II. KÖTET HELYZETELEMZŐ HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

II. KÖTET HELYZETELEMZŐ HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 „Közép-Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” című projekt keretében. 2015.augusztus 14.

BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT II. KÖTET HELYZETELEMZŐ, HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ KÉSZÍTETTE a PEST-BUDAPEST konzorcium részéről:

URBANITÁS Kft. Berényi Mária

Felelős tervező településtervező

Vojnits Csaba Ferenc

Településtervező

HÉTFA Elemző Központ Kft. Balás Gábor

Gazdaságfejlesztési szakértő

Szendrei Zsolt

Építész, urbanista

KÉSZÍTÉSBEN KÖZREMŰKÖDÖTT: Nemes Zoltán

Zöldfelületi és tájrendezési szakági tervező

Orosz István

Energiaközmű szakági tervező

Hanczár Emőke

Közmű szakégi tervező

Rhorer Ádám

Közlekedési szakági tervező

Somogyi Eszter

Társadalompolitikai szakértő

Jordán Péter

Vízközmű szakági tervező

András István

Műemlékvédelmi szakértő

Varga András

Antiszegregációs szakértő

317


BUAPEST XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATÁNAK RÉSZÉRŐL KÖZREMŰKÖDÖTT:

BUAPEST XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA dr. Ábrahám Tímea

Településmérnök

Básthy Katalin

Szociálpedagógus

Csatári Norbert

Település- és térségfejlesztő geográfus

Magács Melinda

Igazgatásszervező

Nyikos László

Építészmérnök

Simon Andrea

Közgazdász

Szemán Zoltán

Közgazdász

318

A készítők a Rákosmenti Polgármesteri Hivatal munkatársai, a tanulmány elkészítéséhez a szöveges részanyagokat és szóbeli javaslatokat a Polgármesteri Hivatal Irodái (Gazdasági Iroda, Polgármesteri Iroda, Vagyonkezelői Iroda, Városüzemeltetési Iroda) biztosították. Budapest XVII. kerület Rákosmente hozzájárulásával került felhasználásra az Integrált

Településfejlesztési

Stratégia és a

Településfejlesztési

koncepció

elkészítéséhez. A megalapozó vizsgálat a Településfejlesztési Koncepcióhoz és az Integrált Településfejlesztési Stratégiához készült. A megalapozó vizsgálat tehát aktuális, felülvizsgálata és minőségbiztosítása megtörtént, s ennek alapján kijelenthető, hogy teljes mértékben megfelel a 314/2012 (XI.8.) Korm. rendelet tartalmi

követelményeinek

és

előírásainak,

így

megfelel

az

Településfejlesztési Stratégia és a Településfejlesztési Koncepció alapjául.

Budapest, 2015. augusztus 14.

Integrált


TARTALOM 2. Helyzetelemző munkarész............................................................................................................... 321 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése ................................................ 322 3. Helyzetértékelő munkarész ............................................................................................................. 327 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis .......................................................... 327 3.1.1. A folyamatok értékelése, szintézis .................................................................................... 327 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése .................................................................................................................................... 327 3.1.3. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata .................................................................. 331 3.2. Problématérkép/értéktérkép ................................................................................................... 320 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek ...................................................................... 320 3.3.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása........................................................ 320 3.3.1.1 Rákoskeresztúr .................................................................................................... 325 3.3.1.2 Rákoscsaba .......................................................................................................... 334 3.3.1.3 Rákoshegy ........................................................................................................... 341 3.3.1.4 Rákoskert ............................................................................................................ 348 3.3.1.5 Rákosliget ............................................................................................................ 355 3.3.1.6 Régiakadémiatelep ............................................................................................. 361 3.3.1.7 Rákoscsaba-Újtelep............................................................................................. 363 3.3.1.8 Akadémiaújtelep ................................................................................................. 368 3.3.1.9 Madárdomb ........................................................................................................ 373 3.3.1.10 Lakott külterületek ............................................................................................ 376 3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek)......................................................................... 380 3.3.2.1. Rákoskeresztúr – Pesti úti panelövezet ............................................................. 384 3.3.2.2. Rákoscsaba – Keleti körzet................................................................................. 393 3.3.2.3. Rákoshegy – Középső szegmens ........................................................................ 397 3.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) ............................................................................. 401

319


3.3.3.1. Rákoscsabai alközpont ....................................................................................... 401 3.3.3.2. Kucorgó tér ........................................................................................................ 405 3.3.3.3 Rákoshegy alközpont .......................................................................................... 408 3.3.3.4 Szárazhegy .......................................................................................................... 411 3.3.3.5 Nyilas tábla .......................................................................................................... 414 3.3.3.6 Homoki szőlők (Nagyhangács) ............................................................................ 416 3.3.3.7. Flamingó park – Újlak utca................................................................................. 418 Felhasznált irodalom ........................................................................................................................... 421 Függelék .............................................................................................................................................. 423

320


2. Helyzetelemző munkarész Rákosmente jelenlegi helyzetének átfogó vizsgálatához elengedhetetlen a kerület történelmi determináló adottságainak, a kerület kialakulása körülményeinek ismerete, hiszen e tények jelentősen kihatnak a település jelen állapotára és meghatározó jellegűek a jövőbeli elképzelések vonatkozásában is. Eltérően a klasszikus koncentrikus település-kialakulási folyamatoktól, Rákosmente esetében adminisztratív módon létrehozott településről beszélünk, melynek alapjait falvak, községek adták. Az elődközségekből korábbi önállóságukat – legalábbis közigazgatási értelemben – elvesztve nemcsak egy új település jött létre, hanem Kelet-közép Európa egyik legnagyobb városának legkeletibb kerülete is. A fővárosi kerületi státusz olyan igényeket, szükségleteket hordozott magában, amit az új kerületet alkotó községek együttesen sem voltak képesek kielégíteni. A kerület létrejöttét követően így szükség volt egy központi településrész mesterséges létrehozására, mely közlekedési, infrastrukturális, közigazgatási és közszolgáltatási szempontból is képes kiszolgálni a megnövekedett igényeket. A központ kialakítására a választás – elhelyezkedése okán – az egyik legősibb kerületet alkotó községre, Rákoskeresztúrra esett, ahol a beavatkozások súlyos érdeksérelmeket okozva, az egykori község teljes, hagyományos lakórészének lerombolásával történtek. A korábban kertes házban lakó, kerti gazdálkodást folytató családok sokasága kényszerült a házaik helyén felhúzott panelházak emeleteire, ami alapvetően más – sokak számára – megszokhatatlan életmódbeli változást jelentett. Rákoskeresztúr átalakításával a kerület immár városias központtal rendelkezett, ahol 50-60 ezres lakosságszámra tervezve kiépültek – a panel lakótelepek mellett – a szükséges közszolgáltatások, megszervezésre került a tömegközlekedés, biztosításra került a közellátás. Az átalakítás ugyanakkor gyakorlatilag csak Rákoskeresztúr városrészre korlátozódott, a többi elődtelepülés meghatározó fejlesztéseken nem esett át. A rendszerváltoztatás idejére kialakult tehát egy alapvetően kétarcú – belső konfliktusokkal terhelt – kerület, ahol az egyik településrészen, a központnak kijelölt Rákoskeresztúron többségében panellakásokban éltek az itt lakók, továbbá ide koncentrálódott a kerületi szintű közszolgáltatások egésze is. A további településrészek viszont továbbra is falusias képet mutattak elterjedt háztáji állattartási szokásokkal és – a kerületi státuszt figyelembe véve – kifejezetten fejletlen infrastruktúrával. E területeket nagy többségében földes utcák és hiányos közműellátottság jellemezte ekkor. Rákosmente jelen helyzetének feltérképezése – a történelmi determinációk figyelembe vételével – annak tükrében történik, hogy az elérendő cél, a kerület szlogenjeként is megfogalmazott modern kertváros kialakításának folyamatában hol tart, hol ért el jelentős eredményeket és hol szükségesek – fontossági sorrendben – további beavatkozások. A modern kertváros, mint átfogó elnevezés egy olyan kerület képét vázolja, melynek középpontjában a helyi polgár áll, -

aki számára könnyen és gyorsan elérhetőek a minőségi közszolgáltatások teljes spektruma, aki bár budapesti lakos, a kerület adottságai, jó levegője, nagy zöld felületei okán nyugodt, egészséges környezetben élhet, aki számára kombinálható, kiterjedt közlekedési lehetőségek állnak rendelkezésre, aki számára lakóhelye nem csak alvótelepülés, hanem civil élettel, közösségi programokkal jól ellátott közösségi terület,

321


-

aki számára lehetséges a kerületben munkát találni, aki mindennapjait Rákosmentén biztonságban élheti, és aki számára megfelelő minőségű kulturális, szórakozási és sport lehetőségek állnak helyben rendelkezésre.

Az elmúlt közel egy évtized Rákosmente fejlődése, a modern kertváros alapjainak letétele és részbeni kialakítása szempontjából kiemelt jelentőségű időszak. Rákosmente a budapesti kerületek vonatkozásában kiemelkedő számban szerepelt sikeresen uniós pályázatokon, emellett hazai támogatásokból és saját erőből is jelentős fejlesztéseket hajtott végre. Rákosmente mai helyzete egy olyan település képét mutatja, mely dinamikusan fejlődik, számos területen már korszerű, igényes funkciókkal rendelkezik. Ugyanakkor egyes területeken a korábbi beavatkozások folytatása indokolt, míg bizonyos témák vonatkozásokban megújítás, átfogó fejlesztés szükséges.

2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése A település társadalma Jelen tanulmány 1.7 fejezete mind összkerületi, mind településrészi szinteken is vizsgálja a kerület demográfiai, társadalmi adatait, melyeknek részleges elemzését is elvégzi. Rákosmente, mint egység társadalmának vizsgálata olyan átlagolt adatokat eredményez, melyek elfedik a településrészek közötti jelentős különbségeket. Rákosmente – ellentétben az országos tendenciákkal – bővülő népességszámmal bír, melynek hátterében az 1.7 fejezetben ismertetett tényezők állnak. A kerületi városrészek különbözőségének két végpontját a legújabban betelepült Madárdomb adatsorai, illetve a külterületi területeken élők jellemzői adják. Míg Madárdomb viszonylatában egy fiatal településrészről beszélünk, mely lakosai többnyire a középréteg felsőbb szegmenseiből kerültek ki, érthetően itt az összes vizsgált mutató (foglalkoztatás, iskolai végzettség, stb.) kiemelkedő értéket mutat. Fontos megemlíteni, hogy a társadalmi reprodukció e területen ezeket a pozitív tendenciákat várhatóan továbbviszi, azonban azzal is számolni szükséges, hogy a következő generációk mekkora hányada tervezi a családalapítást a kerületben. E városrész vonatkozásában ez kifejezetten fontos kérdés, ugyanis az itt élők gyermekei, mind iskolázottságuk, mind anyagi lehetőségeik okán reális lehetőséggel rendelkeznek a továbbköltözésre. A másik végletet jelentő külterületi lakott területek minden vonatkozásban a város peremének számítanak. Az iskolai végzettség, a dolgozók aránya, a lakásminőség egyértelműen e területeken a legnegatívabb a kerületben. E külterületi, lakott területektől többször távol eső területeken a közművek sem állnak teljes körben rendelkezésre, így az itt élők jelentős hátrányokkal élik életüket. E külterületeken gazdaságosan megfelelő életkörülményeket biztosítani közszolgáltatások szintjén sem lehetséges, így az itt lakók fizikai és társadalmi integrálása szükséges a kerület életébe.

322


A fentebb ismertetett, két legnagyobb különbséget mutató területrész a helyi lakosság kis hányadát teszi csak ki, így a kerületi össztársadalom helyzetének vizsgálatakor a további településrészek jellemzői nagyobb jelentőséggel bírnak, valósabb képet adnak a helyi közösségről. Rákoscsaba-Újtelep, Rákoskert, Rákoscsaba, Rákoshegy, Akadémiaújtelep, Régiakadémiatelep Rákoskeresztúr és Rákosliget vonatkozásában az 1.7 fejezetben bemutatott és elemzett mutatók jelentős szórást a különböző ismérvek tekintetében nem mutatnak. Különös szerepet Rákoskeresztúr tölt be, melynek egyik oka a településközponti jelleg, másik pedig a kerületben egyedi lakásjellemzők. Míg a kerület összes településrésze alapvetően kertváros, addig Rákoskeresztúron döntő részben lakótelepek szolgálják a lakhatást. Tradicionálisan a lakótelepeken élők körülményeinek alacsonyabb színvonala okán a feltárt és értékelt mutatók e városrészben elmaradnak a kerület többi, kertvárosias jellegű területén tapasztaltaktól. A kertvárosi kerületrészek történelmi adottságaik, településképeik alapján hasonló mutatókkal bírnak, melyekből közel azonos következtetések vonhatók le (a megállapításokat az 1.7 fejezet tartalmazza). A település humán infrastruktúrája Rákosmente humán infrastruktúrájával kapcsolatban a legnagyobb kihívást egyrészt az elmúlt időszak helyi lélekszám növekedése, másrészt az elöregedő kiszolgáló épületállomány jelenti. A szociális intézmények közül a bölcsődei ellátóhelyek száma – alkalmazkodva a növekvő igényekhez – jelentős bővítésen esett át, lehetővé téve a kisgyermekes anyák számára a munka világába történő integrációt, illetve reintegrációt. A bölcsődei humán infrastruktúra rendelkezésre állását a folyamatos képzések, míg az épületállomány megfelelő színvonalát folyamatos karbantartásokkal igyekszik biztosítani az önkormányzat. Az elmúlt évek fejlesztéseit nagyobb részben külső (uniós és hazai pályázati) források biztosították, melyek bevonása a jövőben is kiemelten fontos az épületállomány modernizációja végett. Bölcsődei férőhelyszám vonatkozásában Rákosmente megfelelő kapacitásokkal rendelkezik. Az ugyancsak a szociális intézmények közé sorolható gondozási központok, gyermekjóléti és egyéb közösségi szociális ellátások vonatkozásában a szolgáltatások kielégítő minőségben állnak rendelkezésre, azonban a kiszolgáló épületek állaga javításra szorul. A jelenleg rendelkezésre álló kapacitások a jövőben bővítésre szorulhatnak, melynek hátterében demográfiai (pl.: elöregedő társadalom jelensége) és szociális, gazdasági okok húzódhatnak meg. A humán infrastruktúra kerületi helyzetét megvizsgálva a legégetőbb problémát a kerületi orvosi ellátás, azon belül a járóbeteg szakellátás jelenlegi infrastruktúrája jelenti. A kerületi járóbeteg szakellátás állapotát és hiányosságait továbbá azok okait jelen tanulmány 1.8.1.2 számú fejezete elemzi. Az oktatás területén az óvodai szolgáltatás, mind szakmai, mind infrastrukturális szempontból a helyi önkormányzat felelősségi körébe tartozik. Az elmúlt közel egy évtized jelentős infrastrukturális beruházásainak köszönhetően a kerület már jelentős férőhelyproblémákkal nem küzd, azonban a kiegészítő beruházásként értelmezhető akadálymentesítési és energetikai fejlesztési akciók dacára számos épület állaga javításra szorul, továbbá egy óvoda esetén a meglévő épület kiváltása lenne – elhelyezkedése és állaga okán – indokolt. Az óvodai szakmai

323


színvonal biztosítása érdekében a kerületi óvónők rendszeres résztvevői a célirányú szakképzéseknek, utóképzéseknek. Az iskolai oktatás terén a szakmai megfelelőség biztosítása a Klebersberg Intézményfenntartó Központ feladata, míg a kerület a megfelelő épületinfrastruktúra biztosításával járul hozzá az iskolai képzés minőségéhez. A kerületi iskolai épületállomány nagy része elöregedett, felújításra szorul. E munkát – főként pályázati források bevonásával – az önkormányzat már megkezdte, azonban számos korszerűtlen, energiapazarló iskolaépület fejlesztése várat még magára. Közművelődés területén Rákosmente jelentős erőforrásokkal rendelkezik melyek bemutatása, helyeztük leírása jelen tanulmány 1.8.1.4 pontjában található. A humán infrastruktúra területén belül szükséges elvégezni a kerületi sportlehetőségek, sportolásra alkalmas helyszínek helyzetének vizsgálatát is, mivel a kerületi sportélet igen jelentős, mind a tömegsport és a versenysport vonatkozásában is. E téren a kerület infrastruktúrájából egy sport és multifunkciós csarnok hiányzik, melynek létrehozása érdekében a helyi vezetés már kész, engedélyes tervekkel rendelkezik. A település gazdasága A tanulmány 1.9 fejezete foglakozik a kerület gazdasági szervezeteivel. Habár Rákosmente – kialakulásából adódóan – erős agrárhagyományokkal bírt, mára az ágazat teljesen háttérbe szorult (a működő vállalkozások alig 1%-a tartozik ezen ágazathoz), és előtérbe került a kereskedelmiszolgáltatói ágazat. Míg az ipar-építőipari ágazatban a működő vállalkozások közel 18%-a található, a szolgáltató-kereskedelmi ágazatban tevékenykedik a vállalkozások több mint 80%-a. Jogi szempontú vizsgálat során megállapítottuk, hogy többségében vannak a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, elsősorban a bt-k, valamint az egyéni vállalkozók. A bt-k mellett a legnépszerűbb társas vállalkozási forma a kft. Foglalkoztatotti létszám szerinti megoszlást tekintve a legtöbb vállalkozás maximum 9 főt foglalkoztató mikrovállalkozás. 2010 óta egyre több vállalkozás tudja felhasználni az Európai Uniós pályázatok adta lehetőséget. A kerületben a legtöbb nyertes pályázat a mikrovállalkozások fejlesztését célzó beruházások közül kerültek ki, a kerületi vállalkozásokhoz a pályázatok segítségével több, mint 300 millió Ft folyt be. A versenyképesség megteremtése érdekében a gazdaságfejlesztésre, a gazdasági versenyképesség növelésére komoly hangsúlyt kell fektetni. A kerület egyedivé, megkülönböztethetővé tételének legcélravezetőbb eszköze lehet a turizmus fejlesztése, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és az M0-ás autóút közelségében rejlő lehetőségek kihasználása. A turizmus adta lehetőségek kihasználásához fontos mind a vendéglátó-, mind a szálláshelyek fejlesztése. A kerület hosszú távú gazdasági stratégiájában is szerepel a munkahelyteremő beruházások megvalósítása. Ennek értelmében a fejezetben bemutatásra kerültek azon területek is, amelyek hosszútávú fejlesztésével betelepülési és fejlesztési lehetőség biztosítható a helyi és a jövőbeni vállalkozások számára.

324


Az önkormányzat gazdálkodása Összességében elmondható, hogy Rákosmente önkormányzata a költségvetési koncepciókban, tervekben szereplő céljai alapvetően megvalósultak. A gazdálkodás feltételrendszere biztosított. Általánosságban elmondható, hogy a Polgármesteri Hivatal, illetve a költségvetési szervek a jóváhagyott előirányzatokon belül működnek. Az önkormányzat költségvetése biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzatok működési forrásait, támogatást nyújt továbbá a rendőrség, a polgárőrség, a katasztrófavédelem, az egyházak és társadalmi szervezetek működéséhez. A Képviselő-testület által elfogadott Vagyongazdálkodási Tervben szerepelnek a kerület vagyongazdálkodásának közép- és hosszú távú tervei, mely szerint a gazdálkodás jellegében felelősségteljes, átgondolt, hatékony, és az önkormányzat céljait, a kerület érdekeit a legjobban szolgálja. Ezáltal a megvalósuló beruházások a kerület fejlődését, fejlesztését helyezi előtérbe. Ezeket a feladatokat többnyire pályázatból származó európai uniós és állami finanszírozás keretén belül látja el. A város vezetésének egyik fontos célkitűzése az, hogy Rákosmente egy XXI. századi korszerű infrastruktúrával és minőségi szolgáltatásokkal, a kertvárosi értékek erősítésével egy erős helyi közösséggel rendelkező, élhető, modern kertváros legyen. A település közlekedése Rákosmente közlekedésének magját a közúti közlekedés képezi. Egyetlen budapesti kerületként nem rendelkezik kötöttpályás BKV tömegközlekedéssel, így a teljes ingázó forgalom és az agglomerációból érkező közlekedésterhelés a kerületi közutakat érinti. Alternatívát a kerületen áthaladó két vasútvonal jelent, melyek környezetében kialakultak a kombinált közlekedési módozatok infrastrukturális feltételei (vasúti megállóhelyhez közlekedő BKV járatok, P+R; B+R parkolók, stb). Kerületen belül az elmúlt évtizedben kialakításra került a helyi kerékpárút hálózat is, azonban jelenleg megfelelő csatlakozási ponttal a kerületen kívüli városrészekhez nem rendelkezik. Az M0 autóút keleti szektorának átadása előtt az észak-dél irányú közlekedési zsúfoltság megszűnt, azonban jelentős marad a kelet-nyugat irányú erőteljes közúti forgalmi terhelés, mely az adott keresztmetszet szélességek miatt útpálya szélesítésekkel csak részben lenne orvosolható. A kerületi és a fővárosi városvezetés közlekedésjavító törekvései (pl.: buszkorridor építése a Pesti úton) javítottak a zsúfoltságon, azonban hosszútávú megoldást kötöttpályás közlekedési módozat kerületi meghonosítása jelenthetne. Jelen tanulmány 1.15 pontja a helyi közlekedés helyzetének feltárása mellett a kerületi közlekedési viszonyok összefüggéseit is vizsgálja. A település közművei Az elmúlt évtizedekben Rákosmentén a közműveket illetően a legnagyobb elmaradottság a szennyvíz- és a csapadékelvezető csatornahálózat kiépítettségében jelentkezett. A rendszerváltozást követően a szennyvízcsatorna építések állami vagy decentralizált és fővárosi céltámogatások igénybevételével önkormányzati beruházásban történtek. 2007-től a Fővárosi

325


Önkormányzat a szennyvízcsatornák kiépítésével kapcsolatos feladatokat átvállalta. A Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése program keretében 2014 végéig megépülnek a belterületi ellátatlan területek szennyvízcsatorna hálózati elemei. Kerületünkben jelentős problémát okoznak a csapadékvíz-elvezető hálózat hiányosságai. Az infrastruktúra fejlesztése évtizedeken keresztül a panel építésű lakótelepekre korlátozódott, a régi településrészeken a közműfejlesztés az 1990-es években kezdődött meg. A csapadékvíz-elvezető rendszerek kiépítése, korszerűsítése azonban központi támogatások hiányában ekkor is elmaradt a szükségestől. Általánosságban elmondható, hogy az elégtelen vízelvezetés problémája jellemzi Rákoscsaba, Rákoskert, Rákosliget és Rákoscsaba-Újtelep térségén túl a lefolyástalan Rákoshegy területét is. Rákoskeresztúron főleg az újabb beépítésű területeken jelentkeznek vízelvezetési feladatok. A kerületi önkormányzat jelenleg is jelentős forrásokat fordít a kerület csapadékvíz-elvezetési rendszer fejlesztésére, azonban további folyamatos fejlesztések indokoltak.

326


3. Helyzetértékelő munkarész 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis 3.1.1. A folyamatok értékelése, szintézis

Jelen helyzetelemző dokumentum Rákosmente jelenének, illetve számos tématerülete vonatkozásában az elérhető adatok felvételének időpontja okán (pl. népszámlálási adatok) közelmúltjának pillanatfelvételeként tekinthető. A helyzetrögzítő témaegységek jellege mögötti okok, a jelen állapotok múltbéli okai, illetve a jövőbeli predikciók mind részét képezik jelen vizsgálatnak, ugyanis egy település, egy városrész életének összes aspektusa folytonosan változik, az egyes jellemzők változása más ismérvekre is folytonos hatást gyakorolnak. A helyzetelemzés eredményeként egy olyan dinamikusan változó, budapesti külső kerületi sajátosságokkal rendelkező település képe vetül elő, mely bizonyos vonatkozásban pozitívabb sajátosságokkal rendelkezik, mint a Főváros vagy az ország (pl.: folyamatos népességszám növekedés), míg más területeken helyzete a budapesti minőségi szint alatt marad, és csupán némileg múlja felül az országos áltagos színvonalat (pl.: egyes infrastrukturális területek). Az egyes, alapvetően pozitívnak értékelt jellemzők, (mint pl. a népességszaporulat) más aspektusokban új kihívásokat, új problémákat is hordozhatnak magukban (pl. növekvő kapacitásigények). Ugyanakkor elmondható az is, hogy egyes negatív megítélésű tényezők is hordozhatnak pozitív jelleget (pl.: kisebb beépítettség – nagyobb megmaradó zöldfelületet jelent). Összességében elmondható, hogy Rákosmente, földrajzi, geopolitikai helyzetéből adódóan demográfiai sajátosságaiban rejlő lehetőségeinek köszönhetően nagy esélyeket, lehetőségeket hordoz magában, melyek kihasználása csak abban az esetben lehetséges, ha az elmúlt évtized tudatos település megújító, fejlesztő várospolitikai elkötelezettség érvényesül. Jelen fejezetben sor kerül az egyes tématerületek analitikus megközelítő elemzésére. 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése

Infrastruktúra (Közlekedés, közművesítés) Erősségek

Gyengeségek

• •

• • •

• •

M0-ás körgyűrű közelsége Vasúti megállóhelyek elérhetősége (ráhordó buszjáratok, P+R, B+R parkolók) Megépült kerékpárutak (Pesti úti és Rákos-patak menti) Belterületek hálózati rendszerben történő szennyvízelvezetése biztosított

• • •

Kötöttpályás közösségi közlekedés hiánya Pesti út leterheltsége, elkerülő utak hiánya Hiányzó kerékpáros kapcsolat a belső kerületekkel és az agglomerációval Parkolási problémák a kerület központjában Belterületi földutak Jelentős csapadékvíz-elvezetési problémák

327


•

Lehetőségek • •

• •

Külterületek gyenge infrastruktúra ellátottsága

Veszélyek

Lehetőség a forgalommal terhelt utak • tehermentesítésére elkerülő utak építésével • A kötöttpályás közlekedéssel ellátatlan területek bekapcsolása a vasúti • közlekedésbe új vasúti megállóhely létesítésével Gödöllői HÉV rákoskeresztúri szárnyvonalának kiépítése Alternatív, környezetbarát közlekedés lehetőségének biztosítása kerékpárút hálózat bővítésének lehetőségével

Környezeti terhelés növekedése Kerületi főutak leterheltsége miatt a belváros elérési idejének növekedése Csapadékvíz elvezető rendszerek hiányos kiépítettsége, rossz állapota miatt okozott károk

Humán Infrastruktúra Erősségek Gyengeségek • Megfelelő kapacitású bölcsődei • Elöregedő kiszolgáló épületállomány férőhelyek száma • Nevelési, oktatási illetve szociális • Megfelelő kapacitású óvodai férőhelyek ellátásokhoz kapcsolódó épületállomány korszerűtlen állapota számának bővítése • Járóbeteg szakellátás hiányos, elavult • Szociális ellátások rendelkezésre állása infrastruktúrája • Kerületi közművelődés sokszínű lehetősége Lehetőségek Veszélyek • Pályázati forrás révén az Önkormányzat • Helyi lélekszám folyamatos emelkedése tulajdonában lévő épületállomány okán intézményi férőhely problémák modernizálása (oktatás-nevelés, szociális • Intézményi épületek állagromlása ellátás területén) • Szakorvosi rendelő bővítése külső források bevonásával (nem önkormányzati tulajdonú) • Sportlehetőségek és sportolásra alkalmas helyszínek Gazdaság, turizmus Erősségek • Rákosmente az ország legfejlettebb régiójában, a Közép-magyarországi Régióban található • Lakóinak száma folyamatosan növekszik • Országos átlagnál kisebb munkanélküliség

Gyengeségek • Budapesten belül periférián található • Fiatalok számára korlátozott szórakozási lehetőségek • A lakosságszámhoz viszonyítva kevés a kerületi munkahely, a legtöbben kénytelenek ingázni • Idegenforgalom alacsony szintje, kevés

328


•

Nemzetközi repülőtér, M0 autóút közelsége, intermodális csomópontok

•

vendéglátó- és szálláshely Kötöttpályás BKV közlekedés hiánya

Lehetőségek Veszélyek • Gazdaságfejlesztési projektek • Vállalkozások távolmaradása, megvalósítása Európai Uniós letelepedésük a főváros határán kívül támogatás segítségével • Vállalatok számára elérhető pályázati • Ipari park kialakítására rendelkezésre források kiszámíthatatlansága álló területek • Idegenforgalom elmaradása • Rekreációs, szabadidős és sport • Beruházások elmaradása funkciók erősítése – multifunkcionális • Világgazdaság helyzete, mely jelenleg sportcsarnok megépítése a kerület csökkenti a beruházási kedvet központjában • Helyi vállalkozók intenzívebb bekapcsolása a helyi gazdasági folyamatokba • Hatékony együttműködés lehetősége az agglomerációban lévő településekkel • Vállalkozóbarát környezet megteremtése • Megújuló energiaforrások hasznosításának lehetősége Társadalom Erősségek Gyengeségek • Aktív civil szerveződések • Településrészek közötti jelentős különbségek • Erős kerületrészi identitástudat • Szabadidős lehetőségek spektrumának • Jelentős kulturális élet korlátozottsága Budapest belső • Növekvő lakosságszám, fiatalok városrészeihez viszonyítva arányának növekedése • A főváros központjából kiszoruló, • Magasabb szintű képzettséggel alacsonyabb státuszú rétegek rendelkezők várható növekedése megjelenése • Családbarát környezeti adottságok (nagy zöld területek, alapvetően kertes házas településszerkezet) Lehetőségek Veszélyek • Civil területen hatékony • Kivándorlás az agglomerációba, illetve együttműködés lehetősége az reurbanizáció agglomerációban lévő településekkel • M0-ás autópálya közelsége miatt nő a • Nyugodtabb lakókörnyezetre vágyók bűnözés a kerületben becsábítása • Panelházas övezetben szlömösödés • Oktatási, képzési infrastruktúra további veszélye erősítése Környezet, táj Erősségek • Fővárosi

összevetésben

az

egyik

Gyengeségek • Csapadékvíz

elvezető

rendszer

329


• • •

legnagyobb kiterjedésű zöldfelületi rendszerrel rendelkező kerület Jelentős természeti- táji környezet (Rákos- patak, Merzse-mocsár) Biológiailag aktív felületek jó szennyezőanyag megkötése Kertvárosi jelleg

• • •

hiányosságai Közúti, vasúti, repülési zajterhelés Gyakori az illegális hulladéklerakás Nagy zöldfelületeknek köszönhetően allergén flóra jelenléte

Lehetőségek Veszélyek • Ökoturizmus fejlesztése a Rákos-patak, • Környezeti elemek fokozódó valamint a Merzse-mocsár élővilágára igénybevétele támaszkodva • Környezeti terhelés (illegális • A lakóterületeken rendelkezésre álló szemétlerakók szaporodása, beépítetlen területek közparkká közlekedésből származó zaj- és alakításának lehetősége légszennyezés erősödése) növekedése • A meglévő zöldfelületi állomány • Merzse-mocsár kiszáradása esetén közösségi célokra történő hasznosítása veszélyeztetett állat- és növényfajok (pl. tömegsport) eltűnése • Beépítések számának növekedésével zöldterületi veszteség

330


3.1.3. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata

A településfejlesztés és a településrendezés cél-eszköz viszonyban áll egymással, a településfejlesztés a cél, mely elérését a településrendezésen keresztül biztosítjuk. A településrendezés keretében kerül sor az adottságok, korlátok és lehetőségek feltárását és mérlegelését követően a kívánt fejlesztés elhatározására, majd az előirányzott fejlesztés megvalósítására lehetőséget adó előírások megalkotására. A településrendezés kétarcú eszköz, hiszen a fejlesztés helyének és feltételeinek meghatározása által egyszerre lehetőséget nyújt és korlátot állít. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet rendelkezései szerint a koncepció és a településszerkezeti terv egymással tartalmi összhangban készül. A stratégia a koncepcióval összhangban, a településszerkezeti terv figyelembevételével kerül kidolgozásra. A kerületi településfejlesztési koncepció a fővárosi településfejlesztési koncepcióval, a kerületi integrált településfejlesztési stratégia a kerületi településfejlesztési koncepcióval és a fővárosi integrált településfejlesztési stratégiával összhangban készül

331

3.2. Problématérkép/értéktérkép Az alábbi térkép Rákosmente területének nagyobb egységeit felölelő, relatív könnyen behatárolható értékeit és települési szintű problémáit ábrázolja. Természetesen a rajzi formában nem ábrázolható problémák és értékek itt nem jelennek meg.

3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek 3.3.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása

Az 1950. január 1-jén hatályba lépett Budapest főváros területének új megállapításáról szóló 1949. évi XXVI. törvény 1. §-a rendelkezik az akkori nagyközségek, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget és Rákoshegy Budapest fővárossal történő egyesítéséről. Ugyanezen törvény 2. § (1) bekezdése értelmében a főváros egyesített területe kerületekre tagozódik. Így jött létre a XVII. kerület a fent említett nagyközségek egyesülésével. A kerület egyes városrészeinek határvonalait Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 94/2012. (XII. 27.) sz. rendelet 3. számú melléklete szabályozza, mely alapján 9 kerületrészt azonosíthatunk, ezek Rákoskeresztúr, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákosliget, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoskert, Akadémiaújtelep, Régiakadémiatelep, Madárdomb. Kerületrészek térképes lehatárolása

1. Madárdomb


Lázár deák utca az Aranylúd utcától-Borsó utca – Sarlósfecske utca – Füstifecske utca – Flamingó utca – Aranylúd utca a Lázár deák utcáig. 2. Akadémiaújtelep Pesti út a X. és XVII. kerület közigazgatási határától – 513. utca – a MÁV ecseri vonala – a X. és XVII. kerület közigazgatási határa a Pesti útig. 3. Rákoscsaba Rákos-patak a Dunaszeg utca meghosszabbított vonalától – a főváros határa – Pesti útSzárazhegy utca keleti oldalán fekvő teleksor keleti határvonala-Csongrád utca-Pesti út – Tápióbicske utca – Péceli út – Dunaszeg utca és meghosszabbított vonala a Rákospatakig. 4. Rákoscsaba-Újtelep A XVI. és XVII. kerület közigazgatási határa az Ároktő út északnak meghosszabbított vonalától – a főváros határa – Rákos-patak – Gázló köz – Ároktő út – Jászladány utca – Ősagárd utca – Ananász utca – Ároktő út és északnak meghosszabbított vonala a XVI. és XVII. kerület közigazgatási határig. 5. Rákoshegy Széchenyi utca a Széncinke utcától – Ferihegyi út – Ásvány utca – a MÁV ecseri vonala – a főváros határa – a XVII. és XVIII. kerület közigazgatási határa – a X. és XVII. kerület közigazgatási határa – a MÁV ecseri vonala – Táncsics Mihály út-a Táncsics Mihály út és a Flamingó utca közötti telkek belső határvonala a Flamingó közig – Flamingó köz – Széncinke utca meghosszabbítása a Flamingó köztől – Széncinke utca a Széchenyi utcáig. 6. Rákoskeresztúr Rákos-patak a X. és XVII. kerület közigazgatási határától – Dunaszeg utca meghosszabbított vonala és a Dunaszeg utca – Péceli út – Tápióbicske utca – Pesti út – Összekötő utca – a MÁV ecseri vonala – Ásvány utca – Ferihegyi út – Széchenyi utca – Széncinke utca és meghosszabbítása a Flamingó közig – Flamingó köz – a Táncsics Mihály út és a Flamingó utca közötti telkek belső határvonala a Flamingó köztől – Táncsics Mihály út – a MÁV ecseri vonala – 513. utca-Pesti út – a X. és XVII. kerület közigazgatási határa a Rákos-patakig. 7. Rákoskert Pesti út az Összekötő utcától – Csongrád utca – Szárazhegy utca keleti oldalán fekvő teleksor keleti határvonala – Pesti út – a főváros határa – a MÁV ecseri vonala – Összekötő utca a Pesti útig. 8. Rákosliget Ároktő út északnak meghosszabbított vonala a XVI. és XVII. kerület közigazgatási határától – Ároktő utca – Ananász utca – Ősagárd utca – Jászladány utca – Ároktő utcaGázló köz – Rákos-patak – a X. és XVII. kerület közigazgatási határa – a XVI. és a XVII. kerület közigazgatási határa az Ároktő utca északnak meghosszabbított vonaláig.

321


9. Régiakadémiatelep Gyöngytyúk utca északi oldalán fekvő teleksor északi határvonala a Cinkotai úttól – Liszt Ferenc utca – a MÁV péceli vonala – Cinkotai út a Gyöngytyúk utca északi oldalán fekvő teleksor északi határvonaláig. Lakások száma komfortfokozat szerint

Komfortos lakások száma

388

224

57

125

Félkomfortos lakások száma Komfort nélküli lakások száma Szükség vagy egyéb lakások száma

375

3

11

83

43

64

50

59

25

9

28

263

…

…

62

36

38

51

27

12

0

28

152

…

…

27

22

29

Rákosliget

618

Rákoskert

735

Rákoskeresztúr

453

Rákoshegy

741

4060

RákoscsabaÚjtelep

197

28660 1050 1029

Rákoscsaba

227

18

Akadémiaújtelep

Külterület összesen

Összkomfortos lakások száma

Madárdomb

365

3556

Budapest XVII. Kerület*

Régiakadémiatelep

Az egyes kerületrészek lakásállományának komfort szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja. Látható, hogy arányaiban a legtöbb lakás Rákoskeresztúron található, köszönhetően a lakótelepi területeknek, mely eredményezi azt is, hogy itt a legmagasabb az összkomfortos lakások aránya is Madárdombbal párhuzamosan. Komfortos lakások tekintetében a kerületközpontnál erősebben a zömében családi házas kerületrészek, mint például Rákosliget vagy Rákoscsaba, azonban a legmagasabb az ilyen jellegű lakások aránya a külterületeken. Az alacsonyabb komfortú, illetve a komfort nélküli lakások aránya a külterületek esetében a legerősebb (14,8%) míg a többi kerületészben ez az érték lényegesen alacsonyabb (0,28%-3,5% között).

3503 3834 10302 3263 1027

36 19 4 0 5 Forrás: KSH Népszámlálás, 2011

A foglalkoztatottság mutatói

Az egyes kerületrészek foglalkoztatási mutatóinak összehasonlítása polarizálja a kerület egységes képét. A legtöbb mutató esetében a Madárdomb és a külterületek jelentik a két szélsőértéket. Madárdomb esetében az egyik legmagasabb a foglalkoztatottak aránya, Rákosheggyel és Rákoskerttel párhuzamosan. Ezen a területen kiugróan magas a felsőfokú végzettségűek aránya, a kerületi átlag duplája (46,7%), továbbá itt a legkisebb az alacsony presztízsű foglalkoztatottak aránya is. Ezzel szemben a külterületek esetében nagyon magas értéket mutat ez a mutató, valamint kerületi szinten is kiugró a munkanélküliek és a tartósan munkanélküliek aránya is. Emellett érdekes megfigyelni, hogy a kerületi átlaghoz képest nem magasabb a munkanélküliség Rákoskeresztúron, azonban az alacsony presztízsű foglalkoztatottak magasabb értéket mutatnak.

322

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében 2011-ben (%) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 2011-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak) (%) Munkanélküliek aránya az akcióterületen (%) Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen (%)

Akadémiaújtelep

Rákoscsaba

Rákoscsaba-Újtelep

Rákoshegy

Rákoskeresztúr

Rákoskert

Rákosliget

Régiakadémiatelep


Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%)

Madárdomb

%



32,9

33,0

31,9

35,1

33,5

31,3

32,2

32,2

34,8

32,3

41,8

323 4,9

2,3

3,6

5,1

4,5

3,6

5,9

4,1

5,1

3,1

12,4

62,6

63,9

63,2

60,5

61,9

64,8

62,7

63,7

60,3

63,2

54,7

30,7

20,0

35,2

32,2

32,6

29,2

29,8

28,5

37,2

38,3

38,7

23,7

46,7

25,5

21,8

24,4

28,1

18,4

25,5

29,8

27,6

8,6

25,8

13,4

22,1

27,3

25,1

22,8

28,9

24,5

22,5

24,6

44,5

10,5

8,1

10,1

11,1

10,3

9,2

11,0

9,9

11,7

9,4

18,8

6,3

4,9

5,8

6,7

6,6

5,4

6,5

6,0

7,4

4,6

13,6

Forrás: KSH Népszámlálás, 2011 Gazdasági funkciók


Madárdomb

Akadémiaújtelep

Rákoscsaba


Rákoshegy

Rákoskeresztúr

Rákoskert

Rákosliget

Régiakadémiatelep

A gazdasági funkciók tekintetében egyértelműen kirajzolódik Rákoskeresztúr központi szerepe, az alábbi táblázatba szereplő összes funkció itt található meg a legnagyobb számban. Kiskereskedelmi üzletek mellett a központi részt leszámítva még Rákoscsabán valamint Rákoskerten található nagymennyiségű bolt.

3

0

0

0

0

0

3

0

0

0

Kiskereskedelmi üzletek (db)

1142

18

50

140

47

96

594

102

92

3

Ezen belül vendéglátó egységek (db)

192

na

7

36

10

19

83

15

18

na

84

0

1

1

2

9

29

22

20

0

9

0

1

0

0

0

8

0

0

0

Piacok száma (db)

nagykereskedelmi üzletek (db) Bankok, pénzügyi szolgáltatók (db)


Kereskedelmi és szolgáltató ház/központ (db)

3

0

0

0

0

0

2

0

1

0

Ipari terület (db)

1

0

0

0

0

0

1

0

0

0

Munkahelyi terület (db)

7

0

0

0

1

3

1

1

1

0

Irodaházak (db)

2

0

0

0

0

0

2

0

0

0

Panziók (db)

4

0

0

0

1

1

1

1

0

0

Forrás: KSH Népszámlálás, 2011

324


3.3.1.1 Rákoskeresztúr

325

Forrás: Minerva térinformatikai rendszer

Rákoskeresztúr rövid története Rákoskeresztúr a kerület egyik legrégebbi településrésze. Magyarország kialakulását megelőzően már évezredekkel ezelőtt emberek laktak a jelenlegi település területén.1 A területen végzett régészeti feltárások és művészettörténeti kutatások arra engednek következtetni, hogy a mai Rákoskeresztúr területe a 12. század közepétől lakott volt2, azonban az 1241-42. évi tatárjárás alkalmával az itt található falu elpusztult. Ezt követően a települést Pousa Racusa néven elsőként V. István ifjabb király 1265-ös adománylevele említi meg, Bökényfölde (terram Buken) határosaként. A későbbi írásos emlékekben, melyek a XV. század végén keletkeztek, Keresthur névvel azonosították a területet, amely megegyezik a mai településnek a köznyelvben elterjedt nevével. A középkori falu a török időkben teljesen elpusztult. 1727-től már, mint község szerepel, tényleges újratelepítése azonban meglehetősen későn, 1770-ben történt meg, amikor főleg svábok éreztek a faluba. A terület a Podmaniczky család tulajdonában volt, ők építtették 1760 körül a Podmaniczky-Vigyázó kastélyt is. Részben a kastély kertjének területén, részben közvetlen szomszédságában három további jelentős épület építésére is sor került: a Fuchs-kastélyt az 1890-

1

2

Rákoskeresztúr története a kezdetektől 1800-ig, Bartók János, XVII. kerületi Önkormányzat, 1994. Rákoskeresztúr története, Szerk: Ádám Ferenc, Rákosmenti Múzeumbarát Egyesület, 2013.


es évek elején építették, a Podmaniczky-Vigyázó kastély kertjének területén 1908-ban épült fel a Podmaniczky Mauzóleum (1960-as évek közepén felrobbantották), valamint a XIX. század során épült a jelenleg országos műemlékvédelem alatt álló Bulyovszky-kúria, melyben a rákoskeresztúri Községháza működött.3 A Rákoskeresztúr területéről kivált Rákosliget és Rákoshegy 1907-ben illetve 1921-ben alakult önálló településsé. Rákoskeresztúr településhez tartozott Akadémiaújtelep, illetve az 1990-es években önálló kerületrésszé alakuló Madárdomb területe is. Az 1949. évi XXVI. törvénycikk 1950. január elsejével a fővároshoz csatolta Rákoscsabát, Rákoskeresztúrt, Rákosligetet és Rákoshegyet, létrehozva ezzel a XVII. kerületet. Központi elhelyezkedése miatt Rákoskeresztúrt jelölték ki a városias jellegű beépítés helyszínéül. Az épületállomány jellege, főbb sajátosságok Az 1947-et megelőző időszakból fennmaradt hagyományos családi házas beépítésű településrészek a Szentlászlótelep, a Falualatti-dűlő és a Zsellérdűlő északi része. Rákoskeresztúr 1947 előtti telepei4

1931-ben kezdték parcellázni a Szentlászlótelep névre keresztelt területet, melynek felosztása több ütemben zajlott. „Előbb a Fodormenta utcától északra épültek csak házak, azután szabályozták az Oroszvár utcáig terjedő területet, végül beépült egészen a Tápióbicske utca déli végéig, miközben a Csabai úton túl is építkeztek az új lakók.”5 1939-ben elkészült a Zsellérdűlő szabályozási terve, ekkor már Falualatti-dűlő területén is megkezdődtek a betelepülések. A két terület a háború utáni időszakra települt be teljesen.

3 4

5

Vigyázó Ferenc életrajzi adatai, valamint a helytörténeti gyűjtemény munkatársainak szóbeli közlése alapján A térkép a Rákoskeresztúr története c. könyvben szereplő térkép alapján készült. Csak azok a telepek kerültek feltüntetése, melyek a mai napig fennállnak. Rákoskeresztúr története, Szerk: Ádám Ferenc, 2013.

326


Rákoskeresztúr hagyományos beépítésű területeit kelet felől a Pesti úti lakópark intenzívebb beépítése zárja le. Rákoskeresztúron az 1970-es évek közepétől indultak meg a lakótelepi építkezések, melyek több ütemben zajlottak. Az 1970-80-as években csaknem 8000 lakótelepi lakás épült a Pesti út környékén. Az építkezéseket nagyszámú kitelepítés, és az itt található családi házak lebontása előzte meg. Rákoskeresztúr telepei 1950 után (építési ütemek szerint): 327

Forrás: Rákoskeresztúr története, 2013

6

Telep megnevezése 1. Rákoskeresztúr I.

Kivitelezés 1976-78.

2. Rákoskeresztúr II.

1979-85.

3. Rákoskeresztúr III.

1981-85.

4. Rákoskeresztúr III/A

1988-tól

5. Kaszálórét 6. Sima-Borsó utcai lakótelep 7. Iskolakomplexum

1977-83. 1976-78. 1978-

8. Madárdomb

1984-88.

9. Pesti úti lakópark

2000.

Elhelyezkedése Kerületközpont tízemeletes házai Pesti út – Ferihegyi út Pesti út – szociális otthon – Gyökér utca – Bujákhida utca Pesti út – Borsó utca – Újlak utca – Bakancsos utca Cinkotai út nyugati oldal – Pesti út (színes házak) Kaszáló utcai lakótelep 513. u. - Újlak u. - Borsó u. - Lázár deák u. Jelenleg működő intézmények: Podmaniczky János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola, Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium, Békésy György Szakközépiskola Lázár deák u. – Csicsörke u. – Sarlósfecske u. – Füstifecske u. – Szürkebegy u. – Flamingó u – Aranylúd u. Pesti út – Összekötő út – Cséplő út – Balassagyarmat utca 6

Forrás: Rákoskeresztúr története, Szerk: Ádám Ferenc, 2013.


Rákoskeresztúr településképét tehát az 1970-80-as években végbement építkezések a mai napig meghatározzák. A kerületközpont centrális jellegét erősíti a Pesti út – Ferihegyi út csomópontban, a korábbi buszvégállomás helyén létesült új tér, melyet 2010-ben adtak át. A városi szövetbe, mint nagyobb zöldfelület ágyazódik be a Podmaniczky-Vigyázó kastély egykori parkja, a Népkert, mely a közösségi élet színtereként biztosítja a lehetőséget a lakótelepen élő fiatalok hasznos szabadidő eltöltéséhez, illetve az idősebb korosztályok kikapcsolódásához. A Rákos-patak menti turisztikai erdő (E-TG) és közpark (Z-KP) övezeti besorolású területek mellett Rákoskeresztúr központjában található egy nagyobb összefüggő beépítetlen – jelenleg külterületként nyilvántartott mezőgazdasági – terület, mely a Ferihegyi úttól keletre, a Várvíz utca és a Rákos-patak közötti területen helyezkedik el. A kb. 25 hektár nagyságú Nyilas-tábla néven ismert területre szabályozási terv nem készült, azonban a terület beépíthetőségére vonatkozóan az Önkormányzat 2004-ben és 2009-ben szabályozási tervet megalapozó vizsgálatot és javaslatot készíttetett. Az ún. Flamingó park szintén egy nagyobb kiterjedésű hasznosítatlan terület, mely a Széchenyi utca mentén található. Megközelítése A kerületrészt a város belső területeiről a Hungária körút - Kőbányai út - Jászberényi út (később Pesti út néven) vagy az Örs vezér terétől a Kerepesi út (később Veres Péter út néven) Bökényföldi út – Rákosligeti határút - Cinkotai út, vagy a Fehér út - Élessarok - Jászberényi út (később Pesti út, 31-es főút) illetve a Kerepesi út - Keresztúri út - Pesti út vonalán lehet elérni. A Pesti úton reggel befelé, késő délután kifelé lassú az előrejutás. Pécel felől a Péceli út, Maglód irányából a Pesti út vezet Rákoskeresztúrra. Tömegközlekedés A belvárossal történő közvetlen összeköttetést a Pesti úton közlekedő buszjáratok biztosítják. A Pesti út rákoskeresztúri szakaszán a különböző viszonylatok 9 megállóval rendelkeznek. A volt buszvégállomás felszámolását követően a központban végállomásozó járatok összevonásra kerültek. Rákoskeresztúron, a Pesti úton Rákoskert, a Csabai úton Rákoscsaba és Pécel irányába közlekednek buszok, a Cinkotai és Ferihegyi úton közlekedő járatokkal pedig északi irányban Rákosliget, Rákoscsaba-Újtelep illetve a XVI. kerület közelíthető meg, déli irányban Rákoshegy. A fent említett főbb útvonalakon kívül Rákoskeresztúron a Borsó utca – Újlak utca – Széchenyi úton közlekedik buszjárat.

328


Társadalmi körkép, lakásszektor bemutatása Lakosság korcsoportos m egoszlása 70,0 62,5

64,7

60,0 Budapest XVII. kerület 50,0

Rákoskeresztúr

%

40,0 30,0 20,0

23,0 22,1 14,4 13,2

10,0 0,0 0-14 évesek aránya

15-59 évesek aránya

60- x évesek aránya


Rákoskeresztúr a kerület legsűrűbben lakott kerületrésze, a kerület lakosságának 30%-a, csaknem 26 000 ember él itt. Az aktív népesség a kerületrész 65%-át alkotja, mely a kerület összességéhez és csaknem az összes kerületrészhez mérten magasabb. A 60 év felettiek és a 0-14 évesek aránya cca. 1 százalékponttal alacsonyabb, mint a kerületi viszonyszám. A lakosság képzettségi mutatói 23,7%

25,0% Budapes t XVII. kerület 20,0%

Rákoskeresztúr

18,4%

15,0% 10,2% 10,0%

7,9%

5,0%

0,0% Legfeljebb általános iskola 8 Felsőfokú végzettségűek aránya osztályával rendelkezők aránya a 25 év felettiek körében a 15-59 éves népesség körében


A képzettségi adatok szerint Rákoskeresztúron a legfeljebb 8. osztályt elvégzettek aránya az aktív korúakon belül 2,3%-kal magasabb, mint a kerület egészében, ugyanakkor a felsőfokú végzettségűek aránya több mint 5%-kal alacsonyabb a kerületi átlagnál. A kerület egészéhez képest Rákoskeresztúr lakosságának képzettsége alacsonyabb szintűnek mondható.

329


Lakások szobaszám szerinti m egoszlása

1993

1442

1 szobás lakások száma 2 szobás lakások száma 3 szobás lakások száma 3574

4 és több szobás lakások száma

4048

330 Forrás: KSH Népszámlálás, 2011

Rákoskeresztúron a kerület lakásainak 33,5%-a, összesen 11 057 lakás található. A kerületi átlaghoz képest kiemelkedően magas az egy- és kétszobás lakások száma. A kerületrészben a legtöbb lakás azonban mégis három szobával (36,6%), illetve két szobával (32,3%) rendelkezik. A négy és többszobás lakások aránya a kerületrészben található összes lakás 18%-a, az egyszobás lakások aránya pedig 13%. Az önkormányzati lakások 88%-a Rákoskeresztúron van, melyek nagy része a Pesti út 27. és 29. szám alatti tízemeletes panelházban található. Ezek a lakások önkormányzati bérlakásként olyan családok használatába kerülnek, akik súlyos anyagi és társadalmi problémákkal küzdenek. Lakások száma komfortfokozat szerint

Összkomfortos lakások száma Komfortos lakások száma Félkomfortos lakások száma Komfort nélküli lakások száma Szükség vagy egyéb lakások száma

Budapest XVII. kerület 28660 3556 375 263 152

Rákoskeresztúr 10302 618 50 51 36


Rákoskeresztúr magas lakásszámához viszonyítva igen alacsonynak mondható a félkomfortos, a komfort nélküli és a szükséglakások száma. Ennek oka, hogy a kerületrész lakásállományának meghatározó hányadát összkomfortos panellakások teszik ki. A KSH népszámlálási adatai szerint a kerületrészben található a panel falazatú lakóházak 99,8-a.


Foglalkoztatottság és munkanélküliség, szociális helyzet A foglalkoztatottság mutatói

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya Munkanélküliek aránya az akcióterületen Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen

Budapest XVII. kerület

Rákoskeresztúr

32,9%

32,2%

4,9%

5,9% 331

62,6%

62,7%

30,7%

29,8%

25,8%

28,9%

10,5%

11,0%

6,3%

6,5%


A kerületrész foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatai részben megfelelnek a kerületi átlagnak. A legszembetűnőbb különbség az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak arányában mutatkozik meg, Rákoskeresztúron a 7-8-9 kategóriájú foglakoztatási főcsoportban7 dolgozók aránya 3%-kal magasabb, mint a kerületi átlag. Rákoskeresztúron 2011-ben a legtöbb foglalkoztatott a kereskedelemben és a gépjárműjavítás területén helyezkedett el, azonban jelentősnek mondható még a feldolgozóiparban valamint a szállítás, raktározás területén dolgozók száma is. 8 A kerületrészben szintén magasabb értéket mutat a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, mint a kerület egészében. A szociális helyzet vizsgálatakor három ellátási formát vizsgáltunk. A lakásfenntartási támogatásban részesülők (LFT) aránya a kerületrészben 1%, ami a többi kerületrészhez viszonyítva magasnak tekinthető. Az aktív korúak ellátásában részesülő taggal rendelkező háztartások aránya szintén megközelíti az 1%-ot, azonban ez a szám közel azonos a kerületi arányhoz viszonyítva. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő háztartások aránya (1,39%) szintén magasnak mondható a kerület egészéhez képest.

7

8

FEOR’08 alapján 7. főcsoport: ipari és építőipari foglalkozások; 8. főcsoport: gépkezelők, összeszerelők, járművezetők; 9. főcsoport: szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások KSH 2011-es népszámlálás alapján


Gazdasági és közlekedési funkciók áttekintése Gazdasági funkciók Rákoskeresztúr XVII. kerület Piacok száma Kiskereskedelmi üzletek Ezen belül vendéglátó egységek nagykereskedelmi üzletek Bankok, pénzügyi szolgáltatók Kereskedelmi és szolgáltató ház/központ Ipari terület Munkahelyi terület Irodaházak Panziók

3 594 83 29 8

3 1142 192 84 9

2 1 1 2 1

3 1 7 2 4

Forrás: Rákosmente Polgármesteri Hivatal, 2014

A kerület többi részéhez képest a gazdasági funkciók típusai vegyesnek mondhatóak. A kiskereskedelmi egységek száma meghaladja a kerület egészében található üzletek számának felét. A kerület piacai, pénzügyi szolgáltatói valamint kereskedelmi-szolgáltató házainak meghatározó része is itt található. A panziók, szálláshelyek tekintetében Rákoskeresztúron és kerületi szinten is alacsony az ellátottság. A Pesti és Keresztúri út mentén több nagyobb telephely-igényű vállalkozás telepedett meg, melyek főként személygépjármű kereskedéssel és javítással, raktározással, építőipari és kertészeti termékek forgalmazásával foglalkoznak. Mivel a kerület funkcionális központja Rákoskeresztúr, szükséges megemlíteni, hogy vannak olyan funkciók, melyek a kerület egészében nem érhetők el. Meghatározó hiány mutatkozik a helyi munkahelyeket illetően. A kerület lakosainak döntő többsége a főváros belső területeire ingázik napi szinten. Ezért is meghatározó szempont a belvárossal közvetlen összeköttetést biztosító metróvonalak elérési ideje (Örs vezér tere: 24 perc, Kőbánya-Kispest Metróállomás 26 perc). Közlekedési funkciókat tekintve a kerületrész jól ellátottnak tekinthető autóbuszjáratok tekintetében, azonban mint az ismeretes, Rákosmente az egyetlen kerülete a fővárosnak, ahol nem került kiépítésre kötöttpályás közösségi közlekedés (villamos, hév). A kiemelkedően magas lakosságszámú Rákoskeresztúr vasúti megállóhellyel nem rendelkezik, hozzá legközelebb a rákosligeti vasúti megállóhely található. A kerületrészben főként az utóbbi években létesült kerékpárutak szolgálják a fenntartható közlekedést választók érdekeit. A Rákos-patak menti, elhelyezkedése okán főleg turisztikai célokat szolgáló kerékpárút a Pesti úti hivatásforgalmi kerékpárúttal áll hálózati összeköttetésben a Cinkotai úti elválasztás nélküli gyalog-és kerékpárút révén. Humán, oktatási és közösségi funkciók A humán funkciók koncentrálódása figyelhető meg Rákoskeresztúron9, amit részben a nagyobb lakosságszám indokol, részben a térbeli elhelyezkedés. A kerületrész, mint településközpont

9

Függelék: Funkcióvizsgálat adattáblák

332


megfelelő, valós funkciókkal bír, azonban a szolgáltatások terén kerületi szinten hiány mutatkozik. Ezen szolgáltatások létrehozása jellemzően nem a települési önkormányzat hatásköre. A hiányzó funkciók: ambuláns gyermekorvosi ügyelet, kórház, felsőoktatási intézmény és kollégium. Bár a kerületrészben működik szakorvosi rendelő, annak infrastrukturális ellátottsága a kerület igényeihez mérten nem kielégítő. A közösségi funkciókat vizsgálva arra a következtetésre juthatunk, hogy a kerületben nagyjából egyenlő arányban oszlanak el a közösségi funkciókat szolgáló különböző objektumok. A hiányzó funkciók, melyek kerületi szinten sem jelennek meg: mozi, szabadidőközpont/-csarnok, sportvagy rendezvénycsarnok, temető. A kerület oktatási funkciói is Rákoskeresztúron sűrűsödnek, a hét óvoda, négy általános iskola és négy középiskola mellett egy alapfokú művészeti oktatási intézmény, valamint a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVII. kerületi tagintézménye is itt található. Mindemellett meg kell említeni, hogy kerületi lakossághoz mérten a középiskolák száma alacsony. Lehetőségek - Önkormányzati tulajdonú területekre befektetők vonzása, ezzel gazdasági funkciók erősítése - A helyi vasúti közlekedés elérhetőségének javítása új vasúti megállóhelyek létesítésével - Iparosított technológiával épült épületek korszerűsítését támogató pályázaton való részvétel ösztönzése Fejlesztési javaslatok - Panelprogram folytatása - Multifunkcionális csarnok építése - Szakrendelő felújítása, bővítése - Intézmények energetikai korszerűsítése (Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium, Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium, Mákvirág Óvoda, Aprófalva Óvoda, Csillagszem Óvoda, Újlak utcai orvosi rendelő, Csibe Bölcsőde) - Önkormányzati bérlakások energetikai korszerűsítése (Pesti út 27-29.) - Keresztúri úti felüljáró felújítása - Külön szintű vasúti átjáró építése a 80-as vasútvonal felett a Cinkotai útnál - Új vasúti megállóhely, P+R és B+R parkolók létrehozása a Madárdomb, az Akadémiaújtelep és a Helikopter lakópark által alkotott terület középpontjában - Újlak utcai uszoda felújítása, bővítése - Ferihegyi út menti kerékpárút építése - Rákos-patak menti kerékpárút meghosszabbítása - Közszolgáltatások akadálymentesítése - Bulyovszky ház turisztikai célú hasznosítása - Az ún. Nyúldomb hasznosítása, szabadtéri színpad kialakítása Veszélyek - Környezeti terhelés növekedése - Számos közterület fővárosi tulajdon, ez kockázatot jelent a fejlesztési elképzelések megvalósításában, felelősségviszonyokban - Szlömösödés a lakótelepeken

333


-

Helyi épített értékek további romlása (pl.:Bulyovszky ház) A felújítás elmaradása további károkhoz vezethet

3.3.1.2 Rákoscsaba

Rákoscsaba rövid története A Rákos-patak völgye – mint azt a gazdag régészeti lelőhelyek is tanúsítják – évezredeken keresztül fontos kereskedelmi útvonal volt, amely mellett a réz-, bronz- és vaskorban is laktak emberek. A XIII. század első felében a Rákos-patak felső folyása mentén három falu helyezkedett el: Rákoskeresztúron a régi vámnál levő homokbánya körül Bökényföldje, a Pesti út 110. környékén Posa Rákosa és a mai Rákoscsaba Forrás: Minerva térinformatikai rendszer központjában Csaba Rákosa. Legkorábbi elnevezése egy 1067-ben kelt oklevél alapján Chaba Racusa volt. A tatárjárás során elnéptelenedett terület 1330-ban tűnik fel újra Csaba néven, mint a Széchy család birtoka. A falu gyakran szerepel a XIV. századi oklevelekben is. 1535-től Werbőczy István a település birtokosa. A törökkor végére elnéptelenedett falu a XVII. század végére újra benépesült. Az 1853-ban Ferenc József által kiadott úrbéri pátens alapján Rákoscsaba lakossága megegyezett a földesúr özvegyével (báró Laffert Antalné), miszerint 42 féléven át törlesztik a nem úrbéres szőlőkre a megváltás összegét, ezt követően a szőlő saját tulajdonuk lesz.10 A település ezt követően elindult az önálló községgé fejlődés útján. Az itt lakók többsége még száz év múlva is elsősorban mezőgazdasággal foglalkozott, de a település fejlett kisiparral is rendelkezett. 1867-ben megépült a Budapest-Hatvan vasútvonal, mely összeköttetést biztosított az 1873-ban egyesített Budapesttel. Sokan kerestek letelepedési lehetőséget a főváros határán kívül, ezért hatalmas területeket parcelláztak. A XIX. század végén alakult ki az „Antal-telep” majd az „Ilona-telep”. A lakosság száma 1910-ben 5000-re, 1941-ben 15 000-re növekedett. Jelentős volt az iparosok aránya. A ma is álló községházát 1911-ben építették (Péceli út 222. szám alatti épületben jelenleg a Rákoscsabai Közösségi Ház működik). A község a fővárossal történt egyesítését követően megtartotta mezőgazdasági jellegét. 1959-65 között 10 mezőgazdasági üzem működött a területén, melyek ezután a Rákosvölgye és az

10

Rákoscsaba-Újtelep kialakulása és története, Bonta Mária Laura, Budapest, 2004.

334


Összefogás TSZ-ben tömörültek. A városrészt elkerülték a nagy lakótelep-építési hullámok, ezáltal megőrizte családias jellegét. Rákoscsaba része volt Rákoskert és Rákoscsaba-Újtelep, ez előbbi alapítása 1933-ra tehető, míg Rákoscsaba-Újtelep hivatalos elnevezése, a XVII. kerület városrészei közé emelése csak 1990-ben történt. Az épületállomány jellege, főbb sajátosságok Rákoscsaba területének túlnyomó részét szabadon álló családi házas beépítés jellemzi. A kerületrész legújabb telepe a '80-as évek végén létrejött Virágtelep. Rákoscsaba jelentősebb középületei a Nepomuki Szent János Római Katolikus templom, mely 1740-ben épült, illetve az 1800-as évek végén a vasút mentén épült romantikus stílusú Bogáti-Hajdú kastély. Rákoscsaba egykori piactere a Péceli út mentén, a Csaba vezér tértől keltre található. Bár piac már nem működik, a Péceli út Zrínyi utca–Temető utca közötti részén koncentrálódnak a kerületrész kereskedelmi és szolgáltató egységei. A gazdasági célt szolgáló elemek mellett oktatási, kulturális funkciók is találhatók. A területen 2015-ben közterület-fejlesztés valósul meg, célja, hogy a tájképromboló elemek felszámolásával, valamint jól használható, rendezett felületek kialakításával növekedjen a terek kihasználtsága. A beruházás várhatóan nemcsak a helyiek kötődésére lesz pozitív hatással, de a gazdasági funkciókat is erősíti. A kerület délkeleti kapuja a Rákoscsaba-Rákoskert határán található Kucorgó tér, ahol a gazdasági és intézményi funkciók sűrűsödése figyelhető meg. A rákoscsabai területeken található ingatlanok főleg intézményi, ezen belül oktatási, nevelési és közigazgatási funkciókat szolgálnak. A Kucorgó tér és környezete jelentős rekonstrukcióra szorul. A Rákos-patak mentén több működő sportpálya is található. A Rákoscsabai Strandfürdő sokáig kiváló szabadidős tevékenységet nyújtott az itt lakók számára, azonban a strand a kétezres évek elején bezárt, területe hasznosításra vár. (Az egykori strand területe a kerületrészi lehatárolás szerint Rákoscsaba-Újtelephez tartozik, azonban Rákoscsaba történelmi központjához való közelsége okán a köztudatban a mai napig Rákoscsaba részeként azonosítják, így tanulmányunkban is jelen fejezeten belül szerepeltetjük). Megközelítése Rákoscsaba északi harmadán halad át a Péceli út, amely biztosítja a közúti kapcsolatot a szomszédos Pécel városával, ugyanakkor lehetőséget biztosít az M0-ás körgyűrűre való fel- és lehajtásra is. A Czeglédi Mihály utca biztosít közúti lehetőséget az északi kerületrészek (Rákoscsaba-Újtelep, Rákosliget) megközelítésére és Nagytarcsa elérésére is. A Zrínyi utca a 31-es közút és Ecser elérését teszi lehetővé. A 31-es főút (Pesti út) szintén biztosítja a lehetőséget az M0-ás autópályára történő csatlakozáshoz. A Rákos-patak mentén futó kerékpárút Rákoscsaba és Rákoskeresztúr között biztosít a kerékpárosok számára összeköttetést. Jelenlegi végpontja Rákoscsaba vasúti megállóhelynél található. A kerületrész déli határán, a Pesti út mentén hivatásforgalmi kerékpárút húzódik.

335


Tömegközlekedés A kerületrész északi határvonalán túl található Rákoscsaba vasúti megállóhely, ahol korszerű P+R és B+R parkoló szolgálja a kombinált közlekedést választók igényeit. A fővárosi tömegközlekedési útvonalak a Péceli és Pesti úton, a Zrínyi, a Lemberg, Csabagyöngye utcán találhatók. A Rákoscsabát átszelő Péceli úton közlekedő 169E járat az Örs vezér terét köti össze Pécellel, a Zrínyi utcán továbbhaladó járatokkal Maglódra és a Kucorgó térre juthatunk el. A Rákoskerttel határos Pesti úton közlekedő viszonylatok Kőbánya-Kispest metróállomás illetve az Örs vezér tér elérését biztosítják. A 297-es járat 2014 őszétől biztosítja a rákoscsaba-újtelepi vasúti megálló elérését a Nyeremény utcától a Szabadság sugárúton keresztül. Szintén vasúti ráhordó járatként működik a 298-as járat, amely a Rákoscsaba utca–Zrínyi utca–Szigetcsép utca útvonalon közlekedik a Zimonyi utcától. Társadalmi körkép, lakásszektor bemutatása Lakosság korcsoportos megoszlása 70,0 62,5


62,0

Rákoscsaba

60,0 50,0

%

40,0 30,0 23,0 20,0

14,4

23,5

14,4




Forrás: KSH Népszámlálás, 2011 A népszámlálási adatok szerint Rákoscsaba lakossága 2011-ben 13 465 fő volt. A statisztikai adatok szerint Rákoscsaba lakosságának korcsoportos megoszlása szinte megegyezik a kerület teljes lakosságának adataival.

336


Lakosság képzettségi mutatói 25,0

23,7


21,8

Rákoscsaba 20,0

%

15,0

10,0

8,2

7,9

5,0

337 0,0 Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 1559 éves népesség körében

Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében

Forrás: KSH Népszámlálás, 2011 A kerületrészben élők végzettségi mutatói bár kis mértékben, de eltérnek a kerületi átlagtól. A legfeljebb általános iskolát végzettek aránya az aktív korúak körében 0,3 %-kal magasabb, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya pedig 2,9%-kal alacsonyabb, mint a kerületi átlag. Lakások szobaszám szerinti megoszlása

271

1161 2020

1 szobás lakások száma 2 szobás lakások száma 3 szobás lakások száma 4 és több szobás lakások száma

1521

Forrás: KSH Népszámlálás, 2011 A kerületi lakások 15%-a Rákoscsabán található, melyek több mint 40%-a 4 vagy több szobás, ami kerületi szinten is magasnak mondható. A háromszobás lakások aránya 31%, a kétszobásoké 23%, és a fennmaradó egyszobás lakások aránya mindössze 6%. A lakások több mint 88%-át tégla, kő vagy kézi falazóelem alkotja. A kerületrészben kiemelkedően magas a vályogházak aránya (5,9%) a kerületi átlaghoz képest, melynek értéke 1,5%.


Lakások száma komfortfokozat szerint Budapest XVII. Rákoscsaba kerület Összkomfortos lakások száma 28660 4060 Komfortos lakások száma 3556 741 Félkomfortos lakások száma 375 83 Komfort nélküli lakások száma 263 62 Szükség vagy egyéb lakások száma 152 27 Forrás: KSH Népszámlálás, 2011 A kerületben a legtöbb félkomfortos és komfort nélküli lakás Rákoscsabán található. Ez a szám a kerületi átlag viszonylatában is tükröződik, a komfortos lakások aránya 4%-kal, a félkomfortos lakások aránya 0,5%-kal magasabb a kerületi átlagnál.

Foglalkoztatottság és munkanélküliség, szociális helyzet A foglalkoztatottság mutatói

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya Munkanélküliek aránya Tartós munkanélküliek aránya


Rákoscsaba

32,9%

35,1%

4,9%

5,1%

62,6%

60,5%

30,7%

32,2%

25,8%

27,3%

10,5% 6,3%

11,1% 6,7%


Rákoscsaba foglalkoztatottsági mutatói jellemzően kedvezőtlenebb viszonyokat tükröznek a kerületi átlagnál. A legszembetűnőbb különbség a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők arányában mutatkozik, amely érték a kerületrészek viszonylatában is Rákoscsabán legmagasabb. Ezzel összhangban az aktív korú foglalkoztatottak aránya a legalacsonyabb értéket veszi fel a kerület tekintetében (60,5%). A foglalkoztatottak 20%-a kereskedelem és gépjárműjavítás területén, 12%-a pedig a feldolgozóiparban dolgozik. Jelentősnek mondható még a szállítás, raktározás (8%), valamint az oktatás (7%) területén dolgozók aránya. A relatív alacsony foglalkoztatottsági és magas munkanélküliségi mutatók által támasztott várakozásokkal ellentétben a segélyezési adatok kedvezőbben alakulnak a kerületi átlagnál. A

338


kerületi önkormányzat által biztosított szociális ellátási formákat11 tekintve a lakónépességre vetített érékek tekintetében mindhárom segélyezési forma, ha csekély mértékben is, de alacsonyabb viszonyszámot mutat a kerületi átlagnál. Gazdasági és közlekedési funkciók áttekintése Gazdasági funkciók Piacok száma Kiskereskedelmi üzletek Ezen belül vendéglátó egységek nagykereskedelmi üzletek Bankok, pénzügyi szolgáltatók Kereskedelmi és szolgáltató ház/központ Ipari terület Munkahelyi terület Irodaházak Panziók

Rákoscsaba 0 140 36

XVII. kerület 3 1142 192

1

84

0

9

0

3

0 0 0 0

1 7 2 4

Forrás: Rákosmente Polgármesteri Hivatal, 2014

A kerület gazdasági funkcióinak vizsgálatakor megfigyelhető, hogy a funkciók Rákoskeresztúron koncentrálódnak. Rákoscsabán a kerület kiskereskedelmi egységeinek mindössze 12%-a található, a vendéglátó egységek aránya 18%. A szabályozási terv szerint munkahelyi terület a kerületrészben nem található, azonban Rákoscsaba délkeleti szegmensében, az egykori Rákosvölgye MgTSz központi majorságán ma is több cég működik. 2013-ban a legjelentősebb cégek tevékenységei a következők voltak: raktározás (hűtőház, és az ehhez kapcsolódó logisztika), fémszerkezetgyártás, intervenciós raktározás, művelési terület központi majorja. Rákoscsaba külterülete mellett húzódik az M0-ás körgyűrű, melyre két csatlakozási pont biztosított, ezzel a kerületrész munkahelyi célú területei felértékelődtek. Tömegközlekedési módok közül Rákoscsabán a buszjáratok állnak rendelkezésre. A viszonylatok a területet T alakban fedik le, fő útvonalak a Péceli út valamint a Zrínyi utca. Rákoscsaba vasúti megállóhely a kerületrészi lehatárolás alapján Rákoscsaba-Újtelepen helyezkedik el, a megállóhoz tartozó P+R parkoló a Rákoscsaba utcáról érhető el. Humán, oktatási és közösségi funkciók Rákoscsabán az egészségügyi ellátások közül – a háziorvosi ellátáson kívül – működik még felnőtt és gyermek fogászati rendelés, valamint a szakrendelések közül a bőr- és nemibeteg gondozó is itt található. A kerületrészben a védőnői szolgáltatás szintén helyben elérhető. A Pesti út 366. szám alatt működik Budapest Főváros Kormányhivatal XVII. kerületi Hivatalának Okmányirodája. Ugyanitt érhető el a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Csoportjának 11

LFT-ben részesülő háztartások; aktív korúak ellátásában részesülő taggal rendelkező háztartások; rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő háztartások

339


kihelyezett ügyfélszolgálati irodája. A Rákoscsabai Művelődési Házban működő ügyfélszolgálati iroda heti két munkanapon vehető igénybe. Rákoscsaba – a kerület viszonylatában – szociális szolgáltatások tekintetében jól ellátottnak mondható. A szociális ellátások közül a három átmeneti és egy tartós elhelyezést nyújtó intézmény mellett a területen működik még nappali melegedő a hajléktalanok részére, szociális konyha, valamint pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátását biztosító intézmény. Az óvodáskort be nem töltött gyermekek nappali ellátása helyben érhető el, a legközelebbi bölcsőde a rákoskeresztúri Sági utcában található. Rákoscsabán összesen hat óvoda és három általános iskola gondoskodik az itt élő gyermekek oktatásáról, neveléséről. A kerületrészben a Pesti úton működik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fiókkönyvtára, valamint a Rákoscsabai Közösségi Ház. A hitéletet 9 templom illetve imaház szolgálja. Rákoscsabán összesen négy sportpálya és három játszótér gondoskodik a gyermekek és más korosztályok mozgási igényének kielégítéséről. Lehetőségek: -

Igény a szabadidő hasznos eltöltését támogató funkciók erősítésére Igény a közösségi funkciók erősítésére M0 autóút közelsége ösztönzőleg hat új vállalkozások megtelepedésére Nagy kiterjedésű, övezeti átsorolással gazdasági tevékenységek telepítésére alkalmas külterület az M0-s körgyűrű mellett Rákos-patak rekreációs övezet Az egykori rákoscsabai strand területének hasznosítása

-

Fejlesztési javaslatok: -

Munkahelyi övezet/Ipari park létrehozása Száraz-hegyen Hajdú-Bogáti villa turisztikai célú hasznosítása Régi piactér, Csaba vezér tér megújítása Rákos-patak menti kerékpárút meghosszabbítása keleti irányban Kucorgó tér területrendezése Rákoscsabai strand hasznosítása Útpadkák, vízelvezető árkok korrekciója A csapadékvíz-elöntés által veszélyeztetett területek védelme (új bekötések létesítésével, Tál-patak zárt szelvényű szakasz kiváltásával) Intézmények energetikai korszerűsítése (Péceli úti orvosi rendelő) Belterületi földutak ellátása szilárd burkolattal

-

Veszélyek: -

Funkcióbővítés elmaradása, centralizáció fokozódása Környezeti szennyezések növekedése Csapadékvíz elvezető rendszerek hiányos kiépítettsége, rossz állapota miatt okozott károk Intézményi épületek állagromlása

340


3.3.1.3 Rákoshegy

341

Forrás: Minerva térinformatikai rendszer Rákoshegy rövid története Rákoshegy 1922. január 1-jén vált ki Rákoskeresztúr közigazgatása alól, és 1922. január 1-jétől 1949. december 31-éig önálló község volt. A terület a Podmaniczky család tulajdonában állt. 1880 táján Fuchs Ignác vállalkozó megvásárolt egy nagyjából 480 holdnyi területet. Ezt felparcellázta, majd 1893-tól árulta12. Az első ház 1892-ben épült fel, a vállalkozó feleségéről Zsuzsánnatelepnek nevezte el. Fuchs Ignác két sóderbányát üzemeltetett Rákoshegyen (Táncsics utcától nyugatra és Rákoshegy vasútállomással szemben), a környék lakosai évtizedekig a bányákban keresték meg kenyerüket. 1908-ra annyira megnőtt a lélekszám, hogy iskolára volt szükség, ebben az évben nyílt meg Tóth Terézia magániskolája. Rákoshegy mai nevét az 1900-as évek közepétől viseli, de hivatalosan csak 1913-tól nevezik így. Rákoshegyen és Rákoskeresztúron a lakott területek közelében levő szőlőföldek szerves fejlődés során szintén lakott hellyé alakultak. Rákoshegyen ez a folyamat a Homoki-szőlőre, Rózsa-hegyre, Zsellér-dűlőre valamint az Erődalatti-dűlőre jellemző. 1939-ben elkészült a Zsellérdűlő szabályozási terve, azonban betelepülése csak a háborút követően fejeződött be. A Rózsahegyről 1942–43-ban készült rendezési terv. A Zsellérdűlőtől keletre fekvő területet (templomföldet) 1943-ban parcellázták fel. A Homokiszőlő, a Rózsahegy és a Zsuzsánnatelep Rákoshegyhez történő csatolására 1948-ban került sor. Rákoshegy legújabb telepe a Helikopter--lakópark, melynek beépítése a kétezres évek elején kezdődött meg.

12

A régi Rákoshegy, Albrecht Gyula, Budapest, 1997.


Fontos megemlíteni, hogy a legnagyobb kiterjedésű lakott külterület Rákoshegyen található. Az itt élő lakosok életkörülményei messze a kerületi átlag alatt vannak, helyzetükről külön fejezetben szólunk. Rákoshegy telepei13

342

Az épületállomány jellege, főbb sajátosságok Rákoshegy lakóterületeit az intenzív kertvárosias beépítés jellemzi, felépítményei többségében szabadon álló családi házak. Ez alól kivételt képez a viszonylag újonnan létrehozott Helikopter lakópark, melynek területén a lakások nagy része sorházban található. A kerület egyetlen vasútállomása a Baross utca–Szabadság utca kereszteződésénél lelhető fel, amely egybeesik a kerület alközpontjával. A legtöbb kiskereskedelmi egység mellett találunk itt oktatási, szakrális és közösségi funkcióknak helyt adó épületeket. A kerületrész látnivalói a Víztorony (1912), valamint az itt található templomok, imaházak, melyek az 1920-as évek végétől az 1930-as évek végéig épültek. Rákoshegy legismertebb természeti értéke a Merzse-mocsár, mely Budapest egyetlen mocsárjellegű vizes élőhelye. A mocsár jellegzetes geológiai környezetben a Duna V. teraszán alakult ki. 1977-ben kapott törvényes védelmet a 27 hektáron elterülő vidék, védettségét 1999ben bővítették ki 40 hektárra. A területen 2012 óta tanösvény húzódik. A Merzse-mocsár a Fővárosi Közgyűlés kerületrészi lehatárolása alapján Rákoshegyhez tartozik, azonban megközelítése, elérhetősége Rákoskert felől a legegyszerűbb, ennek tulajdonítható, hogy a köztudatban is Rákoskerthez tartozik a terület. 13

A térkép a Rákoskeresztúr története c. könyvben szereplő térkép alapján készült.


Szintén Rákoshegy területéhez tartozik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kifutópályájának északkeleti szegmense. Ebből kifolyólag fokozott zajhatás érzékelhető a kerületrész bizonyos területein. Megközelítése Rákoshegyet gépjárművel a 31-es útról letérve a Bakancsos illetve a Ferihegyi útról célszerű megközelíteni. A szomszédos XVIII. kerület felől a Bélatelepi, majd Baross utca vezet a kerületrész belső területeire. A X. kerületből a Helikopter út biztosítja Rákoshegy közvetlen elérését. 343

Tömegközlekedés A kerületrészt kelet–nyugati irányban átszelő Újszász–Szolnok vasútvonal mentén található Rákoshegy vasútállomás. Az állomás mellett P+R parkoló biztosítja a kombinált közlekedés lehetőségét. A reggeli órákban 20-30 percenként közlekedő vonatokkal a Keleti pályaudvar 20 percen belül elérhető. A BKV járatai a kerületrész belterületeiről változó elérési idővel, de gyalogosan legfeljebb 15 percen belül közelíthetők meg. A kerületrészben négy járat közlekedik. A 98E és 98-as viszonylatok Kőbánya-Kispest metróállomással biztosítják a kapcsolatot Rákoscsaba vasúti megállóhely illetve Rákoshegy vasútállomástól. A 198-as autóbusz Rákoscsaba-Újtelepet köti össze a XVIII. kerülettel. A 168 E járat pedig Alsó-Rákoshegyet bejárva a Helikopter lakóparkon át közlekedik az Örs vezér tere felé. A fenti viszonylatok mindegyikével elérhető Rákoshegy vasútállomás, a 98-as járattal a rákosligeti és pestszentlőrinci, a 198-as autóbusszal pedig a Budapest–Hatvan vasúti vonal két megállóhelye, a rákosligeti és rákoscsabai megállóhely is megközelíthető. Társadalmi körkép, lakásszektor bemutatása A lakosság korcsoportos megoszlása (% ) 70,0

62,5 61,2

60,0 50,0 40,0


30,0 20,0

23,021,5

17,3 14,4

Rákoshegy



60-x évesek aránya


Rákoshegy a kerület harmadik legsűrűbben lakott kerületrésze. A lakosság korcsoportos megoszlása a 15 évesnél idősebb korosztályok tekintetében közel azonos a kerületi átlaghoz. A 014 évesek lakónépesség tükrében mért aránya majdnem 3%-kal magasabb a kerületi átlaghoz képest. A statisztikák alapján elmondható, hogy Rákoshegy a „legfiatalabb” kerületrész.


A lakosság végzettségi mutatói (% ) 28,1

30,0

23,7

25,0 20,0


15,0 7,9

10,0

Rákoshegy

6,2

5,0 0,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában

344


A területen élők végzettségi mutatói kedvezőbbek, mint a kerületi átlag, a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya 1,7%-kal alacsonyabb, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya pedig 4,4%-kal magasabb, mint a kerület lakóinak körére vetített mutatók.

Lakások szobaszám szerinti megoszlása (db) 236

1070

1 szobás lakások száma

1743

2 szobás lakások száma 3 szobás lakások száma 4 és több szobás lakások száma

1651


A statisztikai adatok szerint a Rákoshegyen található lakások túlnyomó része három-, illetve négyszobás. Ezen lakások aránya 2,6% és 2,9%-kal haladja meg a kerületi átlagot, az egy- és kétszobás lakások száma pedig arányaiban alacsonyabb a kerületi lakások számához képest (2,8% és 2,7%-kal). Lakások megoszlása komfortfokozat szerint (db) Budapest XVII. kerület Összkomfortos lakások száma 28660 Komfortos lakások száma 3556 Félkomfortos lakások száma 375 Komfort nélküli lakások száma 263 Szükség vagy egyéb lakások száma 152

Rákoshegy 3834 735 64 38 29



Az összkomfortos lakások aránya a teljes lakásszámhoz viszonyítva több mint 5%-kal alacsonyabb, mint a kerület egészére vetített mutató, ugyanakkor a komfortos lakások száma 4,9%-kal magasabb a kerületi átlagnál. A félkomfortos vagy annál alacsonyabb komfortfokozatú lakások aránya a kerületi átlagnak felelnek meg. Foglalkoztatottság és munkanélküliség, szociális helyzet A foglalkoztatottság mutatói (%) Budapest XVII. kerület

Rákoshegy

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül

32,9

31,3

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

4,9

3,6

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

62,6

64,8

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

30,7

29,2

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya Munkanélküliek aránya Tartós munkanélküliek aránya

25,8

22,8

10,5 6,3

9,2 5,4


A foglalkoztatottsági mutatók jelentős eltérést nem mutatnak a kerületi középértékhez viszonyítva. Általánosságban azonban elmondható, hogy a fent vizsgált mutatók mindegyike kedvezőbb képet nyújt a foglalkoztatottak és a munkanélküliek helyzetét illetően Rákoshegy vonatkozásában, mint a kerület egészének viszonylatában. A szociális helyzet elemzésekor három segélyezési formát vizsgáltunk (LFT-ben részesülő háztartások, aktív korúak ellátásában részesülő taggal rendelkező háztartások és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő háztartások). A foglalkoztatottsági mutatók által támasztott várakozásoknak megfelelően a segélyezési adatok kedvezőbben alakulnak; mindhárom segélyezési formát arányaiban kevesebb háztartás veszi igénybe, mint átlagosan a kerület egészében.

345


Gazdasági és közlekedési funkciók áttekintése Gazdasági funkciók Objektum Piacok száma Kiskereskedelmi üzletek Ezen belül vendéglátó egységek nagykereskedelmi üzletek Bankok, pénzügyi szolgáltatók Kereskedelmi és szolgáltató ház/központ Ipari terület Munkahelyi terület Irodaházak Panziók

Rákoshegy 0 96 19 9 0 0 0 3 0 1

XVII. kerület 3 1142 192 84 9 3 1 7 2 4

Forrás: Polgármesteri Hivatal, 2014

Rákoshegyen a kerület kiskereskedelmi egységeinek mindössze 8,4%-a található. Ez az alacsony mutató arra enged következtetni, hogy az itt élők szükségleteiket a kerület más részein, illetve a város egyéb pontjain található kereskedelmi egységekben szerzik be. A kerületrészben három munkahelyi terület is található, melyek mind külterületen helyezkednek el. Rákoshegyről a város belső területeire történő leggyorsabb eljutást az Újszász−Szolnok vasútvonal biztosítja, a pályán közlekedő vonatokkal a Keleti pályaudvar 18 percen belül elérhető. A terület autóbuszvonalainak mindegyike érinti a Rákoshegy vasútállomást, egyben a kerület rákoshegyi alközpontját. Az autóbuszok többnyire észak−déli irányban közlekednek a főbb útvonalakon, idomulva Rákoshegy területi elhelyezkedéséhez. Ezen járatok biztosítják az eljutást a kerület központjához is. A buszok kelet-nyugati irányban többnyire a Szabadság utcán közlekednek. A 168E járat Alsó-Rákoshegy belső területeit és a Helikopter lakóparkot szolgálja ki. A lakóparkból a kerületközpont csak átszállással érhető el. Humán, oktatási és közösségi funkciók Rákoshegy területén egészségügyi ellátások közül az alapellátások érhetőek el. A Baross utca 18. szám alatti rendelőben négy felnőtt, a Kép utca 1. szám alatti rendelőben két gyermek háziorvosi körzet ellátása történik. A védőnői szolgálat szintén a Kép utcában működik. Szociális intézmények tekintetében Rákoshegy intézményi ellátottsága alacsonynak mondható a nagyobb lakosságszámú kerületrészekhez viszonyítva: mindössze egy gondozási központ működik az Árpád fejedelem utcában. A legközelebbi bölcsőde a rákoskeresztúri Lázár deák illetve a Gyökér utcában érhető el. A kerületrészben egy általános iskola, egy alapítványi és egy önkormányzati fenntartású óvoda működik, ez utóbbi azonban négy tagóvodával. Az alközpontban működő művelődési ház mellett két kiállítóhely valamint a Rákoshegyi Bartók Zeneház hivatott támogatni és képviselni a helyi közösséget illetve kultúrát. Kifejezett hiány

346


mutatkozik azonban a sport- és tornapályákat valamint a játszótereket illetően, a kerületrészben a Grund 1986 FC működtetésében álló sportpálya, valamint három játszótér áll rendelkezésre. A Rákoshegyi Közösségi Házban heti három napon érhető el a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Csoportjának kihelyezett ügyfélszolgálati irodája. Lehetőségek - Meglévő területek övezeti átsorolásával lehetőség a gazdasági funkciók bővítésére - Lehetőség az úthálózat bővítésére, tehermentesítő utak kiépítésére - Elővárosi vasút fejlesztési lehetőségei (korszerűbb vonatok bevezetésével növekszik a közösségi közlekedést igénybe vevő lakosság aránya) - Magántulajdonban lévő sportpálya további fejlesztésével bővül a közösségi funkció Fejlesztési javaslatok - Összekötő út meghosszabbítása, Ferihegyi útba történő bekötése - Ferihegyi út meghosszabbítása, bekötése a Baross utcába – II. szakasz - Ferihegyi út menti kerékpárút létesítése - Városközpont fejlesztése a Baross utca – Szabadság utca találkozásánál - A csapadékvíz-elöntés által veszélyeztetett területek védelme (Lőrinci úti csapadékvíz csatorna a Perem utca és a Helikopter út között, befogadó szikkasztó medencék rekonstrukciója és bevezető csatornáik rekonstrukciója) - Intézmények energetikai korszerűsítése (Kép utcai orvosi rendelő) - Belterületi földutak ellátása szilárd burkolattal - Játszótér létesítése a Helikoper-lakóparkban Veszélyek - Intézményi épületek állagromlása - Csapadékvíz elvezető rendszerek hiányos kiépítettsége, rossz állapota miatt okozott károk - A környezeti szennyezés növekedése (illegális hulladéklerakók, közlekedésből eredő légszennyezettség) - Funkcióbővítés elmaradásával centralizáció fokozódása - Ferihegyi repülőtér zajterhelésének növekedése - Merzse-mocsár tartós kiszáradása esetén védett állat és növényfajok tűnhetnek el

347


3.3.1.4 Rákoskert

348


Rákoskert rövid története A mai kerületrész a XVII. kerület megalakulását megelőzően területileg és közigazgatásilag is Rákoscsabához tartozott, annak művelési területeként tartották nyilván. Rákoskert történetét területének parcellázásától, az 1931. esztendőtől kezdődően mutatjuk be. Ekkor a birtok tulajdonosa báró Schell Gyuláné, akinek szándékában állt eladni a parcellázással kialakult házhelyeket. Rákoscsaba képviselő testülete 1933. február 19-én hagyta jóvá báró Schell Gyuláné terveit, így ezt a napot tekintik Rákoskert alapításának. Ugyanezen év végétől az 1882-ben megépült kétvágányú vasútvonal rákoskerti szakaszán feltételes megállóhely létesült. Rákoskert házhelyeinek értékesítése az 1940-es évek első felében fejeződött be. Az 1949. évi XXVI. törvény megakadályozta Rákoskert önállósodási törekvéseit, és területét Budapesthez csatolta.14

14

A történeti áttekintés Rákoskert története (Szelepcsényi Sándor) c. könyv alapján készült.


Az épületállomány jellege, főbb sajátosságok

349

Rákoskert legnagyobb részét családi házas beépítés jellemzi. Az 1930-as években parcellázott házhelyek befektetési szándékkal vagy hétvégi teleknek, és kisebb hányadban lakóház építése céljából kerültek megvételre. Az egykori nyaralók mára eltűntek, a telkek többségén családi házak találhatók. A településrész területe a nyolcvanas évek elejéig változatlan maradt. Ekkortól megindult egy újabb parcellázási folyamat. Az Összefogás termelőszövetkezet, a vasúttól északkeletre eső, a Rózsaszál utca és Rezgő utca közötti, addig sárgabarack- és cseresznyefákkal beültetett földjén építési telkeket alakított ki és ezeket eladta. A kiváló fekvésű házhelyek nagyon hamar beépültek, az 1989-ben készült térképen már szinte mindenütt álltak a házak. Ezek az otthonok már nem hasonlíthatók a régi építésű rákoskerti házakhoz, nagyok, sokszobásak és túlnyomó részben többszintesek. A viszonylag újonnan (1990-es évek elejétől) beépült területek egy részén a zárt soros beépítés dominál. A Kucorgó tértől nyugatra fekvő strázsa-hegyi területen (Czimra Gyula utca, Strázsahegy utca, Gyolcsrét utca) az 1990-es évek közepétől létesültek sorházak. A kétezres évek elejétől kezdődően épült be a Törpegém utca–Rétcsík utca által közrefogott terület, ahol szintén sorházak találhatók. Rákoskert keleti szegmense, a szárazhegyi terület a kétezres évek elején kezdett beépülni. A Kucorgó tér a kerület délkeleti kapujának tekinthető. A tér Rákoskert meghatározó közlekedési útvonalainak, a Pesti út és Zrínyi utca találkozásánál alakult ki, a kerületrész forgalmának jelentős hányadát ma is ezen főutak bonyolítják. A Kucorgó tér megjelenése, a Pesti út két oldalán elhelyezkedő épületek együttese nem alkot egységes utcaképet, a tér mint olyan egyáltalán nem érzékelhető. A terület nagy részén található telephelyek környezeti állapota leromlott, ma már


zárványként ékelődnek a megújult lakóterületbe, ezért funkcióváltásuk mind építészeti, mind tájépítészeti szempontból kívánatos.15 A kerület alközpontja a Zrínyi utca Nyomdász utca−Rákoskert sugárút szakaszán található, ahol jelenleg orvosi rendelő, patika és gazdasági egységek találhatóak. A helyi önkormányzat a fővárosi önkormányzattal karöltve várhatóan 2015-ben közterület-rehabilitációt valósít meg a területen, melynek fő célja a kerületi alközponti szerep erősítése. Rákoshegy egyik közkedvelt helyszíne a Vida-domb. A 200 méter magas dombról belátható a Merzse-mocsár, valamint a repülőtér területe. A domb csúcsán 1992 óta egy 6 méter magas fakereszt áll. Gyakran tartanak itt különböző koncerteket, ünnepségeket, helyi fesztiválokat. A lakott terület végén egy korszerű játszótér és egy sportpálya várja a sportolni, kikapcsolódni vágyókat.

Megközelítése Rákoskert két fő közlekedési útvonala a Maglód felé vezető 31-es főút, illetve az Ecser irányába haladó Zrínyi utca. Mindkét út biztosítja az eljutást Rákoscsabára, a Pesti úton a kerületközponton át a főváros belső részei érhetők el. Rákoskerten a Pesti út mentén hivatásforgalmi kerékpárút vezet Rákoskeresztúr irányába. Tömegközlekedés A rákoskerti vasúti megállóhely a kerületrész csaknem legdélebbi pontján található. A 197-es busz a kerületrész vasúti ráhordó járata, mely a Kucorgó térről közlekedik a Pesti úton, majd a Rákoskert sugárúton Rákoskert vasúti megállóhelyig, ahol korszerű P+R parkoló áll rendelkezésre. A Budapest–Újszász−Szolnok vasútvonalon a Keleti pályaudvar 22 perc alatt érhető el. Rákoskert belső területeit a fent jelzett buszok szolgálják ki. A 162 és 262-es viszonylat célállomása Kőbánya-alsó vasútállomás és Maglód, a 97E járat az Örs vezér terére közlekedik. A 161, 201E és 202E viszonylatok a Kucorgó tér érintésével haladnak tovább a Pesti úton, illetve a Zrínyi utcán Rákoscsaba irányába. A járatok az Örs vezér terére, illetőleg Kőbánya-Kispest metróállomáshoz biztosítják az eljutást.

15

Forrás: Kerületi Szabályozási Terv – Vizsgálatok, alátámasztó és jóváhagyandó munkarészek, BFVT Kft., 2009.

350


Társadalmi körkép, lakásszektor bemutatása A lakosság korcsoportos megoszlása (% ) 70,0

62,561,9

60,0 50,0 Budapest XVII. kerület

40,0 30,0 20,0

23,021,0

17,2 14,4

Rákoskert

10,0

351

0,0 0-14 évesek aránya



Forrás: KSH Népszámlálás, 2011 Rákoskert lakossága a 2011-es népszámlálás szerint 10 247 fő volt. Az aktív korúak aránya csaknem megegyezik a kerületi átlaggal. A kiskorúak valamint a 60 évnél idősebbek aránya cca. 23%-os eltérést mutat a kerületi átlaghoz képest. A korcsoportok megoszlása nagyjából megegyezik a Rákoshegyen élőkével; Rákoskerten szintén magasabb a 0-14 évesek aránya (2,8%kal) a kerületi viszonyszámnál, a 60 évnél idősebbek aránya pedig 2%-kal alacsonyabb. A lakosság végzettségi mutatói (% ) 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0

23,7 25,5 Budapest XVII. kerület 7,9

Rákoskert

6,4

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül


Forrás: KSH Népszámlálás, 2011 A képzettségi mutatók kedvezőbb képet nyújtanak a kerületi átlaghoz képest, melyet a fenti ábra jól szemléltet. Rákoskerten a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya magasabb, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya pedig alacsonyabb, mint a kerületi viszonyszám.


A lakások szobaszám szerinti megoszlása 196

760

1 szobás lakások száma 2 szobás lakások száma

1721

3 szobás lakások száma 4 és több szobás lakások száma

352 1079


Rákoskerten a kerületi lakások 11,4%-a található, a kerületrészben a négy- és többszobás lakások aránya 46%-os aránya kifejezetten magasnak mondható (ez a szám a kerületre vetítve 34%). A két- és háromszobás lakások aránya összesen 49%, az egyszobás lakásoké mindössze 5%. Lakások megoszlása komfortfokozat szerint (db)



Rákoskert 3263 388 59 27 19


A rákoshegyi lakások komfortfokozat szerinti megoszlása a kerületi megoszlást tükrözi vissza. Az egyes lakástípusok száma a kerületrészi teljes lakásszámhoz viszonyítottan csaknem ugyanazt az értéket adja, mint a kerület viszonyszámai, a legnagyobb eltérés is 0,5 százalékpont alatt mérhető.


Foglalkoztatottság és munkanélküliség, szociális helyzet A foglalkoztatottság és munkanélküliség mutatói (%) Budapest XVII. kerület Rendszeres munka jövedelemmel nem 32,9 rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres 4,9 munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 62,6 népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 30,7 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 25,8 (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak) Munkanélküliek aránya 10,5 Tartós munkanélküliek aránya 6,3

Rákoskert 32,2

4,1 353 63,7 28,5 24,5 9,9 6


A foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok többnyire megfelelnek a kerületi átlagnak. A legnagyobb különbséget a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya mutatja, mely a kerületrészben több, mint két százalékkal alacsonyabb, mint a kerület egészére vetített mutató. Rákoshegy szociális helyzetét a korábbi fejezetekben említett segélyezési formák segítségével elemezzük. Megállapítható, hogy a segélyeket a kerületrészben kevésbé veszik igénybe az itt élők, mint a kerület egészében; a lakásfenntartási támogatást és az aktív korúak ellátását átlagosan 0,2%-kal, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt pedig 0,4%-kal kevesebb háztartás veszi igénybe. Gazdasági funkciók áttekintése Gazdasági funkciók Objektum

Rákoskert

Piacok száma Kiskereskedelmi üzletek Ezen belül vendéglátó egységek nagykereskedelmi üzletek Bankok, pénzügyi szolgáltatók Kereskedelmi és szolgáltató ház/központ Ipari terület Munkahelyi terület Irodaházak Panziók

0 102 15 22 0 0 0 1 0 1

XVII. kerület 3 1142 192 84 9 3 1 7 2 4



Rákoskerten az üzletek, szolgáltatók nagy része a Kucorgó térnél, a Zrínyi utca–Rákoskert sugárút kereszteződésnél a Zrínyi utca kiszélesedésében (régi piactér) valamint a Pesti út mentén találhatóak. Az összekötő út mentén lévő munkahelyi területen többségében raktárak, irodák, műhelyek működnek, de fellelhető itt az Omega Pünkösdi Gyülekezet imaháza is. A Kucorgó téren megtelepedett üzletek vegyes képet mutatnak. Az épületgépészeti telep, festék szakáruház, fürdőszoba felszerelési üzlet mellett felsorakoznak a kisebb helyigényű kiskereskedők (lottózó, ajándékbolt, fagyizó, dohánybolt), valamint több használaton kívüli pavilont is találhatunk itt, melyek a településképet jelentősen rombolják. Rákoskert régi piacterének (Zrínyi utca kiszélesedése) beépítése 1940-ben kezdődött. Az itt található egyszintes üzletsorban, valamint a környező épületek kereskedelmi célra kialakított helyiségeiben többnyire működő üzleteket találunk, melyek a következők: patika, cukrászda, lottózó, szépségszalon, biztosítás közvetítő iroda, könyvelőiroda, virágbolt, borozó, kifőzde, hentesbolt, zöldség-gyümölcskereskedés, kisállat kereskedés, valamint itt található Rákoskert egyik legnagyobb vegyesboltja. A Pesti út menti üzletek a Berky Lili utcai házsor földszintjén sorakoznak fel, kínálatuk széles spektrumon mozog; a kutyakozmetikától, a pszichoterápiás rendelőn át sószoba, kerékpárüzlet, játékbolt, sportbolt, fitnesz stúdió, optika, stb. található itt. Humán, oktatási és közösségi funkciók A kerületrészben az egészségügyi alapellátások közül a felnőtt és gyermek háziorvosi rendelő, valamint a védőnői szolgálat érhető el helyben. A háziorvosi rendelés a Zrínyi utcában illetve a Kucorgó térnél található. Szociális szolgáltatások közül egyedül az idősek klubja szolgáltatás érhető el, melyhez a Rákoskerti Művelődési Ház biztosít állandó helyszínt a Rákoskert sugárút 66. szám alatt. A kerületrészben egy általános iskola és egy óvoda található (Rezgő utca 15.), a Kucorgó téri Piroska Óvoda a kerületrészi lehatárolás szerint már Rákoscsabához tartozik. Rákoskerten a tradicionális egyházaknak nem épült temploma. A kerületrész művelődési háza biztosítja a színteret az itt élők társas kapcsolataihoz, művelődéséhez, szórakozásához, egyúttal kulturális értékeket közvetít és szolgálja a városrész közművelődési, közösségi igényeit. Az épület pincéjében működik az Ascher Oszkár Színház. A kerületrész sportpályák tekintetében nem megfelelően ellátott. Az iskola sportudvarán kívül csak a Vida-dombon található sportpálya, ahol a kerületrész öt játszótere közül egy szintén itt van. Lehetőségek: - A rákoskerti templom felépítése esetén a helyi identitás növelése, közösségi élet erősítése - Lakó, pihenő övezeti sajátosság megőrzése - Befektetői kedv ösztönzése a Kucorgó tér területrendezésével Fejlesztési javaslatok - Intézmények energetikai korszerűsítése (Százszorszép Óvoda, Csongrád utcai orvosi rendelő)

354


- Kucorgó tér déli területein - magánberuházás keretében - kereskedelmi és szolgáltatóház létesítése - Belterületi földutak ellátása szilárd burkolattal - A csapadékvíz-elöntés által veszélyeztetett területek védelme (Kísérő utca és a rácsatlakozó vízgyűjtő terület vizeinek átvezetése a MÁV vasútvonala alatt és elvezetése a Gyáli patak felé, új bekötés létesítése) - Templom építése - Sportpálya kialakítása - Művelődési ház felújítása - Strázsa-hegyi utcák rendezése Veszélyek - Környezeti terhelés növekedése a Száraz-hegy felőli területeken (rákoscsabai ipari park kialakításával) - Csapadékvíz elvezető rendszerek hiányos kiépítettsége, rossz állapota miatt okozott károk - Intézményi épületek állagromlása - Merzse-mocsár flórájának és faunájának csökkenése, eltűnése 3.3.1.5 Rákosliget


Rákosliget rövid története Az 1896-os évben hazánk 250 ezer munkásának a fele a fővárosban dolgozott, azonban a lakásépítések elmaradtak a szükségletektől. Fackh Károly javaslatára 1896. december 12-én Munkás-Otthon Szövetkezet néven társulás alakult, amely vállalta a mai Rákosliget területén történő építkezés megszervezését azzal a céllal, hogy tagjai részére saját tulajdonba kerülő családi

355


házakat építsen. Ekkor Rákoskeresztúr északi területei Fuchs Ignác tulajdonában voltak, aki Rákoshegy magját is parcellázta. „Most is szívesen adta el ezt a területet, a valamikori szőlőhegy a filoxéria miatt teljesen kipusztult, értéktelen terület lett.” Az építkezés 1898-ban kezdődött meg, és rá egy évvel, 1899. november 1-jén költöztek be az első lakók, így ez utóbbi időpontot tekinthetjük Rákosliget „születésnapjának”. Hivatalosan a Belügyminisztérium 1903-ban engedélyezte a Rákosliget név használatát. A környék fejlődése rohamos ütemben haladt, 1902-ben a főtéren épült az elemi iskola, és tucatnál is több üzlet nyílt. 1907-ben vált Rákosliget önálló nagyközséggé. 1910-ben református imaház, 1915-ben katolikus templom épült, 1920-ban izraelita imaház, 1932-ben evangélikus templom épült. 16 356 1913-ban Rákosliget 37 kataszteri hold (parcellázott és részben beépített) területtel gyarapodott. Ez a mai Régiakadémiatelep területe. Az épületállomány jellege, főbb sajátosságok Rákosliget lakóterületeire a családi házas beépítés jellemző, intézményi terület csak a főtéren található. Jellegzetes épületei, melyek a településképet is nagyban befolyásolják, az evangélikus és a katolikus templom. A Hősök terén az elmúlt években épült kereskedelmi és szolgáltatóház méreteivel és megjelenésével jól illeszkedik a településképbe. Rákosliget nyugati területein, a Cinkotai úttól keletre munkahelyi terület található, mely csaknem eléri a kerületrész lakott területének méretét. Megközelítése Rákosligetet gépjárművel a 31-es útról leágazó Cinkotai vagy a kerületet észak-déli irányban átszelő Ferihegyi útról célszerű megközelíteni. A Cinkotai út és a Rákosligeti határút közúti kapcsolatot biztosít a XVI. kerülettel. A Rákos-patak mentén húzódó hivatásforgalmi gyalog- és kerékpárút a Cinkotai úttól Rákoscsaba vasúti megállóhelyig biztosítja az eljutást. A XVI. kerület kerékpárral a Cinkotai úti kerékpárúton közelíthető meg, mely a Gyöngytyúk utcától kezdődően került kiépítésre. Tömegközlekedés Rákosliget déli részén, kelet-nyugati irányban húzódik a Budapest−Hatvan vasútvonal. A vonatokra a Liget sor–Ferihegyi út kereszteződésnél elhelyezkedő vasúti megállónál lehet felszállni, melyre számos buszjárat is biztosítja az eljutást. A vonatok a Keleti pályaudvarig közlekednek, elérési idejük 18 perc. Rákosliget autóbusz járatai a Ferihegyi úton, a Liget soron, és a XVIII. utca–XVII. utca útvonalon közlekednek. A 146-os járat Rákoskeresztúr városközpont és Újpalota között szállítja az utasokat, míg a 146A járat rövidített útvonalon, a cinkotai autóbuszgarázsig közlekedik. A Rákoscsaba-Újtelepről induló 198-as autóbusz a Ferihegyi úton haladva éri el a kerületközpontot, majd Rákoshegy

16

A történeti rész Kovács István Rákosliget története - Az első évtizedek - c. könyve alapján készült.


vasútállomás érintésével közlekedik tovább a XVIII. kerületbe. A 176E és 276E viszonylatok Rákoscsaba-Újtelepről, Rákosligetet a XVII.–XVIII. utcán haladva biztosítják az eljutást az Örs vezér terére. Társadalmi körkép, lakásszektor bemutatása A lakosság korcsoportos megoszlása (% ) 70,0

62,5 58,0

60,0 50,0 40,0

29,4 23,0

30,0 20,0

Budapest XVII. kerület Rákosliget

14,412,6





A 2011-es népszámlálási adatok szerint Rákosliget lakossága 3250 fő. A lakosságszám nem éri el a kerület 4%-át. A kerületi átlaghoz képest a kerületrészben arányaiban alacsonyabb a 0-59 évesek száma, a 60 évüket betöltötteké pedig magasabb. A lakosság végzettségi mutatói (% ) 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0


Rákosliget

7,7




A 25 év felettiek körében kiemelkedően magas a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma, Rákosligeten a lakosságszám tükrében mért érték a kerületrészek között a második legmagasabb értéket veszi fel. A lakások szobaszám szerinti megoszlása 74

299 518

1 szobás lakások száma 2 szobás lakások száma 3 szobás lakások száma 4 és több szobás lakások száma

401


357


Rákosligeten a kerület lakásainak 3,9%-a található, összesen 1292 db. A lakások 71%-a legalább háromszobás, a háromszobás lakások aránya 31%, a négy és több szobás lakásoké pedig 40%. Az egy- és kétszobás lakások aránya összesen 29%. Lakások száma komfortfokozat szerint (db) Budapest XVII. kerület Összkomfortos lakások száma 28660

Rákosliget 1027

Komfortos lakások száma

3556

224

Félkomfortos lakások száma

375

25

Komfort nélküli lakások száma

263

12

Szükség vagy egyéb lakások száma

152

4

Forrás: KSH Népszámlálás 2011

Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 3,2%, ami a kerületi értéknél 0,8 százalékponttal magasabb. Az összkomfortos lakások aránya a kerületrészben 79,5%, ami több, mint 7 százalékponttal elmarad a kerületi értéktől. Ez a különbség a komfortos lakások számában köszön vissza, tehát arányuk ugyanennyivel magasabb a kerületi viszonyszámnál. Foglalkoztatottság és munkanélküliség, szociális helyzet Foglalkoztatottsági és munkanélküliségi mutatók (%) Budapest XVII. Rákosliget kerület Rendszeres munkajövedelemmel nem 32,9 34,8 rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres 4,9 5,1 munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 62,6 60,3 népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 30,7 37,2 Alacsony presztízsű foglalkoztatási 25,8 22,5 csoportokban foglalkoztatottak aránya Munkanélküliek aránya 10,5 11,7 Tartós munkanélküliek aránya 6,3 7,4 Forrás: KSH Népszámlálás 2011 A foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok tekintetében a kerületrész viszonylatában mért legnagyobb eltérés a foglalkoztatott nélküli háztartások arányában mutatkozik meg, mely érték 6,5 százalékponttal magasabb, mint a kerületi mutató. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül 2,3 százalékponttal alacsonyabb a kerületi átlagnál. Az alacsony foglalkoztatottsági mutatók által támasztott várakozásokkal ellentétben az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportú munkavállalók arányaiban kevesebben vannak jelen a kerületrészben, mint a kerületben (a különbség 3,3 százalékpont).

358


A segélyezési formák közül a lakásfenntartási támogatást, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt arányaiban kevesebb háztartás veszi igénybe, mint a kerület egészében. A foglalkoztatottsági adatokkal összhangban azonban az aktív korúak ellátásában részesülő taggal rendelkező háztartások száma arányaiban magasabb Rákosligeten, mint a kerület egészében, azonban az eltérés nem szignifikáns. Gazdasági funkciók áttekintése Gazdasági funkciók Objektum Piacok száma Kiskereskedelmi üzletek Ezen belül vendéglátó egységek nagykereskedelmi üzletek Bankok, pénzügyi szolgáltatók Kereskedelmi és szolgáltató ház/központ Ipari terület Munkahelyi terület Irodaházak Panziók

0 92 18 20 0

XVII. kerület 3 1142 192 84 9

1

3

Rákosliget

0 1 1 7 0 2 0 4 Forrás: Polgármesteri Hivatal

Rákosligeten a kiskereskedelmi egységek a Hősök terén, valamint a Ferihegyi út déli szakaszán koncentrálódnak. Rákosliget központjában létesült kereskedelmi és szolgáltató házban kávézó, szépségszalon, fodrászat és mozgásközpont működik. A Hősök terén további üzletek találhatóak kisebb felépítményekben, ezek között - a teljesség igénye nélkül - található zöldséges, kozmetika, játékbolt, drogéria, virágüzlet. A Ferihegyi út mentén délnek tartva még számos üzlet található, melyekben különféle áruk és szolgáltatások érhetők el, köztük cukrászda, falatozó, ügyvéd, fogorvos, fodrász, könyvesbolt, állateledelbolt, burkolóanyag- és szerszámüzlet, posta, élelmiszerbolt, gyógyszertár, pékség. A kerület egyik legnagyobb kiterjedésű munkahelyi területe található a Cinkotai úttól nyugatra. A terület számos cégnek és vállalkozásnak biztosít telephelyet, mely indokolja, hogy a kerület nagykereskedéseinek negyede Rákosligeten található. A területen található a Volvo telephelye, valamint több autójavító műhely, gumiszerviz, ital-nagykereskedés, burkolóanyag-nagykereskedés, stb. Az Egyesült Vegyi Művek Zrt. üzeme is itt működött, azonban a cég megszűnt, azóta a telephely sem működik. Humán, oktatási és közösségi funkciók Rákosligeten az egészségügyi alapellátások közül helyben elérhető a háziorvosi, gyermekorvosi és védőnői ellátás. A Liget soron található a Liget Gondozási Központ, mely szolgáltatásaival az időseknek nyújt segítséget szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás formájában. A Gondozási Központ a szabadidő hasznos és aktív eltöltése érdekében működteti az idősek klubját. A

359


kerületrészben továbbá egy átmeneti elhelyezést, és egy, a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátását biztosító intézmény működik, mindkettő alapítványi fenntartásban. Rákosligeten egy óvoda és egy általános iskola gondoskodik a gyermekek oktatásáról-neveléséről, a legközelebbi bölcsődei ellátás a Dormánd utcában vehető igénybe. A Hősök tere 9. szám alatt álló Csekovszky Árpád Művelődési Házban heti két munkanapon érhető el a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Csoportjának kihelyezett ügyfélszolgálati irodája. A kerületrész a közösségi funkciók terén viszonylag jól ellátottnak mondható. A XV. utcában található Gózon Gyula Kamaraszínház a kerület egyetlen „kőszínháza”. A Hősök terén működik a Csekovszky Árpád Művelődési Ház, mely három kerületrész, Rákosliget, Régiakadémiatelep és Rákoscsaba-Újtelep lakosságának társas kapcsolataihoz, művelődéséhez, szórakozásához biztosít színteret. A IX. utca 3. szám alatt álló épületben a Maros mozi működött, az épület jelenleg a rákosligeti közösség egyik meghatározó színtere. Rákosligeten három vallási felekezet rendelkezik templommal, melyet a történeti részben taglaltunk. A kerületrészben két önkormányzati tulajdonú sportpálya található: a Hősök terén négy teniszpálya (Rákosligeti Tenisz Klub üzemeltetésében), valamint a XVII. utcai sporttelep, ahol kosár-, kézi-, és futópálya áll rendelkezésre. Lehetőségek - Igény a közösségi funkciók bővítésre, a meglévők erősítésére - Vállalkozói, ipari övezet kialakítása Rákosliget nyugati részein lévő ipari területek felhasználásával, ezzel munkahelyteremtés biztosítása - Lehetőség elkerülő utak építésére, ezáltal a környezeti terhelés csökkentésére - Barnamezős területek hasznosítása Fejlesztési javaslatok -

A Vidor utca bekötése a Keresztúri útba Külön szintű vasúti átjáró építése a 80-as vasútvonal felett a Cinkotai útnál A kerület északi részén, a Gyöngytyúk utcától északra fekvő ún. Szőlőhegy lakó- és intézményi övezeteinek beépítése A Cinkotai utat a Naplás úttal összekötő gyűjtőút megépítése Ferihegyi út menti kerékpárút létesítése Intézmények energetikai korszerűsítése (Maros mozi, művelődési ház) Jelzőlámpás csomópontok kialakítása A Gózon Gyula Kamaraszínház épületének felújítása A csapadékvíz-elöntés által veszélyeztetett területek védelme (új bekötés létesítése) Belterületi földutak ellátása szilárd burkolattal

Veszélyek: -

Funkció hiányában a barnamező megmaradása (EVM területe)

360


-

A környezet fokozódó igénybevétele (zaj- és légszennyezés) Csapadékvíz elvezető rendszerek hiányos kiépítettsége, rossz állapota miatt okozott károk Intézményi épületek állagromlása

3.3.1.6 Régiakadémiatelep

Régiakadémiatelep, ahogy azt az előbbi fejezetben is említettük, 1913-tól 1950-ig Rákosliget nagyközség része volt. Közös történeti múltjuk, térbeli elhelyezkedésük alapján szerves egységet alkotnak, azonban a Fővárosi Közgyűlés által megállapított kerületrészi lehatárolás végett külön fejezetben tárgyaljuk a releváns tartalmakat. Mivel az igen csekély területű kerületrésznek az említett okok miatt szoros kapcsolata alakult ki Rákosligettel, ezért a funkciói önmagukban nem értelmezhetők. Megközelítése, tömegközlekedés A kerületrészt gépjárművel a Pesti útról leágazó Cinkotai útról célszerű elérni. A XVI. kerület kerékpárral a Cinkotai úti kerékpárúton közelíthető meg, mely a Gyöngytyúk utcától kezdődően áll rendelkezésre. Buszjáratok közül a Rákosligeten is közlekedő 146, 146A, 176E és 270E járatok mellett a 46-os viszonylat járatai a kerületközpontból közlekednek Újpalota irányába a Helikopter lakópark és Rákoshegy vasútállomás érintésével. Társadalmi körkép, lakásszektor bemutatása A lakosság korcsoportos megoszlása (% ) 70,0

62,5 55,7

60,0 50,0 40,0

31,5 23,0

30,0 20,0

Budapest XVII. kerület Régiakadémiatelep

14,412,7





Az 1107 főt számláló Régiakadémiatelep a legalacsonyabb lélekszámú kerületrész Rákosmentén. Rákosliget adataival összhangban az itt élők között is kiugróan magas a 60 évnél idősebbek száma, ugyanakkor az aktív korúak aránya csaknem 7 százalékponttal alacsonyabb a kerületi értéknél. A kerületrészben élők végzettségi mutatói nagymértékben eltérnek a kerületi átlagtól. A legfeljebb általános iskolát végzettek aránya az aktív korúak körében 3 százalékponttal alacsonyabb, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya pedig 3,9 százalékponttal magasabb, mint a kerületi átlag.

361


A lakosság végzettségi mutatói (%) 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0


Régiakadémiatelep 4,9



362


A kerületrészben található 431 db lakás háromnegyede több mint háromszobás, a háromszobás lakások aránya 33%, a négy- és többszobás lakások aránya 42%. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a kerületi átlaggal csaknem megegyezik (2,1%). A lakások 85%-a összkomfortos, 13%-a komfortos, és mindössze 9 db félkomfortos lakás található Régiakadémiatelepen. Foglalkoztatottság és munkanélküliség, szociális helyzet Foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok (%) Budapest XVII. kerület Rendszeres munkajövedelemmel nem 32,9 rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres 4,9 munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 62,6 népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 30,7

Régiakadémiatelep 32,3

3,1 63,2 38,3

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

25,8

24,6

Munkanélküliek aránya

10,5

9,4

Tartós munkanélküliek aránya

6,3

4,6


A vizsgált foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok közül a kerület viszonylatában mért legnagyobb eltérést a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya mutatja, mely 7,6%-kal magasabb, mint a kerületi érték. Ezzel szemben a munkanélküliek és a tartós munkanélküliek aránya alacsonyabb, mint a kerület egészére vetített mutató. A vizsgált segélyezési formák közül a lakásfenntartási támogatást és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt arányaiban lényegesen kevesebben, kb. fele annyi háztartás veszi igénybe, mint a kerület egészében. Az aktív korúak ellátásának igénybevétele kerületi szinten a legmagasabb (a kerületi átlagérték 220%-a, tehát több mint duplája), ez mindössze 21 háztartást érint.


A kerületrész funkciói A kerületrész szinte kizárólag lakófunkciót lát el. A Polgármesteri Hivatal nyilvántartása szerint három kiskereskedelmi egység található Régiakadémiatelepen. Központi terén egy óvoda, egy korszerű játszótér és egy sportpálya áll rendelkezésre. Lehetőségek - Meglévő intézményi feltételek erősítése Fejlesztési javaslatok - A csapadékvíz-elöntés által veszélyeztetett területek védelme (új bekötés létesítése) - Óvoda energetikai korszerűsítése Veszélyek - Csapadékvíz elvezető rendszerek hiányos kiépítettsége, rossz állapota miatt okozott károk - Intézményi épületek állagromlása - A környezet fokozódó igénybevétele (zaj- és légszennyezés) 3.3.1.7 Rákoscsaba-Újtelep

Forrás: Minerva Informatikai Rendszer

Rákoscsaba-Újtelep rövid története Rákoscsaba-Újtelep egykor Rákoscsaba területéhez tartozott, helyi földbirtokosok tulajdonában állt. Az utolsó birtokos gróf Bolza Mariette, 1925-ben a területet házhelyekké parcelláztatta és a telkeket eladta. Az 1927-es képviselő-testületi jegyzőkönyv szerint a Bolza-telepen 373 házhelyet

363


osztottak ki17, 1930-ig pedig 142-en vásároltak házhelyet. Ezt követően folytatódott a parcellázás, az újonnan kialakult területet, mely a Bolza-teleptől északra és keletre helyezkedett el, Vangeltelepnek nevezték. 1935-re a Bolza telep lakossága 2000 fő körül volt. Az első iskola megnyitására 1955-ig kellett várni.18 1950-ben a Bolza- és Vangel-telepet Budapesthez csatolták. A Rákoscsaba-Újtelep nevet a hivatalos névadás előtt is használták már az 1930-as évek végétől. Hivatalosan a Fővárosi Tanács 1990. évben meghozott döntésével nevezik így a kerületrészt, és emelték egyben a kerület városrészei közé. Rákoscsaba-Újtelep napjainkban is családi házas, elsősorban lakófunkciókat ellátó kertvárosias övezet. Rákoscsaba-Újtelep 1930.

F orrás: http://terkep.network.hu/

Megközelítése A kerületrész bevezető útjai a Naplás út, mely a XVI. kerülettel köti össze a településrészt, valamint a Nagytarcsára vezető Tarcsai út. A Péceli út felől a Szabadság sugárút vagy a Czeglédi Mihály utca, Rákoskeresztúr városközpont felől pedig a Ferihegyi út biztosítja a kapcsolatot. Tömegközlekedés Rákoscsaba-Újtelepen a Budapest−Hatvan vasúti vonal két megállóhelye vehető igénybe. A megállóhelyek mellett található P+R és B+R parkolók összesen 163 + 40 férőhellyel rendelkeznek. A kerületrészben autóbusz járatok képviselik a közösségi közlekedési formákat. A 276E járat az Örs vezér tere és a Naplás út között közlekedik Rákosliget és a XVI. kerület érintésével. A 176E jelzésű autóbusz a Tóalmás utcától - a kerületrész más területeit bejárva - szintén az Örs vezér 17 18

A földbirtok-rendezési eljárás az 1920-as évi földreform rendelkezései alapján történt. A történeti rész alapjául Bonta Mária Laura: Rákoscsaba-Újtelep kialakulása és története c. könyve szolgált.

364


terére biztosítja az eljutást. A 198-as járat Rákosliget, Rákoskeresztúr városközpont, Rákoshegy vasútállomás érintésével közlekedik Pestszentlőrincre. Az említett járatok közül kettő biztosítja az eljutást a kerületrész vasúti megállóhelyeihez. Társadalmi körkép, lakásszektor bemutatása A lakosság korcsoportos megoszlása (% ) 70,0

62,561,0

60,0 50,0

365 Budapest XVII. kerület

40,0 23,025,0

30,0 20,0


14,414,0





A kerületrészben 2011-ben 11 ezer lakos élt. A lakosság korcsoportos megoszlása a kerületi átlaghoz igen hasonló paramétereket mutat. A legnagyobb eltérés a 60. évüket betöltöttek arányában mutatkozik meg, Rákoscsaba-Újtelepen 2%-kal magasabb ezen korosztály képviselőinek aránya. A lakosság végzettségi mutatói (% ) 30,0

23,7

25,0

24,4

20,0 15,0 10,0

Budapest XVII. kerület 7,9


6,7




A végzettségi mutatók szintén csekély mértékben térnek csak el a kerületi középértéktől, a diagramban feltüntetett mutatók esetében az eltérés kevesebb, mint 1,5%.


A lakások szobaszám szerinti megoszlása 194


930


1686

3 szobás lakások száma 4 és több szobás lakások száma

1247


A kerületrészben összesen 4057 lakás található. A lakások döntő többsége négy- és háromszobás, melyek a rákoscsaba-újtelepi lakások 72%-át teszik ki. Lakások komfortfokozat szerint Budapest Rákoscsaba XVII. kerület -Újtelep Összkomfortos lakások száma Komfortos lakások száma Félkomfortos lakások száma Komfort nélküli lakások száma Szükség vagy egyéb lakások száma

28660 3556 375 263 152

3503 453 43 36 22


A lakások komfortfokozat szerinti megoszlása a kerület mutatóinak lakásszám tükrében mért arányaitól alig különbözik, a legnagyobb eltérés 0,5%-ban mérhető. Foglalkoztatottság és munkanélküliség, szociális helyzet Foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok (%) Budapest RákoscsabaXVII. kerület Újtelep Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

32,9

33,5

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

4,9

4,5

62,6

61,9

30,7

32,6

25,8

25,1

10,5 6,3

10,3 6,6

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya Munkanélküliek aránya Tartós munkanélküliek aránya


366


A foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok szintén hasonlóak a kerület mutatóinak megoszlásához. A legnagyobb különbség a foglalkoztatott nélküli háztartások arányában mutatkozik meg, ahol csaknem 2%-kal magasabb az arány a kerületrész vonatkozásában. Az előző fejezetekben bemutatott segélyezési formákat használtuk fel Rákoscsaba-Újtelep szociális helyzetének vizsgálatakor is. Mindhárom segélyezési formát arányaiban közel azonos mértékben veszik igénybe Rákoscsaba-Újtelep háztartásai, mint a kerület egészében. Gazdasági funkciók áttekintése Gazdasági funkciók Objektum Piacok száma Kiskereskedelmi üzletek Ezen belül vendéglátó egységek nagykereskedelmi üzletek Bankok, pénzügyi szolgáltatók Kereskedelmi és szolgáltató ház/központ Ipari terület Munkahelyi terület Irodaházak Panziók

RákoscsabaÚjtelep 0 47 10 2 0

XVII. kerület 3 1142 192 84 9

0 0 1 0 1

3 1 7 2 4


Rákoscsaba-Újtelepen igen kevés kiskereskedelmi üzlet található, különösen, ha a 11 ezer fős lakosságszámot is figyelembe vesszük. Az üzletek többnyire a Naplás út mentén találhatóak. Naplás út–Dormánd utca kereszteződésében található nagy élelmiszerüzleten kívül csak kisebb boltok lelhetők fel, melyek részben családi házak földszintjein, részben az út mentén épült, egyszintes építményekben működnek. Ezek kínálata a napi szintű szükségletekre fókuszál, találunk itt zöldségest, hentest, fodrászatot, állateledel boltot, gyógyszertárat, lottózót, virágost, stb. A kerületrészben található munkahelyi területen a Rauch Hungária Kft. telepe található. Humán, oktatási és közösségi funkciók A kerületrészben az egészségügyi alapellátások közül a felnőtt és gyermek háziorvosi rendelő valamint a védőnői szolgálat érhető el helyben. Szociális szolgáltatások közül egyedül a kisgyermekek nappali ellátását biztosító bölcsőde működik Rákoscsaba-Újtelepen. A kerületrészben két óvoda fogadja a gyermekeket a Diadal illetve a Robogó utcában. A Diadal Úti Általános Iskola közvetlen közelében, a Naplás út 60. szám alatt működik a Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, amely speciális oktatást, nevelést nyújt a tanulásban és értelmileg akadályozott tanulók számára. A kerületrészben csupán két játszótér és ugyanennyi sportpálya található.

367


Lehetőségek -

A Naplás-bányatérség ökológiai rekultivációja (magántulajdon) A rendelkezésre álló zöldfelületeken közösségi területek létesítésének lehetősége (játszótér, tornapálya, stb.)

Fejlesztési javaslatok -

-

Intézmények energetikai korszerűsítése (Nefelejcs Bölcsőde, Micimackó Óvoda) A csapadékvíz-elöntés által veszélyeztetett területek védelme (Naplás utca és a rácsatlakozó vízgyűjtő terület vizeinek bevezetése a Naplás tóba, csatorna a Bártfai utca a Harsona és a Magyarhida utca között, Naplás út az Aranykút és az Ananász utca között) Sportpálya létesítése Rekultiváció az egykori bánya területén

Veszélyek -

Csapadékvíz elvezető rendszerek hiányos kiépítettsége, rossz állapota miatt okozott károk Intézményi épületek állagromlása

3.3.1.8 Akadémiaújtelep


Akadémiaújtelep rövid története, főbb sajátosságai Akadémiaújtelep önálló település sosem volt. A terület birtokosa, csakúgy, mint Rákoskeresztúr esetében, Vigyázó Sándor volt, kinek fia, Vigyázó Ferenc utód nélkül halt meg, így birtokait a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. 1938-ban több nagyméretű parcellázás kezdődött Rákoskeresztúron. Ekkor készült Akadémiaújtelepre vonatkozóan is szabályozási terv, melyen az MTA 1076 házhelyet létesített. A terület a II. világháború után települt be teljes mértékben. A

368


TSZT városszerkezeti, városképi szempontból védendő karakterű helyi jelentőségű területnek jelöli ki a kerületrész egyedi szabályozás szerint megvalósított lakóterületét. A kertvárosias övezet elsősorban lakófunkciót lát el. A terület túlnyomó részét családi házas beépítés jellemzi, kivételt képez ez alól az 511. utcától keletre húzódó terület, melyen Fsz+2 szintes társasházak, autószervizek, illetve a kerület egyetlen hipermarketje található. Megközelítése, tömegközlekedés Az Akadémiaújtelepre történő eljutást a kerületrészt északi oldalról határoló Pesti út, valamint a déli oldalról határoló Helikopter út biztosítja. A kerületrész belső területeit a 68-as viszonylat járja be. Az 525. térről induló járat az 501. utcán halad Kispest irányába. A Pesti úton közlekedő buszjáratok biztosítják az eljutást a KőbányaKispest metróállomásra (201E, 202E), Kőbánya alsó vasútállomásra (162, 162A), valamint az Örs vezér terére (161, 161A). A járatokkal Rákoskert, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr kerületrészek, valamint Maglód érhető el. Társadalmi körkép, lakásszektor bemutatása A lakosság korcsoportos megoszlása (% ) 70,0

62,5 58,9

60,0 50,0 40,0

29,1 23,0

30,0 20,0

Budapest XVII. kerület Akadémiaújtelep

14,412,0





Akadémiaújtelepen a 60 évnél idősebbek aránya több mint 5%-kal magasabb, mint a XVII. kerület egészében. Ennél magasabb arány csak Rákosligeten és Régiakadémiatelepen volt mérhető. A 0-14 és 15-59 évesek aránya a kerületrészben ennek megfelelően alacsonyabb értéket vesz fel, körülbelül azonos mértékű eltérést mutatnak a kerületi átlagtól (2,4-3,6 százalékpont). A lakosság végzettségi mutatói (%) 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0

23,7

25,5


7,9

Akadémiaújtelep

5,8



369



A kerületrészben élő lakosság végzettségi mutatói kedvezőbb képet nyújtanak a kerületi átlaghoz képest. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya Akadémiaújtelepen több mint két százalékponttal alacsonyabb, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig 1,8 százalékponttal magasabb, mint a kerület egészében. A lakások szobaszám szerinti megoszlása 54

442

339


370

2 szobás lakások száma 3 szobás lakások száma 4 és több szobás lakások száma

418


Akadémiaújtelepen 1253 lakás található. A három valamint a négy vagy annál többszobás lakások száma csaknem megegyezik, együttesen a kerületrészben található lakások 69%-át alkotják. A lakások megoszlása komfortfokozat szerint



Akadémiaújtelep 1029 197 11 16


A kerületrészben az összkomfortos lakások aránya a kerülethez mérten csaknem 5 százalékponttal alacsonyabb, a komfortos lakások aránya ugyanennyivel magasabb.


Foglalkoztatottság és munkanélküliség, szociális helyzet Foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok (%) Budapest XVII. kerület

Akadémiaújtelep

Rendszeres munkajövedelemmel nem 32,9 31,9 rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres 4,9 3,6 munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 62,6 63,2 népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 30,7 35,2 Alacsony presztízsű foglalkoztatási 25,8 22,1 csoportokban foglalkoztatottak aránya Munkanélküliek aránya 10,5 10,1 Tartós munkanélküliek aránya 6,3 5,8 Forrás: KSH Népszámlálás, 2011 A fent vizsgált foglalkoztatottsági adatok mindegyike kedvezőbb képet mutat, mint a kerületi átlag. A legnagyobb mértékű eltérés a foglalkoztatott nélküli háztartások arányában mutatkozik meg, amely Akadémiaújtelep esetében 4,5 százalékponttal magasabb, mint a kerületi viszonyszám. A foglalkoztatottak közül arányaiban többen végeznek magasabb presztízsű foglalkozást. A kereskedelem, gépjárműjavítás területén arányaiban 2,5%-kal, az oktatásban 1,4%-kal több munkavállaló helyezkedett el a kerület egészéhez képest. A korábbi fejezetekben taglalt segélyezési formák mindegyikének igénybevétele jelentősen magasabb, mint a kerület egészében. Az arányokat az alábbi táblázat szemlélteti: Segélyezési arányok a lakosságszám tükrében Akadémiaújtelep 1,41%

Budapest XVII. kerület 0,73%

LFT-ben részesülő háztartások Aktív korúak ellátásában részesülő taggal rendelkező háztartások 1,50% 0,85% Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő háztartások 2,11% 1,10% Forrás: Polgármesteri Hivatal, 2014

371


Gazdasági funkciók áttekintése Gazdasági funkciók Objektum

Akadémiaújtelep 0 50 7 1 1

XVII. kerület 3 1142 192 84 9

Piacok száma Kiskereskedelmi üzletek Ezen belül vendéglátó egységek nagykereskedelmi üzletek Bankok, pénzügyi szolgáltatók Kereskedelmi és szolgáltató 0 3 ház/központ 0 1 Ipari terület 0 7 Munkahelyi terület 0 2 Irodaházak 0 4 Panziók Forrás: Polgármesteri Hivatal, 2014 Akadémiaújtelepen 50 darab kiskereskedelmi egység található, mely megfelel a kerületi átlagnak. A kerületrész keleti szegmensében 2003-ban épült hipermarket betelepülésekor jelentős számban kerültek nehéz helyzetbe kisebb gazdasági szolgáltatók, azonban az ilyen történésekkor jellemző átrendeződés már megtörtént, a korábban üzemelő gazdasági funkciók vagy átvészelték a váltást vagy helyükön más profilú boltok, szolgáltatók nyíltak. A hipermarketben szintén több kiskereskedelmi egység, egy banki és egy postai szolgáltató is működik. Az 511. utca és 512. utca közötti területen autószerviz és a-kereskedés valamint autóalkatrészértékesítés működik. A kerületrész központi terén, az 525. téren található pavilonok nagy része üresen áll. Humán, oktatási és közösségi funkciók A kerületrész egészségügyi szolgáltatásai közül kizárólag a háziorvosi, oktatási-nevelési ellátások közül az óvodai ellátás érhető el helyben (525. tér). Szintén az 525. téren található egy játszótér, valamint egy labdázó. Lehetőségek -

A kerületrész központi terének jobb kihasználhatósága


A csapadékvíz-elöntés által veszélyeztetett területek védelme (526. sor mellett két befogadó létesítése, szikkasztókhoz vezető főgyűjtők kiépítése) Az 525. téren a meglévő funkciók erősítése (játszótér, sportpálya bővítése) Belterületi földutak ellátása szilárd burkolattal

372


Veszélyek - Csapadékvíz elvezető rendszerek hiányos kiépítettsége, rossz állapota miatt okozott károk

3.3.1.9 Madárdomb

373


Madárdomb rövid története Madárdomb története Akadémiaújtelephez hasonlóan alakult a II. világháborúig, a területet eladdig az Akadémia tulajdonolta. „A háború után az MTA újabb két területére készült rendezési terv, amiken a földreform során házhelyeket osztottak ki, és amiket a keresztúri képviselő-testület belterületbe is vont, ezek egyike a későbbi Madárdomb”19. A területet végül csak a '80-as évek közepén kezdték beépíteni. Az épületállomány jellege, főbb sajátosságok A mai kerületrész egy időben épült a rákoscsabai Virágteleppel, az épületek jellege igen hasonló. Madárdomb területén jellemzően többszintes családi házak épültek, a lakások szinte kizárólag sorházban vagy ikerházban találhatóak. A kerületrészben a lakófunkció dominál. Közlekedés Madárdombra gépjárművel a Pesti útról nyíló Borsó utcáról, illetve a Bakancsos utca – Flamingó köz útvonalon célszerű eljutni. A kerületrész északi oldala nyitott, itt kapcsolódik utcáival Rákoskeresztúrhoz. Északkelet felől a Flamingó köz biztosítja az átjutást Rákoshegyre. A kerületrész keleti, déli és nyugati oldalát az Aranylúd és a Flamingó utca U alakban zárja le.

19

Rákoskeresztúr története, Szerk: Ádám Ferenc, Budapest, 2013.


Madárdombon a 67-es autóbusz közlekedik a Flamingó utca−Aranylúd utca útvonalon, a járat végállomása az Örs vezér tere. Társadalmi körkép, lakásszektor bemutatása A lakosság korcsoportos megoszlása (% ) 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

69,0 62,5

Budapest XVII. kerület 23,019,9

14,4 11,1



Madárdomb



Madárdomb lakossága 3149 fő volt a 2011-es népszámlálás idején. Az aktív korúak aránya 69%, ami a kerület tekintetében egyedülállóan magas. A gyermekek és a 60. évüket betöltöttek aránya egyaránt a legalacsonyabb értéket veszi fel a kerületrészek között. A lakosság végzettségi mutatói (% ) 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0

46,7

23,7 7,9

Budapest XVII. kerület Madárdomb

3,4

Legfeljebb általános Felsőfokú iskolai végzettséggel végzettségűek a 25 rendelkezők aránya éves és idősebbek az aktív korúakon arányában belül


A végzettségi adatok szintén jelentős mértékben eltérnek a kerületi átlagtól, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 4,5 százalékponttal alacsonyabb, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya pedig csaknem duplája a kerületi átlagnak. Madárdombon tehát a magasabb státusú társadalmi rétegek koncentrált jelenlétét figyelhetjük meg. A kerületrészben 1074 lakás található, melynek 86%-a négy vagy többszobás. Ez az arány a kerületrészek között egyedülállóan magas. A madártelepi lakások 12%-a háromszobás, és a fennmaradó 2%-a egy- vagy kétszobás. A lakások 97,8%-a összkomfortos, a komfortos lakások száma 1,7%. A fennmaradó 6 db lakás félkomfortos vagy annál alacsonyabb komfortfokozatú. Az összkomfortos lakások magas számát, mely kerületi szinten a legmagasabb, a településrész késői beépítése is indokolja.

374


Foglalkoztatottság és munkanélküliség, szociális helyzet Foglalkoztatottsági és munkanélküliségi mutatók (%) Budapest XVII. kerület Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya Munkanélküliek aránya Tartós munkanélküliek aránya

Madárdomb

32,9

33,0

4,9

2,3

62,6 30,7

63,9 20,0

25,8 10,5 6,3

13,4 8,1 4,9


Madárdomb lakosságának foglalkoztatottsági és munkanélküliségi mutatói a kerületrészek viszonylatában a legkedvezőbb értékeket veszik fel. A legszembeötlőbb eltérés a foglalkoztatott nélküli háztartások arányában mutatkozik meg, több mint 10 százalékponttal alacsonyabb a kerületi átlagértéknél. A kerületrészek között a következő mutatók alakulása a legkedvezőbb Madárdombon: legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya, munkanélküliek és tartós munkanélküliek aránya. A korábbi fejezetekben ismertetett segélyezési formák igénybevétele kerületi szinten Madárdombon a legalacsonyabb. A kerületrész funkciói A kerületrész elsősorban lakófunkciót lát el, a gazdasági aktivitás a területen minimális, a területen mindössze 18 db kiskereskedelmi egység működik. Az itt élők feltehetően Rákoskeresztúr és az Akadémiaújtelep által nyújtott gazdasági funkciókat veszik igénybe elsősorban. A Lázár deák utcában a 1997-2000 között épült templomot elsősorban Madárdomb és Akadémiaújtelep katolikus vallású lakosai látogatják. A templom mellett található a Kipkopp Bölcsőde és a Rákosmenti Összefogás Óvoda. Az Uszoda utcában felnőtt háziorvosi rendelő működik. Szintén az Uszoda utcában a Madárdomb Nonprofit Kft. fenntartásában működik egy bentlakásos idősek otthona. Lehetőségek -

Új vasúti megállóhely létesítésével (Rákoskeresztúr) csökken a belváros elérési ideje az itt élők számára

375



Intézmények energetikai korszerűsítése (Kipkopp Bölcsőde, Összefogás Óvoda)

-

A csapadékvíz-elöntés által veszélyeztetett területek védelme

-

Kerékpárút (esetleg kerékpárral közös használatú járda) építése Aranylúd utcában

Veszélyek -

Intézményi épületek állagromlása

- Csapadékvíz elvezető rendszerek hiányos kiépítettsége, rossz állapota miatt okozott károk

3.3.1.10 Lakott külterületek

A térkép alapjául a Minerva rendszer szolgált.

A kerületrészek elemzésekor nem kerültek említésre a lakott külterületek, ezekkel külön alfejezetben foglalkozunk. A települések vonatkozásában általánosságban elmondható, hogy külterületen jellemzően alacsonyabb státuszú emberek élnek, életkörülményeik gyakran rosszabbak a belterületen élőkénél. A statisztikai adatok rávilágítanak, hogy nemcsak lakáskörülményeik, de foglalkoztatottsági mutatóik is jóval a kerületi átlag alatt vannak. Az alábbi térképen jelöltük a különböző népsűrűségű külterületeket. A legnagyobb kiterjedésű lakott külterület Rákoshegyen, valamint Rákoskeresztúron (Agyaghegyi-dűlő) található. Rákoshegyen a két leglakottabb külterület a Homokiszőlő illetve a Rózsahegy, melyek szerves fejlődéssel alakultak ki a hajdani szőlőföldek területén. Az Önkormányzat a Száraz-hegyi valamint a Homokiszőlő (Nagyhangács) területének belterületbe vonását tervezi azzal a céllal, hogy azokon munkahelyi övezeteket alakítson ki. Ezeket bővebben a 3.3.3 fejezetekben taglaljuk.

376


Társadalmi körkép, lakásszektor bemutatása A lakosság korcsoportos megoszlása (% ) 70,0

62,562,7

60,0 50,0 Budapest XVII. kerület

40,0 30,0 20,0

23,021,6


14,415,7

377





A 2011-es népszámlálási adatok szerint Rákosmente külterületein összesen 1031 fő él. A lakosság korcsoportos megoszlása a kerületi átlagtól csak kis mértékben tér el. A lakosság végzettségi mutatóinak vizsgálatakor azonban szignifikáns eltérés mutatkozott. A legfeljebb általános iskolát végzettek aránya 11,8 százalékponttal magasabb, ami a kerületi átlag 250%-ának felel meg. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a kerületi átlagérték 36%-a. A lakosság végzettségi mutatói (% ) 23,7

25,0

19,7

20,0 Budapest XVII. kerület

15,0 10,0

7,9

8,6





A külterületeken 413 lakás található, melyek csaknem 40%-a kétszobás. Az egy- és háromszobás lakások közel azonos arányban oszlanak meg (cca. 24%), a négy- és többszobás lakások aránya pedig 13%.


A lakások szobaszám szerinti megoszlása 52 98

1 szobás lakások száma 2 szobás lakások száma 3 szobás lakások száma

102

4 és több szobás lakások száma

378

161


Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a kerületi átlag több mint hatszorosa. A nagy eltérés oka a félkomfortos és komfort nélküli lakások magas számában keresendő. Szükséglakásokból a külterületeken összesen 5 db található. Lakások száma komfortfokozat szerint (db) Külterület 227 125 28 28 5



Foglalkoztatottság és munkanélküliség Foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok (%)

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya Munkanélküliek aránya Tartós munkanélküliek aránya



32,9

41,8

4,9

12,4

62,6

54,7

30,7

38,7

25,8

44,5

10,5 6,3

18,8 13,6



A külterületek lakosságának foglalkoztatottsági és munkanélküliségi mutatószámai minden vizsgált területen igen nagy elmaradást mutatnak a kerületi átlagtól. A legnagyobb eltérést az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban dolgozók aránya mutatja, mely csaknem 19 százalékponttal haladja meg a kerületi viszonyszámot. A további mutatók esetében 7-9 százalékpont az eltérés. Lehetőségek: -

A városi szövettől különálló területeken gazdasági jellegű funkciók erősítése


Nagyhangács területének átsorolása munkahelyi övezetbe A külterületen élők helyzetének rendezése

Veszélyek -

Az itt élők életminőségének romlása, társadalmi státuszcsökkenés, szegregációs folyamatok elindulása

379


3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek)

Szegregációnak elsősorban azt a szociológiai jelenséget nevezzük, mely során a településen belül különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok, stb. lakóhelye tekintetében erős elkülönülés figyelhető meg. A szegregáció együtt jár a jövedelmi viszonyok és a települési infrastruktúra lényeges egyenlőtlenségeivel. A szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület olyan egybefüggő terület, amelyen az alacsony társadalmi státuszú családok koncentráltan élnek együtt vagy a társadalmi státuszcsökkenés jelei tapasztalhatók, ezért a területen közösségi beavatkozás szükséges. A szegregációval veszélyeztetett terület lehet egy önálló településrész, de részét képezheti egy vagy több településrésznek is. A szegregációs helyzetértékelés célja annak bemutatása, hogy mely városrészben, vagy városrésznél kisebb egységben található olyan terület, amely a hátrányos helyzetű lakosságot jelentős számban tömöríti. Munkanélküliségi és képzettségi mutatók alapján azonosított szegregátumok A Központi Statisztikai Hivatal a 2011-es népszámlálás adatai alapján végezte a településen található szegregátumok lehatárolását. A lehatárolás a Városfejlesztési Kézikönyvben20 meghatározott ún. szegregációs mutató alapján történt. Ez alapján szegregátumnak az a terület tekinthető, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja a 20 illetve a 25%-ot. Az alábbiakban bemutatott kartogram azt jelzi, hogy mely települési belterület tesz eleget a szegregátum kritériumainak, vagyis a szegregációs mutató mely területeken éri el a 20% illetve 25%-ot, A térkép olyan területeket is megjelenít, amelyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk, vagy az intézeti háztartásban élők miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. A térképen ezért feltüntettük az intézményi területeket, valamint azokat, melyek megfelelnek a szegregátum statisztikai kritériumainak, azonban a lakónépesség nem haladja meg az 50 főt. Ez utóbbi területeket vagy illegális beépítés, vagy minimális lakónépesség jellemez. A kartogram alapján tehát megállapítható, hogy munkanélküliségi és képzettségi mutatók alapján a kerületben három területen azonosítható be szegregátum, mely a 20%-os küszöbértéknek eleget tesz, olyan terület azonban nem található, ahol a mutató meghaladná a 25%-ot és a terület eleget tenne a létszámkorlát feltételének is. A három lehatárolt terület közül a kerület szociális ellátási, segélyezési és helyismereti adatai alapján az 1-es és a 3-as számú terület számít valóban szegregált területnek, míg a 2-es területen nem azonosítható valódi szegregált terület.

20

Városfejlesztési Kézikönyv, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium 2009., Második javított kiadás

380


Jelmagyarázat 1: KSH által azonosított szegregátum 2: KSH által azonosított szegregátum 3: KSH által azonosított szegregátum

381

381


382


Segélyezési adatokon alapuló szegregátumok A Városfejlesztési Kézikönyvben leírtak szerint a szegregátum meghatározható segélyezési adatok alapján is. Ez esetben szegregátumnak tekinthetők azok a területek, ahol a rendszeres szociális támogatásoknak a lakossághoz/lakások számához viszonyított aránya eléri a kerületi átlag kétszeresét. A rendszeres szociális támogatásokba beszámítható támogatások: - rendszeres szociális segély (egészségkárosodottaknak és munkanélkülieknek) - lakásfenntartási támogatás: normatív, helyi és adósságkezelési támogatáshoz járó - rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A segélyezési adatokon alapuló szegregátumok vizsgálata érdekében a helyben vezetett nyilvántartások társadalomstatisztikái alapján három olyan kiemelt célterület került kijelölésre, ahol feltételezhető a későbbi szociális típusú beavatkozás szükségessége. Ezek a területek a következők: 1. Rákoskeresztúr - Pesti úti panelövezet 2. Rákoshegy - Középső szegmens 3. Rákoscsaba - Keleti körzet

Segélyezési arányok a krízisterületeken a lakosságszám tükrében

Budapest XVII. kerület Rákoskeresztúr

Krízisterületek Rákoscsaba

Rákoshegy

Lakónépesség száma

84357

19708

3626

1701

LFT-ben részesülő háztartások

0,73%

1,26%

0,72%

0,82%

Aktív korúak ellátásában részesülő taggal rendelkező háztartások

0,85%

1,06%

1,05%

1,29%

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő háztartások

1,10%

1,56%

1,35%

1,65%

Segélyezési arányok a krízisterületeken a lakásállomány tükrében Lakásállomány LFT-ben részesülő háztartások Aktív korúak ellátásában részesülő taggal rendelkező háztartások Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő háztartások

Krízisterületek Budapest XVII. kerület Rákoskeresztúr Rákoscsaba 33006 8531 1316 1,86% 2,91% 1,98%

Rákoshegy 677 2,07%

2,18%

2,45%

2,89%

3,25%

2,81%

3,61%

3,72%

4,14%

Forrás: Rákosmenti Polgármesteri Hivatal, 2014 A területek szöveges és térképi lehatárolását a 3.3.2. fejezet alfejezetei tartalmazzák. A fenti segélyezési adatokat e három célterületre vonatkozóan vizsgáltuk.


Megvizsgálva a kijelölt krízisterületek segélyezési adatait arra a következtetésre juthatunk, hogy a segélyezési mutatók a kerületi átlag kétszeresét nem haladják meg. A legnagyobb aránykülönbséget a rákoskeresztúri krízisterület lakásfenntartási támogatásban részesülők adatai mutatják. A segélyt igénybe vevő háztartások a lakónépesség viszonyában mért aránya 1,26%, ami a kerületi átlag 173%-a. Szintén magasnak mondhatóak a rákoshegyi krízisterület viszonyszámai az aktív korúak ellátását, illetve a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt igénybe vevők tekintetében. A lakosságszám viszonyában megállapított adatok mindkét segélyezési forma esetén elérik a kerületi átlag másfélszeresét. Bár a hivatalosan meghatározott indikátoroknak megfelelő egybefüggő nagy kiterjedésű szegregátum nincs a kerületben, a három kijelölt krízisterület további vizsgálata indokolt, melynek oka egyrészt fellelhető a célterületek segélyezési adataiban, amelyek szinte minden esetben bőven meghaladják a kerületi átlagot (átlagolt érték 133%), valamint közrejátszanak egyéb tényezők is (pl. leromlott fizikai környezet). A meghatározott krízisterületek közül a Rákoskeresztúr-Pesti úti panelövezet tartalmazza az 1-es, Rákoshegy – középső szegmense a 2-es KSH által lehatárolt szegregátumot. A lehatárolt területek fizikai kiterjedését a kerületi átlaghoz viszonyított eltérések, az egységes beépítési karakter, városszerkezeti egység és a bizonyos mutatók által igazolt szegregációval való veszélyeztetettség indokolja. A kerület krízisterületei esetében a lassú társadalmi-gazdasági lecsúszás és az épített környezet állapotának fokozatos avulása a jellemző, melyhez igazodik a területi lehatárolások kiterjedése. Az egyes kerületrészekre vonatkozó adatok jelen dokumentum függelékében találhatóak. 3.3.2.1. Rákoskeresztúr – Pesti úti panelövezet

A terület lehatárolása: Pesti út–Kaszáló u. (a lakótelepet északról, keletről és nyugatról határolva, majd át a Ferihegyi úton)–Várvíz u.–Kántor u.–Csabai út–Pesti út–Balassagyarmat u.–Kévekötő utca–Ásvány u.– Ferihegyi út–Széchenyi u.–Táncsics Mihály u.–Flamingó köz–Flamingó u.–Füstifecske u.– Sarlósfecske u.–Csicsörke u.–Borsó u. által határolt terület


A krízisterület Rákoskeresztúr kerületrész területének nagy részét lefedi, a rákoskeresztúri lakosság 76%-a Pesti úti panelövezetben él. Ezen okból kifolyólag több olyan információ is megjelenik a krízisterület bemutatásakor, melyek a kerületrész elemzésénél megjelentek.

A terület társadalmi helyzetének ismertetése Rákoskeresztúron az 1970-es évek közepétől indultak meg a lakótelepi építkezések, melyek több ütemben zajlottak. Az 1970. évi rendezési tervben 3500 új lakás építése szerepelt. Az építkezéseket nagyszámú kitelepítés, és az itt található családi házak lebontása előzte meg. A kitelepített családok közül sokan elfogadták a számukra felajánlott cserelakást. A rákoskeresztúri panellakásokban igen sok olyan család, vagy azok leszármazottai élnek, akikben még saját tapasztalatuk alapján élénken él egy olyan létforma emléke, mely családi házas, kertes környezetben zajlott. Ennek alapján a rákoskeresztúri lakótelepek lakosságára nagyrészt nem alkalmazható azon egyre általánosabbá váló szociológiai tézis, miszerint a 2. és a 3. generációs panellakók már teljesen elégedettek életkörülményeikkel. Az 1980-as évektől eltelt időben sok társadalmi, gazdasági és politikai változás történt, melynek lenyomatai a panellakások lakóinak összetételén is tetten érhetők. Azon keresztúri családok, melyek anyagi lehetősége megengedte, a kerület más részeire, kertes házakba költöztek. Ezen lakosok helyét az eleve nagy számban Rákoskeresztúrra újonnan érkezők vették át, akik számára a kedvező vételár jelentette elsősorban a fő vonzóerőt. Napjainkra tehát egy igen vegyes képet mutató, a panel életkörülményekkel nagyrészt nem megelégedett lakosság jellemzi Rákoskeresztúrt, ahol a paneltelepekre jellemző elidegenedés és szlömösödés is tetten érhető. A krízisterület lakossága 19 708 fő, az itt élők száma meghaladja Komárom vagy Paks lakosságszámát. Az életkori megoszlást tekintve a területhez kapcsolódó értékek közel azonosak a kerület átlagához mérten; az aktív korúak aránya megközelítőleg 3%-kal magasabb, a 0–14 évesek aránya 2%-kal alacsonyabb a kerületi átlagnál. Szembetűnő azonban a különbség a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25 évesnél idősebb lakosok körében, amely a kerületi 23,7%-os középértékhez képest csak 16%. A legfeljebb az általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya az aktív korúak körében több mint 3%-kal magasabb a kerületi átlagnál, ez az érték a krízisterület esetében 11,2%. A három krízisterület közül a Pesti út menti panelövezet mutatói a legkedvezőtlenebbek a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők tekintetében is, számuk az aktív korúak 6,5%-át teszi ki. Az alacsony iskolázottság – csakúgy, mint a rossz lakáskörülmények, alacsony jövedelem - szoros kapcsolatban van az alacsony társadalmi státusszal, így elmondhatjuk, hogy az itt élők státusza átlagosan alacsonyabb, mint a kerület lakosságáé. Az akcióterület nyugati részén található két tízemeletes panelház ún. garzonházak (Pesti út 27. és Pesti út 29.) lakossága koncentráltan a kerület leghátrányosabb sorsú közösségét jelenti. Ezekben a panelépületekben található lakások önkormányzati bérlakásként olyan családok használatába


kerülnek, melyek súlyos anyagi és társadalmi problémákkal küzdenek. Az itt élők iskolázottsága alacsony, munkaviszonyuk vagy időszakosan van, vagy hosszú ideje munkanélküliek. Az itt élők önkormányzathoz beérkező igényei - ami ugyancsak információbázist jelent - legnagyobb számban természetesnek mondható módon az anyagi lehetőségek bővítését célozzák. A második legnagyobb halmaz azonban a környezet rendezettségére és funkciókkal történő ellátására irányul. Lakásszektor bemutatása Rákoskeresztúrt felépítmények tekintetében az ipari technológiával épült házak jellemzik. Az 1949. évi XXVI. törvénycikk 1950. január 1-jével a fővároshoz csatolta Rákoscsabát, Rákoskeresztúrt, Rákosligetet és Rákoshegyet, létrehozva ezzel a XVII. kerületet. Központi elhelyezkedése miatt Rákoskeresztúrt jelölték ki a városias jellegű beépítés helyszínéül.

Az épületállomány jellege A panelház program az 1970-es évek első felében kezdődött az itt található több száz családi ház lebontásával. Az évtized második felében indultak az első építkezések, az első ütemben a kerületközpont 10 emeletes házai épültek meg, a második ütemben a Pesti út–szociális otthon– Gyökér utca–Bujákhida utca által közrefogott területet építették be. A harmadik ütem a Pesti út–Borsó utca–Újak utca–Bakancsos utca által lehatárolt területet ölelte fel. A III/A ütem keretein belül a Pesti út északi oldalán a Cinkotai úttól nyugatra fekvő területeken 1988-ban kezdődtek meg az építkezések (színes házak). A Kaszáló-réti lakások (34 lakást kivéve) 1983-ra épültek meg. Az akcióterületet érintő telepek: 1. Rákoskeresztúr I.: Kerületközpont tízemeletes házai Pesti út–Ferihegyi út 2. Rákoskeresztúr II.: Pesti út–szociális otthon–Gyökér utca–Bujákhida utca 3. Rákoskeresztúr III.: Pesti út–Borsó utca–Újlak utca–Bakancsos utca 4. Rákoskeresztúr III/A: Cinkotai út nyugati oldal–Pesti út (színes házak) 5. Kaszálórét: Kaszáló utcai lakótelep 21

21

Forrás: Rákoskeresztúr története, Szerk: Ádám Ferenc, 2013. (a 6-9 számmal jelölt tömbök nem részei az akcióterületnek)


Forrás: Rákoskeresztúr története, 2013 A krízisterületen - lakóépületek tekintetében - túlnyomó részt Fsz+4 és 10 szintes ipari technológiával épült házak találhatóak. Az itt lévő lakások 86%-a panel vagy öntött beton falazatú, 13%-a tégla, kő vagy kézi falazóelem falazatú. A hagyományos technológiával épült lakások a krízisterület keleti szektorában találhatóak. A kerületközpont Pesti út és Ferihegyi út menti épületei jellemzően tízemeletesek, míg a belsőbb területeken négyemeletes házak helyezkednek el. Kivételt képez ez alól a Kaszáló utcai lakótelep, a Rákoskeresztúr III/A ütemben létrehozott épületek (ún. színes házak), valamint a Pesti út Bakancsos utcától nyugatra fekvő területei a Kis utcáig bezárólag, melyek kizárólag Fsz+4 szintes épületekből állnak. Ez utóbbinál, valamint a színes házak esetében a Pesti út menti teleksoron szolgáltató és kereskedelmi jellegű épületek húzódnak. Az akcióterületen 8531 lakás található, melynek 70%-a két- vagy háromszobás. A fennmaradó lakások fele egyszobás (1306 db), a négy- és többszobás lakások száma közel ugyanennyi, arányuk a teljes lakásszám tekintetében 14,8%. A Pesti úti panelövezetben a társasházakban levő lakások száma az összes lakás 91%-a, a fennmaradó 9% 1-3 lakásos házakban található. Bár a három krízisterület közül itt található a legtöbb komfort nélküli lakás és szükséglakás (összesen 53 db), azonban ez - a magas lakásszám miatt - a lakások mindössze 0,6%-át teszi ki. A tízszintes házak egy része rehabilitáción esett át, amely többnyire az energetikai hatékonyság növelését célozta meg. Ez jellemzően a nyílászárók cseréjét, az épület szigetelését, valamint a fűtési rendszer korszerűsítését foglalta magában. A terület funkcióelemzése A rákoskeresztúri akcióterület a kerület legsűrűbben lakott része, a teljes lakosság 23%-a él itt (19708 fő). A városias beépítés és a lakófunkciók erős jelenléte indukálta a kapcsolódó infrastruktúrák megtelepedését. Közösségi, kulturális és sport funkciók A krízisterület központi közösségi tere a Vigyázó Sándor Művelődési Ház (Pesti út 113.), amely 2011-től vezető intézményként egyesíti a kerületrészek művelődési házait. A kerület


legnagyobb közművelődési intézménye közel 400 férőhelyes korszerű színházteremmel és kiemelkedő infrastrukturális adottságokkal rendelkezik. Kerületi ünnepségek, fesztiválok, közélethez kapcsolódó események, a magyar és egyetemes kultúra értékeit felvonultató rendezvények, iskolák, alapítványok, civil szervezetek kulturális eseményei zajlanak falai közt. A közösségi tér helyszínt biztosít a rendőrségi körzeti megbízottak fogadóóráinak. A Vigyázó Sándor Művelődési Ház 2010 óta akkreditált felnőttképzési intézmény. Szintén a kerület központjában található a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár rákoskeresztúri fiókkönyvtára (Pesti út 167.). Az egyházak közül a krízisterületen fellelhető a katolikus, a református, az evangélikus és a baptista egyház is. A rákoskeresztúri Szent Kereszt Felmagasztalása Plébániatemplom a központban található Szent Kereszt téren áll, a katolikus egyház működteti. A Pesti út 31. szám alatt a Rákoskeresztúri Református Egyházközség, a Pesti út 111. szám alatt pedig a Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség templomát találjuk. Ezen egyházközségek teljes körű egyházi szolgáltatást nyújtanak, rendszeres keresztelőikkel, esküvőikkel, istentiszteleteikkel, és egyéb programjaikkal jelentős közösségi funkciókat biztosítanak. A 2003 óta működő Keresztúr Baptista Gyülekezet székhelye a Csabai út 20. szám alatti Családi és Társadalmi Rendezvények Házában található, vasárnaponként a Pesti út 165. szám alatti, a Rákosmenti Polgármesteri Hivatal melletti épületben tartják rendszeresen alkalmaikat. Az Újlak utca 11. szám alatt működik továbbá a Keresztúri Biblia Szól Közösség. A Családi és Társadalmi Rendezvények Háza önkormányzati tulajdonban levő intézmény, amely alapvetően két funkciót lát el, rendezvényterme a kerületi házasságkötő terem, valamint egyéb programok (előadások, fórumok) helyszíneként funkcionál. A Rendezvények Háza ugyanakkor rendelkezik 7 vendégszobával, amely a polgármester, a kerületi civil szervezetek, sportegyesületek, egyházak és az Önkormányzat fenntartásában működő intézmények vendégei részére összesen 26 férőhelyet biztosít. Az akcióterületen két vízi sportolásra alkalmas létesítmény található, az Újlak utcai uszoda egyetlen 25x11 méteres medencéjével, valamint a Ferihegyi úti iskola 15x8 méteres tanmedencéjével szolgálja ki a kerületi lakosság igényeit. Ez utóbbi ugyan működik, állapota azonban leromlott, fenntartása irreális költségeket von maga után. A Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium területén, valamint a Bakancsos utcai sporttelepen 2009-ben műfüves pálya létesült. A közoktatási intézményben található műfüves sportpálya tanítási időszakban az iskola használatában van, hétköznaponként fél öt után sporttevékenységet folytató civil szervezetek által bérelhetőek. A Bakancsos utcai sporttelepet az Önkormányzat működteti (Bakancsos utca–Újlak köz), itt egy salakos kézilabdapálya, egy bitumenes pálya, egy 20x40 m méretű műfüves labdarúgó pálya, egy salakos teniszpálya, egy tekepálya és két streetball pálya található. A Bakancsos utca Újlak utca kereszteződésénél egykor szintén sportpályák működtek, leromlott állapotuk miatt használaton kívül állnak. A Gyökér utca 17. szám alatt található 7 db teniszpálya a Fortuna SE működtetésében áll.


Közlekedési funkciók Az akcióterület a XVII. kerület legnagyobb forgalmú közútjának szomszédságában található, tehát közlekedés szempontjából jól ellátott területnek minősíthető. Az akcióterület szűk környezetében autóbuszos, kerékpáros és közúti közlekedési lehetőségek érhetők el. Autóbuszos közlekedés Buszjárat száma 46 67 97E 98 146 146A 161 161 A 162 162A 169E 195 198 201E 202E 261E 262 990 956 980 998

Viszonylat Újpalota, Nyírpalota út–Rákoskeresztúr, városközpont, Posta Rákoskeresztúr, Aranylúd utca – Örs vezér tere M+H Rákoskert sugárút–Örs vezér tere M+H Rákoscsaba vasútállomás–Kőbánya-Kispest M Rákoskeresztúr, városközpont – Újpalota, Nyírpalota út Rákoskeresztúr, városközpont – Cinkotai autóbuszgarázs Kucorgó tér–Örs vezér tere M+H Rákoskeresztúr, Kis utca lakótelep–Örs vezér tere M+H Maglód, Auchan áruház–Kőbánya alsó vasútállomás Rákoskeresztúr, városközpont–Kőbánya alsó vasútállomás Pécel, Kun József utca–Örs vezér tere Rákoskeresztúr, városközpont–Puskás Ferenc Stadion M Rákoscsaba-Újtelep, Tóalmás utca–Dél-pesti autóbuszgarázs Kucorgó tér–Kőbánya-Kispest M (reggeli órákban) Kucorgó tér– Kőbánya-Kispest M Rákoskeresztúr, városközpont–Örs vezér tere (reggeli órákban) Kőbánya alsó vasútállomás–Rákoskert, Erzsébet körút (reggeli órákban) Rákoskert–Rákoskeresztúr, városközpont–Normafa Pécel, Kun József utca–Hűvösvölgy Dél-pesti autóbuszgarázs–Rákoskeresztúr, városközpont Cinkotai autóbuszgarázs–Rákoskeresztúr, városközpont

A fent ismertetett BKV járatok mind közvetlen metró-összeköttetést, mind az agglomerációs települések elérését is biztosítják. A kerületben a Volánbusz Zrt. járatai Rákoskeresztúr városközpont érintésével áthaladnak, többnyire közvetlen összeköttetést biztosítva az Örs vezér terével. Ezen Volán járatok céltelepülései a következők: Monor, Dány, Maglód, Gyömrő, Tápiószentmárton, Szentlőrinckáta, Tóalmás, Tápiószentmárton, Kóka, Tiszafüred, Jászberény. Kerékpáros közlekedés A kerület egyik legsikeresebb beruházásaként 2010-ben létrejött Rákos-patak menti kerékpárúttal hálózati rendszerbe kapcsolt, a Fővárosi Önkormányzat beruházásában 2011-ben elkészített Pesti út menti kerékpárút a krízisterületet kelet–nyugat irányban szeli át. A kerékpárút a kerületi kerékpáros közlekedés fő szakaszát képezi. A Pesti út menti kerékpárút jellegénél fogva elsősorban hivatásforgalmi szerep betöltésére alkalmas az 501. utca és a Kucorgó tér között a


Pesti út mentén, míg a 3,6 km hosszúságú Rákos-patak menti kerékpárút zöldfelületi nyomvonalvezetésének köszönhetően szabadidős kerékpározásra is kiváló lehetőséget nyújt. Közúti közlekedés Közúti közlekedés szempontjából a terület Pesti úti kapcsolódása fontos szerepet tölt be, a Pesti út bonyolítja le a kerület legnagyobb forgalmát. A főutat nemcsak a helyi, hanem a keleti agglomerációból érkező forgalom is terheli. A közelben található, a Pesti út folytatásának tekinthető 31. számú főúttal csomópontot képező M0-ás körgyűrű megépülésével ezen útszakasz szerepe felértékelődött, az autópályák elérési ideje jelentősen csökkent. A forgalmi szempontból szintén meghatározó Ferihegyi út a területet észak–dél irányban keresztezi, biztosítva az összeköttetést Rákosligettel és Rákosheggyel. Oktatási funkciók Önkormányzati óvodák

Óvoda megnevezése

Címe

Rákosmenti Aprófalva Óvoda (Egészségház utca 4.) Rákosmenti Csicsergő Óvoda (Kaszáló utca 48.) Rákosmenti Csillagszem Óvoda (Újlak utca 114.) Rákosmenti Mákvirág Óvoda (Újlak utca 108.) Rákosment Napsugár Óvoda (Földműves utca 2/b)

Csoportok száma

Férőhely (fő) 22

10 4 8 8 6

210 100 216 240 180

Létszám (2014. tanév)23 247 101 222 190 177

Forrás: Rákosmente Polgármesteri Hivatal

A krízisterületen elhelyezkedő öt óvoda a 2014-es tanévben összesen 937 gyermek számára nyújt óvodai nevelést (SNI gyermekek számát figyelembe véve a számított létszám 965 fő). Ez az adat jól jelzi a kerület lakótelepének nagyságát és gyermeklétszámát. Általános és középiskolák A területen helyezkedik el a kerület legnagyobb általános iskolája az összesen 1094 gyermek oktatását biztosítani képes Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar - Angol, Két Tanítási Nyelvű Iskola (1173 Budapest, Újlak utca 110.). Szintén a kerületközpontban található a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium (Akácvirág utca 49.), amelynek általános iskolai évfolyamain 2014-ben 571, gimnáziumi tagozatán 298 gyermek részesül köznevelési ellátásban.

22

23

A táblázatban a becsült valós befogadóképességet tüntettük fel, melynek számítása 2nm/fő, illetve max. 30 fő/csoport. Az alapító okiratban szereplő férőhely számok ettől eltérőek lehetnek. Beírt létszám, minden gyermek egy főnek számítva. A számított létszám ettől eltérő a 2 ill. 3 főnek számított sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek miatt


A Ferihegyi út 115. alatt található Podmaniczky János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásában működik. Tanulóinak száma 338 fő (számított létszám: 400 fő), óvodai ellátásban 107 gyermek részesül. A krízisterület határán, a Széchenyi utcában működik a Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium. Az 597 gyermek oktatását-nevelését ellátó intézmény 2014-ben 20 osztállyal indult. Az iskola országos szinten is előkelő helyet foglal el a középiskolák között. A nyolcévfolyamos gimnázium mellett található a Békésy György Szakközépiskola. A nappali rendszerű iskolai oktatás keretében az iskola maximálisan 550 tanulót fogadhat, az esti felnőttoktatás keretében 100 fő oktatására adott a lehetőség. Az iskola az érettségire történő felkészítés mellett kereskedő szakképesítést is nyújt. Egészségügyi és szociális funkciók A kerület központi jellegéből adódóan, valamint a panel lakótelep környezetében jelentkező negatív hatásokra reagálva az évek során számos szociális funkció telepedett meg az akcióterületen. Az Önkormányzat működtetésében álló Rákoskeresztúri Családsegítő Központ (Újlak utca 106.) a nehéz helyzetbe került családok megsegítését biztosító, szociális ellátást nyújtó intézmény. A Rákoskeresztúri Családsegítő Központ működteti kerületünkben a Közösségi Pszichiátriai Ellátást is, amely helyileg a Pesti út 29. szám alatti garzonházban található. A Családsegítő Központtal egy épületben funkcionál kerületünk gyermekvédelmi intézménye a Gyermekjóléti Központ, mely a gyermekjóléti szolgáltatás keretében a gyermekek érdekeit védő szociális szolgáltatást nyújt. A fent említett garzonház ad otthont a Gyermekjóléti Központ Klubjának. Mindkét funkció jelentős társadalmi igényt elégít ki, célkitűzésük a szociális, mentális, gazdasági szempontból nehéz helyzetbe került emberek segítése. A Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ (RESZK) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények integrált intézménye. A RESZK szervezi és koordinálja a bölcsődei ellátást, a fogyatékos gyermekek napközbeni ellátását. A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátások közül biztosítja az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, valamint az idősek klubját. Az intézmény ellátási területe a kerület egésze. A krízisterületen található a szociális konyha (Akácvirág utca 49.), valamint az alábbi bölcsődék: Intézmény neve Csibe Bölcsőde Gólyafészek Bölcsőde Mirr Murr Bölcsőde

Címe Újlak utca 112. Kaszáló utca 50.

Férőhelyek száma 124 fő 100 fő

Gyökér utca 5.

36 fő

Forrás: Rákosmenti Polgármesteri Hivatal, 2014


Nem kerületi önkormányzati fenntartású szociális intézmények A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában álló idősek otthona a Pesti út 117. szám alatt található, amely tartós elhelyezést nyújt a rászoruló személyeknek. A Rákoscsabai Baptista Gyülekezet a fenntartója az Újlak utcai Virágoskert Értelmi Sérültek Napközi és Átmeneti Otthonának. Egészségügyi ellátások A Gyökér utca 20. szám alatt működő Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ tevékenységének célja a XVII. kerületi lakosok részére az egészségügyi alapellátás és az egészségnevelés zökkenőmentes biztosítása. A központ által ellátott főbb egészségügyi feladatok közé tartozik a magzatvédelmi centrum, az iskola-egészségügyi és védőnői szolgálat, az ügyeleti szolgálat, a fogászati alapellátás, valamint az otthonápolási szolgálat működtetése. A Központ koordinálja és biztosítja a vállalkozási formában működő alapellátási feladatokat, a felnőtt és gyermek háziorvosi és ügyeleti ellátást, valamint a felnőtt fogászati ellátást. Az egészségügyi ellátások az alábbi helyszíneken érhetők el: Ellátás megnevezése Védőnői ellátás

Cím Újlak utca 13., Egészségház utca 40. Háziorvosi ellátás Újlak utca 11., Egészségház utca 3. Gyermek háziorvosi ellátás Újlak utca 13., Egészségház utca 40. Felnőtt fogászat Egészségház utca 40. Rendelőintézet (Bajcsy- Ferihegyi út 95., Egészségház Zsilinszky Kórház utca 40. Rendelőintézete) HT Medical Center Pesti út 177. (egészségügyi szakrendelő és egynapos sebészet) Felnőtt ügyelet Egészségház utca 3.

Megjegyzés 7 védőnő 6 háziorvosi körzet 6 gyermek háziorvosi körzet 6 fogorvos (+ fogászati röntgen) Szakrendelések Szakrendelések


Fontos megemlíteni, hogy a krízisterület háziorvosi, gyermek háziorvosi és védőnői ellátása részben a terület közvetlen szomszédságában található Ferihegyi út 81. szám alatti épületben érhető el, szakterületenként 3-3 házi-, és gyermekorvossal, illetve védőnővel. Szintén ezen egészségügyi szolgáltatásokat tömörítő épületben található a gyermekfogászat is. Gazdasági funkciók A krízisterületen belül számos gazdasági funkció elérhető. A területen ugyanúgy megtalálhatók a nagyobb gazdasági szereplők, mint a kisebb üzletek. A kisebb kereskedelmi és szolgáltató egységek jellemzően a panel épületek földszintjén, a Pesti út menti sorházakban, valamint a háztömbök közötti földszintes épületekben telepedtek meg. A Pesti út–Ferihegyi út csomópontban különböző gazdasági funkciók tömörülnek, találhatunk banki, postaforgalmi, telekommunikációs szolgáltatókat, számos kiskereskedelmi egységet, gyógyszertárakat, valamint fellelhetők nagyobb drogéria és élelmiszer hálózatok tagjai is.


Tekintettel arra, hogy a területet elsősorban a lakófunkció és az azt kiszolgáló infrastruktúra jellemzi, a beavatkozási területen ipari parkok, ipartelepek, irodaházak nem találhatóak. A krízisterületen két piac működik, a Kaszáló utcai hagyományos jellegű piac kínálatát jellemzően a zöldség-gyümölcs, húsáru teszi ki. A Flamingó utcai időszakos piac hétvégenként működik, kínálatában a ruházati árucikkek dominálnak. Közigazgatási funkció A területen található a kerületi Polgármesteri Hivatal (Pesti út 165.), valamint Budapest Főváros Kormányhivatal XVII. Kerületi Hivatala (Pesti út 163.). A Pesti út 27. szám alatt található garzonház földszintjén működik a Nemzeti Adóhivatal XVII. kerületi kirendeltsége, azaz a kerület minden adóügyekkel kapcsolatos kérdése itt intézhető el. A XVII. kerületi rendőrkapitányság a krízisterület északi határvonalával szomszédos.

3.3.2.2. Rákoscsaba – Keleti körzet

A terület lehatárolása: Rákos-patak–Színes utcai telekhatárnál lévő belterület határ–Péceli út–belterület határ (Péceli úttól délre 1 teleksor mélységben)–Korsó u. melletti teleksornál lévő belterület határ–Csordakút út– Ecsedháza u. déli teleksoránál lévő belterület határ–Mezőőr u.–Izbég u.–Nemesbükk u.– Porzó u.–Peregi u.–Alsódabas u.–Zrínyi u.–Rákoscsaba utca által határolt terület


A terület társadalmi helyzetének ismertetése A területen élők száma a 2011-es népszámlálás szerint 3626 fő. A lakosság életkori összetételére a kerületi átlag jellemző, mind a 15–59 évesek, mind az 59 éves, és annál idősebbek tekintetében. A 14 éven aluli gyermekek aránya cca. 2 százalékponttal magasabb a kerületi értéknél. A foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat tekintve Rákoscsaba keleti szegmense rendelkezik a legkedvezőtlenebb mutatókkal a kerületi és a beavatkozási célterületek szintjén is. A rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők és a foglalkoztatottak aránya az aktív korú népességen belül 33%-kal marad el a kerületi átlagtól. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya a kerületi átlagnál 5,3%-kal magasabb, ezzel szinkronban a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 2%-kal magasabb, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya pedig csaknem 5%-kal alacsonyabb, mint a kerületi átlag. Lakhatási helyzet bemutatása A három kijelölt célterület közül a rákoscsabai szegmens mutatói tanúskodnak a legelmaradottabb lakásviszonyokról. A beavatkozási területen 1316 lakás található. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a kerületi átlag két és félszerese. Az összkomfortos lakások aránya a krízisterület lakásszámának tükrében 75%, a fennmaradó lakások legnagyobb része komfortos (19%), 6%-uk pedig félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakás. Rákoscsaba keleti szegmensében a hagyományos, családi házas beépítés a jellemző. A lakások több mint kétharmad része három- vagy többszobás. Szembeötlő a vályog falazatú lakások magas aránya, amely a kerület vályogházainak 38%-át teszik ki. Elmondható, hogy az itt található vályog épületeket jellemzően nehéz sorsú, alacsony státuszú emberek lakják. A lakásállomány túlnyomó részét (79%-át), a krízisterületen is a tégla, kő vagy kézi falazóelem jellemzi. A terület funkcióelemzése Közösségi és kulturális funkciók A kijelölt célterület nyugati határát képező Rákoscsaba utca túloldalán található a BudapestRákoscsabai Református Egyházközség temploma és parókiája, mely a terület keleti kapujának tekinthető. A beavatkozási területen belül, a Péceli út 229. szám alatt található rákoscsabai Nepomuki Szent János Főplébániatemplom teljes körű egyházi szolgáltatást nyújt. A Péceli út 228. szám alatt található Szent Filoména Katolikus Kör nagymértékben növeli Rákoscsaba programkínálatát. Ugyanitt működik a 140. Pro Patria Cserkészcsapat is. Az elmúlt években megtartott rendezvények, kiállítások, cserkésztalálkozók nem csak a helyi lakosok számára, hanem más településről érkezőknek is tartalmas időtöltést kínáltak. Rákoscsaba kulturális központja, a Péceli út és a Czeglédi Mihály utca keleti sarkánál található Rákoscsabai Közösségi Ház számos programmal és kiállítással járul hozzá a városrész kulturális-művészeti életéhez. A közösségi tér helyszínt biztosít a rendőrségi körzeti megbízott fogadóóráinak.


A beavatkozási terület kulturális kínálatát ugyancsak gazdagítja a Péceli út 232. szám alatt található Fővárosi Szabó Ervin könyvtár, mely a közelmúltban került átépítésre, bővítésre. A kijelölt terület magában foglalja Rákoscsaba főterét, a Csaba vezér teret, ahol a kerületrész szolgáltatásai koncentrálódnak. A tér jelenleg emlékhelyként funkcionál, környezetében gazdasági, oktatási és kulturális funkciók találhatók. A terület kiaknázatlan potenciákat rejt magában. A tértől keletre fekvő egykori piactér ma elhanyagolt képet nyújt. A piacteret keleti oldalról határoló tájképromboló megjelenésű pavilonok egy része üresen áll. A területen 2015-ben közterületfejlesztés valósul meg. A fejlesztés célja, hogy jól használható, rendezett felületek alakuljanak ki, ahol a közösségi programok, civil szerveződések, és különböző események által növekvő tendenciát mutat a tér kihasználtsága, látogatottsága. A beruházás várhatóan nemcsak a helyiek kötődésére lesz pozitív hatással, de a gazdasági funkciókat is erősíti. Közlekedési funkciók Közúti és kerékpáros kapcsolatok A célterület északi harmadán halad át a Péceli út, melynek jelentősége az M0-ás körgyűrű keleti szakaszának megépülésével felértékelődött. Amellett, hogy ezen út biztosítja a közúti kapcsolatot a szomszédos agglomerációs települések legnagyobbikával, Pécellel, lehetőséget biztosít az M0-ás körgyűrűre való fel és lehajtásra is. A Czeglédi utca biztosít közúti lehetőséget az északi kerületrészek (Rákoscsaba-Újtelep, Rákosliget) megközelítésére és Nagytarcsa elérésére is. A Tarcsai útról ugyancsak lehetőség nyílik az M0-ás autóútra történő fel- és lehajtásra. A beavatkozási terület nyugati végénél nyílik északi irányban a Rákoscsaba utca, mely zsákutcaként a rákoscsabai vasúti megállóhelyhez vezet, ahol korszerű P+R és B+R parkoló szolgálja a kombinált közlekedést választók érdekeit. A vasúti megállóhely jelenti jelenleg a végpontját annak a hivatásforgalmi és szabadidős célú felhasználást biztosító, Rákos-patak mentén futó kerékpárútnak, mely Rákoscsaba és Rákoskeresztúr között biztosít összeköttetést a kerékpárosok számára. A Rákoscsaba utca déli folytatása a Péceli úti kereszteződést követően a Zrínyi utca, mely a 31-es közút és Ecser elérését teszi lehetővé. Összességében megállapítható, hogy a beavatkozási terület és környezetének közúti kapcsolódásai jelentős területeket tárnak fel. Rákoscsaba városrészből keleti, illetve északi és déli irányba történő közlekedési szándék esetén a beavatkozási terület érintése gyakorlatilag megkerülhetetlen. Tömegközlekedési kapcsolatok A fővárosi tömegközlekedési útvonalak a Péceli és a Zrínyi utcán találhatóak. A 169E járat a kerületközponton áthaladva az Örs vezér terére illetve Pécelre biztosít átjárást, míg a Zrínyi utcán közlekedő 161, 201E és 202E járatok a Kucorgó tér és Kőbánya-Kispest metrómegálló között közlekednek. A 162-es viszonylattal Rákoskerten át Maglódra, illetve Rákoskeresztúr városközpont érintésével Kőbánya alsó vasútállomásra juthatunk. A Rákoscsabai vasúti megállóhelyhez – mely a hatvani vasútvonalon helyezkedik el – gyalogosan 5 perc alatt lehet eljutni a Csaba vezére téri buszmegállóból, azonban az utazási komfort növelése érdekében a vasúti megállóhelyen épült P+R parkoló mellé buszforduló is épült, melyet a 298-as számú ráhordó járat vesz igénybe (a járat a Szabadság sugárúton közlekedik a Nyeremény utcától).


A tömegközlekedés a célterület bármely pontjáról gyalogosan maximum 15 percen belül elérhető, így elmondható, hogy a terület lefedettsége tömegközlekedést illetően elfogadható. Oktatási funkciók A Rákoscsaba utca 1. szám alatt található, az önkormányzati fenntartású Mézeskalács Óvoda tagóvodája. Ezen intézményegység négy csoporttal, teljes kapacitással (90 gyermekkel) működik több korosztály megjelenését biztosítva ezáltal a beavatkozási területen. 2009-ben létesült a Péceli út 197. alatt, a református templom közelében a Rákoscsabai Református Egyházközség Betlehem óvodája, mely az egész kerület egyik legmodernebb oktatási intézménye. Az óvodában 168 gyermek nevelésére nyílik lehetőség. A Szánthó Géza utca 60. szám alatt található a kerület legrégebbi oktatási intézménye, az 1762 óta működő Jókai Mór Általános Iskola, mely 2011-től, mint egyházi fenntartású iskola működik. Egészségügyi, szociális funkciók Ugyan nem a krízisterület része, azonban az intézmény közelsége miatt fontos megemlíteni a Péceli út 190. szám alatt található orvosi rendelőt, amely számos egészségügyi funkciót tömörít. Az intézményben felnőtt és gyermek háziorvosi, fogorvosi, valamint védőnői ellátás működik. A krízisterületen szociális intézmény nem található. Gazdasági funkciók Rákoscsaba 1950 előtt önálló település volt, és ahogy Szánthó Géza 1912-ben kiadott Rákoscsaba község leírása c. könyvében olvasható, az ófalu a mai Tanár utcától északkeleti irányban húzódott a „Hanzel-féle” házig (mai Czeglédi Mihály utca–Péceli út kereszteződése). Rákoscsaba kereskedelmi központja jelenleg is itt található. Rákoscsaba központjában sok vállalkozás, üzlet telepedett meg az évek során annak ellenére, hogy a Péceli utat szegélyező közterületek rendezetlenek, ami a parkolási célú használatnál is gondot okoz. A helyi gazdasági életre továbbá nagy hatást gyakorolt a 2002-ben az 513. utcánál létesült hipermarket áruház. E negatív tényezők is közrejátszhatnak abban, hogy néhány nem működő, üresen álló üzlethely is fellelhető. A központban található üzletek vegyes képet mutatnak, a kereskedelmi és szolgáltató egységek között fellelhető festékáruház, papírbolt, virágbolt, gyógyszertár, cukrászda, gyorsbüfé, autósbolt, ABC és dohánybolt, sajtműhely, étkezde, építőipari vállalkozás, illetve nyílászáró szaküzlet. Közigazgatási funkciók A területen állami- vagy közigazgatási funkciót ellátó intézmény nem található. A Rákoscsabai Közösségi Házban tartják fogadóóráikat a Rákoscsaba-Újtelepen és a Rákoscsabán szolgálatot teljesítő körzeti megbízottak.


3.3.2.3. Rákoshegy – Középső szegmens

A terület lehatárolása Bánya park (part)–Budapest-Szolnok vasútvonal–(138258/55) hrsz-ú út–(138306/5) hrsz-ú út– Erdő u.–Rózsahegy u.–Közlegelő u.–Katlan u.–tervezett belterület határ–Ferihegyi út–Sóska u.– Lőrinci út-Szabadság u.–Táncsics út által határolt terület

A terület társadalmi helyzetének ismertetése Rákoshegy a harmadik legnépesebb kerületrész, az itt megjelölt krízisterület lakóinak száma 1701 fő. A krízisterület lakosságának életkor szerinti megoszlása nagyobb eltéréseket mutat a kerületi arányszámokhoz viszonyítottan. Az akcióterületen a 60 évesnél idősebb korúak aránya (28,9%) csaknem 5%-kal magasabb, az aktív korúak aránya (57,4%) pedig 5%-kal alacsonyabb, mint a kerületi átlag. A 0–14 évesek aránya 13,7% a krízisterület lakónépességének tükrében, ez megközelíti a kerület egészére vonatkozó 14,4%-os átlagot. Iskolázottság tekintetében a krízisterület statisztikái nem mutatnak nagy eltérést a kerület egészéhez viszonyítva. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a 15–59 évesek között 1%-kal, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők a 25 éven felüli lakosság arányában mindössze 0,7%-kal magasabb a kerületi átlagnál. Nagyobb eltérést mutatnak azonban a foglalkoztatottsági adatok: a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 34,8%, ami a kerületi átlagarányt (32,9%) csaknem 2 százalékponttal meghaladja. Ezzel szinkronban a területen a foglalkoztatottak aránya a 15–64 éves lakónépesség körében 60,3%, amely 2,3 százalékponttal


magasabb a kerületi arányszámnál. A munkanélküliségi ráta 12,5%, amely 2%-kal haladja meg a kerületi átlagot. A tartós munkanélküliek aránya a területen 7,4%. Szembetűnő a különbség a területen élő gazdaságilag nem aktív népesség aránya (54%) a kerületi adathoz mérten, melynek értéke 50,6%. Megállapítható, hogy a lehatárolt krízisterületek közül a rákoshegyi szegmens lakossága mutatja a legalacsonyabb gazdasági aktivitást. Lakásszektor bemutatása A krízisterület egészét a hagyományos beépítés jellemzi. A kerületrészt az 1890-es években kezdték parcellázni, a településkép jelenleg kertvárosi jelleget ölt magára. A krízisterület keleti oldalán elhelyezkedő Rózsahegy és Zsellérdűlő24 egykoron szőlőföldekből szerves fejlődéssel alakultak lakott területté. A terület fennmaradó része Alsó-Rákoshegyhez tartozik. Nagyobb, településszerkezetet befolyásoló beavatkozás a területen nem történt, a panelépítési hullám Rákoshegyet nem érintette. A kijelölt terület délkeleti szegmense (Rózsahegy) külterületen helyezkedik el. Az Erdő utcától délre és a Ferihegyi úttól keletre eső területre részben családi házas beépítés jellemző, de itt található a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság Kiképző és Raktárbázisa is. A vasúttól délre és az Erdődűlő utcától keletre eső területen szintén családi házak találhatók. A 2011-es népszámlálás szerint a területen 677 lakás található. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya valamint a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya minimálisan ugyan, de meghaladja a kerületi átlagot (0,8 illetve 0,7%-kal). Az egyszobás lakások aránya 9,1%, amely csaknem 2%-kal magasabb a kerületi átlagnál. Az épületállomány fennmaradó 90%-át a két-, három-, valamint a négy- és többszobás lakások teszik ki, közel azonos megoszlási arányban. A lakások tégla, kő és kézi falazóelem falazatúak, mindössze 11 vályogház található a területen. A terület funkcióelemzése A terület magában foglalja Rákoshegy alközpontját is, itt sűrűsödnek a kerületrész közösségi, közlekedési, egészségügyi és oktatási funkciói. A kerületrész első házai is a Budapest-ÚjszászSzolnok vasútvonal mentén épültek fel 1892-től kezdődően, központi jellege így a területek parcellázásáig vezethető vissza. Közösségi, kulturális és sport funkciók A terület egyik fő közösségi színtere a Rákoshegyi Közösségi Ház, amely az itt élők kulturális és közösségi igényeit igyekszik változatos kínálatával kielégíteni. Az intézmény otthonául egy családi házas épület szolgál a Podmaniczky Zsuzsanna utca 3. szám alatt. A rendszeres gyermekfoglalkozások mellett különböző klubok is működnek, úgy, mint népdalkör, nyugdíjasklub, irodalmi műhely, baba-mama klub, és még számos egyéb. A közösségi tér helyszínt biztosít a helyi képviselők, valamint a rendőrségi körzeti megbízottak fogadóóráinak.

24

Térképes lehatárolásukat a 3.3.1.3 fejezet tartalmazza


A kerületrész központjában három egyház (vallási felekezet) működik. A Rákoshegyi Lisieux-i Szent Teréz Római Katolikus Plébánia a Szent István téren található. A Szabadság utca 26. szám alatt áll a Rákoshegyi Református Egyházközség temploma. A Rákoshegyi Baptista Gyülekezet imaháza a Podmaniczky Zsuzsanna utca 6. szám alatt található. Ezen egyházközségek alkalmaikkal jelentős közösségi jelenlétet garantálnak. A Budapest-Újszász-Szolnok vasúti vonaltól északra, a Táncsics Mihály út 59. szám alatt található sportpályát a Grund 1986 FC üzemelteti. A régi sóderbánya több évtizedre visszamenőleg sportcélokat szolgál. A területen jelenleg UEFA szabvány pálya és 7000 négyzetméteres tréning terület áll rendelkezésre. A 2 db nagyméretű füves labdarúgó pálya mellett találunk még aszfaltos kézilabda pályát, tenisz- és lábteniszpályát is. Az egyesületben 2011-ben 476 fő utánpótláskorú versenyző sportolt. Közlekedési funkciók Közúti kapcsolatok A beavatkozási terület gépjármű közlekedését meghatározza a kelet–nyugati irányban húzódó vasútvonal, amely lakott területen a Táncsics Mihály úton, illetve a Ferihegyi úton keresztezhető. A krízisterület kapcsolatát is ez a két út biztosítja a kerületközponttal. A XVIII. kerület, illetve a Ferihegyi repülőtérre vezető út a Bélatelepi úton keresztül a Táncsics Mihály úttal összeköttetésben álló Lőrinci útról, illetve a Baross utcáról érhető el. A krízisterület nyugati határától húzódó Helikopter út biztosítja az átjárást a X. kerületbe, illetve az Akadémiaújtelepre. Tömegközlekedési kapcsolatok A krízisterületet kelet-nyugati irányban átszelő Újszász-Szolnok vasútvonal mentén található a kerület egyetlen vasútállomása, a Rákoshegy vasútállomás. A reggeli órákban 20–30 percenként közlekedő vonatokkal a Keleti pályaudvar 20 percen belül elérhető. A Budapesti Közlekedési Központ járatai az akcióterület bármely pontjáról gyalogosan 10 percen belül elérhetők. A 168E viszonylat biztosít közvetlen összeköttetést az Örs vezér terével a Helikopter lakópark irányában. A Rákoskeresztúr városközpontból induló 98-as buszjárat a Ferihegyi út–Szabadság út–Baross utca útvonalon haladva biztosítja az eljutást Kőbánya-Kispest metróállomásra. A 98E viszonylat Rákoshegy vasútállomástól szállítja az utasokat KőbányaKispest metróállomásra, a járat a krízisterületen két megállóval rendelkezik. A Baross utcán közlekedő 198-as buszjárat Rákoscsaba-Újtelep végállomástól közlekedik a Dél-pesti autóbuszgarázsba. A járat több kerületrészt is érint: rákoscsaba-újtelepi végállomását Rákosligeten és Rákoskeresztúr központján át éri el oly módon, hogy biztosítja az összeköttetést az Újlak utcai lakóteleppel, így az uszodával is. A járat a kerületben két vasúti megállóhelyet és egy vasútállomást keresztez. Oktatási funkciók A krízisterületen található a 854 iskolás korú gyermek oktatását, nevelését biztosító Budapest XVII. kerületi Czimra Gyula Általános Iskola (régen Kép Utcai Általános Iskola), valamint szintén a Kép utcában működő Rákosmenti Hétszínvirág Óvoda, melynek Kép utcai és Szilárd utcai tagóvodájában összesen 175 gyermek nappali ellátására van lehetőség.


Egészségügyi és szociális funkciók A Baross utca 18. szám alatti rendelőben négy háziorvos biztosítja az egészségügyi alapellátásokat. A házi gyermekorvosi rendelő, valamint a védőnői szolgálat a Kép utca 1. szám alatt található. A Holdsugár Gondozási Központ valamint az Otthonápolási Szolgálat központja szintén az akcióterületen található (Árpád Fejedelem utca 57.), ez utóbbi intézmény által nyújtott ellátás a kerület egészét lefedi. A gondozási központ a klubjellegű szolgáltatás (kirándulások, ünnepek megtartása, stb.) mellett házi segítségnyújtás keretén belül azok számára nyújt segítséget, akik saját maguk ellátására csak részben képesek. A feladatokat szakképzett gondozók és ápolók végzik, az ellátottak saját otthonában, egyéni szükségleteik figyelembevétele mellett. Gazdasági funkciók A terület magába foglalja a kerület egyik alközpontját, ennek megfelelően megfigyelhető a kereskedelmi és szolgáltató egységek sűrűsödése. A legtöbb üzlet a Szabadság utca – Baross utca kereszteződésénél található. A Szabadság utca vasút felőli oldalán jellemzően a nagyobb telephelyigényű vállalkozások telepedtek meg (tüzép, gépkölcsönzés, javítás, villanyszerelési és burkolási profilú üzletek), a Szabadság utca déli oldalán és a Baross utcában az élelmiszeri, ruházati jellegű kereskedelmi egységek és egyéb szolgáltatások lelhetők fel (pl. posta, fodrászat, ruhajavítás). Az utcán délnek tartva, az alközponttól távolodva az üzletek ritkulása figyelhető meg. Közigazgatási funkciók A területen állami- vagy közigazgatási funkciót ellátó intézmény nem található. A helyi közösségi házban tartják fogadóóráikat a Rákoshegyen szolgálatot ellátó körzeti megbízottak.


3.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) 3.3.3.1. Rákoscsabai alközpont

Lehatárolás: Péceli út a 134717 hrsz.-ú ingatlanig – 134452 hrsz-ú ingatlan telekhatárai – Czeglédi Mihály utca – Budapest-Hatvan vasútvonal – Rákoscsaba utca – 128153 hrsz-ú ingatlan telekhatárai

A beavatkozási terület lakott részei átfedésben állnak Rákoscsaba történelmi központjával, mely a Czeglédi Mihály út – Péceli út – Rákoscsaba út menti területekre vonatkoztatható. Megközelítés A célterület déli oldalán halad át a Péceli út, melynek jelentősége az M0-ás körgyűrű keleti szakaszának megépülésével felértékelődött. Amellett, hogy ezen út biztosítja a közúti kapcsolatot a szomszédos agglomerációs települések legnagyobbikával, Pécellel, lehetőséget biztosít az M0-ás körgyűrűre való fel- és lehajtásra is. A Czeglédi utca biztosít közúti lehetőséget az északi kerületrészek (Rákoscsaba-Újtelep, Rákosliget) megközelítésére és Nagytarcsa elérésére is. A beavatkozási terület nyugati végénél nyílik északi irányban a Rákoscsaba utca, mely zsákutcaként a rákoscsabai vasúti megállóhelyhez vezet, ahol korszerű P+R és B+R parkoló szolgálja a kombinált közlekedést. A vasúti megállóhely jelenti jelenleg a végpontját annak a hivatásforgalmi és szabadidős célú felhasználást biztosító, Rákos-patak mentén futó kerékpárútnak, mely Rákoscsaba és Rákoskeresztúr között biztosít összeköttetést a kerékpárosok számára. A Rákoscsaba utca déli folytatása a Péceli úti kereszteződést követően a Zrínyi utca, mely a 31-es közút és Ecser elérését teszi lehetővé. Összességében megállapítható, hogy a beavatkozási terület és környezetének közúti kapcsolódásai jelentős területeket tárnak fel. Rákoscsaba városrészből keleti, illetve északi és déli irányba történő közlekedési szándék esetén a beavatkozási terület érintése gyakorlatilag megkerülhetetlen.


Tömegközlekedési kapcsolatok A fővárosi tömegközlekedési útvonalak a Péceli úton és a Rákoscsaba utcán találhatók. A 169E járat a kerületközponton áthaladva az Örs vezér terére illetve Pécelre biztosít átjárást. A beavatkozási terület délnyugati pontjában, a Rákoscsaba utca – Péceli út kereszteződésében közlekedő 161, 201E és 202E járatok a Kucorgó tér és Örs vezér tere, valamint Kucorgó tér és Kőbánya-Kispest metrómegálló között közlekednek. A Rákoscsabai vasúti megállóhelyhez a 298as járattal juthatunk el. Övezeti besorolása A beavatkozási terület beépített részeinek túlnyomó többsége lakóövezeti besorolás alatt áll. A Péceli út valamint az itt található Csaba vezért tér közlekedési célú közterület. A Péceli út déli oldalán található kiszélesedés a kerületi városrendezési szabályzat értelmében I-XVII-34 jelű építési övezet, mely területének legalább 60%-án (piac, ABC területe) intézményi funkció helyezhető el, a fennmaradó 40%-os területen lakófunkció elhelyezése is megengedett. A Rákos-patak menti területek turisztikai erdő besorolás alatt állnak. A volt rákoscsabai strand területe IZ-XVII-00 jelű építési övezet. Az övezet a jelentős zöldfelületet igénylő intézmények Szabályozási Terv alapján beépíthető területe. Tulajdonjogi viszonyok Az akcióterület tulajdoni viszonyok tekintetében vegyes képet alkot. A közlekedési célú területek a MÁV Zrt. (vasút), a fővárosi önkormányzati (Péceli út és Czeglédi Mihály utca) illetve kerületi önkormányzati tulajdonban állnak. A lakófunkciót betöltő ingatlanok többségében magántulajdonban állnak. Az alábbi térkép a volt rákoscsabai strand és környezete tulajdonviszonyait mutatja be.


Rákosmente Önkormányzatának tulajdonában álló ingatlanok (a potenciális fejlesztések tükrében): Ingatlan megnevezése Volt rákoscsabai strand területe Rákoscsabai Közösségi Ház Kivett üzem, gazdasági épület, udvar Lakóépület

Elhelyezkedése 134087 hrsz. 134452 hrsz., Péceli út 222. 134120 hrsz., Czeglédi Mihály út 8. 134118 hrsz., Péceli út 220.

Hajdú-Bogáti villa

128153 hrsz., utca 34. Rákosmenti Mézeskalács Óvoda 134103 hrsz., tagóvodája utca 1.

Funkciója Használaton kívül Működő közösségi ház Fémipari és Camping termékeket gyártó cég bérli Üres, földszinten a kereskedelmi/szolgáltató jellegű üzletek megszűntek Rákoscsaba Négy szociális bérlakás (szükséglakás) Rákoscsaba Működő óvoda Forrás: Polgármesteri Hivatal, 2014

Fejlesztési javaslatok az akcióterületen Az akcióterületen található óvoda felújításának terve tartalmazza az épület elektromos hálózatának felújítását korszerűbb energiatakarékosabb berendezésekkel, megújuló energiát használó rendszerek (napelem-napkollektor, gázmotor, hőszivattyú) segítségével. Szükséges az épület automatikai rendszerének kiépítése az energiafogyasztás, és annak költségszerkezetének optimalizálására.


A beavatkozási terület közösségi célt szolgáló épülete a Rákoscsabai Közösségi Ház. Az épület fűtési hálózatának korszerűsítése indokolt. A tervezett beavatkozások tartalmazzák a régi radiátorok cseréjét magasabb hatásfokú hőleadó berendezésekre, valamint a fűtési elosztó csőhálózat korszerűsítését a szektoronkénti szabályozás megvalósítása érdekében. A Péceli út 220. szám alatti épületet az önkormányzat gazdasági célú hasznosításra kívánja bérbe adni. A nagyobb volumenű beruházások az alábbiakban kerülnek bemutatásra. Hajdú-Bogáti villa A Hajdú-Bogáti villa épülete jelenleg sem közösség, sem lakhatási célokat nem képes kiszolgálni, jelen állapotában semmilyen funkcióval sem felruházható. Az épület általános műszaki állapota meglehetősen rossz, környezete elhagyatott képet mutat. Az épület fővárosi helyi védettség alatt áll és Rákosmente Önkormányzatának tulajdonában van. A fejlesztés tárgya a terület lovas sport centrummá történő átalakítása. A tervezett fejlesztés eredményeként a helyszínen lovas oktatói bázis kialakítására kerül sor, amely a Nemzeti Lovas Program egyik fontos alappillére lehet, hiszen ezzel a kerület megteremti a lovas kultúra oktatását a köznevelési rendszerben. A fő funkció mellett jelen projektben addicionális lehetőségként értelmezhető a szálláshely-funkció, mely a fő profilba tartozó lovasturizmus szolgáltatásokat igénybe vevők körében az esetenként felmerülő rövidebb tartózkodást (1-2 nap) magába foglaló szálláshely-igényeknek kíván megfelelni. Ilyen értelemben a fejlesztésbe bevont épületben nem cél nagy mennyiségű vendégszoba kialakítása, azonban a létrejövő vendégszobák kerületi szálláshelyként működnének. Csaba vezér tér és régi piactér megújítása A kijelölt terület magában foglalja Rákoscsaba főterét, a Csaba vezér teret, ahol a kerületrész szolgáltatásai koncentrálódnak. A tér jelenleg emlékhelyként funkcionál, környezetében gazdasági, oktatási és kulturális funkciók találhatók. A terület kiaknázatlan potenciákat rejt magában. A tértől keletre fekvő egykori piactér ma elhanyagolt képet nyújt. A piacteret keleti oldalról határoló tájképromboló megjelenésű pavilonok egy része üresen áll. A területen várhatóan 2015-ben közterület-fejlesztés valósul meg. A fejlesztés célja, hogy jól használható, rendezett felületek alakuljanak ki, ahol a közösségi programok, civil szerveződések, és különböző események által növekvő tendenciát mutat a tér kihasználtsága, látogatottsága. A beruházás várhatóan nemcsak a helyiek kötődésére lesz pozitív hatással, de a gazdasági funkciókat is erősíti. A fejlesztés a Péceli út kiszélesedésében található területen valósul meg, amely a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában áll. Rákoscsabai strand A Budapest-Hatvan vasútvonallal párhuzamosan, közvetlen a rákoscsabai MÁV állomás mellett helyezkedik el az egykoron naponta többszáz ember kikapcsolódását szolgáló rákoscsabai strand területe. A több mint két hektár nagyságú terület jelenlegi képe még emlékeztet a korábbi funkcióra, azonban felépítményeinek állaga már leromlott, bontásuk szükséges. A terület a helyi


önkormányzat tulajdonában áll. A kerületi vezetés a volt rákoscsabai strand területét sport illetve rekreációs célú hasznosításra szánja. 3.3.3.2. Kucorgó tér

Lehatárolás: Sisakos sáska utca – Hegyalatti utca – Strázsahegy utca – Kucorgó utca – Lenkeház utca – Pesti út – Oszlop utca-Zrínyi utca – Anna utca – Szőlőtőke utca

Rákoskert élete az 1930-as évek elejétől a rákoskerti vasúti megállóhelyre szerveződött, így a Kucorgó tér - amely kijelölt akcióterületünk központja - akkor még alárendelt szerepet játszott. A Kucorgó tér mára már a kerület délkeleti kapujának tekinthető. A Kucorgó tér Rákoskert meghatározó közlekedési útvonalainak, a Pesti út és Zrínyi utca találkozásánál alakult ki, a kerületrész forgalmának jelentős hányadát ma is ezen főutak bonyolítják. Budapest főváros településszerkezeti terve szerint a két főútvonal kerületi, kerületközi jelentőségű. A főutakat nemcsak a kerület lakossága, hanem a szomszédos agglomerációs településekről a fővárosba érkezők is terhelik. A Zrínyi utca az Ecser felől érkezőknek kínál lehetőséget a továbbjutásra a Pesti úton a főváros belső részei felé, a Maglód irányából érkezők a Pesti úton lépik át a kerület határát. Tömegközlekedési kapcsolatok A tömegközlekedési útvonalak biztosítására szintén az említett főutak szolgálnak, az itt közlekedő buszjáratok a Kucorgó tér érintésével sugárirányban közlekednek. A 97E és 162-es számú járat Rákoskert belső területeit tárja fel. A Kucorgó térről induló 197-es busz a kerületrész vasúti ráhordó járata. A 162 és 262-es viszonylat célállomása Kőbánya-alsó vasútállomás és Maglód, a 97E járat az Örs vezér terére közlekedik. A 161, 201E és 202E viszonylatok a Kucorgó tér érintésével haladnak tovább a Pesti úton, illetve a Zrínyi utcán


Rákoscsaba irányába. A járatok Kőbánya-Kispest metróállomáshoz, illetőleg az Örs vezér terére biztosítják az eljutást. Övezeti besorolás A beavatkozási terület Zrínyi utcától keletre fekvő részeinek övezeti besorolása intenzív kertvárosias lakóterület. A Zrínyi utcától nyugatra fekvő területek intézményi besorolásúak, mely alól kivételt képez a terület északi szegmense, ahol jelentős zöldfelülettel rendelkező intézményi terület található. Ez utóbbi terület déli határvonala az Anna utca – Zrínyi utca – Nagyszentmiklós utca csomóponttól húzódik nyugati irányban. Tulajdonjogi viszonyok A beavatkozási területen található ingatlanok a kerületi vagy a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában, illetve magántulajdonban állnak. A tömegközlekedés útvonalát biztosító Pesti út és Zrínyi utca Budapest Főváros Önkormányzatának tulajdonában áll. A közlekedési célú közterületek fennmaradó része a kerületi önkormányzat tulajdona. Az akcióterület északnyugati szegmensében található ingatlanok főleg intézményi, ezen belül oktatási, nevelési funkciókat szolgálnak. Ezen telkek, valamint az intézményektől északra fekvő közparkok a kerületi és fővárosi önkormányzat tulajdonában állnak. A 127592/8 hrsz-ú fővárosi önkormányzati telken magántulajdonú építmények találhatóak. A délnyugati szegmensben fekvő intézményi övezeti besorolású ingatlanok társasházi illetve magántulajdonban állnak. Fejlesztési javaslatok az akcióterületen A beavatkozási terület délnyugati részére szabályozási terv25 készült. A KSZT-t alátámasztó munkarészekből és vizsgálatokból egyértelműen megállapítható a városszerkezetben, az ellátásban és a szolgáltatásban tátongó űr. A kerület ezen részének fejlesztése, rendezése elengedhetetlenül fontos, hiszen szerkezetileg lényeges csomópontról van szó. A Kucorgó tér megjelenése, a Pesti út két oldalán elhelyezkedő épületek együttese nem alkot egységes utcaképet, a tér, mint olyan egyáltalán nem érzékelhető. A terület nagy részén található telephelyek környezeti állapota leromlott, ma már zárványként ékelődnek a megújult lakóterületbe, ezért funkcióváltásuk mind építészeti, mind tájépítészeti szempontból kívánatos. Kucorgó tér - észak A beavatkozási terület északnyugati részére (Pesti út – Zrínyi utca – Anna utca – Frézia utca – Szőlőtőke utca – Sisakos sáska utca) vonatkozó kerületi szabályozási programterv és FSZKT módosítási hatástanulmány készítése folyamatban van. A terület teljes egészében önkormányzati (kerületi illetve fővárosi) tulajdonban áll. A projekt a kerületi és fővárosi önkormányzat közös terület-előkészítési, infrastruktúra-fejlesztési és a kerületi önkormányzat alapintézmény-fejlesztési feladatait tartalmazza. A projekt célja olyan környezet 25

Kerületi Szabályozási Terv – Vizsgálatok, alátámasztó és jóváhagyandó munkarészek, BFVT Kft., 2009.


kialakítása, amely a kerületi „kapu” szerepéhez méltó életminőséget, szolgáltatásokat és építészeti megjelenést biztosít. A tulajdoni viszonyok rendezését követően a Zrínyi utca és Pesti út sarkán elhelyezkedő Piroska Óvoda elbontás utáni áthelyezése, valamint a Zrínyi Miklós Általános Iskola alsó tagozati épületeinek elbontása és áthelyezése szükséges. Az intézmények Szőlőtőke utca felőli, csendesebb, a környezetszennyezéstől mentesebb területre kerülnének áthelyezésre, ezzel felszabadul egy, a csomópont közelében lévő, nagy, összefüggő terület, ahol kereskedelmi egységeket magába foglaló üzletház/szolgáltató ház helyezkedne el, környezete pedig városias köztérré alakulna, amelyből sétány vezet a terület Anna utcai védett forrás felőli, természetközeli részeire. A tervezett üzletház beruházó bevonását igényli. Jelen projekt célja a Kucorgó tér fejlesztési feltételeinek megteremtése, a projekt-terület előkészítése a tervezett önkormányzati beruházások és a potenciális fejlesztők beruházásainak fogadására. Csongrád utcai orvosi rendelő fejlesztése A rendelőben felnőtt és gyermek háziorvosi rendelés működik. Az évek során jelentősen megnövekedett lakosság igényeinek kielégítésére, korszerű orvosi ellátásának biztosítása céljából indokolt a meglévő rendelőépület bővítése, átalakítása, egyúttal energetikai korszerűsítése. A tervezett bővítmény földszintjének egyik részében kapna helyet a rendelő egészséges gyermekeket ellátó része, a bővítmény további részében alakíthatók ki az Önkormányzat kihelyezett ügyfélszolgálati- és okmányirodájának közforgalmú helyiségei, az emeleti részen a rendelő kiszolgáló helyiségei és az irodai irattár kap helyet. A beruházás során a teljes épület energetikai korszerűsítése is megtörténik. Kucorgó tér – dél A Pesti út – Zrínyi utca – Kucorgó utca – Strázsahegyi utca – Hegyalatti utca területére 2009-ben szabályozási terv készült. A terület déli részén lépcsőzetesen eltolt tömegekből álló társasházak állnak. Az északi részén található három ingatlan magántulajdonban áll. A KSZT – a terület tulajdonosainak szándékai szerint – bevásárlóközpont létesítésére ad módot. A környezetalakítási javaslatban foglaltak alapján a maximális bruttó kereskedelmi szintterület 15 000 m2, amely egy F+1 szintes építményben helyezkedik el.


3.3.3.3 Rákoshegy alközpont

Lehatárolás: Táncsics Mihály út – Szabadság utca – Lőrinci út – Sóska utca – Baross utca – Szilárd utca – Podmaniczky Zs. utca – Szabadság utca – Ferihegyi út – Bánya part

A terület egybeesik Rákoshegy alközpontjával, itt sűrűsödnek a kerületrész közösségi, közlekedési, egészségügyi és oktatási funkciói. A kerületrész első házai is a Budapest-Újszász-Szolnok vasútvonal mentén épültek fel 1892-től kezdődően, így a terület központi jellege a parcellázásáig vezethető vissza. Az akcióterületen található a Czimra Gyula Általános Iskola valamint a Rákosmenti Hétszínvirág Óvoda Kép utcai és Szilárd utcai telephelye. A háziorvosi rendelők szintén a központban, a Baross utca 18. szám alatt, valamint a Kép utca 1. szám alatt működnek. A terület az egyik fő közösségi színtere a Rákoshegyi Közösségi Ház, amely az itt élők számára nyújt kulturális és közösségi szolgáltatást. Az akcióterületen két templom található. Az Újszász-Szolnok vasúti vonaltól északra, a Táncsics Mihály út 59. szám alatt található sportpályát a Grund 1986 FC üzemelteti. A 2 db nagyméretű füves labdarúgó pálya mellett találunk még aszfaltos kézilabda pályát, tenisz- és lábteniszpályát is. A legtöbb üzlet a Szabadság utca – Baross utca kereszteződésénél található. A Szabadság utca vasút felőli oldalán jellemzően a nagyobb telephely-igényű vállalkozások telepedtek meg (tüzép, gépkölcsönzés, javítás, villanyszerelési és burkolási profilú üzletek), a Szabadság utca déli oldalán és Baross utcában az élelmiszeri, ruházati jellegű kereskedelmi egységek és egyéb szolgáltatások lelhetők fel (pl. posta, fodrászat, ruhajavítás). Az utcán délnek tartva, az alközponttól távolodva az üzletek ritkulása figyelhető meg.


Közlekedés Az akcióterület fő közlekedési útvonala a Ferihegyi út – Szabadság utca – Baross utca, illetve Lőrinci út és a Táncsics Mihály utca. Az említett főútvonalak egyben Rákoshegy legforgalmasabb útjai is. A 2x1 forgalmi sávú Baross utca átlagos napi forgalma 8500 e/nap/két irány. A szintén másodrendű 2x1 sávos Szabadság utca átlagos napi forgalma 13 000 e/nap/két irány. A Lőrinci út forgalma 7500 e/nap/két irány. 26 A Ferihegyi út meghosszabbítása és a Baross utca külső szakaszába történő bekötése, amelynek megvalósítása 2015-ben várható, jelentősen csökkenti a fenti utak forgalmát. 2009-ben megvalósult a Baross utca - Szabadság utca - Lőrinci út – Melczer utca, valamint a Baross utca - Szabadság utca – Ferihegyi út – Melczer utca által közrefogott területek közforgalmi útjainak sebességkorlátozása, a megengedett sebesség az övezetben legfeljebb 30 km/h. A kerület egyetlen vasúti megállóhelye Rákoshegy vasútállomás, melyen reggelenként 20-30 perces követési idővel közlekedő vonatok 18-20 perc alatt érik el a Keleti pályaudvart. A vasútállomás előtt 136 férőhelyes P+R parkoló, valamint 20 db kerékpártároló került kialakításra. A tömegközlekedési útvonalak a Táncsics Mihály úton, a Szabadság úton, Ferihegyi úton, Baross utcán és a Lőrinci úton találhatóak. A 168E viszonylat biztosít közvetlen összeköttetést az Örs vezér terével a Helikopter lakópark irányában. A Rákoskeresztúr városközpontból induló 98-as buszjárat a Ferihegyi út–Szabadság út–Baross utca útvonalon haladva biztosítja az eljutást Kőbánya-Kispest metróállomásra. A 98E viszonylat Rákoshegy vasútállomástól szállítja az utasokat a Kőbánya-Kispesti metróállomásra. A Baross utcán közlekedő 198-as buszjárat Rákoscsaba-Újtelep végállomástól közlekedik a Dél-pesti autóbuszgarázsba oly módon, hogy a kerületben két vasúti megállóhelyet és egy vasútállomást keresztez. Övezeti besorolás A Lőrinci út – Sóska utca – Baross utca – Ady Endre utca – Kép utca – Szabadság utca által határolt területen, valamint a Baross utcától keletre fekvő területek lakóövezeti (L4) besorolással rendelkeznek. A Szent István tér városi közkert célját szolgáló terület. Az akcióterület magja, a Szabadság utca – Baross utca – Szilárd utca – Kép utca által határolt terület intézményi besorolással bír. Szintén intézményi besorolású terület a Szabadság utca északi oldalának Ferihegyi út felé eső része. A Szabadság utca, valamint az attól északra levő vasúti forgalmi területek közlekedési célúak. A Bánya parttól délre fekvő területek közpark céljára, illetve erdőterület, véderdő telepítésére szolgál.

26

Forrás: Kerületi Szabályozási Terv, Creatio Kft, 2008.


Tulajdonjogi viszonyok Az akcióterület központjának tulajdonviszonyait az alábbi térkép szemlélteti. 27

Fejlesztési javaslatok az akcióterületen A kijelölt terület magában foglalja Rákoshegy központi térségét, ahol a kerületrész szolgáltatásai koncentrálódnak. A megvalósítani kívánt fejlesztés az egykori településközpontnak szándékozik új szerepet adni a funkciók színvonalának emelésével, egy megújult környezetben történő elérhetőségével. A fejlesztések egyik fő előfeltétele a Ferihegyi út meghosszabbítása és bekötése a Baross utcába. A projekt első szakasza befejeződött, a teljes szakasz várhatóan 2015 végére készül el. Rákoshegy alközpont megújítása A Ferihegyi út meghosszabbításával csökkenthető a Szabadság utca és a Baross utca közúti leterheltsége, mely lehetőség megteremti az előfeltételeit csökkentett forgalmi zóna kialakításának a Kodolányi János tér valamint a Szent István tér környékén. A jelenlegi szabályozás lehetőséget biztosít a Baross utca 1. és 3. szám alatti ingatlan F+1+TT szintű beépítésére. A terv kereskedelmi funkciók telepítését javasolja, mely erősítené a környezet központi jellegét.

27

A térkép alapjául Minerva térinformatika rendszer valamint a 2008. évi Kerületi Szabályozási Terv megalapozó munkarészei szolgáltak.


A Baross utca - Szabadság utcában levő fasorok hiányosak, a környezeti terhelés miatt alacsonyabb fejlettségi szintet mutatnak. A kulturált környezet kialakítását elősegítendő javasolt a fa- és cserjeállomány pótlása. Kép utcai orvosi rendelő energetikai korszerűsítése Az orvosi rendelő földszintes magastetős épületét a mai korszerű épületenergetikai követelményeknek megfelelővé téve szükséges a homlokzatok teljes felületén az utólagos dryvit rendszerű hőszigetelés elkészítése.

3.3.3.4 Szárazhegy

Lehatárolás: Péceli út – M0 autópálya – péceli közigazgatási határ – Pesti út – kül-belterületi határ által határolt terület

Forrás: Tanulmányterv 2012, Urbanitas Kft.

A Főváros XVII. kerületében található Szárazhegy elhelyezkedése, a közeli M0-ás autóút, valamint a lakott területektől távol eső lokalizáció lehetővé teszik, hogy e területen olyan munkahelyi övezet, ipari park jöjjön létre, mely segíti a helyi munkavállalók elhelyezkedését és hozzájárul az itt élők munkavállalásához. A helyi bevételek növekedése mellett ezen övezet kialakításának célja, hogy a kerület határain belül létrejövő munkalehetőség kínálattal a helyi lakosok belvárosi ingázása mérséklődjön. Közlekedés A térség közúti kapcsolatát az M0 autóút biztosítja, melyre a Péceli és Pesti útról nyílik lehetőség a felhajtásra. A település lakott területei a beavatkozási területről földutakon közelíthetőek meg. A


terület déli oldalán található telephely (Rákosvölgye Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet (MGTSZ) egykori majorsága) rendelkezik a Pesti útba csatlakozó közúti kapcsolattal. Az akcióterület a közösségi közlekedési módok közül közvetlenül egyedül a Péceli úton haladó 169E járattal érhető el. A terület déli részén a helyi járatok a Sáránd utcáig közlekednek. A Pesti úton a helyközi Volán járatok haladnak Maglód irányába. Övezeti besorolás A beavatkozási terület legnagyobb része mezőgazdasági terület, melynek jelentős részén ma is növénytermesztés zajlik. A terület határaihoz közel eső területeken (M0, Pesti út, lakott területek a Szárazhegy utca felől) véderdő keretövezetek kerültek kijelölésre. A terület egy belső szegmense turisztikai erdő besorolással bír. További övezetek: vízbeszerzési terület, közlekedési célú terület, fejlesztési tartalékterületek. Tulajdonjogi viszonyok A terület mérete összesen 361,09 ha. A kerületi önkormányzat a tervezési terület méretének 15,5%-ával rendelkezik (5,14 ha). A Rákosvölgye MGTSZ tulajdonosi kör tulajdoni hányada 42,4%, az egyéb tulajdonosok a tervezési terület 42,1%-át birtokolják. Jelenlegi állapot A beavatkozási terület déli részén található a Rákosvölgye MGTSZ egykori központi majorsága. Jelenleg különböző cégek telephelyei működnek a területen. A jelentősebb cégek tevékenységei között szerepel a raktározás (hűtőház, intervenciós raktározás), fémszerkezetgyártás, központi majorság, mezőgazdasági gépjavítás. Az épületek egy részét kis- és középvállalkozások bérlik. Az akcióterület meghatározó hányada beépítetlen mezőgazdasági terület. Ezen felül kisebb erdős, fás területek lelhetők fel. A terület egy részén gyümölcsös, a lakóterületek felől pedig kertes mezőgazdasági földek találhatóak. Az Országgyűlés a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: BATrT) 2011-ben történt módosításával a Budapest XVII. kerület területén, az M0 autóút mentén elhelyezkedő Szárazhegy területet városias térségbe sorolta azzal a céllal, hogy a munkahelyteremtés számára alkalmas terület jöjjön létre a XVII. kerületben. Az ezt lehetővé tevő településrendezési eszköz módosítások a Fővárosi Önkormányzat és Rákosmente Önkormányzata között létrejött együttműködési megállapodásnak megfelelően folyamatban vannak. Tervezett állapot A településszerkezeti tervben az átsorolás megtörtént, a Szárazhegy gazdasági terület övezetbe került. A kerületi szabályozási terv elfogadását követően kerülhet sor a terület előkészítésére a fejlesztők számára. Ehhez tartozik: -

a terület művelésből való kivonása és a telekalakítás véghezvitele, a használatához szükséges alapközművek kialakítása, az M0-ás autóút két csomópontja közötti feltáró út kiépítése kereszteződéseivel együtt.


A 2012-ben készített tanulmányterv javaslatot kínál a beépítés mértékére, jellegére, valamint a megvalósulás ütemezésére. A funkcionális felhasználás jellegét és területi megoszlását az alábbi ábra szemlélteti:

Forrás: Tanulmányterv 2012, Urbanitas Tervező és Tanácsadó Kft.

Az ipari park tervezett működési területei: -

Ipari Park központ (üzemeltetés és inkubációs szolgáltatások), rendezvényközpont, bemutatótermek, irodaházak, élelmiszer-feldolgozó üzemek, mezőgazdasági üzemi tevékenységek, kis-, közép- és nagyvállalkozások/vállalatok telephelyei, logisztika,


-

nagykereskedelem, K+F. 28

3.3.3.5 Nyilas tábla

Lehatárolás: Ferihegyi út – Liget sor – Gázló köz – Gázló utca – Szabadság sugárút – Péceli út – Csabai út – Pesti út

A beavatkozási területre két ízben is készült kerületi szabályozási tervet megalapozó vizsgálat és program, először 2004-ben, majd 2009-ben. Az akcióterületet a 2009-es dokumentum alapján mutatjuk be, melyet a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. készített. Közlekedés A terület meghatározó főútvonalai a Pesti út, Ferihegyi út, Csabai út (folytatása a Péceli út), melyek a kerület legjelentősebb főúthálózati elemei is egyben. A három főút a kerület feltárásában meghatározó jelentőségű. A közúti közlekedési útvonalak megegyeznek a 3.3.1.1 fejezetben ismertetekkel. A tömegközlekedési útvonalak a Pesti úton, Csabai úton, Péceli úton, Ferihegyi úton, a Liget soron valamint a Szabadság sugárúton találhatóak. Az itt közlekedő autóbusz járatok, az egyes kerületrészek frekventáltabb helyeit bejárva, megteremtik az összeköttetést a belső illetve szomszédos kerületekkel (ezen belül is elsősorban metró elérhetőségét biztosítják). A járatok csekély hányada helyi járat, melynek végállomásai a kerületben találhatók.

28

A terület bemutatása és az ipari park működési területeit bemutató ábra az Urbanitas Tervező és Tanácsadó Kft. által 2012-ben készített tanulmánytervben szereplő tartalmi elemek felhasználásával készült.


A beavatkozási terület környezetében a távolsági közlekedést választók a Budapest-HatvanMiskolc vasúti vonalon közlekedő vasúti járatokat részesítik előnyben a Pesti úton megállóhellyel rendelkező távolsági buszjáratokkal szemben. Az akcióterületet kelet-nyugati irányban átszelő Rákos-patak mentén hivatásforgalmi és turisztikai célokat egyaránt betöltő gyalog- és kerékpárút húzódik. Területhasználat, övezeti besorolás A terület két nagy egységre osztható: déli, beépített részén jellemzően kertvárosias-falusias karakterű lakóterületet, míg az északin mezőgazdasági területeket és erdőfoltokat találunk. A beavatkozási terület két, jelenlegi funkciójában jelentősen elkülönülő egységre bontható. Az északi területeken mezőgazdasági területek és erdőfoltok találhatóak, övezeti besorolása a következőképp alakul: E-TG-XVII-00, IZ-XVII-00, VK-XVII-00, Z-KK-XVII-01, KK-XVII01, L2/A-XVII-00, L4-XVII-00. A szabályozási terv az erdős területekkel a patak mentén továbbra is tervez, a további területek beépítésének módját nagyban a közutaktól való távolságban határozza meg. A terv a Ferihegyi út menti területeket városközponti besorolással látja el, a Várvíz utca északi részén kisvárosias lakóterület és intenzív beépítésű kertvárosias övezet létesítésének feltételeit szabályozza. A lakó és az erdőterületek között intézményi övezeti besorolású terület található. A beépített részek intenzív kertvárosi, kisvárosi és városközponti besorolással bírnak. Ezen a területen főként lakóházak találhatóak, a Ferihegyi út – Pesti út csomópont felé haladva változik a funkció, itt már számos üzlet működik. A központi részeken a telkek egy része alulhasznosított. A Pesti út - Csabai út - Kántor utca – Malom-árok - Ferihegyi út által határolt területre vonatkozóan jelenleg építési tilalom van érvényben. Tulajdonosi háttér A beépítetlen terület 24 hektárja a 137658/1 és a 337658/3 helyrajzi számú ingatlanok között oszlik meg, ez előbbinek a kerületi önkormányzat a tulajdonosa, utóbbit magánszemély birtokolja. A Gázló köz meghosszabbított vonalától keletre állami területek találhatóak. A beépített területeken a magántulajdon túlsúlya mutatkozik. A Rákos-patak a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában áll, a vasúti területek tulajdonosa a Magyar Államvasutak Zrt. A beavatkozás lehetőségei A szabályozási terv javaslat a környezettudatos tervezés alapelveit figyelembe véve három verziót vázol fel a beépíthető terület beépítésének módjára vonatkozóan. A verziók közötti különbség főként a lakó és kereskedelmi funkciók, és az azokat kiszolgáló oktatási, közlekedési és rekreációs funkciók hangsúlyának eltolódásában, valamint a beépítés mértékében található meg. Míg az első változat a lehető legkevesebb helyen számol nagy léptékű átalakulással – ezzel erősítve a spontán szerveződési folyamatokat – addig a további verziók szerkezeti módosítást igénylő beavatkozásokat javasolnak, amelyek közül a legszembetűnőbb az átkötő út íves, direkt kapcsolatot nyújtó vonalvezetése. A három változat egyaránt megadja a lehetőségét egy új városháza valamint egy kisebb bevásárlóközpont létesítésének. Az „A” és „B” verziók rekreációs célú funkciókat is javasolnak kiépíteni a Rákos-patak déli partja mentén


húzódó erdős részen. A „B” és „C” verziókban a kereskedelmi és közlekedési funkciók erősítése mellett új elemként jelenik meg egy élőgépes szennyvíztisztító, mellyel lehetőség nyílik a helyben keletkezett szennyvizek környezetbarát megtisztítására. A tanulmány javaslatokat nyújt a finanszírozásra vonatkozóan, mely során felveti a bérlakások saját (önkormányzati) vállalkozás keretében történő létrehozását, illetve a közösségi tulajdoni konstrukcióban (lakásszövetkezeti) történő finanszírozást. A tanulmányterv által javasolt verziók megvalósíthatóságára vonatkozóan további tanulmányok készítése szükséges (pl. megvalósíthatósági tanulmány, finanszírozás, megtérülés, kihasználtság mértéke, funkcionális megfelelés vizsgálat, stb.).

3.3.3.6 Homoki szőlők (Nagyhangács)

Lehatárolás: Orgoványi utca – Baross utca – Bélatelepi út – 137683 hrsz.-ú ingatlan által határolt terület

A beavatkozási terület a XVII. és XVIII. kerület határán helyezkedik el. Az egykori szőlőföldeken létesült felépítmények között ma már többnyire lakás céljára szolgáló épületeket találunk, melyek állapota változó, ám az épületek minősége és komfortfokozata jellemzően alulmarad a belterületek szintjétől. A terület külterületi besorolás alatt áll, az épületek többsége nem rendelkezik építési engedéllyel, azokat többnyire fennmaradási engedéllyel legalizálták. A fejlesztési terület jó közlekedési adottságai, valamint a belterületektől való elszigeteltsége kedvező lehetőséget nyújt munkahelyi terület kialakításához. A területre vonatkozóan 2008-ban kerületi szabályozási terv és FSZKT módosítási hatástanulmány készült. A terület átsorolása megtörtént, a településszerkezeti tervben gazdasági övezetként szerepel.


Közlekedés Az akcióterület déli és keleti oldalán haladó 2x1 sávos főút biztosítja a XVII. és a XVIII. kerülettel történő összeköttetést. A főutakat jelentős tranzitforgalom terheli. Szintén ezeken az utakon közlekednek a helyi járatok (98, 98E, 198), melyek Kőbánya-Kispest metróállomás illetve XVIII. kerület Méta utcától szállítják az utasokat Rákoshegy vasútállomásra, Rákoskeresztúr központjába, illetve Rákoscsaba-Újtelepre. A fentieken kívül a beavatkozási területen a Lőrinci út rendelkezik szilárd burkolattal, melyet az átmenő teherfogalom terhel. Övezeti besorolás A Nagyhangács köz – Nagyhangács utca – Baross utca – Orgoványi utca által határolt terület munkahelyi övezeti besorolással bír. A fennmaradó területeket a KVSZ mezőgazdasági övezetbe sorolja. Területfelhasználás A terület felparcellázásakor kialakult nadrágszíj parcellák jellemzik a területet alkotó ingatlanok jellegét. A lakófunkciók főként az Orgoványi utca, Nagyhangács utca, Nagyhangács köz mentén alakultak ki. A lakó- és üdülőépületek mellett elszórtan telephelyek is találhatóak. Ezen funkciók egymásmellettisége konfliktusforrásként jelenik meg. A jelenlegi munkahelyi övezetben két nagyobb telephely található, a 122278-as hrsz-ú telken a Pados Bt. gazdasági épülete, a 122275 hrsz-ú ingatlan tulajdonosa a Hypo Alpe Adria Leasing Zrt., a földhivatali bejegyzés szerint az ingatlanon üzemi terület található. Tulajdonviszonyok Az akcióterület legnagyobb hányada magántulajdonban áll. A kerületi önkormányzat valamint a Magyar Állam is rendelkezik tulajdonnal, azonban a birtokolt ingatlanok területi aránya nem mondható jelentősnek. A terület ingatlanviszonyai bonyolultnak mondhatóak. Problémát jelent, hogy az ingatlanok kerítései sok esetben nem a jogi határokon alakultak ki, valamint a tulajdonosok felderítése is több esetben problematikus. A magántulajdonban levő telkek többsége osztatlan közös tulajdonú. Tervezett beavatkozások, fejlesztések A 2008-ban készült hatástanulmányban szereplő városrendezési program két változatban mutatja be a terület fejleszthetőségének, munkahelyi övezeti kialakításának lehetőségeit. A verziók közötti különbség a területet igénybe vevők körében, valamint a változás mértékében és dinamikájában mérhető. Az első, „A” változatban a terület telekstruktúrájában egy fokozatos átmenet lehetősége biztosított. A területen főleg kisvállalkozások telephelyei számára alkalmas ingatlanok alakulnának, míg a második, „B” változat nagyobb telepigényű vállalatok megtelepedésével számol. Mindkét verzió a telkek összevonását javasolja, valamint feltételezi a Ferihegyi út – Bélatelepi út közúti összeköttetésének meglétét.


A „B” változat megvalósítása későbbre tehető, mivel a fejlesztés alapvetően a repülőtér 3. számú terminál kiszolgálására koncentráló területként pozícionálódik. A fejlesztés feltételezi továbbá a közúti infrastruktúrák meglétét, úgy, mint az M4-es autópálya bevezető szakaszának, valamint a Külső-keleti körút közúti fejlesztéseit.29

3.3.3.7. Flamingó park – Újlak utca

Lehatárolás: Újlak utca 114-94 sz. – 94-88. sz. – 88-16. sz. – Bakancsos utca – Széchenyi utca – Széncinke utca – Flamingó utca – Füstifecske utca – Sarlósfecske utca – Uszoda utca – Újlak utca – Borsó köz

Az akcióterület a Pesti út felől az Újlak utcai illetve Bakancsos utcai leágazásáról érhető el legegyszerűbben. A Pesti út I. rendű főút, 2x2 forgalmi sáv széles útpályával. A Bakancsos utcaTáncsics Mihály út által alkotott útvonal II. rendű főút, 2x1 forgalmi sáv széles útpályával. Rákoshegy felől a Táncsics Mihály út biztosítja az összeköttetést a terület délkeleti szegmensével. A Széchenyi utca 2x1 forgalmi sáv széles gyűjtőút, a vizsgált szakaszon lakóépületek nem találhatóak. A tömegközlekedési járatok közül a 67-es és a 198-as számú autóbuszok a Széchenyi utcán haladva keresztezik az akcióterületet kelet-nyugat irányban. A beavatkozási terület övezeti besorolása vegyes, főként lakó és intézményi területek azonosíthatóak be. Az Újlak utcai lakótelep hat tömbje található az akcióterület északkeleti szegmensében. A nyugati területek övezeti besorolása intézményi és lakóövezet, azonban kizárólag intézményi funkciót ellátó épületeket találhatunk itt. Az Újlak utca–Bakancsos utca– Széncinke utca–Flamingó utca által határolt területre (Flamingó park) kerületi szabályozási terv készült. Az akcióterület ezen részének övezeti besorolása intézményi és jelentős zöldfelületű intézményi terület.

29

A helyzetelemző rész és a tervezett fejlesztések bemutatása a KSZT és FSZKT módosítási hatástanulmány alapján készült (BFVT Kft, 2008.)


Tulajdonviszonyokat tekintve a beavatkozási terület vegyes képet alkot. Az intézmények a kerületi önkormányzat tulajdonában állnak, míg a beépítetlen területeken magán és önkormányzati tulajdonú ingatlanok találhatók. Az akcióterületen számos intézmény működik. Az Újlak utcában két óvoda (Rákosmenti Csillagszem Óvoda, Rákosmenti Mákvirág Óvoda) egy bölcsőde, a 110. szám alatt pedig az Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola található. Az Újlak utca 106. szám alatt álló ingatlanon három szociális intézmény működik, a Rákoskeresztúri Családsegítő Központ, a Gyermekjóléti Központ valamint a Rákoscsabai Baptista Gyülekezet fenntartásában álló Virágoskert Értelmi Sérültek Napközi és Átmeneti Otthona. A kerület egyetlen uszodája, mely jelentős zöldfelülettel és fedetlen kültéri medencével is rendelkezik, szintén az Újlak utcában található. A meglévő uszoda és strand mai formájában nem tudja kielégíteni a lakossági és oktatási igényeket. A Bakancsos utca Újlak utca kereszteződésénél egykor sportpályák működtek, leromlott állapotuk miatt használaton kívül állnak. A terület az Önkormányzat tulajdonában áll. A Flamingó park (Széncinke utca–Flamingó köz–Flamingó utca–Széchenyi utca) területének jelentős része a múltban bányagödörként, majd hulladéklerakó-helyként funkcionált, melyet később rekultiváltak, közvetlen környezete beépítésre került. A parkban időszakos piac működik, kínálatában a ruhanemű dominál. A fejlesztések az Újlak utcai uszoda kibővítésére és felújítására, valamint a Flamingó park területének kereskedelmi célú hasznosítására vonatkoznak. Újlak utcai uszoda Jelenleg a lakossági használat és az intézményi oktatás egy időben, sávos leválasztással történik. Az uszoda túlzsúfolt, elavult a berendezése, az épülete egy kisméretű kinti medencével és gyerekpancsolóval rendelkezik. A cél a kerület egyetlen lakosságot kiszolgáló uszodájának bővítése, a meglévő épület és medence megtartásával történne, ehhez csatlakoznának a további medencék, tanmedence, élményfürdő, új épületrészben, a meglévő gépészeti rendszer felújításával, korszerűsítésével, bővítésével. Építészeti tervpályázat alapján a nyertes építésztervező által elkészült építési engedélyezési tervdokumentációval, költségbecsléssel, kiviteli tervek készítésére vonatkozó tervező ajánlattal rendelkezik az önkormányzat. Flamingó park A szabályozási terv szerint a területen intézményi, rekreációs, sport és szabadidős funkciók kerülnek kialakításra. A terület központjában bevásárló- és szabadidőközpont létesülne. A terület további intézményterületi övezeti besorolású részein vegyes funkcióösszetétel valósítható meg, elsősorban irodák, lakások, kiskereskedelem, vendéglátás.


A jelentős zöldfelületű intézményi területen alacsonyabb beépítési sűrűség mellett szintén vegyes funkciók létesíthetők; a területen megjelenne a kereskedelem (irodák, üzletek) valamint alapfokú intézmények és sportlétesítmények is helyet kapnak.


Felhasznált irodalom -

12/2014 Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 12/2014 (VI. 30.) önkormányzati rendelete Budapest XVII. kerület Rákosmente Városrendezési és Építési Szabályzatáról Albrecht Gyula: A régi Rákoshegy (Bozzay és Társa, Budapest, 1997) Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer weboldala (https://www.teir.hu) Bartók János: Rákoskeresztúr története (Budapest, 1994) Bonta Mária Laura: Rákoscsaba-Újtelep kialakulása és története (Erdős Renée Ház kiadása, Budapest 2004) Budapest Főváros Önkormányzata: Barnamezős területek fejlesztése tematikus fejlesztési program Budapest Főváros Településszerkezeti terve I. kötet: Helyzetfeltáró, Helyzetelemző és Helyzetértékelő munkarész, 2014. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Gazdasági Program Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2009-2013 Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terve Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának weboldala (www.rakosmente.hu) Budapest Környezeti Állapotértékelése 2013. Budapest Területfejlesztési Koncepciója: Környezeti vizsgálat-értékelés Budapest Városfejlesztési Koncepciója helyzetelemzés (http://budapest.hu/Lapok/Hivatal/Varosfejlesztes.aspx ) Budapest XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata - Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008-2013 Budapest XVII. kerület Településszerkezeti Terv felülvizsgálata - Településépítészeti értékkataszter (MŰ-HELY Zrt., 2011. szeptember) Buksó Tibor László: A centrum-periféria relációk Budapest és Rákosvidék között (18721990) avagy egy integrációs folyamat tanulságai (Tér és Társadalom 15. évf. 2001/3-4.) Évszázadok a Rákosmentén tanulmánykötet a millecentenárium alkalmából (szerk.: Kézdi Nagy Géza, 1996) Ingatlan négyzetméterárak alakulása: www.ingatlannet.hu Kerületi Szabályozási Terv – Budapest XVII. kerület Nyugati szektor (BFVT Kft, Budapest, 2008) Kerületi Szabályozási Terv – Budapest, XVII., Rákosmente Új kerületközpont (BFVT Kft, 2009) Kerületi Szabályozási Terv – egyeztetési anyag (Pesti út - Zrínyi utca - Anna utca - Sisakos sáska utca által határolt terület) (Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft., 2010) Kerületi Szabályozási Terv – Keresztúr Park (CREATIO KFT., 2007)


-

-

Kerületi Szabályozási Terv (Budapest XVII. Kerület Pesti út – Összekötő utca – Köröstói utca (139946/22 hrsz.-ú utca) – Forrásföldi utca által határolt terület) (KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft, 2010) Kerületi Szabályozási Terv (Budapest XVII. kerület Táncsics Mihály út – Flamingó köz – Flamingó utca – Újlak utca által határol terület) (BFVT Kft., Budapest, 2008) Kerületi Szabályozási Terv (Kucorgó tér és környéke) (BFVT Kft., Budapest, 2009) Kerületi Szabályozási Terv (Rákoshegy alközpont) (CREATIO KFT., 2008) Kerületi Szabályozási Terv és FSZKT-módosítási hatástanulmány - Vizsgálat és program (Budapest XVII. kerület, Nagyhangács területe) (BFVT Kft., Budapest, 2008) Konecsny Dóra: Budapest Településszegélyeinek változása és tájkonfliktusai Rákosmente példáján, in: Települési és térnövekedés okozta tájkonfliktusok, ELTE, 2013 Kovács István: Rákosliget története – Az első évtizedek – (Közdok Kft. kiadása, Budapest, 1997) Központi Statisztikai Hivatal weboldala (www.ksh.hu) Lepés Imre: Rákosmente képzőművészeti élete (Erdős Renée Ház kiadása, 2005.) Örökségvédelmi hatástanulmány Budapest XVII. kerület Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatához (Mű-hely Rt., 2011. szeptember) Örökségvédelmi hatástanulmány Budapest XVII. kerület Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatához (MŰ-HELY Zrt., 2011. szeptember) Puzsér Imre: Rákoscsaba belterületének változásai (Rákosmenti Múzeumi Estek VIII. évf. 1. szám 2013. március, Rákosmenti Múzeumbarát Egyesület) (http://www.erdosreneehaz.hu/wp-content/uploads/2013/06/RMESTE-13-1.pdf) Rákoscsaba weboldala (www.rakoscsaba.hu) Rákoskeresztúr története (szerk.: Ádám Ferenc, Rákosmenti Múzeumbarát Egyesület, 2013) Szánthó Géza: Rákoscsaba község leírása – régi és újkori ismertetése (Rákoscsaba, 1912) Szelepcsényi Sándor: Rákoskert története (Budapest, 2005) (www.szelepcsenyi.hu) Tanulmányterv - Budapest, XVII. kerület, Szárazhegyi tervezett munkahelyi területtel kapcsolatosan a fővárosi településrendezési tervek módosításának megalapozásához (Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft., 2012) XVII. kerület veszélyelhárítási terve, 2013.


Függelék Funkcióvizsgálat adattáblák Gazdasági funkciók

423

Rákosliget

Régiakadémiatelep

Rákoskeresztúr

Akadémiaújtelep

Madárdomb

RákoscsabaÚjtelep

Rákoscsaba

Rákoskert

Rákoshegy

Összesen

Piacok száma

0

0

3

0

0

0

0

0

0

3

Kiskereskedelmi üzletek

92

3

594

50

18

47

140

102

96

1142

Ezen belül vendéglátó egységek

18

0

83

7

4

10

36

15

19

192

20

0

29

1

0

2

1

22

9

84

Bankok, pü-i szolgáltatók

0

0

8

1

0

0

0

0

0

9

Kereskedelmi és szolgáltató ház/központ

1

0

2

0

0

0

0

0

0

3

Ipari terület

0

0

1

0

0

0

0

0

0

1

Munkahelyi terület

1

0

1

0

0

1

0

1

3

7

Irodaházak

0

0

2

0

0

0

0

0

0

2

Panziók

0

0

1

0

0

1

0

1

1

4

Objektum

nagykereskedelmi üzletek



Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók Rákosliget

Régiakadémiatelep

Rákoskeresztúr

Akadémiaújtelep

Madárdomb

RákoscsabaÚjtelep

Rákoscsaba

Rákoskert

Rákoshegy

Összesen

Polgármesteri Hivatal (kihelyezett ügyfélszolgálati irodákkal együtt)

1

0

1

0

0

0

2

0

1

5

Kormányhivatal

0

0

1

0

0

0

1

0

0

2

Szakigazgatási szervek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Területi hatósági intézmények

0

0

1

0

0

0

0

0

0

1

Rendőrség (rendőrkapitányság)

0

0

1

0

0

0

0

0

0

1

Rendőrségi körzeti megbízottak

van

van

van

van

van

van

van

van

van

8

0

0

1

0

0

0

0

0

0

1

Objektum

Tűzoltóság Polgárőrség

424

0 Forrás: Rákosmenti Polgármesteri Hivatal, 2014

Közösségi funkciók Rákosliget

Régiakadémiatelep

Rákoskeresztúr

Akadémiaújtelep

Madárdomb

RákoscsabaÚjtelep

Rákoscsaba

Rákoskert

Rákoshegy

Összesen

Közművelődési könyvtár

0

0

1

0

0

0

1

0

0

2

Művelődési ház jellegű intézmény (telephely)

1

0

1

0

0

0

1

1

1

5

Színház

1

0

0

0

0

0

0

1

0

2

Objektum


Rákosliget

Régiakadémiatelep

Rákoskeresztúr

Akadémiaújtelep

Madárdomb

RákoscsabaÚjtelep

Rákoscsaba

Rákoskert

Rákoshegy

Összesen

Mozi

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Múzeumok (kiállító-helyiségek)

1

0

1

0

0

0

0

0

2

4

Szabadidőközpont/-csarnok, sportcsarnok

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

Sportpálya, tornapálya

2

1

5

0

0

2

4

2

1

16

Terek

2

1

7

2

0

0

6

4

5

27

Játszótér

1

1

37

2

0

2

3

5

3

54

Rendezvénycsarnok

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Uszoda

0

0

2

0

0

0

0

0

0

2

Strand

0

0

1

0

0

0

0

0

0

1

Templomok, imaházak (gyülekezetek alapján)

3

0

4

0

1

0

9

1

4

22

Működő temetők

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Egyéb (Rákoshegyi Bartók Zeneház)

-

-

-

-

-

-

-

-

1

1

Objektum

425



Közlekedés, távközlés Rákosliget

Régiakadémiatelep

Rákoskeresztúr

Akadémiaújtelep

Madárdomb

RákoscsabaÚjtelep

Rákoscsaba

Rákoskert

Rákoshegy

Összese n

Távolsági autóbusz-megálló

0

0

1

0

0

0

0

0

0

1

Vasútállomás, vasúti megálló

1

0

0

0

0

1

1

1

1

5

Helyi autóbuszjárat

1

1

1

1

1

1

1

1

1

9

Helyi kötöttpályás járat

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Postahivatal (fiókposta)

1

0

1

1

0

0

1

1

1

6

Benzinkút

2

0

5

1

0

0

0

1

0

9

Taxiállomás

0

0

4

0

0

0

0

0

0

4

Objektum

426

Forrás: Rákosmenti Polgármesteri Hivatal, 2014 Humán szolgáltatási funkciók Rákos-liget

Régiakadémiatelep

Rákoskeresztúr

Akadémiaújtelep

Madárdomb

RákoscsabaÚjtelep

Rákoscsaba

Rákoskert

Rákoshegy

Összese n

Felnőtt háziorvosi rendelők

1

0

3

1

1

1

1

2

1

11

Gyermek háziorvosi rendelők

1

0

3

0

0

1

1

1

1

8

Felnőtt orvosi ügyelet

0

0

1

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Objektum

Egészségügy

Gyermek orvosi ügyelet


Rákos-liget

Régiakadémiatelep

Rákoskeresztúr

Akadémiaújtelep

Madárdomb

RákoscsabaÚjtelep

Rákoscsaba

Rákoskert

Rákoshegy

Összese n

Van

Van

Van

Van

Van

Van

Van

Van

Van

Van

Gyógyszertárak

2

0

5

1

1

1

2

1

1

427 14

Járóbeteg-szakellátás (feladat-ellátási helyek szerint)

0

0

4

0

0

0

1

0

0

5

Felnőtt fogászati rendelő

0

0

1

0

0

0

1

0

0

2

Gyermek fogászati rendelő, gyermek fogszabályozás

0

0

1

0

0

0

1

0

0

2

Kórház

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Mentőállomás

0

0

1

0

0

0

0

0

0

1

Védőnői szolgálat

1

0

3

0

0

1

1

1

1

8

0

0

1

0

1

0

1

0

0

3

2

0

2

0

0

0

3

0

0

7

Objektum (ambuláns ellátás) Kijáró gyermekügyelet

Tartós és átmeneti elhelyezést biztosító intézmények

Szociális

Időskorúak bentlakásos otthona Átmeneti ellátást nyújtó intézmény (anyaotthon, családok átmeneti otthona, értelmi sérültek átmeneti


Objektum

Rákos-liget

Régiakadémiatelep

Rákoskeresztúr

Akadémiaújtelep

Madárdomb

RákoscsabaÚjtelep

Rákoscsaba

Rákoskert

Rákoshegy

Összese n

otthona, szenvedélybetegek integrált intézménye...)

428 Nappali ellátást nyújtó szociális intézmények Értelmi sérültek napköziotthona

0

0

1

0

0

0

0

0

0

1

Időskorúak nappali ellátását biztosító intézmény (gondozási központ, idősek klubja)

1

0

0

0

0

0

0

1

1

3

Bölcsődék

0

0

4

0

1

1

0

0

0

6

Van

Van

Van

Van

Van

Van

Van

Van

1

1

Szociális konyha, népkonyha

0

0

1

0

0

0

1

0

0

2

Hajléktalanok nappali ellátását végző intézmény (nappali melegedő)

0

0

0

0

0

0

1

0

0

1

Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátása

1

0

1

0

0

0

1

0

0

3

Otthonápolási szolgálat (kerület egészére)


Rákos-liget

Régiakadémiatelep

Rákoskeresztúr

Akadémiaújtelep

Madárdomb

RákoscsabaÚjtelep

Rákoscsaba

Rákoskert

Rákoshegy

Összese n

Családsegítő központ

0

0

1

0

0

0

0

0

0

1

Gyermekjóléti központ

0

0

1

0

0

0

0

0

0

1

Objektum

429

Oktatás

Önkormányzati óvodák (tagóvodák), egyházi óvodák + alapítványi óvodák

1

1

6+1

1

1

2

5+1

1

4+1

21+3

Általános iskolák

1

0

4

0

0

2

3

1

1

12

Középiskolák

0

0

4

0

0

0

0

0

0

4

Kollégiumok

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Felsőoktatási intézmény (telephely)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Egyéb oktatási intézmények

0

0

2

0

0

0

0

0

0

2

0

1

1

1

0

2

2

1

5

13

Egyé b Állatorvosok



Szociális adattáblázat Krízisterületek

Kerületrészek Városrészek és krízisterületek Rákosliget

Régiakadémiatelep

Rákos- Akadémia- Madárdom Rákoscsakeresztúr újtelep b ba-Újtelep

Rákoscsaba

Rákoskert

Rákoshegy


18

4

259

44

7

62

85

51

84


32

21

252

47

8

85

100

62


29

6

361

66

14

105

147

68

Összesen

Rákoskeresztúr

Rákoscsaba

Rákoshegy

614

248

26

14 430

111

718

209

38

22

132

928

308

49

28

Forrás: Rákosmenti Polgármesteri Hivatal, 2014 Segélyezési arányok a városrészekben, krízisterületeken a (lakónépesség arányában)

Kerületrészek Rákosliget

Régiakadémiatelep


0,55%

0,36%

1,00%

1,41%

0,22%


0,98%

1,90%

0,97%

1,50%


0,89%

0,54%

1,39%

2,11%

Krízisterületek

Rákos- Akadémia- Madárdom Rákoscsaújtelep b ba-Újtelep keresztúr

Rákoscsaba

Rákoskert

Rákoshegy

0,56%

0,63%

0,50%

0,69%

0,25%

0,77%

0,74%

0,61%

0,44%

0,95%

1,09%

0,66%

Összesen

Rákoskeresztúr

Rákoscsaba

Rákoshegy

0,73%

1,26%

0,72%

0,82%

0,92%

0,85%

1,06%

1,05%

1,29%

1,09%

1,10%

1,56%

1,35%

1,65%


II. KÖTET HELYZETELEMZŐ HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ

Recommend Documents