II. Alátámasztó munkarészek

II. Alátámasztó munkarészek

N A G Y M A R O S

Teleepülésren dezési terrv módosíttása

1. TÉRRSÉGI TERVEEK ÖSSZEHASSONLÍTÓ ELEMZÉSE Országgos Területrrendezési TTerv A rend dezési tervvek hierarcchiájában legfelül állló Országo os Területtrendezési Terv a településeket országos tterületfelhaasználási egyységekre taagolja és aaz átfogó, országos o jele entőségű fejlesztéssi elképzeléseket röggzíti. A ttelepülést éérintő fejlesztés a Dunaakanyar‐ Ipo olymente kerékpárút. k A térséget érintő von nalas szerkkezeti elem m a transzzeurópai vassúti áruszzállítási h hálózat ré észeként mű űködő orszáágos törzsh hálózati vassútvonal, me ely a Duna mentén Halad Vác irrányából Szlovákiába. Az országos terv települési, erdő és é mező‐ gazzdasági, valamint vízggazdálkodássi térsé‐ gekkbe soroljaa a községeet, ezeken a belül diffferenciál a Megyei tervv. Pest Meegye Területrendezési Terv (PMTrrT) – Térségi Szerkezetii Terve Naagymaros Pest P Megyee észak‐nyu ugati ré‐ szé én, Nógrád d‐megye éss Szlovákia közötti térrségben taláálható. A 1 12‐es számú ú főút, mely a Dunávaal párhu‐ zam mosan áth halad a településen, biztosít Budapest, valamint közzúti kapcso olatot Vác, B v Szlovákia irán nyába. Ugyanezen a nyomvo‐ n nalon halaad át Nagymarosson a traanszeurópaii vasúti árruszállítási hálózat résszeként mű űködő orszzágos törzsshálózati vassútvonal is. Kapcsolatot biztosít b a Du una jobb paartjára a Naagymaros Visegrád V kkompátkelő ő, mely egyyúttal szem mélyforgalm mi kikötő is. Ezen mó ódon kapcso olódik be a Budapest‐Bécs vízi útvvonalba. Megyei jelentőséggű infrastrukturális fejlesztések kö özül a telep pülést a Du una bal parti, 12 út marót –Szob b – Nagymaaros – Verőce – Vác mellettii kerékpárút‐hálózat érrinti, mely aaz 1.C Pilism – Göd –– Dunakeszi – Budapesst nyomvonal. A telepü ülés magjáb ból indul útn nak a térséggi kerék‐ párút‐hálózat elem me a Börzsön nyön át Kósspallag irányyába, Diósjeenőre tart. A Pest Megyei Terrületrendezzési terv az érvényben n lévő Településrendezési Terv alapján a települéés beépítésre szánt terrületeit váro osias telepü ülési térségb be sorolja. A A 12‐es szám mú út és h. Építész Stú údió 1 Pro Arch

N A G Y M A R O S

Településrendezési terv módosítása

a Kóspallagi elágazás mentén szintén található városias települési térség Kismaroshoz csatla‐ kozva. A település további területei a Duna medrén kívül erődgazdálkodási és mezőgazdasági térségbe tartoznak. A Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének, a Pest Megye Területrendezési Tervéről szóló 5/2012. (V.10.) önkormányzati rendelete 6.§‐a szerint a területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: - erdőgazdálkodási térséget legalább 85%‐ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni - mezőgazdasági térséget legalább 85%‐ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. - városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható. - vízgazdálkodási térséget legalább 90%‐ban vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. PMTrT és a 2001‐es Településrendezési terv összhangjának igazolása: Nagymaros Városias Települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség

PMTrT területnagy‐ ság (ha) 259,18

eltérés (ha)

1752,24

+ 29,67 ‐28,04 + 20,38 ‐36,5 ‐

1113,97 309,34 3434,74

+ 14,49

TSZT terület‐ nagyság 273,67

%‐os arány

1753,87

100,01 >85

1097,85

98,5 >85

309,34

100 >90 100

105,5

A Pest Megyei Terv Térségi Szerkezeti tervén ábrázolt térségi területfelhasználási kategóriák és a Településszerkezeti Terv területfelhasználási egységei között a kis mértékben van elté‐ rés. A városias települési térség 5,5%‐ban, az erdőgazdálkodási térség 0,01 %‐ban, a mező‐ gazdasági térség területe 1,5%‐ban tér el. A vízgazdálkodási térség és a vízgazdálkodási területfelhasználási egység között eltérés nem mutatkozik. A térségi területfelhasználási kategóriák területéből az OTrT előírásai szerint lehet meghatá‐ rozni az átsorolásra javasolható területek nagyságát. A jelen terv megyei terv térségi öveze‐ teit érintő módosításai: Nagymaros Városias Települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség

PMTrT területnagy‐ ság (ha) 259,18

eltérés (ha)

%‐os arány

+1,54

eltérés %‐os aránya 0,6

1752,24

‐1,54

0,08

99,94 >85%

1113,97 309,34 3434,74

‐

‐ ‐

nem változik nem változik

‐

A módosítások a térségi övezetek 1% alatti területét érinti. Nagymaros Településszerkezeti terve a megyei szerkezeti tervlapjával összhang van. Pro Arch. Építész Stúdió 2

N A G Y M A R O S


Nagymaaros területtét érintő téérségi övezeetek Nagymaaros települést a Pest Megyei terrv térségi övvezetei közzül az Orszáágos ökológgiai háló‐ zat, Kivváló termőh helyi adottsságú erdőteerület, Orszzágos jelentőségű tájkképvédelmi terület, Kiemeltten érzéken ny felszín alatti vízm minőség‐védelmi terüleet, Felszíni vizek vízm minőség‐ védelmi terület, Nagyvízi med der, Földtan ni veszélyfo orrás terüleete, Vízeróziónak kitettt terület A tervmódossítás a térséégi övezetekkel érinti. A Orrszágos ökológiai hálózzat A magterülett és az öko ológiai folyo osó öve‐ zetben beépíítésre szántt terület ne em jelöl‐ he ető ki. A kö özművezetééket és a jáárulékos kö özmű‐építményeket táájba illeszte ett mó‐ do on kell elhellyezni, term mészetvédellmi célo‐ kat betartva. Azz övezetekb ben a közlekkedési infraastruktú‐ ra hálózatok elemei a ttermészetes élőhe‐ lye eket nem veeszélyeztető ő módon helyezhe‐ tők el. A lehatároláss alapján a külterületi erdőte‐ rületek és a Duna foko ozott védelm met igé‐ nyyel. Jelen módosítás az Országos ö ökológiai háálózat elemeeit nem érin nti. Kivváló termő őhelyi adotttságú erdő őterület, erdőtelepítéssre alkalmass terület Kivváló termő őhelyi adotttságú erdő őterület, valamint erdőtelepítésre alkalmass terület b szánt terü ület csak övvezetében beépítésre kivvételesen, eegyéb lehettőség hiányában te‐ rületrendezéssi hatósági eljárás alaapján je‐ löllhető ki. A kiváló term mőhelyi ado ottságú erd dőterüle‐ tek a települéésrendezésii tervben errdő öve‐ zetbe kerülteek, módossítás a terrületeket ne em érinti. Országo os jelentőséégű tájképvéédelmi terület A lehatáárolással érrintett területen a Teleepülésrende ezési tervekken (TSzT, SSzT), csak ollyan épí‐ tési öveezet hozhattó létre am mely a kijelö ölés alapjáu ul szolgáló tájkép t értékek fennmaaradását nem vesszélyezteti. Nagymaaros telepü ülés egész közigazgatáási területe e az országos jelentősségű tájkép pvédelmi terület övezetébe tartozik a fenti rendelkezések a a Településsszerkezeti terven, vallamint a Helyi Ép pítési Szabályzatban megfogalmazzásra kerültek. h. Építész Stú údió 3 Pro Arch

N A G Y M A R O S


Kie emelten érrzékeny felsszín alatti vízminő‐ v ség‐védelmi tterület Azz övezet teerületén báányászati te evékeny‐ séget a bányyászati szem mpontból kiivett he‐ lye ekre vonatkozó szabáályok szerin nt lehet folytatni. A vízbázisvéd delmi terüleetek (hidroggeológiai vé édőterületekk és védőidomok) a Te elepülés‐ rendezési terrven feltünttetésre kerrültek. A vízzminőség véédelméről aa településrrendezé‐ si tterv gondosskodik. A tervezett területhaszn t nálat módo osítás az övvezetet nem m érinti.

Fe elszíni vizek vízminőségg‐védelmi te erület A felszíni vizeek szennyezzésre érzékkeny víz‐ gyyűjtő területtén keletkezző, illetve aa vízgyűj‐ tőn kívül keleetkezett szeennyvizek vízgyűjtő v területre törtténő be‐vaagy kivezeté éséről a emelt térség és a megyye területre endezési kie tervében rend delkezni kell. Azz övezetbe kívülről szeennyvíz bevvezetése ne em történheet, a tisztíttott szennyvvizek ki‐ ve ezetéséről a a gazdasági és műszakki szem‐ po ontok mérleegelésével ggondoskodn ni kell A ttelepülés szzinte teljes területe eb bbe a ka‐ teggóriába taartozik, a településre endezési eszközökben külön hanggsúlyt kapo ott a be‐ ép pülő, fejlődő területekk csatornázása. Ez sokszor a dom mborzati ad dottságok, kialakult eskeny köztterületek m miatt nehézzségekbe ke ütközik. A ttervezett m módosítás so orán kijelöltt lakóte‐ rület csak közzművesítésssel építhető ő be. Naagyvízi meder A nagyvízi meder terrületén be eépítésre száánt terület nem jelölheető ki. A tervezett területhaszn t nálat módo osítás az övvezetet nem m érinti. h. Építész Stú údió 4 Pro Arch

N A G Y M A R O S


Föld dtani veszélyforrás terrülete Nagymaros teljes t közigazgatási területe Fölldtani veszzélyforrás tterületébe esik. A földtani veszéélyforrás teerületének övezeté‐ ö be tartozó tellepülés veszélyeztetett terüle‐ tein a település településszerkezetti tervé‐ ben beépítésrre szánt terület csak kivétele‐ k sen n, geológiai szakvélem mény alapjáán jelöl‐ hettő ki. A módosításo m ok a térségii övezeti ellőírások‐ kall nem ellenttétesek, meert a Telepü ülésszer‐ kezzeti tervbeen a felszíínmozgás‐vveszélyes térrségek lehaatárolásra kerültek, és é az új beépítésre száánt területeek ezeket a a terüle‐ tekket nem érin ntik. Vízeróziiónak kitettt terület Nagymaaros teljes közigazgatáási területee vízerózión nak kitett övezetben ö vvan. A vízerróziónak kitett terület övezetbe tartozó települése ek veszélyyeztetett területein olyan területffelhasználásst kell előírn ni a települések telepü ülésszerkezeeti tervében n, és a helyyi építési szabályzzatban olyaan építési övezeti ö előírást kell meghatározn ni, amely a vízerózió mértékét m csökken nti. A HÉSZ eelőírásai az erózióvédeelemről meggfelelően go ondoskodnaak.

h. Építész Stú údió 5 Pro Arch

N A G Y M A R O S


2. TELEPÜLÉSRENDEZÉS Településszerkezeti tervet érintő módosítások A tervezési feladatok közül három esetben kell a településszerkezeti terv területhasználatát módosítani, két beépítésre szánt terület módosul:

A 10835, 10838. hrsz telkek erdőterületi besorolásból kertvárosias lakóterületbe ke‐ rülnek. (8a jelű módosítás) A Szálloda és a Kittenberger K. utca közötti kertes mezőgazdasági területek (10808 hrsz Vízmű területig) kertvárosias lakóterületbe kerülnek (8b. jelű módosítás)

A két terület egymással szomszédos, a meglévő illetve tervezett belterülethez csatlakozó tömbrészek. A területek telekosztása és beépítettsége nem tér el a csatlakozó terültekétől, fejlesztésüket védett vagy védendő elem nem korlátozza. A tervjavaslat alapján, a területek, a csatlakozó területek övezetinek megfelelő,‐ alacsony beépítésű lakóterületi övezetbe ke‐ rülnek. Szabályozási tervi és Helyi Építési Szabályzat módosításai 1. A belterület északi részén a tervezett vasúti átjárónál a beépíthető területek és közte‐ rületi határok rendezése A jelenlegi útszabályozás gazdasági övezetbe sorolt telkeket érint (0432/22, 23, 25, 26 hrsz.), amelyek Gksz‐K2 övezetben vannak. A szabályozott közterület miatt a telkek nem érik el a min. beépíthető telekméretet, míg a területtel határos vasúti terület felé beépítetlen, szabad terület áll rendelkezésre. Gksz‐K2 övezet előírásai

A területen alakítható legkisebb telekterület méret 1500 m2. Az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség 25%. A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m

Az érvényben lévő útszabályozás mind a 4 telket érinti, a javaslat szerint a tervezett út a vas‐ úti terület felé kerülne szabályozásra, a tervezett csomópont és külön‐szintű vasúti kereszte‐ ződés helye nem változik. 2. Az 1455/4 hrsz telek építési előírásainak felülvizsgálata (beépítési %, beépítési mód) A kialakult gazdasági területen a meglévő épületek a telekhatárra rendezve helyezkednek el egy gazdasági udvar körül. 1455/4 hrsz telken az Önkormányzat gazdálkodó szervének telep‐ helye működik, a helyi közszolgáltatások, árvízmentesítés, hulladékgyűjtés, közterület takarí‐ tás eszközei és épületeivel, öltözővel, irodával. A közfunkciójú épületek elhelyezése érdeké‐ ben a helyi szabályozási előírások részlegesen módosulnak. A beépítési mód oldalhatáron álló lesz, a további fejlesztések elősegítése érdekében 30%‐s beépíthetőséggel. HÉSZ 10.§ (7) és (9) módosul. 3. 12‐es út (Váci út) és a Duna közötti, a belterület északi részén fekvő lakóterület övezeti előírásainak felülvizsgálata, a beépítési mód vizsgálata. (Lke‐U4) A Duna‐parttal határos tömbben a telkek jellemzően oldalhatáron állóan illetve ikresen épül‐ tek be. A tömb 100%‐ban kialakultnak tekinthető, minden telken áll ház. A szabályozási elő‐ Pro Arch. Építész Stúdió 6

N A G Y M A R O S


írás szabadonálló beépítést ír elő a tömb nagy részére, az ikerházak telkeire ikres beépítési mód érvényes. Az övezeti előírások módosítását javasoljuk, a kialakult beépítésnek megfelelően: a jelenleg szabadonálló beépítési módú telkek oldalhatáron álló beépítési lehetőséget kapnak. 4. A Városközponttól délre a Duna‐parti Vt‐D övezetekben övezeti előírások részleges módosítása A Duna parti frekventált telkek beépítése a városkép szempontjából nagyon fontosak, az övezeti előírás szerint ma oldalhatáron‐állóan épülhetnek be. A meglévő beépítések vegyes képet mutatnak. A szabályozási terven a javasolt építési vonal ábrázolásra kerül, a telkek szabadon‐állóan épülhetnek be. 5. K‐E3 övezetben övezeti előírások részleges módosítása, beépítési mód vizsgálata HÉSZ 13.§ (14) módosul. A telektömb beépítése nagyon változatos lehet, javasoljuk, hogy az építési engedély előtt, telekalakítási és beépítési javaslattal kellene tisztázni az építési helyet, térfalakat, építészeti hangsúlyokat. 6. Műemléki környezet határa A városközponton belül a műemléki környezet lehatárolása nagy területre terjed ki, így olyan ingatlanokat is érint, melyek várostörténetileg fontosak, de a törvény szerint nem kell, hogy műemléki környezetben legyenek. Javasoljuk, hogy a rendezési terv a törvényi előírások sze‐ rinti lehatárolást tartalmazza. A Molnár utca környéke ne országosan védett terület legyen, kerüljön helyi településszerkezeti védelem alá. 7. A Lator‐völgy lakóterületi fejlesztési területén az építési előírások módosítása, javaslat szerint a telekalakítási terv kötelezettség esetleges lazítása A HÉSZ 5.§(26) bekezdés 5. pontja módosul, melyben az egész telektömbre kellett telekalakí‐ tási tervet készíteni, annak érdekében, hogy egységes beépítés alakuljon ki. A Módosítás megengedőbb, elegendő telekalakítást készíteni a tömb egyes részére, hogy a mezőgazdasá‐ gi besorolású ingatlanokból építési telkek alakuljanak ki. A mai telekviszonyokhoz és a tömb adottságaihoz jobban igazodva, a minimális telek szélesség és mélység előírásának módosí‐ tását javasoljuk. A kialakítható telkek minimális szélessége: 18 m A telekalakítások a meglévő közterületek mellett kell megkezdeni és a már rendezett telkek‐ től tovább folytatni.

Pro Arch. Építész Stúdió 7

N A G Y M A R O S


temettő

Lator‐völgy R L Rákóczi utca melletti terü ületeire környyezetalakítássi vázlat

4

3

2

5

1

Telekalakítási egységgek h. Építész Stú údió 8 Pro Arch

N A G Y M A R O S


8.a 10835, 10838. hrsz telkek belterületbe vonása, lakóterületi átsorolás A területen lévő, részben beépült telkek Lke‐B6 jelű, kertvárosias lakóterületi övezetbe kerülnek. A terület jelenlegi külterületi erdő területi besorolásban. A meglévő telekadott‐ ságok és a belterületi határ közelsége indokolja a módosítást. Lke‐B6 jelű övezetre vonatkozó legfontosabb szabályozási paraméterek: beépítési mód: szabadonálló legnagyobb építmény‐magasság: 4 ,0 (m) beépíthető és kialakítható telekterület: 1000 m2 telkek legkisebb szélessége: 18 m legnagyobb, megengedett beépítettség: 10% telek legkisebb zöldfelületei százaléka:75% 8. b A Kittenberger K. utca melletti területeken (10808 hrsz Vízmű területig) övezeti átso‐ rolás A módosítási javaslat szerint, 12 kisebb telek, 1,54 hektár terület kerül lakóterületi öve‐ zetbe a meglévő belterület mellett. A módosítással együtt az utcában lévő területeken az Lke‐B7 jelű lakóövezetekben a legkisebb teleknagyságra vonatkozó előírások változnak. Az övezetben már az 1000 m2 –es telkek is beépíthetők lesznek. 9. közterületi határrendezés A Nagy‐henc dűlőn kertes mezőgazdasági területeken két helyen a közterület szabályozá‐ sa módosul. • A 11644‐11651 hrsz telkeket érintő tervezett dűlőutakat összekötő tervezett út‐ szakasz szabályozása törlésre kerül. Az összekötés nem szükségszerű, a dűlőutak hurokszerűen használhatók ma is. A történelmi térképek alapján az utak koráb‐ ban sem voltak összekötve. A területen az övezeti előírásoknak megfelelő nagy‐ telkes mezőgazdasági terület kialakulását jobban szolgálja a ritkább úthálózat. Az esetleges jövőbeni útkialakítás lehetőségének fenntartásához az területet elépí‐ teni nem szabad. • A kertes területeken a 11543/2 hrsz telken a valóságban kialakult földút közterü‐ letként kerül szabályozásra. A telek egy földút, a korábbi szabályozáson tévesen övezeti besorolásba került, ezzel az innen nyíló telkek megközelítése a terv alap‐ ján nem volt biztosítható. A. Külterületi földutak összekötésének szabályozása 11581/9 és a 11588 helyrajzi számú utak összekötéséhez, a két út között 6 méter széles, megközelítően 30 hosszú földút kialakításának lehetőségét jelöli a szabályozási terv. B. Kialakult beépítés telekhatárának rendezése a 2602/9 helyrajzi számú területen. Az önkormányzat szándéka, hogy a meglévő lakóházat önálló telekkel értékesíti, de a telek‐ alakításra vonatkozó építési előírások alapján az ingatlan megosztása nem hajtható végre. A szabályozási terven feltüntetésre kerülnek a meglévő épületek és a javasolt telekmegosztás. A HÉSZ területre vonatkozó előírásai kiegészülnek az alábbiak szerint. A módosítás során a K‐El övezet egyedi és részletes előírásai (volt felvonulási lakóterü‐ let) 1. és 2. pontja az alábbiak szerint módosul Pro Arch. Építész Stúdió 9

N A G Y M A R O S


1.

2.

A terület elsősorban az oktatást, kutatást szolgáló építmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben szálláshely, sport, rekreációs célú építmények, létesítmények és azok részeként kereskedelmi ill. vendéglátó egység elhelyezése nem kizárt. A meglévő la‐ kófunkciójú épület megtartható, felújítható és bővíthető az övezeti előírásoknak megfelelő mértékig. A területen kialakult telkek összevonhatók, fel nem oszthatók. Egyéb telekalakítás ki‐ zárt. Egyéb telekalakítás csak a Szabályozási terven jelölt módon valósítható meg.

C. Kikötő elhelyezési tilalom kiterjesztése Nagymaros város belterületi része előtt elrendelt kikötési tilalom kiterjesztésre kerül északi irányba, a Radnóti Miklós útig. A Helyi építési szabályzat az egyes területeket érintően túl az alábbiakkal módosul: •

Az elvi építési engedély kötelezés helyett a Településképi véleményezési eljárás kere‐ tében vizsgálja a jövőben az önkormányzat a tervezett építkezéseket az Lke‐A3K, Lke‐ B8, Lke.B9, Vt‐Kt, Vk‐Kt, Vk‐k, Vk‐1, Vk‐2, Vk‐3, K‐Z/SP, K‐Z/RK‐2, K‐Z/C, K‐IFK, K‐E1, K‐ E2, K‐ET, E‐V, E‐G2, Mk‐1, Mk‐2, Mk‐3, Mk‐4, Mko, MK‐M övezetekben, továbbá a hullámtérben létesíthető kikötőhelyre, valamint a mezőgazdasági területeken birtok‐ központ elhelyezésre, helyi védett épületekre vonatkozóan.

•

Az Mk‐4 A jelű területeken a megengedett beépíthető teleknagysága 4000 helyett 3000 m2‐re módosul.

•

Az Mk‐4bjelű területeken a megengedett beépíthető teleknagysága 6000 m2 helyett 5000‐re változik.

•

K‐EI övezet egyedi és részletes előírásai Külterületi közterülethatárok módosulnak, a külterületen szabályozott szerkezeti je‐ lentőségű utak minimális szélessége 12 méterben kerül meghatározásra.

•


N A G Y M A R O S


Kertes övezetek A város északi külterületén, a Lator‐völgy és a János‐hegy közötti domboldalak kertjeinek építési lehetőségeit a 2007‐ben elkészített szabályozás jellemzően három nagy övezetbe sorolta (Mk‐4A‐B‐C). A hegylábi részeken 4000 m2‐es, feljebb 6000 m2 illetve 1 hektáros megművelt teleknagyságok mellett engedte a beépítést. Ilyen besorolású, kisebb területek találhatók a városban délebbre, az Első –völgy utca, a Kálvária utca körül és a Szent Mihály hegyen. A tervezési feladat ezen területek övezeti előírásainak felülvizsgálata. A telektulajdonos számára a nagy telkek lehetővé tennék, hogy a gazdálkodás mellett már egy család számára megfelelő nagyobb lakóházat is felépítsenek a hegyen. Az elképzelések szerint, így egy „lakott táj” alakulna ki. S a régi felhagyott gyümölcsösök, kertek, szántók is gondozott kertekké válnának, valamint a felaprózódott üdülőtelkes területek rendezettebb formája alakulna ki. Ez a szabályozás és a jelenlegi tájhasználat némileg ellentmond egymásnak, a hegyoldalon jellemzően a János‐hegyen, a Só‐hegyen és a vasút melletti területen nagyon sok, kisebb üdülőtelek van. Problémát jelent a nagy telekméretek kialakítása, egyes területek rendezése. A rendezési terv elkészítése óta két ellentétes társadalmi folyamat határozta meg a város külterületeinek fejlődését. Egyrészt tovább folytatódott, bár lelassult,‐ a módosabb réteg óriás telkes „ranch” jellegű rezidenciáinak felépítése. Másrészt megfigyelhető az elszegénye‐ dő városi emberek kitelepülése a kis telkes üdülő jellegű területekre. Sokan, mint állandó lakók élnek a régi nyaralóban. Sokszor elszegényedve költöztek ide, ahol nincs sem megfelelő jövedelmük, sem közműellátásuk. Az Önkormányzathoz beérkező lakossági kérések alapján születetett meg az elhatározás, hogy ezeket a dombháti kertes területeket meg kell vizsgálni, s az eredeti koncepcionális elképzelések megőrzése mellett, az előírásokat módosítani. A rendezési terv módosításához több vizsgálatot készítettünk, remélve, hogy a probléma így jobban megoldható. Ezek, többek között a mai telekállapotokat elemezték, vizsgálták a mor‐ fológiai adottságokat, térségi terveket. Telekadottságok Az Mk‐4 ‐ A, B, és C kertes területeken a teleknagyságot 6 kategóriában vizsgáltuk, 500 és 2000 feletti teleknagyságok között. (1. 500 m2‐nél kisebb, 2. 500‐800 m2, 3. 800‐1100 m2, 4. 1100‐1500 m2 , 5. 1500‐2000 m2 , 6. 2000 m2) 500 m2‐nél kisebb telkeket általában az útelágazások mellett találni, vagy a régi hosszabb telek felosztásából alakultak ki, számuk igen kevés. Nagymaroson nem jellemző, úgymint a Dunakanyar más településein a 400‐ 420 m2 területű zártkerti telekosztás a 60‐as évekből. 600‐800 m2‐területnagyság között közel szabályos négyzetes telkeket is itt kevés számban parcelláztak, a Kapu‐hegy alatt találunk csak ilyen telkeket. Az északi dombok általános te‐ leknagysága 1000 m2 körül van. A János hegyen, Só hegyen a régi hosszú parcellák mestersé‐ ges felosztásával kialakított üdülő jellegű kertségek telekszélessége 12‐16 körüli. A Nagy‐ Henczen és a vasút mellett is jellemző 1000‐1200 m2 körüli teleknagyság, a hegyoldalban a telkek alakja változatos, hosszú parcellák és szabályosabb telkek vegyesen fordulnak elő, míg a vasút mellett kiegyensúlyozottabb a telek struktúra. Pro Arch. Építész Stúdió 11

N A G Y M A R O S


A teleknagyságok vvizsgálata a Só hegyen

1 2

3 4

5 6

A hagyo ományos teermelő mezőgazdasággi területek jellemző teleknagysá t ága 2000 kö örüli, de ezek álttalában „ho osszú parcellák”, a teleekszélességek 5‐18 közzöttiek, teleekhosszak ttöbbször elérik a 100‐t is. A A hegy oldaalakon tájid degen a 20‐‐30 méter feletti f telekkszélesség. A telek‐ struktúrra tájolás általában északnyugat‐d dél kelet iráányú, a Dun na felöli esésvonalakat követi, az úthállózatban jelllemzően a Dunával páárhuzamos é és merőlegees elemek d dominálnak.

dió 12 Pro Arch. Építész Stúd

N A G Y M A R O S


Morrfológia Dom mborzat A te elepüléstől északi iráányba vizsggáltuk a domborzati ado ottságokat, a területek mere‐ dekségét. Az országos o terrvek előírássai alap‐ ján kkülön lehatáároltuk a 12 2 és 17 %‐nál mere‐ deke ebb lejtőkett. A kapu‐h hegy lábátó ól a Bör‐ zsönyy magasabb ban fekvő rrészei felé aa hegyol‐ dalakk jellemző ően 17%‐nál merede ekebbek. Míg aa János‐heggy és a Só‐h hegy oldalán n szalag‐ szerű űen húzódikk végig a meeredek sáv. A hegy‐ tetőkk laposabb ffelszínűek. Ráláttás‐ kilátás Vizsggáltuk a Du una túlpartja felöl a he egyolda‐ lakraa látás lehetőségét. A vizsgálati laapon je‐ lölt p pontokból (aa Duna‐parttról, a hegyyoldalról, a fellegvár felöll) bemutatttuk a legfre ekventál‐ tabban megmuttatkozó dom mbhátakat.. Ezekről össze efoglalva kiemeltük a programba a legin‐ kább b látható felületekett. Ilyen helyeken h semm miképpen nem n javasoljuk a kiseb bb telek‐ alakítás lehetőséégének meggengedésétt.

17% %‐nál meredeekebb területtek

Visegrádi kik V ötőből jól láttható területtek


N A G Y M A R O S


Terü ülethasználaat Beépítettség A régi és az idei alaptéérképen niincsenek feltüntetve a hegy‐oldalaakon meglé évő épü‐ letek nagy réssze. A beépíítések feltüntetésé‐ nk, a jelölt ffoltok nem az épü‐ re törekedtün letek nagysággát jelzik, a területek in ntenzitá‐ sátt kívántuk érzékeltetn é i (a térképe en feke‐ tévvel jelölve). A sűrűsödés jellemzően n a 12. sz főútról hető területteken jelenttkezik. A könnyen elérh m máásik jellegzeetes beépítéési hely a magasan fekkvő, roman ntikus és szzép kilátású ú telkek, erd dőalji terüleetek. Úthálózat A térképen jeelölt közterrületek (vízfolyások és közlekedéssi területek) mellett a terepen járrható földuttak hálózatát is ábrázo oltuk. Az ígyy kirajzolód dó közterüleeti rendsze er érthe‐ tővvé teszi a beépítési b sű űrűsödést és é látha‐ tóvvá válik, ho ogy a terüleet nagy részén kes‐ keny és sokszzor zsákutccás rendszerű háló‐ zatt, csápos rendszer alakkult ki. Javaasolt módossítás A jelenlegi Mk‐4A és az MK‐4 4B területeken a telekknagyságokk módosulnak. 4000 m m 2‐es te‐ leknagyyság helyett a z OTÉK előírásai alap pján megen ngedett 300 00 m2‐es, illeetve a B jelű ű terüle‐ 2 teken 4500 m ‐es tteleknagysáág kialakítássa és beépíttése lesz elő őírva. Az egyes földrészzleteken gazdasáági épület felépítése után lakófun nkció is elhelyezhető. Kisebb telkek nem építhetők be. A magaasabban fekkvő Mk‐4C jelű övezettben a tájké épi kitettsé ég és a term mészeti ado ottságok domináálnak, ezeke en a részeke en nem mó ódosul a szaabályozás.


N A G Y M A R O S


3. KÖZLEKEDÉS A településen kisebb területek szabályozásának, besorolásának módosítására kerül sor, a közlekedési munkarészben a jóváhagyott településrendezési terv alátámasztó munkarészé‐ nek összefoglalását közöljük és a közlekedési hálózatot érintő módosításokat vizsgáljuk meg részletesen. Országos utak: Nagymaros közigazgatási területét jelenleg a 12 sz. főút, és a 12106. számú kóspallagi bekö‐ tőút érinti. A szerkezeti terv a korábbi rendezési tervekben részletesen vizsgált új nyomvonalvezetések közül, tervezési távon túli elemként tartalmazza a 12. sz‐ú főút vasút mellé való áthelyezését. A települést országos útfejlesztési elképzelések ‐ belátható időn belül ‐ nem érintik. Helyi gyűjtőút hálózat A 12. úttal párhuzamosan a vasúti töltéstől Ny‐ra, a dombok felőli oldalon vezet az egykori főutca a Rákóczi utca, amely ma fontos gyűjtőúti funkciót tölt be a település teljes szakaszán, a temetőtől a Rigó hegy alatti visszakötésig. További fontos gyűjtőutak: a következőek: • • • • • •

Radnóti u.‐Kassák u., Deák F. u., Király u., Magyar u.(Fehérhegy) Fő tér, Német u.‐Molnár u.

Vízi közlekedés Nagymaroson a kompközlekedés és a személyhajó forgalom a kistérségi igények mellett a kiránduló forgalomban kitüntetett szerepet játszik. Kerékpárút hálózat Nagymaros teljes területét érinti a Dunakanyari kerékpárút, amely Kismaros felől, Zebegény felé a Dunapartot követve vezet végig a vízparton. A 12106 sz‐ú (kóspallagi) bekötőút, része a Börzsönyt megközelítő kerékpárforgalmi útvo‐ nalnak. Vasúti közlekedés Nagymaroson vezet a Vác‐Szob‐i vasútvonal, amely az ország egyik legsűrűbb vonatindítású, ütemes menetrenddel üzemeltetett vasútvonala. Nagymaros‐ Visegrád megállóhely forgal‐ mát a kompon át visegrádi kapcsolat is érinti. A vasúti létesítmények környezetében lehető‐ séget kell biztosítani a kombinált eszköz használatra őrzött P+R és fedett kerékpártárolók megvalósulásával.


N A G Y M A R O S


Tervezett módosítások közlekedési szempontú vizsgálata A tervezett módosítások a város meglévő vagy tervezett közlekedési hálózati rendszerét nem érintik. A kisebb területeket érintő módosítások során a megfelelő közlekedési területek ki‐ alakítására törekedtünk. 1. A belterület északi részén a tervezett vasúti átjárónál a beépíthető területek és közterü‐ leti határok rendezése A terezett árvízi mentesítő út nyomvonala a telekadottságoknak megfelelően kis mérték‐ ben módosul. A tervezett szabályozási szélesség és csomópont helye nem változik. A módosítás a közlekedési hálózat rendszerét nem változtatja meg, csak korrekció történik. 2. Az 1455/4 hrsz telek építési előírásainak felülvizsgálata (beépítési %, beépítési mód) A belterületi telek megközelítése biztosított, közlekedési módosítás nem szükséges. 3. 12‐es út (Váci út) és a Duna közötti, a belterület északi részén fekvő lakóterület övezeti előírásainak felülvizsgálata, a beépítési mód vizsgálata. (Lke‐U4) A belterületi telek megközelítése biztosított, közlekedési módosítás nem szükséges. 4. A Városközponttól délre a Duna‐parti Vt‐D övezetekben övezeti előírások részleges mó‐ dosítása A belterületi telek megközelítése biztosított, közlekedési módosítás nem szükséges. 5. K‐E3 övezetben övezeti előírások részleges módosítása, beépítési mód vizsgálata A belterületi telek megközelítése biztosított, közlekedési módosítás nem szükséges. 6. Műemléki környezet határa A belterületi telek megközelítése biztosított, közlekedési módosítás nem szükséges. 7. A Lator‐völgy lakóterületi fejlesztési területén az építési előírások módosítása, javaslat szerint a telekalakítási terv kötelezettség esetleges lazítása A részben beépült telkek tömbje körül az útszélesség szabályozásának csökkentését java‐ solja a terv, de a min. közterület szélesség így is meghaladja az OTÉK‐ban előírt min. szé‐ lességet, javasolt szabályozás 14 ill. 16 m. A tervezett útszélességgel a terület infrastruk‐ túra ellátása és a telkek megközelítése megoldható. 8.a 10835, 10838. hrsz telkek belterületbe vonása, lakóterületi átsorolás A 2 telek a meglévő közterületről megközelíthető, a viszonylag jó minőségű útburkolattal ellátott út a 10808 hrsz vízmű területig van kiépítve. A tervezett lakóterületi átminősítés emiatt az adottság miatt indokolt. 8. b A Kittenberger K. utca melletti területeken (10808 hrsz Vízmű területig) övezeti átsoro‐ lás A tömb északi oldala a Szálloda utca 10808 hrsz vízmű területig tartó úton közelíthető meg, a terepadottságoktól függően 10‐12 méteres szabályozási szélességgel. A területen kb 6 lakótelek alakul ki.


N A G Y M A R O S


A tömb déli oldala a Kittenberger Kálmán utca felől közelíthető meg. A meglévő közterü‐ let min. 10 m‐es szabályozásával az itt beépíthető max. 6 telek megfelelően megközelít‐ hető és közművesíthető lesz. 9. közterületi határrendezés A kertes területeken két, nem szerkezeti jellegű közterülethatár módosítást javaslunk. •

A 11644‐11651 hrsz telkeket érintő tervezett dűlőutakat összekötő tervezett útszakasz szabályozása törlésre kerül. Az összekötés nem szükségszerű, a dűlőutak hurokszerűen használhatók ma is. Az esetleges jövőbeni útkialakítás lehetőségének fenntartásához az területet elépíteni nem szabad. • A kertes területeken a 11543/2 hrsz telken a valóságban kialakult földút közterületként kerül szabályozásra. A mezőgazdasági út telkének szélessége 8‐11 m. A. Külterületi földutak összekötésének szabályozása

11581/9 és a 11588 helyrajzi számú utak összekötéséhez, a két út között 6 méter széles, megközelítően 30 hosszú földút kialakításának lehetőségét jelöli a szabályozási terv. B. Kialakult beépítés telekhatárának rendezése a 2602/9 helyrajzi számú területen. Az önkormányzat szándéka, hogy a meglévő lakóházat önálló telekkel értékesíti, de a telek‐ alakításra vonatkozó építési előírások alapján az ingatlan megosztása nem hajtható végre. A szabályozási terven feltüntetésre kerülnek a meglévő épületek és a javasolt telekmegosztás. A HÉSZ területre vonatkozó előírásai kiegészülnek az alábbiak szerint. A módosítás során a K‐El övezet egyedi és részletes előírásai (volt felvonulási lakóterü‐ let) 1. és 2. pontja az alábbiak szerint módosul 3.

4.

A terület elsősorban az oktatást, kutatást szolgáló építmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben szálláshely, sport, rekreációs célú építmények, létesítmények és azok részeként kereskedelmi ill. vendéglátó egység elhelyezése nem kizárt. A meglévő la‐ kófunkciójú épület megtartható, felújítható és bővíthető az övezeti előírásoknak megfelelő mértékig. A területen kialakult telkek összevonhatók, fel nem oszthatók. Egyéb telekalakítás ki‐ zárt. Egyéb telekalakítás csak a Szabályozási terven jelölt módon valósítható meg.

C. Kikötő elhelyezési tilalom kiterjesztése Nagymaros város belterületi része előtt elrendelt kikötési tilalom kiterjesztésre kerül északi irányba, a Radnóti Miklós útig. Kertes övezetek A kertes területek övezeti előírásainak módosítása a tervezett közlekedési hálózatra közvet‐ len hatással nincs. A beépíthető teleknagyság kis mértékben csökken, ezért a terület beépí‐ tése sűrűsödhet.


N A G Y M A R O S


4. TÁJRENDEZÉS Jelen terv Nagymaros hatályos településszerkezeti tervének és szabályozási tervének módo‐ sítása kis mértékű módosítása. A kis területeket érintő módosítások mellett a tervkészítés során a hatályos terv elfogadása óta eltelt időszakban megjelenő új jogszabályokra, illetve bekövetkező jogszabály‐ változásokra is figyelemmel kell lenni. Tájrendezési szempontból fontos feladat tehát a hatá‐ lyos településrendezési terv aktualizálása az időközben elfogadott jogszabályok és magasabb rendű tervek tükrében. Európai közösségi, országos és helyi természetvédelmi területek A Natura 2000 területek ‐ közösségi jelentőségű (európai szintű) természetvédelmi rendelte‐ tésű területek ‐ kijelölésére az Európai Uniós csatlakozás kötelezte az országot. Nagymaro‐ son a Duna és ártere Natura 2000 terület, ehhez csatlakozik Zebegény felé a külterületi er‐ dők területe (Mihály hegy). Országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt állnak a források (ex‐lege védett). A források a terven megjelölésre kerültek, területük erdőterület besorolásban van, a károsodás veszélye nem fenyegeti. Az európai ökológiai hálózaton túl lehatárolásra került a nemzeti ökológiai hálózat mely a szigetszerűen elhelyezkedő értékes természetközeli élőhelyeket kapcsolja összefüggő rend‐ szerré. Nagymaros közigazgatási területén ökológiai mag, folyosó és pufferterület található‐ ak. A módosításra javasolt területek kijelölésénél törekedtünk arra, hogy az ökológiai hálózat területet ne érintsünk, csak a Zebegény határában lévő tábor területe tartozik ezek a lá a besorolások alá, de itt sem kerül sor beépítésre szánt területkijelölésére. A 8002/2005 (MK 138.) KvVM tájékoztató alapján a településen nyílt karszt területek talál‐ hatók, ezek lehatárolását a Nemzeti Park adatszolgáltatása alapján tettük meg. A település ezen területein hideg karsztvizek találhatók, melyek fokozottan szennyezés érzékenyek. A nyílt karszt területek nagy része az erdőterületeken található, beépítésre szánt terület nincs, vagy a terv hatására szennyezés veszélye nem érinti. Nagymaros és Kismaros belterületei közötti Duna‐parti sáv (a 12. sz. út és a Duna között) fontos ivóvízbázis terület, amelynek hidrogeológiai védőterületét előzetesen kijelölték. Nagymaros természeti‐táji környezete kiemelkedő értékekkel rendelkezik. Országos védelem alatt áll (Duna‐Ipoly Nemzeti Park) a települési külterület mintegy háromnegyed része (fő‐ ként erdőterületek, de mintegy 300 hektár szántó‐ és gyepterület is). Helyi természeti véde‐ lem alatt pedig a belterületi szelídgesztenye‐ligetek egy 8 hektáros része áll. A jóváhagyott településrendezési terv a Sólyomsziget térségében további területeket javasol helyi termé‐ szeti védelemre. A Nagymarosi szelídgesztenyések esetében az Önkormányzat sikeresen pályázott egy kutatá‐ si programra, ahol a fákat fertőző gombák típusai feltérképezésre kerültek. Kifejlesztésre került egy legyengített gombatörzs, és kialakításra került egy mintaterület, ahol a védekezés szakszerű megvalósításával példát kívánunk mutatni azoknak a magán tulajdonosoknak, akik ebben a programban eddig nem vehettek részt. Ez az ’anyatelep’ is helyi védelem alá javasol‐ juk. A helyi védelem kijelölését a hatályos előírások alapján külön eljárásban valósítja meg az Pro Arch. Építész Stúdió 18

N A G Y M A R O S


Önkormányzat. A fakivágási engedély kérelemre kötelezést szeretné az önkormányzat a gyümölcsfának minősülő szelíd gesztenyére is kiterjeszteni, hogy csak indokolt esetben ke‐ rülhessenek kivágásra. Ezért a település egész területén védendő elemnek minősül minden egyed közterületen és magánkertben egyaránt. A tervezett módosítások és tájrendezési javaslatok ismertetése A tervezett módosítások közül az 1‐7 sz. és A‐B jelű természetvédelmi, táji szempontból nem jelentős. A módosítások meglévő, beépített vagy beépítésre szánt területek előírásainak mó‐ dosításait tartalmazzák, védett vagy védendő természeti, táji értéket nem érintenek. A 8. számú módosítás az üdülő‐ ill. lakóterület bővítését javasolja a Szálloda utca és Kitten‐ berger utca folytatásában. A területek természetvédelmi besorolás alatt nem állnak, jelenleg kertes mezőgazdasági övezetbe soroltak. A telkek egy része üdülőtelekként, hobbykertként használt vagy parlag, védett vagy védendő természeti érték nem található rajtuk. A megfele‐ lő közmű és úthálózat kialakításával a telkek beépítése nem jelent környezetvédelmi vagy tájvédelmi problémát. A javasolt övezetben a telkek alacsony százalékkal épülnének be (15%) magas zöldfelületi arány mellett (75%). A beépítésre szánt terület nagysága 1,74 ha‐al nő, amely a település léptékében kis mértékű. A legnagyobb területet érintő módosítási elem a kertes területek szabályozásának felülvizs‐ gálata. A területek nem részei a Nemzeti parknak, országos ökológiai hálózatnak, Natura 2000 besorolásba nem tartoznak. Az érvényes szabályozási előírások alapján a leginkább Kismaros felé eső, vasút feletti kertes területeken három kertes övezet került lehatárolásra. Az övezetek között a legnagyobb különbséget a beépíthető telek nagysága és szélessége je‐ lentette, lehatárolásuk a domborzati adottságokhoz igazodott. A három övezet: • • •

Mk‐4A hegylábi enyhén lejtős tömbök, jelenlegi beépíthető telekméret: 4000 m2 Mk‐4B domboldalak, jelenlegi beépíthető telekméret: 6000 m2 Mk‐4C magasan fekvő, meredek területek, beépíthető telekméret 1 ha.

Az övezeti előírásoknak megfelelően kialakuló telkek a jelenlegi telekstruktúrától elütő négy‐ zetes formájúak, a telekösszevonás után, az építkezés megvalósulásával nagy díszkert jellegű gyepes kertek alakultnak ki, amelyek tájképben a hagyományostól eltérők. Ugyanakkor a településen továbbra is probléma hogy a kerteket parlagon hagyják, vagy a kis telkeken szo‐ ciálisan hátrányos helyzetű emberek szerény hajlékokat építenek. Sokan nagyobb területen szívesen építkeznének de az előírt teleknagyságot nem tudják elérni. A telekvizsgálatok azt mutatták, hogy a mai teleknagyságok sem szélességben, sem mére‐ tükben nem felelnek meg az övezeti előírásoknak. A nem beépíthető telkek nagy része parla‐ gon marad. A javaslat szerint az OTÉK előírásának jelentősen nagyobb, de a jelenlegi telekadottságoknak jobban megfelelő telekméretek alakíthatók ki, építhetők be. Pozitív, hogy a tájkép szempont‐ jából legkevésbé zavaró az alacsonyabban fekvő területeken lesz lehetőség kisebb telkek beépítésére (Mk4‐A ‐ 3000m2, Mk4‐B ‐ 5000m2) és a jobban kitett, infrastruktúrával nehezen ellátható ezért környezetvédelmi és táji szempontból nagyobb kockázatot hordozó területek beépülését nem támogatja. A C jelű módosításban az Önkormányzat a Duna parton kiterjeszti a kikötő elhelyezés tiltását. Ez a módosítás hozzájárul a természeti, táji érték háborítatlan megőrzéséhez, a parton új épített stégek, kikötők nem jelenhetnek meg. Pro Arch. Építész Stúdió 19

N A G Y M A R O S


5. KÖRNYEZETALAKÍTÁS A jóváhagyott Településrendezési terv alapján Nagymaros területén a környezetvédelmi szempontból legfontosabb feladat a város még viszonylag kedvező környezeti állapotának megőrzése. A településrendezési terv módosítása ezzel a céllal összhangban van, a környe‐ zetvédelmi előírásokat továbbra is fenntartja, új szennyező, terhelő tevékenység megvalósu‐ lását nem teszi lehetővé, a környezetvédelmi előírások és célok megerősítését célozza. A részterületekre készülő módosítás során az érvényben lévő előírásokat és az alátámasztó munkarészt az adott területre vonatkozó különös előírásokkal illetve az azóta eltelt időben változott jogszabályokra tekintettel egészítjük ki. A felszíni és felszín alatti vizek védelme A tervezési területen a környezeti elemek közül a felszíni és felszín alatti vizek védelmére fokozott hangsúlyt kell fektetni, melyet a közigazgatási területen található vízfolyások és állóvizek, vízbeszerzési területek, valamint a település kiemelten érzékeny felszín alatti víz‐ minőség‐védelmi területbe tartozása1 indokolnak. Az EU jogharmonizáció követelményeként a felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségi védelme érdekében meg kell követelni, ill. ellenőrizni kell a 219/2004. (VII.21.) Korm. rende‐ let előírásainak, a felszíni vizek tekintetében a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet, valamint a 21/2006. (I.31.) Korm. rendelet előírásainak betartását. A község területén lehatárolásra kerültek a nyílt karsztterületek, melyek jegyzékét a 8002/2005. KvVM tájékoztató tartalmazza. Ezeken a területeken a mezőgazdasági művelés, állattartás és lakófunkció elhelyezése esetén figyelembe kell venni a 1996. évi LIII. törvény rendelkezését, hogy tilos a nyílt (fedetlen) karsztos kőzetből álló felszínen a karsztos kőzet, illetve a karsztvíz szennyezése vagy állapotának jogellenes megváltoztatása. A vízminőség‐védelem szempontjából alapvető környezetvédelmi elvárás a szennyvizek meg‐ felelő kezelése. A település csak részben csatornázott, ezért az újonnan beépülő területeken is meg kell követelni a korszerű szennyvízkezelést: csatornahálózat kiépítését, tárolást és elszállítást, vagy megfelelő telekméret esetén (nyílt karszt területek kivételével) egyedi szennyvízkezelő berendezés elhelyezését. Nagymaroson a csatornázás kiépítettsége belterületen eléri a 95% ot. Az ivóvízhálózat és szennyvízhálózat üzemeltetését a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. végzi. A kiépült szennyvíz hálózattal jelentősen csökkent a talajszennyezés, a felszín közeli rétegvizek minő‐ sége a kiépítés után ugrásszerűen javult. A szennyvíz kezelését a váci szennyvíz‐ tisztítóműben végzik. A külterületen a megváltozott tájhasználat miatt a szennyvízkezelés problémája fokozódik. A volt zártkerti területeken a szennyvízcsatorna hálózat nem került kiépítésre, így a lakosok egyedi szikkasztóaknák építésével oldották meg a keletkezett szennyvíz tárolását. Az aknák vízzáró képessége a házi kivitelezés következtében nem tekinthető tökéletesnek, így valószí‐ nűsíthető a talajvizek szennyvízzel való szennyezettség A csapadék víz elvezetése a meredek, vízmosásos völgyekben igen nagy problémát jelent. A megoldást egy olyan átgondolt program megvalósítása jelentené, amely a felszíni vizek hely‐ 1 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet Pro Arch. Építész Stúdió 20

N A G Y M A R O S


ben tartására és eróziómentes elvezetésére készül. Ezt a település – ha lehetőség adódik rá – pályázati forrásból tudná csak megvalósítani, addig is az erózió fokozódását és a csapadékví‐ zen keresztüli szennyezést el kell kerülni. Levegőtisztaság‐védelem A légszennyezettségi állapot figyelembe vételével ‐ az országos immisszióbázis alapján ‐ az ország területe légszennyezettségi agglomerációkra és zónákra került felosztásra, felváltva a korábbi területi védettségi kategóriákat. Nagymaros légszennyezettség szempontjából a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet szerint a 10. (az ország többi területe) légszennyezettségi zó‐ nába tartozik, mely az ország területének a rendeletben kiemelt térségein és kijelölt városain kívüli részeit foglalja magában. A 10. zónába sorolás a település kedvező légszennyezettségi állapotát tükrözi, hiszen a zóna jellemzője, hogy a légszennyezettség egyik főbb légszennyező anyag tekintetében sem haladja meg az immissziós határértékeket, az alsó vizsgálati küszöb alatt, vagy az alsó és a felső vizsgálati küszöb között van. Légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területnek tekintendők a jogsza‐ bály értelmében Nagymaros közigazgatási területét érintően a település erdőterületei ‐ kivé‐ ve az elsődleges rendeltetésük szerint védelmi célokat szolgáló erdők közül a településvé‐ delmi erdők, valamint az új létesítmények védelmi övezetében létrehozott erdősávok – a védett természeti területek –ökológiai hálózat elemei, és a Duna. A vonatkozó ökológiai ha‐ tárértékeket a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza. A talaj védelme Talajvédelmi szempontból kiemelendő a humusz védelme, melyet a termőföldön történő beruházások megvalósítása során kell biztosítani. A terület igénybevétele, épületek, létesít‐ mények elhelyezése esetén a terület előkészítése során a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról a beruházónak gondoskodnia kell. A humuszt a lehetséges mértékig helyben kell felhasználni, a felesleges humuszt értéke‐ síteni, vagy más területen elhelyezni csak a növény‐ és talajvédelmi szolgálat nyilatkozata alapján lehet. A humuszvagyon védelmével az építési engedélyezési tervben külön munka‐ részben kell foglalkozni, amennyiben a beépítendő terület nagysága meghaladja a 400m2‐t, az építési dokumentációnak tartalmaznia kell a terület talajviszonyait feltáró humuszmente‐ sítési tervet is. A tervezett fejlesztések léptéke nem éri el a fenti mértéket, esetenként egy‐egy telek, kert beépítése valósulhat meg. Hulladékkezelés A településen a lakossági vegyes ill szelektív hulladékot a Város közszolgáltató cége a Maros Kft. gyűjti össze. 8 db szelektív hulladékgyűjtő sziget működik, ahol papír műanyag fém szí‐ nes üveg, és fehér üveg elhelyezésére van lehetőség. A „ZÖLD híd” önkormányzati tulajdonú társulás végzi a hulladékgyűjtő szigetek üzemeltetését és a konténerek ürítését. Továbbiak‐ ban azonban lehetőség lesz a zöld hulladék komposztálására, illetve annak külön gyűjtésére. A veszélyes hulladékok jegyzékét a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet, kezelésük szabályait a 2000. évi XLIII. tv., illetve a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet még hatályos előírásai tartal‐ mazzák. Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM‐ KvVM együttes rendelet szabályozza. Az építési, illetve bontási hulladékok gyűjtését


N A G Y M A R O S


a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell megoldani, kezelésre csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezeteknek adhatók át. A hulladékkezelés jelenleg megoldott, a tervezett módosítások közül a 2 számú a Maros Kft. telephelyén tervezett fejlesztést segíti elő, amellyel a jelenlegi telephelyen korszerűbb szol‐ gáltatási körülmények lesznek elérhetők. Környezeti zaj elleni védelem Környezeti zaj egyes ipari tevékenységektől, szórakoztató létesítményektől és a közlekedés‐ től származhat. Nagymaros közigazgatási területén határértéket meghaladó üzemi létesít‐ ménytől származó környezetterhelésről nincs tudomásunk. Zajterhelés a településen a 12‐es út mentén tapasztalható. Nagymaroson belül a forgalom csekély, abból folyamatos zavaró zajterhelés nem származik. A településen a lakosságot, a lakófunkciót zavaró zajterhelés egyedi zajforrásból (üzem, telephely) nem származik. A tervezett fejlesztések a terület jelenlegi jó adottságait nem változtatják meg jelentősen: új ipari terület nem kerül kijelölésre, várhatóan szennyező pontforrás, jelentős zajnövekedés nem lesz. A módosításoknak zajterhelés szempontjából hatása nincs. Biológiai aktivitásérték Az Étv. 8. § (2) bekezdés b) pontja értelmében egy település közigazgatási határán belül a területhasználat változtatásokat követően a biológiai aktivitásérték nem csökkenhet, ill. az aktivitásérték csökkenését más területen való aktivitásérték‐növeléssel szükséges pótolni. A biológiai aktivitásértéket befolyásoló új beépítésre szánt terület a 8. sz ‐ Lakóterület bővítés a Szálloda utca és Kittenberger utca végén kerül kijelölésre 1,74 ha‐os nagyságban. Az átsorolások aktivitás értékre gyakorolt hatásának kiegyenlítésére a településen a Szabá‐ lyozási terven jelölt helyeken utak mentén kétoldali fasor telepítését írjuk elő 700 méter hosszan. A biológiai aktivitás érték biztosítását az alábbi számítás igazolja:

Terület‐ haszná‐ lat

meglévő Érték‐ Terület‐ Biológiai Terület‐ mutató nagyság aktivitásér‐ haszná‐ ték: lat

A. . Lakóterület bővítés a Szál‐ Ev 9 0,2 ha 1,8 loda utca B. Kittenberger Mk 5 1,54 ha 7,7 utca végén Részletes számítás szerint OTÉK min.+25% minimális zöldfelület 100%‐ban kétszintű növényzettel kialakítva Aktivitásérték egyensúlyát biz‐ tosító módosítás

tervezett Érték‐ Terület‐ Biológiai mutató nagyság aktivitás‐ érték

Lke

3

0,2

0,6

Lke

3

1,54

4,62

Lke B6 min. zf 75%

6

1,74 *0,25

2,61

Σ 9,5

7,83

kétoldali fasor

3

0,85

2,54

Σ 9,5

10,37

A biológiai aktivitás érték a településen a módosítások hatására nem csökken. Pro Arch. Építész Stúdió 22

N A G Y M A R O S


6. KÖZMŰVEK Jelenlegi ellátás összefoglaló értékelése A jóváhagyott területrendezési tervben tervezett lakó és tartalék lakóterületek összesen 380‐120=500 lakás építési lehetőségét tartalmazták, melyek új közmű igénnyel lépnek fel. Ehhez járult még az üdülőterületek átsorolása lakóterületté, amely mintegy 40 lakás új köz‐ műigényét jelenti. A jelenlegi módosításban kb. 16 út lakás kialakítására nyílik lehetősé, amely a jelenlegi többletkapacitásokból ellátható. Vízellátás A település vízellátását korábban a Sólyom‐szigeti vízműről biztosították, mely jelenleg víz‐ minőségi problémák miatt üzemen kívül van. A Nagymaros Térségi Vízmű a település kismarosi oldalán épült. A vízbázis egy csápos, illetve hét csőkútból áll. A csáposkút jelenleg ‐ engedély híján ‐ nem üzemel, a csőkutak névleges kapacitása összesen Q=6500 m3/d. Mivel a település csúcs napi fogyasztása 3750 m3, a kút jelentős többlet kapacitással rendelkezik. A meglévő hálózati rendszerkapcsolat lehetővé teszi a Kismaros, Verőce felé történő vízát‐ adás lehetőségét, melyre üzemi okok miatt időnként sor kerül. A korábbi vízlépcső‐munkagödör területén kialakított meder‐galéria mint vízbázis rendelke‐ zésre áll, de a jelenlegi igények nem teszik szükségessé vizének felhasználását. Ezen vízbázis hidrogeológiai védőterületének kijelölését a KÖVIM 2002‐2003. évi programja nem tartal‐ mazza. A Nagymaros Térségi Vízmű folytatásaként – attól északkeleti irányban – helyezkedik el a Kismaros‐Nagymaros Távlati Vízbázis területe. Szennyvízelvezetés Az elválasztott rendszerű gravitációs szennyvíz főgyűjtő, az átemelők és a nyomócsövek Du‐ na‐parti területen való megépítésével lehetővé vált a település szennyvízcsatornázása. A magasabban fekvő területek csatornázása a völgyekben vezetett ø40/b, ø 30/b, illetve DN200 KG.PVC gravitációs gyűjtők kiépítését követően vált lehetővé. A Duna alatti közműalagút megépítésével lehetőség nyílt a jobb parti települések (Visegrád, Dömös és Pilismarót) átlagosan mintegy 400 m3/d szennyvizének a nagymarosi rendszeren keresztül a váci regionális szennyvíztisztító‐telepre történő átvezetésére. Felszíni és csapadékvíz‐elvezetés, vízrendezés Nagymaros csapadékvíz elvezető hálózatát túlnyomó részben nyílt árokhálózat képezi. Zárt csatornahálózat a Duna‐parti sávban, a Selmecbánya – Kassák Lajos utca közötti területen épült dunai kitorkollással, ø40/b ‐ ø80/b mérettel. A magasabban fekvő területek vízelveze‐ tésére a Kittenberger Kálmán utcán, illetve a Fehérhegyi úton épült ø 60/b csapadékcsator‐ na.


N A G Y M A R O S


A lefolyó csapadékvizek eróziós hatása a település magasabban fekvő területein vízmosások kialakulásához vezetett, míg a kisebb esésű ‐ Dunához közeli ‐ területen a lelassuló vízmozgás következtében hordalék‐lerakódás miatt a vízelvezető hálózat feliszapolódott. Árvízvédelem, folyamszabályozás A Nagymarosi Vízlépcső építésének elmaradása miatt továbbra is megoldandó a Dömösi szik‐ lás gázló rendezésének a problémája. Megfelelő mélységű, szélességű és kanyarulati viszo‐ nyú hajóútszakasz kialakítása szükséges az adott térségben. A Sólyom‐szigeti részlegesen feltöltött holt‐Dunaág teljes mértékű feltöltése ellen vízügyi szempontból a kezelő nem emel kifogást. A feltöltés csak vízjogi engedélyes terv alapján vé‐ gezhető. Az üzemen kívüli kutak hasznosításáról való lemondás tekintetében a DMRV‐nek kell nyilat‐ kozni. Villamosenergia‐ellátás A térség középfeszültségű táppontja a Váci 120/35/20 kV‐os OVIT állomás, melyből 35 kVos szabadvezeték épült a nagymarosi 35/20 kV‐os transzformátorállomásig. A transzformátorál‐ lomástól 35 kV‐os hálózati kapcsolat épült Dorog‐Esztergom felől, illetve Zebegény‐ Szob irányában. Az OVIT állomásból a 35 kV‐os vezeték mellett 20 kV‐os szabadvezeték is üzemel Verőce, Kismaros érintésével Szokolya irányában. Ez a hálózat Nagymaros felé is kap‐ csolatot jelent. A 20 kV‐os szabadvezetéki hálózat a Hatló patak völgyében kiépült Törökme‐ zőig. A Szamaras vonalában Zebegény, illetve Ürmösrét felé épült szabadvezetéki kapcsolat. A települési 20 kV‐os szabadvezetéki hálózat biztosítja a kisfeszültségű hálózati ellátást. Földgázellátás ‐ hőellátás A település vezetékes földgázellátása a 90‐es évek végén valósult meg.A település belterü‐ letében kiépült a földgáz ellátó hálózat, ennek bővítésére a jövőben lehetőség van. Vezetékes hírközlési létesítmények Nagymaros területének vezetékes távközlési ellátását jelenleg az Invitel Zrt. biztosítja. A te‐ lepülésen belüli helyi ellátást szolgáló vezetékes távközlési hálózat a településen jellemzően oszlopokra szerelten épült. Ahol föld felett halad a hálózat, ott számára többnyire önálló, saját oszlopsort helyeztek el, így az utcákban jellemzően két oszlopsor található. Ezeknek az utcáknak az arculatát teljesen befolyásolják, az utcafásítás lehetőségét nehezítik az oszlop‐ sorok. A településen a vizsgálatok szerint a mobiltelefon szélesebb körű elterjedésének eredmé‐ nyeként a vezetékes távközlési kapcsolatok iránti igények inkább csökkentek, illetve nem növekednek, kielégítettek. A vezetékes hírközlés, úgy a távközlés, mint a műsorszórás, bár műszaki megjelenésében közmű jellegű, szolgáltatása alanyi jogon történik. A hálózatépítésre vonatkozóan a település arculatának alakítása megkívánja, hogy a hálózat‐ építés pontosan a várható többszereplős szolgáltatásra szigorúan szabályozott legyen. Ennek érdekében a belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területén új vezetékes hírközlési háló‐ zatokat már csak földalatti elhelyezéssel szabad építeni. Pro Arch. Építész Stúdió 24

N A G Y M A R O S


Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A távközlési ellátottságot tovább növeli a vezeték nélküli mobiltelefonok használata. Ennek területi korlátja nincs. Valamennyi vezeték nélküli táv‐ (T‐Mobile, Pannon GSM, Invitel, Voda‐ fone) és műsorszóró szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. Tervezett módosítások közműellátás szempontú vizsgálata A tervezett módosítások során nagy területen beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre. A tervezett két tömböt érintő lakóterületi fejlesztés összesen 1,7 ha területe érint és kb. 16 telek beépítését teszi lehetővé. A korábbi tervekben a város jelentős fejlesztéseket és köz‐ műfejlesztéseket tervezett, amelyek máig nagyrészt nem valósultak meg. A most javasolt módosítások a korábbi fejlesztések töredékét jelentik közműkapacitás szempontjából és a tervezett hálózatot nem befolyásolják. 1. A belterület északi részén a tervezett vasúti átjárónál a beépíthető területek és közterü‐ leti határok rendezése Új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, a tervezett útvonalvezetés a meglévő telekstruktúrához jobban illeszkedik. A gazdasági területek ellátását szolgáló közműveze‐ tékeket a módosított közterületen kell elhelyezni. 2. Az 1455/4 hrsz telek építési előírásainak felülvizsgálata (beépítési %, beépítési mód) A terület közművekkel ellátott, módosítás nem szükséges. 3. 12‐es út (Váci út) és a Duna közötti, a belterület északi részén fekvő lakóterület övezeti előírásainak felülvizsgálata, a beépítési mód vizsgálata. (Lke‐U4) A terület közművekkel ellátott, módosítás nem szükséges. 4. A Városközponttól délre a Duna‐parti Vt‐D övezetekben övezeti előírások részleges mó‐ dosítása A terület közművekkel ellátott, módosítás nem szükséges. 5. K‐E3 övezetben övezeti előírások részleges módosítása, beépítési mód vizsgálata A terület közművekkel ellátott, módosítás nem szükséges. 6. Műemléki környezet határa A módosításnak közművekre vonatkozó hatása nincs. 7. A Lator‐völgy lakóterületi fejlesztési területén az építési előírások módosítása, javaslat szerint a telekalakítási terv kötelezettség esetleges lazítása A részben beépült telkek tömbje körül az útszélesség szabályozásának csökkentését java‐ solja a terv, de a min. közterület szélesség így is meghaladja az OTÉK‐ban előírt min. szé‐ lességet, javasolt szabályozás 14 ill. 16 m. A tervezett útszélességgel a terület infrastruk‐ túra ellátása és a telkek megközelítése megoldható. 8.a 10835, 10838. hrsz telkek belterületbe vonása, lakóterületi átsorolás A 2 telek a meglévő közműhálózatról ellátható.


N A G Y M A R O S


8. b A Kittenberger K. utca melletti területeken (10808 hrsz Vízmű területig) övezeti átsoro‐ lás A telkek a meglévő közműhálózat fejlesztésével elláthatók. A területen 12‐14 telek ala‐ kulhat ki, a várható kapacitásigény a meglévő hálózatról kielégíthető. 9. közterületi határrendezés A kertes területeken két, nem szerkezeti jellegű közterülethatár módosítást javaslunk. A 11644‐11651 hrsz telkeket érintő tervezett dűlőutakat összekötő tervezett útszakasz szabályozása törlésre kerül. Az esetleges jövőbeni útkialakítás lehetőségének fenntartá‐ sához a területet elépíteni nem szabad. Mivel beépítésre nem szánt, kertes területről van szó, jelentős közműfejlesztés, teljes közműellátás kiépítése a jövőben nem várható, de az útterület számára fenntartott területen a közművek lehelyezhetők. A kertes területeken a 11543/2 hrsz telken a valóságban kialakult földút közterületként kerül szabályozásra. A mezőgazdasági út telkének szélessége 8‐11 m. A. Külterületi földutak összekötésének szabályozása 11581/9 és a 11588 helyrajzi számú utak összekötéséhez, a két út között 6 méter széles, megközelítően 30 hosszú földút kialakításának lehetőségét jelöli a szabályozási terv. A tervezett összekötés a közművek elhelyezését is biztosítja. B. Kialakult beépítés telekhatárának rendezése a 2602/9 helyrajzi számú területen. Az önkormányzat szándéka, hogy a meglévő lakóházat önálló telekkel értékesíti, de a te‐ lekalakításra vonatkozó építési előírások alapján az ingatlan megosztása nem hajtható végre. A szabályozási terven feltüntetésre kerülnek a meglévő épületek és a javasolt te‐ lekmegosztás. A HÉSZ területre vonatkozó előírásai kiegészülnek. A módosításnak közművekre vonatkozó hatása nincs. C. Kikötő elhelyezési tilalom kiterjesztése Nagymaros város belterületi része előtt elrendelt kikötési tilalom kiterjesztésre kerül északi irányba, a Radnóti Miklós útig. Kertes övezetek A kertes területek övezeti előírásainak módosítása a közmű hálózatra közvetlen hatással nincs.


N A G Y M A R O S


7.. ÖRÖKSÉGVVÉDELMI HATÁSVIZSGÁL A LAT A vizsgált területek és feladatokk közül két h helyen kell a településszeerkezeti tervvet módosítaani, a fel‐ adatok többségében t n a szabályo ozási előírások módosítáására van szzükség. Konkrét, a köze eljövőben megvaló ósuló beruházási igényt aa módosításo ok nem szolggálnak, a terü ületek távlatti fejlesztési llehetősé‐ geit befo olyásoló építtési lehetőség változnak.

Nagymaaros története Nagymaros városa a a Visegráddaal szemben elhelyezkedő Szent Mih hály‐hegy láb bánál fekszikk. A talaj ezen a réészen a Dunát övező löszzös, agyagoss területekérre jellemző képet mutat. Északi része en a talál‐ ható a M Malom‐völgyii patak, melyy a löszös‐agyyagos terüle etet két részrre tagolja. Nagymaros város tö örténelme színtere volt aa felemelkkedésnek és hanyatlásnak is. Az első írásos emlékk szerint, mely 1285‐ből való, IV. Károly a települést Visegrádhoz , V mint elő ővárost csato olja. Ez a terrület szolgáltt lakhelyül a környékken élő hospeseknek. A A terület egészen e a török t időkig a visegrádi királyi urradalom részzét képezi. Károly Róbert R a váárost Budáh hoz hasonló ó privilégiu umokkal ruh házta fel, jeleentős fellen‐‐ dülés keezdődött. Maros M kiválttságait Nagyy Lajos, Luxemburgi Zsigmond valamint v Hu‐‐ nyadi Mátyás M továb bb gyarapíto otta, további lendülettet adva a város fejlődéséének. A közép pkori városiaasodásnak a török meg‐‐ szállás vetett v végett. A törökk megszálláss alatt a város lakosssága a felérre csökkent. Ebben az időkben kéészült, a néh hol ma is fel‐‐ lelhető pincerendszeer, melynekk korábbi tá‐‐ rolási funkciója ekkkorra védeelmi vonalláá alakult áát. A Rákóczzi‐ szabadsággharc utáni p pestisjárványy a várost csaknem eln néptelenítettte. A város újabb gazdaasági fellendülését a XVIII. századbaan betelepüllt svábok és az ő kertésze‐ k indította el. ti és kerreskedelmi munkásságu m e Maros földrajzi elheelyezkedésén nek köszönhe‐ tően a területen t megtermelt jaavak árusítássa és szállíttása mind Béécs, mind peedig Buda feelé akadályttalanul és könnyedén zajlott. A XIX.‐XX X. században n megépült aa vasút, majd d a tégla‐ éss palagyár vaalamint a peezsgőgyár nyyi‐ totta meeg kapuit, munkát biztossítva így a kö ör‐ nyéken élő embereeknek. Emeellett a váro os kedvelt ü üdülő területté vált.


N A G Y M A R O S

Településrendezési terv módosítása Az első világháború után Hont megye megyeszékhelye lett. A II. világháború építészetileg nem okozott jelentős kárt, de a lakosság a sváb népesség kitelepítése miatt jelentősen lecsökkent. A szocializmus alatt a város kertes területei jelentősen bővültek, a belterületen a környezet minősége degradálódott. Nagymaros város a 1980‐as években indított Bős‐ Nagymarosi vízerőmű projekt kapcsán előtérbe került. Napjainkban a Város belterületének megújítása zajlik, ez és a meglévő épített és természeti örökség egyre vonzóbb lakóhellyé teszi a Dunakanyarban. Módosítások épített örökségvédelmi szempontú vizsgálata sorszám

1 2 3 4 5 6. 7 8 9 A

hrsz módosítási szándék 0432/22, 23, 25, A belterület északi részén a tervezett vasúti átjárónál a 26 beépíthető területek és közterületi határok rendezése Az 1455/4 hrsz telek építési előírásainak felülvizsgálata 1455/4 (beépítési %, beépítési mód) 12‐es út (Váci út) és a Duna közötti, a belterület északi 1879‐1930 részén fekvő lakóterület övezeti előírásainak felülvizsgá‐ lata (Lke‐U4) 1677, 1700, A Városközponttól délre a Duna‐parti Vt‐D övezetekben 1702, 1725, övezeti előírások részleges módosítása 1726/2 K‐E3 övezetben övezeti előírások részleges módosítása, 273. 275/1 beépítési mód vizsgálata (Léüzem, Postás üdülő) belváros Műemléki környezetek határának felülvizsgálata A Lator‐völgy lakóterületi fejlesztési területén az építési 11237‐11307 előírások módosítása 10808 hrsz‐ A Kittenberger K. utca melletti területeken (10808 hrsz Vízmű területig Vízmű területig) övezeti átsorolás 11643‐11651 Közterülethatár módosítások Nagyhenc dűlő Kertes mezőgazdasági övezetek előírásainak módosítás 11581/9, 11588 Külterületi földutak összekötésének szabályozása

B

2602/9

C

Kialakult beépítés telekhatárának rendezése a 2602/9 helyrajzi számú területen. Kikötő elhelyezési tilalom kiterjesztése

érintettség ‐ ‐ ‐Ré‐

‐Ré‐ ‐ ‐Mk‐ ‐ ‐ ‐R‐ ‐R‐ ‐ ‐ Natura2000 ökológiai hálózat

Módosítások hatásai a természeti és épített örökségekre 3. jelű módosítás Az övezeti előírások módosításával új építési lehetőség nem keletkezik, csak a meglévő területek szabadonálló beépítése legalizálódik. A módosítás nincs hatással az épített és természeti örökségre. Pro Arch. Építész Stúdió 28

N A G Y M A R O S

Teleepülésren dezési terrv módosíttása módosítás 4. jelű m Az övezeeti előírások módosításávval lehetőségg lesz a parti telkek beép pítésére. Edd dig be lehetettt építeni a telkekeet, de most a parti sétán nyra néző, haagyományoss épületsor m megépítését segíti elő a sszabályo‐ zás mód dosítása. Old dalhatáron álló á beépítéss helyett, szaabadonállóan épülhetneek be a telke ek. Az új beépítésseknél a régé észeti terüle etekre vonattkozó előírássokat be kell tartani. 6. jelű m módosítás A belterületen belüll kijelölt műeemléki környyezet kijelölése módosu ul, a műemléékek körül a törvényi előírásokk szerint egyy‐egy teleksááv kerül műemléki környe ezetbe. A javvasolt módossítás a műem mlékeket, épített éés természeti értékek meegőrzését nem befolyáso olja, csak az éépítési eljárás rendjét mó ódosítja a vonatkozó területekeen. módosításokk 10. jelű m A tervezett módosítáások hatásárra új út, építkkezés nem valósul meg aa 11643‐11651 hrsz telke eket érin‐ útszakasz, tö örlésre kerül.. A terve‐ tő – két régészeti teerület között ‐ tervezett ttömbfeltáró összekötő ú zett mód dosítás a réggészeti lelőheely zavarásának elke‐ rülését e eredményezii, hatása pozzitív. MK‐4 jellű mezőgazdasági kertes területek előírásai‐ nak mód dosítása Az Mk‐4 4 C jelű terrületek előírrásai és lehaatárolása nem változik. Az MK K‐4 A és B jeelű területekken csök‐ ken a be eépíthető teelek nagyság. MK‐4 A jellű terüle‐ teken a jelenlegi 40 000 m2‐es beeépíthető telek nagy‐ ság 3000‐re módosul a város kközeli terüle eteken, a János‐he egyen és környékén, k valamint a Mihály‐ hegyen. A mai teleek állapotokk lényegesen kisebb 1200‐as telke ek össze‐ földrészletek, így a mai 1000‐1 vonásávval lehet csaak új beépíttéseket létre ehozni. A módosíttással elvilegg több beépíítés jöhet létre, de a mai helyyzet lelassítjaa a megvalóssulás folyamaatát. Az Mk‐4 4 B jelű, dom mboldali kerttek területén a meg‐ engedettt beépíthető ő legkisebb telek nagysság 6000 m2, ennek mértéke 4500 m2‐rre módosul. A telek állapotok alapján jeelentős beép pítés nem várható v a közel jövvőben. A hegyo oldalakon a régészeti vvédettséggel érintett területe eken a vonatkozó előírássokat be kell tartani. ódosítás C jelű mó A módosítás alapján n a védett területen új kikötőt nem m szabad elh helyezni, ez aa természeti értékek szempon ntjából pozitív változás. Összegzéés Módosíttások elsősorrban a rendeezési terv használatából adódó ponto osítások, lén nyeges nagy fejleszté‐ sek megvalósítását n nem szolgáljáák. Az építettt és természzeti örökségrre nem leszn nek negatív h hatással.


II. Alátámasztó munkarészek

Recommend Documents