AZ EGYEK-PUSZTAKÓCSI MOCSARAK FBB SZÁRAZFÖLDI ÉLHELYTÍPUSAINAK ALAPÁLLAPOT-FELMÉRÉSE

AZ EGYEK-PUSZTAKÓCSI MOCSARAK F BB SZÁRAZFÖLDI ÉL HELYTÍPUSAINAK ALAPÁLLAPOT-FELMÉRÉSE

− KUTATÁSI JELENTÉS −

Összeállította: dr. Lengyel Szabolcs projekt menedzser Egyek-Pusztakócs LIFE-Nature projekt Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 2005. március 31.

Az Egyek-Pusztakócsi mocsarak szárazföldi él helytípusainak alapállapot-felmérése

2

Tartalomjegyzék

Az Egyek-Pusztakócsi mocsarak szárazföldi él helytípusainak alapállapotfelmérése ................................................................................................. 3 0.1. Összefoglalás .................................................................................. 3 0.2. Summary........................................................................................ 3 1. Bevezetés .......................................................................................... 4 2. Módszerek......................................................................................... 4 2.1. Él helyfoltok azonosítása .............................................................. 4 2.2. Botanikai felmérés ........................................................................ 6 2.3. Szárazföldi, növényzetlakó gerinctelen fajok (kabócák, poloskák, egyenesszárnyúak, pókok) mintavétele................................................... 7 2.4. Szárazföldi, talajlakó gerinctelen fajok (futóbogarak, pókok) mintavétele......................................................................................... 8 2.5. Madarak mintavétele ..................................................................... 8 3. Eredmények....................................................................................... 8 3.1. Fajlista taxononként ...................................................................... 8 3.2. Él helyfoltok, növénytársulások ................................................... 18 3.3. A fajgazdagságot befolyásoló legfontosabb tényez k....................... 19 4. Értékelés ......................................................................................... 21 5. Köszönetnyilvánítás .......................................................................... 21


3

AZ EGYEK-PUS ZTAKÓCS I MOCS ARAK S ZÁRAZFÖ LDI ÉL HELYTÍPUS AINAK ALAPÁLLAPOT-FELMÉRÉS E − Kutatási jelentés − 0.1. ÖSSZEFOGLALÁS A 2004-es vegetációs periódusban a területen folyó LIFE-Nature program keretében alapállapot-felmérést végeztünk az Egyek-Pusztakócs mocsárrendszer egy átlagos természetességi és tájhasználati állapotú területén a mocsárrendszer f bb szárazföldi él helytípusainak fajlistájának összeállítása és a fajok el zetes mennyiségi viszonyainak vizsgálata céljából. A vizsgálat során összesen 472 fajt mutattunk ki a területr l, melyek legnagyobb része ízeltlábú (210 faj) illetve növény (196 faj) volt. Az ízeltlábúakon belül a pókok (84 faj) és a futóbogarak (67 faj) voltak a legfajgazdagabbak, míg az egyenesszárnyúak (31 faj) és kabócák/poloskák (19 ill. 9 faj) fajszáma valamivel elmaradt a várakozástól. A madarak fajszáma (66) ugyancsak magas volt. Az összesített fajszámra az él helyfoltok területe és típusa, valamint a mozaikosság mértéke volt statisztikailag jelent s hatással. Eredményeink alapján a LIFE-Nature projekt él helyrekonstrukciós és kezelési tevékenységeinek a monitorozására a növények mellett a futóbogarak, a pókok és a madarak mutatkoznak a legalkalmasabbnak, míg az egyenesszárnyúak, de még inkább a poloskák/kabócák csak célzottan, egyes tevékenységek esetén vagy ritkábban lehetnek alkalmasak. 0.2. SUMMARY In the vegetation period in 2004, we conducted a baseline assessment of flora and fauna in an area of average naturalness and land use in the Egyek-Pusztakócs marsh system as part of the LIFE-Nature program on-going in the area to compile lists of species of the most important mainland habitat types and to study the preliminary quantitative relations of the species. We have detected 472 species from the area. M ost of the species were arthropods (210 species) or plants (196 species). Within arthropods, spiders (84 species) and carabid beetles (67 species) were the most speciose, whereas species richness of orthopterans (31 species) and land heteropterans and homopterans (19 and 9 species, respectively), remained below expectations. The area and type of habitat as well as mosaic structure of the habitats influenced total species richness statistically significantly. Our results suggest that for the monitoring of the habitat reconstruction and management activities planned in the LIFE-Nature project, carabid beetles, spiders and birds are the most suitable besides plants, whereas orthopterans and even more so heteropterans and homopterans are suitable only for limited monitoring targeted for very specific actions.


4

1. BEVEZETÉS Jelen dokumentum célja a Grassland restoration and march protection in Egyek-Pusztakócs LIFE-Nature projekt (LIFE04NAT/HU/000119) A.2 akciójának keretében végzett alapállapot-felmérés eredményeinek bemutatása és rövid értékelése. Az alapállapot-felmérés célja az Egyek-Pusztakócsi mocsárrendszer rehabilitációjában fontos alapadatok gy jtése volt egy átlagos természetesség és hasznosítású táj jellemz fajkészletének felmérésével. Ezen adatok képezik alapját az Egyek-Pusztakócsi mocsárrendszer területén folyó LIFE-Nature program keretében végzett rehabilitációs tevékenységek sikerességének megállapításának. 2. M ÓDSZEREK 2.1. Él helyfoltok azonosítása Az alapállapot-felmérés céljára a projektterület északi részén lev Csattag mocsár körül lev mintegy 3×2 km-es kiterjedés , kb. 1500 ha terület él helykomplexumot választottuk ki (1. térkép) két ok miatt. Egyrészt, ezen a területen az Egyek-Pusztakócsi mocsárrendszer területén jelenlév minden jelent sebb él helytípus képviselve van. M ásrészt ezen területr l 2002 óta részletes adatok, pl. részletes él helytérkép álltak rendelkezésre, melyek lehet vé tették az él helyek egyedi vizsgálatát (ld. 1. ábra). A terület része egy hosszabb távú monitoring-vizsgálatnak, melynek célja az él helyfoltok fajkészletének felmérése, az él helyfoltok id beli változásainak nyomonkövetése. Az él helytérképet 2002 júliusában 1000 m magasságból felvett légifényképek alapján készítettük el (1. ábra). A légifotókat azok térbeli koordinátázását követ en ArcView GIS 3.2 programmal megjelenítve az él helyfoltokat vizuálisan vizsgálva térinformatikai fedvénybe digitalizáltuk az él helyfoltokat. Ezt követ en több alkalommal terepbejáráson a felszínen is azonosításra és verifikálásra kerültek az él helyfoltok. M indezek eredményeképpen összesen 280 él helyfoltot különítettünk el az ÁNÉR rendszer alapján. 2004-ben ezen él helytérképet terepi bejárások alapján aktualizáltuk, melynek során értékeltük azt, hogy az egyes él helyfoltok mennyire állandóak, azaz az éves változások függvényében mely foltokat lehet egybevonni illetve széttagolni. Ennek a felülvizsgálatnak az eredményeképpen összesen 296 él helyfoltot jelöltünk ki. A majd 300 él helyfoltból 60 foltot (20%) választottunk ki a részletes botanikai és zoológiai felmérésre. A kiválasztás szempontjai egyrészt az él helyfolt mérete (egy nagy mocsárfolt kivételével minden 20 ha-nál nagyobb foltot kiválasztottunk), másrészt a térbeli elszigeteltség/különállóság és a botanikai különlegesség vagy jellegzetesség voltak. A kiválasztott él helyfoltokban részletes, az egész vegetációs periódusra kiterjed botanikai és zoológiai felmérést végeztünk. Az utóbbin belül a kabócák (Homoptera), poloskák (Heteroptera), egyenesszárnyúak (Orthoptera), futóbogarak (Carabidae), pókok (Araneae) és madarak (Aves) felmérésére került sor.


5

1. térkép. Az Egyek-Pusztakócsi mocsárrendszernek az alapállapot-felmérés színteréül szolgáló része (pirossal) és az él helytérképezés során elkülönített él helyfoltok (sárgával) rfelvételen (1998, LandSat Spot4). A mintaterület elhelyezkedését a projekt-területhez képest ld. a kis térképen.


6

2.2. Botanikai felmérés A botanikai állapotfelmérésben a társulások számának becslésével mozaikosság-becslést, kvadrátokban cönológiai felvételezést és t számbecslést végeztünk. A mintavételi egységek helyének meghatározását az él helyfoltokon belül térképen el re véletlenszer en kisorsolt koordináták alapján végeztük. Ennek során minden foltban az ArcView GIS 3.2 és a M icrosoft Excel program segítségével 10-12 random pontot választottunk ki, melyek a cönológiai felmérés alapegységeiként szolgáló kvadrátok délnyugati sarkát jelölték. Amennyiben a soron következ random pont értékelhetetlen helyszínre (pl. útra, kerítésre, rontott területre stb.) vagy a folt egészére nézve attól mer ben eltér növényzet helyre esett, akkor ezt a pontot kihagytuk és a sorban következ random pontot vettük figyelembe. M inden él helyfoltban legalább 3 db 2×2 m-es alapkvadrátot vettünk fel. Az alapkvadrátok helyének meghatározása után minden foltban megbecsültük a társulások számát. M ind a három alapkvadrát felvételekor feljegyeztük az összes jelenlév növénytársulást és azok százalékos borítását az alapkvadrátok körül egy 30 m-es sugarú körben, melynek a középpontja az alapkvadrát középpontjával egyezett. A 3 db 30 m-es sugarú körben készült felvételben szerepl társulásokat egy listában egyesítettük, melyben az azonos társulások borításértékeit átlagoltuk. A listában kapott társulásszámnak (becsült társulásszám) és az egyes társulások borításának értékeit a foltonkénti teljes kvadrátszám meghatározásánál használtuk fel. A cönológiai felvételezéseket minden él helyfoltban minimum három, de a mozaikosságtól függ en akár nagyobb számú 2×2 m-es kvadrátban végeztük. A további (az alapkvadrátokon túli) kvadrátok felvételét az 5%-os borítást meghaladó társulások becsült száma és a társulások borításértékei alapján végeztük az alábbi táblázatot alapul véve. Ha a 30 m-es sugarú körben az 5%-ot a 3 alapkvadráton meghaladó borítású társulások száma kvadrátok száma 5 vagy több +4 4 +3 3 +2 2 +1 1 +0

felül

felveend

A cönológiai felvételek készítésénél csak az 5%-nál nagyobb borítással rendelkez , legjellemz bb társulásokat vizsgáltuk, mely alól kivételek voltak a vakszik és szikfok társulások, melyeket a borítástól függetlenül minden esetben vizsgáltunk. Ha egy él helyfolt mozaikossága igen nagy volt, akkor a kvadrátok teljes száma a 7-nél magasabb is lehetett. A cönológiai felvételezést a hagyományos módon végeztük, melynek során feljegyeztük a társulásalkotó fajokat, valamint az egyes fajok százalékos borítását. Az 1%-nál kisebb borítású fajok + értéket kaptak. Öt db 20 ha-t meghaladó terület foltban 1-1 db 100x100 m-es szügma-cönológiai felvételt is készítettünk. Ennek keretében a 100x100 méteres, négyzet alakú kvadrátban feljegyeztünk minden egyes el forduló társulást, a társulások borítását százalékos skálán, az egyes társulásokban el forduló fajok listáját és a fajok százalékos borítását az adott társulásban (ahol a társulás teljes területét vettem 100%-nak). A munka folyamán el ször a kvadrátban


7

található társulások listáját írtuk fel, melynek során kb. 20 m-es sorköz vonalak mentén bejártuk a kvadrátot. Ezt követ en az egyes társulások foltjait jártuk be 1-2 m-es rács mentén. M inden foltban annyi id t töltöttünk a fajok keresésével, amíg végül 5 perc keresés után sem találtunk új fajt. Foltonként egy kvadrátban az egyes fajok t számát is becsültük. A t szám becslését úgy végeztem, hogy minden egyes, a kvadrátban el forduló növényfaj 1 %-ot borító állományában megszámoltam a t számot, és ezt az értéket szoroztam a faj teljes borításával. A Festuca fajok esetében a f faj által alkotott csomók kerültek megszámolásra. A határozást Simon (2000) „A magyarországi edényes flóra határozója” c. könyve alapján végeztük. A társulások besorolásánál a „M agyarország növénytársulásai” (Borhidi, 2003) c. munkát vettük alapul. Ahol az adott társulás nem volt egyértelm en besorolható egyik társulásba sem, ott rövid szóbeli jellemzést adtunk meg. 2.3. Szárazföldi, növényzetlakó gerinctelen fajok (kabócák, poloskák, egyenesszárnyúak, pókok) mintavétele A növényzetlakó fajok (kabócák Homoptera, poloskák Heteroptera, egyenesszárnyúak Orthoptera, pókok Araneae) gy jtésére standardizált f hálózást alkalmaztunk. Ennek során a kiválasztott foltokban random módon meghatározott ponton 3×3 m-es kvadrátot állítottunk fel, melyet 1 m magas fekete PVC-fóliával határoltunk le az állatok menekülésének megakadályozására. Ezt követ en a kvadráton belül 100 hálócsapást végeztünk, mellyel a növényzetlakó ízeltlábúak nagy részét kigy jtöttük a kvadrátból. A begy jtött állatokat gy jt zacskóba helyeztük, majd laboratóriumba szállítottuk, ahol szétválogattuk, majd a taxonok specialistáinak kiküldve meghatároztuk azokat. A mintavételt a vegetációs periódusban a célzott növényzetlakó taxonok fenológiai sajátságaihoz többé-kevésbé igazodó ütemezésben, kb. háromhetenként megismételtük, így összesen hat alkalommal vettünk mintát (2004. április 28-29., június 15-18., július 06-07., augusztus 05-06., augusztus 26-szeptember 2., szeptember 22-29.). A specialisták M icrosoft Excel file-ban összegezték az egyes él helyfoltokban az egyes mintavételi alkalmakkor gy jtött, illetve a foltokra az egész vegetációs periódusra összesített fajokat és egyedszámaikat.


8

2.4. Szárazföldi, talajlakó gerinctelen fajok (futóbogarak, pókok) mintavétele A talajlakó taxonok közül a futóbogarak és talajlakó pókok felmérésére talajcsapdázást végeztünk. 2004. májusában 28 kiválasztott él helyfolt random módon kiválaszott két-két pontján Barber-féle talajcsapdákat ástunk le. A talajcsapdák 0,5 l-es kapacitású m anyagpoharak voltak, melyeket úgy ástunk le, hogy fels szélük színeljen a talajszinttel. A csapdákba néhány ml glikolt töltöttünk öl folyadékként. A csapdákat a kihelyezést követ en három hetente ellen riztük. Ezen alkalmakkor kiürítettük a csapdákat, a fogást laboratóriumban szétválogattuk, majd a taxon-specialistáknak kiküldve meghatároztuk a fajokat és egyedeket. 2.5. Madarak mintavétele A madarak felmérésére dán rendszer pontszámlálást végeztünk 80 kiválaszott él helyfoltban. A számlálási pontok számát az él helyfolt méretéhez igazítottuk oly módon, hogy a számlálás által érintett területek lefedjék a foltot (kisebb él helyfoltok esetén) vagy úgy, hogy az érintett területek a foltok nagy részét lefedjék (nagyobb él helyfoltok esetén). A pontszámlálás során öt percen át feljegyeztük a megfigyelési pont 100 m sugarú körzetében látott vagy hallott madárfajokat illetve azok egyedszámait. A számlálásba nem csak a költ , hanem a foltot bármilyen élettevékenységre (pl. táplálkozásra-vadászatra, pihenésre) használó madárfajokat is bevontuk. 3. EREDMÉNYEK A felmérés során összesen 472 fajt mutattunk ki a vizsgált területr l. A legtöbb fajjal, 210-zel az ízeltlábúak képviseltették magukat, míg az edényes növények 196 faját találtuk a területen. Az ízeltlábúak közül a legtöbb faj (84 faj) a talaj- és növényzetlakó pókok közül került ki, míg a talajfelszíni futóbogarak 67 fajjal, az egyenesszárnyúak 31, a növényzetlakó poloskák és kabócák pedig 19 illetve 9 fajjal voltak jelen a területen. A madarak 66 faját észleltük a területen valamelyik él helyfolthoz köthet en. 3.1. Fajlista taxononként A felmérés során összesen 472 fajt mutattunk ki a területr l. A legnagyobb fajszámmal az ízeltlábúak (210 faj) valamint a növények (196 faj) képviseltették magukat. Az ízeltlábúakon belül a pókok (84 faj) és futóbogarak (67 faj) voltak a legfajgazdagabbak, míg az egyenesszárnyúak (31 faj), a poloskák (19 faj) és kabócák (9 faj) kisebb számban voltak megtalálhatók. A madaraknak 66 faját észleltük a mintaterület foltjainak bármilyen használata közben. A mintaterületr l kimutatott fajok listája az 1. táblázatban található. A fajok között a futóbogarak és a pókok esetén találtunk faunisztikai és/vagy természetvédelmi szempontból fajokat. A futóbogarak közül el került négy olyan faj is, melyeknek az elmúlt 100 évben ötnél kevesebb el fordulása ismert M agyarországról. A pókok esetén pedig két olyan faj került el , melyek M agyarországról eddig ismeretlenek voltak.


9

1. táblázat. A felmérés során meghatározott növényfajok listája. S orszám 1 2 3 4 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45

Faji PLANTAE min sítés Acer pseudoplatanus 1 Acer sp. 0 Achillea collina 1 Achillea setacea 1 Agrimonia eupatoria 1 Agrostis sp. 1 Agrostis stolonifera 1 Ailanthus altissima 1 Alisma lanceolata 1 Alisma plantago-aquatica 1 Allium vineale 1 Alopecurus geniculatus 1 Alopecurus pratensis 1 Amorpha fruticosa 1 Anagallis arvensis 1 Arctium lappa 1 Artemisia absintihum 1 Artemisia santonicum 1 Asperula cynanchica 1 Asterales sp. 0 Atriplex hastata 1 Atriplex littoralis 1 Ballota nigra 1 Batrachium sp. 1 Beckmannia eruciformis 1 Bidens tripartita 1 Bolboschoenus maritima 1 Brachypodium sylvaticum 1 Brassicaceae sp. 0 Bromus mollis 1 Bromus sp. 0 Bupleurum tenuissimum 1 Calamagostris epigeios 1 Calystegia sepium 1 Camphorosma annua 1 Cardamine parviflora 1 Cardaria draba 1 Carduus acanthoides 1 Carex melanostachya 1 Carex riparia 1 Carex sp. 0 Carex stenophylla 1 Caryophyllaceae sp. 0 Centaurea pannonica 1

S orszám 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90

PLANTAE Cerastium dubium Chenopodiaceae sp. Chenopodium album Chenopodium sp. Chrysanthemum vulgare Cichorium intybus Cirsium arvense Cirsium brachypodium Cirsium sp. Cirsium vulgare Conium maculatum Consolida regalis Convolvulus arvensis Crataegus monogyna Cruciata pedomontana Cruciferae sp. Cuscuta campestris Cynodon dactylon Cynoglossus aculeatus Daucus carota Dianthus pontedere Echinochloa crus-galli Echium vulgare Eleocharis palustris Eleocharis uniglumis Elymus repens Epilobium palustre Erigeron canadensis Erodium cicutarium Eryngium campestre Euonymus europaeus Euonymus verrucosus Euphorbia cyparissias Falcaria vulgaris Fallopia japonica Festuca sp. Filipendula vulgaris Fragaria viridis Frangula alnus Fraxinus pennsylvanica Galium aparine Galium palustre Galium sp. Galium verum Geranium molle

Faji min sítés 1 0 1 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Az Egyek-Pusztakócsi mocsarak szárazföldi él helytípusainak alapállapot-felmérése S orszám 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137

Faji PLANTAE (folytatás) min sítés Geum urbanum 1 Glyceria fluitans 1 Glyceria maxima 1 Gratiola officinalis 1 Gypsophila muralis 1 Hieratium pilosella 1 Hordeum hystrix 1 Hordeum murinum 1 Hypericum perforatum 1 Inula britannica 1 Juncus compressus 1 Juncus conglomeratus 1 Juncus effusus 1 Kochia prostrata 1 Koeleria cristata 1 Lactuca saligna 1 Lactuca serriola 1 Lathyrus hirsutus 1 Lathyrus tuberosus 1 Lemna minor 1 Leonurus marrubiastrum 1 Lepidium perfoliatum 1 Limonium gmelinii 1 Lolium perenne 1 Lotus corniculatus 1 Lotus tenuis 1 Lycopus europaeus 1 Lycopus exaltatus 1 Lysimachia nummularia 1 Lythrum hyssopifolia 1 Lythrum salicaria 1 Lythrum virgatum 1 M arubium peregrinum 1 M atricaria maritima subs. inodora 1 M edicago falcata 1 M edicago sp. 1 M elandrium viscosum 1 M elilotus sp. 1 M entha pulegium 1 Myosotis arvensis 1 Myosotis stricta 1 Myosurus minimus 1 Oenanthe aquatica 1 Ononis arvensis 1 Ononis spinosa 1 Peplis portula 1 Persicaria lapathifolia 1

S orszám 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 152 153 154 155 156 157 158 159 160 161 162 163 164 165 166 167 168 169 170 171 172 173 174 175 176 177 178 179 180 181 182 183

10

Faji PLANTAE (folytatás) min sítés Phalaroides arundinacea 1 Phlomis tuberosa 1 Pholiurus pannonicus 1 Phragmites communis 1 Pimpinella saxifraga 1 Plantago lanceolata 1 Plantago major 1 Plantago maritima 1 Plantago media 1 Poa bulbosa 1 Poa pratensis 1 Poales sp. 0 Scorsonera cana 1 Scorsonera laciniata 1 Polygonum aviculare 1 Polygonum hydropiper 1 Populus alba 1 Potentilla arenaria 1 Potentilla neglecta 1 Potentilla reptans 1 Prunus spinosa 1 Puccinellia limosa 1 Pyrus apiaster 1 Quercus robur 1 Ranunculus lateriflorus 1 Ranunculus repens 1 Ranunculus sp. 1 Robinia pseudo-acacia 1 Rorippa austriaca 1 Rorippa sylvestris subsp. kerneri 1 Rosa canina 1 Rubus caesius 1 Rumex acetosa 1 Rumex crispus 1 Rumex obtusifolius 1 Rumex sp. 0 Rumex stenophyllus 1 Salvia nemorosa 1 Salvinia natans 1 Schoenoplectus lacustris 1 Scleranthus perennis 1 Setaria pumila 1 Silene latifolia subsp. alba 1 Sonchus sp. 1 Stachys germanica 1 Stellaria graminea 1

Az Egyek-Pusztakócsi mocsarak szárazföldi él helytípusainak alapállapot-felmérése S orszám 184 185 186 187 188 189 190 191 192 193 194 195 196 197

PLANTAE (folytatás) Thalictrum minus Thymus glabrescens Torilis japonica Trifolium angulatum Trifolium arvense Trifolium campestre Trifolium fragiferum Trifolium hybrida Trifolium hybrida Trifolium repens Trifolium retusum Trifolium sp. Trifolium strictum Typha latifolia

Faji min sítés 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 1 1

S orszám 198 199 200 201 202 203 204 205 206 207 208 209 210 211

PLANTAE (folytatás) Ulmus laevis Ulmus minor Umbelliferae sp. Urtica dioica Utricularia vulgaris Verbascum phlomoides Verbascum phoeniceum Veronica scutellata Veronica verna Vicia grandiflora Vicia hirsuta Vicia sp. Viola arvensis Xanthium italicum

11 Faji min sítés 1 1 0 1 1 1 1 1 1 1 1 0 1 1

2. táblázat. A felmérés során kimutatott ízeltlábú fajok listája és összesített egyedszáma. S orszám CARABID AE 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Agonum afrum Agonum longicorne Agonum permoestum Agonum viridicupreum Amara aenea Amara chaudoiri incognita Amara tibialis Anisodactylus binotatus Anisodactylus signatus Badister meridionalis Bembidion guttula Bembidion inoptatum Brachinus bipustulatus Brachinus crepitans Brachinus explodens Brachinus ganglbaueri advena Brachinus nigricornis Brachinus psophia Calathus fuscipes Calosoma auropunctatum Carabus cancellatus Carabus clathratus Carabus granulatus Chlaenius festivus Chlaenius nigricornis Chlaenius tristis Clivina fossor Diachromus germanus

Egyedszám 85 1 1 46 17 638 1 4 1 3 1 1 15 11 7 512 266 317 342 1 6 3 17 2 16 5 5 20

Faji min sítés 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1


S orszám CARABID AE (folytatás) 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67

Dinodes decipiens ambiguus Drypta dentata Harpalus affinis Harpalus attenuatus Harpalus cupreus fastuosus Harpalus distinguendus Harpalus flavicornis Harpalus luteicornis Harpalus pygmaeus Harpalus rubripes Harpalus subcylindricus M icrolestes minutulus Oodes helopioides Ophonus azureus Ophonus cephalotes Ophonus diffinis Parophonus mendax Platynus krynickii Poecilus cupreus Poecilus puncticollis Poecilus punctulatus Poecilus versicolor Polistichus connexus Pseudoophonus rufipes Pterostichus anthracinus Pterostichus chameleon Pterostichus gracilis Pterostichus inquinatus Pterostichus leonisi Pterostichus macer Pterostichus melanarius Pterostichus minor Pterostichus ovoideus Pterostichus strenuus Pterostichus vernalis Stenolophus mixtus Syntomus obscuroguttatus Syntomus truncatellus Trechus quadristriatus Összesen:

Egyedszám 2 1 4 1 4 7 16 5 20 1 58 1 38 1 2 71 1 27 824 1 1 3 3 7 75 5 1 11 1 310 1 1 1 2 13 1 5 1 1 3872

Faji min sítés 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 67

12


S orszám HETEROPTERA 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

Adelphocoris lineolatus Aelia acuminata Carpocoris pudicus Chorosoma schilliingi Coreus marginatus Deraeocoris ruber Eurydema oleraceum Eurydema ventrale Eurygaster maura Lygaeus equestris M egaloceraea linearis Myrmus miriformis Nabis ferus Nabis pseudoferus Orthops campestris Raphigaster nebulosa Rhopalus parumpunctatus Stictopleurus crassicornis Zicrona coerulea Összesen:

S orszám HOMOPTERA 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Aphrodes histrionicus Artianus interstitialis Cicadella viridis Cixius nervosus Eupelix cuspidata Gargara genistae Limotettix striola M acropsis marginata Philaenus spumarius Összesen:

Egyedszám 32 13 1 3 5 11 5 2 12 1 76 7 62 6 85 1 6 2 1 331

Egyedszám 235 160 93 18 1 1 32 972 132 1644

Faji min sítés 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 19

Faji min sítés 1 1 1 1 1 1 1 1 1 9

13


S orszám ORTHOPTERA 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34

Acridoidea Aiolopus thalassinus Bicolorana bicolor Calliptamus italicus Chorthippus albomarginatus Chorthippus dorsatus Chorthippus parallelus Chorthippus sp. Chrysochraon dispar Conocephalus discolor Decticus verrucivorus Dociostaurus brevicollis Euchorthippus declivus Gampsocleis glabra Glyptobothrus biguttulus Glyptobothrus brunneus Gryllus desertus Leptophyes albovittata M antis religiosa M ecostethus grossus Oecanthus pellucens Oedipoda coerulescens Omocestus haemorrhoidalis Omocestus petraeus Omocestus ventralis Parapleurus alliaceus Platycleis affinis Roeseliana roeseli Stenobothrus crassipes Tesselana vittata Tetratetrix bibunctata Tetrix subulata Tettigonia viridissima Tettigonoidea Összesen:

Egyedszám 2114 8 4 51 190 74 134 7 4 22 17 49 631 40 5 4 2 4 8 1 2 1 12 65 52 2 36 64 28 14 1 4 18 81 3749

Faji min sítés 0 1 1 1 1 1 1 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 31

14


S orszám ARAN EAE 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47

Aculepeira sp. Agalenatea redii Alopecosa aculeata Alopecosa inquilina Alopecosa mariae Alopecosa sp. Alopecosa trabalis Araneidae sp. Araneus quadratus Araneus sp. Argiope bruennichi Cercidia prominens Cheiracanthium pennyi Cheiracanthium sp. Clubiona sp. Clubiona subtilis Clubiona terrestris Diaea sp. Dictyna arundinacea Dictyna sp. Diplostyla concolor Donacochara speciosa Drassyllus lutetianus Drassyllus praeficus Drassyllus pumilus Drassyllus villicus Enoplognatha lineata Enoplognatha ovata Enoplognatha thoracica Erigoninae sp. Evarcha arcuata Evarcha sp. Gnaphosa lucifuga Gnaphosa sp. Gnaphosidae sp. Gnathonarium dentatum Haplodrassus sp. Hogna radiata Hygrolycosa rubrofasciata Hypsosinga albovittata Hypsosinga heri Hypsosinga pygmaea Hypsosinga sanguinea Hypsosinga sp. Kaestneria dorsalis Larinioides folium Larinioides sp.

Egyedszám 1 1 1 1 3 7 3 116 3 11 46 2 1 90 5 2 1 74 13 1 2 1 2 7 2 1 1 1 6 2 1 2 6 9 6 3 1 35 3 3 4 1 14 6 1 36 1

Faji min sítés 1 1 1 1 1 0 1 0 1 0 1 1 1 0 0 1 1 1 1 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 1 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 0 1 1 0

15


S orszám ARAN EAE (folytatás) 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94

Linyphia triangularis Linyphiinae sp. Lycosidae sp. M angora acalypha M arpissa sp. M eioneta rurestris M etellina segmentata M isumena vatia Neoscona adianta Neriene sp. Ozyptila praticola Ozyptila simplex Ozyptila sp. Pardosa agrestis Pardosa cribrata Pardosa paludicola Pardosa palustris Pardosa prativaga Pardosa sp. Pelecopsis parallela Philodromus corticinus Philodromus sp. Phrurolithus sp. Phrurolithus sziliy Pirata piraticus Pisaura mirabilis Runcinia grammica Salticidae sp. Scotina celans Singa hamata Singa lucina Singa sp. Sitticus rupicola Tetragnatha extensa Tetragnatha pinicola Tetragnatha reimoseri Tetragnatha sp. Thanatus arenarius Thanatus sp. Thanatus striatus Thanatus vulgaris Theridiidae sp. Theridion impressum Theridion sp. Thomisus onustus Tibellus maritimus Tibellus oblongus

Egyedszám 3 2 7 7 10 1 14 1 16 2 2 5 3 111 3 8 1 18 52 1 2 18 1 1 2 3 19 1 1 13 1 1 8 2 1 1 6 1 44 1 1 9 24 51 6 1 1

Faji min sítés 1 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 1 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 1 1 1 0 1 1 1 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 0 1 0 1 1 1

16


S orszám ARAN EAE (folytatás) 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110

Tibellus sp. Trachyzelotes pedestris Trochosa ruricola Trochosa sp. Trochosa spinipalpis Trochosa terricola Xysticus acerbus Xysticus kochi Xysticus sp. Xysticus striatipes Zelotes electus Zelotes latreillei Zelotes longipes Zelotes puritanus Zelotes sp. Zora sp. Összesen:

Egyedszám 67 1 24 101 20 5 1 1 309 30 2 60 10 9 41 1 1708

Faji min sítés 0 1 1 0 1 1 1 1 0 1 1 1 1 1 0 1 84

3. táblázat: A felmérés során észlelt madárfajok listája. S orszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

AVES Acrocephalus arundinaceus Acrocephalus palustris Acrocephalus schoenobaenus Acrocephalus scirpaceus Alauda arvensis Anas platyrhynchos Anas querquedula Anser anser Anthus campestris Ardea purpurea Asio otus Buteo buteo Carduelis carduelis Carduelis chloris Chlidonias niger Ciconia ciconia Circus aeroginosus Columba palumbus Coracias garrulus Corvus corone cornix Corvus corone corone Corvus monedula Coturnix coturnix Egretta alba Egretta garzetta

S orszám 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50

AVES Emberiza citrinella Emberiza schoeniclus Falco tinnunculus Falco vespertinus Fringilla coelebs Gallinago gallinago Grus grus Hirundo rustica Lanius collurio Lanius minor Larus ridibundus Limosa limosa Locustella luscinioides Luscinia m. megarhynchos Luscinia svecica M iliaria calandra M otacilla flava Numenius arquata Numenius phaeopus Oenanthe oenanthe Oriolus oriolus Passer montanus Phasianus colchicus Philomachus pugnax Pica pica

17

Az Egyek-Pusztakócsi mocsarak szárazföldi él helytípusainak alapállapot-felmérése S orszám 51 52 53 54 55 56 57 58

AVES Platalea leucorodia Porzana porzana Riparia riparia Saxicola rubetra Saxicola torquata Sturnus vulgaris Sylvia atricapilla Sylvia communis

S orszám 59 60 61 62 63 64 65 66

18

AVES Sylvia curruca Tringa erythropus Tringa glareola Tringa ochropus Tringa totanus Turdus philomelos Upupa epops epops Vanellus vanellus

3.2. Él helyfoltok, növénytársulások A vizsgálat során 54 él helyfoltban összesen 247 cönológiai felmérést végeztünk. Ezen felmérések során mintegy 30 társulást illetve társulásérték konszociációt, állományt különítettünk el (4. táblázat). 4. táblázat. A felmérés során rögzített növénytársulások illetve konszociációk/állományok. S orszám Társulásnév 1 Achilleo setaceae-Festucetum pseudovinae 2 Agrostio stoloniferae-Alopecuretum pratensis 3 Agrostio stoloniferae-Alopecuretum pratensis Elymusos konszociációja 4 Agrostio stoloniferae-Beckmannietum eruciformis 5 Agrostio stoloniferae-Beckmannietum eruciformis Elymusos konszociációja 6 Alismato-Eleocharicetum palustris 7 Artemisio santonici-Festucetum pseudovinae 8 Bolboschoenetum maritimi 9 Bolboschoeno-Phragmitetum 10 Calamagostris epigeios folt 11 Camphorosmetum anuae 12 Carex stenophylla-s állomány 13 Caricetum melanostachyae 14 Caricetum ripariae 15 Carici gracilis-Phalaroidetum 16 Cynodonti-Poëtum angustifoliae 17 Eleochari-Alopecuretum geniculati 18 Gyomos foltok 19 Juncus conglomeratus foltjai 20 Keményfás ligeted jellegeket rz erd részlet 21 Kétszík ekben gazdag mocsárrét 22 M atricario-Plantaginetum tenuiflorae 23 M ézpázsitos ürmös 24 Phragmitetum communis 25 Plantagini tenuiflorae-Pholiuretum pannonici 26 Puccinellietum limosae 27 Rétszer társulás, ami valamikor gyep lehetett 28 Salvio nemorosae-Festucetum rupicolae 29 Schoenoplectetum tabernaemontani 30 Typhetum latifoliae


19

3.3. A fajgazdagságot befolyásoló legfontosabb tényez k Az elvégzett el zetes elemzésekben az összfajszámra potenciálisan ható tényez k közül a következ ket vizsgáltuk: az él helyfolt területe, alakja, a legközelebbi hasonló él hely távolsága, növényzet magassága, csupasz talajfelszín aránya, növénytársulások száma, él helytípus, kezeléstípus. A vizsgált tényez k közül az összfajszámra a folt területe, mozaikossága (növénytársulások száma) és az él hely típusa volt statisztikailag kimutatható hatással (többszörös lineáris regresszióanalízis, p < 0,05). A fajszám területt l való függését az 1. ábra, a fajszám és a foltmozaikosság kapcsolatát a 2. ábra, míg a fajszám él helytípusonkénti megoszlását a 3. ábra mutatja.

100

Összes fajszám

80

60

40

20

0 0

10

20

30

40

50

Él helyfolt területe (ha) 1. ábra. Az összes fajszám az él helyfoltok területének függvényében. A kapcsolatot legjobb illeszkedéssel leíró négyzetes függvény görbéje van feltüntetve. A két legnagyobb terület , fajszegény folt szántó. A szántók kizárásával a fajszám a területtel n a mocsár, a rét és a löszgyep él helytípusok, míg enyhén csökken a szikes gyepek esetén.


20

Mean (S.E.) Összes fajszám

100

80

60

40

20

0 N=

8

6

9

Nincs adat

5

2

9

7

7

4

1

4

6

3

5

1

1

8 7

9

Növénytársulások száma

2. ábra. Az összes fajszám az él helyfoltoknak a növénytársulások számával jellemzett mozaikosságának függvényében.

Mean (S.E.) Összes fajszám

80 70 60 50 40 30 20 10 N =

4

12

12

löszgyep

8

rét mocsár

21

szikes gyep szántó

Él helytípus

3. ábra. Az összes fajszám átlagos értékei (± S.E.) az egyes él helytípusokban.


21

4. ÉRTÉKELÉS A kimutatott fajok száma magasabb az el zetesen vártnál. Különösen sok fajt sikerült kimutatnunk a futóbogarak és a pókok csoportjából, mely utal ezen két ragadozó életmódú csoport fontosságára a vizsgált szikes él helyeken. M indkét csoportban el kerültek faunisztikai-ökológiai illetve természetvédelmi szempontból fontos fajok is. A madarak fajszáma ugyancsak magasabb a vártnál, mely a terület él helyi változatosságával és jelent s évközbeni változásaival magyarázható. Az összfajszámra ható tényez k vizsgálatánál els ként sikerült adatokkal alátámasztani a mozaikosság fontosságát a biológiai sokféleség kialakításában a Hortobágy régiójában. A mozaikosság mellett az él helyfoltok típusa, valamint a mérete (területe) volt hatással a fajszámra. Eredményeink részletes adatokat és kiváló alapot szolgáltatnak a LIFE-Nature programban tervezett beavatkozások hatásainak vizsgálatára. Els lépésként meghatározható azon csoportok köre, melyek fajgazdagságuk és értékességük révén a monitorozás objektumai lehetnek. Az alapállapot-felmérés eredményei alapján a monitorozásnak a beavatkozások (gyeprekonstrukció, erd sítés, legeltetés/égetés stb.) természetéb l egyenesen következ növények mellett a futóbogarak, a pókok és a madarak monitorozására kell kiterjednie. Ennek oka, hogy ezek azok a csoportok, melyek fajgazdagságuk és ökológiai sajátságaik révén alkalmasak lehetnek a LIFE-Nature programban tervezett tájszint rehabilitáció hatásának a kimutatására. Az egyenesszárnyúak ugyancsak fontos monitorozandó csoport lehetnek, de generalista jellegük és fenológiai sajátságaik miatt valószín leg kevésbé alkalmasak a várható hatások detektálására. A poloskák és kabócák kis fajszáma pedig azt mutatja, hogy ezen csoportok monitorozására csak ritkán (3-4 évente) vagy célzottan (pl. vadföldek kialakításánál) kell sort keríteni. A monitorozási tevékenység részletes kidolgozásához következ lépésben az észlelt fajok ökológiai sajátságainak (pl. abiotikus környezeti tényez kkel szembeni érzékenység, zavarást rés, más fajokkal meglev biotikus kapcsolatok, ökoszisztémában/közösségben betöltött szerep) összegy jtése szükséges. Ezen adatok ismeretében az alapállapotfelmérésben gy jtött adatokat taxononként olyan célzott elemzéseknek kell alávetni, melyek finomabb skálán adhatnak információt az egyes csoportokon belül meglév esetlegesen fontosabb vagy a monitorozás szempontjából értékesebb fajokról, fajcsoportokról. Ezek ismeretében tovább finomíthatjuk a monitorozás tárgyát és a rendelkezésre álló forrásokat optimálisan használhatjuk fel. A monitorozási tevékenység legvégs lépéseként az alapállapot-felmérés legrészletesebb adatai (pl. cönológiai felvételek során gy jtött borítási adatok, ízeltlábú- ill. madárfelmérésben felvett denzitási értékek) kerülnek feldolgozásra és használatra. Ezen adatok a LIFE-Nature pályázatban kivitelezett él helyrehabilitációs tevékenység sikerességének megítéléséhez szükséges viszonyítási alapot fogják szolgáltatni. 5. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton mondunk köszönetet mindazon kutatóknak, akik a munkában részt vettek (növények: Deák Balázs, futóbogarak: Ködöböcz Viktor és dr. M agura Tibor, poloskák és kabócák: Petruska Iván, egyenesszárnyúak: dr. Rácz István András, pókok: dr. Horváth Roland és madarak: dr. Lengyel Szabolcs, adatfeldolgozás és elemzés: Déri Eszter).

AZ EGYEK-PUSZTAKÓCSI MOCSARAK FBB SZÁRAZFÖLDI ÉLHELYTÍPUSAINAK ALAPÁLLAPOT-FELMÉRÉSE

Recommend Documents