Tartalomjegyzék
1. ISKOLÁNKRÓL
5
1. 1. Bevezető ................................................................................................................. 5 1. 2. Az iskola küldetés nyilatkozata. ............................................................................ 6
2. FELTÉTELEK 2. 1. 2. 2. 2. 3. 2. 4. 2. 5. 2. 6. 2. 7.
8
Személyi feltételek ................................................................................................. 8 Tárgyi-dologi feltételek ......................................................................................... 9 Eredményeink ...................................................................................................... 10 Tanulókra vonatkozó adatok ................................................................................ 10 Intézményünk tanulóinak szociális környezete ................................................... 11 Az iskola irányítása, szervezeti felépítése ........................................................... 11 Jövőképünket befolyásoló tényezők .................................................................... 11
3. NEVELÉSI PROGRAM
12
3. 1 Pedagógiai alapelveink, céljaink, feladataink, követelményeink ......................... 12 3. 1. 1. Küldetésnyilatkozatunk .................................................................................... 12 3. 1. 2. Pedagógiai alapelveink ..................................................................................... 12 3. 2. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. . 14 3. 3. A személyiség fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................... 18 3. 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ..................................................... 19 3. 4. 1. A közösségkialakítás feladatai .......................................................................... 20 3. 5. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ................................................... 22 3. 6. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló pedagógiai tevékenység. .................................................................................................................. 24 3. 7. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő pedagógiai tevékenység. ............. 26 3. 8. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program. .................... 29 3. 9. Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések ........................................................ 31 3. 10. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása-nevelése .............................. 32 3. 11. Belső gondozói rendszer ( BGR) ........................................................................ 36 3. 12. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ..................................... 37 3. 13. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ......................................... 39
4. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
40
4. 1. Törvényességi háttér ............................................................................................. 40 4. 2. Egészségfejlesztő iskola ....................................................................................... 41 4. 3. Helyzetkép ............................................................................................................ 41 4. 3. 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:...................... 42 4. 3. 2. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt céljai ............................ 42 4. 4. Mindennapos testnevelés ...................................................................................... 43 4. 5. Iskola-egészségügyi feladatok .............................................................................. 46 4. 6. A nevelési-oktatási intézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok ........................................................................................................................ 47 4. 7. Az iskola-egészségügyi tevékenység keretében a védőnő által önállóan ellátandó feladatok ........................................................................................................................ 48 4. 8. Az iskolafogászati tevékenységet ellátó fogorvos feladatai ................................. 49
4. 9. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ..... 49
5. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM
51
5. 1. Törvényi háttér, alapok ......................................................................................... 51 5. 2. Környezeti nevelési alapelvek, célok.................................................................... 53 5. 3. A környezeti nevelés színterei, formái az iskolánkban ........................................ 55 5. 4. Környezeti nevelési módszerek ............................................................................ 56 5. 5. Környezeti nevelési továbbképzés ........................................................................ 58
6. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI
58
6. 1. Az osztályfőnöki munka tervezése ....................................................................... 60 6. 2. Az osztályfőnöki órák témái ................................................................................. 62
7. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI
69
7. 1. A pedagógusok alapvető feladatai ........................................................................ 69 7. 2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás ................... 69 7. 3. A tehetséges tanulók gondozása, és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkoztatása. ....................................................................................................................................... 70
8. AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK
73
8. 1. Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése ............................................ 73 8. 2. A szakmai munkaközösség együttműködése ........................................................ 73 8. 3. Az iskolaszék és az iskola közösségeinek együttműködése ................................. 74 8. 4. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése ................................ 74 8. 5. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje .................................................................................................... 75 8. 6. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése ................................ 75 8. 7. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel ...................................................................................... 77
9. HELYI TANTERV
79
9. 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények: ..................... 79 9. 2. Óratervek............................................................................................................... 80 9. 3. Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elve ........................................ 89 9. 4. Magasabb évfolyamra lépés feltételei................................................................... 90 9. 5 Tanulmányok alatti vizsgák szabályai ................................................................... 92 9. 6. Iskolánkba jelentkező tanulók felvételének elvei ................................................. 95 9. 7. A tanulók magatartásának, szorgalmának ellenőrzése, értékelése, jutalmazása .. 95 9. 8. A sajátos nevelési igényű tanulók értékelése. ..................................................... 100 9. 9. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása ............................................................................................................. 103 9. 10. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének mérési szempontjai ......... 104
10. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 111 11. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK 112
1. ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI OKTATÁS PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 117 1.1. Nevelésfilozófiánk: .............................................................................................. 117 1.2. Az iskolai nevelés és oktatás céljai ...................................................................... 117 1.3. Bemeneti feltételek .............................................................................................. 118 1.4. Kimenetre utaló célok .......................................................................................... 118 1.5. Céljainkat akkor tekintjük elértnek: ..................................................................... 119 1.6. Együttműködés a szülőkkel ................................................................................. 119 1.7. Iskolánk helyi tanterve ......................................................................................... 119 1.8. Kötelező tanszerjegyzék: ..................................................................................... 120 1.8.1.Tánc tanszak....................................................................................................... 120 1.8.2. Képző és iparművészet ..................................................................................... 121 1.8.3. Színművészet .................................................................................................... 122 1.9. Tantárgyak, óraszámok ........................................................................................ 124 1.9.1.Képző- és Iparművészeti ág: .............................................................................. 124 1.9.2. Színművészet-bábművészeti ág: ....................................................................... 125 1.9.3. Táncművészeti ág: ............................................................................................ 126 1.10. Ellenőrzés – értékelés ........................................................................................ 127 1.11. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................... 133 1.12. Tehetséggondozás-Térítési- és tandíj fizetés ..................................................... 134 1.13. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei. ............................................................................................................................ 135 1.14. Záró rendelkezések ............................................................................................ 135
2. ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI OKTATÁS HELYI TANTERVE 2.1.KÉPZŐ – ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG 2.2. SZÍNMŰVÉSZET- BÁBMŰVÉSZET: SZÍNJÁTÉK TANSZAK 2.3. TÁNCMŰVÉSZETI ÁG
136 136 183 250
Helyzetelemzés Gróf Apponyi Albert Ált. Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Iskolai Tagintézmény MOTTÓ: ”…A GYERMEKKORNAK BOLDOGNAK KELL LENNI, OLYANNAK, AMELYNEK EMLÉKE A KÉSŐBBI KOMOLY ÉVEKET NAPSUGÁRRAL ARANYOZZA MEG…” /Gróf Apponyi Albert/
1. ISKOLÁNKRÓL 1. 1. Bevezető A jászberényi Gróf Apponyi Albert Ált. Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Jászberény város egyik önkormányzati iskolája volt, 2011. augusztus 1.től csatlakozott a Jászsági Közoktatási Intézményhez. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) az állami fenntartásba vételt az önkormányzatokkal együttműködésben valósította meg. Országosan 1297 székhelyiskola önkormányzatával kötött megállapodást. Ez a szám a telephellyel, rendelkező önkormányzatokkal együtt 1864. Az iskolákról való közös gondoskodás jegyében a KLIK az önkormányzati szövetségekkel partnerséget épített és megállapodást kötött az állami fenntartás és a települési működtetés érdekében. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ennek szellemében alakította ki tankerületi hálózatos struktúráját, és így tagintézményünk a Jászberényi Tankerülethez került 2013. január 1.-től. Az épület méretéből, illetve tanulóink létszámából adódóan a nagyobb lélekszámú intézmények kategóriájába sorolható. Az iskolánk jogelődjét 1906-ban alapította Gróf Apponyi Albert kultuszminiszter a 48801. sz. rendeletével. A tanítás az 1907/1908-as tanévben kezdődött, akkor 6 tanteremben. 1997. szeptember 01-től működünk Gróf Apponyi Albert Ált. Iskola néven, mely 2001. szeptember 01-től Alapfokú Művészetoktatási Intézményként is funkcionált. Tagintézmény egységünk, és névadónk története arra kötelez minket, hogy oktató-nevelő munkánkban kiemelt helyen kezeljük a Jászság, a magyar nemzet és jász öntudat történetének, hagyományainak megismertetését, a haza s ezen belül a „Jász haza” iránti szeretet felébresztését, a másság, a különféle világnézetű emberek együttes, cselekvőképes gondolkodásának formálását. Beiskolázási körzetünkben megfigyelhető változások, partnereink igénye s velünk szemben megfogalmazott elvárások szerinti feladatok: Intézményünknek széles körű igényeket kell kiszolgálnia, szoros együttműködés alakult ki a város önkormányzati és nem önkormányzati iskoláival, művészeti kulturális csoportjaival. A fenntartó kulturális felkéréseinek eleget téve rendszeresen adunk műsort a városi ünnepségeken,
erőforrásaink hatékony kihasználásával biztosítjuk intézményünk optimális működését, megőrizvén ezzel a város nevelési-oktatási intézményei között megszerzett helyzetünket, pozíciónkat, növekszik a hátrányos helyzetű családok száma, s az ebből adódó szocializációs és tanulási zavarral küszködő gyermekek száma is. Az ebből adódó problémákat kezelnünk kell, és a hátrányokat csökkentenünk szükséges. Vállaljuk, hogy az esélyegyenlőség megteremtésével igyekszünk megteremteni tanulóink személyiségének sokoldalú fejlesztését, egyéni képességeinek kibontakoztatását. 1. 2. Az iskola küldetés nyilatkozata. Az állami fenntartó által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk az iskolába járó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. Ennek érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik. A jelenleg dolgozó tantestület – figyelembe véve a városi középtávú oktatási koncepcióban is szereplő, valamint az iskolahasználók és a fenntartó által támasztott igényeket, illetve elvárásokat - a következő értékeket tartja elsődlegesnek: Képességfejlesztés Esélyegyenlőség Szocializáció Versenyszellem Egészséges életmód Ezeknek kell áthatniuk az iskolai élet minden területét. Megvalósulásukhoz: a tanulási lehetőségek gazdag választékát kínáljuk, tanítási módszereinkkel alkalmazható tudást kívánunk kialakítani, tanár és diák részére alkotó légkör teremtünk, megfelelő önismeretre neveljük diákot és tanárt egyaránt. Tagintézményünk minden tanulója szempontjából fontosnak tartjuk: - Tanulóink személyiségének sokoldalú fejlesztését, biztonságos, kiegyensúlyozott környezet megteremtését. - Neveltségi szintjük, intelligenciájuk, kompetencia képes tudásuk fejlesztését a különböző programok megvalósításának eredményeként. - A különböző versenyeken való megmérettetést, a mindennapos (délelőtti-délutáni) testnevelést. - Egészségi és fizikai állapotuk javítását. - Tovább megtartva a beiskolázási mutatóinkat. - Nevelési-pedagógiai programunkat az iskolával szembeni reális elvárások és igények ismeretében terveztük meg. A domináns értékekből következő stratégiai céljaink, ezek megvalósításához szükséges legfontosabb feladataink: Színvonalas, következetes oktatás a továbbtanulás megalapozása a tehetséges tanulók felkészítése versenyekre használható idegennyelv-tudás biztosítása diákjaink számára hátrányos helyzetű, gyenge képességű tanulók felzárkóztatása
Ezen célok eléréséhez feladat a hozzánk járó diákok közül a jó képességű tanulók kiválasztása, majd a későbbiek során a tehetségek gondozása. A külföldi iskolákkal való cserekapcsolataink, a közös projektekben való együttdolgozás más népek kultúrájának megismerését, egyúttal az idegen nyelv magasabb szintű elsajátítását és használatát biztosítja. Alkotó gondolkodásra nevelés a tanítási-tanulási folyamat aktív résztvevője legyen a diák önálló feladatokban hasznosítsa megszerzett tudását Ennek megvalósításához feladatunk az iskola öntevékeny csoportjainak működtetése, számuk gyarapítása, megfelelő tanítási módszerek (felfedeztetés, tanári és tanulói kísérletek, a diákok részéről előadások, dolgozatok, pályamunkák, projektekben együttdolgozás,) alkalmazása. Korszerű, sokoldalú, általános műveltség biztosítása magas színvonalú anyanyelvi kultúra elsajátíttatása jó kommunikációs készség fejlesztése korszerű számítástechnikai ismeretek átadása, használata A művészetek iránti igény felébresztése A drámajáték és a művészetoktatás megfelelő óraszámban tanulható, a kommunikatív nyelvtanításban is sokat léptünk előre. Az ingyenes internet-használat a SULINET program támogatásával már 1998. márciusa óta realitás, a számítógépekhez egész nap hozzáférhetnek diákjaink. Külön számítástechnika szaktanterem, könyvtárban és az osztálytermekben elhelyezett számítógépeken. Emberi, erkölcsi tartást adó egyéni és közösségi nevelés az együttműködési készség és a versenyszellem kialakítása a minden diákban meglévő tehetség kibontakoztatása helyes önismeretre nevelés Az együttműködés kultúrájának elsajátítását szolgálják azok a hagyományos rendezvények iskolai ünnepélyek, a drámajáték produkciói, amelyeken az egyéni önmegvalósításhoz szükség van csapatmunkára, a másikra való odafigyelésre, a másik munkájának elismerésére is. A tehetséggondozásban eddig is országos, megyei szintű eredményeink voltak, de még tervszerűbbé, folyamatosabbá kell ezt tennünk. Egészséges életmódra, környezetünk védelmére nevelés a tanulók mindennapi életének részévé váljon a rendszeres testmozgás a természetet szerető, a természetet védő diákok kerüljenek ki az iskolából A kisebb közösségekben már működő programjainkat - rendszeres kerékpártúrák, gyalogtúrák, a rendelkezésre álló vízi járművekkel hagyományos tiszai kajak-és kenutúra, sok sportágból háziversenyek – a diákok minél szélesebb körében kell megvalósítanunk. Az életvitel és a testnevelés tantárgyak segíthetik az életmód, valamint a testi - lelki egészséggel kapcsolatos ismeretek megszerzését, a helyes gondolkodásmód elsajátítását.
Céljainkat akkor tekintjük megvalósultnak, ha az oktató-nevelő munkánkat legalább a hagyományainknak (felvételi eredmények, tanulmányi eredmények, versenyeredmények, színes diákélet,) megfelelő színvonalon végezzük a következő években is belső ellenőrzési-értékelési rendszerünknek köszönhetően fokozatosan kialakul a minőség biztosításának rendszere. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében: biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képességkibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek.
2. FELTÉTELEK 2. 1. Személyi feltételek Személyi feltételek Az oktató-nevelő munka minden személyi feltételei biztosítottak az intézményben. A tantestület létszáma 40 fő, ebből 1 fő GYES-en, 2 fő szerződéses, 1 fő óraadó (egyetemi végzettség és szakvizsga vagy azzal egyenértékű vizsgát igazoló oklevél: 2 fő, egyetemi végzettség 2 fő, főiskolai végzettség és szakvizsga vagy azzal egyenértékű vizsgát igazoló oklevél: 12 fő, főiskolai végzettség: 24 fő), iskolatitkár 3 fő, ebből 1 fő GYES-en, technikai 12 fő létszám. Logopédus, könyvtáros, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, táncpedagógus segíti az oktató-nevelő munkánkat. A színvonalas nevelő-oktató munka alapfeltétele a megfelelő személyi feltételek biztosítása pedagógusok magas fokú szakmai és pedagógiai-pszichológiai felkészültsége. Ehhez fontos a továbbképzés és önképzés lehetőségeinek biztosítása. A törvényi előírásoknak megfelelően nagy számban vesznek részt kollegáink továbbképzéseken az intézményi továbbképzési ütemtervben meghatározottak szerint. Egyetemi, főiskolai képzés: 7 fő vett részt az elmúlt időszakban.
Tanfolyami továbbképzés: 32 fő módszertani, nevelési elméleti, minőségfejlesztési. Helyi továbbképzéseken bővítjük módszertani, nevelési elméleti tudásunkat, mind a város iskoláinál meghirdetett továbbképzésen, mind az intézményünkben tartott értekezleteken. Fontos feladat: a szaktárgyak színvonalas oktatása érdekében a szakos ellátottság biztosítása, a helyettesítés megfelelő szakemberrel való helyettesítése, stabil munkaerő helyzet kialakítása, legjobb szakemberek megtartása. Az elmúlt években végzett: 7 fő Budapesti Műszaki Gazdaságtudományi Egyetem: közoktatás-vezető szak szakvizsga 1 fő ELTE BTK: társadalom-és állampolgári ismeretek szak 1 fő EKTKF: angol szak 1 fő EKTKF: földrajz szak 1 fő JTKF: fejlesztő pedagógia 2 fő ELTE BGGYTFK beszédfejlesztő pedagógus szakvizsga 2 fő SZIE JTFK gyakorlatvezető tanító szakvizsga 1 fő JTKF: természetismeret szak 1 fő JGYTKF: számítástechnika szak 4 fő felsőfokú oktatási informatikus 2 fő vállalkozási ismeretek 4 fő középfokú OKJ-s szoftverüzemeltető 21 fő alapfokú OKJ-s számítógép-kezelői 2 fő „tájegységek játék és tánc szempontú ismerete” című 60 órás tanfolyam 3 fő minőségbiztosítási 90 órás továbbképzés 1 fő jelenkor-történeti 90 órás továbbképzés 1 fő tánc- és dráma pedagógus 1 fő drámapedagógus 3 fő szakértői szakvizsga Következetesen végrehajtjuk a továbbképzési ütemtervben a szakvizsgára és a továbbképzési alprogramban megfogalmazott feladatokat. A nevelőtestület tartalmas, minőségi munkavégzésre képes pedagógusokból áll, akiknek munkához való viszonya, munkafegyelme, szakmai felkészültsége jó. A tanítóképző főiskola hallgatóinak képzésében is részt vállalunk. A nevelők többsége jól kihasználja a szakmai önállóságból adódó lehetőségeket. A korszerű didaktikai és metodikai eljárások mellett azonban nagyobb figyelmet kell szentelnünk a differenciálásra, az egyéni képességek fejlesztésére. Kiemelten törekszünk nevelőmunkánkban az egységesség megteremtésére. 2. 2. Tárgyi-dologi feltételek A Gróf Apponyi Albert Ált. Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Tagintézmény 1 épületben működik. Jászberényben a Bajcsy út 1 szám alatt. A Bajcsy úti épület 1983-ban épült, modern, jól felszerelt intézményegység. Elhelyezkedése jó. Nem főút mellett, csendes, nyugodt környezetben található. 23 termünk van, méretük átlagosan 55 m2. Az intézményben büfé is működik. 655 m2-es tornateremmel, 216 m2-es melegítőkonyhával és ebédlővel rendelkezik az iskola.
Szaktantermei, előadók /számítógépes, kémia/ segítik az oktatást. A könyvtár állománya több ezer kötetes. Öltözők és kiszolgáló helyiségek tartoznak még az épülethez. Külön kondicionálóterem segíti a tanulók testi fejlődését. Az udvaron aszfaltborítású kézilabdapálya, és kosárlabdapálya, és 80 m-es salakos futópálya, röplabdapálya is található. Az udvaron látható Vásárhelyi István természetbiológus emlékparkja. Az intézmény rendelkezik digitális táblákkal, fénymásolókkal, videokamerákkal, videomagnókkal, televíziókkal, korszerű CD lejátszókkal, kazettás magnókkal, mikrofonokkal, írásvetítőkkel, projektorrokkal. A számítógépparkunk folyamatos cseréjére és új gépek beszerzésére fordítottunk nagy gondot. Az oktatásban szükséges felszerelések, eszközök beszerzése folyamatosan történik. A kerámiaégető kemence vásárlásával a képzőművészeti ismereteket tanuló osztályokban készített alkotásokat ki tudjuk égetni. Az elhasználódott sporteszközök felújítása és karbantartása folyamatos. Több ezer kötetes könyvtárunk van, új könyvek vásárlása az utóbbi években az anyagi lehetőségeinkhez mérten történt, illetve pályázatok útján. A beszerzéshez a költségvetési kereteken túl alapítványi, pályázati és saját bevételi lehetőségeinket jobban ki kell használnunk. Fontos az iskola valamennyi dolgozójának, tanulójának a takarékossága, és hogy óvja az iskola berendezéseit, vigyázzon az iskola vagyonára. 2. 3. Eredményeink Pedagógusaink felkészültségét, munkájuk eredményességét jelzik a tanulmányi és sport versenyek eredményei. Szaktárgyi és sportversenyeken iskolai, megyei, területi és országos szinten egyaránt vesznek részt tanulóink. Iskolánk szakmai munkájának elismertségét bizonyítja, hogy évek óta egyre több tanulónk ér el kiemelkedő eredményt tanulmányi, és sport versenyeken egyaránt. Ezzel öregbítik iskolánk és Jászberény város hírnevét is. Sikeresen tanulnak tovább diákjaink 8 osztályos gimnázium osztályban is, diákjaink sorsát is figyelemmel követjük, és örömmel tölt el mindannyiunkat, hogy jól megállják helyüket. 2. 4. Tanulókra vonatkozó adatok Tanulói létszám iskolánkban (2012. október 1-i adat): 481 tanuló Tanulócsoportjaink száma: 20 Napközis és tanulószobás tanulók száma: 254 tanuló Napközis csoportjaink száma: 8 Iskolában szervezett intézményi étkező: 329 tanuló Bejáró tanulók: 112 fő Alapfokú művészetoktatásban részesül: 140 fő Tanulócsoportjaink összetétele igen heterogén. A magatartás és a tanuláshoz való viszony területén is változatos a kép. SNI-s tanulók száma: 34 fő BTMN-s tanul száma: 71 fő ( 34 fő+71 fő a létszámszámításnál 2 főnek számítanak). 2 H-s tanuló: 164 fő 3 H-s tanuló : 49 fő
2. 5. Intézményünk tanulóinak szociális környezete Az iskolánkat körülvevő társadalmi háttér az anyagi lehetőségeket és értékrend tekintetében igen heterogén összetételű. Értelmiségiek, vállalkozók alkalmazotti munkavállalók és munkanélküliek is alkotják a szülők csoportjait. Ebből fakadóan az intézményünknek sok feladatot kell megoldania ezek közül is, kiemelkedik a család és az iskola értékrendjének egyeztetésére tett erőfeszítések. A szülők nagy része együttműködő, partnere az iskolának. Élnek az iskola által felkínált kapcsolattartási feltételekkel. Rendszeresen tartunk szülőértekezleteket és fogadóórákat és ez mellett a leendő első osztályosok szüleinek és a beiskolázás előtt álló diákjainknak ( 8. évfolyam ) és természetesen szüleiknek külön tájékoztatót tart az iskola. Mind a diákoknak és mind a szülőknek nyílt tanítási nap keretében biztosítunk lehetőséget munkánk megismerésére. A meglevő kapcsolataink erősítésére ünnepségeket, rendezvényeket szervezünk, ahol a családok velünk együtt örülhetnek a gyermekek sikerének. A visszajelzések alapján a szülők nagy része színvonalas, gyermekközpontú, eredményes beiskolázást megalapozó iskolának tartja intézményünket. 2. 6. Az iskola irányítása, szervezeti felépítése Az iskola irányítását a főigazgató által kinevezett tagintézmény-vezető, és a tagintézmény vezető-helyettes, a művészeti képzésért felelős tagozatvezető végzik. A kibővítet tagiskola-vezetőség tagjai: tagintézmény-vezető tagintézmény-vezető helyettes tagozatvezető munkaközösség-vezetők diákönkormányzat vezetője iskolaszék elnöke reprezentatív szakszervezet vezetője Észrevételeikkel, tanácsaikkal, feladatvállalásaikkal eredményesen segítik a vezető munkáját. Az osztályok élén osztályfőnökök állnak, feladatuk az adminisztratív teendők ellátásán túl az oktatási-nevelési eljárások koordinálása, folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, aktív részvétel az iskolára háruló feladatok megvalósításában. Intézményünkben iskolaszék és szülői munkaközösség munkálkodik. A pedagógiai munka irányvonalának meghatározásában jelentős feladatuk van. 2. 7. Jövőképünket befolyásoló tényezők A meglevő hagyományaink kimagasló eredményeink ellenére az utóbbi években a gyereklétszám csökkenésével a mind több hátrányos helyzetű, speciális képzést igénylő tanuló képzésének problémájával is szembe kellett néznünk. Az intézmények közötti versenyszellem-helyzet arra késztett bennünket, hogy meglévő hagyományainkat (pedagógiai, módszertani) újragondoljuk. Szükségessé vált egy új,
korszerűbb tartalmú megoldást találni. A művészeti képzésünket hátrányosan befolyásolja a normatíva csökkenése. Nőtt az igény az idegen nyelv (angol, német), valamint a matematika tanulásának minél korábbi és emelt óraszámba való bevezetése iránt.
3. Nevelési Program 3. 1 Pedagógiai alapelveink, céljaink, feladataink, követelményeink A nevelési programunkban fogalmaztuk meg az intézményünkben folyó nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelveit, iskolánk általunk képviselt értékrendjét, a megvalósuláshoz szükséges cél és feladatrendszert, tevékenységi formáinkat, módszereinket, elvárásainkat, eszközrendszerünket, az intézmény teljes vertikumának működését. Oktatási-nevelési struktúránk, szolgáltatásaink az iskolát használók igényeinek kíván megfelelni s mindenekelőtt a gyerekek érdekeit, kívánjuk szolgálni. 3. 1. 1. Küldetésnyilatkozatunk -
-
Arra törekszünk, hogy a sokféle információt rendszerbe szervezve diákjainkat a teljesebb megértésre, kompetencia alapú és alkotó képes tudás megszerzésre ösztönözzük. Olyan tudást biztosítsunk számukra, mely széles körű felhasználhatóságot és az új helyzetekhez való alkalmazhatóságot, alkalmazható tudást nyújthasson. Biztosítjuk valamennyi tanulónk számára az esélyegyenlőség megteremtését, egyéni képességük kibontakoztatását. Legfőbb értékünk a tanuló, a gyermek, és személyiségfejlődését biztonságos kiegyensúlyozott környezet megteremtésével biztosíthatjuk. Fontosnak tartjuk a kiemelkedő, jó szakmai pedagógusaink innovációs törekvéseit, korszerű tanítási módszerek alkalmazását.
3. 1. 2. Pedagógiai alapelveink Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása. A JKI Gróf Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben tanító pedagógusok azokat az értékeket tartják elsődlegesnek, melyeket egyöntetűen tudunk közvetíteni diákjainknak, figyelembe véve a szülők elvárásait, igényeit iskolánkkal szemben, valamint diákjaink elképzelései is szerepet kapnak nevelésfilozófiánkban. A.) Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ezért: A tanuló egész személyiségének, értelmének, érzelmének, jellemének és fizikumának harmonikus és differenciált fejlesztését fontosnak tartjuk. Az iskolai élet megszervezésébe bevonjuk a gyermekeket.
Építünk nevelőink segítségére a tanulásban, a tanórán és tanórán kívüli munka megszervezésében. A pozitív emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: diákok között, diák és nevelő között, a szülői ház és nevelők, nevelőink között B.) Pedagógiai feladatunk, hogy tanulóinknak szilárd, korszerű, továbbfejleszthető alapismereteket nyújtsunk. Ennek érdekében: A tudomány és társadalom gyors fejlődését követni tudják diákjaink, szilárd alapismeretekkel kell rendelkezniük, hiszen az általános iskolában megszerzett tudás alappillére a továbbtanulásnak. Tanulóinkat felkészítjük, hogy alapvető képességeik folyamatosan fejlődjenek, képesek legyenek önálló ismeretszerzésre, képességeik, jártasságaik, gondolkodásuk és intellektuális érzelmeik folyamatosan fejlődjenek. Iskolánk oktató-nevelő tevékenységének célját a gyermeki személyiség széles körű fejlesztésében látjuk. Fontosnak tartjuk, hogy elsajátítsák a minden időben helytálló erkölcsi normákat. Törekszünk a humánumra, egymás személyiségének tiszteletben tartására. Segítjük diákjainkat és tanítjuk őket a tolerancia, a másság elfogadására. Törekszünk arra, hogy a felelősségérzet és a kötelességtudat kialakuljon bennük a szülők együttműködésével. Megismertetjük tanulóinkat nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel s hagyományaival, hogy ápoljuk a haza és szülőföld iránti szeretetet. A Föld, az élet és annak sokszínűségének tiszteletére neveljük tanulóinkat. Megértő, együtt érző és szerető figyelemmel forduljanak az élők-mind emberek, mind más élőlények-, alkotta közösségek iránt. A környezeti tudatosságot erősítjük az életviteli szokások, a fogyasztás, a közlekedés, a hulladékkezelés, a környezetre és emberre veszélyes anyagok használatának megismertetésével. Egyszerű döntési helyzetekben tudják felidézni a tanult ismereteket, és ezek alapján mérlegelni. C.) Intézményünk a szülői házzal ápolt kapcsolata révén lakóhelyünk életében folyamatosan részt kíván venni. Rendszeresen kapcsolatot tartunk tanulóink hozzátartozóival, családjával. Iskolánk életébe, tevékenységrendszerébe jobban be kívánjuk vonni a szülőket, lehetőséget teremtünk arra, hogy eredményeinkről minél jobban tájékozódjanak városunk érdeklődő polgárai is. Kapcsolatainkat bővítjük, és ápoljuk a város valamennyi közművelődési intézményével és iskolájával.
Az eddigi hagyományainkhoz híven iskolánk továbbra is képviselteti magát a különböző városi rendezvényeken. D.) Tanulóinkkal szemben támasztott követelmények rendelkezzék szilárd ismeretekkel, problémák megoldására törekedjék, legyen nyitott, érdeklődő, tudja leküzdeni a felmerülő nehézségeket, ha kell akarata megfeszítésével is. törekedjen mind jobb eredmények elérésére (a tanulásban és az életben egyaránt), legyen kötelességtudó, és vállalt feladatait elvégző ember, legyen segítőkész és toleráns, tisztelje embertársait, legyen tisztában a család fontosságával és szeresse azt, társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedjék, alkalmazza az emberi érintkezésben a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit. ismerje, tisztelje, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet és a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, az Európai Közösséghez való tartozás értékeit szellemileg és testileg egészséges legyen: egészségesen éljen, szeressen sportolni, mozogni Célunk, hogy az intézményből kikerülő tanulóink közül a lehető legtöbben rendelkezzenek végzős korukra a fentebb felsorolt személyiségjegyek többségével, hiszen nevelőink mindennapi nevelő-és oktató munkája erre irányul. 3. 2. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. A nevelési cél mindig azt fogalmazza meg, hogy milyen embertípus (embereszmény) alkalmas leginkább a jelen és jövő társadalmi feladatainak a megvalósításához. Alapvető feladatunk, hogy minden tanulónknak megadjuk a lehetőséget, hogy életkori sajátosságának megfelelően érje el teljesítőképessége maximumát, és az életben nélkülözhetetlen tulajdonságokkal rendelkezve egészséges és képzett felnőttekké válhassanak, olyanokká, akik hisznek és bíznak önmagukban, felelősséget éreznek embertársaik és környezetük iránt. Célok az alapfokú nevelés-oktatás első - negyedik évfolyamán Az 1-4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja: Óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe.
Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt. Az iskola adjon teret a gyermek játék és mozgás iránti vágyának. Az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését. Az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. Célok az alapfokú nevelés-oktatás ötödik – nyolcadik évfolyamán Az 5-8. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja: Folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Vegye figyelembe, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Vegye figyelembe, hogy 13-14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi, és az elemző gondolkodás. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük. A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra. A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre. Alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás első - negyedik évfolyamán Az 1-4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk feladata: A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon. A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ez által motivált munkában fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és előmozdítsa érzelemvilágának gazdagodását. Adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Alapozza meg a tanulási szokásokat. Támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. Törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. Tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket. Erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat. A gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését.
Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás ötödik – nyolcadik évfolyamán Az 5-8. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk feladata: Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét. Tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra. A nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való nevelés. Fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására. Céljaink között meghatározó az európai humanista hagyományokra épülő erkölcsiség és szellemiség kialakítása, ahol a tudás mellett az ember a legfőbb érték, erényeivel és hibáival. lakóhelyünk és természeti környezetünk megóvása, testileg és szellemileg egyaránt fejlett gyermekek nevelése, egészséges és kulturált életmód iránti igény felkeltése, nemzeti hagyományaink, kulturális értékeink megismertetése, azok megbecsülése, tiszteletére nevelés, a toleráns viselkedés kisebbségek és más népek, nemzetek kultúrájának, hagyományainak tiszteletben tartása, az érintkezés elfogadott normáinak és helyes formáinak gyakoroltatása, előítélet mentességre való törekvés. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy elősegítse a fentebb felsorolt értékek, elsajátítását. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek. Nevelési módszereink két csoportba oszthatók. 1. Direkt (közvetlen), melyben személyes kapcsolata révén a nevelő hat a tanulókra. 2. Indirekt (közvetett), melyben a nevelői hatás a tanulói közösségeken keresztül érvényesül. Intézményünkben pedagógusaink által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások.
Közvetlen módszerek 1. Szokások kialakítását - Követelés - Gyakoroltatás célzó, beidegző módszerek. - Segítségadás - Ellenőrzés - Ösztönzés
Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés - Ellenőrzés - Ösztönzés
2. Magatartási modellek - Elbeszélés bemutatása, közvetítése. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása.
3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása.)
- Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.
- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.
- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.
Nevelő és oktató munkánkat sikeresnek mondhatjuk akkor, ha nyolcadik osztály végén a végzős diákjaink legalább 75 – 80%-a rendelkezik: Olyan ismeretekkel, képességekkel, melyek képessé teszik őt arra, hogy középiskolai tanulmányoknak, követelményeknek későbbiekben megfeleljen. Ismeri és gyakorolja a társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokásokat, magatartásformákat. Teljesíti a pedagógiai programban műveltségterületenként és tantárgyanként megfogalmazott követelményeket. Reális elképzelése van közelebbi és távolabbi jövőjét, sorsát illetően.
3. 3. A személyiség fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok A tantervben képviselt értékek, az egységes alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Iskolánk pedagógiai munkájának középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy egyre több azon tanulóink száma, akik az átlagtól eltérnek akár pozitív, akár negatív irányban. Tanulóink személyiség fejlesztésével kapcsolatos feladataink: I. Tanulók erkölcsi nevelése Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. II. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása, a tanulók speciális, egyéni szükségleteit is figyelembe véve. III. A tanulók közösségi (társas) kapcsolatokra felkészítő nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A másság elfogadása. IV. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása, melyek a fogyatékos társak elfogadását, az együttélést, a társas interakciók kialakulását is lehetővé teszik. V. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A nehézségek elviselésére, az akadályok leküzdésére nevelés. VI. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. VII. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. VIII. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. IX. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése.
Feladat: A tanulók képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, a tanulók testi, értelmi fejlettségének, lehetőségeinek figyelembevételével. Az egészséget védő képességének kialakítása. X. A tanulók esztétikai nevelése Feladat: Az esztétikus megjelenés, viselkedés kialakítása. Az iskolai környezet esztétikus kialakításában való aktív részvétel, annak megóvása. A színház, a zene, a képzőművészetek iránti érzékenység kialakítása. A művészetek alapfokú gyakorlásával a tanulók esztétikai érzékének fejlesztése, az önkifejezés módjának megtalálása. XI. Segítő életmódra nevelés Feladat: Szociális képességek fejlesztése, szociális szokások és minták átadásával, kialakításával. Szociális kommunikáció fejlesztésén belül az érzelmi kommunikáció kialakítása, a segítőképesség, az együttműködési képesség, az alkalmazkodó képesség, az empátia és tűrőképesség fejlesztése. XII. A tanulók környezeti nevelése „ Tanulás a fenntarthatóságért” Feladat: Élményszerű tanuláson keresztül olyan készségek, attitűdök és tudás elsajátíttatása, mely formája az ember és környezete kapcsolatát, nem veszélyezteti a jelenlegi és a jövő nemzedék – mind ember, mind más élőlény – életét. 3. 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társdalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Iskolánkban a közösségfejlesztés főbb területei: Tanórák, Tanórán kívüli foglalkozások, Diákönkormányzati munka, Szabadidős tevékenységek, Mind a négy területnek vannak sajátos feladatai, azonban megegyeznek abban, hogy tevékenyen hozzájárulnak: - az egyén ( diák) közösségi magatartásának kialakításához, - Véleményalkotó, és véleménynyilvánító képességének kibontakoztatásához - az erkölcsi normák kialakult szokások elfogadásához - a másság elfogadásához - társas emberi kapcsolatok fejlesztéséhez - az empátia kialakulásához. Az intézmény valamennyi dolgozójának feladata kell, hogy legyen a közösségfejlesztés terén, hiszen megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolataikkal, példaként állnak az intézmény diákjai előtt. a. A különféle iskolai, tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek
életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A nevelői hatás pedagógiailag megalapozott, konkrét legyen, a nevelői eljárás igazodjék a megértett helyzethez. b. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A pedagógus és gyermek bizalomtéli viszonyának kialakítása. Pozitív érzelmi légkör megvalósítása. A nevelő alkalmazkodása az életkorral változó közösségi magatartáshoz. c. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni. A cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. d. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A közösség igényszintjének felmérése. Közös célok meghatározása nevelői segítséggel. A cél elérése érdekében összehangolt tevékenység, folyamatos értékelés végzése szükséges. Önértékelés képességének fejlesztése, felelősség kialakítása a közösség dolgaiért. Az egyén helyének szerepének tudatosítása a közösségen belül. e. A közösség egyéni arculatának hagyományainak kialakítása. Feladata: A közösségek tevékenységének tudatos tervezése, folyamatos szervezése. A tanulók aktív részvételének biztosítása. A közösségi együttéléshez szükséges magatartás és viselkedési formák gyakorlása. Feladatmegosztás a közösségen belül. 3. 4. 1. A közösségkialakítás feladatai Alsó tagozat első – negyedik évfolyam Életkori szakasz
Ebből adódó feladatok
Színterek
1. osztály Beiskolázás, a csoportba tartozás élménye, egocentrizmus, spontán szerveződő párok, együtt játszó csoportok, rivalizálás megjelenése.
-szocializálódás elősegítése -beilleszkedés irányítása részletes szokásrendszer -felelősök rendszerének kialakítása -verbális különbözőségek egy szintre hozása -azonos elvárások, egységes követelményrendszer bevezetése
-tanítási órák -nevelési helyzetek -szabadidő és sporttevékenységek -napközi
Életkori szakasz 2. osztály Osztályszellem, „mi” élmény kialakulása, a csoportban elfoglalt státusért folyó harc. Csúfolódás, árulkodás, fiú-
Ebből adódó feladatok - szerep és szabályjátékok játszása, - tanulópárok, - csoportmunka alkalmazása, - irányított beszélgetések, - véleményalkotásra késztetés,
Színterek -erdei iskolák, -kirándulások, -napközi, -órán kívüli foglalkozások, -sportprogramok,
lány ellentét megjelenése.
- tisztességes küzdésre szoktatás, - másság elfogadása, - jó és rossz tulajdonságok szétválogatása, - egészséges kritikára szoktatás „vegyes nemű” csoportok kijelölése feladatokra -szociometriai mérés, 3. osztály Önkritika, önértékelés -drámapedagógiai megjelenése, egyes tanulók foglalkozások, peremre szorítása. -szituációs játékok, Valamiben jól teljesítő, -mások véleményének illetve negatív előjelű meghallgatása, egyének, „sztárok” -többség akaratának elfogadása megjelenése. -konfliktuskezelés tanulása, -csoportos felkészülést igénylő feladatok adása
tanítási órák
-felkészülés a felső tagozatra 4. osztály Kiskamaszkori folyamatok -leválás a tanítókról, a beindulása. közösség önszabályozó szerepének elősegítése, önismereti tréning, -közösségi jogok gyakorlása
-tanítási órák, -tanórán kívüli, tevékenységek, -napközi, -DÖK munka
Felső tagozat ötödik – nyolcadik évfolyam Életkor jellemzői A pedagógus ebből adódó feladatai 5-6. osztály 11 – 12 év -beszélgetések kezdeményezéAz első alaki változáson se, túl a nemek közötti -szituációs játékok különbségek kezdenek alkalmazása, kialakulni. -önuralom, önellenőrzés, A megismerő, önfegyelem gyakorlása, differenciáló lelki -önismereti tréning, folyamatok tökéletesedése. -helyes konfliktuskezelés, Nagyfokú önállóságra -következetes követelés törekvés. 7-8. osztály 13 – 14 év -a szülőkkel való őszinte A második alakváltozás és kapcsolattartás, a nemek közötti végleges -iskolán kívül eltöltött idő különbségek kialakulása. ellenőrzése szülői segítséggel Nagyfokú gátlásosság -konfliktushelyzetek kialakulása. kezelése: Önállósodás – szülőktől Diák – diák
-osztályfőnöki órák -napközi, -DÖK munka, -erdei iskola, -kirándulások, -könyvtár, -múzeum, -versenyek, -ünnepek
Ajánlott színterei -osztályfőnöki -biológiai órák -osztálykirándulássok -épületváltozás -színjátszás -drámaóra színházlátogatások -iskolán kívüli tevékenységek -rendszeres edzések -úszás fontosságának a kiemelése -szituációs játékok
való elszakadás.
Diák – tanár -közös kiránduláDiák – szülő sok, kerékpártúrák Szülő – tanár színházlátogatások - irányított beszélgetések, véleményalkotásra késztetés - gátlásosság oldása feladatokkal, értelmes tevékenységekkel -a tanuló érezze saját felelősségét
3. 5. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A tanulói személyiség fejlesztésének elsődleges színtere a tanítási óra. A tanítás - tanulási folyamatban a tanulók motiválása, a tanulói aktivitás és a tanórán belüli differenciálás meghatározzák a tanulók aktív részvételét az ismeretszerzési folyamatban. a.) A motiválás célja, hogy tartós teljesítményt önmagunktól és másoktól csak magas szinten motivált állapotban várhatunk el. Vagyis tanulóinkban felébresztjük azokat a hajtóerőket (drive), melyek a tanulóinkat tanulásra ösztönzik és ezt az állapotot (tanulási kedvet) minél tovább fenntartjuk. b.) Olyan módszereket és szervezeti formákat valósítunk meg, illetve alkalmazunk, melyek a hosszantartó aktivitást és tevékenykedést fenntartják. c.) A tanulók egyéni fejlettségéhez, képességéhez igazodik a pedagógus nevelő és oktató munkája, hogy az egyes tantárgyakból maximumot nyújtson, vagy közelítsen az optimális állapothoz. Ezt szolgálják: a képességekhez igazodó munkaformák, az önálló, a csoportos, és páros munkája, felső tagozaton nívócsoportos oktatás, Nevelési és oktatási céljaink megvalósítását a tanórán kívüli tevékenységek segítik, melyek az alábbiak: a.) Hagyományőrző tevékenység Fontos feladat az iskola névadójának Gróf Apponyi Albert emlékének az ápolása. A tanév folyamán megemlékezünk 1848. március 15-éről, 1849. október 6-áról, 1956. október 23-áról, Vásárhelyi István természetbiológusról, iskolai ünnepélyt tartunk karácsonykor, iskolanapon, a tanévnyitásakor és tanévzárásakor. Évente az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra. Az év folyamán a városi, megyei, területi, és országos versenyen kiemelkedő eredményt elért tanulóknak és szüleiknek valamint felkészítő nevelőiknek állófogadást tartunk.
b.) Diákönkormányzat: Tanulóink és közösségeik érdekeinek képviseletére, a szabadidős tevékenység segítésére, az intézményben diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az iskola tagintézmény-vezetője által megbízott nevelő segíti, akit demokratikus úton a közösség választ meg. Munkáját segítik az osztályban megválasztott osztálytitkárok. c.) Napközi otthon, tanulószoba: A köznevelési előírásának megfelelően a szülők igényei alapján tanítási órák után, a délutáni időszakban 1-4. évfolyamon és felső tagozaton ( összevontan ) is napközi otthon működik. d.) Diákétkeztetés: A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. Igény szerint ebédet (menzát) biztosít az intézmény a nem napközis tanulók számára is. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat az iskolában kell befizetni. e.) Iskolai diák-sportkör: Az iskolai diáksport a tanórai testnevelésórákkal együtt biztosítja tanulóink mindennapi testedzését, valamint tanulóink felkészítését a különböző sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. A ISK több sportágat működtet az igények és lehetőségek figyelembevételével. f.) Versenyek, vetélkedők: Tehetséges tanulóink képességeinek fejlesztését segítik a munkaközösségek által meghirdetett versenyek, vetélkedők, melyek évente rendszeresen kerülnek megrendezésre. A legtehetségesebb tanulóinkat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre nevelőink felkészítik. A felkészítést a szaktanárok végzik. g.) Tanulmányi kirándulások: Intézményünk nevelői egyrészt a tantervi követelmények teljesítéséhez, másrészt a nevelői munka elősegítése céljából az osztályaik számára évente (1 – 8 évfolyamon) tanítási időben egynapos tanulmányi kirándulást szervezhetnek. E kirándulásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. h.) Erdei iskola: Az iskola falain kívül több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozásokat szerveznek nevelőink alsó tagozatos munkaközösségen belül. Itt életközeli helyzetben sajátíthatják el tanulóink egy-egy tantárgyi téma feldolgozását. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az alapítványi támogatáson felül a költségeket lehetőség szerint pályázati pénzzel próbáljuk kiegészíteni. i.) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadásokhoz kapcsolódó foglalkozás: Az egyes témák anyagának a feldolgozását s az anyag teljesítését hatékony módon szolgálják a közművelődési intézményekben és művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, ahol tanulóink felkészülhetnek az önálló információgyűjtésre, az önálló ismeretszerzésre. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. j.) Szabadidős foglalkozás: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére a szülők anyagi helyzetéhez és a felmerülő igényekhez igazodva szabadidős programokat szervezünk. A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. k.) Iskolai könyvtár: Tanítási napokon az önképzést, az önművelést iskolai könyvtár segíti. Folyamatosan törekszünk arra, hogy új könyveket tudjunk beszerezni, és frissíteni tudjuk a könyvtári állományt.
l.) Számítástechnikai szaktanterem: Tanítási napokon a számítástechnika órákon kívül a tehetséggondozásra illetve az új információk átadására, bővítésére nyílik nagy lehetőség. m.) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek csoportos használata: A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit illetve eszközeit a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. n.) Hit és vallásoktatás: Az iskolában területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő-oktató tevékenységétől függetlenül – hit és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel tanulóink számára önkéntes. Az iskola biztosítja az ismeretek, a vallási, illetve a világnézeti információk tárgyilagos és többcélú közvetítését. Intézményünk vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglal állást, vallási és világnézeti kérdésekben semleges. A hit- és vallás oktatót az egyház bíztosítja. 3. 6. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló pedagógiai tevékenység. Pedagógiai tevékenység
Az elmúlt évek statisztikáját figyelembe véve egyre több problémával küszködő gyermekkel találkozunk, mely sokszor nagy terhet és kihívást ró a pedagógusaink vállára, ezeknek az eseteknek a megoldásában, a probléma feltárásában szakember segítségére is kell támaszkodnunk. Azoknál a tanulóinknál, akiknél beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd, e kérdés eldöntésében a Jászsági Egységes Pedagógiai Szakszolgálat megkeresésére a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság dönt Konkrét tüneti kategóriák: - Hiperaktivitás, - Figyelemzavar, - Érzelmi zavar, - Krónikus testi betegség, - Többszörös a fentiekkel együttesen való jelentkezése. Mindezek ismeretében kollegáinknak feladata: - probléma felismerése, - empatikus képesség érvényesítése, - okok keresése (szülővel való beszélgetés segítségével), ha nincs eredmény szakember segítségének igénybevétele, - módszerek megválasztása-megváltoztatása, - tanulási technika tanítása, - önértékelés képességének az erősítése, - szabadidős tevékenység során több időt kell szánni e tanulókra, - sok türelem, dicsérő szó, - különböző konfliktus megoldó technikák megismerése-megismertetése, - szakszolgálatok segítségének az igénybevétele, - gyermek-ifjúságvédelmi felelős segítségének igénybevétele.
Szülői kérés alapján intézményünk magántanulói státuszt engedélyez (közoknevelési törvényben meghatározottak szerint), de igyekszünk olyan megoldást találni, hogy legjobban a tanuló érdekét szolgálja. Szűrés, diagnosztizálás
A fentiek miatt a szűrés fontosságát, már az iskolába lépés kezdetétől fogva fontosnak tartjuk, de szükség van minden tanév első két hónapjában és évfolyamszinten. Módszere elsősorban megfigyelésen alapul. Ezt az osztályfőnök és a nevelők döntik el korosztályonként, és egyénre szabottan. Ha a személyiségben keletkező személyiség jegyekben és gyermeki személyiség fejlődésében keletkező zavarok, torzulások esete fenn áll, akkor a szükség esetén szakember segítségét is igénybe veszünk. (Jászsági Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság) A magatartási hibák és beilleszkedési nehézségek a nem kellő pedagógiai és szülői kezelés hiányában annyira elhatalmasodhatnak, hogy szinte második természetté válhatnak. Ahhoz, hogy e „hibákat” föl tudjuk deríteni, illetve megszüntetni, szoros kapcsolat kialakítására és erősítésére van szükség a nevelési tanácsadóval, és szakértők segítségét is igénybe vesszük, és a szakértői és rehabilitációs bizottság döntéséhez igazítjuk pedagógiai tevékenységünket, félállású ifjúságvédelmi felelős segíti ezt a munkát. A gyermeki fejlődés zavarai: I. a fejlődésben elmaradt gyermek, II. a fejlődésben megrekedt gyermek, I. Az egyéni (otthoni körülmények) testi-lelki alkat, sajátos élettapasztalat alapján a gyermek elmarad az életkorának megfelelő fejlettségi szinttől. Ha ez kisebb mértékű, a pedagógus egyéni megközelítéssel tud segíteni a tanulónak. I. Fejlődésben elmaradt gyermek: a tanuló adottságai, iskolai környezet családi környezet társadalmi környezet viselkedés zavar Jelei: nyugtalanság, hipermobilitas, fegyelmezetlenség, dekoncentráltság, impulzivitás, agresszió. Pedagógiai feladatunk, hogy az elmaradás okát feltérképezzük, s ennek alapján adjunk a lehetőségeken belül segítséget. Keveset tudunk azonban tenni az ingerszegény otthoni környezet ellen, ami leggyakrabb kiváltója az elmaradásnak. Lehetőségeink: szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, a családsegítő – gyermekjóléti szolgálattal napközis elhelyezés,
egyéni képességhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, szeretetteljes bánásmód, felzárkóztató órák, egyéni foglalkozások, kirándulások, színházlátogatások, szakember segítségének igénybevétele, családlátogatások, a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. II. Fejlődésben megrekedt gyermeknek, aki egy adott szinten stagnál, a továbbhaladáshoz egyéni segítségre van szüksége. Ehhez a pedagógiai feladathoz bevonunk pszichológust és a családsegítő központot. Lehetőségek: családlátogatás, nyílt tanítási órák, a tanulás tanítása a szülők számára is, alsó és felső tagozatban az adott évfolyamon dolgozó nevelők egységes eljárása, nevelők és tanulók személyes kapcsolatai, szakember segítségének igénybevétele. A tanulók év eleji, illetve egész évi folyamatos megfigyelésével kiszűrjük a tanulási, magatartási zavaros, beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekeket. Tanulmányozzuk, információt gyűjtünk a családi háttérről, baráti kapcsolatokról, minden esetben a szülők egyetértésével. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatás, nevelési tanácsadás vagy iskolai nevelés és oktatás keretében valósul meg. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót a jogszabályokban meghatározott munkamegosztás szerint – szakértői vélemény alapján – a tagintézmény-vezető mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés, minősítés alól. E tanulók részére kis létszámú csoportos foglalkozás szervezésével nyújtunk segítséget a felzárkóztatáshoz. A szakértői vélemény alapján lehetővé tesszük a hosszabb felkészülési időt, az írásbeliség helyett a szóbeli számonkérést, helyezzük előtérbe. Empátiával, segítő magatartással, de megfelelő szintű teljesítményelvárással igyekszünk segítségükre lenni a hátrányok leküzdésében. Ezek a tanulók az iskolai csoportlétszám kialakításánál két főnek számítanak. 3. 7. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő pedagógiai tevékenység. Intézményünkben hangsúlyos szerepet kap a tehetséges tanulókkal való fogalakozás, valamint a képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek. A személyiségközpontú képességfejlesztés folyamatában egyik fő cél a differenciált képességek fejlesztése, melynek következtében kiemelkedő képességű, tehetséges
tanulók feltérképezése, gondozására nagy hangsúlyt fektetünk oktató-nevelő munkánk során. Cél: a tudás széleskörű felhasználhatóságának biztosítása, új helyzetekhez való alkalmazkodás, az ismeretek mozgósítása. Munkánk során a következő eredményt tűzzük ki magunk elé, olyan személyiséget nevelni-oktatni aki ismeri saját képességeit, lehetőségeit, művelt, tevékeny, kreatív, problémamegoldásra érzékeny, a korosztályától elvárható erkölcsi és esztétikai érzékkel bír. Minden egyes gyermeknek megvan a sajátos tehetsége. A nevelésnek az a célja, hogy ezeket a képességeket kibontakozásukban sokféle módon segítse. A pedagógus feladata, hogy minél előbb felismerje a tehetségeket. A tehetséges tanulók oktatásanevelése közben elkerülhetetlen a differenciálás módszerének alkalmazása. Céljaink és feladataink a tehetséggondozás területén: Célunk olyan légkör biztosítása, amelyben megfelelő mértékű szabadságot, biztonságot adunk a gyermekek számára, amelyből elég emocionális támaszt kapnak ahhoz, hogy tehetségessé váljanak. Feladatunk az adottságok felismerése, és tudatos továbbfejlesztése. Minden műveltségi terület oktatása közben úgy kell megválasztani a módszereket, hogy mind az elérendő követelményeket, mind a megismert tanulói személyiségjegyeket figyelembe vesszük. Munkánk során kihasználjuk a sokrétű tevékenységekben rejlő motivációs lehetőségeket tanítási órákon és azokon kívül is. Tehetséges tanulóinkat optimálisan terheljük, és biztosítjuk számukra az önálló ismeretszerzés lehetőségeit. A passzív gyermekeknek sikerélményt igyekszünk adni. A tehetséggondozást a kötelező tanítási órákon és a tanórán kívüli tevékenységek során valósítjuk meg. Kötelező tanítási órán a következő módszereket alkalmazzuk: Hagyományainknak megfelelően évfolyamonként egy-egy osztályt indítunk, ahol magasabb színvonalú idegen nyelv, testnevelés, matematika, és képzőművészet oktatása folyik. Ez is a tehetséggondozást szolgálja. Folyamatosan alkalmazzuk a mennyiségi és minőségi differenciálást a jártasságok, készségek kialakítása során. A differenciálást hagyományos értelemben az iskolai képesség szerinti csoportokra és a tanítási módszerekre értjük: új változata a mindenkinek szóló törzsanyag és a kiegészítő, fakultatív és egyéni tananyag megkülönböztetése. Mindegyiket alkalmazzuk a tehetséggondozás folyamán. Minden tantárgyból feladat a tehetséges tanulók számára a kutatómunkára ösztönzés, önálló felkészülés kiselőadásokra, stb. Fontos, hogy a tananyag feldolgozása során ne csak az intellektuális tehetségekre építsünk, hanem a manuálisakra is / kézügyesség / pl. illusztráció, makett készítése, gyűjtőmunka adása gyengébb képességű tanulóknak, stb. A házi feladatokat, otthoni tevékenységeket is differenciáltan próbáljuk adni. Amennyiben a tananyag lehetőséget ad rá, gyakran alkalmazzuk a csoportmunkát, amely a jártasságok, készségek fejlesztése mellett nagyszerű gyakorló területe a szociális képességek fejlesztésének is.
Az ellenőrzést, értékelést is differenciáltan szervezzük. Az önellenőrzésre képes tanulókat ösztönözzük saját munkájuk értékelésére, hibáik önálló javítására.(A gyengébb tanulókat pedig fokozottabban és részletesebben ellenőrizzük, segítsük, értékeljük.) A természettudományi tárgyak oktatását segíti, és változatosabbá teszi az oktatófilmek használata. (A passzív tanulókat is maradandóbb ismeretekhez juttatja, további kutatómunkára motiválja a gyermekeket. ) Tanórán kívüli tehetséggondozási módszereink: A tanórán kívüli tevékenységek színterei elsősorban a napközi, de ide kapcsolódnak az iskolán kívüli tehetséggondozási módszereink, lehetőségeink. A szaktárgyi korrepetálások a szociális hátrány csökkenését is szolgálják. 1. A napközi otthonban az egyénenkénti önálló tanulási képesség fejlesztésén kívül a tehetséggondozást szolgálják hagyományos csoportközi foglalkozásaink, valamint anyanyelvi házi versenyeink (szép olvasás, helyesírás). 2. Az iskolán kívüli szervezett tevékenységeink, az egészséges versenyszellem kialakítása és ápolása a tehetséggondozás részét alkotják. 3. A különböző szintű (városi, területi, megyei, országos) tanulmányi versenyek kiemelkedő szerepet játszanak a tehetség felismerésében és fejlesztésében. 4. Tanulóinkat motiváljuk a különböző szaktárgyi levelező versenyeken való részvételre, és folyamatosan figyelemmel kísérjük, segítjük feladatmegoldásaikat. 5. A városunkban található művelődési és sportintézmények adta lehetőségek szervezett keretek közötti kihasználásának területei a következők: képességfejlesztő foglalkozások a Déryné Rendezvényház, kiállítások, színházi előadások megtekintése, a városi könyvtár rendszeres látogatása, a Multi Center rendszeres látogatása, a Jász Múzeum kiállításai és foglalkozásai, az uszoda heti rendszeres látogatása. 6. Tanulmányi kirándulások szervezése, valamint az „erdei” iskola tervszerű tananyagot kiegészítő tevékenységei. A szociális tehetségek gondozása (mely történhet tanórán és tanórán kívüli tevékenységek során is). Szociális tehetségeken azt értjük, amikor a gyermek a társas viszonylatok rendszerében jól kiismeri magát, és hatékonyan tud cselekedni, befolyásolni, irányítani, saját elképzelését másokkal elfogadtatni, jó kapcsolatokat kialakítani, ez speciális terület, tulajdonképpen a vezetői képesség megnyilvánulása. Ennek a képességnek a fejlesztéséhez és gyakorlásához kiváló terepet jelent az iskolai diákönkormányzat.
3. 8. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program. Alapelvek
Oktató-nevelő munkánkban – a céljainkkal összhangban – kiemelt terület a különböző hátrányokkal érkező diákok és az évközbeni lemaradók segítése, felzárkóztatása. Iskolánk tanulói nem azonos helyzetből indulnak első osztályban, ezeknek, a különbségeknek az okai: egyéni, eltérő képesség, a család eltérő szociális kulturális helyzete. Ha ezeket, a meglévő különbségeket nem korrigáljuk, nem nyújtunk segítséget, a különbségek tovább nőnek. Szükséges: idejében feltérképezni a gyermekek lemaradását és kiküszöbölni azokat az okokat mely kudarc elé állítja. Célunk: - Mindegyik gyerek számára biztosítani a boldog iskolai életet. - Megtalálni azokat a tevékenységeket melyben sikerrel bontakoztathatja ki tehetségét. - Az alkalmazkodás és a tolerancia egyensúlyának megteremtése a mindennapi iskolai életben. Iskolánkban a tanulás az a kulcsfontosságú tevékenység, mely forrása és alakítója a személyek közötti kapcsolatoknak, a pedagógus és a gyermek együttműködésének. A tanulás eredményessége szemléletes mutatója az iskola munkájának. Érthető tehát, hogy a tanulás sikere közös érdeke és célja mind a pedagógusnak, mind az iskolás gyermekeknek. A pedagógusok legfőbb törekvése, hogy megteremtsék a gyermekek számára az értelmes tanulás feltételeit, így biztosítva optimális fejlődésüket. A siker másik fele a gyermek érettségében, tanulásra alkalmas személyiségében keresendő. A mindennapi nevelő-oktató munka során egyre gyakrabban találkozunk átlagtól eltérő gyermekkel. A pedagógiai tevékenység során szükség van arra, hogy szakemberek körültekintő vizsgálatai alapján tanítványaink átlagtól eltérő képességeit felismerjék, akár pozitív, akár negatív irányba tér el attól a bizonyos sávtól, amelybe az átlagosnak tartott tanulóinkat soroljuk. Pedagógiai programunkban azoknak a tanulóinknak az iskolai tevékenységét szeretnénk megtervezni, akik tanulási nehézséggel küzdenek valamilyen fogyatékosságukból adódóan. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert egyre növekszik a sérült, beilleszkedési zavarokkal küzdő, nehezen alkalmazkodó, tanulási kudarcnak kitett gyerekek száma. Ezeknek a gyerekeknek a személyiségfejlesztése a normál pedagógia eszközével az arra fordított időkeretben optimálisan nem oldható meg: Speciális nevelési eljárásokat, egyéni bánásmódot igényelnek. A köznevelési törvény is előírja, hogy a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A lassabban fejlődő gyermekeknek szükségük van arra, hogy kortársaikkal együtt járjanak iskolába. A köznevelési törvény lehetővé teszi a gyermekeknek a többségi iskolában való együttnevelését, oktatását.
Céljaink: Az esélyegyenlőség alapjainak megteremtése. A tényleges társadalmi beilleszkedés. Az emberi kapcsolatok létesítése és fenntartása. Önálló értékteremtés és önbecsülés kialakítása. Kudarctűrő képesség fejlesztése. Önállóságra nevelés. Sokoldalú személyiségfejlesztés kialakítása. A másság elfogadása. A tolerancia fejlesztése. A spontán segítségnyújtás megtanulása. A legfontosabb célkitűzés a szemléletváltás elősegítése annak érdekében, hogy a fogyatékosságból eredő társadalmi hátrányok enyhüljenek. A tanulási kudarcok okai A tanulási zavarokkal küzdő gyermek átlagos intellektussal bír. Általában tanulási alkalmatlanságról van szó, ami teljesítménygyengeséget eredményez. A tanulási kudarc komplex jelenség. Nem csupán az értelmi képességek fejletlensége okozza, hanem az össz-személyiség problémája. Iskolás gyermekeink jelentős százaléka küzd valamilyen tanulási problémával, teljesítmény – és magatartási zavarral annak ellenére, hogy nem fogyatékos, ép érzékszervekkel rendelkezik, és az intelligenciája a normál zónába esik. Az előidéző okok és megnyilvánulási formák igen különbözőek és összetettek. Meghatározó okok lehetnek a gyermek születésével kapcsolatos rendellenességek, betegség következtében fellépő gyermekkori minimális agykárosodás, depresszív anyai magatartás, elhanyagoltság, kevés idő töltése családi környezetben. Beszélhetünk tehát organikus, pszichés és környezeti okokról. Ezek a gyerekek nem tudnak eleget tenni az átlagos iskolai követelményeknek, az eredetileg „csak” teljesítményproblémáikhoz rendszerint viselkedési zavarok is kapcsolódnak. Mivel nem tudnak úgy teljesíteni, mint társaik, szükségszerűen jutnak el az alacsony önértékeléshez, ami ténylegesen rontja szociális pozíciójukat a társaik között. A tanulási nehézség nem megfordíthatatlan hátrány, de speciális és személyre szabott támogatás szükséges a kezeléséhez. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő feladatok, tevékenységek Tanulási képességzavart előidéző okok megismerése, feltárása (az 1. évfolyamon, szülői beleegyezéssel logopédiai mérés, egyéb esetekben az észleléskor.) Megfelelő pedagógiai eszközök és szociális hatásrendszer kidolgozása és alkalmazása. Tanulási zavart mutató gyermek alapkészségeinek megismerése. Mérésekre alapozott minőségi elemzések által meghatározott fejlesztési stratégia alkalmazása.
Az alapképességek, részképességek személyiségközpontú optimális fejlesztése. A hatékonyság érdekében a fejlesztőpedagógiai foglalkozásokra külön időkeret biztosítása. A tanulási zavarból adódó elmaradás kompenzálása. A fogyatékosságból adódó, sajátos szükségletekből kiindulva egyéni fejlesztési terv kidolgozása. A tanulói közösségek tolerancia-szintjének emelése. A zavar hátterében meghúzódó okok megismerése. Tanítói, tanári segítség nyújtása a tanuláshoz. 3. 9. Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések A köznevelési törvény a megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánja megvalósítani. Alapvető célunk az iskolában, hogy biztosítsuk az intézményünkön belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Intézményünkben kerestük azokat az irányelveket, mely a társadalmi törekvésekkel párhuzamosan egymást kölcsönösen erősítve, olyan pozitív hatást fejt ki, melyben a magunk területén hozzájárulhatunk a társadalmi felzárkózás sikerességéhez. A Gróf Apponyi Albert Ált. Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben valamennyi HH (hátrányos helyzetű), HHH (halmozottan hátrányos helyzetű) SIN (sajátos nevelési igényű) tanulóink intézményes ellátásban részesülnek.
Az integráltan foglalkoztatott HH tanulók aránya (az összes HH tanulók számához viszonyítva):
100 %
Az integráltan foglalkoztatott HHH tanulók aránya (az összes HHH tanulók számához viszonyítva):
100 %
Az integráltan foglalkoztatott SNI tanulók aránya (az összes SNI tanulók számához viszonyítva):
100 %
Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyelőségi alapfeltételnek intézményünk megfelel. Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedéseink: gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, és fejlesztő pedagógus közreműködésével egyéni fejlesztési tervek kidolgozása, mely a nem szakrendszerű oktatásban résztvevő tanulókra is ki kell, hogy terjedjen. a beiratkozásnál adminisztratív ellenőrzéssel, diagnosztikai méréssel a differenciáló, felzárkóztató kompetencia alapú tanítási gyakorlattal a tanulók egyéni fejlesztésében, egyéni fejlesztési terv kidolgozásával értékelés gyakorlatában, értékelés alóli felmentés alkalmazásával tanulói előmenetelben személyre szabott számonkéréssel SNI tanulók számára tanulás-módszertani foglalkozásokkal a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében a továbbtanulásban, pályaorientációban mentortanárok segítségével a pedagógusok szakmai módszertani továbbképzésében
a partnerség-építésben, a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel történő kapcsolattartásban, rétegszülői értekezletek tartásával a szakkörök számának bővítése, a HH/HHH tanulók részvételi arányának növelése Belső Gondozói Rendszer (BGR) minőségfejlesztési modell kifejlesztése a tanulók előrehaladásának intézményi szintű nyomonkövetése és egyéni fejlesztések megtervezése folyamatos kapcsolattartás az óvodákkal, a középfokú oktatási intézményekkel ezzel biztosítjuk az iskolafokok közötti zökkenőmentesebb átmenetet - speciális foglalkozások megszervezése - klub napközis foglalkozás - tanulmányi kirándulás - erdei iskolai tábor - szünidős tábor Ezekhez a foglalkozásokhoz a rászoruló tanulók anyagi támogatásának felkutatása, és ehhez a források megkeresése. a tanulók egyéni adottságaihoz igazodó pedagógiai eljárások alkalmazása. a korrepetálások és differenciáló tanítási módszerek eredményesebb szintű alkalmazása, mind tanórán, mind tanórán kívül a HH/HHH tanulóink körében az évismétlés csökkenő tendenciát mutasson az alapkésségek tudatos fejlesztése és ennek szervezett formáinak emelése 3. 10. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása-nevelése Feladatok Az integrált iskola előnyét abban látjuk, hogy a fogyatékos gyermekeket nem kell a közvetlen környezetéből, a családból kiemelni. A kiemelés a személyiség fejlődésére károsan hathat. Valamint nevelési szempontból nem elhanyagolható a természetes példaadás lehetőségének biztosítása, a fogyatékos emberekkel szembeni előítéletes magatartás kialakításának megelőzése. Feladatunk megteremteni azokat a körülményeket, amelyek az intézmény minden tanulójának, - egészségesnek és fogyatékosnak – lehetővé teszi személyiségük legoptimálisabb fejlődését, hátrányai kompenzálását, elősegítve ezzel a későbbi társadalmi beilleszkedésüket. Az integráció megvalósításának feltételei: Nem hagyományos módszer és óravezetés alkalmazása. Gyermekközpontúság Empátia, tolerancia Differenciáló (egyéni differenciálás) önértékelésre is alapozó pedagógia alkalmazása. Gondok esetén a pedagógus tudjon változtatni (módszer, eszköz) Szemléletváltás a teljes tantestületben. Pedagógus felkészültsége, megfelelő ismerete a gyermek sajátos nevelési igényéről, gyógypedagógiai módszerekről.
Az integráció objektív tényezői: A fejlesztő szaktanterem használata. Megfelelő taneszközök, tankönyvek alkalmazása. Az integráció szubjektív tényezői: Tanterv, tananyag: rugalmasság elvének betartása minden gyermek számára hozzáférhető legyen hosszabb idősávok biztosítása lassabb tempó alkalmazása. Módszerek: differenciálás a tananyag tartalmában felosztásában szintjeiben óra szervezetében (csoport, pár, egyéni munka) alkalmazott módszerekben számonkérés típusában (szóban, írásban, számjeggyel, szöveges értékelés) Nyitottság a pedagógiai reformok iránt A gyermek: problémája szocializációja kommunikációs képességeinek fejlettsége személyisége ( nyitott-zárt) motiváltsága a tanulásban melyek a jól fejlett, jól működő képességei speciális megsegítés Szakemberek bevonása. Nevelési tanácsadó gyógypedagógus, iskolaorvos, logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus „ Az emberek azért magányosak, mert falakat építenek hidak helyett.” Sokszor nem is tudjuk milyen magas lehet az a fal, amelyet sérült, napi kudarcokat megélő gyermekeink építettek. Bíznunk kell abban, hogy tudatos, tervszerű munkával sikerül ezeket a falakat átépíteni és hidakká alakítani. Jól szervezett, irányított, koordinált munkával iskolánk nevelőközössége képes ezen változtatásra. Az épülő híd alapjait a program elfogadásával reméljük sikerül megépítenünk, akkor egyre több tanuló számára tesszük lehetővé a magány felszámolását, a közösségi élet lehetőségét.
A nevelésben – oktatásban megvalósuló integráció során az SNI tanuló beilleszkedésére kerül sor az intézményben. Sajátos nevelési igényeket utazó pszichológus, gyógypedagógusok, valamint az intézményben dolgozó fejlesztő pedagógus közreműködésével az iskola elégíti ki. A sajátos nevelési igényű az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság alapján: testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzd. A tanulási problémák körét alkotják: rendellenesség: zavar nehézség gyengeség Felzárkóztatás a szakértői vélemények alapján: egyéni képességekhez mért feladatsorok tervezése egyéni haladási tempó engedélyezése személyiségfejlesztés komplex feladatként való megvalósítása feladatok mennyiségi és minőségi differenciálása A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének célja: A sajátos nevelési igényből fakadó hátrányok csökkentése vagy lehetőség esetén megszüntetése. Harmonikus, önmaga problémáit megfelelően kezelni tudó személyiség kialakítása. Megfelelő, az egész élet során jól használható kompenzatorikus technikák elsajátítása.
HELYZETELEMZÉS
Fogyatékosság típusa Testi Pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott ( pl.diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, mutizmus, hiperhinetikus vagy aktivitászavar Összesítés
Idő Tanítás-tanulás folyamatában osztálytermek között. Tanítási időben de osztálykereteken kívül, készség tárgyak tanítási idejében vagy az érintett tantárgy tanítási idejében.
Alsó tagozat
Felső tagozat
Összesen
0
1
1
11
22
33
11
23
34
Mikrobeavatkozás modellje Szakember Tevékenység Egyéni differenciálás vagy Osztálytanító nívócsoportba sorolás
Eltérő haladási tempó, eltérő tananyag
Fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus
Fejlesztés, rehabilitáció
Egyéni szükséglethez illeszkedő fejlesztőprogram
Osztálytanító szaktanár
Pótlás, felzárkóztatás, korrepetálás korrekció, kompenzálás
Tananyag ismétlése, újratanítás hagyományos pedagógiai eszközökkel
Fejlesztő pedagógus gyógypedagógus
Fejlesztés, rehabilitáció, pedagógiai terápia
Speciális terület, speciális eszköz, speciális módszer
Tanítási időn kívül, többlet időben
Tanítási időn kívül, többlet időben
Tartalom
A koncepció kidolgozásával, a fogyatékos, a nem fogyatékos tanulók együttnevelését-oktatását fontosnak éreztük mert: előmozdítja a tanulók erkölcsi nevelését, az együttélés emberi normáinak tudatosítását, az önismeret igényének felébresztését,
a másság elfogadását, az esélyegyenlőség biztosítását. Feladatok, módszerek: Az életkori heterogenitásból fakadó különbségek, illetve az egyes részképességek eltérő fejlettsége miatti különbségek megállapítása céljából gyermekeink megismerése, képességeik felmérése elengedhetetlen. Beiskolázás előtt vagy bármely osztályfokon szűrővizsgálat, (pl. szókincsvizsgálat, dyslexia veszélyeztetettség kiszűrése) alapján felmentés az értékelés, minősítés alól. Felzárkóztatás: a szakvizsgálatok alapján: egyéni képességekhez mért feladatsorok tervezése, egyéni haladási tempó engedélyezése, az osztálycsoportok szervezésénél, beiskolázásnál lehetőség szerint meg kell előzni, hogy olyan osztályok alakuljanak ki, melyekben eleve sokkal több az ilyen problémával küszködő tanulók létszáma. Ebben segít az óvodai jellemzések fokozottabb figyelembevétele. Alsó tagozatban az életkori sajátosságoknak megfelelően a konkrét tapasztalatszerzés, a tevékenykedtetés változatos formáinak biztosítása szükséges, valamint az elemi tanulási technikák alapos elsajátíttatása. Az életkornak megfelelő tanulási indítékok, motivációk létrehozása, folyamatos felszínen tartása, az igény felkeltése mellett az élménycentrikusság, az eredmények tudatosítása és értékelése igazolja és megerősíti a tanulási erőfeszítéseket. Értékelésünkben a jutalmazó jelleg legyen uralkodó, a pozitívumok hangsúlyozása az elsődleges. Differenciált óravezetéssel, differenciált házi feladatokkal, a délutáni tanulás során fokozottabb segítségadással, fejlesztő gyakoroltatással, játékos képességfejlesztő feladatokkal segítünk a kudarcok leküzdésében. A segítségadás elsősorban indirekt formában történjen, hogy a tanulók aktívan, szinte önállóan jussanak el a feladatok megoldásához. Korrepetáláson: kis csoportokban vagy egyénileg foglalkozunk a tanulási kudarcnak kitett tanulókkal. Ezeknek a gyerekeknek sikerélményhez juttatása lendületet adhat további fejlődésükhöz. A szülők pedagógiai kultúrájának fejlesztése, a mintaadás, a velük való együttműködés is fontos feladat az eredményesség érdekében. 3. 11. Belső gondozói rendszer ( BGR) A belső gondozói rendszer matematika tantárgyból 2006/2007-es tanévben kezdtük kiépíteni első osztályban és folytatjuk felmenő rendszerben. Belső gondozás: A nevelőtestület tagjai szakmai konzultáció keretében a mindennapi munkájukhoz, problémáikhoz kapnak megértést, segítséget kollégáiktól. Belső gondozó: A tantestület tagja, aki iskolai szinten, az alsó tagozaton kialakítja és koordinálja a belső gondozás tevékenység rendszerét.
Feladataink: Tervszerű munkával a tanulói eredmények gyűjtése, rendszerezése, értékelése, az eredmények bemutatása, a probléma elemzése, a megoldási lehetőségek keresése, a megoldások megtervezése, kivitelezése, értékelés. Eszköztár kiépítése, folyamatos fejlesztése, alkalmazása az egyes tanulók esetében. Rendszeres problémafeltáró megbeszélések. 3. 12. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelem olyan tevékenység, amely a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, a szülői gondoskodásból kikerülő gyermek védelmének biztosítására irányul. Ebben aktív részt vállal nevelési-oktatási intézményünk. Minden pedagógusunk kötelessége, hogy közreműködjön a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. Feladata a pedagógusnak az is, hogy a szülőket figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Ezt megteheti az iskolában, de családlátogatások alkalmával is. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek - és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Az iskola igazgatója felel a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért. Ifjúságvédelmi felelősünk alapvető feladata, hogy segítse pedagógusaink ifjúságvédelmi munkáját. Feladatai a következők: A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez, akikhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. A szülők tájékoztatása az év eleji szülőértekezleten, a gyermekeké az osztályfőnöki órákon történik. Az információk kifüggesztése (fogadóóra, családsegítő – gyermekjóléti szolgálat és a nevelési tanácsadó, nyitvatartása) jól látható helyen az iskola épületében történik. Családlátogatás azoknál a tanulóknál, akik az előzetes felmérések, illetve jelzések alapján veszélyeztetetté válhatnak vagy már azok. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az intézményvezető irányító tevékenységét, továbbá összehangolja a pedagógusok ez irányú tevékenységét. Szükség esetén közvetítőként kell fellépnie a gyermekek, a pedagógusok és az intézmény vezetői közt. Gyerekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezze, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezze, és indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy
rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében. Segítse az iskola egészségnevelési programjának, ezen belül a kábítószerellenes program kidolgozását, kísérje figyelemmel végrehajtását, szükség esetén intézkedést kezdeményezzen az iskola igazgatójánál. Nyújtson tájékoztatást a tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak az ezzel kapcsolatos új ismeretekről. Iskolánkban ma is működnek kábítószer-ellenes programok. Ilyen, pl. a DADA program. Városunk részt vesz a kisvárosok drogmegelőző programjában, ennek keretében a 7 - 8. osztályosok egy része vehetett részt droggal kapcsolatos előadásokon, versenyeken. Ugyanezen osztályokban az osztályfőnöki órák témái között szerepel ez a téma. Az 5.,6.,7.,8. osztályban a védőnők és az iskolaorvosi szolgálat is segíti az egészségnevelési program megvalósulását. 1-4.osztály: - Figyelemmel kíséri a tanulók elemi szükségleteinek ( élelem, ruházat, tanszer ) biztosítását a családban. - Naprakész információval rendelkezzen, hogy a tanuló egészséges fejlődése biztosított-e családon belül és kívül egyaránt. - Gyermekbántalmazás esetén azonnali értesítés a Gyermekjóléti Szolgálat révén. - A család szociális és anyagi helyzetének megfelelő támogatások felkutatása. - Ellenőrizni a gyermek iskolai eredményeit, rendszeres iskolába járását, szükség esetén eljárást kezdeményezzen. 5-8 osztály: - Megelőzés, tájékoztatás is elsősorban káros szenvedélyekről való lemondás segítése - Segítő szakemberek, ifjúságvédelmi felelős pedagógusok, szülők szoros együttműködésével előzhető meg a probléma és következhet be a változás. Legfontosabb feladat a megelőzés, melyet a Segítő Szolgálatok és a Specifikus szolgálat és a Mentálhigiéniás Szolgáltatások tevékenységével koordinál és a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős. A drogfogyasztást megelőző prevenciós módszerek az iskolában: A prevenció célja: A drogfogyasztás okainak és motívumainak feltárása. A tanulók tájékoztatása az illegális drogokról, és azok hatásairól. Veszélyek és tragédiák tényszerű és szakszerű bemutatása. A védőnői szolgálattal egyeztetett céljaink, feladataink: Speciális ismeretátadás, készségfejlesztés a felsőtagozat számára 5 – 10 alkalommal. Önismereti gyakorlatok, „nemet” mondás / 5.o.-6.o./. Pozitív önértékelés. Helyzetgyakorlatok, szerepjátékok. A drogok fajtái, típusai / 8.o./. Az okok megszüntetése érdekében iskolánk ifjúságvédelmi felelőse a következő szervekkel működik együtt: Jászsági Egységes Pedagógiai Szakszolgálat,
Családsegítő- Gyermekjóléti Szolgálat, polgármesteri hivatal, gyermekorvos, rendőrség. Az alábbi tevékenységek szolgálják intézményünkben a gyermekvédelmi feladatok megoldását. Minden feladat ellátása érdekében év eleji munkatervet kell készíteni, gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatok figyelése, írása, felzárkóztató és tehetséggondozó pályázatok figyelése, írása, pályaválasztás, egyéni beszélgetés diákkal, szülővel, egészségügyi szűrővizsgálatok, tanulók szociális helyzetének javítása, egészségvédő és mentálhigiénés programokon való részvétel. 3. 13. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Mint minden más iskolának nekünk is szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a családi háttérből és az egyéb következményekből a szociális hátrány diákjaink között eltérő jelleget mutat. Veszélyeztetet tanulóink folyamatosan vannak, és a hátrányos helyzetű tanulóinknak a száma évről évre emelkedik, mely jelzi, hogy gyors és hatékony segítségre van szükség. A hátrányok enyhítésére a következő programot dolgoztuk ki. 1. Helyzetfeltárás Szociális hátrányok mibenlétének a felmérése. (évenként) Látnunk kell a szociális hátrány okait. Meg kell különböztetni a lehetséges veszélyforrásokat: - családon belüli konfliktus, - elhanyagolás, (testi-lelki) - más nevelési stílusból eredő hatások - negatív környezet hatása - szülők közötti konfliktus - egyszülős nevelői hatás (másik szülő hiány) 2. A segítő tevékenység formái és működési rendje. Az ifjúságvédelmi felelőssel együttműködve a következő feladatok szükségesek. - Biztosítani kell, hogy a gyermek egyéni fejlődése program szerint haladhasson, és tanulási kudarcai ne fokozzák még jobban a meglevő hátrányát. - Élmény szituációk biztosítása ( sikerélmény megismerésének biztosítása ) - Motiváltság biztosítása motiválatlan, ingerszegény környezetével szemben - A gyermek szorongásait okozó okok feltárása, megszüntetése.
Célunk, hogy a valamilyen okból hátránnyal induló gyerekeket segítsük. Ha a hátrányokat teljes mértékben megszüntetni nem is tudjuk, megpróbáljuk enyhíteni, ellensúlyozni negatív hatásait. Feladataink, módszereink: Hátrányok alapos körültekintő felderítése. Felelős: az osztályfőnök. Formája: családlátogatás, személyes beszélgetés, tanár-diák, tanárszülő kapcsolat. Családi szocializáció hiányának kiküszöbölése. Szülők, családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése, az iskolai ifjúságvédelmi felelős tevékenysége. Több jóléti szolgáltatás szükséges a hátrányok mérséklésére. Színterei: napközi otthon, esetleg tanulószobai ellátás, diákétkeztetés, tankönyvvásárláshoz nyújtott segély Minőségi tanulás feltételeinek megteremtése, kis csoportos differenciáló, képességfejlesztő felzárkóztatás tantárgyanként. Szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a Családsegítő- Gyermekjóléti Szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. Szükség van a motiváló hatású élményszerzésére. Esetleírások, tanulmányok készítése egyéni és /vagy kiscsoportos foglalkozáson való beszélgetések élethelyzetek megfigyelése alapján ( gyermeket legjobban ismerő pedagógus készíti – szakemberhez való fordulás. ) 1-4.osztályban szituációs játék, 5-8.osztályban drámapedagógiai alapján megoldási technikák megismertetése, toleranciafejlesztés, önismeret, önelfogadás. Bizalmon alapuló légkör kialakítása fenntartása. ( nevelő-diák-szülő)
4. Iskolai egészségnevelési program 4. 1. Törvényességi háttér 1. A Köznevelési tv. 2. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló rendelet 3. Országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására" 4. Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról 5. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény és vhr. 6. Az egészségügyről szóló törvény 7. Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló rendelet 2. és 3. sz. melléklete 8. A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és szűrővizsgálatok igazolásáról szóló rendelet 9. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló tv.
4. 2. Egészségfejlesztő iskola Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen; Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jólétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá - vagy éppen Hogyan hátráltathatja - az egészség fejlesztését és a tanulást. Az elmúlt évek népegészségügyi adatai illetve a hazai felmérések elemzése alapján szükségessé vált, hogy a jogszabályoknak megfelelően az iskolánkban is külön kezeljük az egészségnevelési, egészség fejlesztési programunkat. 4. 3. Helyzetkép Az egészségnevelést iskolánk hosszú évek óta kiemelt területnek tekintette és kiemelten is kezelte. Mutatják ezt a különböző tantárgyak tanmenetei, az osztályfőnöki órák helyi tantervei, az iskola egészségnevelésének kialakult támogató és kapcsolattartó rendszere. Az alábbiakban vázolt feladatok, módszerek jelentős része több éve sikeresen működik, folyamatos fejlesztése biztosított.
4. 3. 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, a szexuális fejlődés területén. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások; úszásoktatás; az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre; évente egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele: évente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez. 4. 3. 2. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt céljai A tanulók szerezzék meg azokat az ismereteket, alkalmazásához szükséges jártasságokat, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, csökkenteni azok súlyosságát. Az egészséges életmód kialakítása, a természet adta lehetőségek felhasználása. Ismerjék saját testük életműködéseit, a testi-lelki egészség feltételeit.
Tudatosuljon bennük az ember és az őt körülvevő környezet kölcsönhatásainak következménye. A mozgás szeretetére építő életvitel, életmód megalapozása. Helyi céljaink: Az egészség helyes értelmezése, az önmagunkkal szembeni felelősségérzet kialakítása. A helyes viselkedési módok elsajátítása. Egészségvédő szokásrendszer kialakítása. Segítségnyújtás az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi hatások felismeréséhez, tanácsok adása azok kivédésére, elhárítására. Tudatosuljon az önismeret, a helyes önértékelés fontossága az egyéni döntések meghozatalában. A tanulók mozgásigényeinek kielégítése, a motoros képességek, a mozgáskészségek fejlesztése, fizikai erőnlét fokozása. A szellemi és a fizikai terhelés egyensúlyának fontossága. Az edzés, a sport iránti igény kialakítása, a kötelességtudat fejlesztése. Az állandó és indokolatlan gyógyszerszedés ellen, a szervezet ellenálló képességének más módszerrel való befolyásolása melletti fellépés. Konkrét céljaink: Az egészség megőrzéséhez és a betegségek megelőzéséhez szükséges ismereteket konkrét példákon elemezzük, erősítjük. Olyan képességek kialakítása a cél, amellyel később tanulóink kontrollt szerezhetnek saját egészségük felett. Fejlesszük a tanulók kifejezőkészségét, önismeretét, önbizalmát. Erősíteni kell a tanulók empatikus és együttműködési készségét. A mindennapi élet példáinak felhasználásával a kritikus szemléletmódot, a döntéshozatalhoz szükséges felelősségérzetet alakítjuk ki tanulóinkban. 4. 4. Mindennapos testnevelés Az országos felmérések azt igazolják, hogy rohamosan romlik a lakosság egészségügyi állapota. Növekszik a korai halálozások száma egyrészt az egészségre káros hatások elterjedésével, másrészt az egészséget nagyban károsító életmóddal hozható összefüggésbe. A fiatalkori mozgásszegény életvitel az inaktivitás és az egészségtelen táplálkozás szoros összefüggést mutat a betegségek kialakulásában. Magyar gyermekek egészségügyi állapota meglehetősen kedvezőtlen és aggasztó, hiszen mára már minden harmadik diák átlagosan 10% túlsúllyal rendelkezik. Feladatunk a gyermekekben kialakítható rendszeres testmozgás igénye, továbbá megalapozhatók a helyes táplálkozási szokások, rögzíthetők az egészséges életvitel alapelemei.
A mindennapos testnevelés célja: - Diákjainknál felkelteni a rendszeres testmozgás s az egészséges életmód iránti igényt, ehhez szükséges elméleti és gyakorlati feltételeket átadni számukra. - Alapfokon ismerjék az emberi szervezet felépítésének, működésének sajátosságait. - Sport révén alakítsuk ki tanulóinkban a mindennapi élethez szükséges alapvető tulajdonságokat. - Ismertessük meg tanulóinkkal a társadalmi élet alapvető elvárásait, megfelelő viselkedéskultúrát, az alapvető erkölcsi követelményeket és az önvédelem alapelemeit. E célok elérése érdekében a következő sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell érvényesülni. - Minden tanuló lehetőleg naponta sportoljon. - Testnevelés és sportfoglalkozásokon megfelelő terhelés biztosítása.(keringési és légzőrendszer) - Testnevelés órákon, sportfoglalkozásokon gimnasztika s helyes testtartást szolgáló gyakorlatsor megtalálható legyen. - Mérjük tanulóink fizikai és motorikus képességét. - Valamennyi sportfoglalkozás örömet és sikerélményt jelentsen valamennyi diáknak. - Érvényesüljön a sport személyiségfejlesztő hatása. - Tánc, mint sport és mint mozgás is szerepeljen a programban. Iskolánk tanulói számára a mindennapos testnevelést a következő foglalkozások biztosítják. A 6-10 éves gyermek egészséges testi fejlődése nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mindennapi testnevelés nélkül. Iskolai sportköri foglalkozások, (hetente legalább kétszer negyvenöt perc). Az egyes foglalkozások a hét különböző napjain vannak, így hetente több foglalkozáson is részt vehet valaki igénye szerint. Napközi: A napközis nevelő feladatai a mindennapos testnevelés feladatainak megszervezésében. Mindennap adjon lehetőséget a gyermeknek minél hosszabb időtartamon keresztül a szabad levegőn való tartózkodásra. / Játékos testmozgás ideje legalább napi 45 perc / Adjon ötletet, szervezéssel segítse a minél sokoldalúbb mozgásos játékot. Biztosítsa a tanulók közös mozgásának örömét, elősegítve a társas kapcsolatok kiépítését, a személyiség fejlesztését. Gyógytestnevelés: Feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy-vagy könnyített testnevelésre utalja. A tartásjavító torna kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjon.
Kötelező és választható tanórák: Tanóráink tantárgyainak programjában, tanmeneteiben helyet kapnak: az egészségvédelmi nevelés céljai, feladatai, alapelvei / magyar irodalom, történelem, matematika, etika, osztályfőnöki, fizika, kémia, biológia, földrajz, rajz, technika, testnevelés, stb./ az osztályfőnöki óra és az egészségtan modul helyi tantervébe beépítjük az egészségvédelmet, szolgáló anyagrészeket, szülői kérések esetében segítünk az erdei iskolai foglalkozások megtervezésében, a programok összeállításában, helyes étkezési szokások kialakítása, közlekedési ismeretek, baleset megelőzési szabályok betartása, Tanórán kívüli tevékenységek:
Évenként egészségnevelési nap megrendezése az iskolánkban. Állatok világnapja megszervezése. Fogászati hónap, reklámajándékok kiosztása, foglalkozások megtartása. Serdülőkori egészségügyi ismeretek, ajándékcsomagok kiosztása, foglalkozások megtartása. Vöröskereszt által szervezett egészségügyi vetélkedőkön való részvétel. Madarak, fák napjának rendezvényei. Középiskolák által szervezett vetélkedőkön való részvétel. Természetjáró szakkör, sítábor, erdei és nyári táborok élményeinek feldolgozása, kiállítások szervezése. Ésszerű táplálkozási szokások kialakítása / rozsban gazdag élelmiszerek fogyasztása, gyümölcslevek, kefir, joghurt fogyasztásának szorgalmazása, vásárlási lehetőség az iskolai büfében./ Napközi: napi, heti ritmus kialakítása. Drogprevenció, káros szenvedélyek elleni programok.
Módszerek:
tanulás tanítása, kis csoportos tanulás, szabadban tartott órák, üzemlátogatások vetélkedők, beszélgetések, kiselőadások, kooperatív tanulás, játék, terepi foglalkozások, könyvtári órák, szülői kérésre erdei és nyári táborok, gyakorlati feladatok megoldása,
pályázatok, tanulópárok, rendhagyó órák, múzeumi órák, akciók.
Résztvevők: Intézményi vezetők, tanárok, diákok, technikai és adminisztratív dolgozók. Diákönkormányzat, szülők, szülői munkaközösség, iskola büfé (lehetőség szerint bevonni az egészséges életmódra nevelésbe). Gyermekvédelmi felelős rendszeres fogadóóráival, civil szervezetekkel, való kapcsolattartással támogatja az egészségnevelési programot. Iskolaorvos, védőnő, logopédus van segítségünkre az egészségnevelésben. Rendszeres félévenkénti iskolafogászati szűrővizsgálatok. További külső támogatóink:
Jászsági Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Családsegítő-Gyermekjóléti Szolgálat polgármesteri hivatal gyermekorvos Magyar Vöröskereszt,
Anyagi erőforrás:
alapítványok, pályázatok, versenykiírások, szülői segítség
Továbbképzés: Aktuális városi, megyei rendezvényeken, továbbképzéseken való részvétellel. A szakirodalom és a médiák folyamatos figyelemmel való kísérése. Ellenőrzés, értékelés, mérés: Kérdőív, szociometriai vizsgálatok, megfigyelések, beszélgetések, véleménynyilvánítások. Dokumentálás: iskolai bemutató kiadvány, iskolai eseménynapló, beszámolók, tablók, kiállítások, faliújság, újságcikkek, helyi és esetleg országos médiumok. Információáramlás: Iskolarádió, városi újság, városi TV. Zöld hirdetőtábla, iskolagyűlés, diákönkormányzatigyűlés. 4. 5. Iskola-egészségügyi feladatok Fontos az emberekben kialakítani a veszélyhelyzetekkel nyugodtan szembenéző, a kockázatot, terheket erős lélekkel vállaló toleranciát. Ezt kell a
tanulókban megalapozni a nyolc év alatt, hogy a középiskola, majd az élet során erőssé váljon a személyiségében. Ebben segít az erkölcsi nevelés, felelősségvállalás: cselekedeteinek következményei vannak, melyeket nyíltan kell tudni vállalni. Az önemésztő életmóddal szemben is ki kell alakítani az erkölcsi készségeket, a mértékletességet, az ítélőképességet, az empátiát és a szolidaritást. Szívós, kitartó jellemnevelésre van szükség az iskolában. A nevelési-oktatási intézmény gondoskodik a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a tanuló- és gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében különösen, hogy az iskolába járó gyermek, évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyen részt. Az iskolaorvos és a védőnő egészségügyi kérdésekben, felkérésre, szakértőként közreműködik a nevelőtestület, illetve az iskolaszék munkájában. A gyermekek, tanulók egészségügyi ellátását az orvos és a védőnő a nevelésioktatási intézmény vezetőjével egyeztetett rend szerint végzi. A tanulók egészségügyi ellátásán kívüli egyéb iskola-egészségügyi feladatokat (környezet-egészségügy, élelmezés-egészségügy, balesetvédelem, egészségnevelés, pályaválasztási tanácsadás) az iskolaorvos és a védőnő az oktatási intézmény vezetőjével együttműködve végzi. 4. 6. A nevelési-oktatási intézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok 1. A gyermekek, tanulók egészségi állapotának szűrése, követése: a) Az iskolai tanulók évenkénti vizsgálata, módszertani irányelvek szerint. (Minimális követelmény az 1., 3., 5., 7. évfolyamon, a védőoltások előtt, illetve 8. osztályban az iskolaváltás miatt,) Kötelező az adatszolgáltatás az ún. index (5.) évfolyamokról. b) A krónikus beteg, valamint a testi, szellemi, érzékszervi fogyatékos tanulók háziorvossal egyeztetett fokozott ellenőrzése, kiemelt gondozása szakrendelések, gondozóintézetek igénybevételével. Ezen gyermekek egészségesek között történő integrált oktatása esetén orvosi vélemény adása. c) A testi, érzékszervi, értelmi és beszédfogyatékosságot megállapító szakértői bizottság elé utalás esetén a bizottság részére a tanuló egészségi állapotára vonatkozó adatok közlése. d) Üdülés, táborozás előtti orvosi vizsgálatok elvégzése. e) Az átfogó gyermekfogászati program szervezésében való közreműködés és végrehajtásának ellenőrzése. 2. Közegészségügyi és járványügyi feladatok a) Az iskolai életkorhoz kötött, és kampányoltások elvégzése és dokumentálása.
b) A járványügyi előírások betartásának ellenőrzése, fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrendelése, a megtett intézkedésekről az ÁNTSZ illetékes intézetének értesítése. c) A nevelési-oktatási intézményben folyó étkeztetés ellenőrzése. d) Közegészségügyi-járványügyi hiányosságok észlelésekor javaslattétel a hibák megszüntetésére valamint az ÁNTSZ illetékes intézetének értesítése. 3. Elsősegélynyújtás Az iskolában bekövetkező balesetek, sérülések, akut megbetegedések elsődleges ellátása, majd a tanuló háziorvoshoz, házi gyermekorvoshoz, illetve egyéb intézménybe irányítása. 4. Részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében a) Részvétel az iskolai egészséges életmódra nevelésben, a Nemzeti Alaptanterv végrehajtásában. b) Egészségügyi információk közlése a szülőkkel és a pedagógusokkal. 5. Környezetegészségügyi feladatok Az intézményi környezet - tantermek, gyakorlati helyiségek, tornaterem, egyéb kiszolgáló helyiségek - ellenőrzése, a hiányosságok észlelése, intézkedések megtétele. Az ellátott gyermekekről, tanulókról nyilvántartás vezetése, a külön jogszabályok szerinti jelentések elkészítése. 4. 7. Az iskola-egészségügyi tevékenység keretében a védőnő által önállóan ellátandó feladatok 1. Alapszűrések végzése a vonatkozó módszertani irányelv szerint: - testi fejlődés (súly, hossz, mellkörfogat), - pszichomotoros, mentális, szociális fejlődés, - érzékszervek működése (látásélesség, színlátás, hallás), - BCG-heg ellenőrzése, - mozgásszervek szűrése (lúdtalp, gerincelváltozások), - golyvaszűrés, - vérnyomásmérés. 2. A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük ellenőrzése, regisztrálása. 3. Elsősegélynyújtás. 4. Az orvosi vizsgálatok előkészítése. 5. A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése. 6. A krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése.
7. Részvétel az egészségtan oktatásában elsősorban az alábbi témákban: a) az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiéne, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás), b) családtervezés, fogamzásgátlás, c) szülői szerep, csecsemőgondozás, d) szenvedélybetegségek megelőzése. 8. Testnevelés, gyógytestnevelés, technikai órák, iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvétel. 9. Kapcsolattartás a szülőkkel (szülői értekezlet, családlátogatás). 10. Pályaválasztás segítése. 11. Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése (egészségügyi törzslapok, ambuláns napló, védőoltások, szakorvosi beutalások, veszélyeztetettek nyilvántartása stb.). 4. 8. Az iskolafogászati tevékenységet ellátó fogorvos feladatai Az iskolafogászati alapellátás (a továbbiakban: iskolafogászat) preventív és terápiás gondozást jelent a szükségleteknek megfelelően. Az iskolafogászati gyógyító és megelőző ellátás valamennyi nevelési-oktatási intézmény tanulóira kiterjedő megszervezése, működési feltételeinek biztosítása a fogászati alapellátást működtető feladata. Az iskolafogászati ellátást úgy kell megszervezni, hogy az intézmény számára fogászati rendelőt kell kijelölni, és az ellátással a fogorvost kell megbízni. A gyermekek, tanulók csoportos szűrővizsgálata és kezelése a területileg illetékes fogászati rendelőben évente kétszer, szorgalmi (tanítási) időben történik. Fogászati szűrővizsgálatra és kezelésre egy tanuló (tanulócsoport) tanévenként 6 tanítási óráról vonható el. A szűrővizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét a nevelési-oktatási intézmény biztosítja. A nevelési-oktatási intézményben lehetővé kell tenni a fogbetegségek és a fogbalesetek megelőzését célzó intézkedések gyakorlati végrehajtását és a csoportos prevenciót. Megelőző foglalkozások céljára tanévenként és tanulócsoportonként két tanítási óra vehető igénybe. 4. 9. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -
ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
-
ismerjék meg alapfogalmakat.
-
ismerjék fel a vészhelyzeteket;
az
élettannal,
anatómiával
kapcsolatos
legfontosabb
-
tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;
-
sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;
-
ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;
- sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében -
az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;
-
tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;
támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: -
-
a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:
TANTÁRGY
biológia
kémia
fizika testnevelés
-
ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés
-
az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.
5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -
szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);
-
minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;
-
évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.
5. Iskolai környezeti nevelési program 5. 1. Törvényi háttér, alapok „ A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élőtermészet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. „ Törvényi háttér A környezeti nevelést meghatározó és befolyásoló törvények hivatkozásai, törvényrészek. Környezeti nevelési helyzetkép Az iskolánk természet- és környezetvédelmi tevékenységei: iskolánk hagyományai, tanulmányi kirándulás, erdei iskola, természetjáró túrák, tábor, természet- és környezetvédelmi versenyekre felkészítés, versenyzés, szárazelem és papírhulladék- gyűjtés, az iskola és környezetének zöldítése, gondozása, környezetvédelmi akciók ( takarítás, hulladékgyűjtés ) megemlékezés a jeles napokról ( Víz Világnapja, Föld Napja, Madarak és fák napja ) Vásárhelyi István emlékünnepség, Megfelelés az Ökoiskola Cím kritériumainak,
A település és a régió, a helyi értékek megismerése: Jászberény, Jászság természeti- kulturális értékeinek megismerése, helyi környezetvédelmi gondok, problémák megismerése, részvétel a környezetvédelmi akciókban, Zöld Diákparlamentben 10 tanulónk tevékenykedik a város értékeinek megőrzéséért, védelméért. A helyi értékek, problémák megjelenése a tantárgyakban Témák:
Földtörténeti korszakok, az emberi beavatkozás hatásai A kistáj jellegzetességei A Zagyva földrajza, gazdasági szerepe, állapota Élőhelyek, fajok védelme Vízparti élővilág Vízminőség A hulladék kezelése Az Alföld, a Jászság az irodalomban A Jászsághoz, Jászberényhez kötődő történelmi események Jászsági népdalok, kapcsolódó zeneművek Jászsági szokások, népviselet Az épített környezet megfigyelése, elemzése Kiállítások, tárlatok megtekintése, a látottak feldolgozása
Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez szükséges, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Iskolánknak fejlesztenie kell iskolán belüli és kívüli kapcsolatrendszerét. Belső erőforrások Környezeti nevelési munkacsoport működik iskolánkban. Feladata, az iskolában folyó környezeti nevelés irányítása, ellenőrzése. A pedagógus feladata: Odafigyel példamutató magatartására. Tantárgyába beépíti a környezeti nevelési célokat, tanmenetében jelöli azt. Részt vesz a környezeti nevelési programokon, segít azok szervezésében. A közös szemlélet és célok megvalósítása érdekében fejleszteni kell a munkaközösségek együttműködését. A diák feladata: Részt vesz a környezeti nevelési programokon. Vigyáz környezetére és figyelmezteti társait a kulturált magatartásra (diákönkormányzat, osztályközösségek szerepe). A nem pedagógusi munkakörben foglalkoztatottak feladatai: Takarékosság. Az iskola épületének, udvarának karbantartása, takarítása, a zöld környezet ápolása. Környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószerek használata. Külső erőforrások Fenntartó: Együttműködés a környezeti nevelési programunk megvalósításában is.
Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti programokat. Szülők: A szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezet iránti odafigyelő, tudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Az elsajátított ismereteket a tanulók otthon is alkalmazzák. A környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét / erdei iskola, tanulmányi kirándulás / - a lehetőségeket figyelembe véve – a családok biztosítják. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: A tanórai és tanórán kívüli környezeti programokat színesebbé tesszük különböző intézmények látogatásával, programjaikon való részvétellel. Ezeket a látogatásokat a tanórán készítjük elő. Ilyen kapcsolataink: Déryné Rendezvényház Vásárhelyi István Környezet - és Természetvédelmi Oktatóközpont Jász Múzeum Jászberényi Állat- és Növénykert Kapcsolat a környezeti nevelési szervezetekkel Szakmai ismeretekkel és programjaikkal segítik a környezeti nevelési munkánkat. Iskolánk tagja az Erdei Iskola Egyesület országos szervezetnek. Jövőben bővíteni szükséges a kapcsolatok körét. Hivatalos szervek Ellenőrzik, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Anyagi források Önkormányzat: működési támogatás Pályázatok írása Állami források Önkormányzati pályázat „Iskolánkért, Jövőnkért” Alapítvány 5. 2. Környezeti nevelési alapelvek, célok Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Általános, hosszú távú célunk, hogy tanítványaink megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fenntartása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket átitatva.
Személyiségformálás, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét a környezeti rendszerben. Környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli minták kialakítása, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. Biztosítani kell mindenki számára a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert. A környezeti nevelés rendszer – szemléletű, holisztikus látásmódú legyen, mely lehetővé teszi az egésztől a részek felé való megismerést, több tudományterület összekapcsolását. A környezeti nevelés helyi problémákra, helyi természeti – társadalmi jellemzők megismerésére támaszkodjon, miközben megláttatja ezek globális összefüggéseit. A jövő iránti erkölcsi felelősség kialakítása az aktuális problémák szemléletformáló hatásán keresztül. A természetes és a társadalmi környezet szépségeire, értékeire nyitott emberek nevelése. A nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie, mert így tudnak harmonikusan együtt élni vele. Az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése. A kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése. Konkrét célok és feladatok Iskolánknak olyan oktatást kell biztosítania tanulói számára, amelyben az szakmai képzésen kívül megalapozzuk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi – természeti felelősségét, formáljuk értéktudatát. A gyerekekben ébresszünk hajlandóságot az aktív részvételre. Alakítsuk ki a tenniakarást a problémák megoldására. Tegyük lehetővé a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakulását. Készítsük fel a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiát részesítsék előnyben. Alakítsuk ki a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodást, ismertessük meg a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit. Tegyük érzékennyé a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére. Erősítsük a kreatív, együttműködésre alkalmas, döntéshozásra, konfliktus – kezelésre és megoldásra képes készségeket. Emeljük előtérbe azokat a tanulásszervezési módszereket, amelyekben felerősödik a társas részvétel, felértékelődik a felelős együttműködés. Alakítsunk ki hatékony tanítási-tanulási stratégiát, mely figyelembe veszi az egyéni (személyes) különbségeket, esélyt teremt minden gyermek számára a
környezeti kultúra elsajátításában, sajátos tartalmakat és módszereket nyújt a testi vagy szociális hátrányokkal küzdő gyereknek. 5. 3. A környezeti nevelés színterei, formái az iskolánkban Tanórai keretek Hagyományos tanórai foglalkozások Minden tárgyba beillesztett környezeti nevelés A jelenségek tudományos összefüggéseit bemutató tantárgyak (természetismeret, fizika, kémia, biológia, technika) Az ember és környezete kapcsolatait sokoldalúan vizsgáló földünk és környezetünk, hon- és népismeret A különböző technológiáknak, életünk mindennapjaink környezetre gyakorolt hatásait feltáró tantárgyak (technika, fizika) A felelősségvállaló, környezettudatos állampolgári magatartást, környezeti erkölcsöt, személyes filozófiát alapozó órák (történelem és állampolgári ismeretek, etika, osztályfőnöki, hon- és népismeret, magyar) A természeti és építészeti környezetünk szépségét, esztétikumát, harmóniáját közvetítő művészeti tárgyak (hon- és népismeret, rajz, ének, technika, tánc- és drámajáték) Nem hagyományos tanórai foglalkozások Tanulmányi kirándulás Erdei iskola Iskolánk szorgalmi idő alatt 5 napot biztosít az erdei iskolai program megvalósítására. Választható nevelési-oktatási tanulásszervezési forma. Szülők és pedagógus közös döntése alapján valósul meg. Költségeit a szülőik biztosítják. Az erdei iskola jellemzői: Szoros kapcsolat az iskolánk környezeti nevelési programjával. Célja és feladata a természeti és kulturális értékek megismerése, óvása. A tanulás tárgya az ember és környezetének kapcsolata összefüggéseinek megismerése, megértése. Közösségépítés, természetben való viselkedés megismerése, az való távollét megszokása. Módszerei alapvetően megegyeznek a környezeti nevelés más alkalmazott módszerekkel. Élményközpontú, a tanulók aktív, cselekvő tevékenységére épít. Természetes terepe a szociális tanulásnak. Helyszíne természetközeli környezet. Tanórán kívüli lehetőségek napközi, múzeumi, könyvtári, stb. foglalkozások környezet- és természetismereti versenyek, vetélkedők
szeretete, és ezek otthontól területén
szabadidős tevékenységek tábor, jeles napok eseményei témaóra, témanap, témahét formájában ( Víz világnapja, Madarak és fák napja, Föld napja ) Ismerjünk meg, alkalmazzunk más tanórai és tanórán kívüli környezeti nevelési lehetőségeket is, pl. témanap, témahét, stb. 5. 4. Környezeti nevelési módszerek Iskolánk pedagógusai maguk választják meg a nevelési-oktatási céljaink elérését szolgáló módszereket. Fontos, hogy az alkalmazott módszer a tanulókat pozitív tevékenységre késztesse. A módszerválasztás szempontjai Az életkornak megfelelő legyen. Pozitív szemléletet adjon katasztrófa szemlélet helyett. Főleg a természetben, a „szabad ég alatt” valósuljon meg. Tevékenységközpontú és életszerű legyen, valós problémák megoldására irányuljon, a problémaorientáltság jellemezze. A személyes megtapasztaláson keresztül hasson. Sok játékos elemet tartalmazzon. Örömteli, motiváló, élményközpontú legyen. Együttműködésre épüljön. Módszerek Játékok szituációs memóriafejlesztő kombinációs értékelést fejlesztő ráhangolást segítő bizalomerősítő kapcsolatteremtés segítő Modellezés rendszermodellezés működő modellek készítése, elemzése Riportmódszer kérdőíves direkt riportok Terepgyakorlati módszerek terepgyakorlat
tábor térképkészítés egyszerű megfigyelések célzott megfigyelések
Aktív, kreatív munka természetvédelmi és fenntartási munkák, rekonstrukciós munkák, madárvédelmi feladatok. Közösségépítés Művészi kifejezés: vizuális művészet a környezeti nevelésben, irodalmi alkotások, zeneművészet, táncművészet, népművészet, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése, a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén. Taneszközök Az iskola rendelkezik az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartani a fejlődéssel, új eszközöket beszerezni. A pedagógusok környezeti nevelési munkájához elengedhetetlenül szükséges a szakmai, módszertani kiadványok beszerzése, szakkönyvek, folyóiratok ilyen irányú fejlesztése. Az iskolai környezet Feladatunk a mindennapi iskolai élet „fizikai” és szellemi környezetének alakítása a környezeti nevelési program szellemében. Az iskola környezetbarátabbá, a dolgozók és tanulók környezetre odafigyelőbb életmódjának kialakításához járulhatnak hozzá az alábbiak: anyag- és energiatakarékos üzemeltetés és tanórai mozzanatok pedagógusok, dolgozók példamutatása termek, folyosók, udvar zöldebbé tétele az iskolai ismeretterjesztés jobb kihasználása (faliújság, iskolaújság), takarítási, területrendezési akciók, tisztasági őrjárat. Kommunikáció Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink az írott, hallott és látott híreket kritikusan, okosan mérlegelve tudják feldolgozni, képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, megtanulják a fellépés, szereplés, előadás módszertanát,
megtanulják, hogyan adjanak számot írásban és szóban a végzett munkájukról. Iskolán belüli kommunikáció formái: kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; házi dolgozat készítése, faliújságon közölt információk készítése. Iskolán kívüli kommunikáció formái környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése, a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése együttműködés az illetékesekkel. 5. 5. Környezeti nevelési továbbképzés A pedagógus számára fontos a szakmai és a módszertani képzés. Az iskola továbbképzési programjában több nevelőnk vett részt környezeti nevelési tanár-továbbképzési programon (természetismeret, erdei iskola, Ökoiskolai konferenciák, továbbképzések, találkozók). Belső továbbképzés alsó tagozaton terepgyakorlat a közvetlen környezetünkben erdei iskola helyszínének felkeresése, megismerése erdei iskolai program készítése, pályázatírás
6. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 6. 1. Az osztályfőnök feladatai -
-
Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.
-
-
-
-
-
Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.
-
-
A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.
6. 1. Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv - Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. - Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). - Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. - Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. - Az osztály diákközösségének vezetői. - Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán - Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről. Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról - Tanulók száma, ebből leány - Állami nevelt (gondozott) - Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló - Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló - Sajátos nevelési igényű tanuló - Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló
-
Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók Más településről bejáró tanuló Nem magyar állampolgár Évfolyamismétlő
Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról - Tanulók száma - Osztályozott tanulók száma és aránya - Osztályozatlan tanulók száma és aránya - Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga - Az osztály tanulmányi átlaga - Kitűnő tanulók száma és aránya - Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén - Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén - Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén - Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya - A bukások száma tantárgyanként - A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei - Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika) Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya Továbbtanulás iskolatípusok szerint Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén -
Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók).
-
-
Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?
6. 2. Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin - A házirend szabályainak megbeszélése. - Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. - Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. - Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. - Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. - Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. - A kerékpáros közlekedés szabályai. b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák - Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. - Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. - Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. - Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. - Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én.
-
-
Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. Megemlékezés az iskola névadójáról. Osztálykirándulás előkészítése.
c) Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként: 5. évfolyam Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról. Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései. Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait! 6.évfolyam Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás.
Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában! Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit. Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit! 7.évfolyam Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról! Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések.
Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában! Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal! Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem. Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása. 8. évfolyam Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy,
szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit! Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni!
d) Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően - A tanulást is tanulni kell - Tanulást segítő tevékenységek - Egészséges életrend - A helyes napirend kialakítása - A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége - Ünnep a családban - Az ünnepek szerepe az emberek életében - Ismerem-e önmagam? - A megismerés forrásai - Baráti kapcsolatok - Részvétel a házi munkában - A nyári szünidő tervezése - A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás - Fiúk és lányok barátsága - A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság - Igazmondás, hazugság - A serdülők biológiai és higiéniai problémái - Fejlesztő játékok tanulása - Tudni illik, hogy mi illik - Illemtan a gyakorlatban - Lakásunk kultúrája - Pályaválasztásra készülünk - Önállóság a tanulásban - Konfliktusok az osztályban - Igaz barátok az osztályban - A kulturált magatartás szabályai - Viselkedés ünnepi alkalmakkor - Bírálat, önbírálat - A család funkciói - Konfliktus a családban - Fizikai és szellemi munka - A pénz szerepe életünkben - Ápolt, divatos megjelenés - Hogyan rendezném be otthonomat? - A vendéglátás illemtana - A határainkon túl élő magyarság - Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban - Az étkezési kultúra - Az iskolaválasztás gondja - A család pályaválasztási elképzelései - Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában - Törekvés a harmonikus életre - Jövőnkre készülünk - Harcban önmagunkkal
-
Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban Ügyintézés a mindennapokban Barátság, szerelem, szexualitás Házasság és család, a felbomló család Hétköznapok és ünnepek a családban Korunk jellemző betegségei A fiatalkori bűnözés A hivatalos helyen való viselkedés illemtana Különféle tanulási módszerek A jó időbeosztás, a helyes napirend Közösségfejlesztő játékok A kulturált viselkedés alapjai, illem Ismerős, haver, barát Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása Árulkodás, becsület, "betyárbecsület" Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség Közlekedési szabályok, utazási illemtan Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények megbeszélése Megjelenés, öltözködés A sport szerepe az egészséges fejlődésben Helyem a családban, szüleink tisztelete Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása) Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye A televízió műsorok, a videó-filmek helyes megválasztása Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége Iskolai hagyományok megismerés Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a női szerepek. Szerelem és házasság Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink. Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése Családi hagyományok, ünnepek A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési eszközökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése Megélhetés, gazdálkodás, jólét Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink Helyünk Európában Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások Az információszerzés lehetőségei Családi munkamegosztás, segítés otthon A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás, tánc, képzőművészet stb.)
-
Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása Egészség, betegség. Egészségünk iránti felelősség kialakítása
7. A pedagógusok helyi intézményi feladatai
7. 1. A pedagógusok alapvető feladatai - A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. - Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. - Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (nevelésseloktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. - Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. - A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. - Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösség munkájában. - Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. - A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. - A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. - Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. - A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése. 7. 2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás - Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. - A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). - Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. - A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon - Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon
-
A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.
7. 3. A tehetséges tanulók gondozása, és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkoztatása. - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. - Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. - Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. 1. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. - A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.
-
Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.
2
A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). - Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. - A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.
3
Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel - Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. - Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. - Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.
4
Munkafegyelem, a munkához való viszony - A munkaköri kötelességek teljesítése. - Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. - Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. - Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
5
Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében - Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. - Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. - Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. - Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.
6
Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés - Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. - Továbbképzéseken való részvétel. - A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.
-
Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban lehetőség szerint.
7
Az iskolai munka feltételeinek javítása - Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. - Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. - Az iskolai alapítvány működésének segítése. - Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). - Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. - Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.
8
Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.
9
Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.
10
Az iskola képviselete - A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. - Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. - Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. - A település rendezvényein, eseményein való részvétel. - Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.
11
A vezetői feladatok ellátása - Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.
12
Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.
Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal - A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. - Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. - Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. - Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).
8. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 8. 1. Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése a tagintézmény vezető segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: - az iskolavezetőség ülései, - a különböző értekezletek, - megbeszélések, - stb. 3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 4. A vezetőség az aktuális feladatokról a nevelői helyiségben elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 5. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség felé. 6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, illetve az iskolaszékkel. 8. 2. A szakmai munkaközösség együttműködése 1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösség folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösség vezető felelős. 2. A szakmai munkaközösség vezető a munkaközösség éves munkatervének
összeállítása előtt közös megbeszélésen egyezteti az adott tanévre tervezett feladatokat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: - a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, - iskolán kívüli továbbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 3. A szakmai munkaközösség vezető az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösség tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségen belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. 8. 3. Az iskolaszék és az iskola közösségeinek együttműködése 1. Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja egymással a kapcsolatot. 2. Az iskolaszék tagjai rendszeres időközönként – évente legalább 2 alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az iskolaszék tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék felé továbbítani. 3. Az iskolaszék ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt: - az iskola tagintézmény vezetője, és főigazgatója, (Ha nem tagja az iskolaszéknek.) 4. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola vezetője rendszeresen – évente legalább 2 alkalommal – köteles tájékoztatni az iskolaszéket. 8. 4. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola vezetője a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola tagintézmény vezetője legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola vezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak.
4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel illetve az iskolaszékkel. 8. 5. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); - iskolai felelősi rendszer; - sportélet; - túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadidős programok szervezése; - a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap). 5. Ezekben a kérdésekben - az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; - a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt a tagintézmény vezetőnek ki kell kérnie. 6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az tagintézmény vezető felé. 7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. 8. A diákönkormányzatot az iskola vezetőségével, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. 9. Az iskola vezetőségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője. 8. 6. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
-
az iskola vezetője legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.
2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. b) Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.
3. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 4. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola vezetőségéhez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. 6. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola vezetőjétől, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 7. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 8. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egyegy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola könyvtárában; - az iskola nevelői szobájában; - az iskola tagintézmény vezetőnél; - a nevelők szakmai munkaközösség vezetőnél 8. 7. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - Az intézmény fenntartójával: Jászberényi tankerülettel - Az intézmény működtetőjével: Jászberény Város Önkormányzatával - A Jászberényi önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: - Jász-Nagykun Szolnok megyei pedagógiai intézettel - A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel - A területileg illetékes nevelési tanácsadóval - A területileg illetékes katolikus, református egyházak képviselőivel, és részükre térítésmentesen biztosítja a hitoktatáshoz szükséges minden feltételt. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért a tagintézmény vezetője a felelős. 2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: - Az iskolát támogató Iskolánkért Jövőnkért alapítvány kuratóriumával.
Az alábbi közművelődési intézményekkel: A Jász Múzeum, Déryné Rendezvényház, Városi Könyvtár, Jászsági Népi Együttes. - Az társadalmi egyesületekkel - A termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal - A illetve ifjúsági szervezetekkel A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az tagintézmény vezető vagy a helyettes a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a Iskola orvosi, és védőnői szolgálat egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Jászsági gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért a tagintézmény vezető és a helyettese a felelős. Az iskola helyiségeit, épületét a nevelőtestület vagy az vezetőség döntése alapján térítésmentesen használhatják az intézménybe járó tanulók, a nevelő testület tagjai, és dolgozói. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösség bekapcsolódik a területi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába: -
3.
4.
5.
6.
9. HELYI TANTERV 9. 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények: Tantervek Az elkövetkező években, az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását, a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be, illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre. Ezért 2013. szeptember 1-jétől: az első, az ötödik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd; míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat. Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: TANÉV 20132014 20142015 20152016 20162017
1.
2.
ÉVFOLYAM 3. 4. 5. 6.
7.
8.
2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013
A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv.
2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv. A vonatkozó jogszabályok: 2011. évi CXC tv a nemzeti köznevelésről (Nkt.) 51/2012 (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (A kerettantervek képezik a mellékleteket!) 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (Nat) 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelete a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról 17/2013 (III. 1) EMMI rendelet A nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról (irányelv) 16/2013. (II.28. ) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánításról, tankönyvtámogatásról valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről (TKr.) 73/2013. Korm. rendelet az egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról Iskolánk az EMMI rendelet által kiadott kerettanterveket használja. 9. 2. Óratervek 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet,és A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet pedagógiai programmal, helyi tantervvel kapcsolatos rendelkezései szerint: 8. § (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több hat tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon, hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon, hét tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon, (3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet az első–negyedik évfolyamon legfeljebb kettő, az ötödik–hatodik évfolyamon legfeljebb három, a hetedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy 9. § (1) A 8. §-ban a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni ▪ az egyházi iskolában szervezett hitoktatás tantárgy,
▪ a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások, ▪ a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (6) bekezdése szerinti sportiskolában a mindennapos testnevelési órákat meghaladó többlet testnevelési óra, valamint a mindennapos testnevelés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások, ▪ a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (5)–(8) bekezdése alapján szervezett foglalkozások, ▪ a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás óraszámait. (2) Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhető. 10. § (1) Ez a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik és kilencedik évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni.
Az EMMI kerettantervi óraszámait értelmezve 36 tanítási hétben kell gondolkoznunk.
1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, valamint 2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”. 2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel. 3. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson: A jogszabályi változások miatt – melyek lépcsőzetesen, felmenő rendszerben lépnek érvénybe – az egymást követő tanévekben eltérően alakulnak az egyes évfolyamokon a tanulók által igénybe vehető kötelező és választható tanórai óraszámok. Az évente belépő változásokat mutatja a következő táblázat.
Rendeletben előírt kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Összes heti óra
1. 2. 3. 4. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 7 7 6 6 2 4 4 4 4 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 5 5 5 5 2 2 3 3 25 25 25 27
A nevelőtestület által megszavazott tantárgyi óraszámok. Érvényes felmenő rendszerben a 2013. szeptember 1-től az 1. évfolyamtól. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Matematika Angol nyelv Összes heti óra
1. 2. 3. 4. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 8 8 8 8 2 4 4 4 4 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 5 5 5 5 1 1 1 1 1 1 1 1 25 25 25 27
ÉVFOLYAM
Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?
Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?
Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv / matematika Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv / matematika Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv / matematika Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv / matematika
1. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam
1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 2 óra 1 óra
A szülő a beiratkozás alkalmával nyilatkozik arról, hogy a matematika, vagy az idegen nyelvet kívánja-e a gyermeke emelt óraszámban tanulni, az alsó tagozatban. Rendeletben előírt kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon
Tantárgyak
5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam Évfolyam 4 3 4 1
4 3 3 1
3 3 3 1
4 3 3 1
2
2
2
2
2 1 1 1 1 5
2 1 1 1 1 5
2 1 2 1 1 1 1 1 5
1 2 1 2 1 1 1 5
Osztályfőnöki óra
1
1
1
1
Szabadon tervezhető órakeret Összes heti óra
2 28
3 28
3 31
3 31
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc / Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
A nevelőtestület által megszavazott tantárgyi óraszámok. Érvényes felmenő rendszerben a 2013. szeptember 1-től az 5. évfolyamtól.
ÉVFOLYAM 5. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam
Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Matematika Informatika Vizuális kultúra Matematika Természetismeret Hon- és népismeret Vizuális kultúra Magyar nyelv és irodalom Matematika Kémia Földrajz Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Biológia-egészségtan Technika, életvitel és gyakorlat Kémia Földrajz
Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 0,5 óra 1 óra 0,5 óra 1 óra 0,5 óra 1 óra 0,5 óra 1 óra 2 óra 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 1,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra - 0,5 óra - 0,5 óra
A nevelőtestület által megszavazott tantárgyi óraszámok. Érvényes felmenő rendszerben a 2013. szeptember 1-től az 5. évfolyamtól.
Tantárgyak
5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam Évfolyam 4 3 4,5 1
4 3 4 1
4 3 4 1
4,5 3 4,5 1
2
2
2
2
2 1 1 1,5 1 1 5
2,5 1 1 1,5 1 1 5
2 1,5 2 1,5 1 1 1 1 5
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 5
Osztályfőnöki óra
1
1
1
1
Összes heti óra
28
28
31
31
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: -
2013 augusztusára: Az első és az ötödik évfolyamon. 2014 augusztusára: A második és a hatodik évfolyamon. 2015 augusztusára: A harmadik és a hetedik évfolyamon. 2016 augusztusára: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon.
A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt.
Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam
VÁLASZTOTT KERETTANTERV Ének-zene A változat Magyar nyelv és irodalom A változat Biológia A változat Fizika B változat Kémia B változat Ének-zene A változat
Érvényben marad, és megszűnő rendszerben a 2. évfolyamtól a 2013/2014 tanévtől a módosított 2007. évi tanterv. Utolsó évfolyam a 2015/2016 tanév. 2008/2009-es tanévtől az emelt óraszámú (idegen nyelv, matematika, testnevelés) osztályok óraterve felmenő rendszerben. Az idegen nyelv, matematika illetve testnevelés foglalkozások közül a tanulók érdeklődési körük, képességük, tehetségük szerint egy tárgyat választanak az első osztályba való beiratkozáskor.
1-4. évfolyam óraterve
2. évfolyam
3. évfolyam
4. évfolyam
2. félévi óraszám Éves óraszám 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
Tantárgy
1. félévi óraszám
1. évfolyam
Kötelező tanítási órák Magyar nyelv 4
4
148
4
4
148
3
3
111
2,5
2,5
Magyar irodalom
4
4
148
4
4
148
5
5
185
4,5
4,5
Idegen nyelv
-
-
-
-
-
-
3
3
4
5
5
4
4
4
148
3
3
111
Informatika Környezetismeret Ének-zene Rajz
1 1 2
1 1 1
1 1 1
1 1 2
166, 5 37 37 55,5
-
Matematika
166, 5 37 37 55,5
92,5 166, 5 111
1 1 2
1 2 1
37 55,5 55,5
1 2 1 1
1 2 1 2
37 74 37 55,5
Technika és életvitel
1
1
37
1
1
37
1
1
37
1
1
37
Testnevelés Kötelező tanítási órák összesen
3
3
111
3
3
111
3
3
111
3
3
20
20
740
20
20
740
20
20
740
22
23
111 832, 5
1,5 2 2
1,5 2 2
55,5 74 74
1,5 2 2
1,5 2 2
55,5 74 74
1,5 2 2
1,5 2 2
55,5 74 74
5,5
5,5
203, 5
5,5
5,5
203, 5
5,5
5,5
203, 5
Nem kötelező (választható) tantárgy Idegen nyelv 1,5 1,5 55,5 Matematika 2 2 74 Testnevelés 2 2 74 Nem kötelező 203, (választható)tanítási 5,5 5,5 5 órák összesen
5-8. évfolyam óraterve
Kötelező tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret és egészségtan Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel
óraszá Éves Óraszá m m
félévi óraszá 2. m félévi
8. évfolyam
óraszá Éves óraszá m m 1.
1. félévi óraszá 2. m félévi
7. évfolyam
2. félévi óraszám Éves óraszám
óraszám
6. évfolyam
félévi óraszá Éves óraszá m m 1. félévi
Tantárgy
1. félévi óraszá m 2.
5. évfolyam
2 2 2 3 4 -
2 2 2 3 4 1
74 74 74 111 148 18,5
2 2 2 3 3 1
2 2 2 3 3 1
74 74 74 111 111 37
2 2 2 3 3 1
1 2 2 3 3 1
55,5 74 74 111 111 37
1 2 2 3 3 1
2 2 2 3 3 1
55,5 74 74 111 111 37
2
2
74
2
2
74
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
1
2
55,5
2
1
55,5
-
-
-
-
-
-
2
1
55,5
1
2
55,5
1 1
1 2
37 55,5
1 1 1
1 1 1
37 37 37
1 2 1 -
2 1 1 1
55,5 55,5 37 18,5
2 1 1 1
1 2 1 -
55,5 55,5 37 18,5
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
1
18,5
1
1
37
1
1
37
1
1
37
1
-
18,5
Testnevelés
3
2
92,5
2
3
92,5
3
2
92,5
2
3
92,5
Etika Osztályfőnöki óra Kötelező tanítási órák összesen
1
1
37
1
1
37
1
1 1
18,5 37
1 1
1
18,5 37
22
23
832,5
22
23
832,5
25
25
925
25
25
925
1
18,5
1
Nem kötelező (választható) tantárgy Magyar nyelv Tánc-és dráma Hon- és népismeret Társadalomismeret Informatika Matematika Rajz Technika és életvitel Mozgóképkultúra és médiaismeret Testnevelés Nem kötelező (választható) tantárgy összesen:
1 1
18,5 18,5
1 1
1 1
18,5
1
18,5
1
1 1 1
37 18,5 18,5
1
-
18,5
18,5 1
2
18,5
18,5 18,5
1
18,5
1
2
74
3
1
37
1 1
18,5 2
Ez az óraterv a 2008/2009-es tanévtől lép életbe.
92,5
3
1
37 18,5
1
18,5
1
3
111
4
18,5 4
148
9. 3. Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elve 1. Intézményünkben nevelőink a hivatalosan tankönyvvé nyilvánított nyomtatott taneszközöket használják. 2. Az iskola helyi tanterve alapján a szakmai munkaközösségek határozzák meg a tanagyag feldolgozásához szükséges taneszközöket. 3. A kötelező taneszközökről a szülőket még a tanév kezdése előtti szülői értekezleten tájékoztatjuk. A taneszközök és tankönyvek beszerzése a tanév kezdetéig a szülő kötelessége. 4. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei: Lehetőleg több tanéven keresztül használható legyen. Állandóságra való törekvés. A mindenkori minimálbér 50%-ba bele kell férnie a tankönyv árának, melyet magasabb jogszabályokban foglaltak alapján az iskolaszék évente elfogad. Biztosítson teljes lefedettséget a kerettantervnek, illetve a helyi tantervnek megfelelően. Szakmailag hibátlan legyen. Kövesse a tanterv spirális elrendezését A tankönyvi feladatok megoldása: az ismeretszerzésre épüljön, tevékenységekre, egyéni tapasztalatszerzésre. Módszertani kiadványa segítse a tanító tanár munkáját. Tegye lehetővé a differenciált tanulásszervezést. A tankönyv feladatstruktúrája épüljön analógiákra a könnyen kezelhetőség érdekében. Ne tegye szükségessé más, egyéb kiegészítő tankönyv használatát. Teremtse meg az 1-8. évfolyamokon a folyamatosságot, lehetőleg az 1-8. évfolyamokra kidolgozott egységes koncepciót képviselő tankönyvcsalád legyen. 5. Tartalmi megfelelés: A tankönyv témafeldolgozása, feladatrendszere fedje le a tantárgy tantervi anyagát. A tankönyv legyen egy egymásra épített tankönyvcsalád családtagja (legyen előzménye, folytatása). A tartalom szaktárgyi szempontból legyen korrekt. A tartalom legyen fejlesztésközpontú (ismeret centrikus). Szemléleti (kép) anyaga legyen igényes. A feladatok legyenek változatosak tartalom, típus, nehézségi fok, funkció tekintetében. Vegye figyelembe a korosztály értelmi fejlődésének, megismerő tevékenységének életkori jellemzőit, fejlődési, fejlesztési szükségleteit. Adjon lehetőséget a kreatív tanulók fejlődésének, a helyi sajátosságok érvényesülésének. A tankönyv felépítése kövessen valamilyen pedagógiai logikát (témák, feladatsorok építkezése.).
6. Formai megfelelés: A tankönyv nyelvi megformáltsága igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz (utasítások megfogalmazása, a szöveg nyelvi igényessége.). A tankönyvoldalak legyenek áttekinthetőek: igazodjon el könnyen a szerkesztésben, jelrendszerében az adott korosztály. A betűforma, méret és távolság, illetve az egy oldalra kerülő szöveg- vagy feladatmennyiség feleljen meg a tanulók érzékelő apparátusának, észlelési képességeinek. A tankönyv ábrakészletének legyen funkciója: segítse a valóság megismerését, a feladatmegoldást, a belső képteremtést. A tankönyv mérete, súlya, kötése, strapabírása legyen életkorbarát. 7. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 9. 4. Magasabb évfolyamra lépés feltételei Az első-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. Pedagógusaink a követelmények teljesítését a tanuló év közbeni tanulmányi munkája és érdemjegyei alapján bírálják el. Első – nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az elégséges év végi osztályzatot, illetve megfelelt minősítést kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanulónk második – nyolcadik év végén egy vagy három tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez, akkor augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha osztályozó- ill. javítóvizsgán elégtelen osztályzatot kap, második – nyolcadik évfolyamon évfolyamot ismételni köteles. Első évfolyamon, ha diákunk első alkalommal nem tesz eleget a követelményeknek, munkáját előkészítő jellegűnek minősítjük és tanulmányait első évfolyamon folytatja. Osztályozó vizsgát köteles tenni az a tanuló, aki: a tanulói foglalkozások alól felmentett, az intézmény főigazgatója engedélyezte, hogy tanulmányi kötelezettségeit az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, illetve az egyes tantárgyak éves órakeretének 30%-ánál többet hiányzott magántanuló volt. Osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1-4.évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, erkölcstan, környezetismeret, idegen nyelv, informatika. 5-8.évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, idegen nyelv, matematika, erkölcstan, etika, történelem,társadalmi ism.,természetismeret, fizika, kémia, biológia-egészségtan, földrajz, tánc és dráma hon és
népismeret informatika Az első-nyolcadik évfolyamon a törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott igazolatlanul. 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 4. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) 5. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. 6. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. A második évfolyamon a második félévben, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük.
A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT /5/ JÓL TELJESÍTETT /4/ MEGFELELŐEN TELJESÍTETT /3/ FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL /2 vagy1/ A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. 7. A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 8. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: kitűnő (5) jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 9. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 10. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 11. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:
Teljesítmény 0-30 %: 31-50 %: 51-75 %: 76-90 %: 91-100 %:
Érdemjegy
elégtelen (1) Elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
9. 5 Tanulmányok alatti vizsgák szabályai 1 Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga.
2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 5.
A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.
6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: -
2013-2014. tanév júniusban: Az első és az ötödik évfolyamon. 2014-2015. tanév júniusban: A második és a hatodik évfolyamon. 2015-2016. tanév júniusban: A harmadik és a hetedik évfolyamon. 2016-2017. tanév júniusban: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon.
A követelmények nevelőtestület dönt.
elfogadásáról
az
előbbi
ütemezésnek
megfelelően
a
8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:
TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
ÍRÁSBELI
SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI
GYAKORLATI
GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI
FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI GYAKORLATI SZÓBELI
ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI
GYAKORLATI GYAKORLATI
GYAKORLATI
A kiemelt dőlt aláhúzott az osztályzó vizsgára vonatkozik, még a többi a javítóvizsga és a pótló vizsgára.
9. 6. Iskolánkba jelentkező tanulók felvételének elvei Iskolánk a beiskolázási körzetből ( fenntartó által meghatározott ) minden jelentkező tanköteles tanulót felvesz. 1. Első évfolyamra történő beiratkozás feltételei: az adott naptári évben a 6. életévét május 31-ig betölti, ha december 31 -ig tölti be a 6. életévét, a szülő írásos kérelme és nevelési tanácsadó szakvéleménye szükséges. 2. Beiratkozáshoz szükséges:
gyermek születési anyakönyvi kivonat, szülő személyi igazolványa, tanuló személyi igazolványa lakcímkártya, óvodai szakvélemény, nevelési tanácsadó szakvéleménye ( ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda Nevelési Tanácsadó vizsgálatát javasolta ), orvosi vizsgálat eredménye (ha szükséges szakértői bizottság véleménye). 2.-8. osztályba történő felvételnél kérjük: tanuló anyakönyvi kivonatát, szülő személyi igazolványát, tanuló személyi igazolványa lakcím kártyáját, tanuló bizonyítványát, előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot, A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. 9. 7. A tanulók magatartásának, szorgalmának ellenőrzése, értékelése, jutalmazása Intézményünkben az oktató-nevelő munka fontos feladatának tekintjük tanulóink szorgalmi munkájának és magatartásának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Ellenőrzésünk, értékelésünk folyamatos, rendszeres, minden tevékenységre kiterjedő, tárgyilagos objektív, segítő szándékú, következetes, felelősségteljes, céljai és követelményei mindenki számára előre ismertek.
A ballagási ünnepségen Apponyi-plakettben részesítjük azon tanulóinkat, akik 8 éven át kitűnő tanulmányi eredményt értek el. „Iskolánkért , Jövőnkért” alapítványi díjazásban részesülnek azok a tanulók, akik szorgalmukkal öregbítették iskolánk hírnevét. Tanévzáró ünnepélyünkön kerül átadásra a „Jó tanuló, jó sportoló” díj, mellyel a sport és tanulmányi munkában elért kimagasló eredményt díjazzuk. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli intője vagy megrovása. c) Változó (3) az a tanuló, aki. - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti;
előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott; osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. -
A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;
-
taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Azt a tanulót, aki képességihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - napközis nevelői dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - tagintézmény vezetői dicséret, - nevelőtestületi dicséret. - Főigazgatói dicséret b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért,
példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. d)Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók tagintézmény vezetői dicséretben részesülnek. e) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. -
Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: - szaktanári figyelmeztetés; - napközis nevelői figyelmeztetés; - szaktanári intés, - szaktanári megrovás - osztályfőnöki figyelmeztetés; - osztályfőnöki intés; - osztályfőnöki megrovás; - tagintézmény vezetői figyelmeztetés; - tagintézmény vezetői intés; - tagintézmény vezetői megrovás; - főigazgatói figyelmeztetés - főigazgatói intés - tantestületi figyelmeztetés; - tantestületi intés; - tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: - az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; - az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; - a szándékos károkozás; - az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; - ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.
A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 9. 8. A sajátos nevelési igényű tanulók értékelése. A szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével rendelkező érzékszervi, beszéd, pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulóink mérése, értékelése, minősítése újszerű, nehéz feladat. Cél, hogy az értékelés, a minősítés alkalmazkodjon az érvényben lévő társadalmi, közoktatás-politikai elvekhez, célkitűzésekhez, de egyben épüljön be a helyi oktatás-nevelés folyamatába, segítse a tanuló személyiségfejlődését. Az értékelés ösztönző hatását, a tanulói teljesítmény maximumának nyújtását, az önértékelés erősítését is biztosítsa. Ennek érdekében az értékelés típusai közül mindhárom értékelési mód érvényesül a speciális igényű tanulók értékelése során. Diagnosztikus értékelés: (előzetes készségek és tudás felmérése, tanulási problémák esetén az okok feltárása). Fontos szempont, hogy a diagnosztikus értékelés csak szülői beleegyezéssel történhet, az eredményről komplex felvilágosítást nyújt. Preventív jelleggel az első osztályos tanulók körében. Az iskolát kezdő, előzetes vizsgálati eredménnyel rendelkező tanulók szakvéleményének értelmezése, javaslatok alapján foglalkoztatásuk biztosítása. (Nevelési Tanácsadó, TKVSZRB szakértői véleményei, óvodai, logopédus kolléga jellemzése) Időpontja: iskolai beíratás ideje előtt és augusztus vége. Fejlesztő jelleggel minden évfolyamon. Átmeneti vagy tartós teljesítményromlás okainak feltárása, a teljesítmények diagnosztikus értékelése, további vizsgálatkérések, melyek alapján a felzárkóztatást különböző jellegű pedagógiai munkával biztosítják a szülők, tanítók, tanárok, gyógypedagógus, Pedagógiai Szakszolgálatok szakemberei. Időpontja: tanév során folyamatos, a probléma felmerülésekor. Kontrollvizsgálatok, melyek megerősítik, módosítják, vagy elvetik az előzőleg kiadott szakértői véleményeket. Időpontja: a törvényben előírtak szerint. Formatív értékelés: (a tanuló teljesítményéről adott visszacsatolás, mely előmozdítja a hiányos tananyagtartalmak elsajátítási módjának korrekcióját.) Ez az értékelési típus az oktató munka, a fejlesztőpedagógiai, gyógypedagógiai habilitáció, rehabilitáció során folyamatos. A mérés módszerei több szintűek, melyek tartalmazzák a tanuló folyamatos megfigyelését azon a területen, ahol a nehézségei jelentkeztek. A megfigyelés során a nem rangsoroló értékelési módok jelennek meg, a pozitív metakommunikációs jelzések, valamint a szóbeli szöveges értékelések alkalmazása.
Része a szóbeli, írásbeli számonkérés, az időközönként visszatérő, részterületekre irányuló kontrollvizsgálat is a formatív értékelés során. Speciális mérőeszközt igényel, mely alkalmazkodik az elsajátított tananyagtartalmi rész tudásának méréséhez, de igazodik a sérült tanuló sajátosságához is. Az értékelés módszerei közül ilyenkor az alábbiakat alkalmazzuk: érdemjegy, pontérték, százalék, szöveges értékelés, mely történhet szóban, írásban egyaránt, de élünk az adott tananyag értékelése alóli mentességgel is. (tanítók, tanárok, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus) Időpontja: a tanév során folyamatos, tananyag rész zárásához, összegzéséhez kapcsolódó. A tanuló értékelését a szülők is megismerhetik a pedagógusok által biztosított fogadó órákon, a speciális szakemberek tanácsadásra fordított óráin. Kiegészül a kollégák közötti megbeszéléssel, mely módosíthatja a tananyag tartalmát, a pedagógiai módszerek alkalmazását, a tanulásra szánt idő mértékét. Szummatív értékelési mód (a tanulók minősítése) Ez az értékelési mód több dilemmát is felvet: Hogyan biztosítsuk az évfolyamok közötti továbbhaladást, ha a tanuló a különböző területeken nyújtott képesség deficitjei miatt nem tudja teljesíteni minden tantárgyból a minimális, továbbhaladáshoz szükséges követelményeket? Az értékelésnek mely formáit válasszuk, milyen mérőeszközöket alkalmazzunk a fejlettségi szint megállapításánál. Milyen legyen a dokumentációnk, hogy megfeleljen a törvényes rendelkezéseknek, és jelzés értékű legyen, ha más intézményben folytatja tanulónk az iskolai tanulmányait? Hogyan érjük el, hogy tanulóinkban a speciális értékelési, minősítési módok alkalmazása pozitív személyiségfejlődést eredményezzen és ne éljen vissza a számára biztosított sajátos eljárási módokkal? Eljárásaink folyamatosan módosulnak, melyeket a törvényi változások, a szakértői véleményekben megfogalmazott értékelési javaslatok és saját tapasztalataink is mozgásban tartanak. Sajátos nevelési igényű tanulók értékelése A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulót egyforma jogok illetik meg. Ezeket a tanulókat a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői szakvéleménye alapján az tagintézmény vezető mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Az értékelés és minősítés alóli mentesítés érdemjegyre vonatkozik. A tanuló részére a gyakorló, számonkérő órákon, a javítóvizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközök alkalmazását. ( pl. számítógép, írógép, helyesírási-értelmező-szinoníma szótár, számológép és manipulatív eszközök. A tanítás-tanulás folyamatában biztosítani kell ( a szakvélemény tanulóként, jelöli meg): számonkérésnél, értékelésnél problémájának figyelembevételét,
számonkérésnél szóbeliség előnyben részesítését, illetve a mutista tanulóknál az írásbeliség előnyben részesítését, az idegen nyelv értékelés és minősítés alóli mentesítését a tanórák látogatása mellett, matematikából az értékelés, minősítés alóli mentesítés érvényes a fizika és kémia tantárgy számolási részére is. Beszédfogyatékos tanulóink esetén a formatív és szummatív értékelést megelőzően választhatnak, hogy a tudásukról szóban vagy írásban kívánnak számot adni. Az értékelésbe nem számít bele szóbeli kifejező készségük, de a szakkifejezések alkalmazása, azok tartalmi megértése náluk is követelmény. Minősítésük történik minden tantárgy esetében, értelmi képességeikhez igazodó tantervi követelmények alapján. A pszichés fejlődés zavara miatt a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulóink szummatív értékelése sokszínű képet mutat. A szakértői vélemény alapján az iskolavezetés, az érintett pedagógusokkal közösen, a szülők bevonásával egy határozatot hoz, melyben leírja az adott tanuló állapotához igazodó minősítési eljárást. E határozat értelmében folyik a formatív és szummatív értékelés egyaránt. Az egyéni haladási ütem biztosítása során lehetőség van a dyslexia, dysgraphia, dyscalculia problémájával küzdő első osztályos tanulóinknak, hogy az évfolyam követelményeit két tanév alatt teljesíthessék. Az egyéni továbbhaladást szolgálja az is, hogy ezen tanulók a 4. osztály végére kell, hogy tudásukkal a követelményszinteket teljesítsék. Bizonyítványuk záradékkal egészül ki./Minta/ Dyslexia diagnózissal rendelkező 4. osztályos tanuló szöveges értékelése: TANÉVVÉGI SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS A tanuló adatai: Név: Születési hely, idő: Osztálya: Apja neve: Anyja neve:
…. Olvasásában továbbra is jelen vannak betűtévesztések, melyek z-zs, q-p, dzs-dz, db, ny-n, ty-n, d-g, ly-ny, ty-t, sz-s, ny-gy, valamint az ó-ő, ú-ű, ö-ü, a-e betűkre terjed. Lassú tempóban, helytelen olvasástechnikával dolgozik, ami jelentősen befolyásolja szövegértését. Előfordulnak kihagyások, betoldások, reverziók az olvasásában.
Írásképe rendezett, olvasható, helyesírási hibák száma magas. A tollba mondott szöveg pontos lejegyzését nehezíti a verbális emlékezeti gyengeség, valamint a helyesírási szabályok hibás alkalmazása. Az írásjelek használata még nem alakult ki pontosan, az időtartam érzékelése hibás, a részleges hasonulás esetén nem jelöli a mássalhangzó torlódásnál jelen lévő betűket, szavak írásában betűkihagyások is megjelennek. A betűk írott képének alkalmazása is időnként zavart.
A pszichés fejlődés zavara miatt nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók esetében a tudásszintek minősítése oldódott meg az előbb leírt módon. 9. 9. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: Elvek: Az életkori sajátosságoknak megfelelő időt vegyen igénybe: alsó tagozatban: max. 45’ felső tagozatban: max. 70’ Az otthoni munka kiegészítő ismereteket, fejlesztő szerepet kapjon. A tananyaghoz kapcsolódó ismeretek begyakorlását, ismétlését szolgálja, annak mélyítése esetleg automatizálása, képességek fejlesztése legyen a cél. A tanórán jól előkészített feladat önállóan elvégezhető legyen. Az egyéni adottságoknak megfelelően mennyiségileg és minőségileg differenciált – a szóbeli és írásbeli feladatoknál egyaránt. Hosszabb időt igénylő feladatok: Kapjon hangsúlyt az önálló ismeretszerzésre való ösztönzés – gyűjtőmunka, lexikonok, szótárak, ismeretterjesztő könyvek használata, információgyűjtés különböző formái, búvárkodás, számítógép használata. Az ilyen jellegű feladatok legyenek választhatóak, önkéntesek, a tanulók érdeklődéséhez, felkészültségéhez igazodók. Más tantárgy eredményes tanulásának rovására ne túlozzuk el a házi feladatok mennyiségét. /Napi órarend figyelembe vétele./ Írásbeli feladatok: - alsóban: matematika; magyar; idegen nyelv - felsőben: matematika; magyar; idegen nyelv Szóbeli feladatok: felsőben több legyen, mint az írásbeli. Évfolyamonkénti készségek, képességek, melyeket elsősorban fejleszteni kívánunk a házi feladatokkal: Alsó tagozat: íráskészség, olvasási készség, szókincsfejlesztés, alapműveletek begyakorlása, memorizálás, helyesírás, lényegkiemelés. 4.osztályban a kompetencia méréshez kapcsolódó anyagok gyakoroltatása, logikai készségek fejlesztése. Felső tagozat: helyesírás, memorizálás, műveletek begyakorlása, kifejező, folyékony olvasás, rendszerezés, lényegkiemelés, tömörítés, tartalom elmondása, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése, stb. Az írásban feldolgozandó anyagrészt minden esetben előzze meg a szóbeli tanulás. A tanár a tantárgy hatékony tanulási módszerének bemutatásával és gyakorlásával segítse a tanulók otthoni munkáját. A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;
Az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.A tanulók fizikai állapotának mérése
9. 10. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének mérési szempontjai 1. A mérés megkezdése előtt a tanulókat minden esetben szükséges tájékoztatni a mérés céljáról, gyakorlati hasznosságáról és az elvégzendő feladatokról. 2. A mérést mindig előzze meg az általános és speciális bemelegítés. 3. Az általános fizikai teherbíró-képesség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a fizikai állapotuk szinten tartásához, szükség esetén fejlesztéséhez, valamint szintjének ellenőrzéséhez. 4. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének fokozatos fejlesztése, mérése, az iskolai testnevelés részévé, kiemelkedő feladatává kell, hogy váljék. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének fő célja: Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző szerepének növelése, népszerűsítése, tudatosítása az iskolakorú fiatalok körében. Minden fiatal úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéséhez szükséges fizikai fitness szintet elérje és megtartsa. Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének folyamatos népszerűsítésével el kell érni, hogy minden tanuló – elméletben és gyakorlatban – elsajátítsa azokat az élettani, edzéselméleti, sportági ismereteket, amelyek elegendőek az önálló tudatos, élettanilag hatásos mozgásmennyiség összeállításához és az elkészített napiheti, mozgásprogram elvégzéséhez. A mérés végrehajtásával kapcsolatos feladatok 1. A tanulók pillanatnyi fizikai állapotának meghatározása, az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérése és értékelése alapján. 2. Az egészséges létezés minél stabilabb megtartása érdekében végzett optimális mennyiségű testedzés összeállítása a tanuló bevonásával. 3. A fizikailag jól terhelhető kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságú fiatalok feltérképezése az élsportolók kiválasztásához, illetve az egészség szempontjából
leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságok feltárása, felszámolása. 4. A megtervezett foglalkozások keretében végzett rendszeres testedzés hatására bekövetkező változás nyomon követésének biztosítása a tanár, a diák és a szülő számára. 5. A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a fiatalok önismeretének, tárgyilagos önértékelésének, akaratának és önbecsülésének fejlesztése. A mérés gyakorlati végrehajtása A mérés életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A könnyített-és a gyógytestnevelésre utaltak – szakorvosi véleményezés alapján – általános izomerejük minősítéséhez csak az orvos által nem tiltott, de legalább három motorikus próbát végezzenek el. Ha a tanulót bármilyen oknál fogva csak a futás alól menti fel az orvos, akkor részükre a kocogást javasoljuk, és ez esetben az önmagához viszonyított fejlődés értékelését, kell előtérbe helyezni. Az 1-4.próbában három kísérleti lehetőség adható. Egy-egy próbában elég, ha csak a legjobb teljesítményt vesszük nyilvántartásba, ez alapján kell a táblázatban a pontértéket megkeresni. Mérés A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, OM 1999. Segédanyag a COOPER-teszt méréséhez).A Cooper teszt lényege, hogy 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítsük futással. 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
1.
2.
3.
1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.61
1.10 1.13 1.16 1.19 1.22 1.25 1.28 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.52 1.56 1.58 1.62 1.66 1.70 1.74
1.23 1.26 1.29 1.30 1.34 1.37 1.40 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.72 1.76 1.80 1.84 1.87
4. 5. évfolyam 1.34 1.45 1.37 1.48 1.40 1.51 1.43 1.54 1.46 1.57 1.49 1.60 1.52 1.63 1.55 1.66 1.58 1.69 1.61 1.72 1.64 1.75 1.67 1.78 1.70 1.81 1.73 1.84 1.76 1.87 1.79 1.90 1.82 1.93 1.85 1.97 1.89 2.01 1.94 2.05 1.98 2.09
6.
7.
8.
1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11 2.15 2.19
1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28
1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36
6.
7.
8.
1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71
1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74
1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1.
2.
3.
4.
1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50
Évfolyam 1.24 1.31 1.27 1.34 1.30 1.37 1.34 1.40 1.38 1.43 1.41 1.45 1.44 1.48 1.47 1.51 1.50 1.54 1.53 1.57 1.56 1.60 1.59 1.63
PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
0.97 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25 1.29 1.32
1.08 1.11 1.14 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41
5.
13 14 15 16 17 18 19 20 21
1.35 1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54 1.57 1.61
1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.68 1.72
1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81
1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.88
1.66 1.69 1.72 1.76 1.80 1.84 1.88 1.92 1.96
1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02
1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07
1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11
2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. PONTSZÁM évfolyam 20 22 24 26 28 30 1 24 26 28 30 32 34 2 28 30 32 34 36 38 3 32 34 36 38 40 42 4 36 38 40 42 44 46 5 40 42 44 46 48 50 6 44 46 48 50 52 54 7 48 50 52 54 56 58 8 52 54 56 58 60 62 9 56 58 60 62 64 66 10 60 62 64 66 68 70 11 64 66 68 70 72 74 12 68 70 72 74 76 78 13 72 74 76 78 80 82 14
7.
8.
32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84
34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. PONTSZÁM évfolyam 16 19 22 25 28 29 1 20 23 24 29 32 33 2 24 27 28 33 36 37 3 28 31 32 37 40 41 4 32 35 36 41 44 45 5 36 39 40 45 48 49 6 40 43 44 49 52 53 7 44 47 48 53 56 57 8 48 51 51 57 60 61 9 52 55 56 61 64 65 10 56 59 60 65 68 69 11 60 63 64 69 72 73 12 64 67 68 73 76 77 13 68 71 74 77 80 82 14
7.
8.
30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83
32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84
3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. PONTSZÁM Évfolyam 25 28 31 34 36 38 1 30 33 36 39 41 43 2 35 38 41 44 46 48 3 40 43 46 49 51 53 4 45 48 51 54 56 58 5 50 53 56 59 61 63 6 55 58 61 64 66 68 7 60 63 66 69 71 73 8 65 68 71 74 76 78 9 70 73 76 79 81 83 10 75 78 81 84 86 88 11 80 83 86 89 91 93 12 85 88 91 94 96 98 13
7.
8.
40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100
42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102
14
90 93 96 98 100 102 104 106
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. PONTSZÁM Évfolyam 20 23 26 29 32 34 1 25 28 31 34 36 38 2 30 33 36 39 41 43 3 35 38 41 44 46 48 4 40 43 46 49 51 53 5 45 48 51 54 56 58 6 50 53 56 59 61 63 7 55 58 61 64 66 68 8 60 63 66 69 71 73 9 65 68 71 74 76 78 10 70 73 76 79 81 83 11 75 78 81 84 86 88 12 80 83 86 89 91 93 13 85 88 91 94 96 98 14
7.
8.
36 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100
38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102
4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁSÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM Évfolyam 5 7 9 11 13 15 17 19 1 7 9 11 13 15 17 19 21 2 9 11 13 15 17 19 21 23 3 11 13 15 17 19 21 23 25 4 13 15 17 19 21 23 25 27 5 15 17 19 21 23 25 27 29 6 17 19 21 23 25 27 29 31 7 19 21 23 25 27 29 31 33 8 21 23 25 27 29 31 33 35 9 23 25 27 29 31 33 35 37 10
11 12 13 14
25 26 27 28
27 28 29 30
29 30 31 32
31 32 33 34
33 34 35 36
35 36 37 38
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. PONTSZÁM Évfolyam 1 1 2 2 3 4 1 1 2 2 3 4 5 2 2 2 3 4 5 6 3 2 3 4 5 6 7 4 3 4 5 6 7 8 5 4 5 6 7 8 9 6 5 6 7 8 9 10 7 6 7 8 9 10 11 8 7 8 9 10 11 12 9 8 9 10 11 12 13 10 9 10 11 12 13 14 11 10 11 12 13 14 15 12 11 12 13 14 15 16 13 12 13 14 15 16 17 14
37 38 39 40
39 40 41 42
7.
8.
5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:
Elért összes pontszám 0 – 11 12 – 22 23 – 33 34 – 43 43 – 52 53 – 63
Minősítés igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló
Testnevelő által végzendő feladatok: - Egységes minőség-ellenőrzés - Az országosan egységes adatfeldolgozáshoz a meghatározott időpontokban mérjük a fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákon elért teljesítményt. Az eredmények pontértékei alapján az értékelést és minősítést el kell végezni. - Egységes minőségbiztosítás:
-
-
Fel kel tárni az egészség szempontjából leglényegesebb hiányosságokat, s a feltételek biztosításával ( tanuló, diák, tanár ) törekedni kell az egészséges létezés stabilabb megtartását elősegítő „kell szint” megtartásában.
Folyamatos visszacsatolás: - A rendszeres testedzés nyomán bekövetkezett változások nyomon követése ( diák, szülő, tanár ) önértékelésük, önbecsülésük fejlesztése. A mérések során kiugró teljesítményükkel azonnal feltűnne a terhelhető, sportolni vágyó, kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságú diákjaink, akiket a helyi lehetőségeink figyelembe vételével az élsport felé irányítunk.
10. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I.
A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.
II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők, a szaktanárok minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola főigazgatója a tagintézmény vezető javaslatára; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközössége; - az iskolaszék; - a szülői munkaközösség; - az iskola fenntartója.
2. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az főigazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az iskolaszék véleményét. 4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 5. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet a tagintézmény vezetőtől, helyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola könyvtárában; - az iskola nevelői szobájában; - az iskola főigazgatójánál; - az iskola tagintézmény vezetőjénél; - a nevelők szakmai munkaközösségénél; - a városi óvodai intézményekben.
11. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK A Jászsági Általános Iskola Gróf Apponyi Albert Általános Iskolai és Alapfokú Művészeti Iskolai Tagintézménye pedagógiai programját az iskolaszék a 2013.év 03.hó 28. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Jászberény, 2013 03. 28.
… …………………………….. Benke Mária iskolaszék elnöke
A Jászsági Általános Iskola Gróf Apponyi Albert Általános Iskolai és Alapfokú Művészeti Iskolai Tagintézménye pedagógiai programját az iskolai SZMK a 2013.év 03.hó 28. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Jászberény, 2013 03. 28.
……………………………….. Szalai Krisztina SZMK elnöke
A Jászsági Általános Iskola Gróf Apponyi Albert Általános Iskolai és Alapfokú Művészeti Iskolai Tagintézménye pedagógiai programjával az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja. Jászberény, 2013 április ………………………………… A Jászsági Általános Iskola Gróf Apponyi Albert Általános Iskolai és Alapfokú Művészeti Iskolai Tagintézménye pedagógiai programjával az iskola működtetője egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja. Jászberény, 2013. április
………………………………… Polgármester
A Jászsági Általános Iskola Gróf Apponyi Albert Általános Iskolai és Alapfokú Művészeti Iskolai Tagintézménye pedagógiai programját a nevelőtestület a 2013 év 03.hó 27. napján tartott ülésén elfogadta. A Általános Iskola Gróf Apponyi Albert Általános Iskolai és Alapfokú Művészeti Iskolai Tagintézménye pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam. Jászberény, 2013. ................................................. Főigazgató
A Gróf Apponyi Albert Általános és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Művészeti Pedagógiai programja
2013.
„A játék során egy gyerek mindig átlagéletkora köznapi viselkedése fölé emelkedik, a játékban olyan, mintha egy fejjel magasabb lenne önmagánál.”
/Vigotszkij/
„Egyelőre a legkisebbeken akartam segíteni.
Azok lehetnek felnőttek is, mert ki miben járatlan, abban gyermek…”
/Kodály Zoltán/ Az intézmény adatai: Gróf Apponyi Albert Ált. Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Az intézmény székhelye: Jászberény, Bajcsy u. 1. Az intézmény fenntartója: Jászsági Közoktatási Intézmény Az intézmény működési területe: Jászberény város közigazgatási területe és környező települései Az intézmény alaptevékenysége: Általános iskolás korú gyerekek oktatása, nevelése Alapfokú művészeti nevelés megvalósítása: Színművészet-bábművészeti, képző- és iparművészeti valamint táncművészeti ágakban Évfolyamok: Előképző 1-2. alapfok 1-6 osztályig
Alapítás kelte: 2001.
Tagintézmény vezető:
Konyhás Mihály
Művészeti oktatás tagozatvezetője: Koczka Tibor
1. Alapfokú Művészeti Oktatás Pedagógiai Programja
1.1.Nevelésfilozófiánk: „Minden gyerek értékes és tehetséges, csak meg kell találni a bennük rejlő értékeket és tehetséget:” – Ez a pedagógus feladata. A fenti gondolat fokozatosan érvényes a művészetek területén. A művészeti oktatás bevezetésével bővebb lehetőség nyílik a gyermeki képességek kibontakoztatására, filozófiánk megvalósítására. Ehhez olyan oktatási intézményekre van szükség, amelyek sokoldalú ismereteket közölnek a tanulókkal.
1.2. Az iskolai nevelés és oktatás céljai 1.2.1. Intézményünk célja tanulóink művészeti alapnevelésének megvalósítása az indítandó tanszakokon, a művészeti kultúra megalapozása, a tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra. Fontos feladata a képességek kibontakoztatása, az esztétikai érzék finomítása. 1.2.2. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság –alakítása mellett a látás kiművelésére, tudatosítására. Alkalom nyílik a képességek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejezőkészségeik kialakítására – figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait. 1.2.3. A múlt értékeinek megőrzése mellett cél a művészi kommunikáció megjelenítési formáit megismertetni, gazdagítani az önkifejezés eszközeit. Az egyéni és csoportos kreatív folyamatokon keresztül elősegíteni a tanulók szocializációjának folyamatát.
1.3.Bemeneti feltételek a, Környezeti feltételek biztosítása: A kimeneti cél elérése érdekében szükséges eszközrendszer megteremtése, funkcionális használta. A hatékony nevelőmunka biztosítása a megfelelő szakértőgárda működési feltételeinek biztosítása, munkájuk szinten tartása – továbbképzéssel, ellenőrzéssel. b, Az iskola által átadandó értékek: A megfelelő kommunikációs kultúra kialakítása. A személyiség és csoportszerep formálása. Az egyéni érdeklődés, az önálló feladatvégzés és gondolkodásmód kialakítása. Eszközhasználat és anyagalakítás megismertetése. A természet szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására való felkészítés. Az élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésének elsajátítása. A néphagyomány és népkultúra élményszerű megismertetése. c, Képességek fejlesztése:
vizuális önkifejezés és alkotás megismertetése, az esztétikum felismerése és értelmezése, a természet szépségének befogadása, a művészetek, a műalkotások befogadása, vizuális absztrakció, kifejezési technika, önálló gondolkodás és tevékenység, önálló problémamegoldó képesség, nyilvánosság előtti szereplés, beszédkészség és kommunikatív készség fejlesztése, kreatív gondolkodás, a fegyelmezett, összehangolt és csoportban végzett munka megvalósítása, testi és lelki teherbírás fejlesztése, tér- és formaérzék kialakítása, ritmusérzék fejlesztése, előadási készség kifejlesztése, magabiztos fellépés,
1.4. Kimenetre utaló célok Olyan gyerekek kerüljenek ki iskolánkból, akik:
szeretik és megértik a művészetet, emberi tulajdonságaikban is a harmóniára törekednek, alapkészségeik a megismert művészeti területen az átlagosnál magasabb szintet érnek el, továbbtanulásuknál megfelelő alapként szolgáljanak az itt megszerzett ismeretek, ismerje és szeresse a népművészetet, népi hagyományokat, 1.5. Céljainkat akkor tekintjük elértnek: Ha a bemeneti feltételeknél az iskola lehetőségeihez mérten minden tervezett lehetőséget és feltételt biztosítani tud, úgy tárgyi, mint szakmai területen. Ha olyan vonzóvá tudjuk tenni a képzési területeket, hogy tanulólétszámunk a megfelelő nagyságrendet éri el. Ha az értékelések során azt látjuk, hogy tanulóink megfelelő szinten teljesítették a kitűzött feladatokat. Ha a tanítás-tanulás folyamatának ellenőrzése során azt tapasztaljuk, hogy a munka elvégzése mindkét fél részéről megfelelő szintű, intenzitású. Ha a szülők, az önkormányzat és városunk polgárai megelégedettséggel nyilatkoznak munkánkról, eredményeinkről. Céljainkat a kiadott tanterveknek megfelelően, követelményeinek szellemében végezzük. Az itt tanító pedagógusok folyamatosan önképzésben vesznek részt. Igyekszünk a tanulóknál tapasztalható hátrányokat ellensúlyozni, azonos szintre hozni. A tantervben meghatározott módon mérjük és értékeljük tanulóink munkáit, amelyről a szülők felé bemutató előadások, kiállítások és foglalkozások keretein belül számot adunk.
1.6. Együttműködés a szülőkkel A csoportok által tartott bemutatók, előadások, kiállítások alkalmával találkozó a szülőkkel. A felmerülő problémák megvitatása, segítség kérése a feladatok megoldásához. 1.7.Iskolánk helyi tanterve Az iskola helyi tanterve tartalmazza az egyes művészeti ágakban tanítandó tantárgyakat, a tanítási időkeretet, óraszámot tantárgyanként és évfolyamonként. Továbbá tartalmazza a követelményrendszert, a tanulók értékelésének módjait, a szükséges taneszközök jegyzékét. A választható órakeret felhasználásáról, lehetőségeinknek megfelelően döntöttünk.
A tanulókat ösztönözzük a versenyeken, bemutatókon való részvételre. Tudásuk bemutatásaként nyílt órákat, kiállításokat, előadásokat rendezünk. Az alapfokú művészeti oktatás működéséhez szükséges taneszközökkel rendelkezünk. Ezek fejlesztése folyamatos, előzetes terv alapján valósul meg. A művészeti oktatás folyamatában a központi tanterv (27/1998./VI.10./MKM rendelet alapján készült. Az Alapfokú Művészetoktatás követelményei és tantervi programja, ROMI-SULI Könyvkiadó és Továbbképző Műhely, Mogyoród, 1998 által előírt tankönyveket és taneszközöket használjuk. Munkacsoportunk helyi tantervet nem írt, hanem az imént említett s a minisztérium által már elfogadott Művészeti Oktatás Tanterve alapján készült helyi tantervet használjuk fel, az iskola helyi adottságainak és céljainak megfelelő kisebb módosításokkal, tehát adaptáltuk. Az adaptálás előtt több olyan iskolát is meglátogattunk, ahol e tanterv szerint tanítanak, s csak ezután döntöttünk a felhasználásról. 1.8.Kötelező tanszerjegyzék:
1.8.1.Tánc tanszak A tanterv a következő kötelező taneszközök használatát írja elő: Helyiségek tanterem: A csoport, illetve az együttesek létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban más művészeti ágakkal, tanszakokkal közös helyiségként is kialakítható, ha a tanulók és a csoportok száma azt lehetővé teszi. Táncterem (balett-terem) Iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 Figyelembe vehető más célra létesített, de funkciójának megfelelő, a többcélú hasznosítás szempontjai szerint kialakított nagyméretű terem is. Kellék- és jelmeztár Iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1. Helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei. Tanterem Tanulói asztalok, székek tanulók létszámának figyelembevételével. Tanári asztal, szék tanteremként 1. Eszköztároló szekrény
Tanteremként 1. Tábla Tanteremként 1 elméleti órák helyiségébe. Ruhatároló (fogas) Tanulók létszámának figyelembevételével, folyosóra is elhelyezhető. Magnetofon, CD vagy lemezjátszó, Tanteremként 1. Televízió, videokamera, videolejátszó Iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1. Táncterem, balett-terem Megfelelő faburkolatú padlózattal. Zongora vagy pianínó: 1 Zongoraszék: l. Tükörrel borított falfelület Legalább a terem egyik oldalán. Balett szőnyeg: 1 Falba rögzített 5-6 cm átmérőjű farudak Tanulók létszámának figyelembevételével a tanulók kora szerinti magasságba függesztve. Audio készülék: 1 Erősítő berendezés tartozékokkal: 1
1.8.2. Képző és iparművészet (grafika, festészet, szobrászat, kézművesség,) Helyiségek Előadóterem, tanterem A tanszakok és a tanulók létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban művészeti ágak, tanszakok közös helyiségeként is kialakítható, ha a tanulók és a csoportok száma azt lehetővé teszi. Vasaló, vasalóállvány: - műhelyenként 1. Varrógép: - műhelyenként 1. Szövőszék: - műhelyenként 1. Szövőállvány vagy szövőkeret, madzagszövő tábla: - tanulók létszámának figyelembevételével 1.
Rezsó: - műhelyenként 1. Festékező kád: műhelyenként 1. Festékező edények: - műhelyenként 6, tanulók létszámának figyelembevételével 1. Grafikai festékező asztal: - műhelyenként 1. Kéziszerszámok: - tanulók létszámának figyelembevételével 1. Zárható vegyszertároló: műhelyenként 1, savak, lúgok tárolására. Szeméttároló: - műhelyenként 1. Grafika, festészet, szobrászat műterem, valamennyi) rajzasztal (rajzpad, rajzbak) .
rajzterem
(megjegyzés
hiányában
Tanulók létszámának figyelembevételével 1 hely. Tárgyasztal (állítható): - műhelyenként 2. Dobogó, paraván: - műhelyenként 1. Mobil-lámpa (reflektor): - műtermenként 2. Vízcsap (falikút):- műhelyenként 1. Festőállvány: - négy tanulóként 1, festészet tanszak. Mappatartó szekrény: - tanszakonként 1. Mintázó állvány vagy mintázó korong: - négy tanulónként 1, szobrásztanszak. Szárító és tároló állvány: - műhelyenként 1. Sokszorosító grafikai prés: - iskolánként 1, grafika tanszak. Égetőkemence: - iskolánként 1. Agyagtároló láda: - iskolánként 1. Gipsztároló láda: - műhelyenként 1, szobrásztanszak. Zárható vegyszertároló: - tanszakonként 1. Kéziszerszámok (grafikai és mintázó eszközök): - tanulónként 1. Szeméttároló: - műtermenként 1.
1.8.3. Színművészet Helyiségek Tanterem A tanszakok és a tanulók számának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban művészeti ágak, tanszakok közös helyiségeként is kialakítható, ha az funkciójának megfelelő, illetve a tanulók és a csoportok száma azt lehetővé teszi.
Előadóterem, próbaterem, gyakorlati műhely A tanszakok és a tanulók számának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban színpaddal bábművészeti tanszaknál. Jelmez-, kellék- és díszlettár: tanszakonként 1, tanszakok közös helyiségeként is kialakítható. Tanterem tanulói asztalok, székek Tanulók létszámának figyelembevételével 1. Nevelői asztal és szék: - tantermenként 1. Eszköztároló szekrény: - tantermenként 1. Tábla: tantermenként 1, elméleti órák helyiségében. Vetítővászon: - tantermenként 1. Sötétítő függöny: - ablakonként, az ablakok lefedésére alkalmas méretben. Videokamera: - tanszakonként 1. CD-lejátszó, magnetofon: - tantermenként 1. Televízió, video (lejátszó, felvevő): - tantermenként 1. Ruhatároló (fogas): - tantermenként 1, folyosóra is elhelyezhető. Szeméttároló: - tantermenként 1. Előadóterem, próbaterem mozgatható dobogók: tantermenként 1. Paravánok: - tantermenként 1, bábművészeti ágnál. Egészalakos tükör: - termenként 1. Alapvető színpadi előadótermenként 1.
világítástechnikai
és
hangtechnikai
berendezés:
-
Erősítők, hangfalak: - előadótermenként 1, illetve 2. Egyszerű ritmus és dallamhangszerek: - előadástól függően. Állítható magasságú támla nélküli szék: - tanulók létszámának figyelembevételével 1. Varrógép: - műhelyenként 1. Falikút (hideg-meleg vizes kézmosási lehetőség): - műhelyenként 1. Tároló szekrények, ládák, kosarak: - műhelyenként 2. Polcok: - műhelyenként 1. Kéziszerszámok: - tanulók létszámának figyelembevételével 1. Zárható vegyszertároló: - műhelyenként 1, savak, lúgok tárolására. Szeméttároló: - műhelyenként 1.
1.9.Tantárgyak, óraszámok Az alapfokú művészetoktatás tantervét 37 hétre tervezi. A heti tanítási órák együttes száma az előképzőben 2 óra, az alapfokon 4 óra. 1.9.1.Képző- és Iparművészeti ág: Képzőművészet tanszak Tantárgyak
Évfolyamok Előképző
Alapfok 1.
2.
3.
4.
5.
6.
Rajz – festés – mintázás
2
2
2
2
2
2
Műhely
2
2
2
2
2
2
Vizuális alapismeret
1.
2.
2
2
előkészítő, Műhelygyak Összesen:
2
2
4
4
4
4
4
4
Összesen-év
72
72
144
144
144
144
144
144
2011.szeptember 1-től kifutó rendszerben. Tantárgyak
Évfolyamok Előképző
Alapfok
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Vizuális alapozó 2 gyakorlatok
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2 2
2
2
Grafika és festészet alapjai Vizuális alkotó gyakorlat Összesen:
2
2
4
4
4
4
4
4
Összesen-év
72
72
144
144
144
144
144
144
2011.szeptember 1-től felmenő rendszerben.
1.9.2. Színművészet-bábművészeti ág: Színjáték tanszak
Tantárgyak
Évfolyamok Előképző
Drámajáték színjáték
Alapfok
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
– 2
2
2
2
2
2
2
2
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
1
1
1
1
1
1
Beszéd gyakorlat Mozgás gyakorlat Versés prózamondó Összesen:
2
2
4
4
4
4
4
4
Összesen – év
72
72
144
144
144
144
144
144
2011.szeptember 1-től kifutó rendszerben. Tantárgyak
Évfolyamok Előképző
Alapfok
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
és 2
2
2
2
2
2
2
2
Beszéd és vers
1
1
1
1
1
1
Mozgás és
1
1
1
1
1
1
Dráma színjáték
tánc Összesen:
2
2
4
4
4
4
4
4
Összesen – év
72
72
144
144
144
144
144
144
2011.szeptember 1-től felmenő rendszerben.
1.9.3. Táncművészeti ág: Néptánc tanszak Tantárgyak
Évfolyamok Előképző
Népi Néptánc
Alapfok
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
játék 2
2
3
3
3
3
3
3
1
1
1
1
1
1
Folklór ismeret Összesen:
2
2
4
4
4
4
4
4
Összesen – év
72
72
144
144
144
144
144
144
2011.szeptember 1-ig kifutó rendszerben. Tantárgyak
Évfolyamok Előképző
Népi játék
Alapfok
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
2
2
3
3
3
3
3
3
1
1
1
1
Folklórismer. Folklórism.
1
1
Összesen:
2
2
4
4
4
4
4
4
Összesen-év
74
74
148
148
148
148
148
148
2011.szeptember 1-től felmenő rendszerben. Modern kortárstánc tanszak Moderntánc tanszak
Tantárgyak
Évfolyamok Előképző
Táncelőkész.
Alapfok
1.
2.
2
2
Esztétikus testképz.
1.
2.
4
4
Jazz-technika
3.
4.
5.
6.
4
4
4
4
Összesen:
2
2
4
4
4
4
4
4
Összesen-év
76
76
152
152
152
152
152
152
A tantárgyakhoz kapcsolódó helyi tanterveket a pedagógiai program melléklete tartalmazza. Itt találhatók :
feldolgozandó tananyag, követelmények, javasolt módszerek, ajánlott taneszközök, az ellenőrzés és értékelés módjai.
1.10.Ellenőrzés – értékelés Értékelési módok A, Színjáték tanszak Az előképzőben félévkor csak a szülők előtti nyílt óra keretében, a műhelymunka szokásos menetét bemutató formában adjanak számot az elvégzett munkáról, év végén a tanszakvezető dönt a közönség előtti vagy nyílt órai szereplésről. Az alapfok első évfolyamától év végén kezdődhet a bemutató előadások megtartása – tanszaki bemutató. Félévkor – az előképzőhöz hasonlóan nyílt óra keretében adhatnak számot tudásukról. Az értékelés formája: Az alapfok évfolyamain érdemjeggyel, osztályzattal minősítjük a tanulókat, ahol nem feltétlenül kell, hogy a jegy nagy részét a bemutató előadás adja.
Beszédgyakorlat tantárgynál folyamatos szóbeli értékeléssel kell segíteni és ösztönözni a tanulókat. Félévkor és a tanév végén osztályzatot kapnak a tanulók az ötfokú skála szerint. Mozgásgyakorlatok tantárgynál is év közben sokszor kell a szóbeli és írásbeli értékelést választani. Félévkor és év végén az ötfokú skála szerint a tantárgy követelményeinek megfelelően osztályzattal értékeljünk. Vers- és prózamondás tantárgynál félévkor és tanév végén az osztályzattal történő értékelést alkalmazzuk, de ezt meg kell, hogy előzze egy alapos elemző beszélgetés. Csak a szorgalmat értékeljük a meghatározott értékelési forma szerint. b, Képzőművészet tanszak A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli. A félévi és év végi osztályzatokat az érdemjegyek alapján szükséges meghatározni. A tanév során, a bemutatókon, pályázatokon, kiállításokon való szereplés is értékelhető. Az elméleti tárgyak számonkérési módja szóbeli és írásbeli forma. A tanulók munkáját félévkor ellenőrzőben, év végén bizonyítványban osztályzattal kell minősíteni. Év végén kiállítás keretében mutatkoznak be az érdeklődőknek. c, Táncművészet – Néptánc tanszak A tanulók félévi és év végi vizsgái az iskolában – csoportos bemutatási formában – bizottság előtt történnek. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A minősítésre a szaktanár tesz javaslatot, amelyről a bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés szempontjai és a minimumkövetelmények a tanszak helyi tantervében került rögzítésre. d, Értékelés formája 1. Az előképző és az alapfok évfolyamain a magasabb évfolyamra a tanuló akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az előírt tanulmányi követelményeket, a magasabb évfolyamra lépés feltételeit az egyes tantárgyi tervek tartalmazzák.
2, A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, az érdemjegyei, valamint az év végi vizsgaelőadás alapján bírálják el. 3, Ha a tanuló a fő tantárgy követelményeit nem tudta teljesíteni, akkor a következő évfolyamon tanulmányait csak évismétlés után folytathatja. 4, Amennyiben egy tanuló egy tanítási évben kétszázötven óránál többet mulasztott, akkor a nevelőtestület engedélyével osztályozó vizsgát tehet. 5, Az előképző első évfolyamán a tanulók teljesítményét szövegesen minősítéssel értékelik. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő: Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Rosszul teljesített Az előképző második évfolyamától kezdve a tanuló félévi és év végi osztályzatait az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: Jeles (5) Jó (4) Közepes (3) Elégséges (2) Elégtelen (1) A tanulók munkájának, előremenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból havonta egy-egy érdemjegyet kell adni. 6, Szorgalom Órai munka A tanórákon mindig aktív A tanórákon általában aktív Jó lenne, ha az órai munkában aktív lenne Munkavégzés minősége Munkáját mindig precízen, gondosan végzi Munkáját legtöbbször pontosan végzi Munkáját precízebben, több odafigyeléssel kell végeznie. Szorgalmi feladatok A kötelező feladatok mellett gyakran elvégez szorgalmi feladatokat is.
A kötelező feladatok mellett időnként szorgalmi feladatokat is vállal. Gyakrabban vállalhatna szorgalmi feladatot. Iskolai felszerelés Iskolai felszerelése mindig kifogástalan Iskolai felszerelése többnyire rendben van Iskolai felszerelése gyakran hiányos Értékelés:
Példás (5) Jó (4) Változó (3) Hanyag (2)
A szöveges értékelés időpontjai a következők:
az értékelés a gyerekekért, s elsősorban a gyereknek szóljon alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart a gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének a szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről.
A szöveges értékeléssel kapcsolatos követelmények az alábbiakban összegezhetők: minősítés –központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze vegye figyelembe az életkori sajátosságokat legyen összhang a NAT, a Pedagógiai Program, a helyi tantervi, rendszer és a kimunkált értékelési koncepció között. jellemezze a gyakorlatot a rendszeres és folyamatos értékelés személyre szóló és ösztönző jellegű legyen a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet betölteni konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját, és módját, nyelvi megformálásában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára. Drámajáték-színjáték Figyelem és koncentráció Tudjon mindig megfelelően figyelni és koncentrálni Általában figyel és koncentrál Figyelhetne és koncentrálhatna jobban
Verbális nonverbális eszközök Tudja használni a verbális és nonverbális eszközöket Általában ismeri a verbális és nonverbális eszközöket Kevésbé ismeri a verbális és nonverbális eszközöket Színház és drámai ismeretek Legyen tisztában a színházi és drámai fogalmakkal Többnyire ismeri a színházi és drámai fogalmakat Ismeretei hiányosak Beszédgyakorlat Beszéde tiszta, érthető, kulturált Általában megfelelő a beszéde Beszédét fejleszteni kell Mozgásgyakorlat Mozgása tudatos, harmonikus Mozgása megfelelő Mozgása fejlesztésre szorul
Vers-és prózamondás Ismer különféle irodalmi alkotásokat, és azokat elő is tudja adni Ismer néhány irodalmi alkotást, és azokat elő is tudja adni Ismeretei hiányosak, előadása fejlesztésre szorul Vizuális alapismeret Ismeri a színek, formák, felületek törvényszerűségeit teljes egészében
és
tömegek
alapvető
Ismeri a színek, formák, felületek és tömegek törvényszerűségeit Segítségre szorul a színek, formák, törvényszerűségeinek ismereteiben
felületek
és
tömegek
Rajz-festés-mintázás Ismeri a különféle technikákat, és megfelelően tudja is használni azokat Ismeri a különféle technikákat Ismeretei hiányosak, alkalmazásukhoz segítségre van szükség Műhelyelőkészítő – műhelygyakorlat
Megfelelően ismeri a választott műhelytevékenységet, anyagait, eszközeit Ismeri a választott műhelytevékenységet, anyagait, eszközeit Ismeretei hiányosak, segítségre szorul Népi játék-Néptánc Megfelelő szinten ismeri a nép kultúra, a néptánc elemeit, mozgáskultúrája kiváló Ismeri a nép kultúra, a néptánc elemeit, mozgáskultúrája jó Ismeretei hiányosok, mozgáskultúrája fejlesztésre szorul Folklór ismeret Részletesen ismerje a jeles napokat, az emberélet fordulóit Ismeri a jeles napokat, az emberélet fordulóit Ismereteiben még fejlődnie kell
e, Magasabb évfolyamba lépés feltételei 1. A tanuló érdeklődése, hajlama alapján kerülhet a választott művészeti előképzőjébe, továbbhaladása folyamatos. Az alapfokú művészetoktatásra jelentkezett tanulók körében az iskola felvételi vizsgát szervez, amelynek alapját a tanszakoknál elengedhetetlen képességek, és készségek megléte adja. A bizottság tagjait az igazgató bízza meg. A felvételi vizsga a tanév rendjében meghatározott módon szervezhető. Magasabb évfolyamba lépés feltétele, hogy a megfelelő évfolyamra előírt követelményeket teljesítse, hiányzása ne haladja meg a kettőszázötven órát.
2. Belső átjárhatóság A tanuló a választott művészeti ág tanszakáról megfelelő indokkal kiléphet és különbözeti vizsga letétele után más tanszakra be is léphet. Az iskola igazgatójának engedélye alapján a tanuló az iskola két vagy több évfolyamára megállapított követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Ha a tanuló más művészeti ágba tartozó tanszakra kíván bekapcsolódni, az adott tanszak tantárgyaiból különbözeti vizsgát tehet. Félévkor és tanév végén a tanulók csoportos vizsgát tesznek ( táncbemutató, kiállítás, színdarab bemutató)
Az első évfolyamba lépéskor alapvető: a megfelelő életkor, iskolaérettség, óvodai szakvélemény szülői nyilatkozat Az iskola felsőbb évfolyamaiba azok léphetnek, akik teljesítették a tantervben meghatározott minimum követelményeket.
1.11. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a művészetoktatás tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1, A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2, A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3, A tanulók közösségi ( társas kapcsolatokra felkészítő ) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4, A tanulók érzelmi ( emocionális ) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagunkra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5, A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségeinek kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6, A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése,
emlékeinek tisztelete, felébresztése.
ápolása,
megbecsülése.
A
hazaszeretet
érzésének
7, A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8, A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9, A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.
1.12.Tehetséggondozás-Térítési- és tandíj fizetés Az alapfokú művészeti program valójában egy képességeket kibontakoztató képzési forma, amelynek feladata a művészi kifejezőkészségek, képességek felszínre hozatala. Fontos azonban, hogy a képzésben résztvevő különböző szintű tanulóknál megvalósuljon az hogy a tanárok egyénileg sokat foglalkozhassanak a tanítványokkal. Így kialakíthatóak a tanulók egyéniségének megfelelő formai, technikai megoldások, alkotói módszerek. Szükséges az is, hogy a tehetségesebb, jobb képességű tanulók több pályázaton, meghallgatáson, előadáson vegyenek részt, így a magasabb szintű alkotások létrehozására tudjuk ösztönözni őket. Itt is bátran kell nyúlni a differenciálás módszeréhez, hiszen az alapfok évfolyamain eltérő lesz a művészi kifejezőképességek elsajátításának mélysége. A Közoktatási Törvény 115.§ szerint az alapfokú művészetoktatásban résztvevő tanulók térítési-, vagy tandíjat kötelesek fizetni. Ennek mértékét a törvény 117.§ határozza meg. A térítési- és tandíj befizetésére vonatkozó rendelkezéseket intézményünk házirendje tartalmazza a hatályos jogszabályoknak megfelelően.
1.13. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei. Nevelőink az oktatási miniszter által hivatalosan tankönyvvé nyilvánított nyomtatott taneszközöket használják. A szükséges taneszközöket a tanszakvezető a képzést irányító igazgató helyettessel a központilag elfogadott irányelvek szerint határozzák meg. A kötelező taneszközökről az év elején tartott szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket. Kiválasztás elvei:
Több éven keresztül használható legyen Lefedje a tantervi követelményeket Szakmailag magas színvonalú és hibátlan legyen Tegye lehetővé a korszerű oktatást
Tartalmi megfelelés
Fedje a tanterv tantárgyi anyagát Legyen egymásra épülő Legyen fejlesztés központú Szemléltető anyaga legyen igényes
Formai megfelelés Nyelvi megformáltsága igazodjon a tanulók életkorához Legyen áttekinthető szerkesztésében és jelrendszerében Ábrakészlete segítse a megismerés folyamatát 1.14.Záró rendelkezések Az alapfokú művészeti oktatás pedagógiai programjának záró rendelkezései megegyeznek az általános iskola ilyen irányú rendelkezéseivel.
2. Alapfokú Művészeti Oktatás Helyi Tanterve 2.1.Képző – és Iparművészeti ág 2.1.1. Célja és funkciói:
2.1.1.1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság – alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. 2.1.1.2.A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlődését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket és a különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. 2.1.1.3. A képző és iparművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában. 2.1.2. Általános fejlesztési követelmények és feladatok:
Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit. Ismertesse meg a kommunikáció művészeti formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására és készítse fel a tanult művészi eszközök alkalmazására. Készítse fel a tanulót: a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, a vizuális információk, közlemények megértésére, a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra,
a tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra, a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére, a kifejezési eljárások használatára, az élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére, a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására, a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére, a vizuális önkifejezésre, alkotásra, a tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére, tervezésre, konstruálásra, a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére, eszközhasználatra, anyagalakításra, a baleset- és munkavédelmi előírások betartására, tárgykészítésre, környezetformálásra, a kézműves tevékenységek gyakorlására, a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére, a rendeltetés – a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére, a mindennapok, a természet szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására, a vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére, a műelemzési eljárások alkalmazására, Tegye lehetővé: a néphagyomány, a népi kultúra élményszerű megismerését. Alakítsa ki a tanulóban: az esztétikum iránti igényt, az esztétikai élményképességet, az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. Fejlessze a teremtő képzeletet és az improvizációs készséget.
2.1.2.1. Tantárgyak, óraszámok 2.1 Képző- és Iparművészeti ág:
Képzőművészet tanszak
Tantárgyak Előképző 1. 2. 2 2
Vizuális alapismeretek Rajz – festés – mintázás Műhely előkészítő, Műhelygyak. 2 Összesen: 72 Összesen-év
2 72
1.
Évfolyamok Alapfok 2. 3. 4.
5.
6.
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
4 144
4 144
4 144
4 144
4 144
4 144
2011.szeptember 1-től kifutó rendszerben. Tantárgyak
Évfolyamok Előképző
Alapfok
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Vizuális alapozó 2 gyakorlatok
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2 2
2
2
Grafika és festészet alapjai Vizuális alkotó gyakorlat Összesen:
2
2
4
4
4
4
4
4
Összesen-év
72
72
144
144
144
144
144
144
2011.szeptember 1-től felmenő rendszerben. 2.1.3.Vizuális alapismeretek
2.1.3.1. A program célja: Az alapfokú művészetoktatás 8 évfolyamán résztvevő tanulók számára a program a következő cél- és feladatrendszert határozza meg: a látás és látványértelmező képesség fejlesztése, a látványértelmezésben szerepet játszó tényezők tudatosítása, a megjelenítő és a kompozíciós képesség fejlesztése, a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése: - az elemzés, - az elvont gondolkodás, - a képi gondolkodás, a plasztikai és a síkművészeti technikák készségszintű elsajátítása, az egyes festői és szobrászi technikák, valamint a médiaművészet (intermédia) megismerése, alkalmazása, a művészettörtének nagy korszakainak ismerete, a vizuális kifejezőkészség fejlesztése 2.1.3.2. Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje: a rajz-festés-mintázás alapelemeit, a vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét, a tervezéstől az alkotásig tartó kreatív folyamat részeit, a plasztikai, rajzi, festészeti technikák alkalmazásának módjait, a sík és tér törvényszerűségeit a képzőművészet világában, Legyen képes: a látványt értelmezni, a kompozíciós ismereteket alkalmazni, a síkban és térben alkotásokat létrehozni, a művészettörténet nagy korszakait ismertetni. 2.1.4. Előképző 1-2. évfolyam (Intézményünkben ez főleg az általános iskolások 1-2. osztályában valósul meg) Az előképző célja:
Az általános vizuális alapismertek elsajátítása, a tanulók kreatív képességeit fejlesztő program beindítása. A vizuális alapismereteken alapuló célszerű tevékenységsorok munkafolyamatainak kialakítása a tanulókban. Környezetük esztétikájának felfedezése, az alkotásra nevelés folyamatának megalapozása. Az előképző feladata: a kreatív munkára és gondolkodásra nevelés, az általános vizuális alapismeretek, és az ezekkel való munkálkodás elsajátíttatása a színek, formák, felületek és tömegek alapvető törvényszerűségeinek megismertetése és játékos módon való feldolgozása, alapvető formaelemzés gyakoroltatása, rajzi eszközökkel, képzőművészeti anyagokkal való ismeretek mélyítése, az arányok, a kompozíció, a tér és sík alapvető fogalmi ismeretének és az ezekkel való alkotó-játékos munkának a kialakítása, önálló véleményalkotás, az önértékelés kialakítása, az egyéni és csoportos alkotómunka alapelemeinek jártasságszintű elsajátíttatása, az örömteli alkotómunkára való felkészítés. 1. évfolyam Óraszám: heti 2 óra Összesen: 74 óra (37hétre) Részei: Vizuális alapismeretek (Az előképzősök komplex művészeti tantárgya) Tartalom: Ismerkedés a tanulókkal: Az óvodában már megismert képi-plasztikai kifejezőeszközök használatának felmérése élményrajzok alapján. Élménykifejezés: Érzelmek kifejezése, megjelenítése a, öröm (győztem, születésnapon…..) b., bánat (veszítettem, rossz jegyet kaptam…) c, félelem (megijedtem…) Színek hangulati szerepének felhasználása a, méret b, tiszta színek c, a kép központi alakjának kiemelése Technika: zsírkréta, színes ceruza, filctoll
Ismerkedés a képi kifejezés alapelemeivel: Pont, vonal, folt megismerése. Játékos gyakorlatok: - ponttal (sűrűsödés, ritkulás – esőcseppek) - vonallal (sűrűsödés, ritkulás, vékony vonal, vastag vonal, rövid – hosszú (szalmakötegek) - folt (kicsi-nagy, fekete-fehér) Technika: grafitceruza, tusrajz, papírtépés, ragasztás, papírhajtás Műalkotások bemutatása: Őskori barlangrajzok Josef Kleibl: Ádám nyomában c. könyve poentilista képek Victor Vasarely vonalas jellegű képei Ismerkedés a kiemeléssel, a lényegmegragadással: jellemvonások felismerése képekről hasonlóság, azonosság, különbözőség észrevétele karakter kifejezése arányok torzításával Technika: plasztikai feladatok A tér felfedezése: A képmezőben való tájékozódás és annak gyakorlati alkalmazása Téri szituációs feladatok végzése építőkockával Irányfelmérés, külső és belső tér egyszerű viszonylatainak megfigyelése és ábrázolása (előtér, háttér előtt, mögött) Irányok ábrázolásával kapcsolatos munkák készítése mesejelentekből. Technika: zsírkréta, tempera A tér ábrázolása: A tanult téri szituációk és arányok ábrázolása saját élmény alapján (állatokállatkertben, játszótéren, cirkuszban) Séta az állatkertben, játszótéren (termések és növények gyűjtése) Állatok rajzolása, formázása agyagból Technika: zsírkréta, pácok, monotípia, agyagozás 2. évfolyam
Óraszám: heti 2 óra Összesen: 74 óra (37 hétre) Részei: Vizuális alapismeretek (Az előképzősök komplex művészeti tantárgya) Az előző évi ismeret felmérése A méretek, arányok megértése, felismerése A tér érzékeltetése (takarások) Szubjektív színhasználat Meseillusztráció készítés: leporelló – kollektív munkával Technika: tempera, viaszolt festékrétegbe karcolás Műalkotások bemutatása: egyiptomi képek (takarások, kiterített tér) A szerkezet felfedezése Szerkezettel kapcsolatos feladatok (rész-egész, folyamat, kezdet, vég, sorrend) gyakorlati alkalmazása tematikus munkán (pl. szüret) Technika: filctoll, papírdúc, papírvágás, -ragasztás Portré és alakrajz Önarckép készítése (emlékezetből vagy tükörből) Szüleim portréja (alapvető arányokra figyelemmel) Többalakos kompozíció alkotása (karácsonyi ünnepkör) Technika: grafitceruza, zsírkréta, kollázs A sík és tér Sík és tér fogalmának gyakorlati megismerése Maszk rajza, maszk készítése Témakör: farsangi népszokások (busójárás) A külső tér megfigyeltetése séta során Vázlatok készítése épületekről Játékos épülettervezés felhasználásával)
(papírplasztika,
makett
készítése
vegyes
A térből szerzett ismeretek felhasználása kollektív munka során (az utcán) A feladatsorban javasolt technikák: zsírkréta, pasztellkréta, tempera, agyag A színek kifejező ereje: A színek hangulati hatásának felhasználása Komplementer színpárok, színárnyalatok, tört és tiszta színek megismerése
anyagok
Gyermekversekhez, mesékhez díszlet és báb készítése Dramatizálás Kiállítás, Múzeumlátogatás Minimum követelmény A tanuló legyen képes: A vizuális alapelemeket (pont, vonal, sík, folt, felület irány, tér kontraszt) felismerni és alkalmazni, megfigyeléseit, élményeit egyszerű tárgyak, rajzok, festmények formájában megörökíteni, a színek hangulatkeltő erejét alkalmazni. Ismerje és legyen képes alkalmazni a kiemelést, az anyag, forma, funkció összefüggéseit, az időbeliség képi kifejezésének néhány lehetőségét, önállóan (tanári korrektúra mellett) a megismert technikákat. Legyen képes a megismert műalkotásokról és a környezetükben lévő tárgyakról (tanári segítséggel) véleményt mondani. 2.1.5. Alapfok Óraszám: heti 4 óra Összesen: 148 óra Részei: Rajz – festés – mintázás Műhelyelőkészítő
2 óra 2 óra
Az 1-2. évfolyam tanítási céljai Ismertesse meg a tanulókkal a vizuális nyelvrendszer alapjait, az ábrázolás alapvető törvényszerűségeit, az ábrázolási konvenciókat, a művészettörténet néhány fontos (kezdeti) korszakát és e korszakokban alkalmazott alkotó módszereket. Feladatai: Ismertesse meg az egyes témák, témacsoportok anyagokkal történő változatos feldolgozását, a képzőművészet nyelvi, kifejezési módjainak néhány törvényszerűségét. Segítsen ismereteket szerezni. - az absztrakció fogalmáról, a vizuális kommunikáció (képi jel-jelentés) összefüggéseiről és alkalmazásáról. Alakítsa ki a tanulókban
a tárgykultúra és a művészeti alkotások értékeit felismerő képességet, az igényt az önálló alkotómunkára. 1. évfolyam Óraszám: heti 2 óra Összesen: 72 óra Részei: Rajz – festés – mintázás Formai felfedezések A természeti és ember alkotta környezet esztétikai szempotú vizsgálata Közvetlen élmények elemzése, motívumgyűjtés (gyűjtögetés) A forma (természeti, mesterséges) egészének és részeinek kapcsolata Jellemző nézetek, karakter megjelenítése vonalképző eszközökkel A formák csoportjának kompozíciós megoldásai a kiemelés, sűrítés alkalmazásával (lavírozott tus, -pác eljárás) A feladatokhoz, problémákhoz kapcsolt műalkotások elemzése Mintázás. Plasztikai minőségekben (ritmus, textúra, pozitív-negatív) gazdag felület létrehozása agyaglapon nyomhagyással Az írás és a nyomtatás története a mezopotámiai kultúrától kezdődően Különféle anyagokból (természeti, mesterséges) kollográfia készítése a fektúrák kontrasztjával Színek kölcsönhatása Művészeti élmények (színház, tánc, mesék) feldolgozása színes kompozícióban, színkontrasztok, színharmóniák alkalmazásával (pasztell, tempera, kevert technikák megoldásaival) Saját élmény kifejezése képsorozattal a feladathoz kapcsolt műalkotások elemzése nyomán, szubjektív szín-, térábrázolás lehetőségeivel Mesehős portréja a színek kifejező erejének alkalmazásával (vidámság, bánat, félelem) Forma és mozgás Portré. Karakter ábrázolása a mimika, groteszk lehetőségeivel Mozgásváltozás, mozdulat, egyszerű mozgássor elemzése, megjelenítése Vonalas ábrázolás közvetlen élmény (mozgásos szituációk, film, fotó) alapján A forma felépítése, formatömegek megjelenítése ecsetvázlattal, színfoltokkal (álló-, guggoló, több-kevesebb figura, árnyképek)
Szobrászati alkotások elemzése, kiállítás-látogatás A téli ünnepkör néhány eleme (hagyományok, szokások) Több figurás kisplasztika mintázása ünnepkörökhöz kapcsolódóan (Betlehem, regölés) Az anyagszerűség követelményeinek megtartása, ragasztás agyagpéppel Játékkonstruálás, agyag-kerámia fejű bábok, babák textil és más anyagok alkalmazásával Ember és terek Épített terek, helyi építészeti (műemlék) alkotások megfigyelése, építészeti motívumok gyűjtése (vázlatok). Síkjellegű városképi kompozíciók készítése sötét-világos folt redukcióval, kontraszttal Tus és szénrajzok nagyobb méretben Plasztikai megjelenítés papír és más anyagokkal Térplasztika illusztratív tartalommal (labirintus) Nagyméretű színes képi kompozíciók, csoportmunkával szubjektív szín- és térhasználattal, az alkalmas technika megválasztásával Minimumkövetelmény A tanuló ismerje és legyen képes alkalmazni - a síkbeli ábrázolás alapvető elemeit, - a különböző rajzi és festészeti technikákat (tus, szénrajz, vízfestés, tempera). Legyen képes vizuális élményeit megörökíteni. 2. évfolyam Óraszám: heti 2 óra Összesen: 72 óra Részei: Rajz – festés – mintázás Természeti motívumok Növények (fák) formája, szerkezete, színei, a forma és színkarakterek (színes ceruzák, kréták, akvarell technika) Tematikus feladatok a tanulmányok felhasználásával Életfa motívum megjelenítése (népmesék, legendák, mítoszok alapján), sgraffito jellegű viaszos technika alkalmazása Átírás képi igénnyel, egyéni, esztétikusan formált kifejezéssel (színes tussal) Növény és állat tanulmányok, illusztrációk különböző művészeti korokból különböző kultúrákból
A mítoszok, legendák álltai Fantáziára épülő illusztratív feladatok Állatok ábrázolása közvetlen élmény alapján Mozgás, arány, formatömeg érzékeltetése vonalrajzzal A mesék táltosai, paripái – alkotó képzelet és tanulmányok felhasználásával, figurális dombormű mintázása Kép, jel, jelkép, szimbólum A forma jele, a karácsony jelképei – dekoratív tervezés Mézeskalácsformák tervezése A mézeskalácssütés hagyományai, a mézeskalács díszítése Karácsonyi díszek szalmából A népi játék, a népi kézművesség néhány eleme Az emberi arc belső arányai, a karakter, a mozgás-változás, a mimika megjelenítése képi igénnyel Alakoskodások, szimbolikus tartalmak megjelenítése plasztikában Viselhető maszk készítése torzítással, szimbolikus tartalommal, plasztikai minőség, grafikai minőségek alkalmazásával ( papír-, gipszmasé, agyag) A képzőművészet és társművészetek (színház, irodalom, zene, tánc) kapcsolata Testfestés, maszk, jelmez, díszlet készítése Forma, tér, szerkezet A különböző korok szerkezeti találmányainak vizsgálata Konstruálás, különböző szerkezetek készítése többféle anyag felhasználásával (pálcák, drót) Néhány egyszerűbb szerkezet képi síkredukciója Képzelt gépek, szerkezetek, emberszabású konstrukciók színes kompozíciói, csoportmunkában, nagy méretben, illusztratív tartalommal Kiállítás látogatás (műfajok felismerése) Minimumkövetelmény A tanuló rendelkezzen alapvető formaismerettel. Tudja alkotó módon alkalmazni ismereteit a képi, rajzi, plasztikai kifejezésmódokban. Ismerje és alkalmazza a síkbeli ábrázolás alapelemeit. Legyen képes egyszerű rajzi, festészeti technikák alkalmazására. Tanári segítséggel legyen képes egyszerű beállítások képi, plasztikai bemutatására, a mesék, történetek, irodalmi művek képi megfogalmazására. A 3-6. évfolyam tanítási céljai
Ismertesse meg a különféle képzőművészeti technikák gyakorlásához szükséges eszközök és anyagok használatát. Alakítsa ki a tanulókban - a rajzi, képi, plasztikai nyelv segítségével gondolataik önálló, alkotó módon történő kifejezését, - a csoportos és egyéni kreatív tevékenységek számos formáját, - a kritikai véleményformálás igényét és képességét, mely a saját és mások alkotásainak megítélésében segítségükre válhat, - a művészet iránti érdeklődést. Feladatai - a látvány értelmezésének fejlesztése - az ebben szerepet játszó tényezők (formai és tartalmi elemek) megismerése - az elvont gondolkodás (absztrakció) szerepének felismerése és alkalmazása munkáikban - a sűrítés, és felbontás, mint alkotói (komponálási) eszköz ismerete és alkalmazása - a képi kifejezés összefüggéseinek felismerése és alapszintű alkalmazása - a művészettörténeti ismeretek tudatos beépítése az alkotó tevékenységbe. 3. évfolyam Óraszám: heti 2 óra Összesen: 72 óra Részei: Rajz – festés – mintázás A síkból a térbe Emelkedő forma grafikai, színbeli, plasztikai és egyéb feldolgozása. A vizuális alapelemek (pont, vonal, folt) virtuális (képzelt) térbe történő elmozdulásai Játék a vonallal a sík és tér határán Térábrázolási rendszerek Térábrázolási rendszerek feldolgozása a művészettörténet nagy korszakain keresztül, műalkotás-elemző órák segítségével Őskor, Egyiptom, Mezopotámia, görög, római Tér és idő feldolgozása Saját élmény, munkafolyamat megjelenítése képsorozattal Teljes síkba forgatás, mitologikus terek építése, megrajzolása axonometrikus formában Technika: tempera, tollrajz Statika és dinamika
Statikus és dinamikus kompozíciók fejlesztése, alá-fölészervezés, nagyságrendi kiemelések természetes és mesterséges formák, saját élmény és illusztrációs feladatok segítségével A kompozíciós elemek szerepe Technika: tollrajz, festés, kollázs, nyomatok, plasztika Vonal, folt, szín A vonal, folt és szín formaképző szerepének vizsgálata szabad témaválasztás alapján A természetes és mesterséges környezet, a hagyományos népi életmód eseményeinek feldolgozása Archaikus kultúrkincs Az archaikus kultúrkincs és évszakhoz fűződő népi hagyományok kép, plasztikai és grafikai feldolgozása Teremtésmítoszok, Gilgames eposz, görög mitológia Minimumkövetelmény A tanuló ismerje és használja a sík és tér alapelemeinek rendszerét. Tudjon bánni a grafikai eszközök közül a tollal, krétával. Ismerje a 12 fokú színskálát és tudja azt képek elkészítésénél alkalmazni. Ismerje az emberiség mítoszainak néhány fontos művét és legyen képes ezzel kapcsolatos művek elkészítésére. Tudja és ismerje a vonal, folt, szín képalakító szerepét. 4. évfolyam Óraszám: heti 2 óra Összesen: 72 óra Részei: Rajz – festés – mintázás Szín-világ Szín-világ a monokróm színhasználattól a komplementer színpárokig Egy főszínre hangolás, főszín és elsődleges keverésszínei Tiszta színekből és szürkékből építkező kép Három főszínre hangolt kép Magában való színkontraszt , színezet kontraszt Komplementer színpárok Szín és tér, színes tér – színes plasztikák Spirál és hullám
Természetes és mesterséges formák szerkezeti, látvány utáni és élményszerű feldolgozása Képi (olajpasztell, tempera, fotó, montázs, kollázs), grafikai (metszet, tollrajz) és plasztikai (gipsz, agyag) feldolgozás Műalkotás elemzés Összehasonlító műelemzés az ókeresztény kortól a XX. sz. elejéig Az elemzés és feldolgozás az évfolyam feladataihoz kötődik Életképek Életképek és térábrázolási rendszerek Korok ünnepeinek és hétköznapjainak megjelenítése a megismert ábrázolási rendszerek segítségével Képi, grafikai, plasztikai, fotó, videó feldolgozások, életképek, jelmezek, díszletek Mondák, eposzok Mondák, eposzok illusztrációs feldolgozása, képi megjelenítése (Biblia, Arthus mondakör, Mahabharáta – Szávitri története, a csodaszarvas monda) Főhős és mellékszereplő viszonyának kompozíciós érzékeltetése Ikonszerűség és epikus előadásmód Zárt formájú kompozíciók
Minimumkövetelmény A tanuló ismerje a szín téralakító szerepét a monokrómiától a komplementerekig. Legyen képes mesterséges és természetes formák szerkezeti rajzának elkészítésére, a bennük rejlő dinamika felismerésére. Legyen képes illusztrációs munkák készítésére. 5. évfolyam Óraszám: heti 2 óra Összesen: 72 óra Részei: Rajz –festés – mintázás Szerkesztések Az axonometria, perspektíva, rekonstrukció tapasztalati úton történő megismertetése Testmodellek
Az egyszerű és összetett forgástestektől a zárt és nyitott szögletes testekig Modellezés, származtatás, nézőpontváltás, vonal értékek Technika: ceruza és szénrajz Drapériák, egyszerű csendéletek Színproblémák: lokál, valőr, reflexek, színredukció, monokromitás Megvilágítási feladatok Telifény, szemből világítás, ellen- és súrolófény (rajz, festés, fotó…) A reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus és a romantika Kompozíciós módszerek, a tér illúzionisztikus megjelenítése A műfajok születése A megismert művészettörténeti korok műveinek felhasználásával parafrázisok készítése (portré, csendélet, tájkép) Minimumkövetelmény A tanuló ismerje a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, tudjon azok segítségével egyszerű és bonyolult testcsoportokat ábrázolni. Legyen képes a színdinamikai ismeretei felhasználásával önálló képek elkészítésére. Ismerje és tudja alkalmazni önálló munkáinál a plasztikai szabályokat, negatív-pozitív formákat. 6. évfolyam Óraszám: heti 2 óra Összesen: 72 óra Részei: Rajz - festés –mintázás Nézőpontváltás Természeti formák és drapériák együttes megjelenítése, kompozícióba rendezése Nézőpontváltás A kompozíció és a látványábrázolás szempontjai Festés, rajzolás (tempera, akvarell, pasztell, ceruza, kréták, toll, szén) A portré Portré készítése élő modellről Szerkezeti és arányrend A fej mozgásban Nézőpontváltások, tónusos ábrázolás (képi igénnyel) A portrérajzolás kánonjai
Az emberi alak Alak vázolása, arányai, térbeli helyzetének, mozgásának felismerése és feldolgozása Kroki, szerkezeti rajz, résztanulmányok (kéz és láb) Rajzi, plasztikai munkák Játék a műalkotással (összevetések) Impresszionizmus, századelő, törzsi kultúrák, fauve, a XX. sz.-i izmusok, avantgarde, neoavantgarde Játék a műalkotásokkal (belenyúlás, átalakítás, montázsok) A megismert művészettörténeti korszakok kreatív feldolgozása képi, plasztikai eszközökkel Szintézis – mestermunka Önálló alkotás létrehozása személyes vagy irodalmi élmény alapján tetszés szerinti technikával az eddig megismert képzőművészeti témák, feladatok és technikák segítségével. Minimumkövetelmény A tanuló ismerje és használja a jártasság szintjén a képi, plasztikai, grafikai technikák alapelemeit. Sajátítsa el és használja az ábrázolási konvenciók alapformáit. Legyen képes önállóan a klasszikus emberábrázolás szabályainak alkalmazására (képi, plasztikai feldolgozás). Ismerje a művészettörténet nagy korszakait, legyen jártas a műalkotások elemzésében. 2.1.6. Műhelyelőkészítő és műhelygyakorlat Alapfok 1-6. osztály Óraszám: heti 2 óra Összesen: 72 óra Részei: Képzőművészet – grafika és festészet Műhelyprogram az alapfok évfolyamain A műhelyprogram célja: Az előkészítő szakasz vizuális alapismereteire, az alapfok rajz-festés-mintázás műveltséganyagára építve olyan műhelygyakorlat kialakítása, amely erősíti, kiegészíti a fenti tantárgyakban megszerzett ismereteket, jártasságokat, képességeket, és gyakorlati tevékenysége által lehetőséget teremt a tárgyalkotásra, környezetalakításra.
A tanulók vizuális élményképességére, képzetanyagára, képi gondolkodására építve olyan tárgyformáló tevékenység megvalósítása, amelyben fejlődik a kreatív tervező képzelet, az esztétikai érzék, a manuális és tárgyalkotó készség, a technikai érzékenység, a konstruáló és művészi képesség. A műhelyprogram feladatai: Olyan alapozó és speciális ismeretek, készségek biztosítása, mely lehetővé teszi a fenti célok megvalósulását. A műhelyprogram feladata, hogy ismeresse meg a tanulót: a választott műhelytevékenység anyagaival, eszközeivel, a tárgykészítéshez szükséges tervezési folyamatokkal, a tárgykészítés alapműveleteivel, technikáival, munkavédelmével, a díszítés eszközeivel, lehetőségeivel. Alakítsa ki azokat a speciális ismereteket, amelyek elsajátítása által képes lesz meghatározott célú és funkciójú tárgyak készítésére. A műhelymunka módszerei: Az alkotóképesség kialakítása a személyiségfejlesztés napjaink pedagógiájának kiemelt feladata. A gyermek alkotóképessége, életkori sajátosságánál fogva, legjobban játékos tevékenységgel alakítható. A képzés során olyan ismereteket kell adni, amelyet a későbbi élethelyzetekben aktivizálni tud, olyan magatartásformát kell kialakítani, hogy ki tudja hozni magából azokat az értékeket, amire szüksége van. Olyan helyzetekre és gyakorlatokra van szükség, amelyek a gyermek kíváncsiságát, játékosságát, önállóságát, sablonoktól eltérő attitűdjét, sokirányú érdeklődését, érzékenységét, beleélő készségét megmozgatják, melyek elősegítik az élmények, az információk, tapasztalatok, ítéletek gazdagodását, az esztétikai érzékenység kifinomodását, a megjelenítő, konstruáló, környezetalakító, önkifejező, problémamegoldó képesség kifejlődését. Biztosítja a felfedezés, a siker örömét, a művészethez vezető utak személyes bejárását. A műhelyválasztás: Az alapfok első és második évfolyamán a tanuló az intézmény lehetőségeihez mérten fél-fél éves váltásban más-más tanszakok (műhelyek) tananyagával ismerkedhet meg a műhely előkészítő során. A kétéves műhely-előkészítő után történhet meg a tényleges műhelygyakorlat, a tanszakválasztás. Követelmények: A tanuló az alapfok végén ismerje: az adott szakáig legjelentősebb alkotásait,
legyen jártas:
legyen képes:
a tartalom és forma összefüggéseit, a tárgyformáló tevékenység anyagait, eszközeit, a tervezés, kivitelezés műveleteit, az alkotás módszereit, a díszítés eljárásait, a kifejezési módokat és lehetőségeket, a szín- és formarendezés alaptörvényeit,
a formaelemzésben, a tárgyértelmezésben, a díszítménytervezésben, a kifejezési eszközök személyes jellegű használatában,
elméleti és gyakorlati ismereteinek alkalmazására, a forma jelentést hordozó funkcióinak megismerésére, a leendő tárgy elképzelésére, megtervezésére, a munkafázisok megállapítására, a legalkalmasabb anyagok megválasztására, a tárgyformáló eszközök használatára, az anyagok formálására, egyszerű tárgyak készítésére, a balesetmentes munkavégzésre, az elvégzett tevékenység értékelésére.
II. Műhelyprogram a továbbképző évfolyamain A műhelymunka célja: A választott műhelygyakorlat tanításának célja, hogy azt az alapfokú képző- és iparművészeti művészoktatási intézmény tantárgyainak, (rajz-festés-mintázás, művészettörténet) műveltséganyagával közösen fejlessze: a vizuális megismerő, megjelenítő, kifejező, alkotó képességeket, a látást, a kézügyességet, a technikai érzéket, a kézműves konstruáló, tárgytervező-alakító készségeket, az esztétikai érzékenységet, ítélőképességet, a helyzetfelismerő, véleményalkotó, problémamegoldó képességeket. A műhelygyakorlat célja:
a tapasztalásra épülő, tevékenységbe ágyazott készség és képességfejlesztés, az értelmi és érzelmi gazdagítás, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő tehetséggondozás a sokoldalú személyiségfejlesztés
A műhelygyakorlat célja, hogy a tanulók gondolataikat, elképzeléseket a vizualitás, a tárgyformálás eszközeivel meg tudják jeleníteni ismerjék a választott műhely elméleti és gyakorlati tudnivalóit, esztétikai és technikai lehetőségeit, rendszerezzék, alkalmazzák a megszerzett ismereteiket, legyenek képesek tervezésre, kivitelezésre, tárgyalkotásra. A művészeti iskola tevékenysége járuljon hozzá, hogy a tanulók életkoruknak és képességüknek megfelelő vizuális műveltségre tegyenek szert, hogy képesség váljanak ezen ismereteik felhasználására a mindennapi életben és a továbbtanulásban. A műhelymunka feladatai: A tárgyalkotó műhelymunka feladata, hogy a tanulót ismertesse meg: a választott tárgyalkotó tevékenység jelentőségével, helyével, szerepével, alkalmazási lehetőségével a választott tevékenység eszközeivel, anyagaival, technikáival, formanyelvével, konvencióival, a tervezés, dokumentálás módszereivel, a forma-díszítmény, az anyag-forma-technika-funkció-rendeltetés, hasznosság-szépség, életmód-tárgy-stílus összefüggéseivel. Keltse fel a tárgyi világ, a környezet iránti érdeklődést. A tárgyalkotó műhelymunka alakítsa ki: a szerszámhasználó, anyagalakító jártasságokat, a tárgytervező-kivitelező-alkotó képességeket, a munkaszervezés, ellenőrzés, eredményértékelés módszereit. A képességeket olyan szintre fejlessze, hogy elképzeléseiket tárgyiasult formában meg tudják jeleníteni. Követelmények A tanuló ismerje a választott műhelygyakorlat:
fogalmát, műfaját, szerepét, jelentőségét, alkalmazási lehetőségeit, a legjelentősebb alkotásait, alkotói, műhelyeit, a fejlődés szakaszait, technikai vonulatait, a kifejezés, megjelenítés eszközrendszerét, anyagait, az anyagalakítás eszközeit, eljárásait, technikai műveleteit, a felhasználás, feldolgozás, bemutatás lehetőségeit, a formázás, díszítés módjait, az anyag, forma, funkció összefüggéseit
A tanuló legyen jártas a választott műhelygyakorlat:
kifejezési eszközeinek megismerésében, azok felhasználásában, a műfaj követelményeinek megfelelő átfogalmazásban, átírásban, a tervezés nyelvi eszközeinek, értelmező ábráinak alkalmazásában, a díszítés technikai műveleteiben, a kifejezés hagyományos és újszerű technikában, az egyéniségnek megfelelő: anyag, eszköz, formálástechnika, alkotói módszer, forma- és motívum megválasztásában, kivitelezésében. A tanuló legyen képes a választott műhelygyakorlat: folyamatainak, alkotásainak, tárgyainak megismerésére, legjellemzőbb vonásainak megragadására, a feladatnak megfelelő megjelenítési gondolatközlési, átírási gyakorlatok, tér, forma- és színtanulmányok, szerkesztési eljárások, modellek, makettek készítésére, a tervezési folyamatok önálló megoldására, a forma- díszítmény, forma- funkció összhangjának megteremtésére, a célnak megfelelő: kifejezési eszközök, anyagok, technológiák, eljárások, anyagmegformálás, alakítás megválasztására, a szerszámok, eszközök balesetmentes, szakszerű használatára, a tervszerű, igényes munkavégzésre. A képző- és iparművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei Kiemelt kompetenciák a képző– és iparművészeti oktatás területén A kiemelt kompetencia területek a vizuális művészeti alkotótevékenység által a személyiség fejlesztését, az önkifejezés kibontakoztatását segítik. Olyan tulajdonság–együttest alakítanak ki, amely lehetővé teszi a változó élethelyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást, a probléma felismerést, a probléma megoldást. Bemeneti kompetenciák: iskolai előképzettség nem szükséges Szakmai kompetenciák A környezet által közvetített üzenetek befogadása A környezet által közvetített üzenetek értelmezése Tervezési készség Alkotói magatartás Kreativitás Vizuális gondolkodás Vizuális kifejezőkészség Eszközhasználati készség Anyaghasználati készség
Komplex szemlélet Tudatos környezetformálás igénye Biztonságos munkavégzés képessége Az esztétikum iránti igény és befogadóképesség Problémaérzékenység Véleményformálási képesség Személyes kompetenciák: Nyitottság Fejlődőképesség Önállóság Önkifejezés Rugalmasság Érzékenység Kísérletező kedv Interaktivitás (személyközi kapcsolatok aktivitása, kooperáció). Társas kompetenciák: Motiválhatóság Empatikus készség Együttműködési készség Kezdeményezőkészség Segítőkészség Módszerkompetenciák:
Figyelemösszpontosítás Gyakorlatias feladatértelmezés Ismeretek helyénvaló alkalmazása Következtetési képesség Kreativitás, ötletgazdagság Módszeres munkavégzés
A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni.
A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és gyakorlati tudása. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben az nem, felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsgatantárgyak – Műhelygyakorlat – Vizuális alkotó gyakorlat A fentieken felül szabadon választható vizsgatantárgy: – Művészettörténet – Népművészet A szabadon választható vizsgatantárgyak esetén a mûvészeti alapvizsga és záróvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. A szabadon választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – helyezést ért el vagy a versenyfelhívásban meghatározott teljesítményi szintet teljesítette. Ha a tanuló már rendelkezik a képző– és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga– vagy záróvizsga–bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható a vizuális alkotógyakorlat főtárgyból. A műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön–külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsga tantárgy végső eredményének a meghatározásában a műhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból
elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. KÉPZÕMÛVÉSZETI TANSZAK Vizuális alapozó tanszak A vizuális alapozó gyakorlatok célja az érzékelés, a befogadó készségek fejlesztése. A művészettel való játékos ismerkedésen keresztül a pozitív lelki tulajdonságok gyarapítása, az esztétikai érzékenység, a nyitottság kialakítása. A kifejezéshez, alkotáshoz szükséges képességek fejlesztése. Az alapozó gyakorlatok feladata az alkotói képességek fejlődéséhez való hozzájárulás komplex, játékos, élményszerű művészeti tevékenységek által. Előképző évfolyamok 1–2. évfolyam Fejlesztési feladatok – A közvetlen érzéki tapasztalás (hallás, látás, tapintás) útján megszerzett élmények képi, plasztikai feldolgozási képességének fejlesztése. – A természeti és tárgyi környezet szépségeinek felfedeztetése. – A hagyományok élményszerű megismertetése. – Egyszerű kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása: – Az arányok, színek, formák, felületek, tömegek és a tér felfedeztetése játékos tevékenységeken keresztül. – Az önkifejezés változatos formáinak megismertetése. – Az egyéni és csoportos alkotómunka alapelemeinek elsajátíttatása. – Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. Kreatív munkára és gondolkodásra nevelés. Tananyag Feladatcsoportok Érzékszervi tapasztalások – Színek, formák, hangok megfigyelése, hasonlóságaik észrevétele – Hangokkal, mozgással, látvánnyal való analogikus játékok – Dramatizálással, mozgással, hanggal érzelmek, élmények kifejezése – A ritmus és a megélt mozgás vizuális megjelenítése Vonal, forma – A vonal és a folt megjelenési formái a valóságban és a képzőművészetben – A forma gazdasága – Pont–, vonal–, folt– és formaképző játékok Felületek – A környezet felületeinek megismerése élményszerű tapasztalatok biztosításával – Felületképzési játékok síkban és plasztikában változatos anyagokkal Méretek és arányok
A méretek és arányok érzékletes megtapasztalása (kisebb, nagyobb; hosszabb, rövidebb, sovány, kövér) – Játékos arányváltó feladatok A színek világa – A színek hangulati hatásának átélése, alkalmazása – Színkeverési játékok Téri élmények – A sík és a tér megtapasztalása – Térjátékok (kinn, benn fent, lent). Zárt és nyitott terek – Téri élmények rajzi, plasztikai megjelenítése Idő élmények – Az idő múlásának és a változás megtapasztalása – Eseménysort kifejező képsorozat, leporelló készítése – Egyszerű animációs játékok Mese és valóság – A mesebeli világok, lények, történések síkban és plasztikában – Környezetünk formái, szereplői sík és plasztikus formában Tárgykészítés – Játékok, használati és ajándéktárgyak létrehozása (mézeskalács, textilfonatok, papírhajtogatások, papírdombormű, agyag– vagy gipszfigurák) – Hagyománytárgyak készítése Vizuális alkotó gyakorlat A vizuális alkotó gyakorlat célja a tanuló egyéni, kreatív személyiségjegyeinek előhívása, az ismeretek, élmények feldolgozásának segítése, a pozitív lelki tulajdonságok megerősítése a képi emlékezet és képzelet gazdagításával, a vizuális gondolkodás és kifejezőkészség fejlesztésével, valamint az esztétikai érzékenység és befogadó készség kialakításával. A tantárgy feladata a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, erős belső motivációra épülő, változatos alkotó folyamatok biztosítása, melyek lehetővé teszik a csoportos és egyéni kreatív tevékenységformák megismerését, feltárják az értékmegőrzés, értékteremtés lehetőségeit, kialakítják a formák, színek használatában való jártasságot. Az egyes témák, témacsoportok változatos feldolgozása, a különféle képzőművészeti technikák gyakorlásához szükséges eszközök és anyagok használatának megismertetése, a népművészeti és művészettörténeti ismeretek aktív beépítése az alkotó tevékenységbe. A baleset–, munka– környezet és tűzvédelmi szabályok betartatása. Alapfokú évfolyamok
1. évfolyam Fejlesztési feladatok – Az alapvető képzőművészeti technikák segítségével a látvány és jelenségek befogadására, értelmezésére való ösztönözés, gondolatainak, terveinek képi vagy plasztikai megoldásán keresztül. – A művészeti tevékenységekhez szükséges eszközhasználat, anyagalakítás megismertetése kép és tárgykészítés vagy egyéb alkotófolyamat végig vitelével. – A tanuló figyelmes, kitartó munkavégzésének fejlesztése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök Különféle képző– és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Kézműves és népművészeti technikák Mesék jellegzetes történetvezetése Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Mesék, kalandos történetek – Egyéni fantáziára épülő illusztratív mesefeldolgozások – Elbeszélés vonalakkal, különböző vonalminőségek keresése – Vonalrajzos kompozíciók különféle alapformákban, hangsúlyos kontúrok alkalmazásával (ceruza, filctoll, zsírkréta és vízfesték) Színes világok megelevenítése – Kitalált történetek feldolgozása színes kompozícióban – A színek hatása, érzelmi ereje – Színkontrasztok, színharmóniák (színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák) Plasztikus figurák – A szereplők megjelenítése – mesehősök, állatfigurák (mintázás agyagból, gipszfaragás, papírmasé) – Figurateremtés, jellegzetes arányok, karakterjegyek – bábfigurák készítése Megszemélyesítés – Síkfigurák kialakítása (papírtépés, ragasztás, kivágás, festés) – Álarcok, maszkok, készítése (papír, gipsz, agyag, papírmasé) Mesék birodalma – A kiválasztott mesehősök környezetének feldolgozása különféle technikákkal (ceruzák, tollak, tusrajz) – A természeti és ember alkotta környezet modellezése, újrateremtése a fénymásolt elemek, motívumok segítségével – Hangulati elemek megjelenítése (vidám, mozgalmas, kopár, félelmetes) Varázslatos tárgyak, különös eszközök – Edények, eszközök kialakítása (agyagból, karcolt díszítéssel) – Az adott történethez kapcsolódó valós tárgyak, varázseszközök készítése
– A gyapjú–, a textilanyagok tulajdonságai, felhasználási lehetőségei – Különféle hagyományos kézműves technikák, díszítési módok alkalmazása – Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt Figura és mozgás – A történet szereplőinek megjelenítése ecsetvázlattal, színfoltokkal (álló–, guggoló, több–kevesebb figura, árnyképek) – Mozgás, mozdulat, mozdulatsor megjelenítése egyszerű animációs eszközökkel – Emberi figurák és állatfigurák mintázása – különféle mozdulatok megjelenítése Minta, jel, jelkép – A mintaképzés síkbeli és plasztikus módjai – Megőrzött nyomok az agyaglapon (üzenetek, lenyomatok készítése különböző eszközökkel) – A törzsi művészet mintakincse, motívumgyűjtés (sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba) – Papírkivágások – szimmetria, pozitív–negatív formák, ritmusok, sorminták – Fonások papírcsíkokkal, színes fonalakkal, zsinórokkal – Szám–, állati és növényi szimbólumok a mesék világában – Pecsétek, szerencsét hozó tárgyak, amulettek készítése (agyag, gipsz, talált, gyűjtött tárgyak) Időkerék – évszakváltások – Az évszakokhoz fűződő népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása – Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése – A népi kézművesség néhány jellegzetes eleme, technikája Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, – az alapvető ábrázolási technikákat, – az egyszerű kézműves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat. Legyen képes: – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, – vázlatok készítésére, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására, – ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére. 2. évfolyam Fejlesztési feladatok – A vizuális művészetek műfaji sajátosságainak, anyagainak és eszközeinek megismertetése a kézműves tárgyformálás egyes elemeinek, technikai fázisainak kipróbálásán keresztül. – Az alkotási folyamat során a képzelet, a tapasztalat és az emlékezet élményanyagának mozgósítása, az önkifejezés lehetőségeinek felfedeztetése. – A környezet által közvetített üzenetek befogadtatása, értelmezése.
– A tanuló egyéni, kreatív személyiségjegyeinek előhívása, az ismeretek, élmények feldolgozásának segítése. – A tanuló érdeklődésének felkeltése, fenntartása, kitartó munkavégzés képességének fejlesztése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Ábrázolás és tárgyalkotás az életkori sajátosságoknak megfelelõ, változatos alkotó folyamatokba illesztve A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok, eszközök csoportos és egyéni kreatív használata Az értékmegőrzés, értékteremtés lehetőségei A formák, színek használatában való jártasság Kézműves és képzőművészeti technikák Az egyes témák, témacsoportok többirányú feldolgozása A különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Népművészeti hagyományok, művészettörténeti érdekességek Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok – Elbeszélés vonalakkal – Hétköznapi történetek fő motívumainak megjelenítése – Feldolgozása különféle vonalrajzos kompozíciókban – Hangsúlyos kontúrok alkalmazása (ceruzák, tollak, tusrajz) – Leporelló készítése az egyes jelenetek összeállításával A színek érzelmi ereje – Saját élmények feldolgozása színes kompozíciókban – Színkontrasztok, színharmóniák alkalmazása (színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák) Plasztikus figurák – formai felfedezések – Kedvenc állatok – állatfigurák és figurális dombormű mintázása – Sosemvolt lények életre keltése (mintázás agyagból, gipszfaragás, papírmasé) – Agyagplasztikák, figurák készítése, díszítésük földfestékkel Szabadon formálható anyag – Ünnepek régen és ma – Személyes tárgyak, ünnepi ajándékok készítése különféle anyagokból – Az ünnep díszletei Tér és idő feldolgozása – Adott történet, valamilyen folyamat megjelenítése képsorozattal vagy egyszerű fázisrajzokkal (tempera, tollrajz) – Eseménynaptár – képsorozatok készítése monokróm és színes technikákkal – Az otthoni környezet modellezése agyagból. A tér átalakítása – A mi városunk – nagyméretű, színes kompozíciók, csoportmunkában (plasztikus megjelenítés papír, papírmasé és más anyagokkal) Minta, jel, jelkép – A mintaképzés síkbeli és plasztikus módjai – A magyar népművészet mintakincse – motívumgyűjtés
– Fonások hánccsal, színes fonalakkal, zsinórokkal – Növények stilizált megjelenítése (sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba) – Geometriai szimbólumok (négyzet, kör, felfelé – lefelé mutató háromszög, csillag, egymásba kapcsolódó körök) – Pecsét faragása, idolok, amulettek készítése (agyag, gipsz) A tárgykészítés folyamata – Ismerkedés a gyapjú–, a textilanyagok tulajdonságaival, felhasználási lehetőségeivel – Ünnepi jelkép megjelenítése nemezen (tarsolyfedőlap) – Különféle hagyományos kézműves technikák, díszítési módok alkalmazása – Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt – Ragasztóanyagok, ragasztási technikák megismerése – Ékszerkészítés gyönggyel és más természetes anyagokkal Évszakváltás – Az ünnepekhez fűződő népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása – Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése – A népi kézművesség néhány jellegzetes eleme, technikája – Változások az ünnepi szokások körében – páros képek készítése Megszemélyesítés – Én és a külvilág – Önarckép, jellegzetes arányok, karakterjegyek – Az önismeret útjai – az emberi arc arányai, a karakter, a mimika megjelenítése – Meglévő portréfotók felhasználása, nagyítása (ismétlõdések, átírások, fénymásolatok segítségével) – Alakoskodások – szimbolikus tartalmak megjelenítése az arcábrázoláson keresztül – Maszkok, készítése (papír, gipsz, agyag, papírmasé) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, – az alapvető ábrázolási technikákat, – az egyszerű kézműves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat. Legyen képes: – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, – vázlatok készítésére, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására, – ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére. 3. évfolyam Fejlesztési feladatok – Az ismeretek, élmények befogadásának, feldolgozásának segítése, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, változatos alkotó folyamatokba való bevonásával. – A csoportos és egyéni alkotótevékenységek formáinak megismertetésével a tanuló kreatív személyiségjegyeinek, pozitív lelki tulajdonságainak előhívása, megerősítése.
– A képi emlékezet és képzelet gazdagítása, az esztétikai érzékenység, nyitottság kialakítása. – A népművészeti és művészettörténeti ismeretek alkotó tevékenységhez kapcsolódó aktív beépítése. – A vizuális kifejezéshez, alkotáshoz szükséges készségek fejlesztése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Ábrázolási és tárgyalkotási ismeretek A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök Különféle képző– és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Népművészeti ismeretek, művészettörténeti érdekességek Kézműves és népművészeti technikák Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Elbeszélés vonalakkal – Legendás történetek megjelenítése, feldolgozása különféle vonalrajzos kompozíciókban – Hangsúlyos kontúrok alkalmazása (ceruzák, tollak, tusrajz) – Leporelló készítése az egyes jelenetek összeállításával A színek érzelmi ereje – Természeti erők megelevenítése színekkel, az adott jelenségek saját élményekre épülő (vagy színházra, táncra, mesékre támaszkodó) feldolgozása színes kompozícióban – Színkontrasztok, színharmóniák alkalmazása – A színek és alkalmazott technikák megjelenítő és hangulatközvetítő képessége (színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák) Plasztikus figurák – formai felfedezések – Figurateremtés, jellegzetes arányok, karakterjegyek felfedezése – Táltosok, paripák, félelmetes szörnyállatok – képzelet és előtanulmányok alapján (figurális dombormű mintázása agyagból, gipszfaragás, papírmasé) – Növények, termések formája, szerkezete, színei (színes ceruza, kréta, akvarell) Szabadon formálható anyag – Agyagedény formálása felrakással – Agyagplasztikák, állatfigurák készítése, díszítésük földfestékkel, bekarcolt mintákkal – Állatok ábrázolása emlékképek vagy közvetlen látvány alapján – tömeg, arányok, mozgás érzékeltetése Tér és idő feldolgozása – Természeti erők, különleges és félelmetes természeti jelenségek felidézése, megjelenítése képsorozattal (tempera, tollrajz) – Különböző kompozíciók készítése spirál– és hullámmotívum felhasználásával – A természet körforgása (olajpasztell, tempera, fotó, montázs, kollázs) Minta, jel, jelkép
– Életfa motívum, varázslatos növények megjelenítése népmesék, legendák alapján, (sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba, gipszbe) – Papírkivágások – szimmetria, pozitív–negatív formák, ritmusok, sorminták – A varrás, hímzés alapfogásai, formaalkotó és dekoratív szerepük – Egyéni fantáziára épülő illusztratív feldolgozások – Az elvonatkoztatás útja és célja – anyaggyűjtés – A tűz, víz, föld, levegő – szimbólumok a különböző kultúrákban – Sárga, narancs, piros, barna, lila, zöld, fehér, arany. Színszimbólumok használata (papírragasztás kivágott színes motívumok kompozícióba rendezésével) A tárgykészítés folyamata – Az adott témakörhöz, történethez kapcsolódó valós tárgyak, varázseszközök készítése – Különféle hagyományos kézműves technikák, díszítési módok alkalmazása – Állat alakú és antropomorf edény készítése agyagból – A textilanyagok, a gyapjú alkalmazási lehetőségei – Nemezfigura készítése – Tárgykészítés népi hagyományok alapján, a keleti és a mai kultúra esztétikája szerint – Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt – Ragasztóanyagok, ragasztási technikák használata – Ékszerkészítés gyöngyfűzéssel Évszakváltás – Az évszakokhoz fűződő népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása – Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése – A népi kézművesség néhány jellegzetes eleme, technikája – Megszemélyesítés – Mozgatható bábfigurák készítése. Karakterábrázolás és a mozgatás lehetőségei – Zsineggel mozgatható figurák, pálcára vagy lécre szerelt bábok (papírkivágás, mozgatható elemek összeállítása, festés) – Álarcok, maszkok, készítése (papír, gipsz, agyag, papírmasé) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, – az alapvető ábrázolási technikákat, – a kézművesség, a hagyományos népi kultúra egyes szokásait, tárgyait és technikáit, – az egyszerű kézműves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat, – a vizuális művészetek formáit, sajátosságait, anyagait és eszközeit. Legyen képes: – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, – a látvány és jelenségek értelmezésére, – vázlatok készítésére, átírásra, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására,
– ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére. 4. évfolyam Fejlesztési feladatok – A látás és a látványértelmező képesség tudatosítása, fejlesztése. – A kézműves tárgyalkotás, a képző– és iparművészeti, médiaművészeti tevékenységek megalapozása. – A látvány utáni ábrázolás alapvető törvényszerűségeinek felismertetése, a vizuális nyelvrendszer alapjainak elsajátíttatása. – A kifejezéshez, alkotáshoz szükséges képességek továbbfejlesztése, a képi műveltség bővítése. – A tanuló kitartó, feladattudatos munkavégzésének segítése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A látvány megfigyelése, értelmezése, rögzítése Síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök Különféle képző– és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Az egyes műfajokra jellemző előadásmódok A középkor művészettörténeti érdekességei Az egyes népművészeti tájegységekre jellemző stílusjegyek, technikák A formák, színek tudatos használata és a térábrázolás kérdései A tárgyalkotás, a tárgykészítéshez kapcsolódó anyagok, egyes eljárások, technikák Hagyományos és új médiumok Tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Történetszövés – történetábrázolás – Képzeletbeli utazás (egy középkori városban – illusztrációk különféle rajzeszközökkel, vagy képregényszerűen elmesélve) – A kor hétköznapjainak megjelenítése a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével. A tervek nagyítása, megfestése (képi, fotó, videó – vagy számítógépes feldolgozások) Környezetábrázolás – hangulatteremtés – A környezet épített elemeinek rajza (homlokzatok) – kollázs különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal – makett készítése vegyes technikával – Makettkészítés (házak, lakótornyok, várak) különféle anyagok felhasználásával Színharmóniák – A monokróm színhasználattól a komplementer színpárokig – Egy főszínre hangolás, főszín és elsődleges keverékszínei – Tiszta színekből és szürkékből építkező képek Rész és egész – Papírmozaik készítése (ókori vagy bizánci minták alapján) – Üvegablakok
– Rózsaablak – színes kép készítése – Királyfejek, egészalakos figurák rajza viaszolt, festett alapról visszakaparásos technikával Képeskönyv – A mai életünk kódexe – Cél és célszerűség, a könyvkötés alapfogásai – A papír tulajdonságai – Betűkép, iniciálé készítése, szövegírás (temperafestés, kézírás vágott hegyű tollal) Mintakincs – Az adott korra jellemző minták, díszítések gyűjtése, vázlatfüzetbe rajzolása – A gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben – páros munka) – Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények, felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok) Plasztika – Oszlopszobrok. Szoborfaragás (egyszerűen formált emberfigurák gipszből, ytong téglából, purhabból) – Vízköpők. Fantasztikus figurák, állatalakok (gótikus templomokról; mintázás agyagból) – Figurateremtés valódi állatok és képzeletbeli szörnyek megformálásával Öltözéktervezés – Sisak készítése. A viselhetőség és a méretek figyelembe vétele – A szín– és az anyagválasztás szerepe (papír, textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) Arcképtár – Önarckép különböző elképzelt szerepben, jelmezben és korban való ábrázolása – Önarckép gyűjtemény mai környezetben (ceruza, krétarajzok, tempera) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a választott kor művészetét, kézműves kultúráját, tárgyait, – a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, – a tervezéstől a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, – egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, – színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására,
– változatos – forma – faktúra és felületminőségek létrehozására, – különböző anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók–tárgyak létrehozására, – egyéni eszközhasználatra, – a műalkotások értő befogadására, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és alkalmazására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására. 5.évfolyam Fejlesztési feladatok – Az emberi és a természeti környezet esztétikumának felismertetése, a művészetek, alkotási tevékenységek iránti érdeklődés megerősítése. – A látás és a látványértelmező képesség pontosítása, fejlesztése. – A kézműves tárgyalkotás, a képző– és iparművészeti, médiaművészeti tevékenységek körének bővítése. – A látvány utáni ábrázolás törvényszerűségeinek felismertetése, a vizuális nyelvrendszer alkalmazásának fejlesztése a különböző feladatok során. – A manuális tudás és az alkotóképesség továbbfejlesztése, a stílusérzék megalapozása. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A látvány megfigyelése, perspektivikus ábrázolása Rajzeszközök, plasztikus és modellező anyagok és eszközök Különféle képző– és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Az egyes műfajokra jellemző előadásmódok Az ókori antik világ és a reneszánsz művészettörténet érdekességei Az egyes népművészeti tájegységekre jellemző stílusjegyek, technikák A formai, színtani alapismeretek A tárgyalkotás, a tárgykészítéshez kapcsolódó anyagok, egyes eljárások, technikák Hagyományos és új médiumok Az előképek megismerése, feldolgozása – tanulmányrajzok, vázlatok, makettek, modellek Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Történetábrázolás – Életképek (reneszánsz palotában; illusztrációk különféle színes eszközökkel vagy képregényszerűen elmesélve) – A kor ünnepeinek megjelenítése a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével (képi, fotó, videó vagy számítógépes feldolgozások)
Tornyok, várak, paloták – Épületábrázolás tusrajzzal – Struktúra – textúra, formaszerkezet és felületi megjelenés (kollázs különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal) – Makettkészítés különféle anyagok felhasználásával csoportmunkában Színharmóniák – Tájképek különböző fényviszonyok között – csak színfoltokkal festve – hajnalban, délben, szürkületben, éjszaka (gyűjtés elektronikus formában is, kísérletek a számítógépes grafikai programok használatával) – Telt és tört színek, komplementer színek és különböző árnyalataik (festés akvarellel, krétával, kevert eljárással) Környezetábrázolás – kép és valóság – A tárgyak és a természeti környezet megfigyelése – Az ablakon át látható világ (ábrázolás pitt–krétával, festéssel) – A vonalperspektíva, levegő és színperspektíva felfedezése – Előtér – középtér – háttér (tusrajzok, szénrajzok) – Öltözéktervezés – A szín– és az anyagválasztás szerepe – Fejfedők (bohócsipka) készítése a viselhetőség és a méretek figyelembe vétele (papír és textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) Képeskönyv – A természet törvényeinek, jelenségeinek megfigyelése, összegyűjtése, lejegyzése – Növények, állatok minél pontosabb megfigyelés alapján készült illusztrációi – Magyarázó rajz, részletek és leírások a tervlapon (aprólékos ceruza és tusrajzok, temperafestés, kézírás vágott hegyű tollal) Mintakincs – A korra jellemző textilminták, díszítések gyűjtése, vázlatfüzetbe rajzolása – Gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben – páros munka) – Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok,) – Egyszerű díszítőelemek szimmetrikus, pozitív–negatív formákká, ritmussá rendezése – Természetes formák redukálása, egyszerűsítése, stilizálása, szín– és forma–variációk létrehozása (papírmetszet létrehozása) Arcképtár – Hétköznapi tömeg (piaci sokadalom) összeállítása nagyméretű kartonra (saját, választott figurákkal) – Különböző korú és karakterű emberek portréja. (Csoportmunka. Ceruza, krétarajzok, tempera)
Fény– árnyék jelenségek – Titokzatos terek létrehozása, a fény–árnyék hatások felhasználásával – Vázlatok készítése jellegzetes fény–árnyék viszonyok bemutatására – Térkonstrukció talált, gyűjtött tárgyakból, lepedőkből, zsinórokból, kartonokból többféle bevilágítással (közös, csoportos alkotás) – Fényképek, videó készítése a terek bejárásával, a korábbi munkák térbe helyezése, „helyzetbe hozása” Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – az adott kor művészetét, kézműves kultúráját, tárgyait, – a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, – a tervezéstől a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, – egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, – színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – változatos forma–, faktúra– és felületminőségek létrehozására, – különböző anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók, tárgyak létrehozására, – egyéni eszközhasználatra, – a műalkotások értő befogadására, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és alkalmazására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására. 6. évfolyam Fejlesztési feladatok – A látvány és a tanult ábrázolás összhangba hozása a személyes mondanivalóval. – A természet– és emberábrázolás különböző formáinak megismertetése. – A stílus– és arányérzék továbbfejlesztése. – Az önálló kézműves tárgyalkotás technikájának megválasztására, a képző– és iparművészeti, médiaművészeti tevékenységek eszköztárának biztonságos használatára való képesség fejlesztése. – A látvány utáni ábrázolás árnyaltabbá tétele, a kompozíció, a szín és az előadásmód finomítása. – A képi műveltség bővítése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Rajzeszközök, vizes bázisú festékek és plasztikus anyagok
A képző– és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák A barokk művészettörténeti korszakára jellemző stílusjegyek, technikák A stíluskorszakra jellemző előadásmódok Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Történetábrázolás – Mozgalmas jelenetek (Álarcosbál egy barokk kastélyban. Illusztrációk különféle színes eszközökkel vagy képregényszerűen elmesélve) – Groteszk, vígjátéki történetelemek illusztratív feldolgozása a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével (képi, fotó, videó vagy számítógépes feldolgozások) Tornyok, várak, paloták – Épületek belseje, bútorai – Épületábrázolás tusrajzzal, vegyes technikával (kollázs különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal) Színharmóniák – Öltözetek pasztellszínekkel (gyűjtés elektronikus formában, kísérletek a számítógépes grafikai programok használatával) – Színhangulatok festése zenei hangzásokra (akvarell, kréta kevert eljárások) Öltözék – Legyező és maszk készítése a működés és a méretek figyelembe vétele – A szín– és az anyagválasztás szerepe (papír, textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) Kép és valóság – A térábrázolási konvenciók, optikai csalódások, illúziókeltés – A perspektíva és az axonometria fintorai (Escher rajzai, térformái. Gyűjtések) – Tárgyak ábrázolása eltérő, végletes nézőpontokból – alulnézet, felülnézet, közelről – és messzire távolodva (grafit, szén, pittkréta) Mintakincs – Épületdíszítések, minták gyűjtése, rajzolásuk vázlatfüzetbe – Gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben – páros munka) – Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények, csiga, kagylómotívumok felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok) Arcképtár – Arcképek díszes keretben – Különböző korú és karakterű emberek portréja (ceruza, krétarajzok, tempera) A tárgyak egyedi vonásai
– Lakomák gazdag tárgyi világa. Gyűjtés a németalföldi festmények és mai fotók, installációk körében – Hasonlóság és különbözőség. Azonos funkciójú tárgyak megfigyelése, egyedi vonásaik, különbözőségeik felfedezése (ceruza, vízfesték) A tárgyak összhangja – Hangszerek – Klasszikus és saját megoldások – Csendélet, drapériák, hangszerek beállításával (összefogott kompozíciók, finom részletmegoldások. Pasztellkréta) Vizsgamunka készítése Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – az adott kor művészetét, kézműves kultúráját, tárgyait, – a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, – a tervezéstől a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, – egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, – színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – változatos forma–, faktúra– és felületminőségek létrehozására, – különböző anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók, tárgyak létrehozására, – egyéni eszközhasználatra, – a műalkotások értő befogadására, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és alkalmazására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására. Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a vizuális művészetek eszköztárát, – a tárgytervezés és tárgykészítés fázisait, – a rajzolás, festés, térművészet műfaji sajátosságait, anyagait és eszközeit, – a különböző ábrázolási és tárgyalkotó technikákat, – a legjelentősebb művészettörténeti korszakok művészetének jellegzetességeit, kultúráját, tárgyait, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes: – az alkotói munka végigvitelére, – a látvány és jelenségek megragadására, visszaadására, – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra,
– a perspektivikus ábrázolás szabályainak alkalmazására, – színtani ismereteinek felhasználására, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – sokféle eszköz– és anyaghasználatra a kifejezés érdekében, – konzekvens munkák elkészítésére, – a művészettörténeti korok, stílusok megkülönböztetésére, értõ befogadására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására. A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama: Vizuális alkotó gyakorlat – vizsgamunka bemutatása 15 perc – helyszíni feladat megoldása 105 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó, konstruáló, tárgykészítő képessége. A feladatmegoldás tükrözze a tanulónak a vizuális alkotó gyakorlatok során megszerzett tudását a művészeti ág anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, megszerzett ismeretét. A megvalósított vizsgamunka mutassa be a tanuló technikai jártasságát, tudását. A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga két részből tevődik össze: A) Dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képsorozat vagy tárgy, tárgycsoport. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – tárgy, tárgyegyüttes, – festészeti, grafikai alkotás–sorozat, – szobor, térkonstrukció és variációi. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kész kép vagy tárgy. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott anyaggal és technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – tárgy, – festészeti, grafikai alkotás, – szobor, térkonstrukció A vizsga értékelése A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga értékelésének általános szempontjai: – esztétikai érzékenység, művészeti ismeretek jelenléte, – tervezési, plasztikai tárgyformáló készség, – a kísérletező kedv és kreativitás megjelenése, – alapvető anyag–, eszköz– és szerszámhasználati ismeret, jártasság, – térformálás, konstruáló és kompozíciós készség, – a tartalomnak megfelelő anyag, forma, szín, technika és kifejezésmód használata,
– az elkészült munka egyedisége, összhangja. Grafika és festészet alapjai A grafika és festészet alapjai tantárgy célja a képi világ, a képi kifejezés különbféle módjainak megismertetése. A fantázia kibontakoztatása, a valósággal való összekapcsolása. Változatos felfedező és alkotó folyamatokon keresztül hozzásegíteni a tanulókat az önálló, kreatív tevékenységekhez. A tantárgy feladata előkészíteni és megalapozni a művészi igényű szakmai munkát. Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok – A környezet esztétikumára érzékeny nyitott szemlélet kialakítása. – A grafikai és festészeti munkához szükséges eszköz– és anyaghasználati készség fejlesztése. – A vonallal, színnel, felülettel, díszítménnyel, kompozícióval kapcsolatos tapasztalatok játékos gazdagítása. – A képalkotáshoz szükséges érzéki tapasztalások és technikai ismeretek átadása. – Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. – Kreatív gondolkodásra, alkotásra nevelés. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek A vonal megjelenési formái A szín szerepe az érzelmek, hangulat kifejezésében A forma, folt, felület és textúra jelentése és létrehozásának lehetõségei A gyűjtés, gyűjtemény létrehozásának módjai Részlet és nagyítás A díszítés sajátosságai A nyomhagyás egyszerű technikái Kompozíciós alapismeretek Az illusztratív ábrázolás Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A vonal – A vonal megjelenési formái a valóságban és a képzőművészetben. Játékos felfedezések – A vonal mint mozgásnyom – Eltérő célú és irányú mozgások megfigyelése, létrehozása – Változatos mozdulatokkal, mozgással hagyott nyomok más–más felületeken és anyagokon A szín
– Szín és mozgás – Különböző mozgások, mozdulatok (simogatás, dobolás) által keltett érzelmek kifejezése színekkel – Mozdulatok, mozdulatsorok színes lenyomatai nagyméretű felületeken kézzel, szivaccsal, széles ecsettel – Színek és élmények közti asszociatív kapcsolat – Érzelmek, hangulatok megjelenítése különböző formájú és anyagú felületeken absztrakt színfoltokkal – A kedvenc tárgy, lény jellemének kifejező ábrázolása színekkel szokatlan formájú felületeken – A tárgy, lény hangulatváltozásainak megjelenítése színek segítségével Felület és forma – Különféle felületek és formák által kiváltott érzelmek – Játékos forma– és felületalakítási kísérletek – Gesztusok által létrehozott foltok, felületek – Különböző érzelmi állapotok lenyomata Felület és textúra – A környezet felületeinek megismerése élményszerű tapasztalatok által – Vizuális és taktilis érzékelés közti kapcsolat – Különböző felületű, textúrájú anyagok gyűjtése, meghatározott szempontok szerinti csoportosításaik – A gyűjtött anyagok kollázsként való felhasználása – Különböző anyagok felületének tapintással való érzékelése (bekötött szemmel) – A tapintási élmények megfogalmazása, megjelenítése, tapintási napló, térkép készítése Minta a környezetben – Környezetünkben levő tárgyakon található mintákból gyűjtemény létrehozása – A gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése Díszítés, díszítmények – Lapok felületek díszítése grafikai és festészeti technikákkal, jelentést hordozó motívumokkal Nyomhagyás – Különböző formájú, felületű tárgyakkal foltok, rajzolatok létrehozása – Az elkészített nyomatok kiegészítése, továbbfejlesztése jelentést hordozó illusztratív alkotássá tussal, filctollal, festékkel Kompozíció – Képi elemek rendezése – Ugyanazon elemekből eltérő hatású, egyensúlyú kompozíciók összeállítása monokróm festéssel, kollázzsal, egyszerű nyomhagyással Képalkotás – Illusztrációk készítése mesék, események szereplőinek nagyméretű ábrázolásával – Történetek, mesék jeleneteinek illusztratív megfogalmazása grafikai és festészeti eszközökkel, anyagokkal (grafit, toll, kréta, vízfesték, kollázs)
Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a vonal megjelenési formáit, – a szín szerepét az érzelmek, hangulat kifejezésében, – a forma, folt, felület és textúra jelentését és létrehozásának lehetőségeit, – a díszítés sajátosságait, – a nyomhagyás egyszerű technikáit, – a kompozíciós alapismereteket, – az illusztratív ábrázolás alapjait. Legyen képes: – mozgásnyomok vonallal történő rögzítésére, – az érzelmek vonallal, színnel történő ábrázolása, – forma, folt, felület és textúra létrehozására, – a nyomhagyás egyszerű technikáinak alkalmazására, – képalkotásra, – gyűjtemény létrehozására, – eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására. 2. évfolyam Fejlesztési feladatok – A grafikai és festészeti munkához szükséges eszköz– és anyaghasználati készség fejlesztése. – A vonallal, színnel, felülettel, díszítménnyel, kompozícióval kapcsolatos tapasztalatok gazdagítása. – A képalkotáshoz szükséges érzéki tapasztalások és technikai ismeretek átadása. – Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. – Kreatív gondolkodásra, alkotásra nevelés. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek Vonal a térben A szín szerepe és hatása a tárgyakon és a térben A színek és lelki minőségek Felület és textúra kontrasztok és létrehozásának lehetőségei A gyűjtés, gyűjtemény létrehozásának módjai A díszítés sajátosságai A tárgyak funkciója és díszítése közti kapcsolat Egyszerű nyomatok A kiemelés Az illusztratív ábrázolás Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A vonal – Vonalak a térben – Vonalszerű anyagokkal (kötél, szalag) térjátékok, installációk létrehozása – A létrehozott vonalterek megjelenítése különböző grafikai eszközökkel
– Az elkészült grafika továbbfejlesztése, alakítása variációk, sorozatok formájában A szín – A színek és térbeli formák kapcsolata a mesékben és a valóságban – Színes terek, téri formák létrehozása, térátalakítások – Különböző színű vagy különböző színűre festett talált tárgyak (textilek, dobozok, fonalak) segítségével eltérő funkciójú és hangulatú színes terek megépítése – A létrehozott terek által nyújtott élmények megjelenítése festéssel, kollázzsal – Tulajdonságok, fogalmak rokonítása, összekapcsolása színekkel és egyszerű térbeli formákkal, tárgyakkal – Térbeli formák, tárgyak felületének átalakítása festéssel, tárgymesék létrehozása – Egy konstruált tér hangulatának, jelentésének módosítása színcserével Felület és forma – Ellentétek, felületi kontrasztok – Semleges, nyugodt felületeken markáns ellentétek, felületi kontrasztok létrehozása – A gesztusokkal létrehozott foltok, felületek által közvetített információk Felület és textúra – Különbözõ felületeket, textúrákat ábrázoló képek, fotók gyûjtése, csoportosítási lehetõségek – A gyûjtött fotók, fénymásolatok grafikai kiegészítései, átalakításai – Az elkészült lapokból illetve a gyûjtött fotókból kollázsok, képtárgyak készítése Minta a környezetben – Növények, állatok fotóin, illetve mikroszkopikus felvételeken található minták, mintázatok gyûjtése – A gyûjtött mintakincs szabad felhasználása méret és léptékváltással Díszítés, díszítmények – Funkcióval, jelentéssel bíró plasztikus tárgyak felületének megmunkálása, díszítése grafikai és festészeti technikákkal Egyszerû nyomatok – Képi üzenetek létrehozása egyszerû sokszorosítási technikákkal (papírdúc, papír– vagy mûanyagkarc, sablon átfújással) Kompozíció – A kiemelés szerepe és lehetõségei a valóságban, a mesékben és a különbözõ mûvészeti ágakban – A kép egyes szereplõinek, elemeinek hangsúlyozása (formával, mérettel, színnel, aránnyal, nézõponttal, felülettel, kontraszt alkalmazásával, elhelyezéssel) Képalkotás – Illusztrációk készítése – Történetek, mesék jeleneteinek illusztratív ábrázolása grafikai és festészeti eszközökkel, anyagokkal, valamint ezek kombinált megoldásaival (festett ceruzarajz, színezett tollrajz, kollázs, vegyes technika)
Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – vonal a térképzõ szerepét, – a szín szerepét, hatását a tárgyakon és a térben, – felület és textúra kontrasztok létrehozásának lehetõségeit, – a gyûjtés, gyûjtemény létrehozásának módjait, – a díszítés sajátosságait, – a tárgyak funkciója és díszítése közti kapcsolatot, – a kiemelés módjait, – az illusztratív ábrázolás sajátosságait. Legyen képes: – vonalvariációk létrehozására, – a lelki minõségek kifejezésére, – felület és textúra kontrasztok létrehozására, – egyszerû nyomatok készítésére, – képalkotásra, – gyûjtemény létrehozására, – eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására. 3. évfolyam Fejlesztési feladatok – A grafikai és festészeti munkához szükséges eszköz és anyaghasználati készség fejlesztése. – A vonallal, színnel, felülettel, díszítménnyel, kompozícióval kapcsolatos tapasztalatok gazdagítása. – A képalkotáshoz szükséges érzéki tapasztalások és technikai ismeretek átadása. – Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. – Kreatív gondolkodásra, alkotásra nevelés. – Az önkifejezés változatos formáinak alkalmazása. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek A vonal és a mozgás–változás A színek egymáshoz való viszonya A színek érzelmi minõsége Színharmóniák, színkontrasztok A forma, folt, felület és textúra kifejezõ használata A gyûjtés, gyûjtemény felhasználásának lehetõségei A funkció és díszítés Egyedi motívumok, motívumrendszer Dombornyomat Kompozíciós variációk Illusztratív sorozatok Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A vonal
– Változások vizuális nyomai – A valóságos és képzeletbeli változások nyomainak megjelenítése különbözõ grafikai és festészeti technikákkal – Improvizatív és tudatos vonal– és hangjátékok – Különbözõ hatású, karakterû hangok, zajok, zenék inspiráló hatására különbözõ karakterû vonalak, rajzos vonalszövetek készítése A szín – Színfoltok festése zene hangulatára – A színek egymáshoz való viszonya, a színek érzelmi minõsége – Természeti jelenségek színekkel és színárnyalatokkal való kifejezése – Egy–egy szín más színekkel való kapcsolatának mesén, dramatikus játékon keresztül történõ átélése, az élmények megfestése – Árnyalt vizuális minõségek, színharmóniák – Fogalmakkal, hangokkal, mozdulatokkal leírható tartalmak megjelenítése színek, színharmóniák által – Színkontrasztok, tartalmi ellentétek – Színkontrasztok, színellentétek festése – melyek tartalmi ellentéteket és belsõ élményeket juttatnak felszínre – különös tekintettel a sötét–világos kontrasztra A felület – Felület és ábrázolási szándék – Különbözõ érzelmi, hangulati állapotok megjelenítése a megismert technikákkal, felületalakítási lehetõségekkel változatos mûfaji kísérletek során – Foltok, folthatárok – A valóságban látható éles és elmosódott kontúrok megfigyelése és megjelenítésük – Transzparencia, ellenfény, a részletek láthatósága Textúra képzés – Különbözõ anyagok segítségével, felhasználásával (homok, gipsz, fonal, drót, szögek) változatos textúrájú felületek létrehozása – Az elkészült lapokból képtárgyak készítése Minta a környezetben – Mûalkotásokról, építményekrõl, fotókról minták, ornamentikák gyûjtése – A gyûjtött és továbbgondolt mintakincs felhasználása tárgyakon Díszítés, díszítmények – Funkcióval, jelentéssel bíró mikroterek külsõ– belsõ elemeinek díszítése grafikai és festészeti technikákkal – A mikroterek lakóinak, lényeinek egyedi megjelenítése Sablon nyomatok – Meghívó, plakát, képregény készítése sablonnyomat segítségével (kivágott papír vagy mûanyag motívumokkal) Dombornyomatok – Különbözõ anyagok, tárgyak segítségével plasztikus papírnyomatok készítése
Kompozíció – Komponálási módok – Játékos kísérletek, variációk egy saját alkotás, illetve különbözõ reprodukciók képi elemeinek, szereplõinek átrendezésére Képalkotás – Illusztrációk készítése – Történetek, mesék jeleneteinek illusztratív ábrázolása sorozatokban grafikai és festészeti technikákkal (monotípia és kollázs–technika vonalas, festett kiegészítéssel, krétarajzzal, karcnyomatokkal) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a mozgás–változás vonallal történõ kifejezésének lehetõségeit, – a színek egymáshoz való viszonyát, – a színek érzelmi minõségét, – a színharmóniákat, színkontrasztokat, – a gyûjtés, gyûjtemény felhasználásának lehetõségeit, – a funkció és díszítés kapcsolatát, – a dombornyomat készítésének technikáját. Legyen képes: – a vonal, forma, folt, felület, szín és textúra kifejezõ használatára, – egyedi motívumok, motívumrendszer alkalmazására, – dombornyomat készítésére, – a kompozíciós variációk, illusztratív sorozatok készítésére, eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására A mûvészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekbõl áll. A vizsga tantárgya és idõtartama A grafika és festészet mûhelygyakorlat – tervezés 40 perc – tárgykészítés 140 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetõ legyen a tanuló tervezõ, képalkotó, képessége. A terv tükrözze a tanulónak a grafika és festészet anyagairól, mûfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerûségeirõl megszerzett ismeretét. A megvalósított kép, képtárgy, képsorozat mutassa be a tanuló grafikai és festészeti jártasságát, tudását. A grafika és festészet mûhelygyakorlat vizsga két részbõl tevõdik össze:
A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet mûfajából. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján létrehozott alkotás, amely lehet: – alkalmazott grafikai, sokszorosított grafikai alkotás, sorozat vagy variáció, – grafikai és festészeti illusztráció sorozat, – szabadodon választott technikákkal készített képi alkotás, alkotássorozat vagy variáció. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mûvészeti alapvizsga napját megelõzõen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezõ intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet mûfajából. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – modell alapján készített képi, képtárgyi átírás, – alkalmazott grafikai vagy dekoratív festészeti vázlatterv – sorozat. A vizsga értékelése A grafika és festészet mûhelygyakorlat alapvizsga értékelésének általános szempontjai: – tervezési, képalkotási készség, – színhasználat, kompozíciós készség, – alapvetõ anyag– és eszközismeret, jártasság, – a grafikai és festészeti ismeretek gyakorlati alkalmazása, – a tartalomnak, mûfaji sajátosságoknak megfelelõ átíró és kifejezõképesség, – az elkészült munka összhangja. Színjáték és drámajáték 2.2.1. Az alapfokú színművészeti képzés célrendszere és funkció Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi-bábszínházi nevelés lehetőséget biztosít a színművészet-bábművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására – figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi-dramatikus tapasztalatait. A konkrét szakmai célok az egyes tantárgyak anyagában találhatók. A képzés lehetővé teszi A színművészet területén: minél változatosabb dramatikus tevékenységformákban való részvételt,
a színpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerését, differenciált feladatokon keresztül a dramatikus technikák és a színházi konvenciók megismerését, azok széles körű alkalmazását, az alapvető színpadtechnikai eljárások megismerését, a színjáték kulturális tradícióinak megismerését, a tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítését, azt, hogy a tanulók az élet más területein elsajátított ismereteiket, készségeiket a színjátékban is alkalmazni tudják, minél több élő és felvett színházi előadás – köztük társaik által készített produkciók – megtekintését, a színházi-drámai formával való kísérletezést, továbbá a színjátéknak mint művészi kommunikációs formának megtapasztalását, azt, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák: a közös alkotómunka adta örömteli együttlétét, az önkifejezést, az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére, és azokat a színházi tanulmányaik során hasznosítani is tudják, 2.2.2. Általános fejlesztési követelmények A színművészet területén Készítse fel a tanulókat:
drámai szövegek értő – színészi szempontokat figyelembe vevő – olvasására különböző színészi technikák tudatos alkalmazására színházi improvizációra karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel egyes színházi stílusoknak megfelelő színészi játékra különféle szerepek megformálására a rendezői instrukciók mentén végzett munkára a más művészeti ágak területéről származó ismereteik alkalmazására a szerepalkotás során színházi előadások elemzésére, értékelésére Ismertesse meg a tanulókkal: a színházi alapfogalmakat /szakkifejezéseket a drámai/színházi konvenciókat, azok alkalmazását a legfontosabb történeti és/vagy kortárs színházi stílusokat a színházi műfajokat a szöveg- és előadás- elemzés szempontjait a színészi játék alapvető iskoláit a színészi alkotómunka fázisait, főbb összetevőit
a színház jelenkori közösségi, társadalmi szerepét napjaink színházi struktúráját 2.2.2.1. Színjáték tanszak Drámajáték – főtárgy (előképző 1-2. évfolyam és alapfok 1-6. évfolyam) 2.2. Színművészet- bábművészet: Színjáték tanszak Tantárgyak Előképző 1. 2. 2 – 2
Drámajáték színjáték Beszéd gyakorlat Mozgás gyakorlat Versés prózamondó 2 Összesen: 72 Összesen- év
2 72
1. 2
Évfolyam Alapfok 2. 3. 4. 2 2 2
5. 2
6. 2
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
1
1
1
1
1
1
4 144
4 144
4 144
4 144
4 144
4 144
2011.szeptember 1-től kifutó rendszerben. Tantárgyak
Évfolyamok Előképző
Alapfok
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
és 2
2
2
2
2
2
2
2
Beszéd és vers
1
1
1
1
1
1
Mozgás és
1
1
1
1
1
1
Dráma színjáték
tánc Összesen:
2
2
4
4
4
4
4
4
Összesen – év
72
72
144
144
144
144
144
144
2011.szeptember 1-től felmenő rendszerben.
A tantárgy tanításának célja
A drámajáték főtárgy célja, hogy a különböző dramatikus tevékenységformákon, képességfejlesztő gyakorlatokon és improvizációs feladatokon keresztül fejlessze a tanulók érzelmi, értelmi, szociális s fizikai képességeit, készségeit, gazdagítsa önkifejezési formáit, illetve az egyéni és csoportos kreatív folyamatokon keresztül segítse elő a tanulók szocializációjának folyamatát. A folyamatos fejlesztés eredményeképpen a tanuló váljon képessé a dráma és a színház értő befogadására, értelmezésére, illetve művészi együttműködésen keresztül tanulótársaival együtt drámai és színházi produktumok létrehozatalára. Követelmények Az alapfok elvégzését követően a tanulók Legyenek képesek: figyelmük tudatos összpontosítására, fegyelmezett feladatvégzésre, társaik, önmaguk és a felnőtt világ érzékeny megfigyelésére, a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák tudatos használatára, a bizalom átélésére, az empátiás képesség működtetésére társas helyzetekben, érzelmi emlékek felszínre hozására és a szerepjátékokban való kreatív alkalmazására, érzékeny kapcsolatteremtésre és annak megtartására, tiszta és kifejező verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokra, pontos és érzékletes szerepjátékra társaikkal és egyénileg, kreatív dramatizálásra, a dramatizálás alapvető eszköztárának önálló alkalmazására, saját testük, mozgásaik, illetve a tér és a térben mozgó társak differenciált és pontos érzékelésére, a tér kreatív használatára, egyre növekvő intenzitású, tudatosságú és mélységű részvételre a szerepjátékokban, csoportos improvizációkban, a különböző – felidézett, illetve az emberi világban tapasztalt – érzelmek verbális, vokális, mozgásos, mimikai és a társművészetek eszköztárát is bevonó eszközökkel történő kifejezésére, összetett művészi üzenetek közlésére különböző anyag-, tér- és mozgásformák együttes alkalmazásán keresztül, a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazására saját ötleteik, gondolataik kidolgozásában, illetve egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében, ismerjék: a saját testük adta lehetőségeiket, illetve érzékszerveik hatékonyságát, a különböző verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokat, illetve saját eszköztáruk ezirányú fejlettségének mértékét, a különböző, szerepjátékokban alkalmazható mozgásformákat, illetve saját eszköztáruk ezirányú fejlettségének mértékét, figyelmük tudatos összpontosításának szerepét és módját, a fegyelmezett feladatvégzés feltételeit,
társaik, önmaguk és a felnőtt világ megfigyelésének módjait, ennek szerepét a szerepjátékok során és az improvizációkban, a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák adta lehetőségeket, használatuk lehetséges módjait, az empátiás képesség szerepét társas helyzetekben, kortársaikkal és másokkal való kapcsolatukban, az érzelmi emlékezet szerepét, alkalmazásának lehetőségeit a szerepjátékokban, a kreatív dramatizálás alapvető eszköztárát, a dramatizálás egyes lépéseit összetett művészi üzenetek közlésének különböző anyag-, tér-és mozgásformák, illetve a szerepjáték adta lehetőségeit, a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazásának lehetőségeit saját ötleteik, gondolataik kidolgozásában, illetve egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében. 2.2.3.1. Előképző (1-2. évfolyam) Követelmények A képzés ismertesse meg a tanulókkal: az érzékszervek működésének jelentőségét a ritmus jelentőségét az alapvető emberi, állati, növényi, illetve különböző tárgyakhoz és jelenségekhez köthető mozgássémákat a kezdet és a vég fogalmát a csoportos szerepjátékokban való részvétel élményét a csoportos improvizációkban való részvétel élményét az egyszerű bábok készítését, használatát
fejlessze a tanulók: érzékszerveinek működését ritmusérzékét megfigyelő és utánzó képességét szókincsét, kifejező-, beszéd- és mozgáskészségét helyzet-felismerési képességének, szabálytudatának, én- és társ-tudatának kialakulását mozgásos ügyességét, koordinációját együttműködési képességét figyelem-összpontosító (koncentráló) képességét ösztönözze a tanulókat: közvetlen környezetük megfigyelésére, megismerésére társaikkal való nyugodt kapcsolat kialakítására, egymás elfogadására versek, mesék önálló olvasására, értelmezésére a hétköznapi és játékszabályok betartására és betartatására
verbális és mozgásos önkifejezésre kreatív játékos tevékenységre biztosítson lehetőséget: a nyugodt légkör kialakítására a tanulók játékbátorságának felkeltésére gátlások oldására a manuális tevékenységekre a játék örömének felismerésére, megtapasztalására a nemkívánatos (pl. agresszív) viselkedésformák visszaszorítására Az előképző elvégzését követően a tanulók legyenek képesek: differenciált és pontos érzékelésre különböző ritmusok érzékelésére, a csoportos ritmusjátékokban való aktív részvételre alapvető emberi, állati, növényi, illetve különböző tárgyakhoz és jelenségekhez köthető mozgássémák utánzására, a csoportos utánzó játékokban való aktív részvételre önálló verbális és mozgásos kifejezésre legalább két rövid lélegzetű vers vagy meserészlet önálló elmondására a beszéd és a mozgás összekapcsolására csoportos játék során mesék, történetek kezdetének és végének felismerésére, a főhős és a szereplők tulajdonságainak felsorolására a szerepjátékokban, csoportos improvizációkban való részvételre egyszerű bábok készítésére, használatára ismerjék: az érzékszervek funkcióját a ritmus fogalmát az alapvető emberi állati, növényi, illetve különböző tárgyakhoz és jelenségekhez köthető mozgássémákat a cselekmény-mesélés kritériumait (időrend, kezdet és vég, szereplők) a főhős és a szereplők közti különbséget a szerepjátékokban, csoportos improvizációkban való részvétel élményét az egyszerű bábok készítésének módját, használatát. Tananyag Bemelegítő mozgásos játékok versenyjátékok egyszerű mozgáselemeket is tartalmazó körjátékok, népi játékok (pl.: „Kint a bárány, bent a farkas”, „Adj, király, katonát!”) Érzékelő játékok színek, formák, illatok, ízek felismerése, csoportosítása, megkülönböztetése a tapasztalatok szóbeli közlése az érzékszervek által keltett érzetek megfogalmazása
színkompozíciók összehasonlítása tájékozódás hangok segítségével, tapintással, szaglással Ritmusgyakorlatok egyenletes lüktetés érzékeltetése, mondókázással szöveges és mozgásos ritmusjátékok tempótartás (gyors és lassú érzékeltetése) járások (gyors és lassú, különböző térformákban) futások irányváltoztatással ugrások térbeli fordulattal ritmushangszerekkel történő irányítás Beszédgyakorlatok beszédre késztető játékok mozgásos és szöveges játékok összekapcsolása a beszéd folyamatosságát és pontosságát fejlesztő játékok beszéltető, gondolkodtató, kitaláló játékok Utánzó játékok mozgás és helyzet utánzása mozgások és helyzetek tükörképe tevékenységek utánzása állatok mozgásának utánzása hangok utánzása Memória- és koncentrációfejlesztő játékok mondókák, kiszámolók, találós kérdések versek, mesék szövegének kísérése mimetikus mozgással mozgásos és szöveges figyelemfejlesztő játékok Szerepjátékok, szabályjátékok népi gyermekjátékok énekes, táncos játékok vetélkedőjátékok mozgásos (testnevelési) játékok Csoportos improvizációs játékok játékkal, mozgással kísérhető versek, mesék mozgásos gyakorlójáték (nagymozgások fejlesztése) manipulációs gyakorlójáték (finommozgások fejlesztése) verbális gyakorlójáték Egyszerű bábok készítése kézügyesítő játékok I. (vágás, tépés, ragasztás stb.)
kézügyesítő játékok II. (ujj, csukló mozgatása ritmusra, zenére) kreatív játékok formákkal, színekkel 2.2.3.2. Alapfok ( 1. évfolyam) A képzés Ismertesse meg a tanulókkal: a képzet, az emlék szerepét az érzelmek kifejezésének nonverbális és verbális jellemzőit az egyszerű mozgáselemek összekapcsolását a tér használatát és az abban való tájékozódást a helyszín fogalmát, jelentőségét a figyelem-összpontosítás fontosságát az érzelmek vizuális megjelenítésének módjait (pl. maszkkészítés) fejlessze a tanulók: együttműködő képességét képzelőerejét verbális és mozgásos megnyilvánulásainak kifejező erejét érzelemkifejező mozgásos improvizációs képességét térbeli tájékozódását figyelem-összpontosító képességét megfigyelő képességét dramatikus érzékenységét manuális ügyességét Ösztönözze a tanulókat: maguk és környezetük egyre tudatosabb megfigyelésére a közlésformák egyre differenciáltabb alkalmazására társaikkal való együttműködésre képzelőerejük kibontakoztatására gondolataik és érzelmeik pontos kifejezésére a csoporton belüli aktív és kezdeményező munkára biztosítson lehetőséget: kiscsoportokban történő tevékenységre a kreatív képességek kibontakoztatására manuális tevékenység végzésére a közös játék örömének megtapasztalására, felismerésére, tudatosítására A tanulók az alapfok 1. évfolyamának elvégzését követően legyenek képesek: az érzékszervi finomításokkal elért készségük birtokában egyszerű képzettársításra a képzettársítással felidézett emlékek érzelmi jellegű megközelítésére a felidézett érzelmek verbális és mozgásos kifejezésére a felidézett érzelmek kifejezésére vizuális eszközök segítségével (pl. maszkkészítés)
ismerjék:
a tanult mozgáselemek, csoportos mozgásformák kreatív összekapcsolásra az adott tér használatára és az abban való tájékozódásra a helyszín fogalmának alkalmazására, jelentőségének felismerésére részvételre egy verses mese dramatikus feldolgozásában az emlék fogalmát az érzelmek nonverbális és verbális kifejezésének jellemzőit a tér és a helyszín fogalmát a figyelem-összpontosítás jelentőségét az érzelmek vizuális megjelenítésének módjait verses mesék dramatikus feldolgozásának módjait
Tananyag Bemelegítő játékok csapatjátékok, versenyjátékok, ügyességi játékok lazító és feszítő gyakorlatok érzékelést fejlesztő játékok kapcsolatteremtő és bizalomjátékok Fantáziajátékok játék elképzelt tárgyakkal, tárgyfelidéző gesztusok játék elképzelt személyek megjelenítésével játék elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítésével játék különböző hangulat-felidéző gesztusok, motívumok alapján játék különböző érzelem-felidéző gesztusok, motívumok alapján Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált koncentrációs és memóriagyakorlatok csapatjátékok, versenyjátékok játékos, mozgással és szöveggel összekapcsolt ritmikus koordinációs gyakorlatok térkihasználó gyakorlatok térkitöltő gyakorlatok térérzékelő gyakorlatok ritmikus, mozgással és szöveggel összekapcsolt számolós gyakorlatok gyermekversek, mondókák mondása ritmus- és mozgásváltással Dramatikus játékok mimetikus (egyéni és csoportos) improvizációk zenére szituációs játékok szó, mondat, helyszín stb. megadásával
Egyszerű maszkok készítése rajzolás: érzelmek kifejezése a szem és száj formáján keresztül festés: érzelmek kifejezése színekkel nyírás, agyagozás: érzelmek kifejezése formákkal Alapfok (2. évfolyam) Követelmények A képzés Ismertesse meg a tanulókkal: a figyelem-összpontosítás tudatos alkalmazását a megfigyelés és önmegfigyelés fontosságát a bizalomra épülő kapcsolatteremtés és kapcsolattartás szabályait a tiszta, érthető beszéd alapjait a főhős és a szereplők különbözőségét, a hős és a többiek viszonylatát a szereplők jellemzését segítő technikákat (beszédstílus, testtartás stb.) fejlessze a tanulók: koncentráló képességét megfigyelő képességét szociális érzékenységét verbális megnyilvánulásainak tisztaságát fogalmazási és kifejező képességét dramatizáló képességét ösztönözze a tanulókat: figyelmük tudatos összpontosítására a külvilág és önmaguk érzékeny megfigyelésére önálló és tudatos kapcsolatteremtésre önálló verbális megnyilvánulásra pontos és kifejező szerepjátékra önálló dramatizálásra biztosítson lehetőséget:
a jelentkező önálló törekvések megvalósítására a differenciált munkamegosztásra a nemkívánatos viselkedésformák megváltoztatására az előző évek manuális tevékenységének gyakorlására a tanulók eredményes együttműködésére különböző tevékenységformákban.
A tanulók az alapfok 2. évfolyamának elvégzését követően legyenek képesek (az előző évfolyamok követelményein kívül): figyelmük tudatos összpontosítására társaik, önmaguk és a felnőtt világ érzékeny megfigyelésére
a bizalom átélésére érzékeny kapcsolatteremtésre és a kapcsolat megtartására tiszta és kifejező verbális megnyilatkozásokra egy nagyobb lélegzetű vers pontos, tiszta, érthető elmondására aktív és kreatív szerepjátékra kreatív dramatizálásra ismerjék (az előző évfolyamok követelményein kívül):
a figyelem-összpontosítás alapszabályait a megfigyelés és önmegfigyelés fontosságát a bizalom élményét a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás szabályait a tiszta, érthető beszéd szabályait a kifejező szerepjáték szabályait a szereplők jellemzését segítő technikákat (testtartás, beszédstílus stb.)
Tananyag
Koncentrációs és mozgáskoordinációs gyakorlatok megfigyelésre és utánzásra ösztönző gyakorlatok mozgásos, szöveges és relaxációs gyakorlatok szólánc-játékok érzékszervekkel kapcsolatos játékok tükörgyakorlatok Kapcsolatteremtő és bizalomgyakorlatok szemkontaktussal érintéssel kézfogással hanggal „vakvezető” játékok Beszéd- és mozgásgyakorlatok kiscsoportos és páros szituációk mozgásos és szöveges megjelenítése dinamikus mozgásokat ábrázoló képzőművészeti alkotások megfigyelése, a mozgás utánzása szoborgyakorlatok, tablók Improvizációs játékok mimetikus improvizációk (mozdulatra, hangeffektusokra, tárgyakkal) hétköznapi élethelyzetek felidézése mozgással és beszéddel szituációs játékok (befejezetlen történetre, képzőművészeti alkotások reprodukcióival, a szereplők jellegzetes vonásainak megadásával stb.)
Dramatizálás verses mesék, mesék elemzése a szerkezet érzékeltetése (kezdet, vég, főhős, szereplők, helyszín) az eddig tanult vizuális ábrázolások alkalmazása Alapfok (3. évfolyam) Követelmények A képzés Ismertesse meg a tanulókkal: az empátia, azaz az együtt érző beleélés szükséges voltát a szavak nélküli közlések jelentőségét a nonverbális kommunikáció csatornáinak működését a kommunikációs jelek jelentéshordozó erejét a belső feszültség élményét és fogalmát a különféle anyagok (pl. textíliák) felhasználási lehetőségét fejlessze a tanulók: alakulóban lévő empátiás képességét verbális és nonverbális kommunikációs képességét fantáziáját és kreativitását drámai érzékenységét esztétikai érzékenységét differenciált kifejezőképességét fogalmi gondolkodását ösztönözze a tanulókat: őszinte megnyilvánulásra elfogadó együttműködésre a nonverbális kommunikációs jelek tudatos használatára vizuális önkifejezésre biztosítson lehetőséget:
a kialakulóban lévő önkifejezési szándékok megvalósítására a fantázia fejlesztésére képzőművészeti alkotások megtekintésére más, hasonló életkorúakból szerveződött csoportok megismerésére manuális tevékenység folytatására
munkájának
A tanulók az alapfok 3. évfolyamának elvégzését követően legyenek képesek (az előző évfolyamok követelményein kívül): a szavak nélküli közlések különböző élethelyzetekben való felismerésére a nonverbális kommunikációs csatornák használatára aktív részvételre különböző élethelyzeteket feldolgozó improvizációkban,
feszültségteremtő drámai jelenetek létrehozására művészi jellegű üzenetek közlésére anyagok (pl. textiliák) segítségével ismerjék (az előző évfolyamok követelményein kívül):
az empátia, az együtt érző beleélés fogalmát, élményét a szavak nélküli közlések jelentőségét különböző élethelyzetekben a nonverbális kommunikációs csatornák működési mechanizmusát a belső feszültség élményét, szerepét a drámai történésekben a feszültség fogalmát, jelentőségét
Tananyag Kapcsolatteremtő és kommunikációs játékok az arc, tekintet, gesztusok kifejező képességét fejlesztő játékok, gyakorlatok (grimaszjáték, személyiség-tükör stb.) érzelmi állapotok kifejezése testtartással, gesztusokkal üzenetek (utasítások, parancsok, kérések stb.) küldése tekintettel és gesztusokkal Fantáziajátékok tárgyjátékok, tárgyak megszólaltatása, képzeletbeli tárgyak élőlények megszemélyesítése, beszéltetése belsők képek megjelenítése mozgással, szóban és különböző vizuális eszközökkel Improvizációs játékok szituációs játékok hangeffektusokra, vázlat megadásával, a valódi érzelmek kimondásának megtiltásával feszültségtéli hétköznapi helyzetek megjelenítése és értelmezése látott vagy hallott történetek feszültségtéli jeleneteinek felidézése kiscsoportos improvizációkban Interakciós játékok tükörjátékok távolság megtartását célzó játékok Térjátékok különböző anyagokkal, kreatív térhasználattal folyosók, irányok szerkezetek textíliák megkülönböztetése tapintásara, színre, formára, esésre térplasztikák kialakítása színekkel, formákkal, esésekkel Alapfok (4. évfolyam) Követelmények
A képzés Ismertesse meg a tanulókkal: az empátiára épített elemző gondolkodás lényegét, használatát különböző hétköznapi élethelyzetek és morális problémák megjelenítésének lehetséges módjait a konfliktus és a feszültség fogalmát, különbözőségét a színpadi tér kreatív használatának lehetőségeit
dramatikus
fejlessze a tanulók: elemző gondolkodási képességét morális érzékenységét szóbeli és nem szóbeli kifejezőképességét fogalmazási képességét helyzet-felismerési képességét problémamegoldó érzékenységét együttműködési képességet megfigyelési képességét Ösztönözze a tanulókat: maguk és környezetük tudatos megfigyelésére kritikus és önkritikus gondolkodásra különböző élethelyzetek és morális problémák erőszakmentes kezelésére beszédük és mozdulataik koordinált és kifejező használatára a különböző közlésforma differenciált alkalmazására egy-egy színházi élmény cselekvő elemzésére egy-egy drámai szöveg érzékletes és kreatív bemutatására biztosítson lehetőséget: a nem kívánt viselkedésformák kezelésére, visszaszorítására az adott életkor jellemző problémáinak dramatikus feldolgozására az adott életkorra jellemző problémákkal foglalkozó színházi előadások megtekintésére az adott életkorra jellemző problémákkal foglalkozó filmek megtekintésére az együttműködés fontosságának és különböző módjainak megtapasztalására a manuális tevékenység folytatására A tanulók az alapfok 4. évfolyamának elvégzését követően legyenek képesek (az előző évfolyamok követelményein kívül):
különböző élethelyzeteik kritikus és önkritikus elemzésére kreatív részvételre különböző élethelyzeteket feldolgozó improvizációkban konfliktushelyzetek erőszakmentes megoldására pontos és hiteles szóbeli és nem szóbeli önkifejezésre egy-egy drámai szöveg konfliktusának elemzésére
a tér kreatív használatára ismerjék (az előző évfolyamok követelményein kívül): különböző élethelyzeteik és morális problémáik dramatikus feldolgozásának lehetséges módozatait a szóbeli és nem szóbeli kifejezési formák hiteles, pontos, együttes használatát a konfliktust mint a drámai cselekmény egyik mozgatórugóját egy-egy drámai szöveg többféle értelmezését a tér kreatív használatát Tananyag
Beszéd- és mozgásgyakorlatokon alapuló improvizációs játékok életjátékok (egy-egy aktuális téma feldolgozása) jelenetek közmondás, konfliktus, ki nem mondott konfliktus megadásával szerepjátékok megadott témára „nem azt mondom, amit gondolok” „nem azt teszem, amit mondok” monológok különböző élethelyzetekben hétköznapi szituációkat feldolgozó páros jelentek Drámarészletek, balladák balladák egyes történéseinek dramatikus formában való megjelenítése az epikus műben nem szereplő háttér-történések kitalálása és dramatikus formában való megjelenítése Alapfok (5. évfolyam)
Követelmények
A képzés Ismertesse meg a tanulókkal: az érzelmi emlékezet felszínre hozásának élményét a személyes érzelmek és gondolatok, valamint az empátiás készségből fakadó érzések és gondolatok közti szoros kapcsolatot a felszínre hozott érzelmek által keletkezett gesztusok, mimikák, mozgássorok rögzítésének módját a szimbólum fogalmát, illetve a szimbólumot mint a gondolatok és fogalmak kifejezőjét és hangulatok, érzések felidézőjét
a kontraszt fogalmát, az ellentétek tudatos, jelentést hangsúlyozó és jelentésteremtő használatát fejlessze a tanulók: megismerő, önmegismerő képességét személyiségének pozitív jellemvonásait akaraterejét asszociációs képességét konstruktivitását elemző gondolkodását kritikai és önkritikai képességét ösztönözze a tanulókat: az „én”-en kívüli tapasztalatok befogadására önálló döntéshozatalra szimbólumok keresésére és kreatív használatára hiteles és őszinte színpadi jelenlétre előrevivő, építő gondolkodásra biztosítson lehetőséget: a feszültségtéli helyzetek, konfliktusok elemzésére, a konfliktusokkal való szembenézésre más csoportok munkájának beható megismerése színházi és mozgásszínházi előadások megtekintésére színházi előadásokat bemutató videofilmek, dokumentumfilmek megtekintésére A tanulók az alapfok 5. évfolyamának elvégzését követően legyenek képesek (az előző évfolyamok követelményein kívül): érzelmi emlékek felszínre hozására az empátiás készségből fakadó érzések, gondolatok és a személyes érzések, gondolatok közötti kapcsolat felismerésére a felszínre hozott érzelmek keltette gesztusok, mimikák, mozgássorok rögzítésére, kreatív alkalmazására a szimbólumok keresésére, kreatív alkalmazására az ellentétek tudatos, jelentést hangsúlyozó és jelentésteremtő alkalmazására egy-egy drámai szöveg mozgásban és szóban való megjelenítésére ismerjék ( az előző évfolyamok követelményein kívül): az érzelmi emlékek felszínre hozásának módját az empátiás készségből fakadó érzések, gondolatok és a személyes érzések, gondlatok közötti kapcsolatot a felszínre hozott érzelmek keltette gesztusok, mimikák, mozgássorok rögzítését és kreatív alkalmazását a szimbólum fogalmát, kreatív alkalmazását a kontraszt fogalmát, tudatos alkalmazását
Tananyag Fantáziajátékok irodalmi művek „új címe” képzőművészeti alkotások „előzménye” kevéssé ismert irodalmi művek folytatása, befejezése szimbolikus tárgyak használata tárgyak nem rendeltetésszerű alkalmazása Beszéd és mozgásgyakorlatok figurateremtő hang- és artikulációs gyakorlatok érzelemkifejező hangbéli és gesztusnyelvi eszközöket fejlesztő gyakorlatok fizikai koncentrációt, testtudatot fejlesztő gyakorlatok csoportos együttműködést igénylő mozgásgyakorlatok Improvizációs gyakorlatok versek indulati tartalmaira épülő improvizációk versek által keltett hangulatokra épülő improvizációk szimbolikus mozgásokból építkező improvizációk zenés etűdök (indulatok, hangulatok, érzelmek megadásával) státuszjátékok etűdök (indulatok, hangulatok, érzelmek megadásával) rögtönzések ellentétek megadásával drámarészletek mögöttes tartalmának kibontásával Alapfok (6. évfolyam) Követelmények A képzés Ismertesse meg a tanulókkal: az előző évek során tapasztaltak, tanultak kreatív alkalmazásának lehetőségeit az egy-egy színpadi előadás létrejöttét megalapozó és elősegítő munkaformákat a színházi forma kiválasztását a gondolatok, érzelmek erősítéséhez a színházi formanyelv alapelemeinek tudatos alkalmazását egy adott drámai szöveg megközelítésében fejlessze a tanulók: kreativitását, eredeti gondolkodását, kombináló képességét drámai érzékenységét
színházi fogékonyságát kritikai és önkritikai képességét más művészetek iránti fogékonyságát önállóságát, magabiztosságát ösztönözze a tanulókat: kísérletezésre, rugalmas gondolkodásra, konstruktív együttműködésre drámai művek olvasására színházzal rokon művészeti tevékenységek megismerésére önálló, magabiztos megnyilvánulásra biztosítson lehetőséget: a színházzal rokon művészeti tevékenységek gyakorlására más művészeti tevékenységet folytató csoportok tevékenységének megismerésére nyilvánosság előtti fellépésre A tanulók az alapfok 6. évfolyamának elvégzését követően legyenek képesek (az előző évfolyamok követelményein kívül): alkotó és eredeti módon hasznosítani az előző évek tapasztalatait a megismert munkaformákban felismerni a színházi alkalmazhatóságot kiválasztani a legmegfelelőbb munkaformát az adott gondolat, érzelem erősítése érdekében munkaformák tudatos alkalmazására egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében részvételre egy adott mű színpadi feldolgozásának előkészítésében ismerjék (az előző évfolyamok követelményein kívül):
az előző évek tapasztalatainak alkalmazási, hasznosítási lehetőségét a munkaformák színházi alkalmazhatóságát egy-egy munkaforma tudatos kiválasztását és alkalmazását a színpadi improvizációban rejlő lehetőségeket
Tananyag Alapvető színpadi-színházi konvenciók színházi térformák (dobozszínpad, körszínpad, kamaraszínpad stb.) az egyes színházi térformákból következő, a színésszel szembeni elvárások a különböző színházi konvenciók (pl. „félre”, monológ, „kikacsintás” a közönségre stb.) színjátékos alkalmazása A drámai konvenciók színjátékos és színpadi alkalmazása
különböző drámai konvenciók (pl. állókép, gondolatkövetés stb.) alkalmazása az improvizációk és egy adott színdarab megjelenítésének előkészítésén különböző drámai konvenciók (pl. belső hangok, „forró szék” stb.) alkalmazása a szerepépítés folyamatában Összetettebb színpadi improvizációk rögtönzések érzelmi állapotok, színjátékok stílusok, szöveg megadásával rögtönzések drámarészletek alapján, a mögöttes tartalmának és a szereplők érzelmi állapotának kibontásával
2.2.4. Beszéd gyakorlatok Kötelező tantárgy (alapfok 1-6. évfolyam) A tantárgy tanításának célja A beszédgyakorlatok tanításának célja, hogy hozzásegítse a tanulókat beszédük oldottá, természetessé válásához és maradásához, az adottságaiknak és a képességeiknek megfelelően – dramatikus és színpadi munkájukban egyaránt – könnyen érthetővé és élvezhetővé fejlesztéséhez. Követelmények Az alapfok elvégzését követően a tanulók Legyenek képesek a beszédfolyamat részeinek és egészének tudatos irányítására az adottságaiknak legjobban megfelelő beszédállapot elérése érdekében hallás alapján fölismerni a követendő és az elvetendő beszédpéldát a durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerésére mások és a saját beszédükben ismerjék a lazító és koncentrációs játékokat és gyakorlatokat légző-, hang- és artikulációs játékokat, gyakorlatokat hangokkal, mechanikusan sorolható szavakkal és irodalmi szövegekkel a fejlesztő és kondicionáló beszédtechnikai játékokat, gyakorlatokat az általában érvényes hangsúly-szabályokat az artikuláció ritmus- és tempóformálós szerepét
A tantárgyi program elvégzését követően a tanulók legyenek képesek (az előbbieken kívül) ismert karakterek hangzásának hiteles létrehozására dramatikus és színpadi munkájukban az e tantárgy keretében tanultak alkalmazására ismerjék (az előbbieken kívül): a beszéd dallamának változatait és kifejező hatását a beszéd váltásait (erő, magasság, tempó) szövegek tagolásának, földolgozásának lehetőségeit A képzés Ismertesse meg a tanulókkal: a beszédfolyamat részeit (légzés, hangadás, kiejtés) és azok összefüggéseit, egymásrautaltságát a mindennapi és a színpadi beszéd különbségeit és azok beszédtechnikai elemeit az egészséges beszélőtől elvárható hangzás összetevőit a beszédállapot értékelésének szempontjait a hibás beszédállapot jegyeit a fejlesztő és szinten tartó beszédes játékokat és egyszerű beszédgyakorlatokat alakítsa ki a tanulókban:
az önelemzés és önértékelés igényét és képességét a beszéd elemzésének képességét a beszédszervek tudatos, pontos és célszerű használatát a beszéd során megnyilatkozó személyiségjegyek fölismerésének, megértésének és létrehozásának képességét az önképzés igényét fejlessze: Tananyag
a tanulók kifejező kedvét a hallási figyelmet és érzékenységet a tanulók koncentrációs készségét az életkoruknak megfelelően a játékosságukat a képzelőerejüket és megfigyelőképességüket a produktív és reproduktív kifejezőkészséget
Alapfok (1. évfolyam) Lazítógyakorlatok az egész test feszítése és lazítása hanyatt fekve, különös tekintettel a váll, a nyak és az arc izmaira feszítés és lazítás állás és járás közben Légzőgyakorlatok a légzéstípusok ismertetése (váll, mellkas, rekesz), a saját légzés megfigyelése kapacitásnövelő gyakorlatok sz, s és f hangokkal a laza testtónus megőrzése mellett kapacitásnövelő gyakorlatok versekkel, mondókákkal a laza testtónus megőrzése mellett (legfeljebb 40-50 szótag) Hanggyakorlatok
játékos hangerő gyakorlatok repülőindítás a közeledés és a távolodás kifejezése fúvójátékok (lyukas kulcs, filctollkupak, síp, szájharmonika stb. fújása) a kilégzés erejének és hosszának tanulmányozására, spontán légzéssel folyamatos és szaggatott fúvások a fúvás (kilégzés) erejének változtatása a lehetséges légutak tanulmányozása ki- és belégzés közben, élettani és beszédlégzés alatt egyaránt a légutak használatának gyakorlatai a saját és a társak légzésének tanulmányozása, a megfigyelések, tapasztalatok megfogalmazása a légzés hibáinak, akadályainak tisztázása a zörej nélküli belégzést követő kilégzés nyújtása sz és s hangokkal szabályozott légzéssel egyszerű szólamok, versek gyakorlása
Hangjátékok egymás hangjának felismerése (Hol szólsz kispajtás? játék mintájára) a hang tulajdonságainak tanulmányozása, a megfigyelések megfogalmazása (magas-mély, csengő-rekedt, halk-hangos, elől szól – hátul szól, oldott, laza, feszes, préselt, orrhangzós, vastag-vékony) egymás hangjának utánzása a természetes alaphang felismertetése és megerősítése hangkitalálás (a saját hangtól eltérő hangzások játékos próbálgatása)
szavak és rövid mondatpárok játékos variálása (Mondd másképpen! játék) Artikulációs játékok, gyakorlatok a beszédszervek mozgásának „ügyesítése” szavak, szólamok ismételgető ejtésével (pl. karika…, Marika…, fekete…, sárga bögre…stb.) áll emelés-ejtés á-a-e hangok segítségével ajakkerekítés-széthúzás (íűíű…éőéő…pl.) a zárhangok ejtésének gyakorlatai (pl. Petike-Katika-patika…, dibbendobban…, kippen-koppan…, kipeg-kopog…, csitteg-csattog…, Ne dobogj! De dobogok!stb.) a nyelv mozgásának ügyesítése a t, d és n hangok segítségével (pl. bele tettem-teletette tettem…., éneklés lálálá-val stb.) fütyülés fúvott levegővel, az ű hang ajakállásával csettintés az á és az ó ajakállását váltogatva ajakpergetés hosszan, folyamatosan, suttogva és hangosan is szájról olvasás – kezdetben hangok (magánhangzók és a látható mozdulattal képzett mássalhangzók), majd szavak (gyerekek neve) a szóvég ejtésének gyakorlatai (pl. Mit kérsz? Almát kérek. Mik ezek? Ezek székek. Kik ők? Ők… …k. stb.) szóépítés hangonként szóláncok (pl. mák-rák-rak-vak-van stb.) a hibás magánhangzóejtés meg- és fölismerése: szűk (túlkerekített ajakmunka) széles (túlságosan széthúzott ajkak, „mosolygós” artikuláció) zárt (visszafogott az állmozgás) Ritmus- és tempógyakorlatok Versek, mondókák ütemezése tapssal, járással, mozgással, egyenletesen lassabb vagy gyorsabb tempóban egyaránt Hangsúlygyakorlatok a szóhangsúly gyakorlása ( az első szótag nyomatékos ejtésének gyakorlása egyre hosszabb szavakban) az összetett szavak előtagjának és a teljes személynév első tagjának a hangsúlya (pl. aranyhajú, Bőrönd Ödön stb.) Alapfok (2. évfolyam) Lazító gyakorlatok feszítés-lazítás fekve, állva, ülve
könnyed fejkörzés mindkét irányba az arc ellazítása, „kirázása” kilégzés közben (prüszkölnek a lovak) Légzőgyakorlatok a különböző légzéstípusok ismertetése, megfigyelése a saját légzés megfigyelése kapacitásnövelő gyakorlatok sz, s és f hangokkal a laza testtónus megőrzése mellett kapacitásnövelő gyakorlatok versekkel, mondókákkal a laza testtónus megőrzése mellett (legfeljebb 40-50 szótag) Hanggyakorlatok játékos hangerő próbálgatás:repülőindítás a közeledés és a távolodás hangzása (pl. légy köröz a szobában, kör alakú pálya széléről az autóverseny hangja) szirénázás magánhangzókkal hangok próbálgatása a függőségi viszonyok és az erős érzelmi-indulati állapotok kifejezésére (pl. a köszönés változatai) Artikulációs játékok, gyakorlatok az áll nyitó mozdulatát megerősítő gyakorlatok, versek á, a és e hangokkal a nyelvmozgást ügyesítő gyakorlatok r-l hangokkal (pl. hajolaj, az halolaj, ez…, róla-lóra…, lila Lali, Lila Lali… stb.) az artikulációs mozgások összehangolása nyelvtörők pergő tempójú mondásával magánhangzó gyakorlatok versekkel, mondókákkal, különös figyelemmel a mély (sötét) és a magas (világos) hangzók hangulatkeltő szerepére a zárhangok kettőzésének technikája Ritmus- és tempógyakorlatok versek ütemezése kötött mozgással, egyenletes (lassabb vagy gyorsabb) tempóban Hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok számnevek, évszámok hangsúlya a kijelentés hanglejtése Alapfok (3. évfolyam)
Lazítógyakorlatok feszítés-lazítás testrészenként hanyatt fekve állva Légzőgyakorlatok
rekeszlégzés hanyatt fekve, állva a be- és kilélegzett levegő mennyiségének tudatos növelése kapacitásnövelés rekeszlégzéssel, hangokkal (sz, s, f, h, z, m) kapacitásnövelés versekkel, mondókákkal (50-60 szótag) légzésszabályozó gyakorlatok (különböző hosszúságú szólamok)
Hangjátékok a mellkasi rezonanciával szóló középhang és a fejhang hangzásának megismertetése az oldott mellhang megerősítése hangringató gyakorlatokban a térhez igazodó hangerő és a színpadi középhangerő gyakorlása az emelt hangvétel gyakorlása a test megfelelő tónusának összehangolásával (pl. rikkancs, piaci árus, szónok, programszervező, idegenvezető stb.) Artikulációs gyakorlatok
nyelvtörő mondókák a j-l-r hangok pontos ejtésének kimunkálására l-r hangok hibás ejtésének fölismerése hallás útján szájról olvasási gyakorlatok (versek, verssorok) a hosszú ,magánhangzók pontos ejtésének gyakorlatai
Ritmus- és tempógyakorlatok ütemezés változó tempóban kitalált mozgássorral, tánccal, tapsjátékkal Hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok a kérdezés: hangsúlya kérdőszóval és anélkül (Hová menjek? Menjek? Stb.) hanglejtése kérdőszóval és anélkül Alapfok (4. évfolyam) Lazítógyakorlatok feszítés-lazítás testrészenként, ülve Légzőgyakorlatok
rekeszlégzés állva, ülve és járás közben koncentrációs légzőgyakorlatok kapacitásnövelés (60-70 szótag) a lopott (pót-) levegővétel technikája Hanggyakorlatok ciklikus szótaggyakorlatok a mellkasi rezonancia megerősítésére (má…, ná…, lá…, nyújtott, zengő r hangoztatás stb.) hangrágó gyakorlatok (folyamatos magánhangzó-ejtés közben az áll laza ejtése-emelése) hangcsúszda (magánhangzók siklatása föl, egyre magasabbra és le, egyre mélyebbre) hanghizlaló és fogyasztó gyakorlatok (magánhangzók hangoztatása a fúvás erejének változtatásával hangkitalálás(Így mondaná a robot:…,…a pattogatott kukorica:… stb.) Artikulációs gyakorlatok
nyelvtörők, versek pontos, pergő kiejtéssel az á-a, é-e hangok gyakorlatai, különös figyelemmel az időtartamra a sz és s hangok hibáinak fölismerése hallás útján szinkronizálási (leolvasási) gyakorlatok versekkel
Ritmus- és tempógyakorlatok időmértékes versek ritmizálása tapssal, járással, mozgással Hangsúlygyakorlatok a tagadás hangsúlyai (Nem hallom. Nincs több. Se így, se úgy. Stb.) Alapfok (5. évfolyam) Légzőgyakorlatok
rekeszlégzés mozgás közben (pl. labdázás) kapacitásnövelés (70-80 szótag) koncentrációs légzőgyakorlatok nyelvtörő mondókák légzésszabályozással a pótlevegőzés technikájának továbbfejlesztése a kilégzés erejének szabályozása rekeszlégzéssel, sz és s hanggal
Hanggyakorlatok hangcsúszda mellhangon, szavakkal (ajánlott nyitott magánhangzós, n, m, l, r vagy h kezdetű szavakkal, pl. nem…, három…, málna…stb.)
hanghízlalás-fogyasztás szavakkal (pl. számokkal, a 3,4, 6 vagy a 7 „hízzon „: 3-33-333-3333…) úgy, hogy a hangerő mutassa a gyarapodás és a fogyás mértékét erős érzelmek, indulatok hangjának próbálgatása versekkel Artikulációs gyakorlatok
ty-gy-ny hangok pontos ejtésének gyakorlatai sz-z-c és s-zs-cs hangok gyakorlatai nyelvtörők a sziszegő és susogó hangok gyakorlására szinkronizálás valamennyi jel figyelembe vételével az „idegenség” artikulációja (más dialektusú, külföldi)
Ritmus- és tempógyakorlatok időmértékes versek gyakorlása az értelmi hangsúlyok visszahelyezésével időmértékes versek gyakorlása tetszőleges ritmuskísérettel időmértékes szövegek csoportosan, kánonban Hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok az összetett mondatok hangsúly-variációi hanglejtés-variációi Alapfok (6. évfolyam) Légzőgyakorlatok kapacitásnövelés (80-90) szótag koncentrációs légzőgyakorlatok mozgás közben a pótlevegőzés technikájának továbbfejlesztése váltakozó hosszúságú szólamokkal a hallható légzés jelentéseinek tanulmányozása és értelmezése (zihál, sóhajt, fujtat stb.) Hanggyakorlatok szöveges hangerő-gyakorlatok: a színpadi középhangerő, az erőteljes – nem ordított -, és a halk, intim hangvétel szöveges hangmagasság gyakorlatok egy-egy magasság kitartásával, lépcsőzetes föl-lejárással a tanulók egyéni középhangsávjához igazodva, legfeljebb egy oktávnyi terjedelemben az életkorok hangadási karakterének tanulmányozása, próbálgatása
Artikulációs gyakorlatok pontos, laza, pergő artikuláció: járás közben mozgás közben fizikai terhelés, pl. lovacskázás közben egymás artikulációjának megfigyelése, utánzása Ritmus- és tempógyakorlatok időmértékes versek gyakorlása kötött ritmuskísérettel, pl. titi-tá-t tapsolnak folyamatosan, szövegmondás közben ritmusgyakorlatok tempóváltással hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok az alárendelő mondatok (Úgy hallottam, hogy… Arra gondoltam, hogy.. Akkor gyere, amikor… stb.) Hangsúly-variáció Hanglejtés-variációi 2.2.5. Mozgásgyakorlatok Kötelező tantárgy (alapfok 1-6. évfolyam) A tantárgy tanításának célja a tanuló felkészítése, illetve alkalmassá tétele a csoportos dráma- vagy színjáték foglalkozásokon történő részvételre alapvető technikai elemek, a bemelegítés részeinek és folyamatának elsajátíttatása és elméleti megismertetése a próbaállapot elérése csoportkohéziós ,speciális mozgásos feladatok, illetve koncentrációt és a kondíciót fejlesztő gyakorlatok révén az esetleges sérülésekről, az ütközéstől, eséstől, az érintéstől való félelem, illetve tartózkodás megelőzése, elkerülése, vagy feloldása a mozgás eszközeivel Követelmények Az alapfok elvégzését követően a tanulók
Legyenek képesek.: a mozgástréning gyakorlatainak koncentrált és pontos elvégzésére a megfelelő próbaállapot elérésére a tréning gyakorlatainak végrehajtása során általános bemelegítés megtervezésére és levezetésére ismerjék (az előbbieken kívül): a bemelegítés menetének élettani hatásait a gyakorlatok egymásra épülésének logikai menetét, lehetőségeit a különböző gyakorlattípusok egymás mellé rendelésének főbb módozatait A tantárgyi program elvégzését követően a tanulók Legyenek képesek (az előbbieken kívül): egy adott színházi feladatnak megfelelő mozgástréning összeállítására, körültekintő levezetésére ismerjék (az előbbieken kívül): a mozgástechnikai tréning fontosabb irányzatait, tréningstílusokat a mozgástechnika tréning szerepét a megfelelő próbaállapot elérésében a különböző gyakorlattípusok egymás mellé rendelésének főbb módozatait A képzés Ismertesse meg a tanulókkal:
a mozgásgyakorlatok tréning menetét a bemelegítés menetének fiziológiai okait a gyakorlatok egymásra épülésének lehetőségét, illetve rendszerét a különböző gyakorlattípusok szerkesztésének menetét a mozgástechnikai tréning fontosabb irányzatait a mozgástechnika tréning szerepét a megfelelő próbaállapot elérésében
fejlessze a tanulók:
mozgáskoordinációs készségét koncentrációs készségét, és teherbíró képességét fizikai képességeit-kondícióját, rugalmasságát mozgás-memóriáját mozgástechnikai ismereteit rendszerező képességét
ösztönözze a tanulókat: a bemelegítés gyakorlatainak koncentrált és intenzív elvégzésére a különböző próbahelyzetek, szituációk megfelelő próbaállapotban történő megoldására önálló, a saját képességei által megkívánt tréning elvégzésére egyes feladatatok előkészítéseként a megfelelő bemelegítő gyakorlatsor megválasztására és elvégzésére helyes tematikájú tréning felépítésére és megtartására biztosítson lehetőséget: a témakör módszertanának elemző megismerésére különleges, speciális feladatok elvégzésére előkészítő módszerek megismerésére különböző stílusú mozgástechnika tréningek megismerésére, az azokon való részvételre működő színtársulatok, színházi műhelyek tréningmódszereinek élő, vagy videofelvételen történő megtekintésére Alapfok (1. évfolyam) A tantárgy bevezető évfolyamának anyaga elsősorban játékhelyzetekre kell, hogy épüljön. A foglalkozás vezetője igyekezzen olyan módon irányítani a játékokat, hogy ezek ellássák a bemelegítés alapvető feladatait is. Fontos, hogy a gyermek ne érezze ezen játékok tematikus voltát. A amennyiben lehetőség van rá, a játékok fűzésével, szituációs tréningként való felvezetésével igyekezzünk folyamatossá tenni részvételüket. Tananyag Bemelegítő játékok: összekapaszkodó, egymás elérése törekvő, érintés elől elhúzódó, a gimnasztika gyakorlatait játékos szituációba tevő gyakorlatok. Pl. váll-, térdérintős játékok, nehezített, speciális helyzetű fogók stb. Talajra-szoktató játékok: a talajfogás, a földön való forgás, gurulás, lassú csúszómászó mozgások előkészítő gyakorlatai szituációba helyezve. Indítás-megállítás gyakorlatok: az indítás és megállás különböző tempóban, helyzetben, magasságban történő gyakorlása versenyjátékok, illetve szituációs játékok segítségével.
Pl.: tapsos fogó, csendkirály típusú játékok, a kettős körben történő páros fogók stb. Állatok mozgását utánzó szituációs játékok: különböző állatok (majom, macska, kígyó, medve, madarak) mozgását utánzó játékok szituációba helyezett formában. Alapfok (2. évfolyam) Ebben az évben a foglalkozás vezetője kísérelje meg a gimnasztika alapgyakorlatainak elsajátíttatását, azonban ezt először csak rövid szakaszokban, s elsősorban az ismétlések alkalmával tegye. A dinamikusabb mozgásformák játékhelyzetben történő felvezetése szükséges ebben a korban, s erre a futásos és térformáló gyakorlatok kifejezetten alkalmasak lehetnek. A bemelegítés alapgyakorlatai: lazító és feszítő gyakorlatok, gimnasztika. Gimnasztikus gyakorlatok játékos helyzetekben, nehezített járásmóddal, fordított testhelyzetben. Térformáló, térérzékelő játékok: játékos formában különböző térformák felvétele, formálása, kikerüléses gyakorlatokban térérzék fejlesztés. Körjátékok, lánc-típusú népi játékok, a „tekeredik a kígyó” feltételekkel. Futásos gyakorlatok: (fontos, a bemelegítés szempontjából meghatározó gyakorlatkör) szituációs formában különböző tempójú, karakterű és funkciójú futástípusok. Testrész-vezetéses futások, páros fogó (a fogók szemkontaktussal tartják a kapcsolatot), vezetőt követő, ún. kígyózó futás. Csukott szemes játékok: vezetéses, kikerüléses helyzetekben bizalom- és térérzékelő gyakorlatokként. Arc- és kézfelismerő játékok, körbeállásos helyzetben, szabálytalan térben történő bizalomjátékok. Alapfok (3. évfolyam) Az évfolyam tananyagában már közel egyenlő arányban szerepeljen a technikai igényességet és a játékosságot szem előtt tartó megközelítés. Érjük el, hogy a gimnasztikus gyakorlatok elvégzése egy idő után különösebb vezénylő irányítás nélkül, elsősorban az egymásra figyelésre és a szemkontaktusra építve történjen
meg. Ugyanakkor ügyeljünk a futásos és versenyjátékok során a kellő intenzitás és dinamika megteremtésére. Tananyag Versenyjátékok, különböző típusú fogó játékok: nehezített fogó és üldözéses játékok, gyermekjátékok nehezített változatai ( térbeli, szabálybeli átalakítással a megfelelő intenzitású jelenlét megteremtésére. Gimnasztikus gyakorlatok: komplex lazító tréning fokozatos terheléssel, erősítő, kondicionáló gyakorlatok cirkuid edzésprogrammal (kis számban végzett gyakorlatkör többszöri visszatéréssel). A gyakorlatok levezetésének felosztása a résztvevők között, gimnasztikus gyakorlatok felvezetése a vezető által irányított szituációs játékban. Speciális futásos és kikerüléses gyakorlatok: hosszabb távú, ritmus és irányváltásos futások (esetleg szituációval indokolt helyzetben), erdő (álló társak között) és testrész-vezetéses ( pl. egyik, majd másik kar, mellkas, fej) futások. A korábban már használt gyakorlattípus igényes kivitelezés melletti elvégzése. Egyensúly játékok: toló és húzó mozdulatok játékos formában (pl. „bogozó”, sószsákot cipelő, Gólya viszi...), ilyen játékhelyzeteket tartalmazó gyakorlatok. Alapfok (4. évfolyam) Ebben az évben a bizalomgyakorlatok és a vezetéses feladatok megjelenésével az ön- és egymás elfogadására vonatkozó helyzetek jelentik a legfontosabb tevékenységeket. Abban az esetben, ha ezek a gyakorlatok kellő technikai felvezetés mellett történnek meg, elejét vehetjük a gátlások és szorongások kialakulásának, s egyben kiemelik a figyelem és a koncentráció fejlesztése szempontjából fontos elemeket. A csöndet, mint ezen gyakorlatok kísérő elemét az első pillanattól kezdve követeljük meg. Tananyag Bizalomgyakorlatok: egymás és önmaguk elfogadását célzó, dőléses, billenéses, haladásos helyzetekben történő gyakorlatok.
Esés- és talajgyakorlatok: spirál és hanyatt esés technikájának előkészítést követő elsajátítása, forgás, gurulás, támaszhelyzetek talajon. Egyensúly- és vezetéses gyakorlatok: egyensúlygyakorlatok támasz- és fogásos helyzetekben, vezetéses gyakorlatok kéz, fej, valamint fogásváltásos irányítással. Gimnasztikus gyakorlatok: fokozatosan bővített gyakorlatkör, többféle indítású előkészítéssel (dinamikus, relaxációs). Alapfok (5. évfolyam) Az első, technikai szempontból nehéz elemeket tartalmazó évfolyam. Minden esetben ügyeljünk a gondos bemelegítésre, és a fokozatosság feltétlen figyelembe vételével végeztessük a tananyag feladatait. Csak abban az esetben, amennyiben a szerhasználat kellően begyakorlott, térjünk rá a partnerrel való akrobatikus helyzetek végeztetésére. Ebben a gyakorlatkörben javasolt az ún. cirkuid edzésmód, tehát a kis elemszámú, de többszöri visszatéréssel végeztetett gyakoroltatás. Tanagyag Ugrás- és futásgyakorlatok: talajról való elemelkedés, talajfogás eszközök, illetve páros gyakorlatokban egymás segítségével, dinamikus futástípusok. Egy lábról, páros lábról történő rugaszkodás azonos és emelt szintről. Szer (zsámoly), majd páros gyakorlatként a zsugor tartásban elhelyezkedő partner hátának érintésével speciális futás-ugrás gyakorlatok a fokozatosság alapos betartásával. Eséstechnika: esés fordulatból és ugrásból, talajfogás csúsztatással és tompításos érkezéssel (természetesen csak megfelelő tornaszőnyeg megléte esetén). Előkészítő akrobatikus gyakorlatok: gurulás előre-hátra, támasz- és billenés gyakorlatok, kéz- és fejállás, kézen átfordulás oldalra. Alapfok (6. évfolyam) Az évfolyam tananyaga épít a tanulók fizikai képességeinek változására, de a feladatkör előkészítő jellegű. Az emelések, de a többi gyakorlat is a megfelelő izomtónus és egyensúly kialakítására, megteremtésére szolgál.
Tananyag Emeléses és támaszgyakorlatok: könnyített gyakorlatok. Tárgyi feltételek egyenletesen fűtött, jól szellőztethető, egészalakos tükörrel felszerelt próbahelyiség, hangosítási (magnó, CD), illetve szükség esetén video és tévé használati lehetőséggel tornaszőnyeg, zsámoly, tornaszekrény, bordásfal Javasolt értékelési mód Művészeti tárgyakra (általában) jellemzően az évközi értékelést differenciáltan végezzük el: az életkori sajátosságoknak és az adott évfolyam részkövetelményeinek megfelelően, továbbá a műfaji sajátosságoknak való megfeleltetés mellett vegyük figyelembe az egyén és a közösség önmagához, adottságaihoz, korábbi eredményeihez képest nyújtott teljesítményét, fejlődését, haladását. A színházi nevelőmunka, illetve a tanulók fejlődésének értékelése optimális esetben a tanulók és a tanár közös tevékenysége, ennek része az egyén önértékelése, a társak véleménynyilvánítása egymás munkájáról – az értékelés így szolgálhatja leginkább a munka folyamatosságát és fejlődését. Az évközi értékeléseknél a lehetőségekhez mérten gyakran válasszuk a kifejlett szöveges ( szóbeli, esetenként írásos) formát. Minthogy a művészeti nevelőmunka jellegéből fakadóan a számszerű értékelés csak igen korlátozott visszajelzéssel szolgálhat, ezért célszerű, ha az egyes félévek, illetve tanévek végén az osztályzattal történő minősítést megelőzik az elemző beszélgetések, továbbá kísérik azt a kifejtett szöveges formában, akár írásban is megtörténő értékelések. Kiemelt kompetenciák a színművészet területén Bemeneti kompetenciák: iskolai előképzettség nem szükséges Szakmai kompetenciák Színházi alapfogalmak/szakkifejezések alkalmazása Drámai/színházi konvenciók alkalmazása Meghatározó történeti és kortárs színházi stílusok felismerése A színházi műfajok felismerése A szöveg– és előadáselemzés meghatározó szempontjainak, a színészi alkotómunka fázisainak, főbb összetevőinek
megismerése, alkalmazása Drámai szövegek értő – színészi szempontokat figyelembe vevő – olvasása Különböző színészi technikák megismerése és alkalmazása Színházi improvizáció Karakterábrázolás nyelvi, beszédtechnikai, illetve mozgásos eszközökkel Előadásban (játékban) szerepek megformálása A rendezői instrukciók mentén végzett munka Más művészeti ágak területéről származó ismereteinek alkalmazása a szerepalkotás során Színházi előadások elemzése, értékelése Személyes kompetenciák Önállóság Döntésképesség Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Mozgáskoordináció Fejlődőképesség, önfejlesztés Társas kompetenciák Kapcsolatteremtő készség Kezdeményezőkészség Empatikus készség Tolerancia Kommunikációs rugalmasság Adekvát metakommunikáció Konfliktusmegoldó készség Módszerkompetenciák Kreativitás, ötletgazdagság Problémamegoldás Figyelem összpontosítás Helyzetfelismerés Kritikus gondolkodás Dráma és színjáték A dráma és színjáték főtárgy elsődleges célja, hogy a színházművészet – ezen belül is elsősorban a színjáték – iránt érdeklődő tanulók számára lehetőséget biztosítson a drámán és színjátékon keresztül történő önkifejezésre, közösségi alkotásra, a kommunikációs és előadói képességeik fejlődésére, a színházi alkotófolyamaton keresztül a színpadi munka alapjainak elsajátítására, a színházon keresztül önmagukra és a világra vonatkozó kérdések megfogalmazására és a válaszok keresésére. A tantárgy oktatása során a célokat a közösségben végzett dramatikus tevékenység élményén, a játék örömén keresztül érjük el.
A tantárgy feladata, hogy a folyamatos fejlesztés eredményeképpen a tanuló váljon képessé a dráma és a színház értõ befogadására, értelmezésére, illetve művészi együttműködésen keresztül, tanulótársaival együtt, drámai és színházi produktumok létrehozatalára.
Előképző évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a csoportos játék örömét – a csoportos játék szabályait – az érzékszervek működésének jelentőségét – az alapvető emberi, állati mozgássémákat – a jelenet kezdetének és befejezésének fontosságát – a szerepjátékokban való részvétel élményét – a dramatikus munkához szükséges népi gyermekjátékokat, kiszámolókat, mondókákat, gyerekdalokat, énekes–táncos játékokat, gyerekverseket, népmeséket Fejlessze a tanulók – érzékszerveinek működését, érzékelését – ritmusérzékét – megfigyelő– és utánzóképességét – mozgásos ügyességét, koordinációját – együttműködési képességét – hallási figyelmét – figyelemösszpontosító (koncentráló) képességét – szabálytudatát – közösségtudatát Ösztönözze a tanulókat – környezetük megfigyelésére, megismerésére, az arról való véleményalkotásra – társaikkal való nyugodt kapcsolat kialakítására, egymás elfogadására – versek, mesék meghallgatására, értelmezésére – a hétköznapi szabályok és a csoportos játék szabályainak betartására és betartatására – a nemkívánatos (pl. agresszív) viselkedésformák visszaszorítására – a játék örömének másokkal való megosztására Tananyag Bemelegítő mozgásos játékok – Versenyjátékok, nagymozgásos játékok – Népi kiszámoló– és fogócskajátékok – Egyszerű mozgáselemeket is tartalmazó körjátékok, népi játékok
– Egyszerű mímes játékok tanári marrációra – Rövidebb versek, mesék kísérése mozgással Érzékelő játékok – Színek, formák, illatok, ízek felismerése, csoportosítása, megkülönböztetése – Az érzékszervek által keltett érzetek megfogalmazása – Az idő észlelésének fejlesztése Ritmusgyakorlatok – Egyenletes lüktetés érzékeltetése mondókázással – Szöveges és mozgásos ritmusjátékok – Tempótartás (gyors és lassú) különböző térformákban – Természetes ritmusok felfedezése és mozgásos lekövetése Beszédgyakorlatok – Hangok utánzása – Beszédszervek ügyesítése játékos formában (ajak–, nyelvgyakorlatok) – Beszédre késztető játékok Utánzó játékok – Testtartás és mozgás utánzása – Hétköznapi tevékenységek utánzása – Állatok mozgásának utánzása Memória– és koncentrációfejlesztő játékok – Mondókák, kiszámolók, találós kérdések – Mozgásos és szöveges figyelemfejlesztő játékok Szerepjátékok, szabályjátékok – Népi gyermekjátékok – Énekes–táncos játékok – Mozgásos (testnevelési) játékok – Egyszerű szerkezetű drámajátékok Csoportos improvizációs játékok – Mondókák, gyerekdalok feldolgozása – Gyerekversek feldolgozása Komplex drámafoglalkozások – Mesei motívum vagy meserészlet vagy rövidebb mese feldolgozása tanári közreműködéssel (térmeghatározás, szimuláció, a teljes csoportot megmozgató szerepjáték, a tanár szerepben, szertartás, állókép, némajáték) Követelmények A tanulók ismerjék – az érzékszervek működésének funkcióját, jelentőségét – a jelenet kezdetének és befejezésének fontosságát – a dramatikus munkához szükséges népi gyermekjátékokat, kiszámolókat, mondókákat, gyerekdalokat, énekes–táncos játékokat, gyerekverseket, népmeséket (mindegyikből legalább egyet) Legyenek képesek –adottságaiknak megfelelően a látáshoz és halláshoz kapcsolódó differenciált és pontos érzékelésre – a csoportos ritmusjátékokban való aktív részvételre
– alapvető emberi, állati mozgássémák utánzására, a csoportos utánzó játékokban való aktív részvételre – legalább egy vers vagy rövid meserészlet önálló elmondására – a beszéd és a mozgás összekapcsolására csoportos játék során – a szerepjátékokban, csoportos improvizációkban való részvételre – társaikkal való együttműködésre
2. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a csoportos improvizációs játék örömét – a csoportos játék szabályait – az alapvető emberi, állati mozgássémákat – a bemelegítéshez használható mozgásos (testnevelési) játékokat – az alapvető ritmushangszerek használatát – a dramatikus munkához szükséges újabb népi gyermekjátékokat, mondókákat, gyerekdalokat, gyerekverseket, népmeséket – egyes drámajátékok szabályait Fejlessze a tanulók – érzékszerveinek működését, érzékelését – ritmusérzékét – megfigyelő– és utánzóképességét – mozgásos ügyességét, koordinációját – együttműködési képességét – hallási figyelmét – figyelemösszpontosító (koncentráló) képességét – kifejezőkészségét – helyzet-felismerési képességét – szabálytudatát – közösségtudatát Ösztönözze a tanulókat – környezetük megfigyelésére, megismerésére, az arról való véleményalkotásra – társaikkal való nyugodt kapcsolat kialakítására, egymás elfogadására – versek, mesék meghallgatására, értelmezésére – az önállóan olvasott versek, mesék élményének megosztására – a hétköznapi szabályok és a csoportos játék szabályainak betartására és betartatására – a nemkívánatos (pl. agresszív) viselkedésformák visszaszorítására – a játék örömének másokkal való megosztására Tananyag Mozgásgyakorlatok – Fogójátékok – Versenyjátékok, nagymozgásos játékok – Mozgáselemeket tartalmazó körjátékok, népi játékok
– Mímes játékok tanári narrációra Érzékelő játékok – Az érzékszervek által keltett érzetek megfogalmazása – Színkompozíciók összehasonlítása – Tájékozódás hangok segítségével, tapintással, szaglással – Az idő észlelésének fejlesztése Ritmusgyakorlatok – Szöveges és mozgásos ritmusjátékok – Tempótartás különböző térformákban – Futások irányváltoztatással – Ritmushangszerek és mozgás Beszédgyakorlatok – Beszédre késztető játékok – Beszédgimnasztikai gyakorlatok – Beszédszervek ügyesítése játékos formában Utánzó játékok – Egyszerű mozgástükrözések – Hétköznapi tevékenységek és mesterségek jellemző gesztusainak utánzása – Állatmozgások, természeti jelenségekhez kapcsolódó mozgások utánzása Memória– és koncentrációfejlesztő játékok – Versek, mondókák szöveg nélkül, csak mozgással – Összetettebb mozgásos és szöveges figyelemfejlesztő játékok Szerepjátékok, szabályjátékok – Népi gyermekjátékok – Mozgásos (testnevelési) játékok – Egész csoportos és páros munkára épülő drámajátékok – Vetélkedőjátékok Komplex drámafoglalkozások – Mesei motívum vagy meserészlet, vagy rövidebb mese feldolgozása tanári közreműködéssel (térmeghatározás, közös rajzolás, üzenetek, szimuláció, a teljes csoportot megmozgató szerepjáték, a tanár szerepben, szertartás, állókép, némajáték) Követelmények A tanulók ismerjék – a csoportos játék szabályait – az alapvető emberi, állati mozgássémákat – a bemelegítéshez során használt mozgásos (testnevelési) játékokat – a megismert ritmushangszerek használatát – a dramatikus munkához szükséges népi gyermekjátékokat, mondókákat, gyerekdalokat, gyerekverseket, népmeséket (az újonnan – tanultak közül mindegyikből legalább egyet) – egyes drámajátékok szabályait Legyenek képesek – adottságaiknak megfelelően differenciált és pontos érzékelésre – a csoportos ritmusjátékokban való aktív részvételre
– alapvető emberi, állati mozgássémák utánzására, a csoportos utánzó játékokban való aktív részvételre – legalább egy újonnan tanult vers és rövid meserészlet önálló elmondására – a beszéd és a mozgás összekapcsolására a játékok során – a szerepjátékokban, csoportos improvizációkban való részvételre – társaikkal való együttműködésre
Alapfokú évfolyamok 1.évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a képzelet és az emlékezet szerepét, fontosságát – az egyszerű mozgáselemek összekapcsolását – a tér használatát és az abban való tájékozódást – a helyszín fogalmát, jelentőségét – a figyelemösszpontosítás fontosságát, alapvető technikáit – a beszédtevékenység részeit (légzés, hangadás, kiejtés) – rövidebb prózai mesék dramatikus feldolgozásának folyamatát – a hang tulajdonságait (pl. mélység, magasság) – a legfontosabb légző– és hangképző gyakorlatokat – a ritmikus mozgással kombinált koncentrációs gyakorlatokat Fejlessze a tanulók – együttműködő képességét – képzelőerejét – mozgásos improvizációs képességét – térbeli tájékozódását – figyelem–összpontosító képességét – megfigyelő képességét – problémamegoldó képességét – ritmusérzékét – légzőkapacitását – hangképzését – artikulációs képességét Ösztönözze a tanulókat – maguk és környezetük egyre tudatosabb megfigyelésére – a közlésformák egyre differenciáltabb alkalmazására – társaikkal való együttműködésre – gondolataik és érzelmeik pontos kifejezésére – a csoporton belüli aktív és kezdeményező munkára – kiscsoportokban önállóan végzett tevékenységre Tananyag
Mozgásgyakorlatok – Összekapaszkodó, érintésére törekvő, érintés elõl elhúzódó, a gimnasztika gyakorlatait játékos szituációba tevő gyakorlatok (pl. váll–, térdérintős játékok, nehezített speciális helyzetű fogók) – Lazító és feszítő gyakorlatok – Térformáló, térérzékelő játékok: játékos formában különböző térformák felvétele, formálása, kikerüléses gyakorlatokban térérzék–fejlesztés körjátékok, lánc–típusú népi játékok – Szabad mozgás zenére önállóan és a társakkal együttműködve Beszédgyakorlatok – Légzőgyakorlatok – A saját és a társak légzésének megfigyelése nyugalmi állapotban, tevékenység során (pl. tűzfújás), beszéd közben; a tapasztalatok megfogalmazása – Fúvójátékok (pl. lyukas kulcs, síp, szájharmonika fúvása) a kilégzés erejének és hosszának tanulmányozására; folyamatos és szaggatott fúvások – Indirekt légzőgyakorlatok (pl. „gumibaba” felfújása, leeresztése) – Hanggyakorlatok – A hangadás megfigyelése (ásítás, nevetés, lelkiállapotok, hangulatok tükröződése a hangban) – A hang tulajdonságairól szerzett tapasztalatok megfogalmazása (magas–mély, halk hangos) – Egymás hangjának felismerése, utánzása – Hangkitalálás (a saját hangtól eltérõ hangzások játékos próbálgatása) – Szavak, rövid mondatpárok játékos variálása – Játékos hangerő–gyakorlatok – Artikulációs gyakorlatok – A kiejtés, az artikulációs mozgások megfigyelése – A beszédszervek mozgásának „ügyesítése” szavak, szólamok ismételgetõ ejtésével – Szájról olvasás – kezdetben hangok, majd szavak – Szóláncok pontos hangzó– és szóvégejtéssel – Hangsúlygyakorlatok – A szóhangsúly gyakorlása (az első szótag nyomatékos ejtésének gyakorlása egyre hosszabb szavakban) – Az összetett szavak előtagjának és a teljes személynév elsõ tagjának hangsúlya Fantáziajátékok – Elképzelt tárgyak, helyszínek, figurák részletes kigondolása csoportban – A közösen kitalált figurák, helyszínek, tárgyak köré szervezett játék Ritmikus mozgással kombinált koncentrációs gyakorlatok – Játékos, mozgással és szöveggel összekapcsolt ritmikus koordinációs gyakorlatok (pl. versek, mondókák ütemezése tapssal, járással, mozgással különböző tempóban) – Térkitöltő gyakorlatok – Ritmikus, mozgással és szöveggel összekapcsolt számolós gyakorlatok
– Gyermekversek, mondókák ritmus– és mozgásváltással Dramatikus játékok – Mimetikus (egyéni és csoportos) improvizációk zenére – Szituációs játékok pl. szó, mondat, helyszín megadásával Komplex drámafoglalkozások – Központi figura köré épülő dráma (hangaláfestés, szerep a falon, térképek és ábrák készítése, állókép, gyűlés, véletlenül meghallott beszélgetés, képaláírás, maszkok, beépített szereplő, gondolatkövetés konvenciók felhasználásával) Követelmények A tanulók ismerjék – a tér használatát és az abban való tájékozódást – a helyszín fogalmát, jelentőségét – a figyelemösszpontosítás fontosságát, alapvető technikáit – a beszédtevékenység részeit (légzés, hangadás, kiejtés) – a hang tulajdonságait (pl. mélység, magasság) – a legfontosabb légző– és hangképző gyakorlatokat – a ritmikus mozgással kombinált koncentrációs gyakorlatokat Legyenek képesek – egyszerű képzettársításra, annak játékbeli alkalmazására – egyes érzelmi állapotok verbális és mozgásos kifejezésére – a tanult mozgáselemek összekapcsolására – az adott tér használatára és az abban való tájékozódásra – a helyszín fogalmának alkalmazására, jelentőségének felismerésére – a tanult beszédgyakorlatok tudatos alkalmazására – tanári irányítás mellett zajló komplex dramatikus tevékenységben való részvételre. 2. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a figyelem–összpontosítás tudatos alkalmazását – a megfigyelés és önmegfigyelés fontosságát – a bizalomra épülő kapcsolatteremtés és kapcsolattartás szabályait – a tiszta, érthető beszéd alapjait – a történet, a jelenet, jelenet kezdete és vége, a főhős, a szereplők fogalmát – a szereplők ábrázolását segítő egyes technikákat (pl. beszédstílus, testtartás) – a beszédtevékenység részeinek egymásrautaltságát – a feszítés–lazítás alapgyakorlatait – a mimikai bemelegítés gyakorlatait Fejlessze a tanulók – figyelem–összpontosító képességét – megfigyelő képességét – együttműködő képességét
– verbális megnyilvánulásainak tisztaságát – fogalmazási és kifejező képességét – dramatizáló képességét – rögtönzési képességét – elméleti drámaelméleti tudását Ösztönözze a tanulókat – figyelmük tudatos összpontosítására – a külvilág és önmaguk érzékeny megfigyelésére – önálló és tudatos kapcsolatteremtésre – a nemkívánatos viselkedésformák konstruktív visszajelzésére, megváltoztatására – önálló verbális megnyilvánulásra – pontos és kifejező szerepjátékra – önálló dramatizálásra Tananyag Mozgásgyakorlatok – Gimnasztikus gyakorlatok játékos helyzetekben, nehezített járásmóddal, fordított testhelyzetben – Indítás és megállás különböző tempóban, helyzetben, magasságban történõ gyakorlása versenyjátékok segítségével (pl. tapsos fogó, csendkirály – típusú játékok) Lazító gyakorlatok – Feszítés–lazítás fekve, állva, ülve – Az arc ellazítása, „kirázása” kilégzés közben Beszédgyakorlatok – Légzőgyakorlatok – A különböző légzéstípusok megfigyelése (váll, mellkas, rekesz) – A célszerű beszédlégzés folyamatának ismertetése – Saját légzés megfigyelése nyugalmi állapotban és beszéd közben – Zörej nélküli belégzést követő kilégzés a laza testtónus megőrzése mellett – Kapacitásnövelő gyakorlatok versekkel, mondókákkal a laza testtónus megtartása mellett (legfeljebb 40–50 szótag) – Hanggyakorlatok – Játékos hangerpróbálgatás – Hangok próbálgatása az erős érzelmi–indulati állapotok kifejezésére – Artikulációs gyakorlatok – Az áll nyitó mozdulatát megerősítő gyakorlatok – Nyelvmozgást ügyesítő gyakorlatok – Ritmus és tempógyakorlat – Versek ütemezése kötött mozgással – Hangsúly– és hanglejtésgyakorlatok – Számnevek, évszámok hangsúlya – A kijelentés hanglejtése Koncentrációs gyakorlatok – Játékok számokkal – Kérdés–felelet típusú játékok – Mozgáskoncentrációs játékok
– Kapcsolatteremtő és bizalomgyakorlatok – Kapcsolatteremtés szemkontaktussal, érintéssel, kézfogással, hanggal – Vakvezető játékok alapváltozatai Improvizációs játékok – Mimetikus improvizációk (mozdulatra, hangeffektusokra, tárgyakkal) – Hétköznapi élethelyzetek felidézése mozgással és beszéddel – Szituációs játékok (pl. befejezetlen történetre, képzőművészeti alkotások reprodukcióival, a szereplők jellegzetes vonásainak megadásával) – Rövid történetek (ismert mesék) elmesélése zenére, kisebb csoportokban előkészített improvizációkkal Komplex drámafoglalkozások – Reális (de eltávolított) szituációk kibontása drámán keresztül – Csoportról szóló drámaóra (a jelmezöltés, befejezetlen anyagok, interjú, forró szék, szerepcsere, kiscsoportos improvizáció, mímes játék, az igazság pillanata, belső hangok, szertartás, vita konvenciók felhasználásával) Drámaelméleti alapok – Verses mesék, mesék, elbeszélések szerkezetének érzékeltetése (történet, jelenet, jelenet kezdete és vége, főhős, szereplők, helyszín) Követelmények A tanulók ismerjék – a figyelem–összpontosítás tudatos alkalmazását – a megfigyelés és önmegfigyelés fontosságát – a bizalomra épülő kapcsolatteremtés és kapcsolattartás szabályait – a tiszta, érthető beszéd alapjait – a történet, a jelenet, jelenet kezdete és vége, a főhős, a szereplők fogalmát – a szereplők ábrázolását segítő egyes technikákat (pl. beszédstílus, testtartás) – a feszítés–lazítás alapgyakorlatait – a mimikai bemelegítés gyakorlatait Legyenek képesek – figyelmük tudatos összpontosítására – társaik, önmaguk és a felnőtt világ érzékeny megfigyelésére – a bizalom megélésére – érzékeny kapcsolatteremtésre és a kapcsolat megtartására – tiszta és kifejező verbális megnyilatkozásokra – egy nagyobb lélegzetű vers vagy próza pontos, tiszta, érthető elmondására – aktív szerepjátékra 3. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – az együttérző beleélés szükséges voltát – a szavak nélküli közlések jelentőségét
– a nonverbális kommunikáció csatornák működését – a kommunikációs jelek jelentéshordozó erejét – a feszültség élményét és fogalmát – az analógiás gondolkodás alapjait – a karakter fogalmát – a gyakran alkalmazott páros és kiscsoportos kooperációs játékokat Fejlessze a tanulók – légzéskapacitását – térhez igazodó beszédét – artikulációs képességét – empátiás képességét – verbális és nonverbális kommunikációs képességét – fantáziáját és kreativitását – differenciált kifejezőképességét – fogalmi gondolkodását – kooperációs készségét Ösztönözze a tanulókat – elfogadó együttműködésre – érzelmeik és szándékaik pontos kifejezésére – a nonverbális kommunikációs jelek tudatos használatára – a nonverbális kommunikációs jelek minél pontosabb értelmezésére Tananyag Mozgásgyakorlatok – Versenyjátékok, különböző típusú fogójátékok, nehezített fogó és üldözéses játékok a megfelelő intenzitású jelenlét megteremtésére és a feszültség elvezetésére – Különböző tempójú, karakterű és funkciójú futástípusok – Testrész–vezetéses futások, páros fogó, a vezetőt követő futás – Lazító gyakorlatok – Feszítés–lazítás testrészenként Beszédgyakorlatok – Légzőgyakorlat – A be– és kilélegzett levegő mennyiségének fokozatos növelése a laza testtónus megtartása mellett kapacitásnövelés versekkel, mondókákkal (legfeljebb 50–60 szótag) – Hanggyakorlatok – A térhez igazodó hangerő gyakorlása – Az emelt hangvétel gyakorlása a test megfelelő tónusának összehangolásával (pl. rikkancs, piaci árus, idegenvezető) – Artikulációs gyakorlatok – Nyelvtörő mondókák – A hosszú magánhangzók pontos ejtésének gyakorlatai – Szájról olvasási gyakorlatok (versek, verssorok) – Ritmus és tempógyakorlat – Ütemezés változó tempóban kitalált mozgássorral, tánccal, tapsjátékkal – Hangsúly– és hanglejtésgyakorlat
– A kérdezés hangsúlya kérdőszóval és anélkül – A kérdezés hanglejtése kérdőszóval és anélkül Kapcsolatteremtő és kommunikációs játékok – Az arc, tekintet, gesztusok kifejezőképességét fejlesztő játékok, gyakorlatok – Érzelmi állapotok kifejezése testtartással, gesztusokkal – Üzenetek (pl. utasítások, parancsok, kérések) küldése tekintettel és gesztusokkal Fantáziajátékok – Tárgyjátékok, tárgyak megszólaltatása, képzeletbeli tárgyak – Képzelt lények megszemélyesítése, beszéltetése – Belső képek megjelenítése mozgással és beszéddel Improvizációs játékok – Szituációs játékok vázlat megadásával – Különböző karakterek megjelenítése páros vagy kiscsoportos improvizációkban – Feszültségteli hétköznapi helyzetek megjelenítése és értelmezése – Látott vagy hallott történetek feszültségteli jeleneteinek felidézése improvizációkban Páros és kiscsoportos kooperációs játékok – Tükörjátékok – Távolságtartó játékok – Szoborjátékok Ön– és társismereti játékok – Tulajdonságok megfogalmazásával járó játékok (apróhirdetés, tulajdonságok vására) – Egyszerű visszajelzésekre építő játékok Komplex drámafoglalkozások – Erkölcsi dilemmákat vizsgáló drámaórák (pl. a szakértő köntösében, telefonbeszélgetés, az élet egy napja, fórum–színház, Hogyan történt? konvenciókkal) Követelmények A tanulók ismerjék – az együtt érző beleélés szükséges voltát – a szavak nélküli közlések jelentőségét – a nonverbális kommunikáció csatornák működését – a kommunikációs jelek jelentéshordozó erejét – az analógiás gondolkodás alapjait – egyes karakterjellemzőket – a gyakran alkalmazott páros és kiscsoportos kooperációs játékokat – a belső feszültség élményét, szerepét a drámai történésekben Legyenek képesek – a szavak nélküli közlések különböző élethelyzetekben való felismerésére – a nonverbális kommunikációs csatornák használatára – aktív részvételre különböző élethelyzeteket feldolgozó improvizációkban, komplex drámaórákban – feszültségteremtő drámai jelenetek létrehozására – beszédüket a térhez igazítani – pontosan körülírt feladatok kiscsoportokban történõ elvégzésére 4. évfolyam Fejlesztési feladatok
Ismertesse meg a tanulókkal – az elemző gondolkodás lényegét, használatát – különböző hétköznapi élethelyzetek és morális problémák dramatikus megjelenítésének egyes módjait – a konfliktus és a feszültség fogalmát, különbözõségét – a színpadi tér kreatív használatának alapjait – az artikuláció ritmus– és tempóformáló szerepét – az időmértékes versek ritmizálását – a tagadás hangsúlyát – az improvizáció szabályait – a színpadi létezés alapszabályait – a figyelem felkeltésének és megtartásának eljárásait Fejlessze a tanulók – légzéskapacitását – kifejező beszédét – testkontrollját – elemző gondolkodási képességét – szóbeli és nem szóbeli kifejezőképességét – fogalmazási képességét – helyzetfelismerési képességét – problémamegoldó képességét – együttműködési képességét – megfigyelési képességét – analógiás gondolkodását – előadói képességét – improvizációs képességét Ösztönözze a tanulókat – önmaguk és környezetük tudatos megfigyelésére – kritikus és önkritikus gondolkodásra – különböző élethelyzetek és morális problémák erõszakmentes kezelésére – beszédük és mozdulataik koordinált és kifejező használatára – a különböző közlésformák differenciált alkalmazására – egy–egy életkoruknak megfelelő rövid vers vagy prózai mû részletének bemutatására – a munkaforma önálló megválasztásra egy–egy probléma feldolgozása során – életkoruknak megfelelő rangos színházi előadások, színházi nevelési programok, filmek megtekintésére és a látottak közös feldolgozására a dráma eszközeivel Tananyag Mozgásgyakorlatok – Futásos és kikerüléses gyakorlatok: ritmus és irányváltásos futások (szituációval), testrész–vezetéses futások – Egyensúly–játékok: toló és húzó mozdulatok játékos formában – Lazítógyakorlat – Feszítés–lazítás testrészenként Beszédgyakorlatok – Légzőgyakorlatok
– Légzéskapacitás növelése a laza testtónus megtartása mellett (legfeljebb 60–70 szótag) – Hanggyakorlatok – Hangkitalálás – Artikulációs gyakorlatok – Nyelvtörők, versek pontos, pergő kiejtéssel – Magánhangzók gyakorlatai (különös figyelemmel az időtartamra) – Szinkronizálási (leolvasási) gyakorlatok versekkel – Ritmus– és tempógyakorlat – Időmértékes versek ritmizálása – Hangsúlygyakorlat – A tagadás hangsúlyai Bizalomgyakorlatok – Vakvezetéses gyakorlatok Improvizációs játékok – Rögtönzések életkori témákra – Hétköznapi szituációkat feldolgozó páros rögtönzések – Rögtönzések közmondásokra – Rögtönzések megadott konfliktusra – Rögtönzések megadott témára – Rövid monológok különböző élethelyzetekben Komplex drámafoglalkozások – Erkölcsi, életkori és társadalmi problémák feldolgozása drámával – Ismert történetek, regények részleteinek feldolgozása drámán keresztül (pl. riportkészítés, montázs, újrajátszás, stílusváltás, analógia, mélyítés konvenciók által) Színjátékos gyakorlatok – A színpadi létezés alapszabályai – Rövid vers vagy prózai mű részletének önálló előadása – Rögzített kiscsoportos improvizációk nézők előtt – A figyelem felkeltése és megtartása Követelmények A tanulók ismerjék – különböző hétköznapi élethelyzetek és morális problémák dramatikus megjelenítésének egyes módjait – a konfliktus és a feszültség fogalmát, különbözőségét – a színpadi tér kreatív használatának alapjait – az időmértékes versek ritmizálását – a tagadás hangsúlyát – az improvizáció szabályait – a színpadi létezés alapszabályait – a figyelem felkeltésének és megtartásának eljárásait Legyenek képesek – mozgásuk, testtartásuk kontrollálására a csoportos gyakorlatok során – véleményalkotásra a látott színművek, filmek és improvizációk elemzõ megbeszélésekor
– kifejező szóbeli és mozgásos megnyilvánulásokra – különböző élethelyzetek kritikus és önkritikus elemzésére – részvételre különböző élethelyzeteket feldolgozó improvizációkban, tanítási drámákban – konfliktushelyzetek erőszakmentes megoldására – a tér tudatos használatára – a ritmus és tempó tudatos alkalmazására 5. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a bizalom fontosságát – a legfontosabb bizalomgyakorlatokat – a kontraszt fogalmát, tudatos, jelentést hangsúlyozó és jelentésteremtő használatát – a beszédszervek tudatos, célszerű és pontos használatának fontosságát – a drámák alapvető munkaformáit Fejlessze a tanulók – megismerő, önmegismerő képességét – önfegyelmét, színpadi fegyelmét – asszociációs képességét – konstruktivitását – elemző gondolkodási képességét – kritikai és önkritikai képességét – előadói képességeit – improvizációs képességét – problémamegoldó képességét – együttműködési képességét – analógiás gondolkodását – előadói képességét – improvizációs képességét Ösztönözze a tanulókat – önálló döntéshozatalra – hiteles és őszinte színpadi jelenlétre – előrevivő, építő gondolkodásra – a feszültségteli helyzetek, konfliktusok elemzésére, a konfliktusokkal való szembenézésre – más csoportok munkájának beható megismerésére – színházi és mozgásszínházi előadások megtekintésére – színházi előadásokat bemutató tévéfelvételek, videofilmek, dokumentumfilmek megtekintésére Tananyag Mozgásgyakorlatok – Egyensúlygyakorlatok – Vezetéses gyakorlatok – Forgás, gurulás, támaszhelyzetek talajon Beszédgyakorlatok – Légzőgyakorlatok
– Nyelvtörő mondókák légzésszabályozással – Hanggyakorlat – Erős érzelmek, indulatok hangjának próbálgatása versekkel – Artikulációs gyakorlat – Szinkronizálás – Ritmus– és tempógyakorlat – Az időmértékes versek gyakorlása tetszőleges ritmuskísérettel – Hangsúly– és hanglejtésgyakorlat – Számnevek, évszámok, összetett szavak, nevek, ikerszavak hangsúlya – Az összetett mondatok hangsúly– és hanglejtés–variációi Fantáziajátékok – Irodalmi művek „új címe” – Képzőművészeti alkotások „előzménye” – Kevéssé ismert irodalmi művek befejezése, folytatása – Tárgyak nem rendeltetésszerű alkalmazása Bizalomgyakorlatok – Dőléses, billenéses gyakorlatok Improvizációs gyakorlatok – Versek indulati tartalmaira épülő improvizációk – Versek által keltett hangulatokra épülő improvizációk – Mozgáselemekből építkező improvizációk – Rögtönzés zenei effektek beépítésével – Rögtönzések szimbólumok, ellentétek megadásával – Etűdök (indulatok, hangulatok, érzelmek megadásával) Komplex drámafoglalkozások – Erkölcsi, életkori és társadalmi problémák feldolgozása drámával – Ismert történetek, regények részleteinek feldolgozása drámán keresztül (az eddig tanult konvenciók alkalmazásával) Ön– és társismereti játékok – Vélemények közlését és fogadását lehetővé tévő szabályjátékok (pl. mi lenne, ha?, telefon, ilyennek látlak) Színjátékos gyakorlatok – Rövid monológ önálló előadása – Rögzített páros improvizációk nézők előtt – Kapcsolattartás a partnerrel Követelmények A tanulók ismerjék – a legfontosabb bizalomgyakorlatokat – a kontraszt fogalmát – a beszédszervek tudatos, célszerű és pontos használatának fontosságát – a drámák alapvető munkaformáit Legyenek képesek – ellentétek tudatos, jelentést hangsúlyozó és jelentésteremtő alkalmazására – egy–egy drámai szöveg mozgásban és szóban való megjelenítésére – a beszédfolyamat részeinek tudatos irányítására
– bonyolultabb feladatok kiscsoportokban történő elvégzésére – a munka eredményének bemutatására – véleményalkotásra a látott színművek, filmek és improvizációk elemzõ megbeszélésekor – kifejező szóbeli és mozgásos megnyilvánulásokra – részvételre különböző élethelyzeteket feldolgozó improvizációkban, tanítási drámákban – a tér tudatos használatára – a ritmus és tempó tudatos alkalmazására 6. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – különböző színházi terek jellemzőit – a dobozszínházi tér hangsúlyos pontjait és irányait – a színházi formanyelv alapelemeinek alkalmazását egy adott drámai szöveg megközelítésében – a tanult drámai konvenciók alkalmazási lehetőségeit a szerepépítés folyamatában – a mindennapi és a színpadi beszéd különbségeit – a különböző szerkezetű tanítási drámák lényeges jegyeit – az alárendelő mondatok hangsúlyozását, hanglejtését – a „félre” és a monológ technikai alapjait Fejlessze a tanulók – színházi fogékonyságát – kritikai és önkritikai képességét – más művészetek iránti fogékonyságát – önállóságát, magabiztosságát Ösztönözze a tanulókat – az előző évek során tapasztaltak, tanultak alkalmazására – kísérletezésre, rugalmas gondolkodásra – konstruktív együttműködésre – drámai művek olvasására – színházzal rokon művészeti tevékenységek megismerésére, gyakorlására – önálló, magabiztos megnyilvánulásra – más, hasonló művészeti tevékenységet folytató csoportok tevékenységének megismerésére – őszinte, építő szándékú kritikai megnyilvánulásokra – nyilvánosság előtti fellépésre Tananyag Mozgásgyakorlatok – Lassított mozgás(különböző helyzetekben) – A mozdulat megállítására vonatkozó gyakorlatok Beszédgyakorlatok – Légzőgyakorlatok – Koncentrációs légzőgyakorlatok mozgás közben – Hanggyakorlatok – Szöveges hangerő–gyakorlatok
– Életkorok hangadási karakterének tanulmányozása, próbálgatása – Artikulációs gyakorlatok – Pontos, laza pergő artikuláció járás, mozgás, fizikai terhelés közben – Egymás artikulációjának megfigyelése, utánzása – Ritmus– és tempógyakorlatok – Ritmusgyakorlatok tempóváltással – Hangsúly–, hanglejtésgyakorlatok – Az alárendelő mondatok hangsúly– és hanglejtés variációi Színházi alapismeretek – Színházi térformák (pl. dobozszínház, körszínház) – Mozgás a dobozszínház terében (a tér hangsúlyos pontjai és irányai) – A „félre” technikája – Monológ Színjátékos gyakorlatok – Különböző drámai konvenciók (pl. állókép, gondolatkövetés) alkalmazása az improvizációk és egy adott színdarab megjelenítésének előkészítésében – Különböző drámai konvenciók (pl. belső hangok, „forró szék”) alkalmazása a szerepépítés folyamatában – Rögtönzések érzelmi állapotok, színjátékos stílusok, szöveg megadásával – Rögtönzések drámarészletek alapján, a mögöttes tartalmának és a szereplők érzelmi állapotának kibontásával Felkészülés a vizsgára – Improvizációk létrehozása és javítása tanári segítséggel – Jelenet létrehozása és javítása tanári segítséggel vagy Rövid előadás létrehozása tanári irányítással Követelmények A tanulók ismerjék – a különböző színházi terek jellemzőit – a dobozszínházi tér hangsúlyos pontjait és irányait – a tanult drámai konvenciók alkalmazási lehetőségeit a szerepépítés folyamatában – a mindennapi és a színpadi beszéd különbségeit – a különböző szerkezetű tanítási drámák lényeges jegyeit – az alárendelő mondatok hangsúlyozását, hanglejtését – a „félre” és a monológ technikai alapjait – az előző évek tapasztalatainak alkalmazási, hasznosítási lehetőségét – a fejlesztő és szinten tartó beszédes játékokat, beszédgyakorlatokat Legyenek képesek – alkotó és eredeti módon hasznosítani az előző évek tapasztalatait – munkaformát választani az adott gondolat, érzelem kifejezése érdekében – a munkaformák alkalmazására egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében – a munkaformák tudatos alkalmazására egy komplex drámafoglalkozás során – részvételre egy adott mű színpadi feldolgozásának előkészítésében – a helyes színpadi beszédre dramatikus és színpadi munkájukban egyaránt
– az alapfokon elsajátított képességeiknek megfelelő improvizációban, jelenetben vagy színházi előadásban való közreműködésre Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanulók ismerjék – saját teste lehetőségeit, illetve érzékszervei hatékonyságát – a különböző verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokat, illetve saját eszköztára ez irányú fejlettségének mértékét – a különböző, szerepjátékokban alkalmazható mozgásformákat, illetve saját eszköztára ez irányú fejlettségének mértékét – az empátiás képesség szerepét társas helyzetekben, kortársaival és másokkal való kapcsolatában – a kreatív dramatizálás alapvető eszköztárát, a dramatizálás egyes lépéseit – a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazásának lehetőségeit saját ötletei, gondolatai kidolgozásában, illetve egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében – azokat a dramatikus technikákat valamint a társművészetek alapvető kifejezőeszközeit, amelyek a körülöttük lévő világról való gondolkodásban, véleményalkotásban, s azok kommunikációjában segítséget nyújtanak Legyenek képesek – figyelme tudatos összpontosítására, fegyelmezett feladatvégzésre – társai, önmaga és a felnőtt világ érzékeny megfigyelésére – a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák tudatos használatára – a bizalom átélésére, az empátiás képesség működtetésére társas helyzetekben – személyes élményei felszínre hozására és a szerepjátékokban való alkalmazására – drámában és színjátékokban a szerepnek és a helyzetnek megfelelő kapcsolatteremtésre – pontos és érzékletes szerepjátékra társaival és egyénileg – a dramatizálás alapvető eszköztárának önálló alkalmazására, kreatív dramatizálásra – saját teste, mozgásai, illetve a tér és a térben mozgó társak differenciált és pontos érzékelésére, a tér kreatív használatára – a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazására saját ötletei, gondolatai kidolgozásában, illetve egy kötött drámai – szöveg megjelenítésének előkészítésében – társadalmi, életkori és erkölcsi problémákról szóló drámajátékokban való aktív közreműködésre, valamint a problémák életkorának megfelelő szintű vizsgálatára és megfogalmazására A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Dráma és színjáték
improvizáció 2–3 perc színpadi produkció – jelenet 3–5 perc vagy – előadás 15 perc A vizsga tartalma A dráma és színjáték gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: Improvizáció Az improvizáció megadott instrukciók (pl. a jelenet témája, figurái, tárgyai, helyszíne, időpontja) alapján rögtönzött szöveges vagy szöveg nélküli 2–3 fős jelenet lehet. A szaktanárnak a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, legalább tíz tételből álló tételsort kell összeállítania. A tételsor tartalmazhat szöveg nélküli vagy szöveges feladatokat. Az egyes tételeknek tartalmazniuk kell a jelenet eljátszásához szükséges instrukciókat (helyszín, szereplők, cselekmény, konfliktus). A felkészülési idő 5 perc. Színpadi produkció A produkció szabadon választott drámai vagy dramatizált mû, illetve rögzített improvizáció alapján tanári irányítással készített prózai színházi produkció (2–3 fős jelenet/csoportos előadás) vagy szerkesztett játék lehet. A tanuló a csoportban, közös akciókban, együttes játékban közreműködve, illetve egyéni színpadi feladatok megoldásával egyaránt számot adhat a tanulmányai során megszerzett képességeiről, jártasságáról. A vizsga értékelése – Improvizáció – Az instrukciók megértése, követése – Együttműködés (közös jelenetépítés, társak ötleteinek elfogadása, cselekménybe illesztése), – Színpadi jelenlét – Figyelem, koncentráció (játékban maradás képessége, egyértelmű szerepbe lépés, szituációban maradás, egyértelmű kilépés a szerepből) – Sűrítés képessége – A jelenet szerkezete, íve (a jelenet nyitása, zárása, jelenetépítés) – Színpadi produkció – A színpadi helyzetek megértése, az önálló játékok közös játékba illesztése – Együttműködés (a partner impulzusainak elfogadása, a partner felé irányuló impulzusok erőssége, közös cselekményvezetés, társakkal összehangolt váltások, közös játékstílus kialakítása, tartása) – Figyelem, koncentráció – Színpadi jelenlét
– Ritmusérzék (a jelenet tempójának közös kialakítása, együttes tempóváltás) – Atmoszférateremtés – Verbális kifejezőeszközök használata Továbbképző évfolyamok
BESZÉD ÉS VERS A beszéd és vers tantárgy tanításának célja, hogy hozzásegítse a tanulókat beszédük oldottá, természetessé válásához és maradásához, dramatikus és színpadi munkájukban egyaránt – az adottságaiknak és a képességeiknek megfelelő szinten – könnyen érthetővé és élvezhetővé fejlesztéséhez. A tantárgy ugyanakkor keltse fel az érdeklődést a tudatos beszédművelés, valamint a vers– és prózamondás mint önálló pódiumi műfaj iránt. A tantárgy feladata, hogy a tanulók a különböző képességfejlesztő gyakorlatokon, játékos feladatokon, szövegelemzéseken és memoritereken keresztül váljanak képessé a magyar nyelv magas szintű, tudatos használatára, az irodalmi műalkotások értő befogadására és értelmezésére, jussanak el a lírai és prózai szövegek interpretálásának magas színvonaláig. A tantárggyal való ismerkedés során erősödjön befogadói és előadói attitűdjük, váljanak képessé a verskultúra ápolására. Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a beszédfolyamat eseményeit (légzés, hangadás, kiejtés) – a vers zenei–ritmikai jellemzőit Fejlessze a tanulók – hallási figyelmét – megfigyelőképességét – ritmusérzékét – a csoportos munkára való készségét Ösztönözze a tanulókat – képességeik megismerésére – megfigyeléseik megfogalmazására – versolvasásra, fantáziájuk, asszociációs képességeik felszabadítására – csoportos versjátékokra Tananyag Lazítógyakorlat – Lazítás–feszítés Légzőgyakorlat – A légutak és a légzés folyamatának megfigyelése
– Légzőgyakorlatok hangokkal – Szabályozott légzés egyszerű szólamokkal, mondókákkal – Fúvójátékok folyamatosan, szaggatottan, lágyan, erősen Hanggyakorlatok – Játékos hangutánzás (állatok, gépek, tárgyak) magassági és dinamikai váltásokkal) Hallásgyakorlat – Egymás hangjának felismerése – A környezet hangjainak megfigyelése Artikulációs gyakorlatok – Beszédmozgás–ügyesítés szavakkal, szólamokkal, nyelvtörő mondókákkal – Szájról olvasás – hangok Ritmus– és tempógyakorlatok – Versek ütemezése tapssal, járással, ütőhangszerekkel – Kis vers–zenei kompozíciók készítése közmondásokból, ritmikus szólásokból Hangsúlygyakorlat – A szóhangsúly – Szövegek memoriterként való rögzítése – A közös szövegtanulás (mondókák, ritmikus gyermekversek, párbeszédes versek) Követelmények A tanulók ismerjék – az egyszerű mozgásügyesítő gyakorlatokat – artikulációs és ritmusgyakorlatokat – az általában érvényes hangsúly–szabályokat Legyenek képesek – figyelmüket a saját beszédükre irányítani – a szöveg zenei–ritmikai elemeinek kiemelésére – csoportos ritmusjátékokra – csoportban történő vers–előadásra 2. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a célszerű beszédlégzés folyamatát és egyszerű gyakorlatait – a hétköznapi beszéd stílusteremtő erejét – a vershelyzetek felismerésének lehetőségeit – az egyszerűbb képek, hangulatok kibontásának lehetőségeit – a mimika és a testbeszéd szerepének jelentőségét Fejlessze a tanulók – hangszínnel való bánásának képességét – szabad asszociációs készségét – hanggal történő karakterábrázoló képességét Ösztönözze a tanulókat – a saját és mások beszédének megfigyelésére – különböző hangulatú szövegekkel való munkára – kifejezőeszközeik bővítésére Tananyag
Légzőgyakorlatok – Légzéstípusok ismertetése, megfigyelése – A célszerű beszédlégzés folyamatának ismertetése és egyszerű gyakorlatai Hanggyakorlatok – Hangkitaláló játékok (pl. állatok, mesefigurák, tárgyak elképzelt beszéde) – Személyek és hangulatok megszólaltatása (hangszín–játék) – A természetes alaphang gyakorlatai mindennapi szólamokkal, verssorokkal Artikulációs gyakorlatok – Ajak és áll gyakorlatok – A magánhangzók gyakorlatai – A szóvégejtés játékos gyakorlatai Ritmus és tempógyakorlatok – Versek, mondókák ütemezése kötött mozgással – Versek, mondókák lassuló és gyorsuló tempóban egyaránt, hangerőváltásokkal Hangsúlygyakorlatok – Az állítás (kijelentés) hangsúlya – Ereszkedő beszéddallam – Számnevek, évszámok hangsúlya – A név hangsúlyai – A név a cím, és a szöveg kapcsolata szöveggel való munkák – Játék a szöveggel (ismert gyerekdalokkal, versekkel) – Képek felismerése, szétválasztása, saját szavakkal történõ leírása – A hangulatváltó–pontok tudatosítása – Hangkulissza készítése szabad asszociációkkal – Mozgás–improvizáció a szövegre (szöveg nélkül) – Szöveg és mozgás összekapcsolása Szövegek memoriterként való rögzítése – Rövidebb szövegek kiválasztása, bemutatása a gyerekirodalom klasszikusaitól,– az egyéni választások szabadságával Követelmények A tanulók ismerjék – a természetes és a szerep–beszédhang jellemzőit – a vers képekre tagolásának módjait az artikuláció ritmus– és tempóformáló szerepét Legyenek képesek – légzésük egyszerű szabályozására – különféle hangszínekkel karakterek és hangulatok megjelenítésére – egyszerűbb költői képek felismerésére és kibontására – a szövegek tartalmának kifejtésére – a szöveg memoriterként való rögzítésére 3. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a természetes beszédhang tulajdonságait – a hétköznapi beszéd stílusteremtő erejét
– a saját középhang megtalálásának módjait – a meseszövés alapvetéseit – a mesék, verses mesék, kisprózák illetve a prózaversek előadói különbségeit Fejlessze a tanulók – koncentrációs képességét – artikulációs ügyességét és pontosságát – a belső képek előhívását – a történetmeséléshez szükséges készségeket Ösztönözze a tanulókat – az otthoni gyakorlásra – saját élményeik szabatos megfogalmazására – mese és novella olvasására – eredményeik bemutatására – mesélésre, nagy mesemondó egyéniségek lemezeinek vagy előadásainak meghallgatására Tananyag Légzőgyakorlatok – Kapacitásnövelő légzőgyakorlatok zaj és látvány (vállemelés) nélkül – Légzésszabályozó gyakorlatok Hanggyakorlatok – A mellkasi rezonancia megerősítése – Mondókák mellhangon és fejhangon – A közép hangsáv felismertetése – Hangelőrehozó gyakorlatok Artikulációs gyakorlatok – A zárhangok gyakorlatai, kettőzésük technikája – A hosszú magánhangzók ejtésének gyakorlatai – Szájról olvasás (ismert verssorok, mondókák) Ritmusgyakorlatok – Ütemezés kitalált mozgássorral – Időmérték – ütemhangsúly (támaszkodni a ritmusra, ellene dolgozni…) – Ritmus a prózában – A tagolás módozatai Hangsúly–gyakorlatok – A kérdezés hangsúlya és hanglejtése kérdőszóval és anélkül – Közbevetések – A mesélő és a beszélő elkülönítése – Értelmi és érzelmi hangsúlyok – Felkiáltások, óhajtások, jelző és jelzett szó kapcsolata A szöveggel való munkák – Közös mese–költés (pl. egyszerű láncmese vagy ismeretlen történetek végének kitalálása, nem várt fordulat beiktatása) – Így mesélte anyukám – kedves mesék után–mondása – Saját élményű történetek és viccek mesélése – Mesélési technikák felismerése
– Közös mesemondás, dramatizálással – A szereplők elkülönítése, megszólaltatása – Nonverbális kommunikáció, mimika, testbeszéd Mesehallgatás, meseolvasás – Mesemondókkal való ismerkedés, előadás, hangos–könyv vagy mese–lemez segítségével – Régi és új „mesék” olvasása (népmesék, majd rövid műmesék) Követelmények A tanulók ismerjék – a kérdezés, felkiáltás, közbevetés helyes dallamvonalát – a szereplők elkülönítésének néhány variációját – az alapvető testbeszéd–formákat Legyenek képesek – széles hangterjedelemben, játékosan és könnyedén mondani szöveget – rövid történetek, mesék értelmezésére, élményszerű felépítésére, közönség előtti önálló előadására Szám 4. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a koncentráció szerepét a beszédben – a vers–kommunikáció fogalmát – a művek befogadásának, értelmezésének és közvetítésének lehetőségeit – a versmondó versenyek mibenlétét, és az azokon való részvétel ismérveit – a balladamondás sajátosságait Fejlessze a tanulók – ritmusérzékét – kommunikációját – a személyes közlés és a saját gesztusrendszer tudatosítását – képi fantáziáját – előadói technikai tudását Ösztönözze a tanulók – eleven hanghasználatát – produktív fantáziáinak előhívását – önálló szövegválasztását – „házi” vers– és prózamondó alkalmainak szervezését – önálló véleménynyilvánítását Tananyag Légzőgyakorlatok – Szöveges gyakorlatok mozgás közben – A lopott (pót) levegővétel technikája Hanggyakorlatok – A mellkasi rezonancia megerősítése – Skálázás szavakkal, verssorokkal, legfeljebb egy oktáv terjedelemben Artikulációs gyakorlatok
– A j–l–r hangok gyakorlatai – Az artikulációs hibák fölismerése hallás útján – „Szinkron–játék” (szájról olvasás) versekkel Ritmusgyakorlatok – Időmértékes versek ritmizálása – Játék a magyaros versformákkal Hangsúlygyakorlatok – A tagadás hangsúlya Szöveggel való munka: – Változatos hangulatok, érzelmek megmutatása (kreatív hangfestés) – Vershelyzetek, szituációk – helyzetdalokban, zsánerképekben – Lírai dalok – hangszín, hangulat, érzelem, tempó – Ismerkedés a balladákkal – sűrített érzelmek, feszültségek megjelenítése Szövegek memoriterként való rögzítése – Választott nép– vagy vígballada – Kisprózák (műmesék, novellák) – Vidám, rövid időmértékes versek Követelmények A tanulók ismerjék – a légzés szövegtagoló szerepét – beszédhibáik korrekciós lehetőségeit, a kreatív hangfestés eszközeit – a hangszín szerepét a hangulatteremtésben – a pódiumi kiállás, megszólalás alapvető ismérveit Legyenek képesek – légzésük tudatos irányítására – oldott, természetes középhangjuk használatára – saját kiejtésük megfigyelésére és elemzésére – különböző ritmusú lírai művek érzékletes megszólaltatására – felépített produkciók bemutatására 5. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a hallás és beszédállapot kapcsolatát – a gyakran hallható beszédhibákat, és azok korrekciós lehetőségeit – az érzelmek, indulatok hangsúlymódosító szerepét – a verselemzés előadói központú megközelítését Fejlessze a tanulók – hallásfigyelmét, hallási megkülönböztető képességét – képzelőerejét – érzelmi intelligenciáját – empatikus és műértelmező képességeit Ösztönözze a tanulókat – a gesztusok és a mimika természetes használatára – a versek saját élményű megfogalmazásának közelítésére – önálló választású szövegek megformálására
– csoportos versműsorokban való részvételre Tananyag Légzőgyakorlatok – Fizikai terheléssel – Koncentrációs légzőgyakorlatok – Nyelvtörők légzésszabályozással Hanggyakorlatok – A térhez igazodó középhang gyakorlatai – Indulati fokozás–csillapítás egyszerű szólamokkal Artikulációs gyakorlatok – Nyelvtörők a sziszegő és a susogó hangok gyakorlására – A gyakran előforduló beszédhibák egyszerű korrekciós gyakorlatai Ritmusgyakorlatok – Időmértékes versek tetszőleges és kötött ritmuskísérettel Hangsúly és hanglejtésgyakorlatok – Mondatok hangsúly–variációi – Az indulat és érzelem hangsúlyai Szöveggel való munka: – Tartalom és forma; gondolati ívek – Személyes közelítés a szöveghez – A szöveg és a testbeszéd egymásra hatása – A megszemélyesítések játékai (párbeszédes versek) – Ismerkedés a szónoki beszéd alapjaival – az érvelés tagolási technikái – Erő, dinamika, gondolat a szövegben – Elbeszélő költemények – (narrátor, több szereplő…) – Rövid, ismeretlen szövegek első olvasatú, értelmezett, kifejezõ felolvasása Szövegek memoriterként való rögzítése – Az irodalomórai kötelezők előadói feldolgozása – Válogatás, önálló választás alapján, a kortárs irodalomból Követelmények A tanulók ismerjék – a szövegelemzés előadói szempontú alapfolyamatát – a művészi előadás gondolati (érzelmi) és beszédtechnikai feltételeit – a hangsúly és érzelmi többletek jelentés–módosító szerepét Legyenek képesek – alkalmazkodni a térhez – megfelelő hangerővel, tartósan, érthetően szöveget mondani – a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák tudatos használatára 6. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a beszédtechnikai váltások szerepét – a leíró költészet és a gondolati líra sajátosságait, előadói követelményeit Fejlessze a tanulók – figyelemmegosztó képességét
– esztétikai érzékenységét – képközvetítési készségeit Ösztönözze a tanulókat – hangi adottságaik eleven használatára – önismeretük pontosítására – saját közlésvágyuknak megfelelő szövegek kiválasztására, tolmácsolására – csoportos és egyéni előadói munkára – ünnepi müsorok szerkesztésében való kreatív részvételre – az irodalmi előadó–művészet fórumainak megismerésére Tananyag Légzőgyakorlatok – Koncentrációs légzőgyakorlatok mozgás közben Hanggyakorlatok – Szöveges hangerőgyakorlatok: a középhangerő, az erős és az intim hangvétel – Szöveges hangmagasság gyakorlatok legfeljebb egy oktáv terjedelemben Artikulációs gyakorlatok – Pontos, pergő tempójú szöveges gyakorlatok mozgás és fizikai terhelés közben Ritmus és tempógyakorlatok – Időmértékes szövegek gyakorlatai tempóváltásokkal Hangsúly és hanglejtésgyakorlatok – Összetett mondatok hanglejtése – A „lebegő” szólamvég Szöveggel való munka – Gondolati és leíró versek színei – Hangszín–váltások, hangerő, tempó, ritmus – Érzelmek – átélés, és/vagy közvetítés – Instrukció–adás (pl. egymás versmondásának megfigyelése, értékelése, a véleménynyilvánítás mikéntje) – Saját élmény keresés a versekben – Ismeretlen szövegek első olvasatú, értelmezett, kifejező felolvasása – Ünnepi műsorok szerkesztési gyakorlata (szövegek és zenék gyűjtése, válogatása) Szövegek memoriterként való rögzítése – Az iskolai kötelezőkön túli önálló választások – Műballadák Követelmények A tanulók ismerjék – az írásjelek megszólaltatásának lehetőségeit – a kifejező beszéd lehetőségeit és hatáselemeit – saját előadói lehetőségeiket és korlátaikat Legyenek képesek – figyelmük megosztására – érzelmeik kondicionálására – fantáziájuk és előadókészségük felszabadítására – ismeretlen szövegek értelmezett felolvasására – önmaguk és egymás teljesítményének többirányú értékelésére Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után
A tanulók ismerjék – a lazító és koncentrációs játékokat és gyakorlatokat – a fejlesztő és kondicionáló beszédtechnikai játékokat, gyakorlatokat – az általában érvényes hangsúly–szabályokat – az artikuláció ritmus– és tempóformáló szerepét – a szövegválasztás alapvető kritériumait – a lírai és az epikus művek előadásmódja közötti különbségeket – a testbeszéd jeleit – a pódiumi szereplés alapvető követelményeit – saját előadói lehetőségeiket és korlátaikat – a szövegelemzés előadói szempontú alapfolyamatát Legyenek képesek – a beszédfolyamat részeinek és egészének tudatos irányítására az adottságaiknak legjobban megfelelő beszédállapot elérése érdekében – hallás alapján fölismerni a követendő és az elvetendő beszédpéldát – a fejlesztő és a korrekciós gyakorlatok alkalmazására beszédükben – a szövegek zenei elemeinek kiemelésére, a ritmus és a vers gondolati összefüggésének felismerésére – a szövegek tartalmának értelmezésére, memoriterként való rögzítésére – mesék és versek, prózai szövegek önálló vagy csoportban történő előadására – önmaguk és társaik teljesítményének értékelésére – a kommunikációs csatornák eleven használatára A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Beszéd és vers – beszédgyakorlat–sor bemutatása 5 perc – vers– és prózamondás 5 perc A vizsga tartalma A beszéd és vers művészeti alapvizsga két részből tevődik össze: Beszédgyakorlat–sor bemutatása Tételsorból húzott gyakorlatsor bemutatása (a beszédtechnikai gyakorlatok közül a szaktanár által összeállított – és legalább 3 különböző feladatot tartalmazó – gyakorlatsor) Vers– és prózamondás A közösen feldolgozott művekből (kötelező memoriterek) a tanuló által választott két különböző hangulatú vers vagy próza előadása A tanuló a kötelező memoriterekből választott tíz művel készül (vers, monológ, prózai mű részlet vegyesen, lehetőleg
különböző hangulatú szövegek). A vizsgán a tanulónak a vizsgabizottság által választott műveket kell előadnia. A vizsga értékelése Beszédtechnikai ismeretek: – a gyakorlatok ismeretének szintje, – a megvalósítás pontossága, – oldott artikuláció és középhang, – tudatos nyelvhasználat A választott szövegek előadása: – kifejező megszólaltatás, – előadásmód, – kiállás, – jelenlét, – közvetítő erő, – előadói készségek Mozgás és tánc A tantárgy célja a tanulók testtudatának kialakítása és fejlesztése, a mozgással történő önkifejezés fejlesztése, a testbeszéd, mint nyelv tanulmányozása, az alapvető mozgástechnikai elemek megismertetése és elsajátíttatása. A folyamatos fejlesztés eredményeképpen a tanulók legyenek képesek színházi helyzetekben megvalósuló, mozgásra, táncra épülő feladatok ellátására. A tantárgy feladata elérni, hogy a tanulók megtapasztalhassák egyéni vagy csoportos mozgásokra, illetve táncra épülő gyakorlatok elvégzésével fizikai jelenlétük lehetőségeit, a mozgásban fellelhető szabadságérzetet, a test alkalmassá tételét különböző érzelmi állapotok és helyzetek megjelenítésére. Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a mozdulat indításának, megállításának lehetőségeit – a futásos és térérzékelő gyakorlatok és játékok típusait – a verseny–, illetve körjátékok különböző fajtáit Fejlessze a tanulók – mozgásintenzitását – mozgáskoordinációját – koncentrációját Ösztönözze a tanulókat – önmaguk testének megismerésére – a különböző típusú feladatok pontos végrehajtására – a mozgás örömének megtapasztalására
– a kis– és nagyobb csoportban végzett játékokban való részvételre – a játékokban rejlő kreativitás kibontására Tananyag Indítás–megállítás gyakorlatok – Az indítás és megállás különböző tempóban, helyzetben, magasságban történő gyakorlása versenyjátékok, illetve szituációs játékok segítségével (pl. tapsos fogó, csendkirály típusú játékok, a kettős körben történő páros fogók) Versenyjátékok, különböző típusú fogó játékok – Nehezített fogó és üldözéses játékok, gyermekjátékok nehezített változatai (térbeli, szabálybeli átalakítással) a megfelelő intenzitású jelenlét megteremtésére Speciális futásos és kikerüléses gyakorlatok – Hosszabb távú, ritmus és irányváltásos futások, erdő (álló társak között) és testrész– vezetéses (pl. egyik, majd másik kar, mellkas, fej) futások Egyensúly játékok – Toló és húzó mozdulatok játékos formában (pl. „bogozó”, sószsákot cipelő, Gólya viszi...), ilyen játékhelyzeteket tartalmazó gyakorlatok Népi játék, tánc – Körjátékok, ügyességi játékok: különböző fogócskák (terpesz–, fészek–, láncfogók), ritmusjátékok (egyenletes lüktetés erősítése, tempótartási gyakorlatok), egyszerű ugrásgyakorlatok ugrós zenére, különböző támaszhelyzetekben Követelmények A tanulók ismerjék – a versenyjátékok szabályrendszerét – a gyakorlatok megértéséhez szükséges szakszavakat Legyenek képesek – a megismert játékok szabályszerű elvégzésére – csoportos feladatokban való részvételre – az egyensúlyra és irányváltásra épülő feladatok pontos elvégzésére 2. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a bemelegítéshez szükséges játékformákat – a dinamikus elmozdulásban rejlő lehetőségeket – a gyakorlatok egymásra épülésének lehetőségeit – népi játékok, illetve lánc– és körjátékok egyes fajtáit, az ugrós táncok alaptechnikáit Fejlessze a tanulók – mozgáskoordinációs készségét
– koncentrációs készségét – fizikai képességeit–kondícióját, rugalmasságát Ösztönözze a tanulókat – a csoportos feladatokban való koncentrált részvételre – a különbözõ típusú feladatok pontos végrehajtására – partnerekkel való együttmûködésre – kis csoportokban történõ tevékenységre – a kreatív képességek kibontakoztatására – a közös játék örömének megtapasztalására, felismerésére, tudatosítására Tananyag Bemelegítõ játékok – Összekapaszkodó, egymás elérésére törekvõ, érintés elõl elhúzódó, a gimnasztika gyakorlatait játékos szituációba tevõ gyakorlatok Futásos gyakorlatok – A bemelegítés szempontjából meghatározó gyakorlatok szituációs formában, különbözõ tempójú, karakterû és funkciójú futástípusok használatával Egyensúly– és vezetéses gyakorlatok – Egyensúlygyakorlatok támasz– és fogásos helyzetekben, vezetéses gyakorlatok kéz, fej, valamint fogásváltásos irányítással Népi játék, tánc – Utánzó (pl. állatutánzó) játékok, párválasztó–játékok, népi gyermekjátékok, lánc és körformák a táncban; ugrós táncok alaptechnikái; csoportosan a közösségi táncélmény megszerzése (pl. ugrós táncok alapmotívumaival, cifrák, lengetõk) Követelmények A tanulók ismerjék – a csoportos futás–, egyensúly– és bizalomgyakorlatok szabályait – a népi gyermekjátékok menetét Legyenek képesek – a megismert játékok szabályszerû elvégzésére – a dinamikus, irányváltásos feladatokban való részvételre – az egyensúly gyakorlatok koordinált elvégzésére 3. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a talajfogás különbözõ módozatait – a bizalomgyakorlatokban való részvétel szabályait és lehetõségeit – a testközéppont használatának, a mozgás azon keresztül való vezetésének lehetõségeit – a gyakorlatok egymásra épülésének különbözõ lehetõségeit – ugrós táncok motívumfûzéseinek lehetõségeit Fejlessze
– a tanulók biztonságát a talajfogás, eséstechnika, illetve a négy végtag egyenlõ értékû használatát kívánó gyakorlatok végzése során Ösztönözze a tanulókat – a csoportos feladatokban való koncentrált részvételre – a különbözõ típusú feladatok pontos végrehajtására – a mozgásból fakadó élmény megtapasztalására Tananyag Bemelegítõ játékok – A gimnasztika életkornak megfelelõ gyakorlatait játékos szituációba tevõ gyakorlatok Futásos gyakorlatok – Szituációs formában különbözõ tempójú, karakterû és funkciójú futástípusok használatával; testrészvezetéses futások, páros fogó, vezetõt követõ, ún. kígyózó futás Állatmozgások, középmagasságú mozgások – Különbözõ mozgáskarakterek elsajátítása, illetve ezeken keresztül a négy végtag egyenrangú, a testközéppont által vezérelt, koordinált használata; majom– és macskakarakterû mozgáselemek elsajátítása Bizalomgyakorlatok – Egymás és önmaguk elfogadását célzó, dõléses, billenéses, haladásos helyzetekben történõ gyakorlatok, partner–felismeréses játékok csukott szemmel Mozgássorok, motívumsorok felépítése – Állatmozgások, középmagasságú mozgáselemek motívumainak sorba fûzése, elemsorrá fejlesztése Tánc – Térbeli elmozdulás lehetõségei ugrós motívumokkal – Ugrós táncok motívumfûzései: szólóban, párban Követelmények A tanulók ismerjék – a tanult gyakorlatok technikai elemeit és egymásra épülésük lehetõségeit – a tanult néptánc alaptechnikák elemeit és fûzésük lehetõségeit Legyenek képesek – a mozgástechnikai elemek harmonikus elvégzésére – a magasságszintek rugalmas váltására – az állatmozgások koordinált végrehajtására – a táncelemek stílusos reprodukálására 4. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a térbeli elmozdulás horizontális és vertikális irányú lehetõségeit – a mozdulat lassításának technikai összetevõit – a kórusmozgásban való részvétel lehetõségeit
– a párválasztó játékokat, illetve a páros és ugrós–legényes táncok alapelemeit, technikáját Fejlessze a tanulók – térérzékelését – egyensúlyérzetét és koordinációs képességét – mozgásmemóriáját Ösztönözze a tanulókat – a részletgazdag mozgástechnikai munka elvégzésére – a különbözõ típusú feladatok pontos végrehajtására – egyéni és csoportos munkában való részvételre – a mozgásból fakadó élmény megtapasztalására Tananyag Tér– és helyzetérzékelõ gyakorlatok – A térirányok, a színpadi tér felosztásának ismerete, „üres” tér kitöltésének, a tér mindhárom dimenziójában való elmozdulás képességének megteremtése, csukott szemes és az ún. Vezetéses gyakorlatokon keresztül a tér érzetének, érzékelésének fejlesztése Egyensúly– és lassított mozgás–gyakorlatok – Az egyensúlyérzék fejlesztése, a lassú, súlyáthelyezéses mozgások billenés nélküli vezetése, páros, csoportos gyakorlatokban a súlyáthelyezés, súlyfelvétel, s a különbözõ támaszhelyzetek gördülékeny megoldása, a súly és erõegyensúly megteremtése Kórusmozgások – Csoportos gyakorlatban különbözõ mozdulatok, mozgáselemek, tánc és/vagy mozgáskombinációk szinkronban történõ elvégzése, a közös elmozdulások közben a helyes irányok, a mozgáskarakter és ritmus megtartása, az egységes mozgáskép kialakítása Tánc – Táncba hívó játékok (pl. hajlikázó) – Párválasztó játékok – Páros táncok – Ugrós–legényes táncok Követelmények A tanulók ismerjék – a tanult feladatok technikai összetevõit – az érintett feladatok szakkifejezéseit – az ugrós–legényes táncok alapjait Legyenek képesek – a tánc– és mozgástechnikai elemek figyelemvezetési pontok mentén történõ elvégzésére – az egyéni és csoportos térbeli elmozdulásban rejlõ lehetõségek alkalmazására – különbözõ típusú tánc– és mozgástechnikai feladatok stílusos bemutatására 5. évfolyam
Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a test egyes részeinek függetlenített mozgatásából adódó lehetõségeket – a bizalomgyakorlatokban rejlõ technikai lehetõségeket – a karaktermozgás kialakításának és mûködtetésének technikai alapelemeit – ritmusképletek mozgásban történõ alkalmazásának lehetõségeit – az eszközös táncok technikai felépítését – a hétköznapi mozgásformák pontosításának, motívumsorba rendezésének lehetõségeit Fejlessze a tanulók – mozgástechnikai és ritmikai képességét – mozgásának intenzitását és dinamikáját – mozgásmemóriáját Ösztönözze a tanulókat – a részletgazdag mozgástechnikai munka elvégzésére – a különbözõ típusú feladatok pontos végrehajtására – egyéni és csoportos munkában való részvételre – a mozgásból fakadó dinamikai és ritmikai lehetõségek megtapasztalására Tananyag Analitika, izoláció – A test részeinek elkülönítéses mozgatása, egymástól való függetlenítése, a feszítés és lazítás lebontása kisebb „egységekre” Bizalomgyakorlatok – Partner talajra kísérése dõléses, billentéses helyzetbõl – Talajra kíséréses elemek gyakorlatsorba fûzése Lépés– és járásgyakorlatok – Karakterformák keresése járásgyakorlatokon keresztül – A gerinc mozgatása törzshullám–gyakorlatokon keresztül – Láb– és kar–gyakorlatok plasztikus lehetõségeinek kibontása Ritmika – Alapfokú ritmusgyakorlatok – Ritmusgyakorlatok lépésanyagban és tapssal – Többszólamúság a ritmusban – Adott mozgásanyag ritmizálása, motívumépítés megadott ritmusképletre Tánc – Eszközzel járt táncok (pl. bot, üveg, seprõ, párna, kendõ, kalap) – Páros táncviszony, szoros összekapaszkodás (pl. a csárdás alaptechnikáival) Követelmények A tanulók ismerjék – a tanult gyakorlatok technikai tulajdonságait – az érintett feladatok szakkifejezéseit, irányelveit – az eszközös és páros táncok technikai alapjait Legyenek képesek – a tánc– és mozgástechnikai elemek ritmikailag és dinamikailag pontosított elvégzésére
– karaktermozgások elvégzésére – egyszerû mozgáselemek, technikai gyakorlatok pontosítására, s motívumsorba rendezésére 6. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a gyakorlatfûzések megtervezésének szabályait, és szerepét a színházi munkában – a színpadi mozgások gyakrabban használt elemeit, technikai jellemzõiket – a nehezített körülmények között végzett bizalomgyakorlatok biztonságos végzésének feltételeit – a párban végzett tánchelyzetek esetén az egymásra hatás, valamint a megfelelõ tónus megteremtésének technikai összetevõit Fejlessze a tanulók – bátorságát és akaraterejét – mozgásának precizitását, részletgazdagságát – koncentrációját az egyénileg, illetve páros, csoportos helyzetekben végzett gyakorlatokban Ösztönözze a tanulókat – részletgazdag mozgástechnikai munka végzésére – különbözõ típusú technikai feladatok pontos végrehajtására – egyéni és partnerrel történõ munkában való részvételre – mozgásgyakorlatokban rejlõ lehetõségek kreatív kibontására Tananyag Gyakorlattervezés – Különbözõ típusú gimnasztikus és egyéb bemelegítõ gyakorlatok gyakorlatsorrá fûzése, a színházi feladatnak megfelelõ bemelegítõ mozgássor megtervezése és elvégzése Bizalomgyakorlatok – A korábbi gyakorlatkör továbbfejlesztése nehezebb, nagyobb koncentrációt és fizikai aktivitást követelõ feladatokkal (zuhanásos helyzetek, illetve tempóból történõ változatok) Technikai elõkészítés (a tánc– és mozgásszínházi táncokhoz) – Talaj – és egyensúlygyakorlatok, támasz– és gördülés elemek páros helyzetekben – Lépés és forgásgyakorlatok, táncanalitika Tánc – Kollektív táncformák (pl. moldvai táncokon keresztül), ahol a dallamorientált zenei illeszkedés és a csoporttáncolás adta lehetõségek érvényesülnek) – A testen megjelenõ többszólamúság (pl. kéz, láb mozgásának különválasztása) Követelmények A tanulók ismerjék – a tanult fizikai gyakorlatok végrehajtásának technikai, elméleti szempontjait – az érintett feladatok szakkifejezéseit, irányelveit – kollektív táncformák technikai alapjait Legyenek képesek
– különbözõ karakterû gyakorlatsorok memorizálására és koncentrált végrehajtására – attraktív mozgástechnikai feladatok biztonságos és kellõen pontosított bemutatására – partnerrel végzett tánctechnikai feladatok kellõ figyelemmel és érzékenységgel történõ elvégzésére Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanulók ismerjék – a feldolgozott mozgásgyakorlatok és táncok jellemzõit, típusait – az alapvetõ mozgásmûvészeti szakkifejezéseket (pl. ritmus, dinamika). Legyenek képesek – a mozgásgyakorlatok és/vagy táncok egyéni és csoportos koncentrált és pontos elvégzésére, – a gyakorolt és rögzített mozgássorok, koreográfiák bemutatására, elõadására – az adott színházi helyzetnek megfelelõ mozgásszínházi eszközök megválasztására, – karakterábrázolásra a mozgás és tánc eszközeivel, A mûvészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészbõl áll A gyakorlati vizsga tantárgya és idõtartama Mozgás és tánc – egyéni produkció 2–3 perc – csoportos produkció 10–20 perc A vizsga tartalma Lépés–, járás–, futás–, ugrás–, esés–, talaj–, emelés– és támaszgyakorlatok, dinamikai gyakorlatok, tánclépések, illetve a koreográfiák körébõl a szaktanár segítségével kiválasztott és összeállított produkció A vizsga értékelése – Mozgás– és táncgyakorlatok ismerete, gyakorlati alkalmazása különbözõ szituációkban – A feladatok végrehajtásának pontossága, minõsége (mozgáskoordináció, ritmika, dinamika, térhasználat, koncentráció, együttmûködés)
2.3. Táncművészeti ág 2..3.1.Az alapfokú táncművészeti oktatás célrendszere és funkciói 2.3.1.1.Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra neveli. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. 2.3.1.2. A program keretében folyó táncművészeti nevelés alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő és fogékony tanuló képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és
gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlődésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket, és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon képességeiktől és a szorgalmuktól függően fejleszthetik tánctechnikai, előadói műveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. 2.3.1.3.A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével, megszerettetésével lehetőséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra, műveltség megszerzésére. 2.3..2.Az alapfokú táncművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei Fejlessze a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját, testi-lelki állóképességét, a fiatalok kapcsolatteremtő képességét. Készítsen fel a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú táncképzésnek nem célja a hivatásos és versenytáncos képzés, de célja a tehetséges tanulók pályára irányítása, valamint az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra ösztönzése. 2.3.3.Szakmai alkalmassági vizsgálat Az iskola mindenki számára nyitott, a felvételi vizsga célja a szintfelmérés és a csoportbeosztás elkészítése. A csoportok összeállításakor nem az életkor, hanem a tanulók tánctechnikai és fizikai fejlettsége a meghatározó. Az iskolatípus nem vállalkozhat korrekciós, terápiás feladatok ellátására. 2.3.4. Értékelés Javasolt, hogy a pedagógus szóban és írásban is értékelje a tanuló munkáját. Az előképző 1. és 2. évfolyamán célszerű a szöveges értékelést választani: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg Az alapfok 1-6., valamint a továbbképző 7-10. évfolyamán a pedagógus a tanuló teljesítményét a tanítási év közben érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti.
A tanulók félévi és év végi vizsgái az iskolában – csoportos bemutatási formában – bizottság előtt történnek. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A minősítésre a szaktanár tesz javaslatot, amelyről a bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés szempontjai – minimumkövetelmények:
a tananyag-elsajátítási mechanizmus fejlődése, technikai biztonság, pontos kivitelezés (mozdulatok, irányok, ritmus, dinamika), esztétikus megjelenítés, a tantárgy elvárásainak megfelelő stílusú előadásmód, a zene és a tánc összhangja, a tudatos testhasználat, saját mozgásanyag gazdagodása, mozgáshatárok fejlődése, kapcsolatteremtés, kifejezőkészség, erőnlét.
A számonkérés javasolt formája a tanszakok programjában kerül meghatározásra. 2.3.5. Néptánc tanszak BEVEZETÉS A népi műveltség megismerése a mai kultúra számara fontos információkat hordoz. A népművészet fennmaradt alkotásai kiállták az idők próbáját, több száz, több ezer éven át, generációkon keresztül csiszolódtak, és alkalmasak a mai gyerekek nevelésének eszközévé válni. A folklór különböző területei a népzene, a népdal, néptánc, népi játék óriási lehetőséget nyújtanak a gyermekek zenei és mozgáskultúrájának fejlesztésére, személyiségük formálására. Századunk két nagy magyar zeneszerzője és gyűjtője, Bartók Béla és Kodály Zoltán a magyar parasztzenéből kiindulva teremtettek XX. századi zenét. Kodály egész pedagógiai rendszerét a magyar népzenére, különös tekintettel a magyar népi gyermekjátékokra alapozta. A néptáncoktatás egyik lehetséges formája a művészi iskola néptánc tanszaka. A korábbi évek pedagógiai tapasztalatai és az abból kialakult módszerek összegzéseként született az alábbi tanterv. 2.3.5.1.
Az alapfokú táncművészeti oktatás követelményei
A néptánc tanszak célja, hogy a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődést elmélyítse a tanulókban. A táncokon keresztül ismerjék meg hagyományainkat, a magyar nép táncait, a táncok lépésanyagát, jellegzetességeit, stílusát. A tanszak feladata Ismertesse meg a tanulóval
a hagyományos népi játékokat, a három dialektus (nyugati, tiszai, erdélyi) tánctípusait, táncrendjeit, a mozgásanyag variációs lehetőségeit, a táncokhoz kapcsolódó énekeket, zenei kíséretet, a néptánctudomány sajátos megközelítési módját, a folklórkutatás tárgyának, az alávetett társadalmi rétegek, a „nép” műveltségének sajátos helyét az egyetemes emberi kultúrában, a táncművészi és közhasznú formáit, a színpadi táncművészet legfontosabb ágazatait és korszakait, az egyetemes és nemzeti táncművészet néhány alapművét, s ezek elemzésén keresztül a táncirodalom különböző stílusait. Alakítsa ki a tanulókban a rendszeres munka természetes igényét, a megfelelő munkafegyelmet, a munkájuk tudatos kontrollálását, a művészi előadásmód kivitelezést, az általános szemléletmódot, amely a népi kultúra, népélet egyes jelenségeit egy összefüggő rendszer egymást feltételező részeiként értelmezi, az esztétikai érzéket, a művészetek befogadására nyitott attitűdöt, fogékonyságot a múlt és a jelen értékeinek befogadására, Fejlessze a tanuló:
mozgáskultúráját, fizikai állóképességét, ritmusérzékét, hallását, zenéhez való alkalmazkodását, tér-, forma- és stílusérzékét, mozgásmemóriáját, koncentráló képességét, improvizációs készségét, ízlését, kritikai érzékét, a tánc komplexitásából adódóan a társművészetek (zene, képzőművészet, színház) iránti érzékenységét, vizuális memóriáját, a képzelőerejét. Ösztönözze a tanulót a közösségi alkotás örömének, a közösségi kultúra értékeinek megismerésére, a néprajzi és általában kultúrtörténeti ismereteinek rendszeres gyarapítására, a rendszeres múzeumlátogatásra, a rendszeres társasági és színházi táncesemények látogatására,
a televízió és rádió táncos témájú műsorainak figyelemmel kísérésére, az aktív részvétel igényére az iskolán kívüli alkalmakon (kézműves foglalkozások, játszóházak, táncházak, néprajzi táborok, egyéb táncesemények),a környezetben esetleg adódó gyűjtési lehetőségek kihasználására (helytörténeti hagyományok összeírása, nagyszülők, idős emberek tudásanyagának összegyűjtése). Tudatosítsa a tanulóban: a tánctörténeti ismeretek fejlesztik a személyiségét, az ízlését és fogékonyságát általában a művészetek, különösen az előadóművészetek iránt. Hívja fel a tanulók figyelmét a évfolyamuknak megfelelő irodalomra.
néptáncos,
népzenei,
néprajzi,
tánctörténeti
Tegye nyitottá a tanuló személyiségét a folklór iránt Irányítsa a tanulót szakirányú továbbtanulásra a továbbképző folytatására az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. 2.3.5.2.
A tanszak tantárgyai és azok óraszámai
Óraterv Néptánc tanszak A tanszak tantárgyai Tantárgyak
Népi játék Néptánc Folklórismeret Összesen: Összesen-év
Évfolyamok Előképző 1. 2. 2 2
1. 3
2. 3
Alapfok 3. 4. 3 3
1 4
1 4
1 4
1 4
1 4
144
144
144
144
144
2
2
1 4
72
72
144
5. 3
6. 3
2011.szeptember 1-től kifutó rendszerben Tantárgyak
Évfolyamok Előképző 1. 2.
1.
2.
Alapfok 3. 4.
5.
6.
Népi játék Néptánc Folklórismeret Összesen:
2
2
2
2
3 1 4
3 1 4
Összesen-év 72 72 144 144 2011.szeptember 1-től felmenő rendszerben
3 1 4
3 1 4
3 1 4
3 1 4
144
144
144
144
A tantárgyak helye a tanszak programjában A népi játék-néptánc a tanszak fő tantárgya, s az előkészítő – alapfok – továbbképző minden évfolyamán a legtöbb óraszámban foglalkoznak vele. Ez az összefoglaló elnevezés több részterületet foglal magába: A tánctechnika, ami minden órát bevezet, a táncos izomzatának, ízületeinek bemelegítése mellett a technikai alapozást hivatott szolgálni. A ritmikai gyakorlatok és a táncos nyelvezet elsajátítása is a táncosok felkészülését segíti. A népi játékok az előkészítő, és az alapfok 1-2. évfolyamán játszanak fontos szerepet. A gyerekek megismerik a magyar játékkincs legszebb változatait, s ezen keresztül megszeretik a népzenét és néptáncot. A néptánc oktatása elkezdődik az előkészítőben, de az alapfok és a továbbképző évfolyamain teljesedik ki. Egyre több dialektus táncrendjeit ismerik meg a tanulók, s táncolják „anyanyelvként”. A daltanulás szorosan összetartozik a tánccal, míg a koreográfiák a tanult eredeti anyagok összefoglalásai. A folklórismeret az alapfok 3-6. évfolyamán kötelező tantárgy. A 4 év alatt a tanulók megismerkednek a jeles napokkal, az emberélet fordulóival, a magyar nép hiedelemvilágával. A továbbképzőn szabadon választhatják ezt a tárgyat Ekkor a népköltészetről és a magyar nép táji-történeti csoportjairól, hallgathatnak előadást. A néptáncot tanuló gyerekek számára szükséges, hogy tudatosodjon bennük: művészeti területük egy komplex, elkülönülő részeiben is összefüggő kultúra része. A tánctörténettel a továbbképzőn találkoznak a tanulók. Ekkor az egyetemes és nemzeti tánctörténeti rétegekről, stílusjegyekről tanulnak. Így a táncművészet értő és élvező befogadójává válnak. A kinetográfia tantárgy a továbbképző 9-10. évfolyamán a választható tárgyak között szerepel, de minden továbbképzős hallgatónak ajánlani tudjuk. Akik megtanulják a kinetográfiát, azok az írásos anyagot sokkal pontosabban, gyorsabban tudják elsajátítani. Emellett nagyon sok autentikus néptáncközlés csak kinetogramban történt, tehát szövegesen nem hozzáférhető. Szabadon választható tantárgy: a tanszak bármely tantárgyából választható. Célja, hogy a tehetséges tanulóknak módot adjon a további fejlődésre. 2.3.5.4.Követelmények
Követelmények az előképző elvégzése után Népi játék, néptánc A tanuló ismerjen: legalább 10 kiszámolót, 10 különböző típusú játékot, ill. 10 népdalt. Legyen képes: a játékokhoz fűződő lépéseket szépen előadni, egyszerű ritmusképleteket visszaadni tapssal, dobogással Követelmények az alapfok elvégzése után Népi játék, néptánc A tanuló ismerje a tanult játékokat (min.20) és népdalokat (min.40) a tanult táncrendeket, s legalább kettőt magabiztosan improvizáljon. Pl: déldunántúli ugrós, kanásztánc (fiúk) karikázó )lányok), rábaközi dús, illetve körverbunk (fiúk) szatmári verbunk (fiúk), hajlikázó (lányok), lassú és friss csárdás, széki négyes, csárdás, sűrű és ritka tempó (fiúk), lőrincrévi páros táncok, sárközi ugrós és csárdás, karikázó (lányok), verbunk (fiúk), dél-alföldi páros ugrós és csárdás. legyen képes a technikai gyakorlatokat biztosan végrehajtani, összekötni, 2/4-es ritmusképletet visszatapsolni, dobogni, legyen képes felismerni és megnevezni az irányokat, arányokat, alakzatokat. Folklórismeret A tanuló ismerje:
a folklór, mint történeti hagyomány sajátosságait, az egyes jeles napok időpontját, a jeles napok vallási, hiedelmi funkcióját, magyarázó történetét, a hagyományos paraszti élet jellegzetes fordulópontjait, a magyar paraszti világkép legfőbb elemeit, eredetüket, s a hozzájuk fűződő mondákat, a parasztság hiedelemvilágának főbb szereplőit, funkciójukat, a korévfolyam szintjének megfelelő fontosabb folklórkiadványokat (könyv, lemez), és intézményeket (múzeumok, gyűjtemények). legyen képes:
felidézni az egyes jelenségek konkrét megjelenését, a népszokások idejét és rítusrendjét, előadni népdalokat, rítusénekeket, és szokásszövegeket. A NÉPTÁNCOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI A néptánc tanszak célja a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklõdés kialakítása és elmélyítése, hagyományaink, kulturális örökségünk továbbéltetése, a mozgáskultúra megalapozása és fejlesztése, a tánc, mint a közösségteremtés és közösségformálás lehetséges eszközének értelmezése. Kiemelt kompetenciák a néptánc területén Szakmai kompetenciák A táncos képességek – készségek – jártasságok kialakítása és fejlesztése A hagyományos népi játékmód ismerete Korszerû szemléletmód kialakítása a népi kultúra–népélet összefüggõ rendszerének értelmezéséhez A tánc általánosan jellemzõ vonásainak ismerete és gyakorlati alkalmazása A zenéhez igazodó, alkalmazkodó táncos mozgás kialakítása Az improvizáció és a táncszerkesztés törvényszerûségeinek, szabályainak az életkori sajátosságoknak megfelelõ ismerete és tudatos alkalmazása A térforma, stílusérzék és mozgásmemória fejlesztése, az alakzatok, formák gyakorlati alkalmazása A táncokhoz kapcsolódó énekek, zenei kíséretek, jellemzõ viseletek, szokások és a társasági táncélet alkalmainak megismerése A színpad általános törvényszerûségeinek megismertetése Elõadói táncos magatartás kialakítása az életkori sajátosságoknak megfelelõen A színpadi táncmûvészet legfontosabb ágazatainak, korszakainak és mûvészeti alkotásainak megismerése Személyes kompetenciák Az esztétikai érzék fejlesztése A rendszeres és következetes kitartó munkára nevelés Nyitottságra, valamint a múlt és a jelen értékeinek befogadására nevelés Folyamatos ismeretbõvítésen keresztül a szintetikus látásmódra való nevelés A vizuális memória és a képzelõerõ fejlesztése A kreativitás és a testi–lelki állóképesség fejlesztése A kommunikáció verbális és nonverbális módjainak alkalmazása Társas kompetenciák A közösségi alkotás öröme, a közösségi kultúra értékei iránti fogékonyság kialakítása A másság elfogadásának képessége Az önálló döntéshozatal képessége Kezdeményezõkészség, egyéni feladat– és szerepvállalás A kapcsolatteremtõ képesség fejlesztése A szabálytudat kialakítása A csoportnorma kialakítása
A segítõ életmódra nevelés, a szociális érzékenység fejlesztése A közösségi szemlélet kialakítása A környezet megóvásának fontossága Az egészséges életmód igénye Módszerkompetenciák Az ismeretbefogadás képességének fejlesztése Az intelligens tudás megszerzésére irányuló igény kialakítása Az összefüggések megértésére, a következtetések levonására irányuló fejlesztések Az ismeretek alkalmazásának, újrafogalmazásának képessége A kreatív alkotói folyamatokban való részvétel igényének kialakítása A hatékony önálló tanulásra nevelés Az alkalmazott tudás kialakítása, a képzés során elsajátított ismeretek alkalmazása más környezetben is A tehetség azonosítása, tehetséggondozás, mentorálás, nyomon követés A MÛVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A mûvészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Mûvészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mûvészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett Mûvészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mûvészetoktatási intézmény utolsó továbbképzõ évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett A mûvészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A mûvészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú mûvészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni A mûvészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervezõ intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhetõ és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása A mûvészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá Vizsga tantárgyak Mûvészeti alapvizsga Néptánc Folklórismeret Mûvészeti záróvizsga Néptánc Tánctörténet A mûvészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet az adott tantárgyból a mûvészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos mûvészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzõként, illetve párban – helyezést ért el
A mûvészeti alapvizsga és záróvizsga minõsítése A tanuló teljesítményét a mûvészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön–külön osztályzattal kell minõsíteni A mûvészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja (ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végzõdik, a végsõ eredmény meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzat a döntõ) Amennyiben az intézmény elõrehozott mûvészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a mûvészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni Eredményes mûvészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi elõírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette Sikertelen a mûvészeti alapvizsga, illetve a záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészbõl, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészbõl, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette 2.3.5.5.
Tananyag
Népi játék Előképző 1-2. évfolyam Népi játékok a, énekes-táncos gyermekjáték b, népi sportjáték Megjegyzés A népi játékok alkalmazásánál figyelembe kell venni a gyerekek nemét, korát, érdeklődési körét, a helyet, ahol a játékot tanítjuk A képzés elemi szinten járuljon hozzá a tanuló szocializációs, kommunikációs készségének, kezdeményező készségének, kulturális tudatosságának, általános műveltségének fejlesztéséhez. Elsődleges feladat az önfeledt játék megvalósítása, a játékszabály megismerése, a játéköröm megélése Céljaink a tanult játékokkal: mozgáskészség javítása, közösségi érzés tudatos erősítése, élményszerzés, játékra nevelés.
a, Eredeti énekes-táncos gyermekjátékok - altatók Csicsíja babája…., Beli bei, kucu beli kiolvasók: Mese, mese, mátka…, Kiugrott a gombóc…, Héja, héja lakatos… szerepjátszók: Lipem-lopom a szőlőt…, Festékes, A csengeri piacon… fogócska: Ha én cica…, Katica szállj el…, Tüzet viszek… párválasztó: Három csillag…, Hajlik a meggyfa…, Elvesztettem zsebkendőmet… fogyó-gyarapodó: Járok egyedül…, Itt ül egy kis kosárban… vonulós-kapuzó: Új a csizmám…, Mért küldött az…, b, Népi sportjátékok Kiválóan alkalmasak jellembeli tulajdonságok (ügyesség, bátorság, önuralom, önzetlenség, gyors felfogóképesség, versenyszellem) fejlesztésére. küzdő Adj király, katonát!… nemzetes fogó fekete-fehér, fészekfogó, Itt a kettő…, pásztorjátékok csülközés, kanászozás tréfás versengések bakugrás, sótörés, NÉPI JÁTÉK A képzés elemi szinten járuljon hozzá a tanuló szocializációs, kommunikációs készségének, kezdeményezõ készségének, kulturális tudatosságának, általános mûveltségének fejlesztéséhez. Elsõdleges feladat az önfeledt játék megvalósítása, a játékszabály megismerése, a játéköröm megélése Elõképzõ évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok – Alapvetõ mozdulattípusok fejlesztése a játéktevékenység során – A ritmus–tér–térforma fogalmainak kialakítása – Az ugrás és forgás technikai elõkészítése – A tanuló mozgáskészségének, önfegyelmének, kommunikációs képességének, éneklési készségének, játékbátorságának, szabálytudatának fejlesztése – A közösségi érzés, a közösséghez tartozás tudatos kialakítása – A verbális és nonverbális kommunikáció szinkronjának elõsegítése – A szocializációs folyamatok fejlesztése Tananyag A játékmûveltség felmérése A népi játékokhoz szükséges mozgások, ritmusok, terek, térformák megismertetése Az alapvetõ mozdulattípusok Játéktípusok (sport–küzdõ karakterû népi játékok, énekes–táncos gyermekjátékok) Népi mondókák, kiszámolók, szövegek, dallamok Alapvetõ zenei ismeretek (egyenletes lüktetés, zenéhez való igazodás, negyedes és nyolcados lüktetés, dallamegységek, a gyermekdalok hangkészlete, ritmusgyakorlatok)
Irányok, alakzatok (elõre–hátra, jobbra–balra, lent–fönt, sor, kör, oszlop, félkör, csigavonal, szórt forma, térkitöltés, térváltás, egyén és csoport viszonya az alakzatokban) Játékfûzések (a helyi vagy régió szerinti néphagyományban fellelhetõ népi gyermekjátékokból) Követelmények A tanuló ismerje a népi játékok cselekményét, szövegét és dallamait, játékfûzéseket A tanuló legyen képes az együttmûködésre, alkalmazkodásra, mások elfogadására, a szabályok betartására, a fizikai kontaktus kialakítására, a társas együttlétre, a társak elõtti kommunikációra, a párválasztásra, a szerepvállalásra, a játéktevékenységre 2. évfolyam Fejlesztési feladatok – A mozgáskészség, alapvetõ kombinációs képesség fejlesztése a mozgás– és játéktevékenység során – A ritmus–tér–térforma fogalmainak alkalmazása a gyakorlatban – Az ugrás és forgástechnika fejlesztése – A játékmûveltség, játékbátorság, szabálytudat, önfegyelem és kezdeményezõképesség fejlesztése – A kommunikációs és éneklési képesség fejlesztése, a verbális és nonverbális kommunikáció szinkronjának kialakítása – A kreatív játékos tevékenység valamint a mozgásos és verbális önkifejezés ösztönzése, a közösségépítés megvalósítása, a szocializációs folyamatok fejlesztése Tananyag Az alapvetõ mozdulattípusok variációs lehetõségeinek valamint az ugrás típusainak megismertetése Az improvizációs tevékenység elõkészítése, a játékismeret bõvítése Játéktípusok (sport–küzdõ karakterû népi játékok, énekes táncos gyermekjátékok) Népi mondókák, kiszámolók, szövegek, dallamok Alapvetõ zenei ismeretek (egyenletes lüktetés, zenéhez való igazodás, negyedes és nyolcados lüktetés, dallamegységek, a gyermekdalok hangkészlete, ritmusgyakorlatok) Irányok, alakzatok (elõre–hátra, jobbra–balra, lent–fönt, sor, kör, oszlop, félkör, csigavonal, szórt forma, térkitöltés, térváltás, egyén és csoport viszonya az alakzatokban) Játékfûzések (a helyi vagy régió szerinti néphagyományban fellelhetõ népi gyermekjátékokból) Követelmények A tanuló ismerje a népi játékok cselekményét, szövegét és dallamait, a játékfûzéseket A tanuló legyen képes az együttmûködésre, alkalmazkodásra, mások elfogadására, a szabályok betartására, a fizikai
kontaktus kialakítására, a társas együttlétre, a társak elõtti kommunikációra, a párválasztásra, a szerepvállalásra és a játéktevékenységre a variációk során is A tananyag feldolgozásához szükséges kötelezõ (minimális) taneszköz 1 db tábla vagy flipchart 1 db történelmi Magyarország térkép vagy néprajzi térkép Hangzóanyag lejátszására alkalmas lejátszó/erõsítõ, hangfal Videó– vagy DVD lejátszó, televízió vagy monitor A tananyaghoz kapcsolódó könyvek, kiadványok Néprajzi kézikönyvek, lexikonok, videó és/vagy DVD filmek A tanulólétszámnak megfelelõ, a tanévzáró bemutatókhoz szükséges, megfelelõ népviseletek, lábbelik. Néptánc A néptáncoktatás tantervi programja lehetõvé teszi a tanulók kompetenciaalapú fejlesztését. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenységek és mûvészetek iránt, fejleszti a kapcsolatépítést az emberekkel, az idõgazdálkodást, fejleszti a tanulók megérzõ képességét, intuícióját, kreativitásukat, improvizációs képességüket, készségüket. Fejleszti a tanulók szocializációs, kommunikációs készségét, kezdeményezõ készségét, kulturális tudatosságát, általános mûveltségét. Lehetõséget nyújt a tanulók mozgásmûveltségének, mozgáskultúrájának sokoldalú fejlesztésére, fizikai állóképességük, ügyességük, cselekvõ biztonságuk, ritmusérzékük, hallásuk, tér– és formaérzékenységük fejlesztésére, gazdagítására. Figyelembe veszi az egyéni adottságokat, az életkorra jellemzõ fizikai és szellemi sajátosságokat. Alkalmazkodik a helyi igényekhez és hagyományokhoz. Rugalmassága révén hozzájárul a speciális képzési rendszerekben, összevont osztályokban történõ oktatás megvalósításához, lehetõséget teremt a különbözõ életkorban a képzésbe bekapcsolódó tanulók számára az életkornak megfelelõ szintû képzés megvalósítására. Célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncmûvészeti pályára illetve az amatõr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncmûvészeti értékeinek megismertetésével, megszerettetésével lehetõséget teremt a tanulók számára az életkoruknak megfelelõ táncmûvészeti kultúra, mûveltség megszerzésére. Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok
– A test alkalmassá tétele a tananyag szerinti táncos mozgásra – Az ugrástechnikák fejlesztése, a népijáték–ismeret bõvítése, az alapvetõ táncos alakzatok fogalmi rendszerének kialakítása és alkalmazása – A ritmus–tér–térforma fogalmainak alkalmazása a gyakorlatban – A játék központi szerepének megtartása – Az önálló tanulói tevékenység és egyéni szerepvállalás ösztönzése – A játékbátorság, a kezdeményezõkészség, az improvizációs készség, a ritmuskészség és a mozgáskoordináció fejlesztése – Az éneklési kedv, a társak elõtti kommunikáció ösztönzése, közösségfejlesztés, a helyi szokások és normák kialakítása Tananyag Táncelõkészítõ gimnasztika Tánctechnika: alapvetõ mozdulattípusok, támasztékszerkezet, súlyváltások, ugrástípusok, térdhasználat, térben való eligazodás, térkitöltõ játékok Énekes–táncos népi gyermekjátékok: (szerepjátékok, párválasztó játékok) a páros tánc elõkészítése Táncgyakorlat: – Az ugrós és a csárdás tanítását elõkészítõ táncos mozdulatok megismertetése – Ugrós táncok elõkészítése csoportos formában – Csárdás motívumok (egylépéses, kétlépéses, tovahaladó) csoportos formában – Eszközhasználat elõkészítése (babzsák, karika, ugrálókötél, bot, üveg) – Az évfolyam célkitûzéseinek, feladatainak, az életkori sajátosságoknak, jellemzõknek megfelelõ tánctípus anyaga Koreográfia: népi gyermekjáték vagy népi gyermekjáték és tánc Zenei ismeretek: dudaritmus, kanásztánc ritmus, ritmusgyakorlatok, strófa, 2/4–es lüktetés Népi ének: a választott táncanyaghoz kapcsolódó népdalok, gyermekjáték dallamok Viseletek: jellemzõ viseletdarabok, azok elnevezései Hagyományõrzés: saját táncrégió gyermekjátékai és táncai Követelmények A tanuló ismerje a népi játékok cselekményét, szövegét és dallamait, a játékfûzéseket és játékszabályokat, az ugrós és a csárdás technikai elemeit, a tánc közbeni eszközhasználatot A tanuló legyen képes a játéktevékenységre, együttmûködésre, feladatvállalásra, a tánctechnikai elemek alkalmazására, improvizációra, a rövid táncetûd folyamatainak felidézésére, koreográfia bemutatására, a ritmikai gyakorlatok megvalósítására 2. évfolyam Fejlesztési feladatok – A test alkalmassá tétele a tananyag szerinti táncos mozgásra
– Az ugrások különbözõségeinek, hasonlóságainak összevetése – A fizikai kontaktus megteremtésének elõsegítése – A csárdás mozgáselemeinek elõkészítése – A zenei lüktetésrendhez történõ igazodás hangsúlyainak felfedezése, alkalmazása – Ritmus–tér–térforma fogalmainak alkalmazása a gyakorlatban – A játékbátorság, a kezdeményezõkészség, az improvizációs készség, a ritmusérzék, a hallás, a ruganyosság, a térdhasználat, a kapcsolatteremtõ képesség és az eszközhasználat fejlesztése – Az önálló tanulói tevékenység és egyéni szerepvállalás ösztönzése – Az éneklési kedv, a társak elõtti kommunikáció ösztönzése, közösségfejlesztés, a helyi szokások és normák kialakítása. Tananyag Táncelõkészítõ gimnasztika Tánctechnika: alapvetõ mozdulattípusok, támasztékszerkezet, súlyváltások, ugrástípusok, térdhasználat, térben való eligazodás, dinamikai gyakorlatok, pozíciók, körtartás, körív mentén haladás (séta, járás, futás, ridázás) lenthangsúly– fenthangsúly gyakorlatok, összekapaszkodási módok, eszközhasználat, csapások, gesztusok Énekes–táncos népi gyermekjátékok: a játékismeret bõvítése, a játék központi szerepének megtartása, (szerepjátékok, párválasztó játékok) kör és páros tánc elõkészítése Táncgyakorlat: – Az ugrástechnikáknak, a súlyvétel lehetõségeinek, az ugrós táncelemeknek és az összekapaszkodási módoknak a megismertetése – A Dunai táncdialektus ugrós táncai közül választott, a helyi tantervben meghatározott táncanyag (csoportos, páros) – A Dunai táncdialektus eszközös táncai közül a helyi tantervben meghatározott táncanyag bevezetése (szóló) – Csárdás motívumok (egylépéses, kétlépéses) páros formában – Az évfolyam célkitûzéseinek, feladatainak, az életkori sajátosságoknak, jellemzõknek megfelelõ tánctípus anyaga Koreográfia: népi gyermekjáték és tánc és/vagy ugrós–eszközös táncok Zenei ismeretek: dudaritmus, kanásztánc ritmus, ritmusgyakorlatok, strófa, a duda, a hosszúfurulya Népi ének: a Dunai táncdialektusból választott tánchoz kapcsolódó népdalok, gyermekjáték dallamok Táncfolklorisztika: az ugrós tánctípus fogalma, formai lehetõségei, összekapaszkodási módok, a tánctípus fõbb jellemzõi Viseletek: jellemzõ viseletdarabok, azok elnevezései, öltözködési szabályok Hagyományõrzés: a saját táncrégió gyermekjátékai és táncai Követelmények
A tanuló ismerje a tanult táncanyagot, az énekes táncos gyermekjátékok cselekményét, szövegét és dallamát, a tánc közbeni eszközhasználatot A tanuló legyen képes a közösségen belüli aktív tevékenységre, a tanult táncanyag újraalkotására, improvizációra, a tanult koreográfia bemutatására, a ritmikai gyakorlatok megvalósítására, a tanórákon megfelelõ fizikai és szellemi erõnléttel való részvételre.
3. évfolyam Fejlesztési feladatok – A test alkalmassá tétele a tananyag szerinti táncos mozgásra – A ritmus–tér–térforma fogalmainak alkalmazása a gyakorlatban – Az ritmikai, plasztikai, dinamikai fogalmak kialakítása az életkori sajátosságoknak megfelelõen – Az ugrós tánc ritmikai, plasztikai, dinamikai lehetõségeinek, a táncszerkesztés elveinek és a táncok elnevezésének megismertetése az adott tájegység illetve funkció szerint – A gesztusmozdulat fogalmának kialakítása – Az eszközhasználat lehetõségeinek bõvítése – A táncalkalmak megismerése, a viselkedésmódok, illemszabályok, a megfelelõ táncos magatartás elsajátítása – A zenei lüktetésrendhez történõ igazodás hangsúlyainak tudatosítása – Az improvizációs készség, az elõadói készség, a ritmusérzék, a mozgáskoordináció, a mozgásemlékezet, a fizikai állóképesség fejlesztése – A közösséghez tartozás, kötõdés erõsítése, a másságot elfogadó attitûd valamint a nemi identitás erõsítése – Az önálló tanulói tevékenység és egyéni szerepvállalás ösztönzése Tananyag Táncelõkészítõ gimnasztika Tánctechnika: alapvetõ mozdulattípusok, támasztékszerkezet, súlyváltások, ugrástípusok, térdhasználat, térben való eligazodás, dinamikai gyakorlatok, pozíciók, körtartás, körív mentén haladás (séta, járás, futás, ridázás) lenthangsúly– fenthangsúly gyakorlatok, összekapaszkodási módok, tartás–ellentartás gyakorlatai, tempóváltások, páros fogás, kargesztusok, térirányok gyakorlatai, csapások, gesztusok Énekes–táncos népi gyermekjátékok: a játékismeret bõvítése, a játék központi szerepének megtartása (szerepjátékok, párválasztó játékok) a kör– és páros táncok elõkészítése Táncgyakorlat: – A Dunai táncdialektus ugrós–eszközös táncai közül választott tánc elmélyítése, a tananyag bõvítése – A Tiszai táncdialektus csárdásai közül választott tánc bevezetése
– A verbunk elõkészítése, a választott verbunk és csárdás elemeinek, a jellegzetes összekapaszkodási módoknak a megismerése – Az évfolyam célkitûzéseinek, feladatainak, az életkori sajátosságoknak, jellemzõknek megfelelõ tánctípus anyaga Koreográfia: az ugrós–eszközös vagy a csárdás táncanyagából Zenei ismeretek: dudaritmus, kanásztánc ritmus, ritmusgyakorlatok, strófa, a hangszerek funkciója, játékmódja, jellegzetes hangszer együttesek, Népi ének: a választott tánchoz kapcsolódó népdalok, gyermekjáték dallamok Táncfolklorisztika: az ugrós tánc fejlõdése, formái, a csárdás jellemzõ vonásai, a tánctípus meghatározása, táncalkalmak, a táncos magatartás jellemzõi, tánckezdõ szokások, a táncok földrajzi, történelmi háttere Viseletek: jellemzõ viseletdarabok, azok elnevezései, öltözködési szabályok, a táncos mozgás és a viselet összefüggései Hagyományõrzés: a saját táncrégió gyermekjátékai és táncai Követelmények A tanuló ismerje a választott ugrós, verbunk és csárdás elemeit, a tanult népdalok szövegét, dallamát, a tanult hangszereket, a tanult táncok földrajzi elhelyezkedését A tanuló legyen képes az ugrós és eszközös ugrós valamint csárdás elemekbõl csoportosan és párban történõ improvizációra, a tánctípus fogalmának meghatározására, a tájegységek, falvak földrajzi meghatározására. 4. évfolyam Fejlesztési feladatok – A test alkalmassá tétele a tananyag szerinti táncos mozgásra – A körtáncok technikai elõkészítése – A táncszerkesztés elveinek, az összekapaszkodási módok variációs lehetõségeinek megismertetése, a táncos partnerkapcsolat kialakítása – A táncalkalmak megismerése, a viselkedésmódok, illemszabályok, a megfelelõ táncos magatartás elsajátítása – A zenei lüktetésrendhez történõ igazodás hangsúlyainak tudatosítása – Az improvizációs készség, az elõadói készség, a ritmusérzék, a mozgáskoordináció, a mozgásemlékezet, a fizikai állóképesség fejlesztése – A közösséghez tartozás, kötõdés erõsítése, a másságot elfogadó attitûd valamint a férfi és nõi szerepbõl adódó viselkedésmódok szerint a nemi identitás erõsítése – Az önálló tanulói tevékenység és egyéni szerepvállalás ösztönzése Tananyag Táncelõkészítõ gimnasztika
Tánctechnika: alapvetõ mozdulattípusok, támasztékszerkezet, súlyváltások, ugrástípusok, forgások, térdhasználat, térben való eligazodás, térkitöltõ játékok, dinamikai gyakorlatok, pozíciók, körtartás, körív mentén haladás, lenthangsúly–fenthangsúly gyakorlatok, összekapaszkodási módok, tartás–ellentartás gyakorlatai, tempóváltások, páros forgás, térirányok, forgások, csapások, gesztusok (kar, láb) Táncgyakorlat: – A Dunai táncdialektus ugrós–eszközös táncai közül választott tánc elmélyítése – A Tiszai táncdialektus csárdásai közül választott tánc ismeretének bõvítése, ritmikai, plasztikai, dinamikai lehetõségeinek megismertetése – A Tiszai táncdialektus verbunkjai közül választott tánc bevezetése – Ismerkedés a Déli körtánc dialektussal – Az évfolyam célkitûzéseinek, feladatainak, az életkori sajátosságoknak, jellemzõknek megfelelõ tánctípus anyaga Koreográfia: az ugrós–eszközös vagy a csárdás táncanyagából Zenei ismeretek: a Tiszai dialektus jellegzetes hangszerei (cimbalom, klarinét, tekerõ) parasztbanda, cigánybanda, a hangszerek funkciói, játékmódja, 4/4–es lüktetés, nyújtott ritmus, éles ritmus Népi ének: a választott csárdásokhoz és karikázókhoz kapcsolódó népdalok, gyermekjáték dallamok Táncfolklorisztika: a csárdás fejlõdése, formái, jellemzõ vonásai, a tánctípus meghatározása, táncalkalmak, a táncos magatartás jellemzõi, tánckezdõ szokások, a táncok földrajzi, történelmi háttere Viseletek: jellemzõ viseletdarabok, azok elnevezései, öltözködési szabályok, a táncos mozgás és a viselet összefüggései Hagyományõrzés: a saját táncrégió táncai, beleértve az ott élõ nemzetiségek tánchagyományát is Követelmények A tanuló ismerje a választott ugróst, verbunkot és csárdást, a tanult népdalok szövegét, dallamát, a tanult hangszerek jellemzõit, a tanult táncok földrajzi elhelyezkedését A tanuló legyen képes a tánctípus fogalmának meghatározására, a tanult táncok földrajzi elhelyezésére, az elsajátított táncokból történõ improvizálásra. 5. évfolyam Fejlesztési feladatok – A test alkalmassá tétele a tananyag szerinti táncos mozgásra – Összefoglaló és rendszerezõ gondolkodás ösztönzése, összefüggések feltárása a tanult táncdialektus ismeretanyagán keresztül – A mozgás közbeni éneklési készség fejlesztése – A legényes és a forgós–forgatós táncok elõkészítése – A táncrend fogalmának kialakítása
– A táncszerkesztés elveinek, az összekapaszkodási módok variációs lehetõségeinek megismertetése, a táncos partnerkapcsolat kialakítása – A táncalkalmak megismerése, a viselkedésmódok, illemszabályok, a megfelelõ táncos magatartás elsajátítása – A zenei lüktetésrendhez történõ igazodás hangsúlyainak tudatosítása – A zenei kíséretmódok és a tánc összefüggéseinek feltárása – Az improvizációs készség, az elõadói készség, a ritmusérzék, a mozgáskoordináció, a mozgásemlékezet, a fizikai állóképesség, a dinamikai és stílusérzék fejlesztése – A közösséghez tartozás, kötõdés erõsítése, a másságot elfogadó attitûd valamint a férfi és nõi szerepbõl adódó viselkedésmódok szerinti táncformálás, a nemi identitás erõsítése – Az önálló tanulói tevékenység és egyéni szerepvállalás ösztönzése Tananyag Táncelõkészítõ gimnasztika Tánctechnika: alapvetõ mozdulattípusok, támasztékszerkezet, súlyváltások, ugrástípusok, forgások, térdhasználat, térben való eligazodás, térkitöltõ játékok, dinamikai gyakorlatok, pozíciók, körtartás, körív mentén haladás, lenthangsúly–fenthangsúly gyakorlatok, összekapaszkodási módok, tartás–ellentartás gyakorlatai, tempóváltások, páros forgás, térirányok, csapások gesztusok (kar, láb) Táncgyakorlat: – A legényes és a forgós–forgatós táncok elõkészítése – A Dunai–dialektus csárdásai közül a helyi tantervben választott tánc bevezetése – A Tiszai dialektus verbunkjai közül választott tánc ismeretének bõvítése – A Dunai dialektus verbunkjai közül a helyi tantervben választott tánc bevezetése – A Déli körtánc dialektus ismereteinek bõvítése és az Északi körtánc dialektus bevezetése – Az évfolyam célkitûzéseinek, feladatainak, az életkori sajátosságoknak, jellemzõknek megfelelõ tánctípus anyaga Koreográfia: az ismert táncanyagból Zenei ismeretek: a választott karikázó énekes dallamai és azok jellemzõi, sajátosságai, a periódus fogalma, a szinkópa ritmus Népi ének: a tanult csárdásokhoz és körtáncokhoz kötõdõ dalok Táncfolklorisztika: a verbunk fejlõdése, formái, jellemzõ vonásai, a tánctípus meghatározása, táncalkalmak, táncos magatartás Viseletek: jellemzõ viseletdarabok, azok elnevezései, öltözködési szabályok, a táncos mozgás és a viselet összefüggései Hagyományõrzés: a saját táncrégió táncai, beleértve az ott élõ nemzetiségek tánchagyományát is Követelmények
A tanuló ismerje a tánctípus, táncrend fogalmát, a Dunai táncdialektus választott táncait, a tanult koreográfiákat, a népdalok szövegét, dallamát, a hangszereket, a tanult táncok földrajzi elhelyezkedését, a jellegzetes falvakat A tanuló legyen képes a tánctípus fogalmának meghatározására, a tanult táncok földrajzi elhelyezésére, az elsajátított táncokból történõ improvizálásra. 6. évfolyam Fejlesztési feladatok – A test alkalmassá tétele a tananyag szerinti táncos mozgásra – Az összefoglaló és rendszerezõ gondolkodás valamint a fogalmi gondolkodás ösztönzése és fejlesztése, az összefüggések feltárása az alapfokú évfolyamok ismeretanyagán keresztül – Az improvizációs készség, az elõadói készség, a ritmusérzék, a mozgáskoordináció, a mozgásemlékezet, a fizikai állóképesség, a stílusérzék, a dinamikai készség, a partnerkapcsolat fejlesztése – A vizsgahelyzetre való felkészítés Tananyag Táncelõkészítõ gimnasztika Tánctechnika: alapvetõ mozdulattípusok, támasztékszerkezet, súlyváltások, ugrás típusok, forgások, térdhasználat, térben való eligazodás, térkitöltõ játékok, dinamikai gyakorlatok, pozíciók, körtartás, körív mentén haladás, lenthangsúly–fenthangsúly gyakorlatok, összekapaszkodási módok, tartás–ellentartás gyakorlatai, tempóváltások, páros forgás, térirányok, forgások, csapások gesztusok (kar, láb) Táncgyakorlat: – A legényes és a forgós–forgatós táncok elõkészítése – Az ugrós és eszközös ugrós táncok ismétlése, táncismeret bõvítése – A csárdások ismétlése, táncismeret bõvítése – A verbunkok ismétlése, táncismeret bõvítése – A körtáncok ismétlése, táncismeret bõvítése – Az évfolyam célkitûzéseinek, feladatainak, az életkori sajátosságoknak, jellemzõknek megfelelõ tánctípus anyaga Koreográfia: az ismert táncanyagból Zenei ismeretek: a tanult tájegységek jellegzetes népi hangszerei és zenei együttesei, a dûvõ és az esztam kíséret jellemzõi, tánctípusok és kíséretmódok Népi ének: a tanult táncokhoz kötõdõ dalok ismétlése, bõvítése Táncfolklorisztika: az ismert táncok jellemzõ vonásai, a tánctípusok, táncalkalmak, táncos magatartás Viseletek: jellemzõ viseletdarabok, azok elnevezései, öltözködési szabályok, a táncos mozgás és a viselet összefüggései Hagyományõrzés: a saját táncrégió táncai, beleértve az ott élõ nemzetiségek tánchagyományát is
Követelmények A tanuló ismerje az alapfokú évfolyamokon elsajátított táncokat, a tanult koreográfiákat, a tanult zenei, folklorisztikai, földrajzi jellemzõket A tanuló legyen képes a tanult ismeretek megfogalmazására, az önálló táncos megjelenítésre, improvizációra, a megfelelõ táncos magatartás színpadi megjelenítésére, az alapfokú mûvészeti vizsga követelményeinek teljesítésére Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje Az ugrósok, ügyességi táncok, körtáncok, csárdások és a verbunkok táncanyagát a helyi tantervben meghatározott tájegységek szerint A tájegységek táncaihoz kötõdõ alapvetõ földrajzi, történelmi, zenei, táncfolklorisztikai ismeretek összefüggéseit A táncszerkesztés elveit, a jellemzõ összekapaszkodási módokat A tájegységre jellemzõ öltözködési, viselethordási szabályokat A ritmikai, plasztikai, dinamikai törvényszerûségeket és azok alkalmazását a gyakorlat során A színpadi törvényszerûségeket. A koreográfiák folyamatait, az alakzatok, térformák gyakorlati alkalmazását A táncalkalmaknak megfelelõ magatartás– és viselkedésmódokat A tanuló legyen képes Az egyéni és csoportos improvizációra, a testtudat fenntartására, az eszközhasználatra, a tudatos színpadi megjelenésre, a táncfolyamatok mozgásemlékezetére, a viseletek tánc közbeni használatára, viselésére, a táncos magatartás és partnerkapcsolat kialakítására A megszerzett ismeretekrõl beszélni A térben történõ eligazodásra, a zenei lüktetésrendhez, zenei egységekhez való igazodásra, ismerje és a gyakorlatban is tudja alkalmazni az alakzatokat, térformákat A képzés során elsajátított ismeretek alkalmazására más környezetben is A környezet értékeinek megõrzésére, gyarapítására, a környezettudatos magatartásra A közösségi szerepvállalásra, önálló feladatvállalásra A másság elfogadására, a csoporthagyományok kialakításában való aktivitásra Olyan szokások, tevékenységek kialakítására, amelyek az egészséges életvitelt segítik elõ A mûvészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgából áll A vizsga tantárgya és idõtartama Néptánc Csoportban 5–10 perc Egyénenként illetve párban: 2–3 perc A vizsga tartalma
Koreográfia: a szaktanár által meghatározott egy vagy két tanult koreográfia (koreográfia részlet, folyamat) csoportos bemutatása Improvizáció: A három táncdialektusból választott, a helyi tantervben szereplõ tájegységek tanult táncaiból a nemének megfelelõ szerepben kettõ elõadása kis csoportban (maximum 3 pár) illetve egyénenként vagy párban. Az egyiket a vizsgázók, a másikat a vizsgáztatók választják – a két tánc ne legyen ugyanabból a dialektusból A vizsga értékelése – Csoportban: a koreográfia ismerete, együttmûködés a partnerekkel, színpadi jelenlét – Egyénileg: a tanult táncanyag tudatos alkalmazása az improvizáció során, a táncos mozgás és a zene illeszkedése, a partneri kapcsolat, páros viszony kialakítása. FOLKLÓRISMERET A konkrét népszokások megismertetésén keresztül a tanulók elõtt fel kell tárni a néphagyomány ünnepi rítusainak formai és tartalmi összetevõit, megjelenését. Világítson rá a hagyomány folyamatosan változó természetére, egykori történeti rétegeire, eredetére. Tegye élményszerûvé a jeles napok és ünnepi szokások megismerését. Aktualizálja az emberi élet fordulóihoz fûzõdõ hagyományokat, szokásokat. A gyermekjátékok és táncok táji és történeti megismertetésével a gyakorlati képzésben elsajátított ismeretek rendszerezéséhez nyújtson segítséget. Alapfokú évfolyamok 3. évfolyam Fejlesztési feladatok – A játék– és táncalkalmak szerepének megismertetése a faluközösség és az egyén életén keresztül, a kommunikációs képesség, verbális kommunikáció, szocializációs készség, közösségérzet, a tér– és idõbeli tájékozódás fejlesztése – A tananyaghoz kapcsolódóan más mûvészeti ágak alkotásaira való figyelemfelkeltés Tananyag A gyermekkorhoz kapcsolódó szokások, hiedelmek, jeles napok és ünnepi szokások megismertetése Gyerekszületés, gyermekkor – Jósló praktikák a gyermek születése elõtt – Komatál hagyománya – Keresztelõ – A gyermek befogadása, helye a családban és a falu társadalmában – Az anya avatása – Munkára nevelés, gyermekmunka
A gyermekek játékalkalmai és táncalkalmai – A munkavégzéshez kötõdõ játékalkalmak (libalegeltetés, kalákamunkák) – A játszó helyszíne, idõpontja, a falu társadalmi életében betöltött szerepe – A tánc tanulása – Gyermeklakodalmas (a felnõttek világának – szokások, táncok, zenei kultúra – tanulása) – A gyerekek táncalkalmai (kukoricabál, pulyabál, aprók tánca, serketánc) Az évkör ünnepei gyermekszemmel – Szent Miklós napja – Jézus születésének története – Óévbúcsúztató és évkezdõ szokások – Szent Balázs napja, Balázsjárás – Szent Gergely napja, Gergelyjárás – Húsvét vasárnapjának és hétfõjének szokásai – Pünkösdi királynéjárás Követelmények A tanuló ismerje az év során tanult jeles napok elhelyezkedését a naptárban, a gyermekkor jeles eseményeit, játék– és táncalkalmait A tanuló legyen képes az együttmûködésre, alkalmazkodásra, mások elfogadására, a szabályok betartására, a társak elõtti kommunikációra, a tanult ismeretek megfogalmazására. 4. évfolyam Fejlesztési feladatok – A kommunikációs képesség, a verbális kommunikáció, a szocializációs készség, a közösségérzet és a tér– és idõbeli tájékozódás fejlesztése – A tananyaghoz kapcsolódóan más mûvészeti ágak alkotásaira való figyelemfelkeltés Tananyag A tanuló elõzõ évben megszerzett ismereteinek elmélyítése, bõvítése A legényélethez, leányélethez, párválasztáshoz, lakodalomhoz kapcsolódó szokások, hiedelmek, rituális cselekmények, jeles napok és ünnepi szokások megismertetése A táncalkalmak jelentõségének megismertetése a párválasztás során Legényélet, leányélet, párválasztás, lakodalom – Munkavégzés a serdülõ korban – Legényavatás, leányavatás – Udvarlási szokások, szerelmi élet, és azok színterei – Szokásjogok a paraszti társadalomban – Leánynézõ, háztûznézõ, hozomány – Leánykérés, eljegyzés, jegyajándék – Lakodalmi elõkészületek – Lakodalmi tisztségviselõk, feladatok – Lakodalmi szokások, rítusok Legények és lányok játék– és táncalkalmai
– A fonó helyszíne, szerepe a párválasztásban, társas kapcsolatokban – Fonójátékok, tánc a fonóban (hangszerek, tánckíséret) – Böjti idõszak (tavaszköszöntõ játékok és a böjti karikázó) – Bálok idõpontja, helyszíne, bálrendezés Lányok és legények szerepe a kalendáris szokásokban – Luca kettõs alakja – Betlehemezés – Farsangi szokások – A nagyhét eseményei – A húsvéti tojás jelentése és díszítésének különbözõ technikái – Pünkösdi királyválasztás – Májusfaállítás – Nyári napforduló szerepe, Szent Iván napi szokások Követelmények A tanuló ismerje az év során tanult jeles napok elhelyezkedését a naptárban, a leányélet, legényélet jeles eseményeit, táncalkalmait, a párválasztás szokásait, a lakodalom menetének, szereplõit A tanuló legyen képes az együttmûködésre, alkalmazkodásra, mások elfogadására, szabályok betartására, a társak elõtti kommunikációra, a tanult ismeretek megfogalmazására. 5. évfolyam Fejlesztési feladatok – A táncalkalmak szerepének változásai és a változások okainak feltárása – A kommunikációs képesség, a verbális kommunikáció, a szocializációs készség, a közösségérzet valamint a tér– és idõbeli tájékozódás fejlesztése – A tananyaghoz kapcsolódóan más mûvészeti ágak alkotásaira való figyelemfelkeltés Tananyag A tanuló elõzõ évben megszerzett ismereteinek elmélyítése, bõvítése A rituális cselekmények szerepe, a felnõtt– és öregkorhoz kapcsolódó szokások, hiedelmek, a jeles napok és ünnepi szokások megismertetése Felnõttek, idõsek és az elbúcsúztatás szokásai – Paraszti munka, munkaszervezés – Az idõsek társadalmi szerepe a paraszti társadalomban – Elõjelek, jóslások, hiedelmek – A haldoklóval, a halottal kapcsolatos szokások – Virrasztás, temetés, siratás – A halotti tor – Fejfák, keresztek – Mindenszentek napja – Halottak napja, megemlékezés a halottakról A házasok táncalkalmai – Táncalkalmak a családi eseményeken (keresztelõ, lakodalom) – Táncalkalmak a farsangban (házasok bálja, batyusbál)
– Asszonyok mulatságai (asszonyfarsang, lakodalmi kontyoló) – Férfiak mulatságai (pincézés, tejbemérés) Felnõttek az évkör ünnepein – Disznótorok ideje (alakoskodás, adománykérés) – A regölés (idõpontja, jelmezek, hangszerek, szereplõk) – Szent György napja – Virágvasárnap – A húsvéti ételek jelképrendszere – Fehérvasárnap – Aratás és a hozzá kapcsolódó szokások – Szent István napja, új kenyér ünnepe – Szüret, szüreti felvonulások, alakoskodás – Szent Mihály napja – Dömötör napja, Vendel napja Követelmények A tanuló ismerje az év során tanult jeles napok elhelyezkedését a naptárban, a felnõtt– és idõskor jeles eseményeit, szokásait, a különbözõ életkorokhoz kapcsolódó táncalkalmakat, azok szerepét A tanuló legyen képes az együttmûködésre, alkalmazkodásra, mások elfogadására, a szabályok betartására, a társak elõtti kommunikációra, a tanult ismeretek megfogalmazására. 6. évfolyam Fejlesztési feladatok – Az elméleti tananyag és az eddig tanult táncanyagok közötti összefüggések megfogalmazása – A tananyagban meghatározott régi– és új stílusú táncrétegek jellemzõinek, a táncdialektusok elhelyezkedésének, földrajzi meghatározásának megismertetése – A kommunikációs képesség, a verbális kommunikáció, a szocializációs készség, a közösségérzet valamint a tér– és idõbeli tájékozódás fejlesztése – A tananyaghoz kapcsolódóan más mûvészeti ágak alkotásaira való figyelemfelkeltés Tananyag Táncfolklorisztika A régi táncréteg jellemzõi Körtáncok – Középkori tánchagyomány, lánc– és körtáncok – Énekes nõi körtáncok helye és szerepe a tánckultúrában Eszközös pásztortáncok – Kanásztánc, pásztortánc – Pásztorbotoló, cigánybotoló Ugrós–legényes tánctípus – Ugrós táncok (szóló, csoportos és páros formák, helyi sajátosságok) – Erdélyi legényes táncok Küzdõ karakterû páros táncok
Forgós–forgatós páros táncok – Reneszánsz tánchagyomány, forgós–forgatós páros táncok – Lassú tempójú páros táncok – Mérsékelt és gyors tempójú páros táncok – Az új táncréteg jellemzõi – A reformkor tánckultúrája, a verbunk és csárdás kialakulása Verbunk – A szóló verbunk – Szabályozott szerkezetû verbunkok Csárdás – A csárdás tagolódása (lassú és friss, valamint csendes, csárdás, ugrós) – Körcsárdás, hármas csárdás A dialektusok meghatározása, elhelyezkedése, jellemzõi – Dunai dialektus – Tiszai dialektus – Erdélyi dialektus A tanult táncanyagok elhelyezése a nagy dialektusterületekben Követelmények A tanuló ismerje a régi és az új táncrétegbe tartozó tánctípusokat, a fõbb jellemzõiket, a tanulmányok során megtanult táncok földrajzi elhelyezkedését, dialektusait A tanuló legyen képes az együttmûködésre, alkalmazkodásra, mások elfogadására, a szabályok betartására, a társak elõtti kommunikációra, a tanult ismeretek megfogalmazására. Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje A folklór, mint történeti hagyomány sajátosságait, az egyes jeles napok idõpontját, a jeles napok vallási, hiedelmi funkcióját, magyarázótörténetét A hagyományos paraszti élet jellegzetes fordulópontjait, a magyar paraszti világkép legfõbb elemeit, eredetüket, s a hozzájuk fûzõdõ mondákat, a parasztság hiedelemvilága fõbb szereplõit, funkcióit A tanuló legyen képes A rítuscselekmények szövegeinek és tartalmának értelmezésére és használatára, a szakkifejezések, a megszerzett ismeretek alkalmazására, a tér–idõ összefüggéseinek felismerésére A paraszti társadalom erkölcsi és viselkedési normáinak megítélésére, értékeinek elfogadására Az önálló ismeretszerzésre, az elméleti ismeretek alkalmazására a mindennapi életben A magyar folklórhagyományokat a nemzettudat részeként értelmezni Az azonosságok és különbözõségek felismerésére a hazai és egyetemes folklórban A mûvészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga írásbeli vagy szóbeli vizsgarészbõl áll A vizsga tantárgya és idõtartama
Folklórismeret Írásbeli: 30 perc Szóbeli: 5 perc A vizsga tartalma – A vizsga anyaga a helyi tanterv alapján a szaktanár által összeállított folklórismereti témakörökből áll – Az írásbeli vizsga feladatlapja különböző típusú, a tanultak felidézését, alkalmazását, értelmezését, valamint problémamegoldást, néhány mondatos értelmező választ igénylő feladatokat tartalmaz – A szóbeli vizsgán a tanulók egy tétel kihúzása után önállóan számolnak be tudásukról Témakörök Jeles napok Munkavégző ünnepek Az emberélet fordulói Táncdialektusok A régi és új táncréteg tánctípusai A vizsga értékelése Írásbeli vizsga – A feladatsort vagy a tesztet az intézmény pedagógusai javítókulcs szerint javítják és pontozzák – Az osztályzatra a pontok alapján a szaktanár tesz javaslatot, amelyet a vizsga elnöke hagy jóvá Szóbeli vizsga – A tanuló feleletének tartalmi és formai szempontok alapján történő értékelése – Az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot, amelyet a vizsga elnöke hagy jóvá A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszköz 1 db tábla vagy flipchart 1 db történelmi Magyarország térkép vagy néprajzi térkép Videó vagy DVD lejátszó, televízió vagy monitor A tananyaghoz kapcsolódó könyvek, kiadványok Néprajzi kézikönyvek, lexikonok Néprajzi videó és/vagy DVD filmek 2.3.5.7. A számonkérés formája A tanulók minden évfolyamon félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot. A bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés szempontjai – minimumkövetelmények: Előképző félévi beszámoló: -
a tanult játékok bemutatása,
-
népdalok eléneklése. év végi bemutató: a tanult játékfűzés (koreográfia bemutatatása).
Alapfok, félévi beszámoló: gyakorlat - a tanult anyag biztos ismerete, improvizálás.
-
elmélet a tanult anyaghoz kapcsolódó elmélet (pl. táncrend, zenekari felállás…), népdalok. év végi bemutató: a tanult koreográfiák színpadi bemutatása.
MODERN-KORTÁRSTÁNC Kreatív gyermektánc A képzés feladata az önkifejezés mozgásban történő realizálása, az önfeledt játék megvalósítása, a különböző játékszabályok megismerése és alkalmazása, a játék örömének megélése. A képzés célja, hogy a tanuló az önfeledt, ám a későbbiekben egyre tudatosabb mozgás segítségével jobban megismerkedjen testének képességeivel, a tér használatával, a dinamikai variációkkal és az idõ, mint a zeneiség alkotóelemével. Megtanulja figyelni, érteni és használni saját és mások nonverbális kommunikációját. Elsajátítja az együttműködés számtalan fatáját. A képzés hozzájárul a tanuló szocializációs, kommunikációs készségének, kezdeményezőkészségének, önismeretének fejlesztéséhez. Elõképző évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok – A tanuló mozgáskészségének fejlesztése – A tanuló tér és formalátásának fejlesztése – A tanuló önfegyelmének növelése – A koncentrációkészség növelése – A megfigyelőképesség kialakítása – A kommunikációs képesség, játékbátorság, szabálytudat fejlesztése – A közösségi érzés, a közösséghez tartozás tudatos kialakítása – A verbális és nonverbális kommunikáció szinkronjának elősegítése – A szocializációs folyamatok fejlesztése Tananyag Ismerkedő táncok Ábrázoló táncok
Csoportos táncok Ünnepi táncok Izom puzzle/testtudati táncok Kitalálós játékok Ábrázoló és csoportjátékok Anyaggal való játékok Követelmények A tanuló ismerje a tanév során ismertetett táncjáték–fajtákat A tanuló legyen képes az együttműködésre, alkalmazkodásra, mások elfogadására, a szabályok betartására, a fizikai kontaktus kialakítására, a társas együttlétre, a pár– és csoportválasztásra, a játéktevékenységre. 2. évfolyam Fejlesztési feladatok – A kreativitás fejlesztése – A testrészek mozgáslehetőségeinek megismertetése – A test térben való mozgáslehetőségeink feltárása – A tempókülönbségek felismerése, alkalmazása – Egyszerű ritmusképletek megszólaltatása – A helyzetfelismerő képesség fejlesztése – A megoldási lehetőségek feltérképezése – A döntésképesség növelése – A mozgás kapcsolatteremtő lehetőségeinek alkalmazása – A szociális érzékenység fejlesztése Tananyag Energia levezető, összehangoló játékok Koncentrációt növelő játékok A feladatok egyénileg, páros, kis és nagycsoportos formában Alap mozgásformák elsajátítása, variálása, tudatosítása (kúszás, mászás, gurulás, lépés, járás, futás, ugrás) Alapvető gyakorlattípusok használata: Vezetés–követés: alárendeltség, fölérendeltség megtapasztalása Másolás–tükrözés: szinkronicitás, kánonforma Kontraszt variációk: mozgás–mozdulatlanság, kicsi–nagy mozgások, gyors–lassú mozgások tudatosítása Akció–reakció: párbeszédformák, folytatáson alapuló játékok Zenei táncjátékok Bizalmi játékok Fogócska és más, gyors reakciókészséget fejlesztő játékok Koncentrálós és kitalálós játékok Ábrázoló és csoportjátékok Anyaggal való játékok Követelmények A tanuló ismerje az alapvető gyakorlattípusokat (vezetés–követés, másolás–tükrözés, kontrasztvariációk,
akció–reakció) és a tanév során elsajátított különböző táncjátékfajtákat A tanuló legyen képes az alap mozgásformák szabad variálására, a tanult mozgásformák gyakorlati megvalósítására, az új kapcsolatteremtési formák felhasználására valamint a térbeli és ritmikai alapfogalmak gyakorlati alkalmazására Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok – Önálló, aktív, kreatív mozgássorok létrehozásának ösztönzése – A testtudat fejlesztése, a központ tudatosítása, izolációja, koordinációja – Release alapok: az ellazulás technikájának megismerése, a földön való sérülésmentes mozgás illetve a földre való érkezés sérülésmentes formáinak feltérképezése – Imaginációs alapok: a tanult lépések, mozgássorok képzeletben történő megjelenítésének kialakítása, képzettársítások összekötése a gyakorlati mozgással – A mozgásmemória fejlesztése – A problémák felismertetése elõre és utólag – A tér–, ritmika–, dinamika: az életkornak megfelelő szintű alapelemek használata – A kölcsönösségen alapuló szociális magatartás ösztönzése Tananyag Energia kiegyenlítő, összehangoló játékok Koncentrációt növelő játékok Alapmozgásformák: döntések, dőlések, esések, gurulások párban és egyénileg Lendített, ejtett, vezetett, tartott mozdulatok variálása, adaptálása más szabályrendszerekhez Térben haladás változatai, két– és háromdimenziós terek, térábrázolások megkülönböztetése Többszereplős térbeli képletek kialakítása, melyek megalapozzák a kompozíciókészítést Csoport improvizáció a tanultak felhasználásával 2/4–, 3/4–, 4/4–es metrum ismerete és mozgásban való alkalmazása Hangok, szavak, énekhang játékos használata A végtag ízületek szabadságfokának megismerése a fõ irányokban Az érzékszervek adta világ felfedezése A belsõ kép, tükörkép és a társak jelzései alapján kialakult énkép összevetése Követelmények: A tanuló ismerje az alapmozgás formákat A tanuló legyen képes tudatosan játszani a gravitáció és a teste adta lehetõségek széles spektrumával mind egyénileg, mind kis és nagy csoportban. Legyen képes aktívan, jó helyzetfelismeréssel részt venni egy csoport improvizációban, felhasználva a ritmika és a tér új ismereteit 2. évfolyam
Fejlesztési feladatok – Az absztrakció értése, létrehozása, más kontextusba való helyezése – A koordinációs készség fejlesztése – A térlátás, térfelosztás, téralkotás, térforma alkotás képességének fejlesztése – A zenei szövetek értelmezése és az azokhoz való viszony definiálása, variálása Tananyag Energia összehangoló játékok Bemelegítő, állóképesség javító, erősítő játékos gyakorlatok Koncentráló képességet javító feladatok A csont–, izom– és szalagrendszer feltérképezése, lehetőségeinek mozgásban való kipróbálása, a tapasztalatokból mozgásfolyamok alakítása Térformák (kocka, mozgásgömb), egy, két és háromdimenzionális irányok használata Az alap mozgásformák kötésének variációi, egyéni mozdulatsorrá való rögzítése Testkapcsolatok (bodyhalf, diagonális kapcsolat, fejtető–farokcsont, ülőcsont– sarokcsont, tengelyek mentén való elválasztás illetve forgatás) Zenei ritmusok, szerkezetek analizálása, megértése, ritmikai képletek variálása, kánon, felezés, kiegészítés Etűdök készítése egyénileg és kiscsoportban Imagináció: képzeletbeli mozgások, tárgyakra való mozdulati reflektálás Mozgáselemzés, stíluselemzés Csoportimprovizáció stílusok, irányzatok szerint Követelmények A tanuló ismerje saját testének lehetőségeit és korlátait, tudatosan használja és koordinálja testrészeit. Otthonosan mozogjon a tér rendszerében, tudatosan formálja a teret maga körül, ismerje a zene alapvető alkotórészeit A tanuló legyen képes egy egyszerűbb zenemű szerkezetének felismerésére, mozgásfolyamok létrehozására és rögzítésére mind egyénileg, mind párban illetve kiscsoportban A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszköz Kísérő hangszerek Hangzóanyag lejátszására alkalmas lejátszó/erősítő, hangfal Videó– vagy DVD lejátszó, televízió vagy monitor KORTÁRSTÁNC TANSZAK AZ ALAPFOKÚ KORTÁRSTÁNCOKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI A XXI. század társadalmi elvárásainak következtében állandóan alakuló, formálódó tánckultúrák megjelenési formájának központi kérdése az önálló individuummal rendelkező ember. A testi, szellemi valamint lelki folyamatokra épülő mozgás megnyilvánulási formái elősegítik az emberi kapcsolatok kialakulását, az értelmi és érzelmi képességek
kibontakoztatását és az önfejlesztés lehetőségének megélését A Kortárstánc oktatása megteremti a harmonikus, egészséges személyiséggel rendelkező, társas kapcsolatokban jártas embert. A kortárs művészetek befogadására nyitott és értõ közönséget nevel, miközben biztosítja a hívatásos pályaorientációt. A technikai képzés elősegíti az oktatási folyamatban résztvevők számára a saját adottságaik szerinti képességfejlesztést. Az évenként meghatározott fejlesztési feladatok és a tananyag spirális elrendeződése lehetővé teszi az összevont osztályokban történő oktatást és nagyobb szabadságot teremt a pedagógus számára az oktatási folyamat megszervezése során. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Tantárgyak Főtárgy: Kreatív gyerektánc (1–2 előképző évfolyamon, 1–2 alapfokú évfolyamon) Kortárstánc (3–6 alapfokú évfolyamon, 7–10 továbbképző évfolyamon) Kötelező tantárgy: Limón–technika (5–6 alapfokú évfolyamon) Kontakt improvizáció (5–6 alapfokú évfolyamon) Lábán– technika (7–8 továbbképző évfolyamon) Tánctörténet (9–10 továbbképző évfolyamon) Repertoár (7–10 továbbképző évfolyamon) Kötelezően választható tantárgy az összevont osztályokban: Tánctörténet Limón–technika Választható tantárgyak: Kreatív gyerektánc (1–2 előképző évfolyamon,1–2 alapfokú évfolyamon) Kortárstánc (3–6 alapfokú évfolyamon, 7–10. továbbképző évfolyamon) Graham–technika (9–10 továbbképző évfolyamon) Improvizáció és kompozíció (9–10 továbbképző évfolyamon) számát jelenti. A tanszak kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak valamint más művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet A tanítási órák időtartama: 45 perc A KORTÁRSTÁNC ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI Kiemelt kompetenciák a kortárstánc területén Szakmai kompetenciák A táncos képességek, készségek, jártasságok, kialakítása és fejlesztése A tér, idő, energia rendszereinek, törvényszerőségeinek, szabályainak az életkori sajátosságoknak megfelelő ismerete és tudatos alkalmazása
A táncstílusok és technikák általánosan jellemző vonásainak ismerete és gyakorlati alkalmazása A mozgásmemória fejlesztése és a stílusérzék kialakítása Az improvizációs készség kialakítása és fejlesztése A színpad és a színpadi jelenlét általános törvényszerűségeinek megismertetése Tudatos előadói, táncos magatartás kialakítása és fejlesztése az életkori sajátosságoknak és az előképzettségnek megfelelően A táncművészet legfontosabb irányzatainak, korszakainak és művészeti alkotásainak megismerése és tudatos értelmezése Egészségmegőrzés, testi higiénia, egészséges életmód iránti igény kialakítása A kortársművészetek és társművészetek megismerése iránti igény kialakítása A komplex előadó–művészeti gondolkodásmód kialakítása Személyes kompetenciák Az esztétikai érzék kialakítása és fejlesztése A zenei ízlésformálás A tudatos és rendszeres munkára nevelés Fejlődőképesség Nyitottságra nevelés Elhivatottságra való igény kialakítása Folyamatos ismeretbővítés valamint analizáló és szintetizáló tudás kialakítása A vizuális memória fejlesztése és a térben való tájékozódás képességének kialakítása A testi, lelki állóképesség fejlesztése, a személyiség kibontakoztatása A kommunikációs csatornák felismerése és alkalmazása Önreflexió és önálló véleményalkotás A kritikai gondolkodás fejlesztése Társas kompetenciák A csoport és a csoportnorma kialakítása A kooperáció valamint együttműködési képesség fejlesztése A csoportos alkotásban való aktív részvétel öröme A szabálytudat kialakítása A konfliktusmegoldó készség fejlesztése Az empatikus készség fejlesztése, a társak felé való bizalom kialakítása A társak felé irányuló aktív figyelem kialakítása és fejlesztése Az egészséges életmódra nevelés A szocializációs normák kialakítása, a viselkedéskultúra megalapozása A környezet megóvásának igénye Módszerkompetenciák A helyzetfelismerés fejlesztése, a figyelemmegosztás képességének kialakítása A flexibilitás, kezdeményezőkészség, kreativitás képességének fejlesztése A motivált ismeretbefogadás igényének kialakítása és képességének fejlesztése A testtudat kialakítása A hatékony ismeretbefogadásra nevelés és az önálló tanulás képességének kialakítása Az ok–okozati összefüggések megértése A kreatív alkotói folyamatokban való részvétel igényének kialakítása
A tehetséggondozás és pályaorientáció Az alkalmazott tudás kialakítása, a képzés során elsajátított ismeretek alkalmazása más táncstílusokban és Élethelyzetekben
A MÛVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá Vizsga tantárgyak Művészeti alapvizsga Kortárstánc Limón–technika vagy Kontakt improvizáció Művészeti záróvizsga Kortárstánc Tánctörténet A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként illetve párban – helyezést ért el A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön–külön osztályzattal kell minősíteni A művészeti alapvizsga illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja (ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végzõdik, a végsõ eredmény meghatározásában a gyakorlati
tantárgyból kapott osztályzat a döntő) Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni Eredményes művészeti alapvizsgát illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette Sikertelen a művészeti alapvizsga illetve a záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítet A Kortárstánc elnevezés egy összetett és átfogó technikát jelöl, amely épít a 20. században kialakult különböző technika és stílus rendszerekre, úgymint Graham–, Limón– és Cunningham–technika, ezen kívül beépíti mozgásanyagába és szemléletébe a „Release” (ellazulás) technika, az improvizáció és kontakt improvizáció elveit, gondolatait, szempontrendszereit és gyakorlatait. Alapgondolata a test természetes irányvonalainak használata, a gazdaságos energiahasználat, a széles és választékos mozgásrepertoár és a test mozgáslehetőségeinek kiaknázása. Sajátossága, hogy dinamikusan változik és képviseli az adott kor táncnyelvezetének irányvonalait, kapcsolatban van a kortárs művészet egyéb területeivel és fejlődésében teret ad egyéni gondolatoknak, irányoknak A kortárstánc képzés célja, hogy a tanulók felfedezzék a test természetes és sajátos mozgáslehetőségiet és ezeken keresztül testismeretre és testtudatra tegyenek szert. Célja, hogy tágítsa a fizikai mozgásos képességek határait, ösztönözze az önálló gondolkodást és munkavégzést, elősegítse a kreativitás fejlődését, alakítsa ki és fejlessze a tanulóban a tánc és az egészséges életmód kapcsolatán alapuló életvitelt. Célja, hogy a tanulók megéljék a társművészetekkel kapcsolatos kreatív alkotó folyamatot, megtalálják a tánckifejezés egyéni útjait. Alapfokú évfolyamok 3. évfolyam Fejlesztési feladatok – A tanuló testismeretének fejlesztése, saját mozgás szótárának megismertetése, önálló feladatok elvégzésének ösztönzése, a természetes mozgások megismertetése. – A lábfej és a bokaízület mozgásfelfedezésének ösztönzése. – A gerincoszlop mozgási lehetőségeinek felismertetése.
– Az együttműködésre, kooperációra való készség fejlesztése páros, kiscsoportos, csoportos együttműködés során. – A divergens gondolkodás fejlesztése Tananyag Bemelegítő és ráhangoló gyakorlatok, játékok – Az életkori sajátosságoknak és a képességek, készségek továbbfejlesztésének megfelelő speciális erősítő és nyújtó gyakorlatok – Csoportos játékok Mozgásfelfedező gyakorlatok – A lábfej és bokaízület mozgásai a talajon és álló helyzetben – A gerinc mozgásai – Légző gyakorlatok – A talajszinten történő mozgáslehetőségek Figyelem vezetési gyakorlatok – Mozgás és légzés kapcsolata – Csoportos figyelem – járás, futás, állás váltakozása – A tér alapvető irányaiban végzett gyakorlatok Egyszerű gyakorlatsorok, mozgásminták – Talajon végzett (fekvő és ülő) törzs, láb és kargyakorlatok és azok kombinációi – Formák és azok átmenetei – Azonos oldali testrészekkel végzett mozgások – Állásban végzett törzs, kar és láb gyakorlatok (hajlítás/nyújtás, zárás/nyitás) – Testrészek vezetésére épülő gyakorlatok – Haladásos és mozgásszint váltással egyszerű sorok – Egyszerű szökdelések és ugrások Kreatív, alkotó jellegű feladatok – Egyéni formák kialakítása és azok mozgásos összekapcsolása Improvizációs feladatok – A zene ritmikájának, érzetének követésével szabad mozgások – Érzékszervi mozgásos feladatok – Egyéni formák – Utánzás, tükrözés Követelmények A tanuló ismerje a természetes mozgásokat és azok végrehajtási módjait, a lábfej, a bokaízület és a gerincoszlop felépítését, a kapcsolatteremtés és együttműködés lehetőségeit, a kortárstánc adott évfolyamának mozgásos anyagát A tanuló legyen képes az együttműködésre páros és kiscsoportos feladatokban, a tananyag pontos bemutatására, rövid kombinációk végrehajtására és az életkori sajátosságoknak megfelelő kreatív feladatok elvégzésére. 4. évfolyam Fejlesztési feladatok
– A tanuló testismeretének fejlesztése, saját mozgás szótárának további megismertetése, önálló feladatok elvégzésének ösztönzése, a természetes mozgások megismertetésének bővítése, a kreatív gondolkodás ösztönzése. – A divergens gondolkodás fejlesztése – A láb mozgásainak megismertetése, a szökdelésekhez és az ugrásokhoz szükséges alapképességek fejlesztése. – A biztonságos talajra érkezés elősegítése. – A gerincoszlop mozgásai lehetőségeinek vizsgálata. – A térérzék elősegítése, a mozgások dinamikai változatosságának felismertetése. – Az együttműködésre, kooperációra való készség fejlesztése páros, kiscsoportos, csoportos együttműködés során. – Kreatív gyakorlatokon keresztül az önállóság ösztönzése, a figyelem fenntartásának fejlesztése és az alkotás folyamatának bevezetése Tananyag Bemelegítő és ráhangoló gyakorlatok, játékok – Az életkori sajátosságoknak és a képességek, készségek továbbfejlesztésének megfelelő speciális erősítő és nyújtó gyakorlatok – Csoportos játékok – Figyelemfelkeltő játékok Mozgásfelfedező gyakorlatok – A lábfej és bokaízület mozgásai a talajon és álló helyzetben – A gerinc mozgásai minden mozgásszinten – Légző gyakorlatok – A talajszinten történő mozgáslehetőségek – Vezetéssel folyamatos mozgások – Helyben mozgások a horizontális–, vertikális testtengelyek mentén valamint a mozgás fõ irányaiban – Különböző erőkifejtéssel végzett mozgások – Testtengely Figyelem vezetési gyakorlatok – Mozgás és légzés kapcsolata – Csoportos figyelem – járás, futás, állás, ülés, fekvés – Páros feladatok – Csukott szemes feladatok – A tér alapvető irányaiban végzett gyakorlatok Egyszerű gyakorlatsorok, mozgásminták – Talajon végzett (fekvő és ülő) törzs, láb és kargyakorlatok és azok kombinációi – Gurulás, kúszás, mászás – Formák, pozíciók és azok átmenetei a talajon és álló helyzetben – Azonos és ellentétes oldali testrészekkel végzett mozgások – Állásban végzett törzs, kar és lábgyakorlatok (hajlítás/nyújtás, zárás/nyitás) – Állásban alap lábfejpozíciók és térdízületi gyakorlatok (pliék)
– Testrészek vezetésére épülő gyakorlatok – Haladásos és mozgásszint váltással egyszerű sorok – Egyszerű szökdelések és ugrások helyben és haladással, különböző térirányokban – Forgások, fordulatok állásban, ülésben Kreatív, alkotó jellegű feladatok – Egyéni formák, mozgások kialakítása és azok összekapcsolása – Társ által készített formák és mozgások átalakítása (a tér és a dinamika eszközeivel) – Meglévő elemek összekapcsolása sorokká Improvizációs feladatok – Zene inspirációjával, ellenpontozásával szabad mozgások – Érzékszervi mozgásos feladatok – Páros és csoportos improvizációk – Utánzás, tükrözés, ellenpontozás – Térjátékok Követelmények A tanuló ismerje a természetes mozgásokat és azok kombinálhatóságát, a láb ízületeinek alapmozgásait, a biztonságos talajra érkezés végrehajtási módját és az adott évfolyam mozgásnyelvi tananyagát. Ismerje a tér és a dinamika alapvető formáit és felhasználási lehetőségeit, a kapcsolatteremtés és együttműködés lehetőségeit A tanuló legyen képes az együttműködésre páros és kiscsoportos feladatokban, a tananyag gyakorlatsorokba foglalt bemutatására, rövid kombinációk végrehajtására és az életkori sajátosságoknak megfelelő kreatív és improvizatív feladatok elvégzésére. 5. évfolyam Fejlesztési feladatok – A tanuló testismeretének további fejlesztése, saját mozgás szótár bõvítése, önálló feladatok elvégzésének ösztönzése, a természetes mozgásokból kiinduló összetett mozgások megismertetése, a kreatív gondolkodás ösztönzése. – A divergens gondolkodás fejlesztése. – Az önállóság, az önálló munkavégzésre való képesség fejlesztése – A láb izomzatának fejlesztése, a szökdelésekhez és az ugrásokhoz szükséges alapképességek fejlesztése. – A biztonságos talajra érkezés gyakoroltatása. – A gerincoszlop mozgáslehetőségeinek vizsgálata. – A kar mozgáslehetőségeinek felismertetése. – A térérzék és térbeli tájékozódás fejlesztése, a mozgások dinamikai változatosságának képességfejlesztése. – A mozgások ritmikai változatosságának megismertetése. – Kreatív páros és kiscsoportos, csoportos gyakorlatok alkalmazásával az együttműködésre és kooperációra való
készség fejlesztése. – A figyelem fenntartásának fejlesztése és az alkotás folyamatának további megismertetése Tananyag Bemelegítő és ráhangoló gyakorlatok, játékok – Az életkori sajátosságoknak és a képességek, készségek továbbfejlesztésének megfelelő speciális erősítő és nyújtó gyakorlatok – Csoportos és párban végezhető improvizatív játékok – Figyelemfelkeltő és testre hangoló játékok Mozgásfelfedező és testtudatossági gyakorlatok – A lábfej, boka és csípőízületek mozgásai a talajon és álló helyzetben – A gerinc végpontjainak mozgásba vezetése egyéni és párban végzett gyakorlatokkal – A kar ízületeinek mozgásfelfedezése, talajfogás kartámasszal – Független szabad karmozgások, ízületek tánca, kép: fonalak karvezetése – A talajszinten történő mozgáslehetőségek, tolások, húzások a talajon – Helyben mozgások a horizontális–, vertikális – és diagonális testtengelyek mentén, valamint a mozgás fő irányaiban – Vezetetéssel folyamatos mozgások és lendületek (kar, láb, törzs) – Ejtések, a végtagok súlyának felhasználása – Különböző erőkifejtéssel, dinamikai váltásokkal végzett mozgások – A testtengely és a talaj viszonya – A testrészek elmozdulásai egymáshoz és a főtengelyhez képest. – Egyensúlyozás Figyelem vezetési gyakorlatok – A belégzés és kilégzés szabad mozgással való összekötése – Csoportos figyelem – járás, futás, állás, ülés, fekvés – Páros feladatok, vezető/követő szerepek érintés nélkül – Csukott szemes feladatok párban és kiscsoportban – Nyugalmi helyzet, ellazulás és belső képek Egyszerű gyakorlatsorok, mozgásminták – Talajon végzett (fekvő és ülő) törzs, láb és kargyakorlatok és azok kombinációi – Gurulás, kúszás, mászás, átmenetek – Formák, pozíciók és azok átmenetei a talajon és álló helyzetben – Azonos, ellentétes oldali testrészekkel végzett gyakorlatok – Állásban végzett törzs, kar és láb összetett gyakorlatok (hajlítás/nyújtás, zárás/nyitás) – Gördülések, spirálok a talajon, ülésben, állásban – Állásban lábfej pozíciók és térdízületi gyakorlatok (pliék, relevék) variációi és kombinációi végtagmozgásokkal – Karvezetés, ejtés, lendület, karpozíciók – Haladásos és mozgásszint váltással egyszerű sorok – Térbe kimozduló helyváltoztató mozgások hossz–, magasság– és mélység relációban – Egyszerű szökdelések és ugrások helyben és haladással, különböző térirányokban – Forgások, fordulatok állásban, ülésben – Lassú, folyamatos mozgásos gyakorlatsorok különböző térirányokban Kreatív, alkotó jellegű feladatok
– Egyéni mozgássorok komponálása adott szerkesztési feladatokkal – Társ által készített formák és mozgások átalakítása, formálása, kiegészítése a tér, a dinamika és ritmika eszközeivel – Meglévő elemek összekapcsolása sorokká Improvizációs feladatok – Zene, hang és ritmusadások inspirálta szabad mozgások – Csoportos figyelmi improvizációk – Reagálások, dinamikai változtatással – Térjátékok – Testrészvezetéses feladatok (fej, lábfej, ujjak, szemek, nagy ízületek) – Páros impulzusadások – Egymást megfigyelő improvizációk, írásos és verbális visszajelzés Követelmények A tanuló ismerje saját mozgás szótárát, az adott évfolyam mozgásnyelvi tananyagát, a biztonságos talajra érkezés végrehajtási módját, a gerinc és a karok mozgáslehetőségeit. Ismerje a tér, a ritmus és a dinamika alapvető formáit és felhasználási lehetőségeit, a kapcsolatteremtés és együttműködés lehetőségeit A tanuló legyen képes önálló feladatok végrehajtására, az együttműködésre csoportos feladatokban, a figyelem megosztására improvizatív helyzetekben, a tananyag gyakorlatsorokba foglalt bemutatására, rövid kombinációk végrehajtására és az életkori sajátosságoknak megfelelő kreatív feladatok elvégzésére. 6. évfolyam Fejlesztési feladatok – A tanuló testismeretének további fejlesztése, saját mozgás szótár bõvítése, önálló feladatok elvégzésének ösztönzése, a természetes mozgásokból kiinduló összetett mozgások megismertetése, a kreatív gondolkodás ösztönzése. – Az emlékezet fejlesztése. – A divergens gondolkodás alkalmazása különböző helyzetekben. – Az önállóság, az önálló munkavégzésre való képesség fejlesztése – A láb izomzatának fejlesztése, a szökdelésekhez és az ugrásokhoz szükséges képességek további fejlesztése. – A biztonságos talajra érkezés gyakoroltatása. – A gerincoszlop mozgáslehetőségeinek vizsgálata, a törzs izomzatának fejlesztése. – A kar mozgáslehetőségeinek felismertetése. – A térérzék és térbeli tájékozódás fejlesztése, a mozgások dinamikai változatosságának képességfejlesztése. – A mozgások ritmikai változatosságának megismertetése. – Kreatív páros és kiscsoportos, csoportos gyakorlatok alkalmazásával az együttműködésre és kooperációra való készség fejlesztése.
– A koncentráció és a figyelem fenntartásának fejlesztése, alkotói módok megismertetése, rövid kompozíciók készítésének ösztönzése. – A társművészetek bevonásának mozgásos feladatokhoz Tananyag Bemelegítő és ráhangoló gyakorlatok, játékok – Az életkori sajátosságoknak és a képességek, készségek továbbfejlesztésének megfelelő speciális erősítő és nyújtó gyakorlatok – Testre hangoló játékok – Térjátékok – Állóképességet fejlesztő játékok Mozgásfelfedező és testtudatossági gyakorlatok – A láb ízületeinek mozgásai partner munkán keresztül (a láb súlyának megéreztetése) – Ellazítás és a végtag mozgatása párokban – A gerinc végpontjainak mozgásai egyénileg – A törzs mozgáslehetőségeinek gyakorlása (gerinc, karok, fej, testközpont kapcsolata) – A kar ízületeinek mozgásfelfedezése, talajfogás kartámasszal – Független szabad karmozgások, ízületek tánca, kép: fonalak karvezetése – A talajszinten történő mozgáslehetőségek, tolások, húzások a talajon – Vezetetéssel folyamatos mozgások és lendületek (kar, láb, törzs) – Végtag és az egész test mozgásai ejtésekkel, lendületekkel és zuhanásokkal – Különböző erőkifejtéssel, dinamikai váltásokkal végzett mozgások – A test központja, mint motor használata egyéni és páros feladatokban – A testtartás és testtengely viszonyának felfedezése – A testrészek elmozdulásai egymáshoz és a főtengelyhez képest – Térbe kimozduló helyváltoztató mozgások hossz–, magasság és mélység relációban – Egyensúlyozás különböző alátámasztási felületeken – Elmozdulások a (test fizikai adottságai alapján) a gravitáció aspektusából Figyelem vezetési gyakorlatok – Irányított légzés, áramlás, engedés – Csoportos figyelemi gyakorlatok – Páros feladatok, vezető/követő szerepek érintés nélkül – Csukott szemes feladatok párban és kiscsoportban – Nyugalmi helyzet, ellazulás és belső képek Egyszer gyakorlatsorok, mozgásminták – Talajon végzett (fekvő és ülő) törzs, láb és kargyakorlatok és azok kombinációi – Természetes mozgásokkal összetett gyakorlatok, gyakorlatsorok – Formák, pozíciók, testszobrok és azok átmenetei a talajon és álló helyzetben – A lábfej, boka és csípőízületek gyakorlatai talajon és álló helyzetben, törzs és karmozgással összekötve – Állásban végzett törzs, kar és láb összetett gyakorlatok (hajlítás/nyújtás, zárás/nyitás, zuhanás/visszarugózás) – Spirálok a talajon, ülésben, állásban karmozgással és különböző lábpozíciókban végrehajtva
– Állásban lábfej pozíciók és térdízületi gyakorlatok (pliék, relevék) variációi és kombinációi végtagmozgásokkal, fordulattal – Karvezetés, ejtés, lendület, karpozíciók és ezek kombinációi – Haladásos és mozgásszint váltással gyakorlat sorok – Szökdelések, átugrások és ugrások helyben és haladással, különböző térirányokban, fordulattal – Ugrások gurulásba, támasz és karhasználat gyakorlatai – Forgások, fordulatok állásban, ülésben, fogás közbeni sík és térirányváltással – Forgások egyensúlyi helyzetbe és/vagy talajra érkezéssel – Lassú/gyors és folyamatos/szaggatott mozgásos gyakorlatsorok különböző térirányokban, eltérő dinamikákkal, ritmusokkal – Mozgássorokat ismétlő összetett gyakorlatok és azok variációi Kreatív, alkotó jellegű feladatok – Saját mozgásvariációk megadott szempontok, testrészek, mozgások használatával – Egyszerű mozgásgyakorlatok elemzései – Egyéni mozgássorok komponálása adott és választott szerkesztési feladatokkal – Mozgások a különböző érzékszervi területek illetve partner bevonásával – Vizuális alkotás felhasználása komponálásra (festmény, rajz, szobor) – Társ által készített formák és mozgások átalakítása, formálása, kiegészítése a tér, a dinamika és ritmika eszközeivel – Meglévő elemek összekapcsolása összetett sorokká Improvizációs feladatok – Zene, hang és ritmusadások inspirálta szabad mozgások – Csoportos gondolkodást fejlesztő improvizációk – Reagálások, dinamikai változtatással – Térirányokkal és térsíkokkal – Több testrész vezetésével – Páros improvizációk érintéses feladatokkal – Egymást megfigyelő improvizációk, írásos és verbális visszajelzés Követelmények A tanuló ismerje az adott évfolyam mozgásnyelvi tananyagát és saját mozgás szótárának kombinációs lehetőségeit, a láb, a gerinc és a karok mozgáslehetőségeit. Ismerje a tér, a ritmus és a dinamika alapvető formáit és felhasználási lehetőségeit, a kapcsolatteremtés és együttműködés lehetőségeit A tanuló legyen képes önálló feladatok végrehajtására, az együttműködésre csoportos feladatokban, a figyelem megosztására improvizatív helyzetekben, a tananyag gyakorlatsorokba foglalt bemutatására, rövid kombinációk végrehajtására és az életkori sajátosságoknak megfelelő kreatív feladatok elvégzésére. Képes legyen összetett mozgássor komponálására és bemutatására. Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után
A tanuló ismerje A test felépítését, saját mozgás szótárát és a tanult mozgásanyagot, a tér, a ritmus, a dinamika alapvető formáit, a kifejezés eszközeit, együttműködési képességeit, fizikális határait. Ismerje a társművészetek bevonásának lehetőségeit A tanuló legyen képes Ismereteit a gyakorlatban alkalmazni, azokat a kapcsolatteremtésben, kommunikációban és az alkotói folyamatban hasznosítani. Testismerete alapján legyen képes egészségét megőrizni és a tánctanulásban szerzett képességeit az élet más területein is hasznosítani. A kortárstánc művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgából áll A vizsga tantárgya és időtartama: Kortárstánc, csoportban 30–40 perc A vizsga tartalma: – Kortárstánc gyakorlatsor önálló csoportos bemutatása – 2–3 perces, a szaktanár által összeállított, kombináció kiscsoportos bemutatása – A szaktanár által előre kiválasztott kreatív feladat csoportos megoldása – Rövid improvizáció bemutatása előre megadott szempontok alapján A vizsga értékelése – A bemutatott tananyag ismerete, a bemutatás biztonsága, minősége – A kreatív és improvizatív feladatok megoldási minősége A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 1. A pedagógiai program érvényességi ideje a) Az iskola 2004.szeptember 01. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. b) A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004.szeptember 01.napjától kerül bevezetésre. c) A pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanév – azaz 2004.szeptember 01 napjától – 2012.augusztus 31.napjáig szól. 2. A 2008/2009.tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő- felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. 3. A nevelőtestület felkéri az iskolaszéket, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2007/2008.tanév lezárását követően átfogóan elemezze. Pedagógiai program módosítása
1. 2.
A pedagógiai program módosítására: az iskola igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja, a nevelők szakmai munkaközösségei, az iskolaszék, az iskola fenntartója tehet javaslatot. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék szülői, illetve diákönkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember 1.napjától kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatójánál, az igazgatóhelyetteseknél, a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél, a városi könyvtárban, a városi óvodai intézmény igazgatóságán. A nevelési, illetve pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. Ajánlott irodalom
Népi játék, néptánc
- Néptáncelméleti munkák: Martin György: A magyar tánctípusok és táncdialektusok. NPI Pesovár – Lányi: A magyar nép táncművészete. NPI - Eredeti játékgyűjtemények: Bihari gyermekmondókák Bukarest, 1980 Kerényi György: Gyermekjáték dalok. Kerényi György: Magyar énekes népszokások. Gondolat Kiadó
