Tartalom 1. AZ ÓKORI ATHÉN VIRÁGZÁSÁNAK ALAPJAI ..................................................................................... 6 2. AZ ÓKORI ATHÉN GAZDASÁGI ÉLETÉNEK JELLEMZŐI................................................................. 7 3. A FEJLETT KÖZÉPKOR GAZDASÁGI JELLEMZŐI I........................................................................... 8 4. A FEJLETT KÖZÉPKOR GAZDASÁGI JELLEMZŐI II. ........................................................................ 9 5. A MÁSODIK IPARI FORRADALOM I. ..................................................................................................... 11 6. A MÁSODIK IPARI FORRADALOM II..................................................................................................... 12 7. A NÉMET EGYSÉG MEGVALÓSULÁSA I. ............................................................................................. 13 8. A NÉMET EGYSÉG MEGVALÓSULÁSA II............................................................................................. 14 9. A NÉMET EGYSÉG MEGVALÓSULÁSA III. .......................................................................................... 15 10. A MAGYAR GAZDASÁG A DUALIZMUS KORÁBAN I. ..................................................................... 16 11. A MAGYAR GAZDASÁG A DUALIZMUS KORÁBAN II. ................................................................... 17 12. A MAGYAR GAZDASÁG A DUALIZMUS KORÁBAN III................................................................... 18 13. AZ ANJOUK MAGYARORSZÁGON I. – HATALOMRA JUTÁS ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK ............................................................................................................................................... 20 14. AZ ANJOUK MAGYARORSZÁGON II. – KÁROLY RÓBERT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK EREDMÉNYEI ................................................................................................................................................... 21 15. AZ ANJOUK MAGYARORSZÁGON III. – NAGY LAJOS URALKODÁSA ...................................... 22 16. A KÉT VILÁGRENDSZER KIALAKULÁSA ÉS A HIDEGHÁBORÚ KEZDETE I. ......................... 23 17. A KÉT VILÁGRENDSZER KIALAKULÁSA ÉS A HIDEGHÁBORÚ KEZDETE II. ....................... 24 18. A KÉT VILÁGRENDSZER KIALAKULÁSA ÉS A HIDEGHÁBORÚ KEZDETE III. ...................... 25 19. A KÉT VILÁGRENDSZER KIALAKULÁSA ÉS A HIDEGHÁBORÚ KEZDETE IV. ...................... 26 20. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT (1920-1939) I..................... 27 21. A REFORMÁCIÓ OKAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI I............................................................................. 28 22. A REFORMÁCIÓ OKAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI II. .......................................................................... 30 23. A REFORMÁCIÓ OKAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI III.......................................................................... 31 24. A FEUDÁLIS GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM KIALAKULÁSA I. ................................................... 32 25. A FEUDÁLIS GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM KIALAKULÁSA II. .................................................. 33 26. A REFORMÁCIÓ ÉS AZ ELLENREFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON I. .................................... 34 27. A REFORMÁCIÓ ÉS AZ ELLENREFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON II.................................... 35 28. A REFORMÁCIÓ ÉS AZ ELLENREFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON III. ................................. 36 29. A TATÁRJÁRÁS ÉS A FEUDÁLIS SZÉTTAGOLÓDÁS MAGYARORSZÁGON I. ......................... 38 30. A TATÁRJÁRÁS ÉS A FEUDÁLIS SZÉTTAGOLÓDÁS MAGYARORSZÁGON II......................... 39 31. GÉZA ÉS ISTVÁN ÁLLAMSZERVEZŐ TEVÉKENYSÉGE I.............................................................. 40 32. GÉZA ÉS ISTVÁN ÁLLAMSZERVEZŐ TEVÉKENYSÉGE II. ........................................................... 42 33. GÉZA ÉS ISTVÁN ÁLLAMSZERVEZŐ TEVÉKENYSÉGE III........................................................... 43 34. A XI-XIII. SZÁZADI MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁSA I... 44 35. A XI-XIII. SZÁZADI MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁSA II. 46
36. A XVI-XVII. SZÁZADI MAGYAR GAZDASÁG I. ................................................................................. 47 37. A XVI-XVII. SZÁZADI MAGYAR GAZDASÁG II................................................................................. 48 38. ÉLET MAGYARORSZÁGON A TÖRÖK HÓDOLTSÁG KORÁBAN I. ............................................. 49 39. ÉLET MAGYARORSZÁGON A TÖRÖK HÓDOLTSÁG KORÁBAN II. ........................................... 51 40. AZ ARANYBULLA ...................................................................................................................................... 52 41. ERDÉLY POLITIKAI ÉS ETNIKAI VISZONYAI A XVI. SZÁZADBAN I. ........................................ 54 42. ERDÉLY POLITIKAI ÉS ETNIKAI VISZONYAI A XVI. SZÁZADBAN II. ...................................... 55 43. A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK OKAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI I. ................................... 56 44. A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK OKAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI II. ................................. 58 45. ZRÍNYI MIKLÓS TÖRÖKELLENES HARCAI...................................................................................... 60 46. A HÁROM RÉSZRE SZAKADÓ MAGYARORSZÁG (1526-1551)....................................................... 61 47. A BALKÁNI ÁLLAMOK ÉS A TÖRÖK HÓDÍTÁS ............................................................................... 62 48. AZ AMERIKAI FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ALKOTMÁNYA I. 64 49. AZ AMERIKAI FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ALKOTMÁNYA II. 65 50. AZ AMERIKAI FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ALKOTMÁNYA III. 66 51. A TÖRÖK KIŰZÉSE MAGYARORSZÁGRÓL I. ................................................................................... 67 52. A TÖRÖK KIŰZÉSE MAGYARORSZÁGRÓL II. ................................................................................. 68 53. AZ ABSZOLUTIZMUS ............................................................................................................................... 69 54. A FRANCIA ABSZOLUTIZMUS............................................................................................................... 70 55. A VÉGVÁRI ÉLET MAGYARORSZÁGON A XVI-XVII. SZÁZADBAN I. ........................................ 71 56. A VÉGVÁRI ÉLET MAGYARORSZÁGON A XVI-XVII. SZÁZADBAN II........................................ 73 57. HUNYADI MÁTYÁS URALKODÁSA I.................................................................................................... 74 58. HUNYADI MÁTYÁS URALKODÁSA II. ................................................................................................. 76 59. A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC I.......................................................................................................... 77 60. A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC II. ....................................................................................................... 79 61. MAGYARORSZÁG SODRÓDÁSA A BUKÁS FELÉ, MOHÁCS.......................................................... 80 62. AZ IPARI FORRADALOM I..................................................................................................................... 82 63. AZ IPARI FORRADALOM II. ................................................................................................................... 83 64. A FELVILÁGOSODÁS I. ............................................................................................................................ 84 65. A FELVILÁGOSODÁS II. .......................................................................................................................... 85 66. A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS II. JÓZSEF POLITIKÁJÁBAN I. .................................... 86 67. A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS II. JÓZSEF POLITIKÁJÁBAN II.................................... 88 68. A FEUDÁLIS REND MEGSZILÁRDULÁSA MAGYARORSZÁGON I. ............................................. 89 69. A FEUDÁLIS REND MEGSZILÁRDULÁSA MAGYARORSZÁGON II............................................. 90 70. BETHLEN GÁBOR ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGE............................................................................... 91 71. MAGYARORSZÁG ÚJJÁÉPÜLÉSE ÉS BETAGOZÓDÁSA A HABSBURG BIRODALOMBA I... 93 72. MAGYARORSZÁG ÚJJÁÉPÜLÉSE ÉS BETAGOZÓDÁSA A HABSBURG BIRODALOMBA II. 94 73. A KERESZTÉNYSÉG KIALAKULÁSA, ELTERJEDÉSÉNEK OKAI I. ............................................. 96
74. A KERESZTÉNYSÉG KIALAKULÁSA, ELTERJEDÉSÉNEK OKAI II. ........................................... 97 75. A MAGYAR VÉGVÁRI RENDSZER KIALAKULÁSA I....................................................................... 99 76. A MAGYAR VÉGVÁRI RENDSZER KIALAKULÁSA II. .................................................................. 100 77. AZ AMERIKAI POLGÁRHÁBORÚ ....................................................................................................... 101 78. A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA ÉS AZ 1848-AS FORRADALMAK EURÓPÁBAN I. ........... 103 79. A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA ÉS AZ 1848-AS FORRADALMAK EURÓPÁBAN II. .......... 105 80. A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA ÉS AZ 1848-AS FORRADALMAK EURÓPÁBAN III. ........ 107 81. A FRANCIA FORRADALOM I. .............................................................................................................. 108 82. A FRANCIA FORRADALOM II.............................................................................................................. 110 83. SZÉCHENYI ISTVÁN ÉS A POLGÁRI ÁTALAKULÁS PROGRAMJA I. ....................................... 111 84. SZÉCHENYI ISTVÁN ÉS A POLGÁRI ÁTALAKULÁS PROGRAMJA II. ..................................... 113 85. SZÉCHENYI ÉS KOSSUTH POLITIKAI PÁLYÁJÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA........................ 114 86. AZ 1848. MÁRCIUSI FORRADALOM VÍVMÁNYAI ÉS AZ ÁPRILISI TÖRVÉNYEK................. 116 87. A REFORMKORI MAGYAR TÁRSADALOM JELLEMZŐI I. ......................................................... 118 88. A REFORMKORI MAGYAR TÁRSADALOM JELLEMZŐI II......................................................... 119 89. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG POLITIKAI BERENDEZKEDÉSE I. ................................................ 120 90. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG POLITIKAI BERENDEZKEDÉSE II............................................... 122 91. A NAGY GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ÉS TÁRSADALMI GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEI (1929-1933) I. ..................................................................................................................................................... 123 92. A NAGY GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ÉS TÁRSADALMI GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEI (1929-1933) II..................................................................................................................................................... 125 93. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ I. .................................................................................................................. 127 94. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ II. ................................................................................................................. 128 95. AZ 1918 ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM MAGYARORSZÁGON I. .............. 130 96. AZ 1918 ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM MAGYARORSZÁGON II.............. 131 97. A FASIZMUS KIALAKULÁSA ÉS TÉRHÓDÍTÁSA I......................................................................... 133 98. A FASIZMUS KIALAKULÁSA ÉS TÉRHÓDÍTÁSA II. ...................................................................... 134 99. MAGYARORSZÁG RÉSZVÉTELE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN (1939-44) I. ................... 137 100. MAGYARORSZÁG RÉSZVÉTELE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN (1939-44) II. ................ 138 101. A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS ÉS DEMOGRÁFIAI KÖVETKEZMÉNYEI ............................ 140 102. A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS ÉS DEMOGRÁFIAI KÖVETKEZMÉNYEI II. ....................... 142 103. A WEIMARI KÖZTÁRSASÁG BUKÁSA ÉS A NEMZETISZOCIALIZMUS KIÉPÜLÉSE NÉMETORSZÁGBAN I. ................................................................................................................................. 143 104. A WEIMARI KÖZTÁRSASÁG BUKÁSA ÉS A NEMZETISZOCIALIZMUS KIÉPÜLÉSE NÉMETORSZÁGBAN II................................................................................................................................. 145 105. AZ 1848-49-ES SZABADSÁGHARC KATONAI ESEMÉNYEI 1849 MÁJUSÁIG I. ...................... 146 106. AZ 1848-49-ES SZABADSÁGHARC KATONAI ESEMÉNYEI 1849 MÁJUSÁIG II...................... 148 107. AZ 1848-49-ES SZABADSÁGHARC KATONAI ESEMÉNYEI 1849 MÁJUSÁIG III. ................... 149 108. KATONAI AKCIÓK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ELSŐ SZAKASZÁBAN (1939-41) ............. 151 109. AZ ANTIFASISZTA KOALÍCIÓ LÉTREJÖTTE ÉS MEGSZILÁRDULÁSA. FORDULAT A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN ................................................................................................................. 152 110. AZ ANTIFASISZTA KOALÍCIÓ HÁROM NAGY KONFERENCIÁJA .......................................... 154
111. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZÉSE, A HÁBORÚT LEZÁRÓ BÉKÉK ÉS AZ ÚJ KORSZAK KEZDETE .................................................................................................................................... 156 112. A RÁKOSI RENDSZER MAGYARORSZÁGON ................................................................................ 158 113. AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC FONTOSABB ESEMÉNYEI .................... 160 114. A KÁDÁR RENDSZER ........................................................................................................................... 161 115. A MAGYAR RENDSZERVÁLTÁS TÖRTÉNETE .............................................................................. 163 116. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN LÉTREJÖVŐ KATONAI SZERVEZETEK...................... 166 KIKBŐL ÁLL A NATO KATONAI BIZOTTSÁGA?.................................................................................. 167 HELYES VÁLASZ: A TAGÁLLAMOK VEZÉRKARI FŐNÖKEIBŐL. ................................................. 167 117. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁNI GAZDASÁGI-PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS ....................................................................................................................................... 168 118. A VERSAILLES-I ÉS A WASHINGTONI BÉKERENDSZER .......................................................... 170 119. AZ EU GAZDASÁGI MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI....................................................................... 172 120. AZ ENSZ MŰKÖDÉSE ........................................................................................................................... 175
1. AZ ÓKORI ATHÉN VIRÁGZÁSÁNAK ALAPJAI A polisz fogalma Az ókori görög államszervezet sajátos formája, városközpontú állam. A városállam egy-egy kisebb terület központi települést és a környező falvakat fogja össze, azaz gazdasági és politikai egységüket teremti meg. Klasszikus kor (virágzó kor) elhelyezése időben Tágabban: A görög-perzsa háborúk (i.e. 492-449) és Peloponnészoszi háború kezdete (i.e. 431) közötti időszak Szűkebben: A Periklész nevével fémjelzett időszak, amikor sztratégoszként ő irányította az athéni politikát (i.e.443-429 között). Az ókori Athén elhelyezkedése, földrajzi viszonyai Az ókori Hellász központi területén, az Attikai félszigeten feküdt Mediterrán éghajlata kedvez a mezőgazdaságnak Tengeri kereskedelemre alkalmas kikötővel rendelkezett: Pireusz Lakosság összetétele, jogállása - A klasszikus korban összesen kb. 300.000 fő - A társadalom összetétele. o Athéni polgárok (teljes jogállás) és családtagjaik (politikai jogok nem illetik meg őket); o Metoikoszok - gazdasági jogokkal bíró beköltözők, általában az iparban vállalkoznak; o Rabszolgák - kb. 1/3-a a társadalomnak, belső tagolódás jellemző pl. nem mindegy, hogy bányában dolgozik, vagy személyi szolgálatban áll pl. gyerekeket oktat, nevel. Politikai feltételek A démosz (iparosokból, kereskedőkből és földművelőkből álló köznép) hatalma érvényesül: o Legfőbb hatalmi szerv a népgyűlés, o Legfontosabb tisztségek: a személyes képességek alapján választott sztratégosz (katonai-politikai vezető) és tamiász (pénzügyek) valamint sorsolás útján kinevezett, fizetett tisztviselők o A tisztségek viselői napidíjban részesülnek, a gazdagok részére adakozási kötelezettséget rónak ki (leiturgia). Katonai szövetség a hatalmi törekvések szolgálatában o A perzsa háborúk folyamán létrejött Déloszi szövetség fennmaradt, annak vezető állama Athén maradt. o A szövetséghez tartozó tagállamok Athénnak fizettek, hogy hajóhadat működtessen és védelmezze őket. o A szövetségesek Athén számára kereskedelmi kiváltságokat biztosítottak. Milyen tisztséget viselt Periklész, az athéni demokrácia legendás vezetője?
tamiász
sztratégosz arkhón
Helyes válasz: sztratégosz Hogy hívták az Athén vezette katonai szövetséget?
Attikai szövetség Déloszi szövetség Peloponnészoszi szövetség
Helyes válasz: Déloszi szövetség
2. AZ ÓKORI ATHÉN GAZDASÁGI ÉLETÉNEK JELLEMZŐI Ipar
Athén gazdaságának alapja elsősorban az ipar. A rabszolgák száma egyre nőtt, de az athéni polgárság nagy többsége szabad kistulajdonos, a kisüzemek (ergasztenionok) adják a termelés alapját. Lényeges a magántulajdon inspiráló szerepe a termelésben. Folyamatosan nőtt az ergasztenionokban a munkamegosztás szerepe (manufaktúra jelleg). Athén fennhatósága alatt álltak a Laurioni ezüstbányák, de egyébként nem rendelkezett komoly mennyiségű nyersanyaggal. Legfontosabb ágazata a kézművesipar (fazekasmesterség, agyagedények festése, szövés, textíliák készítése, mezőgazdasági termékek feldolgozása, bőrfeldolgozás). Jelentős ágazat még a hajóépítés.
Kereskedelem
A kereskedelem terén a Földközi tenger medencéjében Athén az ie. V. század legfontosabb állama. Az athéni pénzek (obolosz és drakhmé) az egész akkori ismert világban forgalomban voltak. A kereskedelem és a közélet központja az agora (piac: piacfelügyelőkkel, hitelesített mérőeszközökkel). Legfontosabb kereskedelmi partnerek: Fekete tenger vidéke, Egyiptom, Főnicia, Ciprus és a Dél-Itáliai görög városok. Fejlett hitelélet alakult ki. A kölcsönök szerepe jelentős volt a vállalkozások elindításában, fejlesztésében (uzsora is elterjedt), megjelentek a pénzváltók is. A jogintézmények segítették a gazdasági élet fejlődését (polgárjog körülhatároltsága, vendégjog stb.)
Mezőgazdaság
A mezőgazdaságban kialakult az árutermelő paraszti kisiparosok csoportja.
Főbb tevékenység a kertművelés, az olajfa és szőlőtermelés illetve a gabonatermelés volt. A rabszolgákat inkább házi munkával foglalkoztatták.
Mivel foglalkozott a rabszolgák többsége az ókori Athénban?
Az ipari termelésben vett részt, főleg nagyüzemekben Leginkább házi munkával foglalkoztak, a termelésben nem volt jelentős szerepük. Kereskedőhajók személyzetét alkották.
Helyes válasz: Leginkább házi munkával foglalkoztak, a termelésben nem volt jelentős szerepük. Az ipari termelés jellemző egységei az ókori Athénban:
Magántulajdonban lévő kisüzemek Magántulajdonban lévő nagyüzemek Köztulajdonban lévő gyárak
Helyes válasz: Magántulajdonban lévő kisüzemek
3. A FEJLETT KÖZÉPKOR GAZDASÁGI JELLEMZŐI I. A kora középkor évszázadaiban (V-X. század) csökkent a városok nagysága és jelentősége, a gazdasági termelés elsősorban az önellátó mezőgazdasági termelésre szorítkozott. A XI. századtól azonban nagymértékű változás történt az európai gazdaságban: A mezőgazdasági termelés fejlődése: A nyomásrendszer felváltotta az előző idők irtásos-égetéses eljárását. A két- és háromnyomásos gazdálkodás alkalmazása révén a földterület fele, vagy harmada maradt csak parlagon, a többit megművelték. A nyomáskényszer (vetéskényszer) bevezetésével a közösség minden tagjának kötelező erővel megszabták a faluhatár használatának módját és idejét. Ennek célja a termelés összehangolása volt, annak érdekében, hogy a kis parcellákon folyó művelés ne okozzon kárt a többi gazdálkodónak. Új, hatékonyabb eszközök használata: nehézeke (fordítóeke), szügyhám, patkó, borona. A mezőgazdasági termelés növekedésének következményei: Az önellátásra berendezkedett gazdaságok felesleget termeltek, amit értékesítettek (árutermelés). Újra megjelent a munkamegosztás: kézműves (ipari) termelés - mezőgazdasági termelés – kereskedelem elkülönülése. Javultak az életkörülmények (nem volt élelmiszer hiány), Európa szerte nőtt a lakosság lélekszáma. Európa népessége a XI. század eleje és a XV. század eleje között közel megduplázódott, 40 millió főről 75 millióra nőtt. Új földeket vontak művelés alá (mocsarak lecsapolása, erdőirtás), sokszor telepesek (hospesek) letelepítésével.
Megváltozott a jobbágyok jogi helyzete. Ha a földesúr meg akarta tartani őket a birtokán, akkor engedményeket kellett tennie: szabad költözés, jobbágytelek örökös használatának joga, pénzbeli adózás lehetősége.
A jobbágyok helyzete a fejlett középkor idején…
nem változott rosszabb lett, mert a nagyobb lakosság ellátása érdekében többet kellett termelniük. javult, mert a földesurak engedményekre kényszerültek, ha meg akarták akadályozni, hogy a városokba vándoroljanak, vagy más birtokon vállaljanak munkát.
Helyes válasz: Javult, mert a földesurak engedményekre kényszerültek, ha meg akarták akadályozni, hogy a városokba vándoroljanak, vagy más birtokon vállaljanak munkát.
4. A FEJLETT KÖZÉPKOR GAZDASÁGI JELLEMZŐI II. A kora középkor évszázadaiban (V-X. század) csökkent a városok nagysága és jelentősége, a gazdasági termelés elsősorban az önellátó mezőgazdasági termelésre szorítkozott. A XI. századtól azonban nagymértékű változás történt az európai gazdaságban: Urbanizáció
Új városok alakultak, illetve ugrásszerűen növekedett a meglévő települések népessége. A városok a közösség érdekeit képviselő kommunákat (communia) hoztak létre és fokozatosan függetlenedni kívántak az uruktól. A leggyakoribb kiváltságok: egy összegben történő adófizetés, önálló bíráskodás, önkormányzatiság kivívása. Egyes városok teljesen önálló városköztársaságokká váltak (pl. Velence, Genova) Az árutermelés következtében megnőtt az iparral, kereskedelemmel foglalkozók száma.
A városok társadalmi szerkezete
A városi társadalom két alapvető csoportja: a patríciusok (előkelők) és a plebejusok. A közügyeket a patríciusok intézték, de a plebejusoknak is volt részleges beleszólásuk, ellenőrzési joguk a közügyekre vonatkozóan. A városi társadalom jogokkal nem bíró tagjai: napszámosok, cselédek, szolgák koldusok.
Ipar és kereskedelem
A városlakó iparosok és kereskedők létrehozták érdekvédelmi szervezeteiket: a céheket és a gildeket. A céh az azonos foglalkozást űző mesterek érdekvédelmi szervezete, amely korlátozza a versenyt illetve az értékesítési és felvásárlási árakat. Minőségi és mennyiségi kritériumokat vezet be az értékesítésnél. A műhely élén a Mester, a legénynek hosszú tanulmányút után mintadarabot kell készíteni ahhoz, hogy ő is mester lehessen. A gilde a kereskedők hasonló típusú szerveződése. Megjelent a területi specializáció, az egyes területek egyre inkább csak bizonyos termékek előállítására szakosodtak. Pl.: Flandria: textiláruk, posztógyártás; Toledó és a Rajna vidék fémipar; Dél-német területek, Magyarországon a Felvidék és Csehország: ércbányászat; Skandinávia: Faáruk; Oroszország: hal, prém, fa; Itália: selyemkészítés; Francia területek: borászat. A távolsági kereskedelem legfontosabb útvonalai: o Levantei kereskedelem: A selyemútról és a tömjénútról érkező keleti áruk Itáliába érkeztek a Közel- keletről) o Alpokon átívelő kereskedelem: Milánó központi jelentősége; o Hanza szövetség: Észak-Európát és a Balti-térséget érintette A kereskedelem fejlődése magával hozta a hitelélet fejlettebb formáinak kibontakozását: készpénz mellett elterjed a váltók használata, bankok nyíltak.
Hogy hívták a városi kereskedők érdekképviseleti szervét a középkorban?
céh manufaktúra gilde
Helyes válasz: gilde Melyek voltak a középkori városi társadalmak alapvető csoportjai:
patríciusok és plebejusok napszámosok és a harmadik rend kézművesek és kereskedők
Helyes válasz: patríciusok és plebejusok
5. A MÁSODIK IPARI FORRADALOM I. Az 1870-1914 közötti időszakban megfigyelhető volt a gazdaság, ipari termelés és technika valamint ehhez kapcsolódóan az emberek életkörülményeinek gyors változása. Ezt a korszakot nevezik második ipari forradalomnak. Alapvető jellemzői Az új találmányok kikísérletezése, az új gyárak létrehozása sokkal nagyobb tőkét igényelt, mint az első ipari forradalom idején, ezért megfigyelhető volt a tőkés csoportok társulása, szövetsége (a monopóliumok kialakulása), illetve a banktőke és az ipari tőke összefonódása (finánctőke). o A monopóliumok megjelenése szűkíti a versenyt, egy-egy ágazatban néhány nagyvállalat lesz az uralkodó a piacon. A nagyobb tőkeigény miatt a fejlesztésekben az állam is szerepet vállalt. A korábbi vezető országok szerepe csökkent, egyre inkább megnőtt viszont Németország és az USA jelentősége. A legfontosabb ágazat továbbra is az acélgyártás maradt, de folyamatosan nőtt az új iparágak szerepe:vegyipar, elektromos ipar, gépgyártás. Következmények
A városi lakosság aránya tovább növekedett a vidékivel szemben. Nőtt a születéskor várható átlagéletkor (orvosi eszközök, ellátás színvonala) Komfortosabbak lettek az átlagember mindennapi életkörülményei (lakásokban víz, villany) Átalakultak a szabadidő eltöltésének módozatai, a munkások és a középrétegek is rendelkezhettek szabadidejükkel. (Sportrendezvények, különböző egyesületek programjai, könyvtárak, színházak, zenei rendezvények nyújtottak lehetőséget a szabadidő hasznos eltöltésére.)
Mikorra tehető a második ipari forradalom kibontakozása?
XV-XVI. század fordulója XIX-XX. század fordulója XVIII-XIX. század fordulója
Helyes válasz: XIX-XX. század fordulója Hogyan hatott a második ipari forradalom az ipar szerkezetére?
Jellemző volt a tőkés csoportok összefogása, együttműködése a fejlesztések egyre magasabb tőkeigénye miatt. Ösztönözte és gyorsította a néhány főt foglalkoztató műhelyek alakulását, mert az életszínvonal növekedésével minden termék iránt nőtt a kereslet.
Helyes válasz: Jellemző volt a tőkés csoportok összefogása, együttműködése a fejlesztések egyre magasabb tőkeigénye miatt.
6. A MÁSODIK IPARI FORRADALOM II. Az 1870-1914 közötti időszakban megfigyelhető volt a gazdaság, ipari termelés és technika, valamint ehhez kapcsolódóan az emberek életkörülményeinek gyors változása. Ezt a korszakot nevezik második ipari forradalomnak. A második ipari forradalom fontosabb területei és találmányai
Az acélgyártás fejlődése o Bessemer körte o Siemens-Martin kemence (Segítségével az ócskavas is hasznosítható.) A közlekedés átalakulása o Robbanómotorok megjelenése (Otto és Daimler fejlesztése) o Diesel motor megjelenése (Rudolf Diesel) o Az első gépkocsik megjelenése (Karl Benz építi az első autót) o Léghajó (Zeppelin) és repülőgép (Wright testvérek) kifejlesztése o A modern tömegközlekedés kezdetei (földalatti vasutak) A vegyipar kialakulása o kőolajvegyészet, kőolaj-finomítás o Festékgyártás o Műtrágyagyártás o Celluloid készítése Elektromosság megjelenése o Elektromos világítás, villanyégő (Edison) o Transzformátor: az elektromos áram továbbíthatóságát biztosítja (Bláthy O., Déri M., Zipernovszky K.) o Dinamó (Jedlik ill. Siemens) o Villanymotorok megjelenése (elektromágneses jelenségek kutatása) o Megkezdődik az erőművek építése Mezőgazdaság gépesítése o Robbanómotorral szerelt traktor megjelenése o műtrágya alkalmazása (USA) Hadiipar fejlődése o Sorozatlövő fegyver (géppuska - Maxim) o Dinamit (A. Nobel) o Tengeralattjáró kifejlesztése Hírközlés o Telefon (Bell) o Rádió hullámok (Hertz) o Telefonközpont (Puskás Tivadar) Orvostudomány o X sugarak (Röntgen) o Gyermekágyi láz gyógyítása (Semmelweis) Szórakoztató ipar o Filmgyártás (Lumiere fivérek)
Az alábbiak közül melyik nem a második ipari forradalom találmánya?
Bessemer körte
Robbanómotor Gőzmozdony
Helyes válasz: Gőzmozdony A második ipari forradalom melyik híres találmánya köthető Puskás Tivadar nevéhez, az alábbiak közül?
Dinamó Telefonközpont Transzformátor
Helyes válasz: Telefonközpont
7. A NÉMET EGYSÉG MEGVALÓSULÁSA I. Ausztria vagy Poroszország?
Európa politikusainak többsége sokáig magától értetődőnek tartotta, hogy Németország egysége Ausztria és a katolikus Habsburg-dinasztia vezetésével fog megvalósulni. Ezt a megoldást "nagynémet" egységként emlegették. o A nagynémet egység megőrizte volna a nemzetek fölötti egyetemesség bizonyos elemeit és katolikus vezetéssel valósult volna meg. A német szövetség második legerősebb állama, Poroszország azonban a XVIII. század derekától Ausztria egyre veszélyesebb vetélytársa lett. A német egység végül Poroszország vezetésével, Ausztria kizárásával, protestáns vezetésű nemzetállamként valósult meg. Ezt nevezték "kisnémet" egységnek.
Poroszország gazdasági modernizálása
Az ipari forradalomban élen járó rajnai tartományok Poroszországhoz tartoztak. Poroszországban a jobbágyfölszabadítás érintetlenül hagyta a nagybirtokot. A nagybirtok a mezőgazdaság modernizálásának élére állt, sok kisparaszti gazdaság tönkrement. 1845-1861 között a gőzgépek száma hatszorosára, az ipari termelés egy évtized alatt a kétszeresére emelkedett. A gépgyártás európai jelentőségűvé vált, pl. a Krupp művek Európa egyik legnagyobb gyára lett. Rohamosan bővült a vasúthálózat is. Berlint és Hamburgot valamennyi német nagyvárossal vasút kötötte össze, és Hamburg lett a kontinens legnagyobb kikötője.
Az alábbiak közül melyik európai hatalom nem kívánt vezető szerepet játszani a német újraegyesítésben?
Ausztria Poroszország Franciaország
Helyes válasz: Franciaország
Melyik gazdasági forma játszott meghatározó szerepet a porosz mezőgazdaság modernizálásában?
kisparaszti gazdaság nagybirtok termelőszövetkezet
Helyes válasz: nagybirtok
8. A NÉMET EGYSÉG MEGVALÓSULÁSA II. Poroszország katonai modernizálása
Németország számára nagy ellentmondást jelentett a politikai széttagoltság. 1849 után a legtöbb német államban, így Poroszországban is, fönnmaradt az alkotmányos monarchia, szemben az abszolutisztikusan kormányzott Ausztriával. Miután parlamentben a porosz liberálisok leszavazták I. Vilmos hadsereg-fejlesztési terveit, a porosz király (1862 szeptemberében) Otto von Bismarckot, a porosz junkerek tehetséges képviselőjét nevezte ki miniszterelnökké. Bismarck parlamenti fölhatalmazás nélkül végrehajtotta a hadsereg fejlesztését. A nemesi származású tisztek vezette hadsereg független volt a parlamenttől. Bevezették az általános védkötelezettséget. Meghonosította a hadseregben a legmodernebb technikát, amelyet a francia forradalom hadseregének tömegszerűségével ötvözött.
Háborúk a német egységért, Ausztria legyőzése
A harcok a kisebb jelentőségű schleswig-holsteini háborúval kezdődtek. Az Ausztria elleni háborút Bismarck alaposan előkészítette. o Az oroszoknak támogatást adott a lengyel felkelőkkel szemben, III. Napóleont pedig sikerült meggyőznie arról, hogy csak az észak-német területeket akarja egyesíteni, a Rajna mentén pedig területi engedményeket helyezett kilátásba a francia uralkodó számára. o Ausztria ellen bevetette az olasz egységtörekvéseket és a magyar emigrációt. A porosz hadsereg 1866-ban napok alatt legyőzte Ausztria német szövetségeseit, majd betört Csehországba. Königgrätznél Benedek Lajos az osztrák főerők élén vereséget szenvedett a poroszoktól. Bismarck a katonai siker után enyhe feltételeket szabott a legyőzötteknek. o Olaszország megkapta Velencét, Ausztria pedig hozzájárult Németország porosz vezetéssel történő újjáalakításához. Poroszország ezután létrehozta az Észak-német Szövetséget.
Hol zajlott a porosz osztrák háború sorsdöntő csatája? Pákozd
Solferino Königgrätz Helyes válasz: Königgrätz Hogy hívták a porosz-osztrák háború megnyerése után, porosz vezetéssel létrehozott politikai formációt?
Rajnai Szövetség Mozgalom az Egységes Németországért Észak-német Szövetség
Helyes válasz: Észak-német Szövetség
9. A NÉMET EGYSÉG MEGVALÓSULÁSA III. Háborúk a német egységért, a porosz-francia háború
Bismarck az osztrákoknak szabott enyhe békefeltételekkel már a következő lépésre, a franciák elleni háborúra készült. A délnémet államok (Bajorország, Württemberg, Baden stb.) bekebelezéséhez ugyanis Franciaország legyőzésén keresztül vezetett az út. Formálisan III. Napóleon francia uralkodó üzent hadat a poroszoknak, de az 1870 nyarán kirobbant porosz-francia háborút hamar elveszítette. A sorsdöntő ütközetre 1870 szeptember 2-án került sor, Sedannál. A vereség után III. Napóleon hatalma összeroppant, Párizsban kikiáltották a köztársaságot. A németek hamarosan körülzárták Párizst.
1871. január 18-án az egybegyűlt német fejedelmek a versailles-i kastély tükörtermében kikiáltották a német császárságot. Ezzel új nagyhatalom született Európában. Mikor kiáltották ki a német császárságot, azaz mikor fejeződött be a német újraegyesítés?
1866-ban, az Észak-német Szövetség létrehozásával. 1870. szeptember 2-án 1871. január 18-án
Helyes válasz: 1871. január 18-án Hol került sor a porosz-francia háború döntő ütközetére?
Magenta Sedan Párizs
Helyes válasz: Sedan
10. A MAGYAR GAZDASÁG A DUALIZMUS KORÁBAN I. Az 1867 évi kiegyezés kedvező környezetet teremtett a gazdasági fejlődéshez
Már 1850-ben megszűnt a kettős vámhatár. (1754-ben vezette be Mária Terézia.) A gazdasági kiegyezés révén közös pénz, azonos szabványok és mértékrendszerek kerülnek bevezetésre. Összehangolt a közlekedési rendszer, szabad a munkavállalás és vámmentes kereskedelem segíti a gazdaság fejlődését.
A magyar gazdaság általános állapota a kor kezdetén
A magyar gazdaság tőkeszegény, ezért nincs nagymértékű tőke-felhalmozódás, az ország külföldi tőkére van utalva. A XIX. század közepére Nyugat-Európa fejlettebb régióiban kialakul a monopolkapitalizmus, melynek folyamán nagymértékű tőke halmozódik fel, amit a gyarmatokon vagy a periféria országaiban fektetnek be. A kiegyezés után a befektetések száma hazánkban megugrik. Mivel gazdaságunk ekkoriban erősen függ a külföldi tőkétől, a nyugat- európai válságokat a magyar gazdaság is rendre megérzi (pl. az 1873-as tőzsdekrachot).
Hitelélet
A magyar gazdaság tőkeszegény, ezért először a hiteléletet kell megteremteni. A tőzsdekrachot csak néhány nagy bank éli túl: a Magyar Általános Hitelbank (Rotschild), az újjáalakuló Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Leszámítoló és Pénzváltó Bank. Ekkoriban alakul a Magyar Ipari és Kereskedelmi Bank (német és osztrák tőkével) és a Magyar Jelzálog Hitelbank.
Közlekedés
Nagyon dinamikusan fejlődik a közlekedés, ezen belül is a vasút. A vasútépítés már a reformkorban megkezdődik, 1846-ban a Pest-Vác, 1847-ben pedig a Pest-Szolnok vasútvonalat adják át. A századvégig további 15000 km vasút épül, és ez lesz a meghatározó szállítóeszköz az áruforgalomban. A vasút centrálisan épül, Bécs és Budapest központtal. Az emberek szívesen fektetnek a vasútépítésbe, mert gyorsan megtérül, és állami garancia (kamatbiztosítás) van rá. Baross Gábor 1890-ben államosítja a vasutat, létrejön a Magyar Államvasutak. Ekkoriban folynak a folyószabályozások is, kettős céllal: az egyik a termőterület növelése, a másik a folyami hajózás elősegítése. A tengeri hajózás lebonyolítása az 1882-ben Fiume központtal alapított Adria Hajózási Rt-nél összpontosul (1913-ban 123 magyar hajó szeli a tengereket). A közutakat szilárd útburkolattal látják el, ezáltal már nem csak száraz időben lehet közlekedni az utakon (52.000 km). 1877-re megépül Budapest második hídja, a Margit híd. Ezeket a munkákat közmunkaként végzik a mezőgazdaságból felszabaduló munkások, csökkentve ezzel a munkanélküliséget. A munkanélküliség problémája a XX. századtól válik ismét égetővé, amikor már megszűnnek a közmunkák.
Megkezdődik továbbá a távíró és postaszolgálat kiépítése. 1908-ban az autógyártás, 1914-ben pedig a repülőgépgyártás kezdődik meg Magyarországon.
Mikor állt fenn a magyar gazdaság lehetőségeit jelentősen korlátozó kettős vámrendszer?
1849-1850 1849-1867 1754-1850
Helyes válasz: 1754-1850 Kinek a nevéhez köthető a Magyar Államvasutak létrejötte?
Jedlik Ányos Baross Gábor Széchenyi István
Helyes válasz: Baross Gábor
11. A MAGYAR GAZDASÁG A DUALIZMUS KORÁBAN II. Mezőgazdaság
Magyarországon a mezőgazdaság marad a meghatározó ágazat. A földek eloszlása aránytalan, a művelhető földek 24,4%-a alkotja a gazdaságok 1,1%-át (nagybirtok főleg a Nyugat-Dunántúlon), és a gazdaságok 53,6%-a birtokolja a földek 3,9%- át (törpebirtok). A törpebirtokos képtelen megélni 1-5 holdig terjedő birtokából, részben más munka után kell néznie. A mezőgazdaságot meghatározó nagybirtokok és a gazdag paraszti birtokok árutermelést folytatnak, a tulajdonosok földjükre hitelt vesznek föl, amiből gépeket vásárolnak, korszerűsítenek. Ezeken a birtokokon általánossá válik a trágyázás és a vetésforgó, ennek megfelelően a búza mellett nagyobb szerepet kapnak a kapásnövények, a kukorica és a cukorrépa, valamint zöldséget és gyümölcsöt is termelnek. Az Alföldre szőlőt a homok megkötése és a filoxéra járvány (1879) miatt telepítenek. A vetésforgó lehetővé teszi az istállózó állattartás jelentőségének növekedését, csökken a juh- és a szürke marha- tenyésztés. Fajtanemesítések is folynak tej- és húshozamú állatoknál, mint a szarvasmarha, sertés és a baromfi.
Külkereskedelem
A külkereskedelem jellemzője, hogy kiegyensúlyozottabbá válik a korban, ugyan még mindig mezőgazdasági termékeket exportálunk, de emellett a magyar találmányoknak köszönhetőn megjelenik az ipari termékek kivitele is.
Behozatalra pedig kész iparcikkekből, hiányzó nyersanyagokból és bizonyos élelmiszerfajtákból (az áruválaszték bővítése miatt) szorulunk. Külkereskedelmünk nagy részét a Monarchián belül folytatjuk, kisebb részben azért kereskedünk nyugat-európai és környező országokkal is.
Mi jellemezte az alábbiak közül a dualizmus kori Magyarország birtokszerkezetét?
Aránytalan területeloszlás, párhuzamosan voltak jelen a nagybirtokok és a gyakorlatilag életképtelen kisbirtokok. Minden földbirtok állami tulajdonban, vagy állami kezelésben volt. Megközelítőleg azonos méretű kisparaszti birtokokon fojt a termelés.
Helyes válasz: Aránytalan területeloszlás, párhuzamosan voltak jelen a nagybirtokok és a gyakorlatilag életképtelen kisbirtokok. Mi nem igaz az alábbiak közül a dualizmus kori külkereskedelmünkre?
A magyar találmányoknak köszönhetően kivitelünkben is megjelennek az ipari termékek. Külkereskedelmünk nagy részét a Monarchián belül folytatjuk. Mezőgazdasági terményekből szinte teljes mértékben behozatalra szorulunk.
Helyes válasz: Mezőgazdasági terményekből szinte teljes mértékben behozatalra szorulunk.
12. A MAGYAR GAZDASÁG A DUALIZMUS KORÁBAN III. Ipar
Az iparban nagy fejlődés figyelhető meg a kormány iparpártoló politikája és a mezőgazdaság fejlődése következtében. A magyar iparra egy sajátos szerkezet jellemző: a nagyüzemek külföldi tőkével jönnek létre, a kisüzemek hazaival. Legelőször az élelmiszeripar indul egy igen dinamikus fejlődésnek: legjelentősebb a malomipar Budapest központtal, még a balkáni búza egy részét is itt őrlik. Szintén fellendül a szesz- és a cukoripar, megindul sörfőzés, a XX. századra a cukoripar nagyobb jelentőségű lesz, mint a malomipar. Jelentős iparágak a bányászat és az erre települő ágazatok. Szén-, illetve vasércbányák Erdélyben (Vajdahunyad és Resicabánya) és a felvidéki bányavárosok környékén és a Gömöri-Szepesi érchegységben vannak. A bányászatra épül a kohászat és erre a gépipar, amely szintén nagymértékben fejlődik, mezőgazdasági és közlekedéshez kapcsolódó gépeket gyártanak. Az alapiparágakban a XX. századra kialakulnak a monopóliumok, a széntermelés 70%-a 5 vállalatnál összpontosul, a vasércfeldolgozás és az acélgyártás 90%-át pedig 3 vállalat, a Rimamurányi-Salgótarjáni Rt, a Ganz-konszern és a Csepeli Weiss Manfréd Művek tartja kézben.
A gépgyártás és az elektromos ipar fellendülését nagymértékben elősegítik a második ipari forradalom találmányai. (ld. a korábbi lecke anyagát) A könnyűipar annak ellenére, hogy kis szakértelem és kevés tőke szükséges hozzá, nem tud igazán jól fejlődni, mert az osztrák és a cseh könnyűipar annyira fejlett, hogy a magyar már nem tud mellette megfelelni az elvárásoknak. Az iparfejlesztést az állam komolyan pártolja, segélyekkel, kölcsönökkel és 15 évig adókedvezménnyel segíti az új vállalkozókat. Emellett az állam is megrendelőként lép föl, az állami megrendeléseket közmunkában teljesítik, csökkentve ezáltal a munkanélküliséget, mely főleg a mezőgazdaság gépesítése miatt keletkezett. 1907-ben az állam meghirdet egy tízéves iparfejlesztési programot, ami azonban az első világháború miatt félbeszakad. Az egységes Budapest létrehozásával (1873) végleg kialakul egy gazdasági súlypont.
Összegzés
A gazdasági fellendülés során megváltozik Magyarország gazdasági jellege. Amíg az 1880-as, 90-es években a nemzeti jövedelem 75%-a származott a mezőgazdaságból, addig 1913-ban már csak 62%, ebben az évben az ipar 25%-kal, a külkereskedelem pedig 10%-kal részesedik a nemzeti jövedelemből. A dualizmus javára írható, hogy megszűnik az egyoldalú gazdaság, felzárkózási folyamat figyelhető meg Nyugat-Európához, néhány iparágban európai, sőt világszínvonalon termelünk, megindul egy belső tőkeképződés, és megjelennek a magyar befektetések is.
Hogyan változik az egyes gazdasági ágak részesedése a nemzeti jövedelem előállításában a dualizmus évei alatt?
Nő a mezőgazdaság szerepe és tovább csökken ipar részesedése. Csökken, (de még mindig a legjelentősebb ágazat marad) a mezőgazdaság, érezhetően nő az ipar és a külkereskedelem szerepe. A külkereskedelem válik a legjelentősebb ágazattá.
Helyes válasz: Csökken, (de még mindig a legjelentősebb ágazat marad) a mezőgazdaság, érezhetően nő az ipar és a külkereskedelem szerepe. Melyik évben jött létre az egységes magyar főváros, Budapest?
1873 1868 1913
Helyes válasz: 1873
13. AZ ANJOUK MAGYARORSZÁGON I. – HATALOMRA JUTÁS ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK Az Anjouk hatalomra jutása
1301-ben III. András halálával kihalt az Árpád ház. A következő években kiskirályok (oligarchák) hatalma érvényesül. (Csák Máté, Aba Amádé, Kőszegiek stb.) Több trónkövetelő is igényt tartott a magyar trónra: Ottó (bajor), Vencel (cseh) és Károly Róbert (Nápoly–Anjou–ház). A vetélkedésből Károly Róbert kerül ki győztesen, 1308-42 közt ő a magyar király, de a kiskirályok hatalmát le kellett törnie. E harcban a sorsdöntő csatát 1312-ben aratja Rozgonynál, de az utóharcok 1322-ig elhúzódnak. Uralmának stabilizálása után: o Megjutalmazza a mellette álló birtokosokat, új nagybirtokos réteg emelkedik fel. (Rozgonyiak, Széchenyiek stb.) o Bevezeti és működteti a honor-rendszert (tisztséghez járó földbirtok). o Bevezeti a banderiális hadszervezetet.
Gazdaságpolitika Bevételeinek alapját a regálé jövedelmek (királyi jogon szerzett jövedelmek) képezik:
Bányamonopóliumot vezet be (minden bányakincs az államé), de azért, hogy érdekeltek legyenek a földbirtokosok a bányák bejelentésében, bevezeti az urburát (bányabér), amelynek egyharmadát az a földbirtokos kapja, akinek a földjén a lelőhelye fekszik. Határvidékeken új külkereskedelmi vámokat vezet be (huszad és harmincad). A jobbágyoktól szedett állami adó a jobbágyportánként fizetett kapuadó lesz. Pénzverési monopóliumot és új, értékálló pénzt (aranyforint) vezet be. Gondoskodik a lakatlan peremterületek betelepítéséről (román, rutén, német bevándorlók letelepítése). A szabd királyi városok igazgatására, bevételeik kezelésére új tisztség születik: a tárnokmester. Külföldről bányászokat telepít be Magyarországra.
Hol aratott döntő katonai győzelmet Károly Róbert a kiskirályok egyesített serege ellen? • • •
Pozsony Buda Rozgony
Helyes válasz: Rozgony
Az alábbiak közül melyik adót nem Károly Róbert vezette be? • • •
huszad tized urbura
Helyes válasz: tized
14. AZ ANJOUK MAGYARORSZÁGON II. – KÁROLY RÓBERT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK EREDMÉNYEI Károly Róbert gazdaságpolitikájának eredményei
Magyarország Európa vezető állama lesz a nemesfém bányászat területén. (Ezüst bányászatban első, arany bányászatban második a kontinensen.) Fellendül az ércbányászat (főleg a réz). Fontosabb bányavárosok - elsősorban a Felvidéken: Körmöcbánya: arany, ezüst; Selmecbánya: ezüst, réz, szén. A fellendülő bányászat hatására (főleg a Felvidéken) lendületet kap az ipari termelés (kézművesipar, kovácsmesterség stb.) és a városiasodás (szabad királyi városok és mezővárosok számának növekedése). A városokban céhek alakulnak, illetve a kereskedelem szempontjából fontos vásárokat tartanak (pl.:Lőcse, Késmárk). A legfontosabb városok: a hét szabad királyi város: Buda, Bártfa, Kassa, Eperjes, Pozsony, Sopron és Nagyszombat. Az egységes pénz segíti a kereskedelem fellendülését (az aranyforint forint bevezetése előtt kb. 35 féle pénz volt forgalomban az országban). A kereskedelmi utak forgalma fellendül: a Duna völgyében zajló kereskedelemnek (Buda-Pozsony-Bécs) problémát okoz azonban Bécs árumegállító joga. Ennek kiküszöbölése céljából hívja össze a Visegrádi királytalálkozót (1335). Visegrádon a magyar (Károly Róbert), a lengyel (III. Kázmér) és a cseh (Luxemburgi János) király megállapodik a gazdasági és kereskedelmi együttműködés új kereteiről, ennek részeként Bécset elkerülő kereskedelmi útvonalat hoznak létre. Ekkortól kezdenek virágozni a Nagyszombat –Brno–Prága–Nürnberg és a Kassa–Bártfa– Krakkó útvonalak.
Az alábbiak közül melyik város nem tartozott a hét szabad királyi város közé Károly Róbert uralkodása alatt?
Sopron Bártfa Székesfehérvár
Helyes válasz: Székesfehérvár Melyik három ország uralkodója vett részt a visegrádi királytalálkozón?
magyar, cseh, lengyel
magyar, osztrák, cseh magyar, nápolyi, cseh
Helyes válasz: magyar, cseh, lengyel
15. AZ ANJOUK MAGYARORSZÁGON III. – NAGY LAJOS URALKODÁSA I. (Nagy) Lajos, a „lovagkirály” (1342-1382)
A gazdasági- és társadalmi tendenciák változatlanok apja uralkodásához képest. Aktív és offenzív külpolitika jellemezte o o o o
Nápolyi hadjáratok (1347-48, 1350), Horvátország, Szerbia megszerzése, Vidin bevétele, Havasalföld és Moldva ellen sikertelen hadjárat.
1370-től a visegrádi megállapodás értelmében elfoglalja a lengyel trónt is. o Ezzel perszonálunió jön létre a két királyság között. (A két állam laza szövetsége, amelyben csak az uralkodó személye jelenti a kapcsolatot.)
1351. évi törvények: o Egy és ugyanazon nemesi szabadság” elvének törvénybe iktatása. Ez a gyakorlatban a nemesség középső és alsó rétegének az érdekét szolgálta: biztosította, hogy az ország egész területén a főnemesekkel azonos jogok illessék meg őket. (Pl.: adómentességüket ne vonhassák sehol kétségbe. o Új adónem, a kilenced bevezetése. o Ősiség törvénye - a nemesi birtok elidegeníthetetlenségének biztosítéka. o Az Aranybulla megerősítése. (Kivéve a szabad végrendelkezés jogát, helyette a háramlási jog kibővítése és a lánygyermek fiúsításának lehetősége.)
1367 - A pécsi egyetem megalapítása.
Melyik évben jött létre az első lengyel-magyar perszonálunió?
1342 1351 1370
Helyes válasz: 1370 Mikortól számítjuk az egységes magyar nemesi réteg kialakulását?
1222-től, az aranybulla kihirdetésétől Nagy Lajos 1351-es törvényitől
1335-től, a visegrádi királytalálkozó évétől
Helyes válasz: Nagy Lajos 1351-es törvényeitől.
16. A KÉT VILÁGRENDSZER KIALAKULÁSA ÉS A HIDEGHÁBORÚ KEZDETE I. Előzmények • •
•
1945 június 26.: San Franciscóban megalapítják az ENSZ-t. (A nemzetközi béke és biztonság garantálása érdekében.) 1945. szeptember 2.: a második világháború vége o Győztesek: USA, Anglia, Franciaország, Szovjetunió (SZU) A két igazi győztes: o A SZU: óriási veszteségek, gazdasági nyomor, kommunista diktatúra, de 12 milliós hadsereg és jelentős területgyarapodások. o Az USA: atombomba birtokában, fejlett katonai technika, magas életszínvonal, gazdaságilag is világelső.
•
•
A győztes hatalmak 1944-45-ös megállapodásainak sarkalatos pontja, hogy a megszálló országok biztosítják a nemzeti önrendelkezés megvalósulását a megszállt országokban. 1945 őszétől nyilvánvaló, hogy a SZU nem akarja betartani e megállapodásokat. o (Erre jó példa Irán, Görögország és Törökország esete: nem tartoznak a SZU érdekszférájába, mégis kommunista fordulat indul meg 1945-46-ban a SZU támogatására alapozva.)
A hidegháború kezdete
1946. március 5.: Churchill fultoni beszéde: szembe kell szállni a Szovjetunió előretörésével. Ekkor hangzott el először nyilvánosan a „vasfüggöny” kifejezés. 1946: Görög polgárháború 1947. február 10.: Párizsi békeszerződések aláírása, ezzel a második világháború lezárása. 1947. március 10.: A Truman-elv bejelentése. Az USA külpolitikai stratégiája, aminek lényege, hogy nem fogják eltűrni a második világháború utáni helyzet erőszakos megváltoztatását. Ezután megkezdődik a kommunista pártok kiszorítása a nyugateurópai országok kormányaiból. 1947. június: a Marshall-terv (G. C. Marshall az USA külügyminisztere ekkor) bejelentése. Ez egy 10 Mrd dollár összegű pénzügyi segély Európának. Céljai: o Nyugat-Európa gazdaságának talpra állítása. A gazdasági stabilitástól kommunista pártok támogatottságának visszaszorulását várták. o Az USA megszerzett piacainak megtartása.
Milyen tisztséget viselt G. C. Marshall, amikor kidolgozta a róla elnevezett pénzügyi segélyprogramot?
Franciaország külügyminisztere volt. Az USA pénzügyminisztere volt. Az USA külügyminisztere volt.
Helyes válasz: Az USA külügyminisztere volt. Melyik eseményt szokás a hidegháború szimbolikus kezdetének tekinteni?
A berlini fal felépítését. Churchill fultoni beszédét. A Truman-elv bejelentését.
Helyes válasz: Churchill fultoni beszédét.
17. A KÉT VILÁGRENDSZER KIALAKULÁSA ÉS A HIDEGHÁBORÚ KEZDETE II. Szovjet válaszlépések
A Komintern helyett megalakul a Kominform (a Kommunista Pártok Tájékoztatási Szövetsége), szorosabb együttműködés alakul ki a kommunista pártok között, moszkvai irányítással. Zsdanov megfogalmazza a két tábor elméletet. (A kapitalista tábor és a szocialista tábor harcának ideológiai alapja).
Ezután felgyorsul Közép-Kelet Európában a kommunista pártok hatalomra juttatása. Ennek sémája: 1. A kommunista pártok koalícióban voltak a polgári pártokkal. 2. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB; élén a Szovjetunió által delegált személy) segítségével a kommunista pártok megszerezték a legfontosabb minisztériumok irányítását. 3. A koalíciós partnereket fokozatosan ellehetetlenítették. („Szalámi taktika” alkalmazása.) 4. Egységes baloldali politikai tömb létrehozása a szociáldemokratákat beolvasztásával. 5. Végül a hatalom legalizálása egypárti választások keretében. (Így került hatalomra: Rákosi, Bierut, Dimitrov, Gottvald, Gheorghiu Dej.) Melyik megállapítás igaz a kommunista pártok európai térnyerésének folyamatára? Az 1940-es évek végén szinte egész Európában kommunista pártok kerültek kormányra demokratikus választások keretében, lerakva ezzel a Szovjet érdekszféra alapjait. Több lépésben, erőteljes szovjet támogatással, a valódi demokrácia szabályainak
kiiktatásával ment végbe a kontinens keleti országaiban. Szinte mindenütt csak átmenetinek bizonyult, a nyugati hatalmak határozott fellépése után, az ’50-es évek végére mindenhol kiszorultak a hatalomból.
Helyes válasz: Több lépésben, erőteljes szovjet támogatással, a valódi demokrácia szabályainak kiiktatásával ment végbe a kontinens keleti országaiban. Kinek a nevéhez fűződik a két tábor elmélet megfogalmazása? Zsdanov Churchill Truman Helyes válasz: Zsdanov
18. A KÉT VILÁGRENDSZER KIALAKULÁSA ÉS A HIDEGHÁBORÚ KEZDETE III. Németország kettészakadása
A II. világháború győztes hatalmai a potsdami konferencia döntése értelmében a szovjet megszállási övezetben levő Berlint is négyhatalmi igazgatás alá helyezték. A négy hatalom viszonya azonban a fokozódó hidegháborús légkörben Berlin kérdésében is egyre ellentmondásosabbá vált. A nyugati hatalmak a Marshall segélybe be akarják vonni Berlint is. A szovjet tiltakozás ellenére a nyugati hatalmak valutareformot hajtanak végre Berlin igazgatásuk alatt lévő részén. Erre válaszul a Szovjetunió blokádot létesít, hogy megakadályozza a Nyugat-Berlinbe (USA-GBr-FRA ellenőrzés alatt álló városrészek) irányuló segélyszállítmányok célba juttatását. (Első berlini válság) Ezután a nyugat légihidat teremt és repülőgépek segítségével ellátja el Berlint tüzelővel és élelmiszerrel. (Kb.: 2 millió tonna áru!!!) 1949 áprilisában létrejön a NATO (Észak Atlanti Szerződés Szervezete), majd 1949. szept. 7-én a három nyugati hatalom megszállási övezetéből létrejött az NSZK. Válaszul a demokratikus erők a szovjet megszállási övezeten 1949. okt. 7-én megalakították az NDK-t, amelynek a fővárosa Berlin lett. Így Berlin kettészakadt, mivel a nyugati országok által igazgatott része nem csatlakozott az NDK-hoz. A kettészakadt város két része között évekig zavartalan volt a közlekedés, valamint a közellátás, a közművek együttműködése. Az NSZK azonban megalakulásától kezdve saját részének tekintette Nyugat-Berlint, amit az NDK kormánya nem fogadott el. A két oldal konfliktusának egyik legforrób érintkezési pontja lett Berlin. 1961-ben az NDK erélyes intézkedésre szánta el magát: határfalat húzott a város két része közé, hogy érvényt szerezzen politikai érdekeinek. Egy 1972. június 4-én életbe lépett négyhatalmi egyezmény tisztázta Nyugat-Berlin státusát, kimondva, hogy Nyugat-Berlin nem része az NSZK-nak, hanem önálló irányítással és közigazgatással rendelkezik.
Melyik ország fővárosa lett Berlin 1949 őszén?
NSZK Egyik országnak sem lett a fővárosa. NDK
Helyes válasz: NDK Rakd időrendi sorrendbe a felsorolt eseményeket, kezdd a legkorábbival.
első berlini válság - berlini fal építése - megállapodás Berlin négyhatalmi megszállásáról megállapodás Berlin négyhatalmi megszállásáról – első berlini válság – berlini fal építése berlini fal építése - első berlini válság - megállapodás Berlin négyhatalmi megszállásáról
Helyes válasz: megállapodás Berlin négyhatalmi megszállásáról – első berlini válság – berlini fal építése
19. A KÉT VILÁGRENDSZER KIALAKULÁSA ÉS A HIDEGHÁBORÚ KEZDETE IV. További fontos események
1950 Schumann-terv: Nyugat Európa jövőjének kulcsa az államok közötti megbékélés. Az együttműködés alapjai akkor erősek, ha azok gazdasági jellegűek, ezért létrehozzák a Montánuniót (Európai szén és acélközösség, 1951), ami a későbbi európai integráció első lépésének bizonyul. 1950-53 Koreai háború. Az ország északi részét szovjet csapatok szabadították fel a második világháború végén, a délit pedig az USA. A háború után is fennmaradt a két Korea szembenállása. Az ’50-es évek fontos politikai eseménysorozata az USA-ban a McCharthyzmus. A vélt vagy tényleges kommunisták üldöztetése, akár koholt vádak alapján is. A jelenség a legaktívabb szószólójáról, McCharthy szenátorról kapta a nevét. 1953 – Sztálin halála: átmeneti enyhülés kezdődik. (Pl. koreai fegyverszünet) 1953 – Keletnémet felkelés, alapvetően az ellátási problémák miatt. Tankokkal veri le a Szovjetunió. 1955 - Az NSZK bekerül a NATO-ba, válaszként Moszkva létrehozza saját katonai szövetségi rendszerét, a Varsói szerződést. 1956 - SZKP XX. kongresszusa – a Sztálin utáni enyhülés csúcspontja, elismerik a sztálini rendszer túlkapásait. 1956. október – Forradalom Magyarországon, majd néhány nap múlva a Szuezi válság (izraeli-egyiptomi ellentét). A nyugat hatalmak a Szuezi válságot ítélték fontosabbnak, a magyarországi események kezelésében nem vállaltak konfliktust a Szovjetunióval. 1959 – A független Kuba kikiáltása (Fidel Castro). 1961 – Kudarcot vall a Disznó-öbölnél az amerikaiak Kuba elleni akciója.
1961 – Berlini fal emelése (SZU) 1961 – Kubai rakétaválság. A szovjetek rakétákat próbálnak telepíteni Kubába, az USA azonban tengeri blokádot létesít, hogy ne tudják a rakétákat (atomtölteteket) behajózni a szigetországba. A két nagyhatalom tengeri erői napokig farkasszemet néznek egymással, végül Kennedy kemény fellépésének hatására Hruscsov eláll eredeti szándékától.
Ki volt a USA elnöke a Kubai rakétaválság idején? H. Truman W. Churchill J. F. Kennedy Helyes válasz: J. F. Kennedy Melyik esemény nem 1956-ban történt? Forradalom Magyarországon Szuezi válság Sztálin halála Helyes válasz: Sztálin halála
20. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT (1920-1939) I. Kiindulási helyzet
A Monarchia felbomlásával egy gazdasági egység bomlik meg, súlyos aránytalanság alakul ki a nyersanyag termelés és a feldolgozóipar kapacitása között. (Hazánk elveszítette nyersanyag lelőhelyeinek nagy részét, a feldolgozóipar viszont Magyarországon maradt.) A mezőgazdaságban nőtt a termőföld nagysága, viszont az erdő mennyisége összezsugorodott. A külgazdasági kapcsolatokat beárnyékolta a környező fűződő rossz viszony (Kisantant). Az ország lakosságának nagy része rendkívül nehéz életkörülmények között élt a háború utáni években. (A siralmas anyagi viszonyok mellett a különböző értékelvű állami berendezkedéseket sem tudták követni.) A háborús gazdaságnak át kellett állni a békés termelésre, ami még a győztes államokban is jelentős problémákat okozott.
A kibontakozás első lépései
1922-ben jelentős összegű (250 millió korona) népszövetségi kölcsönhöz jut Magyarország. A kedvező hitelkonstrukció infrastruktúra-fejlesztésre és az államigazgatás modernizációjához biztosít forrásokat.
1924-ben létrejön a Magyar Nemzeti Bank. A stabil pénz megteremtése és az infláció megfékezése érdekében 1927-től bevezetésre kerül a pengő. Sor került az állami alkalmazottak számának radikális csökkentése, a megmaradtak számára viszont kedvező jövedelmi viszonyokat biztosít a közszféra. 1926-ra befejeződik a Népszövetség által felügyelt szanálási program és megindul a gazdaság fellendülése. o Lezajlik az ipari szektorok belső átrendeződése: könnyűipar szerepe megnő, pl.: a textilipar teljesítménye 1929-ben háromszorosa az 1913-as teljesítménynek. o 1924-29 a gazdasági növekedés évei, összesen 12%-kos növekedés 1913-hoz képest (1929-re). Új vámrendszer kidolgozása (védővám jellegű). A környező országok és hazánk is gazdasági autarchiára, önellátásra törekedett. (Évszázados gazdasági kapcsolatok indultak ekkor sorvadásnak.)
Mikor került sor a Magyar Nemzeti Bank megalapítására?
1927 1924 1922
Helyes válasz: 1924 Milyen volt a nyersanyagforrások és a feldolgozóipar aránya az 1920-as évek Magyarországán?
A dualizmus korának fejlődése következtében kiegyensúlyozott, mint a világháború előtt. A megmarad lelőhelyek kincseinek feldolgozásához nem maradt kellő feldolgozó kapacitás. Hazánk elveszítette nyersanyag lelőhelyeinek nagy részét, a feldolgozóipar viszont Magyarországon maradt.
Helyes válasz: Hazánk elveszítette nyersanyag feldolgozóipar viszont Magyarországon maradt.
lelőhelyeinek
nagy részét,
21. A REFORMÁCIÓ OKAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI I. A széttagolt Németország
A Német föld a XVI. században helyi hatalmak, köztük világi, egyházi fejedelmek, önkormányzattal rendelkező városok, nagyobb önálló grófságok laza szövetsége. A császár és birodalmi gyűlés hatalma egyre korlátozottabb és formálisabb. Eltérő gazdasági fejlettség jellemzi a német nyelvű területeket. Délen kézműves- és bankárközpontok (Augsburg), északon a tengeri kereskedelem (Bréma, Lübeck, Hamburg) biztosít fejlett körülményeket. Már ekkor megfigyelhetjük a tőkésbérmunkás kapcsolat kibontakozását ezeken a fejlettebb területeken. Az ország
a
belsejét, keleti tartományait: céhes viszonyok, jelentéktelenebb kereskedelem, elmaradottabb mezőgazdasági viszonyok jellemzik. Az ország politikai tagoltsága csak nehezítette a gazdasági fejlődést. Társadalmi ellentétek
A fejedelmek, akik a császári hatalomtól függetlenítették magukat saját területükön központosításra törekednek, miközben összbirodalmi szinten a decentralizálás az érdekük. A köznemesek: lesüllyedtek a kisnemesség szintjére, jelentős részük polgárosodni kezd, hivatalt vállalt. Irigyen nézték a tehetetlen papságot és a városok gazdag patríciusait. A papi rétegek között szintén ellentét feszült. A főpapok (érsekek, püspökök, prépostok, apátok, rendfőnökök stb.) fényűző életmódja éles ellentétben állt az alsópapság tömegekhez közelebb levő létfeltételeivel. A 16. sz. végén a papság tekintélye rohamosan csökkent. Sokan támadták az egyházat a hatalmas birtokok, feudális kiváltságok, a fényűzés miatt. A polgárok olcsóbb egyházat követeltek. A német uralkodó osztály problémája a pápai jövedelmek Itáliába áramlása. Más országokban az uralkodó megvédte az országot az egyház követeléseitől, de a kis német fejedelmek nem tudtak szembe szállni a pápa hatalmával. A városi patríciusok a város többi rétegének háttérbe szorításával erősítették hatalmukat. A középpolgárok: céhtagok, kézművesek elégedetlenek a fejedelmek és az egyház uralmával, számukra a birodalom egysége lett volna előnyös. A plebejusok (tönkrement mesterek, szegény kézművesek, céhlegények parasztság) a lakosság 80%át alkotja, erősen differenciálódott réteg. Nyugaton a városok közelében bekapcsolódtak az árutermelésbe, keleten a helyzetük rosszabbodott: a földesurak kisajátították a földeket, megnövekedett anyagi terhek, robot nehezítette a plebejusok körülményeit.
Mi volt a német fejedelmek érdeke a XVI. században az alábbiak közül? Saját helyi hatalmuk és a központi hatalom párhuzamos erősítése. Nem voltak egységes politikai érdekeik, egyéni érdekeik uralkodóhoz fűződő személyes viszonyuktól függtek Helyi hatalmuk erősítése és a központi hatalom befolyásának csökkentése. Helyes válasz: Helyi hatalmuk erősítése és a központi hatalom befolyásának csökkentése. Milyen volt a papság viszony a többi társadalmi réteggel a reformációt megelőző években? A köznép (plebejusok) elégedetlenek voltak a papok fényűző életmódja miatt, de az uralkodó társadalmi rétegek a papsággal szoros szövetségben gyakorolták a hatalmat. Más-más okból, de az uralkodó osztály és a köznép is elégedetlen volt a papság és a katolikus egyház működésével. A papság alapvetően az alsó néprétegek érdekeit képviselte az uralkodó osztállyal szemben. Helyes válasz: Más-más okból, de az uralkodó osztály és a köznép is elégedetlen volt a papság és a katolikus egyház működésével.
22. A REFORMÁCIÓ OKAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI II. A reformáció kezdetei A reformáció közvetlen kiváltó oka a régebbi visszaélések fölelevenítése és súlyosbodása. X. Leó pápa rendeletére a katolikus egyház ún. búcsúcédulákat kezd árusítani a korábbi bűnök megbocsátásnak ígéretével, a befolyt jövedelem a Szent Péter-templom építését szolgálja. A pénzért vett bűnbocsánat fokozta a lakosság elégedetlenségét, hamarosan „robbanáshoz” vezetett. Luther tézisei 1517. október 31-én Wittenbergben Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes kiszegezi a 95 pontból álló követeléseit. Fő üzenete, hogy a bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg, egyedül a hit által üdvözül az ember; nincs szükség költséges szertartásokra, hatalmas egyházi vagyonra, pápai hatalomra, gyónásra, szerzetességre. Luther javasolta az egyházi birtokok világi kézbe adását. Minden társadalmi réteg megtalálta benne a neki szóló követelést. A középkori ember megértette, hogy a kegyelmet Isten tiszta szeretetből adja, érdemre való tekintet nélkül. A pápa kiközösíti az egyházból Luthert, bár már egész Németország mögötte áll. Pártfogói kierőszakolják, hogy a császár hallgassa meg őt és téziseit. Az 1521-es Worms-i birodalmi gyűlés után Luthert Wartburg várába menekül Bölcs Frigyes fejedelemhez, ahol 10 hónapi látszatfogsága alatt lefordítja németre a Bibliát és leteszi ezzel a német irodalmi nyelv alapjait. A protestáns tanok terjedésének állomásai 1529 – a Speyer-i birodalmi gyűlés kimondja: Luther hívei megmaradhatnak vallásukban, de hitüket nem terjeszthetik, Luther hívei válaszul protestáltak (tiltakoztak). Innen származik a protestáns kifejezésünk. 1530 – Augsburg-i birodalmi gyűlés – V. Károly hívja össze, célja a békítés volt protestánsok és katolikusok között, de csak elmélyült az ellentét. 1531 – Létrejön a protestáns fejedelmek szövetsége, célja: védelem a katolikusok támadásai ellen. Elfoglalták az egyházi birtokokat, megszüntették a kolostorokat. 1547 – A császár győzelmet arat a protestánsok fölött, akik a franciákkal szövetkeznek, így V. Károly kénytelen kompromisszumot kötni. 1555 – Augsburg-i vallásbéke, Habsburg Ferdinánd közreműködésével: o A katolikusok és protestánsok kötelesek egymással békében élni. o A lutheránusok megtarthatták a korábban lefoglalt egyházi javakat. o Akié a föld, azé a vallás elv elismerése – aki nem akarta követni a fejedelem vallását, az szabadon elköltözhetett. Mikor született megállapodás az Akié a föld, azé a vallás elv elfogadásáról Németországban? 1517 1555 1531
Helyes válasz: 1555 Melyik pápa döntött a búcsúcédulák bevezetéséről? X. Leó XI. Leó I. János Pál Helyes válasz: X. Leó
23. A REFORMÁCIÓ OKAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI III. A reformáció irányzatai
Luther követői a lutheránusok, vagy más néven evangélikusok. Jellemző rájuk az egyszerű, hivalkodásmentes egyház, az evangéliumnak megfelelő élet. Népi reformáció: Az egyházi reform mellett az elnyomástól is szabadulni akartak. Anabaptisták – újrakeresztelkedők: A hitközösségbe csak felnőtt fejjel lehet belépni. Képviselője Münzer Tamás. Eszméi: Vallásos köntösben a nép elégedetlensége, a gazdagok támadása, szegények életkörülményeinek javítása. Szerinte a mennyország nem a túlvilágon, hanem a Földön van, Isten országa olyan társadalom, amelyben minden munka és vagyon közös, nincs magántulajdon, államhatalom. Ezekből az eszmékből táplálkozik a Német parasztháború (1524-1525) vezetője: Geyer Flórián. Svájci reformáció, reformátusok: Vezetője Ulrich Zwingli, halála után Kálvin János. Kálvin tana: Eleve elrendelés tana (predesztináció): Isten korlátlan ura a világmindenségnek, az embernek még születése előtt eldőlt a sorsa. Szerinte a kereskedelmi tevékenység eredménye a kiválasztottság jele. Tanai szerint az uralkodók hatalma Istentől ered. Szertartás reformjával egyszerű és emberközeli istentiszteletet vezet be. A kálvinizmus több országban a polgárság legaktívabb rétegének vallása lett, pl.: Franciaország, Skócia, Anglia, Magyarország (Erdély, hódoltsági mezővárosok). Antitrinitárius: Szentháromság-tagadó irányzat. A legszélsőségesebb protestáns irányzat, már-már filozófiai mélységű elvrendszer, követői az unitáriusok. Vezetőjük, Szervét Mihályt spanyol orvos kivégzése után menedékük Erdély lett.
Az Ellenreformáció
Változások a katolikus egyházban. A katolikus egyház megreformálására tett kísérletek sokáig nem jártak sikerrel, azonban a reformáció hatására a változások elodázhatatlanná váltak. A katolikus vallás újjá szervezte erőit. Cél: A hitélet tisztaságának visszaállítása, a hívek visszacsábítása. Ez a folyamat az ellenreformáció. Az ellenreformáció elindítója a Tridenti zsinat (1545-1563), amelyen főként a papság életmódjával foglalkoztak, betiltották a búcsúcédulákat, a püspököket szigorúan kötelezték feladatuk teljesítésére. Jelentős eszköz lesz a tiltott könyvek jegyzéke, az Index; pápai inkvizíció szervezete Szent Officium.
1540-ben Loyola (Szent) Ignác megalapítja a Jézus Társaságát, más néven a jezsuiták rendjét. Fő célkitűzés: A pápa fősége alatt egyesíteni az egész világot, a tagoktól tökéletes engedelmességet követeltek. A rend tagjai főként tudósok lettek, a pápaság diplomatái, illetve politikusok, így jelentős hatásuk lett az uralkodókra, az európai politikai életre.
Ki volt a szentháromság-tagadók irányzatának vezetője? Szervét Mihály Loyola Ignác Ulrich Zwingli Helyes válasz: Szervét Mihály A reformáció melyik irányzatának tana volt az elve elrendelés (predesztináció) elve? antitrinitárius kálvinista lutheránus Helyes válasz: kálvinista
24. A FEUDÁLIS GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM KIALAKULÁSA I.
A feudalizmus a középkor jellegzetes társadalmi rendszere, amelyben a hatalom alapja a föld (feudum). A feudális Európa társadalma a hanyatló római rabszolgatartó és a felbomlás előtt álló germán törzsi-nemzetségi társadalom egyesüléséből jött létre. A Nyugatrómai Birodalom bukása után a germán törzsi királyok lettek Róma utódállamainak uralkodói, akik új központi államszervezetet alakítottak ki (legszembetűnőbb példa a Frank állam). Az új államszervezet magját a fegyveres kíséret és a volt római előkelők alkották. A germán hódítók kisajátították a földterület jelentős részét, de területeket hagytak a helyi római előkelők kezén is. A római előkelők elsősorban colonusokkal műveltették meg a földet, akik a megművelt terület terményének egy részét megtarthatták, míg a többit beszolgáltatták, illetve ingyenmunkával is tartoztak az előkelőnek. A germán nemzetségek egyszerű tagjai maguk művelték a földet, osztó földközösségekben (a szántóföldeket évente újraosztották). Az erdőt, a legelőt, a vizeket és a vadászterületeket közösen használták. A germán nemzetségi szabadság alapja és feltétele az évenkénti személyes hadba vonulás. Aki nem bírja a katonáskodást, vagy nincs, aki távollétében megművelné a földjét, az kénytelen lemondani szabadságáról. Saját magát és birtokát felajánlja egy gazdag patrónusnak, aki megszabadítja őt a hadi kötelezettségtől, de cserébe terményszolgáltatást követel.
A korszak átláthatatlan viszonyai között (népvándorlás, főúri magánháborúk stb.) egyre többen kényszerülnek arra, hogy személyes védelmet kérjenek. Az így kialakuló társadalmi rend a feudális rend.
Mikorra tehető a feudális gazdaság és társadalom kialakulása Európában? VI-VII. század IX-X. század II-III. század Helyes válasz: VI-VII. század Hogy hívták a római előkelők birtokait a termény egy részéért megművelő társadalmi csoportot a feudalizmus kialakulásának kezdetén? patrónusok colonusok jobbágyok Helyes válasz: colonusok
25. A FEUDÁLIS GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM KIALAKULÁSA II.
A hatalom alapja az örökölhető földbirtok (feudum). A föld a földesúr tulajdona. Csak kis részt tart saját kezelésben (ez a majorság), a fennmaradó földterületet a jobbágyok használják. A földesúr a neki alárendelt személyektől a föld használata fejében terményjáradékot, banalitásokat (apró ajándékok) és robotot kér (ingyenmunka a földesúr saját kezelésű birtokán), valamint rendelkezik monopóliumokkal: kocsmáltatás, mészárszék üzemeltetése, amelyeket a jobbágyoknak (személyi és gazdasági függésben lévő személyek) igénybe kell venni. A társadalom két alapvető rétege tehát a földesurak és a jobbágyok. A földesurak: a király, fegyveres kíséret, volt római előkelők, germán törzs és nemzetségfők (akik felvették a kereszténységet), később a főpapok. A jobbágyok: felszabadított rabszolgák, colonusok, lesüllyedt szabadok. A földesurak közötti viszonyok tekintetében kialakul a hűbéri lánc. 732-ben a frankok páncélos lovagok felállításával aratnak győzelmet az arabok felett Poitiers-nél (Martell Károly vezetésével). A győzedelmes harcmodor alkalmazása katonai fölényt eredményez. A páncélzat megteremtése, illetve a ló kiképzése komoly terheket ró a harcolókra. A király a katonai szolgálatért és hűségért földet adományoz kísérete tagjainak. Az adományozott is adhat földet a saját vazallusának. A hűbériség kétoldalú kötelezettség, amely a hűbéres részéről katonai szolgálatot és hűséget követel, a hűbérúr részéről pedig pártfogást és védelmet. A legfőbb hűbérúr a király. Alapelv a frankoknál: „az én hűbéresem hűbérese nem az én hűbéresem”. Kezdetben (VI-VII. század) a mezőgazdaságban és az iparban is kezdetleges, természeti vagy más szóval önellátó gazdálkodást folytattak. Ez azt jelenti, hogy mindent a jobbágy állít elő, amire a saját illetve a földesúr családjának szüksége van.
Milyen katonai újításnak volt köszönhető a frankok győzelme a Poitiers-i csatában?
Könnyűlovas egységek bevetése. A gyalogság új, addig ismeretlen „V” alakú hadrendben való felállítása. Páncélos lovasság bevetése.
Helyes válasz: Páncélos lovasság bevetése. A korai feudalizmus gazdasági életét a(z) ………… jellemezte.
teljes önellátás mezőgazdaságban önellátás, iparcikkekben fejlett árutermelés jelentős mennyiségű felesleget előállító árutermelés
Helyes válasz: teljes önellátás
26. A REFORMÁCIÓ ÉS AZ ELLENREFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON I. A reformáció elterjedése Magyarországon
Magyarországot állandó háborúk és a három részre tagoltság jellemzi a XVI. század második felében. Luther tanai először a német nyelvű városokba jutottak el. Széles körben csak 1526 után váltak ismertté.
Dévai Bíró Mátyás (lutheránus)
Az első nagy hatású magyar prédikátor, 1529-30-ban Luther előadásait hallgatja Wittenbergben. 1531-ben már Kassán hirdeti az új tanokat, többször is börtönbe kerül. Szabadulása után végigprédikálja az országot. Nagyrészt neki köszönhető a reformáció széles körben történő elterjedése. A legtöbb magyarországi városban otthonra talál az új hit. A polgárság számára népszerű a hivalkodásmenetes egyház, a nemességet vonzza az egyházi vagyon kisajátítása.
A kálvinisták Magyarországon
Tanait 1551-ben kezdte hirdetni Debrecenben Kálmáncsehi Sánta Márton, egykori gyulafehérvári kanonok. A tanok ellenzői közé tartoznak a katolikusok mellett az evangélikusok és világi hatalom képviselői is. Az evangélikus lelkészek mégis nagy számban térnek át, követőik közt főleg a mezővárosok lakossága és a végvári vitézek vannak nagy számban. Fontos alakja még a kornak: Mélius Juhász Péter, Debrecen püspöke, akinek nevéhez köthető a Debrecen-Egervölgyi Hitvallás. A protestáns egyházak térnyerése felgyorsul az augsburgi vallásbéke után.
Erdélyben is megtörténik a vallásszabadság meghirdetése: A Tordai országgyűlés 1568-ban kimondja, hogy (Európában egyedülállóan!) minden prédikátor saját értelmezése szerint hirdetheti az evangéliumot. Az elismert tanok (a négy bevett vallás): o katolikus o lutheránus o kálvinista o unitárius (antitrinitárius) Dávid Ferenc vezetésével az erdélyi egyház református szellemű papjainak nagy része hozzájuk pártolt
Melyik város lett a kálvinizmus központja Magyarországon?
Kecskemét Buda Debrecen
Helyes válasz: Debrecen Mikortól biztosított Erdélyben, hogy minden prédikátor saját értelmezése szerint hirdetheti az evangéliumot?
1690 – Diploma Leopoldium 1568 – Tordai országgyűlés 1555 – Augsburgi vallásbéke
Helyes válasz: 1568 – Tordai országgyűlés
27. A REFORMÁCIÓ ÉS AZ ELLENREFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON II. Anabaptisták
A 16. század második felére terjedtek el az anabaptista eszmék, főként mezővárosi polgárok, végváriak csatlakoztak hozzá. Megtagadták a vámot, harmincadot. Karácsony György felkelése: 1569-70 parasztfelkelés a Tiszántúlon, nagy tömeget vezetett a törökök ellen fegyvertelenül. Azt hirdette, hogy pusztán hittel legyőzhetik az ellenséget, de Ballaszentmiklósnál (ma Törökszentmiklós) vereséget szenvednek, ezután hívei otthagyták, később Debrecenben megölték. Egyéb irányzatok is megjelentek, például a Szombatisták (a zsidó és a protestáns tanok vegyítése), de a korábban említett irányzatok voltak a népszerűek.
A reformáció kulturális hatása
A reformáció új szakaszt nyitott a kulturális fejlődésben. A vallásos világképet az eddiginél elérhetőbbé és emberibbé akarták tenni (bibliafordítások, nemzeti nyelv használata, anyanyelvi éneklés). Nagyobb szerepet szántak a vallásban a gondolkodásnak. Nagynevű iskolák jöttek létre (a gondolkodás csak a műveltség emelésével érhető el) o Pl.: Sárospatak, Pápa, Debrecen, Sopron, Eperjes Nyomtatás megjelenése o Pesti Gábor: négy evangélium fordítása (1536, Bécs), szótár, mesegyűjtemény o Sylvester János: Új testamentum fordítása (Sárvár közelében nyomták) o Károli Gáspár: Vizsolyi Biblia Külföldi diákok – rengetegen végeztek külföldi egyetemeken o 1526-60 között mintegy 650-700 fő o Főbb célpontok: Krakkó, Wittenbergben,és az olasz egyetemek (Padova) Bevezették az anyanyelvi éneklést. A közös éneklésre a könyvnyomtatás fejletlensége miatt is szükség volt.
Az alábbiak közül melyik esemény nem tekinthető a reformáció kulturális következményének? Könyvnyomtatás elterjedése Magyar hivatalos nyelvvé válása az országban Anyanyelvi éneklés elterjedése Helyes válasz: Magyar hivatalos nyelvvé válása az országban Melyik vallási irányzat meghatározó alakja volt Dávid Ferenc? unitárius szombatista anabaptista Helyes válasz: unitárius
28. A REFORMÁCIÓ ÉS AZ ELLENREFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON III. Az ellenreformáció Magyarországon Új uralkodó: I. Rudolf (1576-1608), a prágai várba zárkózott. A kereszténység Istentől kijelölt védelmezőjének tartotta magát. o Háborút indított a török kiűzésére – tizenöt éves háború (1591-1606, csak szenvedést okoz). o Célul tűzte ki a protestantizmus fölszámolását. Az erőszakos ellenreformáció a parasztokat és polgárokat is sújtotta (Basta György fosztogatásai). A Bécsi béke (Bocskai harcolja ki) azonban biztosítja a vallásszabadságot (1606).
Az ellenreformáció térnyerése II. Mátyás (1608-1619) és II. Ferdinánd (1619-1637) idejében valósul meg. A rendek kompromisszumot kötnek a bécsi udvarral – nincs centralizáció. II. Ferdinánd jezsuita neveltetésben részesült. („Inkább legyen az országom pusztaság, mint protestáns!”) A magyar ellenreformáció vezetője: Pázmány Péter (1570-1637) esztergomi érsek. Az újraerősödő feudális viszonyok között – biztonságot, nyugalmat, illetve az elnyert pozíciók megtartását kívánta az arisztokrácia. Pázmány híve volt a császárnak, védte a nemesi alkotmányt is, jó kapcsolatot tartott Erdéllyel. Tevékenységének folytatója Esterházy Miklós, aki szinte az összes főrendet visszatéríti a katolikus hitre. Az ellenreformáció kulturális hatása Ugyanazokat a szellemi fegyvereket használta, mint a reformáció: iskolák, könyvek, nyomdák. 1620-as évektől jezsuita rendházak elterjedése, főleg a nyugati országrészben, élükön kiváló képzettségű emberekkel.(pl.: Káldi György, hozzá köthető az első katolikus bibliafordítás.) Nagyszombati egyetem megalapítása – katolikus papok képzésére alapította Pázmány Péter. A mai ELTE elődje. A barokk elterjedése Magyarországon: o megújuló képzőművészet o hatalmas templomterek – hatásosabb prédikációk o freskók – a túlvilágra irányították a figyelmet o csillogó pompa – erőt, hatalmat sugárzott, az első barokk templom a nagyszombati
Ki volt a magyarországi ellenreformáció szimbolikus vezéralakja?
I. Rudolf Pázmány Péter Káldi György
Helyes válasz: Pázmány Péter Az alábbiak közül mi nem jellemző az ellenreformáció kulturális hatásaira?
hatalmas belsőterek erőt, hatalmat sugárzó épületek vastag falak lőrésszerű ablakokkal
Helyes válasz: vastag falak lőrésszerű ablakokkal
29. A TATÁRJÁRÁS ÉS A FEUDÁLIS SZÉTTAGOLÓDÁS MAGYARORSZÁGON I.
IV. Béla (1235-1270) az uralkodása első éveiben határozott lépéseket tesz az erős királyi hatalom helyreállítására. A hibás eszközök miatt szembe fordítja magával az uralkodó osztályt többségét.
Közelgő tatár veszély
1240 - Kijev eleste, a hírt a magyar nagybirtokosok közönnyel fogadják. IV. Béla segítséget kér a pápától és a német-római császártól, de egyiktől se kap. A király-főúri ellentét következtében a főurak a király vereségét várják. A magyar urak a tatárok betöréséért a kunokat okolják, ezért megölik Köteny kun királyt. A kunok válaszul pusztítva kivonulnak az országból, az utolsó katonai támaszukat is elveszítik a magyarok. IV. Béla megerősíti az északkeleti határt (Vereckei hágó)
A Tatár betörés
1241-ben nagy erők összevonásával a tatárok főereje áttöri a védelmet a Vereckeihágónál. A másik sereg Lengyelország felől támad. Pestről 60 ezer fõs sereg indult a Batu kán vezette fősereg ellen. 1241. április 12-13.: Muhi csata – IV. Béla hatalmas veresége A tatárok beveszik Pestet, átkelnek a befagyott Dunán, de Esztergom, Fehérvár és Pannonhalma ellenáll az ostromoknak. Ezután a tatárok a királyt veszik üldözőbe IV. Béla először Frigyes osztrák herceghez, majd Dalmáciába menekült 1242 márciusában a mongolok váratlanul elhagyják az országot. Hódításaik nyomán a lakosságszám a felére csökkent, a településhálózat szétroncsolódott.
Az ország helyreállítása
A király hozzálát az élet és a munka feltételeinek megteremtéséhez. Az elnéptelenedett területeket betelepíti: o visszahívja a kunokat (Kunság) o csehek, morvák betelepítése a Felvidék keleti és középső részére, o németek betelepítése a nyugati határvidékre.
Mennyiben számíthatott IV. Béla a főnemesek támogatására a tatát támadást megelőzően?
A főnemesség egységesen támogatta a király katonai terveit, az ország érdekében félretették a korábbi ellentéteket. Az egymással is szemben álló főurak egy része támogatta az uralkodót, másik részük viszont tétlenül szemlélte az eseményeket. A főnemesség IV. Béla korábbi intézkedései miatt tétlen maradt, a király vereségére várt.
Helyes válasz: A főnemesség IV. Béla korábbi intézkedései miatt tétlen maradt, a király vereségére várt. Hol található az 1241-es tatár-magyar összecsapás helyszíne, Muhi? A felvidéken, a mai Szlovákia területén. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Nógrád megyében Helyes válasz: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
30. A TATÁRJÁRÁS ÉS A FEUDÁLIS SZÉTTAGOLÓDÁS MAGYARORSZÁGON II. Béla új politikája
Felhagy a földek visszavételével, sőt maga is adományoz földeket. Szövetséget köt a halicsi fejedelemmel. 1267-ben megerősíti a szerviensek jogait. (Először használja a nemes szót a szerviensekre, a nagybirtokosokat pedig bárónak nevezi.) Nagy hangsúlyt fektet a városok támogatására. Fontosabb eszközei: kiváltságlevelek, vámmentes kereskedelem joga, szabad bíró- és tanácsválasztás, kőfal építésének joga. Jelentős városok: Selmecbánya, Besztercebánya – ezüst, rézbányászat A szolganépek felemelkedése. Az elnéptelenedett területek benépesítésére a földesurak szívesen fogadnak hospeseket. Ez alkalmat jelent a szolganépeknek is, hogy terheiktől, vagy azok egy részétől megmeneküljenek. A várjobbágyok kis része nemességet kap, nagyobb része földesúri fennhatósága alá került. Kialakul a jogilag majdnem egységes jobbágyság. 1298-ban a jobbágyság megkapja a szabad költözködés jogát is.
A Bárók erősödése
IV. Béla politikájának következményeként tovább erősödnek a bárók. Várakat építenek, a várnak és környékének korlátlan uraivá válnak. Kialakul a familiaritás: A köznemesség sem képes ellenállni a nagybirtok hatalmának, a köznemesek a nagybirtokosok szolgálatába állnak, részt vesznek a birtok gazdasági irányításában, harcolnak azok magánhadseregében. Ők alkották uruk udvarát, környezetét – familiárisok.
Feudális anarchia – az Árpád-ház kihalása
A 13. század végére a királyi birtokrendszer szétzilálódott. Utolsó Árpád-házi királyok tehetetlenek voltak a nagybirtokosok hatalmával szemben.
A bárók országnyi területek urai lettek, megszerezték területükön a jobbágyok feletti bíráskodás és az úriszék jogát is. A központi hatalom újrateremtésének alapjául szolgáló társadalmi erők (köznemesség, városok) éppen csak megjelennek, nem jelentenek segítséget az uralkodónak a feudális anarchia felszámolásában. Az utolsó Árpád-házi királyok: V. István (1270-72), IV. (Kun) László (1272-90), III. András (1290-1301). 1301 - III. András halálával kihal az Árpád-ház.
Hogyan változott IV. Béla politikája a tatárjárás után?
Minden korábbinál szigorúbb lépéseket tett a királyi hatalom megerősítésére. Felhagyott a földek visszavételével, sőt maga is adományozott földeket. Hatalmas zsoldos hadsereget hozott létre és újabb adókat vetett ki, hogy finanszírozni tudja a hadsereg fenntartását.
Helyes válasz: Felhagyott a földek visszavételével, sőt maga is adományozott földeket. Mikortól illeti meg a jobbágyságot a szabad költözködés joga? 1222 1298 1301 Helyes válasz: 1298
31. GÉZA ÉS ISTVÁN ÁLLAMSZERVEZŐ TEVÉKENYSÉGE I. A kalandozások kora
A honfoglalás kori magyarság egy bomló törzsi társadalom, amely kezd áttérni a letelepülő életmódra, azonban még jó ideig megtartja régi szokásait. Egyik ilyen a zsákmányszerző-felderítő hadjárat, ismertebb nevén a kalandozás. Ezek a hadjáratok három fő irányba folynak: nyugaton főleg Itália és a német területek irányába és keleten pedig a Balkánra. Összesen mintegy 43-47 kalandozásról tudunk, amelyek többnyire sikeresek. A siker oka egyrészt a messzire hordó magyar íjban, másrészt a nyugaton uralkodó anarchiában rejlik. Az érintett területek csak úgy menekülhetnek meg az évenkénti rablóhadjáratoktól, hogyha adót fizetnek a magyaroknak. 924-ben a szász király, I. Henrik kilenc évre megváltja magát a magyarok támadásaitól, eközben megszervezi az ellenállást. 933-ban megtagadja az adófizetést, és az ezt megtorolni induló magyar seregeket Merseburgnál megveri. Az utolsó nagy nyugati kalandozás 955-ben történik, amikor Ottó fejedelem ellen lázadás tör ki. Ezt próbálják a magyarok kihasználni, de Ottó 955. augusztus 10-én
Augsburgnál megsemmisíti a magyar sereget. A monda szerint a csatából csak a hét gyászmagyar tér vissza. 962-ben I. Ottó létrehozza a Német-Római Császárságot, egy erős központi hatalommal rendelkező monarchiát, amely már sikerrel veri vissza a magyar támadásokat, ezért 962-től a nyugati kalandozások megszűnnek, a kelet felé irányuló hadjáratok pedig 970-ig tartanak.
Géza fejedelemsége
A kalandozások sikertelensége és a bajor herceg által vezetett 951-es pannóniai megtorló hadjárat előrevetíti a német függést. Ezt ismeri fel Géza, Árpád dédunokája, aki 972-től 997-ig fejedelem. Géza célja egy szervezett állam létrehozása, a belső politikai helyzet megszilárdítása és a keresztény vallás államvallássá tétele. Gézának sikerül fejedelmi hatalmát kiterjeszteni az egész országra: a törzsfők egy részét megnyeri elképzelésének, a többieket pedig fegyverrel kényszeríti ugyanerre. Kizárólag a gyula -az erdélyi fejedelem- tudja függetlenségét megtartani. Ezért Géza elveszi Saroltot, a gyula lányát. Géza már 972-ben követeket küld I. Ottóhoz, és keresztény papokat valamint lovagokat kér, hogy Magyarországon térítsenek, illetve a fejedelmi hadsereget nyugati mintára megszervezzék. A fejedelmi család áttér a keresztény vallásra, de Géza megtartja a pogány szokásokat is. („Vagyok olyan úr, hogy egyszerre két istennek áldozzak.”) Géza elsődlegesnek tekinti az államszervezet kiépítését, ezért kerüli a háborúkat. Ennek érdekében gyerekeit a környező államok uralkodócsaládjaiba házasítja be. Így lesz Vajk (István) a bajor Gizella férje (996), három lánya pedig a velencei dózse, a lengyel herceg, illetve Aba Sámuel felesége. Ez utóbbi Északkelet-Magyarország törzsfője. Géza szakít a szeniorátusi örökléssel, mely szerint a nemzetség legidősebb tagja örökli a trónt, és bevezeti a primogenitúrát, vagyis az egyenes ági örökösödést, az első szülött leszármazott öröklési jogát.
Melyik uralkodó mért vereséget 933-ban Merseburgnál a kalandozó magyar hadakra?
I. Henrik I. Ottó Bajor Lajos
Helyes válasz: I. Henrik Melyik öröklési elvet honosította meg Géza fejedelem? nőági örökösödés szeniorátus primogenitúra Helyes válasz: primogenitúra
32. GÉZA ÉS ISTVÁN ÁLLAMSZERVEZŐ TEVÉKENYSÉGE II.
Géza fia, István (Vajk) 997-től fejedelem, akire jó külkapcsolatok, szilárd fejedelmi hatalom és egy kiépülő államszervezet maradnak. István összetűzésbe kerül Koppánnyal, aki a szeniorátusi rend alapján magának követeli a hatalmat. Miután ellenfele seregeit leveri, Koppányt felnégyelteti, és holtteste darabjait kiszögelteti Győr, Veszprém és Fehérvár várkapujára. A negyedik darabot elküldi a gyulának, miheztartás végett. István 1000-ben koronát kér a pápától, II. Szilvesztertől, és 1000. december 25-én vagy 1001. január 1-jén Esztergomban királlyá koronázzák, ezzel megszületik a keresztény magyar állam. Ezután István folytatja az egységes állam kialakítását. 1003-ban meghódítja Erdélyt, majd Ajtonnyal, a délkeleti területek urával számol le, így a királyi hatalom teljesen kiépült. István hadműveleteinek sikerességét az apjától rámaradt lovagi hadseregnek köszönheti. A legyőzött törzsfők birtokait királyi birtoknak minősíti, ami ezáltal Magyarország kétharmadát teszi ki. István megszervezi a közigazgatást, Magyarországot 45 királyi vármegyére osztja, amelyek élén az ispánok állnak. o A megyékben várak vannak, amik kő- vagy földsánccal körülvett települések. Ezek élén várjobbágyok állnak, akik a vár védelmét látják el, emellett pedig a várnépet is igazgatják. o Várnépnek nevezik a várban élő termelőket, akik ugyan szabadok, de végérvényesen a várhoz kötődnek, valamint ők fizetik a termény- és a pénzadókat is. o A vármegyeispánokat a nádorispán fogja össze, aki az uralkodó utáni legfontosabb személy, ő inkább egy politikai mint gazdasági irányító szerepét tölti be (királyi magánbirtok népei és az udvarnokok felett is bíráskodhat). o Az ispánoknak és a királynak jogukban áll a várban megszállniuk és eltartatniuk magukat, amikor pedig nincsenek ott, akkor szállásadót szedhetnek.
A királyság legfontosabb szerve a királyi tanács, ami a nádorispánból, az ispánokból, a püspöki karból, lovagokból és a királyi család fontosabb tagjaiból áll. Az uralkodónak illik a tanács véleményét kikérni, ami azt jelenti, hogy a tanácsnak bele kell egyeznie a döntésekbe. István a törvényeit két könyvben foglalja össze, amik 1018-ban és 1030-ban jelennek meg. Ezekben a magántulajdon védelméről, az egyházszervezésről és a bűnösök büntetéséről ír. István külpolitikájának célja az ország egységének megtartása a külföldi támadások visszaverésének árán. o Ennek érdekében II. Baszileiosszal, a bizánci császárral szövetséget köt a bolgárok ellen, és segíti őt a bolgárok elleni harcaiban. o Észak- Felvidéket a lengyelek próbálják megszerezni, de István megegyezik sógorával, a lengyel királlyal.
o 1030-ban II. Konrád, a német-római császár támad ellene, de a támadást visszaveri, majd 1031-ben békét köt vele.
Ki küldte a koronát Istvánnak? I. Ottó császár II. Szilveszter pápa II. Baszileioszcsászár Helyes válasz: II. Szilveszter pápa Melyik tisztséget nem István hozta létre az alábbiak közül? országbíró nádorispán ispán Helyes válasz: országbíró
33. GÉZA ÉS ISTVÁN ÁLLAMSZERVEZŐ TEVÉKENYSÉGE III.
Az egyházszervezet kiépítése már Géza alatt megkezdődik, ő alapítja az első apátságot (Pannonhalma 996) és püspökségeket. Fia tovább folytatja a katolizálást, továbbá kötelezővé teszi, hogy minden tíz falu építsen egy templomot. István idejében Zalavárott, Bakonybélben, Pécsváradon és Pannonhalmán apátságok, Veszprémben, Pécsett, Győrött, Egerben és Vácott pedig püspökségek működnek. István alapítja meg az esztergomi, később pedig a kalocsai érsekséget, és kinevezi az első esztergomi érseket, Asztrikot. Az egyház fenntartására kiveti a dézsmát, más néven tizedet. István 1018-ban megnyitja a nyugatról Magyarországon keresztül Jeruzsálembe vezető zarándokutat. Az egyházszervezet kiépítésében nagyon fontos, hogy a magyar egyház nem a németnek van alárendelve, mint a honfoglalással egy időben alakult államoknál, hanem egyenesen a pápai államnak. Ezáltal közvetve a Magyar királyságnak is nagyobb a függetlensége a Német-Római Császárságtól. A gazdasági életben nagy változást okoz, hogy István pénzt veret, ami értékállóságát sokáig megőrzi. A városokban hetente vásárokat tartanak, először vasárnap, majd az egyház kérésére átteszik szombatra. A hét többi napján is igyekeztek vásárokat rendezni a város környékén, hogy a kereskedők mindenhol eladhassák áruikat. A vásárokból befolyt összegből, az adókból és a vámokból a királyt királyketted illeti meg, a maradék pedig az ispáné. István legégetőbb gondja azonban az utódlás kérdése. o Gyermekei ugyanis sorra meghalnak csecsemő- vagy kisgyermekkorukban, csak Imre éli túl a gyerekkort. o Neki írja István Intelmek című könyvét, amelyben felvilágosítást ad a bölcs kormányzás módszereiről. Imrét sikerül elfogadtatnia utódjának az
arisztokráciával, de legnagyobb bánatára 1031-ben Imre vadászat közben meghal. o Ezért Orseolo Pétert nevezi ki utódjává és nem Vazult, apai unokatestvérét. o Péter hatalmának biztosítás érdekében megvakíttatja Vazult, fülébe forró ólmot öntet, ekképpen uralkodásképtelenné teszi őt. Vazul fiainak ekkor Lengyelországba kell menekülniük, nehogy ők is apjuk sorsára jussanak. 1038. augusztus 15-én István meghal, utódja Orseolo Péter. Istvánt az egyház érdemeinek elismerése mellett 1083-ban szentté avatja, akiről ezért a magyarság sokáig csak mint szent királyról beszél.
Hol nem működött érseki székhely István uralkodása alatt?
Esztergom Eger Kalocsa
Helyes válasz: Eger Az alábbiak közül melyik témakörrel nem foglalkoztak részletesen István törvénykönyvei?
magántulajdon védelme egyházszervezés családjog
Helyes válasz: családjog
34. A XI-XIII. SZÁZADI MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁSA I. A XI. század magyar társadalmára jellemző a vagyon alapján történő differenciálódás: •
•
Felső réteg: Ide tartoznak a világi főurak és a főpapok. A főurakon belül két réteg különül el: a behódolt magyar vezetők, és az István által behívott lovagok. A felső réteg tagjainak hatalmas birtokuk van, ám a királyi hatalom szilárdságát jelezi, hogy még a legnagyobb magánbirtok mérete sem haladja meg a királyi birtok 1%-át. A megszólításuk: “Comes”, “Király jobbágya”. A földjük zöme “honor” birtok volt. A XII. századtól nobiles a nevük. Középréteg: Ide tartozik a társadalom döntő többsége, vagyis a termelők. Ilynek a szabad parasztok, illetve a világi előkelők fennhatósága alá tartozó termelők és a királyi vármegye termelői. Ez utóbbihoz tartoztak az udvarnokok, a várszolgák, a függő helyzetbe került szabad parasztok (számuk egyre nő) és a libertinusok (félszabadok), akik a felszabadított szolgák közül kerülnek ki. Ide tartoztak ezenkívül a harcos várjobbágyok, a miles-ek is. Belőlük alakult ki a “servius regius”, aki királyi adománnyal rendelkező kisbirtokos, harcos.
•
Alsó réteg: Rabszolgatípusú alávetettek, ám számuk egyre inkább csökken és a felszabadítások során bekerülnek a középrétegbe. A XII. században gyakorlatilag megszűnik a rabszolgaság Magyarországon.
A XII. század végétől látványos átalakuláson megy keresztül a társadalom, amelynek fő mozgató rugója a birtokadományozás és a tatárjárás (1241-42) által teremtett helyzet. A társadalmi rétegek egyesülése jellemzi az időszakot. Két nagy réteg különül el, az uralkodó rétegé s a termelő réteg, de megjelennek mellettük a polgárság csírái is.
Uralkodó réteg o Barones: (bárók, főurak). Ők a század nagy birtokadományozásai során hatalmas földbirtokokat szereznek, és ezzel együtt privilégiumokhoz is jutnak, mint például az adószedés, vagy a bíráskodás joga, lehet saját katonaságuk, és saját pénzt verhetnek. Ezeken kívül adó- és vámmentességet kapnak (immunitás). Mindezek hatására egyes főurak kiskirályokká (oligarchákká) válnak. o Nobiles: (nemesség). Ezt a csoportot alapvetően a szerviensek alkotják, de egyes várjobbágyok is bekerülnek soraiba. Ők is rendelkeznek privilégiumokkal, és rájuk is érvényes az immunitás, de folyamatosan fenyegeti őket a főúri joghatóság alá kerülés veszélye. Termelő réteg o Jobbágyság körében jelentős változások mennek végbe. A személyes szabadságuk folyamatosan megszűnik, egy-egy földesúr fennhatósága alá kerülnek. Ebbe a rétegbe tartozik a várjobbágyok jelentős része, a szerviensek kisebb része, a hospesek, a szabad parasztok, a várszolgák, az udvarnokok és a félszabadok. A telküket örökjogúan használják, amiért cserébe terményadóval, majd később pénzjáradékkal tartoznak. A jobbágyság szerepe különösen megnő a tatárjárás utáni időszakban, amikor munkaerőhiány jelentkezik. A földesurak egyre több kedvezményt adnak jobbágyaiknak: visszaszorult a robot, melynek következtében a prediális birtokok összeszűkülnek. Megindult a termelők egységesülése, amelynek kezdetét az 1298-ban kiadott szabad költözködési jog jelenti. Polgárság: o A XIII. század közepétől lassan megindul a városfejlődés. Ennek legjobb példája Pest, hiszen kereskedő településből lesz várossá. o A városiasodásnak nagy lökést adnak a beköltöző németek. Mindezek ellenére a városi lakosság, polgárság létszáma alacsony.
Melyik társadalmi réteg szűnt meg Magyarországon a XII. század során?
polgárság szerviensek rabszolgák
Helyes válasz: rabszolgák Hogyan alakult a jobbágyok személye szabadsága a XI-XIII. század társadalmi és gazdasági változásai során?
Érdemben nem változott, a társadalmi mozgások csak a nagybirtokos réteget érintették. Jelentősen javult, a munkaerőhiány miatt a földbirtokosok szinte versengtek értük.
Fokozatosan romlik, esetleg megszűnik, mivel a birtokadományozások során egyegy földesúr fennhatósága alá kerülnek.
Helyes válasz: Fokozatosan romlik, esetleg megszűnik, mivel a birtokadományozások során egy-egy földesúr fennhatósága alá kerülnek.
35. A XI-XIII. SZÁZADI MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁSA II. A gazdasági élet jellemezői
Erre a korra alapvetően a naturális (önellátó) gazdálkodás jellemző, melynek alapját a földbirtok adja. A földművelést ekkor a földközösség határozta meg. Jellemző volt a legelőváltó és a kétnyomásos gazdálkodás. A szántók mellett a nyugathoz képest jelentősebb volt az állattartás, legeltetés. Ipar, Kereskedelem: háziipar működik, fegyverkészítés, ötvösség, szövés a jellemző.
Birtoktípusok
Királyi birtok: Méretét tekintve a legnagyobb földbirtok, ám területileg nem egységes, hanem várbirtokok és udvarbirtokok alkotják. Ezekből a földekből történik a földadományozás, ám a királyi birtok aránya (65-70%) sokáig nem csökken, ugyanis a XII. században megtörténik a gyepük betelepítése, ami ellensúlyozta a birtokadományozásokat. A XIII. század azonban jelentős csökkenést eredményez a királyi birtok arányában (20-25%). Egyházi birtokok: Kezdetben a második legnagyobb birtoktest (10-15%) ám később aránya csökken. Ebben az időben a legkorszerűbb technikát és technológiát alkalmazzák ezeken a földeken, mivel a művelt és olvasni tudó szerzetesek sokat tanulnak az antik mintákból. Fejlett termelőeszközöket használnak, mint például az aszimmetrikus nehézeke. A gazdálkodásban bevezetik a nyomásgazdálkodást, a kertgazdálkodást, és itt jelennek meg az első halgazdaságok is. Ez a birtoktípus mintául szolgál a többinek, ám a minták átvétele nagyon lassan folyik. Világi magánbirtokok: Dinamikusan növekvő birtoktípus, és a XII. századra aránya eléri a 15-20%-ot. Földjeiken legelőváltásos gazdálkodást folytatnak. Jellemző szervezeti kerete a prédium, ami a majorok magyarországi megfelelője, ám ez nem egységes területű, hanem több tagban, a földbirtokok különböző részein található. A földesúr e magánkezelésű birtokát kezdetben szolgacsaládok művelik. Egyéb földbirtok típusok: Ide tartoznak a faluközösségi földek is. Az időről időre történő újrafelosztás és a nyomáskényszer nem tesz lehetővé jelentős termelést. Ezeknek a birtokoknak a területe a földesúri terjeszkedések miatt egyre csökken, amit valamelyest mérsékelt a hospes mozgalom (frankok, vallonok, szlávok, románok). Ebbe a kategóriába tartoznak a szerviensek kis- és középbirtokai is.
Melyik évszázadra tehető a feltartóztathatatlan csökkenése?
királyi
birtok
arányának
drasztikus
és
XI. század XII. század XIII. század
Helyes válasz: XIII. század Melyik gazdálkodási forma nem volt jellemző hazánkra az Árpád-ház regnálása idején? legelőváltó gazdálkodás kétnyomásos gazdálkodás háromnyomásos gazdálkodás Helyes válasz: háromnyomásos gazdálkodás
36. A XVI-XVII. SZÁZADI MAGYAR GAZDASÁG I. A XVI. században Magyarország számára kedvezően alakulnak a külgazdasági feltételek
A XV. század végén megindul az „árforradalom” ezen belül az agrárárak növekednek, ez kedvező cserearányt jelentett Magyarországnak. (A mezőgazdasági kiviteli cikkek ára gyorsabban nő, mint a behozott termék ára, ez folyamatos árfolyamnyereséggel jár.) Nő a fogyasztás Nyugat-Európában, emiatt bővült a piac.
Ezzel párhuzamosan
Az ország három részre szakad, a politikai helyzet nem segíti a békés gazdasági fejlődést. A török elpusztítja az Alföldet, ezzel utat nyit a rideg pásztorkodásnak. Az egyetlen megélhetési lehetőség az állattartás lesz, mert az állatokkal való állandó vándorlással el lehetet kerülni az állandó adóztatást (kettős adóztatást).
Mezőgazdaság
A XVI. századra az agrártermelés és az agrárcikkek kereskedelme fellendül. A Szarvasmarha az alföldi mezővárosok árucikke (Kiskörös, Cegléd, Halas, Debrecen, Szabadka), több tízezer állatott tartanak egyszerre. A szarvasmarha-tartókat és kereskedőket tőzséreknek hívjuk. A kivitelben a tőzsérek mellett a nemesek is bekapcsolódnak (Zrínyi, Nádasdy). Fölvásárolják a marhát és értékesítik, kihasználva vámmentességük előnyeit. Csúcspont 1585-1587 között, ekkor 200-250 ezer marhát exportálunk. Fő piac: Bécs, Szilézia, Velence, Morvaország és a Dél-Németországi vásárok. Főleg a Mezővárosok terméke a szőlő és a belőle készült bor. Ekkor válik Hegyalja (Tokaj) nemzetközileg is híres borvidékké. Évente mintegy ötvenezer hektoliter bort visznek külföldre, főleg Lengyelországba.
A gabonatermesztést paraszti árutermelés jellemezi, de nem alakul ki érdemi volumenű külkereskedelem, hisz az infrastruktúra ehhez nem elég fejlett. A gabonaféléket főleg a közeli nagyvárosokban értékesítik. A nemesség is bekapcsolódik a kereskedelembe, ekkor kezdődik meg az allódiumok fejlesztése.
Melyik tényező nem segítette a magyar gazdaság fejlődését a XVI. században az alábbiak közül? Az árforradalom. A fogyasztás jelentős bővülése Nyugat-Európában. Magyar kézműipar gyors és dinamikus fejlődése. Helyes válasz: Magyar kézműipar gyors és dinamikus fejlődése. Az alábbiak közül melyik mezőgazdaság termék esetében nem alakult ki jelentős export? gabona bor szarvasmarha Helyes válasz: gabona
37. A XVI-XVII. SZÁZADI MAGYAR GAZDASÁG II. Ipar
Nincs fellendülés, a városokban főleg a céhes ipar a meghatározó, de emellett néhány iparág bír csak jelentősséggel (ötvös, szabó, fegyverkovács). A városok polgárai kereskedelemmel foglalkoznak inkább és nem iparral. Meghatározó a polgárság körében a német nyelvűek aránya. A kereskedők nagyobbrészt a nyugati kereskedők üzletkötői. A városokra jellemző, hogy igyekeznek minél több földet vásárolni. Fejlődik a bányászat, de az arany és az ezüst szerepe csökken, helyette inkább rezet (Besztercebánya) és vasércet (Rozsnyó) bányásznak.
A XVI. században nem dőlt el a fejlődés iránya
Egymás mellett árut termel a jobbágy és a nemesi birtok is. Elképzelhető fejlődési irány a mezővárosok polgárosodása, de A nemesség polgárosodása sem kizárt (árutermelésbe való bekapcsolódás miatt).
A XVII. században eldőlnek a fejlődés irányai
Ekkor zajlik a 15 éves háború (1591-1606) a törökök ellen, ezzel a középső, és a keleti országrészek szinte teljesen elpusztulnak, ezzel a mezővárosok elszegényedtek. Ekkorra véget ért az árforradalom, a mezőgazdaságból szerezhető jövedelmek ezzel csökkennek. Ezután a 30 éves háború tönkre teszi a magyar export piacát (a marhaexport a XVII. századra az 1/3-ára esik vissza). Erre a nemesek elfordulnak a kereskedéstől, az allodizáció új irányt vesz: az érték a robot lesz, az ingyenmunkából származó haszon
lesz a földesúr legfontosabb bevétele. Ennek következtébe jelentősen nő a jobbágyság robotkötelezettsége. (A majorság (allódium) piacra termel, tehát a földesúr maga kezd árusítani, ezzel tönkreteszi az árutermelésre kész parasztokat.) A nemesek nem tőkefelhalmozásra termelnek, és nem is kapcsolódnak vissza a kereskedelembe, ezzel a kereskedelem Magyarországon idegen kézbe került (zsidók). A XVI. században születik meg az “örökös jobbágyság”, vagy második jobbágyság fogalom. Ez azt jelenti, hogy a korábbiakban elért szabadságfokukhoz képest újra kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek a jobbágyok a XVI.-XVII. században. Nehéz a költözködés, mivel az 1608-as országgyűlésen hozott rendelet szerint a megye joga eldönteni, hogy engedélyezi-e a költözést. o Nő a robotszám (kezdetben 1, később 2, majd 3, nap/hét, majd még több). o A terményadó kerül újra előtérbe a pénzadóval szemben. o Nő a kilenced és az ajándék (banalitások) értéke. o Kiszélesedik az Úriszék hatásköre.
Melyik megállapítás nem igaz a jobbágyság helyzetének alakulására a XVII. század során?
A terményadó kerül újra előtérbe a pénzadóval szemben. Könnyebbé válik a szabad költözködési jog érvényesítése. Kiszélesedik az Úriszék hatásköre.
Helyes válasz: Könnyebbé válik a szabad költözködési jog érvényesítése. Mivel foglalkoztak inkább a városi polgárok a XVII. századi Magyarországon?
Főleg iparral. Főleg kereskedelemmel. Fele-fele arányban iparral és kereskedelemmel.
Helyes válasz: Főleg kereskedelemmel.
38. ÉLET MAGYARORSZÁGON A TÖRÖK HÓDOLTSÁG KORÁBAN I. A törökök hódítások Magyarországon
A mohácsi csata (1526) után az oszmán-török politika egy ideig még csatlósként, nem pedig megszállandó területként kezeli a polgárháborútól megosztott Magyarországot. 1541-ben II. Szulejmán elérkezettnek látja az időt a nyílt hódításra, és Buda elfoglalásával gyakorlatilag birodalma részévé teszi az ország közepét. A törökök kialakítják a budai vilajetet (helytartóságot), s a következő években (1543-44) néhány kulcsfontosságú vár (Esztergom, Székesfehérvár, Visegrád, Nógrád) birtokbavételével megszilárdítják hatalmukat. 1552-ben megszerezik Veszprémet, Szolnokot és Temesvárt; létrejön a temesvári vilajet. 1566-ban elfoglalják Szigetvárt és Gyulát. A tizenöt éves háborúban (1593-1606) bebizonyosodik, hogy az oszmán hatalom már nem képes nagyobb előretörésre. Megszerzik és vilajetté szervezik ugyan Egert (1596)
és Kanizsát (1600), de a hódoltság történetében először a törökök területet is veszítenek. 1658-ban az Erdélyi Fejedelemség rovására terjesztik ki a hódoltságot (Lugos, Karánsebes). Az 1660-64-es háború újabb török előretörést hoz (Nagyvárad 1660, Érsekújvár 1663; mindkettő vilajet székhelye lesz), de ekkorra már az európai hadászat előnybe került. 1683-ban az Oszmán Birodalom - túlértékelve saját erejét - ismét támadó hadjáratot indít, ám ez a bécsi vereséghez, majd Magyarország keresztény felszabadításához vezet. A karlócai béke (1699) lehetővé teszi, hogy a törökök egy ideig (1718-ig) még megtartsák a Temes-vidéket.
A hódoltsági területek igazgatása
A hódoltságban egy időben kb. 17-20 000 török katona állomásozik. A civilek száma csekély, bár néhány kulcsfontosságú városban (Buda, Esztergom, Temesvár, Eger) a muszlim vallású, ill. délszláv betelepülők alkotják a lakosság többségét. A török közigazgatás legnagyobb egysége a vilajet (elájet), ami a vármegyei szintnek megfelelő szandzsákokból áll. A katonai és a polgári közigazgatás nem válik szét egymástól. Az egész hódoltsági terület élén a budai beglerbég (pasa) áll. Ez a XVII. században gyakran már a vezíri méltósággal is együtt jár. A budai pasa a szultán teljhatalmú megbízottja a Béccsel fenntartott diplomáciai viszonyban, önálló katonai vállalkozásokat indíthat, pénzügyileg azonban teljesen alárendelt a központi kormányzatnak. Mozgásterét tovább csökkenti, hogy beosztottjait (szandzsákbég, kádi, defterdár) a Porta nevezi ki. A 145 hódoltsági év alatt 99 budai pasa tevékenykedik; csupán Szokoli Musztafa tevékenysége bizonyul maradandónak. Ő 12 évig áll Buda élén, jelentős építkezéseket is folytat (pl. Rudas fürdő). A szultán bárkit, bármikor megfoszthatott tisztségétől (és életétől) ezért a használatra kapott birtokokon a katonák a rövidtávú hasznot keresik, fejlesztésre erőforrások visszapótlására nem fordítanak figyelmet. A török közigazgatásban kulcsszerepet töltenek be a kádik, akik nemcsak a muszlimok bíráiként, hanem az adókivetés és -beszedés, valamint a hadmozgósítás megszervezőiként, iparostestületek, piacok, építkezések felügyelőiként is működnek. Az alsó szinteken megmaradtak a magyar közigazgatás intézményei.
Mikor foglalta el Eger várát a török sereg?
1552 1596 1541
Helyes válasz: 1596 Melyik tisztviselő foglalkozott adókivetéssel és piacfelügyelettel a török birodalomban? beglerbég defterdár
kádi
Helyes válasz: kádi
39. ÉLET MAGYARORSZÁGON A TÖRÖK HÓDOLTSÁG KORÁBAN II. Adóztatás és bíráskodás •
• • • • • • • • • • •
•
• •
•
Az oszmán felfogásnak megfelelően a legjövedelmezőbb és a legkevésbé veszélyeztetett területeket szultáni birtokká nyilvánítják, a többit használatra kiosztják a főtiszteknek és a szpáhiknak, ill. a várőrségek ellátását szolgáló gazdaságokat szerveznek rajtuk. A török adóösszeírások (a defterdár végzi) kezdetben némi könnyebbséget is jelentenek a magyar adóztatással szemben. Az adózás egysége a háne (ház és telek). Az állami adó, a haradzs (dzsizje) összege 50 akcse (1 forint), ezt a földesúrnak fizetendő hasonló mértékű kapuadó egészíti ki. A termés egy tizedét (az egyházi tized utódját) az állam, a másikat a földesúr hajtja be. A (rendkívüli) hadiadót a XVII. században már békeidőben is beszedik. A lakosság munkaerejét a hadiszállításokban és az erődítési munkákban is igénybe veszik. Az adók a XVI. század végétől a XVII század végéig reálértéken a háromszorosukra nőnek. A terheket tetézi megvesztegetés gyakorlatának kötelezővé tétele. Ezenközben a magyar végvárak parancsnokai a török területen is beszedik az (egyházi és állami) adókat, az 1560-as évektől pedig a földesurak is behajtják járandóságaikat. Az adózóknak csak az jelent könnyebbséget, hogy terheiket egy összegben válthatják meg. Mindez azt jelenti, hogy a hódoltsági területek jelentős része kettős adóztatás alá kerül. A kettős adóztatás rendszerét a törökök a békeszerződésekben is elismerik. A magyar földesurak ragaszkodnak bírói hatalmukhoz, és a hódoltság belső területein gyakorolják is azt. Ezt megkönnyíti, hogy a XVII. századra a törökök a bíráskodás és az ítélet-végrehajtás jogát pénzért egyébként is átengedik a magyar közösségeknek. A 150 évig tartó török uralom állandósítja a háborús állapotokat. Nagyméretű népességpusztulásra főként a tizenöt éves háború, valamint a visszafoglaló háború alatt kerül sor. A békeidőszakokban az ország a fejlődés jeleit mutatja, bár a harcok teljesen soha nem szünetelnek. A török elpusztítja az Alföldet, de utat nyit a rideg pásztorkodásnak. A pusztásodás kedvezett a szarvasmarhatartásnak. Az egyetlen megélhetési lehetőség az állattartás lesz, mert az állatokkal való állandó vándorlással el lehet kerülni az állandó adóztatást (kettős adóztatás). A korszak végén Magyarország lakossága kb. 4 millió fő, ez kis mértékben meghaladja az 1526 előttit. Visszafordíthatatlanul megváltozik a nemzetiségi szerkezet: a középkor végi 80%-kal szemben a XVII. század végén a magyarság már nem teszi ki az összlakosság felét.
•
• •
•
A közhiedelemmel ellentétben a Hódoltság oszmán urai nem műveletlen barbárok. A dzsámikban nemcsak imádkoznak, hanem írást-olvasást, alapvető vallási ismereteket, Korán-olvasást és imádságokat tanítanak. A pénteki és ünnepi istentiszteletek alkalmával elmondott prédikáció, a hutbe pedig az erkölcsi és politikai nevelés leghatékonyabb formája. A mecsetek mellett szép számmal működnek elemi és középiskolák, s ugyancsak a tanítást és a művelődést szolgálják a dervisrendek kolostorai. A művelődést segítik a mecset- és iskolakönyvtárak. Szokoli Musztafa pasa budai iskolakönyvtárában a muszlim vallástudományi munkák mellett a szónoklattan, a költészet, a földrajz, a csillagászat, a zene, az építészet vagy az orvostudomány iránt érdeklődő is talál olvasnivalót. Az állandó háborús viszonyok ellenére több vallási-kulturális központ alakul ki, híres dervisek és tudósok élnek hosszabb-rövidebb ideig a birodalom e távoli végvidékén. A műveltebbek saját könyvtárral is rendelkeznek, mint az 1587-ben elhunyt budai pénzügyi hivatalnok, Ali Cselebi, akinek hagyatékában 119 arab, perzsa és török nyelvű könyvet találtak.
Hogyan alakul Magyarország népességének nemzetiségi összetétele a hódoltság időszakában? Nem változik jelentősen, minden nemzetiséget egyformán érintenek a negatív tendenciák. Az idegenek elvándorlása miatt nő a magyarság aránya az összlakosságon belül. A magyarság aránya 50% alá csökken a korszak végére. Helyes válasz: A magyarság aránya 50% alá csökken a korszak végére. Mit jelent a kettős adóztatás kifejezés? Ha a hadi költségek szükségessé teszik, évente kétszer is beszedik az adott évi adókat. A magyar földesurak mellett a Habsburg uralkodó adószedői is adóztatják a népet. A hódító törökök és a magyar földesurak is beszedik az adókat a hódoltság területén. Helyes válasz: A hódító törökök és a magyar földesurak is beszedik az adókat a hódoltság területén.
40. AZ ARANYBULLA Előzmények • • •
•
II. András 1205-től folyamatosan, mértéktelenül adományozza el a királyi kézen lévő birtokokat. Célja: megnyerni magának a főurakat. A birtokoknak csak 1/3-a van királyi kézben. (Szt. István idejében még a 2/3-a.) Az adományozások kárvallottjai a királyi szerviensek (=királyi szolgálók), a köznemesek. Ők királyi birtokon élnek, de adományozáskor egy-egy főúr fennhatósága alá kerülnek. Az uralkodóval szembeni ellenérzések egyre fokozódnak.
•
o Már az 1213-as Bánk bán-féle merénylet jelezte a főurak elégedetlenségét a sok idegen tisztviselő tevékenysége miatt. o II. András szentföldi hadjárata (1217-18) sok pénzbe kerül, eredményt azonban nem hoz. o A többi hadjárat (pl.:Halics) is csak viszik a pénzt. A társadalom személyes szabadságukat féltő rétegei nyomására születik meg az aranybulla, amelyben egyébként minden társadalmi réteg érdekei felfedezhetők.
Az aranybulla •
•
• •
1222-ben a fehérvári törvénylátó napon kerül sor a kiadására. o bulla: díszes oklevél. Van királyi és pápai kiadású is. o „arany”: a függőpecsét aranyból volt rajta A dokumentum 31 cikkelye elsősorban a királyi szerviensek jogait védi a királlyal szemben. o Nagy birtokokat (egész vármegyéket) nem ajándékozhat a király. o A király nem szállhat meg bejelentés nélkül a szervienseknél (a király általában egész kíséretével érkezett). o Adómentesség a szerviensek számára. o A birtok ¼ részét lány is örökölheti. o Külföldi csatába nem kötelező hadba vonulniuk, ha saját döntésük alapján mennek, annak költségeit a király fizeti. (Ez a főurak érdeke is.) o A tizedet nem lehet pénzben fizetni, csak terményben. o Az új pénz legalább egy évig maradjon érvényben. o Mindenkinek csak egy méltósága lehet (kivéve: nádor, bán, király, királyné) o Ellenállási záradék (Ius Resistendi) – a 31. cikkely: ha a király nem tartja be a megállapodást, szembe lehet fordulni vele, a hűtlenség vétke nélkül. 1231-ben az egyház újra kibocsátatja a királlyal (egyházi érdekeknek megfelelően), majd mintegy száz évre feledésbe merül. 1351-ben megújítják és kiegészítik, majd évszázadokon keresztül a nemesi kiváltságok foglalatának tekintik Magyarországon.
Kiknek a nyomására került sor az aranybulla kiadására? A társadalom személyes szabadságukat féltő rétegei, főleg a királyi szerviensek nyomására. A nagybirtokosok nyomására. A városi polgárság nyomására. Helyes válasz: A társadalom személyes szabadságukat féltő rétegei, főleg a királyi szerviensek nyomására. Melyik rendelkezést nem tartalmazta az Aranybulla az alábbiak közül? Egész vármegyék adományozásának tilalma. A tized pénzben történő megváltásának lehetősége. Adómentesség a szerviensek számára. Helyes válasz: A tized pénzben történő megváltásának lehetősége.
41. ERDÉLY POLITIKAI ÉS ETNIKAI VISZONYAI A XVI. SZÁZADBAN I. Az Erdélyi fejedelemség kialakulása
• •
• • •
• • • • •
• • •
1529-ben az ország két részre szakad. Az 1538-as váradi békével Ferdinánd és Szapolyai János átmenetileg elfogadják a fennálló helyzetet. Megállapodásuk értelmében János király halála után az egész ország Ferdinándé, de ha Jánosnak addig utóda születik, akkor kárpótolni kell őt egy hercegséggel. 1540-ben János elveszi Izabellát, s fiuk születik, János Zsigmond. Mikor János meghal, halálos ágyán megesketi Fráter Györgyöt, hogy fiából királyt csinál. Ez egyértelműen a váradi béke megsértése. Ferdinánd ezután sereggel jön Budára, de Fráter segítséget kér a törököktől, akik a helyzetet kihasználva csellel elfoglalják Budát. 1541. augusztus 29-én Buda török kézre kerül, elkezdődik a 150 éves török uralom az országban, az ország három részre szakad. A XVI. század második felében alakul ki az Erdélyi Fejedelemség. Megszervezése Fráter György nevéhez fűződik. Erdély 1541 előtt sosem volt önálló ország. Területéhez tartozik a Partium (Részek). Az új állam névleges vezetője János Zsigmond, de a döntéseket Fráter hozza. Erdély belpolitikailag független, de adót kell fizetnie a törököknek. 1551-ben Izabella hazatér Lengyelországba. Fráter erős központú kormányzatot hoz létre székelyek, szászok, erdélyi és tiszántúli megyék összefogásával. Kiábrándul azonban a törökökből, ezért Erdélyt Ferdinándnak akarja átjátszani, megtévesztésül azonban fenntartja a kapcsolatot a törökökkel is. Ferdinánd nem bízik benne, s Castaldo spanyol zsoldosvezért küldi Erdélybe, mik9özben egy orvgyilkos megöli Frátert. Az erdélyiek 1556-ban visszahívják Izabellát és János Zsigmondot. Ferdinánd elveszíti Erdélyt. Erdélyben 1566-ban a szultán biztosítja a szabad fejedelemválasztás lehetőségét.
Erdély politikai berendezkedése • • • •
Az erdélyi vármegyék igazgatásában a főispánnak van nagy szerepe. Ő elnököl a vármegyei bíróságon. A vármegyék hatalma alá a tartozott a magyarokon kívül a románság is. A székelyek és szászok közigazgatási-bíráskodási területei a székek, élén a királybírák állnak. Az uralkodói döntést igénylő ügyeket Erdélyben a Fejedelmi Tanács tárgyalja, az uralkodói döntések végrehajtásáról a kancelláriák intézkednek.
Kinek nevéhez köthető az önálló Erdély államszervezetének kiépítése? János Zsigmond Fráter György Szapolyai János
Helyes válasz: Fráter György Melyik békében rögzítette Ferdinánd és Szapolyai az ország két részre szakadását? Tordai béke Karlócai béka Váradi béke Helyes válasz: Váradi béke
42. ERDÉLY POLITIKAI ÉS ETNIKAI VISZONYAI A XVI. SZÁZADBAN II. A Báthoryak Erdélyben • • • • • • • • •
Báthory Istvánt 1571-ben választják fejedelemmé. Legfőbb törekvése, hogy a két nagyhatalom között nyugalmat szerezzen Erdélynek. 1576-ban lengyel királlyá is választják, az ügyek intézését a Krakkóban működő erdélyi kancellária révén továbbra is maga irányítja. Politikai koncepciója, miszerint az országot Erdélyből kiindulva kell egyesíteni, halála (1586) után is fennmarad. Báthory István halála után (1586-tól) Báthory Zsigmond a fejedelem. Jezsuita nevelőinek befolyására 1595-ben szakít a törökökkel, és szövetséget köt a Habsburgokkal. A Habsburg-ellenes erdélyi főurakat kivégezteti. Gyurgyevónál legyőzi a törököket, de 1596-ban Rudolf seregeivel együtt Mezőkeresztesnél csatát veszt. 1599-ben visszatért Erdélybe, de 1600-ban Mihály havasalföldi vajdától ismét vereséget szenved. Az erdélyi rendek Mihállyal szemben Basta császári tábornokkal szövetkeznek. 1601ben újraválasztják Zsigmondot, hogy megszabaduljanak Bastától, de Zsigmond ismét vereséget szenved Goroszlónál.
Az erdélyi népek •
•
•
Románok. Főként pásztorkodással foglalkoznak, a XIII. századtól egyre nagyobb lélekszámban vannak jelen Erdélyben (Havasalföld felől érkeznek). Mivel ekkorra már kialakultak a közigazgatási viszonyok, alávetett népesség. Vallásuk ortodox és görög katolikus, létszámuk a XVI. századtól a legmagasabb Erdélyben. Élükön a kenézek állnak. Középkori elnevezésük a vlach (ejtsd: vlah, amiből a magyar nyelvben az oláh szó ered) volt. Önmagukat a „római” jelentésű ruman névvel jelölték. Szászok. Erdély belső vidékein élnek városokban a XII. és XIII. századi betelepítések óta (Brassó, Nagyszeben). Iparos, kézműves tevékenységekkel foglalkoznak, közigazgatási egységük a szék, élükön a szász gróf áll. Előkelőik a szász patríciusok, akik gazdag kereskedők, iparosok. A XVI. században szinte teljes egészében evangélikus hitre térnek, lélekszámuk ekkor kb.200.000-250.000 fő. Székelyek. Eredetük ismeretlen, magyarul beszélő, de a magyarokhoz utólag csatlakozott népesség. A határvidék védelmére telepítik őket Erdélybe a XIII. században, cserébe adómentességet élveznek. Közigazgatási egységük a szék, élükön a lófők állnak, vallásukat tekintve leginkább katolikusok. Belső Erdélyben élnek a szász vidéktől északra (Hargita, Kovászna, Háromszék vidékein).
•
Magyarok. A honfoglalás óta jelen vannak Erdélyben, közigazgatási egységük a megye, vallásuk a XVI. században a katolikus, a református és az unitárius. Vezető pozíciókat töltenek be a központi kormányzatban.
Kolozsmonostoron 1437-ben létrejön a három (politikai jogokkal bíró) Erdélyi nemzet szövetsége (szász, székely, magyar). Mi volt az erdélyi szászok közigazgatási-bíráskodási egysége? vármegye kapitányság szék Helyes válasz: szék Hogy hívták az erdélyi románság vezetőit? lófő kenéz ispán Helyes válasz: kenéz
43. A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK OKAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI I. A felfedezések előzményei •
•
•
• •
•
•
•
A XV. század végétől több nagy felfedezőútra kerül sor, mert a fejlődő európai gazdaságnak számos olyan árucikkre volt szüksége, amelyeket a hagyományos utakon – módokon nem tudott megfelelő mennyiségben és kedvező feltételekkel megszerezni. A nemesfémeken (aranyéhség) és a luxuscikkeken kívül egyre nagyobb kereslet támadt a húst tartósító fűszerek, egyes élelmiszerek, a hajógyártáshoz és építésekhez szükséges faanyagok és a textiliparban nélkülözhetetlen festőnövények iránt. A felfedezésekkel együtt járó terjeszkedés és az új jövedelemforrások az uralkodók és a nemesség érdekeit is szolgálják, hiszen a XIV-XV. században csökkentek a jobbágyoktól behajtható földesúri jövedelmek. A terjeszkedésre való hajlandóságot fokozza az európai népesség nagyarányú növekedése, illetve a keresztény hit terjesztésének igénye is. A felfedezések úttörői a portugálok. Ők tökéletesítik a caravella elnevezésű tengerjáró hajókat, amelyek mélyjáratú, 200-500 tonnás, többárbocos összetett vitorlarendszerű, hátsókormányos közlekedési eszközök. Az araboktól átvett iránytű és part menti hajózás tudománya lehetővé teszi, hogy a XV. század kezdetétől újabb és újabb expedíciókat indítsanak Afrika atlanti partjainak felkutatására. A világon elsőként létesített tengerésziskolájukban (Tengerész Henrik alapította) itáliai hajósok, csillagászok és földrajztudósok tanították azt az egyre inkább elfogadott ptolemaioszi tételt, miszerint a Föld gömbölyű. A portugál királyhoz juttatja el Paolo Toscanelli firenzei csillagász 1474-ben készített térképét is, ami Indiát Európától nyugatra, az Atlanti-óceán túlsó partján ábrázolja.
A nagy expedíciók • •
•
•
•
•
•
•
Az első nagy felfedező utak Portugáliából és Spanyolországból indulnak ki. Mindkét ország uralkodói fővállalkozóként támogatják a felfedezéseket. Mindkét ország rendelkezik az Atlanti-óceánra nyíló kikötőkkel, ahonnan a széljárást és a tengeráramlatokat kihasználva könnyű nyugati és délnyugati irányban kihajózni és visszatérni. A portugálok eljutnak az egyenlítőig (1471), majd Bartholomeo Diaz eléri Afrika legdélebbi pontját, a Jóreménység fokot (1487), Vasco da Gama pedig megkerülve Afrikát elhajózott India nyugati partjaiig (1498). Kolombusz Kristóf, a genovai hajós a portugálok térnyerését féltékenyen figyelő Ferdinánd és Izabella spanyol uralkodópárnál eléri, hogy Granada visszafoglalásának évében, 1492-ben végre megadják a szükséges támogatást, expedíciós útjának lebonyolítására. Kolombusz három kis vitorlással indul útnak. A korabeli földrajztudósok által jócskán alábecsült Európa-"India" távolság hatására már maga Kolombusz is kételkedni kezd vállalkozása sikerében, mikor 1492. október 12-én végre megpillantja a mai Bahamákhoz tartozó Guanahani szigetet. Kuba, Haiti és Dominika felfedezése után tér vissza Európába, ahol kormányzói, alkirályi, admirálisi kinevezésekkel, örökölhető részesedéssel és főleg szűnni nem akaró ünnepléssel fogadják. Később további négy expedíciót vezet az új földrészre. A Kolombusz által felfedezett földrészen egy folyót, egy várost és egy országot neveznek el róla, maga a földrész azonban első kutatója és leírója, a firenzei Amerigo Vespucci keresztneve után kapja a máig is használatos elnevezését. A felfedezések utolsó nagy egyénisége a portugál származású Fernao de Magalhaes (Magellán), aki 1519-ben indul hajóival föld körüli útra, majd 1522 szeptemberében az eredeti 5 hajó 256 fős személyzetéből 18 ember tér vissza egyetlen hajón. Az út során Magellán is életét veszti. A gyötrelmes Föld körüli út részleteit Antonio Pigafetta szemtanú naplójából ismerhetjük meg.
Melyik felfedező érte el először Afrika legdélebbi pontját, a Jóreménység fokot? Bartholomeo Diaz Tengerész Henrik Vasco da Gama Helyes válasz: Bartholomeo Diaz Melyik uralkodó támogatásával szervezte meg első expedícióját Kolombusz? A portugál király A spanyol uralkodó Genova fejedelme Helyes válasz: A spanyol uralkodó
44. A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK OKAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI II. A felfedezett területek kiaknázása • •
• • • • •
•
•
•
•
•
• •
A felfedező utak összefonódnak az újonnan megismert területek kifosztásával és gyarmatosításával. Az ázsiai kikötőkbe Afrika megkerülésével érkező portugálok kisajátítják az Indiaióceán fő hajózási útvonalait. Ágyúkkal felszerelt hajóik megsemmisítik az itteni arab tengeri kereskedelmet. Hajóhadaik védelmében kereskedelmi telepek és támaszpontok rendszerét létesítik. Közvetlen fennhatóságot csak néhány kisebb terület fölött gyakorolnak, mert a szárazföldön Kína, Japán és az indiai államok katonailag erősebbek. A tengeri kereskedelem fölötti uralom így is óriási haszonhoz juttatja a portugálokat. Közép- és Dél-Amerika (a mai Brazília kivételével, ami az 1494-es tordesillasi szerződés révén Portugáliáé) a spanyol hódítóknak jut. A spanyol behatolás az itteni fejlett civilizációk (maja, azték, inka) tönkretételével, nagy területek gyarmattá szervezésével, jelentős spanyol népesség betelepülésével társul. 1519-1521 között Cortez vezetésével az Azték Birodalmat döntik meg a spanyolok, az 1532 utáni években pedig a Pizarro vezette conquistadorok (hódítók) az inkák területeit hódítják meg. A közvetlen kifosztás időszaka után, amely önmagában is hatalmas kincshez juttatja a spanyolokat, megszervezik a gyarmati közigazgatást és gazdaságot. A Spanyolországból irányított rendszer biztosítja az anyaország számára a nemesfémeket és egyéb cikkeket (cukornád, gyapot, festőnövények) óriási mennyiségben. A kényszermunka különböző formáira alapozzák az ültetvényes gazdálkodást és a bányák művelését. Az ezüstlelőhelyek központja Potosi, a világ ekkori legnagyobb városa lett 150-200 ezer lakosával. Miközben az érintett területeket a spanyolok gyarmattá szervezik, szétzúzzák Középés Dél-Amerika korábbi társadalmi szerkezetét. o Elpusztítják, vagy hagyják tönkremenni az aztékok úszókertes művelési rendszerét és az Andok teraszait. o Pótolhatatlan művészeti értékek semmisültek meg (Machu Pichu erről tanúskodik). Az őslakosság a háborúk, a kényszermunkák, valamint az Európából és Afrikából behurcolt, Amerikában addig ismeretlen betegségek miatt (himlő, kanyaró, influenza, vérhas, tífusz stb.) szörnyű veszteségeket szenvednek. Az emberveszteségek, a kieső munkaerő pótlására kezdik el a gyarmatosítók a fekete rabszolgák tömeges átszállítását Afrikából. Amerikából a hódítók rengeteg tapasztalatot szereznek a növénytermesztést illetően. A paprika, kukorica, paradicsom, burgonya mind Amerikából származnak, a hódítók számára a legfontosabb kincsnek azonban a nemesfém bizonyult.
Következmények •
•
•
•
• •
•
Árforradalom (Az áruk 3-4 szeres magasabb áron cserélnek gazdát. Mivel NyugatEurópában inkább a mezőgazdasági cikkekből van hiány, azok ára nagyobb arányban nő, mint az iparcikkeké. A közép-kelet Európai országok jelentős haszonra tesznek szert az említett árkülönbségekből, amit főleg iparcikkek vásárlására költenének. Ezért megnövekszik az iparcikkek utáni kereslet. A nyugati országokban a városi céhek ezt a megnövekedett keresletet nem tudják kielégíteni (mennyiségi és minőségi korlátok fenntartása lehetetlen), ezért felbomlanak, és helyettük manufaktúrák alakulnak (munkamegosztás érvényesülése, kézi eszközökkel dolgoznak). A manufaktúrák megnövekedett nyersanyag igénye egyre nagyobb teljesítményre ösztönzi a mezőgazdasági beszállítókat (pl.: angliai birkatenyésztők), akik minden rendelkezésre álló földet legelőnek kívánnak hasznosítani, a tisztázatlan tulajdonviszonyú földeket is megszerzik maguknak (bekerítések). A bekerítések hatására sokan föld és megélhetés nélkül maradnak, ők a falu helyett a városokban keresnek munkalehetőséget maguknak. Egyesek kezén így jelentős méretű tőke halmozódik fel (eredeti tőkefelhalmozás); kialakul egy új léptékű piac és kereskedelem, a világpiac; valamint egy új típusú gazdasági-társadalmi rendszer: a kapitalizmus, ahol nem a föld és a szerzett társadalmi előjogok, hanem a vagyon, illetve a befektethető tőke játszza a főszerepet. Közép- Kelet Európában azonban a nagy mezőgazdasági megrendelések hatására konzerválódnak a feudális viszonyok. A földesurak a haszon reményében többletmunkára kötelezik a jobbágyokat, illetve csökkentik korábban elért jogaikat, szabadságfokukat (második jobbágyság).
Mikor született megállapodás Spanyolország és Portugália között a Közép- és délamerikai területek felosztásáról? 1492 1494 1521 Helyes válasz: 1494 Az alábbi jelenségek közül melyik nem tekinthető a nagy földrajzi felfedezések következményének? árforradalom manufaktúrák kialakulása második ipari forradalom Helyes válasz: második ipari forradalom
45. ZRÍNYI MIKLÓS TÖRÖKELLENES HARCAI Előzmények • •
• •
• • • •
A harmincéves háború befejezése után (1648) a Habsburgok európai hatalma csökken, ezért Csehországban és Magyarországon akarják növelni befolyásukat. Közben arra törekednek, hogy a törökkel fenntartsák a békét. Nem támadnak és megtiltják a magyarok török elleni harcait is. Ezért a végvárakba a magyar katonák helyett idegen zsoldosokat helyeznek. A katonaság nem ismer el önmagán kívül más hatalmat, szabadon pusztított az országban. A hazai politikai élet meghatározó alakja, új vezére a költő, hadvezér és politikus Zrínyi Miklós (1620-1664) lesz. Zrínyi gazdag katolikus főúr, gróf. A horvát eredetű család uradalmai állandó célpontjai a török betörésének. A család harcban áll a szomszédos török helyőrségekkel, saját vagyonukkal együtt védik Magyarországot, Erdélyt, Karintiát, Stájerországot is. Irodalmi tevékenysége a magyar nemzeti politizálás igényét támasztja. Zrínyi a Szigeti veszedelem c. eposzával (1644-45) a nemzet erőinek összefogására lelkesíti kortársait. Hadtudományi munkáiban: a Tábori kis traktában és a Vitéz hadnagyban a fölkészülés gyakorlati feladatait fogalmazza meg. Az 1650-es évek közepén Zrínyi az önálló magyar királyság megvalósítását II. Rákóczi György fejedelemtől reméli, csakhogy Rákóczi hatalma éppen akkor roppan meg.
Zrínyi hadjáratai •
• •
•
•
•
Erdély bukásával a magyar függetlenségi törekvések bázisa veszik el. Küszöbön áll a török támadás, ezért Zrínyi Kanizsa alá vonul, itt éri a Bécsből érkező parancs, miszerint veszélyezteti a békétezért el kell vonulnia. Mikor azonban híre megy, hogy Várad elesett, a császári tilalom ellenére várat építettet. Zrínyi-Újvár feladata lesz a török megállítása. Nemzeti hadseregben véli megtalálni az orvosságot a helyzetre. Egy 20.000-25.000 fő létszámú, állandó, képzett sereget képzel el, amiben megvalósul a különböző fegyvernemek együttműködése. Ismeri a korszerű hadászati munkákat és birtokában van a legkorszerűbb hadtudományi ismereteknek, de ismeri a magyar hadi sajátosságokat is, ezért döntő szerepet szán az irreguláris lovasságnak. 1663-ban Ahmed nagyvezér 120 ezer fős haddal indul Magyarország ellen. A sereg június végére ér Budára. Ekkor I. Lipót Zrínyi Miklós grófot nevezi ki az egész magyar hadsereg főparancsnokának. Érsekújvár elvesztése után Zrínyi lesz a törökkel folytatott harc főszereplője. 1663 végi téli hadjáratának tervével kikényszeríti a nemzetközi összefogást. Megérkeznek Magyarországra a német csapatok, majd a Rajnai Szövetség hadai és egy kis létszámú francia önkéntes erő is. A Habsburgok spanyol rokonsága és a pápa pénzzel támogatja a vállalkozást. A magyar nemesség azonban nem segít az állandó hadsereg felállításában. Zrínyi saját pénzén felszerelt sereggel és szövetséges csapatokkal, összesen 22-25 ezer katonával támad. Célja, hogy kihasználja a török téli szállásra vonulását.
•
•
1664 februárjában felégeti a török utánpótlás kulcsát, az eszéki hidat. A császár (I. Lipót) azonban féltékenyen tekint sikereire, így a támadó török hadak elleni császári fővezérséget Montecuccolira bízza. Montecuccoli győz Szentgotthárdnál (1664augusztus 1.) a török ellen, de néhány napra rá olyan feltételekkel kötnek békét a Habsburgok a törökkel mintha nem is győztek volna (Vasvári béke). A magyarok felháborodnak a feltételeken, de Zrínyi novemberben vadászbalesetet szenved és meghal.
Melyik országrészre alapozva képzelte el Zrínyi az ország újraegyesítését? Királyi Magyarország Délvidéki birtokosok összefogása Erdélyi fejedelemség Helyes válasz: Erdélyi fejedelemség Melyik évben lett Zrínyi a magyar hadsereg főparancsnoka? 1663 1664 1660 Helyes válasz: 1663
46. A HÁROM RÉSZRE SZAKADÓ MAGYARORSZÁG (1526-1551) • • •
•
•
•
•
A Mohácsi csata után I. Szulejmán (1520-1566) 1526. október 12-én elhagyja az országot, az ország déli részén azonban komoly helyőrséget hagy. Szapolyai János kezén (erdélyi vajda, a legnagyobb földbirtokos) marad az egyetlen harcképes sereg. 1526 - kettős királyválasztás o A köznemesség az 1505-ös rákosi végzésre hivatkozva Szapolyait választja meg királlyá (novemberben). o A főnemesség V. Károly császár török ellenes támogatásában bízva, a Habsburg-Jagelló örökösödési szerződés alapján Habsburg Ferdinándot választja királyának (decemberben). Egyik félnek sincs elegendő ereje ahhoz, hogy ténylegesen birtokba vegye Magyarországot, és megvédje a töröktől. Szapolyai kiegyezési kísérlete Ferdinánddal sikertelen. 1527-ben Ferdinánd zsoldosai segítségével kiveri Szapolyait Magyarországról (Tokaj), de erői nem elegendőek a török támadás feltartóztatásához. Szapolyai Szulejmánhoz fordul. 1529-ben Szulejmán hadjáratot vezet a Habsburg területekre, de Bécset sikertelenül ostromolja. 1532-ben Szulejmán újabb sikertelen hadjáratot vezet Bécs ellen (Kőszegnél Jurisich feltartóztatja). 1538 - váradi béke: A két fél a status quo alapján felosztja Magyarországot, és megegyeznek, hogy Szapolyai halála után Ferdinánd uralma alatt egyesül Magyarország. (Ferdinánd azonban beárulja a békét a Szulejmánnál!)
• •
•
•
•
•
Szapolyai röviddel halála előtt megnősül (felesége Jagelló Izabella), majd fia születik, János Zsigmond. Szapolyai halála után, 1541-ben Ferdinánd sereggel indul Buda ellen, mire Zsigmond hívei Szulejmánt hívják segítségül. A szultán ekkor már nem bízik a magyarokban, ezért seregei 1541. augusztus 29-én csellel elfoglalják Budát. Ezzel Magyarország három részre szakad: Észak- és Nyugat-Magyarország (Magyar Királyság néven) Habsburg uralom alá kerül. Magyarország középső és déli része török hódoltság alá kerül, Erdély és az Alföld pedig függetlenségét részlegesen megőrizve török vazallus lesz. Buda elfoglalása után Fráter György változtat politikáján: titkos szerződésben (gyalui egyezmény, 1541) kötelezettséget vállal, hogy amint megfelelő katonai biztosítékot kap, átengedi Ferdinándnak Erdélyt és Kelet-Magyarországot. 1551-ben Ferdinánd sereget küld Erdélybe, de csak 6000 embert. Fráter György nincs meggyőződve a segítség hatékonyságáról, és kerüli a törökkel a nyílt összetűzést. Viselkedése tovább erősíti Bécs bizalmatlanságát is, majd egy orvgyilkos megöli Frátert. Fráter György meggyilkolása után a széttagoltság állandósul, majd létrejön a belpolitikailag független, külpolitikájában a töröktől függő Erdélyi Fejedelemség.
Melyik megállapodásban tesz ígéretet Fráter György Erdély Ferdinándnak történő átadására? Váradi béke Gyalui egyezmény Kőszegi kompromisszum Helyes válasz: Gyalui egyezmény Milyen jogi alapra támaszkodva választották magyar királlyá 1526 decemberében Habsburg Ferdinándot? Rákosi végzés Pragmatica Sanctio Habsburg-Jagelló örökösödési szerződés Helyes válasz: Habsburg-Jagelló örökösödési szerződés
47. A BALKÁNI ÁLLAMOK ÉS A TÖRÖK HÓDÍTÁS Balkáni államok a török hódítás előtt • A XI. századtól kezdve Bizáncban feudális belharcok folynak. Ezekhez külső támadások sorozata járul, ami az állam meggyengüléséhez, majd bukásához vezet. • A II. bolgár cárság ideje alatt a XII-XIV. században Bulgáriában is kialakulnak a feudális viszonyok, gazdasági és a társadalmi fellendülés tapasztalható. • A XII. században létrejön a szerb királyság, ami a XIV. században, Dusán István uralkodás alatt éli fénykorát. • A X-XIII. században kialakulnak a Román fejedelemségek: Moldova és Havasalföld. Később egy időre magyar hűbérúri fennhatóság alá kerülnek.
A Balkán meghódítása • • • • • • •
A törökök 1352-ben lépnek először Európa földjére. 1389-ben Rigómezőnél legyőzik Szerbiát, ezzel az állam elveszíti függetlenségét. 1396-ban Nikápolynál egy nemzetközi sereg élén Zsigmond magyar király szenved vereséget tőlük. A XV. század elején török uralom alá kerül Bulgária és Albánia is. 1443-1444-ben Hunyadi János hadjáratai jelentettek némi reményt ellenük. 1453-ban elesik Bizánc, Isztambul néven a török birodalom fővárosa lesz. Az elfoglalt európai területeket Ruméliának hívják. (Az ázsiai területek neve: Anatólia.)
A török birodalom berendezkedése • • • •
•
• •
A közigazgatási egységek a Vilajetek (élükön a beglerbégek, ill. a pasák) és a szandzsákok (élükön a bégek). Minden földbirtok a szultáné, a lovas katonák (szpáhik) csak használatra kapják azokat (ez az elfoglalt terület teljes kiszipolyozásához vezet). A területek adóztatásában a legfontosabb a haradzs (szultánnak járó fejadó). Az adóztatást a defterdár felügyeli. A török hadsereg hatalmas létszámú és fejlett technikai színvonalat képvisel (ágyúk, óriási hajóhad). Legelszántabb katonái az elrabolt keresztény gyerekekből nevelt gyalogosok: a janicsárok. Az elfoglalt területek lakói vallásukat megtarthatják, de a törökök saját hitük gyakorlása érdekében mecseteket (mohamedán székesegyház) és minareteket (mohamedán templom, ahonnan imára szólítják a híveket) építenek. A vitás ügyekben a mohamedán bíró (kádi) dönt az egyházjogász (mufti) tanácsai alapján. Az elfoglalt területekről rengetegen költöznek északi irányba Magyarország déli vidékeire, mert a török mindennapi fosztogatásaival lehetetlenné teszi a megélhetést.
Mikor és melyik csata után veszítette el önálló államiságát a középkori Szerbia? 1396 - Nikápoly 1389 – Rigómező 1456 – Nándorfehérvár Helyes válasz: 1389 – Rigómező Milyen valláspolitikát folytattak a törökök az elfoglalt területeken? Kötelezővé tették a mohamedán vallást a leigázott lakosság számára. Nem tették kötelezővé a mohamedán vallást, de betiltották minden más vallás gyakorlását. Megtarthatták vallásukat az elfoglalt területek lakói, de a törökök saját hitük gyakorlása érdekében mecseteket és minareteket építettek. Helyes válasz: Megtarthatták vallásukat az elfoglalt területek lakói, de a törökök saját hitük gyakorlása érdekében mecseteket és minareteket építettek.
48. AZ AMERIKAI FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ALKOTMÁNYA I. Az észak-amerikai angol gyarmatok • • •
• •
A XVIII. századra Észak-Amerikában 13 angol gyarmat jött létre. A déli gyarmatok királyi vagy magántulajdonban voltak, az északiak önkormányzattal rendelkező kolóniák. Ide először az Angliában üldözött puritánok települtek le. Északon a farmergazdálkodás volt a jellemző, míg délen a néger rabszolgákkal dolgoztató ültetvényes rendszer terjedt el. o A farmer tulajdonával szabadon rendelkezett. Egy személyben egyesítette a földművest és a mesterembert. A föld birtoklásáért földbért kellett fizetni. o Délen a nagy haszonra törekvő árutermelés feudális költségekkel párosult (kötött földbirtok, személyi függés). A XVIII. században megkezdődött az amerikai belső piac kialakulása. A gazdasági folyamatok és az északról fenyegető francia "pápista" veszély szükségessé tette a gyarmatok szövetkezését. Ennek első kezdeményezője Benjamin Franklin volt.
Anglia és a gyarmatok viszonya kiéleződik • • • •
• • •
Amerika gazdaságának súlypontja a XVIII. század végén még a mezőgazdaság, de északon jelentős iparosodás indult meg. Anglia meg akarta akadályozni, hogy az amerikai gazdaság saját lábára álljon. Az ellentétek kiéleződését a francia-angol gyarmati háború (hétéves háború 17561763) elodázta. Az angol parlament által megszavazott adókat és vámokat az amerikaiak törvénytelennek tekintették, mert a parlamentben nem volt képviseletük. (J. Otis: „Az adózás képviselet nélkül zsarnokság!”), ezért bojkottálták az angol árukat, veszteségeket okozva ezzel Angliának. Az adók, illetékek fizetését pedig megtagadták. A kormány meghátrált és visszavonta a vámokat, de fönntartotta az angol parlament adókivetési jogát. Ezt az elvet hirdette az egyedüliként meghagyott teavám. Az amerikaiak válaszul a tengerbe szórták három hajó rakományát ("Bostoni teadélután", 1773.) Hamarosan állandósultak a fegyveres összecsapások és kitört a függetlenségi háború, ami 1775-83 között zajlott.
Ki volt az Észak-amerikai angol gyarmatok összefogásának első kezdeményezője? George Washington Benjamin Franklin Thomas Jefferson Helyes válasz: Benjamin Franklin Melyik történelmi esemény előzte meg közvetlenül az amerikai szabadságharcot? hétéves háború harmincéves háború
százéves háború
Helyes válasz: hétéves háború
49. AZ AMERIKAI FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ALKOTMÁNYA II. A Függetlenségi nyilatkozat • • •
1776. július 4-én a kongresszus elfogadta a Függetlenségi nyilatkozatot. Megszületett az új, független állam, az Amerikai Egyesült Államok. A Függetlenségi nyilatkozatot Thomas Jefferson, a mozgalom demokratikus szárnyának vezetője készítette. Fogalmazványa elvetette a rabszolgaságot. A déli ültetvényesek követelésére azonban törölték a cikkelyt, mert csak így biztosíthatták részvételüket a függetlenségi háborúban. A természetjogi gondolkodás alapján született okmány a későbbi polgári forradalmak számára is mintaként szolgált.
A függetlenségi harc győzelme • • •
•
• •
•
Az erőviszonyok az angoloknak kedveztek. Jól fölszerelt, kitűnően képzett hadseregük, hatalmas flottájuk - és korlátlan pénzügyi hitelük volt. Az amerikaiak mindezekben szűkölködtek, és az angolokat támogató ún. loyalistákkal, hazai árulókkal is meg kellett küzdeniük. A "patrióták", a hazafiak forradalmi serege (vezetője a későbbi első elnök, George Washington) azonban nagy erkölcsi fölényben volt az angol hadsereggel szemben. A lakosságra mindenütt számíthattak, míg az angoloknak a háború folyamán sohasem sikerült megszervezniük a rendszeres utánpótlást. Az angolok bevették New Yorkot, amely a háború végéig a kezükön maradt. Az első jelentős győzelmet 1777-ben aratták a felkelők. A Kanadából előrenyomuló Burgoyne csapatait bekerítették, és Saratogánál fegyverletételre kényszerítették. Ezután Franciaország szövetséget kötött az Amerikai Egyesült Államokkal. A szövetséghez később csatlakozott Spanyolország, majd Hollandia is. Az amerikai hadsereg ezután diadalmasan nyomult előre. 1781-ben Yorktown mellett francia segítséggel Washington bekerítette és fölszámolta az utolsó harcképes angol hadsereget. 1783-ban a Versailles-ban megkötött békében Anglia kénytelen volt elismerni az Egyesült Államok függetlenségét.
Hol zajlott le az amerikai szabadságharc sorsdöntő ütközete? Saratoga Washington Yorktown Helyes válasz: Yorktown Hogy hívták az angolok elleni szabadságharcot ellenző Észak-amerikaiakat?
patrióták loyalisták royalisták
Helyes válasz: loyalisták
50. AZ AMERIKAI FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ALKOTMÁNYA III. A függetlenségi háború jelentősége és az amerikai alkotmány •
•
•
Az amerikai kolóniák sikeres harca egyszerre volt polgári forradalom és függetlenségi háború. A harc a nemzeti függetlenség mellett kivívta az egyéni szabadságjogokat, és elhárította az akadályokat a tőkés gazdaság zavartalan fejlődése elől: polgári forradalom zajlott le. A függetlenség elnyerése után azonban nyitva maradt a kérdés: létrejönnek-e a közös intézmények és törvények, kialakul-e az egységes amerikai nemzet, vagy a fölszabadult gyarmatok külön utakra lépnek. 1787-ben összeült a szövetségi (alkotmányozó) gyűlés, és megalkotta az Egyesült Államok alkotmányát. o A végrehajtó hatalom a négy évre közvetett úton (elektorok által) választott elnök kezében összpontosul (prezidenciális rendszer), akit megbízatásának lejárta előtt nem lehetett megbuktatni. o Az elnök a föderatív alapon szerveződött Állam élén áll, de mindegyik államnak vannak önálló intézményei. o A törvényhozó hatalom a választott képviselők alkotta képviselőházat és a szenátust (együttesen: a kongresszust) illette. o A szenátusba minden állam azonos számú szenátort választ (2-2), míg a képviselőház az államok lakosságszáma alapján töltődik fel. o Számos biztosíték gondoskodott a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom szétválasztásáról és egyensúlyáról (hatalommegosztás elve). o A bíró hatalom legfőbb szerve az alkotmánybíróságként is funkcionáló Legfelsőbb Bíróság. o Alkotmány 1791-es kiegészítései megteremtették a gyülekezés, a szólás- és a sajtó szabadságát, valamint az egyháznak az államtól való elválasztását.
Melyik modellhez állt legközelebb az USA államszerkezete az Alkotmány elfogadásakor? Föderáció Konföderáció Perszonálunió Helyes válasz: föderáció Hogyan alakul ki az amerikai törvényhozás összetétele az Alkotmány szerint?
A képviselőház tagjait választják, a szenátusi tagság családon belül öröklődik. Mindkét ház tagjait választják. A képviselőház tagjait és a szenátus felét választják, a szenátus másik felét pedig az elnök nevezi ki.
Helyes válasz: Mindkét ház tagjait választják.
51. A TÖRÖK KIŰZÉSE MAGYARORSZÁGRÓL I. • • • • •
• •
•
• •
1683-ban Kara Musztafa török nagyvezér sikertelenül ostromolja Bécs várát. Béccsel együtt Nyugat- Európa is komoly veszélybe kerül, ezért a pápa, XI. Ince vezetésével 1684-ben létrejött egy nemzetközi törökellenes szövetség, a Szent Liga. Az alapító tagokhoz, Velencéhez, Lengyelországhoz, a Habsburg-birodalomhoz és néhány német fejedelemhez 1686-ban Oroszország is csatlakozik. A Liga célul tűzi ki a török kiűzését Magyarországról, hogy a nyugat-európai területeket biztonságban tudhassa. Ahhoz, hogy a Habsburgok érdemlegesen részt vehessenek a hadműveletekben, XIV. Lajos francia király 20 évre szóló békét köt a Habsburgokkal (XI. Ince pápa befolyása érvényesül). A császári sereg 1684-ben Buda visszavételével kísérletezik, de a többhónapos ostromot nem koronázza siker. 1685-re felszabadul viszont a Dunántúl északi része és a Felvidék túlnyomó része, csak a török végvárak tartják magukat, mert ezeket nem ostrommal veszik be, hanem „kiéheztetéssel”. (Magyar vitézek körülzárják, és várják, hogy a mindenféle utánpótlástól megfosztott védők megadják magukat.) A Felvidék felszabadulásával 1685-ben megszűnik a török támogatással 1682-ben létrejött Felvidéki Fejedelemség, amelynek élén Thököly Imre áll. Őt a törökök fogolyként kezelik, ezután serege átáll a felszabadítókhoz. Ugyancsak 1685-ben kezdődik meg Munkács várának ostroma, amelyet Thököly felesége, Zrínyi Ilona véd egészen 1688-ig. 1686-ban újabb támadás indul Buda felszabadítására. A támadás fővezére Lotharingiai Károly, aki a vár északi oldalán állomásozik negyvenezer fős seregével, a déli oldalon pedig Miksa Emánuel sorakoztatja fel mintegy huszonegyezer főnyi seregét. o A seregben körülbelül tizenötezer magyar is harcol, amelynek túlnyomó részét Thököly katonái teszik ki. o A magyaroknak nem engedélyezik önálló hadtest felállítását, ezért szétosztva harcolnak különböző parancsnokok alatt. o Július 22-én felrobban egy török lőszerraktár, ezáltal megsemmisül egy palotaépület és ledől a nyugati fal egy része. o Augusztus 12-én százezer főnyi török felmentő sereg érkezik Buda alá, de a súlyos harcok ellenére is csak 300 török jut be a várba. A törökök több kísérletet tesznek a vár védőinek megsegítésére, de nem járnak sikerrel. o Szeptember másodikán indul meg a roham, amely végül is sikeres, beveszik Budát. o Az ostromlók a vár bevétele után vérfürdőt rendeznek, amelyben senkit sem kímélnek.
Az alábbiak közül melyik állam nem volt a Szent Liga alapítója? Velence Lengyelország Spanyolország Helyes válasz: Spanyolország A felsoroltak közül ki nem uralkodott Buda visszafoglalásának évében ? XI. Ince XIV. Lajos II. Szulejmán Helyes válasz: II. Szulejmán
52. A TÖRÖK KIŰZÉSE MAGYARORSZÁGRÓL II. •
•
• •
•
• • • •
Buda visszafoglalása után a Szent Liga csapatai a közben visszavonuló nagyvezér seregét veszik üldözőbe, majd kétfelé válva október 22-én Pécset, a rákövetkező napon, 23-án pedig Szegedet foglalják vissza. 1687-ben folytatódnak a felszabadító hadműveletek. Miután Miksa Emánuel nem tudja visszavenni Eszéket, cselből meghátrál, és a kitámadó törököket a nagyharsányi csatában megsemmisíti. Ugyanezen a napon veri meg Lotharingiai Károly Szulejmánt a második mohácsi csatában. 1687-re felszabadul a Dunántúl és az Alföld nagy része, Erdélynek pedig egy kis része, ugyanis Apafi Mihály erdélyi fejedelem semleges álláspontra helyezkedik a török és a Szent Liga ellentétében. A liga sikereinek hatására összehívják a pozsonyi országgyűlést, amelyen a magyar rendek a „Habsburgok iránti hálájukból” önként lemondanak a szabad királyválasztó jogukról és elfogadják a Habsburgok fiúági öröklődését. Eltörlik továbbá az Aranybulla 31. cikkét, az úgynevezett ellenállási záradékot. o Ettől kezdve a nemesség már nem szegülhet szembe az uralkodóval, ez közvetve azt jelenti, hogy politikai befolyása jelentősen csökken. o Szintén elfogadják, hogy az uralkodó egyelőre nem növeli a szabad királyi városok számát. o Végezetül a legsúlyosabb pontot is elfogadják a rendek: a felszabadító háború költségeinek 70%-át a magyarok viselik, mivel Magyarország érdekeit szolgálja a felszabadítás, és mert hazánk nem tagja a Szent Ligának. 1688-ban Zrínyi Ilona föladja Munkács várát, gyerekeit, Rákóczi Ferencet és Juliannát az osztrák császár saját gyámságába veszi. Az 1690-es évek erdélyi és délvidéki harcokkal telnek, de csak Erdélyben érnek el sikereket. 1690 szeptemberében a török kinevezi Thököly-t dél-erdélyi fejedelemmé. Thököly zseniális hadmozdulatokkal megveri a császáriakat, de végül kiszorul a Balkánra, ezzel Erdély felszabadul. 1690. november 5-én a császár kiadja a Diploma Leopoldiumot, amely Erdély helyzetét rendezi. Az okirat szerint Erdély külön tartományként kezelendő, élére
•
•
• •
•
Bécsből kinevezett kormányzó kerül, ráadásul északi része német katonai megszállás alatt marad. Ezt a magyarok sérelmezik, mert az ország egységének helyreállítása nem történik meg. A Délvidéken kevésbé sikeresek a császáriak, mert bár számos végvárral együtt Nándorfehérvárt is felszabadítják, de az új török nagyvezér Köprülü Musztafa reformjai és a francia segítség miatt 1690-ben rendre visszafoglalja a végvárakat. 1697-ben az új szultán Erdély visszafoglalását tűzi ki céljául, azonban amikor Zentánál át akar kelni a Tiszán, Savoyai Jenő a Szent Liga legnagyobb győzelmét méri a törökökre. Ebben a csatában 25.000 török, köztük a nagyvezér és három pasa is elesik. Savoyai Jenő még 1698-ban megkezdi Temesvár ostromát, de nem célja a vár visszavétele, mert már folynak a török-osztrák béketárgyalások. Ezek eredményeként 1699. január 24-én aláírják a karlócai békét, ami osztrák-török, lengyel-török, velencei-török és orosz-török megállapodásokat jelent. A béke 25 évre szól, és tartalma arra vonatkozik, hogy a Temesköz továbbra is török megszállás alatt marad, vagyis ezen terület kivételével Magyarország felszabadul. A béke záradékában pedig kimondják, hogy Thököly Imrét Nikodémiába kell száműzni. A karlócai békét a Habsburgok a rendek megkérdezése nélkül kötik, ami betetőzi a Habsburg-ellenes hangulatot. (ennek korábbi forrásai: 1687-es pozsonyi országgyűlés, Erdély különállása, az abszolutisztikus uralkodási eszközök alkalmazása). Ebből egy olyan társadalmi összefogás alakul ki, ami majd a Rákóczi- szabadságharc alapját adja.
Hol fogadták el a magyar rendek a Habsburgok fiúági örökösödési jogát a magyar trónra? A pozsonyi országgyűlésen. A karlócai békében. A Diploma Leopoldium öröklési záradékában. Helyes válasz: A pozsonyi országgyűlésen. Az alábbiak közül melyik ország nem vett részt aláíróként a Magyarország felszabadítását rögzítő karlócai béke megkötésében? Velence Oroszország Magyarország Helyes válasz: Magyarország
53. AZ ABSZOLUTIZMUS • •
Az abszolutizmus a feudalizmus legfejlettebb formája, 1492 (gyakorlatilag a nagy földrajzi felfedezések) után jött létre. Korlátlan királyi hatalmat jelent. A király növekvő pénzbevételei révén (regále jövedelmek, pl.: vámok, pénzverési monopólium, polgárok adói, monopóliumok eladása) növeli hatalmát oly módon, hogy nem veszi, vagy csak részben veszi igénybe a rendi monarchia szervezeteit (rendi országgyűlés, rendi igazgatású területi egységek, rendi szerveződésű hadsereg).
• • •
• •
Az uralkodó rendeletekkel kormányoz, a végrehajtást fizetett hivatalnokokra bízza, a hadseregszervezésben a nemesi hadsereg helyett zsoldosokat alkalmaz. Mindezek ellenére az abszolutizmus nem törli el a feudális kiváltságokat (nemesi jogok, városi privilégiumok), ezért tulajdonképpen megőrzi a feudalizmus társadalmát. Az uralkodó általában polgárokat, illetve az ipart és kereskedelmet támogató gazdaságpolitikát folytat, mert az ő növekvő teljesítményük növekvő adójövedelmet jelent (monopólium-adás, adókedvezmény, gyarmatosítás). Kialakulásának előfeltétele az árutermelő polgárság jelenléte az alapvetően feudális berendezkedésű társadalomban. Az abszolutizmus Angliában alakult ki, legelőször VIII. Henrik és I. Erzsébet idején (a XVI. sz. második felében), de legtökéletesebb formájában Franciaországban épült ki, XIII., XIV., és XV. Lajos uralkodása idején.
Melyik társadalmi réteg kialakulása volt az abszolutizmus megjelenésének előfeltétele? • Polgárság • Harmadik rend • Köznemesség Helyes válasz: polgárság Melyik megállapítás nem igaz az alábbiak közül az abszolutisztikus kormányzásra? • Az uralkodó főként rendeletekkel kormányoz. • Nemesi hadsereg helyett zsoldosokat alkalmaz a király. • Az uralkodó formálisan évről-évre jóváhagyatja rendeleteit a megnyirbált jogkörű rendi országgyűléssel. Helyes válasz: Az uralkodó formálisan évről-évre jóváhagyatja rendeleteit a megnyirbált jogkörű rendi országgyűléssel.
54. A FRANCIA ABSZOLUTIZMUS • •
• •
• •
XIII. Lajos (1610-1643) és XIV. Lajos alatt épült ki (1643- 1715). XIII. Lajos államminisztere Richelieu, ő egységesítette az országot, mert felszámolta a hugenották (francia kálvinisták) területi alapú és vallási különállását, majd leverte az arisztokrácia királyellenes lázadását, a fronde-ot és kiépítette a központi bürokráciát az úgynevezett intendánsok alkalmazásával. Ő kezdte meg a francia gyarmatosítást is. Kinevelte államminiszter utódját Mazarin-t is. Richelieu halála után (1642) Mazarin folytatta az államszervezés munkáját, az ő halála után viszont XIV. Lajos nem nevezett ki helyére senkit, s a király maga irányította szakminiszterei segítségével az országot. A gazdasági ügyeket Colbert-re bízta, ő dolgozta ki az abszolutizmus gazdaságelméletét, melynek neve colbertizmus vagy más néven merkantilizmus. E koncepció szerint egy ország gazdaságát a benne felhalmozott pénzvagyon atározza meg. Pénzt - tehát értéket - az ipar termel, ezért a merkantilizmus ösztönzi az ipar megtelepülését (adókedvezmény az új iparos számára, ipari iskola-építés, állami
•
•
•
megrendelések), vámpolitikája ösztönzi a kivitelt, ugyanakkor persze a külföldi ipari termékek behozatalát büntető vámmal sújtja (ez a protekcionista vámpolitika). Másik híres államminisztere Louvois, aki a modern hadsereget teremtette meg, erődöket emeltetett, meghonosította a fegyvernemenkénti kiképzést, a hadmérnökképzést és új alapokra helyezte a hadseregellátást. Az abszolutizmus teremti meg a modern közigazgatást (területi kiváltságok eltörlése, egységes jogszabályok bevezetése az államterület egészére, szakértelemmel bíró hivatalnokszervezet, speciális szakapparátus- tűzoltóság, rendőrség). XIV. Lajos uralma az abszolutizmus fénykora, de királysága végén az elvesztett spanyol örökösödési háború miatt (1701-1713) kiürült kincstárat hagyott utódjára. Tőle származik az abszolutizmus jelmondata: “Az állam én vagyok.”
Mi volt az abszolutizmus meghatározó gazdaságpolitikai elmélete? • merkantilizmus • kapitalizmus • fiziokratizmus Helyes válasz: merkantilizmus Melyikük nem volt XIV. Lajos minisztere? • Mazarin • Colbert • Richelieu Helyes válasz: Richelieu
55. A VÉGVÁRI ÉLET MAGYARORSZÁGON A XVI-XVII. SZÁZADBAN I. •
•
•
A 16. sz. közepétől épült várak legfőbb feladata a határok, az utak és vízi átkelőhelyek védelme, az ellenség utánpótlásának megakadályozása, a lakosság és értékeinek megóvása volt. A török jog szerint minden föld tulajdonosa a szultán volt, aki a katonai szolgálatért cserébe kisebb-nagyobb birtokokat a rajta élő jobbágyokkal együtt alattvalóinak adományozott. Ezeket a birtokokat azonban bármikor vissza is vehette, ezért a török földesurak igyekeztek gyorsan meggazdagodni, kíméletlenül megadóztatva a birtokaikat művelő, ott élő népeket. Uraik kapzsisága mellett a kisebb településeken, falvakban élő népeknek a megismétlődő háborúktól, kisebb-nagyobb csetepatéktól is rettegniük kellett.
A portyázások • •
A portyázás, melyet a törököktől tanultak meg a magyar vitézek, szintén a végvári élet mindennapjaihoz tartozott. A várak kettős szerepe állandó készenlétet igényelt, ám sem az ország, sem a birodalom nem volt képes megfelelően ellátni egy ilyen hatalmas rendszert, ezért a katonák nélkülöztek és rablásokra kényszerültek.
Az ostromok •
• • • •
A hódoltság határán ugyanis egymás közelében a magyar és török várak sokasága sorakozott. Az itt szolgáló katonák rendszeresen be-betörtek egymás területére, megkísérelték a várak elfoglalását. Mivel a birodalom nem volt képes felmentő seregeket állítani, a végváriak csak egymásra és önfeláldozásukra számíthattak. Támadásaikkal az ellenfél várát csak ritkán tudták elfoglalni, a környék népének viszont sok szenvedést okoztak. Emiatt egész vidékek váltak lakatlanná. Némi védelmet az jelentett, ha a parasztok minél nagyobb településre költöztek, ahol össze tudtak fogni földjeik és terményeik védelmére. Ekkor jöttek létre az Alföld hatalmas kiterjedésű, falusias külsejű települései, mezővárosai (pl.: Kecskemét, Nagykőrös vagy Debrecen).
Nehéz életkörülmények, gazdasági változások • •
•
•
Az állandó katonai összecsapások átalakították a mindennapi életet és a gazdálkodást is. Korábban a mezőgazdaságban a szántóföldek megművelése és állatok tartása egyaránt elterjedt volt. A török időkben a marhatenyésztés egyre fontosabb lett. A vándorló állattartás alkalmas volt a kettős adóztatás elkerülésére, és szükség esetén biztonságosabb területekre lehetett hajtani a csordát. A hatalmas termetű szarvasmarhákat igen jó pénzért lehetett eladni Nyugat-Európa piacain. Legeltetésük, terelésük nem volt könnyű dolog, az ezzel foglalkozók igencsak fárasztó életet éltek. Nemcsak az akkor még elterjedt farkasoktól, medvéktől kellett megoltalmazniuk az állatokat, hanem a környéket fosztogató katonáktól is. A marhák hajtói, akiket hajdúknak neveztek, szilaj, olykor kegyetlen emberek voltak, de kiváló vitézek is. Erdély és a királyi Magyarország uralkodói is gyakorta fogadták fel őket katonának.
Hogyan változott a mezőgazdasági termelés összetétele a török hódoltság évei alatt? Gyakorlatilag mindenfajta mezőgazdasági tevékenység megszűnt, mert az állandó háborúk ellehetetlenítették a termelést. Az alapvető élelmiszerek megtermelése került előtérbe, ekkor vált a magyar mezőgazdaság meghatározó ágazatává a gabonatermelés. Egyre nagyobb súlya lett a vándorló állattartásnak, mert a folyamatos vándorlás lehetővé tette az állomány megvédését a harci cselekményektől. Helyes válasz: Egyre nagyobb súlya lett a vándorló állattartásnak, mert a folyamatos vándorlás lehetővé tette az állomány megvédését a harci cselekményektől. Milyen volt a lakosság és a végvári katonák viszonya a mindennapokban? A végvári katonák védelmezték a lakosságot a török katonai akcióktól, cserébe a lakosság ellátta élelemmel a várakban állomásozókat. Mivel a végvári katonák többsége magyarul nem is beszélő zsoldos volt, nem alakult ki élő kapcsolat és lakosság és a végvárak katonái között. Mivel sem az ország nem volt képes megfelelően ellátni a végvárrendszert, a katonák rendszeresen portyázásokra kényszerültek, ami jelentős terheket jelentett a lakosság számára.
Helyes válasz: Mivel sem az ország nem volt képes megfelelően ellátni a végvárrendszert, a katonák rendszeresen portyázásokra kényszerültek, ami jelentős terheket jelentett a lakosság számára.
56. A VÉGVÁRI ÉLET MAGYARORSZÁGON A XVI-XVII. SZÁZADBAN II. A várak •
•
•
Az 1550-es évek közepétől a bécsi Haditanács olasz hadmérnököket küldött, akik a korszak haditechnikai követelményeinek megfelelően átépítették a legfontosabb végvárakat (Győr, Szigetvár, Eger). o Az olasz mesterek az ágyúk megnövekedett szerepének megfelelően a lovagvárak külső tornyait a falsíkból kiugró bástyákkal (olasz- vagy fülesbástyák) cserélték fel. Ezek a sokszög alaprajzú bástyák messze a várfalak elé nyúltak, így a védők tűz alá vehették a falakat megmászni igyekvőket, védhették a szomszéd bástyát, míg maguk védve voltak a belövések ellen. o Az ellenség ágyúállásai és a vár közé külső sáncokat emeltek (külső vár). A drága kővárak mellett építettek „magyar módra” palánkvárakat is. o A tölgyfagerendákat vesszőfonással kötötték egybe, közé földet döngöltek, majd - a tűz elleni védekezésül kívülről sárral betapasztották. o Huszárvárnak is nevezték ezeket, hiszen nagyszámú lovasság is tartózkodhatott az így körülzárt mezőn.
A végvári vitézek •
• •
• •
A végvári katonaság önálló társadalmi rétege (vitézlő rend), amely a nemesség és a parasztság között helyezkedett el: privilégiumokra törekedett, s jobbára a nemességgel tartott. Tagjai között képviseltetve volt minden társadalmi réteg: főurak, kisnemesek, jobbágyok. Sokszor zsoldtalansággal küszködtek („Se pénz se posztó” értsd: se zsold, se ruházat). A végvári vitézek ezért úgy igyekeztek segíteni magukon, hogy elvették a parasztoktól azt, amire szükségük volt. Részt vettek a marhakereskedésben, a végvárak mellett földet, szőlőt hasítottak ki, s azt művelték. Gyakran megszerezték a kocsmáltatás jogát is. A bécsi udvar többször meg akarta szüntetni ezt a réteget, de ezek a próbálkozások fegyveres ellenállásba ütköztek.
Végvári élet a művészetekben • •
A végvári harcok közepette is virágzott a magyar kultúra: a portyázások, ostromok, bajvívások megjelentek a magyar művészetben is. Históriás énekek örökítették meg a vitézek hőstetteit. Tinódi Lantos Sebestyén is egyike volt a „históriásoknak”; akik általában kiöregedett végvári vitézek voltak.
•
• •
E korszakban alkotott a magyar reneszánsz költője, Balassi Bálint (1554-1594) is. A szerelem, a természet szépsége és a vallásos hit mellett a honvédő harc dicsősége is jelentős, vissza-visszatérő téma műveiben. Művelt költő, aki végvári katona is volt egyben Esztergom ostromában veszti életét. Zrínyi Miklós barokk eposza, a Szigeti veszedelem saját dédapjának hőstettéről, Szigetvárat 1566-osostromáról szól. Évszázadokkal később is nagy művek születtek a végvári élet bemutatására. Pl.: Fekete István: A koppányi aga testamentuma, Gárdonyi Géza: Egri csillagok, Jókai Mór: Török világ Magyarországon.
A felsoroltak közül melyik építészeti megoldás nem tartozik a XVI. században, olasz hadmérnökök által meghonosított újítások közé? fülesbástya külső vár kazamata Helyes válasz: kazamata Az alábbiak közül melyik irodalmi alkotás nem kapcsolódik a végvári élethez? Fekete István: A koppányi aga testamentuma Móricz Zsigmond: Rokonok Gárdonyi Géza: Egri csillagok Helyes válasz: Móricz Zsigmond: Rokonok
57. HUNYADI MÁTYÁS URALKODÁSA I. Mátyás királlyá választása • •
•
Hunyadi Jánosnak két fia volt: László és Mátyás. László volt a trónörökös, de V. László lefejeztette. Szilágyi Mihály (Mátyás nagybátyja) megegyezésre törekedett a Garaiakkal (Mátyás legyen a király és Garai lánya a felesége), végül azonban Pogyebrád György cseh királlyal egyeztek meg, a külföldi védelem értéke miatt. A megegyezést házassággal pecsételték meg: Mátyás elvette Pogyebrád Katalint.
Hatalma megszilárdításának lépései • • • •
Garaiak mellőzése Szilágyi Mihályt a déli végre küldte harcolni a törökkel. Bárói ellenfelekkel való leszámolás Megegyezés III. Frigyessel 1464-ben o Nála volt a magyar korona, ezért Mátyás sokáig nem volt hivatalos király): egyezett meg. A megegyezésben Mátyás vállalta, hogy ha fiú utód nélkül hal meg, akkor III. Frigyesre és utódaira száll a magyar korona.
• •
Cseh huszita mozgalom felszámolása. Jan Jiskra (Zsiskra) vezetésével az északi területeket rabolták, fosztogatták. Sikeres támadások a török ellen: o Jajca 1463, o Szabács 1476, o Kenyérmező 1479.
Államigazgatás • • • • •
Központosító törekvései voltak: Bárók félreállítása, királyi tanács mellőzése. Az Országgyűléseket uralkodása első 20 évében rendszeresen összehívta, azokon különösen a középréteg kéréseit próbálta megvalósítani. Következesen támogatta a városok jogainak érvényesítését, kiterjesztését. Átszervezte a kancelláriát és a bíróságot. Létre hozta a királyi személyes jelenlét bíróságát, élén a személynök állt. Intézmények, hivatalok egységesítésére törekedett, szakképzett hivatalnokokat alkalmazott.
Pénzügyi tevékenysége • •
1467 - kincstári reform. Az új kincstartó a polgárcsaládból Ernuszt János lett. Feladata az összes jövedelem, bevétel és kiadás kezelése. Új adók bevezetése: o Füstadó bevezetése a kapuadó helyett. A portánként fizetett kapuadóval szemben ezt háztartásonként kellett fizetni. (Ok: A jobbágyporták többségén több család is élt.) o Hadiadó bevezetése, ősszege évi 1 forint. o A korábbi kamara haszna helyett bevezeti a királyi kincstár adóját. o Koronavám meghonosítása a 30-ad vám helyett.
Melyik adónemet nem Mátyás vezette be az alábbiak közül? füstadó hadiadó kilenced Helyes válasz: kilenced Melyik társadalmi rétegre támaszkodott Mátyás uralkodásának első évtizedeiben? bárói ligák középrétegek parasztság Helyes válasz: középrétegek
58. HUNYADI MÁTYÁS URALKODÁSA II. Külpolitika •
•
•
A hadsereg. Egész Európában példátlan méretű állandó, zsoldos sereg felállítása Fekete sereg néven. A lovas havi zsoldja 3, a gyalogosé 2 forint. o Híres vezetői: Frantisek Hag, Jan Haugwitz, Báthory István, Kinizsi Pál, Magyar Balázs. Törökellenes politikája. Alapelve az aktív védekezés. Nagyszabású török ellenes harcokat nem indított, mivel az ország erőit nem tartotta elégségesek a török birodalommal szemben. Nyugati politikája. Célja feltehetőleg a német-római császári cím elnyerése volt. o Ennek érdekében hadjáratot vezetett volt apósa, a cseh király ellen, miután azt a pápa eretnekké nyilvánította. Cseh trón (és ezzel a cseh választófejedelmi cím) megszerzése ekkor Jagelló Ulászló ellenállása miatt nem sikerült, csak Morvaország, Szilézia és Lausitz lett az övé. o Később megszerezte a cseh trónt, majd 1482-ben elfoglalta Bécset és AlsóAusztriát is, célját azonban nem érte el: 1486-ban a német rendek nem őt, hanem Frigyes fiát, Miksát választották német királlyá.
Mozgalmak Mátyás ellen • •
•
•
Okai: személyes sérelmek, önkényes adóbehajtások, török elleni harc hanyagolása, országgyűlés nélküli kormányzás, uralkodói rendeletek a törvények helyett. Visszaszorította a rendeket (központosított jellegű kormányzás), a régi főúri családok hatalom nélküli címeket kaptak, a köznemességet szinte teljesen kiszorította a politikából. Mindezek következtében a király támogatóinak köre jelentősen szűkült. Idő előtt próbálta felépíteni a központosított rendi monarchiát, a társadalom és a gazdaság még nem volt elég felkészült a központosított, személyes jellegű kormányzásra. 1471-ben Vitéz János és Jannus Pannonius összeesküvést szerveztek. A trónra Jagelló Kázmér lengyel herceget hívták meg. Mátyás az összeesküvést leleplezte és felszámolta. Politikáján a történtek után sem változtatott, és egyre kevésbé bízott meg környezetében.
Humanizmus • • •
Emberközpontúság, a reneszánsz ember ideológiája. A reneszánsz 1476-tól, Beatrixszal kötött házassága után kezdett jelentőssé válni. Jelentős reneszánsz alkotások: a Budai vár építése, a visegrádi nyári palota, valamint Mátyás híres könyvtára.
Mi jellemezte Mátyás külpolitikai koncepcióját? Egyértelmű török ellenes orientáció, nagy költséggel járó hadjáratokat vezetett a török európai területei ellen. Nem folytatott aktív külpolitikát, fő célja egy modern államszervezet és adórendszer kialakítása volt. Aktív nyugati irányú külpolitikát folytatott, míg a törökkel szemben az aktív
védekezés taktikáját választotta. Helyes válasz: Aktív nyugati irányú külpolitikát folytatott, míg a törökkel szemben az aktív védekezés taktikáját választotta. Tedd a legkorábbi eseménnyel kezdődő időrendi sorrendbe Mátyás uralkodásának felsorolt eseményeit! Kincstári reform – Megállapodás III. Frigyessel – Vitéz János összeesküvése Megállapodás III. Frigyessel – Kincstári reform – Vitéz János összeesküvése Megállapodás III. Frigyessel – Vitéz János összeesküvése – Kincstári reform Helyes válasz: Megállapodás III. Frigyessel – Kincstári reform – Vitéz János összeesküvése.
59. A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC I. A szabadságharc előzményei •
•
•
A törökök kiűzését fontos társadalmi és politikai változások követték. Mivel a Habsburgok szabadították fel hazánkat, a XVI. században megkezdődött Magyarország beépítése a Habsburg birodalomba. A Habsburg-politika a társadalom általános elégedetlenségét váltotta ki: o Jobbágyság: a török ellenes küzdelem enyhítette a jobbágyok terheit, de a török kiűzése után romlott a helyzete: a hadsereget a jobbágyság tartotta el, nőttek az állami adóterhek. o Nemesség. A jobbágy állami terhelésének növekedése csökkentette a földesúrnak nyújtott szolgáltatások lehetőségét, a visszafoglalt földek után a tulajdonosoknak fegyverváltságot kell fizetni, illetve szembe kellett nézni az Újszerzeményi Bizottság gyanakvó vizsgálataival. Mindemellett a külföldi birtokosok korlátlanul jutottak földbirtokokhoz a Habsburgok jóvoltából. o Végvári katonaság. A jobbágy és nemes között helyezkedtek el, függetlenek voltak, de jobbágysorba süllyedés fenyegette őket. Az általános elégedetlenség felkelésekben öltött testet (pl.: hegyaljai felkelés), kibontakozott a kuruc mozgalom.
A Rákóczi szabadságharc kezdete •
• •
A Spanyol örökösödési háború (francia-Habsburg ellentét) 1701-től azt az esélyt kínálta, hogy a nyugaton lekötött Habsburg erők hátában eredményes lehetett volna egy magyar szabadságmozgalom. Rákóczit a francia udvarral folytatott levelezése miatt börtönbe zárták, ahonnan megszökött, majd a lengyelországi Brezán várába menekül. Ebben a helyzetben robbant ki 1703-ban az Esze Tamás által vezetett tiszaháti felkelés. A mozgalom a hegyaljai felkelés bukásán okulva a nemesség támogatását kereste.
•
• •
Így került sor II. Rákóczi Ferenc és a felkelők követeinek találkozására, aminek eredményeként a parasztfelkelés főnemesi vezetőt kapott. A felkelők katonai sikerei Rákóczi oldalára állították a nemesség nagy részét. Rákóczi a jobbágyok megnyerésére a vetési pátensben úgy intézkedett, hogy a harcoló jobbágyok és családtagjaik mentesültek a földesúri terhek alól. 1703-ban az ország jelentős része a kurucok kezére került. 1704-ben Rákóczit az erdélyi rendek fejedelemmé választották.
A kuruc hadsereg • • • •
Legnagyobb mérete 70.000 fő volt Legénységét főleg a nem nemesi rétegekből származó katonák alkották, a tisztikar viszont kevés kivétellel a nemesek közül került ki. Rákóczi megszervezte és biztosította a sereg hadianyaggal és ruházattal való ellátását. Gyenge színvonalúnak bizonyult azonban a hadsereg tüzérsége, illetve gyakran voltak fegyelmezetlenségi problémák is.
A szabadságharc első éveinek fontosabb eseményei •
•
•
• • •
1704 - Károlyi Sándor átkel a Morván, Bécs felé indul, célja egyesülni a bajorokkal, de még mielőtt ez megtörténne, Höchstadtnél az osztrákok győznek a bajorok felett és Nagyszombatnál a kurucok is vereséget szenvednek. 1705. szécsényi országgyűlés o az 1704-es államforma, a konföderáció (szövetség) megerősítése. o Rákóczit vezérlő fejedelemmé választják. o Rákóczi mellé 24 tagú szenátust választanak, Bercsényi vezetésével. o Rákóczi teljhatalommal intézheti a külpolitikát, a katonai és pénzügyeket. o A rendek követelik a Habsburgoktól a szabad királyválasztást, az ellenállási záradék megerősítését és a harcot lezáró békét. 1705 I. Lipót meghal. Utóda I. József, aki hajlandó lenne tárgyalni a szabadságharc vezetőivel, de ezért cserébe Rákóczi az erdélyi fejedelmi széket akarja. Így meghiúsul a megegyezés. 1705 dunántúli offenzíva Bottyán János, Béri Balog Ádám és Bezerédy Imre vezetésével. 1705 végén a kuruc seregek a zsibói szorosban vereséget szenvednek, ezzel Erdély rövid időre osztrák kézre kerül. 1706-ban a kurucok kiverik Erdélyből a császáriakat.
Melyik nemzetközi esemény zajlott a Rákóczi-szabadságharccal egyidőben? Az USA polgárháborúja A spanyol örökösödési háború Hétéves háború Helyes válasz: A spanyol örökösödési háború Hol arattak győzelmet az osztrák seregek a bajorok fölött 1704-ben? Höchstadt
Nagyszombat Zsibó
Helyes válasz: Höchstadt
60. A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC II. Rákóczi belpolitikája • • • • • • • • • • •
Rákóczi látta a hagyományos rendi-nemesi állam fenntarthatatlanságát. Központosító, az abszolutizmus vonásait hordozó államépítő elképzeléseket igyekezett megvalósítani. Udvari Tanácsát művelt köznemesekből állította össze, akik az államigazgatás ágai szerint szakosodva készítették elő a fejedelem döntéseit. Rákóczi fenntartotta a monopóliumokat, de nem szedetett készpénzadót. Megkövetelte viszont a kuruc hadak ingyenes élelmezését. A pénzszűkén rézpénz kibocsátásával igyekezett enyhíteni (libertás). Eltörölte a Habsburgok által felállított belső vámokat. A seregek élelmezésének biztosítására tárházakat állítanak fel. A textiliparban manufaktúrákat hoznak létre. Támogatja a fémfeldolgozást és a kézműipart. (A kézműveseket fölmenti a katonáskodás alól.) Fejlesztési terveket dolgoznak ki az ipar és kereskedelem fejlesztésére. Legnagyobb gond: pénzügyi fedezet hiánya. Kezdetben nem vethet ki adót, mert a parasztság így is megterhelt.
A szabadságharc befejező szakasza • • •
• • •
• •
1707-re az egész ország a kurucok kezére kerül. 1707. április - marosvásárhelyi országgyűlés: Rákóczit Erdély fejedelemévé választják. 1707. május - ónodi országgyűlés o Általános adózás a szabadságharc idejére. o A Habsburg ház trónfosztása (Bercsényi: „eb ura fakó”). 1707. szeptember - megállapodás Nagy Péterrel az orosz támogatásról. (A svéd-orosz háború miatt a gyakorlatban nem valósul meg.) 1708 - sárospataki országgyűlés: a hajdúszabadság elfogadása. (A nemesség sok helyen nem engedi kihirdetni.) 1708 - trencsényi vereség. Innentől kezdve állandó védekezésre kényszerültek a szabadságharcosok, miközben az anyagi erők egyre fogynak, a nemzeti összefogás pedig bomlani kezd. Utolsó jelentős csata: Romhány (kuruc vereség), ezzel egyetlen kiút marad: megegyezés Béccsel. 1711 elején Rákóczi Lengyelországba megy, ahol tárgyalásokat fojtat Nagy Péterrel. Távollétének idejére teljhatalmat ad Károlyi Sándornak.
•
• • • •
1711. szatmári országgyűlés - elfogadja a békefeltételeket (Károlyi Sándor - Pálffy János). Ennek fontos pontjai: o Közkegyelem a szabadságharc résztvevőinek o Bécs vállalja Magyarország és Erdély alkotmányának tiszteletben tartását. o A tiszti rangot elért jobbágyokat nem lehet újra jobbágyként kezelni. o Protestánsok szabad vallásgyakorlatának korlátozása. Közben Rákóczi visszavonja Károlyitól a hatalmat, és harcra szólít fel, ezúttal már eredménytelenül. 1711. április 30-án a majtényi síkon a kuruc seregek leteszik a fegyvert. 1711. május 1-én Nagykárolyban aláírják a szatmári békét. Károlyi tisztességes békét kötött: a függetlenséget ugyan nem értük el, de a Bécs elismerte a birodalmon belüli rendi különállásunkat. Ezt azonban nem érhette volna el a szabadságharc nyolcéves erőfeszítései nélkül. Rákóczi sem a békét, sem a neki felkínált kegyelmet nem fogadta el. A szabadságharc újrakezdésének reményében Franciaországba, majd Törökországba utazott. 1735-ben, a törökországi Rodostóban éri a halál.
Melyik országgyűlésen mondták ki először a Habsburg ház trónfosztását? A marosvásárhelyi országgyűlésen. Az ónodi országgyűlésen. A szécsényi országgyűlésen. Helyes válasz: Az ónodi országgyűlésen. Ki volt a magyar delegáció vezetője a békeszerződés előkészítésekor? II. Rákóczi Ferenc Pálffy János Károlyi Sándor Helyes válasz: Károlyi Sándor
61. MAGYARORSZÁG SODRÓDÁSA A BUKÁS FELÉ, MOHÁCS Nemzetközi környezet • • •
1490 után Magyarország politikai mozgástere leszűkül: két nagy birodalom közé szorul (Török és Habsburg) és egyszerre mindkettővel nem szállhat szembe. Az európai politikában meghatározó ekkor a francia-habsburg ellentét (Pl.: itáliai háborúk). A Habsburgok térnyerése érvényesül: 1519-től I. Károly egy személyben Spanyol király és V. Károly néven Német-római császár.
Belpolitika • •
• •
•
Sűrűsödő török támadások a déli végek ellen, ugyanakkor az állami bevételek csökkennek. Végvárak leromlása, katonaság létszámának és erejének csökkenése feltartóztathatatlan. A magyar fekete sereg ereje a múlté, nem kap zsoldot, ezért rabol, fosztogat a határvidéken, végül maga Kinizsi veri szét. A Rákosi országgyűlésen (1505) a magyar rendek kimondják, hogy ha Ulászlónak nem születik utóda, akkor nemzeti királyt választanak. A jobbágyokat a nemesek egyre nagyobb terhek teljesítésére kötelezik, az állam nem védelmezi őket. Ez csak fokozódik az 1514-es Dózsa- féle parasztháború leverése után: rögzítik a szabad költözködési jog megszűnését, és heti egy nap lesz a robotkötelezettség. 1516-ban II. Ulászló meghal, utóda fia, II. Lajos lesz (1516-1526). A magyar rendek hatalmuk csúcsán állnak.
Külpolitika • •
• • •
Az uralkodó II. Ulászló (1490-1516) először Lengyelországhoz, Franciaországhoz és Velencéhez közeledik, de nincs érdekközösség a támadások ellen. Majd végül 1506-ban örökösödési szerződés születik Habsburg Miksa és II. Ulászló között: Ulászló lányát Ferdinándhoz adják, Ulászló esetleg születendő fia Ferdinánd nővérét Habsburg Máriát veszi el. Megszületik Lajos, majd 10 évesen trónra kerül (1516). 1512-1520 között I. Szelim a török szultán. Támadó szellemű külpolitikát folytat, de főleg az ázsiai területekre összpontosít. 1520-1566 között, I. Szulejmán uralkodása idején az európai hódítások kerülnek előtérbe. II. Lajos uralkodása alatt nő a Habsburg befolyás Magyarországon. 1521-ben Szulejmán elfoglalja Nándorfehérvárt, majd Zimonyt és Szabácsot is (az első magyar végvárvonal erősségeit). A harcok folyamán jellemző a széthúzás és a felkészületlenség. Magyarországon folytatódik a köznemesi és a főnemesi párt viszálykodása, miközben az ország külpolitikai elszigetelődése is fokozódik. o 1525 - paviai csata: I. Ferenc francia király veresége a Habsburgoktól. („A lovagkor utolsó csatája.”) o 1526 - Habsburg ellenes szövetség (Franciaország és Velence a törökkel szövetkezik.). o A francia-habsburg háborúk fő hadszíntere ezután Itália és Nyugat-Európa, Magyarország mellékhadszíntér, érdektelen a birodalom számára, ezért nem kap számottevő támogatást a Habsburgoktól.
A bukás • • •
Ugyan megkezdődik a felkészülés egy esetleges török támadás önálló elhárítására, de a veszélyt még mindig nem veszik megfelelően komolyan a magyarok. Tomori Pál kinevezése Alsó-Magyarországi Főkapitánynak. 1526. augusztus 29. - mohácsi csata: elesik a király, II. Lajos, a főpapok és a főrendek nagy része, és további kb. 15.000 ember.
•
Szulejmán végigpusztítja a Dunántúlt, a Duna-Tisza közét, átmenetileg bevonul Budára is.
• A felsoroltak közül ki nem vett részt az 1526-ban alapított Habsburg ellenes szövetségben? I. Ferenc I. Szulejmán I. Károly Helyes válasz: I. Károly Hogyan alakult a jobbágyság helyzete Magyarországon a XVI. század első évtizedeiben? Nem változott jelentősen, mert a XV. század utolsó harmadában megnövelt terheiket már nem lehetett tovább növelni. A török fenyegetés hatására engedményekre kényszerültek a birtokosok, azért némiképp javult. Tovább nőttek a terheik, különösen a Dózsa-féle parasztháború leverése után. Helyes válasz: Tovább nőttek a terheik, különösen a Dózsa-féle parasztháború leverése után.
62. AZ IPARI FORRADALOM I. Az ipari forradalom • • • • • • •
Angliában az iparban minőségi változások mentek végbe a XVIII. század második felében (kb. az 1760-as évektől). A kézműipart mindössze néhány évtized alatt a gyárakban folyó tömegtermelés váltotta föl. A termelés eszközei kéziszerszámok helyett egyre ötletesebb és egyre termelékenyebb gépek lettek. A víz és a szél helyett a gőz lett a legfontosabb energiaforrás. Mindezek új üzemformát eredményeztek: a gyárat. Megszületett a termelőeszközök piaca, kifizetődővé vált a gépgyártás. A közlekedés forradalma lehetővé tette a nyersanyag, a készáru, a munkaerő olcsó és gyors szállítását. Az élelemtermelés és a városépítés forradalma óta az ipari forradalom eredményezte az emberiség életében a legmélyebb átalakulást, ugyanis az ipar mellett érintette a tudományt, a kereskedelmet, az életmódot, a kultúrát és a mezőgazdaságot is, tehát az élet minden területén érvényesült a változások hatása.
Az ipari forradalom előfeltételei •
Angliában a polgári forradalommal a politikai vezető szerep az iparból és a kereskedelemből élő polgárságé lett.
• •
• • •
•
Angliában a polgári forradalom előtt kialakult a föld polgári tulajdona, és tőke áramlott a mezőgazdaságba. A XVII-XVIII. században a feudális kötöttségek után fokozatosan megszűntek a föld közösségi használatának maradványai is (nyomáskényszer, közös legelő). A háromnyomásos gazdálkodást fölváltotta a vetésforgó. Holland mintára takarmánynövényeket termesztettek, megnőtt az állatállomány. A földeket rendszeresen trágyázták. A mezőgazdasági termelés Angliában gyorsabban nőtt, mint a lakosság. Az ipari forradalom kibontakozásának alapfeltétele a jól működő hitelszervezet. 1694ben megalakult az Angol Bank. A profit és a gazdasági fejlődés az állami politika fontos célkitűzése lett. Nagy előnyt jelentett Anglia számára a jól tagolt tengerpart, a számos kikötő.
Mikor zajlott az ún. (első) ipari forradalom? A XVII-XVIII. század fordulóján. A XVIII. század második felében. A XIX. Század első harmadában. Helyes válasz: A XVIII. század második felében. A felsoroltak közül mi nem tartozott az ipari forradalom előfeltételei közé? A polgárság megerősödés Fejlett hitelrendszer kialakulása. A jobbágyság terheinek növelése a profit növelése érdekében. Helyes válasz: A jobbágyság terheinek növelése a profit növelése érdekében.
63. AZ IPARI FORRADALOM II. Az ipari forradalom kibontakozásának folyamata •
• •
•
A termelés gépesítése csak akkor gazdaságos, ha biztosítható a termelés folyamatossága. A gőzgép feltalálása (Watt, 1769) ezért kezdetben főleg a textilipar fejlődésére volt nagy hatással, hiszen a gépesítés a tömegfogyasztási cikkek (leginkább a ruházat) előállításában kezdődik. A textilipar vált az angliai ipari forradalom "húzó" iparágává (I. szakasz). Az első nehézségek leküzdése után Angliában vasútépítési láz (Stephenson találmánya) lett úrrá (II. szakasz: a közlekedés forradalma). o A vasútépítés újabb lehetőséget adott a gőzgépnek, s piacot teremtett a szén, a vas számára, és megoldotta ezek olcsó szállítását. o A gőzhajó (Fulton), a fémből készült hidak és Mac Adam útja tovább bővítették a közlekedés fejlődésének lehetőségeit. 1830 és 1850 között megháromszorozódott a szén- és vastermelés. Az új ugrás a gépek előállításának gépesítése volt (III. szakasz). o A gépek iránti növekvő kereslet kifizetődővé tette a sorozatgyártást. o A gépgyártásban a forgácsoló gépek játszották a kulcsszerepet.
• •
o Továbbfejlesztették a faiparban használatos eszterga-, maró-, gyalu- és fúrógépeket. Bevezették a szabványokat (kötelezően egységes méreteket). A vasútépítés és a gépgyártás nagy tőkebefektetéseket igényelt. Ezért a fölhalmozott hatalmas összegek a nehéziparba áramlottak.
Az ipari forradalom következményei • • • • •
Megváltoztatta a haditechnikát, és befolyásolta az egyes országok katonai teljesítőképességét. Az ipari forradalom Angliája a XIX. század középső harmadára világhatalomra tett szert. Az ipari forradalommal együtt jár a lakosság gyors növekedése. Azonban a népesség növekedése már korábban megindult, mert a tőkés mezőgazdaság több élelmet termelt. Jellemző a falusi és a városi lakosság arányának megváltozása is, a város javára. Tovább javultak a higiénés viszonyok, megindult a városok modernizációja (csatornázás, világítás, útépítés). A társadalom jelentősen átalakult: egyre nagyobb szerepet töltött be az ipari munkásság.
Tegye időrendi sorrendbe az ipari forradalom egyes szakaszait, kezdje a legkorábbival! textilipar forradalma – közlekedés forradalma – gépgyártás gépesítése gépgyártás gépesítése – textilipar forradalma – közlekedés forradalma textilipar forradalma – gépgyártás gépesítése – közlekedés forradalma Helyes válasz: textilipar forradalma – közlekedés forradalma – gépgyártás gépesítése A felsoroltak közül melyik nem az ipari forradalom találmánya? gőzmozdony szélturbina gőzhajó Helyes válasz: szélturbina
64. A FELVILÁGOSODÁS I. • • • •
A felvilágosodás a feltörekvő polgárság ideológiája. A XVII. század végi Angliából indul, de a XVIII. században Franciaországban teljesedik ki. Newton mechanikus világszemléletének megfelelően a társadalom működését is törvényekkel leírható, befolyásolható és megérthető rendszernek tartja. Alapfogalma a ráció, azaz minden leírható, megmagyarázható az ésszerűség alapján.
I. szakasz (fellépés a feudális értékrenddel szemben) • •
•
Angliában John Locke (filozófus) a képviselője, aki megfogalmazza az alkotmányos monarchia modelljének gondolati magvát. Az angol gondolatokat a franciák fejlesztették tovább. Montesquieu: A törvények szelleméről c. munkában fogalmazta meg a természetjogból fakadó hatalommegosztás elvét (a törvényhozást, a végrehajtást és a bírói hatalmat kell elválasztani ahhoz, hogy az abszolutizmus kiépítését megakadályozzuk). Voltaire írásaiban elsősorban a korrupt és hazug egyházat kritizálta („Tiporjátok el a gyalázatost”), bár elismerte, hogy az embernek szüksége van valamiféle istenképre, és a benne való hitre. Ő a szólásszabadság illetve a politikai szabadságjogok kiterjesztésének az egyik első képviselője.
Mi volt Locke idealizált kormányzati formája? alkotmányos monarchia köztársaság felvilágosult abszolutizmus Helyes válasz: alkotmányos monarchia Mi volt a felvilágosodás eszméjének központi fogalma? műveltség ésszerűség egyistenhit Helyes válasz: ésszerűség
65. A FELVILÁGOSODÁS II. II. szakasz (Az Enciklopédia) • •
•
•
A Nagy Enciklopédia kiadásával a felvilágosodás tömegmozgalommá vált, amely formálta a polgárok nézeteit, értékrendjét. Az enciklopédiában összegyűjtötték a kor tudását, műveltségét és közreadták. Harmincöt kötete 1751 és 1780 között jelent meg Diderot és (1758-ig) d'Alembert szerkesztésében. Munkatársai között megtalálhatók a kor jeles francia gondolkodói: Voltaire, Rousseau, Montesquieu, Condillac, Turgot, d'Holbach, Helvetius és mások. A szerzők célja az „általános felvilágosultság” terjesztése egy olyan enciklopédia által, mely egész könyvtárakat helyettesít az átlagos olvasó számára a tudomány, a művészetek és a kézművesség terén. (Ez utóbbiak elsajátítását több kötetnyi ábra segíti.) Noha a szerzők különböző világnézeti és filozófiai háttérrel rendelkeznek, sajátos egységet ad a műnek, hogy céljait (a tudományos-technikai ismeretek összegyűjtése, általános rendszerük felvázolása, egy egységes név- és fogalomhasználat kialakítása) írói egyszersmind a társadalmi cselekvés eszközének is tekintik.
• •
A merkantilizmussal szemben a gazdaságfilozófiája a fiziokratizmus, e szerint az érték csak a földművelésből terem. A leghelyesebb állami magatartás, ha a gazdaság működésébe nem avatkoznak bele.
III. szakasz (Az eszmék elterjedése és az irányzatok különválása) • •
A XVIII. század második felétől a felvilágosodás gondolatai áthatják egész Európát. Az uralkodók között divattá válik a felvilágosult filozófusok alkalmazása, de ahogy terjednek a gondolatok, egyre nagyobb különbségek mutatkoznak az irányzat egyes képviselői között: o Voltaire a liberalizmus előfutára lesz. o Rousseau politikai eszméi hatást gyakoroltak a nagy francia forradalomra, a kommunizmus és a szocializmus eszméinek kifejlődésére, valamint a nacionalizmus megjelenésére. Radikális és forradalmi munkássága főművének, A társadalmi szerződésnek egyik legismertebb sorával is jellemezhető: „Az ember szabadnak született, de mindenütt láncokat visel.”
Mi volt a felvilágosodás gazdaságpolitikai elmélete? merkantilizmus fiziokratizmus szabadversenyes kapitalizmus Helyes válasz: fiziokratizmus Kitől származik, és mire vonatkozott az alábbi idézet? „Tiporjátok el a gyalázatost!” Rousseau mondta a magántulajdonra. Locke szájából hangzott el, az abszolutizmus ellen. Voltaire mondta az egyházra. Helyes válasz: Voltaire mondta az egyházra.
66. A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS II. JÓZSEF POLITIKÁJÁBAN I. A felvilágosult abszolutizmus • •
• •
A felvilágosult abszolutizmus a polgári jellegű reformokat bevezető bürokratikus kormányzati rendszer a XVIII. században. Több abszolút uralkodó (Poroszországban II. Frigyes, a Habsburg Birodalomban Mária Terézia és II. József, Oroszországban II. (Nagy) Katalin) – a hatalmi rendszer megváltoztatása nélkül – modernizálni kívánta birodalmát. Iparfejlesztő vámpolitikával, adókedvezményekkel, az oktatás fejlesztésével kívánták fellendíteni államuk gazdaságát, hogy a hatalmi versenyben ne maradjanak alul. A felvilágosult abszolutizmus elsősorban a gazdasági-társadalmi átalakulásban lépéshátrányban lévő országokra volt jellemző.
•
A felvilágosult abszolutizmust a hagyományokat figyelmen kívül hagyó reformok jellemezték, de szinte minden országban jelentős mértékben hozzájárult a gazdasági és társadalmi fellendüléshez.
II. József felkészítése az uralkodásra • • • •
Mária Terézia (1740-1780) tudatosan készítette fiát az uralkodásra. Józsefet magas színvonalú műveltséggel vértezték fel az udvari tanítók és megismerhette az fejlett európai országok gazdasági-társadalmi sajátosságait is. 1765-től mint társuralkodó intézi az ügyeket Mária Terézia mellett. Őt tekintjük a felvilágosult abszolutizmus mintaképének Magyarországon, ezért az említett kormányzati formát, illetve a mögötte álló eszmeiséget jozefinizmusnak is hívjuk.
II. József rendeletei a modernizálás érdekében • • • •
• • • • •
II. József (1780-1790) eszményképe az egységállam volt. Az eltérő nyelvű és alkotmányú országaiból szerves egészet, korszerű birodalmat akart szervezni A magyar koronát a bécsi kincstárba vitette, nem koronáztatta meg magát, mert akkor fel kellett volna esküdnie a magyarországi törvényekre (kalapos király). Rendeleti úton kormányozott (mintegy 6000 rendeletet ad ki 10 év alatt), nem hívta össze a Magyar Országgyűlést. Első rendeletei egyházpolitikai tárgyúak. Türelmi rendelete megengedte a protestánsok vallásgyakorlatát és hivatalviselését. Új iskolák és templomok építését is engedélyezte nekik. A közigazgatás átszervezésével II. József csökkentette a megyék jelentőségét, s ezzel ismét rendi érdekeket sértett. Az ország területét 10 körzetre osztotta és azokat királyi biztosok segítségével igazgatta. Megyei szinten elválasztotta a bíráskodást a közigazgatástól. Az úriszék hatalma a jobbágyviták rendezésére korlátozódott. Hivatalossá tette Magyarországon a német nyelvet, ez óriási fölháborodást okozott (1784). Jobbágyrendelete biztosította jobbágyok szabad költözését és szabad pályaválasztását.
A felsoroltak hívének? • • •
közül melyik uralkodót nem tekinthetjük a felvilágosult abszolutizmus Nagy Katalin Nagy Frigyes Nagy Péter
Helyes válasz: Nagy Péter Az alábbi intézkedések közül bármelyik lehetett volna egy felvilágosult uralkodó intézkedése, az egyik azonban ellentétes II. József döntéseivel és szándékaival. Melyik az? • Jobbágyok szabad költözködésének biztosítása.
• •
Szabad vallásgyakorlás lehetősége a protestánsoknak. Anyanyelvhasználat lehetősége a hivatali ügyintézésben.
Helyes válasz: Anyanyelvhasználat lehetősége a hivatali ügyintézésben.
67. A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS II. JÓZSEF POLITIKÁJÁBAN II. II. József társadalmi háttere
Rendeleteivel a papság mellett a nemességet is hamar elidegenítette. A felvilágosodás magyar hívei azonban II. József mögött álltak, fő támasza a részben plebejus származású értelmiség, aminek tagjai az államigazgatás kulcspozícióiba is bejutottak. A jobbágyság ez erdélyi jobbágyfelékelés leverése után is jó császárnak nevezte, mert a jobbágyok személyes szabadságát és vagyonszerzését segítették rendeletei. A király nem törekedett arra, hogy tömegtámogatást szerezzen.
II. József bukása
A belső problémákhoz (papság és nemesség zúgolódása, nemzeti ellenállás a nyelvkérdés miatt) külpolitikai bonyodalmak járultak. 1788-ban Oroszországgal szövetségben hadat indított Törökország ellen, annak balkáni birtokáért. A háború nagy emberveszteséget, kudarcot, a parasztság számára nélkülözést hozott. A francia forradalom megfosztotta szövetségesétől, XVI. Lajostól, aki húgának férje volt. Belgiumban fölkelés tört ki, a gazdag tartomány elesett. A porosz hadsereg a határon állt. A magyar rendek a porosz királlyal tárgyaltak a Habsburg-ház trónfosztásáról. II. József halála előtt három kivétellel (türelmi rendelet, jobbágyrendelet, alsópapság helyzetéről szóló rendelet) valamennyi intézkedését visszavonta.
A korszak következményei
Nemzeti ébredés A központi kormányhivatalok az uralkodó halála után megbénultak, a végrehajtó hatalom a köznemesség uralta megyék kezébe került. A megyék a rendeleteket válogatás nélkül hatályon kívül helyezték. Az ország a magyar nyelv, a magyar ruha, a zene, a tánc új kultuszának lázában égett. Megalakultak az első magyar színtársulatok. Az országgyűlés törvénybe iktatta a magyar nyelv tanítását a középiskolákban. II. Lipót (1790-1792) vállalva a tekintélyveszteséget, stabilizálta helyzetét.
Engedményeket tett a poroszoknak, visszaadta az időközben elfoglalt területeket a török portának, cserébe a belső ügyek intézésében szabad kezet kapott. A nemzetiségeket is szervezkedésre bátorította. A nemesség, látva a hazai feszültségeket és a francia forradalom balratolódását meghátrált. Az uralkodóház és a magyar nemesség kompromisszumot kötött.
A felsoroltak közül melyik társadalmi rétegre nem támaszkodhatott uralkodása során II. József? értelmiség katolikus főpapok jobbágyság Helyes válasz: katolikus főpapok A felsoroltak közül melyik rendeletét nem vonta vissza halálos ágyán a kalapos király? türelmi rendelet nyelvrendelet közigazgatási reform Helyes válasz: türelmi rendelet
68. A FEUDÁLIS REND MEGSZILÁRDULÁSA MAGYARORSZÁGON I. Problémák, veszélyek I. István halála után
A Német-római Császárság hódító törekvései (1051, 1052, ill. Salamon támogatása). Pogánylázadások, a keresztény hit elleni megnyilvánulások (pl. 1046, 1061). A trónöröklés rendjének vitája (primogenitura vagy seniorátus). A pogánylázadások, a trónviszályok, gyakori német támadások zűrzavara kedvező feltételt teremtettek a lopáshoz, a feudális rend megerősítése és a magántulajdon védelme különösen fontossá vált.
Az ország belső rendjének helyreállítása
A feudális rend megszilárdulása I. (Szent) László (1077-95) és Könyves Kálmán uralkodásához köthető. I. László trónra lépése után megszűntek a belső hatalmi harcok. László trónra kerülésekor az invesztitúraháború lekötötte IV. Henrik császár erejét. Visszaveri a kunok betörését. László hódításokba kezdett: Szlavóniát, Horvátországot Magyarországhoz csatolta. Bizáncnak nem tetszett Magyarország balkáni terjeszkedése, a kunokat újabb támadásra bíztatták: Lászlónak sikerült visszaverni, de a horvátországi hódításokat félbe kellett hagynia.
Szent László törvényei
Magántulajdont szigorúan védő törvények Ha főember egy tyúk értéken túl lop, akasszák föl. Halálbüntetés a tolvajokra (kivéve, ha templomba vonul). Ha rokonok kapják el a tolvajt, adják el külföldre, ha nemes, akkor kényszermunkára küldjék. Ha szabad, vagy rabszolga lop értéktől függetlenül akasszák föl. Ha egyházi személy lop ételt, akkor fenyítsék meg, ha ennél többet lop, püspöke fokozza le, és világi bíróság ítéljen fölötte. Az egyház működését támogató törvények Ha valaki vasárnapokon, ünnepeken nem megy el templomba, verést kapjon. Akik pogány szokás szerint áldoznak, egy ökör büntetést fizessenek.
Milyen tárgyú törvényeket nem hozott Szent László? Magántulajdont védő törvényeket. Protestánsok vallásgyakorlását szabályozó törvényeket. Az egyház működését támogató törvényeket. Helyes válasz: Protestánsok vallásgyakorlását szabályozó törvényeket. Melyik nemzetközi eseménysor biztosított kedvező környezetet László számára hatalma stabilizálásához? Az invesztitúraháború. Az arabok európai hódításai A keresztes háborúk. Helyes válasz: Az invesztitúraháború.
69. A FEUDÁLIS REND MEGSZILÁRDULÁSA MAGYARORSZÁGON II.
Könyves Kálmán (1095-1116) Szent László fia, (egyik szemére vak, púpos és sánta is, viszont kiváló műveltséggel rendelkezik), apja törekvéseit folytatta. Többször fel kellett lépnie testvére, Álmos ellen, aki magát alkalmasabbnak tartotta a trónra.
Könyves Kálmán törvényei Magántulajdont védő törvények (már nincs szükség olyan szigorú számonkérésre, mint apja uralkodása idején): Ha valakit lopással vádolnak, és templomba menekül, meg kell tőle kérdezni, hogy valóban bűnös-e. Ha magát bűnösnek vallja, nem szabad megcsonkítani. Ha magát ártatlannak vallja, kapja meg a tisztázás lehetőségét, ha ez nem sikerül, akkor nem menekül meg a büntetéstől. Birtoköröklést szabályozó törvények
Minden Szent István által adományozott birtok illessen meg minden leszármazás szerinti örököst. Más királyok által adományozott birtok csak apáról fiúra szálljon, ha nincs fia, örököljön a fiútestvér, ha ilyen sincs, a birtok visszaszáll a királyra. A vásárolt birtokot semmilyen örököstől sem szabad elvenni, de neki a vásárlást igazolnia kell. Ezek a törvények azt mutatják, hogy megnőtt a világi nagybirtokok jelentősége. Kálmán a nagybirtokosokat könnyű és nehéz lovasság felállítására kötelezte. Boszorkányüldözés tiltása. („Boszorkányok márpedig nincsenek.”) Mutatja, hogy már nem a pogány megnyilvánulásokkal kell szembenézni, hanem a túlzott vallásosságból fakadó túlkapásokkal. Az egyházi intézményrendszer és a keresztény hit gyakorlása már nincs veszélynek kitéve.
Kálmán hódításai Dalmáciai városok (Spalato, Zára) – érdekellentéthez vezetett Velencével. Galícia. Az orosz feudális anarchia tette lehetővé. A hódításokat az utódai is folytatták, de az rengeteg pénz és emberáldozatot követelt, tartós eredményekkel nem járt, inkább a királyi hatalmat gyöngítette. Melyik uralkodó törvényéből származik az alábbi rendelkezés? „Akik pogány szokás szerint áldoznak, egy ökör büntetést fizessenek.” I. László Könyves Kálmán I.. István Helyes válasz: I. László Milyen kötelezettséget vezetett be Kálmán a nagybirtokosok számára? adófizetés személyes hadbavonulás könnyű és nehéz lovasság felállítása Helyes válasz: könnyű és nehéz lovasság felállítása
70. BETHLEN GÁBOR ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGE Belpolitikája
Belpolitikájában a rendeknek nem engedett beleszólást kormányzásba. Országgyűlést tartott, de az a fejedelmi akarat érvényesítésének eszköze volt. A korábban eladományozott fejedelmi birtokok visszaszerzése miatt az erdélyi nemesség körében nem szívlelték különösebben. Az erdélyi nemeseknek azonban vagyonuknál fogva nem volt esélyük a fejedelmi hatalom ellen fellépni. A fejedelmi birtokokhoz képest eltörpültek az erdélyi nemesi vagyonok, egy erdélyi arisztokrata birtokai nagysága alapján Magyarországon csak köznemesnek számított volna. Kereskedelem-fejlesztő, ipartelepítő gazdaságpolitikája évi 5-7.000.000 forint jövedelemhez juttatta.
Morva anabaptista kézműveseket és bányászokat telepített le Erdélyben, saját kézben tartotta a monopóliumokat (méz, viasz, bányakincsek, szarvasmarha kereskedelme). A hadseregfejlesztés elsődlegessége mellett jutott pénz a tudományokra és a művészetekre is. Támogatta a kálvinista egyház megteremtését, türelmes valláspolitikát képviselt, biztosította a vallásszabadságot Erdélyben. Támogatta a külföldi tanulmányokat folytató fiatalokat (főleg német protestáns iskolákba mentek tanulni), illetve a prédikátori rétegnek nemesi szabadságot adományozott. Udvarának kiemelkedő tudósa volt Apáczai Csere János (Institutiok).
Bethlen külpolitikai koncepciója
A részeire szakadt Magyarország egyesítésének célja vezérelte Bethlen Gábort (1613-1629), aki a török hozzájárulásával nyerte el méltóságát. A törökkel kiváló kapcsolatot ápolt, sokáig élt fiatal korában a török udvarban is (Mohamedán Gábornak is hívják). Abból indult ki, hogy a két nagyhatalom közül az egyik támogatását meg kell szerezni a másik legyőzéséhez. Magyarország nemzeti királysággá való egyesítéséhez megfelelő helyzetet teremtett a harmincéves háború. Bethlen a cseh-morva rendek szövetségeseként indított hadjáratot II. Ferdinánd ellen. Csehország összeomlása után a Habsburgok nyugati ellenfeleivel akart szövetkezni, de nem talált megfelelő támaszra. Annak ellenére, hogy három hadjárata során egyszer sem vesztett, a hadjáratokat lezáró békékben meg kellett elégednie FelsőMagyarország helyett annak mindössze hét vármegyéjével és a Bécsi béke lényeges pontjainak megerősítésével (Nikolsburgi béke 1621/1622). Annak, hogy uralma alatt nem sikerült egységes királyságot létrehozni, komoly szerepük volt a húzódozó, befolyásukat féltő rendeknek is. Ők Bethlen győzelme esetén féltek az esetleges török függéstől, másrészt Bethlen abszolutizmusra hajló politikájától. Veresége esetére pedig a véres Habsburg megtorlás lebegett szemük előtt.
Melyik békeszerződés zárta le Bethlen Habsburgok elleni háborúit? Bécsi béke Drinápolyi béke Nikolsburgi béke Helyes válasz: Nikolsburgi béke Melyik állítás nem igaz Bethlen Gábor politikájára? Kereskedelem-fejlesztő, ipartelepítő gazdaságpolitikát folytatott. Birtokadományozásokkal építette ki bázisát az erdélyi nemesség körében. Biztosította a vallásszabadságot Erdélyben. Helyes válasz: Birtokadományozásokkal építette ki bázisát az erdélyi nemesség körében.
71. MAGYARORSZÁG ÚJJÁÉPÜLÉSE ÉS BETAGOZÓDÁSA A HABSBURG BIRODALOMBA I. Demográfiai változások
A visszafoglalt török hódoltsági területeken nagyon kevés település maradt lakott. Az ország lakossága a Mátyás korabelinek volt megfelelő. A magyarok száma a felére (kb. 2 millió) csökkent. Az 1700-as években Pest-Budának 50.000 lakosa volt, sok új település jött létre. Mindenfelé népességgyarapodás tapasztalható, a békésebb és a biztonságosabb körülmények következményeként, de szükség volt szervezett lépésekre az ország benépesítésére. A török kiűzésével megindult a lakatlan tájak benépesítése. Nagy szerepet játszottak a bécsi kormányzat szervezett telepítései. Főként katolikus németek (svábok)betelepítésére került sor, akik adómentességet kaptak. Főként Baranya-Tolna vidéke, Veszprém vidéke és a Buda körüli lakatlan területek voltak a betelepítés célterületei. Belső vándorlások. Főleg magyarok és szlovákok vándoroltak a sűrűbben lakott területekről a gyérebben lakott területek felé, elsősorban a Felvidékről déli irányba. Ekkor kerültek szlovákok az Alföldre és a Temesközbe. Bevándorlás. Román parasztok, pásztorok érkeztek Erdélybe, szerbek Bácskába, illetve a határőrvidékre. Rajtuk kívül további szláv népek: ruszinok, rutének, lengyelek, morvák települtek be. Az ország benépesült, de a magyarság kisebbségbe szorult (46%).
A mezőgazdaság fejlődése
Nyugati részeken: szántóföldi termelés, háromnyomásos gazdálkodás volt jellemző, míg a keleti területeken a rideg állattartás, lassan nyert teret a földművelés. A keleti országrészekben vad talajváltó rendszer és kétnyomásos gazdálkodás volt a meghatározó, a mezőgazdaság színvonala a Mátyás kora előtti szintre süllyedt. A népesség szaporodása és a majorságok területének növekedése következtében a szántóföldi termelés megötszöröződött, erősödött az árutermelés. Fontos az alföldi mezővárosok szerepe az állattenyésztésben. Ekkorra tehető az intenzív kultúrák (kukorica, burgonya, dohány) meghonosítása valamint az az istállózó állattenyésztés bevezetése a nyugati területeken.
Ipar és kereskedelem
A gazdaság fejlődése szempontjából Európa két részre szakadt. Magyarország szerepe ebben: a nyugat élelmiszer és nyersanyag ellátója. A Habsburg birodalom nyugati területein manufaktúrák alakultak, a céhes termelés már elavult, a töröktől visszafoglalt területeken mégis újjászervezték azokat. Manufaktúrák elterjedéséhez szükséges lett volna: pénztőke felhalmozására és szabad munkaerőre. A manufaktúrák kifejlődését korlátozta a szűk hazai piac és a fejletlen infrastruktúra – drága áru, csekély áruforgalom is. Az ipari termékeket illetően a házaló kereskedelem volt elterjedt. Inkább a mezőgazdasági termények exportja érvényesült.
Az 1750-es évektől érvényesülő, az osztrák és cseh polgárság érdekeit védő intézkedések következménye, hogy a pénztőke felhalmozás a 18. században nem vált számottevővé hazánkban, a hazai ipar pedig jelentősen elmaradt az osztrák és cseh tartományok iparától. A gazdasági súlypont a mezőgazdasági jellegű termelést folytató felszabadult területek felé tolódott. Új központok: Pest-Buda, Debrecen, Pécs, Szeged, Nagyvárad lettek. Ugyanakkor európai jelentőségű bányászat (arany, ezüst, réz, só) fejlődött ki Magyarországon. Hell Máté és fia találmányai: vízoszlopos hajtógép, bányaszivattyú. 1724 - a kontinens első gőzszivattyúja Nagybányán. 1735 - Selmecbányán bányatisztképző iskola jött létre.
Hogyan változott a magyarság aránya az összlakossághoz képest a hódoltság és az azt követő újjáépülés időszakában? Szintem maradt, a bevándorlási hullámok és betelepítések után is megmaradt a középkori arány. Az összlakosság kevesebb, mint felére csökkent. Kis mértékben nőtt. Helyes válasz: Az összlakosság kevesebb, mint felére csökkent. Hogyan alakult az ipar fejlődése Magyarországon a XVIII. század első harmadában? A kontinens nyugati feléhez hasonlóan a céhes ipart felváltotta a fejlettebb szervezeti forma, a manufaktúra. Az európai tendenciákkal ellentétesen a céhes ipart szervezték újra. Az ország nyugati felében fejlett céhes ipar bontakozott ki, a keleti területek pedig megrekedtek a céhes keretek között. Helyes válasz: Az európai tendenciákkal ellentétesen a céhes ipart szervezték újra.
72. MAGYARORSZÁG ÚJJÁÉPÜLÉSE ÉS BETAGOZÓDÁSA A HABSBURG BIRODALOMBA II. A Habsburg birodalom a 18. század elején
Az osztrák Habsburgoknak az örökösödési háborúban nem sikerült megszerezni a spanyol trónt. Megszerezték viszont Spanyol-Németalföld (Belgium), a Nápolyi Királyság, Szardínia és Milánó területeit. Az újabb török háborúban, az 1710-es évek végén megszerezték Szerbia északi részét a Temesközt. A birodalom erejét a hódítások alig gyarapították. Az örökös tartományok fejlettsége messze elmaradt az európai színvonaltól.
Új hatalmi szervezet Magyarországon A kompromisszumos szatmári béke eredménye következtében a magyar nemesség megelégedett előjogainak biztosításával és a látszólagos rendi önállósággal. Az államügyeket kormányszékek (dikasztériumok), az uralkodónak alárendelt, nem rendi jellegű központi hivatalok intézték. A pénzügyeket nagyon csekély önállósággal intéző Kamara Pozsonyban, a Kancellária Bécsben működött. Ugyancsak Pozsonyban működött a magyarországi ügyeket intéző Helytartótanács. Katonaság teljes egészében Bécsnek volt alárendelve Az adók és az újoncok megszavazása a magyar országgyűlés jogköre volt. Az ország területi egységét a török kiűzése után nem állították vissza, Erdélyt külön szervezték újjá. A protestánsok szabad vallásgyakorlását korlátozták, a katolikusok hatalmának növekedése volt tapasztalható, de az erőszakos térítést igyekeztek finomabb eszközökre cserélni.
A Pragmatica Sanctio (törvényes szabályozás)
III. Károlynak (1711-1740) nem volt fiú örököse, ahogyan I. Józsefnek és I. Lipótnak sem, azaz kihalt a Habsburg ház férfi ága. Habsburg család ezután házi törvényt hozott a nőági örökösödés jogáról. 1722-23-ban a magyar országgyűlés ezt ellenállás nélkül becikkelyezte. Ez volt a Pragmatica Sanctio. A Habsburgok és Magyarország kapcsolatának újraszabályozása értelmezhető egyszerű perszonáluniónak, vagy a tartományok függetlenedésének is, mert egyúttal garantálja az ország saját alkotmánya szerinti igazgatást. Török támadástól tartva, a magyar rendek kérésére került be a külső támadás esetén közös védekezést előíró passzus. Kikötötték továbbá, hogy az uralkodónak esküt kell tennie az ország szabadságának megtartására. Ekkor alakultak ki a magyar államiság fejlődését, a hazai politikai életet 1918-ig meghatározó viszonyok. III. Károly hatalmas áldozatokat hozott a Pragmatica Sanctio elfogadtatására, halála után mégis örökösödési háború tört ki (1740-1748). Mária Terézia (1740-1780) ekkor Pozsonyban segítséget kért a magyaroktól, a birodalom léte ekkor a magyar rendektől függött. A rendek ekkor alaptörvénnyé emelték a nemesi föld adómentességét, majd 35.000 fős haderőt állítottak ki. „Vitam et Sanguinem!”, azaz életünket és vérünket felkiáltással álltak ki az uralkodó mellett. A magyar rendek változatlanul támogatták a birodalmi törekvéseket az 1756-1763 között Szilézia visszaszerzéséért zajló háborúban is.
Hol működött a magyar ügyekkel foglalkozó Helytartótanács? Buda Bécs Pozsony
Helyes válasz: Pozsony Hogyan viszonyultak a magyar rendek III. Károly nőági örökösödést elfogadtatásáért tett erőfeszítéseihez? Elleneztek, a Habsburg ház férfi ágának kihalásában soha vissza nem térő lehetőséget láttak a függetlenség kivívására. Az ország biztonságát garantáló rendelkezéséke beépítése után elfogadták. Megtorlástól és kiváltságaik elvesztésétől tartva feltétel nélkül támogatták. Helyes válasz: Az ország biztonságát garantáló rendelkezéséke beépítése után elfogadták.
73. A KERESZTÉNYSÉG KIALAKULÁSA, ELTERJEDÉSÉNEK OKAI I. A kereszténység létrejöttének körülményei
A kisemberek elvesztették politikai biztonságérzetüket, átláthatatlan állami szervezetet láttak maguk előtt, és mindig kiszámíthatatlannak tűnt a jövő. Róma vallása mindvégig államvallás volt. Az Istenek voltak a biztosítékai az állam felvirágzásának és az egyes polgári jólétnek. Az állam által rendezett kultusz – fontos gyűjtőpontja volt a polgári életnek. Az isten és ember közti találkozás csak e hivatalos kultusz keretei közt volt lehetséges, egyénileg nem. A rómaiak sok idegen kultusszal ismerkedtek meg, ezek nagyrészt a keleti vallások. Ezek jobban ki tudták elégíteni az egyes emberek vallásos igényeit. A többi vallás között a kereszténység is megjelent Rómában. A kereszténység kezdetben zsidó szektának számított. Heródes király (Kr.e. 37 – Kr.u. 4.) – ügyesen lavírozott Róma és a zsidó nép törekvései között. Uralkodásának utolsó éveiben született Jézus Krisztus. A zsidóság ekkoriban vallásilag már erősen megosztott volt. Jézus tanításai alig egy év alatt új alapokra helyezték a zsidó Jahve-hitet. Jézus meghirdette az evangéliumot, Messiásnak mondotta magát, amelynek következtében összeütközött valamennyi zsidó vallási irányzattal. Jézust ellenségei istenkáromlásért bevádolták a római helytartónál, Pontius Pilatusnál, aki keresztre feszítette. Tanítványai Krisztus feltámadását hirdették – ez elegendő volt a szétszéledt tanítványok összetartásához. A hívek első központja Jeruzsálemben volt. Péter apostol vezetésével az esszénusokhoz hasonló gyülekezetet hoztak létre, együtt várták a végítéletet. A végítélet azonban egyre késett, a reménytelenség előbb-utóbb felbomlasztotta volna a közösséget. Pál apostol szerint a megváltás Jézus kereszthalálával már nemcsak a zsidók, hanem az egész emberiség számára megtörtént. (Páli fordulat) o Aki hisz ebben, az már ezen a világon elnyerheti a megváltást, tehát fölösleges várni a megváltást, tartósan be kell rendezkedni ezen a világon, betagozódva az adott társadalmi rendbe. o Ez a fordulat nyitotta meg a kereszténység előtt a világvallássá válás útját.
A kereszténység elterjedésének és sikerességének okai
A római közigazgatás, a nyelv és a közlekedés egysége elősegítette a kereszténység elterjedését. Első közösségek: Palesztina, Kis-Ázsia – Görögország, Itália, Gallia, Észak-Afrika, Egyiptom, Hispánia, Germánia területén jöttek létre. A 3. századra a kereszténység méltó vetélytársa lett a többi vallásnak. A legfőbb értékek, a felebaráti szeretet, a testvériség, az alázat a népességre számára vonzó volt, a közösségekben mindenki egyenlőnek számított. A hit a megváltás olyan reményével töltötte el a híveket, amelyet a római istenvilág egyetlen istene sem tudott nyújtani.
Melyik megállapítás nem igaz a kialakuló kereszténységre az alábbiak közül? Egyénileg is létrejöhetett az isten és ember közti találkozás. Minden keresztény vagyonának és jövedelmének egy részét a közös kasszába adta. Tanításait összeegyeztették a római császár-kultusszal. Helyes válasz: Tanításait összeegyeztették a római császár-kultusszal. Mikor engedélyezte a római császár a keresztények szabad vallásgyakorlását? Kr.u. 212 Kr.u. 313 Kr.u. 380 Helyes válasz: Kr.u. 313
74. A KERESZTÉNYSÉG KIALAKULÁSA, ELTERJEDÉSÉNEK OKAI II. Az őskeresztények élete
Egy város keresztényei egy közösséget alkottak, egy családba tartoztak. Mindenki egyenlőnek számított, rabszolgákat is felvettek a közösségbe. Minden keresztény vagyonának és jövedelmének egy részét a közös kasszába adta, ebből segélyezték a nélkülözőket. Összejöveteleiket rendszerint vasárnap tartották: imádkoztak, a Bibliát magyarázták, zsoltárokat énekeltek, úrvacsorán, áldozáson vettek részt. A szertartást pap vagy püspök vezette. Ő kezelte a közös kasszát, döntött a közösségbe való felvételről, kizárásról, és irányította az egész közösség életét. Közösségi szolgák gondoskodtak a betegekről, a fiatal lányokat az özvegyek nevelték. A kereszténység terjedésével annak társadalmi bázisa is megváltozott. A 2-3. században már a módosabb, műveltebb emberek is csatlakoztak. o A kereszténység nem fenyegette vagyonukat, nem becsülte le műveltségüket, nem követelte tőlük a rabszolgák felszabadítását. Ehelyett beérték jótékonykodással, a rabszolgákkal szembeni testvéries magatartással.
Az egyházszervezet
A társadalmi bázis kiszélesedése magával hozta az egyházszervezet kialakulását is. A teljesen önálló közösségi vezetők, kis közösségek helyett nagyobb, központilag irányított közösségre volt szükség. o Püspökök: A nagyobb közösségek élére kerültek, okozatosan vették át a közösségek irányítását, monarchikus hatalomra tettek szert. o Diakónusok: A püspökök segítőtársai a feladataik ellátásában. o Presbiterek: Az egyházközösség tekintélyes, idősebb tagjainak állandó tanácsa. o Pápa: Róma püspöke.
A kereszténység terjedésének akadályai
Az új vallás hívei gyanúsítgatásoknak, rágalmaknak voltak kitéve. Összeütközések az állammal a császár-kultusz kérdésében. Minél súlyosabbá vált a birodalom helyzete, annál inkább megkövetelték a keresztényektől a római istenhitet, a császár istenítését. o Akik nem voltak erre hajlandóak, kivégezték. Ennek ellenére számtalan keresztény vallotta meg a bíró előtt hitét. A keresztényüldözések nem érték el céljukat, a birodalom lakosságának 10%-át kitevő keresztényeket már nem lehetett ellehetetleníteni. A keresztény egyház ekkora már teljesen beilleszkedett a késő római társadalomba, csupán a császár-kultuszt utasította el. Ekkor már nem volt messze az idő, amikor a császári hatalom csak a kereszténység jegyében győzhetett. 313-ban a Milánói Edictum-ban Constatinus császár elismerte a kereszténységet. 380-ban a kereszténység államvallássá vált Rómában.
Hogyan viszonyult a kialakulóban lévő kereszténység a módosabb rómaiak vagyonához? A nagy vagyonok elkobzását és szegények között történő szétosztását sürgette, ezért követői szinte kizárólag a szegényebb rétegekből kerültek ki. A keresztény közösségekhez csatlakozó előkelők megtarthatták vagyonukat, a régi római államvallás követőit viszont teljes vagyonelkobzással fenyegették. A kereszténység nem fenyegette az előkelők vagyonát, beérték jótékonykodással és a rabszolgákkal szembeni jobb bánásmóddal. Helyes válasz: A kereszténység nem fenyegette az előkelők vagyonát, beérték jótékonykodással és a rabszolgákkal szembeni jobb bánásmóddal. Kinek az uralkodása alatt lett államvallás Rómában a katolicizmus? Nagy Theodosius Constantinus Caracalla Helyes válasz: Nagy Theodosius
75. A MAGYAR VÉGVÁRI RENDSZER KIALAKULÁSA I.
1241-ben a tatár támadás idején IV. Béla (1235-1270) megerősíttette a végvárakat, majd 1242-ben, a tatárjárás után, új végvárakat építetett. Újításaihoz szüksége volt a főurak támogatására, ehhez földadományozásokra kényszerült, de azokat feltételekhez kötötte: o A tulajdonos köteles volt bizonyos számú katonát kiállítani a király számára. o A tulajdonos köteles volt birtokán várat építeni. Az ország számára a banderiális hadszervezet nyújtott valódi védelmet, de az Anjou királyok (Károly Róbert és Nagy Lajos) elsősorban hódító háborúkat folytattak. Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) idején a török fenyegetés komolyra fordult. o A török elfoglalta Szerbiát (1389 Rigómezei csata), Havasalföldet, valamint bosnyák és bolgár területeket. o A délvidéki területeken kisebb portyázó hadjáratok zajlottak. Zsigmond első jelentős megmozdulása egy török ellenes nemzetközi hadjárat, ami 1396-ban a Nikápolynál vereséggel zárult. Külpolitikája defenzív irányt vett: a védelmet akarta megerősíteni. Főbb intézkedései: o Létrehozza a telekkatonság intézményét: a földesuraknak minden 20 jobbágytelek után ki kellett állítania egy katonát. o A déli határvidéken ütköző államokat hozott létre: hűbéresévé tette Havasalföldet és Szerbiát. o Nagy anyagi áldozat árán kiépítette az első déli végvárrendszert, Erdélytől az Adriáig (Szörény- Nándorfehérvár- Szerémségi várak) és egységes irányítás alá helyezte a végvárvonalat.
Hunyadi János (kormányzó) az aktív védelmet választotta a török ellen. o 1443-44-ben a Hosszú hadjárat során területeket foglalt el a magyar haderő, de a hadjárat végén Ulászló királyunk felrúgta a drinápolyi békét. Az így kiprovokált csatában Várnánál vereséget szenvedtek a magyarok. o 1448-ban, a második rigómezei csatában is vereséget szenvedett Hunyadi. o 1456-ban Nándorfehérvárnál győzelmet aratott, így átmenetileg megakadályozta a török előrenyomulást.
Hunyadi Mátyás idején (1464-1490) tovább nőtt az ország katonai ereje. A király az államszervezet modernizálásával igyekezett hozzájutni a hadikiadásokat fedező jövedelmekhez. Zsoldosokból megalapította a legendás Fekete Sereget. A török ellen defenzív politikát folytatott, Ő hozta létre a második déli végvárrendszert, ami sikerrel védte ki a törökök támadásait. Gyakorlatilag Mátyás fejezte be Zsigmond munkálatait, aminek eredményeként két, egymástól 100 km-es távolságban húzódó végvárvonal működött. o Az első Szörénytől Nándorfehérváron keresztül a Száva mentén haladt, majd délnyugat felé kanyarodott (a megszerzett boszniai erődítmények bevonásával) és Jajcán keresztül haladt az Adriáig. o A második végvárvonal Temesvárról indult, Nándorfehérvár mögött a szerémségi várak alkották, majd délnyugatnak fordulva Zenggnél érte el az Adriát.
o A rendszer legszilárdabb pontja a Nándorfehérvárt és környékét magába foglaló centrum. A végvárak között és mögött mozgó alakulatok segítették a védelmet, amelyek a banderiális hadszervezetre épültek. A rendszer irányításával Kinizsi Pál temesi ispánt bízta meg. A legnagyobb győzelmet 1479 őszén, Kenyérmezőnél aratták a betörő török ellen.
Melyik királyunk kötelezet vár építésére a földbirtokosokat? Nagy Lajos IV. Béla Luxemburgi Zsigmond Helyes válasz: IV. Béla Kinek a nevéhez köthető az első déli végvárvonal kiépítése? Károly Róbert Luxemburgi Zsigmond Hunyadi Mátyás Helyes válasz: Luxemburgi Zsigmond
76. A MAGYAR VÉGVÁRI RENDSZER KIALAKULÁSA II.
II. Ulászló (1490—1516) csak a tehetetlen Dobzse (=jól van; lengyel) Lászlóként maradt meg a közemlékezetben. Uralkodása alatt a kincstár üresen kongott, mivel a Mátyás által bevezetett új adókat megszüntette. A végvárak fenntartására, korszerűsítésére nem jutott pénz. Tudta ezt a török is: egyre nagyobb hadakkal tört be az országba. Ezek mellett Mátyás Fekete Seregének nagy része is zsold híján szétszéledt, a többiek pedig rabolva, fosztogatva tartották fenn magukat. A nemrég még büszke hadat végül Kinizsi Pálnak kellett szétvernie. Idővel elestek a fontos végvárak, 1521-ben Nándorfehérvár. A magyar hadszervezet pénz híján szétzilálódott. Bukás csak idő kérdése volt. II. Lajos (1516—1526) uralkodása alatt Szulejmán szultán Magyarország meghódítását határozta el. 1521-ben Nándorfehérvár elestével megnyílt számára az út az ország belseje felé. (A tárgyaló magyar védőknek szabad menekülést ígért a török, mégis lemészárolták őket.) 1526-ban Mohács is elesett: Tomori Pál (kalocsai érsek; katona; ferences) már 1523tól meg akarta szervezni a magyar védelmet, de a király nem adott rá pénzt, így a 60 000 képzett, jól felszerelt törökkel szemben kb. 25 000 magyar védte az országot. Szapolyai János (erdélyi vajda) kisebb seregével nem csatlakozott hozzá: az uralkodó ellentétes parancsokat adott neki, hogy menjen-e segíteni, vagy Erdély védelmére koncentráljon inkább. Az ütközetben meghalt II. Lajos is. Buda 1541-es elfoglalásával 3 részre szakadt az ország, ami a török stratégiai érdeke volt.
Így indulhatott meg az 1543-47-es első foglalási hullám: 1543-ban Pécs, Siklós, Esztergom, Székesfehérvár; 1544-ben Visegrád, Hatvan és Nógrád került török kézre. Ezek eleste után a Habsburgok új, északi végvárvonalat építettek ki: Győr, Érsekújvár, Kassa, Szolnok, Gyula, Lippa, Temesvár, Eger vonalon. Az 1552-es hadjáratban a török sereg elfoglalta Drégelyt, Szolnokot, Temesvárt, de Egernél elakadt a török támadás. 1566-ban Szigetvár került a török kezére. Az 1550-es évektől új várak építtetésével a Habsburg-uralkodóknak sikerült kifoltozniuk az új végvárvonalat (Balaton felvidéktől Marosig) annyira, hogy az fel tudta tartóztatni a Bécs ellen induló törököt. A 15 éves háború után a török hódító kedve alábbhagyott, bár Eger és Kanizsa török kézre került. Az udvar és a porta (= a török nagyvezér székhelye) megbékült volna, a magyarság azonban nem feledte Bocskai politikai végrendeletét: célja a török teljes kiűzése volt. A meggyengült Erdély helyett azonban Zrínyi Miklós vállalta a magyar függetlenség helyreállításának gondját. Törekvése kudarcát jelentette a vasvári béke 1664-ben, ami török kézen hagyta Érsekújvár várát.
Kinek az uralkodása alatt esett szét a Fekete Sereg? II. Lajos I. Ulászló II. Ulászló Helyes válasz: II. Ulászló Melyik végvárvonal része volt Lippa vára? Első déli végvárvonal Második déli végvárvonal Északi végvárvonal Helyes válasz: Északi végvárvonal
77. AZ AMERIKAI POLGÁRHÁBORÚ
1787-ben megszületik az USA alkotmánya. Ennek értelmében az Amerikai Egyesült Államok föderatív állam, élén a négy évre választott elnökkel, kétkamarás törvényhozás (kongresszus) működik, garantáltak a független bíráskodás feltételei és érvényesül a Hatalommegosztás elve.
Észak és Dél eltérő fejlődése Észak Farmergazdálkodás Szabad munkavállalás, szabad tulajdon Iparilag fejlettebb, a hazai ipar fejlesztésében érdekelt
Dél Ültetvényes gazdálkodás (dohány,gyapot stb.) Rabszolgák alkalmazása Mezőgazdasági jelleg dominál
22 millió fő
9,5 millió fő (3,5 millió néger)
Előzmények
1820 Missouri egyezmény: megállapodnak az államok a rabszolgatartás határáról: északi szélesség 36 fok 36’ a határvonal. 1823 Monroe-elv: Amerika az amerikaiaké. Nem nézik jó szemmel az európai hatalmak beavatkozását. 1854 Kansas –Nebraska egyezmény: változnak a rabszolgatartás határvonalai. A déli érdekek a Demokrata Párt, az északi érdekek inkább a Republikánus Párt programjában jelennek meg. Egyre nagyobb méreteket ölt a John Brown nevéhez köthető abolicionista mozgalom. 1860-as választások: miután Abraham Lincoln (republikánus) nyer, 11 déli állam Jefferson Davis vezetésével kilép az Unióból és megalapítja a Konföderációt. Ennek következtében 1861-ben kitör a polgárháború, aminek tétje az ország egyben tartása.
A polgárháború
Kezdetben Dél a felkészültebb és erősebb. 1863. január 1. - Lincoln az egész Unió területére vonatkozóan felszabadítja a rabszolgákat. 1863 Homestead Act - Lincoln lehetővé teszi az északiak számára, hogy alacsony illeték mellett földhöz jussanak a lakatlan területeken. 1863 nyarán, a Gettysburgi északi győzelem után fordulat következik be a hadszíntereken. Grant és Sherman tábornokok csapatai folyamatos hátrálásra kényszerítik a déli Lee seregeit, majd a déliek Appomatoxnál (1865) leteszik a fegyvert. Lincolnt 1865 áprilisában meggyilkolják.
A polgárháború után gazdasági fejlődés
Egységes gazdaságpolitika, külkereskedelmi érdekek egységes kormányzati képviselete. Bevándorlók által biztosított az állandó munkaerő szükséglet és a felvásárlópiac. 1861-ben 31 millió fő, 1910-ben 92 millió fő a lakosság száma. Iparfejlesztés: hatalmas üzemek, monopóliumok jönnek létre, majd monopólium ellenes törvények születnek. A mezőgazdaságban délen fennmarad az ültetvényes gazdálkodás, de szabad munkaerővel. A négerek megítélését tekintve lassú változások, az új területek megművelése kielégíti a bevándorló tömegek igényeit. Fellendül a vasútépítés, ekkor épül például a transzkontinentális vasút (1869). Új iparágak alakulnak ki: vegyipar (kőolajvegyészet), elektromos ipar, autógyártás (Ford, T-modell). Megerősödik a nehézipar, acélgyártásban Pittsburgh 1900-ra a világ elsőszámú hatalma lesz.
Melyik egyezmény rögzítette először a rabszolgatartás határát az USA-ban?
Homestead Act Missouri egyezmény Washington-i nyilatkozat
Helyes válasz: Missouri egyezmény Melyik csat után következett be fordulat a polgárháború harci eseményeiben? Vicksburg Gettysburg Appomatox Helyes válasz: Gettysburg
78. A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA ÉS AZ 1848-AS FORRADALMAK EURÓPÁBAN I.
A napóleoni háborúk után a győztes monarchiák - a Habsburgok, a porosz király és az orosz cár az 1789-es határok visszaállítását és fenntartását tűzik ki célul. Ennek érdekében 1814-ben összehívják a bécsi kongresszust, majd 1815-ben pedig a párizsi béke megkötése után létrehozzák a Szent Szövetséget. A bécsi kongresszus 1814. szeptember 14-én ül össze Metternich elnöksége alatt. A tárgyalásokon I. Ferenc, I. Sándor és III. Frigyes Vilmos mellett minden jelentősebb európai állam külügyminiszterei képviseltetik magukat. A kongresszus határozatai: o Franciaországban visszaállítják az 1792. évi határait. o Ausztria minden elvesztett területét visszakapja, kivéve Belgiumot. Belgiumot Hollandia kapja. o Oroszország megkapja Lengyelország egy részét Lengyel Királyság néven, de teljes orosz függésben. o Svédország megkapja Norvégiát. o Svájc huszonkét egyenrangú kanton államszövetsége, és örökösen semleges. o Itália széttagoltsága megmarad, a legnagyobb befolyással a Habsburgok rendelkeznek. o A Német-római Császárság hivatalosan is megszűnik, helyette létrejön a Német Szövetség Ausztria vezetésével. o A Német Szövetség 34 államból és 4 önálló városból áll, az államok belső önállósággal rendelkeznek, de a szövetségből nem léphetnek ki, továbbá a határozatokat a birodalmi gyűlés hozza többségi alapon. o Ezenkívül a feudális uralkodókat visszahelyezik jogaikba. A konferencia által meghatározott területi változásokat 1815-ben a párizsi békében szentesítik. A béke tartalmazza még azt a kitételt is, hogy Franciaországban öt évig 150.000 katona állomásozik, akik a béke betartását ellenőrzik. Az európai monarchiák hatalmuk megőrzése céljából I. Sándor orosz cár javaslatára 1815-ben létrehozzák a Szent Szövetséget. A szövetség célja a status quo megőrzése, a feudalizmus védelme.
o Az esetleges forradalmakkal szemben a tagállamok közösen lépnek föl. A Szent Szövetségnek minden jelentősebb európai állam tagja, (Franciaország is - Bourbon restauráció) Anglia és Törökország kivételével. o Angliában már nincs feudalizmus, amit meg kellene őrizni, Angliának csak a kontinentális egyensúly biztosítása áll érdekében. o Törökország pedig igen erős angol befolyás alatt áll, másrészt pedig nem keresztény állam. A szövetség tagállamaira jellemző az abszolutizmus erősödése, de ezzel párhuzamosan létezik egy polgári fejlődés is. A polgári fejlődéssel párhuzamosan lendületet kap a felvilágosodásból és a francia forradalom eszmeiségéből kibontakozó nacionalizmus és liberalizmus elterjedése is. A nacionalizmus céljai eltérőek, attól függően, hogy egy szétdarabolt országban jelenik meg (Németország, Itália), ahol nemzeti egység megvalósítását tűzik maguk elé; vagy alávetett országokban, mint Magyarország, ahol pedig a függetlenségért szállnak síkra a nacionalizmus képviselői. A nacionalizmus jellemző vonásai: a nemzeti összetartozás (kultúra, nyelv, vallás, jogok, szokások), a nemzeti öntudat és a nemzeti önérzet, ezek azonban a XIX. század végéig még nem más népek rovására valósulnak meg. A nacionalizmus külsőségekben is megjelenik, mint: nemzeti lobogó, szimbólum, viselet és táncok. A liberálisok célkitűzései kiterjednek a politikára, a gazdaságra és a társadalomra egyaránt. o A politikai követeléseik: történjen meg a jobbágyfelszabadítás, vezessék be a törvény előtti egyenlőséget, legyen népképviselet és közteherviselés. o A gazdaságban a szabad verseny, a társadalomban pedig a szabad polgári tulajdonviszonyok bevezetését követelik. o A fentieken kívül a liberalizmusnak van még egy feudalizmus-ellenes éle is.
A felsoroltak közül melyik eszmerendszer kibontakozása nem a XIX. század első felére tehető? liberalizmus nacionalizmus szociáldemokrácia Helyes válasz: szociáldemokrácia Melyik esemény nem a Bécsi kongresszus eredménye? A Német-római Császárság megszűnése. Belgium függetlenné válása. Német szövetség megalakulása. Helyes válasz: Belgium függetlenné válása.
79. A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA ÉS AZ 1848-AS FORRADALMAK EURÓPÁBAN II. Az első forradalmi hullám
A Szent Szövetség rendszere nem lehet tartós, hiszen csak idő kérdése, hogy az egyes államokban mikor tör ki forradalom, a Szent Szövetség tagállamai között pedig érdekellentétek feszülnek. Hamarosan kitör a Szent Szövetség rendszerének első forradalmi hulláma. o Az első forradalmi hullám már 1820-ban megindul a spanyol felkeléssel, amit liberális katonatisztek vezetnek, és a spanyol király csak francia segítséggel tudja leverni. o Szintén 1820-ban tör ki a forradalom a Nápolyi királyságban Itália egyesítéséért (carbonari-mozgalom), majd 1821-ben a Piemonti királyságban, mindkettőt osztrák csapatok verik le. o 1821-ben tör ki a felkelés Görögországban is, amely a török függőség ellen indul, de a nagyhatalmak érdekellentétei és féltékenysége ahhoz vezet, hogy 1829-ben kikiáltják a független Görögországot. o Az orosz dekabristák (nemesek, katonatisztek és értelmiségiek) célja a cári abszolutizmus helyett az alkotmányos monarchia vagy a köztársaság bevezetése. A cár (I. Miklós) azonban elfojtja a szervezkedést.
A második forradalmi hullám
Az 1830-as évek forradalmi eseményei egy újabb francia forradalommal kezdődnek. XVIII. Lajos halála után 1824-ben öccse, X. Károly kerül a trónra, aki a régi rendszert akarja helyreállítani. Ennek érdekében megszavaztatja az emigránsok kártalanítását, feloszlatja a nemzetőrséget, továbbá az egyházat az állam fölé helyezi. Amikor 1830 júliusában feloszlatja a parlamentet, a párizsi munkások és diákok barikádokat emelnek az utcákon, majd az ellenük küldött királyhű sereget megverik X. Károly kénytelen lemondani és elmenekülni. A polgárságot ez váratlanul érinti, ezért a pénzarisztokrácia ragadja meg a hatalmat, akik a trónra Lajos Fülöpöt hívják meg, akinek egyik első intézkedése lesz a Szent Szövetségből való kilépés. A francia forradalom hatására Brüsszelben is felkelés tör ki (a holland uralom ellen) és ez az önálló Belgium megteremtéséhez vezet. A lengyel területeken a cár felszámolta a korlátozott hatáskörű országgyűlést és alkotmányt, mire 1830 novemberében a diákok, liberális nemesek és tisztek fegyverrel szállnak szembe a cári hatalommal, kitör a lengyel-orosz háború. A nemesek azonban ezúttal sem könnyítenek a paraszti terheken, így ők tétlenek maradnak, a túlerőben lévő cári sereg pedig felszámolja a nemesi csapatokat. 1831 szeptemberében Varsó is elesik, az év végére I. Miklós seregei fel tudják számolni a mozgalmat.
A harmadik forradalmi hullám kezdete
1848 januárjában Palermoban forradalom tör ki. Ennek hírére aztán futótűzként terjed országról-országra, kivételt csak Anglia, Oroszország és a már független államok Svájc, Belgium és Görögország- képeznek. Angliában ugyanis a forradalom már régen lezajlott, a választójog pedig bővül, Oroszországban pedig nincsen középréteg, ami a forradalmi eszméket megszívlelhetné. A nyugat-európai forradalmakat polgári demokratikus forradalmaknak nevezzük, mert a már létrejött polgári rendszer demokratizálásáért és az alsóbb rétegek jogaiért küzdenek (választójog bővítése, nagyobb szerep a gazdasági életben). A kelet- közép-európaiakat pedig polgári forradalmaknak, mert itt a cél a feudalizmus felszámolása és a tőkés viszonyok kialakítása (jobbágyfelszabadítás, közteherviselés, népképviselet, törvény előtti egyenlőség és polgári magántulajdon), ezenfelül pedig a nemzeti függetlenség (Habsburg-birodalom) illetve a nemzeti egység (Németország, Itália) kivívása. Palermo után január végén Nápolyban, februárban pedig több más itáliai területen is kitör a forradalom. Nápolyban és Piemontban új alkotmányt adnak az uralkodók, amivel demokratizálják a királyságot. o Piemont távlati célja az olasz egység megteremtése, elsőként Toscana kapcsolódik hozzá. Lombardiába piemonti katonák vonulnak be, Milánóból pedig kiverik Radetzkyt (a Habsburg erők itáliai parancsnoka). o Rómában elmenekül a pápa, itt is kikiáltják a köztársaságot.
Melyik ország függetlenedése kapcsolódik az első forradalmi hullához? Görögország Belgium Lengyelország Helyes válasz: Görögország Ki volt az orosz cár a második forradalmi hullám idején? I. Péter I. Miklós II. Miklós Helyes válasz: I. Miklós
80. A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA ÉS AZ 1848-AS FORRADALMAK EURÓPÁBAN III. Forradalmak Franciaországban
Franciaországban a bankárok és a nagytőkések vannak hatalmon, a munkások és a gyáriparosok messze ki vannak rekesztve a hatalomból. Az ellenzék választójogi reformot követel, mert az igen magas cenzus miatt csak a nagytőkések szavazhatnak. Mivel azonban a parlamentben nincsenek képviselőik, ezért banketteken adják elő gondolataikat. Az 1848. február 22-ére tervezett bankettet azonban a kormány betiltja, és 20.000 katonát von össze Párizsba. Február 23-án a kormány a nemzetőrséggel akarja szétkergettetni az elégedetlenkedőket, de a nemzetőrök a forradalom mellé állnak. A lázadók megnyugtatására a király elbocsátja Guizot-t, ám a katonaság a tüntetők közé lő, mire az utcákon barikádokat emelnek. Február 24-én Lajos Fülöp lemond unokaöccse javára, de a fölkelők elfoglalják a királyi palotát, felgyújtják a trónt és kikiáltják a köztársaságot. Ezután választásokat írnak ki, úgy, hogy a parlamentbe a polgárság, az iparosok és a kereskedők képviselői bekerüljenek, de a baloldal kiszoruljon, mert a munkások túl nagy erőt képviselnek. A baloldal megszavaztatta a munkásságnak a munkához való jogát, a munkanélküli segélyt és a nemzeti műhelyek felállítását, ahol azonban többnyire értelmetlen munkát végeztetnek velük. Júniusban a kormány megszünteti a nemzeti műhelyeket, és a munkásokat választás elé állítja: vagy elmennek vasutat építeni, vagy belépnek a hadseregbe. A munkásoknak ez nem tetszik, és június 23-án fölkelést robbantanak ki, amit a karhatalom véres utcaharcok után tud csak leverni. 1848. december 10-én Louis Bonapartét választják köztársasági elnökké. A francia forradalom Kelet-Közép-Európában is nyomokat hagy, de a térség sorsa Berlinen és Bécsen múlik.
Bécs és Berlin
Március 13-án Bécsben diákok és radikális polgárok tüntetnek, hozzájuk kapcsolódnak még a külvárosi munkások. Az események hatására V. Ferdinánd meneszti Metternichet és miután rendezte a magyar kérdést, kinevezi Ausztria első alkotmányos kormányát. Az áprilisi törvények szentesítése után a Habsburg Birodalomban is megszüntetik a jobbágyságot. Bécsben, amikor a magyarok visszaverik az első Habsburg támadást, október 6-án ismét forradalom tör ki. Latourt felakasztják, az udvar Olmützbe menekül. Az összevont császári seregek ezt a felkelést leverik, miután a magyar felmentő sereget október 30-án Schwechatnál megállították. Berlinben is feszült a hangulat, amikor a bécsi forradalom híre megérkezik, március 18-án itt is kitör a forradalom.
Másnap a hadsereg meghátrál, a porosz országgyűlést feloszlatják, május 18-án Frankfurtban összeül a közös német parlament, amely tényleges hatalom hiányában csak üres szóváltásoknak ad helyet.
A forradalmak felszámolása
A forradalmak felszámolása 1848 nyarától kezdődik meg, miután a Habsburgok és a Hohenzollernek összeszedték seregeiket, és a cári Oroszország is felkészült. Németországban a porosz királynak sikerül levernie a forradalmat, Olaszországot a Habsburgok, Rómát pedig a franciák támadják, csak Velence és Magyarország tartja magát 1848 végén. o Velence kezére játszik, hogy nehezen megközelíthető, Magyarországon pedig széles tömegbázissal rendelkezik a forradalom. Az 1848-as forradalmak hatására a Szent Szövetség felbomlik, és bár a felkeléseket leverik, a jobbágyfelszabadítás megvalósul, az országok demokratizálódnak, megnyílik a lehetőség egy polgári társadalom megteremtésére.
Melyik uralkodó lemondása után kiáltották ki a köztársaságot Franciaországban, 1848 februárjában? Lajos Fülöp X Károly Bonaparte Lajos Helyes válasz: Lajos Fülöp Melyik csata kimenet pecsételte meg az 1848. októberi bécsi forradalom sorsát? A schwehati csata. A pákozdi csata. A mosonmagyaróvári ütközet. Helyes válasz: A schwehati csata.
81. A FRANCIA FORRADALOM I. A forradalom kitörése
A francia abszolutizmus a XVIII. sz. közepén súlyos válságba került, ami 1787-től tovább gyorsult. Állandósult a pénzügyi, ipari, kereskedelmi és agrárválság. XVI. Lajos a robbanásig feszült közhangulat lecsillapítására -175 év szünet után- rendi gyűlést hívott össze. A különböző rendek elérendő céljaikban nem, csak a régi rendszer ellenzésében voltak egységesek. Az első két rend a meggyengült államhatalommal szemben az elvesztett kiváltságait akarta visszaállítani, míg a harmadik rendként, a nemzet nevében fellépő polgárság polgári jogegyenlőséget és alkotmányos kormányzási formát követelt. 1789. május 5-én Versailles-ban megkezdődött a rendi országgyűlés, amit az uralkodó tiltakozása ellenére a harmadik rend nemzetgyűléssé nyilvánított (június 17.).
Az uralkodó kényszerből elfogadta ugyan a változást, de fegyveres erővel kívánt annak véget vetni, ami a nép ellenállását váltotta ki. A néptömegek bekapcsolódása forradalommá változtatta az addigi politikai küzdelmet. Július 14-én a párizsi nép megrohamozta és lerombolta az abszolutizmus jelképének számító Bastille-t. A zsarnokság bukása ezzel visszafordíthatatlanná vált, a francia abszolutizmus társadalmi rendszere és államgépezete néhány hét alatt összeomlott. A városok forradalmát követte a vidék forradalma, amely során a parasztok a feudális jogok teljes eltörlését követelték, és ennek nyomatékául kastélyokat és udvarházakat gyújtottak fel. Az arisztokrácia és a középnemesek nem tehettek mást, augusztus 4-én hivatalosan is eltöröltek minden feudális kiváltságot és hozzájárultak a feudális terhek pénzbeli megváltásához. Törvénybe iktatták még a polgári szabadságjogokat, a törvény előtti egyenlőséget, majd augusztus 26-án elfogadták az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát. 1789-1791 között végbement a francia államgépezet racionalizálása és modernizálása az ereje teljében lévő nagypolgárság vezetésével (az Alkotmányozó Nemzetgyűlés felhasználásával). Az 1791-ben elfogadott alkotmány megnyitotta a tőkés fejlődéshez vezető utat azzal, hogy Franciaországot alkotmányos monarchiává nyilvánította. A nagypolgárság és a vele szövetségre lépő liberális nemesség a politikai kulcspozíciók megszerzésével lezártnak tekintette a forradalmat. Az alkotmányos monarchia az uralkodó számára biztosította a hatalmat, de azt meg kellett osztani a nemzetgyűléssel. A feudális korlátok eltörlése és a szabadságjogok megteremtése mellett a szélesebb körű választójog és az új mértékegységek bevezetése is megtörténik.
Mikor törölték el a feudális kiváltságokat Franciaországban? 1789. július 14. 1789. augusztus 4. 1789. augusztus 26. Helyes válasz: 1789. augusztus 4. Mi lett Franciaország államformája az 1791-es alkotmány értelmében? köztársaság alkotmányos monarchia császárság Helyes válasz: alkotmányos monarchia
82. A FRANCIA FORRADALOM II. A francia-porosz háború
Az 1792-ben kialakult válságból kivezető utat a legtöbb politikai erő a háborúban látta. A királypárti nemesség nem tudva beletörődni a változásokba, külső segítséggel akarta a régi állapotokat visszaállítani. A mérsékelt liberálisok (girondisták) a forradalom terjesztésén túl a háborúval akarták elterelni a figyelmet a gazdaság válságos állapotáról. 1792 tavaszán kitört a háború (francia-porosz), amelyben a forradalmi erők eleinte vereséget szenvedtek, ami a radikális erők előretöréséhez vezetett. 1792. augusztus 10-én megdöntötték a királyságot, a királyt pedig bebörtönözték (a következő év elején ki is végezték). A nemzetgyűlés megszavazta a Nemzeti Konvent összehívását, amelynek tagjait az általános választójog szabályai szerint választották. Valmynál sikerült feltartóztatni az intervenciós csapatokat, majd megtörtént a köztársaság kikiáltása. A Nemzeti Konvent irányítása a liberális középpolgárság (girondisták) kezébe került, de mérsékelt politikájuk eleve kudarcra volt ítélve, a forradalmat a rossz gazdasági állapotok és a romló hadi helyzet miatt csak radikális irányban lehetett továbbfejleszteni.
A jakobinus diktatúra
1793 tavaszán ennek szellemében a forradalom tömegbázisát kiterjeszteni szándékozó kispolgárság (jakobinusok) kerültek hatalomra, akik a plebejus tömeggel együttműködve június 2-án megdöntötték a girondiak hatalmát. A jakobinusok hatalomra kerülésekor a hatalom válságos helyzetben volt, egyre erősödött a külső és belső fenyegetés, a gazdasági élet pedig a teljes szétesés határára került. Szükségesnek látszott az erőskezű központosított kormányzás, amelyet a jakobinusok képviseltek. A Robespierre vezette jakobinusok maguk mellé állították a parasztságot (földjuttatással és a feudális kötöttségek teljes eltörlésével), majd a forradalmi terrort bevezetve megszilárdított a hatalmat. Az állam legfontosabb szerve a Közjóléti Bizottság lett, ami rögzítette a minden kereskedőre kötelező árakat, a spekulációt halállal büntették. Sikerült megszervezni a hadianyaggyártást, majd a toborzást és a hadsereg irányítását is átszervezték. Az első eredmények hamarosan jelentkeztek, sikerült a jakobinusoknak a külső és belső válsághelyzetet felszámolniuk, de miután ez megtörtént a forradalmi terror és a jakobinus diktatúra is fölöslegessé vált. A sorozatos győzelmek után 1794 nyarán (a jakobinus időszámítás szerint thermidor 9-én) a Konvent megbuktatta a jakobinusokat. Az ezt követő években a francia középosztály azt a társadalmi, uralmi formát kereste, amely maximálisan biztosítja a gazdasági és politikai stabilitást az 1789-91 közötti liberális polgári programja alapján. A polgári társadalom kialakulása folyamán egymást érték a rendszerváltozások, először a direktórium (1795-1799), majd a Napóleon által vezetett konzulátus (1799-
1804), és császárság (1804-1814) következett. Ezt követően rövid időre visszaállt az abszolút királyi hatalom (Bourbon-monarchia 1815-1830), ami alkotmányos monarchiává szelídült 1830-1848 között, ezt a köztársaság (1848-1851) és ismét a császárság (1851-1870) követte, míg végül a polgárság az 1870-es évektől a parlamentáris köztársaság államformájában megtalálta a követendő utat. A francia forradalom értékelése
Megvalósította Franciaországban az abszolutizmus és a feudális rendszer bukását Megteremtette Franciaországban a polgárság előretörését gazdasági és politikai tekintetben is. Új, a polgári társadalomnak megfelelő törvényeket teremtett Franciaországban, amelyek mintául szolgáltak az egész világ számára. Hozzájárult az új eszmék kibontakozásához, amelyek a következő évszázadokban befolyásolták Európa és a világ életét (szabadság - liberalizmus, egyenlőségszocializmus, testvériség - konzervativizmus). Megfogalmazta azokat a polgári szabadságjogokat, amelyek később az európai szabadságtörekvések elérendő céljaivá váltak. Megteremtette a francia nemzetet.
Mi volt a jakobinus diktatúra időszakának legfontosabb államigazgatási szerve? Közjóléti Bizottság Rendre Ügyelő Bizottmány Szövetséges Ellenőrző Bizottság Helyes válasz: Közjóléti Bizottság Mi volt Franciaország államformája 1848-51 között? abszolút monarchia köztársaság császárság Helyes válasz: köztársaság
83. SZÉCHENYI ISTVÁN ÉS A POLGÁRI ÁTALAKULÁS PROGRAMJA I.
Nyugat- magyarországi arisztokrata családban született Apja Széchenyi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, anyja a Georgikont alapító Festetich György gr. testvére, Julianna volt. Katonának nevelték, részt vett a Lipcsei csatában is, sőt egy fontos üzenet továbbítása miatt meghívták a Bécsi Kongresszusra is. Korán felébredt érdeklődése Magyarország gazdasági és kulturális élete iránt. 1815 – 1825 között többször bejárta Nyugat-Európát. A fejlett polgári államokban látottak és tapasztaltak arra ösztönözték, hogy hazája elmaradott állapotán változtasson, s erre megnyerje elsősorban a nagybirtokos osztály tagjait.
1822-ben angliai mintára meghonosította Pesten a lóversenyeket és 1825-ben létrehozta az Első Lótenyésztő Egyesületet. Az 1825-ben megnyílt országgyűlés alsó táblájának ülésén jövedelme kamatának felajánlásával lerakta a Magyar Tudományos Akadémia alapjait. 1827-ben Pesten megalapította a Casino-t. 1828-ban jelent meg első könyve (Lovakrul). A lóverseny a lótenyésztés és a Casino megteremtése azt a célt szolgálták, hogy az arisztokrácia társasági életének megfelelő helyszínt biztosítson, ahol a társadalom vezető rétege együttesen szembesülhet a változások igényével és szükségességével. 1830 elején jelent meg Hitel c. munkája. A benne vázolt program a magyarországi feudalizmus gazdasági-társadalmi válságából nőtt ki. Az árutermelés növelésében érdekelt birtokos rétegek korszerűbb gazdálkodásához szükséges tőke hiányát, ill. ennek okait tárta fel és a magyarországi hitelviszonyok megjavítását sürgette. A polgári átalakulás vezető erejét elsősorban a főnemességben látta, tőlük várta a jobbágyok felszabadítását is. A Hitel az 1830-as években kibontakozó reformmozgalom programjává vált, az arisztokraták nagy része azonban ellene lépett fel. o Állásfoglalásukat Dessewffy József gróf foglalta össze A Hitel czímű munka taglalatja címmel (Kassa, 1831). Ez Széchenyit a Világ című (értsd: világosság) válasziratának közzétételére (1831) serkentette. o Ebben világosabban kifejtette a nemzeti átalakulás útját és teendőit. o A célhoz vezető utat továbbra is a vagyonosodásban és a szellemi előrehaladásban látta. o Véleménye szerint mindennek előfeltétele a polgári szabadság, akadályai pedig a nemesi előjogok és a jobbágyrendszer voltak.
Tegye időrendbe a felsorolt, Széchenyi nevéhez köthető újításokat! Kezdje a legkorábbival. Az első Casino alapítása – A Lánchíd építése – MTA alapításának kezdeményezése MTA alapításának kezdeményezése – A Lánchíd építése – Az első Casino alapítása MTA alapításának kezdeményezése – Az első Casino alapítása - A Lánchíd építése Helyes válasz: MTA alapításának kezdeményezése – Az első Casino alapítása - A Lánchíd építése Melyik társadalmi rétegben látta Széchenyi a polgári átalakulás vezető erejét? főnemesség polgárság köznemesség Helyes válasz: főnemesség
84. SZÉCHENYI ISTVÁN ÉS A POLGÁRI ÁTALAKULÁS PROGRAMJA II.
Az 1831-es nagy kolerafelkelés és parasztmozgalom után Stádium című művében tizenkét törvényjavaslatban foglalta össze követeléseit. A Stádium kinyomtatását a cenzúra megtiltotta. Külföldön adta ki, 1833 őszén jutottak Magyarországra becsempészett példányok. A 12 pont közül néhány fontosabb: ősiség eltörlése, királyra háramlási jog megszüntetése; birtokbírhatás, utak és vizek állapotának javítása; közlekedés fejlesztése stb. Részt vett a dunai gőzhajózás életre hívásában (1831), a pesti Hengermalom, a Kereskedelmi Bank alapításában, létrehozta Pest egyik első nagyipari üzemét, az óbudai hajógyárat és a téli kikötőt (1836). Szorgalmazta a Duna-Tisza-csatorna építéséről szóló törvény jóváhagyását, példájával és ösztönzésével elősegítette a bortermelés és selyemhernyó tenyésztés fejlesztését, királyi biztosként irányította az Al-Duna szabályozását és a később róla elnevezett aldunai út építését (1835 – 37). Nevéhez fűződik a Lánchíd létrehozása, amelyen először kötelezték a nemeseket hídpénz fizetésére. Az állandó híddal segíteni kívánta, hogy az ország valódi fővárosává lehessen emelni Pest-Budát. Ezt a Szépészeti Bizottmányban kifejtett működésével maga is segítette. Az 1840-es években a Tisza-szabályozás és ármentesítési munkák megindítása (1845 – 46), a balatoni gőzhajózás életre hívása (1846) emelkedik ki gyakorlati tevékenységéből. Politikai programjában egyre inkább megtorpant, szembefordult a köznemesi reformellenzék soraiban mutatkozó, mind határozottabb tendenciákkal. Először barátjával: Wesselényivel hasonlott meg, már az 1830-as évek elején. Az első reformországgyűlés (1832–36) harcaitól távol tartotta magát, később Kossuth Lajossal heves vitába keveredett a polgári átalakulás irányát és intenzitását illetően.
Széchenyi politikai programjának összegzése
A polgári átalakulást az arisztokrácia vezetésével kell levezényelni. Lehetővé kell tenni a gazdaság fejlesztése érdekében, hogy mindenki hitelhez tudjon jutni. El kell törölni a királyra háramlási jogot, illetve az ősiség törvényét, mert ezek megakadályozzák az igazi tulajdonosi jogok érvényesülését. Mindenki szerezhessen földbirtokot, azon legyenek teljes tulajdonosi jogai, és ha már eltűnnek az ezirányú különbségek, akkor a nemesek is adózzanak. Meg kell szüntetni a robotrendszert, a jobbágyok szabadíthassák meg magukat a feudális terhek alól (önkéntes örökváltság). A Habsburg udvarral nem érdemes konfliktusokba bocsátkozni, inkább együttműködésre kell törekedni vele, a birodalmon belül kell kiharcolni a lehető legjobb pozíciókat. Mindent meg kell tenni az infrastruktúra fejlesztéséért.
Milyen álláspontot képviselt Széchenyi a nemzeti függetlenség kérdésében? Kossuthtal együtt a függetlenség mielőbbi kivívását sürgette. A kockázatos függetlenségi harc helyett a birodalmon belül akarta a lehető legjobb pozíciókat és a lehető legtöbb fejlesztést kiharcolni.
A gazdasági függetlenség kivívása után tartotta elképzelhetőnek a politikai függetlenség elérését.
Helyes válasz: A kockázatos függetlenségi harc helyett a birodalmon belül akarta a lehető legjobb pozíciókat és a lehető legtöbb fejlesztést kiharcolni. A felsoroltak közül melyik intézkedés nem illett Széchenyi politikai programjába? Jelentős erőforrásokat kell az infrastruktúrafejlesztés szolgálatába állítani. Be kell vezetni a nemesek adózási kötelezettségét. El kell kobozni az arisztokrácia óriásbirtokait és azokból a nincsteleneket kell földhöz juttatni. Helyes válasz: El kell kobozni az arisztokrácia óriásbirtokait és azokból a nincsteleneket kell földhöz juttatni.
85. SZÉCHENYI ÉS KOSSUTH POLITIKAI PÁLYÁJÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Széchenyi István (1791-1860)
Az 1825-ös országgyűlésen felajánlotta összes birtokainak egyévi jövedelmét az MTA megalapítására. 1830-ban az Akadémia megkezdte működését, elnöke Széchenyi lett. A '30-as évek elején leírta a legsürgősebb tennivalókat egy korszerű, új Magyarország megteremtéséért. A Hitel (1830) című könyvében egy merész reformprogramot vázolt fel.Ez a következőket tartalmazta: o A robotrendszer megszűntetését a mezőgazdaság fejlődéséért. o A földforgalmat gátló ősiség eltörlését. o A feudális társadalmi berendezkedés lassú, fokozatos, reformokkal történő megváltoztatását. Széchenyi szerint a programot az arisztokrácia vezetésével, békés eszközökkel kell megvalósítani. A programot a birodalom keretein belül, annak előnyeinek kihasználásával akarta véghezvinni. A program elleni támadásokat a Világban (1831) utasította vissza. Következő művében, a Stádiumban (1833) sűrítve, 12 pontban összefoglalva tárta elképzeléseit a közvélemény elé. Arisztokrata társai továbbra sem lelkesedtek elképzeléseiért, de egyre több középbirtokos vált hívévé. Széchenyi a lassú, biztos haladás híve, aki kezdetben lelkesen üdvözli az 1848-as változásokat, a kormányban is vállal pozíciót, de ősszel elméje belezavarodik az osztrákokkal való összeütközésbe. A szabadságharc után elmegyógyintézetbe kerül, majd egy rövid felvillanás után (Ein Blick) az osztrák kormányzat zsarolása folytán öngyilkosságot követ el.
Kossuth Lajos (1802-1894)
A magyar nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért és a polgári szabadságjog biztosításáért vívott küzdelem egyik legnagyobb alakja. 1832-ben felkerül a pozsonyi országgyűlésre. Itt szerkesztette az Országgyűlési Tudósításokat, melyben a reformellenességnek a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekek védelmében vívott harcát népszerűsítette. Az országgyűlés berekesztése után hasonló stílusban szerkesztette a Törvényhatósági Tudósításokat. Lapját betiltották, őt börtönbe zárták. A börtönéből szabadult Kossuth újult erővel látott hozzá politikai programjának elfogadtatásához. Az ehhez szükséges fegyver számára a Pesti Hírlap lett. Programjában jóval túllépett Széchenyi korábbi elképzelésein. A birodalmon belüli gazdasági és politikai különállást, szabad, korlátozás nélküli földtulajdont, kötelező örökváltságot, közteherviselést, népképviseletet követelt. Az általa felvázolt program végrehajtása a magyar polgárság fejletlensége miatt a középbirtokos nemességre várt. Felismerte, hogy a magyar ipar fejlesztését csak önálló magyar vámterületen lehet megvalósítani. Az 1843-44-es országgyűlésen az alsótábla megszavazta a magyar védővámrendszer kialakítására benyújtott javaslatot, az uralkodóház azonban érdemben nem foglalkozott a javaslattal. Így jött létre a "Védegylet", melynek tagjai nem vásároltak olyan külföldi árut amelyet itthon is előállítottak. Kossuth lett a védegylet igazgatója. 1847-ben sikerült elérnie, hogy a reformerek párttá rendeződjenek (Ellenzéki Párt). Programja az Ellenzéki Nyilatkozat. A nehéz politikai küzdelmek, 1848-as forradalmak a magyar polgári átalakulás ügyén óriásit lendítettek előre. Kimondták a jobbágyfelszabadítást, megvalósították a népképviseleti rendszert, bevezették a közadózást, az ország irányítását független, felelős, magyar minisztérium vette a kezébe. Kossuth a megalakuló új kormány pénzügyminisztere lett. 1848 szeptemberében az ellenforradalom fegyverrel támadt Magyarországra. A kormány lemondott, Kossuth az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként irányította a honvédelmet. 1849-ben kiverték az ellenséget az országból. Magyarország kinyilvánította függetlenségét és a Habsburg-ház trónfosztását. Az ország élére Kossuth Lajost választották, ő nevezte ki a második felelős magyar minisztériumot. A cári intervenció azonban eldöntötte a szabadságharc sorsát. Kossuth a menekülést választotta Kétéves törökországi tartózkodás után Londonban telepedett le, majd 1861-ben átköltözött Olaszországba. Az itthon maradottak a kiegyezést választották, melyet Deákhoz küldött nyílt levelében (Cassandra levél) élesen bírált.
Milyen álláspontot képviselt Kossuth a jobbágyfelszabadítás kérdésében? Kötelező örökváltságot, azaz jobbágyfelszabadítást követelt. A szabad költözködés lehetőségének biztosítását követelte minden jobbágy számára. Az önkéntes örökváltság lehetőségét akarta törvénybe iktatni, hogy a jobbágyok felszabadíthassák magukat, megválthassák szabadságukat.
Helyes válasz: Kötelező örökváltságot, azaz jobbágyfelszabadítást követelt. Melyik társadalmi rétegnek szánt vezető szerepet Kossuth az ország polgári átalakításában? főnemesség középbirtokos nemesség polgárság Helyes válasz: középbirtokos nemesség
86. AZ 1848. MÁRCIUSI FORRADALOM VÍVMÁNYAI ÉS AZ ÁPRILISI TÖRVÉNYEK Előzmények és a forradalom
1848. február 25. - párizsi forradalom. A pozsonyi országgyűlésen ülésező képviselők hírt kapnak a francia forradalomról. Kossuth március 3-i felirati javaslatában támadást indított az abszolutista rendszer ellen. Követelte: a jobbágyfölszabadítást, a közteherviselés bevezetését és független nemzeti kormány létrehozását. A pesti radikálisok petíciót küldtek az országgyűlésnek, további reformokat követelve. Kossuth országgyűlési felszólalása meggyorsította a Bécsi forradalom kitörését (március 13.). Az udvar az országgyűlés föloszlatását mérlegelte. István nádort Bécsbe hívták.
Március tizenötödike
A bécsi forradalom híre meggyorsította a pesti eseményeket. A márciusi ifjak (Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irinyi József, Jókai Mór, Degré Alajos, Vidats János) utcai tüntetést terveztek 15-re. Az utcai események: a Nemzeti Dal és a 12 pont felolvasása, Táncsics kiszabadítása arra kényszerítette az udvart, hogy a változásokat jóváhagyja, hiszen a Habsburg abszolutizmus helyzete egyszerre rendült meg a birodalom távoli pontjain (Bécs, Pest, Prága). Az udvar (V. Ferdinánd) jóváhagyta a magyar országgyűlés határozatait. Az utolsó rendi országgyűlés két hét alatt lerakta az új, polgári Magyarország alapjait. 1848. április 11-én az uralkodó szentesítette a törvényeket (áprilisi törvények), amelyek gyakorlatilag új alkotmányos rendet teremtettek Magyarországon. (Polgári berendezkedésű alkotmányos monarchia.)
Az április törvények
A törvényeket alkotmányként is értelmezhetjük, mert szoros a kapcsolat az egyes törvénycikkek között. A feudális rend megszűnéséről, és a modern polgári rend kialakításáról rendelkeztek. Jelentősége, hogy az átalakulás vérontás nélkül ment végbe.
Főbb rendelkezések: o Független magyar felelős minisztérium (értsd: kormány) jött létre. Az uralkodó csak a kormányon keresztül gyakorolhatta a hatalmát. Az addigi királyi jogkörök is a kormányra szálltak (bányászat, hadsereg, kincstár). o Az uralkodó évenként köteles összehívni az Országgyűlést. Joga van azt meghosszabbítani, berekeszteni, de berekesztés esetén köteles újra összehívni egy másikat. Az ülések nyilvánosak. o Választási rendszer. A társadalom 7-8 %-a rendelkezett választójoggal, választható volt minden választó, aki 24 évnél idősebb volt és tudott magyarul. o Nemesi adózás bevezetése. o Feudális terhek (úrbérek, robot, dézsma) megszűntetése. o Földesurak állami kárpótlása. o Sajtószabadság biztosítása, a cenzúra eltörlése. Gondolatait mindenki szabadon terjesztheti. Hiányosságok o Nem rendezték a kapcsolatot Béccsel o Nem rendelkeztek a kisebbségekről. o Bizonyos úrbéri jellegű kötelezettségek fennmaradtak (szőlődézsma).
Az első független magyar kormány tagjai
Batthyány Lajos – miniszterelnök Deák Ferenc – igazságügy Szemere Bertalan – belügy Eötvös József – vallás- és oktatásügy Klauzál Gábor – földművelés- és iparügy Kossuth Lajos – pénzügy Széchenyi István – munkaügy Mészáros Lázár – hadügy Esterházy Pál – király személye körüli miniszter (~ külügy)
Tegye a forradalmak kitörésének napja szerint időrend sorrendbe az 1848. márciusi forradalmak felsorolt helyszíneit! Kezdje a legkorábbival. Prága – Bécs – Pest Bécs – Prága – Pest Pest – Prága – Bécs Helyes válasz: Prága – Bécs – Pest Az alábbiak közül miről nem rendelkeztek az áprilisi törvények? Jobbágyfelszabadítás Nemzetiségek parlamenti képviselete Nemesi adózás Helyes válasz: Nemzetiségek parlamenti képviselete
87. A REFORMKORI MAGYAR TÁRSADALOM JELLEMZŐI I. A nemesség
A XIX. század elején még nem létezett egységes nemesség. Körülbelül 700.000 fő alkotta a nemességet. Ezen belül volt egy körülbelül. 500-600 családot számláló arisztokrácia, amit mély szakadék választott el a nemesség többi csoportjától. o A leggazdagabbak 100 000 holdas nemzetségek a válság időszakában is fedezni tudták külföldi utazásaikat, szórakozásaik költségeit. Még birtokait korszerűsítésére is futotta. o Gazdasági erejük természetesen politikai hatalom is volt egyben: ők álltak a kormányszékek élén. o Érdekeik a feudális rend megőrzését és a kormányzat támogatását sugallták. (Esterházy, Grassalkovich, Festatich, Károlyi, Pálffy, Zichy családok) A középbirtokos nemességet értékesítési gondok gyötörték. Egy részük eladósodott, sok birtok zár alá került. o A megyékben viszont övék volt a politikai hatalom. o Mivel a feudális állam szavatolta számukra a jobbágyok ingyenmunkáját, társadalmi hanyatlásukat azonban nem akadályozta meg, ők lettek azok, akik a leginkább hajlottak a feudalizmus építményének lebontására, utat nyitva az ipar fejlődésének, az országos piac kialakulásának. A nemesség legnagyobb része az egy-két telken maga gazdálkodó vagy jobbágytelken ülő úgynevezett bocskoros nemes volt. o A bocskoros nemesek életformája, műveltsége nem különbözött a parasztétól. o A nagybirtokot gyűlölték, de előjogaikhoz görcsösen ragaszkodtak. Ezért lettek sokszor – leitatva, lepénzelve – a reakció eszközeivé.
Polgárság, munkásság, értelmiség
A céhmesterek, a középkori polgárok utódai a feudalizmus fönntartását kívánták. A manufaktúra-tulajdonosoknak, céhen kívüli iparűzőknek a kereskedők jó részének a polgári átalakulás létérdeke. Számuk, gazdasági erejük azonban elégtelen ahhoz, hogy komoly politikai szerepet játszanak. A munkásság még fejletlenebb, mint a polgárság, jelentős részben nem is magyar származású. A század elejére megnövekedett az érdeklődés az értelmiségi pályák iránt, különösen a birtokukat vesztett kisnemesek körében. o Aki megtehette, az felső iskolákba járatta gyermekét. A jobbágyfiúknak az egyetlen lehetőség a felemelkedésre az ügyvédi vagy a lelkészi pálya volt. A földuzzadt létszámú értelmiséggel az ország nem tudott mit kezdeni. Míg az ügyvédeknek is gondot okozott a megélhetés. A reformok és a polgárosodás legelszántabb hívei az értelmiségiek köréből kerültek ki.
Körülbelül mekkora hányadát tette ki a nemesség teljes létszámának az arisztokrácia a reformkorban? ~8-10% ~ 1% ~1‰ Helyes válasz: ~ 1 ‰ A felsoroltak közül melyik társadalmi réteg nem számított a reformok, a polgári átalakulás támogatójának? középbirtokos nemesség bocskoros nemesség értelmiség Helyes válasz: Bocskoros nemesség
88. A REFORMKORI MAGYAR TÁRSADALOM JELLEMZŐI II. A parasztság
A magyar társadalom legszélesebb rétege. A paraszt és a jobbágy közötti különbség: o A paraszt a mezőgazdasági termelést folytató személy. o A jobbágy személyi és gazdasági függésben lévő paraszt. A XIX. század elejére felgyorsult a jobbágyság differenciálódása. A kialakult különbségeket a telkes jobbágyok és a zsellérek aránya mutatja. (A harmincas években először haladta meg a zsellérek száma a telkes gazdákét.) A parasztság felső rétegének sikerült bekapcsolódnia az árutermelésbe. A nagygazdák igaerejük révén több telket is birtokolhattak, pusztákat bérelhettek, s fölhasználták a nincstelenek munkaerejét. A zsellérek sem voltak többnyire földtelenek. Az úrbéres földből töredéktelket bírtak, házuk volt, vagy ideiglenes művelésre átengedett majorsági földön gazdálkodtak. A teljesen nincstelenek szolgának álltak, az ügyesebbek céhen kívüli falusi mesteremberek, kontárok lettek. A zsellérek számottevő munkaerő-tartalékot képeztek. Azok a viszonyok azonban, amelyek hozzájárultak termelőeszközeik elvesztéséhez, nem biztosították munkaerejük kihasználását. A paraszti rétegek közötti különbségeket életmódjuk is szemléltette. o A legszegényebb paraszt nád- vagy faviskóban, földbe vájt putriban húzta meg magát. Edénye cserép, maga faragta kanállal, fatányérból evett. Ünnepszámba ment, ha savanyú levesen, kásán, répán és káposztafőzeléken, főtt tésztán kívül paprikáshús került az asztalra. o A módos gazdák a konyhából balra és jobbra nyíló két tágas szobában laktak. Bútoraikat (pl. pad, tölgyfa asztal, támlás karosszék) iparos készítette. Gyakran ettek sült tésztát, főtt és sült húsokat, befőtteket.
Polgári társasélet Magyarországon
A polgári társadalomban szabad és egyenlő egyének önkéntes társulásaiként jöttek létre az egyesületek. Ezek száma jól mutatta a polgárosodás színvonalát, inspirálólag visszahatott a polgárosodásra. Magyarországon 1852-ig a kormányzat szabadon engedte a közösségek alakulását. Ekkortól azonban a hatóságok szigorú fellépése miatt számuk átmenetileg visszaesett. A kiegyezést követő tíz évben a fejlődés ugrásszerű volt. A polgári közösségek nagymértékben differenciálódtak. A jótékonysági szervezetek mellett a kaszinók, olvasótársaságok alkották a legjelentősebb csoportokat. o Széchenyi István alapította az első kaszinót 1827-ben, ami letérve a kijelölt útról átpolitizálódott. Így jártak azok a diáktársaságok is, amelyek az önképzőkörökből kiindulva figyelmüket mindinkább a közélet felé fordították. Angliától eltérően Magyarországon különösen erős volt a különböző egyesületek politikai jellege.
Hogyan változott a telkes jobbágyok és a zsellérek aránya a XIX. század első felében Magyarországon? Az arány nem változott, mindvégig a telkes jobbágyok voltak többségben. Fordulat következett be, a zsellérek száma és aránya meghaladta a telkes gazdákét. Csökkent a zsellérek aránya, a telkes gazdák kerültek többségbe. Helyes válasz: Fordulat következett be, a zsellérek száma és aránya meghaladta a telkes gazdákét. Melyik a tágabb fogalom? A paraszt. A jobbágy. Szinonim kifejezések. Helyes válasz: A paraszt.
89. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG POLITIKAI BERENDEZKEDÉSE I.
Magyarországon 1989 óta működik polgári demokrácia. Akkor nem hoztak létre új alkotmányt, hanem a meglévőt módosították jelentős mértékben (1989. október 23-án). Az 1949. évi XX. tv. sztálinista mintájú alkotmány volt, de tartalmában ez a mai alkotmány összehasonlíthatatlan az eredetivel. Az országgyűlés kétharmados többséggel dönthet az alkotmány módosításáról. Magyarország államformája parlamentáris köztársaság, ami azt jelenti, hogy a legfőbb hatalom a nép által megválasztott képviselők kezében van (közvetett demokrácia). Az alkotmányosság alapelveihez (emberi, személyi, polgári szabadságjogok) igazodik a többi törvény. A Montesquieu-i elvek alapján megvalósul a hatalmi ágak szétválasztása.
A törvényhozói hatalom a parlament kezében van. A négy évre választott országgyűlés a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi szerve. o Egykamarás parlament működik 386 képviselővel, akik nem visszahívhatók. o Feladata a törvényhozás mellett a költségvetés és annak végrehajtásának jóváhagyása. o Dönt a kormányprogramról és a miniszterelnök személyéről. o Megválasztja a köztársasági elnököt, az alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék (a közpénzekkel való gazdálkodást ellenőrzi) elnökét, a legfőbb ügyészt és a Legfelsőbb Bíróság elnökét. o Dönthet a fegyveres erők külföldi vagy belföldi alkalmazásáról, rendkívüli állapotot, vagy népszavazást rendelhet el. A végrehajtói hatalom a kormányé. o Felelős a parlamentnek. Az a párt(ok) alakítja(ák), amely(ek) többséget tudnak szerezni a parlamentben. o Konstruktív bizalmatlansággal váltható le, amit a parlamenti képviselők 1/5ödének kell kezdeményeznie, és a felének támogatnia. A konstruktivitás itt azt jelenti, hogy a kormánymegbuktatásával egyidejűleg meg kell nevezni és meg kell választani az új kormányfőt is. o A miniszterelnököt az országgyűlés választja, minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki. A kormány alatt működnek a minisztériumok, vezetőik felelősek a miniszterelnöknek. A bírói hatalom élén a Legfelsőbb Bíróság áll, aminek elnökét a parlament választja meg hat évre. Az alkotmányosság betartására az Alkotmánybíróság ügyel. Tagjait kilenc évre választják. o Megsemmisíthetik a parlament által hozott törvényeket, ha azok sértik az alkotmányosság alapelveit. A rendőrség által végzett nyomozások törvényességi felügyelője az ügyészség, vezetője a legfőbb ügyész, akit a parlament választ meg hat évre. A köztársasági elnök a protokolláris államfő. A parlament választja öt évre, de legtöbb esetben csak reprezentatív szerepe van. o Képviseli az országot nyilvánosság előtt, kiírja a választásokat, kormányfői megbízást ad a győztes párt vezetőjének. o Politikai ügyekben korlátozott a hatásköre, megfontolásra visszaküldhet törvényeket, vagy az Alkotmánybírósághoz, de másodszorra alá kell írnia. o Kihirdeti a törvényeket, részt vehet és felszólalhat az országgyűlésen, kezdeményezhet népszavazást, kinevezi a Nemzeti Bank elnökét.
A felsoroltak közül melyik nem az országgyűlés feladata ma Magyarországon? A költségvetés elfogadása. A kormányprogram elfogadása. A Nemzeti Bank elnökének kinevezése. Helyes válasz: A Nemzeti Bank elnökének kinevezése. Melyik testület birtokolja a végrehajtó hatalmat az Alkotmány értelmében? Legfelsőbb Bíróság Kormány
Parlament
Helyes válasz: Kormány
90. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG POLITIKAI BERENDEZKEDÉSE II. Önkormányzatok
Az települési (és fővárosi kerületi) önkormányzatok élén a polgármester és a jegyző áll. A megyei önkormányzat élén a közgyűlés elnöke áll, míg a fővárost főpolgármester vezeti. A megyékben és a fővárosban nem jegyző, hanem főjegyző tevékenykedik. Az önkormányzatok függetlenek a kormánytól. A polgármestert és az önkormányzati képviselőket ugyancsak négy évre választják. A jegyzőt a képviselőtestület nevezi ki határozatlan időre. A megyéket megyei, a településeket települési önkormányzat vezeti. Budapest élén a főpolgármester és a közgyűlés áll. Feladataik: o Az alapvető közszolgáltatások biztosítása, o Oktatási, kulturális és egészségügyi intézmények fenntartása. Feladataik ellátásához egyrészt az államtól kapnak normatív és eseti támogatásokat, másrészt saját bevételeik lehetnek.
Választási rendszer
Magyarországon az úgynevezett vegyes választási rendszer valósul meg. Ez azt jelenti, hogy arányosan kiosztott listás és többségi elven kiosztott egyéni képviselői mandátumokat is lehet szerezni. Magyarországon a választójogi törvény szabályozza, hogy kik választhatók (passzív szavazati jog) és kik választhatnak (aktív szavazati jog). o Aktív szavazati joga van minden 18. életévét betöltött magyar állampolgárnak, aki állandó lakcímmel rendelkezik Magyarország területén (a hajléktalanok központoknál vannak bejelentve), nem tölti börtönbüntetését, illetve nincsen a közügyektől eltiltva, illetve értelménél van (ha nincs, gyámság alá helyezik). o Ezek mind érvényesek a passzív szavazati jogra is, hozzátéve, hogy nem lehet büntetett előéletű (azt bizonyos ideig tartják nyilván). Az ország területét teljesen és átfedések nélkül lefedve 176 egyéni választókörzetekre osztották, úgy hogy mindegyik választókerületre megközelítőleg ugyanannyi választópolgár jut. Ahhoz valaki egyéni választókerületben jelöltté válhasson, 750 ajánlószelvényt kell összegyűjtenie. Ha egy párt a választókerületek legalább egynegyedében tud jelöltet állítani, akkor területi (megyei/fővárosi) listát állíthat. Ha legalább hét területi listát tud állítani, akkor országos listát állíthat. Minden választó két szavazatot adhat le, egyet egyéni jelöltre, egyet területi listára. Két fordulóban folyik a szavazás. Az első fordulóban a jogosultak 50%-a +1 főnek kell részt vennie ahhoz, hogy a voksolás érvényes legyen, és a megjelentek 50%-a +1 fő támogatása kell az eredményességhez.
Ha nem eredményes az első forduló, második fordulóra kerül sor. Itt az egyszerű többség elve érvényesül az eredmény megállapításakor. A 176, egyéni választókerületben kiosztott mandátum mellett további 152 helyet az arányossági elv alapján osztanak szét azok között a pártok között, amelyek megszerzik az érvényes szavazatok legalább 5%-át. A küszöb alatti pártok nem kaphatnak mandátumot sem területi-, sem országos listáról. Az egyéni választókerületben nem hasznosuló (vesztes jelöltre leadott) szavazatok és a területi listás mandátumkiosztás során megmaradó, nem hasznosuló szavazatok alapján osztják fel a pártok között az 58 országos listás mandátumot. A vegyes rendszer igazságosabb, mintha csak egyéni választókerületek lennének, mert az egyéni körzetben vesztes jelöltre leadott szavazatok is hasznosulnak, listáról képviselőt juttatnak a parlamentbe.
Mennyiben arányos a magyar választási rendszer? Teljesen arányos, a parlamenti mandátumokat a pártokra leadott szavazatok arányában osztja fel. Részben arányos vegyes választási rendszer, ami listás mandátumkiosztással kompenzálja az egyéni körzetek aránytalanságát. Nem arányos, a brit rendszerhez hasonlóan tisztán többségi, egyéni választókerületekre épülő rendszer. Helyes válasz: Részben arányos vegyes választási rendszer, mandátumkiosztással kompenzálja az egyéni körzetek aránytalanságát.
ami
listás
Szerezhet-e mandátumot a magyar választási rendszerben az a párt, amelyik nem szerzi meg az érvényes listás szavazatok 5%-át? Nem, az 5%-os küszöb minden induló pártra vonatkozik és nincs alóla kibúvó. Igen, országos listáról szerezhet. Listás mandátumokat nem szerezhet, de egyéni választókerületekben szerezhet mandátumokat. Helyes válasz: Listás mandátumokat nem szerezhet, de egyéni választókerületekben szerezhet mandátumokat.
91. A NAGY GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ÉS TÁRSADALMI GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEI (1929-1933) I. A gazdasági válság kibontakozása
1929. október 24-én a New York-i tőzsdén 40-60%-kal estek a részvények árfolyamai. A válság egyrészt a túltermelés miatt következett be, másrészt azért, mert a részvények a reálértéküknél jóval magasabb értéken forogtak (reálgazdasági mutatók és a részvénypiacok között megszűnt az összhang).
A pénzügyi buborék kipukkadása először a bankokat érintette, amik nem tudtak hiteleket folyósítani a termelő cégeknek. Összeomlott a bankrendszer, és általános hitelválság tört ki. Nagyon sok gyár bezárt, ez növelte a munkanélküliséget és csökkentette a fizetőképes keresletet. A kereslet csökkenésével ismét számos gyár kényszerült bezárásra, ami megint csak elbocsátásokkal járt. Ez az ördögi kör felmorzsolta a monopolkapitalista rendszert. A szűkülő belső piac tönkretette az agrárgazdaságot. Kinyílt az "agrárolló", ami azt jelentette, hogy a mezőgazdasági termékek ára meredekebben zuhant az ipari termékekénél.
A válság politikai következményei
Angliában a munkáspárti McDonald próbált úrrá lenni a válságon, 1931-ben a Munkáspárt kettévált és McDonald nemzeti egységkormányt alakított. Franciaországban 1929-ben Poincaré távozása után tört ki a politikai válság. A politika megjelent az utcán is, szélsőbaloldali kommunisták csaptak össze szélsőjobboldali szervezetekkel (Action France, Tűzkeresztesek). Az amerikai hitelektől függő Németország került a legmélyebb válságba. A munkanélküliség az 50%-ot is elérte, a kis- és középüzemek tönkrementek. Mindennaposakká váltak a politikai zavargások, a választásokon egyre jobban előretörtek az új rend hívei, a nemzetiszocialisták. o Végül 1933. január 30-án Hindenburg Adolf Hitlert nevezte ki kancellárrá.
A kivezető út
A válságot Keynes elvei alapján az USA-ban Roosevelt elnök oldotta meg. Szakítottak a be nem avatkozási politikával és az állam fontos szerepet vállalt a gazdaságban. o Új gazdaságpolitika - az állammonopolista kapitalizmus - alakult ki. Az állam feladata az egyensúly fenntartása lett, majd ebből alakult ki a II. világháború utáni szociális piacgazdaság.
Keynes-elmélete
Elméletének legfontosabb eleme a munkanélküliség problémájának újszerű megközelítése: nem a teljes foglalkoztatottság jelenti a gazdaság tökéletes működését. A munkanélküliség méretét szerinte a beruházások, és a fogyasztás szintje határozza meg, amit az adott kormány politikája befolyásolhat. Válság idején az állam kötelessége a beavatkozás a gazdasági életbe, még a túlköltekezés és a költségvetési egyensúly felborulása árán is. Jóléti (állammonopolista) kapitalizmust kell kiépíteni (kereslet határozza meg a termelés mértékét), a fogyasztást állami segédlettel kell ösztönözni (pl. közmunkával infrastruktúra kiépíttetése). A munkaalkalom növeli a keresletet, ami újabb munkalehetőségeket teremt (állami szabályozás a termelésben).
Hogyan változatott az állam gazdasági életben betöltött szerepén Keynes a gazdasági válság hatására? Tovább csökkentette az állami beavatkozás lehetőségeit és formáit.
Válság idején szükségesnek és kötelezőnek látta az állam érdemi beavatkozását. Nem a gazdaságba való közvetlen beavatkozásban, hanem a monetáris politika sikerében látta válságkezelés eszközét.
Helyes válasz: Válság idején szükségesnek és kötelezőnek látta az állam érdemi beavatkozását. A felsoroltak közül melyik politikus nem a gazdasági válság idején került hatalomra? F.D. Roosevelt A. Hitler R. Poincaré Helyes válasz: R. Poincaré
92. A NAGY GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ÉS TÁRSADALMI GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEI (1929-1933) II. Roosevelt gazdasági- politikai programja: a New Deal
1929-ben Herbert Hoover lett az USA elnöke, akit váratlanul ért az 1929. október 24én bekövetkező New York-i tőzsdekrach. Soha nem látott válságba került az amerikai gazdaság. 1932-re az ipari termelés 50%kal csökkent, míg a munkanélküliség elérte a 25%-os szintet. A foglalkoztatás és a túltermelés ördögi körét a szabadversenyes-kapitalizmus nem tudta megoldani. Új gazdaságpolitikai irányváltásra volt szükség, amelyet elméletben Keynes angol közgazdász dolgozott ki, és Roosevelt valósított meg. 1932 novemberében lett a Demokrata Párt színében az ország elnöke. Roosevelt beiktatása napján (1933. március 4.) általános bankzárlatot rendelt el négy napra. A Kongresszussal új banktörvényt szavaztatott meg, megtiltotta a bankbetétek tömeges kivitelét és az arany kivitelét az országból. Megalakította a Polgári Tartalék Hadtestet, ahová munkanélküli fiatalokat soroztak be közmunkára napi 1 dolláros munkadíjértért. Ennek fontos társadalmi és gazdasági stabilizációs hatása volt. Helyreállította a gyapottermeléssel kimerített Tennessee folyó völgyét. 1933 májusában új agrártörvényt fogadtatott el, intézkedett a vetésterület és az állatállomány csökkentéséről. Elvetette a dollár aranyhoz való rögzítését és lebegtető inflációs politikát kezdett. Állami beavatkozással próbálta talpra állítani az ipart. Hatalmas összegeket áldozott közmunkára, közhasznú beruházásokra, az infrastruktúra fejlesztésére. o Olyan beruházások voltak ezek, melyek effektíve nem jelentek meg a már telített piacon, tehát nem növelték a túltermelést. Lefektette a tisztességes verseny szabályait, és kötelezővé tette a kollektív szerződések kötését.
Létrehozta a Szövetségi Rendkívüli Segélyhivatalt a munkanélküli segélyek osztása céljából. Nemzeti propagandát folytatott, melynek része volt a "kék sas" akció is, amellyel a politikáját támogató vállalatok termékeit jutalmazta.
A világválság hatása az egyes országokra
A válság minden országot súlyosan érintett, egzisztenciális válságot okozott, és felkorbácsolta a szélsőséges ideológiai- politikai nézeteket. Magyarország o 1931 nyarán a Magyar Nemzeti Bank 200 millió pengőnyi aranyat és devizát fizetett ki, a készletek kimerültek, fizetésképtelenség, államcsőd fenyegetett. o 1931. 07. 13-án 3 napos bankzárlatot rendeltek el, korlátozták a betétek kifizetését. o Bethlen kormánya megbukott, az új kormány takarékossági intézkedéseket vezette be. o Zárolták az arany- és devizakészleteket, pénzváltás csak a Nemzeti Bank engedélyével történhetett. o Mezőgazdasági termékeink nem voltak versenyképesek, szélesre nyílt az agrárolló. Nőtt a munkanélküliség, az elégedetlenség. Nagy-Britannia o Az ipari termelés stagnálása miatt a gazdasági válság hatása nem olyan nagy méretű, mint pl. USA-ban, ezért nincs számottevő belpolitikai feszültség. o Szociális támogatások pl. munkanélküli segély bevezetése. o Áthárítja a válságot a gyarmati rendszerre. Franciaország o Az ország az első világháborút követő gazdasági visszaesést sem tudta megfékezni. o Ezt tetézet a gazdasági válság, ami tartós társadalmi feszültséget gerjesztett. Németország o A világgazdasági válság erősen éreztette hatását a német gazdaságban (50%-os munkanélküliség). o Ennek hatására megerősödött a kommunista és a nemzeti szocialista szavazók tábora (SA és a kommunista csoportok sorozatos fegyveres összecsapásai). o 1933-ban Hitler lett Németország kancellárja, majd Hindenburg halála után (1934) megszüntette az elnöki tisztséget, és magát Führerré (birodalmi vezér) nyilvánította. o Megkezdődött a totális nemzetiszocialista állam kiépítése. o A gazdaságban megmaradt a magántulajdon, de erős centralizáció érvényesült, az állami megrendelések révén új munkahelyek születtek. o Az ország a nehézipari termelésre koncentrált (hadiipar) cél a vezető szerep visszaszerzése Európában, ill. a világon. o Németország beszállítói a közép-kelet-európai országok lettek, akik a gazdasági függés után fokozatosan politikai függés alá is kerültek.
A felsoroltak közül melyik intézkedés ellentétes a New Deal szellemiségével? Széles tömegeket elérő közmunkaprogram. Jelentős állami beruházások. Segélyek megvonása a munkanélküliektől.
Helyes válasz: Segélyek megvonása a munkanélküliektől. Mit jelent az „agrárolló” kifejezés? A mezőgazdasági terméke kereslete és kínálata közötti különbözet. A mezőgazdasági- és ipari termékek ára közötti különbség. Az összes előállított mezőgazdasági termék és a mezőgazdaságból élők saját szükségleteinek fedezésére szolgáló termékmennyiség közötti különbség. Helyes válasz: A mezőgazdasági- és ipari termékek ára közötti különbség.
93. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ I. A háború kirobbanásának legfőbb okai
Hatalmi ellentét Európa vezető országai között (Antant - Központi hatalmak). Kölcsönös bizalmatlanság az államok között. Fegyverkezési verseny. A nacionalizmus eszméjének előretörése. Osztrák-Magyar Monarchia célja a nemzetek feletti császárság fenntartása, ám állandó belső nemzetiségi problémákkal küzd. Oroszország pánszláv Balkán-politikája, a belső feszültséget háborúval akarja levezetni. Franciaországot a németek elleni reváns vágya vezérli. Németország az európai elsőségért és gyarmatokért küzd. Anglia a tengeri vezető pozíció megtartását tartja szem előtt.
Az első világháború kirobbanása
1914. június 28-án Gavrilo Princip, a Fekete Kéz nevű nacionalista szervezet tagja Szarajevóban meggyilkolja Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét. A Monarchia vezető körei sürgetik a Szerbia elleni támadást, de Tisza István magyar miniszterelnök ellenzi a háború megindítását. Miután Románia ellenséges belépése esetére Bulgária vállalja a belépést, Tisza is beleegyezik a háború megindításába. Július 23-án a Monarchia ultimátumot intéz Szerbiához, amiben követeli, hogy a szerb kormány hivatalosan ítélje el a merényletet, engedje meg az osztrák rendőrségnek a merénylet ügyének kivizsgálását. Szerbia nem fogadja el a követeléseket. Július 28-án a Monarchia hadüzenete Szerbiának.
Az 1914-es év fontosabb eseményei
Hadüzenetek, a háború kirobbanása o Július 28.: A Monarchia hadüzenete Belgrádnak. o Augusztus 3.: német hadüzenet Franciaországnak. o Augusztus 4.: Anglia hadüzenete Németországnak. Augusztusban Schlieffen-terv alapján a németek lerohanják Belgiumot, majd mélyen előre nyomulnak Franciaországban is.
Augusztus végén gyors orosz mozgósítás történik a keleti fronton, de augusztus 26-29. között a tannenbergi mocsarakban majd a Mazuri-tavaknál is vereséget szenvednek az oroszok. Szeptember 5-én brit támadás indul a Marne folyónál, majd állóháború alakul ki. Októberben az orosz hadsereg lerohanja Galíciát. Decemberben az Osztrák-Magyar Monarchiának egyetlen napra sikerül elfoglalnia Belgrádot, de a szerbek gyors ellentámadással visszaszerzik a várost. December végén a német hadiflotta az ázsiai vizeken vereséget szenved a britektől.
Tegye a hadba lépésük időpontja szerinti sorrendbe a felsorolt államokat. Kezdje a legkorábbival. Franciaország – Japán – USA Japán –Franciaország –USA Franciaország – USA – Japán Helyes válasz: Franciaország – Japán – USA Melyik ideológia előretörése volt tapasztalható a XX. század első éveiben? fasizmus nacionalizmus liberalizmus Helyes válasz: nacionalizmus
94. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ II. Az 1915-ös év fontosabb eseményei
Nyugati fronton állóháború alakul ki, a támadások mindkét részről elakadnak. A keleti fronton további orosz vereségek következnek be. Októberben Törökország és Bulgária a központi hatalmak mellett belép a háborúba. Megnyitják a Churchill által kigondolt új frontot Gallipolinál, de hatalmas vereséget szenvednek az angol erők. Japán és Olaszország belép a háborúba az Antant oldalán. November- decemberben német-osztrák-bolgár áttörés Szerbiában, a szerb hadsereget Korfura menekítik.
Az 1916-ös év fontosabb eseményei
Februárban nagy német offenzíva indul a nyugati fronton Verdun ellen. Május 31-én jelentős veszteségek mellett eldöntetlen kimenetelű német-angol tengeri csata zajlik, a jütlandi csata. Június 25-én brit offenzíva indul a Somme folyónál, és orosz offenzíva a keleti fronton (Bruszilov). Az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege megroppan, a franciák felszabadulnak a verduni nyomás alól. A központi hatalmak békeajánlatot tesznek az Antantnak, de ők nem fogadják el.
Az 1917-es év fontosabb eseményei
Februárban a németek megindítják a korlátlan tengeralattjáró-háborút. Április 6-án erre válaszul az USA hadat üzen Németországnak. Márciusban az orosz belpolitikai események hatására kivonják az orosz haderőt a frontról. Áprilisban német gáztámadás Ypernnél. Az Osztrák-Magyar Monarchia győzelmet az olasz fronton, Caporettonál.
Az 1918-es év fontosabb eseményei
Márciusban az oroszok kilépnek a háborúból a breszt-litovszki békével, közben egyre nagyobb számban érkeznek amerikai csapatok Európába. Áprilisban német támadás indul Belgiumban az angol erők ellen. Augusztus 8-án megindul az angol – amerikai – francia offenzíva, az antant erők a mozgó tűzerő segítségével áttörik a német frontvonalakat (a német hadsereg fekete napja). Szeptember 30-án francia-szerb támadás indul Bulgária ellen Szaloniki felől. Október 30-án angol győzelmek Belső-Törökországban. Piave mellett olasz győzelem a Monarchia erői felett. November 11-én aláírják a hadi eseményeket lezáró fegyverszünetet.
A háború mérlege
Mintegy nyolc millió katona és öt millió civil vesztette életét a harcok során. A civil lakosság háború következtében bekövetkezett veszteségei elenyészőek a második világháborúhoz képest, az a háború még döntően harctereken zajlott. Hatalmas volt az anyagi veszteség (hajók, szántóföldek, állatállomány pusztulás), az európai gazdaság teljesen kizökkent addigi mindennapjaiból. Ez volt az első háború, amelyben tömegpusztító eszközöket vetettek be (gáz) és az első, amelyik a föld teljes területét érintette.
Melyik évben vetettek be először tömegpusztító fegyvert (gázt) az első világháború során? 1915-ben 1916-ban 1917-ben Helyes válasz: 1917-ben Mi volt a német hadsereg „fekete napja”? A jütlandi csata 1916. május 31-én. Az USA hadba lépése 1917. április 6-án. Az együttes angol – amerikai – francia offenzíva 1918. augusztus 8-án. Helyes válasz: Az együttes angol – amerikai – francia offenzíva 1918. augusztus 8-án
95. AZ 1918 ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM MAGYARORSZÁGON I. Előzmények
1918. október 16-án IV. Károly manifesztuma értelmében a Monarchia föderatív állammá alakult. A Monarchia nemzetiségei sorra deklarálták önálló államalakulataikat. Közben a pártok más és más elképzeléseket fogalmaztak meg a jövőről. Egyesült Függetlenségi és 48-as párt (Károlyi Mihály) fontosabb programelemei: o Határozott németellenesség, antantbarát külpolitika. o Béke a wilsoni pontok alapján. o Demokratikus reformok: sajtószabadság; gyülekezési jog; egyesülési jog; általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog. o A földkérdés megoldása. Polgári Radikális Párt (Jászi Oszkár) fontosabb programelemei o Demokratikus reformok (választójog, szociális jogok, politikai alapjogok) és polgári demokratikus berendezkedés. o A nemzetiségi kérdés megoldása (Jászi "Keleti Svájc"-elmélete). o Földreform. Országos 48-as Függetlenségi Gazdapárt (Nagyatádi Szabó István) fontosabb programelemei o Radikális földreform, a kistulajdonosok érdekeinek megfelelően. Keresztényszocialista Néppárt fontosabb programelemei o Széles körű szociális intézkedések és reformok. o Általános és titkos választójog. o Visszatérés a ’67-es közjogi alapokhoz. Magyarországi Szociáldemokrata Párt (Kunfi Zsigmond, Garami Ernő) fontosabb programelemei o Önállóság, demokrácia, annexió nélküli béke. o Általános és titkos választójog. o A földkérdés megoldása szövetkezetesítéssel. o Szociális intézkedések.
Az Őszirózsás forradalom
1918. október 24-én megalakult a Magyar Nemzeti Tanács a Károlyi-párt, az SZDP, a Polgári Radikális Párt és a Nemzeti Demokrata Párt részvételével. A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) tizenkét pontos programja az alapító pártok programjának ötvözete: o Béke és függetlenség az országban. o Nemzetiségiek önrendelkezési joga. o Általános és titkos választójog. o Földreform megvalósítása. o A fennálló parlamenti és kormányzati rendszer lebontása. o A német szövetség felbontása. Október végére a MNT nyíltan ellenkormány lett. Munkás- és Katonatanácsok alakultak, amelyek az MNT-t ismerték el kormányzati hatalomnak.
Október 28-án általános sztrájk vette kezdetét, a Forradalmi Katonatanács egységei elfoglalták a főváros főbb pontjait. Károlyi a tömeg előtt beszédet tartott (Astoria). Október 31-én József főherceg kinevezte Károlyi Mihályt miniszterelnökké. Károlyi a Nemzeti Tanács tagjaiból koalíciós kormányt alakított.
A Károlyi-kormány bázisa hivatala kezdetén
Németellenes és Monarchia-ellenes csoportok - antantbarátságot reméltek. Kis- és középpolgárság - hivatalokat, polgári jogokat remélt. Munkásság - szociális reformokat remélt. Parasztság - földreformot remélt. Katonaság - munkalehetőséget és békét remélt.
A felsoroltak közül melyik párt nem volt a Magyar Nemzeti Tanács alapító tagja? Polgári Radikális Párt Nemzeti Demokrata Párt Keresztényszocialista Néppárt Helyes válasz: Keresztényszocialista Néppárt Melyik társadalmi réteg nem tartozott a Károlyi-kormány támogatói közé? nagybirtokosok kispolgárság parasztság Helyes válasz: nagybirtokosok
96. AZ 1918 ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM MAGYARORSZÁGON II. A legfontosabb problémák, amelyekre megoldást vártak a támogatók
Az ország függetlenségének biztosítása, elfogadható békeszerződés az antanttal. A nemzetiségi kérdés megoldása. Gazdasági stabilizáció (mindenekelőtt az ellátási problémák megszüntetése, munkalehetőségek). Demokratikus reformok sorozata: szabadságjogok, választójog. Földreform.
A függetlenség
1918. november 13-án IV. Károly felfüggesztette az uralkodói jogok gyakorlását, a kormány már nem a királynak, hanem a Nemzeti Tanácsnak volt felelős. November 16-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot.
A nemzetiségi kérdés
Novemberben a szerb, a román és a szlovák erők az antanttal kötött titkos szerződések értelmében elkezdték a történelmi Magyarország területeinek elfoglalását. Délen a Beszterce – Maros – Szabadka – Baja – Pécs - Dráva demarkációs vonal alakult ki. Erdélybe román csapatok vonultak be. A Felvidéken elkezdték a 20 magyar vármegye elfoglalását.
Gazdasági helyzet
Felborult a Monarchia egységes piaca, a gazdaság szétesett o Súlyos szén- és nyersanyaghiány lépett fel, az ipari üzemek leálltak o Súlyos élelmiszerhiány alakult ki, jegyrendszert kellett bevezetni. o Munkanélküliség, infláció, háborús eladósodás nehezített a mindennapokat. Mindezeket fokozta az antant gazdasági blokádja is.
Demokratikus reformok
A Nemzeti Tanács, alkotmányozó nemzetgyűlésen kívánta lerakni a magyar demokrácia alapjait. Az I. számú "néphatározat", 1918.november) kimondta: o Az általános, titkos, egyenlő, közvetlen, nőkre is kiterjedő nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójogot. o A sajtószabadságot. o Az egyesülési és gyülekezési szabadságot. o A földműves nép földhöz juttatását.
Földreform
1918-19 fordulóján földtörvény született, melynek célja az óriási méretű birtokok felosztása, a nincstelenek földhöz juttatása 5-20 hold nagyságú területek formájában. Ezt azonban a gyakorlatban nem tudta a kormány megvalósítani. Károlyi saját birtokát felosztotta ugyan, de törekvése egyedi példa maradt. 1919 januárjában Károlyi lesz a Köztársasági elnök, Berinkey Dénes veszi át a kormányfői posztot. A kormány egyre lehetetlenebb külpolitikai helyzetbe kerül. o A Vyx jegyzék arra szólítja fel a kormányt, hogy a magyar csapatok vonuljanak vissza keleten a Tisza vonaláig. o A követelés elfogadhatatlan, ráadásul nincs semmi garancia arra, hogy az ország megtarthatja a területet. A kormány lemond.
A felsoroltak közül melyik problémakört nem érintette az 1918. évi I. néphatározat? Sajtószabadság biztosítása. Nemzetiségi kérdés rendezése. Választójogi reform. Helyes válasz: Nemzetiségi kérdés rendezése. Mennyire volt sikeres Károlyi földreformja?
Sikeres és eredményes volt a földreform, a nincstelenek több mint 90%-a jutott 520 hold közötti területű birtokhoz. Részlegesen. A nincstelenek alig felét sikerült fölhöz juttatni. Károlyi szándéka megbukott. Miután Ő maga felosztotta birtokait, nem akadtak követői.
Helyes válasz: Károlyi szándéka megbukott. Miután Ő maga felosztotta birtokait, nem akadtak követői.
97. A FASIZMUS KIALAKULÁSA ÉS TÉRHÓDÍTÁSA I.
A fasizmus (olaszul: fascismo) egy tekintélyelvű politikai ideológia, amely az egyént alárendelendőnek tekinti az állam, a párt vagy az egész társadalom érdekeinek és általában tömegmozgalommá szerveződik. A fasizmus a nemzet egységesítésére törekszik, amelyet általában, de nem kizárólag etnikai, kulturális, faji vagy vallásos értelemben használ.
Az eszme megszületésének történelmi háttere
Hiába volt győztes hatalom, Olaszország helyzete katasztrofálisra fordult az első világháborút követő években. A gyenge gazdaság megsínylette a hadakozást, a parasztok földosztást vártak, a munkásság javítani akart az életkörülményein, a frontról hazatérő katonák pedig munkát követeltek. Az 1919-es választásokat megnyerő liberális illetve kereszténydemokrata és szocialista többség képtelen volt bármit is tenni, helyette a párizsi békekonferencián igyekezett minél több jutalmat kicsikarni, eredménytelenül. Elszaporodtak a sztrájkok, a földfoglalások, a bajt pedig csak tetézte, hogy Párizsban alig kapott valamit Olaszország. A széthúzó pártok nem tudtak konszenzusra jutni egy kérdésben sem. 1919-ben megalakult az összefogást szimbolizáló fascest jelképéül választó Fascio di Combattimento (Harci Fascio), ami eleinte baloldali-nacionalista egyveleg programmal rendelkezett. Később azonban tisztult a program és a rohamosan dagadó taglétszámú fasciók helyi vezetői kezében jelentős hatalom összpontosult és elszaporodtak a vidéki „rendteremtő” akciók. Ezek keretében a squadristák megfélemlítették és bántalmazták a földfoglaló parasztságot, ezzel pedig elnyerték a birtokosok támogatását.
Hatalomátvétel
1921-ben Mussolini a fenyegető szocializmusra és a fasiszták fontos rendfenntartó szerepére hivatkozva belépett a többségében polgári pártokat tömörítő Nemzeti Blokkba. Ekkor már rengeteg híve volt: fascióiban 200-250 ezer ember tömörült. A közelgő választások kampányidőszakában a squadrák rászabadultak a nagyobb városokra, ahol példátlan, 105 halálos áldozatot követelő erőszakhullámot indítottak a szocialisták ellen.
A választásokat a Nemzeti Blokk megnyerte, a parlamentbe pedig 35 fasiszta képviselő került. Épp annyi, amivel sakkban lehetett tartani a kormányt (ha a fasiszták kivonultak volna a Blokkból, a kormánypárt fölénye megszűnt volna). Az 1921 novemberében tartott kongresszuson bejelentették, hogy a Fascio di Combattimento Mussolini irányítása alatt párttá (Nemzeti Fasiszta Párt, PNF) szerveződik. 1921 végén a PNF már 320.000 fős tagsággal rendelkezett, azonban az is kevés volt a baloldali szervezetek mintegy kétmilliós táborához képest. A parlamenti képviselet is csekély volt ahhoz, hogy arra alapozva át lehessen venni a hatalmat. Mussolini kettős játszmába kezdett: egyfelől továbbra is fenntartotta a PNF „vörösverő” imázsát, másfelől pedig igyekezett megszerezni a társadalom vezető rétegeinek (nagytőke, hadsereg, egyház) rokonszenvét is. 1922 októberében a miniszterelnök tervbe vette a szocialisták bevonását a kormányba. A fasiszta vezetők ennek hírére mozgósították fegyvereseiket és meghirdették a „Marcia su Roma”-t (menetelés Rómába). Az erődemonstráció során nem ütköztek számottevő ellenállásba. A Róma felé induló fasiszta fegyveresek pánikot keltettek a fővárosban, ám a király megakadályozta az ostromállapot kihirdetését. Mussolini október 29-én Rómába sietett és kiharcolta, hogy kormányt alakíthasson (október 31.). Mussolini így különösebb erőszak nélkül, végeredményben törvényes eszközökkel lett Olaszország miniszterelnöke, hiszen a fasisztáknak volt parlamenti képviselete.
Melyik évben alakult meg Olaszországban a Nemzeti Fasiszta Párt? 1919 1921 1922 Helyes válasz: 1921 Mekkora parlamenti erővel rendelkeztek a fasiszták az 1921-es választások után? Nem kerültek be a parlamentbe, csak tömegtámogatást tudhattak maguk mögött, a parlamenti képviselőik nem voltak. A választásokat megnyerték, de csak relatív többségük volt a törvényhozásban, ezért koalícióra kényszerültek. Viszonylag kevés mandátummal rendelkeztek, mégis jelentős zsarolási potenciáljuk volt, mert kilépésükkel pont elveszítette volna többségét a Nemzeti Blokk. Helyes válasz: Viszonylag kevés mandátummal rendelkeztek, mégis jelentős zsarolási potenciáljuk volt, mert kilépésükkel pont elveszítette volna többségét a Nemzeti Blokk.
98. A FASIZMUS KIALAKULÁSA ÉS TÉRHÓDÍTÁSA II. A fasiszta állam kiépítése
Mussolini már miniszterelnöksége első évében létrehozta a Fasiszta Nagytanácsot, melynek tagjai a fasiszta miniszterek és pártvezetők lettek. Ezzel lerakta a pártállam alapjait.
1923-ban ügyes manőverezéssel új választójogi törvényt fogadtatott el, ami a legtöbb szavazatot elnyerő párt számára a parlamenti helyek abszolút többségét (2/3-át) biztosította. Az 1924-es választásokon rendkívül erőszakosan, példátlan csalásokkal kiharcolták a Fasiszta Párt győzelmét, majd a látszat kedvéért koalíciós kormányt alakítottak. A csalásokat szóvá tevő Giacomo Matteotti szocialista képviselőt meggyilkolták (az ügyben Mussolini személyes felelőssége vitatott), ami megingatta a miniszterelnök pozícióját. A többi párt kivonult a kormányból és a parlamentből, a király a katonai diktatúra felállítását fontolgatta, a fasiszták egy része pedig vezére ellen akart fordulni. Mivel a polgárháború kitöréséhez közeli helyzetben a hadsereg nem vállalkozott erőszakos rendteremtésre, III. Viktor Emánuel Mussolini kezébe adta a helyzet kulcsát. Mussolini rendeleteivel megregulázta a fasiszta alakulatokat 1926-ban pedig a meggyengített parlamenttel elfogadtatta, hogy rendeleti úton kormányozhasson, és csak a királynak tartozzon felelősséggel. Ezzel az országgyűlés teljesen jelentőségét vesztette. A diktatúra kiépülésének végjátékaként 1928-ban a törvényhozás feloszlatta magát, a parlamentáris rendszert felszámolták. Mussolinit ugyanakkor több erő is korlátozta: o Egyfelől az, hogy a király mint intézmény létezett, és elvileg hatalmában állt bármikor leváltani őt. o A hadsereget sem sikerült fasiszta irányítás alá vonni, az pedig mindvégig III. Viktor Emánuelhez maradt lojális, noha Mussolini átvette tőle a legfelsőbb hadparancsnoki rangot. o A harmadik ilyen tényező az egyház volt, amellyel a miniszterelnök 1925-ben kezdett tárgyalni, és 1929. február 11-én megkötötte a lateráni egyezményt XI. Piusz pápával. Ebben a római katolikus vallást államvallásnak ismerte el, Róma területén belül létrehozta a független Vatikánt és kártérítést adott az olasz egység megteremtése közben egyháznak okozott károkért.
Tekintélyelv és az önkényuralmi állam
Az 1920-ban előretört olasz fasizmus ideológiai háttere az anti-materializmus és a kapitalizmus megreformálására irányuló törekvések voltak, amit a szakszervezetek és az állam együttműködésével próbáltak megvalósítani. Ennek érdekében a gazdaságot a munkaadókból a munkavállalókból és az állam képviselőiből választott korporációk irányítása alá kívánták helyezni. A fasizmus ezzel elveti az osztályharc szükségességét, ehelyett az osztályok közötti együttműködés koncepcióját hangsúlyozza. A fasiszták a nemzet megosztásával és hanyatlásával vádolták a parlamentáris demokráciát. A fasiszták felkarolták a nacionalizmust, a misztikát, az ősi, vagy ősinek vélt szimbólumokat és nagyra értékelték az erő és a hatalom koncepcióit. Tipikus jellemzője a fasizmusnak, hogy az életet minden területét igyekeztek az állam hatalma és befolyása alá vonni, akár erőszakkal is. A fasizmus nyíltan használ populista, népszerű propagandát, ami hősi tömegmozgalomra szólítja fel a népet annak érdekében, hogy a „régi dicsőséget” helyreállítsák, miközben a mozgalom vezetőjéhez való hűséget, odaadást és engedelmességet követel.
Az ideológia
A fasizmus kifejezést Benito Mussolini használta először a latin fasces (az egységet és a hatalmat jelképező vesszőnyalábokba font bárd) és az olasz fascio („egylet, liga”) szavak alapján, párhuzamot vonva az egység erejét és a hatalmat szimbolizáló ókori jelkép és a modern kori mozgalmak között. A fasizmus eredetileg a Benito Mussolini nevével fémjelzett mozgalom ideológiája volt. Az olasz fasizmus eredetileg egyáltalán nem volt faji alapon rasszista, sem antiszemita. Ennek ékes bizonyítéka, hogy több magyarországi zsidó fiatal Olaszországba járt egyetemre, mivel Magyarországon a numerus clausus miatt korlátozott volt a zsidók felvehetősége a magyar egyetemekre. Ennek ellenére a később Olaszországban is elkezdték hirdetni a faji felsőbbrendűség elméletét, majd - nagyrészt Hitler hatására - zsidóellenes törvényeket is hatályba léptettek. A kezdetekben tehát Hitler vett át elemeket az olasz fasizmusból, majd Mussolini kezdte el a német nemzetiszocializmust mintaként felhasználni. A két ideológia között bár sok hasonlóság van, nem lehet egyenlőségjelet tenni. A fasizmus tehát eredeti értelmében Benito Mussolini olaszországi mozgalmának megnevezése volt. Később a fasizmus szót kezdték el általánosan használni minden modernkori jobboldali tekintélyelvű ideológiára, pártra és politikai rendszerre.
Összegzés - a fasizmus
Egy mindent felülmúló krízis érzését kelti, aminek a megoldására semmilyen szokott módszer nem alkalmas. Elhiteti, hogy egy népcsoport áldozata egy másik csoportnak és ennek orvoslása érdekében minden eszközt jogosnak tart. Szükségét fejezi ki egy olyan vezető megjelenésének, aki a saját adottságai és megérzései által mindenek és főleg a törvények fölött áll. Jogosnak tartja a kiválasztott nép uralmát más, alsóbbrendű népek fölött, minden jogi, vagy morális igazolás nélkül. Félelmet kelt az „idegen” befolyás fertőzése ellen.
Tegye időrendi sorrendbe a felsorolt eseményeket, kezdje a legkorábbival! Marcia su Roma – G. Matteotti meggyilkolása – a lateráni egyezmény megkötése G. Matteotti meggyilkolása – Marcia su Roma – a lateráni egyezmény megkötése A lateráni egyezmény megkötése – Marcia su Roma – G. Matteotti meggyilkolása Helyes válasz: Marcia su Roma – G. Matteotti meggyilkolása – a lateráni egyezmény megkötése A felsoroltak közül ki nem volt Mussolini kortársa? III. Viktor Emánuel I. János Károly XI. Piusz Helyes válasz: I. János Károly
99. MAGYARORSZÁG RÉSZVÉTELE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN (1939-44) I.
Magyarország háborúba sodródása
1939. szeptember 1. után az államhatalom kiszélesítette a katonai bíráskodás hatáskörét, tömeges eljárásokat folytatott a legális munkásszervezetek ellen, így akarta megelőzni a háborúellenes megmozdulásokat. Bevezették a munkaszolgálatot. A propaganda ontotta a szovjet- és kommunistaellenes jelszavakat. A lengyel menekültek befogadásával, illetve azzal, hogy Magyarország nem engedélyezte a német csapatok átvonulását a lengyelországi hadműveletekhez a Teleki kormány kivívja a nyugati szövetségesek elismerését. Magyarország egyelőre megőrizte fegyveres semlegességét. Magyarország külpolitikai célja a területi revízió megvalósítása volt. Miután Románia Bukovinát és Besszarábiát visszaadni kényszerült a Szovjetuniónak, a magyar kormány esélyt látott Erdély visszaszerzésére. Hitler a területi vitát német - olasz döntőbíráskodással rendezte. A második bécsi döntésben, 1940 augusztusában Magyarországhoz csatolták ÉszakErdélyt és Székelyföldet. A döntés egyik felet sem elégítette ki, de megerősítette Magyarországon és Romániában is a németek kegyét keresők pozícióit. Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez és jelentősen támogatta Németországot nyersanyagokkal és élelmiszerekkel. 1940. szeptember elején a Teleki-kormány szerződésszerűen csatlakozott a tengelyhatalmakhoz. 1940 őszén Magyarország számára Jugoszlávia maradt az egyetlen ország, amelyen keresztül kapcsolatot tudott tartani a nyugati hatalmakkal ezért a Teleki-kormány a két ország közötti kapcsolatok javítására törekedett. 1940 decemberében létrejött a jugoszláv-magyar örökbarátsági egyezmény. Jugoszlávia tervezett megtámadásában azonban a németek elvárták Magyarország részvételét is. Bárdossy külügyminiszter szerint Berlin kívánságának elutasítása esetén a németek bevonultak volna Magyarországra. Horthy magatartását két tényező befolyásolta: o A területszerzés lehetősége (Bácska, Bánát). o A magyar uralkodó körök igénye arra, hogy Németország első számú szövetségesei legyenek. A németekkel való szembeforduláshoz Teleki nem kapott segítséget, és hiába hivatkozott az örökbarátsági szerződésre. Kilátástalan helyzetében Teleki Pál öngyilkosságot követett el. Ennek ellenére a vezérkar és a kormány, Bárdossy László vezetésével a Jugoszlávia elleni támadásban való részvétel mellett foglalt állást. Magyarország 1941. április 11én belépett a háborúba.
Hadba lépés a Szovjetunió ellen
Jugoszlávia német megszállása azt eredményezte, hogy Magyarország is részesedett a területekből, visszakapta a Mura vidéket, a Baranyai háromszöget és Bácskát. Ez tovább erősítette a német szövetségbe vetett hitet.
A magyar katonai körök a német hadvezetéssel egyetértésben 1941. június 22. (A SZU Németország általi megtámadása) után erőteljes nyomást gyakoroltak a kormányra a Szovjetunió elleni háborúba való bekapcsolódás érdekében. 1941. június 26-án felségjelzés nélküli repülőgépek bombázták Kassát. Ezt az akciót a katonai vezetés szovjet gépeknek tulajdonította. Másnap Bárdossy bejelentette a parlamentben a háborúba lépés tényét. A magyar kormányzatnak a szovjetellenes háborúba való bekapcsolódását befolyásolta a Romániával és Szlovákiával Hitler támogatásáért folytatott versenyfutás.
Melyik revíziós döntéssel kapta vissza Magyarország Erdély egy részét? Első bécsi döntés Második bécsi döntés Harmadik bécsi döntés Helyes válasz: Második bécsi döntés Ki volt a Magyarország miniszterelnöke, amikor csatlakoztunk Jugoszlávia lerohanásához? Teleki Pál Bárdossy László Kállay Miklós Helyes válasz: Bárdossy László
100. MAGYARORSZÁG RÉSZVÉTELE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN (1939-44) II. Háborúellenes megnyilvánulások
Az Országos Ifjúsági Bizottság 1941. október 6-án, az aradi vértanúk napján háborúellenes tüntetést szervezett a Batthyány-örökmécsesnél. November 1-jén a Kerepesi temetőben Kossuth és Táncsics sírját több ezres tömeg koszorúzta meg. A Népszava 1941. december 25-i karácsonyi kiadásában az antifasiszta harcban érdekelt erők nyíltan, együtt és egyszerre szólaltak meg. 1942 márciusában az antifasiszta erőket összefogó legális testületet hoztak létre Magyar Történelmi Emlékbizottság néven. A Petőfi-szoborhoz március 15-ére szervezett háborúellenes tüntetést a rendőrség szétverte.
A háború elhúzódása
A hitleri villámháború kudarca miatt 1941 őszén a frontra küldött magyar csapatokat igyekezték visszahozni. Az 1941 júliusában bevetett Gyorshadtest hazatért, de a Keleti Megszálló Csoport továbbra is a Szovjetunió területén maradt. London, a Szovjetunió kérésére ultimátumban követelte a magyar csapatok visszavonását. A magyar kormány elutasító válaszára 1941. december elején beállt a hadiállapot Anglia és Magyarország között. Pearl Harbor (december 7.) után német-olasz követelésre Magyarország kinyilvánította a hadiállapotot az Egyesült Államokkal. 1942. március elején felmentették tisztségéből Bárdossyt. Az új kormányfő 1942 tavaszán Kállay Miklós lett. Kállay 1942 áprilisában a frontra küldte a 2. magyar hadsereget. Ezzel párhuzamosan támadást indított a függetlenségi mozgalom ellen. Katonai behívót kaptak a baloldali szociáldemokrata párt- és szakszervezeti vezetők. Feloszlott a Történelmi Emlékbizottság. Lényegi változást a magyar kül- és belpolitikában csak a szövetségesek észak-afrikai partraszállása, a sztálingrádi fordulat és a 2. magyar hadsereg katasztrofális doni veresége eredményezett.
Vereség a Don-kanyarban és a német megszállás
A magyar csapatoknak a sztálingrádi offenzívában a német hadsereg északi szárnyát kellett volna fedezniük, rendkívül kevés lőszerrel, hiányos felszereléssel. A Don-kanyarban kiépített állásaikat a Vörös Hadsereg 1943 januárjában érte el.Heves harcokban február elejére megsemmisült az egész 2. magyar hadsereg. A katasztrófa után titkos tárgyalások kezdődtek az angolszász hatalmakkal, miközben a kormány tejesítette Németországgal szembeni szövetségesi kötelezettségeit is. 1943 szeptemberében előzetes fegyverszüneti feltételeket fogadtak el. A fegyverszünet akkor lépett volna életbe, amikor a Balkánon előrenyomuló angolszász csapatok elérték volna a magyar határt. Kállay nem volt hajlandó fegyverszüneti tárgyalásokat folytatni a Szovjetunióval. Komoly érdeklődés kísérte az 1943. augusztus végi balatonszárszói ifjúsági és értelmiségi találkozót. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a háborút be kell fejezni. A találkozó hozzájárult ahhoz, hogy a jelenlévők többsége később aktívan részt vett az antifasiszta harcban. A Kállay-kormány kiugrási szándékáról a németek is tudomást szereztek. Hitler az ország katonai megszállása mellett döntött. 1944. március 19-én német csapatok szállták meg hazánkat. Horthy német követelésre a németbarát Sztójay Dömét nevezte ki miniszterelnöknek.
Milyen céllal jött létre a Magyar Történelmi Emlékbizottság? A második világháborúban elesett magyar katonák emlékének megőrzésére. Az antifasiszta erőket összefogó legális testületként a 140-es évek Magyarországán. Horthy tanácsadó testület volt. Helyes válasz: Az antifasiszta erőket összefogó legális testületként a 140-es évek Magyarországán.
Tegye időrendi sorrendbe a felsorolt országokat annak alapján, hogy a második világháború során mikor állt be a hadiállapot köztük és Magyarország között! Kezdje a legkorábbival. Szovjetunió – Jugoszlávia –Anglia Jugoszlávia – Szovjetunió – Anglia Szovjetunió – Anglia – Jugoszlávia Helyes válasz: Jugoszlávia – Szovjetunió – Anglia
101. A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS ÉS DEMOGRÁFIAI KÖVETKEZMÉNYEI
A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és az antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződés. A szerződés Magyarország (Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett 35.000 főben korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. A szerződés tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is. 1920. június 4-én írták alá a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon kastély tükörtermében. A béketárgyalásokra meghívott magyar küldöttség 1920. január 7-én érkezett Párizsba, gróf Apponyi Albert vezetésével, soraiban gróf Bethlen Istvánnal és gróf Teleki Pállal. Csak 1920. január 16-án - a béketervezet végleges lezárása után - nyílt lehetőség arra, hogy a magyar küldöttség is előadhassa álláspontját. Ekkor tartotta meg Apponyi Albert a francia Külügyminisztérium földszinti dísztermében, a békekonferencia Legfelső Tanácsa előtt, híres „védőbeszédét”. Ezután átvették a szerződést tartalmazó dokumentumot, majd pár nap múlva – lényegében anélkül, hogy figyelembe vették volna a magyar érveket – aláírták. Az új határokat elvileg a Woodrow Wilson amerikai elnök által megfogalmazott nemzeti elv alapján jelölték ki. Ettől azonban több esetben, stratégiai, gazdasági, közlekedési szempontokra hivatkozva eltértek. o Például az összes az új határral párhuzamos út és vasút (főleg katonai okokból) a határ túloldalára került. o Így kerültek egybefüggő magyar lakosságú tömbök is a határ túloldalára, noha legtöbbször ki lehetett volna jelölni az etnikai viszonyoknak megfelelő határt is. o A magyar tárgyalási stratégia sem volt kompromisszum kész: a teljes integritást célozta ahelyett, hogy a magyar lakosságú határ menti területek megtartására törekedett volna. Nem ragaszkodott a wilsoni elveknek megfelelő helyi népszavazások kiírásához sem. Részben ezért is hagyták figyelmen kívül. A szerződést végül a lényegében erre kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei, Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston, népjóléti miniszter írták alá 1920. június 4-én.
A szerződést az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel iktatták be a magyar jogrendszerbe.
Magyarország területi veszteségei
Erdély és jelentős területek Magyarország keleti részéből (az ún. Partium, valamint a Bánság keleti része) Romániához kerültek. Ez összesen103.093 km², a Magyar Királyság területének 31,78%-a. Északon a főleg ruténok által lakott Kárpátalja, a főleg szlovákok lakta Felvidék, a szinte csak magyarok lakta Csallóköz Csehszlovákiához került. Ezek együtt 61.633 km²-t tettek ki, a Magyar Királyság területének 18,9%-át. Délen az újonnan alakult délszláv állam, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett Magyarországból: o A Szerémség és a Drávaköz, Bácska és a Bánság nyugati része, valamint a Muraköz és a Muravidék. Ezek összterülete 62.092 km², a Magyar Királyság területének 19,14%-a. o Az egész önállósodott Horvátország, aminek 42.541 km² területe a Magyar Királyság 12,87%-a volt. Nyugaton egy sáv Ausztriához került, ahol később az új területekből Burgenland néven önálló tartományt hoztak létre a már aláírt Saint Germain-i békeszerződés alapján. Ez a 3.965 km², a Magyar Királyság 1,22%-a volt. Északon néhány község Lengyelországhoz került. Fiume (mai neve: Rijeka) városa Isztriával és Zárával együtt Olaszországhoz került, majd 1947-ben Jugoszláviához csatolták. (21 km²) A békeszerződés eredményeként a 324.411 km² összterületű Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát. Az ország Horvátország nélküli területe 282.870 km²-ről 92.963 km²-re csökkent.
Ki volt Magyarország miniszterelnöke a trianoni békeszerződés aláírásakor? Drasche-Lázár Alfréd Simonyi-Semadam Sándor gróf Bethlen István Helyes válasz: Simonyi-Semadam Sándor Melyik ország kapta a legnagyobb „falatot” a Magyar Királyság (Horvátországgal együtt számított) területéből a békeszerződés értelmében? Csehszlovákia Románia Szerb–Horvát–Szlovén Királyság Helyes válasz: Szerb–Horvát–Szlovén Királyság
102. A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS ÉS DEMOGRÁFIAI KÖVETKEZMÉNYEI II. Demográfiai következmények
A Magyar Királyság lakóinak száma 18,2 millióról 7,6 millióra esett vissza. 1910-ben a Magyar Királyságban élő magyar népesség az össznépesség kb. 54,1%-át tette ki. Noha az elcsatolt területeken élők többsége nem volt magyar nemzetiségű, a békeszerződés során az országhatárok megvonása gyakran nem követte a nyelvi vagy nemzetiségi határokat. Sok esetben egységes tömbben élő magyar lakosságú területeket is elcsatoltak. Mintegy 3,3 millió magyar rekedt kívül az új magyar állam határain A magyar nemzetiségűek lélekszáma az elcsatolt területeken az 1910-es népszámlálás alapján: o Felvidéken (ma Szlovákiához tartozó területen): 884.000 fő, a helyi lakosság 30%-a. o Árva vármegye és Szepes vármegye Lengyelországhoz került részein: 1.000 fő, a helyi lakosság 1,15%-a. o Erdélyben, Partiumban és Kelet-Bánságban (ma Romániához tartozó területeken): 1.662.000 fő, a helyi lakosság 32%-a. o Vajdaságban (ma Szerbiához tartozó területen): 420.000 fő, a helyi lakosság 28%-a. o Kárpátalján (ma Ukrajnához tartozó területen): 183.000 fő, a helyi lakosság 30%-a. o Horvátországban 121.000 fő, a helyi lakosság 3,5%-a. o A Muramelléken (ma Szlovéniához tartozó területen): 20.800 fő, a helyi lakosság 1,6%-a. o Burgenlandban (ma Ausztriához tartozó területen): 26.200 fő, a helyi lakosság 9%-a. o Fiume városában (ma Horvátország része): 7.000 fő, a helyi lakosság 23,9%-a. A határon túli területeken a magyarságnak meg kellett küzdenie az alapvető nemzetiségi jogokért, holott azokat a békeszerződés tartalmazta.
Egyéb következmények
Ami a gazdaságot illeti, a korábbi Magyar Királyság a termőföld 61,4%-át, a faállomány 88%-át, a vasúthálózat 62,2%-át, a kiépített utak 64,5%-át veszítette el. Elveszett továbbá a nyersvas készlet 83,1%-a, az ipartelepek 55,7%-a, a hitel- és bankintézetek 67%-a is. Romániának és Jugoszláviának részt kellett vállalnia Magyarország anyagi tartozásainak rendezésében, a fennhatóságuk alá került területek miatt. A további intézkedések közé tartozott, hogy nem épülhetett Magyarországon vasút egynél több sínpárral. Magyarország azokról az Európán kívüli területi előjogokról is lemondott, amelyek a korábbi Osztrák–Magyar Monarchia területéhez tartoztak.
Az elcsatolt területeken az új rezsimek megbízhatatlannak tartották a korábbi, többnyire magyar nemzetiségű értelmiségi, hivatalnoki réteget, és sokukat elbocsátották. Nagy részük az 1920-as években Magyarországra települt át, ahol komoly nélkülözések után is csak részben találtak munkát. Mindez belpolitikai feszültségeket keltett, felerősítette a magyarországi nacionalizmust és antiszemitizmust.
Az elcsatolt területek lakosságának mekkora hányada volt magyar? Körülbelül 15%-a. Közel egyharmada. Mintegy 40%-a. Helyes válasz: Közel egyharmada. A felsoroltak közül mi nem szerepelt a Magyarországgal kötött békeszerződésben? Hadsereg létszámának korlátozása. Légierő fenntartásának tilalma. Vasútvonalak építésének tilalma. Helyes válasz: Vasútvonalak építésének tilalma.
103. A WEIMARI KÖZTÁRSASÁG BUKÁSA ÉS A NEMZETISZOCIALIZMUS KIÉPÜLÉSE NÉMETORSZÁGBAN I.
A weimari köztársaság nem tud eleget tenni a békeszerződésben foglaltaknak, mivel állandó belső harcokkal van elfoglalva. Mivel a diktátumban foglaltaknak ellenszegülni nem tudott, ezért a „teljesítési politika” hívei kerülnek előtérbe. Ennek a politikának a képviselője Gustav Stresemann, aki abban reménykedik, hogy a teljesítésért cserébe a versailles-i béke legméltánytalanabb pontjait módosítani lehet. Kezdetben azonban rendkívül nehéz megvalósítani ezt az elképzelést.
Az első sikerek
Rapallói szerződés (1922): Németország és Szovjet-Oroszország egyaránt kitör az elszigeteltségből. Dawes-terv (1924-28): célja a német fizetőképesség helyreállítása hitelekkel, de a jóvátételek ügyét nem rendezi. Locarnói szerződések (1925): Németország felvétele a Népszövetségbe. Amikor a Dawes terv lejár, megszületik a Young-terv (1929): német jóvátétel fizetési határidejét elnyújtja 1988-ig. (!!!) 1925-től hét évre Hindenburgot választják elnöknek.
A sikerek növelik a demokratikus pártok szavazatainak számát, de az 1929-es gazdasági világválság megszakítja a konszolidációs folyamatot (32 %-os ipari visszaesés, csaknem 50%-os munkanélküliség).
A nácik színre lépése
1920-tól Hitler vezeti a Nemzetiszocialista Német Munkáspártot (NSDAP). 1923-ban történik a „sörpuccs", amely kudarcba fullad, Hitlert és társait bebörtönzik. Hitler megírja a Mein Kampf-ot. A gazdasági világválság hatalmas munkanélküliséget okoz, felborítja a politikai egyensúlyt és a törvényes rendet is. Az egymással szemben álló pártok csatatérré változtatják egymás tömegrendezvényeit. 1922-ben megalakul a nemzetiszocialisták fegyveres szervezete, az SA. A hatalomra jutás törvényes lehetőségét keresik, meggyőzik a társadalmat, hogy a kiutat az erőre és a hatalom tiszteletére épülő társadalom jelenti. Az egymást követő választásokon a párt egyre több szavazatot szerez és 1932-re az ország legerősebb pártja lesz. Elhitetik a vagyonosokkal, hogy csak ők tudják megakadályozni a kommunista előretörést (Harzburgi front).
Kísérlet a nácik közömbösítésére
Hindenburg a választási győzelem ellenére nem hajlandó Hitlernek kormányalakítási megbízást adni. Az új kancellár (Schleicher) helyet ajánl a kormányban a náci párttag Strassernak, de válaszul Hitler megfosztja Strassert párttisztségeitől, Ő már csak a kancellári tisztséget hajlandó elfogadni. Schleicher miniszteri tárcákat ajánl a szociáldemokratáknak és a szakszervezeteknek is, de azok nem fogadják el. Ezek után Schleicher a szükségállapot bevezetését javasolja Hindenburgnak, de az nem fogadja el, így Schleicher lemond. Ezek után Hindenburg 1933. január 30-án Hitlert nevezi ki kancellárrá. Hitler ekkor koalíciós kormány élén kezdi meg tevékenységét. Hindenburg február 1-én feloszlatja a parlamentet és kiírja az új választásokat március 5-re. Február 27-én, tisztázatlan körülmények között leég a Reichstag, erre hivatkozva a kommunisták választási eredményeit megsemmisítik. Az NSDAP 44%-os eredménnyel megnyeri a választásokat.
Ki volt a német teljesítési politika szimbolikus vezéralakja? Hindenburg Stresemann Schleicher Helyes válasz: Stresemann Tegye időrendi sorrendbe a felsorolt eseményeket, kezdje a legkorábbival! Németország felvétele a Népszövetségbe – Sörpuccs – Az SA megalakulása Az SA megalakulása – Sörpuccs – Németország felvétele a Népszövetségbe Az SA megalakulása – Németország felvétele a Népszövetségbe – Sörpuccs
Helyes válasz: Az SA megalakulása – Sörpuccs – Németország felvétele a Népszövetségbe
104. A WEIMARI KÖZTÁRSASÁG BUKÁSA ÉS A NEMZETISZOCIALIZMUS KIÉPÜLÉSE NÉMETORSZÁGBAN II. A totalitárius állam kiépítése
Hitler meggyőzi a katolikus erőket és megszavaztatja a felhatalmazási törvényt, aminek értelmében a kormány a parlament helyett törvényeket alkothat. Ezzel megvalósulhat a totális diktatúra. Létrehozza az egypártrendszert: a kommunistákat, szociáldemokratákat, polgári pártokat betiltja. A rohamosztagosok (SA) követelik a szociális viszonyok reformját, és folyamatosak a rendzavarások. Emiatt vagyonos támogatói támadják Hitlert, követelik az SA megfékezését. Végül kiegyezik ezzel a körrel: ha Hitler megfékezi az SA-t, akkor támogatják Őt az elnöki cím megszerzésében Hindenburg halála után. Ennek az alkunak a következménye a hosszú kések éjszakája. 1934. június 29-30 éjszakáján az SA vezetőinek legyilkolása. Az akció végrehajtója az 1923-ban létrehozott SS és a Gestapo (titkosrendőrség). Hindenburg 1934. augusztusi halála után Hitler megszűntnek nyilvánítja az elnöki tisztséget, és mint birodalmi vezér (Führer) magához ragadja az államfői jogokat is. Hitler politikájának irányai o A teljesítés politikáját felváltja a reváns politikája. o Elutasítja a gyarmatszerzést. o Cél a nagynémet egység: minden német egy birodalomban való egyesítése (Élettér-elmélet). Német nyelvű területek egysége Németország Európai hegemóniája Német világbirodalom o Fajelmélete szerint meg kell semmisíteni a zsidókat, kommunistákat és a cigányokat.
Hitler külpolitikája
Folyamatos mezőgazdasági megrendelések a Közép-Kelet-Európai államoktól. Ezzel kialakítja az országok piaci-gazdasági függését. 1935-ben birtokba veszi a Saar-vidéket. Életbe lépteti az általános hadkötelezettséget, fejleszti a hadiipart. 1936-ban remilitarizálja a rajnai övezetet. 1936-ban létrehozza a Berlin-Róma tengelyt, majd a megszületik az Antikomintern Paktum (német-japán), amihez egy év múlva Olaszország is csatlakozik. 1938. március 13-án végrehajtja az Anschluss-t, elfoglalja Ausztriát. 1938 szeptemberében megtörténik Csehszlovákia feldarabolása.
Nemzetiszocializmus és fasizmus különbségei
A fasizmusra nem jellemző az antiszemitizmus. A nemzetiszocializmus jellemzője a humán értékek elutasítása, a vallásellenesség. A nemzetiszocializmusban nincs korporáció. A jelentős különbségek ellenére a két irányzat 1938-tól fokozatosan közeledik egymáshoz.
A felsoroltak közül mi nem jellemző a nemzetiszocializmusra? egypártrendszer korporatív állam antiszemitizmus Helyes válasz: korporatív állam Melyik szervezet felszámolására irányult a hosszú kések éjszakája? SS Gestapo SA Helyes válasz: SA
105. AZ 1848-49-ES SZABADSÁGHARC KATONAI ESEMÉNYEI 1849 MÁJUSÁIG I. Összeütközés az udvarral
A szabadságharc katonai eseményeinek előzményei a Batthyány-kormányhoz kötődnek. Miután 1848. április 11-én szentesítik az "áprilisi törvényeket", a nemzetiségi területeken parasztmozgalmak indulnak meg, mert a jobbágyok 60%-a zsellér, akiknek nem juttatnak földet. Sok helyen földfoglaló mozgalmakra kerül sor. Ezen kívül az áprilisi törvényekben nem sikerül rendezni a nemzetiségek helyzetét. 1848 májusában fölállítják az első 10 honvédzászlóaljat, nemzetőrségnek álcázva. Júliusban az udvar kérést intéz a magyar országgyűléshez, melyben a magyarok hozzájárulásának mértéket akarja tisztázni az olasz forradalom leverésében. A magyar országgyűlés két rossz döntés közül választhat: o Támogatja az olasz forradalom leverését, de ezzel egy vele szövetséges ügyet árul el. o Elutasítja az olasz forradalmak leveréséhez adandó katonai támogatást, de ezzel megszegi a Pragmatica Sanctiot. A magyarok az időhúzást választják. A pártok vitáját Kossuth július 11-i beszéde szakítja meg, amelyben 200.000 újoncot és az ellátásukhoz szükséges 42 millió forintot kéri megszavazni. Ez meg is történik ("önök fölállottak; s én leborulok a nemzet nagysága előtt!"), nyáron pedig megkezdődik a szabadcsapatok toborzása mellett a Kossuth-bankó kibocsátása.
Közben Windischgrätz és Radeczky felszámolják az olasz és a német mozgalmakat és a Habsburgoknak lehetőségük nyílik a komolyabb beavatkozásra Magyarországon (indok: a magyarok nem tartották magukat a Pragmatica Sanctiohoz).
Az első fegyveres összecsapás: Pákozd
Mindezekkel párhuzamosan zajlik a Jellasics vezette horvát felkelés, amihez szerbek is csatlakoznak. Júliusban a kormány tárgyal Jellasiccsal, de neki nem elég a Batthyány által felkínált autonómia, mert vissza kellene adniuk Fiumét, és el kellene ismerni a magyar kormányt. Jellasics elutasítása után Batthyány és Deák augusztusban Bécsbe mennek, hogy a Habsburgoktól kérjék a horvátok megfékezését. Bécsben nem fogadják őket, majd augusztus 31-én királyi leirat érkezik az országgyűléshez, amelyben közlik, hogy a hadügy és a pénzügy továbbra is a birodalom hatáskörébe tartozik, valamint, hogy a horvát kérdést Magyarországnak kell megoldania, fegyveres erőszak nélkül. Szeptember 4-én az udvar ismét kinevezi horvát bánná Jellasicsot. Szeptember 10-én a kormány (Szemere, Mészáros és Kossuth kivételével) lemond, mert tárgyalási politikája sikertelen, de szeptember 28-ig helyettes híján tovább intézi az ügyeket. Szeptember 11-én Jellasics Légrádnál átlépi a magyar határt, ezzel megkezdődik a szabadságharc. Szeptember 16-án megalakul az Országos Honvédelmi Bizottmány, melynek hattagú vezetősége - beleértve Kossuthot is - teljhatalommal rendelkezik, de az irányítást csak október elején veszi át. Eközben Jellasics 35.000 főnyi seregével szinte akadálytalanul halad a Dunántúlon Pest felé, az áruló ex-császári tisztek sorra visszavonulnak. Eszéktől követi őt a Roth és Philippovics által vezetett 8-10.000 főnyi szerb oldalvéd. A magyar hadsereg új főparancsnoka, Móga János parancsot kap az országgyűlési képviselőktől, hogy Pákozd – Sukoró térségében támadja meg Jellasicsot. Ez szeptember 29-én következik be, ahol Móga kétszeres túlerőt győz le újoncaival. A vereség miatt Jellasics fegyverszünetet kér, amit arra használ ki, hogy lóhalálában elhagyja az országot. Szeptember 30-án Görgey Artúr, a haditörvényszék elnöke kivégezteti gróf Zichy Ödönt hazaárulás vádjával, és ezen tettével nyeri el Kossuth tetszését. Jellasics visszavonulásával magára hagyja Rothot és Philippovicsot, akik sorsa október 5-6-án teljesedik be; az ozorai csatában Görgeytől szenvednek vereséget, és kényszerülnek a fegyverletételre.
Milyen esemény vezetett a magyar kormány és a bécsi udvar első politikai összeütközéséhez a márciusi forradalom után? A hadsereg irányításának kérdése. Az olasz forradalomhoz való viszony. A horvát felkelés. Helyes válasz: Az olasz forradalomhoz való viszony. Ki volt a magyar erők vezetője a pákozdi csatában?
Görgey Artúr Guyon Richárd Móga János
Helyes válasz: Móga János
106. AZ 1848-49-ES SZABADSÁGHARC KATONAI ESEMÉNYEI 1849 MÁJUSÁIG II. Forradalom Bécsben és a téli események
A magyar győzelmek hírére Bécsben október 6-án újabb felkelés tör ki, Latour hadügyminisztert a nép lámpavasra akasztja. Az udvar Olmützbe menekül, hogy onnan számolják föl a magyar segítséget váró bécsi forradalmat. Móga azonban megáll a magyar - osztrák határon, mert vita alakul ki arról, hogy az önvédelmi harc kereteibe belefér-e Bécs megsegítése. Végül is háromhetes késlekedés után Móga átlépi a határt, de ekkorra Radeczky és Windischgrätz már fölszámolják a bécsi forradalmat. Október 30-án Schwechatnál az osztrákok győznek, de még nem tudják a magyarokat követni. Novemberben Bécsben fölénybe kerülnek a Schwarzenberg-pártiak a windischgrätziekkel szemben. Céljuk egy erősen centralizált összbirodalom létrehozása. Ennek érdekében december 2-án lemondatják V. Ferdinándot a trónról, Ferenc Károlyt a trónigényéről, Zsófia pedig eléri, hogy Ferenc Józsefet koronázzák meg. Ferenc József nem szentesíti az alkotmányt, ezért a magyar liberális nemesség egy része nem ismeri el törvényes uralkodónak. Az összbirodalmi centralizáció megvalósításához természetesen vissza kell terelni Magyarországot a "helyes útra", ennek érdekében Magyarország ellen novemberben minden irányból támadás indul. A legnagyobb erőkkel Schlick ÉszakkeletFelvidéken, illetve Galíciában; Puchner Dél-Erdélyben; Urban Észak-Erdélyben és Bukovinában rendelkezik, az osztrák főerő (44.000 fő) Windischgrätz vezetésével csak december közepén érkezik. A schwechati csatavesztés után Kossuth Görgeyt teszi meg főparancsnoknak, akinek a 20.000 fős fel-dunai hadseregével kellene Windischgrätzet a Kisalföldön föltartóztatnia. Görgey azonban ehhez alkalmatlannak ítéli seregét, és visszavonul téli pihenőre a bányavárosokhoz. Eközben Puchner Háromszék kivételével elfoglalja Erdélyt, Schlick pedig Kassát, és Miskolc felé tart. Perczel Mór, Mórnál csatát vállal Windischgrätz-cel, de a túlerő győz, és nyitva áll előtte az út Budáig. Windischgrätz jelentős győzelme után már csak a feltétlen megadásról hajlandó tárgyalni, amit azonban még a "békülékenyek" sem akarnak. Ezért december 31-én megkezdődik az országgyűlés és a hivatalok átköltöztetése Debrecenbe. December közepén megkezdődik Erdély fölszabadítása Bem József vezetésével, aki sikeres hadműveleteivel kiveri az ellenséget Észak-Erdélyből, december 25-én pedig felmenti Kolozsvárt. 1849. január 4-én Windischgrätz bevonul Pestre, Batthyányt (a tárgyalóküldöttség vezetőjét) pedig lecsukatja.
Január 5-én Görgey kiadja a váci nyilatkozatot, amelyben megtagadja Kossuth azon parancsát, hogy mentse föl Lipótvárat és Komáromot; és inkább a felvidéki bányavárosokba megy téli pihenőre, hogy hadseregét szervezhesse.
Erdély felszabadítása
Január 13-án Erdélyben Bem bevonul Marosvásárhelyre, mire Székelyföldön egy népfölkelés bontakozik ki. Puchner január 17-én Gálfalvánál megtámadja Bemet, de vereséget szenved. Bem nem várja meg a népfölkelőket, hanem február 4-én Nagyszeben ellen vonul, de Puchner Piskiig szorítja vissza, ahol azonban február 9-én Bem kerekedik fölül. Bem kétfelé osztja seregét. Az egyik fele Urban ellen vonul, akit sikerül is kiszorítaniuk Bukovinába, az újra egyesült sereget azonban Puchner Medgyesnél megveri, így kénytelenek Segesvárra visszavonulni. Itt Puchner be akarja őket keríteni, de március 10-én Bem áttöri a gyűrűt, és erőltetett menetben március 11-ére Nagyszeben alá érkezik. Az itt állomásozó orosz csapatok megsemmisülnek az ágyútűzben, és a várost is sikerül még aznap bevenni. Az ellenséges erők március 21-én kivonulnak Erdélyből, Erdély fölszabadul. Ez igen fontos tény, mert Nagyvárad a hadiipar egyik központja, másrészt ekkortól nem lehet két oldalról támadni a Tiszántúlt.
Tegye időrendbe a felsorolt eseményeket, kezdje a legkorábbival! Latour kivégzése – Ferenc József trónra lépése – Nagyszeben felszabadítása Ferenc József trónra lépése – Latour kivégzése –Nagyszeben felszabadítása Ferenc József trónra lépése –Nagyszeben felszabadítása – Latour kivégzése Helyes válasz: Latour kivégzése – Ferenc József trónra lépése – Nagyszeben felszabadítása A felsorolt helyszínek közül melyik csatában szenvedett vereséget Bem? Piskinél Gálfalvánál Medgyesnél Helyes válasz: Medgyesnél
107. AZ 1848-49-ES SZABADSÁGHARC KATONAI ESEMÉNYEI 1849 MÁJUSÁIG III. Vereségek és az olmützi alkotmány
Ez idő alatt, február 5-én Guyon Richárd áttöri a Branyiszkói-hágót védő osztrák vonalakat, így Görgey előtt szabaddá válik az út a Tisza felé. Görgey február közepére
meg is érkezik a Felső-Tisza vidékére, a magyar hadműveleti bázis területére, Klapka pedig Tokajnál megállítja Schlicket. Az OHB parancsának értelmében Klapka haditervet dolgoz ki Windischgrätznek a Kápolna környékén történő bekerítésére, hogy ne tudjon Schlick-kel egyesülni. A magyar haderők főparancsnoka, Dembinski Henrik (Görgeyt a váci nyilatkozat miatt leváltották) február 26-27-én támadást indít Kápolnánál, de az egymásnak ellentmondó parancsok miatt vereséget szenved. Kossuth Vetter Antalt teszi meg főparancsnokká, de néhány sikertelen csata után Vetter március 28-án betegségére hivatkozva lemond, Kossuth pedig újra kinevezi Görgeyt a hadsereg élére. A kápolnai csatát Windischgrätz úgy jelenti az udvarnak, mintha fényes győzelmet aratott volna. Ezen fölbátorodva március 4-én Schwarzenberg feloszlatja a birodalmi parlamentet, és új alkotmányt hirdet ki a császári teljhatalomra hivatkozva, ez az olmützi alkotmány. Ebben felfüggesztik Magyarország 1848-as alkotmányát, és kimondják, hogy hazánk koronatartományként kezelendő.
A tavaszi hadjárat
A tavaszi hadjárat (Klapka tervei alapján) Windischgrätz bekerítését és megsemmisítését tűzi ki célul. Ennek érdekében egy hadtest a pest- gyöngyösi úton kelti a főerők látszatát, amelyet megerősít az ezen hadtest által elért hatvani győzelem április 2-án. Damjanich János és Klapka György dél felől akarják bekeríteni Windischgrätzet, ez azonban a tápióbicskei csatában április 4-én kiderül, és bár április 6-án Windischgrätz újabb vereséget szenved az isaszegi csatában, Gödöllőnél sikerül kibújnia a gyűrűből. Windischgrätzet leváltják, posztját Welden foglalja el, de ő sem jár sikerrel. Aulich ugyanis elhiteti Weldennel, hogy megint a főerővel áll szemben, miközben azok Vácon (április 10.), Léván és Nagysallón (április 19.) keresztül Komárom fölmentésére indulnak (április 26.). Miután Welden átlátja a helyzetet, elrendeli Buda kiürítését. A főváros május 21-én szabadul föl. A győzelmek hatására az ország még föl nem szabadított területein népfölkelések bontakoznak ki, amelyek a hadsereggel egyetemben fölszabadítják az ország nagy részét. Április 14-én a debreceni nagytemplomban a katonai sikerekre alapozva felolvassák a Függetlenségi Nyilatkozatot, amely kinyilvánítja a Habsburg-ház trónfosztását.
Melyik császári tábornok győzelme után adták ki az olmützi alkotmányt? Puchner Windischgrätz Schlick Helyes válasz: Windischgrätz Hányadik alkalommal mondták ki 1849-ben a Habsburg ház megfosztását a magyar tróntól? másodszor harmadszor negyedszer Helyes válasz: harmadszor
108. KATONAI AKCIÓK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ELSŐ SZAKASZÁBAN (1939-41) Kelet-Közép-Európa lerohanása
A második világháborút a náci Németországnak a harmincas évektől felerősödő revansista politikája, nyílt agressziós lépései előzték meg. A versailles-i – washingtoni békerendszerrel szemben Berlin-Róma tengely elnevezéssel 1936-ban szövetségi rendszer jött létre Németország és Olaszország majd 1937-ben Antikomintern-paktum néven Németország, Olaszország és Japán között. Ezért nevezték a tagállamokat „tengelyhatalmaknak”. A náci agresszió először a kelet-közép-európai térséget vette célba: az Anschluss (1938), majd Csehszlovákia feldarabolása (1939) után Lengyelország következett. 1939. augusztus 23-án szovjet-német megállapodás született az érdekszférák, köztük Lengyelország felosztásáról (Molotov - Ribbentrop paktum), majd 1939. szeptember 1-én a Hitleri hadigépezet általános támadást indított Lengyelország ellen, s ezzel kezdetét vette a második világháború. A lengyel védelem a hősi küzdelem ellenére összeomlott. A németek által megszállt országrészek a náci terror „tanulóterületévé” váltak. Szeptember 17-én a szovjet csapatok is átlépték a lengyel határt, s megszállták az ország keleti részét. Tömegesen deportálták a lengyel lakosságot szovjet lágerekbe, és a katyni erdőben 4500 lengyel tisztet mészároltak le.
A nyugati front megnyitása, Franciaország bukása
Ezt követően Észtország, Lettország és Litvánia szovjet katonai és politikai nyomásra 1940 augusztusában „önként” belépett a szovjet államszövetségbe. A szovjet vezetés ehhez hasonlóan Finnország nagy részét is védelmi övezetévé kívánta tenni. A szovjet-finn háborúban (1939. november-1940. március) azonban érzékeny veszteségeket is szenvedett, kiütközött hiányos felkészültsége. 1940 tavaszán a náci haderő Nyugat-Európa ellen fordult. Ezt megelőzően Anglia és Franciaország – jóllehet a lengyel háború kitörésekor hadat üzent Németországnak – lényegében semmilyen hadműveletet nem folytatott (ez volt az ún. „furcsa háború”). Az 1940. áprilisi Dánia és Norvégia elleni támadást követően, május 10-én a német hadsereg megtámadta Hollandiát, Belgiumot és Franciaországot. A francia és belga ellenállás hiábavalónak bizonyult, a francia védelmi rendszer, a Maginot-vonal összeomlott. A német hadsereg Franciaország nagyobbik részét megszállta, július 21-én a francia hadsereg kapitulált. Az ország déli részén Vichy központtal bábkormány alakult. Az elsöprő német sikerek láttán, 1940 júniusában belépett a háborúba a fasiszta Olaszország is, és először Franciaország ellen, majd az észak-afrikai fronton próbálta – meglehetősen sikertelenül – védeni a tengelyhatalmak pozícióit.
A háború kiszélesedése
Sikertelenné vált azonban az Anglia elleni német támadás, ahol 1940 májusától a Winston Churchill által vezetett kormány felvette a küzdelmet a támadókkal. 1940
júliusa és 1941 júniusa között Anglia egyedül, igen súlyos körülmények között folytatta harcát a náci Németországgal szemben. 1941 tavaszától a háború kiterjedt Kelet-Európára: Németország lerohanta a Balkánt (Jugoszláviát és Görögországot) majd június 22-én támadást indított a Szovjetunió ellen. A támadás északi irányban a Baltikum és Szentpétervár (az akkori Leningrád) felé, középen Moszkva felé, délkeleten pedig a Kaukázus és a Krím elfoglalására irányult. A sztálini vezetést felkészületlenül érte a támadás, a védelem szervezetlen volt. A német haderő így blokád alá vette Leningrádot, elfoglalta Ukrajnát, és októberre megkezdte a Moszkva elleni hadműveletet. A szovjet hadvezetésnek hatalmas erőfeszítéseket kellett tennie, de decemberre ellentámadást indított, s így elhárult a fővárost fenyegető veszély. 1941. december 7-én a Japán hadsereg hadüzenet nélküli támadást intézett az USA Csendes óceániai flottája ellen (Pearl Harbour). A hatalmas pusztítás után az USA belépett a háborúba Anglia és a Szovjetunió oldalán.
Tegye hadba lépésük időpontja szerinti időrendi sorrendbe a felsorolt államokat, kezdje a legkorábban hadba lépővel! Anglia –USA –Japán Japán – Anglia –USA Anglia –Japán –USA Helyes válasz: Anglia –Japán –USA Milyen eseményt jelöl a „furcsa háború” kifejezés? Az ellenállásra képtelen államok lerohanását. A harci cselekmények nélküli hadiállapotot. A háborúval való fenyegetés hatására, harci cselekmények nélkül megadással végződő konfliktust. Helyes válasz: A harci cselekmények nélküli hadiállapotot.
109. AZ ANTIFASISZTA KOALÍCIÓ LÉTREJÖTTE ÉS MEGSZILÁRDULÁSA. FORDULAT A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN Az antifasiszta koalíció kialakulása
Az antifasiszta erők közötti katonai és politikai együttműködés megvalósulása hosszabb folyamat eredménye volt. Az első lépésekre a Szovjetunió megtámadása után került sor, amikor 1941 júliusában a Szovjetunió és Nagy-Britannia kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött. 1941 őszén megállapodás jött létre arról, hogy az amerikai ún. „kölcsönbérleti szállításokból” a szovjet hadseregnek is tekintélyes anyagi juttatásokat adnak. Augusztusban Roosevelt és Churchill találkozóján az Atlanti Charta néven ismert dokumentumban az angol és amerikai politika antifasiszta alapelveit fogalmazták meg.
Az antifasiszta koalíció még dinamikusabbá vált 1941 decemberétől, amikor az USA belépett a háborúba. (A Pearl Harbour elleni Japán támadást követően.) 1942. január 1-jén megszületett az Egyesült Nemzetek nyilatkozata, amelyet az USA, Nagy-Britannia, a Szovjetunió, Kína és még 22 állam írt alá. A tengelyhatalmak ellen irányuló szövetség alapokmányában az aláírók vállalták, hogy teljes erejüket latba vetve, együttesen harcolnak a végső győzelemig, s nem kötnek különbékét az ellenséggel.
Fordulat a keleti fronton
Ezt követően az európai frontok erőviszonyaiban érzékelhető változás következett be 1942-43-ban. A szovjet fronton a doni és sztálingrádi front csapatai egyesültek, és bekerítették a Sztálingrádot ostromló 6. német hadsereget. A sztálingrádi szovjet győzelem (1943. február 2.) után a keleti front német erői folyamatosan szorultak vissza Nyugat felé, s 1944 őszére a szovjet területek felszabadultak. Ezt követték 1944 őszétől 1945 tavaszáig a szovjet hadsereg hadműveletei Lengyelország, illetve délkelet felől Bulgária, Románia, Magyarország és Ausztria területén.
Fordulat Afrikában és a nyugati fronton
A nyugati szövetségesek az 1942-43-as észak-afrikai győzelmük után bekapcsolódtak az európai hadműveletbe, melynek első lépése 1943. május-augusztus között Szicília elfoglalása volt. Ezt követően Mussolini fasiszta állama összeomlott (július 24.), s szeptember 8-án sor került az olasz fegyverletételre. Az olasz kapituláció nagy megingást eredményezett a tengelyhatalmak szövetségi rendszerében. A szovjet és az angol-amerikai hadsereg összpontosított támadásához szükség volt katonai és politikai terveik összehangolására. Ezt szolgálta az 1943. november 28-ától december 1-ig tartó teheráni értekezlet. A cél a német haderő nyugat és kelet felől történő teljes bekerítése, a második front megnyitása volt. Churchill a Balkánon nyitotta volna meg a második frontot, Sztálin ragaszkodott hozzá, hogy a nyugati területeken legyen. A nyugati szövetségesek történelmileg is kiemelkedő hadműveletére 1944. június 6-án a normandiai partraszállás során került sor. A hadművelet teljes sikert hozott, és létrejött Nyugat-Európában az igazi második front. Franciaország és a Benelux-államok felszabadultak. Ezt követően tavasszal összeomlott az Itáliai-félszigeten a Mussolini bukása után létesített német védelmi vonal.
A felsoroltak közül ki nem tartozott az Atlanti Charta aláírói közé? Roosevelt Sztálin Churchill
Helyes válasz: Sztálin Tegye időrendi sorrendbe a felsorolt eseményeket, kezdje a legkorábbival! Sztálingrádi orosz győzelem - olasz kapituláció – Berlin bevétele Berlin bevétele – Sztálingrádi orosz győzelem – olasz kapituláció Sztálingrádi orosz győzelem – Berlin bevétele – olasz kapituláció Helyes válasz: Sztálingrádi orosz győzelem - olasz kapituláció – Berlin bevétele
110. AZ ANTIFASISZTA KOALÍCIÓ HÁROM NAGY KONFERENCIÁJA Teherán
Az 1943. évi sikeres hadműveleteik után 1943. november 28. és december 1. között Teheránban került sor Sztálin, Roosevelt és Churchill találkozójára. A megbeszéléseken megtárgyalták a második front megnyitásának és a háború további menetének főbb kérdéseit, nyilatkozatukban pedig hangsúlyozták, hogy „a német haderő szétzúzására irányuló terveinket egyeztettük.” Ugyanekkor a hitleri Németország elleni közös fellépés ellenére a koalíció angolszász és szovjet résztvevői között kezdettől fogva nézeteltérések, sőt ellentétek is feszültek. Ezek a háború végének közeledtével egyre élesebbé váltak. Így volt ez az 1944. október 9-18. közötti moszkvai Churchill-Sztálin megbeszélésen is, ahol az európai angol és szovjet érdekszférák felosztásáról tárgyaltak. Hosszas viták során megállapodtak, hogy Nyugat-Európa, Olaszország és Görögország angol, Németország keleti fele, Lengyelország, Finnország, Románia, Bulgária pedig szovjet érdekszférába kerül. Ausztriát, Magyarországot, Csehszlovákiát és Jugoszláviát százalékosan osztották fel. Churchill 50-50%os tervét Sztálin elutasította, és 80-20%os arányt követelt a szovjet javára. Végül is Ausztria kivételével az utóbbi államok teljes egészében szovjet érdekszférába kerültek.
Jalta
Az 1944. évi hadműveletek eredményei alapján az antifasiszta koalíció vezető politikusai szükségesnek tartották, hogy megvitassák a háború utáni rendezés alapelveit. Így került sor 1945 februárjában, Jaltában Sztálin, Roosevelt és Churchill újabb találkozójára. Áttekintve a katonai helyzetet, megállapodtak a közeljövőben Németország területén folyó hadműveletek összehangolásában. Hosszasan foglalkoztak a német kérdés háború utáni alakulásával, egy világszervezet – az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) - létrehozásával, valamint az antifasiszta koalíció tagállamai megszállási-befolyási övezeteinek kialakításával. A Szovjetunió ígéretet tett, hogy bekapcsolódik a Japán elleni háborúba.
A konferencián a különböző területi, politikai, katonai érdekellentétek miatt kirobbant viták ellenére a résztvevők egyetértettek abban, hogy a volt tengelyhatalmak népei a fontos gazdasági, politikai, államhatalmi kérdéseket demokratikus úton oldják meg. Ezzel kapcsolatban ajánlották, hogy a fasizmus szétverése után ezekben az országokban szabad választások útján demokratikus törvényhozó és végrehajtó hatalmi szervezeteket hozzanak létre. A konferencián konkrétan végül is abban állapodtak meg, hogy Lengyelországot keletPoroszországnak Königsbergtől délre eső részével és felső-Sziléziának az Oderáig terjedő területével kárpótolják.
Potsdam
Nagy-Britanniát már az új miniszterelnök, Attlee, az USA-t pedig Truman elnök (Roosevelt meghalt áprilisban) képviselte. A hitleri Németország kapitulációját követően 1945. július 17-től tizenhat napon át tanácskoztak a győztes antifasiszta hatalmak képviselői a legyőzött Németország területén, Potsdamban. Az értekezleten megvitatták a Németországgal kapcsolatos kérdéseket. A német békeszerződés-tervezetbe belefoglalták a nácizmus felszámolását, a háborús bűnösök megbüntetését. Megállapodtak abban, hogy négy (amerikai, brit, francia és szovjet) megszállási övezetet hoznak létre; Berlint, amely a szovjet zónába tartozott, szintén négy megszállási területre osztották. Megtárgyalták a jóvátétel problémakörét, Lengyelország, Románia, Bulgária és Magyarország helyzetét. A békeszerződés elkészítésére létrehozták a Külügyminiszterek Tanácsát és eldőlt, hogy a Kelet-közép-európai országok szovjet megszállási zónába kerülnek, és végleg a szovjet érdekkörbe kapcsolják be. A konferencia záródokumentumai a koalíció egységét tükrözték, ugyanakkor komoly nézeteltérések is felmerültek a szövetségesek között a megszállás módszereit, illetve az érdekövezetek jövőjét illetően.
A felsoroltak közül ki vett részt mindhárom konferencián? Sztálin Churchill Roosevelt Helyes válasz: Sztálin Melyik konferencia fő témája volt a háború utáni rendezés alapelveinek rögzítése? Teherán Jalta Potsdam Helyes válasz: Jalta
111. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZÉSE, A HÁBORÚT LEZÁRÓ BÉKÉK ÉS AZ ÚJ KORSZAK KEZDETE A háború befejező szakasza
1944 elején – a 900 napos ostrom alól – felszabadult Leningrád és nyárra már Varsó előtt állt a szovjet hadsereg. A varsói felkelést a szovjet csapatok politikai megfontolásból tétlenül nézték. Varsó október 2-án újra elesett, és a várost a nácik lerombolták. A teheráni konferencián megtárgyalt második front megnyitására 1944. június 6-án (D-Day) került sor (normandiai partraszállás – Eisenhower tábornok irányítása alatt). A németek által kiépített atlanti fal a rossz stratégia miatt csődöt mondott, kemény harcok után sikerült megerősíteni a normandiai hídfőállást. Augusztus 23-án Mihály román király az augusztus 20-i vereség után – a román hadsereggel együtt – átállt a szövetségesek oldalára. Augusztus 25-én Párizs felszabadult. A román átállással a szovjetek megkerülhették a Kárpátokat, és októberben a debreceni tankcsatában szétverték az egyik utolsó német ellentámadást. A tankcsata után nyitva állt az út Budapest felé. A nyugati fronton 1944 decemberében a németek egy utolsó támadást indítottak az Ardenneken keresztül, de a támadás hamar összeomlott. A III. Birodalomnak már csak hónapjai maradtak. 1945 márciusára a szövetségesek elérték a Rajnát, Franciaország és a Benelux-államok felszabadultak. Ezt követően tavasszal összeomlott az Itáliai-félszigeten a Mussolini bukása után létesített német védelmi vonal. A harcok végül Németországban folytak: a nyugati és a szovjet hadsereg április 25-én az Elbánál találkozott. Hitler öngyilkos lett, majd Berlin bevételét követően – amelyet a szovjet hadsereg alakulatai hajtottak végre – május 8-áról 9-ére virradó éjjel a német küldöttség aláírta a feltétel nélküli kapitulációt. Európában véget ért a második világháború. A japán erőket 1945 nyarán sikerül legyőzni, a világháború vége: 1945. szeptember 2.
A háborús bűnösök felelősségre vonása
A győztes nagyhatalmak együttműködésének eredménye volt a háborús bűnösök felelősségre vonása. Nemzetközi katonai törvényszék elé állították a német és japán főbűnösöket. Az 1945-46-ban lefolytatott nürnbergi perben 12 náci vezetőt ítéltek halálra a béke és az emberiség elleni, valamint háborús bűncselekményekért. A kivégzettek között volt Ribbentrop külügyminiszter is. Göring az ítélet végrehajtása előtt cellájában öngyilkos lett. Az 1946-48-as tokiói perben 7 japán politikust és katonát sújtottak halálbüntetéssel.
A háborút lezáró békék
A békekötés körüli huzavona már az antifasiszta koalíció felbomlásának jele volt.
Végül 1947. február 10-én Párizsban sor kerülhetett Finnországgal, Olaszországgal, Romániával, Bulgáriával és Magyarországgal a békeszerződés aláírására. Az érdemi döntések a Külügyminiszterek Tanácsában születtek, melynek tagjai az amerikai, a szovjet, az angol és a francia diplomácia vezetői voltak. A békekonferencián – eltérően az első világháború utáni helyzettől – meghallgatták a legyőzötteket, de érveik, kívánságaik ezúttal is süket fülekre találtak.
Az ENSZ létrejötte
A második világháború következményének tekinthető egy nemzetek fölötti (szupranacionális) szervezet megalakulása. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) megalapításának lényege az volt, hogy visszanyúljanak a Népszövetség eszméjéhez, hiszen alapítói a szervezet elsődleges céljául a háború elkerülését tűzték ki. o Ahogyan ezt a gondolatot preambulumban megfogalmazták: meg kell menteni a jövő nemzedékét „a háború borzalmaitól, amelyek életünk folyamán kétszer zúdítottak kimondhatatlan szenvedést az emberiségre…”. A szervezet megalakításáról először a teheráni konferencián (1943. november) esett szó, ahol már konkrétan felmerültek a nemzetközi béke és biztonság fenntartására hivatott szervezet fő feladatai. A végül San Franciscóban aláírt ENSZ-alapokmány 1945. október 24-én lépett hatályba (az ENSZ napja). Az alapító tagok közé tartoztak (51 állam) azok az államok, amelyek hadüzenetet intéztek a második világháború során Németország, Olaszország, illetve Japán ellen. Az ENSZ célja tehát a nemzetközi béke és biztonság fenntartása. Az alapokmányban felsorolt egyetemes érvényű alapelvek a nemzetközi együttműködés axiómáivá váltak. Ezeket egészítette ki a helsinki záróokmány (1975), amely ismételten és lényegre törően – szinte katalogizálva – foglalta össze az államok közötti kapcsolatokat szabályozó legfontosabb tíz alapelvet.
Melyik nagyhatalom hajtotta végre Berlin bevételét? Szovjetunió Anglia USA Helyes válasz: Szovjetunió Mikor lépett hatályba az ENSZ alapokmánya? 1947. február 10. 1945. október 24. 1945. szeptember 2. Helyes válasz: 1945. október 24.
112. A RÁKOSI RENDSZER MAGYARORSZÁGON
1948 júniusában egyesült a két bal oldali párt: MKP + SZDP = MDP (Magyar Dolgozók Pártja). Gyakorlatilag a Kommunista Párt magába olvasztotta a Szociáldemokrata Pártot. Az egyesüléskor háttérbe szorították az SZDP-n belül azokat, akik ellenezték az egyesülést. Szakasits Árpád és Marosán György hajlott az egyesülésre, ők az új pártban komoly tisztséget kaptak. Tildy Zoltánt egy rokonának kétes ügyeit felhasználva lemondatták és Szakasits lett a köztársasági elnök. Ekkor lett a Népszavából a Szakszervezetek Lapja.
Az egypártrendszer kiépítése
1948-49-re az ellenzéki pártokat ellehetetlenítették, vezetőik, ha tehették, külföldre menekültek. A koalíciós pártokat (MDP, Kisgazdák, NPP) egy ideig még hagyták önállóan működni, majd egy ernyőszervezet be, a Népfrontba szervezték azokat. Az 1949-es választáson már a közös Népfront listán indult minden jelölt. Az emberek szavazatukkal vagy elfogadták a listát, vagy nem, de másra nem szavazhattak. A lista élén MDP-s politikusok voltak, de a látszat kedvéért még szerepet néhány kisgazda politikus is a listán. o Nem demokratikus választás volt, mert nem volt alternatíva, nem volt választási lehetőség a szavazók előtt. 1949. augusztus 20-án új Alkotmányt vezetnek be („Szocialista Alkotmány”), az 1936-os Szovjet alkotmány mintájára. („Minden hatalom a dolgozó népé.”) 1949: Rajk per. A Kommunista Párt a saját soraiban is tisztogatást kezdett. Ez hatalmas hatást, félelmet gyakorolt a népre. Később számos további koncepciós per követte. 1950-ben bevezették a Tanácsrendszert. A tanácselnököt nem a nép választotta, hanem az állam nevezte ki.
A tervgazdaság bevezetése
1947-ben elfogadták az első, 3 éves tervet a gazdaság fejlesztésére. 1950-ben a tervgazdálkodásban bevezetik az 5 éves tervet (miből, mennyit, hogyan kell termelni). A központi tervutasítások mellett a vállalatoknak semmi önállóságot sem hagytak. Eltúlzott nehézipari fejlesztés jellemezte. Az akarták, hogy Magyarország legyen a vas és acél országa. Közben a könnyűipar fejlesztését elhanyagolták. Nehézipari csúcsberuházások: o Dunapentele faluból létrehozták Sztálinvárost (ma Dunaújváros). o Bányászat túlzott fejlesztése. Ilyen városok: Dorog, Tatabánya, Kazincbarcika.
A mezőgazdaság átszervezése
Erőltetett szövetkezet alakítási folyamat indult. A magántulajdon, a magángazdaságok helyett kötelezővé tették a szövetkezeti tulajdont és a termelő szövetkezetekbe (TSZ) történő belépést. Aki nem volt hajlandó belépni, azt kuláknak minősítették, majd irreális adó és terménybeszolgáltatással sújtották. Ez volt a padláslesöprések időszaka. Sokan otthagyták megműveletlenül a földjüket, mert ilyen körülmények között nem voltak hajlandók megművelni, inkább elmentek a nehéziparba dolgozni. Ettől drasztikusan visszaesett a mezőgazdasági termelés, 1952-ben békeidőben példátlan módon be kellett vezetni a jegyrendszert az élelmiszerekre vonatkozóan.
Kitelepítés és internálás
1950-től több ezer embert telepítettek ki Budapestről vidékre. (Olyanokat, akik a Horthy rendszerben gazdagabbak voltak, vagy komolyabb pozíciót töltöttek be.) o Egy ember körülbelül 50-100 kilogrammnyi személyes holmit vihetett magával. Vidéken, többnyire kulákok házaiban telepítették le őket. Dolgozhattak, de munkájukért nagyon kevés pénzt kaptak. A rendszer ellenségeit, vagy feltételezett ellenségeit internálótáborokba vitték. Recsken és Kazincbarcikán működtek a legnagyobb munkatáborok.
Sztálin halála után
1953-ban meghalt Sztálin. 1953 júniusában kirendelték a pártvezetést a Szovjetunióba. Kirendelték Nagy Imrét is, akinek akkor nem volt komolyabb tisztsége. Az országban kialakult társadalmi feszültségek, gazdasági nehézségek és romló közhangulat miatt durván bántak Rákosival, aki ekkor pártvezető és miniszterelnök, az ország teljhatalmú ura volt. Rákosit lefokozták. Pártvezetői tisztségét megőrizhette, de Nagy Imre lett a miniszterelnök. A moszkvai bírálatok hatására az MDP Központi Vezetősége június végén elfogadott egy új programot, a Júniusi Programot. Ennek főbb pontjai: Vissza akarja fogni a nehézipar túlzott fejlesztését, helyette a könnyűipart kell fejleszteni. o Az életszínvonal növelése o A közéletet demokratizálása o A TSZ szervezés önkéntes alapra helyezése, a kilépés lehetőségének biztosítása. o Kuláklisták eltörlése. o Internálások megszűntetése. o Koncepciós perek felülvizsgálata.
Melyik pártok összeolvadásával jött létre az MDP? Az SZDP és a kisgazdák fúziójával. A kommunista és a szociáldemokrata párt egyesülésével. Az MNP és az SZDP egyesülésével.
Helyes válasz: A kommunista és a szociáldemokrata párt egyesülésével. Az ipar melyik ágazatának fejlesztését helyezték előtérbe a Rákosi-rendszerben? nehézipar könnyűipar élelmiszeripar Helyes válasz: nehézipar
113. AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC FONTOSABB ESEMÉNYEI A forradalom előzményei
1954-ben megalakul a Petőfi-kör, bírálják a sztálinizmust. Az SZKP XX. kongresszusán Hruscsov beszédében élesen bírálja Sztálint és politikáját. (Sztálint bírálja, nem a rendszert!) Látszatreformok, látszólagos változások következnek. 1955-ben létrejön az osztrák államszerződés. Ennek értelmében a szovjetek kivonulnak Ausztriából, amiért cserében Ausztria örökös semlegességet vállal. o Ezzel megszűnik a a szovjet haderő magyarországi állomásozásának indoka. 1955-ben a szovjet politika változásának hatására Rákosi ismét felülkerekedik o Nagy Imrét lemondatják, majd kizárják a pártból o Hegedűs András lesz új miniszterelnök. Fokozódnak a belpolitikai feszültségek, erősödnek a rendszert bíráló hangok. o Ilyen viszonyok között kerül sor október elején Rajk László újratemetésére.
A forradalom és szabadságharc főbb eseményei
Október 22.: a MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége) 16 pontja, köztük: o Nagy Imre legyen a kormányfő. o Szovjet csapatok kivonása. o Új pártvezetés választása. o Rákosi felelősségre vonása. o Gazdasági reformok (beszolgáltatások eltörlése). o Koncepciós perek felülvizsgálata. o Polgári szabadságjogok biztosítása (sajtószabadság, gyülekezési szabadság). o Választójogi reform és többpártrendszer. Október 23.: tüntetés a Petőfi-szobornál, majd a Bem-téren. o Megjelenik a forradalom szimbóluma, a lyukas zászló. o A tüntetők a parlament, majd a rádió elé vonulnak, itt alakul ki először tűzharc. o Éjjel Nagy Imrét miniszterelnökké választják. o Forradalmi bizottságok, munkástanácsok alakulnak országszerte, általános sztrájk bontakozik ki. Október 25.: ÁVH-sok a parlament előtti békés tüntetők közé lőnek. Október 26.: A mosonmagyaróvári sortűz. Október 28.: Tűzszünet, a szovjetek látszólag elhagyják az országot.
November elején Magyarország deklarálja a Varsói Szerződésből való kilépését, a nagyhatalmaktól kéri az ország függetlenségének elismerését és Nagy Imre vezetésével koalíciós kormány alakul.
A forradalom bukása
Az USA és a Szovjetunió alkut köt a szuezi válság megoldására. Az USA nem tekinti szövetségesnek a kelet-európai népeket, a Szovjetunió szabad kezet kap a területen. November 4-én megindul a szovjet hadsereg támadása, súlyos utcai harcok után győz a túlerő. Kádár János és Münnich Ferenc (MSZMP) a szovjetekkel tárgyalnak, majd Szolnokon megalakul a Kádár vezette kormány. A harcok befejezése után megindul a megtorlás, decemberben statáriális bíróságot állítanak fel. A forradalomban résztvevők és azzal szimpatizálók (köztük sok tudós és értelmiségi) soraiból menekültáradat indul nyugat felé.
A felsoroltak közül melyik követelés nem volt része a MEFESZ 16 pontjának? Polgári szabadságjogok biztosítása. Az MDP feloszlatása. Választójogi reform és többpártrendszer. Helyes válasz: Az MDP feloszlatása. Tegye időrendi sorrendbe a forradalom felsorolt eseményeit, kezdje a legkorábbival! Tüntetés a Bem téren – Sortűz a parlamentnél –Varsói Szerződés felmondása Tüntetés a Bem téren –Varsói Szerződés felmondása – Sortűz a parlamentnél Sortűz a parlamentnél –Tüntetés a Bem téren –Varsói Szerződés felmondása Helyes válasz: Tüntetés a Bem téren – Sortűz a parlamentnél –Varsói Szerződés felmondása
114. A KÁDÁR RENDSZER A Kádár-rendszer első évei
A Kádár vezette Forradalmi Munkás Parasztkormány Szolnokon alakult meg 1956. november 4-én a szovjetekkel történő megegyezés eredményeként. 1956 novemberétől 1963-ig a megtorlás jellemzi a Kádár korszakot. A korszak hírhedt szereplői a pufajkások: ÁVH-sok, pártmunkások. Ők végezték a terrort. November 22-én Kádárék kicsalják Nagy Imrét és társait a Jugoszláv követségről, elrabolják, Romániába hurcolják és házi őrizetben tartják őket. December elején számos városban tartóztatnak le „gyanús elemeket” a pufajkások. Tüntetések bontakoznak ki, több helyen belelőnek a tömegbe. A legvéresebb sortűzre Salgótarjánban került sor.
Év végére erővel letörnek minden ellenállást. Mintegy 10 ezer embert internálnak és börtönöznek be, és közel százezren menekülnek külföldre. A 60-as évek elejéig zajlottak a perek és a kivégzések. Rengeteg embert végeztek ki, köztük sok fiatalt és munkást. o 1958. június 16–án kivégzik Nagy Imrét és társait. Mansfeld Pétert például, aki 17 évesen vett részt a forradalomban, tizennyolcadik születésnapját megvárva, egy év várakozás után végezik ki. Rákosi közben a Szovjetunióban tartózkodik. Kádár egyszerre két dologtól retteg: o Megismétlődik a forradalom. Hogy ez ne történhessen meg, emelni kell az életszínvonalat. o Rákosi újra támogatókat szerez Moszkvában és visszateszik korábbi tisztségeibe. 1957-ra létrejön a Munkásőrség, a párt fegyveres szervezete. A rendszerváltásig működik, de élesben soha nem vetették be. 1950-es évek vége sikeresen végrehajtják a TSZ szervezést. Országszerte Termelő Szövetkezetekbe szervezik a parasztok nagy részét. Nem jellemezte olyan durva terror, mint Rákosi alatt, de számos kényszerítő eszközt bevetettek. A TSZ elvileg a vagyonát összeadó közösségé és nem az államé.
A konszolidáció évei
A Kádár korban a ’60-as évek első felétől érezhető az életszínvonal emelkedése, Pesten is és vidéken is egyaránt. A teljes foglalkoztatottságra törekednek. Mindenkinek volt munkája, de nem voltak rendes fizetések: ez politikai foglalkoztatottság. o Sok helyen úgy dolgoznak, hogy nincs rá szükség. Az ilyen munkások veszítették el állásukat a leggyorsabban a rendszerváltáskor Az ’50-es évekhez képest a ’70-es évekre érdemben megváltozik a falu képe. Fejlődés megy végbe: o Megjelenik a villanyáram. o Új házak tömege épül. (kockaházak) o Vidéki házakban megjelennek a TV-k, mosógépek, hűtők stb. 1968. január 1-jén bevezetik az új gazdasági mechanizmust. Ez mérsékelt piaci viszonyokat próbál meghonosítani a szocializmus rendszerén belül. o A piaci viszonyok szerint nagyobb szabadságot kapnak a vállalatok. o Moszkva azonban ennek nem nagyon örül, ezért a Kádárnál merevebb itthoni pártvezetők nyomására hamarosan befejezik a reformokat.
Az 1970-es évek
1970-es évek elején az olajár hirtelen emelkedése begyűrűzik Magyarországra és alapjaiban rázza meg a gazdaságot. o Az arab államok politikai okokból többszörösére emelik a kőolaj árát, aminek hatására a világgazdaságban mindenütt emelkednek az árak. o A kőolaj árának 70-es évekbeli növelése rendkívül súlyosan érinti az alkalmazkodásra képtelen gazdaságokat (pl.: KGST országok). Magyarországon a Kádár rendszer viszonylag életszínvonalat emelt, és annyit várt cserébe, hogy nyíltan ne mondjanak ellent a rendszer fundamentumainak. Nem követelt azonosulást.
o A Rákosi érára jellemző „Aki nincs velünk, az ellenünk van!” elvet felváltja az „Aki nincs ellenünk, az velünk van!” elv. o Az emberek dolgoznak, nem foglalkoztak a politikai rendszerrel és hagyják őket nyugodtan élni. o De karriert nehezen lehet befutni párton kívüliként. Minden fontos pozíció betöltéséről a párt dönt. 1970-es évek végétől Magyarországon is megjelennek a GMK-k (Gazdasági Munka Közösség). o Jellemzője a teljesítményalapú bérezés. A napi órabéralapú munkában pihenték ki az emberek a GMK-ás túlhajszoltságot. A rendszer bukása Itthon is és a Szovjetunióban is a gazdasági rendszer válsága miatt következik be. Érdemi ellenzéki tevékenység, a’80-as évek utolsó harmadáig nem bontakozik ki.
A Kádár-kor kultúrpolitikája
Alapja az Aczél György nevéhez köthető 3T elve. o Támogatott alkotások: a melyeket a rendszer szívesen fogad. o Tűrt alkotások: még legálisan megjelenthet, de nem élvez támogatást. o Tiltott alkotások: a rendszerellenesnek minősített megnyilvánulások. Nagy számban és olcsón biztosítják a klasszikusok megjelenését: könyvben, filmben, színdarabban egyaránt. Kialakulnak a könnyű kulturális szórakoztatás lehetőségei: mozik, könnyűzenei koncertek stb. Cél: a feszültségek levezetése.
Melyik évben került sor az új gazdasági mechanizmus bevezetésére? 1958 1968 1972 Helyes válasz: 1968 Tegye időrendi sorrendbe a felsorolt eseményeket, kezdje a legkorábbival! Salgótarjáni sortűz – A Munkásőrség megszervezése – Nagy Imre kivégzése Salgótarjáni sortűz – Nagy Imre kivégzése - A Munkásőrség megszervezése A Munkásőrség megszervezése – Salgótarjáni sortűz –Nagy Imre kivégzése Helyes válasz: Salgótarjáni sortűz – A Munkásőrség megszervezése – Nagy Imre kivégzése
115. A MAGYAR RENDSZERVÁLTÁS TÖRTÉNETE
A rendszerváltás Magyarország történelmének azt a korszakát jelöli, amelyben a pártállammal és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált. Olyan komplex folyamat, amely teljesen átalakítja a társadalom intézményeit: régiek szűnnek meg, újak jönnek létre, illetve a fennmaradók működése nagyrészt átalakul.
A magyar rendszerváltás a világpolitika átalakulásába illeszkedett, így a nemzetközi vonatkozások nélkül nem érthető meg a menete. Ezek: o A Mihail Gorbacsov által kezdeményezett politikai nyitás és gazdasági átépítés. o A szovjet-amerikai viszony (a hidegháborús fegyverkezési verseny) alakulása. o A lengyelországi események. o Németország újraegyesítése. A magyar rendszerváltás közjogi jellegű volt, az ország intézményeinek átalakulását az Országgyűlés által jóváhagyott törvények szabályozták. Az események az Alkotmánybíróság 1990. januári létrejötte után kizárólag jogállami keretek között zajlottak.
A változások előszele Magyarországon
1987. január 1-jével formálisan is kétszintűvé vált a magyar bankrendszer. Az év elején megjelent a Fordulat és reform című vitairat. 1987 júniusában a szamizdat Beszélő különszámaként megjelent Kis János Társadalmi szerződés c. röpirata. Június 25-én Grósz Károlyt választották a minisztertanács elnökévé. Szeptember 27-én a lakiteleki találkozó során megalakult a Magyar Demokrata Fórum (MDF), az első új párt az 1956-os forradalom óta. 1988. január 1-jén bevezették a személyi jövedelemadót és az állampolgársággal járó, a világ összes országába érvényes „világútlevelet”, amivel megszűnt a korábbi, a szocialista és a tőkés országokba eltérő feltételekkel kapható „kiutazási engedélyek” gyakorlata. 1988. március 17-én 46 ellenzéki megalakította a Szabad Kezdeményezések Hálózatát, az SZDSZ elődjét. Március 30-án megalakult a Fidesz. Május 20-22-én az MSZMP pártértekezletén Grósz Károly és hívei elérték, hogy felmentsék Kádár Jánost pártfőtitkári tisztségéből, aki ugyan a párt elnöke maradt, de hatalma megszűnt. Leváltották a Politikai Bizottság nagy többségét is. A pártértekezlet határozata kiállt az egypártrendszeren belüli, „a párt vezető szerepére épülő” szocialista pluralizmus mellett. 1988. június 16-án, Nagy Imre volt miniszterelnök kivégzésének 30. évfordulóján Párizsban, a Père Lachaise temetőben felavatták Nagy Imre és mártírtársai jelképes síremlékét. Magyarországon független csoportok megemlékezést tartottak a Batthyány-örökmécsesnél. A körülbelül 200 fős ünneplő tömeget a rendőrség erőszakkal feloszlatta. November 13-án a budapesti Jurta Színházban megalakult a Szabad Demokraták Szövetsége. November 24-én Németh Miklós lett a minisztertanács új elnöke. Öt nappal később Szegeden MSZMP-tagok kezdeményezték a párton belüli platformok, reformkörök megalakulását. 1989. január 28-án Pozsgay Imre 1956-ot népfelkelésnek nevezi a rádióban.
A békés átmenet
1989. március 15-én több tízezres tüntetés volt Budapesten. Beszédet mondott Kis János, Orbán Viktor; Tamás Gáspár Miklós felszólított a Varsói Szerződésből való
kilépésre. A Szabadság téren, a Magyar Televízió lépcsőjén Cserhalmi György felolvasta a tüntetést szervező ellenzéki szervezetek 12 pontját. 1989. március 22-én megalakult az Ellenzéki Kerekasztal (EKA), az ellenzéki pártok és szervezete ernyőszervezete. Június 13. és szeptember 18. között a Nemzeti Kerekasztal keretei között politikai egyeztető tárgyalások folytak az EKA és az MSZMP képviselői között az ún. sarkalatos törvények megalkotásáról. Ezeknek a törvényeknek az 1985-ben választott országgyűlés általi elfogadása teremtette meg a rendszerváltás jogi kereteit. Ilyenek voltak: az alkotmány átfogó módosítása, az Alkotmánybíróság felállítása, pártok működésének szabályozása, a választási törvény illetve a gazdasági átalakulás alapkérdései. 1989. június 16-án Nagy Imre és mártírtársainak ünnepélyes újratemetése a Hősök terén több százezer fő részvételével. Orbán Viktor éles hangú beszédben követelte a szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonását. 1989. szeptember 10-én a magyar kormány megnyitotta az ország nyugati határát az NDK-menekültek előtt. 1989. szeptember 18-án véget értek a nemzeti kerekasztal-tárgyalások. A megállapodást az SZDSZ és a Fidesz nem írta alá. A köztársasági elnök megválasztásának módjáról nem sikerült megegyezni a feleknek, ezért arról a „négy igenes” népszavazás során alakosság döntött. Csekély többséggel, de a parlament általi, közvetett választás álláspontja győzött. Ezzel szertefoszlottak az állampárt legnépszerűbb politikusa, Pozsgay Imre államfői álmai. 1989. október 7–10. Az MSZMP XIV., utolsó kongresszusán a küldöttek döntöttek a párt megszüntetéséről és Magyar Szocialista Párt néven új, demokratikusan működő párt alapításáról. Az MSZP örökölte az MSZMP vagyonát. Az átalakulást ellenzők Thürmer Gyula vezetésével 1989. december 17-én újjáalakították az MSZMP-t. 1989. október 23-án, déli 12 óra 3 perckor Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a Parlament egyik teraszáról kikiáltotta a harmadik magyar köztársaságot. 1990. március 10-én Moszkvában Horn Gyula és Eduard Sevardnadze megállapodott a szovjet csapatok kivonásáról. 1990. március 25-én és április 8-án, 43 év szünet után ismét demokratikus, szabad parlamenti választások zajlottak le. Az MDF szerezte meg a legtöbb szavazatot, így Antall József alakíthatott koalíciós kormányt, a második legtöbb szavazatot szerző SZDSZ ellenzékbe vonult.
Mikor került sor Nagy Imre és társai újratemetésére? 1989. március 15. 1989. június 16. 1989. július 6. Helyes válasz: 1989. június 16. Tegye megalakulásuk ideje szerinti időrendbe a felsorolt pártokat, kezdje a legkorábbival! MDF – SZDSZ – FIDESZ MDF – FIDESZ- SZDSZ FIDESZ – MDF –SZDSZ Helyes válasz: MDF – FIDESZ- SZDSZ
116. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN LÉTREJÖVŐ KATONAI SZERVEZETEK NATO North Atlantic Treaty Organization (Észak-atlanti Szerződés Szervezete). A szervezetet 1949-ben egyezmény aláírásával alkotta meg 12 ország: Belgium, Kanada, Dánia, Franciaország, Izland, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, az Egyesült Királyság és az USA. 1952-ben Görögország és Törökország, 1955-ben Németország és 1982-ben Spanyolország csatlakozott a szervezethez. A NATO állandó katonai szövetség, amelyet Nyugat-Európának a szovjet agresszió elleni megvédése érdekében alapítottak. A szövetség kötelezi tagjait arra, hogy a bármelyikükre mért fegyveres csapást úgy tekintsék, mintha mindannyijukat támadták volna meg és így minden tagnak a szervezet által szükségesnek látott módon segítenie kell a megtámadottat. A szövetséges haderő az egyes tagországok háborúban nemzetközi parancsnokság alá rendelt katonai egységeiből áll, ami a nukleáris és a hagyományos fegyverek hadrendbe állítását is magában foglalja. A szervezet intézményei a Tanács, a Nemzetközi Titkárság, a Védelmi Tervező Bizottság (tagjai a tagállamok védelmi miniszterei), a Katonai Bizottság (tagjai a tagállamok vezérkari főnökei), valamint a négy hadászati zóna vezetése. 1966-ban a De Gaulle parancsnoksága alatt álló Franciaország kivonta csapatait a NATO parancsnoksága alól, de továbbra is a politikai szervezet tagja maradt. Az 1989-es Kelet-európai változások után a NATO londoni csúcsértekezletén megkezdődött a szervezet katonai és politikai céljainak átértelmezése, majd megtörtént a közép-kelet-európai országok csatlakozása a szövetséghez. 1997. július 8-án a NATO meghívta Csehországot, Magyarországot, és Lengyelországot, hogy csatlakozzanak a szövetséghez. Ennek megvalósulására a népszavazások és az egyezmények ratifikálása után, 1999ben került sor. 2004-ben csatlakozott további hét állam (Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia, Bulgária és Románia). Varsói Szerződés
Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződés. A Szovjetunió, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia, Magyarország, Bulgária, Kelet-Németország és Albánia között 1955. május 14-én aláírt szerződés. Albánia 1961-ben kilépett. Ténylegesen 1955.június 5-én, a ratifikációs okmányoknak a lengyel kormánynál való letétbe helyezéskor lépett életbe. A varsói szerződést 20 évre kötötték azzal, hogy mindaddig, amíg a felek a szerződést a lengyel kormánynál fel nem mondják, újabb 10 évre marad érvényben. A szerződés aláírásakor Kína nyilatkozatot tett közzé arról, hogy egyetért a szerződés tartalmával és támogatja azt. A tagállamok létrehozták az Egyesített Parancsnokságot (a főparancsnok a Szovjetunió marsallja volt), ez 1969-től az Egyesített Fegyveres Erők Törzse. Minden tag köteles volt azonnali segítséget nyújtani Európán belül a Szövetség megtámadott tagjainak.
A tagállamok támogatták a közép-európai atommentes övezet létrehozásának tervét (Rapacki-terv), javasolták a NATO országok és a Szerződés tagállamai közötti megnemtámadási szerződés megkötését. A Szerződés részben a kommunista válasz volt a Nyugat védelmi szervezete a NATO megalakítására. Magyarország 1991-ben bejelentette kilépési szándékát. Végleges feloszlatására 1991. március 31-i hatállyal, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1991. február 25-i budapesti soron kívüli ülésén került sor.
ANZUS
Az Ausztrália, Új-Zéland és az Egyesült Államok között 1951-ben létrejött egyezmény, ami a Csendes-óceán térségében a kölcsönös biztonságot célozza a fegyveres támadások ellenében. Az egyezmény meghatározatlan ideig marad érvényben, nemcsak a három anyaországra, hanem a fennhatóságuk alatt álló szigetekre, fegyveres erejükre, légierejükre és flottájukra is vonatkozik. 1985-ben az egyezmény válságba került, miután Új-Zéland megtagadta, hogy kikötőit nukleáris fegyverek tárolására használják fel. Válaszul 1986-ban az Amerikai Egyesült Államok felfüggesztette kötelezettségvállalását Új-Zéland irányában. Kétoldalú ausztrál-amerikai külügyminiszteri tárgyalások következtek (ezeket AUSMIN néven emlegetik), az ANZUS éves közgyűlése helyett. Ezek közül az elsőt Canberrában tartották 1985-ben, a 12. találkozóra 1998 júliusában került sor Sydneyben. Bár az egyezmény formálisan hatályban van, Ausztráliában is belpolitikai bonyodalmakhoz vezetett a 2003-ban kezdődött iraki háborúban való ausztrál részvétel miatt.
SEATO
Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezete, amely a külső agresszor támadása esetén közös védelmet biztosít a nyolc aláíró ország mindegyikének. Tagállamok: Ausztrália, Franciaország, Új-Zéland, Pakisztán, Fülöp-szigetek, Thaiföld, Nagy-Britannia, USA. A szervezet létrejöttének további célja, hogy gazdasági együttműködés jöjjön létre a tagállamok között. Központja Bangkokban volt, viszont 1977-ben a Vietnami háború lezárását követően felbomlott.
Kikből áll a NATO Katonai Bizottsága? A tagállamok védelmi miniszteriből. A tagállamok vezérkari főnökeiből. A tagállamok külügyminisztereiből. Helyes válasz: A tagállamok vezérkari főnökeiből. A felsoroltak közül melyik ország nem volt tagja egyik második világháború után létrejött katonai szervezetnek sem? Olaszország
Ausztria Jugoszlávia
Helyes válasz: Ausztria
117. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁNI GAZDASÁGI-PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS Bretton Woods
A Bretton Woods-i konferencia teremtette meg az új világgazdasági rendszer működési elveit. Lényege az volt, hogy szabályozta a világ legerősebb ipari hatalmainak kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatait. A rendszer volt az első példa a történelemben arra, hogy tárgyalásokkal hoztak létre egy monetáris rendszert, amely független államok közti pénzügyi kapcsolatokat szabályozott. 44 szövetséges állam 730 küldötte tárgyalt a New Hampshire-i Bretton Woods-ban az Egyesült Nemzetek Monetáris és Finanszírozási Konferenciáján. 1944. júliusának első három hetében a küldöttek megegyezésre jutottak, és aláírták a Bretton Woods-i Egyezményeket. Az itt megkötött egyezmények alapján jött létre a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD, International Bank for Reconstruction and Development), az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF, International Monetary Found). Olyan szabályrendszert, intézményeket állítottak föl, valamint olyan eljárásokat vezettek be, amik a nemzetközi pénzügyi rendszert voltak hivatottak szabályozni. Az említett intézmények 1946 után léptek működésbe, miután elégséges számú tagállam ratifikálta létrehozásukat. A Bretton Woods-i rendszerben minden ország kötelessége volt a monetáris politika elfogadása, ami meghatározta valutájának (rögzített) átváltási arányát az aranyhoz mérve (±1 százalékpontos eltérés volt lehetséges). Az IMF dolga volt többek között a fizetésimérleg-hiányok ideiglenes befoltozása is. A növekvő feszültségek miatt a rendszeren változtatásokat kellett véghezvinni az 1970-es években (aranyalapú váltás miatt). A rendszer politikai alapját több kulcsfontosságú feltétel egybeesése képezte: a nagy gazdasági világválság közös tapasztalatai, a hatalom összpontosulása néhány állam kezében, és egy domináns nagyhatalom jelenléte, amely hajlandó és képes elvállalni a vezető szerepet a világ pénzügyi rendszerében. A GATT keretében (1947, Genf) az egyezményt aláíró államok kötelezték magukat arra, hogy a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt rögzítő megállapodások érvényét kiterjesztik más országokra is, hogy csökkentik a vámokat, nem alkalmaznak kvótákat, a meglévő korlátokat eltörlik, és további – a jelentősebb változásokat megelőző – egyeztetésekre kötelezik magukat. A Bretton Woods-i konferencia ötlete a nyitott piacok eszméjéből eredt. A Világbank és a Valutaalap létrehozása a gazdasági nacionalizmus végét jelenti. Ez azt jelentette, hogy az országok továbbra is érdekeik szerint cselekszenek, ám kereskedelmi akadályok és a befolyásolás gazdasági eszközei nélkül.
A konferencia mögött meghúzódó másik elképzelés pedig a nyugati gazdasági és politikai rend együttes kezelése volt. Eszerint a legfejlettebb ipari és demokratikus országoknak csökkenteniük kell a kereskedelem útjában álló akadályokat és elő kell segíteniük a szabad tőkeáramlást. A Bretton Woods-i konferenciával, az Európai Újjáépítési Programmal (Marshall terv) és a Truman elv meghirdetésével kezdetét vette a tőkés világrendszer fejlődésének második világháborút követő új szakasza, melynek leglényegesebb gazdasági-politikai tendenciái a következők voltak: o Egységes tőkés világrend és piac létrehozása a dollár meghatározó szerepével. o Az állam beavatkozása a termelési és értékesítési folyamatokba. o A tőkés gazdaságok összehangolásának, integrációjának megvalósulása, nemzetközi gazdasági szervezetek létrehozása. o A tőkés államok politikai és katonai integrációja.
Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC)
1948-ban tizenhat Nyugat-európai ország és Nyugat-Németország nevében a megszálló hatalmak által létrehozott szervezet. Eredeti feladata a kereskedelem, a gazdasági stabilitás és növekedés elősegítése, valamint az USA-ból érkező segélyek elosztása volt.
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)
1961-ben alakult. Célja hogy a gazdasági fejlődés és a politikai intézményrendszer között szoros összefüggés álljon fenn. Feladata gazdaságpolitikai döntések kidolgozása, koordinálása, a gazdasági és szociális jólét előmozdítása. Tagok: az európai államok néhány kivételtől eltekintve továbbá az USA, Kanada, Japán, Ausztrália, Mexikó, Új-Zéland és Dél Korea. Székhelye: Párizs. A szervezetnek Magyarország 1996 óta a tagja.
Európai Gazdasági Közösség, majd EU
A római szerződések alapján alakult meg (1957). Közös Piacnak is nevezték. Alapvetően vámunió, amely közös vámtarifákkal és a tagországok közötti gazdasági korlátozások feloldásával közös piacot teremtett. Ezen felül több közös gazdaságpolitikai irányelvet kidolgozott. A legfontosabb ezek közül az agrárpolitika, amely védővámokat hoz a mezőgazdaság védelmére és terveket dolgoz ki az árak egyensúlyban tartására. A mezőgazdaság támogatása az EGK költségvetésének 70%-át emészti fel. További együttműködés folyik a halászat, a regionális fejlesztés, az iparpolitika, valamint gazdasági és szociális ügyek terén, amelyekből egyre inkább közös politika valósult meg. A Közösség Európai Monetáris Rendszert hozott létre, önálló pénzzel (euró).
Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST)
1949-ben Sztálin kezdeményezésére alapították, a SZU mindvégig megőrizte benne vezető szerepét.
Feladata látszólag a keleti blokk gazdasági integrációja abból a célból, hogy az EGK és az EFTA gazdasági hatalmát ellensúlyozza. Tíz tagállama a Szovjetunió, Bulgária, Kuba, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, Románia, az NDK, Mongólia, Vietnam. Az 1990-es KGST-csúcstalálkozót követően működési köre leszűkült és a jövője bizonytalanná vált. A szervezet 1991-ben feloszlott.
Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA)
Eredetileg hét olyan Nyugat-európai ország társulása, amelyek nem voltak tagjai az EGK-nak. Az EGK ellensúlyozására alakult 1959-ben Stockholmban. Tagjai Ausztria, Dánia, Norvégia, Svédország, Portugália, Svájc és Nagy-Britannia. Megállapodtak abban, hogy bizonyos időn belül megszűntetik egymás között a kereskedelmi korlátozásokat anélkül, hogy egyesítenék vámjaikat és kereskedelempolitikájukat. A megegyezés a mezőgazdaságra nem vonatkozott, bár lehetővé tett egyéni megállapodásokat. Nagy-Britannia (1973) és Portugália (1986) kilépett és az EGK-hoz csatlakozott, de a fennmaradó EFTA-országok és az Európai Közösség között szabad kereskedelmi egyezmény és jelentős kereskedelmi forgalom áll fent.
A felsoroltak közül melyik intézmény nem a Bretton Woods-i konferencia eredményeként jött létre? IMF OECD IBRD Helyes válasz: OECD A felsoroltak közül melyik állam nem volt tagja a KGST-nek? Kuba Vietnám Pakisztán Helyes válasz: Pakisztán
118. A VERSAILLES-I ÉS A WASHINGTONI BÉKERENDSZER
1919. január 18-án (A Német Császárság kikiáltásának évfordulóján) az antanthatalmak országai találkoztak Párizsban, hogy megállapítsák a békefeltételeket. Miközben mindannyian egyetértettek azzal, hogy Wilson elnök 1918 januárjában megfogalmazott 14 pontját mindenképpen alapul kell venni a jövőbeni háborúk elkerülése érdekében. Ennek ellenére nagyon eltérőek voltak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy melyek a vesztes országok, kik azok, akiket kezdeti agresszoroknak kell tekinteni és meg kell büntetni.
A franciák nem tudták elfelejteni másfél millió halottjukat és a pusztítást, amelyet országuk északi felében véghezvittek. Következésképpen miniszterelnökük, Georges Clemenceau, különösen ragaszkodott hozzá, hogy Németország fizesse meg a kárt, amit okozott. A brit miniszterelnök, David Lloyd George, 1918 decemberében a választásokon ismét bizalmat kapott és azzal a szlogennel tért vissza hivatalába, hogy "fizessen Németország", mivel választói tisztában voltak azzal, hogy az ország 760 000 katonát elveszített a háborúban és nagy összegekkel tartoztak Amerikának. Maga Wilson, akinek 14 pontja ekkorra már sokat veszített jelentőségéből, kénytelen volt igazodni ahhoz, hogy az 1918 novemberében megtartott választások eredményeképpen mind a képviselőházban, mind a szenátusban többségbe kerültek az eddig ellenzéki republikánusok, akiknek politikája szerint Amerikának a lehető legjobban el kell távolodnia Európától. A 24 kisebb országból, akik képviselőket küldtek a békekonferenciára, Olaszország és Japán volt a leghangosabb, de egyikük sem kapta meg amit akart, legalábbis ami a területi követeléseket illeti. o Olaszország megkapta Dél-Tirolt, nem sikerült azonban megszereznie az Adriai-tenger keleti partját, pedig nagyon fájt rá a foga. o Japán korábbi német fennhatóság alatt álló szigeteket kapott a Csendesóceánon, de nem kapott Kína szárazföldi területeiből. Németország elveszítette összes tengeren túli gyarmatát, melyeket Nagy-Britanniának, Franciaországnak és Japánnak adományoztak. Az Oszmán Birodalmat felszabdalták: Franciaország kapta meg Szíriát és Libanont, a britek pedig Palesztinát, Transzjordániát és Irakot. Európán belül Wilson önrendelkezésről szóló alapelve, amely egyike volt a 14 pontnak, nagy hatást gyakorolt a békeszerződésre. Három független baltikumi államot hoztak létre: Lettországot, Észtországot és Litvániát, valamint Lengyelország is elnyerte függetlenségét. A lengyelek megkapták egész Galíciát és egy folyosót a Balti-tengerre, a mostani Gdanskkal egyetemben, melyet Kelet-Poroszország területéből választottak le. A régi Osztrák-Magyar Monarchia maradványait teljesen felszabdalták és elismerték a magyarok függetlenségét. Egy új államot hoztak létre a Balkánon, Jugoszláviát. Ez magában foglalta Szerbiát és Montenegrót, valamint Ausztria korábbi tartományait, köztük Horvátországot és Bosznia-Hercegovinát. o Ez nagyrészt megfelelt a szerbeknek, mert így vezető pozícióba kerültek, de a többi etnikai csoportnak is kedvező volt a döntés, mert így a korábbi vesztes oldalról átkerültek a győztes oldalra. o A mesterséges állam létrehozása azonban olyan problémákat teremtett, amelyekkel a világ mind a mai napig is küzd. Annak érdekében, hogy a legyőzött németek a jövőben ne kezdjenek agresszív háborúba, fegyveres erőiket és haditechnikáikat kemény korlátok közé szorították. o Németország számára egy mindössze 100.000 fős önkéntes hadsereget engedélyeztek. o Megtiltották, hogy nagy, modern hadihajókkal, légierővel vagy tankokkal rendelkezzen. o Tüzérségi ágyúik méretét is korlátozták. o Ezen kívül az ország hadiiparának gyárait nagymértékben leszerelték és a Rajna vidékét demilitarizálták.
És ami még ennél is jobban megnyomorította Németországot: óriási összegű kártérítést kellett fizetnie az okozott kárért. Németországban sokan azon a véleményen voltak, hogy utasítsák vissza a békefeltételeket, mivel azok hihetetlenül kemények, és azzal érveltek, hogy a német hadsereget nem is győzték le. Valójában azonban nem volt választási lehetőségük, így 1919. június 28-án aláírták a békeszerződést a versailles-i Tükörteremben, ugyan-abban a szobában, amelyben I. Vilmos császárt Németország uralkodójává nyilvánították 1871-ben. A békeszerződést ezután a többi vesztes ország is aláírta. A párizsi békekonferencia azonban egy másik módon is biztosítani próbálta, hogy ne törjön ki nagyobb háborús konfliktus a jövőben. A Népszövetség létrehozásának ötlete ismét Woodrow Wilson ötlete volt. Minden győztes, valamint semleges állam számára felkínálták a tagságot így 42-en csatlakoztak a szövetséghez. A Népszövetség célja az volt, hogy egyeztető eljárások segítségével előzzék meg a lehetséges konfliktusokat. o Ha ez nem sikerülne, és ha az egyik tagállam megtámadná a másikat, a szövetség szankciókat alkalmazna, végső megoldásként pedig fegyverrel avatkoznának közbe. A világ tehát arra törekedett, hogy a Nagy Háború véget vessen az összes háborúzásnak. De már közvetlenül a háború utáni első évtizedben sokan nehezteltek az emiatt foganatosított új intézkedések miatt és hamarosan új erők bukkantak a felszínre, hogy a világ békéjét és stabilitását fenyegessék.
Mi a neve az első világháború után, a nemzetközi konfliktusok főként tárgyalásos úton történő rendezésére létrehozott nemzetközi szervezetnek? Népszövetség ENSZ NATO Helyes válasz: Népszövetség A felsoroltak közül melyik győztes hatalom nem részesült az Oszmán Birodalom területéből? Anglia Franciaország USA Helyes válasz: USA
119. AZ EU GAZDASÁGI MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI
A közös piac olyan terület, ahol az áruk, szolgaáltatások illetve a tőke és a munkavállalók szabadon, korlátozások nélkül szabadon mozoghatnak. A Maastrichti Szerződés óta az EU-ban a munkavállalók helyett mér ennél tágabban, az összes személyre értelmezik a szabad mozgás elvét.
1986. február 18-án aláírták az Egységes Európai Okmányt, ezzel meghirdették az egységes piac programját. o Ez egy erőteljes jogalkotási csomag, mely a négy szabadság megvalósítását tűzte ki célul. Ehhez le kellett bontani a különböző fizikai (határellenőrzés), pénzügyi (adózási szabályok), és technikai (jogszabályi különbségek) akadályokat a tagállamok között. Az egységes piac létrehozásának folyamata a mai napig tart.
Az áruk szabad mozgása
Az egységes piac koncepciójának lényege, hogy az EU egyetlen gazdasági térség, amely hasonlóan működik egy nemzeti piachoz. Éppen ezért az áruk szabad mozgása talán a legelemibb összetevője az egységes piac és a Közösség működésének. Az áruk szabad áramlását (azaz a termékek szabad kereskedelmét) az Unión belüli vámunió létrehozása és a mennyiségi korlátozások eltörlése biztosítja. A vámunió a Közösségen belüli vámok és az azokkal azonos hatású díjak megszüntetését, illetve a nem-tagállamokkal szembeni közös vámtarifán alapuló közös kereskedelempolitika folytatását jelenti. A vámokkal azonos hatású intézkedések eltörlése mellett az EU-ban tilos a diszkriminatív jellegű adóztatás is. (Azaz nem lehet a nem saját, de EU-s termékekre magasabb adókulcsot kivetni.) A vámokkal azonos hatású díjak felszámolása mellett a közös külső vámtarifa képezi a vámunió másik fontos elemét. Ennek lényege, hogy a közösség bármelyik országába a Közösségen kívülről érkező adott termékre a belépés helyétől függetlenül mindenhol ugyanakkora vámot kell fizetni. A megfizetett díj nem a beszedő tagállamot, hanem a közösségi költségvetést illeti. Ha egy termék megérkezett az EU-ba, már a szabad áramlás elve vonatkozik rá. A mennyiségi korlátozások (kereskedelmi kvóták, vámkontingensek) és az azokkal egyenértékű intézkedések megszüntetését a Római Szerződés rendelte el.
A személyek szabad mozgása
A Maastrichti szerződés tette alapjoggá az Unió minden polgárára vonatkozó – gazdasági aktivitástól független – mozgásszabadságot. Három különböző csoportot különböztetünk meg: a munkavállalókat, letelepedőket és a szolgáltatást nyújtókat. A munkavállalók: a munkaerő-mobilitás feltételeinek kiterjesztése egyrészt kiszélesíti a munkalehetőségek terét a munkavállalók számára, másrészt a munkaadók is könnyebben találnak megfelelő képzettségű szakembereket. Ez végső soron javítja a foglalkoztatási helyzetet és a gazdaság hatékonyságát az egész Unióban. A munkavállalók alapvető jogai: tényleges állásajánlat elfogadása egy másik tagállamban, munkavállalás (álláskeresés) céljából történő szabad mozgás joga, egy adott tagállamban való tartózkodás joga munkavállalás céljából. A munkavállaló jogosult magával vinni a vele együtt élő házastársát és 21 éven aluli, illetve eltartott gyermekeit is. (Akkor is, ha ők egyik tagállamnak sem állampolgárai.) A Közösség igyekszik elkerülni a társadalombiztosítási járulék kettős megfizetését, emiatt az egyik tagállamban megszerzett jogokat (illetve a felhalmozódott összegeket)
áttelepüléskor a munkavállalók „magukkal viszik”, és azok hozzáadódnak a tagállamban meglévő jogosultságaikhoz. A Maastrichti Szerződés bevezetése óta a szabad mozgás joga az Unió minden tagállamának minden egyes állampolgárát megillet. Ennek értelmében mindenki, aki valamely tagállam állampolgára, egyben uniós állampolgár is. Ez nem helyettesíti, hanem kiegészíti a tagállami állampolgárságot, mivel többletjogokat biztosít.
A szolgáltatásnyújtás szabadsága
Szolgáltatásként a közösségi jogban azon díjazás ellenében végzett tevékenységeket értik, amelyek nem esnek az áruk, a személyek és a tőke szabad mozgására vonatkozó előírások alá. A szolgáltatásnyújtás szabadságára is vonatkozik a megkülönböztetés tilalma, azaz a tagállamok nem írhatnak elő eltérő feltételeket azon szolgaáltatók számára, akik egy másik tagállamból végzik tevékenységüket.
A tőke szabad mozgása
Az EK Szerződés nem csak a tőke, hanem a fizetési műveletek, azaz az áruk, személyek és a szolgáltatások szabad mozgása kapcsán felmerülő ellenértékek kifizetésének szabad mozgásáról is rendelkezik. A tőke minden elemének szabad, korlátozásmentes mozgásának megvalósítását erősítette, hogy azt a Maastrichti Szerződés egyben a gazdasági és monetáris unióhoz való csatlakozás előfeltételeként is meghatározta. Így 1994. január 1-re lényegében mindenféle pénz- és tőkemozgást teljes mértékben liberalizáltak az Unión belül. A tőke szabad mozgása alóli kivételek: o A tőke szabad mozgása nem sértheti a nemzeti jogszabályokat, az adózás és a pénzügyi szervezetek felügyelete terén. o A tőkemozgásra bejelentési kötelezettség áll fenn. Az egységes adórendszer kialakítása még távoli célként sem jelentik meg a közösségben. Ennek ellenére, a kielégítő működéshez valamilyen harmonizációra szükség van. Ezért vezették be a hozzáadottérték-adót. Ennek általános rátájának minimum 15%-nak kell lennie, ami mellett (elsősorban kulturális és szociális célokat szolgáló termékek vagy szolgáltatások esetében) egy vagy két kedvezményes kulcsot lehet alkalmazni, de ezeknek is minimum 5%-os szinten kell lenniük.
Melyik szerződés biztosítja minden uniós állampolgár számára a közösségen belüli szabad mozgást? Római Szerződések Maastrichti Szerződés Európai Egységes Okmány Helyes válasz: Maastrichti Szerződés A felsoroltak közül melyik intézkedésre nem került sor a tőke- az áruk- és a szolgáltatások szabad mozgásának biztosítása érdekében?
Egységes vámszabályok bevezetése. Az árukra vonatkozó mennyiségi korlátozások megszűntetése. Egységes adórendszer kialakítása.
Helyes válasz: Egységes adórendszer kialakítása.
120. AZ ENSZ MŰKÖDÉSE
Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) ötvenegy alapító ország által hivatalosan 1945. június 26-án létrehozott szervezet, amelynek feladata a világbéke fenntartása és a nemzetközi együttműködés fejlesztése. Az ENSZ Alapokmánya, amelynek vázlatát a II. világháború alatt az USA, NagyBritannia és a Szovjetunió készítette elő, a taglétszám növekedése és a szervezet profiljának kiszélesedése ellenére gyakorlatilag változatlan maradt. Az ENSZ-nek hat fő szerve van. A Közgyűlés az a plenáris testület, amely az ENSZ munkájának legnagyobb részét ellenőrzi, felügyeli az alárendelt szerveket, meghatározza a prioritásokat és megvitatja a nagy fontosságú nemzetközi ügyeket. A 15 tagú Biztonsági Tanács öt állandó tagja (Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, a Szovjetunió [1992-től Oroszország] és az USA) közül mindegyiknek minden határozatra kiterjedő vétójoga van, a maradék 10 tagot kétéves periódusokra választják. o A Tanács elsődleges feladata a nemzetközi béke és biztonság fenntartása. Határozatai a Közgyűléstől eltérően az összes többi tagra nézve kötelezőek. o A Tanács felhatalmazást kapott kötelező érvényű szankciók elrendelésére, tűzszünetre való felhívásra és békefenntartó erők felállítására. A Titkárság a főtitkár vezetése alatt 16.000 embert foglalkoztat az ENSZ székhelyén New Yorkban és további 50.000 embert világszerte. o Ez a személyzet nem a kormányoknak, hanem kizárólag az ENSZ-nek tartozik felelősséggel, és számottevő diplomáciai munkát végez. o A főtitkár gyakran a nemzetközi politikai élet kiemelkedő alakja, akinek lehetősége van önálló kezdeményezések megtételére. A Nemzetközi Bíróság 15 bírából áll, akiket a Biztonsági Tanács és a Közgyűlés jelöl ki. Mivel csak államok terjeszthetnek elé ügyeket, ítélkezése a vitás kérdésben érdekelt államok megegyezésén múlik. A Gazdasági és Szociális Tanács tagjait a Közgyűlés soraiból választják, gazdasági és szociális területen ellenőrzi a különféle bizottságok, küldöttségek és szakértői csoportok munkáját, valamint koordinálja az ENSZ különféle ügynökségeinek munkáját. A Gyámsági Tanács ellenőrzi a gyámsági területek önrendelkezés felé való fejlődését. Az ENSZ, az Alapokmányban megállapított területeken kívül az alárendelt ügynökségek egész sorával rendelkezik, amelyek nagy része saját alapszabályzattal és tagsággal bír, néhányuk előzménye még az ENSZ előtti időkre nyúlik vissza. A nagyobb ügynökségei a következők: o FAO Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet o IBRD Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank o ILO Nemzetközi Munkaügyi Szervezet o IMF Nemzetközi Valutaalap
o o o o o o
ITU UNESCO WHO WIPO WMO IAEA
Nemzetközi Távközlési Unió Oktatásügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet Egészségügyi Világszervezet Szellemi Tulajdon Világszervezete Meteorológiai Világszervezet Nemzetközi Atomenergia Ügynökség
Az ENSZ melyik szerve hozhat a tagállamokra kötelező erejű döntést? Közgyűlés Biztonsági Tanács Nemzetközi Bíróság Helyes válasz: Biztonsági Tanács Hol van az ENSZ székhelye? New York Genf Párizs Helyes válasz: New York
