II. NEVELÉSI PROGRAM 1 Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka főbb jellemző Iskolánkban a nevelő-oktató-szakképző pedagógiai munka a nevelőtestület konszenzusával elfogadott (az iskolafenntartó által jóváhagyott) Pedagógiai Program szerint folyik. Pedagógiai feladatainkat, tevékenységünket, lehetőségeinket az intézmény Alapító Okirata, illetve az azt megalkotó iskolafenntartó továbbá az oktatási intézményekre vonatkozó hatályos jogszabályi környezet alapvetően meghatározza. A mindennapi pedagógiai gyakorlatunk alakítása és működtetése a nevelőtestületünk (a pedagógusaink és a pedagógiai munkát segítő munkakörben foglalkoztatott alkalmazottjaink) alapfeladatát jelenti. A Pedagógiai Programunk nyilvános, így minden érdeklődő és valamennyi partnerünk rendelkezésére áll. A szociális hátrányokkal érkező, sajátos nevelési-oktatási igényű fiatalok szakmához juttatása, tudásvágyuk felkeltése, a minőségi munka iránti igényük kialakítása alapvető feladatunk. Iskolánk szakképző intézmény, melyben a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakoktatás - képzés az elsődleges feladatunk. Ugyanakkor vállaltuk, az alapfokú oktatásában megrekedt tanulók felzárkóztatását, hogy képesek legyenek iskolánkban a szakoktatásban - képzésben részt venni, és szakképesítést szerezni. Intézményünk kiemelt feladata a szakmai képzés. Tanulóink az alapfokú oktatást befejezve kerülnek iskolánkba. Meglévő műveltségükre, tudásszintjükre kell építenünk. A Grassalkovich Alapítványi Szakiskola programjában a kihalóban lévő kézműves mesterségeket, és más szolgáltatói szakmákat oktatunk. Szakemberek irányításával lazább iskolai keretek között - közösségi, kiscsoportos formában igyekszünk érdekes és értelmes elfoglaltságot nyújtani a zömében más iskolatípusból kiszorult fiatalok számára. Esélyt adva az önálló életkezdésre, érvényesülési lehetőségeik kipróbálására. A felzárkóztató oktatásban résztvevő tanulók hihetetlenül nagy tudáshiánnyal érkeznek. Ezek a fiatalok nem rendelkeznek 8 általános iskolai végzettséggel, 5., 6., illetve 7. osztályt végeztek. Valamennyien szociális hátrányokkal rendelkező, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küzdő fiatalok. Iskolánk kötelessége, hogy tanulóink később ne a társadalom leszakadó, gondoskodásra szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes felnőttekké váljanak. Nevelői munkánk a képességek és készségek fejlesztése, a közismereti oktatás, valamint a szakmai képzés szerves egységet alkot. Arra törekszünk, hogy tanulóink képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, szakmájukban elhelyezkedni, szakmájuk követelményeinek kiválóan megfelelni. Gyakorlati sikerélményeket elérve készítjük fel őket a folyamatos fejlődésre, a szakmán belüli továbblépésre, tovább-tanulásra, szükség esetén a szakmaváltásra. 1.1. Pedagógusainktól elvárt alapfeladatok: a) Ismerjék meg és fogadják el tanulóinkat, ismertessék meg és fogadtassák el magukat a tanulókkal. b) A tanulók személyiségformálásban töltsenek be fejlesztő és fejlődési funkciót, lássák el az iskolában az oktató, ismeretátadó feladatokat. c) Teljesítsék a családi szocializáció mulasztásaiból rájuk háruló feladatokat, segítsék feltárni illetve önállóan ismerjék fel a tanulási, magatartási, beilleszkedési diszfunkciókat. d) A családdal kapcsolatban vállalják a családgondozási teendők egy részét, a gyermek személyiségfejlődési és magatartászavarainak helyrehozását. e) Segítsék elő a szakmai érdeklődés, a továbbtanulási igény felkeltését, és nyújtsanak segítséget a szakképzés lezárását követő életpályák, iskola utáni lehetőségek kiválasztásában.
2 Pedagógiai alapelveink
Bizalom elve:
A megértés, a kölcsönös tisztelet a tanár és a tanuló személyisége iránt. „Egyedül nem megy.”
Következetesség elve:
Igényes, határozott, reális, rendszerezett és következetes követelmények támasztása a tanulókkal és pedagógusainkkal szemben. „A teljesítmény jutalmat, a bűn büntetést érdemel.”
Differenciált bánásmód elve: A pedagógiai eljárásainkban az egyéni igényeket, életkori jellemzőket, fejlődési sajátosságokat figyelembe vevő tehetséggondozást, tanítást valósítunk meg. „Az almafától almát, a körtefától körtét várunk.” Hátránykompenzáció elve:
Tervszerű felzárkóztatással a tanulói képességek széleskörű kibontakoztatásának lehetősége.
Esélyegyenlőség elve
Minden tanulónknak meg kell adni a lehetőséget az egyéni tehetségének kibontására és fejlesztésére közvetlen segítséggel vagy segítő útmutatással.
Egyenrangúság elve:
A tanár és a tanuló (ill. a szülő) egyenrangú félként való részvétele a nevelés-oktatás-képzés folyamatában. A pedagógiai tevékenységben a pedagógusé a vezető, az irányító szerep.
Önállóság elve:
A tanulók számára az egyéni tapasztalatszerzés, az öntevékenység lehetőségének biztosítása. Felkészítés az önkormányzó képesség kibontakoztatására. Az önálló ismeretszerzésre való felkészítés, az önellenőrzés képességének kialakítása.
Komplexitás elve:
A nevelés-oktatás folyamatában a tanulókat érő hatások – társadalmi, pedagógiai, pszichológiai, biológiai, fiziológiai– egységes rendszerben való kezelése.
Kommunikációs alapok elve: Az általános műveltség és a szakmai tudás, egységében kapcsolatépítési kompetenciák erősítése. Emberi életfeltételek elve:
Az egészséges életmódra nevelés, az élet tisztelete és a környezet megóvására történő felkészítés és az oktatás-nevelésben szerves egysége.
Közösségi nevelés elve:
A tanulók különböző közösségeknek a tagjai. A szűkebb (család, iskola, osztály, tanulócsoport) és tágabb (környezet, társadalom) közösségek hatásrendszere a személyiségfejlesztésben elengedhetetlen.
Hátrányos megkülönböztetés A tanuló hátrányos megkülönböztetése – neme, színe, vallása, nemzeti-etnikai származása, politikai vagy más véleménye, tilalmának elve: vagyoni helyzete, kor, cselekvőképessége, adottságai, tehetsége alapján – tilos.
2
3. Iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai Célunk, hogy minden tanuló az iskolai közösség tevékeny, önszervező tagja legyen, tudjon véleményt nyilvánítani, legyenek ötletei, javaslatai. Az iskola életében törekedjék az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására. Képes legyen felelősségteljes döntéseket hozni a saját, és társait érintő kérdésekben. Ismerje fel saját helyét a közösségben, és felelősségét a közösségért. Tudatos célunk még: a) Az intézményi tanítási-tanulási folyamat eredményeként a tanulók komplex személyiségének tervszerű fejlesztése. b) Korszerű műveltség, konstruktív életviteli és szakmai kompetenciák kiépítése. c) Gyakorlati munkasikerek eredményeként a szakmák elsajátítása és gyakorlása, a továbbképzés iránti igény kialakítása. d) A kétkezi munka megbecsülése. e) Ösztönzés a továbbtanulásra (érettségi vagy magasabb szintű szakképesítés megszerzése), megadva a pályamódosítás, a pályaorientáció, a választás és az átjárhatóság lehetőségét. f) Családias légkörű, hatékony intézményi feltételrendszer kialakítása, biztosítása. g) Az egyéni fejlesztési tervek megvalósítása. h) A társadalmi jövőkép szempontjából olyan testben és lélekben harmonikus egyéneket szeretnénk nevelni, akik kiegyensúlyozott kapcsolatban állnak környezetükkel, képesek a társadalomba való beilleszkedésre. i) Célunk, hogy az intézményünkben tanuló, különböző képességű, érzelmi feltöltődésű, testi fejlettségű és kultúrájú gyerekek személyiségük fejlesztésével, a jövő társadalmának hasznos, kiegyensúlyozott tagjai legyenek. j) Tanítványaink tudásának, képességeinek és egész személyiségének olyan irányú fejlesztése, hogy fizikailag és szellemileg egészséges, a környezetünkkel (természeti és társadalmi környezettel egyaránt) harmóniában élő felnőttekké váljanak. k) Tanulóink önbizalmát műveltsége és szakmai tudása adja, képes legyen jól teljesíteni, érezzen felelősséget embertársai és környezete iránt. 4. Iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai A képzési terv feldolgozása oly módon történik, hogy közben folyamatosan fejlődjenek a tanulók jártasságai, készségei, képességei, gondolkodásuk, érzelemviláguk. Ennek a folyamatnak szerves része az önálló ismeretszerzés és az állandó önművelés. Neveljük őket arra, hogy szeressék hazájukat, érezzék sajátjuknak a magyar nép történelmét, népművészetét, hagyományait, tiszteljék mások, sajátjuktól eltérő nézeteit. A magyarok eredetéről, a honfoglalásról szóló mondák, a történelmi olvasmányokban megjelenített élethelyzetek, a magyar népköltészet, népművészet alkotásainak ismerete, hazánk tájainak bemutatása révén ismerjék meg, és vállalják múltunkat, több mint ezeréves európai létünket. Az alábbi pedagógiai feladatokat az intézményi működés minden területén, a tanórai- és a tanórán kívüli foglalkozásokon is megköveteljük: a) A tanuló személyiségének, testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének biztosítása. b) A tanuló ismereteinek kiszélesítése, elmélyítése, készségeinek, képességeinek kibontakoztatása. c) A pedagógiai együttműködés az intézmény partnereivel, a szakszolgálatokkal, a szülők közösségével, a diákönkormányzattal. d) A tanulóközösségek kialakítása, fejlesztése. e) Tájékoztatás az iskola pedagógiai tevékenységéről, a tanulók tanulmányi és magaviseleti előmeneteléről. f) A tanulókkal az iskolai követelmények megismertetése, az intézményi belső szabályzatok elfogadtatása, betartása. g) A tanulók kommunikációs készségének, kapcsolatépítő technikájának fejlesztése. h) A tanulók ügyeiben való méltányos, humánus eljárás biztosítása, amely a többi tanuló érdekvédelmét is figyelembe veszi. i) Az iskola falain belül biztonságos, nyugodt, egészséges és tiszta nevelési környezet kialakítása. j) A tanulói devianciák visszaszorítása, a kölcsönös egymásra figyelés, a mások iránti tisztelet légkörének kialakítása.
3
k) Gyermek- és ifjúságvédelem, a tanulók egészségi állapotának, életvitelének nyomon követése. l) A tanulók érdeklődésének fenntartása, inger gazdag, érdekes, változatos tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezése. Sokoldalú szemléltetés, szemléletesség. m) Útmutatás a szabadidő hasznos eltöltésére. n) Megfelelő motiválásával egyre nagyobb tanulói teljesítményekre ösztönzés. o) Sikerélményekhez juttatás. p) A tanulói cselekvéseken, cselekedeteken alapuló konstruktív szemléletű pedagógiai módszerek alkalmazása. q) Az összefüggések megértésére nevelés, a rendszerszemléletű világkép kialakítása. r) Az iskolai oktatás során alkalmazott eszközök, létesítmények, berendezések rendeltetésszerű használatára, állagmegóvására nevelés. s) A kétkezi munka tiszteletére, az iskolában oktatott szakmák színvonalas elsajátíttatására ösztönzés. t) A felzárkóztatás során a hiányosságok feltárása és pótlása, a fiatalok személyiségének stabilizálása és kommunikációs készségük fejlesztése, felkelteni tanulóinkban az ismeretszerzés vágyát u) Egészséges életmódra, a családi életre nevelés, önálló életvitelre való felkészítés v) a rendszeres testedzés iránti igény kialakítása. w) Az iskola hagyományainak megismertetése, megőrzése, az intézmény iránti lojalitás elfogadtatása. x) Hátrányos helyzetű tanulók integrálása 5. Iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei A Pedagógiai Program eredményes megvalósítása hatékonyságot igényel az iskola dolgozóitól és a fenntartótól. Anyagi bázis: az intézményi feladatellátást figyelembe véve az éves iskolai költségvetés 90-95%-át az iskolafenntartó biztosítja. Az intézmény saját bevételei (pályázati összegek, szolgáltatási díjak, bérleti díjak, szakképzési hozzájárulás, térítési díjak) a költségvetés 5-10%-át fedezik. Szellemi bázis: az intézményben dolgozó valamennyi alkalmazott részt vesz az iskolai feladatok megoldásában. A közvetlen nevelői feladatot végző pedagógusok a szakterületük szerint: közismereti, szakelméleti, szakmai gyakorlati munkakörben foglalkoztatottak. Óraadó kollégáink nagy pedagógiai tapasztalattal és biztos szakmai tudással egészítik ki, teszik teljessé az oktatást. Csak olyan óraadókat alkalmazunk, akik a törvény által előírt végzettséggel rendelkeznek. Szakoktatóink mindegyikére a nagyfokú szakmaszeretet mellett a jó pedagógiai érzék jellemző. Szinte kivétel nélkül nagyon jó a kapcsolatuk tanulóikkal. Ezt azért is fontosnak tartjuk kiemelni, mert a legtöbb időt ők töltik a tanulókkal. Technikai feltételek: az iskolaépület karbantartása, a környezet gondozása, az intézményi infrastruktúra fejlesztése, az oktatástechnikai eszközpark frissítése napi feladatunk. Forrásbővítő tevékenységünk nagy részét a széleskörű pályázati munka teszi ki. A kötelező taneszköz-jegyzékben szereplő felszerelésekkel rendelkezünk. 6. Iskolában folyó nevelő-oktató munka eljárásai Az iskolában folyó oktató-nevelő munkát külső és belső dokumentumok szabályozzák: a) Hatályos jogszabályok (törvények, rendeletek, utasítások stb.) b) Fenntartói utasítások (előírások, szabályzatok, tájékoztatók stb.) c) Intézményi dokumentumok (belső jogszabályok) d) Alapító Okirat e) Pedagógiai Program f) Szervezeti és Működési Szabályzat g) Intézményi Minőségirányítási Program h) Házirend, ügyeleti rend i) Egyéb szabályzatok (Tűzvédelmi, munkavédelmi, balesetvédelmi; Iratkezelési, leltározási és selejtezési; Házipénztár–kezelési szabályzatok, stb.)
4
Az egységes és összehangolt oktató-nevelő munka sajátos területei: a) Iskolavezetőségi értekezlet b) Nevelőtestületi értekezlet c) Nevelési értekezlet, osztályozó értekezlet d) Munkaközösségi értekezletek e) Belső továbbképzések Az iskola vezetői telefonon történő időpont-egyeztetést követően személyesen felkereshetők az iskolában. A tanulókkal kapcsolatos információk miatt első körben az osztályfőnökökhöz fordulhatnak. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos hivatali ügyintézés az iskola titkárságán folyik mindenhétfőn, szerdán és pénteken (amennyiben munkanap) 840 és 1430 között. 7. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelési programjában képviselt értékek, és a követelmények teljesítése a tanulói személyiség minél teljesebb kibontakozását segíti elő, úgy állítottuk össze, hogy az teret adjon a színes, sokoldalú iskolai élet megvalósulásának. Így nyílik lehetőség tanulóink eredményes személyiség fejlesztő oktatására, műveltségük és világnézetük fejlesztésére. Az iskolai munkát, tanulást úgy szervezzük, hogy fejlessze tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, és eddze akaratát, miközben pedagógiai munkánk középpontjában tanulóink valamennyi személyiség komponensének (az értelem, az érzelem, a fizikum, és a jellem) harmonikus és differenciált fejlesztése áll. Célunk a csoportközösségeknek és az egyes tanulók személyiségének fejlesztése. Ehhez olyan iskolai pedagógiai munkára van szükség, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos fóruma is. A személyiség fejlesztő oktatás csak akkor lehet eredményes, ha a tanítási-tanulási folyamat a) teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a munkának b) ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, erősíti akaraterejüket c) ha hozzájárul életmódjuk, szokásaik fokozatos kialakításához. Mivel minden gyermek különbözik a többiektől, a nevelő hatások pedig különböző módon érintik az egyes gyermekeket, így az egyénekhez igazodó nevelés lehet a leghatékonyabb. Ehhez a legfontosabb tulajdonságokat kell fejleszteni (pl.: önismeret, együttműködési készség, akarat, segítőkészség, empátia). Nevelési gyakorlatunkban a következő értékek és tartalmak jelentik a fejlesztés irányát: 7.1. A műveltséggel, a munkával kapcsolatos értékek a) Önmagunk és környezetünk megismerésének igénye és az ezzel kapcsolatos motívumok kialakítása (tudásvágy, önfejlesztési igény, kötelességtudat, lelkiismeret, értékteremtés). b) Törekvés a szorgalmas és eredményes tanulásra, a rendszerességre és az esztétikus munkára. c) Törekvés az intellektuális képességek, a kreativitás fejlesztésére, és az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 7.2.A hazával, a nemzettel kapcsolatos értékek a) A szülőföld, a haza megismerése, szeretete, a nemzeti kultúra megbecsülése. b) Az egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet kialakítása. c) Más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk tiszteletben tartása. d) Törekvés az európai kulturális örökség megismerésére, befogadására. 7.3. Az élet értékei a) Az élet tisztelete és védelme. b) A természeti környezet megóvása, az élő és élettelen megismerése, a természet szépsége iránti fogékonyság, illetve az erre vonatkozó magatartás formálása. c) Az egészséges és kultúrált életmód iránti igény kialakítása. d) Az önellátó képességek (tisztálkodás, testápolás, öltözködés stb.) fejlesztése. e) Az egészségvédő magatartás kialakítása (pl.: balesetek megelőzésének szokásai, egészségre káros szokások megismerése).
5
7.4. A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek a) A család tisztelete, a szülők és a nagyszülők megbecsülése. b) A tartalmas emberi kapcsolatok iránti igény kialakítása. c) A szociális értékrend kialakítására vonatkozó igény megteremtése. d) Szociális készségek (empátia, tolerancia, konfliktuskezelés) tanítása, fejlesztése. e) A felnőttekkel szembeni tisztelettudó magatartás elsajátítása. f) A másik ember autonómiájának tisztelete, a kapcsolatokban a megbízhatóság, igazságosság, szolidaritás igényének kialakítása. g) Kultúráltság a magatartásban és a kommunikációban. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak, tulajdonának tiszteletben tartása. h) A mindennapi kapcsolatokban fegyelem, önfegyelem kialakítása. 7.5. A személyiségfejlesztés színterei iskolánkban Pedagógusaink változatos pedagógiai módszereket alkalmaznak: csoportmunka, interjú, kiselőadások, szupervízió, élmény, szituációs játékok, dramatizálás és audio-video eszközök (hang- és képanyagok) korszerű felhasználása. A tanórán kívül: a DÖK rendezvények, az egészségnevelő programon belül az önismereti tréning, a kortárs segítők képzése, felvilágosító előadások, versenyek, tantárgyi versenyek, vetélkedők, a könyvtár adta lehetőségek, szakköri foglalkozások, tanulószoba, sportolási lehetőségek, sportversenyek, folyamatos együttműködés az iskolaorvossal, védőnővel és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel. Szabadidős, iskolán kívüli programok. (kirándulások, színház- és múzeumlátogatások, tömegsportrendezvények) 8 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskolai közösségek a személyiség sokoldalú fejlődését hivatottak szolgálni. Közösségben élni, „együtt élni” csak a harmonikus személyiség tud. A közösségi élet fontosabb követelményei: a) A közösség nyújtson lehetőséget a sokoldalú tevékenység optimális kibontakoztatására. Adjon minden tagjának lehetőséget a sajátos egyéni törekvésen, érdeklődésen alapuló tevékenység megszervezésére is. Fontos a közösség és a személyiség érdekeinek lehető legtökéletesebb összehangolása. b) A közösségi életben való aktív részvétel, az öntevékenység, önkéntesség, önállóság és a kreativitás fejlesztése. c) Tanulóinkat alkalmassá kell tennünk a sokrétű és állandóan szélesedő viszonylatok megértésére, a tájékozódásra. d) A tanulók képesek legyenek eligazodni a közösségek teljes rendszerében. A közösségi élet eszközeivel serkenteni kell a tanulókat az önnevelő tevékenységre, az egyéni és közösségi érdekek összhangjának megteremtésére. A közösségfejlesztés lehetséges színterei iskolánkban: a) Tanítási órák: a közösen végzett munka élményének kialakítása b) Iskolai ünnepélyek: nemzeti ünnepeink, tanévnyitó, szalagtűző ünnepség, ballagás, sportnap, tanévzáró stb. c) Iskolai rendezvények: versenyek és egyéb vetélkedők, kiállítások, tematikus tablók stb. d) DÖK: értekezletek, megbeszélések, beszámolók, diákfórum, rendezvények, stb. e) Osztályfőnöki- és pályaorientációs órák: a tanmenetekben megfogalmazott program kiemelten segít a közösség kialakításában és fejlesztésében (feszültségoldási módszerek és helyzetgyakorlatok). f) Egészségnevelő program: önismereti tréning, előadások, szituációs játékok, versenyek, vetélkedők, kortárs segítők képzése g) A tantárgyi csoportbontásból adódó lehetőségek kihasználása: a kisebb csoportok jobban motiválhatók, fejleszthetők: pl. idegen nyelv, pályaorientáció, magyar, informatika, szakmai alapozás h) Szakmai alapozás és szakmai gyakorlat során az együttműködési készség fejlesztése, mások munkájának az értékelése, értékrendek kialakítása i) Testnevelési órák: csapatjátékok, versenyek, részvétel tömegsport-rendezvényeken 6
Tanórán kívüli programok: osztálykirándulások, múzeumlátogatás, színházlátogatások, sportkörök, sportversenyek, tömegsport, sportrendezvények látogatása, helytörténeti séták stb. k) A szakmai munka iskolán belüli és kívüli bemutatása kiállítások, bemutatók keretében j)
9. A szocializációs nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az általános iskola elvégzése után a hozzánk érkező diákok jelentős részénél a beilleszkedési és magatartási zavarok konkrét tanulási nehézségekre vezethetők vissza (dyslexia, dysgraphia, dysortographia, dyscalculia, társadalmi alkalmazkodóképesség hiánya, szervezőkészség és önellenőrzés hiánya, mozgáskoordinációs problémák stb.). Szakemberek segítségével kiszűrjük a tanulási részképesség-zavarokkal küzdő tanulókat, és számukra korrekciós lehetőséget biztosítunk. Iskolánk felvállalja a deviáns, esetenként antiszociális fiatalok oktatását, nevelését, foglalkoztatását együttműködve a segítő szervezetekkel. Ezen tanulók olyan közösségekből érkeztek, melyek hátráltatták nevelésüket, csökkentették képzési lehetőségeiket. Nagyrészt olyan családi háttérrel rendelkeznek, ahol a szeretethiány, a közömbösség, az érdektelenség jellemzi a családi légkört (antiszociális, deviáns, nem megfelelően szocializált vagy a társadalmi többségtől eltérő kultúrájú közösségek). Kiemelten kezeljük a roma származású tanulókat (pozitív diszkrimináció), hiszen számukra és a roma társadalom számára adott helyzetükből kitörési lehetőséget rejt a szakképzés és a műveltség megfelelő szintű elsajátítása. Kiemelten, de nem kiemelve foglalkozunk ezen fiatalok problémáival. Elkerüljük a szegregációs helyzeteket, s törekszünk az integratív oktatás-nevelésre. Pedagógiai programunkban egyrészt a csoportbontásos vagy a „több-pedagógussal történő” oktatással, másrészt pedig az alkalmazott pedagógiai módszerek segítségével zárkóztatjuk fel diákjainkat. A délelőtti időszakban - tanórai keretekben - drámajátékok, kommunikáció (magyar), önismereti tréningek (osztályfőnöki órák), komplex több tantárgyat érintő havonkénti programok, előadások (pl.: drog, alkohol), zenei rendezvények során fejlesztjük, alakítjuk tanulóink gondolkodásmódját, tolerancia iránti fogékonyságát. A tanítást követően a tanulószobai ellátással illetve az osztályfőnökök „egyéni fogadóóráival” és a széleskörű szakköri és diákköri programokkal kínálunk lehetőségeket a beilleszkedési nehézségekkel küzdő diákjaink számára. 9.1. A szocializációs nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk folyamata: Feladatok: a) a hiteles, őszinte kommunikáció és a következetes nevelés (egyéni bánásmód, egyéni fejlesztés), b) a tanulók sikerélményhez juttatása, c) a tanulók kommunikációs készségének fejlesztése, d) a tanulók konfliktuskezelő- és problémamegoldó készségének fejlesztése, e) az empátia és a toleranciakészség fejlesztése. Módszerek és eljárások A szaktanárok jelzése alapján az osztályfőnök ismerteti az ifjúságvédelmi felelőssel a tanuló magatartásváltozásának, magatartászavarának, beilleszkedési problémájának tényét. A tanuló családi hátterét legjobban ismerő osztályfőnök, a szaktanár és az ifjúságvédelmi felelős közösen próbálja megfogalmazni a problémákat, feltárni az okokat. A következő lépés a tanulóval való beszélgetés, amelybe célszerű bevonni azt a pedagógust, aki a tanuló "kedvenc" tanára. Ezt követi minden esetben a szülőkkel való beszélgetés, amikor az osztályfőnök ismerteti az iskolában észlelt problémákat, és felajánlja segítségét a szülőknek. Ha a tanuló magatartászavara, beilleszkedési problémája az iskolai szakemberek segítségével nem szüntethető meg és nem is enyhíthető, akkor az ifjúságvédelmi felelős a szülőt és a diákot a Gyermekjóléti Szolgálathoz vagy a Nevelési Tanácsadóhoz irányítja.
7
A beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő fiatalok között is sokan vannak olyanok, akik rendelkeznek valamilyen pozitív adottsággal, amelyet felismerve és erősítve is csökkenthetjük a problémát. 9.2. A szocializációs nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az iskolában negatívnak minősített viselkedési megnyilvánulások a tanuló családi és iskolai kapcsolatzavaraival, érzelmi életének sérüléseivel függnek össze. A magatartási problémák egy részében a gyökerek, a család érzelmi-nevelési körülményeiben kereshetők. Megelőzés: lehetnek olyan jelzések, amelyek előre vetítik a gondot: közöny, passzivitás, érzelemszegénység, érdeklődés hiánya, elkülönülés, közömbösség a társak iránt, túlzott félelem, szorongás, ok nélküli sírás, irigység vagy féltékenység más diákkal kapcsolatban, koncentrációzavar, teljesítményromlás, beszédzavar stressz-helyzetekben, apró holmik eltulajdonítása, stb. A magatartási zavarok egyik, az iskolában leginkább szembetűnő formája az agresszív megnyilvánulásokban fejeződik ki. Agressziót vált ki az agresszió látványa, a példa. A magatartási problémák egy része deviáns viselkedéssé válhat. 9.3. A beilleszkedési zavarok leggyakoribb formái iskolánkban: a) az együttműködési készség hiánya b) durva hang, durva érintkezés a közösség tagjaival c) feltűnni vágyás, imponálni akarás d) agresszivitás, kötekedés e) ellenséges, tekintélyellenes viselkedés
megbízhatatlanság felelőtlenség peremhelyzet a csoportban az érzelmi-indulati élet szélsőséges kiegyensúlyozatlansága j) gyenge kudarctűrés k) kirekesztő magatartás, intolerancia l) deviáns magatartási minták felvétele és terjesztése f) g) h) i)
Ezzel kapcsolatos pedagógiai feladataink: Az iskola egész élet- és tevékenységi rendjével, érzelmi légkörével segítse a gyerekek harmonikus, kiegyensúlyozott fejlődését, fizikai és pszichikai teherbíró képességének növekedését. Az iskola emberközpontú légköre, az iskolai élet nyitottsága nemcsak a teljesítésre, hanem az oldott, közvetlen, bensőséges emberi kapcsolatok alakulására is hasson ki. Az iskolai légkör azt közvetíti az órán és az órán kívüli érintkezések során a gyerek felé, hogy problémáival, érzelmi konfliktusaival, kritikus élethelyzetben bizalommal fordulhat tanáraihoz. 9.4. Az alábbi magatartási nehézségek kiküszöbölésére kell törekednünk: a) az osztályban előforduló f) az üzenetek aláíratásának "teljesítmény" csökkenés és az elmulasztása iskolával való szembefordulás g) felmérések, dolgozatok írásakor b) késések, gyakori igazolt vagy "puskázás" igazolatlan hiányzások h) iskolai üzenetek (figyelmeztetések, c) a felszerelés gyakori hiánya intők, rovók) "aláhamisítása" d) a házi feladatok elkészítésének i) "graffitik" az iskola falain, gyakori, illetve tömeges mellékhelyiségeiben elmulasztása j) rongálások az épületen belül és e) az órára való felkészülés kívül sorozatos és tömeges k) kisebb-nagyobb iskolai tárgyak elmulasztása eltulajdonítása Elemezzük a megfigyelt jelenségeket az iskola egésze, az évfolyamok, az osztályok, a kiscsoportok és az egyének szerint. Figyelmet kell fordítani a kedvezőtlen közérzetet jelző megnyilvánulásokra: a) teljes érdeklődéshiány e) fokozott érzékenység b) elkülönülés a társaktól f) tartósan nyomott hangulat változás c) gyakori hangulatváltozás g) gyakori betegség d) fokozott kapcsolatigény
8
Gondoljuk át, hogy az osztályba járó gyerekek milyen segítséget igényelnek tanulmányi téren a kudarc megelőzése érdekében. Vegyük számba - egyénenként és csoportszinten -, melyek azok a tünetek, amelyek nehezítik vagy akadályozzák a tanulást. Van-e az osztályban olyan gyerek, aki kiemelt figyelmet igényel, mert életében olyan esemény történt, amely számára megrázó élményt jelent: a) szülők válása b) haláleset a családban c) a családtagok egyikének súlyos vagy hosszantartó betegsége d) a szülők tartós távolléte e) baleset látványa f) többszöri lakhelyváltás g) a szülők életvitele – italozás, verés, szexuális zaklatás
9
Értékeljük, hogyan kezeltük az előforduló magatartási problémákat: a) az okok keresése, a megnyilvánulás hátterének feltárására irányuló tevékenység és az ennek megfelelő segítő eljárás b) a pedagógus bevonása a probléma megoldásába vagy enyhítésébe c) az osztálytársak bevonása a probléma megoldásába vagy enyhítésébe d) a szülő bevonása a probléma megoldásába vagy enyhítésébe e) külső szakember bevonása a megoldásba A korábbi években jól bevált ifjúsági pszichológus igénybevétele, az iskola jellegéből adódóan néhány órában történő foglalkoztatása. 10. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az egy szakmai csoportba kerülő tanulók csak életkorban állnak közel egymáshoz, ezen kívül különbözőek adottságaikban, fejlettségükben, képességeikben, tudásukban, felkészültségükben, azaz fejlettségi mutatóikban, mindabban, ami kell ahhoz, hogy az iskolai követelményeknek sikerrel megfeleljenek. Eltér a tantárgyak iránti érdeklődésük, munkájuk eredménye, teljesítményük szintje. Tanulóink egy része kimagasló eredményekre képesek, intellektuális és nem intellektuális tevékenységekben. Ők a kiemelkedő képességűek, potenciális tehetségek. A tehetség meghatározása egyben ki is jelöli feladatainkat: ... A tehetségen azt a velünk született, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagosat messze meghaladó teljesítményeket tud létrehozni. 10.1. Tehetségkutatás az iskolánkban Iskolánkban fontos feladat a tehetségek felfedezése, megbecsülése, a lehetőségek biztosítása. A tanórákon ennek érdekében törekszünk a differenciált foglalkozások szervezésére. Több, ill. igényesebb feladatokat kapnak a tehetséges tanulók, valamint lehetőséget adunk olyan beszámoló, kiselőadás megtartására, melyek témája és mélysége a kötelező tananyagon túlmutat. A tehetség felismerésére különböző pedagógiai helyzeteket kell teremtenünk. Figyelünk azokra a tanítványokra, akik szüntelen kíváncsiak, kitartóak, nagyfokú a szorgalmuk, "megszállottak", a beszélt nyelvet magas szinten használják, kiemelkedő érvelési képességűek, gyors gondolkodásúak, erős a képzelőerejük, gyakran kérdeznek, szenvedélyesen érdeklődnek egy vagy több tantárgy iránt, eredeti javaslataik vannak, ugyanakkor a rutinmunkában csekély az érdeklődésük. Támogatjuk tehetséges tanulóinkat, hogy ösztöndíjas és egyéb pályázatokon vegyenek részt. A tehetség sokféle, ezért a tehetséggondozás egész nevelőtestületünk feladata. 10.2. Tanórán kívüli lehetőségek a) az egyéni pályázatok (országos, megyei stb.) b) a tanulmányi versenyek c) a gyűjtőmunkák lehetőségei d) a szakirodalom megismertetése, önálló feldolgozása, értelmezése 10.3. Egyéb – nem szakkör jellegű – foglalkozások a) részvétel és felkészülés tanulmányi versenyeken b) osztálykirándulás – meghatározott terv szerint (törekszünk arra, hogy a tanulóink megismerhessék az ország tájegységeit) c) tanulmányi kirándulás (meghatározott terv szerint) d) múzeum-, kiállítás-, színház-, mozi látogatás osztálykeretben e) ünnepi műsorok elkészítése, előadása a tehetséges és az irodalom iránt érdeklődő tanulóink aktív közreműködésével f) könyvtár, mindennapos nyitva tartással 10.4. Nyomon-követés
10
A nevelési- és a munkaértekezletek, illetve a személyes beszélgetések lehetőséget teremtenek a pedagógus és a tanuló vélemények kicserélésére és a továbbhaladás eldöntésére. A nyomon követés az osztályfőnöki és szaktanári munka fontos része. Kiterjed a továbbtanulás és az elhelyezkedés irányítására, időnként a végzett tanulók felnőtté válásának folyamatára. 11. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok „Tudás és bölcsesség. A bölcs tudja, hogy erőszakkal erőszakot, indulattal indulatot idéz fel. S tudja azt is, hogy a bölcsességet, lojalitást neki magának kell kitermelnie s elvetnie embertársai lényében, amely épp úgy lehet mérgező, gonosz növények humusza, mint isteni gyümölcsöké. Minden a kertésztől függ, aki a magot elülteti.” / Szepes Mária / Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő preventív szociális munkát és pedagógiai tevékenységeket az osztályfőnöki munkaközösség-vezetők az iskolai védőnő (mentálhigiéniás szakember) és a gyermekvédelmi felelős koordinálja. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényből (1997. évi XXXI. Tv.) adódó új prioritások alapján átdolgoztuk az intézmény gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos programját. Tanulóink egy része hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. E kategória meghatározásánál az adatgyűjtés és nyilvántartás folyamatában a következő szempontokat vettük (vesszük) figyelembe: a) a szülők iskolázottsága b) a szülők egzisztenciális biztonsága c) a családok stabilitása d) az eltartottak száma, a család nagysága e) a szülők és a családtagok devianciája f) kisebbségi, etnikai helyzet 11.1. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok tevékenységformák, módszerek, eszközök, szolgáltatások A pedagógiai programban kiemelkedő szerepet szánunk a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatoknak. A tanulók nagy része a társadalom perifériáján élő családból érkezik nap mint nap az iskolába. A beszűkült környezetben élő szülők, de gyerekeik is vágynak egy stabil kapcsolatra. Egyre több a szorongó, a bizonytalanság érzésével küzdő, szeretetre, védettségre vágyó gyermek. Épp ezért az iskolának kell vállalnia, hogy színtere lehessen a szülőtársakkal, pedagógusokkal, intézményvezetőkkel történő találkozásnak, s ily módon adjon lehetőséget a nyomasztó gondok megosztására. Ezen belül is fontosnak tartjuk: a) A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. b) A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatjuk a gyermek– és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. c) Tanévkezdéskor minden osztályfőnök felméri a veszélyeztetett, illetve a hátrányos tanulók számát és azt jelzi a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. d) Az osztályfőnök jelzi a gyermekvédelmi felelősnek a tanulási és magatartási problémás tanulót, aki a megfelelő szakértői bizottsághoz, ill. a nevelési tanácsadóba utalja a tanulót. e) Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzé tesszük a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát. f) A gyermek– és ifjúságvédelmi felelős, a pedagógusok, szülők, tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetések alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. g) A gyermekvédelmi felelős tájékoztatást nyújt a tanulóknak a számukra szervezett szabadidős programról.(iskolai, kistérségi, nyári táborozás,) h) Drog- és bűnmegelőzési előadásokat szervezünk szakemberek bevonásával tanulóinknak.
11
i)
Szexuális felvilágosítás, szexuális zaklatás témakörben előadás szervezünk tanulóinknak szakemberek közreműködésével.
Vállalt gyermekvédelmi feladataink: a) a család, és a gyermek közvetlen környezetének megismerése. b) a veszélyeztetett tanulók tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásra. c) tanácsadás tanulóknak, szülőknek. d) kapcsolattartás, együttműködés a Rendőrséggel, a Gyámhivatallal, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal, családgondozóval, a Nevelési Tanácsadóval, védőnői szolgálattal, iskolaorvossal, és sok más gyermekvédelmi szervezettel. e) képviselni a gyermek érdekeit fegyelmi tárgyalásokon, más iskolába való átirányítási döntés előtt. f) szociális ellátások számbavétele. g) hiányzások követése és megfelelő intézkedések megtétele. h) a gyermek kapcsolatainak feltárása, /kortársközösség, tágabb környezet/ s ennek ismeretében a veszélyeztető faktorok kiszűrése. i) a helyi lehetőségek kihasználásával a szabadidő hasznos eltöltésére törekvés /kirándulások, múzeumlátogatások, vetélkedők, stb./. j) lehetőség biztosítása a tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatására, a tanórán kívüli korrepetálásra. k) mentálhigiénés, prevenciós programok szervezése. l) esetmegbeszélések. m) figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázati kiírásokat, és ezekről tájékoztatja a nevelőtestületet. n) feladata elérni azt, hogy a pedagógiai programban és az iskola életében kiemelkedő helyen szerepeljen a gyermekvédelem. 11.2. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős önálló feladatai a) Külső intézményekkel való kapcsolattartás (gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családgondozó intézmények) b) Pályázatok c) Szakirodalom gyűjtése d) Ismertetők, szóróanyagok e) Továbbképzéseken való részvétel (beszámolók) f) Nyilvántartás (adminisztráció), érkező anyagok rendszerezése g) Problémajelző iskolai lap h) Esetjelző lap (gyermekjóléti szolgálatok informálása) i) Egyéni megoldási program (értékelő lappal) Iskolánkban az éves költségvetés függvényében teljes vagy részmunkaidős gyermek- és ifjúságvédelmi felelős dolgozik. Munkájával segíti és tájékoztatja a pedagógusokat a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos rendelkezésekről. Az iskolaorvossal és a védőnővel együttműködve védő-óvó intézkedéseket kezdeményez, illetve ezek megvalósításában közreműködik, figyelemmel kíséri a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók fejlődését. Iskolai helyzetfelméréseket készít, különös tekintettel az új 9. osztályosokra. A tanév elején személyesen is felkeresi, tájékoztatja a tanulókat munkájáról, tevékenységéről és elérhetőségéről. A felderített veszélyeztetett tanulókkal az ifjúságvédelmi felelős személyes kapcsolatot alakít ki, szükség esetén családlátogatásokon is részt vesz. Segítséget nyújt az osztályfőnököknek a hatósági intézkedésekhez szükséges környezettanulmány és pedagógiai jellemzés elkészítésében. Állandó kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálatokkal, Családsegítő Központokkal, a Nagycsaládosok Egyesületével és más civil szervezetekkel. Anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló
12
lakhelye szerint illetékes polgármesteri hivatalnál. Figyelemmel kíséri a gyermekifjúságvédelemmel kapcsolatos pályázatokat, aktuális esetben irányítja a pályázati tevékenységet. 12. A tanulási program
kudarcnak
kitett
tanulók
felzárkóztatását
és
segítő
Iskolánk tanulóinak nagy hányada gyenge tanulmányi eredménnyel érkezik hozzánk, az általános iskolában – különböző okokból – nem tudták megfelelően teljesíteni a tantervi követelményeket. Pedagógiai munkánkban eddig is vállaltuk azoknak a gyerekeknek a tanulási-nevelési felzárkóztatását, akik kortársaiktól lemaradtak, magatartási zavarokkal küzdenek és hátrányos helyzetűek. Cél: A kudarcok okainak felderítése, a tanulságok hasznosítása, a lemaradt tanulóknál a "tudáshátrány" csökkentése. Eljárások, eszközök a) a megoldásra koncentráló pedagógiai beállítódás és felkészültség, b) a tanulás tanítása, szokások, módszerek, technikák elsajátítása, c) azokban a tantárgyakban, amelyekben a lemaradás nagyobb, illetve a lemaradó tanulók száma indokolja, felzárkóztató programok szervezése időszakosan, d) az egyéni tanulási zavarok esetén: e) kapcsolatfelvétel a szülővel, gondviselővel, f) a szaktanár egyéni segítségnyújtása, g) a Nevelési Tanácsadó nyújtotta lehetőségek felhasználása. A 15. életévét betöltött, alapiskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalok számára olyan programot valósítunk meg, mely a szakképzés megkezdésére készít fel. A hátrányos helyzetű fiatalokkal kapcsolatos törvényi környezet jelentősen változott az elmúlt években. A probléma fontossága és megoldásának elodázhatatlansága egyre világosabbá válik az oktatás döntéshozói számára. Ezt bizonyítja, hogy jogszabályi szinten megjelentek a hátrányos helyzetű, a szociálisan hátrányos helyzetű, az etnikai kisebbséghez tartozó fiatalok kérdésével foglalkozó jogszabályi helyek. Elkészültek a törvény által előírt egy- és kétéves felzárkóztató kerettantervek. E kerettantervek azt a célt tűzik ki, hogy a tanuló egy, illetve két év alatt hátrányait ledolgozva alapiskolai végzettséget adjon a résztvevőknek. Alkalmazásuk a 2001-2002. tanévtől megkezdődött, nálunk jelenleg e kerettantervek szerint folyik tanulók képzése. Egyértelműen megállapítható, hogy a bevezetés csak kezdeti szakasznak tekinthető, hiszen a célcsoporthoz képest az alkalmazás elenyésző mértékű. Ezeknek a fiataloknak nagy része „iskolafáradt”; tanulmányait a szakképzésben szeretné folytatni anélkül, hogy megszerezze az alapiskolai végzettséget, „szakmát” szeretne szerezni, hogy a sikeres munkába állással önálló életet tudjon kezdeni. E tanulók többsége olyan társadalmi környezetből származik, ahol hiányzik a tanulásra történő motiválás családi háttere, mely alapvetően abból is származik, hogy a szakiskolai tanulók többsége általában a leghátrányosabb társadalmi rétegek közül kerül az iskolába: anyagi-szociális és családimentális (szocializációs) körülményeik jelentősen rosszabbak a szakközépiskolába vagy gimnáziumba járó fiatalokénál. A társadalmi helyzetből származó szelekció tehát többszörösen sújtja e fiatalokat. A többszörös hátrányos helyzet következtében a szakiskolába kerülő fiatalok jelentős része tantárgyi bukásokkal érkezik, valamint nem kis része évismétlő. Az iskolánk ezen képzésébe igen nagy arányban kerülnek kudarcokkal terhelt, hátrányos szociális helyzetű, gyenge tanulási képességű, hiányos általános műveltséggel rendelkező, ugyanakkor túlkoros, nehezen nevelhető tanulók. A pedagógiai-képzési hátrányok mellé gyakran társul szociális, családi hátrány. Ennek a problémának a kezelésére a magyar pedagógia és szakképzés a kezdeti lépéseket már megtette, azonban a ráfordítások csekély volta miatt ezek társadalmi hatása nem volt jelentős, a változások helyi szinten megálltak. Az előzőek figyelembevételével olyan egyéves szakképzésre felkészítő program szükséges, mely a szakképzés megkezdéséhez szükséges kompetenciákra készít fel és a következő elemeket tartalmazza: a) pályaorientációs szakasz,
13
b) helyzetfelmérő szakasz, c) felkészítő szakasz, d) értékelő szakasz. Az iskola korszerű pedagógiai módszerekkel, a szociálpedagógia eszközeinek felhasználásával kell, hogy segítse a felzárkózást. Egyik legfontosabb cél, hogy a számos kudarcot megélt tanuló sikerként élje meg a szakképzésre felkészítő iskolai tevékenységet. A hátrányos helyzetű, ezen belül különösen a cigány tanulók szocializációs hiányosságainak pótlása a pedagógusoktól speciális szakértelmet követel. A tanulók tudásbeli hiányosságainak pótlása a szakmatanulás előkészítésére rendelkezésre álló idő rugalmas kezelésével, egyéni foglalkoztatással lehetséges. 13. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Cél: A szociális hátrányokkal küzdő fiatalok feltérképezése, problémáinak megismerése. A felderített szociális hátrányok enyhítése, a tanulók beilleszkedésének elősegítése. Feladatok: a) b) c) d) e) f) g) h) i)
a tanulók szociális hátterének megismerése, a tanulók személyi jogainak tiszteletben tartása, a szociális hátrányból eredő értékrendbeli zavarok leküzdése, a helyes értékrend kialakítása, a hátrányos helyzetű tanulókkal való egyéni foglalkozás, az iskolai tanszerellátás- tanulószobai ellátás biztosítása, a tanulók és a szülők információhoz juttatása, kapcsolatfelvétel, együttműködés a szakszolgáltató intézményekkel, egészségügyi előadások, tájékoztatások, pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.
Feladatok a tanulók körében: Tájékoztatás az iskola segítségnyújtási lehetőségeiről (osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős), – egyéni problémák figyelemmel kisérése (beszélgetés, tanácsadás, információ, ügyintézés vagy azonnali segítségnyújtás). Segítségnyújtás a tanuláshoz, önképzés (tanulószobai felzárkóztatás, korrepetálások, könyvtár) szakköri, sportköri foglalkozások, közös szabadidős tevékenységek (iskolai, kirándulások, színház- és múzeumlátogatás könyvtárhasználat). Feladatok a szülők körében Közvetlen kapcsolattartás telefonon, személyesen, levélben (osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős) Tanácsadás, információ (ügyintézés segítése, az igényelhető anyagi juttatások fajtái a családok számára, ill. az igénylés módja, intézési lehetőségek) Szülői együttműködés kialakítása (szülői értekezlet, előadások, szülőknek szervezett programok) Feladatok a pedagógusok körében Felmérések az osztályban Pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése a témában A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység részletezése a pedagógiai program gyermek-és ifjúságvédelemmel foglalkozó fejezetében található. Módszerek és eljárások A tanárok, különösen az osztályfőnökök feladata, hogy felismerjék a problémákat, keressék az okokat, nyújtsanak segítséget és jelezzék az iskola gyermekvédelmi felelősének, aki szükség esetén külső segítő szervezetekhez, intézményekhez fordul.
14
Az osztályfőnök feladata, hogy az osztályában tanuló diákok családi helyzetét, körülményeit megismerve - a szaktanár kollégák jelzéseit is fegyelembe véve - a hátrányos helyzetű ill. a veszélyeztetett tanulókról kimutatást készítsen; a szülőket információkhoz juttassa. Az iskolában a természetbeni ellátások körébe tartozik a rászoruló gyermekek tankönyvellátásának támogatása. 14. A végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete határozza meg azokat a kötelező minimális eszközöket és felszereléseket, amelyekkel az iskolának az alapító okiratban meghatározott tevékenységeihez rendelkeznie kell. A fenntartó a Funkcionális taneszközök beszerzéséhez szükséges anyagi fedezetet biztosította. Az egyes tantárgyak tanítása ill. tanulása során szükséges eszközöket, anyagokat évente a költségvetés függvényében határozza meg a nevelőtestület az igazgató egyetértésével. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges eszközök, felszerelések körét - programunk célkitűzéseinek szellemében - három, egymást részben átfedő területként fogalmaztuk meg: Meglévő infrastruktúra, mely - kapcsolatrendszerünkkel együtt - a megfogalmazott célok elérésének alapjául szolgál. Pedagógusaink sajátos eszközei különösen fontosak megfogalmazott céljaink elérésében, hiszen a meglévő tárgyi eszközök a pedagógus közreműködésével válnak a nevelést-oktatást segítő eszközökké, az innovatív pedagógus ötleteinek megvalósításához hiányzó eszközöket pótolhat, a meglévők kihasználását javíthatja. Fejlesztési terveink a nevelés-oktatás feltételrendszerének folyamatos javítására, új módszerek, képzési formák bevezetésére saját eszközök, pályázati pénzek felhasználásával. 14.1 Meglévő infrastruktúra Az iskola környezete Iskolánk jelenleg egy épületben a székhelyén működik. Az oktatásnak, képzésnek helyet adó épületekben jól felszerelt tantermek és gyakorlati műhelyek található, melyek a gyakorlati képzés szinterei. Tantermeink célszerűen felszereltek, esztétikusnak mondhatók. Az egész iskolában, folyosók falain, tároló szekrényekben sok tárgy, eszköz, vizsgamunka látható, melyeket iskolánk volt tanulói készítettek. Az iskola egésze, külső, ill. belső képe, állapota és a tisztasága azt az odafigyelést, gondoskodást tükrözi, amellyel sajátunkként kezeljük, használjuk ezeket az épületeket. Eszközrendszer Az iskola audio-vizuális eszközökkel való ellátottsága még tovább javítható. Nincs minden tanterembe TV-készülék, video. Ennek kiküszöbölésére gördíthető TV-videolejátszó állványt használunk. A tanított tárgyak oktatásához különböző szemléltető eszközöket használunk. A közismereti tantárgyak zömében vásárolt eszközöket, demonstrációs anyagokat (diavetítő, írásvetítő, térképek, falitáblák) a szakelméleti és szakmai gyakorlat szemléltetői nagyrészt iskolánkban készülnek. A szakmai oktatásban jelentős műveletekről, folyamatokról, eszközökről, művészi területekről általunk készített diák, videók alkalmazása. Informatikai alapismeretek oktatása csoportbontásban folyik. A géppark összetétel – a folyamatos fejlesztés igénye, valamint a szűkös fejlesztési lehetőségek együttes érvényesülése következtében – vegyes, de kielégítőnek mondható. A szakmai szoftverekhez nyomtatót, szkennert és fénymásoló (nem színes) használunk. A gyakorlati oktatás eszközei Az iskolai műhelyeink eszközei, berendezése a kötelező eszközjegyzékben előírtaknak teljesen megfelelőek, jól felszereltnek mondhatjuk. A fazekas, kosárfonó, szövő, bőrtárgy műhelyeink a mai
15
világban már-már kuriózumok. A folyamatos fejlesztések eredménye, hogy egy-egy kézműves szakmáknak a teljes vertikumát tudjuk bemutatni, oktatni. 14.2. Pedagógusaink sajátos eszközei a) segédanyagok készítése: sokszorosított vázlatok, kiegészítő anyagok, feladatlapok, b) saját szemléltetőanyagok készítése c) a könyvtár, mint eszköz használata: házi dolgozatok, kiselőadások d) segédanyagok készítése: sokszorosított vázlatok, kiegészítő anyagok, feladatlapok e) saját szemléltetőanyagok készítése f) a könyvtár, mint eszköz használata: házi dolgozatok, kiselőadások g) „élményadta” lehetőségek alkalmazása: rövid és hosszabb séták, kirándulások, múzeum és színházlátogatások stb. h) a munka, mint eszköz lehetőségeinek kihasználása: pályaorientáción, előképzésen i) versenyhelyzet, részvétel, jutalmazás lehetőségeinek kihasználása j) a „nem tanórai” foglalkozás: szünetekben, tanítás után és a magánéletben k) könyvtárhasználat l) számítógépes terem használata m) iskolaújság, iskolarádió n) sportkör o) szakkörök p) alkalomszerű közös programok 14.3. Fejlesztési terveink: a) szakmai előképzés és alapozás feltételeinek javítása, a modul-rendszerű, a kompetencia alapú és oktatás elmélyítése b) az informatikai eszközállomány fejlesztése, c) újabb OKJ-s képzések tárgyi feltételeinek megteremtése, d) az audio-vizuális eszközpark bővítése e) könyvtári állomány bővítése, szakfolyóiratok megrendelése 15. A szülő, a tanuló és az iskola együttműködésének formái A szocializáció elsődleges színtere a család. Itt szembesülnek először a gyerekek a követelményekkel, az elvárásokkal, az egymáshoz közelítő érdekekkel. Az iskola folytatja az értékszocializációs folyamatot. Szeretnénk elérni, hogy a családi és az iskolai követelményrendszer közel kerüljön egymáshoz. Ennek érdekében a szülőkkel is megismertetjük iskolánk nevelési-oktatási célkitűzéseit, a fontos tennivalókat, valamint az adott tanévre érvényes feladatainkat. Fontosnak érezzük, hogy nevelési céljainkat közelíthessük egymáshoz. A tanulmányi munka az elsődleges a szülő-pedagógus kapcsolatban, az iskola alapvető funkciójának megfelelően. Azonban az igények szerint a viselkedés és magatartás formálása, általában a nevelési szint emelése, az eddiginél még nagyobb figyelmet kell kapjon. Feladataink: a) megismertetni a szülőkkel iskolánk nevelési-, oktatási-, képzési célkitűzéseit, az adott tanévre érvényes feladatokat b) tanulóink ellenőrzőjén keresztül tájékoztatást adni a kapcsolattartás módjáról és időpontjáról a bajok megelőzése érdekében c) az osztályfőnökök, szaktanárok, szakoktatók nyújtsanak segítséget a család nevelési problémáinak megoldásában, indokolt esetben szakemberek bevonásával is. Az iskola pedagógusai és a szülők között rendszeres a kapcsolat, melynek formájáról, idejéről a szülő a tanuló tájékoztató füzete útján értesül. A szülőkkel való rendszeres találkozásra az alábbi formák beváltak: Szülői értekezlet: a) az összevont szülői értekezletet alkalmanként, a szülői munkaközösség vagy az igazgató kezdeményezésére hívjuk össze.
16
b) az osztályszülői értekezlet rendszeres, évenkénti 2-3 alkalommal kerül rá sor. Az aktuális tanévhez kapcsolódó feladatokon és eredmények ismertetésén túl ezen a fórumon mondhatják el véleményüket a szülők az osztályközösség fejlődéséről, rendezvényeiről. c) az ellenőrző könyv a szülői ház és az iskola közvetlen információs eszköze, a tanulók előmeneteléről a rendszeres tájékoztatás fontos eleme, Fogadóóra: A fogadóórán minden tanár jelen van. Az iskolai szintű fogadóórák ideje adott, de az egyéni fogadóórák a szülők és a tanárok elfoglaltságához igazodik. Célja, hogy információt adjunk a tanulók magatartásáról, szorgalmáról, a tanulmányi előmenetelében, neveltségében tapasztalt változásokról. Az egyéni beszélgetések során az értékelésre, elemzésre (okkeresésre), a szülői és a pedagógiai tennivalók egyeztetésére kerül sor. Célunk az őszinte problémafeltáráshoz a bizalomteljes légkör biztosítása, a tanuló fejlődésébe vetett hit kifejezésre juttatása. A szülő nevelési gondjaihoz is segítséget adjunk ezen alkalmakkor. Nyílt napok: Célja, hogy a szülők a gyakorlatban érzékeljék az iskola követelményeit, valamint az, hogy leendő tanulóink szülei megismerkedhessenek az iskola légkörével. A szülők visszajelzése pozitív, ezért rendszeressé kívánjuk tenni. Családlátogatás: Ez a kapcsolattartási forma az utóbbi években háttérbe szorult. Igény esetén, súlyos nevelési probléma jelentkezésének az idején élünk ezzel a lehetőséggel. Szülői munkaközösség: A szülői munkaközösségben minden szakmai csoport 1 főt delegál, majd a 3 fős vezetőséget évente választja (vagy megerősíti). A szülői munkaközösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. A szülői munkaközösségi megbeszéléseken az iskolavezetés tagjai részt vesznek. Az iskolavezetés a szülők véleményét kéri a "Házirend", a különböző iskolai programok (kirándulások, rendezvények stb.) jóváhagyása előtt. Egyéb formák: a) kiállítások szervezése tanuló és szülő közös munkáiból b) rendezvény a tanuló és szülő fellépésével c) sportverseny, vetélkedő a szülők bevonásával d) kulturális rendezvények a szülők aktív közreműködésével e) nyári táborozásban szülői részvétel f) osztálykirándulás családi kirándulássá szélesítésével. 15.1 A diákönkormányzat Iskolánk tanulói diákönkormányzatot hozhatnak létre, amely a közoktatásról szóló törvény 63.§.(1) (7) bekezdés alapján működik. A diákönkormányzat a diákság önszerveződő csoportjaira épül. Célunk, hogy az iskola tanulói együttesen és egyénileg is valós gazdái legyenek az iskolai élet azon részének, amelyek irányítására, szervezésére a Közoktatási törvény, a Házirend, a Diákönkormányzat Szervezési és Működési Szabályzata felhatalmazást ad. A tanuló jogi képviselete a diákönkormányzat. Az iskolai önkormányzat akkor működik, ha a tanulói jogokat a tanulók és a tanárok megegyezése alapján közösen gyakorolják. Fontos az információcsere: a gyerekeknek alkalmuk és módjuk legyen elmondani a kívánságaikat, javaslataikat, panaszaikat. A tanuló minden olyan érdemi kérdésben kapjon szót, mely a közösség életét érinti. A diákjogok tekintetében a nemzetközi gyermekjogokkal összhangban határoztuk meg alapelveinket, amelyek a következők: a) Jog és nem jog közötti különbségek egyértelművé tétele
17
b) Jogok és kötelességek viszonya (nincs közöttük prioritás, hogy előbb a kötelességedet lásd el) Jogoknak a pedagógusokkal, diákokkal szemben érvényesülni kell: a) a diák-pedagógus b) a pedagógus-diák c) a diák-diák viszonyt figyelembe véve Diákjogok érvényesülése: a) a diák problémáival a diákönkormányzathoz fordulhat, b) az iskolai szabályok megoldásában való részvétel, c) egyetértési jog a házirendben foglaltakkal Az önkormányzati munka tartalmilag többek között: a) a tanulói önkiszolgálást b) az ügyelet feladatait c) a diákéletet színező tevékenységek minél szélesebb skálájának programját öleli fel. Így lehetőség nyílik arra, hogy a tanulók tervezzék, szervezzék a programokat, részt vegyenek a végrehajtásukban. Vonjuk be őket az értékelésbe is. Az önkormányzatot irányító pedagógus ötletet, tanácsot ad, irányít, meggyőz, kezdeményez, ha kell. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról. Legfontosabb feladatai: a) a tanulók, tanulóközösségek érdekeinek képviselete b) tevékenysége kiterjed a tanulókat érintő valamennyi kérdésre. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet alábbi területeinek segítésében és szervezésében. 16. Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja Szakképző iskolánk tanulóközössége – sajátos képzéseink folytán – életkorban és tanulmányaikban, értékrendszerükben, családi hátterüket és testi-lelki működésüket tekintve nagyon különbözőek. A 910. alapműveltséget adó évfolyam tanulói 14-16 év közöttiek, a 11-12. szakképző évfolyamon általában 16-20 évesek tanulnak és a felzárkóztató képzésben résztvevők 16-22 évesek. Mindegyik korosztály más-más nevelési igényű, így iskolánk egészségügyi-környezeti nevelési programja igen sokrétű, összetett. A program kiemelten a 9-10. évfolyam tanulóival valamint a felzárkóztató oktatásban résztvevőkkel foglalkozik, akikről elmondhatjuk, hogy többsége hátrányos helyzetű. Nincsenek tisztában testi-lelki működésükkel. Megváltozott értékrendjük következtében sokszor torz elképzeléseik vannak a családról, az őket körülvevő dolgokról, az életről. Hatalmas szükségük van beszélgetésekre, lelki gondozásra, életvezetési tanácsokra, mert otthon (nagyon sokan) nem beszélhetik meg gondjaikat, problémájukat. Biológiailag érettek – tehát testileg megfelelően fejlettek, de ezt nem követi lelki fejlődés. „Felnőtt módon” élnek – korai szexuális élet, dohányzás, alkalmi drogozás. Iskolánkban fontos működtetni az egészségnevelési és a környezeti nevelés programot. Tanári közreműködéssel mutatjuk be az egészséges életmód, az egészséges életvezetés alapjait, hogy majd legyen mire építkezniük életükben. Külön hangsúlyt fektetünk a prevencióra (drogprevenció, ifjúsági bűnmegelőzés stb.). Szeretnénk elsajátíttatni velük, hogy – szemléletük megváltoztatásával – legyen igényük az egészséges, biztonságos szexuális életre. Megnövekedett önismereti érzékenységüket, önmegismerési igényüket kihasználva, tanórákon és egyéb tanórán kívüli programokon szeretnénk megismertetni velük a testi és lelki egészség módszereit. A szabadidős tevékenység a „mens sana in corpore sano” jelmondatát felhasználva az egészséges test és az egészséges lélek összhangjának megteremtését célozza meg.
18
Az egészségnevelő és környezeti nevelési feladatok megvalósításához a személyi feltételek adottak. Iskolánk pedagógusain kívül az iskolaorvos, a védőnő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősünk, esetenként külső szakemberek és nem utolsósorban a kortárs nevelő diákok is aktívan vesznek részt a munkában. A tárgyi feltételek kedvezőek. A programok anyagi feltételeit iskolai, illetve pályázati erőforrásokból teremtjük elő. 16.1. Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési program alapelvei, fejlesztési céljai és színterei Az egészségnevelés Az egészségmegőrzés, egészséges életvitel olyan készségek birtoklását jelenti, amelyek segítségével az egyén nemcsak erőfeszítéssel és rövidtávon képes életmód-változást elérni, hanem az egészséges életmód élete részévé válik. Minél korábban sajátítja el az egyén, annál természetesebb részévé válik mindennapi életének. Ilyen jártasságok például: a) Személyes értékek tudatos ismerete b) Csoportnyomás kivédésének tudatos képessége c) Stresszkezelő stratégiák d) Egészséges étrend önálló kialakításának képessége e) Önálló mozgásprogram végrehajtása f) Saját test ismerete, önvizsgálat, stb. g) Egyre növekvő kontroll szerzése egészségük felett h) Törődjenek többet az egészségükkel, fordítsanak gondot a prevencióra! A tanulóink az egészségkultúra területén: a) Legyenek képesek az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő, megőrző magatartás elsajátítására. Ismerjék az egészséget befolyásoló tényezők, a munka és pihenés helyes arányát, a betegségek hatását a szervezetre. b) Legyen áttekintésük a betegség-megelőzés lehetőségeiről és ismerjék az egészségkárosító hatások következményeit. c) Legyenek tisztában az élvezeti cikkek ártalmasságával, ismerjék a szenvedélybetegségek egészségkárosító és személyiségromboló hatásait. d) Fogadják el az egészséges életmód, a felelősségteljes nemi magatartás szükségességét. A családi életre való felkészítés területén a) Fogadják el a partnerkapcsolatok egészséges alakulásának, a házasságra való felkészülésnek, a családnak a fontosságát, ismerjék meg a gyermekvállalás feltételeit. Alakuljon ki felelősségteljes magatartás a magánélet és a párkapcsolatok körében. b) Ismerjék fel a különböző értékű, hasznos és káros magatartásokat, tevékenységeket, követendő és elvetendő mintákat, életviteleket, legyenek képesek értékelni azokat, véleményt alkotni azokról. c) Fejlődjön kommunikációs készségük, legyen a helyzetnek megfelelő a viselkedésük. Az egészségnevelés színterei a) Tanítási órákon (elsősorban pályaorientáció, osztályfőnöki óra, egészségtan) b) Tanítási órákon kívül (előadások és beszélgetések, kortárs segítők képzése) c) Iskolán kívül (tanulmányi kirándulások, kiállítások megtekintése, helytörténeti és történelmi séták) Környezeti nevelés Környezetünk szennyezése általános szokássá vált, a kialakuló veszély óriási és egyre fokozódó mértékű, s a fiatalok életét jelentősen befolyásolja. A diákokkal megértetjük és elfogadtatjuk a környezetvédelem fontosságát, sokoldalúságát, a teljes világot érintő jelentőségét, igyekszünk kialakítani bennük a környezetükért érzett felelősségérzetet, felkelteni a tevékeny környezetvédelem igényét, a környezettudatos életvitelre törekvést, a
19
„Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan”-elv alapján, ezzel is előkészítve felnőttkoruk egészségesebb környezetét. Ezen célok érdekében munkánk kapcsolódik: a) tantárgyakhoz (földrajz, fizika, egészségtan, történelem, szakmai tantárgyak, környezet- és munkavédelem) b) osztályfőnöki órákhoz c) a DÖK-tevékenységéhez (iskolai teremgondozási verseny és az „Egy napot az iskoláért!” mozgalom meghirdetésére) d) helytörténeti sétákhoz, tanulmányi kirándulásokhoz. Egészségügyi felügyelet Iskolánk (az 1997. évi CLIV. Egészségügyi Törvény és a végrehajtására kiadott egészségügyi jogszabályok szerint) gondoskodik a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletéről és ellátásáról. A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát, védőoltását, ellenőrzését az iskolaorvos és a védőnő (egészségügyi asszisztens) végzi, heti egy alkalommal. Az iskolaorvos egyeztetett éves munkaterv szerint végzi: a) a tanulók továbbtanulás előtti pályaalkalmassági vizsgálatait (9. évfolyam tanulóit a szülőkkel egyeztetett időpontban és a szülők bevonásával), b) a tanulók egészségügyi vizsgálatát, majd az ellenőrzést, c) eseti vizsgálatokat, tanácsadást, d) szakorvoshoz irányítást, e) felmentéseket a testnevelési órákról (eseti, adott idejű, részleges), f) felkérésre felvilágosító előadások tartását (osztályfőnöki órákon, iskolarádióban). Biztonságos munkavégzés Megismertetjük a tanulókat a biztonságos életvitel, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeivel. Minden tantárgy keretében oktatjuk tanulóinknak a biztonságuk és testi épségük megóvásával kapcsolatos ismereteket, szabályokat és viselkedési formákat. Az első osztályfőnöki órákon munkavédelmi tájékoztatót tartanak az osztályfőnökök, melyet az osztálynaplóba is bevezetnek. Munkavédelmi oktatásban – tájékoztatásban – részesülnek tanulóink testnevelési és sportfoglalkozások előtt, a gyakorlati foglalkozásokon, iskolán kívüli iskolai szervezésű programok előtt (pl. osztálykirándulás) és ha új oktatási környezetbe kerülnek. Az iskola a szakmai gyakorlati idejére minden tanulónak munkaköpenyt biztosít és előírja a váltócipő használatát a tanműhelyben. A nyári gyakorlat ideje alatt tanulóinknak védőitalt biztosítunk. Környezet- és munkavédelem órákon a szakképesítésekhez előírt szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelően készítjük fel a tanulókat a speciális ismeretek alkalmazására. Sporttevékenység Az iskolai testnevelési órák és szabadidős sporttevékenység egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása elsődleges feladatunk. Biztosítjuk diákjaink számára a mindennapi testnevelés – mozgás lehetőségét, kötelező testnevelés órákon és délutáni sportkörökkel. Tavasszal és ősszel rendszeresen veszünk részt tömegsport rendezvényeken, hétvégi túrák szervezésében és lebonyolításában. 16.2. Eszközök, módszerek, tevékenységformák Kortársak bevonása Tanítványainknál a kortársak viselkedésmintái átmenetileg sokkal meghatározóbbak lehetnek, mint a szülői vagy tanári minták. A diákok között mindig akadnak olyan egyéniségek, akik pozitív mintaként szerepelhetnek, akiknek a véleményét a diákság nagy része elfogadja, példáját követi. Minden évben megszervezzük a kortárs nevelők képzését, mert sikeres egészségnevelő program nehezen képzelhető el a kortársak bevonása nélkül. Közösségben végzett munka
20
Az egészségnevelés és környezeti nevelés akkor lehet hatékony, ha az egy összeforrott, együttműködő közösségben alakul ki. Egy pozitív és támogató közösséghez szívesen tartoznak a tanulók és szívesen átveszik annak céljait és normáit. Komplex tevékenységformák Műveltségi területek, új módszerek és lehetőségek komplex felhasználásával erősödik és válik tudatossá az egészségmegőrzés, az egészséges életvitel: a) irodalmi- képzőművészeti alkotások, filmek elemzése, saját élmények, esetek elemzése– megbeszélése, önálló véleményalkotás, tapasztalatok összegzése, b) szerep- és szituációs játékok a kortárs- és partnerkapcsolatok, valamint a család és családi élet vonatkozásában, c) ismeretterjesztő kiadványok, médiumok segítségével ismeretek szerzése, szöveges és képi információk értelmezése, d) játékos, érdekes csoportmunka, bemutatás és gyakoroltatás, versenyek. 16.2.2. Közlekedési ismeretek, elsősegélynyújtás Iskolánk kiemelten fontosnak tarja, hogy tanulóink magabiztosan és biztonságosan használják és értsék a közlekedési, forgalmi szabályokat, ezzel is elejét véve a gyakori utcai baleseteknek, különös tekintettel a kerékpáros, és gyalogos balesetekre. Ezért 2004/2005-ös tanévtől minden évben megvizsgáljuk annak lehetőségét, hogy a szabadóra-keret terhére beépítjük-e az iskolai oktatásba a közlekedési ismeretek órákat, melyeken a tanulók megismerkedhetnek a KRESZ szabályaival (kitekintéssel az Uniós specialitásokra), az utcai magatartási szabályokra, alapfokú műszaki ismereteket szerezhetnek, és megismerhetik, illetve gyakorolhatják a balesetek esetén szükséges elsősegély-nyújtási teendőket. Célunk, hogy a kettő tanév alatt B kategóriás autóvezetéssel kapcsolatos elméleti vizsgáikat az iskolánkban tanulóink teljesíteni tudják.
21
