Az iskolai minőségirányítási program végrehajtásának értékelése

„A minőség az, aminek nincs ideje.” /Pilinszky János/

Az iskolai minőségirányítási program végrehajtásának értékelése

Pécs, 2009

Az iskola 2004-ben alkotta meg minőségirányítási programját, amelyet 2007-ben egészített ki, módosított. Az intézményi minőségirányítási program értékelését a 3/2002.(II.15.) OM rendelet 5.§ szerint kell elvégezni. Az értékelés területei: 1. Az intézményi minőségfejlesztési rendszer céljainak megvalósulása, 2. az iskola eredményessége – a Pedagógiai Programban megfogalmazottak teljesítése 3. nevelési, tanítási, tanulásirányítási módszerek érvényesülése, 4. az alkalmazott tankönyvek, taneszközök, beválása, 5. a teljesítményértékelés gyakorlata, 6. a szülők, tanulók elégedettsége

1.

Az intézményi minőségfejlesztési rendszer céljainak megvalósulása, az IMIP-ben 2004-ben megfogalmazottak alapján

1.1

Tapasztalataink, méréseink elemzéseink alapján megállapítható, hogy az iskola minőségfejlesztési céljai az elmúlt években megvalósultak.

1.1.1

Továbbra is magas színvonalú a tehetséggondozás, tehetségfejlesztés programja, az iskola 2008-tól „Tehetségpont”-ként működik. (1. melléklet) Jelentős fejlődés történt a képességek fejlesztése területén: az általános és speciális képességek fejlesztésére programok születtek, a tanítási-tanulási kultúra új módszerekkel gazdagodott. Különös figyelmet kapott a tanulási képességek, tudásszerző képességek, kommunikációs képességek zenei alapkészségek és képességek fejlesztése. (2. melléklet) További stratégiát, fejlesztési programokat célszerű lenne kidolgozni a gondolkodási képességek fejlesztésére. Tág teret kapott a növendékek kreativitásának kibontakoztatása: eredetiségük, könnyedségük, rugalmasságuk, a létrehozott alkotásaikban, produkcióikban folyamatosan megmutatkozott. Az iskola egészségnevelési programja több területen kiemelt figyelmet kapott, meggyőző, megelőző programokkal. (pl. a dohányzás ellen, a mozgás jelentőségének felismertetésére) Különösen kiemelkedő a tanulók mentális egészségének gondozása, az iskolapszichológusi munkakör betöltésével, a pszichológiai tanácsadás és gondozás kialakításával (3. melléklet) A továbbiakban az egészséges táplálkozás jelentőségét, a mozgás, testedzés szükségességét célszerű fokozottabban hangsúlyozni. Az iskolában teljes mértékben érvényesül a személyközpontúság, a tolerancia, a befogadás alapelve. Az esztétikai tapasztalatszerzés nem csupán a művészeti alkotómunkának az alapja, hanem a személyiségfejlődés fontos háttere. Egymás megismerése, elfogadása, a kölcsönös segítségnyújtás az egyik záloga az iskolai munka hatékony fejlesztésének.

1.1.2

1.1.3 1.1.4

1.1.5

„Befogadó” iskolánk lehetőséget nyújt a tanulók egyéni problémáinak megoldásához, a tanuláshoz szükséges körülmények biztosításához. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében tett intézkedések összefoglalása a 4. számú mellékletben található. Fokozottabb figyelmet kell fordítani az együttműködés szervezeti és tartalmi elemeinek megteremtésére, alkalmazására. 1.2

Minőségcélok megvalósulása a sikerkritériumok alapján (IMIP 1.4.3. alapján)

1.2.1 Megtörtént az iskolai folyamatok szabályozása, alkalmazása, szükséges az új folyamatok azonosítása és aktuális, új szabályozók megalkotása. 1.2.2 A korszerű tudás átadása és alkalmazása - az érettségi vizsgák jó eredményeit, - a szakmai vizsgák eredményességét, - a felsőoktatási intézményekbe (szakirányú és nem szakirányú) való kiváló felvételi eredmények alapját jelentette. (A részletes adatok az egyes tanéveket értékelő dokumentumokban találhatók.) Az eredményességet jelző mutatószámokat elértük, meghaladtuk. 1.2.3 A pedagógusok továbbképzésének, önképzésének folyamata új kompetenciák elsajátítása, új tudás, új végzettségek megszerzése érdekében teljes mértékben megvalósult. Az iskola pedagógusainak szakmai-pedagógiai felkészültsége kiváló, innovatív gondolkodás, alkotó szellemiség jellemzi a tantestületet. Az új, korszerű tudás befogadásának igénye és elérése folyamatosan jelen van a munkában. Az új szabályozók alapján fontos a továbbképzési program értékelése és az új továbbképzési program megtervezése, megalkotása. 1.2.4 A munka folyamatos korszerűsítése, a pedagógiai kultúra gazdagítása érdekében új kutatási eredményekkel, tanulmányokkal, segédanyagokkal ismerkedett meg a tantestület. Belső továbbképzések, megbeszélések, alkalmával megtörtént egy-egy kérdés tematikus feldolgozása. Fontos lenne a belső továbbképzés rendszerének kialakítása több évre előre, egymásra épülő tematika megtervezésével. 1.2.5 Jelentősen hozzájárult az iskola alaptevékenységéhez, a szakmai/művészeti képzéshez a képességfejlesztő, tehetségfejlesztő kurzusok, alkotótáborok, előadások, bemutatók szervezése, illetve az általános/közismereti képzés területén a matematikai, anyanyelvi, idegen nyelvi, informatikai, mozgóképkultúra és médiaismereti, természettudományi, testi/mozgási képesség/kompetenciák (matematikai tehetséggondozás/versenyfelkészítés, anyanyelvápolás, kortárs irodalom megismertetése, informatikai alkalmazások a művészeti területeken, testkultúra fejlesztése, környezettudatosság-természet szemlélet fejlesztése, filmklubok szerepe, előrehozott nyelvi érettségi, „második” idegen nyelv bevezetése, nyelvvizsgák számának emelkedése) fejlesztése vált hangsúlyossá. A Pedagógiai Program részeként átdolgozásra kerülő helyi tantervek készítésekor célszerű beemelni ezeket a lehetőségeket, tartalmakat, a tantervi programokba, a tanórai tevékenységek kiegészítéseként. 1.2.6 Az eredményesség egyik mutatójaként fontos szerepe van a művészeti és közismereti versenyekre való felkészülés folyamatának és az ezeken való sikeres részvételnek. Évről-évre kimagasló eredményeket értek el a diákok szakterületükön vagy más területek versenyein (5. melléklet).

1.2.7

Az iskola oktatási/művészeti tevékenységéből következően széleskörű kapcsolatrendszert működtet, folyamatosan és gazdag tartalommal: - szülőkkel - társintézményekkel (iskolák, kollégiumok) - felsőoktatási intézményekkel - civil szervezetekkel - kulturális/művészeti intézményekkel. A partnerkapcsolatok tartalma évről-évre az oktatáshoz kapcsolódó új lehetőségeket és azok megvalósítását hordozza. Az eddig megtapasztalt és megélt együttműködéseken túl erősíteni lehetne a PTE Művészeti Karával és a Pécsi Kulturális Központtal való partnerkapcsolatot az oktatás és a művészeti tevékenység gazdagítása érdekében. 1.2.8 Az iskolai működés rendszerszemléletének kialakítása területén fejlődés mutatkozott a stratégiai tervezés folyamatában, megkezdődött az intézményi önértékelés módszereinek, eszközeinek alkalmazása. A működő folyamatokkal kapcsolatos elégedettségi mérések eredményei a szülők és tanulók részéről többségében pozitív visszajelzéseket és megerősítést mutatnak. (6.sz. melléklet). A továbbiakban a külső partnerek elégedettségi felméréseit kell megtervezni és elvégezni.

2.

Az iskola eredményessége

Az iskolai mérés-értékelés folyamatának fejlesztése érdekében értelmeztük a hatékonyság, minőség, eredményesség szempontjait az iskolai folyamatokra a következők szerint: A hatékonysági szempontok érvényesítése az elemzők szerint az oktatási eredményeket és a ráfordításokat befolyásoló tényezőktől függ. (OKI OPEK második nyilvános közpolitikai elemzése alapján). Az oktatási eredmények Lannert Judit értelmezése szerint elsősorban nem a tanuló, hanem főleg a pedagógus és a pedagógusközösségek eredményességét jelenti (Lannert, 2004). Iskolánkban az eredményeket befolyásoló tényezők a következők: -

Növendékeink munkábaállása, elhelyezkedése biztonságos, nem képezünk munkanélkülieket, szakképzésükre igényt tart a társadalom.

-

A növendékek továbbtanulásának aránya rendkívül jó, erről az évekre visszamenőleg vezetett kimutatásaink tanuskodnak.

-

A pedagógusok felkészültsége magas színvonalú, folyamatosan részt vesznek szakmai és pedagógiai továbbképzéseken, a tanítás mellett igényes művészi és pedagógiai alkotómunka jellemzi tevékenységüket. A pedagógiai, szakmai munka jó színvonalát a teljesítmény mérhetősége is alátámasztja: az országos mérés eredményei (lsd. korábbi elemzés), az érettségi eredmények (lsd.a következő fejezetben), valamint a szakmai vizsgák eredménye (lsd. a tagozatvezetők összefoglalójában).

-

Az oktatás minőségét, színvonalát erősítik a tanításhoz, tanuláshoz szorosan kapcsolódó értékes iskolai és iskolán kívüli programok, bemutatók, kiállítások, koncertek és a közismereti tehetséggondozáshoz kapcsolódó érdeklődési körök, szakkörök.

-

Iskolánk eredményességének egyik fontos mutatója rugalmasságunk: kedvező adottságainkkal alkalmazkodni tudunk a közoktatás, a szakképzés változásaihoz (iskolaszerkezet öt évre bővülése, új szakok indítása, új gimnáziumi képzési forma bevezetése, szakképzési társulásban való részvétel). Belső szabályozóink megfelelő mozgásteret és alkotási lehetőséget biztosítanak növendéknek, felnőtt dolgozónak egyaránt. Az iskola vezetősége támogató légkört biztosít az iskolai folyamatok megvalósításához, innovatív módon segíti a képzés korszerűsítésének, gazdagításának folyamatát.

A ráfordításokat alakító tényezők a következők: -

A demográfiai változások a térségi, regionális feladatellátás miatt nem érintik az iskolát, a tanulólétszám az elmúlt években nem csökkent, sőt növekedett, a további létszámnövekedésnek a épület adottságaiból adódó korlátok szabnak határt. Az elmúlt években a pécsi tanulók száma növekedett.

-

Iskolánk képzési profilja lefedi a Dél-Dunántúli területről és attól tágabb térségekből jelentkező, a művészeti szakképesítésekre és tehetséggondozásra irányuló igényeket, a fenntartói faladatokat azonban Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata látja el, amely aránytalan terhet ró a városra. Az iskola ezt a terhet fejlesztésekre irányuló pályázati támogatások elnyerésével és felhasználásával igyekszik kompenzálni, ez azonban a költségvetés mértékét nem tudja csökkenteni, legfeljebb az abból adódó hiányokat (informatikai beruházások, hangszervásárlás, berendezések, eszközök, felszerelések beszerzése) ellensúlyozza.

-

Az oktatás központi költségvetési finanszírozása normatív finanszírozás, tanulólétszám alapján történik, a feladat finanszírozásra megállapított kiegészítő normatíva csupán a tehetséggondozást veszi alapul, ugyanakkor a szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés gyakorlati feladatainak megoldása rendkívül költségigényes az egyéni és kiscsoportos oktatás miatt. Feltétlenül ki kell hangsúlyozni, hogy addig, amíg más szakképesítések gyakorlati képzésében külső képző helyek is részt vesznek, a művészeti szakképzés minden feladatát az iskolában kell megoldani, ez is alátámasztja a ráfordítások nagy mértékét.

-

A központi programokban előírt egyéni és kiscsoportos foglalkozások szükségessége a foglalkoztatott pedagógusok számát jelentősen megnöveli,így a magyar közoktatásban használt legfontosabb mutató, az egy pedagógusra jutó tanulók magas száma rendkívül torzítja iskolánk megítélését a ráfordítás tekintetében.

-

Iskolánk szakmastruktúrája egyedülálló a városban, a tágabb térségben.A feladatellátás szükségszerű, így a racionalizálási törekvéseknek sincs valódi terepe, a humán szakterületen , a művészeti szakmacsoporton belül csupán itt biztosított ezeknek az OKJ-s képzéseknek a megvalósítása.

Összefoglalva : Iskolánkra nézve, a hatékonyság az eredményességgel szoros kapcsolatban értelmezhető, amely eredményesség az oktatás jó minőségét jelzi.A nemzetközi szakirodalomban a minőség vagy eredményesség együtt használatos fogalompárt alkot.(Lannert,2004) A közgazdasági értelemben megközelített hatékonyság fogalom pedig számunkra azt jelenti,, hogy adott erőforrásból minél többet, azaz a legtöbbet hozzuk ki. Munkánkról az elmúlt időszakban legtöbbször csupán az az értékelő megjegyzés hangzott el, hogy jó minőségű,színvonalas oktatás folyik az iskolában, de „drága“.Reméljük, a fentiek alapján a következő időszakban szakszerűbb és tárgyszerűbb értékelésekre is sor kerül majd annak érdekében, hogy a minősítés a létrehozott értékek figyelembevételével történjen meg, és nem torzul annak alapján, hogy csupán a ráfordítások kapnak hangsúlyt. Az eredményesség alakulása 6 évet tekintve: Átlageredmények az elmúlt hat tanévben

4,00 4,02 3,93

3,93

3,88 3,88

3,87 3,80

3,78

3,79

3,74 3,70 3,60

3,70 3,64

3,62

3,63

3,60

3,59

3,51 3,50

3,55 3,47

3,51 3,46

3,40

3,38

3,22

3,20

3,21 3,13 3,00 2003 / 2004

2004 / 2005 összevont

2005 / 2006 közismereti

2006 / 2007 szakmai

érettségi

2007 / 2008 érettségi eredmény

2008 / 2009

További eredményességi mutatók: Elégtelenek aránya ugyanazon osztályok esetében félévkor és év végén 60 60

50 43 40

39

38

38

29

30

27 24 21

20

24

22

21

22 20

18 15 13

10

13

13

7 5

5 3

3 0

0

0

0

0

0

0 9. A / Vida L.

9. B / Varga Csné

9. C / Tóth Z.

10. A / 10. B / Kövi A. 10. C / Pánczél 11. A / Farkas T. 11. B / 11. C / 12. A / Rogner 12. B / Rajnai R. 12. C / Molnár 13. A / Petőcz 13. B / Vata E., 13. C / Rónay Bontovics Jné R. Hermanné L. Gosztomné I. E. E. Jné Zs. Rózsa B. M. Rába M. M. 2008/2009 félév

2008/2009 év vége

Elégtelenek alakulása az elmúlt három tanévben 45

40 40

36 35

32

30

25

20

20

20

18

15

14

13

9

10

7 5 5

2 0 2006/2007

2007/2008 tanuló

egyből

kettőből

2008/2009 három vagy több

Igazolt és igazolatlan órák alakulása az elmúlt hat tanévben

2008/2009

2064

2007/2008

1845

2006 / 2007

1745

26173

24274

22021

26744

2059

2005 / 2006

2004 / 2005

1419

2003 / 2004

1367

0

21722

23374

5000

10000

15000

20000

25000

30000

Átlageredmények az elmúlt hat tanévben

4,00 4,02 3,93

3,93

3,88 3,88

3,87 3,80

3,78

3,79

3,74 3,70 3,60

3,70 3,64

3,62

3,63

3,60

3,59

3,51 3,50

3,55 3,47

3,51 3,46

3,40

3,38

3,22

3,20

3,21 3,13 3,00 2003 / 2004

2004 / 2005 összevont

2005 / 2006 közismereti

2006 / 2007 szakmai

érettségi

2007 / 2008 érettségi eredmény

2008 / 2009

Összevont osztályátlagok az elmúlt négy tanév végén 13. C / Rónay M. 13. B / Rózsa B. 13. A / Petőcz Zs.

3,66

3,12

3,76 3,78

3,50

12. C / Molnár Jné

4,01 4,05 4,05

3,74 3,74

12. B / Rajnai R. 12. A / Rogner E.

3,61

3,92

3,65

3,89

3,68

3,50 3,62

11. B / Hermanné L. M. 11. A / Farkas T.

3,87 3,86 3,81 3,88

3,55

3,75 3,80

10. C / Pánczél R. 3,61

10. B / Kövi A.

3,83 3,73 3,76

10. A / Bontovics Jné Rába M.

3,91

9. C / Tóth Z. 3,77

9. B / Varga Csné

3,77

9. A / Vida L.

3,00

4,06

3,84

3,78 3,70

11. C / Gosztomné I. E.

4,06

3,92

3,74

3,57

4,60

3,98

3,90

3,20

3,40

3,60

összevont átlag 2005/2006

3,80

4,00


4,20

4,40


4,60

4,80


Közismereti osztályátlagok az elmúlt négy tanév végén 3,78 3,83 3,81

12. C / Molnár Jné 3,45 3,63 12. B / Rajnai R. 3,67 3,66 3,63 3,62

12. A / Rogner E.


3,77

3,63

3,47

3,20

3,61

3,77 3,74

11. B / Hermanné L. M.

3,77 11. A / Farkas T.

3,94

3,74

3,52 3,41

3,89

3,68

10. C / Pánczél R. 3,56 10. B / Kövi A.

3,64

3,65


3,70

3,66 9. C / Tóth Z. 3,60 9. B / Varga Csné 3,66 9. A / Vida L.

3,00

3,20

3,40

közismereti átlag 2005/2006

3,60

3,80

4,00


4,20

4,40


4,60

4,80


5,00

Szakmai osztályátlagok az elmúlt négy tanév végén 13. C / Rónay M. 13. B / Hajzer H. 13. A / Petőcz Zs.

3,76

3,41

3,65 4,26


4,42 4,41

4,24 4,06 4,09 4,12

12. B / Rajnai R. 12. A / Rogner E.

3,72 3,70

3,58

4,19

4,05 4,44

4,03 4,03

11. C / Gosztomné I. E. 3,76

11. B / Hermanné L. M. 11. A / Farkas T.

3,97

4,28

3,85 3,87

3,63

4,25

4,03

10. C / Pánczél R. 3,81

10. B / Kövi A.

4,09

3,69


3,87 4,41

9. C / Tóth Z. 4,33

9. B / Varga Csné 4,05

9. A / Vida L.

3,00

4,59

4,19

3,703,74 3,09

4,48

4,33

4,20 3,79

3,20

3,40

3,60

szakmai átlag 2005/2006

3,80

4,00


4,20


4,40

4,60

4,80


Érettségi tárgyak osztályátlagok az elmúlt négy tanév végén 3,57 12. C / Molnár Jné

3,61

12. B / Rajnai R.

3,65

3,14 3,18 3,58

3,12

2,83

3,19

11. A / Farkas T.

3,36

3,47

3,67 3,63

3,14 3,03

10. C / Pánczél R.

3,58 3,34 3,39

10. B / Kövi A.

3,30


3,49

3,74

9. C / Tóth Z. 3,32

9. B / Varga Csné

3,60

9. A / Vida L.

érettségi átlag 2005/2006

3,85 3,71

3,51


2,50

3,70

3,13 3,17

12. A / Rogner E.


3,73 3,70

3,45

3,13

3,00 érettségi átlag 2006/2007



4,50 érettségi vizsga tényleges 2009

5,00

Átlagok tagozatonként 2008/2009 tanév

4,41 4,40 4,28 4,20 4,04 3,97

4,00 3,83 3,80

3,72

3,73

3,70

3,69

3,68

3,68

3,61 3,57

3,60

3,48

3,46 3,40

3,40

3,20

3,00 zene

képző

ÖSSZEVONT ÁTLAG

tánc

KÖZISMERETI ÁTLAG

SZAKMAI ÁTLAG

dráma

ÉRETTSÉGI ÁTLAG

Hiányzások alakulása [összes] az elmúlt 4 tanévben

160 140 120 100 80 60 40 20 0 11. C / 12. A / Rogner 12. B / Rajnai 12. C / Molnár 13. A / Petőcz 13. B / Vata 13. C / Rónay 10. C / 11. A / Farkas 11. B / 9. A / Vida L. 9. B / Varga 9. C / Tóth Z. 10. A / 10. B / Kövi A. E. R. Jné Zs. E., Rózsa B. M. Pánczél R. T. Hermanné L. Gosztomné I. Csné Bontovics Jné E. M. Rába M.

összes hiány átlag 2005/2006




Hiányzások átlaga [igazolatlan] az elmúlt 4 tanévben 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 11. C / 12. A / Rogner 12. B / Rajnai 12. C / Molnár 13. A / Petőcz 13. B / Vata 13. C / Rónay 10. C / 11. A / Farkas 11. B / 9. A / Vida L. 9. B / Varga 9. C / Tóth Z. 10. A / 10. B / Kövi A. E. R. Jné Zs. E., Rózsa B. M. Pánczél R. T. Hermanné L. Gosztomné I. Csné Bontovics Jné E. M. Rába M. igazolatlan átlag 2005/2006

igazolatlan átlag 2006/2007



Jelesek és jók aránya osztályonként az elmúlt négy tanévben 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10

jeles és jó 2005/2006




. M /R ón

ay

óz sa 13

.B

.C 13

12

/V

.C

at a

/M

E.

,R

ol n

/R aj

ár

na

Jn

B.

é

. iR

. rE .B 12

/R

zt

12 .A

om

né

og ne

I. E

M L. né

/G os

er /H .B 11

11 .C

m

an

/F

.

.

. sT ar ka

cz él R /P .C

11 .A

án

/K öv 10

10

.B

Rá é Jn ics

10 .A

/B

on to v

.

. iA

ba M .

Z. h /T ót C

Cs B

/V ar

ga

/V 9.

A 9.

9.

id a

né

L.

0

Osztályátlagok eltérése az iskolai átlagoktól

0,70

0,50

0,30

0,10

-0,10 9. A

9. B

9. C

10. A

10. B

10. C

11. A

11. B

11. C

12. A

12. B

12. C

13. A

13. B

-0,30

-0,50 összevont

közismereti

szakmai

érettségi

Elégtelenek eloszlása nemenként 20 20 18 16 14 12 12

11

10 8 8

7

6 4 4 2

1

1

0 összes

egyből

kettőből fiú

lány

három vagy több

13. C

Összevont átlag nemek szerint 3,75


4,06 3,43

12. B / Rajnai R.

3,72 3,32

12. A / Rogner E.

3,83 3,63


3,76 3,50 3,45


3,40

11. A / Farkas T.

3,96 2,95


3,82 2,82

10. B / Kövi A.

3,70 3,19


4,13 3,62

9. C / Tóth Z.

4,02 3,08

9. B / Varga Csné

3,79 3,56

9. A / Vida L.

3,83

2,00

2,50

3,00

3,50

lányok

4,00

4,50

fiúk

Közismereti átlag nemek szerint 3,00


3,93 3,24

12. B / Rajnai R.

3,61 3,15

12. A / Rogner E.

3,93 3,12


3,53 3,42


3,57 3,35

11. A / Farkas T.


3,95 2,50 3,49 2,80

10. B / Kövi A.

3,64 3,14


4,07 3,37

9. C / Tóth Z.

3,83 2,84

9. B / Varga Csné

3,66 3,43

9. A / Vida L.

2,00

3,71

2,50

3,00

3,50 lányok

fiúk

4,00

4,50

Szakmai tárgyak átlaga nemek szerint 13. C / Rónay M.

5,00

4,65 3,48

13. B / Vata E., Rózsa B.

4,42

3,19

13. A / Petőcz Zs.

3,67


4,75

4,15 4,00 4,04

12. B / Rajnai R. 3,51

12. A / Rogner E.

3,66


4,18


3,67

3,26 3,46

11. A / Farkas T.

4,28

3,97 3,54


4,30

3,04

10. B / Kövi A.

3,87 3,29


4,21 4,11

9. C / Tóth Z. 9. B / Varga Csné

3,90

9. A / Vida L.

3,90

2,00

2,50

3,00

3,50

lányok

4,40 4,25

4,08

4,00

4,50

5,00

fiúk

Érettségi tárgyakból számított átlagok nemek szerint 3,11


3,84 3,17

12. B / Rajnai R.

3,56 3,01

12. A / Rogner E.

3,74 3,09


3,45 3,24 3,33


3,22

11. A / Farkas T.

3,81 2,57


3,54 2,39

10. B / Kövi A.

3,45 2,95


4,03 3,37

9. C / Tóth Z.

3,94 2,63

9. B / Varga Csné

3,61 3,26

9. A / Vida L. 0,00

3,67 0,50

1,00

1,50

2,00

2,50

lányok

fiúk

3,00

3,50

4,00

4,50

Az iskola programja, helyi fejlesztései modellértékűek, más középiskolák számára átadható tudást jelentenek. A korszerű iskolarendszerű szakképzés struktúrájának és tartalmának feltételei, lehetőségei – a művészeti szakképzés sajátosságait figyelembe véve Az iskola szakképzési szerkezetének és tartalmának kialakításánál kiindulópontnak tekinthetők azok az értékek és elvárások, amelyek a munkaerőpiac szereplőinek szemléletében, gondolkodásában és tevékenységében jelennek meg. A középfokú művészeti szakképesítések birtokában a művészeti alkotótevékenység nem lehet teljes, a munkaerőpiacon a növendékeink többsége a felsőfokú tanulmányainak elvégzése után jelenik meg. Azoknak a növendékeknek azonban, akik nem tanulnak tovább felsőoktatásban, professzionális művészeti tudással kell rendelkezniük. A szakképzés minőségi követelményeit meghatározza az innovatív iskolai környezet valamint a korszerű tudás, a korszerű szemlélet megjelenése és beépülése az iskolai munkába. Az innováció olyan összefüggő folyamatot eredményez, amely az újdonságok létrehozása, bevezetése, elterjesztése segítségével biztosítja iskolánk számára a lehetőségek felismerését a megfelelő célok kijelölését. Mindez kedvezően hat: • • •

a munkaerőpiac kínálatának gazdagodására, a foglalkoztatás növelésére, a versenyképesség változására.

Iskolánkban a tanulmányaikat befejező növendékek megfelelnek azoknak a követelményeknek, amelyek elhelyezkedésük, munkába állásuk biztonságát garantálják, tanulóink nem jelennek meg a munkanélküliek között. A közoktatás célkitűzése a tudástársadalom megteremtése, amelyben meghatározó a szaktudás, a szakértelem, a kompetenciák és az általános műveltség egyensúlyának kialakítása. A kompetenciák az ismeretek, a képességek, az attitűdök hármasságát jelentik, összetevőik pedig az általános kompetenciák és a szakmai/speciális kompetenciák. A kompetenciafejlesztés folyamata a képességfejlesztést a motiváltság erősítését valamint az ismeretek megszerzését, a tanulás-tanítás folyamatát jelenti, amely nem más, mint a tananyagba ágyazott képességfejlesztés.

Az eredményesség érdekében célszerű a szakmai képzés és az általános képzés közötti merev határokat feloldani, a gyakorlati képzés és az elméleti oktatás összhangját megteremteni. A szakképzés területén a speciális/szakmai kompetenciák a szakmai feladatokra, a tudásra, a tevékenységekre, a munkavégzéshez szükséges képességekre és a személyiség viszonyulásaira, az attitűdökre helyezik a hangsúlyt. Kompetenciafejlesztés területén az OKJ alapján, az SZVK megalkotásánál, valamint a központi programok (tantervek) összeállításánál leginkább a módszertani kompetencia, a szociális kompetencia, a cselekvési kompetencia és a kommunikációs kompetencia kapott hangsúlyt. Speciális képességek rendszerének kidolgozása során fontos lehet: a hatékony kommunikáció képessége, a csoportos munka, a szociális képességek a feladatértelmezés, az önszervezés, az önálló problémamegoldás, együttműködés… képességének a tudatos fejlesztése. Az előzőek szerint, a központi szabályozó dokumentumok alapján megkezdődött a tanév során a helyi tantervfejlesztés folyamata. A helyi tanterv megalkotása lehetővé teszi a szakmai képzés, a szakma sajátosságainak érvényesítését a szakképzés folyamatában. A moduláris szerkezetű képzés, a tantárgyi blokkok szerinti elrendezés, az integrált tanítási egységek jelentősen hozzájárulnak a munkaerő piaci elvárásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz. A szakképző iskolák –így iskolánk- korszerű működéséhez, fejlődéséhez is szükséges még: a tanári kompetenciák meghatározása és fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás folyamata követelményeinek kidolgozása és beépítése az iskolai munkába, valódi esély biztosítása a tanulási nehézségekkel küzdő, a fogyatékossággal élő, a hátrányos helyzetű tanulóknak életminőségének javításához. A szemléletváltás elemeit elsősorban a tanulás és munka határainak feloldása, az egész életen át tartó tanulás alapelvének elfogadása és támogatása valamint a szerkezeti elemek átalakulása és a tartalmi fejlesztés egyensúlyának kialakulása jelenti. A fejlesztés lehetőségeit jelentené számunkra, ha az innovációs folyamatokra épülő iskolai programjaink, megoldásaink több támogatást kapnának a szakképzés szervezőitől, döntéshozóitól. Alapelvként elfogadhatjuk és alkalmazhatjuk az a tényt, hogy

az iskolai szakképzésünkben a sokszínűség kialakítása stabilitást eredményez, ennek jeleit, hatását a tanév során megtapasztaltuk, eredményeit

A Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola 2008. évi kompetenciamérésen elért eredményei 2008. május 28-án hatodik alkalommal került sor az országos kompetenciamérésre. A felmérés célja a tanulók szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának felmérése mellett a pedagógiai mérés-értékelés módszereinek terjesztése, valamint az iskolák és fenntartók számára a helyi szintű értékeléshez szükséges adatok biztosítása. Az országos kompetenciamérés adatainak jelentősége egyre nagyobb. Ha egy adott iskola nem éri el a jogszabályi minimum szintet, akkor az iskolának intézkedési tervet kell készítenie. Első ízben a 2008/2009. tanévet kell értékelnie az intézményeknek a minőségirányítási program végrehajtása és az országos mérés eredményei alapján. A 2008. évi országos mérés a tanulók teljes körére kiterjedt és a tesztek javítása is teljes körűen központilag történt. Ezen a mérésen országosan 111541, az iskolánkból pedig 65 tanuló vett részt (ebből 7 tanuló SNI, akiknek a teljesítménye nem számított bele az iskola eredményébe).

A Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola matematika teljesítménye országos viszonyításban

Az iskolánk átlageredménye matematikából (535 pont) az országos átlag felett helyezkedik el a konfidencia-intervallumot (515;550) is figyelembe véve (ami azt mutatja meg, hogy ha megismételnénk a mérést, 90%-os valószínűséggel milyen érték közé esne az átlag). Ugyanez mondható el a szakközépiskolákkal való összevetés esetében is. Iskolanagyságot tekintve az intézmény a közepes szakközépiskolák körébe tartozik. Ezekkel összehasonlítva megállapítható, hogy mintegy fél szórással (51 pont) jobban teljesítettek tanulóink. Szeretném kiemelni, hogy diákjaink elérték a 4 évfolyamos gimnáziumok átlagát is. Iskolánk az összes telephely sorában , illetve a szakközépiskolák esetében is a jól teljesítő intézmények közé tartozik. Az országban az iskolák 15,3 %-a jobb, az intézmények kétharmada viszont rosszabb eredményt ért el diákjainknál. A szakközépiskolai telephelyek esetében az iskolánknál jobban teljesítők aránya alacsony (3,7%), a gyengébben teljesítők aránya viszont jelentős (84%). A kis szakközépiskolai telephelyek esetében csupán 6 (1,7%) olyan intézmény volt, amelynek matematika eredménye jobb lett, mint az iskolánké. Az iskolánk legjobban teljesítő tanulójának eredménye (754 pont) meghaladja az összes tanuló 95%-ának teljesítményét . A leggyengébben szereplő tanuló eredménye (283 pont) nem reális, mivel a tanuló az első óráról hiányzott , a második óráról pedig késett, ennek ellenére bekerült az értékelésbe. A ténylegesen leggyengébben teljesítő tanuló (349 pont) az ország tanulóinak alsó 5%-nál jobban, ugyanakkor az alsó 25%-nál rosszabbul szerepelt, nem éri el az 1 szintet. Biztató, hogy a 10. évfolyamos diákjaink 75%-ának eredménye jobb, mint az országos átlag . A leggyengébben és a legjobban teljesítő tanulónk között kb. négy szórásnyi eltérés van. Ez azt jelenti, hogy nagy különbségek vannak a diákok matematika teljesítménye között, ami arra utal, hogy a tanulók tudása korántsem egységes, továbbá jelzi, hogy vannak olyan tanulók akik lényegesen rosszabbul teljesítenek diáktársaiknál.

A Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola szövegértés teljesítménye országos viszonyításban

Az iskolánk 547 (532; 559) pontos szövegértés eredménye nem mutat jelentős eltérést a matematika eredményhez képest. A tanulóink szövegértés teljesítménye országos szinten jónak mondható, hiszen az országos átlagot 50 ponttal meghaladja. A szakközépiskolák átlagánál 56 ponttal, a közepes szakközépiskoláknál 53 ponttal teljesített jobban és meghaladta a nagy szakközépiskolák átlagát is. Mindhárom minta (országos, szakközépiskola, kis szakközépiskola) esetében ugyanaz a tendencia látható: az iskolánknál rosszabbul illetve jobban teljesítő telephelyek aránya a két kompetencia területen szinte megegyezik. Ez azt mutatja, hogy iskolánk szövegértésből és matematikából azonos, jó pozíciót ért el a többi iskolához viszonyítva. A szövegértés esetében is elmondható, hogy a legjobban teljesítő tanulónk (691 pont) jobb eredményt ért el az összes tanuló 95%-nál. Ez a teljesítmény viszont 63 ponttal alacsonyabb, mint az iskola legjobb matematika eredménye. A legrosszabb képességű tanulónk (387 pont) 60 ponttal teljesített jobban az összes tanuló alsó 5 %-nál. Örvendetes, hogy a szövegértés terén is az iskola diákjainak 75%-a jobban szerepelt az országos átlagnál. Az iskola leggyengébben és legjobban teljesítő tanulója között kb. 300 pont különbség van, ez kb. 100 ponttal kevesebb, mint a matematika esetében. Az adatok értelmezésében fontos szerepet játszanak a képességszintek. Ezek segítségével a tanulókat képességük szerint kategóriákba sorolva képet kaphatunk arról, hogy milyen képességeket tudhatnak magukénak az azonos szintbe tartozók, és mi az, amiben elmaradnak a magasabb szinten található tanulóktól. A 2008. évi országos kompetenciamérés tanulói képességszint-határait a 10. évfolyamon a következő táblázat tartalmazza. Képességszint 1. szint alatt 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint

Matematika -357,5-ig 357,5-452.5 452,5-547,5 547,5-642,5 642,5-től

Szövegértés -345-ig 345-445 445-545 545-645 645-től

A Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola matematika teljesítményszintjei országos és szakközépiskolai viszonyításban

A matematikateljesítmények eloszlása esetében országosan, a szakközépiskolai telephelyeket tekintve, mind pedig az iskolánk esetében megtalálható mind az öt teljesítménykategória, de különbségek rajzolódnak ki a tanulói arányok megoszlásában. Az iskolánkban a tanulók 15,5%-a komoly lemaradással küzd a matematika területén, ugyanakkor ez az arány kb. fele az ugyanehhez a szintekhez tartozó országos és szakközépiskolai arányoknak. Az átlagosan teljesítők aránya 4 %-kal több az országos eloszláshoz képest. A szakközépiskolai arányokhoz képest szignifikánsan növekszik az átlag felett teljesítők aránya és a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulóink aránya pedig 5%-kal magasabb. Diákjaink kb.ugyanolyan arányban (40 %) teljesítettek az átlagos szinten , mint az átlag felett , 84.5 %-a az elégségesnél jobb szinten van a matematikai képességeit tekintve. Összességében az iskolánk matematika-teljesítményszintjének eloszlása jobb képet mutat, mint az országos és a szakközépiskolai telephelyeké, mert az átlagosan vagy felette teljesítő tanulóink aránya kb. 20%-kal nagyobb, míg az átlag alatt teljesítők aránya pedig ugyanennyivel kisebb.

A Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola szövegértés teljesítményszintjei országos és szakközépiskolai viszonyításban

A szövegértés teljesítményszintjeinek esetében az iskolánk tanulói az eredményeik alapján négy csoportba sorolhatóak, nincsen olyan diák, aki az 1. szint alatt teljesített. Az iskolánk gyengén teljesítő (1. szint) tanulóinak aránya kb.ötödrésze és a magasabb szintet (3-4. szint) elérők aránya pedig kétszerese az ugyanezen a szinteken teljesítő szakközépiskolásoknak. Szeretném kiemelni, hogy az iskola tanulóinak 60%-a átlag felett teljesített és 94,8%-a az elégségesnél jobb szinten van a szövegértési képességeit tekintve. A mérés eredményei azt mutatják, hogy az iskolánk szövegértésteljesítményszintjének eloszlása valamennyivel kedvezőbb, mint a matematikateljesítmények eloszlása, mivel nincsenek az 1. szint alatt teljesítő tanulók és a 3-4. szinten teljesítők aránya magasabb. Mindkét kompetencia területen a 2007. évi mérés eredményével összehasonlítva, a teljesítmények vonatkozásában szemtanúi lehetünk egy magasabb képességkategóriák irányába történő kismértékű átrendeződésnek.

A Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola osztályainak matematika és szövegértés teljesítménye Az osztályok matematika teljesítménye

Csoport

Átlag

A: zeneművészeti

575

B: képző-és iparművészeti

522

C: táncművészeti

514

Az osztályok szövegértés teljesítménye

Csoport

Átlag

A: zeneművészeti

561

B: képző-és iparművészeti

541

C: táncművészeti

540

Az átlageredmények osztályok szerinti bontását vizsgálva kitűnik, hogy mindkét kompetencia területen a zeneművészeti tagozat tanulói szerepeltek a legeredményesebben és mindhárom osztály átlageredménye az országos átlag felett van. Matematikából a zenész osztályban mindenki elérte a szakközépiskolai átlagot és az osztály fele a 4 évfolyamos gimnáziumi átlag felett teljesített. Az iskola legjobb képességű diákja szintén zenész tanuló. A leggyengébb teljesítményt képzőművész diák érte el, ugyanakkor az osztály tanulói viszonylag egységes tudással rendelkeznek. A legnagyobb különbség a táncművészeti tanulók teljesítménye között van, ezen a tagozaton a legmagasabb a gyenge képességű tanulók aránya. Szövegértésből az osztályok teljesítménye egységes, alacsony a kiemelkedően jó képességű diákok és a leszakadók aránya is. Mindhárom osztály tanulóinak fele elérte a 4. évf. gimnáziumi átlagot és a zenésztanulók háromnegyede az országos átlagot is. A legjobb képességű tanuló a képzőművész tagozat diákja, a leggyengébb képességű pedig zenész tanuló. Míg szövegértésből nincs nagy eltérés az egyes osztályok átlageredménye között, addig matematikából feltűnő a zeneművészeti tagozat több, mint fél szórásnyival jobb teljesítménye a másik két osztályhoz képest.

A tanulók életkörülményeit, szokásait a kompetenciamérés minden éven egy háttérkérdőívvel térképezi fel. A kérdőíven a családi háttér jellemzésére alkalmas kérdések találhatók, amelyek többek között információt kérnek a családi könyvtár méretéről, a szülők iskolai végzettségéről, a család anyagi helyzetéről, a család anyagi javakkal való ellátottságáról, a szülők munkaerő-piaci státusáról, a tanulást segítő eszközökről, a családi programokról és a kulturális tevékenységekben való részvételről. A kérdéscsoportokból képezett változók teljesítményre gyakorolt hatása erősségének figyelembe vételével – a 2006. évi mérés óta változatlan módszerrel – alakítják ki a családháttér-indexet (CSHI), amely egy a tanulói teljesítmények közötti különbségek közel 25%-át magyarázni képes mutató. A CSHI alapján a várható és a ténylegesen mért teljesítmények különbségei mutatják meg a hozzáadott pedagógiai értéket (HPÉ) A HPÉ alapján lehet a legobjektívebben összehasonlítani az iskolákat, mert ez azt méri, hogy az iskola mennyit ad hozzá a tanuló tudásához.

A Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola hozzáadott pedagógiai értéke a matematika és a szövegértés teljesítmény alapján Hozzáadott pedagógiai érték a matematika teljesítmény alapján (összes telephely)

Hozzáadott pedagógiai érték a szövegértés teljesítmény alapján (szakközépiskolák)

Az iskolánk tanulóinak CSHI értéke: 0,4 (0,2; 0,6) ,ami átlagosnak mondható. Ez az érték a 2007. évi értékhez: 0,7 (0,6;1) viszonyítva csökkent és az elöző évhez képest reálisabb képet ad tanulóink családi hátteréről. Mind a szövegértés, mind pedig a matematika területén az iskolánk hozzáadott pedagógiai értéke az elöző évi negatív értékhez képest kedvezően változott, ugyanakkor az iskola tanulóinak tényleges szövegértés- és matematikateljesítménye szignifikánsan nem különbözik a családi háttér alapján elvárható teljesítménytől.

A Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola matematika és szövegértés teljesítménye a Pécsi Megyei Jogú Város Önkormányzatához tartozó iskolák viszonyításában Matematika teljesítmény Pécsi Megyei Jogú Város Önkormányzatához tartozó iskolák átlaga : 507 (505; 509)

N~ Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola

Szövegértés teljesítmény Pécsi Megyei Jogú Város Önkormányzatához tartozó iskolák átlaga : 519 (516; 521)

A Pécsi Megyei Jogú Város Önkormányzatához tartozó középfokú oktatási intézmények tanulóinak átlagos eredménye mind a szövegértés , mind a matematikai eszköztudás területén az országos átlagnál valamennyivel magasabb A két terület eredményét összehasonlítva szövegértésből jobb eredmény született, mint matematikából. A képzéstípusonkénti eredmény is hasonló képet mutat. Ha az előző évhez viszonyítjuk, akkor az országos trendhez hasonlóan nem szignifikáns mértékű csökkenést figyelhetünk meg mindkét kompetenciaterületen. A Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola mind a matematika, mind a szövegértés területén a pécsi önkormányzati iskolák között az erős középmezőnybe tartozik, átlageredménye mindkét felmért területen meghaladta a pécsi értéket. A pécsi önkormányzati szakközépiskolák között a legjobban teljesítő intézmények között van, hiszen matematikából csak egy szakközépiskola (Pollack) eredménye lett jobb és két szakközépiskola (Széchenyi, Zipernovszky) szerepelt iskolánkhoz hasonlóan. Szövegértésből a pécsi szakközépiskolák között iskolánk a legjobb eredményt érte el a 3.szintű teljesítményével. Biztató, hogy diákjaink matematika átlaga elérte a pécsi önkormányzati 4. évfolyamos gimnáziumok átlagát és a mi tanulónk teljesítette matematikából a pécsi szakközépiskolák legjobb eredményét is. Ha összehasonlítjuk tanulóink képességeloszlását a pécsi szakközépiskolásokéval, látható, hogy iskolánkban mindkét kompetencia területen alacsonyabb a leszakadók aránya, ugyanakkor az átlag felett teljesítők (3-4. szint) aránya matematikából kb. 10%-kal, szövegértésből pedig majdnem 30%-kal több. Az évek során statisztikailag megalapozott tendencia egyik pécsi iskola telephelyére sem állapítható meg. Ha a következő mérésen iskolánk a matematika esetében hasonlóan jól szerepel, akkor kimutatható lesz a szignifikáns javuló trend.

A Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola matematika és szövegértés teljesítményének változásai Változások 2003 és 2008 között matematika teljesítményszintek szövegértés teljesítményszintek

A 2008. évi mérés eredményét összevetve a 2007. évi eredménnyel megállapítható, hogy tanulóink matematika és szövegértés teljesítménye valamelyest növekedett (12 illetve 8 ponttal), ez azonban nem éri el a szignifikáns szintet. Ugyanakkor ez a pozitív változás mindenképpen figyelemre méltó, mivel a 10. évfolyamon az országos átlag mindkét kompetencia területen az előző évhez viszonyítva 9 ponttal csökkent. Ha az eddigi összes mérést tekintjük, akkor mindkét felmért területen 2008. évi mérés eredménye a legjobb. A matematika területén 37 ponttal, a szövegértés területén 45 ponttal nőtt a tanulók teljesítménye az eddigi leggyengébb eredményhez képest.

A Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola tanulási környezete Az épület állapota: a kérdőívre adott válaszok alapján az iskola épülete közepesnek mondható, de az elmúlt tíz évben folytak részleges felújítási munkálatok. Országosan és a megyeszékhelyeken is az iskolaépületek kb. 50%-a közepes állapotú. A munkálatokat tekintve országos szinten az iskolák 70%-ban zajlottak az elmúlt évben részleges felújítási munkálatok, a megyeszékhelyeken közel 80%-ában. Speciális tantermek: a szaktantermek közül tornaterem, számítógépterem, könyvtárterem és egyéb szaktanterem található az iskolánkban. Szembetűnő, hogy több telephely estében magas

arányban találunk fejlesztő tantermeket és nyelvi laborokat, ami ebből az iskolából hiányzik. Ez fontos visszajelzés lehet az iskolának az infrastruktúra fejlesztése szempontjából. A tanulói összetétel index a Telephelyi kérdőív azon kérdéseiből készült, amelyek a következő jellemzőkre kérdez rá: átlag feletti anyagi körülmények között élők, nagyon rossz anyagi körülmények között élők, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők, veszélyeztetettek, az iskolában térítésmentesen vagy kedvezményesen étkezők, ingyenes tankönyvben részesülők, szülei munkanélküliek, szülei diplomával rendelkeznek. A tanulási nehézségekkel küzdők index a Telephelyi kérdőív azon kérdései alapján jött létre, amelyek a következő tulajdonságokra kérdez rá: sajátos nevelési igényűek, tanulási nehézségekkel küzdők, évfolyamismétlők. A nagyobb értékek jobb körülményeket jelentenek Az iskolánk tanulói összetétel index értéke: -1, tanulási nehézségekkel küzdők indexe: 1,84. Országosan és a megyeszékhelyeket tekintve a szakközépiskolák több mint háromnegyedénél alacsonyabb a tanulói összetétel indexünk és magasabb a tanulói nehézségekkel küzdők indexünk értéke. Ez arra mutat rá, hogy iskolánkban a többi szakközépiskolához képest magas a rossz családi háttérrel rendelkező, ugyanakkor alacsony a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók aránya. Fegyelem, motiváció: a Telephelyi kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján intézményünkben a diákok fegyelmére vonatkozó index értéke -2, a motivációra vonatkozó index értéke pedig 3. A fegyelemre vonatkozóan elmondható, hogy a szakközépiskolák esetében országosan a legjellemzőbb érték 0, megyeszékhely esetén 2. A diákok motivációját tekintve a legjellemzőbb érték -2. Tanulóink jóval motiváltabbak az átlagnál, ugyanakkor problémák vannak az iskolai fegyelemmel. Továbbtanulás: további információ lehet az iskolák számára a továbbtanulási arány összehasonlítása az országos, illetve a településtípus szerinti arányokkal. Az adatok alapján elmondható, hogy a diákjaink 80%-a valamilyen felsőoktatási intézményben tanul tovább, ez magasabb az országos és a megyeszékhelyi aránynál, ugyanakkor azoknak az aránya, akik iskolánkból nem tanulnak tovább valamennyivel alacsonyabb.

Összegzés A Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola tanulóinak teljesítménye mindkét felmért területen meghaladta az országos és a szakközépiskolai átlagot, a pécsi önkormányzati iskolák között is a jól teljesítő intézmények közé tartozik. A diákok képességeloszlását elemző adatok szerint iskolánkban alacsony a kiváló (4.szintű) illetve a gyenge képességű (1. szint alatti) tanulók aránya is. Az átlageredmények osztályok szerinti bontását vizsgálva tanulóink teljesítménye szövegértésből viszonylag egységes képet mutat, a matematika esetében viszont különbségek vannak, kiemelkedik a zeneművészeti tagozat jó eredménye. Az előző évhez képest kedvezően változott az iskola hozzáadott pedagógiai értéke, mindkét kompetencia területen diákjaink a CSHI alapján elvárt eredményt érték el. A 2003-2008. közötti időszakot tekintve mindkét felmért területen nem szignifikáns növekedést figyelhetünk meg az átlageredményekben és a magasabb szinteken teljesítők arányában is. Az iskola feladata továbbra is a képességpontok szerinti jó eredmény megtartása illetve tovább fejlesztése, a hozzáadott pedagógiai érték növelése és az iskolai mérési rendszer illesztése a külső mérések elvárásaihoz. Ezeknek a céloknak a megvalósításához az eddig folytatott jó iskolai gyakorlatoknak a megszilárdítását és az új módszerek napi gyakorlatba való integrálását kell elérni. Továbbra is lényeges, hogy az iskola biztosítsa a jó képességűek számára a tehetséggondozást, ezzel növelve a 4. szinten teljesítők arányát. A lemaradók arányának csökkentése érdekében meg kell vizsgálni milyen okai lehetnek az alulteljesítésnek. Az eredményesség növelésére szükség van fejlesztő-pedagógus bevonásával,

személyre szabott fejlesztési terv készítésére és a korrepetálások, egyéni foglalkozások arányának növelésére. A tudatos tervező munka segítésére szükség van a mérési eredmények feladat és osztály szintű elemzésére is. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően továbbra is fontos, hogy az intézmény pedagógusai és a szülők írásos formában illetve nevelőtestületi értekezleten, szülői értekezleten megismerjék a kompetencia mérés eredményét.

3.

A nevelési, tanítási és tanulásirányítási módszerek és az alkalmazott taneszközök, fejlesztő eszközök, tankönyvek beválása

3.1.

A korszerű tudás feldolgozása új módszerek megismerését és alkalmazását tette szükségessé. Továbbképzések alkalmával, önképzések nyomán elsajátított módszerek megjelentek a tanítási-tanulási folyamatban, alkalmazásuk mértéke még fokozható. Az új módszerek tanulásszervezési eljárásokat is szükségessé tesznek, ezek használata még nem eléggé elterjedt. Megkezdődött több területen a művészeti és közismereti területeken az IKT alkalmazása, az ehhez a munkához szükséges feltételek megteremtése. Fontos lehet a továbbiakban nagyobb számban módszertani továbbképzéseken részt venni és új tanulásszervezési eljárások segítésével hatékonyabbá, eredményesebbé tenni a munkát.

3.2

Taneszközök, tankönyvek beválása terén nem összegeztük a tapasztalatokat. A taneszközfejlesztés alapvetően pályázati támogatásokkal valósul meg. A kötelező eszközjegyzék előírásaink túl gondoskodunk a szakmai/művészeti képzés eszközrendszerének, feltételeinek biztosításáról is. Célszerű lenne a hiányzó taneszközökről felmérést készíteni, és megtervezni a beszerzés, felújítás prioritásait, költségeit.

3.3

A közismereti tankönyvek területén a használat során szerzett tapasztalatok alapján a munkaközösségek a tanulók számára leginkább megfelelő könyveket választották ki, a figyelembe véve a beszerzés és a támogatások költségeit is. Szükséges lenne a munkaközösségek szélesebb körű és időben a tankönyvrendelést megelőző tájékozódása. A szakmai/művészeti területeken tankönyvek csak nagyon kis számban jelennek meg, megoldatlan a művészeti szakképzés tankönyvellátása. Bizonyos szempontból megoldást jelentenek a saját fejlesztésű jegyzeteink, segédanyagaink. Az NSZFI és az OM felé szükséges jelezni a művészeti képzés tankönyvkínálatának szélesítését.

4.

A teljesítményértékelés gyakorlata

4.1

Az intézményi önértékelés

4.1.1 Periódusai megvalósultak, - évente az adott tanév eredményeit figyelembe véve elkészítettük az értékelésünket,

- az igazgatói megbízatáshoz kapcsolódóan, az öt évre szóló megbízás végén, a vezetői program megvalósulásáról készül egy elemzés, értékelés, feladatmeghatározás, - a pedagógiai program célkitűzéseinek megvalósítását alapul véve, a törvényi szabályozók változásait követve folyamatosan készítettünk értékelő anyagokat, elemzéseket. A következő időszakban meg kell valósítani egy adott évfolyam teljesítményének nyomonkövetését a beiskolázástól az érettségi/szakmai vizsgákig. 4.1.2 Módszerekként alapvetően az IMIP-ben meghatározottakat használtuk: a kérdezés, megfigyelés, osztályozás, adatgyűjtés, megvitatás, mérés módszereit. 4.1.3 Az intézményi teljesítményértékelés folyamatában az IMIP-ben meghatározott értékelési szempontok alapján - elvégeztük az önértékelés feladatát, amelyet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a 138/1991.(X.8.) korm. rendelet előírásai alapján az értékeléshez adható pontszámok meghatározása és a teljesítményértékelés %-os eredményének meghatározása követ. A folyamat befejezése várhatóan az igazgatói megbízás lejártával (2010. március) valósul meg. 4.1.4 Az intézmény egészére vonatkozó értékelés, különös tekintettel a tanulók egyéni fejlődésére, az osztályok teljesítményére. • Mérhető eredmények, mutatók, összehasonlítások állnak rendelkezésünkre a, - adott tanév félévi, év végi eredményiről, - több év összehasonlításában az osztályok tanulmányi eredményéről, b, az érettségizők számáról és eredményeiről, c, a szakmai vizsgázók számáról és eredményeiről, d, pontosan ismerjük a felvételiző tanulók eredményeit, az adott tanévben vizsgázó és a megelőző években vizsgázók továbbtanulási adatai alapján, e, részletes értékelést és elemzést készítünk az országos mérések eredményeiről, f, a versenyeken, pályázatokon helyezést, díjat elért tanulóink eredményeit nyilvántartjuk, elismerjük. •

A Pedagógiai Program folyamatos megvalósítása alapján - évente értékeljük a célok és alapelvek megvalósulását, - a félévi és év végi tanulmányi eredmények szintjét, - a tantervi programok (központi, helyi) megvalósulását, - a pedagógiai/művészi alkotómunka innovációs folyamatainak eredményességét, hatásait. Értékelni kell az egyéni fejlesztés és a differenciált képzés területén meghozott intézkedéseink eredményeit, hatásait.

5.

A szülők, a tanulók elégedettségének vizsgálata

5.1

Beiskolázási adataink elemzése azt mutatja, hogy a demográfiai változások (tanulók számának csökkenése) ellenére a jelentkezők száma, a felvett tanulók, a beiratkozott tanulók száma nem csökkent, az iskola létszáma ( a feladatbővülés miatt is) nőtt, az iskola iránti érdeklődés intenzívebb lett, a beiskolázás mértéke állandó, stabil. Számottevően nőtt az átjelentkező tanulók száma, ugyancsak nőtt a pécsi, Pécs környéki tanulók száma. Ugyanakkor a párhuzamos képzés teljessége miatt ( öt tantárgyas érettségire felkészítés) csökkent a vendégtanulók száma, és a létszámhatárok, az órakeret korlátok miatt csökkent a kiegészítő, érettségi után (zenei)

5.2

szakképzésben résztvevők száma is, mert felváltja ezt a képzési formát a nappali párhuzamos képzés. A szülők egy része – több éve, kérésünkre - kitölti az elégedettség vizsgálatára készült kérdőívet, amelynek tapasztalatait, eredményeit, elemezzük, értékeljük és javaslataikat, észrevételeiket beépítjük a munkánkba. A tanulók a 2008/2009. tanévben töltöttek ki elégedettségi kérdőívet, feldolgozása folyamatban van. A kérdőívekre adott válaszok – számszerűsítés nélkül is – pozitív véleményalkotást, megerősítést mutatnak. A kérdőíves felmérést ( a viszonylag kevés számú visszajuttatott kérdőív miatt) személyes megbeszélések, fórumok tapasztalataival egészítjük ki: - szülői fórumok - fogadóórák, szülői értekezletek - iskolagyűlések - DÖK közgyűlés alkalmával elhangzott vélemények, javaslatok figyelembe vételével. Az elégedettség vizsgálata alapján intézkedési tervet kell meghatározni a tanulók, szülők javaslatai alapján, a megvalósulásról, fejlődésről visszajelzést kell adni a szülők, tanulók felé.

Pécs, 2009. szeptember 11.

Fükéné Walter Mária igazgató

1. sz. melléklet Összefoglaló, értékelő gondolatok a tehetségsegítés, tehetségfejlesztés folyamata során végzett munkánkról Egyetérthetünk J. W. Goethe mondatával, amely a mindennapjainkat át- meg átható, az életünk minőségét gazdagító művészet jelentőségét, nagyszerűségét erősíti: „Az embernek mindennap legalább egy kis dalt kellene hallgatnia, egy jó költeményt olvasnia, egy pompás festményt szemlélnie és – ha keresztülvihető volna – csupán néhány értelmes szót beszélnie.” A művészeti neveléssel, a művészeti tehetséggondozással foglalkozó pedagógusok- így iskolánk tanárai- őszinte hittel és mély elkötelezettséggel vallják: a művészet szerves része a megismerésnek, a tudásszerzés folyamatának. Szükség van az emberi értelem alapvető erőinek az együttműködésére, ez az egyetlen természetes és ésszerű folyamat: az értelmi gondolkodás mellett az érzéki gondolkodás képességeit is a társadalom- vagy természettudományok tanulásának szolgálatába kell állítani. „… a kreatív alkotómunkának minden területen ugyanazok a gyökerei. A tudomány és a művészet is a jelentést keresi, mintázatok, megjelenési formák után kutat, új értelmezéseket mutat fel. … minden alkotótevékenység során valamilyen esztétikai minőség elérésére törekszünk”- hangsúlyozza írásában Polányi János, Nobel-díjas kémikus. A művészettel foglalkozó növendékeink –mestereik segítségével- kreatív alkotómunkát végeznek, emberi tartásra, humánumra, tiszta értékrendre tesznek szert, toleranciára, együttműködésre képes személyiségekké válnak. A tanulók művészeti tehetségük nyomán, más területeken is kiemelkedő teljesítményekre képesek, a művészeti tevékenység hatása elősegíti a tudásszerzést, a kreatív képességek fejlődését, erősíti a közösséghez tartozás élményét, biztosítja a kulturális kifejezés sokszínűségét, amelynek fontos következményére Ján Figel, az EU oktatási, képzési és nyelvi sokszínűségért felelős biztosa hívja fel a figyelmet: „A kulturális szektor a kreativitás motorja, ami viszont a társadalmi és gazdasági fejlődés …. hajtóereje lehet.” A művészeti nevelésnek, a művészeti tehetséggondozásnak nem csupán a művészeti szakképzésben, hanem valamennyi iskolatípusban és iskolafokozatban meghatározó helye, szerepe van/lenne. Jelentősége nem csupán abban rejlik, hogy a művészetet hivatásként választó, kiemelkedő tehetségű növendékekre fordít figyelmet, hanem rendkívül fontos a művészetszerető, művészetben örömet, élményt találó, szabadidejükben valamilyen művészeti ágat aktívan művelő fiatalok életére gyakorolt hatása. Az oktatás nem szorítkozhat szigorúan a tudás átadására, a tanulás lényeges eleme az új élmények személyes feldolgozása. Olyan intellektuális folyamatokra is szükség van, mint az elemzés, szintézis, érzékelés, intuíció, találékonyság – a művészeti tehetséggondozás mindezt biztosíthatja, erősítheti, így jelentős mértékben elősegítheti a teljes ember fejlődését. Az általános iskolákban, a középiskolákban a művészeti tehetséggondozás az elmúlt években méltatlanul háttérbe szorult, a jelentősen lecsökkent óraszámok, a „készségtárgyként” mintegy mellékesen kezelt ének-zene tantárgy, a rajzoktatás háttérbe szorulása óriási hiba, hiányosság,

megfosztja a tanulókat a számok, betűk természetesként kezelt világa mellett az érzéki tapasztalatszerzés szükségszerű és kiváló lehetőségétől. Az iskolákban a művészeti területeken tehetséges fiatalokat nem lehet és nem szabad „különc”-nek tekinteni, alulteljesítésüket vagy tanulási nehézségeiket hozzáértéssel kell kezelni, meg kell tanítani őket, hogyan bánjanak önmagukkal, hogyan erősítse művészeti tehetségük az értelmi és érzelmi fejlődésüket. Iskolánk ezekre a folyamatokra modellértékű megoldásokat tud biztosítani. A művészeti tehetségsegítés, tehetséggondozás terén felkészült, értékes személyiségjegyekkel, tudásbeli követelményekkel és egyéb területeken is tájékozott, kiérlelt tanári kompetenciákkal rendelkező pedagógusok dolgoznak az iskolában. A pályán dolgozó pedagógusok számára megfelelő felkészültséget, korszerű tudást biztosító továbbképzések, tapasztalatcserék szükségesek, amelyre nagy igény mutatkozik évről évre az iskola tanárai körében. A művészeti tehetséggondozás folyamatában azonban szükséges lenne olyan kutatások támogatása, amelyek a speciális művészeti képességeket és azoknak az általános képességekre gyakorolt hatását jelölik meg kutatásuk céljaként. Figyelembe kellene venni a pedagógiai mérés, értékelés módszertanának korszerű eljárásait a művészeti tehetségek munkájának minősítésekor. A művészeti tehetségek pályaválasztása számos területen nagyon korai életkorhoz kötődik, fontos lenne a speciális képességek fejlesztésének adott életkorhoz igazodó folyamatát megerősítő kutatások, elemzések elvégzése, és megismertetése – különösen a szülőkkel, akik a művészeti pályák méltatlanul alacsony presztízséből kiindulva, nem mindig támogatják a művészetben tehetséges gyermekeik pályára kerülését. A szülők segítséget, támogatást, megerősítést kérnek és várnak gyermekük tehetségének kibontásához, a velük való együttműködéssel biztosítani kell a mentorok, felkészült tanárok megtalálását. A művészeti tehetséggondozás ismert és látványos szeletét jelentik a versenyek, művészeti bemutatók, fesztiválok, koncertek, kiállítások. A versenyek eredményeit szakszerű és előremutató értékelési megoldásokkal lenne jó minősíteni, ezek kidolgozásának sürgető igénye mellett rendkívül lényeges, hogy iskolánkban többé-kevésbé sikerült elérni, hogy ezek a programok már a felkészülés során kreativitást erősítő, erőfeszítésre ösztönző, örömteli folyamatot jelentsenek a tanulók számára. A művészeti tehetséggondozás terén az alapfokú művészetoktatási intézmények és a művészeti középiskolák a magyar közoktatás rendszerében meghatározó jelentőségű alkotóműhelyek, amelyek mintát, modellt jelenthetnek külföldi oktatási rendszerek számára, ezért örömteli, hogy a szakmai, pedagógiai, módszertani munkánk megismertetésére nemzetközi téren nagyobb figyelmet kell fordíthatunk, egyre több lehetőségünk nyílik. A Tehetségpontként való működés jellemzői A Dél-Dunántúli Régióban a művészeti tehetségek gondozása terén ez az iskola meghatározó jelentőségű tevékenységet folytat. Fontos feladatunk az általános iskolákkal, alapfokú művészetoktatási intézményekkel való együttműködés, egyes területeken a művészeti tehetségek fejlesztésének lehetőségei már kisgyermekkorban szükségesek és meghatározóak a későbbi fejlődés, kibontakozás szempontjából. Az alkotómunkában való közös részvétel lehetőségével, feltételeink és tudásunk felajánlásával biztosítjuk az együttműködést a középiskolásoknál fiatalabb korú gyermekekkel.

Az iskola jellegéből következően elsősorban a művészeti területeken tehetséges fiatalok számára szervezett programokkal működtetjük a Tehetségpontot. Zenei tehetségekkel, képzőművészeti tehetségekkel, táncművészeti tehetségekkel, irodalmi tehetségekkel szervezett programjaink mellett különös figyelmet fordítunk ezeknek a területeknek más területekre való áthatásával (fotóművészet, filmművészet, színházművészet, írásművészet…) Programok, rendezvények sorát szervezzük évről évre: koncertek, bemutatók, kiállítások, előadások, kurzusok, alkotótáborok, irodalmi estek, konferenciák formájában. Kiemelt jelentőségű az 1984 óta rendezett Művészeti Napok bemutató sorozat, amelyet 2009től a Tehetség Napjához kötődően szervezünk meg, partnereink segítségével. Folytattuk az év során a korábbi években megkezdett előadássorozatunkat: Gordon Győri János egyetemi docens, a tehetségpedagógia jeles hazai kutatója tartott nagysikerű előadást és műhelyfoglalkozást, amelyet a térség valamennyi iskolájában tanító kollégánk számára nyilvánossá tettünk. Tehetségsegítő munkánk megjelenítését, értékét azok a produktumok jelentik, amelyek az alkotás folyamatában megszületnek, és amelyeket széles körben megismertetünk a művészetet szerető, a művészet iránt érdeklődő fiatalokkal és felnőttekkel. A hatékonyság számunkra azt jelenti, sikerül-e a legtöbbet kihozni a tehetséges növendékekből, azaz mindent, amire képesek. Eredményeinkre folyamatos visszajelzéseket, értékeléseket kapunk/várunk és mindezek ismeretében új tervek, elképzelések születnek, amelyek frissek és eredetiek, ugyanakkor a létrehozott, meglévő értékekre építenek. A volt növendékek életpályáját folyamatosan követjük, tehetségük további kibontásának, alkalmazásának tanúi: résztvevői, szemlélői, segítői vagyunk. Az alkotómunka - amelynek folyamatosan részesei vagyunk- magában hordja a személyességet, a szabadságot, az eredetiséget, a rugalmasságot. A „valódit”, az „igazit” tartjuk olyan értéknek, amelyet nem lehet látszattevékenységgel, papírokkal helyettesíteni. Működésünkre jellemző, hogy a természetes folyamatokat tartjuk fontosnak, döntéseinket az életszerű, valóságos folyamatok határozzák meg, a külső elvárásokat is csak ezzel összefüggésben tudjuk kezelni. A hivatalszerű működés csak annyiban lehet jellemző, amennyire az iskolai élet szabályai megkövetelik. Iskolánk egy olyan hely, ahol az alkotó ember tiszteletének különös értéke van, ez pedig csak természetes módon jelenhet meg a munkavégzés során használt munkastílusban is. Részlet a Tehetségpont Regisztációs Lapon vállalt kötelezettségeinkből: Alulírottak vállaljuk, hogy • Összegyűjtjük és összefogjuk a hatókörünkben lévő (azaz intézményi, helyi, térségi vagy regionális) tehetséggondozó kezdeményezéseket, az ilyen kezdeményezésben aktív és ez iránt érdeklődő embereket, intézményeket és erőforrásokat • részt veszünk a Tehetségpontok hálózatában: (1) a többi Tehetségponttól érkező információkat saját hatókörünkben terjesztjük, azokkal a hozzánk fordulókat megismertetjük, (2) saját magunk által szervezett, illetve a hatókörünkben lévő, a tehetséggondozással kapcsolatos eseményekről és lehetőségekről informáljuk a többi Tehetségpontot • folyamatosan keressük az együttműködést a tehetséggondozásban érintett környezetünk minden tagjával

•

a hozzánk fordulóknak pedagógiai és pszichológiai szempontból is megfelelő segítséget biztosítunk az érdeklődő fiatalok tehetségének minél jobb felismerése és segítése érdekében vagy saját erőnkből, vagy külső segítség formájában • törekszünk a Tehetségpont anyagi fenntarthatóságára, önfenntartására, azonban szolgáltatásainkat csak non-profit módon, maximum önköltségi áron ajánljuk fel • részt veszünk munkánk eredményességének és hatékonyságának ellenőrzésében, magunk is törekszünk visszajelzések szerzésére arról, hogy tanácsadó, tehetséggondozó munkánk mennyire volt eredményes és hatékony • munkánkban megteremtjük és megőrizzük a személyes és „civil jelleget”, azaz elkerüljük a hivatalszerű, bürokratikus működést. Tanúsítjuk, hogy a Tehetségpont működésének elindításához rendelkezünk a fenntartó hozzájárulásával (költségvetési intézmény esetén), illetve a megfelelő testületek jóváhagyásával (civil és más szervezetek esetén).

2. sz. melléklet A FEJLESZTÉS PEDAGÓGIAI KONCEPCIÓJA,TARTALMI LEÍRÁSA Pályázatunk megalkotásával a következő kérdésekre kerestük a választ: •

Milyen tényezők, körülmények indokolják fejlesztő programunk létrehozását?

•

Milyen területekre irányulhat fejlesztő munkánk?

•

Melyek lehetnek a program tartalmi elemei?

•

Milyen tanulásirányítási módszereket használhatunk a program során?

•

Milyen tanulói tevékenységek, munkaformák alakulhatnak ki a tanulási folyamatban?

•

Milyen tényezők lehetnek a tanulói tevékenységek eredményességének feltételei?

•

Tanulásirányítási módszereink előnyei hogyan érvényesülhetnek a tanítás-tanulás folyamatában?

1. Fejlesztő programunk megalkotásának indoklása Iskolánkban a zeneművészeti területen néhány évvel ezelőtt különös hangsúlyt, nagy jelentőséget kapott a képességek fejlesztésének programja. Az iskola 2001-től érvényes pedagógiai programja az innováció fontos területeként határozta meg a képességek fejlesztésével összefüggő tartalmak, feladatok kidolgozását. A helyi tanterv óraterve erre a célra külön óraszámot biztosított a zeneművészeti szak részére, a tanárok elsősorban a hangszeres oktatásban, majd a hangszeres és zenei elméleti oktatás összehangolt feldolgozása során foglalkoztak a képességfejlesztés módszereinek megalkotásával. Az eltelt évek alatt nyilvánvalóvá vált az a tény, hogy ezt a munkát komplexebbé, teljesebbé kell és lehet tenni olyan területek bevonásával, amelyek a program eredményességét elősegíthetik. A zeneművészeti szakot választó növendékeink felkészültsége, ismeretei eltérőek, az azonos életkorú növendékek között jelentős fejlettségbeli különbségek vannak. Ebből a tapasztalatból kiindulva született meg az elhatározásunk, mely szerint a tanítási-tanulási folyamatban tanulásirányító módszereinknek a tanulók tudásának fejlesztésére kell irányulni, de minden tanuló egyéni képességeinek figyelembevételével. A zeneművészeti szakos tanulók tudását három fontos területen szükséges fejleszteni: zenei szaktudásukat, szakértelmüket kell gyarapítani, általános műveltségüket kell gazdagítani és olyan kompetenciákra kell szert tenniük, amelyek személyiségüket formálják, alakítják. Nyilvánvalóvá vált számunkra az eltelt évek tapasztalatai alapján, hogy mindez a tanításitanulási folyamatban olyan stratégiák és módszerek alkalmazásával érhető el, amelyek a tanulók aktív részvételét, cselekvését, tevékenységét igénylik. 2.A fejlesztés területei Az általános pedagógiai követelményrendszerből (Bloom-féle taxonómia)

kiindulva a kogníció területén a zenei szaktudás-hangszeres játék, az elméleti zenei ismeretek elsajátítása a cél, ezek összefüggésének felfedezése, megértése és alkalmazása, elemzése és értékelése fontos. A tudásszerzés képességének kialakítása mellett fontosnak tartjuk a tanulási képességek fejlesztését, ezért módszereinket a tanulásmódszertan elemeinek felhasználásával összefüggésben alakítjuk ki, a metakogníció jelentőségének tudatosításával. Új területet jelent munkánkban a pszichomotoros követelményekre épülő mozgáskultúra, testkultúra módszereinek kidolgozása annak reményében, hogy a zenész tanulók hangszeres játékát jelentős mértékben segítheti, fejlesztheti testkultúrájuk tudatos kialakítása és alkalmazása a zenei folyamatok létrehozása során. Az affektív tanulással összefüggő követelmények elsajátítása terén olyan kompetenciák kialakítására van lehetőségünk, amelyeket a tanuláshoz való viszony, a motiváció, az önszabályozás gyakorlati módszereinek megalkotásával és használatával fejleszthetünk. Fontosnak tartjuk a zenei képzésünk lényegét érintően az együttműködés, a kommunikáció, az információszerzés és-feldolgozás módszereinek kialakítását. 1. A program tartalmi elemei 3.1.A zenei tudásszerzés képességének kialakításához szükséges módszerek a hangszeres tudás, a hangszeres játék elsajátításának módszereit, valamint a zenei elméleti ismeretekhez szükséges képességek kialakításának módszereit jelentik. A hangszeres játék elsajátításának, gyakorlásának, előadásának módszerei A módszerek kialakításának elemei, formák, szituációk: órai munka: egyéni munka: kollektivitás, párbeszéd önszabályozás vita, elemzés, összehasonlítás, meghatározás felidézés próbálkozás próbálkozás értékelés önértékelés, észrevételek tudásszerzés és képességfejlesztés tudásszerzés

képességfejlesztés

tartalmi tudás megszerzése

elemzés, olvasás, belső (relatív) hallás, forma és időérzék, dallam és ritmusképzés

önmagáról szerzett tudás

önreflexió, önszabályozás fizikai egyensúly

a tudásról szerzett tudás játékélmény

önértékelés kognitív és érzelmi egyensúly

hangversenyek, órai példák önálló zenei motiváció, aktivitás Külső és belső értékek viszonya a munkafolyamatban tanár: diák: együttműködés együttműködés elfogadás figyelem önbizalom kölcsönös bizalom önbizalom inspiráció odaadás

egyéni

minták, instrukciók, korrekció értékelés megerősítés

próbálkozás önértékelés, összehasonlító értékelés visszajelzés

környezet megerősítés gyengítés

tanár

diák

3.2.A tanulási képességek kialakításának és alkalmazásának tanulmányokban a • lényegkiemelésre, •

zenei memória fejlesztésére,

•

rendszerezés képességére,

•

adaptálás folyamatára

•

gyakorlásra

módszerei a zenei

irányulhatnak.

3.3. A mozgáskultúra- testkultúra fejlesztésének módszereit a következő területeken dolgozzuk ki • testtartás javítás, nyújtás, erősítés •

helyes légzés kialakítása

•

mozgáskoordináció fejlesztése

•

felesleges mozgások kiküszöbölése

•

mozgás és nyugalom egységének kialakítása

•

frissítő, lazító, feszültségoldó gyakorlatok alkalmazás

3.4.A kompetenciák kialakítására irányuló módszerek a szociális és személyes képességek fejlesztésével jöhetnek létre. Lényeges elemeit jelenthetik az • együttműködést, •

a kommunikációt,

•

az önszabályozást,

•

a tanuláshoz való pozitív viszony kialakulását,

•

a komplexitás megfelelő kezelését segítő módszerek.

Fontos az attitűdök, az értékek felismerésére, a döntéshelyzetek megoldására, értékelésére irányuló módszerek kidolgozása.

4.Tanulásirányító módszereink abból az alapfeltevésből indulnak ki, hogy a tanári tevékenységeknek a tanulók érdeklődésének és figyelmének felkeltésére, aktivitásuk kialakítására, fenntartására, tevékeny részvételükre kell irányulni. Így az aktivizálással, megerősítéssel, kommunikációval járó interaktív tanórai helyzetek megteremtésének tulajdonítunk döntő szerepet, munkánkban a tanulás konstruktív szemléletét hangsúlyozzuk. Az ismeretszerzési stratégia fejlesztésére a projekt-módszert helyezzük előtérbe. Jelentős szerepet tulajdonítunk a megszerzett tudás alkalmazása fejlesztésének, kidolgozzuk a tudás transzfer módszereit. A speciális zenei képességek illetve az előzőekben említett képességek fejlesztése során a tartalomba ágyazott képességfejlesztés módszerét alkalmazzuk. 5. Tanulói tevékenységek, munkaformák lehetőségei a tanulási folyamatban Egyéni és csoportos munkán alapuló módszerek

Modellezés , elemzés Lényegkiemelés, jegyzetkészítés, vázlatszerkesztés

Problémafelvetésproblémamegoldás

Konstruktivista tanuláselméleten alapuló módszerek

Anyaggyűjtés, információgyűjtés Források elemzése: cikkek, tanulmányok, filmek Projekt készítés

Összehasonlító elemzés

Kooperatív tanulás elméletének megfelelő módszerek

Vita, véleményformálás, érvelés Kérdésfeltevés válaszkeresés

Felfedezéses tanulás (megfigyelés, érzékelés, összefüggés feltárása) Előadás, dolgozat készítése Szemléltető eszköz készítése Segédanyag, pályamunkák készítése Játék alkotása, szervezése

6.A tanulói tevékenységek eredményességének feltételei Fontos feladatunk a tanulásszervezés módszereinek megfelelő kialakítása, előtérben a motiváló módszerek megalkotásával, alkalmazásával. Programunk eredményességét elősegíti, ha sikerül komplexitását, az egyes területek összekapcsolását.

megteremtenünk

módszereink

Kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk az önszabályozó tanulás folyamata megteremtésének, amelynek elemei a következők Célkitűzés /tervezés/aktiválás Monitorozás (figyelemmel kísérés) Kontrollálás, szabályozás Reflexió, visszacsatolás Tapasztalataink alapján a zenei tanulmányokat folytató növendékek tevékenysége rendkívül alkalmas az önszabályozó folyamat megvalósítására. Mindezek mellett nem hagyhatók figyelmen kívül, azok a tényezők, amelyek tanári csoportunk kompetenciáit jelentik: •

a tananyaghoz kapcsolódó tartalmi tudás

•

tanítási technikákra való képességek

•

önreflexiós képességek

•

empátia

•

menedzsment képességek

Közös munkánk lehetőséget biztosít ezeknek a kompetenciáknak a fejlesztésére, alkalmazására. 7. A tanulásirányítási módszereink előnyeinek megjelenése, érvényesülése a tanulási folyamatban Egyéni és csoportos munkán alapuló módszerek

Ismeretek alkalmazásának képessége Információ szerzés és feldolgozás képessége

Problémamegoldó gondolkodás

Konstruktivista tanuláselméleten alapuló módszerek

Információszerzés és feldolgozás képessége Önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek Mindennapi élethelyzetekben történő eligazodás

Analógiás gondolkodás


Ismeretek iránti belső motiváció Megismerés konkrét tartalomnak és módjának kiválasztásában való közreműködés Személyes képességekbe vetett hit

Kritikai gondolkodás Problémamegoldó gondolkodás

Együttműködési, döntési képesség

Tanulóközpontú zeneművészeti képzés fejlesztése a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában A KÖZOKTATÁSI MODERNIZÁCIÓS KÖZALAPÍTVÁNY támogatásával megvalósuló program A program célja:

Zeneművészeti szakképzésünkben a főtárgyi (hangszeres és magánének), zenei elméleti és általános zenei tárgyainak keretein belül: -

új képzési stratégiák kialakítása összehangolt pedagógiai háttér és tanári tudás biztosítása új tanulásirányítási módszerek és gyakorlási formák létrehozása tapasztalataink összegzése alapján adaptálható program írásos kidolgozása érdeklődésükre alapozva alakítjuk a program módszereinket.

A feladatot vállaló résztvevők:

-

A folyamatok tervezését az elméleti háttér kidolgozását, a gyakorlati tevékenységek lebonyolítását és dokumentálását képességfejlesztő tanári csoport látja el

-

A zenei elméleti tárgyak feladatrendszerét és gyakorlatának módszereit Bontovics Jánosné Rába Mária fejleszti

-

Az általános zenei tárgyak tanulás és gyakorlás módszertani hátterének fejlesztését Rogner Emília dolgozza ki.

-

A mozgásfejlesztő program tartalmi kidolgozását Hajzer Henrik végzi.

-

Tanulóink kulcskompetenciájának fejlesztését, a képességfejlesztő csoport szakmai mentori vezetését Fükéné Walter Mária látja el.

-

A hangszeres képzés képességfejlesztési területeire vonatkozó fejlesztést, az elméleti háttér kidolgozását és a gyakorlati tevékenység dokumentációjának feladatát Vida Lóránd látja el és koordinálja a csoportmunkát

Feladatok: •

tanulási és tanítási szokások mérése

•

adatok elemzése

•

tanulók és tanárok bevonása

•

belső továbbképzések

•

a főtárgyi terület: egyéni képességfejlesztő foglalkozások

•

a zenei-elméleti tárgyak: kooperatív, csoportos tanulási formák és projektmódszer alkalmazása az egyéni képességek figyelembevételével

•

az általános zenei tantárgyak: sokoldalú gyakorlati módszertan alkalmazva biztosítjuk az egyénhez igazodó fejlesztést

•

a tanulás-módszertani (tanulás tanulása) képzés

•

tartalmi feladatok változatos feldolgozási lehetőségeinek ismertetése és gyakorlása egyéni és csoportos foglalkozásokon

•

a testnevelés tantárgy tartalmának formálása, módszeres alkalmazása

•

speciális mozgások egészségtanilag is megalapozott hátterének kialakítása

•

tartásjavítás, mozgáskoordináció fejlesztés

•

a tanulói kulcskompetenciák fejlesztése

•

a képesség- és tudásterületek, tevékenységterületek és tantárgyak kölcsönhatásának összehangolása

Határidők: Feladat A program előkészítése

Határidő 2004. szeptember 15.

Felelős Vida Lóránd

Elméleti összefoglaló – iskolai továbbképzés formájában

2004. szeptember 30-ig

Vida Lóránd Fükéné Walter Mária

Munkaterv összeállítása területenként


A csoport tagjai

A program szervezése, lebonyolítása - Mérőeszközök készítése - Mérés - Összegzés elemzés - Fejlesztés - Eredmények összegzése

2005. május 31-ig.

A csoport tagjai

2004. november 15.

A csoport tagjai

2004. december 15-ig 2005. január 15-ig 2005. május 31-ig 2005. május 1-ig

Tanulók, Tanárok A csoport tagjai A csoport tagjai Az adott terület felelőse

Értékelő megbeszélések – egy- havonta folyamatosan egy terület kiemelésével / növendékek részvételével

Az adott terület felelőse

Részterületek munkájának zárása összefoglalása

2005. május 1-ig.


A program értékelése, zárása: Az eredmények bemutatása iskolai továbbképzés formájában a nevelőtestület tagjai számára

2005. május 31-ig.

Vida Lóránd, adott terület képviselői

A program dokumentálása

2005. június 30-ig.

Vida Lóránd

A képességfejlesztő csoport tagjai:

Bontovics Jánosné Rába Mária Hajzer Henrik Mellékletek:

Rogner Emília Vida Lóránd

1.A fejlesztés pedagógiai koncepciója 2. Támogatási szerződés

Fükéné Walter Mária

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGIAI KONCEPCIÓJA

TARTALMI LEÍRÁSA Pályázatunk megalkotásával a következő kérdésekre kerestük a választ: 1. Milyen tényezők, körülmények indokolják fejlesztő programunk létrehozását? 2. Milyen területekre irányulhat fejlesztő munkánk? 3. Melyek lehetnek a program tartalmi elemei? 4. Milyen tanulásirányítási módszereket használhatunk a program során? 5. Milyen tanulói tevékenységek, munkaformák alakulhatnak ki a tanulási folyamatban? 6. Milyen tényezők lehetnek a tanulói tevékenységek eredményességének feltételei? 7. Tanulásirányítási módszereink előnyei hogyan érvényesülhetnek a tanítás-tanulás folyamatában? 1. Fejlesztő programunk megalkotásának indoklása Iskolánkban a zeneművészeti területen néhány évvel ezelőtt különös hangsúlyt, nagy jelentőséget kapott a képességek fejlesztésének programja. Az iskola 2001-től érvényes pedagógiai programja az innováció fontos területeként határozta meg a képességek fejlesztésével összefüggő tartalmak, feladatok kidolgozását. A helyi tanterv óraterve erre a célra külön óraszámot biztosított a zeneművészeti szak részére, a tanárok elsősorban a hangszeres oktatásban, majd a hangszeres és zenei elméleti oktatás összehangolt feldolgozása során foglalkoztak a képességfejlesztés módszereinek megalkotásával. Az eltelt évek alatt nyilvánvalóvá vált az a tény, hogy ezt a munkát komplexebbé, teljesebbé kell és lehet tenni olyan területek bevonásával, amelyek a program eredményességét elősegíthetik. A zeneművészeti szakot választó növendékeink felkészültsége, ismeretei eltérőek, az azonos életkorú növendékek között jelentős fejlettségbeli különbségek vannak. Ebből a tapasztalatból kiindulva született meg az elhatározásunk, mely szerint a tanítási-tanulási folyamatban tanulásirányító módszereinknek a tanulók tudásának fejlesztésére kell irányulni, de minden tanuló egyéni képességeinek figyelembevételével. A zeneművészeti szakos tanulók tudását három fontos területen szükséges fejleszteni: zenei szaktudásukat, szakértelmüket kell gyarapítani, általános műveltségüket kell gazdagítani és olyan kompetenciákra kell szert tenniük, amelyek személyiségüket formálják, alakítják. Nyilvánvalóvá vált számunkra az eltelt évek tapasztalatai alapján, hogy mindez a tanításitanulási folyamatban olyan stratégiák és módszerek alkalmazásával érhető el, amelyek a tanulók aktív részvételét, cselekvését, tevékenységét igénylik.

2. A fejlesztés területei Az általános pedagógiai követelményrendszerből (Bloom-féle taxonómia) kiindulva a kogníció területén a zenei szaktudás-hangszeres játék, az elméleti zenei ismeretek elsajátítása a cél, ezek összefüggésének felfedezése, megértése és alkalmazása, elemzése és értékelése fontos. A tudásszerzés képességének kialakítása mellett fontosnak tartjuk a tanulási képességek fejlesztését, ezért módszereinket a tanulásmódszertan elemeinek felhasználásával összefüggésben alakítjuk ki, a metakogníció jelentőségének tudatosításával. Új területet jelent munkánkban a pszichomotoros követelményekre épülő mozgáskultúra, testkultúra módszereinek kidolgozása annak reményében, hogy a zenész tanulók hangszeres játékát jelentős mértékben segítheti, fejlesztheti testkultúrájuk tudatos kialakítása és alkalmazása a zenei folyamatok létrehozása során. Az affektív tanulással összefüggő követelmények elsajátítása terén olyan kompetenciák kialakítására van lehetőségünk, amelyeket a tanuláshoz való viszony, a motiváció, az önszabályozás gyakorlati módszereinek megalkotásával és használatával fejleszthetünk. Fontosnak tartjuk a zenei képzésünk lényegét érintően az együttműködés, a kommunikáció, az információszerzés és-feldolgozás módszereinek kialakítását. 3. A program tartalmi elemei 3.1.A zenei tudásszerzés képességének kialakításához szükséges

módszerek a hangszeres

tudás, a hangszeres játék elsajátításának módszereit, valamint a zenei elméleti ismeretekhez szükséges képességek kialakításának módszereit jelentik. A hangszeres játék elsajátításának, gyakorlásának, előadásának módszerei A módszerek kialakításának elemei, formák, szituációk: órai munka: egyéni munka: kollektivitás, párbeszéd

önszabályozás

vita, elemzés, összehasonlítás, meghatározás

felidézés

próbálkozás

próbálkozás

értékelés

önértékelés, egyéni

észrevételek

tudásszerzés és képességfejlesztés tudásszerzés

képességfejlesztés

tartalmi tudás megszerzése

elemzés, olvasás, belső (relatív) hallás, forma és időérzék, dallam és ritmusképzés


önreflexió, önszabályozás fizikai egyensúly


önértékelés kognitív és érzelmi egyensúly

hangversenyek, órai példák

önálló zenei motiváció, aktivitás

Külső és belső értékek viszonya a munkafolyamatban tanár:

diák:

együttműködés

együttműködés

elfogadás

figyelem

önbizalom

kölcsönös bizalom

önbizalom

inspiráció

odaadás

minták, instrukciók, korrekció

próbálkozás

értékelés

önértékelés, összehasonlító értékelés

megerősítés

visszajelzés

környezet megerősítés gyengítés

tanár 3.2.

diák

A tanulási képességek kialakításának és alkalmazásának módszerei a zenei tanulmányokban a •

lényegkiemelésre,

•

zenei memória fejlesztésére,

•

rendszerezés képességére,

•

adaptálás folyamatára

•

gyakorlásra

irányulhatnak.

A mozgáskultúra- testkultúra fejlesztésének módszereit a következő területeken dolgozzuk ki •

testtartás javítás, nyújtás, erősítés

•


•


•


•


•


3.4.

A kompetenciák kialakítására irányuló módszerek a szociális és személyes képességek fejlesztésével jöhetnek létre.

Lényeges elemeit jelenthetik az •

együttműködést,

•

a kommunikációt,

•


•


•


Fontos az attitűdök, az értékek felismerésére, a döntéshelyzetek megoldására, értékelésére irányuló módszerek kidolgozása.

4. Tanulásirányító módszereink Abból az alapfeltevésből indulnak ki, hogy a tanári tevékenységeknek a tanulók érdeklődésének és figyelmének felkeltésére, aktivitásuk kialakítására, fenntartására, tevékeny részvételükre kell irányulni. Így az aktivizálással, megerősítéssel, kommunikációval járó interaktív tanórai helyzetek megteremtésének tulajdonítunk döntő szerepet, munkánkban a tanulás konstruktív szemléletét hangsúlyozzuk.

Az ismeretszerzési stratégia fejlesztésére a projekt-módszert helyezzük előtérbe. Jelentős szerepet tulajdonítunk a megszerzett tudás alkalmazása fejlesztésének, kidolgozzuk a tudás transzfer módszereit. A speciális zenei képességek illetve az előzőekben említett képességek fejlesztése során a tartalomba ágyazott képességfejlesztés módszerét alkalmazzuk.

5. Tanulói tevékenységek, munkaformák lehetőségei a tanulási folyamatban Egyéni és csoportos munkán alapuló módszerek Konstruktivista tanuláselméleten módszerek

alapuló


Modellezés , elemzés Lényegkiemelés, jegyzetkészítés, vázlatszerkesztés Anyaggyűjtés, információgyűjtés Források elemzése: cikkek, tanulmányok, filmek Projekt készítés

Problémafelvetésproblémamegoldás Összehasonlító elemzés

Vita, véleményformálás, érvelés Kérdésfeltevés - válaszkeresés

Felfedezéses tanulás (megfigyelés, érzékelés, összefüggés feltárása) Előadás, dolgozat készítése Szemléltető eszköz készítése Segédanyag, pályamunkák készítése Játék alkotása, szervezése

6. A tanulói tevékenységek eredményességének feltételei Fontos feladatunk a

tanulásszervezés módszereinek megfelelő kialakítása, előtérben a

motiváló módszerek megalkotásával, alkalmazásával. Programunk

eredményességét

elősegíti,

ha

sikerül

megteremtenünk

módszereink

komplexitását, az egyes területek összekapcsolását. Kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk az önszabályozó tanulás folyamata megteremtésének, amelynek elemei a következők •

Célkitűzés /tervezés/aktiválás

•

Monitorozás (figyelemmel kísérés)

•

Kontrollálás, szabályozás

•

Reflexió, visszacsatolás

Tapasztalataink alapján a zenei tanulmányokat folytató növendékek tevékenysége rendkívül alkalmas az önszabályozó folyamat megvalósítására.

Mindezek mellett nem hagyhatók figyelmen kívül, azok a tényezők, amelyek tanári csoportunk kompetenciáit jelentik: •

a tananyaghoz kapcsolódó tartalmi tudás

•


•


•

empátia

•


Közös munkánk lehetőséget biztosít ezeknek a kompetenciáknak a fejlesztésére, alkalmazására.

7. A tanulásirányítási módszereink előnyeinek megjelenése, érvényesülése a tanulási folyamatban Egyéni és csoportos munkán alapuló módszerek

Ismeretek képessége

alkalmazásának

Problémamegoldó gondolkodás

Információ szerzés és feldolgozás képessége

Konstruktivista tanuláselméleten alapuló módszerek Kooperatív tanulás elméletének megfelelő módszerek




Ismeretek iránti belső motiváció Megismerés konkrét tartalomnak és módjának kiválasztásában való közreműködés Személyes képességekbe vetett hit Együttműködési, döntési képesség

SZAKMAI BESZÁMOLÓ / JELENTÉS A TANULÓKÖZPONTÚ ZENEMŰVÉSZETI KÉPZÉS FEJLESZTÉSE A PÉCSI MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN CÍMŰ PROGRAMRÓL, AMELY A KÖZOKTATÁSI MODERNIZÁCIÓS KÖZALAPÍTVÁNY LIV. SZÁMÚ PÁLYÁZATI KIÍRÁSA ALAPJÁN, A KURATÓRIUM TÁMOGATÁSÁVAL VALÓSULT MEG (KÓD: 54/87)

1. A program bemutatása 1.1.

Célunk Programunkat a Pécsi Művészeti Szakközépiskola zeneművészeti szakképzésében a főtárgyi (hangszeres és

magánének), zenei elméleti és általános zenei tárgyainak keretein belül új képzési stratégiák és formák kialakítására, összehangolt pedagógiai háttér és tanári tudás biztosítására, új tanulásirányítási stratégiák és gyakorlati formák létrehozására, alkalmazásával hoztuk létre. Zenész tanulóink egyéni képességeit figyelembe véve, érdeklődésükre alapozva, képességfejlesztő tanári csoportunk által kívántuk kialakítani programunkat.

1.2.

Résztvevők

A hangszeres képzés képességfejlesztési területeire vonatkozó stratégiai és módszertani fejlesztést, elméleti háttér kidolgozását és a gyakorlati tevékenység dokumentációjának feladatát Vida Lóránd a Pécsi Művészeti Szakközépiskola harsonatanára, zenei tagozatvezető, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Zeneművészeti Intézet harsona tanára látta el. A zenei elméleti tárgyak stratégiai, módszertani, fejlesztésének feladatrendszerét és gyakorlatának módszereit Bontovics Jánosné Rába Mária a Pécsi Művészeti Szakközépiskola zenei elméleti tanára, kórusvezető fejlesztette. A tanulás-módszertani háttér kidolgozását az általános zenei tárgyak képzésében a stratégiai fejlesztést és gyakorlatot Rogner Emília a Pécsi Művészeti Szakközépiskola német nyelv és zenei szaknyelv valamint kötelező zongora tanára látta el, a mozgásfejlesztő program tartalmi kidolgozását Hajzer Henrik a Pécsi Művészeti Szakközépiskola testnevelő tanára végezte. Tanulóink kulcskompetenciájának fejlesztésére irányuló szakmai felkészítést, a képességfejlesztő csoport szakmai mentori vezetését Fükéné Walter Mária a Pécsi Művészeti Szakközépiskola igazgatója, pedagógiai szakértő látta el.

1.3.

A program tartalmi összefoglalása 1.3.1.

Feladat

Ütemtertv Határidő

Felelős

A program előkészítése

2004. szeptember 15.

Vida Lóránd

Elméleti összefoglaló – iskolai továbbképzés formájában


Vida Lóránd Fükéné Walter Mária

Munkaterv összeállítása területenként


A csoport tagjai

A program szervezése, lebonyolítása

2005. május 31-ig.

A csoport tagjai

Értékelő megbeszélések – egy-egy havonta folyamatosan terület kiemelésével / növendékek részvételével


Tanári kompetenciák fejlesztése a tanári csoportban „belső továbbképzés”

A csoport tagjai

havonta folyamatosan

A program értékelése, zárása: 2005. szeptember 30-ig. Az eredmények bemutatása iskolai továbbképzés formájában a nevelőtestület tagjai számára

A csoport tagjai

A program dokumentálása

Vida Lóránd

2005. szeptember 30-ig.

1.4.

A tanulói kulcskompetenciák ismertetésével és fejlesztésével a képesség- és

tudásterületek, tevékenységterületek és tantárgyak kölcsönhatásának kedvező formálását segítettük elő módszereinkkel, eszközeinkkel. A tanulási képességek kialakítása és alkalmazása, módszerei a zenei tanulmányokban: • tartalmi lényeg kiemelése, •

zenei memória fejlesztése,

•

rendszerezés képesség fejlesztése,

•

adaptálás folyamatának erősítése

•

gyakorlás

A mozgáskultúra- testkultúra fejlesztésének módszertani területei: • testtartás javítás, nyújtás, erősítés •


•


•


•


•


A személyes kompetenciák fejlesztésének módszerei és szociális és személyes képességek fejlesztésének területei: • együttműködés, •

a kommunikációt,

•


•


•


•

az attitűdök, az értékek felismerésére, a döntéshelyzetek megoldására, értékelésére irányuló módszerek kidolgozása

Tanulásirányító módszereink Abból az alapfeltevésből indulnak ki, hogy a tanári tevékenységeknek a tanulók érdeklődésének és figyelmének felkeltésére, aktivitásuk kialakítására, fenntartására, tevékeny részvételükre kell irányulni. Így az aktivizálással, megerősítéssel, kommunikációval járó interaktív tanórai helyzetek megteremtésének tulajdonítunk döntő szerepet, munkánkban a tanulás konstruktív szemléletét hangsúlyozzuk. Az ismeretszerzési stratégia fejlesztésére a projekt-módszert helyezzük előtérbe. Jelentős szerepet tulajdonítunk a megszerzett tudás alkalmazása fejlesztésének, kidolgozzuk a tudás transzfer módszereit. A speciális zenei képességek illetve az előzőekben említett képességek fejlesztése során a tartalomba ágyazott képességfejlesztés módszerét alkalmazzuk. Tanulói tevékenységek, munkaformák lehetőségei a tanulási folyamatban ProblémafelvetésFelfedezéses tanulás Egyéni és csoportos Modellezés , elemzés problémamegoldás (megfigyelés, érzékelés, munkán alapuló Lényegkiemelés, összefüggés feltárása) módszerek jegyzetkészítés, Előadás, dolgozat készítése vázlatszerkesztés Összehasonlító elemzés Szemléltető eszköz Konstruktivista Anyaggyűjtés, készítése tanuláselméleten alapuló információgyűjtés Segédanyag, pályamunkák módszerek Források elemzése: készítése cikkek, tanulmányok,

filmek Projekt készítés


Vita, véleményformálás, érvelés Kérdésfeltevés - válaszkeresés

Játék alkotása, szervezése

A tanulói tevékenységek eredményességének feltételei Fontos feladatunk a tanulásszervezés módszereinek megfelelő kialakítása, előtérben a motiváló módszerek megalkotásával, alkalmazásával. Programunk eredményességét elősegíti, ha sikerül megteremtenünk módszereink komplexitását, az egyes területek összekapcsolását. Kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk az önszabályozó tanulás folyamata megteremtésének, amelynek elemei a következők • Célkitűzés /tervezés/aktiválás •

Monitorozás (figyelemmel kísérés)

•

Kontrollálás, szabályozás

•

Reflexió, visszacsatolás

Tapasztalataink alapján a zenei tanulmányokat folytató növendékek tevékenysége rendkívül alkalmas az önszabályozó folyamat megvalósítására. Mindezek mellett nem hagyhatók figyelmen kívül, azok a tényezők, amelyek tanári csoportunk kompetenciáit jelentik: • a tananyaghoz kapcsolódó tartalmi tudás •


•


•

empátia

•


Közös munkánk lehetőséget biztosít ezeknek a kompetenciáknak a fejlesztésére, alkalmazására. A tanulásirányítási módszereink előnyeinek megjelenése, érvényesülése a tanulási folyamatban Egyéni és csoportos munkán Ismeretek alkalmazásának Problémamegoldó Ismeretek iránti belső alapuló módszerek képessége gondolkodás motiváció Információ szerzés és feldolgozás képessége

Konstruktivista tanuláselméleten alapuló módszerek Kooperatív tanulás elméletének megfelelő módszerek




Megismerés konkrét tartalomnak és módjának kiválasztásában való közreműködés Személyes képességekbe vetett hit Együttműködési, döntési képesség

Képességfejlesztés tantárgy sokoldalú, stratégiai alkalmazása: Az egyéni képességek fejlesztésének lehetőségei differenciált képzés, csoportalakítás az egyéni képességek alapján

A 2005-2006-os tanévtől a zeneművészeti szakképzés keretén belül új szempontok és stratégia alkalmazásával alakítottuk ki a képességfejlesztés tantárgy gyakorlatát. A 9-10. évfolyamokon tanuló diákok heti egy egyéni órában vesznek részt a zenei-hangszeres képességfejlesztés órákon. Az órák egyaránt felhasználhatóak a hangszeres vagy a zenei-elméleti tárgyak képzésében. A felvételi vizsgán történt mérés és értékelés alapján az egyéni képességek szerint alakítjuk a csoportbontásokat. Az egyéni képességekhez igazodó óra felhasználási stratégia biztosítja az egyéni képzés feltételeit az eddig kizárólag csoportos formában oktatott zenei tantárgyak esetén. A differenciált csoportok biztosítják minden tanuló számára a fejlődés, felzárkózás lehetőségét és érvényesülés lehetőségét. Amennyiben az adott tárgyból az egyéni képzéssel támogatott tanuló elérte a megfelelő tudás szintet és kialakultak a szükséges képességei, elfoglalhatja helyét a számára megfelelő hagyományos csoportban. •

a főtárgyi (hangszeres és magánének) területen egyéni képességre épülő foglalkozások

órai munka: kollektivitás, párbeszéd vita, elemzés, összehasonlítás, meghatározás próbálkozás értékelés tudásszerzés és képességfejlesztés tudásszerzés tartalmi tudás megszerzése

felidézés

egyéni munka: önszabályozás próbálkozás önértékelés, egyéni észrevételek


képességfejlesztés elemzés, olvasás, belső (relatív) hallás, forma és időérzék, dallam és ritmusképzés önreflexió, önszabályozás fizikai egyensúly önértékelés kognitív és érzelmi egyensúly

hangversenyek, órai példák

önálló zenei motiváció, aktivitás


Külső és belső értékek viszonya a munkafolyamatban tanár: diák: együttműködés együttműködés elfogadás figyelem önbizalom kölcsönös bizalom önbizalom inspiráció odaadás minták, instrukciók, korrekció próbálkozás értékelés önértékelés, összehasonlító értékelés megerősítés visszajelzés környezet tanár

megerősítés gyengítés

diák

•

a zenei-elméleti tárgyak területén kooperatív, csoportos tanulási formaként oktatjuk, az egyéni képességek figyelembevételével projektmódszer alkalmazása

A képességfejlesztés lehetőségei szolfézsóra keretében 1.) Látott kottakép összekapcsolása hangzó anyaggal lapról olvasás esetén: a.) A tanár a dallamot bemutatja, növendék „utánozza”, b.) A tanuló belső hallással átnézi az anyagot, majd megszólaltatja, c.) A növendék meghatározott helyeken – pl. koppintásra – a dallamot belső hallással magában folytatja, majd megadott jelre újra hangosan énekli, d.) A növendék az anyagot, vagy annak egy részét memorizálja, majd megszólaltatja, e.) a növendék a memorizált dallamot transzponálva, más hangnemben adja elő (belső hallás – motorikus készségek összekapcsolása). 2.) Hangzó anyag összekapcsolása látott kottaképpel: a.) a növendék a hallott zenei anyagot folyamatosan lejegyzi, b.) a növendék a hallott a zenei anyagot memorizálja, majd lejegyzi, c.) a növendék a zenei anyag egy részét „készen” kapja, a hiányzó részeket az un. „foltozgató” módszerrel kitölti. 3.) Hangközmenet megfigyeltetése: - adott hangközmenetnél rákérdezhetünk hányadik hangköz T5, vagy N3 stb. 4.) Hármashangzat megfigyeltetése: -

adott harmóniamenetnél rákérdezhetünk bizonyos akkordokra, hányadik bővített, stb.

-

A képességfejlesztés lehetőségei karvezetés óra keretében A növendék a látott zenei anyagot memorizálja, majd megszólaltatja hangszeren, illetve egyes szólamait a műnek elénekli.

-

A növendék a látott zenei anyagot úgy memorizálja, hogy közben már előre figyel a karvezetés mozdulataira, vagyis azokra a motorikus képességekre, amelyekre szüksége lesz a kóruspróba folyamán. (A vizuális auditív mechanikus készségek kohézióját alkalmazza.)

A képességfejlesztés lehetőségei népzene óra keretében -

A növendék a látott népdalt belső hallással átnézi, majd megszólaltatja.

-

A növendék a látott népdalt figyelmesen tanulmányozza, miközben az eredeti felvételt hallgatja, majd a népdalt megszólaltatja.

-

A növendék a hallott népdalt folyamatosan lejegyzi.

-

A növendék a hallott népdalt memorizálja, majd lejegyzi.

-

Az improvizálás lehetősége Népzene órákon a kvintváltó népdalokat lehet improvizáció útján is kiegészíteni, ha pontos a kvintváltás. (Zeneiskolás gyerekeknél mind az új stílusú népdalok, mind a régi stílusú népdalok körében ez jól alkalmazható.)

-

Bécsi klasszicizmus témakörében a periódus kérdés-felelet játéka ad lehetőséget erre az órán.

Javasolt irodalom: Bántainé Sípos Éva: A jó muzsikus látja amit hall és hallja, amit lát (Fővárosi Pedagógiai Intézet 1998.) Győrffy István: Kétszólamú zenediktálás (Pethő Nyomda, Kaposvár 2004.) 1.4.1.

Az általános zenei képzés tantárgyaiban vegyes széleskörű stratégiai és módszertani gyakorlat, egyénhez igazodó fejlesztés:

•

a tanulás-módszertani (tanulás tanulása) képzéssel a tartalmi feladatok változatos feldolgozási lehetőségeit kívánjuk ismertetni és gyakorolni

Iskolánkban a művészetoktatás mellet természetesen jelen vannak a közismereti tárgyak is. Az idegen nyelv tanítási heti négy órában folyik, csoportbontásban. A német nyelv tanításánál igyekeztem megvalósítani a kooperatív tanulás nyújtotta lehetőségeket. A mai pedagógia fő kérdése már nem az, hogy „MIT tanítsunk”. A fő kérdés: milyen készségeket, képességeket fejlesszünk, hogy megfelelhessünk az új kihívásoknak. Ehhez „mesteri” módszerekre van szükség. Spencer Kagan Kooperatív Tanulás c. műve remek módszereket sorakoztat és kínál fel, amelyekkel én is megpróbáltam élni. Ilyen képességfejlesztő módszerek: - diákkvartett - ellenőrzés párban - villámkártya - kettős kör - feladatküldés - csoportteszt - kerekasztal - dobj egy kérdést - füllentős - találj valakit - kérdezősdi - beszámoló forgóban - kórusválasz - négyesfogat. Számunkra leginkább bevált a diákkvartett, a kettőskör, valamint az ellenőrzés párban – módszerek voltak. A diákkvartett az ismeretek ellenőrzésére alkalmas és a diákok önálló problémamegoldó készségét fejleszti. Itt nagyon fontosnak tartom a páros támogatást, az egyidejű interakciót, a folyamatos hibajavítást, valamint az azonnali visszacsatolást. A lemaradt tanulók felzárkóztatása érdekében tanulópárok kialakításával is kísérleteztünk, amitől

sokat reméltem. Ezeknek különösen dialógusok esetében, főleg a délutáni felkészülésnél kellett volna hatékonynak bizonyulniuk. A tanulók mégis folytonos elfoglaltságukra hivatkozva nem lelkesednek e forma iránt. Ennek ellenére a saját osztályomban majd mindenképpen be kívánom vezetni ezt a módszert. Nagyon hatékonynak bizonyultak viszont a munkamegosztáson alapuló csoportos gyakorlások az órai munka során. Egy alkalommal a kedvenc ételük elkészítésének módját kell elmondaniuk a tanulóknak német nyelven. A „hozzávalókat” színes papírra írta , minden tanulónak jutott egy. A hátoldalra aztán fel kell írniuk, hogy mi a teendő ezzel az anyaggal, majd mindenki felolvasta a magáét, közösen kijavítottuk, megbeszéltük. Összefoglalásképpen a gyerekek kezükben tarthatták ezeket a nagy kártyákat és egyvalaki megpróbálta folyamatosan elmondani az életkészítés módját. Amikor megakadt, a másik tanuló a kezében tartott kártya alapján ki tudta őt segíteni. A számonkérés alkalmával az egyébként gyenge képességű tanuló jó osztályzatot kapott. Ebben a feleletben természetesen benne volt a társak előző napi munkája is. Az együttműködés meghozta gyümölcsét. Ha valamit közös teljesítményként jön létre, az jobb lesz, mint az egyéni teljesítmények összege. A diákok ezekben a kooperatív folyamatokban megérzik az együttműködés erejét és nagyszerűségét. •

a testnevelés tantárgy kereteinek és tartalmának tudatos formálásával, módszeres alkalmazásával alakítjuk ki speciális mozgások egészségtanilag is megalapozott hátterét, javítjuk az érintett tanulók testtartását, mozgáskoordinációját.

1.4.2.

A mozgás célja és szerepe a képességfejlesztésben

A növendékeknek jó, ha megismerik a saját testüket, egy úgynevezett „testtudatot" szeretnénk kialakítani bennük. Ehhez tudniuk kell, hogy lazítsák el magukat. Elsajátíttatjuk velük azt a képességet, hogy önmagukra tudjanak összpontosítani (meditáció). Minden foglalkozás ezzel kezdődik (zenére, hanyattfekvésben, csukott szemmel lazítás) és ezzel zárul. Ezután különböző nyújtógyakorlatokat végzünk, fentről (nyak — nyakizmok) - lefelé (láb — lábizmok). A testhelyzetek is változnak: állás, térdelő támasz, nyújtott ülés, törökülés, gátülés, hanyattfekvés, hason fekvés. A nyújtógyakorlatokon belül, lazító-, frissítő- és erősítőgyakorlatok is vannak. A test szinte összes izmát megdolgoztatjuk. Nyújtásnál csak statikus és PNF nyújtást végzünk, utánmozgás, rugózás nincs (tilos). Ezekkel, a gyakorlatokkal fel tudjuk készíteni a testet és a szellemet a munkára. Záráskor meditálás közben a cél az, hogy végiggondolják, mit fognak a következő órán/órákon, illetve a nap további részében tenni. A gyakorlatok végzése által a test olyan állapotba kerül, hogy utána könnyebben tud majd bármit véghezvinni. A test friss és energiával telített lesz. Nem utolsó szempont, hogy ezek, a gyakorlatok/mozgásformák jó/jelentős hatással bírnak a koordinációs képességek fejleszthetőségében. A legoptimálisabb az lenne, ha minden reggel így indíthatnánk a napot az iskolában, mivel erre nincs lehetőség ezért heti egy — két alkalmat fordítunk rá a képességfejlesztés keretein belül (képességfejlesztő órák előtt). A végcél az, hogy a gyerekek maguktól, otthon is végezzék ezeket, a gyakorlatokat, illetve tanuljanak meg kikapcsolni és saját magukra figyelni egy kicsit és ezáltal feltöltődni úgy, hogy eredményesen folytathassák azt, amit éppen tesznek.

2. Elért eredmények 2.1. A szervezés alapján -

Kialakult a rendszeres szakmai konzultáció a képességfejlesztő csoport körében

-

A csoport tanári körében növekedett a tanár-diák együttműködés hatékonysága

-

A csoport tanári körében erősödött a közismereti és szaktárgyak tartalmi és módszertani összefüggéseire épülő tanítás tanulásformák alkalmazásának igénye

2.2. Tartalmi megvalósulás 2.2.1.

Információs és szakirodalmi háttér kialakítása -

témánkhoz kapcsolódó pedagógiai szakirodalom

-

összegyűjtése

2.2.2.

-

áttekintése

-

feldolgozása

-

nyilvánossá tétele

Korszerű mérési eszközök használata -

tanulói kérdőív készítése és kiértékelése

A kérdőíves értékelés területe: • A párhuzamos képzés és a szakképzés hatékonysága •

A tanárokkal való közös tanulmányi munka /módszerek, egyéniséghez mért képességelfejlesztés

•

Tanulók önértékelése /saját képességeikről való tudás, gondolkodás

•

A közös munkához való viszonyulás

- A zeneművészeti tagozat párhuzamos képzésben résztvevő, nappali tagozatos tanulóit kérdeztük meg. - Résztvevő diákok: 9.A, 10.A, 11.A, és 12.A osztályok tanulói. - Az érintett kör teljes létszáma: 82 fő, ebből 50 tanulót kértünk a mérésben való részvételre. - Az osztálynévsorok alapján választottuk ki a megkérdezetteket: •

Minden ötödik tanuló került kiválasztásra

•

Hiányzás esetén a névsorban következő tanulót kértük a kérdőív kitöltésére

A mérés eszköze: Kérdőív, melyet tanári csoportunkban közösen állítottunk össze. Valamennyien megfogalmaztuk a tanári-pedagógusi tevékenységünk ből megközelíthető, fontosnak tartott kérdésekinket. Az attitűdmérési formát választottuk. A mérés folyamata: • mérési szempontok meghatározása

•

o

Megfogalmaztuk az iskola működésében megjelenő nehézségeket, problémákat

o

Behatároltuk a kérdéseink területét

mérőeszköz készítés o

Összegyűjtöttük kérdéseinket (minden csoporttag 8-15 kérdést fogalmazott meg)

o

A kérdéseket csoportosítottuk és kiválasztottunk 34 kérdést

o

Elkészítettük a válaszlehetőségek fokozatait

o

Minden kérdőívhez kísérőlevelet fűztünk, melyben tájékoztattuk tanulóinkat a felmérés rájuk vonatkozó részleteiről.

•

mérés előkészítése o

•

Tanárok és tanulók tájékoztatása körlevélben és az osztályfőnökök segítségével

mérés o

Minden csoporttag 10 tanulót kért a részvételre

o

A kérdőívek kiosztásakor szóban tájékoztattuk tanulóinkat a felmérés céljáról és vonatkozásairól.

•

adatok elemzése

o

Az adatok feldolgozása jelenleg is közösen folyik.

o

Tanulmányi munkámhoz kiválasztottam három kérdés, melyeket a vizsgafeladatomban szeretnék elemezni.

A kérdőíves mérés néhány eredménye:

Az 50 kérdőívből 42 kitöltött példányt kaptunk vissza Kérdőívek fogadtatásának tapasztalatait: •

• •

A tanulók egy része, amíg nem tudta és értette, hogy miről van szó, meglepődve fogadta a kérdőívet és kérdések tett fel – elsősorban a következményekkel kapcsolatban. A tájékozódás és az áttekintés után többen jelezték, hogy nevük feltüntetésével szeretnék visszaadni kiöltött kérdőívüket és ezt meg is tették. Több tanuló érdeklődött arról, hogy az eredményeket megosztjuk-e majd velük, ekkor, megnyugtató válaszokat kaphattak tőlünk.

Kérdőívek kitöltése:

Az első áttekintés alapján megállapítható, hogy a tanulók nagy többségben jól értették a kérdéseket. Kevés helyen adtak érvénytelen választ vagy hagytak megválaszolatlan kérdés.

Információk:

A csoport tagjai a kérdőívekkel kapcsolatos teendők alkalmával jelentős mennyiségű és értékű információkhoz jutottak, melyek támpontot adnak a fejlesztéshez.

Kapcsolatteremtés a tanulókkal:

A tanulókkal folytatott megbeszéléseikből leszűrhető hogy, megnyílt egy új lehetőség a kapcsolatteremtésre és az együttműködésre.

A pedagógiai programmal kapcsolatban: • •

Új támpontokat nyertünk pedagógiai programunk belső értékeléséhez. Új szempontok felvetését készíthetjük elő a pedagógiai program célrendszerében.

6. kérdés: Véleményed szerint: az iskolában az általános képzés milyen mértékben segíti a zeneművészeti oktatást? /Húzd alá a válaszodat: jelentős mértékben szükséges mértékben kis mértékben egyáltalán nem 40 30 21

20 10

12 4

5 1

egyáltalán nem

0 kis mértékben

szükséges mértékben

jelentős mértékben

A 6. kérdésre adott válaszok: Öt tanuló (12%) tapasztalta szerint a közismereti oktatás egyáltalán nem segíti a zeneművészeti oktatást. Tizenketten (29%) úgy látják, hogy csak kis mértékben. Huszonegy tanuló (50%) szerint ez szükséges mértékű. Négy tanuló (9%) látja jelentős mértékűnek a segítséget. 16. Kérdés: Melyik választ tartod a tanulásodra nézve a legigazabbnak? /karikázd be a megfelelő válasz betűjelét/ a.) Könnyen tanulok, nincsenek tanulási nehézségeim b.)

Néhány területen van nehézségem a tanulással

c.)

Nehezen tanulok

d.)

Csak más személy segítsége mellett tudok tanulni

31 40 35 30 25 20 15 10 5 0

7 Könnyen tanulok, nincsenek tanulási nehézségeim Néhány területen vannak nehézségeim a tanulással

3

Nehezen tanulok

1

Csak más személy segítségével tudok tanulni

1

A 16. kérdésre adott válaszok: Egy tanuló (2%) nem tud önállóan tanulni. Hárman (7%) azt válaszolták, hogy nehezen tanulnak. Harmincegy tanulónak (74%) vannak nehézségei néhány területen. Hét tanuló (17%) jelezte, hogy könnyen tanul és nincs tanulmányi nehézsége. 17. Kérdés: A csoportos munkához társad/társaid kiválasztásánál melyik szempontot részesítenéd előnyben ? /Válaszodat x-el jelöld/ a.) hozzám hasonló képességű tanuló/tanulók előnyben b.) nálam jobb képességű legyen, hogy tudjon segíteni c.) mindegy d.) nem tudok másokkal tanulni

Hozzám hasonló képességű tanuló/ tanulók előnyben; 14; 33%

Nem adott választ; 1fő ; 2%

Nem tudok másokkal tanulni; 2fő ; 5%

Mindegy; 13 fő; 31%

Nálam jobb képességű legyen, hogy tudjon segíteni; 12 fő; 29%

A 17. kérdésre adott válaszok: Egy tanuló (2%) nem adott választ Két diák (5%) az válaszolta, hogy nem tud másokkal tanulni Tizenhárom tanulónak (31%) mindegy Tizenkét tanuló (29%) jelezte, hogy jobb képességű tanulókkal szívesebben tanulna Tizennégy tanuló (33%) hasonló képességű tanulókkal tanulna

Vida Lóránd Pécs, 2005. szeptember 29.

3. sz. melléklet Beszámoló a pszichológusi, ifjúságvédelmi munkáról 2007 őszén kezdtem el dolgozni pszichológusként és ifjúságvédelmi felelősként a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskolában. Első lépésként fontos volt kiépíteni – és természetesen a továbbiakban fenntartani – a kapcsolatot az iskolai közösség tagjaival és a külső szakmai segítséget nyújtó intézményekkel. A diákokkal az osztályfőnöki órák során - és néhány osztály esetében a szakmai órákon való látogatás keretében ismerkedtem meg. Az osztályfőnököknek egy osztályfőnöki munkaközösségi megbeszélésen volt alkalmam bemutatkozni és megbeszélni azokat a lehetőségeket, amelyekkel segíthetem a munkájukat, és természetesen kitértünk az általuk észlelt problémák jelzésének fontosságára is. Visszatekintve az elmúlt két évre, azt tapasztaltam, hogy pedagógus kollégáim többségével sikerült kialakítani olyan szakmai bizalmi kapcsolatot, amelyben működik a problémákról és megoldási lehetőségeikről való közös gondolkodás, aminek eredményeképpen sok esetben volt alkalmunk megoldani az adott problémát, vagy legalább pozitív változásokat előidéznünk a helyzettel kapcsolatban. A jelzésekkel és szakmai megbeszélésekkel kapcsolatban fontos még kiemelnem az iskolaorvos és a védőnő szerepét: számos esetben ők irányítottak hozzám diákot - észlelve a fizikális probléma valószínűsíthetően pszichés hátterét. A külső segítséget nyújtó szakszolgálatok közül a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok-, a Gyermekpszichiátriai ambulancia-, a Gyermekklinikai Neuropszichiátriai Osztály- és az Éltes EGYMI Nevelési Tanácsadó szakembereivel tartok fenn szakmai kapcsolatot. Utóbbi intézményben van lehetőségem - a város többi iskolapszichológusával együtt- közös szakmai megbeszélésre egy kéthetenként megtartott szakmai szupervízió keretében.

Csoportos foglalkozások Az osztályfőnöki órák egy részének keretén belül került sor az elmúlt két évben a különböző tematikus csoportfoglalkozások megvalósítására az alábbi hangsúlyokkal: - közösségfejlesztés - kommunikációs képességek fejlesztése - a különböző függőségek okainak, a veszélyeztető tényezőknek és a káros következmények interaktív módon való megbeszélése addiktológiai konzultáns közreműködésével

Egyéni foglalkozások A pszichológiai vizsgálat során kiszűrhetőek azok az esetek, melyekben külső szakmai segítség igénybevétele is indokolt-ezekben a helyzetekben a további feladatom a megfelelő szakember vagy szakmai szervezet megkeresése, konzultáció biztosítása és a további ellátás nyomon követése volt. A pszichológiai szűrés szempontjából az interjúzás mellett két további lehetőséggel bővült az „eszköztáram” az idei év során. A tanulástechnikai felmérés tesztcsomagja a kognitív képességek vizsgálata mellett a teljesítményszorongás jelzésére is alkalmas, ami pedig gyakran más pszichés problémák tüneteként jelentkezik. A Nevelési Tanácsadó által lehetőségem van egy pszichopatológiai szűrőteszt, a SAFA használatára is. Azoknál az eseteknél, melyeknél a külső szakemberhez vagy szakmai szervezethez való tovább irányítás nem szükséges, az én feladatom a pszichológiai ellátás: tanácsadás, szupportív terápia formájában. A külső irányítás nélküli, önként jelentkező kliensek száma az idei évre megsokszorozódott, ami reményeim szerint azt jelzi, hogy diákjaink bizalma felém megalapozódott. Az előforduló problémák közül gyakori a családi konfliktus, -veszteség (válás, szülő halála), a beilleszkedési nehézség, a teljesítményszorongás és önértékelési zavarok. Tanulástechnikai felmérés A már említett tanulástechnikai felmérés a teljesítményszorongás jelzése mellett a tanulást elősegítő képességek és a tanulási módszerek vizsgálata. Az idei tanév során a kilencedik évfolyam diákjai között végeztem átfogó vizsgálatot. Az eredmények közül pozitív tapasztalat, hogy a szövegértési - és a vizuális memória feladatot összességében nagyon jól oldották meg a diákjaink, a leggyakoribb nehézséget pedig a figyelemteszt eredmények jelzik: több diákunk esetén is enyhe figyelemzavarra utalnak. A tanulási stílus vizsgálata során nem meglepő, de hasznosíthatóságuk szempontjából elgondolkodtató eredmények születtek: a képzőművészeti tagozaton tanuló diákjaink a vizuális csatornákon érkező információkat tanulják meg leghatékonyabban, és fontos számukra a finommotoros mozgás alkalmazása a tananyag elsajátításában (így például ábrák megtekintése és elkészítése lényeges tanulási módszer lehet a számukra). A zenei tagozaton tanuló diákjaink az auditív csatornán érkező információkat sajátítják el leghatékonyabban, míg a tánctagozatos növendékeink számára szintén a mozgásnak van kiemelkedő szerepe, ami a finommotoros mozgást igénylő feladatok által is hasznosítható lehet. Továbbképzés Az idei tanév szeptemberétől művészeti terapeuta - képzésen veszek részt. A módszer véleményem szerint több szempontból is jól alkalmazható, akár elemeiben beépíthető pszichológusi munkámba. Fontos értéke, hogy nagy hangsúlyt fektet nemcsak a lelki gyógyítás, hanem a lelki egészségvédelem folyamataira is. Egy módszer kiválasztásában talán a legfontosabb szempont, hogy a kliensek személyiségéhez jól „illeszthető” legyen: a művészet mint terápiás eszköz használata iskolánk diákjai esetén könnyen alkalmazható. A tanulási nehézséggel küzdő és a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának koordinálása Jelenlegi feladataim közé tartozik a tanulási nehézséggel küzdő és a sajátos nevelési igényű tanulók vizsgálatának, felülvizsgálatának és iskolai ellátásának koordinálása. A sajátos nevelési igényű tanulóink számára az idei tanévtől lehetőségünk volt utazó gyógypedagógus által tartott rehabilitációt kérni, ami az egyéni fejlődésük biztosítása érdekében hatékony segítségnek bizonyult.

A tanulási nehézséggel küzdő tanulóink számára az idei tanévtől szervezett keretek között zajlik a matematika tantárgyi felzárkóztatás és fejlesztés. Ennek eredményességéről tanúskodik, hogy diákjaink és matematika szaktanáraink közös munkája és erőfeszítése által több olyan helyzet oldódott meg, ami a tavalyi év végén még komoly nehézséget okozott. A megfelelő fejlesztés megvalósításában támogatást nyújtott a fejlesztőpedagógusi mentori segítség is, melyet a fejlesztési tervek kialakításához a jövő tanévben is szeretnénk igényelni.

4. sz. melléklet Részlet a 2007/2008. tanév értékeléséből Kiemelt feladatként határoztuk meg az esélyegyenlőség és méltányosság biztosítását az iskolai életben. - Adatokat szolgáltattunk a városi közoktatási esélyegyenlőségi tervhez , javaslatokat fogalmaztunk meg és véleményt formáltunk a tervezet iskolánkat érintő fejezetéről. - Megismertük az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2007-ben kiadott Méltányosság az oktatásban című kiadványát, amely két jelentést tartalmaz az oktatás méltányosságáról.Az ebben megfogalmazottak segítségével helyzetelemzést állítunk össze a méltányosság és egyenlőség biztosítása iskolai programjának, tervének megalkotásához.Különös figyelmet fordítunk az OECD Magyarországról készült országjelentésében megfogalmazott ajánlásokra. - Valamennyi tevékenységünkkkel olyan oktatási környezet kialakítását valósítottuk meg, amelyben a tehetségek gondozása, segítése, fejlesztése kap különös hangsúlyt. A művészeti területeken tehetséges növendékek alkotómunkájának biztosítása mellett, különös figyelmet fordítottunk a közismereti területeken tehetséges tanulók fejlesztésére is,így kiváló eredmények születtek a matematika, az anyanyelvápolás terén, de jelentős változások történtek az idegen nyelv, a médiaoktatás, a természettudomány, informatika területén is. Mind a művészeti ismeretek, mind pedig a közismeret tárgyak ismereteinek feldolgozásai során a képességfejlesztés feladataira helyeztünk hangsúlyt, a speciális művészeti képességek mellett a tudásszerzés, a gondolkodási, a problémamegoldási képességek, tanulási képességek fejlesztése fontos szempont az iskolai munkában. A képességek fejlesztésének legkidolgozottabb és legjobban működő területe a zeneművészet területén tapasztalható, ahol az egyéni fejlesztésnek és a differenciált csoportokban megvalósuló fejlesztésnek eredményesen használható megoldásai és jól kidolgozott módszerei állnak rendelkezésre.A növendékek elért eredményei és felmért képességeik alapján megalkotott program segítségével a tanév során megvalósított fejlesztés jelentős javulást eredményezett a tanulók teljesítményében. - Fontos feladatként kezeltük az év során a megismerő képességeikben akadályozott növendékek munkájának segítését.Az iskola pszichológusának kiemelt feladata a tanulók egyéni problémáinak figyelemmel kísérése, a szülőkkel, a Nevelési Tanácsadóval való folyamatos, rendszeres kapcsolattartás és a nevelőtestület tájékoztatása és segítése a problémák megoldásában. Az egyéni különbségek figyembevétele nem csupán a részképességek zavara esetén követelmény, hanem minden tanuló optimális fejlesztéséhez szükségszerű, ennek megvalósulása a tanulóink eredményeinek változásában érzékelhetően , jól nyomonkövethető. - Sajátos feladatot jelent a nehéz szociális háttérrel, hátrányos családi körülményekkel élő tanulók segítése.Harmadik éve működik az Útravaló ösztöndíj program, a mentorok felelősségteljes munkát végeznek tanítványaikkal. Az iskolában a tanulás körülményeinek, feltételeinek, eszközeinek megteremtésével, esetenként szociális támogatás biztosításával segítjük azokat a növendékeket tanulmányaik eredményesebbé tételében, akik szerényebb anyagi lehetőségek között élnek szüleikkel, vagy árvák, félárvák, nagy családban nevelkednek vagy valamelyik szülő egyedül neveli

őket.Számuk nagy, ezért fokozott érzékenységgel, figyelemmel kell követni tanulmányaik, egyéni problémáik- sorsuk alakulását. Összefoglalva: iskolánk jelenlegi működésére jellemző, hogy pedagógiai, szakmai programjával valódi esélyt, egyenlőséget biztosít-méltányosságot gyakorol minden olyan tehetséges növendék fejlesztése, segítése terén, aki ezt az iskolát választja azért, mert lakóhelyén, vagy közeli településen nem talál szükségleteinek, igényeinek megfelelő képzést, vagy egyszerűen a minőségi oktatást választja.

Részlet a 2008/2009. tanév értékeléséből Az esélyegyenlőség érvényesülése - érvényesítése a munkánkban A szegregáció elkerülése érdekében Felmértük és nyilvántartjuk a hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek (HHH) számát, HHH tanuló jelenleg nem tanul az iskolában. Megfelelő pedagógiai és módszertani megoldásokat alakítottunk ki a sajátos nevelési igényű (SNI) és tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek eredményes munkája érdekében. Megvizsgáltuk az egyes évfolyamokon, az egyes osztályokban - tanulócsoportokban kiegyenlített-e a HH, SNI és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók száma. Biztosítottuk a SNI tanulók integrált oktatását, az oktatásukhoz szükséges, jogszabályban meghatározott feltételeket. Lehetőséget biztosítottunk a beiskolázás során, a sikeres felvételit követően, a művészeti területeken tehetséges HH, SNI és tanulási nehézséggel küzdő tanulóknak arra, hogy bekapcsolódjanak az iskolai munkába. A tehetséges tanulók lakóhelytől, családi, szociális háttértől függetlenül felvételt nyerhettek az iskola képzési programjára, tanulmányi téren biztosítjuk felzárkózásukat, szociális támogatás, kedvezmények nyújtásával biztosítjuk az eltérő környezetből érkező tanulók egyenlő esélyét a szakmai munkára. Az iskolai eredményesség területén Folyamatosan vizsgáltuk azokat a mutatókat, amelyek más, hasonló típusú intézményekben a lemorzsolódást (évismétlést, iskolaváltoztatást) jelzik. A HH és HHH tanulók továbbtanulási mutatói nem különböznek az iskolában tanuló növendékek általános továbbtanulási adataitól. Nincs eltérés a HH/HHH tanulók és a nem hátrányos helyzetűek között a tanórákon kívüli programokon való részvétel tekintetében. Biztosítottuk a lehetőségét annak, hogy a HH/HHH tanulók iskolán kívüli segítő programok részesei legyenek (ösztöndíjprogramok, pályázatok). Az oktatás feltételeinek biztosítása érdekében Az általános képzés és a művészeti képzés minden területén megfelelő szakos ellátottságot alakítunk ki, a szakmai képzésben egy fő képesítés nélküli tanár tanít.

Az infrastrukturális feltételek javítása, létrehozása területén pályázati, támogatási lehetőségeket kerestünk, kezdeményezéseket tettünk a fenntartó felé feltételeink javítása érdekében. Az oktatás tartalmi területeinek fejlesztése érdekében korszerű pedagógiai, módszertani megoldásokat alkalmazunk, kulcskompetenciákat fejlesztő programokat használunk, különös hangsúlyt fordítunk a tanulókkal való egyéni bánásmód, differenciált foglalkozás módszertani megoldásaira. Tartalmas és előremutató együttműködési formákat kerestünk az iskola környezetével, társadalmi és szakmai szereplőkkel: szülőkkel, a fenntartóval, civil szervezetekkel, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítővel - Nevelési Tanácsadóval és egyéb partnerekkel a HH tanulók iskola sikerességének érdekében. Az előzőekben megfogalmazottak összefoglalásaként elkészítettük és beépítettük az iskolai munkába a „Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv"-et.

5. sz. melléklet Versenyeredmények a 2007/2008. tanévben Édes Anyanyelvünk nyelvhasználati verseny megyei fordulóján Baán Bettina, Gali Vivien és László Lívia indultak. Gali Vivien III. helyezést, László Lívia II. helyezést ért el és bejutott az országos döntőbe. Az országos versenyen Tanáruk: Almási Éva Az Apáczai Gimnázium által meghirdetett Természet-környezet-egészség c. megyei vetélkedőre Erostyák János, Kerner Mária, Zsupos Norbert, Szabó Jutta, Sárkány Evelyn nevezett. Eredményükről nincs információ. Tanáruk: Gosztomné Ivsics Eszter, Farkas Tamás A Carton Network pályázatán kategóriájában Metzing Eszter (9.B oszt.) I. helyezést ért el. Tanára: Molnár Tamás A Győrben rendezett XIII. Országos Bárdos Alice Hegedűverseny Mikola Levente nevezett, nem ért el eredményt. Tanára: Adorján Zsófia A Nyugat c. folyóirat 100 éves évfordulójára kiírt versmondó versenyen Bán Kitti indult, nem ért el eredményt. Tanára: Kövi Anita A Radnóti Versmondó Versenyre Szorre Szandra nevezett, nem ért el eredményt. Tanára: Kövi Anita A Gregus Kör Bővített Aprófauna országos pályázatán Tislerics Máté II. helyezést ért el. Tanárai: Rózsa Béla, Böszörményi István A Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kara által meghirdetett „Nézd új szemmel a világot!” c. pályázaton Poór Anna, Kempf Jolanda és Varga Edina nevezett. Poór Anna I. díjat ért el (valamint a legötletesebb pályázat címet is ő kapta). Tanárai: Vata Enikő, Gosztomné Ivsics Eszter OKTV matematika: Szatmári Áron dolgozatát továbbítottuk, az országos döntőben 22. helyezést ért el. művészettörténet: Ivanova Bianka, Bodor Blanka pályáztak, nem értek el eredményt.

Út a semmibe c. pályázat – a Pécs-Baranya Közbiztonsági Alapítvány és a Pécsi Rendőrkapitányság megyei pályázatán Kajcsa Dániel filmjével I. helyezést ért el. Tanárai: Gellér B. István, Rajnai Richárd Fejér Lipót Matematika Versenyen Szatmári Áron I. helyezést ért el. Tanára: Pelczer Lívia A Gordiusz Matematika Tesztversenyre 22 főt neveztünk. A megyei fordulón a szakközépiskolások versenyében: 10. évfolyam: Erostyák János I. helyezést ért el és tovább jutott az országos döntőbe. 11. évfolyam: Szatmári Áron II. helyezést ért el és tovább jutott az országos döntőbe 12. évfolyam: Tóth Emese II. helyezést ért el csapatban a 10. évfolyam csapata (Erostyák János, Remes Kristóf Bence és Vértesy Júlia) I. helyezést ért el. Tanáraik: Pelczer Lívia, Gosztomné Ivsics Eszter Az országos döntőben: a 10. évfolyamon Erostyák János 7. helyezést , a 11. évfolyamon Szatmári Áron 3. helyezést ért el. Tanáruk: Pelczer Lívia A Csekovszky Árpád Művelődési Ház által kiírt épített kerámia jellegű alkotások készítésére kiírt „itt születtem én..” c. pályázaton Teimel Cintia, Schuldei Edit készítettek munkát. Teimel Cintia II. helyezést ért el, Schuldeisz Edit dicséretet kapott. Tanáruk: Keményffyné Krawczun Halina A Concertino Prága nemzetközi zenei versenyen Kerner Mária a döntőbe jutott. Tanára: Szeléndi Zsuzsa A Torun-i Nemzetközi pályázaton Szemán Anna oklevelet kapott. Tanára: Keményffyné Krawczun Halina Az Implon József Helyesírási Versenyen az iskolai fordulóból Bán Réka, Szatmári Áron jutottak a megyei fordulóba, ahol nem értek el helyezést. Tanáruk: Rigóné Hódi Hajnalka Az Arany János Irodalmi Versenyre 8 fő írta meg az iskolai forduló dolgozatát. Tanáraik: Almási Éva, Kövi Anita, Rigóné Hódi Hajnalka Vértesy Júlia dolgozatát továbbítottuk és ő egyedüli szakközépiskolásként jutott a döntőbe, ahol III. helyezést ért el. Tanára: Almási Éva A X. Országos Kodály Zoltás Szolfézs-, Párosének- és Népdaléneklési Versenyen Debrecenben Bali Dániel, Szatmári Áron, Balla Boglárka, Somogyi Alexandra vettek részt. Tanáraik: Győrffy István, Harmat Katalin, Tóth Emília Szolfézs kategóriában Balla Boglárka II. helyezést ért el – tanára: Harmat Katalin Szatmári Áron III. helyezést ért el – tanára: Harmat Katalin

Somogyi Alexandra különdíjat kapott – tanára: Tóth Emília OKTV Vizuális Verseny Bognár Petra, Csibi Veronika, Ferenczi Barna, Kajcsa Dániel, Merész Máté, Molnár Tamás, Papp Nikolett, Reichart Edina, Zsupos Norbert indultak. A II. fordulóba jutott: Kajcsa Dániel, Molnár Tamás, Bognár Petra, Papp Nikolett Elért eredményük: Molnár Tamás 7. hely, Kajcsa Dániel 10. hely, Bognár Petra 16. hely, Papp Nikolett 19. hely. Tanáraik: Gellér B. István, Rózsa Béla, Bredács Alice, Fejős Miklós, Ernszt András, Kuti László A budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola által szervezett - II. Országos Brácsa és Nagybőgőversenyen Csizsova Csilla és Tóth Emese nevezett brácsából, nem értek el helyezést. Tanáruk: Murin Jaroszlav, Milbauer Krisztina A budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola által szervezett IV. Országos Zeneszerzésversenyre Balogh Máté és Szatmári Áron nevezett. Nem értek el helyezést. Tanáruk: Győrffy István Az I. Nemzetközi Ifjusági Rajztriennál Zakopane 2008 c. pályázatra Rékai Lilla, Rohmann Nóra küldtek munkát. Eredményükről nincs információ. Tanáraik: Horváth M. Zoltán, Keményffyné Krawczun Halina A Rotary Club Pécs díjazottjai 2008-ban Kerner Mária, Menyhei Ádám, Rékai Lilla, Baranyai Erika, Szűcs Dóra Ida, Horváth Bernadett. A Kazinczy Szép Magyar Beszéd Verseny megyei fordulóján Frankó Mónika II. helyezést ért el, így bejutott az országos döntőbe, ahol Kazinczy Érmet kapott. Orosz Mihály a megyei fordulón III. helyezést ért el. Tanáruk: Almási Éva A Szombathelyen rendezett XI. Országos Mintázásversenyen Kotormán Ábel III. helyezést ért el. Tanára: Rigó István A Székesfehérváron rendezett XVII. Országos Rajzversenyen Pető Katalin és Tislerics Máté nem értek el helyezést. Tanáraik: Böszörményi István, Ernszt András Zipernowsky Matematika Kupa 9. évfolyam Szorre Szandra, Bajnok Ádám, Tapolcsányi Katalin, Gyömrei Ágnes 10. évfolyam Bali Dániel, Erostyák János, Remes Kristóf Bence, Vértesy Júlia

Elért eredmény: 9. évfolyam Bajnok Ádám dicséret 10. évfolyam Erostyák János I. helyezés, Bali Dániel és Remes Kristóf Bence II. helyezés, Vértesy Júlia dicséret A 10. évfolyam csapata I. helyezés, iskolánk csapata II. helyezés Tanáraik: Pelczer Lívia, Gosztomné Ivsics Eszter

Versenyeredmények a 2008/2009. tanévben Az Édes Anyanyelvünk Nyelvhasználati Verseny megyei fordulójában Vértesy Júlia I. helyezést, László Lívia III. helyezést, Kerner Mária IV. helyezést ért el, az országos döntőben Vértesy Júlia különdíjat kapott, valamint az anyanyelvápolók Szövetségének különdíját is ő kapta. Tanáruk: Almási Éva A Kálmán Lajos Országos Népdaléneklési Versenyen Gelencsér Kinga az ezüst minősítés mellett elnyerte a KÓTA ezüst minősítését is. Tanára: Bontovics Jánosné Rába Mária A budapesti Pataky Művelődési Központ által kiírt országos „A mesék Birodalmában” című illusztrációs pályázaton Schuldeisz Edit aranydiplomát kapott. Tanára: OKTV művészettörténet versenyen Szemán Anna és Lukács Gábor vetten részt, mindketten bejutottak a II. fordulóba, ahol Lukács Gábor 34., Szemán Anna 43. helyet értek el, a döntöbe egyikük sem jutott be. Tanáruk: Styrna Katalin Az OKTV Rajz és Vizuáliskultúra Versenyre Bognár Petra, Mókos Tímea, Pécsek Gergő, Vidákovich Sámuel, Lövécs Tamás, Gász Orsolya, Papp Nikolett nevezett, Bognár Petra, Mókos Tímea, Pécsek Gergő, Vidákovich Sámuel jutottak a II. fordulóba. Mókos Tímea 8., Vidákovich Sámuel 7. helyezést értek el. Tanáraik: Bredács Alice, Rózsa Béla, Nagy Tamás, Gellér B. István, Dr. Pandur József, Fejős Miklós, Kuti László A Bécsy Tamás Regionális Versmondó Versenyen Huszár Anetta I. helyezést, Zsoldos Krisztián II. helyezést értek el. Tanáraik: Almási Éva, Kövi Anita Az Országos Péchy Blanka Emlékversenyen iskolánk csapata (Erostyák János, Kanyar Adrienn, Tóth Eszter, Vértesy Júlia) I. helyezést értek el. A Kodály Hét – olasz nyelvi regionális versenyen Karvai Noémi – társalgás kategóriában I. helyezést ért el. Tanára: Zaharia Zita

A Fejér Lipót Megyei Matematikaversenyen a 11. évfolyamos szakközépiskolások közül Erostyák János I. díjat, Bali Dániel III. díjat kapott A 11. évfolyamosok csapatversenyében iskolánk csapata II. helyezést ért el (Erostyák János, Bali Dániel, Remes Kristóf Bence, Sárkány Evelyn). A 12. évfolyamosok között Szatmári Áron II. helyezést ért el. Tanáraik: Pelczer Lívia, Gosztomné Ivsics Eszter Az Implom József Helyesírási Verseny megyei fordulójában Tóth Csenge Tímea és Gyömrei Ágnes vettek részt, Gyömrei Ágnes bejutott az országos döntőbe, ahol nem ért el helyezést. Tanáruk: Kövi Anita A Babits Gimnázium által szervezett Baranya Megyei Irodalmi Versenyen 1. csapat: Szabó Jutta, Várkonyi Dóra, Molnár Boglárka 2. csapat: Szatmári Áron, Balogh Máté, Vilmos Eszter (ANK) Az 1. csapat 5. helyezést ért el egyedüli szakközépiskolás csapat ként. Tanáruk: Kövi Anita A Kazinczy Szép Magyar Beszéd Verseny megyei fordulóján Szőke Szilvia, Lendvay Zsóka, Csernák Enikő, Kiss Ágnes vettek részt. Az elért eredmény Alapján Lendvay Zsóka bejutott az országos döntőbe, ahol nem ért el eredményt, Szőke Szilvia III. helyezést ért el. Tanáruk: Almási Éva, Hermanné Lajber Marietta A Veszprémben megrendezett Országos Fagott Versenyen Ujfalusi Ivett és Palásti Gergő III. helyezést ért el. (A zsűri I. díjat nem adott ki.) Tanáruk: Herpay Ágnes A Gordiusz Matematika Teszt Verseny megyei fordulójára iskolánkból 25 fő jelentkezett. Elért eredmények a szakközépiskolások között: 9. évfolyam: Szigmond Attila I. helyezés, Blatt Dominika II. helyezés csapatban a 9. évfolyamosok I. helyezés (Blatt Dominika, Gyimesi Bálint, Szigmond Attila) 11. évfolyam: Erostyák János I. helyezés és tovább jutott az országos döntőbe, Vértesy Júlia IV. helyezés csapatban: a 11. évfolyamosok I. helyezés (Erostyák János, Bali Dániel, Vértesy Júlia) 12. évfolyam: Szatmári Áron I. helyezés és tovább jutott az országos döntőbe. Az országos döntőben a szakközépiskolások kategóriájában Erostyák János IV. helyezést ért el, szatmári Áron IV. helyezést ért el. Tanáruk: Pelczer Lívia Az OM és a Magyar Írószövetség által meghirdetett IX. Országos József Attila-Radnóti Miklós Vers-, Prózamondó és Énekelt vers Verseny megyei fordulóján a II. A csapata: Kerner Mária (fuvola, a versek megzenésítője), Bodó Vivien (ének), Tóth Eszter (hegedű), Vértesy Júlia (zongora) bejutott az országos döntőbe, ahol iskolánk csapata a zsűri különdíját kapta. Tanáraik: Almási Éva, Hanyeczné Tillai Tímea A Rotary Club díjazottjai Meérsz Máté - tanára: Nyári Zsolt

Seemann Brigitta Rieberger Anita Járemkó Sándor Jeszenői Emese

- tanára: Somogyi Klára - tanára: Rónay Márta - tanára: Kothencz Melinda, Laduver Mihály - tanára: Adorján Zsófia

A Magyar Táncművészek Szövetsége által adományozott „Az évad legjobb végzős növendéke” díjat Holoda Péternek ítélték oda, „A táncoktatásért és tánctudományért” díjat Rónay Márta balettmester kapta. I. Esély a Művészetre Táncfesztiválon (országos verseny) szóló kategóriában: I. díj és különdíj Domoszlai Edit II. díj Vasas Erika III. díj Rieberger Anita duettben: I. díj Hamucska Szófia, Stickel Franciska II. díj Baranyai Erika, Nagy Eszter csapatban: II. díj a 12. évfolyamosok balettmestereik: Uhrik Dóra, Rónay Márta, Dr. Révészné Kovács Zsuzsa, Lovas Pál A XX. Országos Diákszínjátszó Fesztiválon az iskola 11.C és 12.C osztályos tanulóinak előadása a Pillanatok egy bolygóról c. előadás bronz minősítést kapott. Tanáruk: Bagossy László A VII. Nemzetközi Rézfúvós Versenyen Brnoban Bencze Csaba I. helyezést ért el. Tanárai: Barkóczi László, Milbauer Krisztina A Művészeti Szakközépiskolák Országos Mintázásversenyén Kotormán Ábel különdíjat kapott. Tanárai: Rigó István, Nyári Zsolt

6. sz. melléklet Elégedettségi kérdőívek:

Tisztelt Szülő!

FELMÉRÉS A SZÜLŐK KÖRÉBEN 1.

Elegendő információval rendelkezik-e munkánkról? igen nem Ha nem, miben látja az okát? …………………………………………………………………………………………………………..

Szeretnénk megismerni véleményét arról, milyen mértékben elégedett iskolánkkal és milyen változtatásokat javasol annak érdekében, hogy munkánk jobb legyen. Kérjük, az alábbi kérdések megválaszolásával legyen a segítségünkre, és a kérdőívet 2009. augusztus 20-ig szíveskedjen visszaküldeni az iskola titkárságára.

…………………………………………………………………………………………………………..

Köszönjük segítségét. 2.

Kapcsolattartásunk különböző formáit megfelelőnek tartja-e? igen nem Ha nem, miben javasolna változtatást? ………………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………………..


3.

Az iskolával kapcsolatos jelenlegi tapasztalatai milyen mértékben egyeznek meg az előzetes információival? teljes mértékben részben egyáltalán nem nem voltak információim Ha csak részben, vagy nem miben tapasztal mást? ………………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………………..

4.

Milyennek ítéli meg pedagógiai programunkat? nagyon jónak jónak elfogadhatónak nem ismerem szeretném részletesebben megismerni

5.

Véleménye szerint iskolánk milyen mértékben segíti gyermeke személyiségének fejlődését? jelentős mértékben bizonyos területeken jelentősen csak kis mértékben tapasztalom a hatását nem tapasztalható az iskola hatása

6.

Véleménye szerint iskolánk milyen mértékben tud segítséget nyújtani gyermeke problémáinak megoldásában? jelentős mértékben bizonyos területeken jelentősen segítségnyújtás alig tapasztalható nem tapasztalható ilyen tevékenység az iskola részéről

7.

Milyennek ítéli meg az iskola tárgyi feltételeit?

nagyon jó

jó

megfelelő

gyenge

rossz

nagyon jó

jó

megfelelő

gyenge

rossz

nagyon jó

jó

megfelelő

gyenge

rossz

az osztálytermek tisztasága az osztálytermek, műhelyek, gyakorlótermek felszereltsége informatikai ellátottság a testnevelés feltételei 8.

Hogyan ítéli meg az iskolai rendezvények színvonalát? tanévnyitó, tanévzáró, szalagavató, ballagás osztálykirándulások szakmai tanulmányutak versenyek

9.

Milyennek ítéli meg az iskola közismereti képzését? az értékelés az eredményesség az érettségi felkészítés a verseny felkészítés

nem tudom megítélni

10. Milyennek ítéli meg az érettségi vizsgára való felkészítést?

nagyon jó

jó

megfelelő

gyenge

rossz


nagyon jó

jó

megfelelő

gyenge

rossz


a tájékoztatás mennyisége az eredményesség a kötelező vizsgatárgyak oktatása a választható vizsgatárgyak oktatása az emelt szintű felkészítés minősége 11. Milyennek ítéli meg az iskola szakmai képzését? az értékelés az eredményesség a verseny felkészítés szakmai programok (kurzusok, előadások, hangversenyek, kiállítások,alkotó táborok) 12. Kellően sokrétűnek tartja a szakmai képzésünket? igen nem Ha nem, miben javasolna változtatást? ………………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………………..

13. Jónak tartja-e a kiemelkedő tanulók elismerését? igen

nem igen

14. Véleménye szerint felkészíti-e az iskola a növendéket… ...a szakirányú továbbtanulásra? ...a nem szakirányú továbbtanulásra? ...a munkába állásra?

15.

Ha most állna pályaválasztás előtt gyermeke, támogatná-e elképzelését, hogy a mi iskolába jelentkezzen? igen nem

16. Milyen területeken vár változást tőlünk? több ismeretre van szüksége gyermekemnek szeretném, ha a képességeinek fejlesztésére fordítanának több figyelmet korszerűbb ismeretekre lenne szüksége a növendékeknek az iskola körülményeinek, feltételeinek javítását várom a pedagógusok módszertani felkészültségét lenne jó fejleszteni a pedagógiai értékelés, osztályozás megoldásait változtatnám ………………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………………..

17. Sorolja fel, milyen értékek közvetítését, átadását tapasztalta az iskola részéről!

nem


………………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………………..

18. Milyen problémákat gyengeségeket tapasztal munkánkban? ………………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………………..

Köszönjük, hogy segítette munkánkat.

a 2008/2009. évi szülői elégedettségi kérdőívek összegzése

Szülői kérdőivek 1. Elegendő információval rendelkezik-e a munkánkról? igen nem 28 2 nagy távolság miatt távolság, kevés a kapcsolat

2. Kapcsolattartásunk különböző formáit megfelelőnek tartja-e? igen nem 26 5 távolság kevés a közvetlen tanár-diák-szülő találkozási lehetőség

Ha probléma adódik rögtöni e-mail-os telefonos kapcsolatot és az osztályozatok havonként elküldését e-mailbe pl. sms. szolgáltatást vagy interner azonnali értesítés lenne jó, ha probléma adódik

3. Az iskolával kapcsolatos jelenlegi tapasztalatai milyen mértékben egyeznek meg az előzetes információval? teljes mértékben 23 részben 7 egyáltalán nem 1 nem voltak információim 1 ha csak részben, vagy nem miben tapasztal mást? Információhiány Rugalmasabb kapcsolattartás, mint amire számítottam Sokkal jobb tapasztalataim vannak mint számítotam rá.

4. Milyennek ítéli meg pedagógiai programunkat? nagyon jónak jónak elfogadhatónak nem ismerem szeretném részletesebben megism.

12 16 1 3

5. Véleménye szerint iskolánk milyen mértékben segíti gyermeke személyiségének fejlődését? jelentős mértékben 20 bizonyos területeken jellemzően 11 csak kis mértékben tapasztalom a hatását nem tapasztalható az iskola hatása 6. Véleménye szeirnt iskolánk milyen mértékben tud segítséget nyújtani gyermeke problémáinak megoldásában? jelentős mértékben 14 bizonyos területeken jellemzően 16 segítségnyújtás alig tapasztalható nem tapasztalható ilyen tevékenység az iskola részéről 7. Milyennek ítéli meg az iskola tárgyi feltételeit? nagyon jó az osztálytermek tisztasága az osztálytermek, műhelyek tisztasága informatikai ellátottság a testnevelés feltételei

jó 4 6 7 3

megfelelő 18 18 18 16

gyenge 7 3 2 5

rossz 1 1

8. Hogyan ítéli meg az iskolai rendezvények színvonalát?

tanévnyitó, tanévzáró osztálykirándulások szakmai tanulmányutak versenyek

nagyon jó jó 17 12 9 7


gyenge 1 2 1 3

rossz

1

9. Milyennek ítéli meg az iskola közismereti képzését? nagyon jó az értékelés az eredményesség az érettségi felkészítés a verseny felkészítés

jó 5 3 8 7


rossz

nem tudom megitélni

gyenge

rossz


gyenge

rossz


gyenge 4 7 5 3

1 1

10. Milyennek ítéli meg az érettségi vizsgára való felkészítést? nagyon jó a téjékoztatás mennyisége az eredményesség a kötelező vizsgatárgyak oktatása a választható vizsgatárgyak oktatása az emelt szintű felkészítés minősége

jó 5 3 6 9 4

megfelelő 9 11 8 6 4

3 2 2 1 3

11. Milyennek ítéli meg az iskola szakmai képzését?

az értékelés az eredmnyesség a verseny felkészítés szakmai programok 12. Kellően sokrétűnek tartja a szakmai képzésünket?

nagyon jó jó 16 16 8 19


1 2 1

1

igen 29 nem 1 Alapszakon betekintést biztosíthatnának a diákoknak és utána választhatnának a különböző képzőművészeti szakok közül vagy szakkörök keretében ismerkedhetnének meg a többi szak alapjaival Mihez viszonyítsunk? 13. Jónak tartja-e a kiemelkedő tanulók elismerését? igen nem nem tudom

26 1

14. Véleménye szerint felkészíti-e az iskola a növendéket:

a szakirányú továbbtanulásra a nem szakirányú továbbtanulásra a munkábaállásra

igen 25 18 15

nem


1

6 13 15

15. Ha most állna pályaválasztás előtt gyermeke, támogatná-e elképzelését,hogy a mi iskolánkba jelentkezzen? igen 28 nem nem biztos 16. Milyen területeken vár változást tőlünk? több ismeretre vam szüksége gyermekemnek szeretném, ha a képességeinek fejlesztésére fordítanának több figyelmet korszerűbb ismeretekre lenne szüksége a növendékeknek az iskola körülményeinek, feltételeinek javítását várom a pedagógusok módszertani felkészültségét lenne jó fejleszteni a pedagógiai értékelés, osztályozás megoldásait változtatnám Az eltelt 1 év kevés ahhoz, hogy ezt felmérjem, jelenleg megelégedéssel vagyunk. A könyvtárhasználat során több számítógépre lenne szükség. Osztályonként legalább egy zárható szekrény kellene.

2 11 1 12 4

17. Sorolja fel, milyen értékek közvetítését, átadását tapasztalta az iskola részéről? Kiemelkedő szakmai tudásra az értékelést Művészeti élmény biztosítása (színház, kiállítás látogatás, koncertek) Felelősségvállalás, másokra való odafigyelés Segítőkészség, személyiségfejlődés elősegítése, becsületesség, önzetlenség, és még sorolhatnám a csupa jóságokat. Mindennel elégedettek vagyunk Sok színházi előadás megtekintése. Szakmai tanárok és jópár pedagógus észreveszi és sokat segít a gyerekek problémáinak megoldásában. Szakmai fejlesztés, emberiesség, családiasság, öszinteség Családias jelleg Empátia, segítőkészség A különböző személyiségű és tehetségű gyerekek elfogadását, segítését. Motívációsegítés, készségfejlesztés, következetesség az elvárosokkal szemben

Művészetek hagyománya, szeretete, ismerete Személiységfejlesztést, tanárok részéről maximális segítőkészséget Nem tudom Kreativitás, alkotókedv, ön- és társismeret, kölcsönös tisztelet Tisztelet a másik iránt, annak elismerése. Segítőkészség, határozottság Személyiségét pozitívan tudta befolyásolni az iskola, elsősorban a kiváló osztályfőnök Személyiségfejlesztés, rendszeres munkára nevelés Nem tudom felsorolni, örülök, hogy művészetis diák a gyermekem Kreativítás, művészi gondokodásmód, kultúra iránti fogékonyság Szakmai Növendékhangversenyek rendszeressége, kiállítások

18. Milyen problémákat, gyengeségeket tapasztal munkánkban? Művészeti területen teljesen elégedett vagyok, közismereti területen egyrészt szabottabb oktatást és értékelést várnék el, bár más iskolákban tapasztaltakhoz képest az Önök iskolája ETALON! Csak gratulálni tudok és elismerni az Önök munkáját és hivatástudatát. Büszke vagyok a gyermekemre és arra, hogy a Pécsi Művészeti Gimnázium és SZKI tanulója lehet! Ez alatt az 1 év alatt nem tapasztaltam hiányosságot. Azegyes tagozatok együttműködése ösztönzőleg hatna a gyerkekre (társművészetek megismerése, inspiráció, stb.). Gyermekem kapcsán nem tapasztaltam ilyen jellegű dolgokat. Későn értesülünk a jegyekről, ezért kellene valamilyen megoldást találni. A szülő rendszeres értesítését az osztályzatokról, az ellenőrző használata nem elegendő! A kisfüzetbe beírt osztályzatok kerüljenek be időbe a naplóba, ellenőrzőbe. Ha van olyan tanuló, aki nem odavaló, azt tegyék ki! Ennyire köt a létszám?

Kérdőív az iskola tanulói számára Kedves Tanítványom! Kérem a segítségedet, együttműködésedet ahhoz, hogy az iskola munkáját minél sokoldalúbban tudjuk értékelni. Fontos lenne számomra, hogy az alábbi kérdésekre válaszolj, véleményedet, tapasztalataidat szeretném megismerni. Kérem, hogy a kitöltött kérdőívet 2009. augusztus 20-ig juttasd vissza az iskola titkárságára, mert a kiértékelést a tanév megkezdéséig szeretném elvégezni. A kérdőív kitöltése önkéntes, a nevedet nem kell feltüntetni a lapon.

Köszönettel: Pécs, 2009. június 17. Fükéné Walter Mária igazgató

I.

Hogyan értékeled az iskolában eltöltött időt az alábbi megállapítások szerint? Tegyél X jelet abba a négyzetbe, amelyet a legmegfelelőbbnek tartasz!

1.

A tanárok nagy szakmai tudással segítenek a tanulmányaimban. Teljesen igaz □□□ ̦ ̦ egyáltalán nem igaz

2.

Az iskolában olyan tudásra teszek szert, amelyet hasznosítani tudok. Teljesen igaz □□□ ̦ ̦ egyáltalán nem igaz

3.

A tanítás színvonalát jónak tartom Teljesen igaz □□□ ̦ ̦

egyáltalán nem igaz

4.

A tanítási órák érdekesek és sokszínűek. Teljesen igaz □□□ ̦ ̦ egyáltalán nem igaz

5.

A tanáraim változatos módszereket használnak a tanítás során. Teljesen igaz □□□ ̦ ̦ egyáltalán nem igaz

6.

A tanáraim a közös munka során számítanak az együttműködésemre. Teljesen igaz □□□ ̦ ̦ egyáltalán nem igaz

7.

A tanáraim partnernek tekintenek a tanítás-tanulás folyamatában. Teljesen igaz □□□ ̦ ̦ egyáltalán nem igaz

8.

A tanáraim elegendő szabadságot biztosítanak számomra ahhoz, hogy önálló legyek. Teljesen igaz □□□ ̦ ̦ egyáltalán nem igaz

II. 1.

Értékeld a munkát a következő kérdések megválaszolásával! Húzd alá a leginkább megfelelő megállapítást! Amikor nem értek valamit, segítséget kérhetek a tanáraimtól. mindig

2.

néha

soha

A tanáraim tudják, hogy milyen problémáim vannak a feladatok megoldása során. mindig

3.

majdnem mindig

majdnem mindig

néha

soha

Tudom a miértjét minden egyes tevékenységnek, amit az órán csinálok. mindig

majdnem mindig

néha

soha

III.

Hogyan értékeled az iskola hatását az alábbi területeken? Tegyél x-et a megfelelő négyzetbe!

Tudásszint * ̦ nagyon magas ̦ magas ̦ alacsony ̦ nagyon alacsony * ** *** IV.

Közösségi kompetencia*** ̦ nagyon magas ̦ magas ̦ alacsony ̦ nagyon alacsony

Az iskola teljes képzését figyelembe véve Személyes kompetencia: autonóm, önálló, erőteljes személyiséggé válás, felelősségvállalás, döntésképesség …. Közösségi kompetencia: együttműködés másokkal, másokra való figyelés, másság elfogadása. együttérzés képessége Határozd meg, melyek azok a tényezők, amelyek segítik, és melyek azok, amelyek akadályozzák a tanulást! Írd be ezeket a tényezőket az alábbi helyekre!

Azok a dolgok, amelyek segítik a tanulást

V.

Személyes kompetencia** ̦ nagyon magas ̦ magas ̦ alacsony ̦ nagyon alacsony

Azok a dolgok, amelyek akadályozzák a tanulást

Véleményed szerint: milyen körülmények, feltételek lehetnek fontosak számodra az iskolai munka minőségének javítása szempontjából? Sorold fel ezeket a tényezőket: …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… Köszönöm a segítségedet.


A tanulói kérdőívek összegzése

I.

Hogyan értékeled az iskolában eltöltött időt az alábbi megállapítások szerint? Tegyél X jelet abba négyzetbe, amelyet a legmegfelelőbbnek tartasz!

1. A tanárok nagy szakmai tudással segítenek a tanulmányaimban. Teljesen igaz egyáltalán nem igaz 15 9 1 2 2. Az iskolában olyan tudásra teszek szert, amelyet hasznosítani tudok. Teljesen igaz egyáltalán nem igaz 17 5 2 1 2 3. A tanítás színvonalát jónak tartom. Teljesen igaz egyáltalán nem igaz 14 7 1 4 1 4. A tanítási órák érdekesek és sokszínűek. Teljesen igaz egyáltalán nem igaz 4 12 6 4 1

5. A tanáraim változatos módszereket használnak a tanítás során. Teljesen igaz egyáltalán nem igaz 1 4 11 5 3 3 6. A tanáraim a közös munka során számítanak az együttműködésemre. Teljesen igaz egyáltalán nem igaz 1 13 3 5 1 3 7. A tanáraim partnernek tekintenek a tanítás-tanulás folyamatában. Teljesen igaz egyáltalán nem igaz 5 12 5 3 2

8. A tanáraim elegendő szabadságot biztosítanak számomra ahhoz, hogy önálló legyek. Teljesen igaz egyáltalán nem igaz 1 részben igen 1 8 9 5 2 1 II.

Értékeld a munkát a következő kérdések megválaszolásával!

1. Amikor nem értek valamit, segítséget kérhetek a tanáraimtól. mindig

13

majdnem mindig 11

néha

3

soha 2. A tanáraim tudják, hogy milyen problémáim vannak a feladatok megoldása során. mindig

6

majdnem mindig 14 néha

7

soha 3. Tudom a miértjét minden egyes tevékenységnek, amit az órán csinálok. mindig 6 majdnem mindig 15 néha

6

soha III.

Hogyan értékeled az iskola hatását az alábbi területeken?

Tudásszint* nagyon magas magas alacsony nagyon alacsony

8 18 1

Személyes kompetencia** nagyon magas magas alacsony nagyon alacsony

8 17 2

Közösségi kompetencia*** nagyon magas magas alacsony nagyon alacsony

10 12 4 1

* ** ***

IV.

az iskola teljes képzését figyelembe véve személyes kompetencia: autonóm, önálló, erőteljes személyiségé válás, felelősségvállalás, közösségi kompetencia: együttműködés másokkal, másokra való figyelés, másság elfogadása, együttérzés képessége

döntésképesség

Határozd meg, melyek azok a tényezők, amelyek segítik, és melyek azok, amelyek akadályozzák a tanulást! Írd be ezeket a tényezőket az alábbi helyekre!

Azok a dolgok, amelyek segítik a tanulást: Tanárok sokszínűsége, segítségnyújtás, az egyénekben gondolkodás, egyéniségfejlődés segítése. Órai csend. Könyvtár, különórák, több terem, ahol lehet tanulni, gyakorolni (de hát kevés a terem). Felkészültség, szorgalom, segítőkész emberek, tanárok, tanulószoba. Odafigyelés, elszántság, érdeklődés. Érdekes tanóra. Projektor, beszélgetés. Hangos olvasás, vetítés, humor. Könyvek, füzetek, órai korrepetálás, memorizálás, jegyzetelés, kávé. Korrepetálások, könyvtár használata, szakmai tanárok. Könyvtár. Érdekes feladatok, kedves, de határozott tanár/nő, könnyen értelmezhető vázlatok, a miértek megválaszolása, csendes, nyugodt környezet. Családias jelleg. Tanárok szakmai felkészültsége, tárgyi eszközök biztosítása, közösségi kompetencia. Tanárok jól felkészültek, kollégiumi nevelőtanári kollégiumi diákok közössége. Képek, ábrák, filmek, vizuális dolgok, korrepetálások. Internet, korrepetálás. Nyugodt körülmények, jó órabeosztás, megfelelő tantermek. Csend, együttműködés, határozott munkaerő a diákok és a tanárok részéről.

Érdeklődést. Fogalmazzák meg az adott témát a tanárok. Azok a dolgok, amelyek akadályozzák a tanulást: Olyan tanárok, akik nem segítenek, akik nem az egyént, az egyéniséget látják másokban. Ha a tanár állandóan rosszkedvű és rajtunk tölti ki a dühét. Ha a tanárnak nem sikerül fegyelmet tartani. A tanárok nem mindig mondják meg az értékelésüket, diákok, akiknek semmi keresnivalójuk a művészetiben, a tanárok félvállról veszik a dolgokat párszor, és sokszor tudnak olyan lenéző és önteltek leni, mint a diákok. Idő, időbeosztás, kimerültség, kollégium. Fegyelmezetlenség, lustaság. Lustaság. Diktálás. Skatulyázás, figyelmetlenség a tanár részéről. Közösség, segítőkész tanárok. Fáradtság, kimerültség, áramszünet, konditerem. Hangoskodás. Az osztály magatartása. Monoton diktálás, ingerlékeny és hangos tanár-diák beszélgetések, nem megfelelő eszközök hiánya, izgulás a dolgozat, jegy miatt, amit a tanárnő csak óra végén hajlandó kiosztani. Lakóhelytől való távolság. Figyelmetlenség, fegyelmezetlenség, magas óraszám. Jellemtelen osztálytársak. Magas osztálylétszám, rendzavaró osztálytársak. Teremhiány. Kollégium zsúfoltsága. Egyes emberek viselkedése, rossz időbeosztás, iskola szabályai. V.

Véleményed szerint: milyen körülmények, feltételek lehetnek fontosak számodra az iskolai munka minőségének javítása szempontjából? Sorold fel ezeket a tényezők: A rajzórák lehetnének kicsit sokszínűbbek, hangulatosabbak. Nekem minden jelenleg adott feltétel megfelelő, a munkám minőségét abszolút alátámasztják.

Több termet kellene építeni. Több gyakorlási lehetőség. Tanulmányi középiskolai alapkövetelmények szerinti haladás, főként: MATEK! Érthetőbb, részletesebb felvilágosítás az adott anyaggal kapcsolatban. Tágasabb szaktanterem. Sok gyakorlás, ismétlés. Tisztaság, alaposabb magyarázás, sok ismétlés. A szünetekben való iskolából történő kimenetelek fontosak azok számára, akik betöltötték a 18. életévüket! Meg vagyok elégedve az iskola körülményeivel. Több terem, több zongora ezekbe a termekbe. Tárgyi eszközök, tanárok empátiája. A tanárok és tanulni akaró diákok is könnyebben végeznék a munkájukat, ha szigorúbban büntetnék az arra érdemes tanulókat. Egyes tanárok rossz közérzetet képeznek a diákok körébe. A kijárási tilalom beszüntetése.

Az iskolai minőségirányítási program végrehajtásának értékelése

Recommend Documents