III. VEZETŐI program... 2

Tartalomjegyzék III. VEZETŐI program ............................................................................................................ 2 Törvények........................................................................................................................................... 2 Az iskola szervezeti struktúrája és a vezetői stílus ............................................................. 4 Az intézmény vezetősége .........................................................................................................................5 Az osztályfőnökök munkájának kiegészítése ..................................................................................6 A munkaközösségek szerepének átalakítása...................................................................................6 A nevelőtestület által végzett pedagógiai munkát segítő intézkedési tervezet.................6 Gazdálkodás ..................................................................................................................................................8 A nem pedagógus munkakörben dolgozók szerepe az intézmény életében .............. 9 Környezeti változtatások: .......................................................................................................... 11 A diáksággal mint az iskolai élet legfontosabb szereplőivel kapcsolatos gondolatok....................................................................................................................................... 12 Hátrányos helyzetűek kezelése, drogprevenció, agresszió .................................................... 12 Továbbtanulás, elhelyezkedési esélyek, nyomkövetés ............................................................ 13 Kollégium ......................................................................................................................................... 13 A szakmai oktatás ......................................................................................................................... 14 Felnőttoktatás, felnőttképzés .............................................................................................................. 15 Iskolamarketing ............................................................................................................................ 15 Az iskola mint szolgá ltató inté zmé ny jellemzoi .......................................................................... 16 Mérés, értékelés ............................................................................................................................ 18

I.

Összegzés ....................................................................................................................... 20

Felhasznált irodalom: ........................................................................................................ 21

Tagintézmény-vezetői pályázat – Berta Ildikó Katalin 2016. április 11.

III. VEZETŐI program

„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)

A vezetői program elkészítéséhez figyelembe vettem a közoktatást és a szakképzést szabályozó hatályos jogszabályokat, a fenntartó rendelkezéseit és elvárásait, az iskola múltja során felhalmozott tapasztalatokat, nevelő-oktató tevékenységében kialakult hagyományait, értékeit; a pedagógus kollégák, az iskolahasználók elvárásait, érdekeit, az ellenőrzések, elemzések, mérések, helyzetelemzések értékeléseit és saját tapasztalataimat. A vezetői ciklusban nagyon fontosnak tartom az intézmény sorsát, ehhez szükségszerű annak szakszerű, törvényes működésének a megszervezése és az újraformálódó közoktatási, szakképzési rendszerbe való beillesztése. Vezetői tevékenységemben a PÁPAI SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma szakszerű és törvényes működésének megszervezését tekintem legfontosabb feladatomnak. Az intézményi munka megszervezésében, ellenőrzésében elsősorban az alábbi törvények, rendeletek szabályait érvényesítem: Törvények 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásrólés annak módosításait a 1995. évi LXXXV. törvény az 1995. évi CXXI. törvény és az 1996. évi LXII. törvény a 2. oldal


közoktatásról 1993. évi LXXVI. szakképzési törvény a szakképzésről szóló 2010. évi CLXXV. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXXVII. törvény, és annak módosítása 2012. évi LXXI. törvény a szakképzésről. 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről Kormányrendeletek 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

Miniszteri rendeletek 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

3. oldal


20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 34/2011. (VI. 24.) NEFMI rendelet 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 59/2013. (VIII.09) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról Az intézményi működés alapjának tekintem, működtetem és betartatom az iskola alapdokumentumait: az Alapító Okiratot, a Pedagógiai Programot, a Szervezeti és Működési Szabályzatot, a hozzá kapcsolódó szabályzatokat, a Házirendet, a tanév szervezéséhez kötődő dokumentumokat. Egyik legfontosabb feladatomnak tartom az iskolai nevelő-oktató munka megszervezését, érvényre juttatni a társadalmi környezet, az iskolafenntartó elvárásait. Az iskolavezetői pályázat készítéseközben a tantestület több munkacsoportjával főleg munkaközösség-vezetőkkel egyeztettem.Véleményüket meghallgattam, megfontoltam, majd azokat figyelembe véve alakítottam ki vezetői programomat. Leginkább hosszú távú célokat fogalmaztam meg, amelyeknek fontos része a minőség javítása megfelelő módszerek és eljárások alkalmazásával. Az iskola szervezeti struktúrája és a vezetői stílus A vezetői stílus helyzet és környezetfüggő kategória. Az egyensúlyteremtő képesség neves elemzők szerint is az egyik legfőbb vezetői kvalitás. Véleményem szerint az együttműködés lehet a kívánatos módszer az intézmény irányításában. A környezet hatással van a vezetési módszerekre. Azt gondolom, hogy ezt a hatást kiegyensúlyozott, érzelmi szélsőségektől mentes temperamentummal lehet jól

4. oldal


kezelni. Az iskola vezetésében beosztott-centrikus vezetési modellt valósítanék meg. Az iskolavezetést egyfajta csapatmunkának tekintem, ennek nagyon fontos eleme, hogy az egyes területeken önállóan dönthetnek a vezetőségi tagok, és felelősen segítik egymást a közös célok megvalósításában. Az intézmény vezetősége Tagjai:  az tagintézmény-vezető,  a tagintézmény-vezetőhelyettesek,  gyakorlati oktatásvezető  a gazdasági ügyintéző  a szakmai munkaközösségek vezetői Szeretném, ha a Közalkalmazotti Tanács mint érdekvédelmi szervezet ismét működőképessé válna, vezetőjét szeretném bevonni a kibővített iskolavezetésbe, továbbá kiegészíteném azt az Intézményi Tanácsba került nevelőtestületi taggal. Szeretném a kibővített vezetőségi üléseket a tanév kezdetén megállapított munkaprogram alapján, havonta egy alkalommal rendszeresen tartani. Az ülésre – napirendi ponttól függően – tanácskozási joggal meghívható a diákönkormányzat vezetője, a szülői munkaközösség képviselője, és az intézményi érdekképviseleti szervek képviselői, a fenntartó képviselője. Az iskola működtetésével kapcsolatos egyes tevékenységeket célfeladatként olyan munkatársakra bízom, akik bizonyították, hogy alkalmasak az iskolaélet egyes speciális feladatainak ellátására. A feladatok mellé a szükséges döntési jogot biztosítom, de természetesen ehhez felelősség is társul. Ilyen területek például:  a szakmai, érettségi és egyéb vizsgák operatív megszervezése

5. oldal


 az iskolai helyettesítések, az ügyelet kezelése és adminisztrálása  a hagyományok ápolásának, fejlesztésének kérdése (szalagavató, és egyéb hagyományos rendezvények megszervezése)  a versenyek szervezése, adminisztrálása  azelektronikus napló és az elektronikus ellenőrző felügyelete ezek bevezetése esetén Az osztályfőnökök munkájának kiegészítése Kezdeményezni fogom, hogy az eddigi általános feladataik mellett nagyobb szerepet

kapjanak

projektvezetőként

az

iskolai

tervező,

tevékenykedve

szervező

készítsék

munkában.

elő,

Egyfajta

bonyolítsák

le,

„menedzseljék” a négyéves képzési ciklust kidolgozott, összeállított terv alapján. A munkaközösségek szerepének átalakítása A munkaközösségek vezetőit az intézményvezető bízza meg, a munkaközösség tagjainak kezdeményezése alapján. Feladatukat munkaköri leírásuk tartalmazza. Kezdeményezem nagyobb, hatékonyabb szerepvállalásukat az iskolai képzési program megtervezésében, szervezésében, lebonyolításában, minősítésében. Elismert tanárok vezessék azokat, akik a gyakornoki rendszert is működtetik. A nevelőtestület által végzett pedagógiai munkát segítő intézkedési tervezet Egy iskola akkor működik igazán jól, akkor sikeres, ha abban olyan pedagógusok tanítanak, akik maguk is készek a folyamatos fejlődésre, az önképzésre, hisz felgyorsult világunkban csak így válhatnak a diákság számára követendő példává. Ezért segíteni próbálom őket abban, hogy minden ezzel kapcsolatos központi információt közzéteszek, megpróbálom motiválni őket, és ehhez mindenekelőtt jó példával járok elöl. Ehhez kapcsolódóan az iskolai életben is elengedhetetlenül fontosnak tartom a hatékony és folyamatos kommunikációt.

6. oldal


Fontos feladatnak jelölöm meg a vezetői információs rendszer kialakítását és annak hatékony működtetését is. Lehetőség szerint bevezetnémaz alábbiakat:  a beiskolázást elősegítő program (elektronikus jelentkezési rendszer)  az iskola létszám és személyes adatainak nyilvántartására vonatkozó program  a pedagógiai program, a beiskolázás adatai alapján a tantárgyfelosztás készítését segítő program (www.twinnet.hu)  órarendkészítő program, a tantárgyfelosztás-készítő alkalmazáson alapul  a helyettesítés készítését segítő program  az iskolai beléptető rendszer, késéseket regisztráló rendszer  elektronikus napló, elektronikus ellenőrző használata  félévi és év végi statisztikák készítésére vonatkozó program  szakmai gyakorlatok szervezését, adminisztrálását segítő program  Az iskola portál jellegű naprakész honlapja, amelyen keresztül az aktuális időpontokról, határidős feladatokról tájékozódhat az iskola bármelyik dolgozója.  A portál alapján „képújság”, amely a fontos híreket, megjegyzéseket, határidőket jelenítimeg az iskola épületében megfelelő helyeken. Külön lenne a tanárok számára a nevelői helyiségben, külön a tanulóifjúság számára pl. a félemeleti lépcsőfordulóban, ahol szinte minden diák megfordul napközben.  Előtérbe helyezném a távoktatási portál kialakítását pl. a Moodle rendszer segítségével.  Lehetőséget biztosítanék arra, hogy az iskola megfelelő információs területeire távoli hozzáféréssel is lehessen bejelentkezni. A fentebb említett lehetőségekhez természetesen megfelelő szoftverekkel kellene rendelkezni és a technikai infrastruktúrának kifejezetten jónak kell lennie.Ennek egy kis része már megvalósult az iskolában.

7. oldal


Azonban kiemelten fontos feladatnak tekintem, hogy minden kollégának lehetőség szerint legyen egy hordozható számítógépe, hiszen a fent említett elektronikus adminisztrációt ma már csak így lehet hatékonyan elvégezni. Akkor várható el igazán színvonalas munka az innovációra képes pedagógustól, ha a körülmények is biztosítottak. A hatékony nevelés – oktatás feltételeinek biztosítása  A közismereti oktatás eszközellátottságát bővíteni szeretném.  Ingyenes tananyagbázisokat szeretnék közkinccsé tenni.  E-learning, Moodle oktatási portál kialakítása, célszoftverek beszerzése  Az elkövetkező időszakban is kiemelkedő szerepet szánok az idegen nyelvek oktatásának. Az intézmény a Budapesti Gazdasági Főiskola akkreditált nyelvvizsgahelye, így továbbra is lehetőség van szakmai nyelvvizsgák szervezésére. Korszerű nyelvi labor és számítógépes eszközpark áll rendelkezésre az élményszerű nyelvtanuláshoz. Jól felkészült, önmagukat rendszeresen továbbképző kollégák adnak szilárd bázist az idegen nyelvek elsajátításához.  Az iskola jellegéből eredően a matematika “előkészítője” is lehet a szakmai tárgyaknak, így fontosnak tartom annak a csoportbontásban való oktatását.

Gazdálkodás Az iskola nem önálló költségvetési szerv, azonban minden lehetséges területen ésszerű takarékoskodást kell megvalósítani. Ugyanakkor ez nem mehet az oktatónevelő munka hatékonyságának rovására. Fontosnak tartom a bevételek növelését. Erre vonatkozóan az alábbi lehetőségeket látom:  A pályázatok folyamatos figyelése, és azokon való aktív részvétel  A partneri kapcsolatok erősítése és újak kialakítása kapcsán az iskola támogatása 8. oldal


 Az iskola erőforrásainak hasznosítása (tornaterem, informatikai központ stb.)  szakmai, kulturális és pedagógiai szolgáltatások nyújtása partnereink számára  a felnőttképzés volumenének növelése  Az Ifjú Közgazdász Alapítvány bevételeinek növelése  Az iskola ECDL vizsgaközpont. Hatékonyabban ki lehetne használni az “informatikai központot” az informatikai jellegű tanfolyami képzésekkel, akár

felnőttképzési

struktúrában

is.

Az

erőforrások

bérbeadása,

tanfolyamok szervezése is egyfajta bevételi forrás.

A nem pedagógus munkakörben dolgozók szerepe az intézmény életében Az iskola működése nem képzelhető el az oktatási-nevelési munkát segítő dolgozók nélkül. Az ő munkájuk kevésbé látványos, de ugyanolyan fontos, mint az iskolai élet előterében lévő szereplőié. A kölcsönös megbecsülést és tiszteletteljes magatartást tanúsítok és ezt elvárom a diákok és a pedagógus kollégáim részéről is. Az oktatást segítő dolgozók:  a titkárságon dolgozók  rendszergazda  könyvtáros

9. oldal


 technikai és konyhai személyzet, takarítók  az iskolai portaszolgálat  az egészségügyi szakszolgálat dolgozói: Az intézmény dokumentumaiban szerepel, s ezzel vállalta a többiekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését, oktatását.

1. ábra: Orliczki Edit Szakszolgálati és gyógypedagógiai referens előadása, 2015. március

A tanulási nehézség a tanulásban való átmeneti lemaradását jelenti, amikor a tanuló nem tesz eleget életkorának megfelelő szinten az iskolai teljesítményelvárásoknak és viselkedési normáknak, miközben pedig igyekszik megfelelni azoknak. Fontos, hogy ezek a gyerekek is beilleszkedjenek, társaikkal együtt tudjanak haladni, s későbbi pályaválasztásuk is sikeres legyen. Ennek megvalósulásához feltétele, hogy a velük kapcsolatba kerülő pedagógusok ismerjék és alkalmazzák azokat a módszereket, lehetőségeket, amelyek segítségével az SNI gyermekek integrált oktatása eredményes lehet. Az elmúlt két évtizedben a törvényi háttér folyamatos módosítása abba az irányba hatott, hogy a nevelés-oktatás folyamatában mérséklődjön az esélyegyenlőtlenség, és a kapcsolódó szervezetek együttműködésével teret nyerjenek az integrációs törekvések.

10. oldal


SNI-s és BTM-es tanulók száma SNI

BTM 22

19 16

19 16

15

16

11

2012/13-as tanév

2013/14-es tanév

2014/15-ös tanév

2015/16-os tanév

A beiskolázási adatok és a problémás gyerekek létszámadataiból jól látszik az a tendencia, hogy bár a tanulók teljes létszáma évről évre jelentősen csökken, ezzel szemben viszont a segítségre szoruló gyermekek száma nő. Ez a kettős hatás mutatja, hogy egyre súlyosbodó problémával kell szembenézni. Ezért kiemelt figyelemmel kell ezekkel a gyerekekkel foglalkozni. Terveim között szerepel egy koordinációs iroda létrehozása, amelynek munkatársai, a kollégáim az alábbi feladatokat látnák el szervezett formában:  a lelki, mentálhigiénés problémák szakszerű kezelése  a szabadidős tevékenységek szervezése és bonyolítása  pályaválasztási tanácsadás, karrierépítés  diákönkormányzat munkájának segítése Környezeti változtatások:  Az iskola épületének állagmegóvása  A fűtési rendszer korszerűsítése  A nyílászárók cseréjére vonatkozó program, pályázat figyelemmel kisérése  Kezdeményezem a nagyszerű tetőtér rendbetételét, és annak közösségi térként való hasznosítását.  Az informatikai központ helyiségeinek a rendbetétele, hiszen lassan az egyik gépterem aljzata beszakad. Hosszú távra tervezve a számítógépek élettartamát is meghosszabbítják, ha klimatizált helyiségben működnek.

11. oldal


 A 2015/16-os tanévtől kezdődően az iskola a törvény által előírt mind az 5 testnevelési órát bevette a „délelőtti” órarendbe. A diákoknak van 0., 7. és 8. órája is a tornateremben, illetve fél évig minden osztály hetente 1 órát egy kiürített tanteremben dolgozik. Ezeket a tantermi órákat a testnevelő kollégáim fantáziája teszi változatossá és hatékonnyá. Némi átalakítással (a mellette lévő tanteremmel egybenyitva) és anyagi ráfordítással egy jó minőségű „kis tornatermet” lehetne létrehozni. A nagyobb helyiség kialakításával és a rendszeresen (évente legalább egyszer) vásárolható modern, jó minőségű sporteszközökkel – az egyre népszerűbb TRX, dzsúdó szőnyegek vásárlásával - javulna az óra minősége, hatékonysága és megvalósulhatna az a cél, hogy diákjaink minél többet mozogjanak. A diáksággal mint az iskolai élet legfontosabb szereplőivel kapcsolatos gondolatok  A diákság körében egy diákmentori rendszert alakíttatnék ki, ennek célja az lenne, hogy az idősebb diákok a fiatalabb korosztály problémáinak megoldásában segíthetnének.  Jó ötletnek gondolom a diákok részvételét a felügyeleti rendszerben, így ők is felelősséggel tartoznának a közös értékekért. Ennek megvalósítása a folyosóügyeletben realizálódna, a tanári ügyelettel párhuzamosan a magasabb évfolyamba járó diákok aktív részvételével.  Továbbra is támogatnám az iskola részvételét különböző nemzetközi együttműködési programokban. A nemzetközi kapcsolatok, más országok, más hagyományok és szokások megismerése a gyerekek életét is színesebbé tehetik. Ebben a kérdéskörben az a véleményem, hogy minél több pedagógus vegyen részt a nyelvszakosok mellett a pályázatokban. Hátrányos helyzetűek kezelése, drogprevenció, agresszió Az SNI és BTMN kategóriákra vonatkozó jogi szabályok nagyon gyorsan változtak az elmúlt években, amely összekapcsolódott az oktatáspolitika integrációs törekvéseivel, a szegénységből fakadó egyenlőtlenségek és hátrányok csökkentésére irányuló elképzelésekkel. 12. oldal


Tapasztalat szerint sajnos egyre több a részképesség zavarral, tanulási nehézséggel küzdő tanuló. A pedagógusok többsége nincs igazán felkészülve az ilyen tanulók problémáinak kezelésére. A fejlesztő pedagógusok a mindennapok gyakorlatában a „híd” szerepét töltik be a többségi pedagógusok és a speciális végzettségű szakemberek, gyógypedagógusok között. Ezért fontosnak tartom, hogy kollégáimat ösztönözzem arra, hogy minél többen válhassanak fejlesztő pedagógussá.A fejlesztő pedagógusok a mindennapok gyakorlatában a „híd” szerepét töltik be a többségi pedagógusok és a speciális végzettségű szakemberek, gyógypedagógusok között. Az SNI tanulók integrált oktatását akkor tudja hatékonyan megvalósítani az iskola, ha programjában kiemelt helyet kap a differenciált nevelés, a prevenció, amely személyre szabott fejlesztési tervekben valósul meg. Az iskolának, illetve a pedagógusnak nagy a szerepe abban, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek differenciált nevelésével csökkenteni tudja a hátrányokat, ezáltal közelíthetővé válik az esélyegyenlőség. Továbbtanulás, elhelyezkedési esélyek, nyomkövetés A korábbiakban már említett osztályfőnöki projektmunka egyik része a diákok felkészítése a továbbtanulásra, esetleg a munka világára, jövőjük figyelemmel kísérése. Ezt megfelelő előadók, partnerek felkeresésével segíteném, és természetesen támogatnám az ezirányú folyamatokat. Kollégium A Kollégium pedagógiai filozófiája olyan optimális feltételrendszer és családias légkör biztosítása, amely a vidéki diákok esélyegyenlőségét garantálja, és segíti középiskolai tanulmányaikat. Ezen irányelvek megvalósításának feltétele a folyamatos fejlesztés. A kollégium már jelenleg is kiváló tárgyi felszereltséggel rendelkezik. Olyan napirend kialakítását és programok szervezését támogatom, amelyekkel elősegíthető a diákok harmonikus és egészséges fejlődése, személyiségük kibontakozása.

13. oldal


A szakmai oktatás A Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma már több mint 75 éve Pápa és környéke térségének elismert középfokú oktatási intézménye, a kor és a piac aktuális igényeihez rugalmasan alkalmazkodó képzési hely. A Pedagógiai Programban a következőképpen hangzik a küldetésünk: „Olyan korszerű közismereti, idegen nyelvi, informatikai és szakmai tudást (elméleti alapokat és gyakorlati készségeket) kívánunk tanulóinknak nyújtani, melynek birtokában jó eséllyel tanulhatnak tovább a felsőoktatásban, illetve szakképesítés birtokában keresett szakemberként helyezkedhetnek el a munkaerőpiacon.” Éppen ezért különös figyelemnek kell öveznie a szakmai oktatást. A 2016/2017-es tanévtől a szakközépiskolák elnevezése szakgimnázium lesz. Az elnevezésen túl változik a törvényi szabályozás 1 is, amely előírja a kerettantervek változását is. Az új szabályozás alapján: „A szakképzési kerettantervet a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a szakgimnáziumokban a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon ágazatonként és szakképesítésenként a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati, valamint szakképesítésenként az érettségi vizsgát követő szakképzési évfolyamon a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati oktatásra adja ki. A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakgimnáziumokban a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához együttesen rendelkezésre álló időkeret legalább hatvan százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.” (26. § (3)) A konkrét kerettanterv jelen ideig még nem került nyilvánosságra. Így csak találgatni lehet, hogy melyik közismereti tantárgyat érinti, a szakmai tárgyak esetében milyen változás lesz. Hogyan alakul a szakmai érettségi?

12015.

évi LXVI. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló

2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról

14. oldal


Ebben a nehéz feladatban csak teljes együttműködéssel lehet a jó irányban továbbhaladni. Számítok a szakmai vezető munkájára és konszenzusra kell jutni a „szakmai” és a többi munkaközösség tagjaival is. Felnőttoktatás, felnőttképzés A versenyképes gazdaság képzett, a társadalmi változásokhoz és a munkaerőpiac új kihívásaihoz alkalmazkodni képes munkaerőt igényel. A képzettségnek meghatározó

szerepe

van

az

esélyek

kiegyenlítésében,

a

társadalmi

felemelkedésben. A felnőttkori tanulás célja, hogy a felnőttek eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába, sikeresek legyenek életük során, életvitel-minőségük javuljon. A felnőttoktatás egyik legfontosabb feladata a felzárkóztatás, a beilleszkedés, a munkaerőpiacról kikerülők készségeinek, képességeinek fejlesztése, az elhelyezkedési lehetőségek javítása.  Az iskola által végezhető minden szakképzési területre szeretném kiterjeszteni a felnőttképzést, OKJ-s illetve tanfolyami területen is. Elképzelésem szerint olyan komplex szolgáltatásokat is lehetne bevezetni, amelyek magukban foglalhatják az étkezést, az esetleges szálláshelyet a kollégium felhasználásával, a szükséges jegyzetek papír alapú vagy digitális biztosítását. A képzéshez szükség esetén külső partnereket is be lehet vonni. Iskolamarketing A beiskolázás sikere nagyrészt azon múlik, hogy minden területen magas szintű szakmai képzést kell nyújtani a diákok számára, és a kimutatható eredményeknek is ezt kell tükrözniük. A valóságban a szülők egy jelentős része hallomás után tájékozódik és eszerint választ iskolát. Éppen ezért különös figyelemmel kell lenni a virtuális világra, hiszen ott az információ a multimédiás eszközök segítségével, az egyes közösségi oldalakon történő megosztások útján pillanatokon belül elterjed a városban, az

15. oldal


országban is. Nekem és minden kollégám számára fontos tényező, hogy pozitív megjelenése legyen az intézménynek. Az iskola diákjait a virtuális felületeken is lehet befolyásolni. A marketing az iskolákban három szinten jelenhet meg: 1. Szemléleti

szint:

minden

szakmai

tevékenység

fogyasztó-

(tanuló/szülő-) orientált, tehát az elvárásoknak, igényeknek való megfelelést célozza az iskola tevékenysége. 2. Stratégiai szint: az iskola tevékenysége megalapozott, tudatosan tervezett tevékenység. 3. Operatív

szint:

az

iskola

szolgáltatásainak,

tevékenységének

fejlesztése, kommunikációs tevékenység.

Az iskola mint szolgáltató intézmény jellemzői Szolgáltatás jellemzői általában

Iskolai megfelelője

Heterogenitás

Az emberi tényező a tanár: szakmai tudás + személyiség befolyásoló hatása. A minőségbiztosítás, minőségpolitika csökkentheti a teljesítés ingadozását.

16. oldal


Nem fizikai jelleg

Az oktatás során kapunk képet a szolgáltatás minőségéről.

Romlékonyság

Adott pillanatban, a tanítási órán vehető igénybe a szolgáltatás. Nem megfelelő kihasználtság – kevés tanuló – a működésre hatással van.

Elválaszthatatlan

A tanár-tanuló egyidejű munkája szükséges, a tanuló érzékeli a nyújtott szolgáltatást (órai tananyag feldolgozása), és ennek tükrében értékeli. A menedzsment ellenőrzése, utólagos értékelése szükséges.

Az iskolákra általában elmondható, hogy folyamatosan nagy kihívás előtt állnak. Ahhoz, hogy életképesek maradjanak, a menedzselés eszközrendszeréből nem hiányozhat a piacközpontú szemlélet, az intézmények belső és külső környezetének a vizsgálata, az együttműködés, a marketing-tudat sem. Az iskolákkal szembeni igények és elvárások alaposan megváltoztak az elmúlt időszakban. Az iskolaválasztás a családi kerekasztal-megbeszélések kiemelt témájává vált. A társadalom egyre nagyobb nyilvánosságot, sőt beleszólást akar az intézmények működésével kapcsolatban. Kiderült, hogy a korábban egységesnek tűnő intézmények ma közel sem azonosak, a teljesítmények különbözőek. Az intézmények versenyben állnak egymással: folyik verseny a jó munkaerőért, a pályázati forrásokért, a támogatókért és szponzorokért, és természetesen a jobb tanulmányi eredményeket és sikereket felmutató diákokért. Emiatt felértékelődik a jobb kommunikáció, az intézmények tárgyi-technikai minősége, az iskolák által kibocsátott üzenetek szellemisége. Mindezek erősen marketing-orientáltságú területek. Mindezen ismeretek napi gyakorlatba való beültetésének természetessé kell válnia az iskolák számára.

17. oldal


Marketinges eszközök az iskolai életben:  Az iskolában kialakult arculatot még egységesebbé teszem.  A hagyományos megjelenés – újságok – mellett új virtuális közlési formákat vonok be, ezek:  internetes közösségi oldalak,  újszerű megjelenési formák (Facebook, YouTube)  Az

iskola

megjelenik

minden

fontosabb,

oktatással

foglalkozó

rendezvényen.  Támogatom diákjaink képzőművészeti, irodalmi, zenei megjelenését különböző városi és annál tágabb területi rendezvényeken.  Ingyenesen elérhető szakmai anyagokat készíttetek el az iskola diákjaival és tanáraival. Az anyagokat az interneten keresztül elérhetővé teszem.  Részt veszünk és szervezünk különböző szintű szakmai versenyeket. 

Továbbra is szeretném folytatni az iskolai marketing egyik leglátványosabb eseményét, az ún. „nyílt nap“ rendezvényt, ahová a potenciális diákok és szülők látogatnak el. Az esemény kiegészíthető különböző kiállítások szervezésével, ahol a diákok alkotásait lehet bemutatni.

 Stratégiai kapcsolatokat építek ki személyes megjelenéssel a város és

környéke általános iskoláival, a város különböző cégeivel.Erre ösztönzöm kollégiámat is.  Más középfokú intézménnyel szoros parneri kapcsolatot kezdeményezek.

Mérés, értékelés A mérés és értékelési rendszer elősegíti az iskola működésének objektív megítélését, és jobban hozzájárul a kollégák munkájának megfelelő elismeréséhez.

18. oldal


Az intézményi ellenőrzés, értékelés célja, hogy megismerhető legyen, hogy melyek az iskolai munka erősségei, hol találhatók hiányosságok, milyen irányban kell tovább haladni. Fontos

szempontnak

tartom,

hogyaz

iskolavezetés

konkrét

“teljesítménynormákat” fogalmazzon meg, így mindenki számára világos legyen, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelnie. A hatékony munkavégzés elengedhetetlen feltétele, hogy a mérési eredményekről a visszacsatolás megtörténjen. A jó teljesítményt el kell ismerni, a hiányosságokat építő jellegű kritikai érzékkel fel kell tárni, s azokat a jó irányba módosítani kell.Úgy gondolom, ehhez egy helyi, nyilvános szabályrendszer felállítása szükséges, amely csak akkor vezet eredményre, ha annak minden eleme következetesen megvalósul. Ez a szabályrendszer legyen motiváló hatású, támogassa a valódi tudást, az értékeket, és késztessen a továbbfejlődésre. Egyes tartalmi elemei lehetnek a rendszeres óralátogatások, az országos mérésekbe való bekapcsolódások. A törvényi változásoktól függetlenül véleményem szerint szükséges egy saját belső ellenőrző rendszer használata.

19. oldal


I.

Összegzés

„ A függő embernek kell a másik, hogy elérje, amit akar. A független ember saját maga erejéből boldogul. A kölcsönösen egymástól függő emberek saját és mások erejét egyesítve érik el a legnagyobb sikereiket.” (Steven Covey)

A vezetői pályázatomban leírtakkal szeretném segíteni a Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiumának a már meglévő értékeken alapuló ismételt megújulását az új oktatáspolitikai elvárásoknak megfelelő irányban, hiszen így biztosítható az iskola régi hírnevének megőrzése és annak további erősítése. Célom tehát, hogy a partnerként dolgozó kollégák együttműködésével olyan modern, európai színvonalú intézményként működjön tovább a “Közgáz”, mely vállalja, hogy az állandóan változó világban értékálló, piacképes tudáshoz juttatja diákjait, és megbízható, szilárd értékrendet közvetít számukra. A megvalósítás azonban csak a hosszú évek óta együtt gondolkodó, közös célokért tevékenykedő tantestülettel lehetséges. Kihívásokkal, munkával teli vezetői ciklus következik. A folytonosan változó szakképzés újraformálódó rendszerébe kell beilleszteni ezt a méltán nagyhírű iskolát. Erre a vezetői munkára jelentkezem, s a munkatársaim, a fenntartó, az önkormányzat, a szülők, a diákok, az iskola partnereinek támogatásában bízva nyújtom be vezetői pályázatomat.

............................................. Berta Ildikó Katalin

20. oldal


Felhasznált irodalom:  A PÁPAI SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma Szervezeti és Működési Szabályzat  Dr. Kapa Mátyás: A köznevelési intézmény és környezete I. BME jegyzet, Budapest, 2012.  Dr. Kapa Mátyás: A köznevelési intézmény és környezete II. BME jegyzet, Budapest, 2012.  http://www.ofi.hu/rolunk/ofi-rovid-bemutatasa/pedagogiai-szakmai  PÁPAI SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma Pedagógiai Programja  Berta Ildikó Katalin: Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása a Pápai Gazdasági Szakközépiskola és Kollégium Intézményben, BME Szakdolgozat, 2015

21. oldal


22

III. VEZETŐI program... 2

Recommend Documents