűen elmondani  Szövegalkotó feladatokat megfelelő szókinccsel végezzen, tudjon rövid összefüggő mondatokat alkotni.  Képes legyen beszámolni élményeiről, rövidebb olvasmányok tartalmáról.  Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel.  Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak lényegét.  Rövid szövegek önálló megértésére képes legyen.  Írása legyen rendezett, pontos.  Ismerje fel a beszédben a hosszú magán- és mássalhangzókat.;  A hosszú hangokat megfelelően jelölje írásban  Legalább 20 szóban jelölje helyesen a „J” hangot.  Mondatokat írásban nagy kezdőbetűvel kezdje, a szavakat megfelelően tagolja.  Rövid, fonetikusan írandó szavakat hibátlanul tudjon leírni tollbamondás után.  Kiejtéstől eltérő szavakat hibátlanul tudjon lemásolni.  Helyesen válassza el az egyszerű szavakat.  Egyszerű szavak megfelelő szótagolása. Matematika                  

A tanuló tudjon halmazokat összehasonlítani az elemek száma szerint, halmazt alkotni. Tudja állítások igazságtartalmának eldöntését, állításokat megfogalmazni. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Közös tulajdonság felismerése, megnevezése. Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának helyes használata. Néhány elem sorba rendezése próbálgatással. Számok írása, olvasása (100-as számkör). Helyi érték ismerete. Római számok írása, olvasása (I, V, X). Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása. Számok képzése, bontása helyi érték szerint. Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ) ismerete, használata. Összeadás, kivonás, szorzás, osztás szóban és írásban. Szorzótábla ismerete a százas számkörben. A műveletek sorrendjének ismerete. Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal. Páros és páratlan számok megkülönböztetése. Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. Növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerése, a sorozat folytatása. Számpárok közötti kapcsolatok felismerése.


-69-


-70    

Vonalak (egyenes, görbe) ismerete. A test és a síkidom megkülönböztetése. Testek építése szabadon és megadott feltételek szerint. Tájékozódási képesség, irányok ismerete. A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. A szabvány mértékegységek: cm, dm, m, cl, dl, l, dkg, kg, perc, óra, nap, hét, hónap, év. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Mennyiségek közötti összefüggések felismerése. Mérőeszközök használata.  Adatokról megállapítások megfogalmazása. Környezetismeret    





Az emberi test nemre és korra jellemző arányainak leírása, a fő testrészek megnevezése. Az egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete és alkalmazása. Mesterséges és természetes életközösség összehasonlítása. Az élővilág sokféleségének tisztelete, a természetvédelem fontosságának felismerése. Alapvető tájékozódás az iskolában és környékén. Az évszakos és napszakos változások felismerése és kapcsolása életmódbeli szokásokhoz. Az időjárás elemeinek ismerete, az ezzel kapcsolatos piktogramok értelmezése; az időjáráshoz illő szokások. Használati tárgyak és gyakori, a közvetlen környezetben előforduló anyagok csoportosítása tulajdonságaik szerint, kapcsolat felismerése az anyagi tulajdonságok és a felhasználás között. Mesterséges és természetes anyagok megkülönböztetése. A halmazállapotok felismerése. Egyszerű megfigyelések végzése a természetben, egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezése. Az eredmények megfogalmazása, ábrázolása. Ok-okozati összefüggések keresésének igénye a tapasztalatok magyarázatára 3. osztály Magyar nyelv és irodalom

           

A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez. Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget. Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Képes legyen számára megfelelő szövegértési feladatok megoldására-A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. Használja az ismert kézikönyveket. -A memoritereket szöveghűen mondja el. Legyen képes 5-6 mondatból álló elbeszélést készíteni a fogalmazási ismeretek alkalmazásával. Ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat szövegben is. A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. (kiejtés és szóelemzés szerint.)  Írásbeli munkái olvashatóak legyenek.  Képes legyen 25-30 begyakorolt szóban a j/ly helyes jelölésére. Matematika 

A tanuló képes adott tulajdonságú elemeket halmazba rendezni,


-70-


-71     

felismeri, megnevezi a halmazba tartozó elemek közös tulajdonságait, képes annak eldöntésére, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba, értelmezi a változást egyszerű matematikai tartalmú szövegben, képes az összes eset megtalálására próbálgatással, tud 1000-es számkörben számokat írni, olvasni, ismeri és értelmezi a helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalmát 1000-es számkörben,  tud római számokat írni, olvasni 1000-es számkörben (I, V, X, L, C, D, M);  helyesen értelmezi a negatív számokat a mindennapi életben modell (hőmérséklet, adósság) segítségével,  képes 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezésére, lejegyzésére szöveggel, előállítására hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel,  tud természetes számokat nagyság szerinti összehasonlítani 1000-es számkörben,  képes mennyiségek közötti összefüggések észrevételére tevékenységekben,  alkalmazza a matematika különböző területein az ésszerű becslést és a kerekítést,  képes pontosan számolni fejben százas számkörben,  biztosan ismeri a szorzótáblát 100-as számkörben,  ismeri az összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmát,  képes a műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazására,  ismeri és helyesen alkalmazza a műveletvégzés sorrendjét,  tud írásban háromjegyű számokat összeadni, kivonni, szorozni egyjegyű számmal  képes a műveletek ellenőrzésére,  szöveges feladatokat megold a megoldási algoritmus alkalmazásával (a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata)  ismeri a többszörös, osztó, maradék fogalmát,  képes növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerésére, a szabály követésére,  képes összefüggések keresésére az egyszerű sorozatok elemei között,  meg tudja határozni a szabályt egyszerű formában, a hiányzó elemeket pótolja,  ismeri és használja a szabvány mértékegységeket: km, cl, hl, g, t, másodperc.  képes átváltások elvégzésére szomszédos mértékegységek között,  egyszerű gyakorlati példák esetén képes a hosszúság, távolság és idő mérésére,  egyszerű módszerekkel felismer és létrehoz háromszöget, négyzetet, téglalapot, egyéb sokszöget,  megérti a test és a síkidom közötti különbséget,  felismeri a kockát, téglatestet,  képes hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria előállítására,  tudja megmérni a négyzet és a téglalap kerületét,  képes a négyzet, téglalap területének mérésére különféle egységekkel, területlefedéssel,  képes tapasztalati adatok lejegyzésére, táblázatba rendezésére, helyesen értelmezi a táblázat adatait,  képes adatgyűjtésre, adatok lejegyzésére, diagramról adatok leolvasására,  valószínűségi játékok, kísérletek során helyesen értelmezi a biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos fogalmakat Kölcsey Ferenc Általános Iskola -71Pedagógiai Program (2013. )

-72Környezetismeret:  A tanuló ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére;  az életkorának megfelelően, a helyzethez illően felelősen viselkedik segítségnyújtást igénylő helyzetekben;  képes a hosszúság és az idő mérésére, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésére;  képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására;  képes a fenntartható életmód jelentőségének magyarázatára konkrét példán keresztül;  értelmezi a hagyományok szerepét a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében;  képes az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatására, az élőlények csoportosítására tetszőleges és adott szempontsor szerint;  képes egy természetes életközösséget bemutatni;  képes az informatikai és kommunikációs eszközök irányított használatára az információkeresésben és a problémák megoldásában. 4. osztály Magyar nyelv és irodalom:                   

A tanuló érthetően, folyamatos beszéddel fejezze ki magát a mindennapi kommunikációban. Használja az udvarias beszédfordulatokat. Próbáljon bekapcsolódni a csoportos beszélgetésbe, vitába. Folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget felkészülés után. Értsen meg néma olvasás útján életkorának megfelelő szöveget, Képes legyen az előző évhez képest neki megfelelő, de hosszabb szövegértési feladatok megoldására. A memoritereket szöveghűen mondja el. Adott témáknak megfelelő könyvek megkeresése, használata a könyvtárban Képes legyen adott témáról 8-10 mondatos fogalmazást írni. Az alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek legyenek. A tanult mondatfajták biztonságos felismerése. Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat szövegben is. A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat: tulajdonnevek helyesírása igekötők helyesírása a szavak toldalékos alakjának helyesírása A melléknév, a számnév helyes írásmódja Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek. Helyesírását önellenőrzéssel vizsgálja felül, szükség esetén javítsa. Matematika:



A tanuló tud adott tulajdonságú elemeket halmazba rendezni,


-72-


-73                   

              

felismeri, megnevezi a halmazba tartozó elemek közös tulajdonságait, képes annak eldöntésére, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba, értelmezése a változást egyszerű matematikai tartalmú szövegben, próbálgatással képes az összes eset megtalálására, tud számokat írni, olvasni 10 000-es számkörben, ismeri és helyesen alkalmazza a helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalmakat 10 000-es számkörben, tud római számokat írni, olvasni 1000-es számkörben (I, V, X, L, C, D, M); helyesen értelmezi a negatív számokat a mindennapi életben modell (hőmérséklet, adósság) segítségével, képes 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezésére, lejegyzésére, előállítására, hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel, tud természetes számokat nagyság szerinti összehasonlítani 10 000-es számkörben, képes mennyiségek közötti összefüggések észrevételére tevékenységeken keresztül, alkalmazza az ésszerű becslést és a kerekítést a matematika különböző területein, tud fejben számolni százas számkörben, biztosan ismeri a szorzótáblát 100-as számkörben, ismeri az összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmát, alkalmazza a műveletek tulajdonságait, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségét, ismeri és helyesen alkalmazza a műveletvégzés sorrendjét, képes négyjegyű számok összeadására, kivonására, szorozni kétjegyű, osztani egyjegyű számmal írásban, tudja a műveletek helyességének ellenőrzését, képes szöveges feladat megoldására a megoldási algoritmus (a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata) alkalmazásával, ismeri és helyesen használja a többszörös, osztó, maradék fogalmát, felismeri a növekvő és csökkenő számsorozatokat, tudja azokat folytatni, képes összefüggések keresésére az egyszerű sorozatok elemei között, tudja megfogalmazni a szabályt egyszerű formában, a hiányzó elemeket pótolja, képes egyenesek kölcsönös helyzetének felismerésére (metsző és párhuzamos egyenesek), ismeri a szabvány mértékegységeket: mm, km, ml, cl, hl, g, t, másodperc. Tud átváltásokat végezni szomszédos mértékegységek között, képes egyszerű gyakorlati példákban a hosszúság, távolság és idő mérésére, létrehoz háromszöget, négyzetet, téglalapot, egyéb sokszöget egyszerű módszerekkel, felismerési, megnevezi jellemzőiket, ismeri a kör fogalmát, megértési a test és a síkidom közötti különbséget, felismerés és létrehoz kockát és téglatestet, megnevezi jellemzőiket, felismerési a gömböt, tudja kiszámítani a négyzet és a téglalap kerületét, képes a négyzet, téglalap területének mérésére különféle egységekkel, területlefedéssel, képes tapasztalati adatok lejegyzésére, táblázatba rendezésére, a táblázat adatainak értelmezésére,


-73-


-74 

képes adatgyűjtésre, adatok lejegyzésére, diagram leolvasására, értelmezése a valószínűségi játékok, kísérletek során a biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos fogalmakat, Környezetismeret:

 A tanuló ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére;  az életkorának megfelelően, a helyzethez illően felelősen viselkedik segítségnyújtást igénylő helyzetekben;  képes a hosszúság és az idő mérésére, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésére;  képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására;  képes a fenntartható életmód jelentőségének magyarázatára konkrét példán keresztül;  értelmezi a hagyományok szerepét a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében;  képes az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatására, az élőlények csoportosítására tetszőleges és adott szempontsor szerint;  képes egy természetes életközösséget bemutatni;  képes egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamat értelmezésére, ismeri az ezzel kapcsolatos felelős fogyasztói magatartást;  képes Magyarország elhelyezésére a földrajzi térben, ismeri néhány fő kulturális és természeti értékét;  képes az informatikai és kommunikációs eszközök irányított használatára az információkeresésben és a problémák megoldásában. Idegen nyelv:  KER szintben nem megadható.  A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi a célnyelvi óravezetést, az egyszerű tanári utasításokat, megérti az egyszerű, ismerős kérdéseket, válaszol ezekre, kiszűri egyszerű, rövid szövegek lényegét.  Elmond néhány verset, mondókát és néhány összefüggő mondatot önmagáról, minta alapján egyszerű párbeszédet folytat társaival.  Ismert szavakat, rövid szövegeket elolvas és megért jól ismert témában.  Tanult szavakat, ismerős mondatokat lemásol, minta alapján egyszerű, rövid szövegeket alkot. 5. osztály Magyar nyelv és irodalom: Irodalom  A tanult irodalmi szövegek szerkezetének felismerése.  A memoriterek szöveghű felidézése kis segítséggel.  Az olvasott szövegekben néhány alapvető irodalmi téma felismerése.  Az epikai és lírai művek, a nép-és műköltészet jellemző vonásainak ismerete.  Történetmondás személyes élményről, olvasmányról rövid fogalmazásban. Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-74-


-75 Leírás készítése tájról, személyről.  Tájékozódás a könyvtárban.  Folyamatos hangos és néma olvasás. Nyelvtan  A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés illemszabályainak ismerete.  A nem nyelvi kifejezőeszközök használata a kommunikációs helyzetnek megfelelően.  Képesség a másolás, tollbamondás utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására.  A magyar ábécé és a magyar helyesírás elveinek ismerete.  A / j / hang jelölése begyakorolt szókészletben.  A rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése.  A hang, a szó és a szóelem megkülönböztetése.  A gyakran használt szavak megfelelő helyesírása.  Jártasság a szótárak, lexikonok használatában.  Olvasható, rendezett íráskép. Matematika Számtan, algebra  A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása.  A tízes számrendszer biztos ismerete.  Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében. Egyjegyű nevezőjű pozitív törtek (legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek) összeadása és kivonása két tag esetén, az eredmény helyességének ellenőrzése.  Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén.  Egyszerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel. Összefüggések, függvények, sorozatok  Konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása. Geometria, mérés  Szakasz másolása, adott távolságok felmérése.  Felezőmerőleges szemléletes fogalma.  Téglalap (négyzet) kerületének, területének, kocka felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét esetekben.  Hosszúság és terület szabványmértékegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban. A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei. Valószínűség, statisztika  Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése.  Két szám számtani közepének (átlagának) meghatározása. Természetismeret 

Tömör, tőmondatokban fogalmazza meg: Zöldség- és gyümölcsfélék jelentősége az ember életében,  Leggyakrabban termesztett zöldség- és gyümölcsfélék hazánkban,  A növény fő részei és szerepük,  Mit jelent a termesztés? Kölcsey Ferenc Általános Iskola -75Pedagógiai Program (2013. )

-76              

Kártevők, betegségek, védekezés, Mit jelent a tenyésztés? Leggyakrabban tenyésztett állatok hazánkban, Felhasználás. Talaj. Kulcsfogalmak: egyéves, kétéves, hároméves, évelő növények, megporzás, megtermékenyítés, mindenevő, ragadozó, növényevő (fogazat), Emlős, madár, gyűrűsféreg, gerinces, ízeltlábú, rovar, gomba, zárvatermő, egyszikű, kétszikű. Tájékozódás a térképen Domborzat és vizek ábrázolása-hazánk nagy tájai, fő folyói Megyék megyeszékhelyek leolvasása a térképről Magyarország éghajlati jellemzői A hegységek és kialakulásuk Talaj és talajvédelem A víz körforgása Idegen nyelv Angol

A1/2 szint I. Család Én és a családom. Családtagok bemutatása. Napirend. II. Otthon Otthonom, szűkebb környezetem Lakóhelyiségek, bútorok, berendezési tárgyak. Kedvenc játékaim. III. Étkezés Napi étkezések. Kedvenc ételeim, italaim. IV. Idő, időjárás Az óra. Évszakok és hónapok. A hét napjai és a napszakok. Időjárás V. Öltözködés Évszakok és ruhadarabok. Kedvenc ruháim. VI. Sport Testrészek és mozgás. Kedvenc sportom. VII. Iskola, barátok Iskolám, osztálytermünk. Tantárgyaim, tanáraim. VIII. Természet, állatok Kisállatok. Kedvenc állataim. Állatok a ház körül. Vadon élő és állatkerti állatok. IX. Ünnepek és szokások Az én ünnepeim. Ünnepek itthon és a nagyvilágban. X. Város, bevásárlás Városok, települések, falvak. Épületek. Vásárlás. XII. Egészséges életmód A rendszeres testedzés. Kommunikációs eszközök 1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Köszönés, elköszönés Köszönet és arra reagálás Bemutatkozás Megszólítás Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás 2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Kölcsey Ferenc Általános Iskola -76Pedagógiai Program (2013. )

-77Vágy, kívánság Egyetértés, egyet nem értés 3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Dolgok, személyek megnevezése, leírása Igenlő vagy nemleges válasz 4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök Kérés Felszólítás 5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök Visszakérdezés Nem értés Fogalomkörök Fogalomkörök Fogalomkörök nyelvi kifejezései Cselekvés, történés, létezés kifejezése Jelenidejűség Present Simple Present Continuous Modalitás Can (ability) Mustn’t Birtoklás kifejezése Genitive ’s Possessive adj. Névmások Accusative of personal pronouns Demonstrative pronouns Időbeli viszonyok Időpont kifejezése When? What time? What’s the time? Mennyiségi viszonyok Főnvek többes száma Regular and irregular plurals Sorszámnevek Ordinal numbers Megszámlálhatóság Some, any Német A1/2 szint Témakörök Család Otthon

Én és a családom. Családtagok bemutatása. Otthonom, szűkebb környezetem. Kedvenc játékaim.

Étkezés

Napi étkezések. Kedvenc ételeim, italaim.

Idő, időjárás

Évszakok és hónapok. A hét napjai és napszakok. Az óra.

Sport Iskola, barátok Szabadidő Kölcsey Ferenc Általános Iskola

Testrészek és mozgás. Kedvenc sportom. Iskolám, osztálytermünk. Tantárgyaim. Osztálytársaim, barátaim. Tanáraim. Iskolám, osztálytermünk. Tantárgyaim. Osztálytársaim, barátaim. Tanáraim. -77-


-78Természet, állatok Ünnepek és hagyományok

Kisállatok. Kedvenc állataim Az én ünnepeim. Születésnap.

A cirkusz. Fantázia és valóság Kommunikációs eszközök Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök  Köszönés, elköszönés  Köszönet és arra reagálás  Bemutatkozás  Megszólítás  Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök  Vágy, kívánság  Egyetértés, egyet nem értés Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök  Dolgok, személyek megnevezése, leírása  Igenlő vagy nemleges válasz A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök  Kérés  Felszólítás Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök  Visszakérdezés  Nem értés Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése  jelenidejűség (igeragozás) Birtoklás kifejezése  haben  birtokos névmások Időbeli viszonyok  időpont Mennyiségi viszonyok  számok  határozott mennyiség  határozatlan mennyiség Minőségi viszonyok  melléknevek Modalitás  felszólítás  módbeli segédigék (dürfen, möchte-, müssen, können) Esetviszonyok  nyelvtani nemek  határozott névelő, határozatlan névelő (alanyeset, tárgyeset) Szövegösszetartó eszközök  kérdőszavak Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-78-


-79 szórend (kijelentő, eldöntendő/megválaszolandó kérdő mondat)  személyes névmások  tagadás Informatika  Ismerje a számítógép részeinek és alapvető perifériáinak funkcióit, tudja azokat önállóan használni.  Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret;  Tudjon a könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni, könyvtárat váltani, fájlt keresni;  Tudjon mappát másolni, mozgatni, létrehozni és törölni;  Ismerje az informatikai környezetben való munkavégzés alapszabályait;  Tudjon egyszerű rajzos dokumentumot készíteni, módosítani, háttértárra menteni.  Legyen képes a böngészőprogram főbb funkcióinak használatára.  Legyen képes megadott szempontok szerint információt keresni.  Legyen képes a találatok értelmezésére.  Legyen képes az elektronikus levelezőrendszer önálló kezelésére. Történelem  Az egyetemes emberi értékek elfogadása az ókori egyetemes kultúrkincs élményszerű megismerésével.  A családhoz, a lakóhelyhez,a nemzethez való tartozás élményének személyes megélése.  A történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése.  Az erkölcsi tanulságok azonosítása.  Az előző korokban élő emberek gondolkodás-szokásmódjainak felidézése.  A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak.  Tudja, hogy az egyes népeket főleg vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján tudjuk megkülönböztetni.  Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a mindennapokat!  Tudja, hogy az emberi munka nyomán elinduló termelés biztosítja az emberi közösségek létfenntartását. Az eredettörténetek, a közös szokások és mondák erősítik a közösség összetartozását.  Legyen képes az ókorra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni.  Legyen képes az ókori történetek feldolgozásánál a tér-és időbeliség azonosítására, a szereplők csoportosítására, felismerésére. Ismerje híres ókori történelmi személyeket.  Legyen képes a tanuló történelmi ismereteket meríteni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából is.  Tudjon vázlatot készíteni.  Legyen képes információt gyűjteni a könyvtárból, múzeumokból, internetről.  Legyen képes kiselőadást tartani.  Ismerje az időszámítás alapelemeit: korszak, évszázad, évezred.  Legyen képes egyszerű térképet másolni.  Legyen képes a térképen tájékozódni. Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-79-


-806. osztály Magyar nyelv és irodalom: Irodalom  A memoriterek szöveghű felidézése kis segítséggel.  Különböző műfajú szövegek értő és értelmes felolvasása.  Rövid, tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, téma, cím, műfaj.  Az epikai művek cselekményének szerkezete: alaphelyzet, bonyodalom, tetőpont, megoldás.  A lírai művek formanyelvének felismerése.  Elbeszélés, leírás, jellemzés készítése olvasmány vagy személyes élmény alapján. Nyelvtan  A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) alkalmazkodó beszédmód.  A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata az élő beszédben.  A szövegben a szavak szófajának felismerése, a szófajok jellemzői.  Olvasható, rendezett íráskép. Matematika Gondolkodási módszerek  Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Számtan, algebra  Tört, tizedestört, negatív szám fogalma.  Pozitív törtek szorzása és osztása pozitív egésszel.  2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság.  A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét arányossági feladatok megoldása következtetéssel. Összefüggések, függvények, sorozatok  Biztos tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben. Geometria, mérés  A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata.  Pont tengelyes tükörképének megszerkesztése.  Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szögmásolás, szakaszfelező merőleges szerkesztése.  Háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása.  Téglatest felszíne és térfogata konkrét esetekben. A térfogat és űrtartalom mértékegységeinek átváltása. Valószínűség, statisztika  Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése.  Néhány szám számtani közepének (átlagának) meghatározása. Természetismeret   

Ismerje hazánk főbb életközösségeit, Mi a természetes életközösség? Életközösségek főbb élőlényei, szintjei,


-80-


-81         

Táplálékláncok, Felépítés és az életmód kapcsolata, A természet és az ember kapcsolata. Kulcsfogalmak: Erdő, Mező, Vízi élettér, Hüllők, kétéltűek, halak, rovar, pók, rák, puhatestűek, egysejtűek, Nyitvatermő, zárvatermő, harasztok, mohák, moszatok, gombák, átalakulásos fejlődések. Tájékozódás a földgömbön Európa, Magyarország helye a földgömbön Évszakok, napszakok változásai és annak okai Európa éghajlatai Magyarország tájai a térképen, fő jellemvonásaikkal Idegen nyelv Német Témakörök

Család Otthon Étkezés Idő, időjárás Öltözködés Iskola, barátok Szabadidő

A1/3 szint Én és a családom. Családtagok bemutatása. Napirend. Otthonom, szűkebb környezetem. A lakás bemutatása (helyiségek, bútorok). Kedvenc játékaim. Napi étkezések. Kedvenc ételeim, italaim. Évszakok és hónapok. A hét napjai és napszakok. Az óra. Időjárás. Ruhadarabok. Kedvenc ruháim. Iskolám. Osztálytársaim. Barátaim. Szabadidős tevékenységek. Hobbik. A szabadidő eltöltésének helyszíne. Kedvenc időtöltésem. Utazás. Közlekedési eszközök.

Ünnepek és hagyományok Az én ünnepeim. Ünnepek itthon. Kommunikációs eszközök 1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Köszönés, elköszönés. Köszönet és arra reagálás. Bemutatkozás. Megszólítás. Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás. Bocsánatkérés és arra reagálás. 2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Egyetértés, egyet nem értés Tetszés, nemtetszés. Bosszankodás. 3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Dolgok, személyek megnevezése, leírása. Igenlő vagy nemleges válasz. Tudás, nem tudás. 4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök Kérés. Javaslat és arra reagálás. Meghívás és arra reagálás. 5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök Nem értés. Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése jelenidejűség (igeragozás) - múltidejűség (Perfekt, von haben und sein) Birtoklás kifejezése Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-81-


-82haben birtokos névmások -s Időbeli viszonyok időpont Térbeli viszonyok Helyhatározás Mennyiségi viszonyok számok, határozott mennyiség, határozatlan mennyiség Minőségi viszonyok melléknevek Modalitás felszólítás, módbeli segédigék (dürfen, möchte-, müssen, können, wollen) Esetviszonyok nyelvtani nemek határozott névelő, határozatlan névelő (alanyeset, tárgyeset) eszközhatározók Szövegösszetartó eszközök kérdőszavak szórend (kijelentő, eldöntendő/megválaszolandó kérdő mondat) személyes névmások (alany- és tárgyeset, részes eset) tagadás Angol I. Otthon Otthonom, Lakóhelyiségek, bútorok. Kedvenc játékaim. Lakóhelyem, tágabb környezetem. II. Öltözködés Évszakok és ruhadarabok. Kedvenc ruháim. III. Sport Testrészek és mozgás. Sportok. Kedvenc sportom. IV. Szabadidő, szórakozás Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem. Internet, interaktív játékok. V. Természet, állatok Kisállatok. Kedvenc állataim. Állatok a ház körül. Vadon élő és állatkerti állatok. Állatok a nagyvilágban. VI. Ünnepek és szokások Az én ünnepeim. Ünnepek itthon és a nagyvilágban. VII. Város, bevásárlás Városok, települések, falvak. Épületek, utcák. Tájékozódás, útbaigazítás. Vásárlás. VIII. Utazás, pihenés Vakáció, nyaralás. IX. Fantázia és valóság Kedvenc olvasmányaim, könyveim. X. Zene, művészetek Kedvenc zeném, együttesem.


-82-


-83-

XI. Környezetünk védelme Veszélyeztetett állat- és növényvilág. Kommunikációs eszközök 1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Köszönés, elköszönés. Köszönet és arra reagálás. Bemutatkozás. Megszólítás. Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás. Bocsánatkérés és arra reagálás. 2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Egyetértés, egyet nem értés. Tetszés, nemtetszés. Bosszankodás. 3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Dolgok, személyek megnevezése, leírása. Igenlő vagy nemleges válasz. Tudás, nem tudás. 4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök Kérés. Javaslat és arra reagálás. Meghívás és arra reagálás. 5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök Nem értés. Fogalomkörök

Fogalomkörök Fogalomkörök nyelvi kifejezései

Cselekvés, történés, létezés kifejezése Múltidejűség Jövőidejűség

Past Simple of ’be’ Past Simple( regular and irregular forms) Going to

Irányok, helymeghatározás

Prepositions, Prepositional Phrases

Időpont, gyakorság

How often? When?

Térbeli viszonyok Időbeli viszonyok Modalitás Could/couldn’t (ability) Mennyiségi viszonyok Megszámlálhatóság

Cardinal numbers 31-100 Countable nouns Uncountable nouns

Logikai viszonyok Linking words Prepositional phrases Minőségi viszonyok Comparative and superlative of adjectives Adverbs


Informatika -83-


-84 Ismerje a számítógép részeinek és alapvető perifériáinak funkcióit, tudja azokat önállóan használni.  Ismerje egy vírusellenőrző program kezelését.  Tudjon egyszerű szöveges dokumentumot készíteni, módosítani, megadott helyre menteni.  Tudjon különböző dokumentumokból származó részleteket saját munkájában elhelyezni.  Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait, legyen képes önállóan elvégezni karakter- és bekezdésformázásokat.  Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit.  Legyen képes összegyűjteni a problémamegoldáshoz szükséges információt;  Problémamegoldás során legyen képes együttműködni társaival.  Legyen képes az interneten talált információk mentésére;  Ismerje a netikett szabályait. Történelem  Az egyetemes emberi értékek elfogadása ókori, középkori és kora újkori egyetemes és magyar kultúrkincs élményszerű megismerésével. A családhoz, a lakóhelyhez, a nemzethez való tartozás élményének személyes megélése.  A történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. a munka értékteremtő ereje) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok azonosítása.  Az előző korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak felidézése.  A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek fejlesztik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását.  Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli.  Tudja, hogy az egyes népeket főleg vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján tudjuk megkülönböztetni.  Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a mindennapokat.  Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági tényezők együttesen befolyásolják.  Tudja, hogy az emberi munka nyomán elinduló termelés biztosítja az emberi közösségek létfenntartását.  Ismerje fel a társadalmi munkamegosztás jelentőségét, amely az árutermelés és pénzgazdálkodás, illetve a városiasodás kialakulásához vezet.  Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és eltérő vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat.  Tudja, hogy az eredettörténetek, a közös szokások és mondák erősítik a közösség összetartozását, egyben a nemzeti öntudat kialakulásának alapjául szolgálnak.  Tudja, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai és vallási küzdelmek számos esetben összekapcsolódnak.  Ismerje fel ezeket egy-egy történelmi probléma vagy korszak feldolgozása során.  Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között,és legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni.  Legyen képes a történetek a feldolgozásánál a tér- és időbeliség azonosítására, a szereplők csoKölcsey Ferenc Általános Iskola

-84-


-85-

    



portosítására fő- és mellékszereplőkre, illetve a valós és fiktív elemek megkülönböztetésére. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges kulcsszavakat, cselekedeteket. Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából. Legyen képes emberi magatartásformák értelmezésre, információk rendezésére és értelmezésére, vizuális vázlatok készítésére. Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet. Ismerje az időszámítás alapelemeit (korszak, évszázad, évezred) tudjon ez alapján kronológiai számításokat végezni. Ismerje néhány kiemelkedő esemény időpontját. Legyen képes egyszerű térképeket másolni, alaprajzot készíteni. Legyen képes helyeket megkeresni, megmutatni térképen, néhány kiemelt jelenség topográfiai helyét megjelölni vaktérképen, valamint távolságot becsülni és számítani történelmi térképen. Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére. 7. osztály Magyar nyelv és irodalom

Nyelvtan  Részvétel az iskolai kommunikációs helyzetekben, együttműködés a beszédpartnerrel és partnerekkel.  Hozzászólás, vitában való részvétel.  Jártasság az egyszerű mondatok elemzésében, a tagmondatok és a mondatrészek szerkezetének felismerése.  A mondatfajták megkülönböztetése, a szóalkotás módjának ismerete.  Olvasható, rendezett íráskép.  A tanult helyesírási szabályok alkalmazása. Irodalom  A feldolgozott művek legfontosabb ismérveinek megnevezése.  A művek szerkezetének, legfontosabb művészi kifejezőeszközeinek felismerése.  A szöveg megértését tanúsító szövegolvasás.  A művek jelentése, a valóságos és az átvitt jelentés felismerése.  A memoriterek kis segítséggel történő felidézése. Matematika Gondolkodási módszerek  Gondolatok (állítások, feltételezések, választások stb.) világos, érthető szóbeli és írásbeli közlése.  Egyszerű állítások igazságának eldöntése.  Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4 elem esetén. Számtan, algebra  Alapműveletek helyes elvégzése kis abszolút értékű egészek, törtek, tizedes törtek körében egyszerű esetekben. Kölcsey Ferenc Általános Iskola -85Pedagógiai Program (2013. )

-86 10 pozitív egész kitevőjű hatványai,  10-nél nagyobb számok normálalakja.  Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása egyszerű konkrét feladatokban.  Egyszerű százalékszámítási feladatok.  Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, néhány közös többesének megkeresése.  Egyszerű elsőfokú egy-ismeretlenes egyenletek megoldása.  Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel is. Összefüggések, függvények, sorozatok  Lineáris függvények ábrázolása értéktáblázattal egyszerű esetekben.  Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, néhány taggal megadott sorozat esetén szabály(ok) keresése. Geometria  Szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, idő mérése a szabványos mértékegységeinek ismerete.  Háromszögek területének kiszámítása.  Adott pont középpontos tükörképének megszerkesztése. Szögfelező szerkesztése.  Háromszöggel kapcsolatos legegyszerűbb szerkesztések.  Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összege.  Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok, valamint a forgáshenger felismerése, jellemzése. Valószínűség, statisztika  A gyakoriság fogalma.  Egyszerű grafikonok olvasása, készítése. Idegen nyelv Német Témakörök Család Otthon Étkezés Öltözködés Sport Iskola, barátok

Szabadidő, szórakozás Város, bevásárlás Utazás, pihenés Egészséges életmód Kölcsey Ferenc Általános Iskola

A2/1 szint Én és a családom. Családtagok bemutatása, családfa. Otthonom, szűkebb környezetem. Berendezési tárgyak. Napi étkezések. Kedvenc ételeim, italaim. Étkezés étteremben. Ruhadarabok. Kedvenc ruháim. Testrészek és mozgás. Sportok. Kedvenc sportom. Sportbalesetek. Iskolám, osztálytermünk. Tantárgyaim, tanáraim. Osztálytársaim, barátaim. Tanórán kívüli közös programjaink. Napirend. Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem. Közös időtöltés barátokkal. Városok, települések, falvak. Épületek, utcák. Tájékozódás, útbaigazítás. Üzletek, bevásárlóközpontok, piac. Vásárlás. Vakáció, nyaralás. Táborok, osztálykirándulás. Közlekedési eszközök. A rendszeres testedzés. Betegségek. Orvosnál és kórház-86-


-87ban. Kommunikációs eszközök 1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Bemutatkozás. Megszólítás. Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás. Személyes levélben megszólítás, elköszönés. Megszólítás és elköszönés írásban. 2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Véleménykérés és arra reagálás. Egyetértés, egyet nem értés. Tetszés, nemtetszés. Akarat, kívánság, képesség. Engedély, tiltás kifejezése. 3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Dolgok, személyek megnevezése, leírása. Információkérés, információadás. Igenlő vagy nemleges válasz. Tudás, nem tudás. 4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök Kérés. Javaslat és arra reagálás. Felszólítás 5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök Visszakérdezés Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése jelenidejűség - múltidejűség (Perfekt, Präteritum von haben und sein) Birtoklás kifejezése birtokos névmások Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás hol és hová kérdésre válaszoló elöljárószók Időbeli viszonyok gyakoriság, időpont, időhatározók Mennyiségi viszonyok számok, határozott mennyiség, határozatlan mennyiség Minőségi viszonyok melléknévfokozás, hasonlítás Modalitás magázó felszólítás Esetviszonyok névszók a mondatban határozott névelő elöljárószók (für, ohne) Szövegösszetartó eszközök kötőszók (weil mellékmondat, dass mellékmondat) személyes névmások, kérdő névmás Angol I. Otthon Otthonom, szűkebb környezetem. Lakóhelyiségek, bútorok, berendezési tárgyak. Lakóhelyem, tágabb környezetem. Otthonok a célnyelvi országban és a nagyvilágban. II. Öltözködés Ruhadarabok. Kedvenc ruháim. III. Iskola, barátok Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-87-


-88Iskolám, osztálytermünk. Tantárgyaim, tanáraim. Osztálytársaim, barátaim. Tanórán kívüli közös programjaink. IV. Szabadidő, szórakozás Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem. Mozi, színház, zenehallgatás, kiállítások. V. Természet, állatok Kedvenc állataim. Kisállatok, felelős állattartás. Kontinensek, tájegységek. VI. Utazás, pihenés Vakáció, nyaralás. Közlekedési eszközök. VII. Zene, művészetek Kedvenc zeném, együttesem. Film- és színházi élményeim. Kiállítások, rendezvények, koncertek. VIII. Környezetünk védelme Veszélyeztetett állat- és növényvilág. IX. Felfedezések Nagy földrajzi felfedezések. Híres felfedezők és életútjuk. X. Tudomány, technika Feltalálók és találmányok. Kommunikációs eszközök 1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Bemutatkozás. Megszólítás. Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás. Személyes levélben megszólítás, elköszönés. Megszólítás és elköszönés írásban. 2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Véleménykérés és arra reagálás. Egyetértés, egyet nem értés. Tetszés, nemtetszés. Akarat, kívánság, képesség. Engedély, tiltás kifejezése. 3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Dolgok, személyek megnevezése, leírása. Információkérés, információadás. Igenlő vagy nemleges válasz. Tudás, nem tudás. 4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök Kérés. Javaslat és arra reagálás. Felszólítás 5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök Visszakérdezés

Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése Jelenidejűség

Birtoklás kifejezése

Térbeli viszonyok Kölcsey Ferenc Általános Iskola

Fogalomkörök Fogalomkörök nyelvi kifejezései

Present Simple Present Continuous PresentPerfect Simple Múltidejűség Past Simple Future with Will Past forms of have Have with will Possessive adj. Genitive ’s Possessive pronouns Irányok, helymeghatáro- Prepositions, Prepositional Phrases, Adverbs zás -88-


-89Időbeli viszonyok Gyakoriság Időpont

How often? When? What time? What’s the time? Already, yet, just Singulars and plurals Regular and irregular plurals Cardinal numbers 1-100Ordinal numbers Countable nouns Uncountable nouns

Minőségi viszonyok

Hasonlítás

Comparative and superlative of short adjectives Irregular comparative and superlative forms of adjectives

Modalitás

Képesség

Can (ability)

Kötelezettség Tiltás

Have to (Past) Mustn’t Linking words Articles Some+plural noun any+plural noun Some +singular noun Any +singular noun Nominative and Accusative of personal pronouns

Mennyiségi viszonyok

Logikai viszonyok Szövegösszetartó eszközök

Demonstrative pronouns

Indefinite pronouns Informatika     

Ismerje és tudja használni egy operációs rendszert. Tudja megkülönböztetni a számítógép és egyéb informatikai eszközök főbb részegységeit. Ismerje a legfontosabb perifériák működési elveit. Tudjon különböző típusú dokumentumokba különböző objektumokat beilleszteni. Tudjon szöveget, képet, rajzot is tartalmazó dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészíteni.  Tudjon bemutatót készíteni.  Legyen képes megkeresni a kívánt információt.  Ismerje az adatokkal való visszaélésekből származó veszélyeket és következményeket; Történelem  Az újkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, események feldolgozásával a nemzeti azonosságtudat kialakítása.  A múltat és történelmet formáló alapvető folyamatok, összefüggések felismerése.  A technikai fejlődés hatásai/ipari forradalmak: XIX. század/ a társadalomra és gazdaságra. Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-89-


-90 Az újkorban élt emberek, közösségek élete, gondolkodása, szokásmódjainak azonosítása, hasonlóságok, különbségek felismerése.  Ismerje fel a tanuló a fogalmak ismeretének fontosságát.  Ismerje fel a nagy történelmi személyiségeket az újkorban.  Ismerje az újkor főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit.  Ismerje a korszak meghatározó egyetemes és magyar történelmének, eseményeinek évszámait, helyszíneit.  Tudja, hogy az Európához köthetők a modern demokratikus viszonyokat megalapozó szellemi mozgalmak és dokumentumok.  Legyen képes különbséget tenni a történelem, különböző típusú forrásai között, és legyen képes egy-egy korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni.  Tudja, hogy hol kell a fontos események forrásait kutatni, és legyen képes a megismert jelenségeket, eseményeket összehasonlítani.  Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges adatokat, eseményeket és kulcsszavakat.  Legyen képes tanuló történelmi ismeretet meríteni és egyszerű következtetést megfogalmazni hallott és olvasott szövegekből médiumok anyagából.  Legyen képes információt gyűjteni, kiselőadást tartani, érvelni, jegyzetet készíteni az adott témához könyvtárban, múzeumban, interneten. Kémia          

Ismerje és tudja, hogy mivel foglalkozik a kémia. Tudjon különbséget tenni fizikai, kémiai illetve biológiai vizsgálat között. Képes legyen megnevezni a kísérleteket kísérő hő változásokat - exoterm, endoterm. Tudja az égés definícióját, képes legyen különbséget tenni gyors-, lassú égés valamint öngyulladás között. Tudjon felsorolni megújuló és nem megújuló energiaforrásokat. Ismerje az alapvető táplálékokat: fehérjék, szénhidrátok, zsírok. Ismerje a levegő összetételét, tudja mi az üvegházhatás, és milyen gázok okozzák. Ismerje a víz alapvető fizikai és kémiai tulajdonságait pl. olvadáspont, forráspont, legnagyobb sűrűség, mi a különbség víz és desztillált víz között. A föld felületének hány százaléka víz. Tudja mit jelent a kémhatás. Tudja mik az atomok, milyen részekből és részecskékből állnak. Mit jelent a vegyérték elektron fogalma. Kinek a nevéhez fűződik a periódusos rendszer megalkotása. Ismerje a molekulákat összetartó elsőrendű kötőerőket. Fizika

 A tanuló legyen képes egyszerű jelenségek, kísérletek irányított megfigyelésére, a látottak elmondására, egyszerű tapasztalatok életkorának megfelelő értelmezésére.  Tudja értelmezni és használni a tanult fizikai mennyiségeknek (út, sebesség, tömeg, erő, hőmérséklet, energia, munka, teljesítmény, hatásfok) a mindennapi életben is használt mértékegységeit.  Legyen tisztában a dinamika alapjaival (tehetetlenség törvénye, sűrűség, az erő fogalma).  Ismerje a nyomás fogalmát különböző anyagok esetében, értse egyszerű nyomáskülönbségen alapuló eszközök működését. Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-90-


-91 Ismerje fel a tanult halmazállapot-változásokat a mindennapi környezetben (pl. hó olvadása, vizes ruha száradása, stb.)  Legyen tisztában az energia-megmaradás törvényének alapvető jelentőségével. Értse, hogy egyszerű gépekkel csak erőt takaríthatunk meg, munkát nem. Biológia         

Távoli tájak főbb életközösségei, környezeti tényezők, alkalmazkodások, Éghajlati diagramok értelmezése, Táplálékláncok, táplálékhálózatok, Kapcsolatok, Termelő, fogyasztó és lebontó szervezetek, jelentősége az életközösségben, Anyag- és energia-forgalom. A Nap szerepe. Kulcsfogalmak: Környezet, életfeltétel, Élő- és élettelen környezeti tényezők, együttélők, élősködők, korhadéklakók, versengés, Szivacsok, csalánozók, planktonok, cetek, porcos halak, Táplálékkészítés, fogyasztás, lebontás. Földrajz

       

Ismerje a födtörténeti időszakok neveit Tudja megmutatni a kontinenseket, tudja melyik a legnagyobb, legkisebb Fontos folyók a világon (Nílus,Amazonasz,Missisipi,SZT Lőrinc,Sárga olyó,Gangesz) A sarkvidékek Amerika őslakói Mutasson legalább egy tájat a kontinenseken Az EU és fontosabb országai Mit tud Kínáról Japánról az USA- ról 8. osztály Magyar nyelv és irodalom:

Irodalom  A tanult művek legfontosabb jellemzőinek és értékeinek, szerkezetének és jelentésének felismerése.  A Nyugat első nemzedéke munkásságának megfelelő elhelyezése a magyar irodalomban.  Epikus és lírai alkotások művészi értékének felismerése.  Tájékozódás a kortárs magyar irodalom néhány alkotójának műveiről.  A mű és a kor, a mű és az alkotója viszonyának felismerése.  A művek jelentésrétegeinek felismerése.  A művészi és szórakoztató irodalom megkülönböztetése.  A memoriterek szöveghű felidézése kis segítséggel. Nyelvtan  Tájékozottság a tömegkommunikációs műfajokban, hatásuk ismerete, kritikus kezelésük.  Az összetett mondatok alapvető fajtáinak felismerése.  Az összetett és képzett szavak felismerése. Kölcsey Ferenc Általános Iskola -91Pedagógiai Program (2013. )

-92   

A helyesírási alapelvek alkalmazása, olvasható, rendezett íráskép. A magyar nyelv legfontosabb történeti emlékeinek ismerete. A hivatalos iratok formáinak és nyelvhasználatának felismerése. Olvasható, rendezett íráskép. Matematika

Gondolkodási módszerek  Szabatos, pontos írásbeli és szóbeli fogalmazás.  Szövegértelmezés egyszerű esetekben.  A tanult halmazműveletek felismerése két egyszerű, konkrét halmaz esetén.  Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb  4-5 elem esetén, az összes eset felsorolása. Számtan, algebra  Alapműveletek helyes sorrendű elvégzése egyszerű esetekben a racionális számkörben.  Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesi értékének kiszámítása.  Elsőfokú egyenletek megoldása.  Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. Összefüggések, függvények, sorozatok  Az a x+b függvény és ábrázolása konkrét racionális együtthatók esetén. Geometria  Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok felszíne és térfogata.  Adott pont eltolása adott vektorral.  Pitagorasz-tétel ismerete (bizonyítás nélkül).  Valószínűség, statisztika  Relatív gyakoriság.  Leggyakoribb és középső adat meghatározása kisszámú konkrét adathalmazban.  Grafikonok készítése, olvasása egyszerű esetekben. Idegen nyelv Német Témakörök

Idő, időjárás

A1/2 szint Én és a családom. Családi események, közös programok. Családi ünnepek. Otthonom, szűkebb környezetem. Lakóhelyiségek, bútorok, használati eszközök a háztartásban. Időjárás, időjárási jelenségek megfigyelése.

Öltözködés

Évszakok és ruhadarabok. Kedvenc ruháim. Divat.

Iskola, barátok

Osztálytársaim, barátaim. Tanórán kívüli közös programjaink. Napirend.

Ünnepek és szokások Szabadidő, szórakozás

Az én ünnepeim. Ünnepek itthon. Szabadidős tevékenységek.

Város, bevásárlás

Piac, bolhapiac. Vásárlás.

Család Otthon


-92-


-93Utazás, pihenés

Vakáció, nyaralás. Utazás belföldön és külföldön. Szálláslehetőségek, nyaralóhelyek. Kiállítások, koncertek.

Zene, művészetek Kommunikációs eszközök 1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Bemutatkozás. Megszólítás. Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. Személyes levélben megszólítás, elköszönés. Megszólítás és elköszönés írásban. 2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Véleménykérés és arra reagálás. Egyetértés, egyet nem értés. Tetszés, nemtetszés. Engedély, tiltás kifejezése. Öröm és méreg kifejezése. 3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Dolgok, személyek megnevezése, leírása. Információkérés, információadás. Igenlő vagy nemleges válasz. 4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök Javaslat és arra reagálás. Felszólítás. Meghívás és arra reagálás. 5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök Nem értés Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése jelenidejűség (visszaható igék) - jövőidejűség: jelen idő + időhatározó Birtoklás kifejezése birtokos névmások Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás hol és hová kérdésre válaszoló elöljárószók Időbeli viszonyok időpont, időhatározók Mennyiségi viszonyok számok, határozott mennyiség, határozatlan mennyiség Minőségi viszonyok melléknevek Modalitás módbeli segédigék (wollen, sollen, dürfen, müssen, können, wollen, sollen) felszólító mód Esetviszonyok határozott névelő, határozatlan névelő Szövegösszetartó eszközök kötőszók (weil mellékmondat, dass mellékmondat) személyes névmások, mutató névmás, kérdő névmás Angol I. Család Én és a családom. Családtagok bemutatása, családfa. Családi ünnepek. II. Étkezés Napi étkezések. Kedvenc ételeim, italaim. Egészséges táplálkozás. III. Idő, időjárás Évszakok és hónapok. A hét napjai és a napszakok. Időjárási jelenségek. Természeti katasztrófák. IV. Sport Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-93-


-94Kedvenc sportom. Sportok, sportfelszerelések. Extrém sportok. V. Iskola, barátok Iskolám, osztálytermünk. Tantárgyaim, tanáraim. Osztálytársaim, barátaim. VI. Ünnepek és szokások Az én ünnepeim. Ünnepek itthon és a nagyvilágban. VII. Város, bevásárlás Városok, települések, falvak. Épületek, utcák. Vásárlás. VIII. Egészséges életmód A rendszeres testedzés. A helyes táplálkozás. IX. Múltunk és jövőnk Az én jövőm. X. Média, kommunikáció Internet, interaktív játékok, közösségi oldalak. Kommunikáció az állatvilágban. Kommunikációs eszközök 1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Bemutatkozás. Megszólítás. Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. Személyes levélben megszólítás, elköszönés. Megszólítás és elköszönés írásban. 2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Véleménykérés és arra reagálás. Egyetértés, egyet nem értés. Tetszés, nemtetszés. Engedély, tiltás kifejezése. Öröm és méreg kifejezése. 3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Dolgok, személyek megnevezése, leírása. Információkérés, információadás. Igenlő vagy nemleges válasz 4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök Javaslat és arra reagálás. Felszólítás. Meghívás és arra reagálás 5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök Nem értés. Fogalomkörök (A2) Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése Jelenidejűség

Fogalomkörök nyelvi kifejezései

Present Simple Present Continuous Present Perfect Simple Past Simple Going to Future with Will

Múltidejűség Jövőidejűség

Birtoklás kifejezése

Térbeli viszonyok

Past forms of have Have with will Possessive adj. Genitive ’s Possessive pronouns Irányok, helymeghatáro- Prepositions, Prepositional Phrases, Adverbs zás

Időbeli viszonyok Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-94-


-95Gyakoriság Időpont

How often? When? What time? What’s the time?

Időtartam

How long? (Past simple) Already, yet, just Singulars and plurals Regular and irregular plurals Cardinal numbers 1-100Ordinal numbers Countable nouns

Mennyiségi viszonyok

Uncountable nouns Minőségi viszonyok

Modalitás

Hasonlítás

Képesség Engedélykérés Tanácsadás Kötelezettség Tiltás

Logikai viszonyok Feltételesség Szövegösszetartó eszközök

Comparative and superlative of short adjectives

Irregular comparative and superlative forms of adjectives Can (ability) Can/could/may expressing permission Should/shouldn’t Have to (Past) Mustn’t Linking words conditional Articles Some+plural noun any+plural noun Some +singular noun Any +singular noun Nominative and Accusative of personal pronouns Demonstrative pronouns

Függő beszéd

Jelen időben

Indefinite pronouns Reported speech with present reporting verb Informatika

 Ismerje a legfontosabb perifériák működési elveit.  Legyen képes egy feladat megoldásához szükséges hardver- és szoftvereszközök kiválasztására és használatára.  Tudjon szöveget, képet, rajzot is tartalmazó dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészíteni.  Tudjon bemutatót készíteni.  Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni.  Ismerje a diagramok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Kölcsey Ferenc Általános Iskola -95Pedagógiai Program (2013. )

-96 Ismerjen néhány elektronikus szolgáltatást. Történelem  Az újkori és modernkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, események feldolgozásával a jelenben zajló folyamatok előzményeinek felismerése, a nemzeti azonosságtudat kialakulása.  A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. technikai fejlődésének hatásai a társadalomra és a gazdaságra) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok (pl. társadalmi kirekesztés) azonosítása, megítélése.  Az új- és modernkorban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése.  A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek segítik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását, fejlődését.  Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli, tudjon példát mondani ellentétes értékelésre.  Ismerje a XIX.-XX. század nagy korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit.  Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait egészen napjainkig. Legyen képes e hosszú történelmi folyamat meghatározó szereplőinek azonosítására és egy-egy korszak főbb kérdéseinek felismerésére.  Ismerje a korszak meghatározó egyetemes és magyar történelmének eseményeit, évszámait, történelmi helyszíneit. Legyen képes összefüggéseket találni a térben és időben eltérő fontosabb történelmi események között, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságot közvetlenül vagy közvetetten érintik.  Tudja, hogy az egyes népek és államok a korszakban eltérő társadalmi, gazdasági és vallási körülmények között éltek, de a modernkor beköszöntével a köztük lévő kapcsolatok széleskörű rendszere épült ki.  Tudja, hogy Európához köthetők a modern demokratikus viszonyokat megalapozó szellemi mozgalmak és dokumentumok.  Tudja, hogy Magyarország a trianoni békediktátum következtében elvesztette területének és lakosságának kétharmadát, és közel ötmillió magyar került kisebbségi sorba. Jelenleg közel hárommillió magyar nemzetiségű él a szomszédos államokban, akik szintén a magyar nemzet tagjainak tekintendők.  Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat.  Tudjon különbséget tenni a demokrácia és a diktatúra között, s tudjon azokra példát mondani a feldolgozott történelmi korszakokból és napjainkból.  Ismerje fel a tanuló a hazánkat és a világot fenyegető globális veszélyeket, betegségeket, terrorizmust, munkanélküliséget.  Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között, és legyen képes egy-egy korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni.  Tudja, hogy hol kell a fontos események forrásait kutatni, és legyen képes a megismert jelenségeket, eseményeket összehasonlítani. Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-96-


-97 Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges adatokat, eseményeket és kulcsszavakat.  Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni és egyszerű következtetéseket megfogalmazni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából.  Ismerje fel a sajtó és média szerepét a nyilvánosságban, tudja azonosítani a reklám és médiapiac jellegzetességeit.  Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére, és tudjon ezekre reflektálni.  Legyen képes példák segítségével értelmezni az alapvető emberi, gyermek- és diákjogokat, valamint a társadalmi szolidaritás különböző formáit.  Legyen képes példák segítségével bemutatni a legfontosabb állampolgári jogokat és kötelességeket, tudja értelmezni ezek egymáshoz való viszonyát.  Legyen képes a gazdasági és pénzügyi terület fontosabb szereplőit azonosítani, illetve egyszerű családi költségvetést készíteni, és mérlegelni a háztartáson belüli megtakarítási lehetőségeket. Kémia  Képes legyen jellemezni a nemfémeket. Ismerje a szén, nitrogén és oxigén alapvető tulajdonságait. Pl: molekula képletük, a molekulán belüli kötések, halmazállapotukat szobahőmérsékleten, színüket, szagukat. Allotróp módosulataikat.  Ismerje a szén-monoxid és szén-dioxid alapvető tulajdonságait. Tudja, hogy élettani szempontból milyen hatásuk van.  Ismerje a fontosabb savak képletét, és tulajdonságaikat: sósav, kénsav, szénsav.  Ismerje az ammónia képletét és tulajdonságait.  Ismerje a fémek fontosabb tulajdonságait, az ismertebb fémek áram és hővezetési képességét, színüket, halmazállapotukat.  Ismerje az alkálifémek alapvető tulajdonságait. Képes legyen a nátrium és klór reakcióját levezetni, majd a nátrium-kloridot jellemezni.  Ismerje az alkáli földfémek fontosabb tulajdonságait. Képes legyen a kalciumot bemutatni.  Ismerje a vízkeménység fogalmát.  Tudja mi a különbség nehéz és könnyű fémek között. Fizika  A diák ismerje fel a tanult elektromos és fénytani jelenségeket, a tanórán és az iskolán kívüli életben egyaránt.  Ismerje az elektromos áram hatásait és ezek gyakorlati alkalmazását. Tudja elmondani az elektromágneses indukció jelenségét. Tudja használni a tanult fizikai mennyiségeket és azok mértékegységeit (áramerősség, ellenállás, feszültség, elektromos teljesítmény).  Ismerje és tartsa be az érintésvédelmi és baleset-megelőzési szabályokat. Tudja értelmezni az elektromos berendezéseken feltüntetett adatokat.  Tudja az anyagokat csoportosítani elektromos tulajdonságaik szerint.  Legyen tisztában a szem működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókkal, ismerje a szemüveg szerepét. Ismerje a mindennapi optikai eszközöket. Biológia Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-97-


-98         

A szerveződés szintjei, Az emberi szervezet létfontosságú és fajfenntartó szervrendszerei, szabályozásuk. Anyagcsere, szerepe életünkben, Immunrendszer, Táplálkozás, légzés, kiválasztás, keringés, Az idegrendszer főbb részei és szerepük a szabályozásban, Érzékszervek felépítése, működése és szerepük, Hormonrendszer és szerepe, Szaporodás szervrendszere, Az egészség megőrzése. Kulcsfogalmak: sejt, szövet, szerv, szervrendszer, anyagcsere, emésztés, légzés, kiválasztás, keringés, védekezés, kültakaró, külső és belső mozgás, szabályozás, központi idegrendszer, környéki idegrendszer, ideg/ek, Külső és belső elválasztású mirigyek, hormon, Érzékszerv, Családtervezés. Földrajz

      

Ismerje hazánk tájait Ismerje az európai félszigeteket, szigeteket Ismerje az európai fontos vízi utakat Magyarország megyéi és annak városai Milyen telepítő tényezői lehetnek egy iparágnak Milyen megújuló energiaforrásokat ismer Tudjon legalább egy összefüggést mondani a természet és gazdaságföldrajz között

VII. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése Tanulók számonkérése, értékelési módok, érdemjegyek és osztályzatok A tanulói teljesítmények mérésének és értékelésének célja: a diagnosztikus visszajelzés. Feladatai: -

a tanulócsoportok eredményeinek viszonyítása általános (standard) értékekhez, illetve országos eredményekhez

-

a tanuló egyéni eredményeinek viszonyítása a korábbi teljesítményéhez

-

a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése érdemjeggyel

-

a következtetés, a tanítás-tanulás hatékonyságára

-

a követelmény teljesítésének szintjei alapján a korrekció és további gyakorlás témáinak kijelölése

-

tanulói önértékelés kialakítása, fejlesztése

-

előremutató értékelés

Módjai: Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-98-


-99Szóbeli felelet: Az előző tanítási órán, órákon feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján. Ez függ: beszédkészségtől, fellépéstől. Megnyilvánulnak mindazok a metakommunikációs mozzanatok, amelyek elárulják az anyag megértését, vagy hiányosságait. A szóbeli feleltetés a felelő számára rendkívül fejlesztő hatású, de időigényes, kevéssé teszi lehetővé az egész osztály aktivitását. Írásbeli beszámoltatás: Egy adott témakörben szerzett tudás mérése önálló feladatok megoldásán keresztül, ahol a hibákra nem figyelmeztetik a tanulókat a munka során. Gyakorlati számonkérés: A kísérletek, mérések elvégzésében elért gyakorlottság mérése azokban a témakörökben, amelyekben a tanulónak megfelelő lehetősége volt a gyakorlásra. Önálló kiselőadás: Egy adott téma önálló feldolgozása és előadása. Óraközi munka: Az órái munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége. Versenyeken való eredményes részvétel Az iskola tantestülete a pedagógiai munka feladatának tekinti a diákok tanulmányi munkájának és viselkedésének a folyamatos ellenőrzését, valamint az értékelő visszajelzéseket. A tantervi követelmények teljesítését - az egyes tantárgyak jellegzetességei szerint - a tanulók: - szóbeli felelete, - írásbeli munkája, - gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. A tanulmányok ellenőrzése kiterjed a régebben tanult tananyagra is. A diákok egy - egy nagyobb témakör befejezésekor - áttekintő ismétlés és a tananyag összefoglalása után - témazáró feladatokat oldanak meg, szóban vagy írásban. A nevelők a tanulói teljesítmények és az előmenetel értékelését, minősítését az iskola helyi tantervi követelményeihez viszonyítva végzik. Figyelembe veszik azonban azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott - emelkedett vagy hanyatlott - az előző értékeléshez képest. A fiatalok szóbeli kifejezőkészségének és nyelvi kommunikációjának fejlesztése érdekében a nevelők elsősorban szóbeli felelet formájában ellenőrzik a követelmények elsajátítását. A tanulók


-99-


-100szóbeli feleleteinek vagy a gyakorlati képességek bemutatásának túlsúlyban - legalább 60 % -ban - kell jelen lenni az írásbeli számonkérésekhez képest. Az első és második évfolyamon félévkor, valamint első évfolyamon év végén az összegző szöveges minősítés a következő lehet: Az évfolyamot - kiválóan teljesítette (5), - jól teljesítette (4), - megfelelően teljesítette (3), - a következő évfolyamon fejlesztésre szorul (2). A 2. évfolyam második félévétől a 8. évfolyam végéig a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben tantárgyi érdemjegyekkel értékeljük. A félévi értesítőben és a tanév végi bizonyítványban osztályzattal minősítjük tanulók teljesítményét, előmenetelét. Az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékeli, és nem a jegyek középarányosaként jelentkezik. A pedagógus értékelő visszajelzése tájékoztatja a diákot és a szülőt egyaránt a tanuló által végzett tanulmányi munka iskolai értékéről, ezzel mintegy vonatkoztatási rendszerbe helyezi az egyes teljesítményeket. Az érdemjegyek és az osztályzatok azonosak a következők szerint: -

jeles (5)

-

jó (4)

-

közepes (3

-

elégséges (2)

-

elégtelen (1) Az osztályzatok, minősítések a következők:

A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél -

jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen;

Magatartásának értékelésénél -

példás, jó, változó, rossz;

Szorgalmának értékelésénél -

példás, jó, változó, hanyag megnevezést kell alkalmazni. Az egységes iskolai értékelés érdekében a tanulók írásbeli témazáró dolgozatainak, feladatlapjai-

nak pontszámokkal kifejezett eredményeit következő százalékos arányok alapján váltják át érdemjegyekre a pedagógusok: -

Teljesítmény Érdemjegy


-100-


-101-

91 – 100 %:

jeles (5)

-

76 – 90 %:

jó (4)

-

51 – 75 %:

közepes (3)

-

34 – 50 %:

elégséges (2)

-

0 – 33 %:

elégtelen (1)

A félévi értesítőkben és az év végi bizonyítványokban a következő tantárgyak eredményeit minősítjük: 1. évfolyam:

magyar,

matematika,

környezetismeret,

ének–zene,

rajz,

életvitel-gyakorlat,

testnevelés 2. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, ének–zene, rajz, életvitelgyakorlat, testnevelés 3. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, ének–zene, rajz, életvitelgyakorlat, testnevelés 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, ének–zene, rajz, életvitel-gyakorlat, testnevelés 5. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, tánc és dráma, történelem, idegen nyelv, matematika, természetismeret, ének–zene, rajz, informatika, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport 6.

évfolyam: magyar nyelv és irodalom, hon és népismeret, történelem, idegen nyelv, matematika, ének–zene, rajz, természetismeret, informatika, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport

7. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, biológia, földrajz, fizika, kémia, ének–zene, rajz, informatika, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport 8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, biológia, földrajz, fizika, kémia, ének-zene, rajz-médiaismeret, informatika, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport. A szabadon választható tárgyak értékelése a többi tantárggyal azonos módon történik évfolyamonként, a megfelelő kötelező tantárgy jegyeivel összevontan. A Hon és népismeretet a 6. osztályban jegyekkel osztályozzuk. Erkölcstan/Hit- és erkölcstan minden évfolyamon, Dráma és tánc az 5. osztályban értékelése: a tanulók

„kiválóan megfelelt” jól megfelelt” vagy „megfelelt” minősítést kaphatnak a bizonyítványban.


-101-


-102Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya: Feladata: -

A tanulók tudásának, önálló feladatmegoldásának mérése

-

A hiányosságok felmérése, pótlásuk megszervezése

-

Típushibák feltárása, a tapasztaltak felhasználása a tanulási folyamatban

Év eleji felmérés 2-8 évfolyam Aktuális tudásszint felmérése, a továbbhaladáshoz szükséges tudásszint ellenőrzése. A tájékozódást szolgálja. Év végi felmérés 1-8 évfolyam A tanév tananyagának alapkövetelményeit méri. Több órai ismétlés előzi meg. 1 – 4. évfolyam Ellenőrző dolgozat Alkalmazható magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból, valamint 4. osztályban idegen nyelvből a témán belüli ismeretek számonkérésére, folyamatos felkészülés szorgalmazására. Időpontjáról nem köteles a pedagógus a tanulót előre tájékoztatni. Értékelése segítse a további ismeretszerzés hatékonyságát. Diagnosztizáló felmérés Alkalmazható a fent megnevezett tantárgyaknál a tanulók egy-egy témakörben szerzett ismereteinek mérésére a további ismereteket elmélyítő gyakorlás mennyiségének, valamint a továbbhaladás ütemének megtervezésére. Időpontjáról nem köteles a pedagógus a tanulót előre tájékoztatni. Negyedik osztályban a munkák osztályozásáról, illetve naplóba történő beírásáról a pedagógus belátása szerint dönt. Témazáró felmérés A fenti tantárgyakból egy-egy témakör elsajátításának eredményességéről ad összegző képet. A tanító egy tanítási napon csak 1x45 perces felmérést írathat. A felmérés időpontjáról a tanulókat tájékoztatni kell. 2. osztály első félévével bezárólag a dolgozatok %-osan megadott értékelését a naplóba pirossal kell bejegyezni. A témazáró osztályzatait a 3. félévtől a naplóba pirossal kell beírni, és az átlag kiszámításánál két jegynek kell számítani. Az 1-4. évfolyamon valamennyi írásbeli számonkérés eredményéről és az elkövetett hibákról a tanulókat 10 munkanapon belül értesíteni kell.


-102-


-1035–8. évfolyam Témazáró felmérés Alkalmazása magyar irodalom, magyar nyelv, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, természetismeret tantárgyaknál az egyes témakörök összefoglalása után, a tanmenetekben szabályozottak szerint. Az osztályzatokat az értékelő naplóba pirossal kell beírni, és az átlag számításánál két jegynek kell számítani. Egy tanítási napon maximum 2x45 perces témazáró dolgozat írható ugyanabban az osztályban. A témazáró felmérés időpontjáról a tanulókat legalább 5 munkanappal előbb tájékoztatni kell. A témazáró felmérés eredményéről és az elkövetett hibákról a tanulók legkésőbb 10 munkanapon belül értesüljenek. A témazáró felméréseket egy évig meg kell őrizni. Ellenőrző dolgozatok Alkalmazása bármely tantárgynál a folyamatos tanulás ellenőrzésére a témán belüli ismeretek számonkérésére. Értékelése a tantárgyi tantervekben szabályozottak szerint. Jelölése az értékelő naplóban a szaktanár döntése szerint. Időpontjáról nem köteles a tanár a tanulókat előre tájékoztatni. A ellenőrző dolgozat eredményéről és az elkövetett hibákról a tanulók legkésőbb 10 munkanapon belül értesüljenek. Házi dolgozatok Az előre megbeszélt témában a tanulók által önállóan kidolgozott írásbeli feladat. Értékelése osztályzattal is történhet.

VIII. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az írásbeli házi feladat bármely tantárgyból a tanítási órán elsajátított tananyag megerősítését, begyakorlását, az önálló munkavégzés erősítését szolgálja. Új anyag csak tanítási órán dolgozható fel. Az önként vállalt házi feladat (kiselőadás, tablókészítés, tanítási segédletek készítése, házi dolgozat, gyűjtőmunka) csak pozitívan értékelhető. Az otthoni szóbeli felkészülés idejét megrövidítheti az órán írt vázlat áttanulmányozása, megtanulása. A házi feladatot a tanulók képességei szerint lehet differenciálni. Az egy napra való írásbeli és szóbeli felkészüléshez szükséges időkeret lehetőség szerint ne jelentsen aránytalanul nagy terhet. Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-103-


-104Házi feladat hiánya elégtelen osztályzattal nem értékelhető, de az írásbeli és szóbeli számonkérés alól nem mentesíti a tanulót. A hétvégi házi feladat nem lehet több, mint a hét többi napjain. Az iskolai tanítási szünetre házi feladat nem adható, csak szorgalmi feladat, illetve kötelező olvasmány. Az írásbeli házi feladatokat, amennyiben a délutáni tanulás során nem ellenőrizték, a következő órán közösen, vagy egyénileg ellenőrizzük, a hibákat javíttatjuk. A felsős tanulószobai illetve napközis foglalkozás ideje alatt megfelelő szervezéssel és foglalkozás-vezetéssel biztosítani kell, hogy a tanulók másnapra felkészüljenek. A foglalkozásokat vezető pedagógus ellenőrzi az írásbeli feladatok elkészítését és ellenőrzi, segíti a szóbeli tanulást. Törekszünk arra, hogy a tanulók az aktuális napon feladott házi feladatokat maradéktalanul elvégezzék, illetve felkészüljenek a másnapi tanórákra. Ehhez a nyugodt, tanulást segítő légkör megteremtése a foglalkozást tartó pedagógus feladata. A szülők felelőssége a délutáni tanulási idő tiszteletben tartása.

IX. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése, minősítése Magatartás és szorgalom értékelésének alapelvei és célja: -

Segítse az iskola nevelés-oktatás folyamatát.

-

Segítse a tanulók önértékelésének fejlődését.

-

Személyre szabott legyen.

-

Vegye figyelembe a gyermek fejlődését.

Az értékelés folyamata: Felső tagozaton az osztályfőnökök havonta értékelik a tanulók magatartását és szorgalmát, kikérve a szaktanárok véleményét. Az osztályzatokat beíratja a tájékoztató füzetbe. Félévkor és év végén - a havi jegyek és a szaktanárok véleményének figyelembevételével - az osztályfőnök érdemjegyet javasol A magatartás és szorgalom jegyekről a félévi és év végi osztályozó konferencia dönt. Vitás esetekben az osztályfőnök véleményének nagyobb súlya van. Magatartáson értjük a tanuló: -

iskolai közösséghez, valamint annak tagjaihoz való viszonyát,

-

önmagához való viszonyát, felelősségét, önállóságát,

-

hatását a közösségre, viselkedését a társas kapcsolatokban,

-

házirendben leírtak és közös iskolai szabályaink betartatását,


-104-


-105-

a közösség érdekében végzett tevékenységét,

-

viselkedését, hangnemét, beszédkultúráját, önfegyelmét.

Szorgalmon értjük a tanuló: -

tanulmányi munkához való viszonyát,

-

munkavégzésének pontosságát, kötelességtudatát,

-

önálló feladatai elvégzésének minőségét,

-

rendszeretetét, pontosságát, felszerelésének rendben tartását,

-

aktivitását.

A magatartás értékelése: Magatartás Fegyelmezettsége Viselkedés kultúrája

Hatása a közösségre Házirend betartása Felelősségérzete Büntetés

Jó (4) Nagyfokú ,állandó, Megfelelő még példamutató nem teljesen a sajátja Tisztelettudó, ud- Kivetni valót varias, rendes, pél- hagy maga után damutató, segítőkész, óvja és védi a környezetét, felszerelését Pozitív, aktív, jó- Közömbös, nem indulatú árt Betartja, arra ösz- Néha hibázik tönöz Nagyfokú, meg- Időnként felelőtbízható len nincs nincs Példás (5)

Mulasztás

Változó (3) Másokat zavaró, változó, de igyekszik Udvariatlan, nyegle

Rossz(2) Erősen kifogásolható, negatív, fegyelmezetlen Durva, romboló, durván közönséges, rendetlen

Vonakodó, inga- Negatív ártó, dozó megfélemlítő Részben tartja be Sokat vét ellene Ingadozó

Megbízhatatlan

Figyelmeztetője, intője van Igazolatlan mulasztása van

Több figyelmeztetése, intője van Több igazolatlan mulasztása van

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Magatartásra adható dicséretek és elmarasztalások: Szóbeli: -

Egyéni, személyes

-

Osztályközösség előtt

-

Szülők jelenlétében

-

Iskola közössége előtt


-105-


-106-

Súlyos vétség, a házirend sorozatos megszegése, társak bántalmazása esetén fegyelmi tárgyalás hívható össze, amelyen a DÖK képviselői is jelen vannak.

Írásbeli: -

Szaktanári dicséret, illetve figyelmeztetés (tájékoztató füzetben)

-

Napközis nevelői dicséret, ill. figyelmeztetés

-

Szaktanári intés (tájékoztató füzetben)

-

Osztályfőnöki dicséret, illetve figyelmeztető, intő (tájékoztató füzetben, dicséretek száma nem korlátozott, figyelmeztető és intő)

-

Igazgatói dicséret, illetve figyelmeztető, intő (tájékoztató füzetben)

-

Nevelőtestületi dicséret (félév végén tájékoztató füzetben, év végén bizonyítványban), figyelmeztető, intő

A szorgalom értékelése: Változó munkája ingadozó, gyakran kell figyelmeztetni, eredményei elmaradnak a képességeitől

Hanyag munkája hanyag, akadályozó, ellenálló

rendszertelen, hullámzó, önállótlan, nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti Kötelességtudata Kifogásolhatatlan, néha ösztö- csak folyamatos precíz, feladatait el- kélni kell, figyelmeztetésre végzi megbízható dolgozik

megbízhatatlan, önállótlan, figyelmetlen,

Szorgalom Tanulmányi munkája

Munkavégzése

Jó figyelmes, törekszik a jó tanulásra, néha buzdítani kell, képességeinek megfelelően tanul kitartó, pontos, meg- rendszeres, bízható, önálló többnyire önálló Példás

céltudatos, törekvő, odaadó, igényes a tudás megszerzésében, képességeinek megfelelő

Tanórákon kívüli érdeklődő, rendszeres, aktivitása aktív Felszerelése felszerelését rendben tartja, nem hiányosak a tanórákon

ösztönzésre dolgozik felszerelése néha hiányos

sok az el nem végzett feladata, nem érdeklik a feladatai ritkán dolgozik egyáltalán nem dolgozik felszerelése felszerelése mingyakran hiányos dig hiányos

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább kettőnek az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Szorgalomra adható dicséretek és elmarasztalások: Szóbeli: -

Egyéni, személyes


-106-


-107-

Osztályközösség, iskolaközösség előtt

-

Szülők jelenlétében

Írásbeli: -

Szaktárgyi dicséret, illetve figyelmeztetés (tájékoztató füzetbe)

-

Osztályfőnöki dicséret, illetve figyelmeztető (tájékoztató füzetbe, dicséretek száma nem korlátozott, figyelmeztető)

-

Igazgatói dicséret, illetve figyelmeztető (tájékoztató füzetbe)

-

Nevelőtestületi dicséret (félév végén tájékoztató füzetbe, év végén bizonyítványba)

-

Szaktárgyi dicséret félév és végén (A tantárgy minősítésénél „Kitűnő” minősítés)

-

Szaktárgyi versenyeken elért eredmények esetén szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói dicséret, tantestületi dicséret

Azt a tanulót, aki képességihez mérten: -

példamutató magatartást tanúsít, vagy

-

folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy

-

az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy

-

iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy

-

bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez

az iskola jutalomban részesítheti. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Azt a tanulót, aki Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-107-


-108-

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

-

vagy a házirend előírásait megszegi,

-

vagy igazolatlanul mulaszt,

-

vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolai büntetések formái: -

szaktanári figyelmeztetés;

-

napközis nevelői figyelmeztetés;

-

osztályfőnöki figyelmeztetés;

-

osztályfőnöki intés;

-

osztályfőnöki megrovás;

-

igazgatói figyelmeztetés;

-

igazgatói intés;

-

igazgatói megrovás;

-

tantestületi figyelmeztetés;

-

tantestületi intés;

-

tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: -

az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;

-

az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;

-

a szándékos károkozás;

-

az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;

-

ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.


-108-


-109Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

X. A tanulók fizikai állapotának mérésére használt módszerek Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során leképezhetők az egyes képességeknél felmerülő hiányosságok. Az így feltárt problémás területek a gyerekek életmódjának ismeretével kiegészítve megfelelő kiindulási alapot biztosítanak az egyén, illetve a közösség felzárkóztató, fejlesztő tervének elkészítéséhez. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 Kölcsey Ferenc Általános Iskola

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam 1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72 -109-


-1102

1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75

3

1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78

4

1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81

5

1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84

6

1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87

7

1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90

8

1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93

9

1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96

10

1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99

11

1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02

12

1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05

13

1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08

14

1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11

15

1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14

16

1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17

17

1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20

18

1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24

19

1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28

20

1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32

21

1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47

2

1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50

3

1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.53

4

1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 1.56

5

1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.59

6

1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.62

7

1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.65

8

1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 1.68

9

1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.71


-110-


-111-

2.

10

1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 1.74

11

1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 1.77

12

1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.80

13

1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.84

14

1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.87

15

1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.90

16

1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.94

17

1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 1.91 1.98

18

1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.02

19

1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.05

20

1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.08

21

1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11 HASONFEKVÉSBŐL

feladat:

TÖRZSEMELÉS

ÉS

LEENGEDÉS

FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM


1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

20 22 24 26 28 30 32 34

2

24 26 28 30 32 34 36 38

3

28 30 32 34 36 38 40 42

4

32 34 36 38 40 42 44 46 -111-


-1125

36 38 40 42 44 46 48 50

6

40 42 44 46 48 50 52 54

7

44 46 48 50 52 54 56 58

8

48 50 52 54 56 58 60 62

9

52 54 56 58 60 62 64 66

10

56 58 60 62 64 66 68 70

11

60 62 64 66 68 70 72 74

12

64 66 68 70 72 74 76 78

13

68 70 72 74 76 78 80 82

14

72 74 76 78 80 82 84 86


3.

feladat:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

16 19 22 25 28 29 30 32

2

20 23 24 29 32 33 34 36

3

24 27 28 33 36 37 38 40

4

28 31 32 37 40 41 42 44

5

32 35 36 41 44 45 46 48

6

36 39 40 45 48 49 50 52

7

40 43 44 49 52 53 54 56

8

44 47 48 53 56 57 58 60

9

48 51 51 57 60 61 62 64

10

52 55 56 61 64 65 66 68

11

56 59 60 65 68 69 70 72

12

60 63 64 69 72 73 74 76

13

64 67 68 73 76 77 78 80

14

68 71 74 77 80 82 83 84

HANYATTFEKVÉSBŐL

FELÜLÉS

TÉRDÉRINTÉSSEL

FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-112-


-113Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

25 28 31 34 36

38

40

42

2

30 33 36 39 41

43

45

47

3

35 38 41 44 46

48

50

52

4

40 43 46 49 51

53

55

57

5

45 48 51 54 56

58

60

62

6

50 53 56 59 61

63

65

67

7

55 58 61 64 66

68

70

72

8

60 63 66 69 71

73

75

78

9

65 68 71 74 76

78

80

82

10

70 73 76 79 81

83

85

87

11

75 78 81 84 86

88

90

92

12

80 83 86 89 91

93

95

97

13

85 88 91 94 96

98

100 102

14

90 93 96 98 100 102 104 106

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 7.

8.

1

20 23 26 29 32 34 36

38

2

25 28 31 34 36 38 40

42

3

30 33 36 39 41 43 45

47

4

35 38 41 44 46 48 50

52

5

40 43 46 49 51 53 55

57

6

45 48 51 54 56 58 60

62

PONTSZÁM


1.

2.

3.

4.

5.

6.

évfolyam

-113-


-1147

50 53 56 59 61 63 65

67

8

55 58 61 64 66 68 70

72

9

60 63 66 69 71 73 75

77

10

65 68 71 74 76 78 80

82

11

70 73 76 79 81 83 85

87

12

75 78 81 84 86 88 90

92

13

80 83 86 89 91 93 95

97

14

85 88 91 94 96 98 100 102

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM


1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

5

7

9

2

7

9

11 13 15 17 19 21

3

9

11 13 15 17 19 21 23

4

11 13 15 17 19 21 23 25

5

13 15 17 19 21 23 25 27

6

15 17 19 21 23 25 27 29

7

17 19 21 23 25 27 29 31

8

19 21 23 25 27 29 31 33

9

21 23 25 27 29 31 33 35

10

23 25 27 29 31 33 35 37 -114-

11 13 15 17 19


-11511

25 27 29 31 33 35 37 39

12

26 28 30 32 34 36 38 40

13

27 29 31 33 35 37 39 41

14

28 30 32 34 36 38 40 42


1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

1

1

2

2

3

4

5

6

2

1

2

2

3

4

5

6

7

3

2

2

3

4

5

6

7

8

4

2

3

4

5

6

7

8

9

5

3

4

5

6

7

8

9

10

6

4

5

6

7

8

9

10 11

7

5

6

7

8

9

10 11 12

8

6

7

8

9

10 11 12 13

9

7

8

9

10 11 12 13 14

10

8

9

10 11 12 13 14 15

11

9

10 11 12 13 14 15 16

12

10 11 12 13 14 15 16 17

13

11 12 13 14 15 16 17 18

14

12 13 14 15 16 17 18 19

4. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám

Minősítés

0 – 11

igen gyenge

12 – 22

gyenge

23 – 33

elfogadható

34 – 43

közepes

43 – 52

jó

53 – 63

kiváló

Fogyasztóvédelem Kölcsey Ferenc Általános Iskola

-115-


-116Napjaink fogyasztói társadalmában a vállalkozások profitorientáltsága mértéktelen, felelőtlen fogyasztásra buzdít. A média ontja a reklámokat, amelyek a legkülönfélébb árucikkek megvásárlását népszerűsítik. A reklámok kiszolgáltatottá teszik a fogyasztót. Arra ösztönzik, hogy a valódi szükségleteinél többet vásároljon. Ezzel megnő a kidobásra ítélt tárgyak tömege, ami tovább szennyezi környezetünket. Így jövőnk szempontjából nagy szerepe van a tudatos fogyasztói magatartás kialakításának. Ennek érdekében legfontosabb céljaink és feladataink a következők: -

Már általános iskolás korban fel kell hívnunk a figyelmet a mértéktelen fogyasztás veszélyeire, környezeti hatásaira.

-

Kritikai magatartást kell kialakítanunk a médiában elhatalmasodó reklám kampánnyal szemben.

-

Ki kell alakítanunk azokat a döntési képességeket, melyek gyermekeinket hozzásegítik felnőtt korukban ahhoz, hogy tudatosan tudjanak választani a szükséges és szükségtelen, valamint az értékes és értéktelen között.

-

Környezeti

nevelésünknek

legyen

része

a

környezettudatos

fogyasztói

magatartás

elsajátíttatása. A fogyasztóvédelmi oktatás lehetséges iskolai szinterei: Tanítási órák Az egyes tanítási órák tananyagában megjelennek a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak Tanórán kívüli tevékenység Vetélkedők, versenyek, rendezvények Iskolán kívüli foglalkozások Piaci séták, kirándulások, környezetvédelmi külső foglalkozások Módszertani lehetőségek: -

Médiafigyelés, reklámkritikák, termék kritikák

-

Döntéshozatali képesség erősítése döntéshelyzetek kialakításával

-

Szituációs játékok, esetelemzések, érveléstechnikai gyakorlatok


-116-


-117-

C.) A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program hatálya:

I.

A pedagógiai program személyi és területi hatálya kiterjed az egész iskolára, az iskola külső rendezvényeire, tanórán és iskolán kívüli foglalkozásaira, az iskola összes tanulójára, dolgozójára, továbbá az itt pedagógiai tevékenységet ellátó más természetes személyre.

II. A pedagógiai program érvényességi ideje

Az iskola 2013-2014-es tanévtől, a módosított és jóváhagyott Pedagógiai program alapján szervezi meg, és végzi nevelő-oktató munkáját. Az érvényesség addig tart, amíg a törvényi változások, és a partnerek igényeinek a változása az átdolgozást szükségessé nem teszik. III. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

l. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A nevelőtestület felkéri a Szülők Fórumát, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2014/2015. tanév lezárását követően tapasztalatait elemezze. 2018/2019. tanév lezárását követően átfogóan elemezze.

IV. A pedagógiai program módosítása

1.

A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: 

az iskola igazgatója;


-117-


-118-

2.



a nevelőtestület bármely tagja;



a nevelők szakmai munkaközösségei;



A Szülők Fóruma



az iskola fenntartója

A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a Szülői Fórum illetve diák-önkormányzati képviselői útján az iskola igazgatójának javasolhatják.

3.

A pedagógiai program módosítását a nevelő testület fogadja el, és az igazgató, vagy a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé (amennyiben a fenntartóra többlet teher hárulna a leírtak alapján).

IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: 

az iskola fenntartójánál;



az iskola könyvtárában;



az iskola nevelői szobájában;



az iskola igazgatójánál;


-118-


-119-

D.) A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A Kölcsey Ferenc Általános Iskola Diák Önkormányzata az iskola módosított Pedagógiai Programját megismerte, véleményezte. Budapest, 2013.08.27.

…………………………………

…………………………………

DÖK vezető

DÖK vezető tanára

A Kölcsey Ferenc Általános Iskola módosított Pedagógiai Programját a Szülők Fóruma megismerte, véleményezte. Budapest, 2013.08.27.

…………………………………

…………………………………

A Szülők Fóruma képviselői

A Kölcsey Ferenc Általános Iskola nevelő testülete a Pedagógiai Programot és a Helyi Tantervet a módosításokkal együtt 2013-08-27-én tartott ülésén az 9./2013.(VIII.27.) NT. határozatával elfogadta. Budapest, 2013-08-27. A Pedagógiai Programot jóváhagyom: Dobre Lajos igazgató Záradék: A Pedagógiai Program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Budapest, 2013. Egyetértek:


-119-

................................................ fenntartó aláírása Pedagógiai Program (2013. )

ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAM

Recommend Documents