II

Sárvári Nádasdy Tamás Általános Iskola Sárvár

HÁZIREND

2013./II.

TARTALOMJEGYZÉK

A HÁZIREND CÉLJA ÉS FELADATA ................................................................................... 4 A HÁZIREND HATÁLYA ....................................................................................................... 4 A HÁZIREND NYILVÁNOSSÁGA ........................................................................................ 4 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE ................................................................................ 5 AZ ISKOLA LÉTESÍTMÉNYEINEK, ESZKÖZEINEK EGYÉNI VAGY CSOPORTOS HASZNÁLATA ......................................................................................................................... 5 AZ INTÉZMÉNY HELYISÉG- ÉS TERÜLETHASZNÁLAT SZABÁLYAI ........................ 6 AZ ISKOLAI TANULÁSHOZ NEM SZÜKSÉGES TÁRGYAK ÉS ESZKÖZÖK BEHOZATALA AZ ISKOLÁBA ............................................................................................. 7 A TANULÓK FELADATAI SAJÁT KÖRNYEZETÜK RENDBEN TARTÁSÁBAN, A TANÍTÁSI ÓRÁK, AZ ISKOLAI RENDEZVÉNYEK ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN ...................... 8 A TANULÓK TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGÉNEK MEGŐRZÉSÉT SZOLGÁLÓ SZABÁLYOK ............................................................................................................................ 9 VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK .................................................................................................... 10 A MEGJELENÉS ÉS VISELKEDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ..................................... 11 A TANÍTÁS RENDJE ............................................................................................................. 11 TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ............................................................................ 12 HIT- ÉS ERKÖLCSTAN OKTATÁSA .................................................................................. 13 A TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK RENDJE......................................................... 13 A TANULÓK TANTÁRGYVÁLASZTÁSA ......................................................................... 14 A NAPKÖZI OTTHONRA ÉS A TANULÓSZOBÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK .... 14 A TANULÓK ÉS A SZÜLŐK RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSA, VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSA .............................................................................................. 16 A TANULÓK MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE .................................................................... 17 A TANULÓK JUTALMAZÁSA............................................................................................. 18 A TANULÓK DÍJAZÁSA AZ ÁLTALUK LÉTREHOZOTT DOLGOK VAGYONI JOGÁNAK ÁTRUHÁZÁSÁBÓL LÉTREJÖTT NYERESÉGBŐL ...................................... 18 A TANULÓKKAL SZEMBENI FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK ................................... 19 A TANULÓK MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSA .............................................................. 20 A GYERMEKEK/TANULÓK NAGYOBB CSOPORTJA ÉS NAGYOBB KÖZÖSSÉGE . 21 A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI ................................................................................................. 22 Az osztályközösség .............................................................................................................. 22 Az iskolai Diákönkormányzat .............................................................................................. 22 Az iskolai diákközgyűlés ..................................................................................................... 22 TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ BEFIZETÉSE, VISSZAFIZETÉSE ........................................... 23 A FELVÉTELRE/ÁTVÉTELRE JELENTKEZŐK HELYHIÁNY MIATTI SORSOLÁSA ADOTT CSOPORTON BELÜLI SZABÁLYOZÁSA............................................................ 23 NEM ALANYI JOGON JÁRÓ TANKÖNYVTÁMOGATÁS ELVE, AZ ELOSZTÁS RENDJE ................................................................................................................................... 23 HÁZIREND ELFOGADÁSÁNAK ÉS MÓDOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI ........................ 24

2

HÁZIREND amely, a Sárvári Nádasdy Tamás Általános Iskolára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, az érvényben lévő jogszabályok alapján.

A Házirendet az iskolai diákönkormányzat az Nkt. 25. § (4) bekezdése alapján véleményezte és az abban foglaltakkal egyetértett. Sárvár, 2013. március 26. Toldi Petra sk. diákönkormányzat elnöke A Házirendet a szülői szervezet az Nkt. 73. § (1) bekezdése alapján véleményezte, az abban leírtakkal egyetértett. Sárvár, 2013. március 25. Puklér Tamásné sk. szülői szervezet elnöke Az iskola Házirendjét a nevelőtestület az Nkt. 25. § (4) bekezdése alapján 2013. április 15-én elfogadta. A Nádasdy Tamás Általános Iskola felelős vezetőjeként nyilatkozom, hogy az intézmény Házirendje nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek alapján a működtető önkormányzatra, illetve a Klebersberg Intézményfenntartó központra a jogszabályokon meghatározottakon túl többletkötelezettség hárul. Sárvár, 2013. április 16. Lakat Attila sk. igazgató A Sárvári Nádasdy Tamás Általános Iskola Házirendjét a nevelőtestület 2013.szeptember 30án módosította, az iskolai diákönkormányzat és Szülői Munkaközösség egyetértésével. A módosításokat 2013.09.30-án végrehajtottuk, a szöveg egységes szerkezetben foglalása megtörtént. Határozat szám: 2/8/2013. Sárvár,2013.október 1. Lakat Attila s.k. igazgató

3

A házirend célja és feladata A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az intézmény munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az intézmény törvényes működését, a nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók közösségi életének megszervezését.

A házirend hatálya Iskolánk házirendjének előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, szüleiknek, az intézmény pedagógusainak és az intézményben dolgozó alkalmazottaknak. A házirend előírásai az intézményben történő nevelési-tanítási időre, és azon tanítási időn kívüli tevékenységekre vonatkozik, amelyeket pedagógiai programunk alapján szervezünk, továbbá arra az időszakra, amelyen intézményünk ellátja a tanulók felügyeletét. Tanulóink Sárvár, illetve lakóhelyük közterületein, valamint az iskola által szervezett intézményen kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.

A házirend nyilvánossága A házirend előírásai nyilvánosak, a benne foglaltakat minden iskola használónak, tanulóinknak, szüleiknek, valamint az intézményben dolgozó alkalmazottnak meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető - az intézmény igazgatójánál, - az intézmény titkárságán, - az intézmény könyvtárában, - az intézmény nevelőtestületi szobájában, - az osztályfőnököknél, - elektronikusan intézményünk honlapján. A házirendből kivonat készült, melynek egy példányát az intézménybe történő beiratkozáskor a szülőnek átadunk. Az új, vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: - a tanulókat osztályfőnöki órán; - a szülőket szülői értekezleten. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: - a tanulókkal osztályfőnöki órán; - a szülőkkel szülői értekezleten. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az intézmény igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a tanárok fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.

4

Az intézmény működési rendje Az intézményben tartózkodás rendje Az intézmény nyitva tartása: Szorgalmi időben az intézmény reggel 7.00-től a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 18 óráig tart nyitva. Tanítási szünetekben (őszi, téli és tavaszi) az intézmény a főbejárati ajtóra, valamint a honlap aktuális hírek oldalon kiírt ügyeleti rend szerint tart nyitva, az igazgató által meghatározott időpontokban. Az intézményt szombaton és vasárnap rendezvények kivételével - zárva kell tartani. Ettől eltérni eseti kérelmek alapján az igazgató engedélyével lehet; Szorgalmi időn kívül (a nyári szünetben) előre meghatározott ügyeleti napokon, az intézmény titkárságán tartunk ügyeletet. A szorgalmi időn kívüli időszakban igény szerint - az igazgató előzetes engedélyének beszerzésével - az arra kijelölt területen és előre meghatározott időpontokon belül van lehetőség az intézményben tartózkodásra. A tornacsarnok nyitva tartása mivel városi sport feladatoknak is helyet ad tanítási időn kívül az üzemeltető hatáskörébe tartozik. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel, vagy szervezett foglalkozás, illetve a könyvtár igénybevétele esetén tartózkodhat az iskolában. A tanítási időn kívüli rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szülő a tanév elején jelentkezési lapon kéri, amit a foglalkozás vezetője az osztályfőnökkel együtt hagy jóvá. A tanuló tanítási idő alatt csak valamelyik vezető (igazgató, igazgatóhelyettes), osztályfőnöke, vagy az iskolatitkár engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az iskolából való távozás okát nyomtatványon rögzíteni kell. Betegség, rosszullét esetén szülőt, gondviselőt telefonon értesíteni kell. A tanítás befejezése után a tanulók elhagyják az épületet, az iskola területét. Az ebédelő tanulók megebédelnek, ők az étkezés után távoznak. A napközis tanulókat tanítás után az utolsó órát tartó nevelő átadja a napközis nevelőnek. A tanulók és az intézmény biztonsága, valamint a nevelés zavartalansága érdekében portaszolgálat működik. Tanítási időben távozó tanuló köteles a portásnál bejelenteni távozása okát, és a távozásra engedélyt adó felnőtt írásos engedélyét. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése a titkárságon történik 8. 00 óra és 16.00. óra között. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező szülőket, illetve idegeneket a portaszolgálat nyilvántartja.

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján az intézmény igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit illetve eszközeit (pl.: sportcsarnok, számítógépek stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. A szaktantermek felszerelésének használata, a tornaterem használata kizárólag a szaktanteremért felelős tanár, testnevelő tanár engedélyével, felügyeletével lehetséges. A tornatermi, szabadban tartott foglalkozások előtt az öltözőkben készülnek fel a tanulók az adott foglalkozásokra. A nevelői felügyelet megszervezése az öltözőkre is értendő.

5

Az osztálytermekben tartott osztályrendezvények, klubdélutánok, DÖK programok után a tantermek, aula, ebédlő, folyosók visszarendezése a rendező osztályok feladata. A könyvtár állománya és olvasótermi szolgáltatásai, az internet használata a könyvtár működési szabályzata szerint működik. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az intézmény igazgatója adhat. Az 1-4 évfolyamra járók, fejlesztésre szoruló tanulók felzárkóztatása a szülővel történt előzetes megbeszélés alapján a pedagógus által összeállított, tanulóra vonatkozó egyéni fejlesztési terv szerint történik. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.

Az intézmény helyiség- és területhasználat szabályai Az intézmény épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az intézmény helyiségeinek használói felelősek: - az intézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért, - az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - a tűz- és balesetvédelmi valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, - az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában és a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók igényei alapján az intézmény igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az intézmény létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógépek, tantermek stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg, vagy csoportosan használják. Minden tanuló feladata, hogy az intézmény rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen az iskola udvarán, és helyiségeiben rendet hagyjon. - Az intézmény területén szeszesitalt és kábítószert fogyasztani tilos! - Balesetvédelmi okokból tilos testékszer, fülbevaló, ékszer és óra viselete a sportpályán, a tornacsarnokban. - a tantermekben lévő számítógépek, televízió készülékek, magnók, projektor, interaktív tábla stb. csak tanári engedéllyel működtethetők. - A tantermeket a tanítási órát tartó tanár a tanítási óra végén bezárja. - Az intézmény hő központjában, és a karbantartó műhelyben illetéktelen személynek tartózkodni tilos! Tantermek és foglalkoztatók Minden tanuló kötelessége a berendezések és felszerelések rendeltetésszerű használata, a dekoráció védelme, a szemléltető és audiovizuális eszközök megóvása. Az iskola alábbi szaktantermeiben csak tanár felügyelete alatt tartózkodhatnak a diákok: - kémia - fizika szaktanterem, - számítástechnika tanterem, - rajzterem, - biológia-földrajz szaktanterem, - technika szaktanterem - nyelvi tantermek

6

A kémia-fizika szertár rendje A szaktanterem az ott tanító nevelők, a hozzá tartozó kémia szertár felügyelete mindenkor a kémiát oktató nevelő felelőssége (továbbiakban: „felelős”). Kiemelt feladata a szertárban a tűz- és munkavédelmi szabályok betartatása. A szertárhoz rajta kívül csak az általa megbízott személyeknek lehet kulcsa. Más személy csak a felelős vagy a megbízottja jelenlétében tartózkodhat a szertárban. A szertárban elhelyezett méregszekrényt mindig zárva kell tartani, ahhoz kulcsa csak kémiát tanító nevelőnek lehet! Elektromos kísérleteket csak törpefeszültséggel lehet végezni! A számítógépes tanterem használati rendje A terembe mindig a tanár megy be először, és ő hagyja el utolsónak a termet. Tanuló csak tanári felügyelettel tartózkodhat a tanteremben A számítógépet csak a tanár engedélyével lehet bekapcsolni. A szándékos rongálásért és firkálásért (pl. egérpadok, egerek, stb.) a tanuló anyagi felelősséggel tartozik. A számítógépbe otthonról hozott pendrive-ot csak a tanár előzetes ellenőrzése után lehet betenni, az ezt megszegők kötelesek az okozott károk és a szükségessé váló vírusirtás költségeit megtéríteni. A teremben bármiféle ételt és italt fogyasztani tilos! Az utolsó óra után, vagy a terem hosszabb időre történő elhagyásakor az elektromos hálózatot a tantermi főkapcsolóval áramtalanítani kell! Becsengetés után a felsős osztályok a tantermek előtt sorakozva, csendben várják a tanárt. A tanterembe mindig a tanár megy be először, és ő hagyja el utolsónak a termet. Tanuló csak tanári felügyelettel tartózkodhat a tanteremben. A szándékos rongálásért és firkálásért a tanuló anyagi felelősséggel tartozik. A székek, asztalok, berendezések épségének megóvása minden tanuló feladata. Ha a tanuló az iskolában jogellenesen kárt okoz, akkor az alábbiak szerint kell eljárni. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az intézmény igazgatója határozza meg

Az iskolai tanuláshoz nem szükséges tárgyak és eszközök behozatala az iskolába A tanuló eldönti az iskolába érkezéskor, hogy értéktárgyait (Pl. mobiltelefon, CD lejátszó stb.) megőrzésre leadja-e a portán. A megőrzési idő alatt az iskola a tárgy felügyeletét és állapotának megőrzését vállalja. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanuló tanulmányaival összefüggésbe nem hozható káreseményekért. Tanítási órákon és délutáni foglalkozáson az oktatáshoz nem szükséges eszközök pl. mobiltelefon, CD lejátszó, egyéb szórakoztató elektronikai eszköz használata TILOS! Amennyiben a tanuló mobiltelefonját használja órán, illetve annak jelzése zavarja a tanítást, az órát tartó pedagógus felszólítja a tanulót a kikapcsolására és fegyelmező intézkedést kezdeményez. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig.

7

Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át. Tilos az iskolába hozni: - dohányárut, szeszesitalt, kábítószereket, - héjas magvakat (szotyola, tökmag, mogyoró, stb.) - olyan tárgyakat, melyek maradandó vagy életveszélyes sérülést okozhatnak (szúró- vágóeszközök, lézerlámpa, stb.) illetve, amit a pedagógus veszélyes anyagnak vagy tárgynak minősít. Kerékpárt saját felelősségre lehet behozni az iskola területére, ezeket a diákok részére kialakított kerékpártárolóban kell tárolni. Használni a balesetek elkerülése végett az iskola területén nem szabad. Az itt tárolt tárgyakért felelősséget nem vállalunk! Rollert, gördeszkát, görkorcsolyát az iskola területére behozni és használni TILOS! A tanuló segédmotoros kerékpárt az iskola területére nem vihet be, azt ott nem tárolhat! Tájékoztatás: A tanulók szüleik értesítésére az iskola telefonját szükség esetén térítésmentesen használhatják. A szülők gyermeküket az intézmény telefonján keresztül bármikor értesíthetik. Az intézmény telefonszámai a tanuló értesítőjében vagy a telefonkönyvben megtalálhatók. Az intézmény területén talált tárgyakat az iskola portáján kell leadni, melyeket 60 napig megőriz.

A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: - az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, - az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a Házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Minden tanuló feladata, hogy az intézmény rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az intézmény udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek (működhetnek): - osztályonként két-két hetes, - tantárgyi felelősök (leckefelelős, térképfelelős, stb.) A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: - a hetesek szolgálata a tantermekben, az első órát megelőző időszakban és az óraközi szünetek ideje alatt tart, - becsöngetéskor ellenőrzik, hogy minden tanuló kész a tanítási óra megkezdésére, ellenőrzik a létszámot. - minden órán jelentenek az órát tartó pedagógusnak, - gondoskodnak krétáról és tiszta tábláról, - kiemelt feladatuk a tanteremben lévő táskák, felszerelések, eszközök, felügyelete,

8

- óra után ellenőrzik a terem rendjét, tisztaságát, jelentik a berendezésben esetlegesen keletkezett kárt, - óra végén kiszellőztetik a tantermet. - a fegyelmezetlenül viselkedőket jelentik az osztályfőnöknek. - ha az órát tartó tanár a becsöngetés után 5 perccel nem jelenik meg, azt jelentik az iskola titkárságán. Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, térképfelelős stb. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket a DÖK- öt segítő tanár, a szabadidő szervezők, az osztályfőnökökkel közösen jelölik ki és kéri fel.

A tanulók testi és lelki egészségének megőrzését szolgáló szabályok Minden tanulónk kötelessége, hogy Hazája hagyományait, ünnepeit tartsa tiszteletben, és mindenkor azokhoz méltóan viselkedjen, szorgalmasan tanuljon. Tanúsítson tiszteletet és felelősségérzetet nemzete, hazája, szülei, nevelői iránt. Tartsa tiszteletben tanárait, osztály és iskolatársai emberi méltóságát és személyiségi jogait. Óvja saját és társai testi épségét, egészségét, sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket. Tartsa be, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől tanult, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat. Azonnal jelezze az intézmény valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait, vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt vagy balesetet észlel. Jelezze az intézmény valamelyik nevelőjének, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült. Ismerje az épület kiürítési tervét, és vegyen részt annak évenkénti gyakorlásában (pl. tűzriadó). Rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan tartsa be az intézmény felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. A testnevelési órákra, sportfoglalkozásokra vonatkozó külön szabályok: - tanulóink a tornacsarnokban, csak pedagógus felügyeletével tartózkodhatnak, - testnevelés óra idején a felmentett tanulóknak is a tornacsarnokban, illetve a szabadidőpályán kell társaikkal együtt tartózkodniuk, - Az öltözőkben, főépületben a testnevelés óra alatt senki sem tartózkodhat, az öltözőket zárva kell tartani, - testnevelés órákon és sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai ruházat helyett – sportfelszerelést kell viselniük (tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő), - testnevelés alóli felmentés csak orvosi igazolás alapján adható, könnyített, illetve gyógytestnevelés jogosságát szakorvosi vélemény alapján az iskolaorvos állapítja meg, - testnevelés órán, illetve sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.

9

Tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását intézményünkben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos elvégzi a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fogászat: évente legalább két alkalommal, belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal, szemészet: évente egy alkalommal, Az intézmény területén TILOS A DOHÁNYZÁS!

Védő, óvó előírások A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos az iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban rendel, és a működtetővel kötött szerződésben foglalt vizsgálatokat végzi el az igazgatóhelyettesekkel előre egyeztetett időpontban. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente, illetve szükség esetén. A tanuló kötelessége, hogy ismerje és betartsa a baleset-megelőzési, tűzvédelmi előírásokat és annak megfelelően cselekedjen. Ennek érdekében: - óvja saját és társai testi épségét, egészségét, - tartsa be az alapvető higiéniai szabályokat, ügyeljen saját maga és környezete tisztaságára, - pedagógusi felügyelettel működjön közre környezetének rendben tartásában, - a folyosókon és az osztálytermekben a tanulók kerüljék a szaladgálást, verekedést és minden veszélyes vagy kárt okozó játékot, - nem lehet az udvaron a fákra, virágtartókra felmászni, az intézményt a Gyöngyös pataktól elválasztó élő sövényen átbújni. - nem szabad a tantermi és folyosói radiátorokra, ablakokba ülni, az ablakból kihajolni és onnan bármit kidobni, - azonnal jelenteni kell az intézmény valamely nevelőjének, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet (pl. kapcsolók, konnektorok meghibásodását, megrepedt, betört üveg észlelését stb.), tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel, illetve – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült; - ismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában; - rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan tartsa be az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. - a közbiztonságra különösen veszélyes eszközöket - az iskolai közösség biztonsága érdekében - az iskolába behozni nem szabad (124/1993. (IX.22.) kormányrendelet melléklete), A tanév első óráján munka és balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat az osztályfőnökök, majd az órarendben kezdődő tanórákon a: - technika tanár - testnevelést és sportfoglalkozást tartó nevelő - fizika és kémia kísérleteket végző tanár - kirándulások előtt a kirándulást szervező osztályfőnök, szaktanár, szabadidő szervező, és a DÖK-t segítő tanár, esetleg szülő, - táborozások, üzemlátogatások előtt az azokat szervező személy.

10

Az ismeretek elsajátításáról a tanulóknak feltett ellenőrző kérdésekkel meg kell győződni. Tűz-, vagy egyéb veszély esetén az épületben található riadó terv alapján kell eljárni az SZMSZ-ben leírtakat figyelembe véve. A tanulói- és gyermekbalesetekről a tanuló állapotának megfelelő ellátása után baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint.

A megjelenés és viselkedés általános szabályai Az alábbi szabályok megtartásának kötelezettsége nemcsak az iskolában érvényes, hanem időben, és térben azon kívül is. Az intézményi közösség tagjainak tetteiben és szóbeli megnyilatkozásaiban érvényre kell jutni a tiszteletnek, a másik ember megbecsülésének és a mértéktartásnak. Kerülni kell a tettleges durvaságot, az alantas és trágár beszédet, azaz minden olyan megnyilatkozást, mely az iskolaközösség tagjait zavarja, megbotránkoztatja, sérti, esetleg lelki sérülést okoz. A lányok és fiúk kapcsolatában a mértékletesség a kölcsönös udvariasság legyen a vezérelv. A napszaknak megfelelően kell köszönteni – az intézményben és az intézményen kívül – valamennyi pedagógust és az itt dolgozó technikai személyzetet, az épületben bent tartózkodó felnőtteket. A tanterembe, vagy a foglalkoztatókba belépő, vagy onnan távozó pedagógusokat, vagy vendégeket az osztályközösség vagy csoport felállással, és a napszaknak megfelelő köszönéssel köszöntse. A tanórákon a koncentrált figyelem és a másik ember (tanár vagy diák) munkájának megbecsülése a sikeres munka előfeltétele. Az órai munkában való folyamatos részvétel kötelező, az eredményes tanulás első és elengedhetetlen feltétele. A törvény értelmében a dohányzás szigorúan tilos az intézmény egész területén, közvetlen környezetében, és az iskolai rendezvényeken. Tilos a szeszesital, a kábítószer és más, egészségre ártalmas szerek behozatala és fogyasztása is. Tilos e szerek hatása alatt az intézménybe jönni. Aki mindezeket megszegi, fegyelmi vétséget követ el, s ennek jogkövetkezménye van. Mindez természetesen a tanítási időre, és az azon kívüli rendezvényekre egyaránt vonatkozik. Öltözködés küllem: Az ünnepélyeken elvárás a leányoktól a fehér blúz sötét alj, fiúknál a fehér ing, illetve sötét nadrág viselete. A hétköznapi ruházatban a tisztaság, a mértékletesség és az egyszerűség legyen a mérvadó. Tilos a hivalkodó, a feltűnő és hiányos öltözék. Tanítási időben a díszítő és szépítőszerek kirívó használata nem megengedett.

A tanítás rendje Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7.00 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. Az iskolába a tanulóknak reggel 7.45 óráig kell megérkezniük. Az óraközi szünetek ideje alatt tanári ügyelet működik. Szünetekben a tanulók az iskolai tantermek előtti közlekedőkön, illetve az épület előcsarnokában, jó idő esetén nagyszünetben az iskola udvarán tartózkodnak ügyeletes nevelők felügyeletével.

11

A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 7.55 órakor kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb 13.30 óráig be kell fejezni. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. Az intézményben a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 0.óra. 7.05.- 7.50 1. óra 7.55 - 8.40 2. óra 8.55 - 9.40 3. óra 9.50 - 10.35 4. óra 10.45 - 11.30 5. óra 11.40 - 12.25 6. óra 12.35 - 13.20 7. óra 13.35 - 14.20 8. óra 14.25 - 15.10 9. óra 15.15 - 16.00 A különböző délutáni foglalkozások között is szünetet kell tartani. Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust. (Alsó tagozaton az osztálytermeikben, vagy a folyosón a tanterem ajtaja előtt, felső tagozaton a termek előtt, illetve az órarend szerint kijelölt tantermek rendje szerint.) Tanítási óra végén a tanulók a tanár engedélyével hagyhatják az osztálytermet. A tanítási órák kezdetén minden tanuló kötelessége, hogy előkészítse tájékoztató füzetét és az órához szükséges tanfelszereléseket. A tanítási órán figyeljen, és képességeinek megfelelően, aktívan vegyen részt a tanórák munkájában, teljesítse feladatait. Kézemeléssel (jelentkezés) jelezze, ha szólni kíván, és csak felszólításra feleljen. Ülésrendje szerinti helyén tartózkodjon, az egyes órák, foglalkozások, illetve a tanítás végén tisztaságot, és rendet hagyjon maga után. Diákjaink és felszerelésük mindig legyen tiszta, gondozott! A tanuló a tanórán ételt, italt nem fogyaszthat! Intézményünk a szülőkkel a tájékoztató füzeten keresztül tartja a napi kapcsolatot, ezért diákjainknak a napi foglakozásokhoz szükséges felszerelés mellett a tájékoztató füzetet is minden nap maguknál kell tartaniuk. A tájékoztatóba bekerült bejegyzéseket a szülőknek, osztályfőnöknek és a nevelőknek lehetőleg haladéktalanul be kell mutatni. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására külön engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató, távolléte esetén a helyettese adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet.

Tanórán kívüli foglalkozások Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: Napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban napközi otthon, valamint tanulószoba működik. Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segíthetik. Iskolai sportkör

12

Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az intézmény nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az intézmény igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az intézmény dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, levelezős, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Kirándulások Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szerveznek. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, hangversenyek, színházés múzeumlátogatások, klubdélutánok, egyéb rendezvények, stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Hit- és erkölcstan oktatása Az iskolában az órarendbe beiktatott római katolikus, református és evangélikus hittanoktatás, valamint társadalomismeret-etika tantárgy oktatása folyik. A hitoktatáson és társadalomismeret-etika oktatáson való részvétel a tanulók számára kötelező. (Az társadalomismeret-etika tantárgy oktatása a 2013/2014-es tanévtől kezdődően, felmenő rendszerben kivezetésre kerül. A római katolikus, református és evangélikus hit és erkölcstan, és az erkölcstan tantárgyak 1. és 5 osztályokban a 2013/2014. tanévtől bevezetésre kerülnek.)

A tanórán kívüli tevékenységek rendje A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 11.40 óra és 16.40 óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes.

13

A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanévet megelőző tanév május 20-áig kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy teljes tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozások közé a napközi, tanulószoba, szakkörök, énekkar, korrepetálás, tanulmányi és sportversenyek, tömegsport, könyvtár, tanfolyam, diákkörök, versenyre felkészítő foglalkozások, kulturális rendezvények, egyéb rendezvények tartoznak. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. Ezek helyét és idejét a terembeosztással együtt az igazgatóhelyettesek rögzítik a tanórán kívüli órarendben. A foglalkozás vezetője lehet az iskola tanára, könyvtárosa, külső szerv képviselője, szülő. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Külsős foglalkozásokat csak úgy lehet szervezni, hogy az iskola nevelési-oktatási tevékenységét ne zavarja. Az iskola diákjai tanítási idő alatt és az után is csak pedagógus, vagy a foglalkozás vezetőjének engedélyével és kizárólag felnőtt felügyelete mellett tartózkodhatnak az intézmény területén. Az iskola területén, a tanulókon és az iskola alkalmazottain kívül más személy csak engedéllyel tartózkodhat.

A tanulók tantárgyválasztása Az intézmény igazgatója minden tanév februárjában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken a szülőket, illetve osztályfőnöki órákon áprilisban a tanulókat értesíti a következő tanévben választható tantárgyakról, Kiskorú tanuló esetén a szülő, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az intézmény igazgatójának. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.

A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik. Év közben –a tanulmányi munka segítése, vagy a felügyelet hiánya miatt az osztályfőnök, a szaktanár - a szülővel történt egyeztetés alapján - javasolhatja a tanuló napközi otthonba való felvételét. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. Az iskola a napközi otthonba lehetőség szerint minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – az adott csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és legalább 16 óráig tartanak. A napközis csoportokban a csoport igényeihez kialakított felelősi rendszer működik, amit a csoportvezető szervez meg, ellenőriz és értékel. Az alsós napközis tanulókat az utolsó tanítási óra végén az ott tanító pedagógus átadja a napközis nevelőnek, aki az osztályteremben vagy a kijelölt napközis teremben fogadja őket. A napközi zavartalan működése (étkeztetés, szabadidős foglalkozás, mindennapos

14

testmozgás, tanulásirányítás) érdekében a különböző foglalkozásokat tartó pedagógus egyeztet a napközis nevelővel a délutáni elfoglaltságok kezdésének időpontjáról. A napközis nevelő szakkörre csak a szülő írásbeli kérelme alapján engedi el a tanulót. A napköziben a tanulmányi munka minden évfolyamon naponta a kijelölt időszakban tart. Ennek védelmében, ez alatt az idő alatt a tanuló csak rendkívüli esetben távozhat vagy érkezhet. A tanuló a napközis foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes ad engedélyt. A szakkörön vagy egyéb tanórán kívüli foglalkozáson való részvétel esetén a szülő vállalja, hogy az iskolai kötelezettséghez tartozó feladatokat (házi feladat, gyűjtőmunka stb.) gyermeke elvégzi. A napközi szervezett elfoglaltsága a csoport foglalkozási rendje szerint lehet: játék, munka és kulturális foglalkozás, sport, séta és kirándulás. A tanuló napköziben tanúsított magatartása és szorgalma a magatartási és szorgalmi jegyébe beszámít. A tanulóra a napköziben is érvényesek a magatartás és szorgalom normatívái, a tanulóra alkalmazható a jutalmazási és büntetési rendszer. A napközis foglalkozásról a távolmaradást igazolni kell. A napközis csoportokban az alábbi tanulói felelősök működhetnek: - osztályonként egy tanulmányi felelős, - nemenként egy tisztaságfelelős. - egy játékfelelős. - legalább két napos A tanulmányi felelősök megbízatása egy hétre szól. A tanulmányi felelősök feladatai: gondoskodnak a leckefüzetről, azt vezetik, illetve minden nap az osztálytanító és a napközis nevelő asztalára készítik, vagy tájékoztatják a napközis nevelőt az aznapi házi feladatokról. figyelik a csoport tagjainak tanulmányi előmenetelét, figyelmeztetik a napközis nevelőt az esetleges tanulással kapcsolatos problémákra. A tisztaságfelelősök megbízatása egy hétre szól. A tisztaságfelelősök feladatai: - felügyelnek a napközis terem, valamint a mosdók rendjére, tisztaságára, - ellenőrzik a kézmosás, tisztálkodás rendjét, - a tanulás végén letörlik a táblát. A játékfelelős megbízatása egy hétre szól. A játékfelelős feladatai: - segít a nevelőnek a játékfoglalkozások szervezésében, lebonyolításában, - felügyel a csoport játékainak megóvására, - rendet tart a csoport játékszekrényében A naposok megbízatása egy hétre szól. A naposok feladatai: - segítenek a konyhai dolgozóknak az étkezések lebonyolításában, - ellenőrzik az ebédlő rendjét, tisztaságát. - megöntözik az osztályterem virágait - ellenőrzik az öltözőszekrényeket, bezárják azokat. A felső tagozatos tanulók délutáni felügyeletét, felkészítését a másnapi tanítási órákra, tanulószobai ellátás keretében valósítjuk meg. A tanulószobai órarend: 1. óra 13.35 - 14.20

15

2. óra 14.25 – 15.10 3. óra 15.15 – 16.00 A tanulószobai foglalkozásokon a tanulók felkészülését szaktanárok segítik. Az indítandó csoportok száma a jelentkező tanulók létszámától függ. A foglalkozásokra való jelentkezés és felvétel azonos az egyéb tanórán kívüli foglalkozások felvételi rendszerével. A felvett tanulónak a három tanórai foglalkozás közül legalább kettőn kötelező a részvétel.

A tanulók és a szülők rendszeres tájékoztatása, véleménynyilvánítása A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a pedagógusok folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten keresztül írásban tájékoztatják. A tanulók a jogszabályokban, valamint az intézmény belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében - szóban, esetleg írásban - az intézmény igazgatójához, az osztályfőnökükhöz, az iskolai diákönkormányzathoz, a Szülői Munkaközösséghez fordulhatnak. A tanulókat az intézmény egészének életéről, az éves munkaterv alakulásáról, az aktuális tudnivalókról az intézmény igazgatója a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatja. A szülőket az igazgató évente két alkalommal tájékoztatja az intézményben folyó nevelő pedagógiai munkáról, az éves Munkatervben meghatározott feladatok végrehajtásáról. Szükség esetén véleményüket, egyetértésüket kéri az iskola közösségét érintő döntésekről. Az osztályfőnökök a tanulókat osztályfőnöki órákon, a szülőket a szülői értekezleteken folyamatosan tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény igazgatójával, nevelőivel, a nevelőtestülettel vagy a Szülői Szervezettel. A szülőket a pedagógusok a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban: - a szülői értekezleteken, - a nevelők fogadóóráin, - a nyílt napokon, - a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken, - vagy előre egyeztetett egyéb időpontban (személyesen vagy telefonon). Írásban, a tájékoztató füzetben. Az év végi minősítő értékelés bizonyítvány útján történik. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az intézményi Munkaterv tartalmazza. A szülők, tanulók jogaiknak érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik útján az intézmény igazgatójához, vagy az adott ügyben érintett gyermek nevelőjéhez, osztályfőnökéhez, a Diákönkormányzathoz vagy Szülői Szervezethez fordulhatnak. (érvényes jogszabályok, belső szabályzatok) A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az intézmény igazgatójával, nevelőivel vagy a Szülői Szervezettel.

16

A tanulók munkájának értékelése A tanuló évközi rendszeres értékelése nyilvános, a tanulónak joga van megfelelő tájékoztatást kapni teljesítményéről, a kapott érdemjegyekről. Pedagógusaink a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelik, az első évfolyamon továbbá a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel, a többi évfolyamon félévkor és a tanítási év végén osztályzattal. Adott érdemjegyeket a tanár a naplóba jegyzi fel, a tanulónak pedig a tájékoztató füzetébe kell beírnia és szüleivel aláíratnia. A félévenkénti értesítőkben, illetve bizonyítványokban a szaktárgyak érdemjegyén kívül minden tanuló minősítést kap a magatartásáról és szorgalmáról. Ezeket a minősítéseket a nevelőtestület „osztályozó értekezleten” az osztályfőnök javaslatát figyelembe véve állapítja meg. Ha a tanuló tanév végén elégtelen osztályzatot kapott – legfeljebb három tantárgyból -, a nevelőtestület határozata alapján javítóvizsgát tehet. Az intézmény pedagógiai programjában meghatározott vizsgaszabályzata az osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javító vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Az értékelés rendje: A tanuló, ha csak szóbeli vagy csak írásbeli vizsgát tesz egy vizsgatárgyból, értékelése a szóbeli felelet százalékos eredménye alapján történik. Ha a tanuló szóbeli és írásbeli felelet is tesz, értékelése a két felelet százalékos átlaga lesz. Intézményünkben a következő százalékos értékelést alkalmazzuk. 0-33 % között elégtelen (1) 34-50 % között elégséges (2) 51-75 % között közepes (3) 76-90 % között jó (4) 91-100 % között jeles (5) Ha a tanuló az osztályozó vizsgán elégtelen osztályzatot kap, a legközelebbi javítóvizsga időszakban javítóvizsgát kell tenni. A javítóvizsgán elégtelen osztályzatot kapott tanuló tanulmányait az adott évfolyam megismétlésével folytathatja. A javítóvizsga nem ismételhető meg. Intézményünkben az alábbi táblázatban jelölt tantárgyakhoz kapcsolódó vizsga feltételek. Tantárgy

Írásbeli Szóbeli

Magyar irodalom

X

Magyar nyelvtan

X

Történelem

X

Idegen nyelv Matematika Erkölcstan/Hit- és erkölcstan

Gyakorlat Tantárgy

X

Írásbeli Szóbeli

Gyakorlat

Fizika

X

Biológia

X

X

Kémia

X

X

X

Földrajz

X

X

X

Ének-zene

X

X

Rajz

X

X

Hon- és népismeret

X X

X

Informatika

X

X

Környezetismeret

X

Technika

Természetismeret

X

Testnevelés

17

X

A tanulók jutalmazása Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást vagy szorgalmat tanúsít, - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - rendszeres közösségi munkát végez, - tanulmányi, sport-, kulturális versenyeken bemutatókon eredményesen szerepel, - vagy kiemelkedő pályázati tevékenységet végez, - vagy bármely módon hozzájárul az intézmény hírnevének megőrzéséhez, az iskola dicséretben, jutalomban részesíti. A tanulókat jutalomra és kitüntetésre előterjeszthetik - diákönkormányzat, - osztályfőnök, - nevelőtestület, - az igazgatóhelyettes és az igazgató Az elismerés formái - szaktanári dicséret - napközis nevelői dicséret - osztályfőnöki dicséret - igazgatói dicséret Az egész évben példamutató magatartást, szorgalmat tanúsító és kiemelkedő tanulmányi munkát végzett tanulók a tanév végén: - nevelőtestületi dicséretben részesíthetők. Azok a tanulók, akik a tanév során legalább kettő igazgatói dicséretet kaptak, tanulmányi, kulturális, művészeti, sport, KRESZ és közösségi munkáért nevelőtestületi dicséretet kapnak. Azt a 8. osztályos tanulót, aki tanulmányi évei alatt kiemelkedő eredményeket ért el, az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület titkos szavazással, Nádasdy emlékplakettal jutalmazhatja. A dicséretet a tanuló bizonyítványába kell bevezetni. Az igazgatói dicséreteket év közben az iskola közössége előtt, a nevelőtestületi elismeréseket a tanévzáró ünnepélyen kapják meg tanulóink.

A tanulók díjazása az általuk létrehozott dolgok vagyoni jogának átruházásából létrejött nyereségből Intézményünkben a tanulók nem készítenek olyan dologi és szellemi terméket, amelyre az iskola igényt tart. Amennyiben ez a dolog mégis bekövetkezne, akkor a következő törvényi szabályozás alapján járunk el. A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a

18

nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések Azt a tanulót, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeinek nem tesz eleget, illetőleg az intézményi házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben, vagy fegyelmi büntetésben kell részesíteni. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétkesség súlyosságára való tekintettel - el lehet térni. Az elmarasztalás formái - szaktanári figyelmeztetés (szóbeli→írásbeli) - osztályfőnöki figyelmeztetés (szóbeli→írásbeli) - osztályfőnöki intés (írásbeli) - igazgatói figyelmeztetés (szóbeli→írásbeli) - igazgatói intés (írásbeli) - nevelőtestületi figyelmeztetés (írásbeli) - nevelőtestületi intés (írásbeli) - fegyelmi büntetés. Fegyelmi eljárás - Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi - fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal – fegyelmi büntetésben részesítendő. A fegyelmi büntetés lehet: - megrovás, - szigorú megrovás, - meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése illetve megvonása, - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, iskolába. A felelősségre vonás eljárásmódjára és formájára a törvény rendelkezései az irányadók. A fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából az osztályfőnök javaslatára a fegyelmi bizottság jogosult, melynek tagjai: - az intézmény igazgatója, - az illetékes osztályfőnök, - az érintett szülő, törvényes képviselő, - a DÖK munkát segítő pedagógus, - a Szülői Szervezet egy tagja, - egy, az osztályfőnök által kiválasztott, az osztályban tanító, nevelő, - gyermekvédelmi felelős. A fegyelmi bizottság döntését az egész tanulói közösség tudomására kell hozni.

19

A tanulók mulasztásának igazolása A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja a tájékoztató füzetbe történő bejegyzéssel. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az intézmény igazgatója adhat. Előzetes szülői vagy valamilyen szervezet, sportegyesület személyes vagy írásbeli kérésére engedélyezhető a távollét az alábbiak szerint: osztályfőnök legfeljebb 3, az igazgató legfeljebb 5 tanítási napra kiterjedő összefüggő távolmaradást engedélyezhet. A tanulók előzetes osztályfőnöki engedéllyel egyszerre csak egy napot mulaszthatnak – tanévenként legfeljebb 3 alkalommal. Ha nem előzetes engedéllyel hiányzik a tanuló, akkor a hiányzás kezdő napján jelenteni kell az iskolának a hiányzás okát és várható időtartamát. A bejelentést megteheti a szülő, családtag, osztálytárs – írásban, e-mail-en, telefonon. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül három napig terjedő mulasztás esetén szülői, három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül. A késéssel érkező tanuló nem zárható ki a tanítási óráról. Abban az esetben, ha a tanítási idő alatt a tanulónak rosszullét, vagy más komoly ok miatt távoznia kell az iskola épületéből, akkor az iskola titkárságán keresztül valósul meg a szülő értesítése, s a szülő kérésére, illetve beleegyezésével történik további intézkedés. (Gyermek orvosi rendelőbe juttatása, hazavitele, vagy a szülő megérkezéséig a gyermek ellátása pl. orvosi szobában.) Ha a tanuló a tanítási nap folyamát megszakítva, valamelyik közbülső óráról, illetve az utolsó óráról hiányzik, engedély nélkül távozik, fegyelmező intézkedésben részesül. A mulasztások következményei: Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történt igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az intézmény igazgatója a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az intézmény bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, melyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az

20

igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az intézmény ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az intézmény igazgatója értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. *11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, 20.§. (3),(4),(5) Amennyiben a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250 tanítási órát, egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható. Kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást,és az intézmény eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Ha a tanuló igazolatlanul mulaszt, az alábbi következményekkel kell számolnia: - 1 óra után: szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés , - 2 óra után: írásbeli osztályfőnöki fegyelmeztetés, a magatartási jegy adott hónapban legfeljebb jó lehet, - 10 óra után: osztályfőnöki intő, a magatartási jegy legfeljebb változó lehet. - 15 óra után: igazgatói intő, a magatartási jegy legfeljebb rossz lehet. - 20 óra után: fegyelmi eljárás „Ha a tanköteles gyermek a közoktatási intézmény, kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatója értesíti a gyermek lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét ( 30 igazolatlan óra után az általános szabálysértési hatóságként eljáró kormányhivatalt, és gyermekjóléti szolgálatot), aki gyámhatóságként eljárva a) az adott tanévben igazolatlanul mulasztott tízedik kötelező tanórai foglalkozás után végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a b) pontban meghatározott jogkövetkezményekre, b) az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után – amennyiben, a védelembe vétel még nem áll fenn – elrendeli a gyermek, védelembe vételét, továbbá a teljes összegű iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését.” (Cst. II. fejezet, 15. §)

A gyermekek/tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége A Szülői Szervezet jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik az iskola legalább az egyik tagozatra járó (alsó és felső tagozat, illetve a napközisek) tanulókat érinti.

21

A Diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének az iskola legalább egyik tagozatra járó (alsó és felső tagozat, illetve a napközisek) tanulókat kell tekinteni.

A tanulók közösségei Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére két fő képviselőt választanak (küldöttet) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A diákkörök Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, énekkar, művészeti csoport stb. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az intézmény igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév április 30-ig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat és a szülői szervezet. A javasolt diákkör létrehozásáról az adott tanévet megelőző tanév május 20 ig – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. A diákköröket nevelő, vagy az intézmény igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük.

Az iskolai Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában Diákönkormányzat működik. Az iskolai Diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló vezetőség irányítja. A Diákönkormányzat tevékenységét az intézmény igazgatója által megbízott nevelő segíti. Az iskolai Diákönkormányzat képviseletét az iskolai Diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A Diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai Diákönkormányzat véleményét.

Az iskolai diákközgyűlés Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév májusában az intézmény igazgatója a felelős. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő tanár, valamint a diákönkormányzat vezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról. Az intézmény igazgatója tájékoztatást ad az intézményi élet egészéről, az intézményi Munkatervről, a tanulói jogok

22

helyzetéről és érvényesüléséről, az intézményi Házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése Az intézmény Pedagógiai programja nem tartalmaz térítési díj és önköltséges kötelezettségeket előíró oktatást – nevelést tanulóink részére. Az intézmény a tanulóknak napi háromszori étkezési lehetőséget biztosít. Az étkezési térítési díjakat havonta kell befizetni a sárvári Városgazdálkodási hivatal által jelzett időben. A befizetés az iskola földszinti foglalkoztatójában történik. Az előre bejelentett, igénybe nem vett étkezésekre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra a Városgazdálkodási Hivatal elszámolja.

A felvételre/átvételre jelentkezők helyhiány miatti sorsolása adott csoporton belüli szabályozása Intézményünk a fenntartó által kijelölt körzetből beiratkozó tanulók kötelező felvételt biztosító iskolája. Amennyiben az iskola a felvételi kötelezettség teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, nyilvánosságra hozza, a honlapján. Abban az esetben, ha az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudjuk teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolással döntünk. A sorsolásra azokat az érintetteket hívjuk be, akik a kötelezően felvettek felett iratkoztak be, és emiatt a leendő osztály létszáma magasabb, mint a törvény által meghatározott. A sorsolás nyilvános, az érintettek előtt történik, és addig tart, míg az így felvett tanulók be nem töltik az adott osztályba felvehető teljes tanulói létszámot. Előzetesen az intézmény, sorsolás nélkül is felveheti a halmozottan hátrányos helyzetű, (HHH) valamint a különleges helyzetű tanulókat. A különleges helyzetű tanulók a következők: - szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, - testvére intézményünk tanulója, - szülőjének munkahelye az iskola körzetében található /munkáltatói igazolás szükséges/ - az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.

Nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje Iskolánkban elvileg azoknak a tanulóknak is adható támogatás, akik alanyi jogon nem jogosultak (nem tartósan beteg, nem 3 gyerekes családból származik, nem kap rendszeres gyermekvédelmi támogatást, nem SNI-s,) Amennyiben az iskola költségvetése megengedi, adható támogatás a rászoruló tanulóknak is (pl. egyedülálló szülő neveli).

23

Házirend elfogadásának és módosításának szabályai Házirend tervezetét a pedagógusok a tanulók, és a szülők javaslatainak figyelembevételével az intézmény igazgatója készíti el. Házirend tervezetét megvitatják az osztályok és véleményüket - küldötteik útján - eljuttatják az iskolai Diákönkormányzat vezetőségéhez. A Diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az intézmény igazgatóját. A Házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az intézmény igazgatójához. A Házirend tervezetéről az intézmény igazgatója beszerzi a Szülői Szervezet véleményét. Az intézmény igazgatója a tanulók, a nevelők, valamint a szülők, véleményének figyelembevételével elkészíti a Házirend végleges tervezetét. A Házirend elfogadása előtt az intézmény igazgatója beszerzi a Diákönkormányzat egyetértését, valamint a Szülői Szervezet véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. Házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten, s az a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba. Az érvényben levő Házirend módosítását – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az intézmény igazgatója, a nevelőtestület, a Diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a Szülői Szervezet Választmánya. A Házirend módosítását a fent leírt módon kell végrehajtani.

24