Közgazdasági alapismeretek 1. előadás Csorba László EKF 2013/2014/II.
Követelmények Főiskolai
jegyzet + előadások Előadások neten elérhetők Előadásokért + pont lehetősége Számonkérés: „biztos teszt”
Tippelők esélye arra, hogy átmenjenek: a lottó ötösé nagyobb
Tavalyi
teszt neten elérhető lesz
Gazdasági alapú döntések a mindennapi életben Melyik
a több? Melyik a fontosabb?
Gazdasági döntések, melyek hazavághatják a családot (teljesség igénye nélkül) Lakásvásárlás,
házépítés
Autóvásárlás
Gyermekvállalás Gyermek
továbbtanul Hitelfelvétel Hobbik Szenvedélyek Rossz házasság Munkanélküliség stb.
Gazdasági döntések, melyek szárnyakat adhatnak (teljesség igénye nélkül) Több
generációs együttélés Új szakma tanulása Nyelvtanulás Hitel kiváltása Autó eladása TV- és számítógép-menteség* Elköltözés Jó házasság stb.
Érdekesség A
nem szerelmi házasságok tartósabbak, boldogabbak (statisztika!)
Közgazdaságtan fogalma A közgazdaságtan annak tanulmányozásával foglalkozik, hogy az emberek és a társadalom miként választják meg a szűkösen rendelkezésre álló, alternatív módon felhasználható erőforrások alkalmazását annak érdekében, hogy különböző árukat termeljenek, és hogy elosszák őket a társadalom különböző tagjai és csoportjai között a folyó vagy a jövőbeni fogyasztás céljára. (Samuelson és Nordhaus, 1990)
A viking Grönland
Érkezés: 984. Vörös Erik (viking kalandozások: 793-tól, Ír szigetek, Izland /800/ Konstantinápoly, Labrador-félsziget /1000/) Kihalás: 1400-as évek eleje Szétrajzási ok Skandináviából: túlnépesedés Amit vittek: hazai értékrend; idővel a kereszténység is. Feröer-szigetek, Izland fennmaradt, Grönland miért nem?
Grönland
2,17 millió négyzetkilométer, ebből jelenleg 1,8 millió jégtakaró alatt Eszkimók elődei kihaltak, eszkimók 1200-tól jelentek meg északnyugaton 500 fős viking kolónia, később 1000+4000 (két helyen) Nyáron 10 fok Fákat kivágták, templomépítések… tizedfizetés a pápának: nem pénzben, természetben… pl. jegesmedve Istállózó (75% idő) állattartás, folyamatos dilemma: mennyi állatot tartsanak Fókát igen (végén 80%), halakat nem (0,1%) ettek… új tabu Növekvő erőszak „Az utolsó kapcsolja le a lámpát!”
A viking Grönland vége: „mint a katonák a háborúban, úgy tűnünk el sorban”
Húsvét-szigetek Felfedezés - polinézek: (kb.) 900 170 négyzetkilométernyi szárazföld Izolálva más szigetektől, Amerikától 4 szárazföldi, 26 tengeri madár fészkelő helye Teljes területe szubtrópusi erdő Rossz kikötők, de gazdag tenger, főleg távolabb Legnagyobb népesség (kb. 1500 körül) 15 ezer fő
Húsvét-szigetek 896-ban
Húsvét-szigetek, 1722. Húsvét
Húsvét-szigetek, 1722. Húsvét A
szigeten kb. 4 ezren élnek Nincs egyetlen fa sem, csak néhány kenujuk maradt Fő táplálék: tenyésztett tyúk + patkány Szobrok ledöntve, sok félbehagyva a bányában Növekvő erőszak Aki teheti, elmegy vagy viszik rabszolgának (nem ellenkeznek…)
Kérdéseink: Miért nem ettek halat a grönlandi vikingek? Hogy miért vágták ki a fákat, értjük, de miért építettek nagy templomokat? Miért vágták ki az utolsó fákat a húsvét-szigetekiek? Miért nem irtották ki a patkányokat? Mindkettőjüknek: miért nem mentek el akkor, mikor még képesek lettek volna elmenni, s lett is volna hová???! Nem észlelték a szűk keresztmetszeteket? Nem volt elég eszük, hogy új megoldásokat találjanak ki? Vagy már nem voltak erőforrásaik a megoldások megvalósításához?
Evolúciós zsákutca: vagy önmaga szünteti meg létfeltételeit, vagy a folyamatosan romló létfeltételekhez túl jól alkalmazkodik – egészen a vég eljöveteléig.
A homo sapiens sapiens: eszközök nélkül életképtelen, még a világ legjobb helyén is: Pápua Új Guinea.
Homo sapiens vs. Homo neanderthalensis
Homo sapiens vs. Homo neanderthalensis A bölcs: Nagyobb közösségek. Következmény: legjobb helyeket is elfoglalhatják. A közösség egésze több tudást birtokolhat. A neandervölgyi: Ugyanolyan bölcs, de kis közösségekben, szétszóródva. Következmény: Tudás nehezebben áramlik és őrződik meg. Betegségek?
Mai ember: szűkösség Régi magyar nyelvben: Szűk (melléknév)→ Szűkös Szük (főnév) „hiány” →Szükös „hiányos” Mai magyar nyelvben formailag a szűkös maradt egyedül, de őrzi a másik jelentést is. Szűkösség: nem pusztán korlátosság, még inkább elégtelen, fogyatkozó állományra utal
Miért fontos a szűkösség minél hamarabbi és minél valósabb észlelése? A hatékony alkalmazkodásért… Halászsas:
napi 1 óra vadászat…
Honnan vehetjük észre, hogy valami szűkösen, szűkösebben áll rendelkezésre? Honnan
tudja a halász, hogy fogy a tonhal-állomány? A bányász, hogy a kőolaj-készlet? A nagyvállalkozó, hogy a szakképzett esztergályosok száma? A fogyasztó, hogy csökken az esőerdők területe? A fogyasztó, hogy fogy a termőföld, vagy a vízkészlet? A potenciális hitelfelvevő, hogy „fogy” a svájci frank?
A szűkösség két dimenziója Termelői
oldal – ráfordítások vizsgálata (ez objektív és fizikálisan mérhető) Fogyasztói oldal – kielégítetlenül maradt szükségletek vizsgálata (ez szubjektív és pontosan nem mérhető, csak becsülhető)
Szűkösség a termelői oldalról: növekvő relatív költségek elve
Honnan tudja a halász, hogy csökkenőben a tonhal-állomány? Több időt kell 1 mázsa hal halászatára fordítani Messzebb kell kievezni 1 mázsa halért Csendesebben kell evezni 1 mázsa halért Kisebbek a halak, több halból jön össze 1 mázsa – ehhez több csali kell Nagyobb háló kell újabb 1 mázsa kifogásához Stb. Nem árt egy összehasonlítási alap, hogy ellenőrizhesse magát: pl. hogy fizikálisan rendben van, naphalból ugyanannyit és ugyanúgy képes kifogni, mint régen…
Növekvő relatív költségek elve Samuelson és Nordhaus professzoroknál: Ha egy erőforrás szűkösen áll rendelkezésre, akkor ahhoz, hogy általa valamilyen jószágból 1 újabb egységet elő tudjunk állítani, egyre növekvő mennyiségű más jószág előállításáról kell lemondanunk.
Növekvő relatív költségek és a gazdasági fejlődés
Hatékonyság Melyik
a hatékonyabb?
Hatékonyság Melyik
hatékonyabb?
Hatékonyság Relatív
fogalom
Dimenzió
kell hozzá: leginkább a szűk keresztmetszet szerint mérjük. Ez lehet: idő, költség, energia stb. Amely jószág minden dimenzió szerint hatékonyabb, annál jobb választás nem lehetséges.
Hatékonyságnövekedés elfedheti a valós szűk keresztmetszeteket: hogy ezek léteznek, vagy, hogy fokozódnak
termelékenység Inputtényezőhöz,
elsősorban munkaerőhöz kapcsolódó fogalom Egységnyi output létrehozásához ? munkaerő szükséges Másképp: egy munkaerő ? egység outputot képes előállítani. Fizikai mértékegységben történik kifejezése
