II. PREDÁCIÓ (RAGADOZÁS)
1. BEVEZETÉS – PREDÁTOR TÍPUSOK - ragadozó megtámadja az élő zsákmányt és részben vagy egészében elfogyasztja - osztályozás: o rendszertani jellegű: húsevők növényevők mindenevők o funkcionális jellegű: valódi ragadozók – életük során több áldozatot is megölnek, többnyire egészében elfogyasztanak (tigris, katicabogár, húsfogyasztó növények, magpredátorok, bálna)
legelők – több zsákmányt ejtenek, de csak részben fogyasztják el, támadásuk nem halálos (szarvasmarha, pióca) parazitoidok – főleg hártyásszárnyúak és kétszárnyúak, élő rovarokba petéznek, melyeket a fejlődő lárvák elpusztítanak (a világ fajainak kb. 10%-a) paraziták – támadás egy vagy néhány zsákmányra összpontosul, többnyire szoros kapcsolat a gazdával (galandféreg, májmétely, tuberkulózis baktérium, gubacsdarazsak, növények, gombák, mikroorganizmusok DE levéltetvek, lepkehernyók)
2. HERBIVÓRIA - herbivória hatása függ a herbivór típusától, attól, hogy mely növényi részt fogyasztja és mikor, valamint a növény reakciójától 2.1. TOLERANCIA ÉS KOMPENZÁCIÓ - kompenzáció: a növényi tolerancia mértéke o alul- túlkompenzált növények - több módja: o „árnyéklevelek” eltávolítása → P/R növekedése o tartalékok felhasználása, anyagcseretermékek eloszlásának megváltoztatása o túlélő levelek felületegységének fotoszintetikus rátájánák növekedése o nyugvó rügyek aktivitásának stimulálása
2.2. A NÖVÉNYEK VÉDEKEZŐ MECHANIZMUSAI - két típus: o konstitutív o indukált - több kérdés is felmerül... - fűz – levélaknázó rovarok - vörösfenyő – fenyőmoly - barnamoszat – csigák – izopóda - Nicotiana attenuata – Manduca sexta – Geocoris pallens
Raphanus sativus Pieris rapae
2.3. HERBIVÓRIA, DEFOLIÁCIÓ ÉS NÖVEKEDÉS
Populus canadensis Lymantria dispar, hajtás:gyökér
Nuphar lutea, Pyrrhalta nymphaeae
- fűfélék különösen toleránsak elsősorban a gerinces herbivórokkal szemben – herbivória és növények közötti kompetíció - a herbivórok fogyasztással nem kapcsolatos hatásai (patogének terjesztése) 2.4. HERBIVÓRIA ÉS A NÖVÉNYEK TÚLÉLÉSE - többszöri defoliáció – drasztikus hatás: o Quercus – Lymantria dispar - fiatal fásszárúak törzsének gyűrűben való lekérgkezése - meztelen csigák merisztéma fogyasztása - magpredáció
2.5. HERBIVÓRIA ÉS A NÖVÉNYEK FEKUNDITÁSA - herbivórok közvetve befolyásolják a növekedést a magok termelésének csökkentésével - közvetlen hatás (pre- és posztdiszperziós hatás) - Haplopappus squarrosus, Cardamine cordifolia grádiens mentén - mutualisztikus hatások: beporzás, magok terjesztése - virágzás késleltetése (szemelpár fajok – Poa annua) - defoliáció időzítése kritikus (virágzás előtt, után)
Gentianella campestris
2.6. ÁLLATI VÉDEKEZÉSI MECHANIZMUSOK
Ectyoplasia ferox szivacs
3. A PREDÁCIÓ HATÁSA A ZSÁKMÁNY POPULÁCIÓKRA - bár a predáció egyértelműen káros a zsákmányolt egyedekre, nem biztos, hogy ezek populációira is - demográfiailag nem fontos stádiumot érinthet –
Rhinocyllus conicus – Carduus nutans - túlélők kompenzációja az intraspecifikus versengés csökkenése miatt – Columba palumbus
Ageneotettix deorum Schizocoza sp.
- a predátorok nem random válogatók: elsősorban öreg, fiatal, illetve beteg egyedeket zsákmányolnak – Thompson gazellák mortalitása a Serengeti parkban
4. A FOGYASZTÁS HATÁSA A FOGYASZTÓKRA - „makkos” évek
Chionochloa
rovarpredáció Chionochloa pallens virágokon
Asphodelus ramosus – Capsodes infuscatus
- igen fontos a táplálék minősége (pozitív és negatív aspektusok) - Serengeti parkban gnúk túlélése a száraz évszakban
5. ÉTREND SZÉLESSÉG ÉS ÖSSZETÉTEL - monofág – oligofág – polifág - specialista - generalista 5.1.TÁPLÁLÉKPREFERENCIA - legértékesebb táplálék – kiegyensúlyozott étrend (helyettesíthető – kiegészítő)
- rangsoron alapuló: főleg húsevőknél
- kiegyensúlyozott: herbivóroknál magas tápértékű, speciális elvárásoknak megfelelő táplálék - juh, szarvasmarha - rénszarvas 5.2.PRÉDAVÁLTÁS („SWITCHING”) - a gyakori táplálékféleség prefernciája
- húsfogyasztó növényeknél: Sarracenia purpurea
5.3.OPTIMÁLIS TÁPLÁLKOZÁS ELMÉLET - ragadozók és zsákmányok befolyásolták egymás fejlődését → morfológiai határok (de legtöbben ennél is szűkebb határok között fogyasztanak)
- Optimális táplálkozási elmélet (MacArthur, Pianka)– előrevetíteni egy fogyasztó várható táplálkozási stratégiáját adott feltételek mellett
- koevolúció - táplálkozási stratégiák kapcsolatban állnak a táplálkozók nettó hasznával, nemcsak a maximális táplálkozási hatékonysággal - Nototnecta hoffmanni Naphalak
6. TÁPLÁLKOZÁS MOZAIKOS KÖRNYEZETBEN
Katicabogár, piroslábú cankó, parazitoidok
Aggregatív eloszláshoz vezető viselkedés
Plectrocnemia conspersa tegzeslárva
- optimális gyűjtés megközelítés folthasználat esetén
- határérték elmélet („marginal value theorem” Charnov, Parker, Stuart) – az az optimális időtartam a foltban, amely annak elhagyásáig kinyert energiamennyiséggel arányos (legrövidebb idő – legtöbb energia) - függ a folt minőségétől
Peromyscus leucopus (fehérlábú egér)
