I N T É Z M É N YI MI N İ S É G I R Á N Y Í T Á S I PROGRAM Dr. Szántó Imre Általános Iskola és Óvoda Alsópáhok
2004.
Módosítva: 2007. március Módosítva: 2010. _______
Az Dr. Szántó Imre Általános Iskola és Óvoda Minıségirányítási Programját véleményezte, elfogadta és jóváhagyta:
1. Véleményezték: Az általános iskola és az óvoda Szülıi Munkaközösségei.
Alsópáhok, 2010. _________________
…….…………...…………………… Szabó Szilvia
…………….…..……………………… Tóth Erika ………….. .……………………………… Karácsonyné Jantsek Róza Erika
2. Véleményezte: az általános iskola Diákönkormányzata.
Alsópáhok, 2010. __________________
…..……………………….. Takácsné Kovács Erzsébet Diákönkormányzatot segítı tanár
3. Elfogadta: az iskola és az óvoda nevelıtestülete.
Alsópáhok, 2010. _________________
_________________________
_________________________
Dákai Gáborné óvodavezetı
Tamás Gyuláné igazgató
2
4. Jóváhagyta: Alsópáhok Önkormányzatának Képviselıtestülete …………… számú határozatával.
Alsópáhok, 2010. _________________
______________________ Czigány Sándor polgármester
Felsıpáhok Önkormányzatának Képviselıtestülete …………… számú határozatával.
Felsıpáhok, 2010. _________________
_______________________ Németh Sándor polgármester
3
Bevezetı gondolatok Az intézményi minıségirányítási program a közoktatási intézmény stratégiai dokumentuma. Elkészítését a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény1 40. §.- a (10) bekezdése írja elı:
„A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerő végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minıségpolitikáját. A minıségpolitika végrehajtása érdekében minıségfejlesztési rendszert épít ki és mőködtet. A minıségpolitikát és minıségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minıségirányítási programjában kell meghatározni.”
Figyelemmel a jogszabályi elıírásokra, az intézmény adottságaira, a partnerközpontú mőködés erısítésére, továbbá a fenntartó által meghatározott minıségcélokra, iskolánk elkészítette minıségirányítási programját.
Bízom abban, hogy e dokumentumban foglalt elvek és gyakorlati elıírások megvalósítása, betartása nemcsak az iskola hatékony, törvényes és szakszerő mőködéséhez járul hozzá, hanem az intézményen belüli folyamatok átláthatóságát, a partnerekkel való együttmőködés javítását és a szolgáltatói szerep erısítését is elısegíti. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy intézményünk megfeleljen a modern, XXI. századi kihívásoknak és teljes jogú tagja legyen a Magyar Köztársaság és az Európai Unió közoktatási rendszerének is.
Alsópáhok, 2004. április 1.
Németh László igazgató
1
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény (a továbbiakban Kt).
4
A Dr. Szántó Imre Általános Iskola és Óvoda
Óvoda tagintézményének Minıségirányítási Programja
5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetı gondolatok
4
1.
Általános rész 1.1. Bevezetés 1.2. Az óvoda bemutatása
8 8 9
2.
Intézményi Minıségpolitika 2.1. Jövıkép 2.2. Küldetésnyilatkozat 2.3. Minıségpolitikai nyilatkozat
10 10 11 11
3.
Az intézmény mőködésének hosszú távra szóló elvei 3.1 Az elvek megvalósítását szolgáló elképzelések 3.2 A minıségirányítási program fenntartói minıségirányítási rendszerrel való kapcsolata 3.3 A fenntartói elvárások megvalósulása
13 13 14 15
4.
Minıségfejlesztési rendszer 4.1. A minıségfejlesztés célja 4.2. A minıségfejlesztés eszközei 4.3. A partnerek azonosítása 4.4. A partnerek igényeinek nyomon követése 4.5. A partnerek elégedettségének mérése 4.6. Intézkedési terv 4.7. Minıségfejlesztı csoport feladatai
19 19 19 20 21 22 22 22
5.
Az intézmény mőködésének folyamata 5.1. Vezetés 5.2. Tervezés 5.3. Ellenırzés 5.4. Mérés, értékelés
23 23 27 28 32
6.
A minıségirányítási programmal kapcsolatos feladatok 6.1. Értékelés 6.2. Intézkedések 6.3. A minıségirányítási program és egyéb intézményi 6.4. dokumentumok kapcsolata 6.5. A minıségirányítási program felülvizsgálatának rendje 6.6. A minıségirányítási program nyilvánossága
38 38 39
7.
39 39 39
Mellékletek
1. számú melléklet: A partnerazonosítás, a partneri igénymérés eljárásrendjének szabályzata 2. számú melléklet: Az irányított önértékelés eljárás rendje 3. számú melléklet: Teljesítményértékelés szabályzata
6
„A jó óvoda az, ahol nyugalom van, de nem csend és fegyelem.
A jó óvoda az, ahol legfıbb érték minden gyerek kíváncsisága, kezdeményezése, de fıleg játéka, mint a nem tudatos tanulás folyamata. A jó óvoda az, ahol a ráfigyelés, az odafigyelés, a gyermeknek lehetıség, a felnıtteknek kötelesség. A jó óvoda természetes emberi kapcsolatokat ajánl.”
(Hővös Éva)
7
1. Általános rész 1. 1. Bevezetés
A Közoktatási törvény legújabb módosítása, a 2003 évi LXI törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX törvény 40§ írja elı a közoktatási intézmények számára a minıségpolitika kidolgozását:
„(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerő végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minıségpolitikáját. A minıségpolitika végrehajtása érdekében minıségfejlesztési rendszert épít ki és mőködtet. A minıségpolitikát és minıségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minıségirányítási programjában kell meghatározni ( a továbbiakban minıségirányítási program). Az intézményi minıségirányítási programot az intézmény vezetıje készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadás elıtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt.60-61.§) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt.63.§.) véleményét. Az intézményi minıségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minıségirányítási program határozza meg az intézmény mőködésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minıségirányítási programban meg kell határozni az intézmény mőködésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenırzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minıségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetıi feladatokat ellátók,továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minıségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körő intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minıségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minıségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelıtestület szülıi szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minıségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlıdését és egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitőzései és az intézmény mőködése folyamatosan közeledjen egymáshoz. A nevelıtestület és a szülıi szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A közoktatásról szóló törvény új 133. §.- ának (5) bekezdése alapján elsı ízben a 2008/2009. évben kell az új elıírások szerint elkészíteni a közoktatási intézményeknek a minıségirányítási programban meghatározott feladatok végrehajtásának az értékelését.
8
(12) A szervezeti és mőködési szabályzatot, a házirendet, az intézményi minıségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történı beiratkozáskor a szülınek, tanulónak át kell adni.” Az óvodai Minıségirányítási Program az Önkormányzati intézményfenntartók Minıségpolitikáján alapul. „85.§. (7) A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer mőködésének minıségirányítási programját (a továbbiakban: önkormányzati minıségirányítási program). Az önkormányzati minıségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintı más ágazatok – gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerı-gazdálkodás, közmővelıdés, egészségügy – kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenırzések rendjét. Az intézményi minıségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minıségirányítási programmal.” Minıségpolitikánk kidolgozását megelızıen áttekintettük a Nevelési Programunkat, Szervezeti Mőködési Szabályzatunkat. Áttekintettük és értelmeztük a fenntartói Minıségirányítási Program fenntartói elvárásait és az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait. 1. 2. Az óvoda bemutatása Az intézmény neve: Napközi-otthonos Óvodája Székhely: Telephely: Fenntartója:
Az intézmény jogállása: Az intézmény típusa:
Dr. Szántó Imre Általános Iskola és Óvoda 8394 Alsópáhok, Fı út 122. 8394 Alsópáhok, Fı út 41. Alsópáhok Község Önkormányzata Felsıpáhok Község Önkormányzata Jogi személyiséggel rendelkezı Közös igazgatású közoktatási intézmény
Az intézmény évfolyamainak száma: 3 óvodai csoport, 8 osztályos általános iskola, 1 osztályos napközi, 2 osztályos napközi Az intézmény alaptevékenysége: 75176-8 75192-2 80111-5 80121-4 80511-3
Intézményi vagyon mőködtetése Önkormányzatok elszámolása Óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés Nappali rendszerő, általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás Napközi-otthoni és tanulószobai ellátás
9
Alaptevékenysége továbbá: Óvodai nevelés, iskolai oktatás – alapfokú nevelés, oktatás, különleges gondozás keretében nyújtott ellátás – gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) ellátás, intézményi étkeztetés. Óvodánk körzeti óvodaként három csoporttal mőködik. Alsópáhok, Alsópáhok II. ker. (Nemesboldogasszonyfa), Felsıpáhok, Zalaköszvényes óvodáskorú gyermekeit fogadja. Az óvoda az általános iskola tagintézménye. Szakmailag önállóan látja el feladatait. Az óvodát az óvodavezetı tagintézmény vezetıként, teljes önálló szakmai felelısséggel vezeti. Munkáltatója az általános iskola igazgatója. Az óvoda alkalmazottainak munkáltatói jogait – a munkavégzéssel kapcsolatos utasítási jog kivételével – az iskola igazgatója látja el. A csoportok szervezése homogén formában történik. Az óvoda épülete egy átalakított épület, amely udvarral és nagy játszótérrel rendelkezik. Valamennyi csoportszobához fektetıhelyiség tartozik. A csoportszobákban galéria növeli a játszóterületet, s nyújt lehetıséget változatos és elmélyült játéktevékenységhez. A Nevelési Programunk tartalmát tekintve helyi nevelési tapasztalatokra épít, s figyelembe veszi a szülık, iskolai nevelık, valamint a fenntartó elvárásait, igényeit. Nevelésünk célja: A gyermek személyiségének fejlesztése Gyermekközpontú, tevékenységközpontú képességfejlesztés Felkészítés a szőkebb környezetbe és társadalomba való beilleszkedésre, az eredményes iskolakezdésre. Speciális feladatként határoztuk meg a differenciált fejlesztést, a kommunikációs készségek fejlesztését és a hagyományırzést. Pedagógiai gyakorlatunk sarkalatos pontjának tartjuk a képességfejlesztést. Megvalósítását a gyermekek életkori és egyéni sajátosságait figyelembe véve az óvodai tevékenységrendszeren keresztül kívánjuk elérni. A játékos fejlesztést, tanulást, a gyermekek tevékenységvágyára alapozzuk. A mozgás, játék, és munkatevékenységek feltételeit folyamatosan biztosítjuk, de irányításukba csak akkor kapcsolódunk be, ha azok tartalmi továbbfejlesztését már szükségesnek tartjuk. Sajátosan értelmezzük a szabadidıs tevékenységet. Az óvodapedagógusok tudatosan felkészülve lehetıséget kínálnak és biztosítanak különbözı tevékenységek végzésére. Célunk, hogy minden gyermek önmagához képest folyamatosan fejlıdjön. Óvodánk személyi ellátottsága a törvényi elıírásoknak megfelelı. A nevelımunkát 6 óvodapedagógus végzi, akiket a mindennapok során 3 dajka segít. Tárgyi feltételeink átlagosak, a Nevelési Programunk megvalósítását lehetıvé teszik.
2. Intézményi minıségpolitika 2. 1. Jövıképünk Olyan ÓVODA: - ahol családias hangulatú, biztonságos és egészséges környezetben, vidám, kiegyensúlyozott gyermekek élik boldog, élményekben gazdag tevékeny gyermekkorukat - ahol az óvodai élet mindennapjait az önfeledt játék jellemzi
10
-
ahol biztosított a gyermekek képességeinek folyamatos fejlıdése, tapasztalataik, ismereteik gyarapodása ahol az óvoda dolgozói elkötelezettek a minıségi munkavégzés iránt
2. 2. Küldetésnyilatkozatunk „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” (Tamási Áron) Nyugalmat, bizalmat árasztó, esztétikus óvodai környezetben A Nevelési Programunk alapján a szőkebb környezetbe és a társadalomba való beilleszkedésre neveljük és készítjük fel gyermekeinket. CÉLUNK: - nyitott, - szívesen kommunikáló, - környezetében jól eligazodó, - az élı környezetet ismerı és tisztelı , - jó kapcsolatteremtı képességgel rendelkezı, - az emberi kultúra és néphagyomány értékeit becsülni tudó és befogadó, - alkotni vágyó 3 – 7 éves gyermekek nevelése. Mindezt tesszük folyamatosan szem elıtt tartva elkötelezettségünket a teljes gyermeki személyiség fejlesztése iránt úgy, hogy óvodásaink mindvégig megırizzék boldog gyermekkorukat. 2. 3. Minıségpolitikai nyilatkozat Nevelési céljaink elérése érdekében az óvoda vezetıje, minden pedagógusa és segítı alkalmazottja közös összefogással arra törekszik, hogy: - a közoktatási intézmény partnerközpontú szemléletét erısítse, korrekt, kiszámítható együttmőködést alakítva ki partnereivel minden érdekelt fél megelégedésére. - tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyet a társadalmi és partneri igényeknek megfelelıen, az intézményünket érı kihívásokhoz rugalmasan alkalmazkodva végzünk Napjaink kihívásaira csak magas szintő szakmai felkészültséggel rendelkezı, folyamatos ön- és továbbképzést vállaló pedagógusok tudnak megfelelni, akik: - hivatásukban elkötelezettek, gyermekközpontú nevelési elveiket a családdal együtt mőködve valósítják meg - a gyermekcsoportban biztonságos, nyugodt légkört teremtve az egyéni bánásmód elvét alkalmazva nevelik a gyermekeket - mindennapos munkájuk során a gyermekközpontúságot úgy valósítják meg, hogy komfort érzést, boldog, élményekkel teli kisgyermekkort, a fejlıdéshez optimális feltételeket biztosítanak minden gyermek számára - felelısséget éreznek a gyermekek differenciált fejlesztésének megvalósításáért, amely egyaránt irányul a részképesség gyenge, a tehetséges, valamint a viselkedési, magatartási problémákkal küzdı gyermekekkel való foglalkozásra Mindannyian felelısek vagyunk azért, hogy nevelı – fejlesztı tevékenységünk során az elvárható legmagasabb színvonalat nyújtsuk.
11
Intézményünk vezetısége elkötelezett a folyamatos minıségfejlesztés iránt, ösztönzi a kreativitást, az újszerő problémalátást – problémamegoldást, valamint az új gondolatokra való nyitottság képességének kialakítását. A fentiek megvalósulása, fenntartása és folyamatos fejlesztése eszközeként intézményünk partneri igényfelmérésen alapuló minıségfejlesztési rendszert épít ki és mőködtet. ____________________ óvodavezetı
12
3. Az óvoda mőködésének hosszútávra szóló elvei
A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi. Alapvetı követelmény a kisgyermekek emberi máltóságának, jogainak biztosítása az óvodai nevelés teljes eszközrendszerével.
Az óvodai nevelés lehetıvé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlıdését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelés gyermekközpontú.
Fontosnak tartjuk a szülık közösségével való együttmőködést. A szülıi szervezettel való szoros együttmőködés a hatékony nevelımunka eredményességét szolgálja.
Az egyéni adottságok, képességek, fejlettségek meghatározzák a nevelés folyamatában a differenciálást. A differenciált bánásmód hangsúlyos része nevelı tevékenységünknek. Célunk a gyermek önmagához képest való fejlesztése.
Az óvodai nevelés felvállalja a halmozottan hátrányos helyzető családok segítését a társintézmények bevonásával.
Az óvodai nevelésünk biztosítja a sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelését és fejlesztését, a megfelelı szakemberek és intézmények bevonásával.
Az óvodapedagógusok pedagógiai etika elve biztosítja a szülıt a titoktartásról, és tiszteletben tartja a családok belsı szokásait, ügyeit.
Az óvoda dolgozói tudatosan törekszenek a másság elfogadására, és elfogadtatására, a konfliktustőrı egészséges tolerancia kialakítására. A tolerancia, mint a másság elfogadása óvodai nevelésünkben szakmai alapkövetelmény.
Programunk a gyermek alapvetı tevékenységére, a játékra, a környezı valóság tevékeny megismerésére épít. Nevelésünk tartalma a gyermekek környezetébıl származó ismeret, élmény, tapasztalat. Óvodánk kollektívája együttmőködve, egymást erısítve és segítve, magas szintő szakmaiságot képviselve végzi a mindennapok során nevelı-fejlesztı munkáját. Fontosnak tartjuk az egymástól való tanulást és kihasználjuk a benne rejlı lehetıségeket. a gyermekcsoportokban, és a pedagógusok team-munkájának szervezése során egyaránt.
3. 1. Az elvek megvalósulását szolgáló elképzelések A minıségpolitika megvalósulását szolgáló célok Pedagógiai célok
Törvényes intézményi mőködés kialakítása. A szakmai színvonal folyamatos emelése. Esélyegyenlıség megteremtése, hátránykompenzáció, tehetséggondozás. A nevelı-oktató munka mérési értékelési rendszerének kialakítása.
Szervezeti célok
Emberi erıforrások fejlesztése. A szervezeti kultúra fejlesztése.
Minıségi célok
Partnerközpontú mőködés kialakítása.
3. 2. A minıségirányítási program fenntartói minıségirányítási rendszerrel való kapcsolata Az Intézmény minıségirányítási programjában meghatározottak szoros kapcsolatban vannak a fenntartói minıségirányítási programmal. A kapcsolat kétirányú: Az önkormányzat minıségirányítási programja határozza meg azokat a fıbb minıségcélokat, célkitőzéseket, melyeket az intézményi minıségirányítási program meghatározásakor figyelembe veszünk. Az Intézmény minıségirányítási programja, program szerint végrehajtott intézményi önértékelés, valamint a minıségirányítási program éves végrehajtásának értékelése alapján a fenntartónak át kell tekintenie a minıségirányítási programját, és a helyzetnek megfelelıen új célokat, követelményeket kell megfogalmaznia az intézménnyel szemben. A két minıségirányítási program akkor tud jól mőködni, ha figyelembe veszik a folyamatosan változó adottságokat és eredményeket, és a szükséges intézkedéseket megteszi mind az intézmény, mind pedig a fenntartó. Az Önkormányzati Minıségirányítási Programban (továbbiakban ÖMIP) megadott értékelési rendszer és szempont sor képezi az alapját az intézmények éves, a fenntartó számára beküldendı értékelésének. A fenntartó meghatározta, hogy milyen adatokra van szüksége. Ha ezek a szempontok és adatok szerepelnek az intézmény önértékelési rendszerében, akkor az máris eleget tesz a törvényi kívánalmaknak. Az intézmény minıségirányítási programjában akkor jár el helyesen, ha az értékelés területei lefedik a mőködés minden területét, és jól illeszkedik a fenntartó által meghatározott értékelési területekhez. Az intézmény ugyanakkor maga dönt az értékelési területekrıl.
14
3. 3. A fenntartói elvárások megvalósulása
Minıségpolitikai cél
Intézményi Minıségirányítási rendszer, Program, elkészítése. Nevelési program felülvizsgálata
Kiemelt nevelési célok megvalósítása; különleges gondozást igénylı óvodásokkal való integrált foglalkozás Az iskolaérettség kritériumainak elérése érdekében a 3-5 évesek óvodai elhelyezése iránti igények kielégítése; Iskolaérettség kiszőrése.
Sikerkritérium
A Minıségirányítási program szerint mőködik az óvoda minıségfejlesztési rendszere. A felülvizsgált nevelési program 100%-ban megfelel az Oktatási Törvény elıírásainak -Az élı környezet megismerésére, megszerettetésére épülı, nevelési program megvalósítása
Indikátor
-Intézményi Minıségirányítási Program -Önkormányzati Határozat az elfogadásáról
A megvalósítás idıtartama/ határidı 2004. június 30.
-Módosított Nevelési 2004. Program június -Szakértıi vélemény 30. --Önkormányzati Határozat az elfogadásáról -Változatos tevékenységek Folyamatos szervezése a helyi nevelési program fı célkitőzéseinek megfelelıen
-Az óvodáskor végére -A Nevelési Program elérik az iskolába lépéshez kimeneti jellemzıinek szükséges fejlettséget megvalósítása
Folyamatos
-Szükség szerint iskolaérettségi vizsgálat szervezése
-Iskolába lépést megelızıen
-Szükség szerint nevelési tanácsadó, illetve Szakértıi Bizottság vizsgálata.
15
Dokumentálás
Irattár
Irattár
-Csoportnapló
-Csoportnapló -Az egyéni fejlıdésrıl szóló feljegyzések -Nevelési Tanácsadó szakvéleménye -Szakértıi bizottság szakvéleménye -Óvodai szakvélemény
Minıségpolitikai cél
Sikerkritérium
Óvodapedagógusi továbbképzési terv beiskolázási terv további gondozása
-A szakmai kompetencia növekedése a nevelıtestületben. -Humán erıforrásfejlesztés
Etnikai kisebbség körében az óvodáztatási arány növelése. Esélyegyenlıség megteremtése; a gyermekek szükségleteihez igazodó fejlesztés. Hátrányos helyzető gyermekek óvodai étkeztetésének biztosítása
Indikátor
-A továbbképzési Programban foglaltak megvalósítása -A továbbképzési tervben foglaltak teljesítése
A megvalósítás Dokumentálás idıtartama/ határidı Hét nevelési év -Tanúsítványok -Diplomák Egy nevelési év
-Éves munkaterv -Éves beszámoló
-A hátrányos helyzető, -Felvételi napló veszélyeztetett gyermekek -Mulasztási napló óvodai felvétele lehetıleg 3 -Statisztika éves korban történjen. -5 éves korban teljes körő óvodába járás biztosítása -Helyi Nevelési Program megvalósítása
Folyamatos
-Gyermek-, és ifjúságvédelmi munkaterv -Éves beszámoló
-Minden óvodás gyermek jogosultság szerinti támogatásban részesüljön.
Folyamatos
-Éves beszámoló
-Munkavédelmi, tőzvédelmi Folyamatos oktatások jegyzıkönyvei -Munkavédelmi bejárásokról készült feljegyzés -Kockázatértékelés
-Éves munkaterv -Éves beszámoló --Munkavédelmi, tőzvédelmi dokumentáció
Potenciális baleseti Biztonságos intézmény források megteremtése felülvizsgálata; hibák kijavítása, megszüntetése
-Határozatok -Étkezési nyilvántartások
16
Minıségpolitikai cél
Sikerkritérium
Indikátor
A megvalósítás idıtartama/ határidı -Évente tavasszal
-Nagycsoportosok iskolalátogatása -Tanítók óvodai hospitálása -Iskolakezdés elıtti szülıi -Évente értekezlet tavasszal -Évente tavasszal Értekezletek, Munkaterv családlátogatás, szerint hospitálások
Dokumentálás
Intézményi együttmőködés az egymásra épülı intézmények között.
Az óvoda – iskola átmenet megkönnyítése
Kapcsolattartás a szülıkkel, fenntartóval, a patronálókkal, a kapcsolódó intézményekkel. Intézményi Önértékelés elkészítése
Munkaterv szerinti kapcsolattartás, a folyamatos információáramlás biztosítása. Adottságokra és eredményekre épülı intézményi önértékelés kidolgozása
-Önértékelés
Munkaterv szerint
Éves beszámoló
Vezetıi beszámoló elkészítése
Részletes, szempontokra épülı beszámoló kidolgozása
-Vezetıi beszámoló fenntartói elfogadása
Munkaterv szerint
Iktató
Törekedni kell teljes körő óvodáztatásra
Lehetıleg a felvételi -Felvételi- és mulasztási körzetben élı gyermekek 3 napló éves korban kerüljenek -Védını nyilvántartása óvodába.
Folyamatos
Éves beszámoló
17
-Jelenléti ív -Éves munkaterv -Éves beszámoló
-Éves beszámoló - Csoportnapló - Jegyzıkönyv
4. Az óvoda minıségfejlesztési rendszere Intézményünk a fenntartói elvárások, a minıségpolitikai célkitőzések megvalósítása érdekében partneri igényfelmérésen alapuló minıségfejlesztési rendszert épít ki és mőködtet. A partneri igényeket, elvárásokat folyamatosan beépítjük óvodánk gyakorlatába.
A minıségfejlesztés folyamata: Feladatellátás, intézményhálózat mőködtetési intézkedési terv
Önkormányzati Minıségirányítási Program
Intézményi Minıségirányítási Program
Nevelési Program
Minıségfejlesztési rendszer (igényfelmérés)
Éves munkaterv
Intézményi beszámoló
18
Az önkormányzati intézményhálózat mőködtetési fejlesztési terve rögzíti a helyi intézményhálózat mőködtetésével kapcsolatos fejlesztési elképzeléseket, az önkormányzati feladatellátás jövıképét. Erre épül az Önkormányzat Minıségirányítási Programja, amely a helyi közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartói elvárásokat, valamint az egyes intézmények fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait.. Szabályozza továbbá a fenntartói irányítás kereteiben tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenırzések rendjét. Ehhez kell illeszkednie az Intézményi Minıségirányítási Programnak (továbbiakban MIP). A fenntartói és intézményi minıségpolitika megvalósulása nyomon követése céljából az intézményi MIP tartalmazza a minıségpolitika megvalósulását segítı minıségcélokat sikerkritériumokkal, indikátorokkal, mérhetı formában. A minıségcélok megvalósulását az indikátorokon keresztül folyamatosan mérjük, értékeljük. A teljesülésüket az év végi nevelıtestületi értekezleten értékeljük, évente egy alkalommal az intézményi beszámoló keretein belül beszámolunk róla a fenntartó önkormányzatnak. A Minıségirányítási Program felülvizsgálata alkalmával arról döntünk, hogy szükséges-e új elvárások, intézményi feladatok, s ezek megvalósulását segítı mérhetı minıségcélok megfogalmazása. Óvodánk a folyamatosan magas színvonalú nevelı-oktató munka biztosítása érdekében a 3/2002. OM rendelet tartalmi követelményeinek megfelelıen partneri igényfelmérésen alapuló Minıségfejlesztési rendszert épít ki és mőködtet. 4. 1. A minıségfejlesztés célja A minıségfejlesztés célja annak garantálása, hogy az intézmény a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelı közszolgáltatást nyújtja. 4. 2. A minıségfejlesztés eszközei Az intézmény a minıségfejlesztési célok megvalósítása érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minıségfejlesztési tevékenységet folytat. Önértékelés keretében az intézmény Azonosítja partnereit, Folyamatosan nyomon követi a partnerek igényeit, Folyamatosan méri a partnerek elégedettségét. 4. 3. A partnerek azonosítása Az intézmény folyamatos feladatának tartja partnerei azonosítását. A partnerek azonosítása érdekében rendszeresen felülvizsgálja mely személyekkel , csoportokkal, intézményekkel van jelentıs kapcsolata. Az intézmény partnerei a következık: Fenntartó Az óvoda alkalmazottai
19
Az óvodába járó gyerekek Az intézménybe járó gyerekek szülei Intézmények, melyek fogadják az óvodából kikerülı gyerekeket További intézmények, szervek: • Megyei Pedagógiai Intézet • Nevelési Tanácsadó • Családsegítı- és Gyermekjóléti Szolgálat • Gyermekorvos • Védını 4. 4. A partnerek igényeinek nyomon követése
A partnerek igényeinek nyomon követése érdekében gondoskodni kell az igények megismerésérıl, a megismert igények rendszerezésérıl, értékelésérıl, összesítésérıl, elemzésérıl. Az igények megismerése az alábbiak szerint történik:
Partnercsoport
Igény megismerés eszköze, formája Rendszeresség Fenntartó minıségirányítási A minıségirányítási programja program elfogadása, Fenntartó ill. módosítása szerint Értekezleten felszólalási lehetıség, Írásbeli javaslattétel Az intézmény Intézményi alkalmazotti közösség Szervezett formában 3 alkalmazottjai évente javaslatai, kérései Szóbeli vélemény és igény kikérés Kérdıíves igényfelmérés Az intézménybe járó Közösségekben elhangzott, igények Szervezett formában 3 gyermekek Egyéni igénybejelentések évente Az intézménybe járó Szülıi szervezet által közölt Szervezett formában 3 gyermekek szülei igények évente Egyéni szülıi bejelentések Szóbeli vélemény és igény kikérés Kérdıíves igényfelmérés Azok az A gyermeket tovább nevelı intézmények, intézmény vezetıjének, valamint Alkalmanként melyekbe nevelıtestületének igényei továbblépnek a gyermekek További Intézmények által jelzett szóbeli, Alkalmanként intézmények írásbeli igények
Kérdıíves felmérılapot az adott területre vonatkozó igények felmérésére lehet összeállítani. A kérdıív annak jellegétıl, céljától függıen lehet anonim és nem anonim.
20
A kérdıíves igényfelmérés esetében gondoskodni kell: a megfelelı kérdıívek elkészítésérıl (figyelembe véve a kérdıív készítés és összeállítás általános szabályait), a kérdıívek begyőjtésérıl, a kérdıívek kiértékelésérıl, a kiértékelést követıen az összesítésrıl, vizsgálni kell azt, hogy a jelzett igények: • hogyan viszonyulnak az önkormányzat minıségirányítási programjához, • hogyan illeszkednek az intézmény minıség céljaihoz, • mennyire reálisak, teljesíthetıek rövid-, közép- és hosszútávon, • milyen feladatokat kell ellátni ahhoz, hogy az igények teljesíthetıek legyenek, • teljesítése milyen költség vonzattal jár, a kiadások kifizetésére lesz-e fedezet. Az igények összesítésérıl, értékelésérıl tájékoztatni kell az igényt benyújtó partnert, valamint valamennyi, további érdekeltet. 4. 5. A partnerek elégedettségének mérése A partnerek elégedettségének mérése kiemelten fontos, mivel a minıségirányítási program legfıbb célja az, hogy a partnerek elégedettek legyenek az intézmény mőködésével. A partnerek elégedettsége különbözı módon mérhetı le: 1.1.1.
Partnercsoport A partner elégedettségének mérése 1.1.2. Rendszeresség fenntartó minıségirányítási Fenntartó programjában foglaltak teljesítése 3 évente érdekében történı elemzések, mérések Észrevételek, Az óvoda kérdıíves elégedettség mérés alkalmazottai szóbeli véleménykérés vélemények értékelése a nevelıtestület által 3 évente megfogalmazott elégedettség Az óvodába járó szóbeli vélemény kikérés Szervezett formában 3 gyermekek évente Az óvodába járó szóbeli vélemény kikérés Szervezett formában 3 gyermekek szülei kérdıíves elégedettség felmérés évente Azok az intézmények, melyekbıl jönnek a a gyermeket átadó intézmény Alkalmanként gyermekek vezetıjének észrevételei Azok az intézmények, a gyermeket tovább nevelı melyekbe intézmény vezetıjének, valamint továbblépnek a 3 évente testületének észrevétele gyermekek a gyermekek tanulmányi eredményei További intézmények intézmények által jelzett szóbeli, Alkalmanként írásbeli észrevételek
21
4. 6. Intézkedési terv Az óvoda elemzi a partnerek igényeire, illetve elégedettségére vonatkozó mérések eredményeit. Az elemzések alapján meghatározza: szakmai céljait és szolgáltatásának fejlesztési irányait, módjait, a célok megvalósítására irányuló intézkedési tervet. Az óvoda vezetése, alkalmazotti közössége az intézkedési tervek megvalósulását értékeli. Az értékelések eredményeit felhasználja mőködésének folyamatos fejlesztéséhez. 4. 7. Minıségfejlesztı csoport feladatai Óvodánk minıségfejlesztési munkáját a nevelıtestület által megválasztott és az intézményvezetı által megbízott támogató csoport koordinálja. A támogató csoport: megbízása határozott idıre szól, lejártával ismételt megbízásra van szükség, munkáját a Minıségfejlesztı támogató csoport Szervezeti és Mőködési Szabályzata alapján végzi. Óvodánk minıségfejlesztési célja egybe esik a jogszabályi céllal. A minıségfejlesztési feladatainkat munkaterv alapján végezzük, melynek idıbeli ütemezése a nevelési év feladatrendszerével koherens. A minıségfejlesztési munkaterv tartalmazza: a minıségfejlesztési folyamat szakaszait, - az elvégzendı feladatokat, - azok idıbeni ütemezését és végrehajtásért felelıs személyek neveit. A minıségi kör tagjai: munkájukat a nevelıtestület által elfogadott Szabályzat alapján végzik, az adott intézkedési tervben meghatározott cél eredményességét és hatékonyságát ellenırzik, mérik és értékelik meghatározott sikerkritériumnak megfelelıen. Az önértékelés legnagyobb eredménye, hogy képessé teszi intézményünket mőködésének jobbítására, a megújulásra, a változó partneri igények folyamatos figyelésére és elégedettségük növelésére. Tényekre alapozva visszatükrözi az óvodai élet hangsúlyeltolódásait, ennek megfelelıen megmutatja, hogy az intézmény, mint szervezet hol tart saját kiválóságának megvalósításában, vagyis milyen erısségei vannak és hol szükséges a beavatkozás, a fejlesztés.
22
A PARTNERKÖZPONTÚ MŐKÖDÉS FOLYAMATÁBRÁJA Nyitott önértékelés
Partnerek azonosítása
Partnerek igény és elégedettség mérése
Elemzés
Célok, prioritások meghatározása
Ok elemzés, intézkedési tervek készítése
Megvalósítás
Megvalósítás visszamérése, elemzés Elértük-e a kitőzött célunkat? Igen
Nem
Standardizálás
Korrekció
Irányított önértékelés
5. Az intézmény mőködésének folyamata 5. 1. Vezetés Az óvoda vezetıjének, vezetıségének feladata biztosítani a minıség iránti elkötelezettséget. Ez az elkötelezettség az alapja a Minıségirányítási program és a minıségfejlesztési rendszer mőködtetésének, melynek szerves része a partneri igény-, elégedettség és elégedetlenség mérésen alapuló partnerközpontú mőködés kiépítése, fenntartása, mőködtetése, továbbfejlesztése.
23
Az igényfelmérés eredményeinek elemzése, értékelése, beépítése az óvodai gyakorlatba. Fontos feladat továbbá a nevelıtestület vezetése, a leghatékonyabb együttmőködési munkaformák, a szervezeti kultúra folyamatos mérése, fejlesztése. Az óvoda vezetıje, vezetısége feladata biztosítani az intézmény törvényes mőködését, a mőködéséhez szükséges erıforrásokat, mőködtetni a tagintézményi folyamatokat a partneri elvárásoknak megfelelıen. Az óvoda vezetıjének, vezetıségének feladata a nevelımunka irányítása, a pedagógiai munka stratégiai tervezése, a pedagógiai tervezés beválás-vizsgálata, az információs rendszer kialakítása, bejáratása, a pedagógus és nem pedagógus munkatársak kiválasztása, a belsı ellenırzési, értékelési rendszer kidolgozása, mőködtetése. Óvodánkban a stratégiai tervezés egyenértékő a Helyi Nevelési Programmal, mely tartalmazza az alapelveket és hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat. A vezetı, a vezetıség a döntések meghozatala elıtt jogszabályban meghatározott egyeztetéseket folytat az érdekvédelmi szervekkel. Feladata a nevelıtestület, illetve az érdekvédelmi szervek jogkörébe tartozó döntések elıkészítése, a szülıi szervezetekkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való együttmőködés. Az intézmény vezetıje, vezetése gondoskodik arról, hogy a tagintézmény mőködését szabályozó külsı és belsı dokumentumok, az óvoda dolgozói számára hozzáférhetıek, megismerhetıek legyenek. A jogszabályok, szabályzatok változása nyomon követhetı a szabályzatok aktualizálása révén, valamint az intézmény számára megrendelt szakmai folyóiratok friss számainak figyelemmel kísérése által. A szakmai folyóiratok minden munkatárs számára hozzáférhetıek. Az óvoda vezetése gondoskodik arról, hogy a gyermekek óvodai élettere biztonságos legyen. Vezetıi felelısségi körbe tartozik a biztonságos óvoda kialakítása, mőködtetése, a mőködés szabályozása, a gyermekbalesetek megelızésével kapcsolatos tevékenység irányítása, szabályozása. Jogszerőség Cél: Intézményvezetésünk biztosítja minıség iránti elkötelezettségét a mőködés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez és a szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges erıforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelıen, a külsı és belsı jogrendszer és szabályozók elıírásainak betartásával, a minıségpolitikai nyilatkozat, a pedagógiai program felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével, az irányított önértékelés lebonyolításával. Intézményünk vezetése elkötelezett a MIP kidolgozásában és végrehajtásában. Felelısséggel vállalja a minıségpolitikai nyilatkozatban megfogalmazottak mindenkori betartását és betartatását. Személyes példamutatással erısíti a minıségi munkavégzést, segíti ebben a teljes alkalmazotti kör mindennapi tevékenységét. A stratégiai tervezés területén biztosítja az alapdokumentumok elkészítését, azok folyamatos felülvizsgálatát. Szervezi a közvetett és közvetlen partnerekkel az együttmőködést, a velük kialakított kommunikáció folyamatosságát. Gondoskodik arról, hogy a minıségi munkához szükséges tárgyi, szellemi és humán erıforrások rendelkezésre álljanak.
24
Az intézmény jogszerő mőködtetésének biztosítására összehangolja azon dokumentumok tartalmát, melyek az intézmény mőködését szabályozzák. Elkészíti és rendszeresen felülvizsgálja az intézmény stratégiai terveit. Megteremti az intézményi dokumentumok összhangját a változó jogszabályokkal. Az óvodai minıségfejlesztési rendszer mőködtetésére minıségfejlesztési teamet hoz létre. Felügyeli a rendszer mőködését. Biztosítja a mőködés feltételeit, lehetıséget biztosít a jogi követelmények megismerésére és biztosítja a jogszerő mőködést. Kapcsolatot tart fenn és koordinálja a partnerekkel az együttmőködést. Biztosítja az óvodában jogaik gyakorlását. Menedzseli az óvodát. Az óvodavezetésnek legfontosabb feladata a pedagógiai munka irányítása, a pedagógiai munka stratégiai tervezése, a nevelési program beválásának nyomon követése, az információs rendszer kialakítása, a belsı ellenırzési rendszer kidolgozása, mőködtetése. Jogi szabályozók betartása Intézményvezetésünk folyamatosan gondoskodik arról, hogy a tagintézményünk teljes mőködését szabályozó jogi dokumentumok, különbözı szintő rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belsı szabályozói hozzáférhetıek legyenek, azokat a tagintézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. A hozzáférhetıség biztosítása Az tagintézményi mőködést szabályozó külsı jogrendszer elemei, a törvények és a különbözı szintő rendeletek megtekinthetık valamennyi dolgozó számára. A megismerés biztosítása Az óvodavezetı a törvényi változásokról nevelıtestületi, munkatársi értekezleten tájékoztatja a dolgozókat. Egyéb fontos leveleket, információkat, cikkeket az óvodavezetı eljuttatja az óvodapedagógusokhoz elolvasásra.
25
A vezetési feladatok megvalósítása az alábbi folyamatok mőködtetését, szabályozását igénylik: Szabályozandó folyamatok
Határidı
Dokumentálás
Pedagógus és nem pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása A belsı ellenırzési, mérési, értékelési rendszer Partneri igény-, és elégedettség mérése
2008
SZMSZ melléklete
2008
Panaszkezelési eljárás
2007
Éves munkaterv IMIP IMIP Minıségirányítási kézikönyv SZMSZ melléklete
Irányított Önértékelés
2005 2009 2004 2008
Stratégiai tervezés
2005 2008
IMIP Minıségirányítási kézikönyv HNP munkaterv
Gyermek- és ifjúságvédelmi jelzırendszer mőködtetése Folyamatos
Nevelési Program beválás vizsgálata, fejlesztése Minıségcél meghatározása Intézkedési terv meghatározása adott évre Az tagintézmény belsı szabályainak áttekintése az Intézményi Minıségirányítási Programmal való harmonizálása Mérési feladatok ellátásának irányítása Értékelési feladatok ellátásának irányítása
GYIV munkaterv
2008
Éves munkaterv
2007-tıl folyamatos
Minıségirányítási kézikönyv Éves munkaterv SZMSZ Éves munkaterv HNP
2007-tıl folyamatos
2007-tıl folyamatos 2007-tıl folyamatos
Éves munkaterv Éves munkaterv
Az intézmény mőködését szabályozó alapvetı jogszabályok listája Jogszabályszám
Kibocsátó
Többször Törvény módosított 1993. évi LXXIX.
Megnevezés
A közoktatásról
26
Kapcsolódó intézményi dokumentum Nevelési Program SZMSZ
1992. évi XXXIII. 1992. évi XXXIII.
Törvény
138/1992.
Kormányrendelet
277/1997.
Kormányrendelet
11/1994.
MKM rendelet A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl
Törvény
A közalkalmazottak jogállásáról A Munka Törvénykönyve
SZMSZ
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról A pedagógus továbbképzésrıl, szakvizsgáról
SZMSZ
SZMSZ
Továbbképzési Program Továbbképzési terv Nevelési Program SZMSZ
5. 2. Tervezés A tagintézményi tervezımunka célja: A tagintézmény szabályozottságának, átláthatóságának, tervszerő mőködésének biztosítása ellenırizhetıség biztosítása A tervek struktúrájának kialakítása, a tervek egymásra épülése biztosítja a stratégiai tervezés megvalósítását. A vezetési és a tervezési feladatok egymással kölcsönhatásban funkcionálnak, mivel: a tervezési tevékenység során szükség van a vezetıi irányításra, a tervek kidolgozására, ami általában vezetıi, illetve vezetıi közremőködéssel végrehajtott feladat, a vezetési tevékenység során szükség van tervekre, melyek az egyes vezetési tevékenységek végrehajtásának idıpontját, konkretizálását jelentik, s eszköz a vezetési feladatok során. A tagintézmény a következı területekre vonatkozóan határozza meg tervezési folyamatait: szakmai tervezés (közoktatási feladatok ellátásának tervezése), biztonságos intézményüzemeltetés tervezése, gazdálkodással kapcsolatos tervezés, ellenırzési tevékenységgel kapcsolatos tervezés Az óvoda mőködésének tervezési rendszerelemei: A terv megnevezése Pedagógiai Program Önkormányzati feladat-ellátási intézkedési terv
Fejlesztési határidı 2004. június 30. 2008 2006
27
Irattári elhelyezés Iktató Minıségirányítási Kézikönyv
Önkormányzati Minıségirányítási Program Óvodai Minıségirányítási Program SZMSZ Házirend Az óvoda éves munkaterve
2010
Minıségirányítási Kézikönyv
2004. június 30. 2007. márc. 31.
Minıségirányítási Kézikönyv
2004. november 30. Folyamatos 2004.december 31. Folyamatos Évente szeptember
Iktató
2008
Iktató Iktató
Továbbképzési Program Továbbképzési terv
Évente március
Nevelési tervek Kockázatértékelés
Évente szeptember Folyamatos
Továbbképzések nyilvántartása Továbbképzések nyilvántartása Csoportnapló Iktató
Munkavédelmi szabályzat Tőzvédelmi szabályzat Szabadságolási terv
Folyamatos
Iktató
Folyamatos Évente január
Iktató Iktató
Belsı ellenırzési terv
Évente szeptember
Munkaterv
Az óvoda önértékelése
2005. januármárcius 2009
Minıségügyi kézikönyv
5.3. Ellenırzés Az ellenırzés során a jogszabályoknak, belsı szabályzatoknak, mint normának való megfelelést vizsgáljuk. Az óvoda belsı ellenırzési rendszerét kiegészíti a fenntartó által négyévente lebonyolítandó szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenırzések rendszere, amelyet az Önkormányzati Minıségirányítási Program szabályoz. Az ellenırzés rendszere az óvoda mőködésének egészét átszövi, kiterjed a pedagógiai és nem pedagógiai folyamatokra egyaránt. Biztosítja, hogy az óvoda folyamatainak mőködése megfeleljen a szabályozóknak. Az ellenırzés révén nyílik lehetıség a hiányosságok, hibák feltárására, ezáltal a javításukra, a folyamatok folyamatos fejlesztésére, a rendszer javítására, a hibák megelızésére, kizárására. Az ellenırzésre szükség van az óvodában zajló folyamatok, tevékenységek eredményeinek számbavétele céljából. A feltárt eredmények (pozitív, negatív) elemzése, értékelése alapján lehet megtervezni a javítás – fejlesztés folyamatát. Az ellenırzés alapozza meg az egyén és az óvoda értékelését is.
28
29
Az óvoda belsı ellenırzési rendszere: Az ellenırzés területe
Ellenırzésre jogosult
Az Ellenırzés ideje
A Dokumentálás módja
Az ellenırzésrıl készült dokumentum elhelyezése
Az ellenırzés eredményérıl tájékoztatást kap
PDCA mőködtetése
A PEDEGÓGIAI MUNKA ELLENİRZÉSE Óvodavezetı,
Csoportlátogatás
Pedagógiai dokumentáció
Kapcsolattartás partnerekkel
a
Évente kétszer
Feljegyzés Csoportnapló
Évente
Aláírás
Csoportnapló
Évente
Aláírás
Csoportnapló
Évente
Aláírás
Fejlesztési napló
Évente kétszer
Aláírás
Csoportnapló
Évente kétszer
Aláírás
Csoportnapló
értékelılap
Hátránykompenzáció, tehetséggondozás Csoportszoba dekorációja
Ünnepélyek lebonyolítása
szervezése,
Óvodavezetı
MUNKÁLTATÓI FELADATOK
30
Érintett Pedagógus Az általános tapasztalatokról a nevelıtestület
A tapasztalatok megfogalmazása az éves beszámolóba, a továbblépés lehetıségeit az éves munkaterv tartalmazza.
A munkaidı betartása
Óvodavezetı,
Évente többször
Aláírás
Évente többször
Aláírás
Jelenléti nyilvántartás Munkaidı nyilvántartás Csoportnapló
Évente többször
Feljegyzés
Ellenırzési napló
Évente többször
Feljegyzés
Munkavédelmi dokumentáció
Évente többször
Aláírás
Nyilvántartó lapok
Évente
Aláírás
Karbantartási terv
Évente többször
Aláírás
Helyettesítési Az általános nyilvántartás, tapasztalatokról az munkaidı kimutatás alkalmazotti közösség
Óvodavezetı
Évente
Aláírás
Szabadság nyilvántartás
Óvodavezetı,
Évente többször
Aláírás
Az étel mennyisége és minısége
Új dolgozók segítése Óvodavezetı, Technikai munkavégzése
Munkavédelmi tőzvédelmi betartása
dolgozók
Óvodavezetı, és Munkavédelmi elıírások felelıs
Eszközbeszerzések
Óvodavezetı,
Karbantartás
Helyettesítés, elszámolás
túlóra- Óvodavezetı,
Szabadság nyilvántartás Étkeztetés
31
Érintett dolgozó Az általános tapasztalatokról az alkalmazotti közösség.
A tapasztalatok megfogalmazása a munkatársi értekezleten, az éves beszámolóba, a továbblépés lehetıségeit az éves munkaterv tartalmazza.
Érintett dolgozó Az általános tapasztalatokról az alkalmazotti közösség.
A tapasztalatok megfogalmazása a munkatársi értekezleten, az éves beszámolóba, a továbblépés lehetıségeit az éves munkaterv tartalmazza. A tapasztalatok megfogalmazása a munkatársi értekezleten
5. 4. Mérés, értékelés A mérési feladatok ellátásának célja, hogy az óvodai munka eredményeirıl, az óvoda mőködésének különbözı területeirıl folyamatosan, megbízható adatok álljanak rendelkezésre, melyek alapját képezhetik az értékelési feladatok ellátásának. A tervezett mérési értékelési rendszer folyamatos mőködtetése alapozza meg a reális, objektív tényeken alapuló helyzetelemzést, amelyre a folyamatos fejlesztés épülhet. 5. 4. 1. Az óvoda belsı mérési, értékelési rendszere A mérés A vizsgálat értékelésmegnevezése módszere Kérdıív Anamnézis Bemeneti mérés Fejlıdést mutató mérés Iskolakészültség A nevelési év értékelése, munkatársak értékelése, a vezetı munkájának értékelése A szervezeti kultúra állapotának mérése Partneri igény és elégedettség mérés A MIP értékelése A HOP nyomon követése, célok, sikerkritériumok megvalósítása Irányított önértékelés
Teljesítményértékelés vezetık, pedagógus alkalmazottak, nem pedagógus alkalmazottak munkájának értékelése
A vizsgálat idıpontja Óvodába lépéskor Október
A vizsgálatot végzı személy Óvodapedagógusok
Megfigyelés Mérés, megfigyelés október 30-május 30. DIFER Február 10-25
Óvodapedagógusok Óvodapedagógusok
Elemzés, önértékelés, Minden év vezetıi értékelés június 15- 20
Óvodavezetı, alkalmazottak, MIP vezetı
Klíma teszt
Március 20-30
Mérés, elemzés Mérés, elemzés
November 2530 3 évente Június 15-20
MIP vezetı, támogató csoport MIP vezetı, támogató csoport Nevelıtestület
Mérés, elemzés
Négyévente
MIP vezetı, nevelıtestület,
Négyévente
MIP vezetı, támogató csoport, teljes alkalmazotti kör
Önértékelés, kérdıív, ellenırzés, Háromévente megfigyelések tapasztalatainak felhasználása
32
Óvodapedagógusok
Óvodavezetı
5. 4. 2. A mérés értékelés dokumentumai
A mérés értékelés megnevezése Anamnézis Bemeneti mérés Egyéni fejlıdés, fejlettségmérés Iskolaérettség mérése értékelése Nevelési év értékelése Szervezeti kultúra állapotának mérése értékelése Partneri igény és elégedettség mérése IMIP végrehajtásának értékelése HNP nyomon követése, célok, sikerkritériumok megvalósulásának értékelése Irányított önértékelés Teljesítményértékelés
Kérdıív Nyomtatvány Nyomtatvány
A keletkezett dokumentum elhelyezése, felhasználása Fejlıdési napló Fejlıdési napló Fejlıdési napló
Szempontrendszer
Fejlıdési napló
Szempontrendszer ÖMIP
Éves munkaterv Beszámoló fenntartó felé Minıségbiztosítási kézikönyv
A méréshez, értékeléshez kidolgozott dokumentum
Klímateszt Eljárásrend, kérdıívek Szempontrendszer (ÖMIP)
Minıségbiztosítási kézikönyv Irattár Beszámoló fenntartó felé
Szempontrendszer
Irattár
Eljárásrend
Minıségbiztosítási kézikönyv Értékelı kézikönyv
Szabályzat, kérdıívek
Feladat: a meglévı mérési, értékelési gyakorlat folyamatos fejlesztése a kérdıívek és egyéb dokumentumok folyamatos karbantartása, felülvizsgálata a bevált kérdıívek és egyéb dokumentumok alkalmazásával összehasonlító elemzések készítése a mérési, értékelési eredmények beépítése a mindennapi gyakorlatba az óvoda és a nevelımunka folyamatos fejlesztése érdekében 5. 4. 3. Mérési, értékelési szempontok, mutatók 5.4.3.1. A gyermekek egyéni fejlettségének, mérése, értékelése anamnézis – óvodába kerüléskor bemenetmérés – óvodába kerüléskor egyéni fejlettség – fejlıdésmérés – évente iskolaérettség mérése – értékelése – nagycsoportban 5.4.3.2. A Helyi Nevelési Program – beválás vizsgálata A beválás vizsgálat elvégzését négyévente tervezzük a következı szempontok figyelembevételével: célok, feladatok sikerkritériumokhoz rendelt vizsgálata a tevékenység rendszer vizsgálata az óvodáskor végére várható fejlıdési eredmények összehasonlításával
33
5.4.3.3. Partneri igény-elégedettség mérése, értékelése A folyamatszabályozás eljárásrendje a mellékletben található. 5.4.3.4. Irányított önértékelés Az önértékelés célja az óvoda adottságainak, eredményeinek felmérése, a felmérések alapján rendelkezésre álló tények, adatok értékelése, a szükséges beavatkozások kidolgozása és végrehajtása. Az önértékelés során az adottságok tekintetében felmérést kell végezni: a vezetés, a dolgozók szakmai irányítása, az óvoda erıforrása, az óvoda folyamatai tekintetében. Az önértékelés során vizsgálni kell az elért eredményeket, melyeknél fıbb szempontok: a fenntartó elégedettsége, a gyermek és a szüleik elégedettsége, az óvodapedagógusok elégedettsége, a gyermeket fogadó intézmény elégedettsége, a nevelési eredmények. Az önértékelés során meg kell határozni az erısségeket, a lehetıségeket, a gyengeségeket, a veszélyeket. 5.4.3.5. A nevelımunka színvonala, a szakmai tevékenység értékelése A nevelımunka színvonala és a szakmai tevékenység értékelése amennyiben lehetséges tényszerő mutatószámok alapján, amennyiben nem lehetséges egyéb értékelési szempontok alapján történik. Az alkalmazandó mutatószámok különösen: az óvodapedagógusok képzettségi szint mutatója, az óvodapedagógusok tevékenységével kapcsolatban beérkezı – pozitív – észrevételek száma, az óvodapedagógusok tevékenységével kapcsolatban keletkezett – negatív – észrevételek száma. Az értékelés szempontjai: Az óvodapedagógusok nevelési munkája során figyelembe kell venni: • szakmai tapasztalatait, a munkában eltöltött idejét, • nevelı munkájának minıségét, • az általa alkalmazandó módszerek mennyiségét és hatékonyságát, • a tehetség-gondozási feladat ellátásának milyenségét • a felzárkóztatási feladatok ellátásának hatékonyságát,
34
• •
az óvodapedagógus kötelezı órán kívüli idıben való részvétele mennyiségét és minıségét, a pedagógiai tevékenység során alkalmazott kommunikációs készséget,
A gyermekekkel való viszonya, kapcsolata tekintetében figyelembe kell venni: • a gyermekekkel való bánásmódját, • a gyermekekkel való együttmőködı készségét, • segítıkészségét, tájékoztatási tevékenységét, • a gyermekek szabályok betartására irányuló magatartását, • konfliktushelyzet kezelési tevékenységét,
A pedagógiai elhivatottság vonatkozásában figyelembe kell venni: • a pozitív hozzáállást a neveléshez, a gyermekekhez, munkatársaihoz • pontosság, határidık, házirend betartását, • adminisztrációs feladatok ellátását, • konfliktushelyzet kezelési képességét a kollégáival, a szülıkkel, • terhelhetı-e nem kötelezı pedagógiai feladatokkal (speciális feladatok, szervezés ), Nem nevelımunkát végzık tevékenységének értékelése a pedagógusokhoz hasonlóan mutatók és értékelési szempontok alapján történik.
Az alkalmazandó mutatók: • 1 gyermekre jutó nem nevelımunkát végzı dolgozó, • adott tevékenységre jutó naturális mutató • 1 pedagógusra jutó nem nevelımunkát végzı személy. Az értékelési szempontok: • a saját szakmai tevékenységének milyensége, • a munkához való hozzáállása (pontosság, precizitás, odaadás), • együttmőködési készség (kollégákkal, gyermekekkel, szülıkkel), • pedagógus munkáját támogató tevékenység milyensége, • stílusa, kommunikációja. Pedagógus közösség tevékenységének értékelése A pedagógus közösség tevékenysége értékelése során a következı mutatószámokat kell alkalmazni: • az 1 pedagógusra jutó rendezvények száma, • az 1 pedagógusra jutó problémafelvetések és megoldások száma. Az értékelés kiemelt szempontjai: • a pedagógus közösség összetartásának milyensége, • a kezdı pedagógusok támogatottságának, segítésének milyensége, • az aktivitás, ötlet felvetések, • a problémamegoldásban való részvétel. Az óvodapedagógusok képzettségének, továbbképzésének értékelése Az óvodapedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelésekor alkalmazandó mutatók különösen:
35
• • • •
adott nevelési évben továbbképzéseken, képzéseken részt vevı pedagógusok száma, az óvodapedagógusok képzettségi szint szerinti megoszlása, a továbbképzésben, képzésben történı részvétellel töltött órák száma, a képzés költségei 1 képzésben résztvevı személyre vetítve.
Az értékelés szempontjai: • a továbbképzés, képzés mennyiben támogatja az óvoda minıségcéljainak elérését, • a továbbképzés, képzés mekkora terhet jelent az óvoda költségvetése számára, • a képzés hozzájárul-e új nevelési módszerek alkalmazásához. Az óvoda rendezvényei, programjai értékelése Az óvoda rendezvényeit - programjai vonatkozásában – azokkal a mutatókkal kell értékelni, melyek a mérési feladatoknál meghatározásra kerültek. Az értékelés szempontjai pedig a következık: • megrendezésre kerültek-e hagyománnyal rendelkezı rendezvények, • a rendezvények látogatottsága, • a rendezvény elıkészítés folyamata megfelelı volt-e, • a rendezvény lebonyolítása, • a rendezvény elérte-e a célját, • a résztvevık elégedettek voltak-e, • a költség-haszon mérleg. 5.4.3.6. Teljesítményértékelés A teljesítményértékelés olyan értékelési tevékenység, mely kiterjed • a munka eredményének, • a szervezeti magatartásnak, valamint • a munkavégzéshez szükséges képességeknek az értékelésére. A teljesítményértékelés során az értékelésnek • meghatározott célrendszeren kell alapulnia, • fejlesztı értékelésnek kell lennie, • tartalmaznia kell az önértékelési elemeket. A teljesítményértékelés célja, hogy az óvodapedagógusok, és az óvoda vezetését ellátó személy teljesítménye fokozatosan – különösen a feladatellátáshoz szükséges képességek, készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével – javuljon, és ezzel segítse az óvoda minıségcéljainak megvalósítását. E cél érdekében a teljesítményértékelés során szükség van: • a képzési szükségletek felmérésére, • a fejlıdési törekvések támogatására, • a munkavállalók önértékelésére, • a fejlesztési, fejlıdési célok meghatározására, • a fejlıdéshez szükséges eszközök, források, felkutatására, bıvítésére, javítására, • a munkaidı-nyilvántartás, valamint a munkaköri leírások alapján a dolgozók tevékenységének áttekintésére.
36
A teljesítményértékelés funkciója, hogy az óvoda mőködtetése során egy olyan eszköz szerepét töltse be, amely a minıségi célok megvalósításához segíti hozzá az óvodát azáltal, hogy • teljesítményelvárásokat határoz meg a vezetıvel, valamint a nem vezetı beosztású óvodapedagógusokkal szemben, • összehangolja a célokat, és egységes rendszerő teljesítményértékelést határoz meg, • biztosítja a dolgozók fejlıdését. A teljesítményértékelés kiterjed • a vezetıi feladatokat ellátókra, • az óvodapedagógusokra, • technikai dolgozókra, dajkákra. 5.4.3.6.1. A vezetıi feladatokat ellátók teljesítményértékelése A teljesítménykövetelmények meghatározása A vezetık teljesítménykövetelményének kialakításában részt vesznek • maguk a vezetık, valamint az óvodapedagógusok. A vezetık teljesítménykövetelményeinek olyanoknak kell lenniük, melyek: • tartalmazzák a vezetıi pozíció ellátásával kapcsolatos követelményeket, • a minıségcélokhoz kapcsolódnak, annak megvalósítását szolgálják. A teljesítménykövetelményeket minden nevelési év megkezdésekor, legkésıbb szeptember 1.-ig meg kell fogalmazni, írásba kell foglalni, és átadás-átvételi elismervény mellett át kell adni az érintettnek. A teljesítménykövetelmények meghatározása során ügyelni kell a következıkre: • a teljesítménykövetelmények adott nevelési évre vonatkozhatnak, • tartalmazniuk kell • a vezetı, illetve a pedagógus személyes adatait, • a teljesítménykövetelmények részletes leírását. A teljesítményértékelés A vezetık teljesítményét az adott évre rögzített teljesítménykövetelmények alapján kell értékelni. Az értékelésben részt vesznek: • a vezetık, • a fenntartó, • a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak. A teljesítményértékelés a teljesítménykövetelmények alapján értékeli a vezetık tevékenységét. A vezetık teljesítményét a nevelési év végén, de legkésıbb a következı nevelési év megkezdéséig értékelni kell. Az értékelést írásba kell foglalni, és át kell adni az érintettnek.
37
5.4.3.6.2. A – nem vezetıi feladatokat ellátó – óvodapedagógusok teljesítményértékelése A teljesítménykövetelmények meghatározása Az óvodapedagógusok teljesítménykövetelményének kialakítását az óvodavezetı végzi. A meghatározott teljesítménykövetelményeknek olyanoknak kell lenniük, melyek • a minıségcélokhoz kapcsolódnak, annak megvalósítását szolgálják, • figyelembe veszik a fenntartók által az óvodavezetı számára meghatározott teljesítménykövetelmények teljesítéséhez szükséges elvárásokat, s azok teljesítését szolgálják, • mégis kellıen konkrét elvárásokat fogalmaznak meg. A teljesítménykövetelményeket minden nevelési év megkezdésekor, legkésıbb szeptember 15.-ig meg kell fogalmazni, írásba kell foglalni és átvételi elismervény ellenében kell átadni az érintettnek. A teljesítménykövetelmények meghatározására ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a vezetık esetében. A teljesítményértékelés Az óvodapedagógusok teljesítményét az adott évre rögzített teljesítménykövetelmények alapján kell értékelni. A teljesítményértékelés a teljesítménykövetelmények alapján értékeli az óvodapedagógusok tevékenységét. Az óvodapedagógusok teljesítményét a nevelési év végén, de legkésıbb a következı nevelési év megkezdéséig értékelni kell. Az értékelést írásba kell foglalni. 5.4.3.6.3. A dajkák, technikai dolgozók teljesítményértékelésének szempontjai • • • •
személyes tulajdonságok, közösségi szerepvállalás, a közösségért végzett munka, napi tevékenységek végzése, pedagógiai munka segítése a csoportban, munkafegyelem, munkatempó, adminisztráció.
A teljesítményértékelés szabályzatát a melléklet tartalmazza.
6. A minıségirányítási programmal kapcsolatos feladatok 6. 1. Értékelés A nevelıtestület a szülıi szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az óvodai minıségirányítási program végrehajtását.
38
6. 2. Intézkedések Az értékelés alapján olyan intézkedéseket kell kidolgozni, melyek segítségével az óvoda szakmai célkitőzései és az óvoda tényleges mőködése, szakmai eredményei közelítenek egymáshoz. Az óvodavezetı feladata, hogy a nevelıtestület a szülıi szervezet értékelését és a javasolt intézkedéseket megküldje a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. Intézkedési terv készítése Az intézkedési terv elkészítése során az intézkedés meghozatalához el kell végezni a helyzetelemzést, fel kell tárni a kiváltó okokat, tényezıket, körülményeket. Ehhez figyelembe kell venni az óvodai önértékelés, valamint a fenntartói ellenırzések, értékelések megállapításait. Az intézkedési terv részei: az adott problémával kapcsolatban feltárt okok, tényezık, körülmények, a probléma megszüntetéséhez szükséges intézkedések. 6. 3. A minıségirányítási program és egyéb intézményi dokumentumok kapcsolata A minıségirányítási programban meghatározott minıségcélok végrehajtása érdekében biztosítani kell az óvoda belsı szabályzatainak minıségcélokkal való összehangolását. A minıségirányítási program szempontjából a minıségcélok megvalósítására hatással lévı belsı szabályok a következık: az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzata, Közalkalmazotti Szabályzat, Nevelési Program, munkaköri leírások, éves munkaterv. 6.4. A Minıségirányítási Program felülvizsgálatának rendje A Minıségirányítási Program felülvizsgálatát 4 évenként, illetve a törvényi változásoknak megfelelıen végezzük. Kötelezı az Intézményi Minıségirányítási Program felülvizsgálata: a helyi pedagógiai program, az önkormányzati (fenntartói) minıségirányítási program változása esetén. 6. 5. A Minıségirányítási Program nyilvánossága A Minıségirányítási Programot nyilvánosságra kell hozni. A Minıségirányítási Program teljes dokumentációját hozzáférhetı módon meg kell ırizni az: óvodavezetınél, valamint az óvoda nevelıtestületi szobájában.
39
7. MELLÉKLETEK 1. A partnerazonosítás, a partneri igénymérés eljárásrendjének szabályzata 2. Az irányított önértékelés eljárás rendje 3. Óvodapedagógusok teljesítményértékelési szabályzata
40
1.számú melléklet A partnerazonosítás, a partneri igénymérés eljárásrendjének szabályzata 1. A szabályozás célja: A minıségbiztosítási program keretében az érdekelt felek azonosítása, az igényfelmérés módszerének, folyamatának, eljárásrendjének meghatározása 2. Hatókör, hatáskör és felelısség Jelen eljárásrend érvényes az óvoda egészére. A partnerek azonosításáért a minıségügyi vezetı a felelıs. Az eljárás jóváhagyása és a végrehajtás elrendelése az óvoda vezetıjének hatásköre. 3. Fogalom meghatározás Partnerek (érdekelt felek) Mindazon jogi és természetes személyek, akikkel a Dr. Szántó Imre Általános Iskola és Óvoda Napközi-otthonos Óvodája a helyi nevelési program sikeres végrehajtása érdekében kapcsolatba kerül Partnerközpontú mőködés Olyan óvodai / szervezeti mőködés, mely a partnerek igényeinek kielégítésére összpontosít. Folyamatosan követi az igények módosulását és erıforrásait gyorsan és rugalmasan képes annak megfelelıen átcsoportosítani Közvetlen partnerek A partnerek közül azok, akik az óvoda / szervezet fı folyamatainak elsıdleges szereplıi, illetve megrendelıi és / vagy alkalmazói, haszonélvezıi Közvetett partnerek A partnerek közül azok, akik az óvoda / szervezet felé valamilyen szabályozó rendszeren keresztül fogalmaznak meg elvárásokat, igényeket, valamint együttmőködésükkel segítik az intézményt céljai elérésében 4. Eljárás -
A Helyi Nevelési Programban (továbbiakban HNP) meghatározottak szerint azonosítjuk partnereinket. Az azonosítást írásban, partnerlistán rögzítjük, amely tartalmazza. partnereinket, a partnereket képviselı személy nevét, elérhetıségét. A partnerlistát éves gyakorisággal felül kell vizsgálni.
5. Gyakoriság és módszer Partner megnevezés e Gyermekek
Szülık Fenntartó Munkatársak
Az igényfelmérés gyakorisága Három évente
Három évente Évente Három évente Évente
A felmérés módszere
A minta nagysága
Szeretem-nem szeretem vizsgálat Kívánságtündér – mese Kérdıíves Kérdıíves Kérdıíves Kérdıíves
Teljes körő
Teljes körő 5 új szülı Teljes körő Teljes körő
6. A kérdıívek szerkesztésének általános szempontjai -
Az elégedettséget – elégedetlenséget 5 fokú skálán mérjük, az értékeléskor átlagot és % - ot számolunk Az igényeket és elvárásokat nyílt kérdésekkel mérjük fel Nevelıtestületi konszenzus és döntés alapján az 1-tıl 5-ig terjedı skálán a 80 % alatti eredmények arra utalnak, hogy szükséges a terület fejlesztése (gyenge pont) HNP-ban.
7. Technikai lebonyolítás -
Kérdıívek szerkesztése – új kérdıívek, illetve a kérdıívek módosítása esetén próbakitöltést kell végezni. Sokszorosítás. Minta kiválasztása. Partnerek felkészítése. A kijelölt felmérılapok és kérdıívek összegyőjtése. Adatok feldolgozása, rögzítése. Az érdekeltek tájékoztatása a mérés eredményeirıl.
8. Dokumentálás Az eljárás eredményeként keletkezett partnernyilvántartást, partnerlistát e szabályzat mellékleteként csatolni kell. A mérések feldolgozásának eredményét a Minıségfejlesztési kézikönyvben kell elhelyezni, valamint elektronikus formában tárolni. A dokumentumok megırzési ideje 5 év. A kérdıívek megırzése, tárolása a feldolgozást követıen szükségtelen.
42
9. Az igényfelmérés legfontosabb eredményeit az adatok feldolgozását követıen ismertetni kell a megkérdezett partnerekkel Partnerek Szülık Alkalmazotti kör Fenntartó
Ismertetési mód Faliújság, szülıi értekezlet Szülıi Munkaközösségi megbeszélés Munkatársi értekezlet Tájékoztatás szóban, levélben
10. A módosítás módja -
-
A partnerlista kiegészítésére, módosítására az óvodai dolgozók közül bárki javaslatot tehet. Elbírálás után a minıségfejlesztési támogató csoport elvégzi a módosítást. Az aktualitás évenkénti felülvizsgálata. Az óvodavezetés az összeállított partnerlistát minden nevelési év kezdetekor, szeptemberben felülvizsgáltatja. Az aktualitást ellenırzı személyek a minıségfejlesztési támogató csoport tagjai, akik partnerenként ellenırzik, hogy naprakészek-e még az ott felsorolt információk vagy sem. Az óvodavezetı aláírásával hitelesítve adja ki. Az új lista, melynek érvényessége egy nevelési év, tájékoztatás végett a korábbiak helyére kerül. Amennyiben valamely esemény (betegség, személyi változás, önkormányzati választás, stb.) következtében felmerül a tanév közbeni változás lehetısége, a minıségfejlesztési támogató csoport év közben is elvégzi a módosítást a fent leírtak szerint.
11. Mellékletek 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Partnerlista Szülıi kérdıív Szeretem – nem szeretem vizsgálat anyaga, amelyet a gyermekek körében alkalmaztunk Óvodapedagógusi kérdıív Technikai dolgozók kérdıíve Fenntartó elégedettség – elégedetlenség mérésének kérdıívei
43
2. számú melléklet Teljes körő intézményi önértékelés eljárásrendje A közös igazgatású intézmény igazgatójával történt egyeztetés alapján – az óvoda tagintézményben és az általános iskola intézményegységben alkalmazandó intézményi önértékelés egységessé tétele érdekében – az alábbi eljárásrendet az általános iskola intézményegység Minıségirányítási Programja alapján adaptáltuk.. 2.
7.3.3. Teljes körő önértékelés periódusa és módszerei 1. Az irányított önértékelés célja Az irányított önértékelés célja, hogy az óvoda rendszeresen, tényekre alapozva mérje fel és állapítsa meg erısségeit, fejlesztendı területeit; és ennek eredményeképpen jelölje meg a szükséges beavatkozásokat, fejlesztéseket. 2. Az irányított önértékelési modell területei Az intézmény adottságai: • A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében. • Az óvoda stratégiájának meghatározása és megvalósítása. • A meglévı folyamatok szabályozottsága, a szabályozási rendszer teljes körővé válása. • Az erıforrások figyelembevétele. • A partneri igények figyelembevétele. Az intézmény eredményei: • A munkatársakkal kapcsolatos eredmények. • Kulcsfontosságú eredmények. • A közvetlen partnerek elégedettsége. • A társadalmi hatással kapcsolatos eredmények. • Az erıforrások felhasználásának hatékonysága.
A vizsgált területek %-os megoszlása a KDM értékelés alapján
Társadalmi hatással kapcsolatos eredmények 7,2%
Kulcsfontosságú eredmények 18,3%
Közvettet partnerekkel kapcsolatos eredmények 25,3%
Vezetés 8,7%
Emberi erıforrások 10,1% Startégia 5,8% Közvetett partnerkapcsolatok és erıforrások 5,4%
Munkatársakkal kapcsolatos eredmények 10,6%
Folyamatok 8,4%
44
3. Az irányított önértékelés módszere ADOTTSÁGOK
Vezetés
EREDMÉNYEK
Emberi erıforrások
Munkatársakkal kapcsolatos eredmények
Stratégia
Közvetlen partnerekkel kapcsolatos eredmények
Közvetett partnerkapcsolatok és erıforrások
Folyamatok
Kulcsfontosságú eredmények
Társadalomi hatással kapcsolatos eredmények
INNOVÁCIÓ és TANULÁS Az irányított önértékelés módszereként a KMD modell adaptációját alkalmazzuk 4. Az önértékelés résztvevıi Az irányított önértékelést a „Gyors önértékelési lap” kérdéseinek megválaszolásával hajtjuk végre. A lapokat a minıségirányítási csoport tagjai, az óvodavezetı-helyettes, az óvodapedagógusok, és a technikai dolgozókat képviselı közalkalmazott - átlagosan 8 fı tölti ki. Az elemzést és az értékelést a minıségirányítási csoport tagjai végzik, az értékelés eredményét nevelıtestületi értekezleten, és a szülıi munkaközösségi értekezleten ismertetik. 5. Az önértékelés eszközei • • • •
KMD-modell, gyors önértékelési lap, a korábbi partneri igény- és elégedettség mérések, folyamatelemzések, indikátorrendszer mutatói, trendvizsgálatok, fenntartói beszámolók, intézményi dokumentumelemzések (pl. Nevelési Program, SZMSZ, munkatervek, stb.).
6. Az összegzés, elemzés folyamata, szempontjai, prioritásai Az elemzésnél a Gyors önértékelési lap pontszámai alapján elért %-os eredményekbıl indulunk ki. A gyors önértékelés elvégzésének lépései: • A minıségirányítási csoport tanulmányozza a kérdıíveket, szükség esetén korrekciókat hajt végre. • A kérdıívek kitöltése.
45
• A kapott válaszok feldolgozása, elemzése, értékelése. • Az értékelés eredményeinek összesítése. • További vizsgálatra kijelölt területek meghatározása (lehetséges fejlesztendı területek). 7. Az irányított önértékelés gyakorisága, esedékessége Az elsı irányított önértékelés a 2008/2009-es nevelési évben történik meg, amelyet ettıl kezdıdıen minden negyedik nevelési évben végzünk el. Az irányított önértékelés esedékességének tényét az adott nevelési év augusztusában megtartott vezetıi értekezlet állapítja meg, felelıse a minıségirányítási csoport vezetıje. A következı értékelések idıpontjai: 2012/2013. tanév 2016/2017. tanév 7.3.3.1. Az irányított önértékelés lebonyolításának menete Feladat Határidı Az önértékelési csoport tagjainak kijelölése Az önértékelés évében szeptember 15. Az önértékelés eszközeinek áttekintése, November 30. szükséges módosítások elvégzése Tantestületi jóváhagyás December 20. Gyors önértékelı lapok kitöltése, adatgyőjtés, értékelés Összefoglaló elkészítése, elıterjesztése
Április 30. Május 31.
Felelıs Intézményvezetı és A minıségirányítási csoport vezetıje A minıségirányítási csoport tagjai A minıségirányítási csoport vezetıje Önértékelési csoport tagjai
Fejlesztendı területek, szükséges intézkedések megjelölése Eljárásrend áttekintése, ha szükséges, módosítása. Az IMIP korrekciója - szükség esetén Tantestületi jóváhagyás Nyilvánosságra hozatal Azonnali beavatkozást igénylı területeken a szükséges intézkedések elrendelése Intézkedési tervek elkészítése
Június 15.
Minıségirányítási csoport tagjai, csoport vezetıje Önértékelési csoport tagjai
Június15.
Önértékelési csoport tagjai
Június 15.
Minıségirányítási csoport vezetıje Intézményvezetı
Intézkedési tervek legitimálása
Szeptember 30.
Június 15. Szeptember 30.
Minıségirányítási csoport vezetıje Minıségirányítási csoport vezetıje
46
7.3.3.2.. A feljegyzések kezelése Dokumentumok
Felelıs
Megırzés ideje
Összefoglaló jelentés az irányított önértékelésrıl Fejlesztendı területek, szükséges intézkedések Intézkedési tervek Fejlesztési tervek Kitöltött kérdıívek
Minıségirányítási csoport vezetıje Iratkezelı Minıségirányítási csoport vezetıje Iratkezelı Minıségirányítási csoport vezetıje Iratkezelı Minıségirányítási csoport vezetıje Iratkezelı Köztes idıszakban elvégzett Minıségirányítási csoport vezetıje Partneri igény és elégedettségmérések Iratkezelı eredményei
5 év 5 év 5 év 3 év 5 év
7.3.3.3. .Az önértékelés területei, módszerek ADOTTSÁGOK 1. A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében KMD – modell: Vezetés 2. Az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása KMD – modell: Stratégia 3. Az erıforrások figyelembe vételének módja KMD – modell: Emberi erıforrások 4. A partneri igények figyelembe vétele KMD – modell: Közvetett partnerkapcsolatok és erıforrások 5. A meglévı folyamatok szabályozottsága, szabályozási rendszer teljeskörősége KMD – modell: Folyamatok
MÓDSZER Kérdıív
Minıségirányítási csoport vezetıje
Dokumentumelemzés
Iskolavezetés Minıségirányítási csoport vezetıje
Kérdıív
Kérdıív
Minıségirányítási csoport vezetıje
Igény- és elégedettség mérések eredményei
Minıségirányítási csoport Osztályfınökök
Dokumentumelemzés
Minıségirányítási csoport vezetıje
Kérdıív
EREDMÉNYEK 1. Munkatársak bevonásának mértéke 2. Partnerek elégedettsége KMD – modell: Közvetlen
FELELİS
MÓDSZER
Felelıs
Statisztikai kimutatás
Iskolavezetés
Kérdıív
Minıségirányítási csoport 47
partnerek elégedettsége terén elért eredmények KMD – modell: Munkatársak elégedettsége terén elért eredmények 3. Társadalmi hatással kapcsolatos eredmények KMD – modell: A társadalmi hatással kapcsolatos eredmények 4. Az erıforrások felhasználásának hatékonysága 5. Kulcsfontosságú eredmények KMD – modell: Kulcsfontosságú eredmények
Vezetıi értékelés
Kérdıív Erıforrásleltár Statisztika Statisztika Munkaközösségi beszámolók Kérdıív
Minıségirányítási csoport vezetıje
Minıségirányítási csoport vezetıje Iskolavezetés Minıségirányítási csoport vezetıje
7.3.3.4. Az irányított önértékelés eredményeinek nyilvánosságra hozatala • •
alkalmazotti értekezletek, a fenntartó tájékoztatása.
7.3.3.5. Az önértékelés eredményeinek értékelése A kérdıívek 5 fokozatú attitődskála alapján kerülnek átlagolásra. Fontos elemzési szempont az átlagtól való pozitív és negatív eltérés. A KMD „Gyors önértékelési lap”-ok feldolgozása %-os formában történik. A kiinduló pontszámok: 1) Vezetés 2) Stratégia 3) Emberi erıforrások 4) Közvetett partnerkapcsolatok és erıforrások 5) Folyamatok 6) Közvetlen partnerek elégedettségével kapcsolatos eredmények 7) Munkatársak elégedettségével kapcsolatos eredmények 8) Társadalmi hatással kapcsolatos eredmények 9) Kulcsfontosságú eredmények ADOTTSÁGOK: EREDMÉNYEK: Maximális pontszám:
/1) – 5)/ / 6) – 9)/
72 pont 48 pont 84 pont 45 pont 70 pont 210 pont 88 pont 60 pont 152 pont 319 pont 510 pont 829 pont
A társadalmi hatás indikátorai: 1. A település kulturális életében való részvétel. 2. Óvodán kívüli szakmai tevékenység. 3. Gyermekek részvétele az óvodán kívüli kulturális- és sportéletben. 4. A társadalomtól, illetve társadalmat képviselı szervezetektıl kapott elismerések és díjak.
48
Az eredmények indikátorai: 1. Neveltségi mutatók 2. Közvetlen partnerektıl beérkezı reklamációk száma. 3. Az óvoda szakmai elismerései és díjai. 4. Az óvoda fı tevékenységén kívül felkínált szolgáltatások.
49
3. számú melléklet
Dr. Szántó Imre Általános Iskola és Óvoda Napközi-otthonos Óvoda
TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA
50
I. A SZABÁLYZAT HATÁLYA
A Dr. Szántó Imre Általános Iskola és Óvoda Napközi-otthonos Óvoda tagintézménynél óvodapedagógus és dajka munkakörben foglalkoztatott dolgozók teljesítmény értékelésének szabályzata. Ezen szabályzat: • a Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXXIX. törvény; • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Kormányrendelet; • a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szabályain alapul. A szabályzat hatálya kiterjed az óvoda valamennyi közalkalmazottjára. II. ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK Az értékelési rendszerrel kapcsolatos alapelvek és az ezekbıl következı elvárások A fejlesztı szándék elve Mivel alapvetı célja az egyéni és intézményi szintő munka minıségének javítása: • legyen alkalmas a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására; • legyen alkalmas a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére; • egyértelmően mutassa ki a különbözı területeken elért jó és a gyenge teljesítmények közötti különbséget; • legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására; • segítse az óvodapedagógusok és az óvodavezetés közötti információcserét, segítsen az óvodavezetésnek abban, hogy jobban megismerje a pedagógusok véleményét. A sokoldalúság elve Mivel a pedagógustevékenység rendkívül összetett, és a nevelı-oktató munka minıségének számos különbözı aspektusa van: • tegye egyértelmővé, hogy az adott közösség milyen aspektusok vizsgálatával és milyen kritériumrendszer alapján ítéli meg óvodapedagógusainak teljesítményét; • vegye figyelembe mind a nevelési és oktatási, mind pedig az óvodai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket; A méltányosság elve Mivel nagyon kényes kérdésrıl van szó: • a nevelıtestület vitassa meg, a helyi körülmények figyelembevételével módosítsa, majd hagyja jóvá az értékelési rendszert, • kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, teljes mértékben zárja ki a megszégyenítés/megszégyenülés lehetıségét; • törekedjen objektivitásra,
51
• • • • • • • •
csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekrıl megfelelı adatok állnak rendelkezésre, a lehetı legegyszerőbb és egyértelmő legyen, minden részletében átlátható legyen, lehetıség szerint minél jobban vonja be az érintettet az értékelési folyamatba, az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhetı legyen, adjon lehetıséget az értékeltnek, hogy kifejthesse a véleményét a róla győjtött adatokkal kapcsolatosan, segítsen a fejlıdés lehetséges útjainak megtalálásában, de az ezzel kapcsolatos egyéni döntések meghozatalát bízza az értékelt óvodapedagógusra, ne keltsen érdekellentétet és ellenségeskedést a nevelıtestület tagjai között. A kivitelezhetıség elve
Mivel sem idı, sem pénz, sem pedig korlátlan energia nem áll rendelkezésre: • legyen a lehetı legkevésbé pénz-, idı- és munkaigényes, • ne legyen szükség külsı szakemberek bevonására. III. RÉSZLETES SZABÁLYOK 1. A teljesítményellenırzés célja és jellege Az óvodapedagógusi teljesítményellenırzés legáltalánosabb célja az, hogy hozzájáruljon az óvodai munka színvonalának emeléséhez. E cél elérése egyrészt közvetlenül az egyes óvodapedagógusok oktató-nevelı munkájának színvonalát javító, másrészt pedig az óvodai munka szervezésével-irányításával összefüggı (vegyesen egyéni és óvodai szintő) alcélokon keresztül valósulhat meg, azaz mindkét cél alapvetıen fejlesztı és nem minısítı jellegő. Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok • segíteni abban, hogy minden óvodapedagógus képet alkothasson arról, hogy teljesítménye hogyan ítéltetik meg kívülrıl, egy nevelıtestületi konszenzus alapján létrehozott és a pedagógusi közösség egésze által elfogadott mérce (kritériumrendszer) szerint; • nyugtázni és méltányolni az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlıdést; • segíteni az esetleges egyéni problémák feltárásában, és erre épülı tanácsadással és egyéni célok kitőzésével – végsı soron azonban az érintett döntéseire hagyatkozva - elısegíteni az óvoda pedagógus szakmai fejlıdését. Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok • • • • • •
elısegíteni a színvonal emeléséhez szükséges óvodai tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását, elısegíteni az óvodai feladatok jobb elosztását, elısegíteni az egyéni igények/szükségletek és a továbbképzés összehangolását; javítani az óvodapedagógusok és az óvodavezetés közötti kommunikációt, adatokat, információkat szolgáltatni egyes beosztással kapcsolatos személyi döntésekhez; adatokat, információkat szolgáltatni a bérezéssel, jutalmazással kapcsolatos döntésekhez.
52
2. Az értékelés tárgya, módszerei és menete A követelményrendszer alapjai és összetevıi A követelményrendszer három egymást kiegészítı alapon nyugszik: • az óvoda tagintézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzatában rögzített, az óvodapedagógus munkakör munkaköri leírásán, • egy, a munkaköri leírás többnyire formális minimumkövetelményein túlmutató, az óvodapedagógusi munka különbözı szerepszintjeit és az ezeknek megfelelı képességeket és készségeket átfogó, kritériumrendszeren, • az elızı értékelési ciklus végén született, egyénekre vonatkozó megállapításokon, amelyek rögzítik a kiemelkedıen sikeres területeket és a fejlesztési célokban megfogalmazva kijelölik a jövıben fejlesztendı területeket. A vizsgálandó területek A fenti összetevık – az óvodapedagógusi munka komplexitásából adódóan – egy rendkívül összetett, szerteágazó követelményrendszert alkotnak, Az értékelési rendszer a következı területek rendszeres vizsgálatát tartja szükségesnek: • az óvodapedagógus oktató-nevelı munkájának értékelése, • az óvodapedagógus óvodai tevékenységének értékelése, • az óvodapedagógus képzettségének és felkészültségének értékelése, • az óvodapedagógusi teljesítmény egymást követı ciklusokban tapasztalt javulásának értékelése, • az óvodapedagógus hozzáállásának és munkafegyelmének értékelése, • az óvodapedagógus óvodán kívüli szakmai tevékenységének értékelése, • személyes tulajdonságok, • közösségi szerepvállalás, a közösségért végzett munka, • napi tevékenységek végzése, pedagógiai munka segítése a csoportban, • munkafegyelem, munkatempó, adminisztráció. Az információgyőjtés eszközei Az értékelés részletes követelményrendszere a vizsgálandó területeken nyújtott teljesítmény értékelésére kidolgozott mérıeszközökben rögzített kritériumokban fogalmazódik meg. Ez a rendszer öt különbözı eszköz segítségével győjti be a kritériumokra vonatkozó információkat: • • • • •
Foglalkozáslátogatási Lap Az értékelési felelıs által az óvodapedagógusról kitöltött kérdıív Önértékelı kérdıív – ugyanaz, mint az elızı Véleménykérı lap Értékelési Beszélgetés, Értékelési Összesítı Lap - a vizsgálat tanulságait összegzi.
Egy-egy eszköz egyszerre az értékelés több komponensét (vagyis a pedagógusi munka különbözı szerepszintjeit és az ezeknek megfelelı képességeket, készségeket átfogó kritériumrendszert, a munkaköri leírásban foglaltakat és az elızı ciklus végén kijelölt egyéni fejlesztési célokat) is lefedi, azaz egy-egy komponens vizsgálata több különbözı eszközön keresztül történik.
53
Az értékelés lebonyolítói Az értékelést az óvodavezetıbıl és óvodavezetı helyettesbıl álló Értékelı Team végzi az érintett óvodapedagógus aktív (önértékelés, véleménynyilvánítás, vita formájában történı) közremőködésével. Az óvodavezetı értékelését a közös igazgatású intézmény vezetıje és az óvodavezetı helyettes, az óvodavezetı helyettes értékelését a minıségbiztosítási csoport két tagja végzi. A mérıeszközök közül a Foglalkozáslátogatási Lap kritériumaival kapcsolatos információgyőjtés, valamint az óvodapedagógusokról a kérdıív kitöltése az Értékelı Team tagjainak feladata. Az Önértékelı kérdıív, a Véleménykérı Lapon megfogalmazott kritériumokkal összefüggı információk az érintett óvodapedagógus és a Team tagjainak konszenzusával születnek meg az Értékelési Beszélgetés keretében, amelyen az értékeltnek módja van a nem konszenzus útján keletkezett információkkal kapcsolatban is véleményt nyilvánítani. Az értékelési ciklus A teljesítményértékelést 2008/2009-es nevelési évtıl vezetjük be. A teljesítményértékelés folyamatosan zajlik, és egy pedagógus esetében egy hároméves ciklus után zárul. A ciklus során: • az óvodavezetı és óvodavezetı-helyettes évente legalább egy-egy alkalommal meglátogatja, és a megállapított kritériumoknak megfelelıen értékeli az óvodapedagógusokat. A látogatásokat mindig a látogató és az értékelt részvételével megbeszélések követik, • minden évben az érintett óvodapedagógus (az adott év májusában-júniusában) két különbözı típusú – egy önértékelı és egy véleményekre kérdezı – kérdıívet tölt ki, • ugyancsak az adott év május-júniusában az óvodavezetı és óvodavezetı helyettes is kitölti az érintett pedagógusokról az értékelı kérdıívet, • a ciklus legvégén, az összes adat birtokában, (az érintett pedagógus és az Értékelı Team tagjainak részvételével) egy Értékelı Beszélgetésre (ún. interjúra) kerül sor, amely során megbeszélik az összegyőjtött adatokból következı tanulságokat és kijelölik a következı három éves ciklusra vonatkozó egyéni célokat; • a ciklus legvégén - minden érintett által egyetértıen aláírt - Értékelési Összesítı Lapon rögzítik a tapasztaltakat és a kijelölt egyéni célokat; • minden év szeptemberében az Értékelési Felelıs tájékoztatást ad a nevelıtestületnek. 3. Az teljesítményértékelés részletes kritériumrendszere és az információgyőjtés eljárásai A Foglalkozás Látogatási Lap A hároméves ciklus során évente legalább két teljes foglalkozást kell meglátogatni az óvodavezetınek, vagy az általa kijelölt vezetıségi tagnak. Ha a látogató úgy ítéli meg, hogy egy foglalkozáson nem kapott elég információt a lap megalapozott kitöltéséhez, tetszıleges számú látogatást tehet. A látogató dönti el, hogy milyen csoportot akar meglátogatni, de a látogatás idıpontjában legalább egy héttel a tervezett idıpont elıtt meg kell egyeznie a látogatónak és az érintett óvodapedagógusnak. 54
A látogatók csak az íven szereplı szempontok szerint értékelhetnek, úgy, hogy egy négyes skála alapján ítélik meg ez egyes kritériumokban mutatott teljesítményt. A minısítések a következık: A = kiemelkedı B = megfelelı C = kevésbé megfelelı D = nem megfelelı Indoklás D esetében kötelezı Az egyes minısítésekhez – kizárólag az egyes kritériumok, illetve az egymást követı értékelı ciklusok közötti teljesítménykülönbségek szemléletessé tételének céljából –pontszámokat kell rendelni a következı séma szerint: A=3 B=2 C=1 D=0 „D” minısítést a foglalkozást látogatónak (szóban a megbeszélés során, és a lapon írásban is) indokolnia kell a foglalkozáson tapasztalt konkrétumokkal alátámasztva. Az így kapott pontszámokból átlagot számítunk: PONTSZÁM ÁTLAG: Minısítés:
Százalékos besorolás:
Ponthatár meghatározása:
Kiválóan alkalmas Alkalmas Kevéssé alkalmas Alkalmatlan
80%-100%-ig 60% - 79%-ig 30% - 59%-ig 30% alatt
51 – 63 pontig 38 – 50 pontig 19 – 37 pontig 0 – 36 pontig
A megfigyelés során elért pontok:
A megfigyelés során elért minısítés:
A látogatás után a lehetı legrövidebb idın belül (lehetıleg közvetlenül a foglalkozás után) megbeszélést kell tartani. A látogatás utáni két munkanapon belül az óvodapedagógus megkapja a kitöltött Foglalkozás Látogatási Lap másolatát – ahol szükséges, konkrét indoklásokkal. Az Értékelı Beszélgetés elıtt a ciklus összes látogatásának laponkénti minısítésébıl ismét átlagot számítunk, és ez kerül az Értékelési Összesítı Lapra. Az Értékelési Beszélgetés során a résztvevık megvitatják a levonható következtetéseket, és az Összesítı Lapon rögzítésre kerülnek a kiemelkedıen sikeres és a még fejlesztendı területek.
55
FOGLALKOZÁS LÁTOGATÁSI LAP
Óvodapedagógus neve: _________________________________ Csoport:
_________________________________
Értékelı:
_________________________________
Dátum:
_________________________________
Minısítés:
A =kiemelkedı B = megfelelı C/= kevésbé megfelelı D/= nem megfelelı
Pontszám:
A = 3 pont B = 2 pont C = 1 pont D = 0 pont
0pont Indoklás D esetén kötelezı SZEMÉLYES TULAJDONSÁGOK: A B C
D
Elért pontszám
1. A foglalkozáshoz, a szakmai anyaghoz való hozzáállás 2. Fellépés, megjelenés, hangnem, stílus, kapcsolat a gyermekekkel 3. A figyelem és a fegyelem fenntartásának képessége 4. A figyelem terjedelme 5. A saját teljesítmény objektív értékelésének képessége NAPI TEVÉKENYSÉGEK TERVEZÉSÉNEK MINİSÉGE: A B C D 6. Célok egyértelmősége, megválasztásuk indoklása 7. Megfelelı számú és jellegő feladat kitőzése 8. A feladatok kidolgozottsága, elıkészítettsége 9. Feladattípusok és munkaformák változatossága, egyensúlya 10 Idıbeosztás ÓVODAPEDAGÓGUS NAPI MUNKÁJÁNAK MINİSÉGE: A B C D
Elért pontszám
Elért pontszám
11. A munka szervezése, átmenetek a fázisok között 12. Gazdálkodás az idıvel
56
13. Az egyes tevékenységi formák lebonyolítása 14. A közlések világossága 15. Magyarázatok érthetısége, színessége 16. Kérdései, kérései világossága/ érthetısége a gyermekek számára 17. A gyermekek bevonása a tevékenységekbe 18. A gyermekek konfliktusainak kezelése 19. A kitőzött célok megvalósítása 20. Váratlan helyzetek kezelése 21. A csoport hangulata, munkalégkör Pontszámok összege: MEGJEGYZÉSEK: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ PONTSZÁM ÁTLAG: Minısítés:
Százalékos besorolás:
Ponthatár meghatározása:
Kiválóan alkalmas Alkalmas Kevéssé alkalmas Alkalmatlan
80%-100%-ig 60% - 79%-ig 30% - 59%-ig 30% alatt
51 – 63 pontig 38 – 50 pontig 19 – 37 pontig 0 – 36 pontig
A megfigyelés során elért pontok:
A megfigyelés során elért minısítés:
57
AZ ÉRTÉKELÉSI TEAM TAGJAI ÁLTAL AZ ÓVÓDA PEDAGÓGUSRÓL KITÖLTÖTT KÉRDİÍV
Minısítés:
A =kiemelkedı B = megfelelı C/= kevésbé megfelelı D/= nem megfelelı
Pontszám:
A = 3 pont B = 2 pont C = 1 pont D = 0 pont
Szempontok Nevelımunka hatékonysága, színvonala a gyermekek neveltségi szintjének emelése érdekében • Helyes szokások kialakítása • Következetes nevelés • A gyermekközösség formálása • Egyéni bánásmód alkalmazásának tudatossága • Az átlagtól eltérı gyerekek nevelésének hatékonysága • A játékon belüli nevelési helyzetek tudatos kezelése • Udvari tevékenység irányítása, tartalmassá tétele A nevelı-oktató munka hatékonysága a gyerekek képességeinek kibontakoztatása érdekében • Elızetes felkészülés: tervezés, eszközök biztosítása • A szervezett foglalkozások, kezdeményezések motiváltsága • A szervezett foglalkozások, kezdeményezések szervezettsége • A szervezett foglalkozások, kezdeményezések eredményessége • A képességfejlesztés tudatossága, rendszeressége • A differenciált nevelés, fejlesztés megvalósítása • Játékidı szervezésének tudatossága Nevelıi – pedagógusi attitőd és egyéb jellemzık • Szeretetteljes kapcsolat a gyermekekkel • Segítıkészség a szülıkkel szemben a gyermek érdekében • Korrekt, nyílt, emberséges magatartás a munkatársakkal szemben • Udvariasság az egyéb partnerekkel • Együttmőködés az óvoda más csoportjaival • Példaértékő kommunikáció a gyerekekkel, szülıkkel, munkatársakkal • Szakmai továbbképzési, önképzési igény • Új ismeretek, módszerek alkalmazása • A gyerekek magatartásának, egyéni fejlıdésének figyelemmel kísérése, segítése • A csoporttal kapcsolatos gyermekvédelmi feladatok ellátása, figyelemmel kísérése • Szakmailag tudatos írásbeli munka • Precizitás, pontosság • Kreativitás, innovációs készség
0
1
2
3
58
• Saját hibák, Tévedések felismerése, elismerése, korrigálása • Tolerancia, problémák, konfliktusok hatékony kezelése Részvétel a nevelıtestület szakmai munkájában • Az óvoda eredményességének, sikerességének érdekében való közremőködés • Saját ötletek felvetése, elfogadtatása, megvalósítása • Óvodai dokumentumok ismerete • Részvétel óvodai dokumentumok készítésében • Értekezletekre való felkészülés • Értekezleteken való aktivitás Munkafegyelem • Munkaköri kötelességek maradéktalan teljesítése • Munkaidı pontos betartása • Adminisztrációs munka pontos elkészítése: folyamatosság, határidık betartása, szakmaiság • A csoportszoba és környezete esztétikumának biztosítása
Minısítés:
Százalékos besorolás:
Ponthatár meghatározása:
Kiválóan alkalmas Alkalmas Kevéssé alkalmas Alkalmatlan
80%-100%-ig 60% - 79%-ig 30% - 59%-ig 30% alatt
93 – 117 pontig 92 – 70 pontig 35 – 69 pontig 0 – 34 pontig
A megfigyelés során elért pontok:
A megfigyelés során elért minısítés:
59
Önértékelı kérdıív Az önértékelı kérdıívet évente egy alkalommal kell az érdekelteknek kitölteni. Az érintett óvodapedagógusok értékelik: • oktató – nevelı munkájukat, • óvodai tevékenységeiket, • képzettségüket, felkészültségüket, • teljesítményváltozásaikat, • hozzáállásukat, munkafegyelmüket. Az Önértékelı kérdıívet az Értékelı Team tagjai szintén kitöltik az érintett óvodapedagógus vonatkozásában. A kérdıívek értékelése az Értékelési Beszélgetés keretében történik, ahol a résztvevık megvitatják, hogy az értékelt teljesítménye a nevelıtestület átlagához képest kiemelkedıen sikeres, az átlagnak megfelelı, vagy elmarad attól. Az értékelés számszerő eredményét a három kérdıív átlaga adja. Ezt követıen közösen levonják a megfelelı konklúziókat, azaz rögzítik az Értékelési Összesítı Lapon a kiemelkedıen sikeres területeket, valamint a fejlesztésre szoruló aspektusokat. ÖNÉRTÉKELİ KÉRDİÍV PEDAGÓGUSOK RÉSZÉRE Tisztelt Kolléga! Kérem, értékeld az alábbi szempontok alapján szakmai felkészültségedet, munkafegyelmedet, aktivitásodat illetve az alább felsorolt tevékenységek, feladatok végrehajtásának minıségét az óvodában végzett munkád vonatkozásában az alábbi szempontok mennyire jellemzıek rád? Minısítés:
A =kiemelkedı B = megfelelı C/= kevésbé megfelelı D/= nem megfelelı
Pontszám:
A = 3 pont B = 2 pont C = 1 pont D = 0 pont
Szempontok Nevelımunka hatékonysága, színvonala a gyermekek neveltségi szintjének emelése érdekében • Helyes szokások kialakítása • Következetes nevelés • A gyermekközösség formálása • Egyéni bánásmód alkalmazásának tudatossága • Az átlagtól eltérı gyerekek nevelésének hatékonysága • A játékon belüli nevelési helyzetek tudatos kezelése • Udvari tevékenység irányítása, tartalmassá tétele A nevelı-oktató munka hatékonysága a gyerekek képességeinek kibontakoztatása érdekében • Elızetes felkészülés: tervezés, eszközök biztosítása • A szervezett foglalkozások, kezdeményezések motiváltsága • A szervezett foglalkozások, kezdeményezések szervezettsége • A szervezett foglalkozások, kezdeményezések eredményessége
0
1
2
3
60
• • •
A képességfejlesztés tudatossága, rendszeressége A differenciált nevelés, fejlesztés megvalósítása Játékidı szervezésének tudatossága Nevelıi – pedagógusi attitőd és egyéb jellemzık • Szeretetteljes kapcsolat a gyermekekkel • Segítıkészség a szülıkkel szemben a gyermek érdekében • Korrekt, nyílt, emberséges magatartás a munkatársakkal szemben • Udvariasság az egyéb partnerekkel • Együttmőködés az óvoda más csoportjaival • Példaértékő kommunikáció a gyerekekkel, szülıkkel, munkatársakkal • Szakmai továbbképzési, önképzési igény • Új ismeretek, módszerek alkalmazása • A gyerekek magatartásának, egyéni fejlıdésének figyelemmel kísérése, segítése • A csoporttal kapcsolatos gyermekvédelmi feladatok ellátása, figyelemmel kísérése • Szakmailag tudatos írásbeli munka • Precizitás, pontosság • Kreativitás, innovációs készség • Saját hibák, Tévedések felismerése, elismerése, korrigálása • Tolerancia, problémák, konfliktusok hatékony kezelése Részvétel a nevelıtestület szakmai munkájában • Az óvoda eredményességének, sikerességének érdekében való közremőködés • Saját ötletek felvetése, elfogadtatása, megvalósítása • Óvodai dokumentumok ismerete • Részvétel óvodai dokumentumok készítésében • Értekezletekre való felkészülés • Értekezleteken való aktivitás Munkafegyelem • Munkaköri kötelességek maradéktalan teljesítése • Munkaidı pontos betartása • Adminisztrációs munka pontos elkészítése: folyamatosság, határidık betartása, szakmaiság • A csoportszoba és környezete esztétikumának biztosítása
Minısítés:
Százalékos besorolás:
Ponthatár meghatározása:
Kiválóan alkalmas Alkalmas Kevéssé alkalmas Alkalmatlan
80%-100%-ig 60% - 79%-ig 30% - 59%-ig 30% alatt
93 – 117 pontig 92 – 70 pontig 35 – 69 pontig 0 – 34 pontig
A megfigyelés során elért pontok:
A megfigyelés során elért minısítés:
61
A Véleménykérı Lap A kérdıív alapvetı célja az, hogy • lehetıséget adjon az értékelt pedagógusnak arra, hogy átgondolja és kifejtse nézeteit saját óvodai szerepével, teljesítményével és az értékelés feltételeivel kapcsolatban; • segítsen az óvodavezetésnek a szervezés hiányosságainak feltárásában és a javítás lehetıségeinek kidolgozásában; • segítsen a következı ciklusra vonatkozó egyéni célok kijelölésében. A Véleménykérı Lapot is ciklusonként egyszer, a hároméves ciklus vége felé, néhány nappal az Értékelési Beszélgetés megtartása elıtt kell az értékeltnek kitöltenie. A lapot az értékelési felelıs kapja meg és felhasználja az Értékelési Beszélgetésre való felkészülés során. A felmerült kérdéseket az Értékelési Beszélgetés keretében vitatják meg, konszenzust alakítanak ki velük kapcsolatban, majd levonják és rögzítik a megfelelı konklúziókat. VÉLEMÉNYKÉRİ LAP Az alább felsorolt végzettséggel, A végzettség, képzettség hasznosításának képzettséggel rendelkezem módja munkám folyamán • • • • • • • • • • Autodidakta módon a következı Ennek hasznosítása óvodai munkámban területeken képzem magam • • • • • • • • • • A kötelezı munkaköri leírásomban rögzített feladatokon túl az óvodában vállalt és végzett feladataim • • • • • Az óvodán kívül, az óvoda érdekében és képviseletében végzett tevékenységeim • • • • • Melyek voltak azok a teljesítménykövetelmények, amelyeket az intézmény vezetıje meghatározott részemre a nevelési év kezdetekor? • • 62
• • • Milyen feladatokat határoznék meg magamnak a következı értékelési idıszakra? • • • • • • Mit tartok különösen erıs oldalamnak? • • • • • Miben kell még fejlıdnöm, min kell javítanom? • • • • •
Alsópáhok, 20______________________
______________________ Óvodapedagógus aláírása
63
Az Értékelési Beszélgetés és az Értékelési Összesítı Lap
A ciklus tapasztalatait áttekintı és összegzı Értékelési Beszélgetésre a ciklus harmadik évében kerülhet sor, amikor már rendelkezésre állnak a foglalkozás-látogatások, a három éves önértékelés tapasztalatai, és az értékelt kitöltötte a Véleménykérı Lapot is. A Beszélgetést, amelyen az érintetten kívül az Értékelési Team tagjai vesznek részt, – a fenti dokumentumok alapján – az Értékelési Felelıs vezeti. A tipikus napirend a következıképpen nézhet ki: 1. Áttekintik, megvitatják a következı dolgokat, majd konszenzust alakítanak ki a teljesítmény megítélésérıl. a. Az elızı ciklus végén kijelölt egyéni célok megvalósulása, b. A Foglalkozás látogatási Lapok alapján született eredmények, különös figyelemmel az elızı ciklusban elért eredményekhez képest történt változásokra és a kiemelkedıen sikeres vagy problematikus területekre, c. Az Önértékelı Lapon szereplı területeken mutatott teljesítmények, különös tekintettel az elızı ciklusban elért eredményekhez képest történt változásokra, és a kiemelkedıen sikeres vagy problematikus területekre. 2. Megvitatják a Véleménykérı Lapon felvetett kérdéseket. 3. Megegyeznek a kijelölendı új egyéni célokkal kapcsolatosan. Ezek a célok – lehetıleg konkrét teendık formájában megfogalmazva – mintegy összefoglalják az Értékelési Összesítı Lap „Több figyelmet érdemlı területek” rovataiban felsorolt, fejlesztésre szoruló aspektusokkal kapcsolatos tennivalókat. Legkésıbb egy héttel az Értékelı Beszélgetés után az értékelt megkapja az Értékelési Felelıs által véglegesített Értékelési Összesítı Lapot, amelyet mind az érintett, mind pedig a Team tagjai aláírásukkal hitelesítenek.
64
ÉRTÉKELÉSI ÖSSZESÍTİ LAP
Ciklus: ________________________ Név: _________________________
1. A FOGLALKOZÁS LÁTOGATÁSOK EREDMÉNYE 1. Év: …………pont ………….% 2. Év: …………pont ………….% 3. Év: …………pont ………….% A három év átlaga: Pontszám Minısítés: a. KIEMELKEDİEN JÓ TERÜLETEK ....................................................................................................................................................... ........................................................................................................... b. FIGYELMET IGÉNYLİ TERÜLETEK ....................................................................................................................................................... ...........................................................................................................
2.1. AZ ÉRTÉKELİ TEAM 1. TAGJA ÁLTAL KITÖLTÖTT KÉRDİÍV EREDMÉNYE 1. Év: ………..pont ………..% 2. Év: ………..pont ………..% 3. Év: ………..pont ………..% A három év átlaga: Pontszám Minısítés: 2.2. AZ ÉRTÉKELİ TEAM 2. TAGJA ÁLTAL KITÖLTÖTT KÉRDİÍV EREDMÉNYEI 1. Év: ………..pont ………..% 2. Év: ………..pont ………..% 3. Év: ………..pont ………..% A három év átlaga: Pontszám Minısítés:
2.3. ÖNÉRTÉKELİ KÉRDİÍV EREDMÉNYEI 1. Év: ………..pont ………..% 2. Év: ………..pont ………..% 3. Év: ………..pont ………..%
A három év átlaga: Pontszám Minısítés:
65
ÖSSZESÍTÉS 1. Év: ………..pont ………..% 2. Év: ………..pont ………..% 3. Év: ………..pont ………..% a. KIEMELKEDİEN JÓ TERÜLETEK ....................................................................................................................................................... ........................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ........................................................................................................... b. FIGYELMET IGÉNYLİ TERÜLETEK ....................................................................................................................................................... ........................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ........................................................................................................... Tájékoztatom, hogy a ___________ évtıl ____________ évig terjedı teljesítményét az elıre meghatározott teljesítménykövetelmények alapján: (kiemelkedı, megfelelı, kevéssé megfelelı, nem megfelelı) _____________________________________ értékelem. A teljesítmény értékelését részletesen a csatolt melléklet tartalmazza. A teljesítményértékelés átadását-átvételét, az értékelı beszélgetés megtörténtét aláírásommal igazolom. Kelt: ______________________, __________________________ ___________________________ értékelı
___________________________ értékelt közalkalmazott
4. EGYÉNI CÉLOK A KÖVETKEZİ ÉRTÉKELÉSI CIKLUSRA ....................................................................................................................................................... ........................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 5. MEGJEGYZÉSEK ....................................................................................................................................................... ........................................................................................................... ....................................................................................................................................................... Kelt: ....................................., ................................................. ....................................... aláírás
...................................... aláírás ...................................... aláírás
66
3.1. Dajkák teljesítményértékelése Szempontok a mellékelt megfigyelési lap alapján. A teljesítmény értékelés eszközei: • teljesítményértékelési megfigyelési lap az értékelési team tagjai számára, • teljesítményértékelési megfigyelési lap a dajkák számára. A két dokumentum ugyanazokat a megfigyelési szempontokat tartalmazza: • véleménykérı lap dajkák részére, • összesítı teljesítményértékelı lap. TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI MEGFIGYELÉSI LAP dajkák részére Dajka neve: ________________________________ Értékelı: ________________________________ Dátum: ________________________________ A / 3 pont / = kiemelkedı B / 2 pont / = megfelelı C / 1 pont /= kevésbé megfelelı D / 0 pont /= nem megfelelı Indoklás D pont esetén kötelezı ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK MUNKAVÉGZÉS MINİSÉGE: Megfigyelés szempontjai: A
B
C
D
Elért pontszám
1. Munkájában mennyire önálló és kezdeményezı. 2. Munkavégzés pontossága, precizitása, kihasználtsága. 3. Hogyan látja el mindazokat a teendıket, amelyeket az óvodavezetı vagy helyettese feladatkörébe utal. 4. Közremőködése a csoport napirendjének megvalósításában. 5. Takarítási teendıit /portörlés, porszívózás, felmosás, idıszakos nagytakarítás, öltözık, mosdók rendje stb. milyen minıségben végzi el. 6. Mennyire ügyel a gondjaira bízott tárgyi, technikai eszközökre. 7. Helyettesítés esetén milyen aktívan közremőködik az elvégzendı feladatok ellátásában. 8. Hogyan közremőködik a csoportszoba átrendezésében, az udvari és foglalkozási eszközök elıkészítésében, elrakásában. 9. Milyen aktívan vesz részt a séták, kirándulások, ünnepélyek megszervezésében és lebonyolításában. 67
10. Foglalkozások ideje alatt mennyire tartózkodik az öltızık, folyosók közelében, mennyire elérhetı. ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉG: Megfigyelés szempontjai: A
B
C
D
Elért pontszám
B
C
D
Elért pontszám
B
C
D
Elért pontszám
1. Alkalmazkodási készsége a csoportban dolgozó óvodapedagógusok nevelési elveihez. 2. Kapcsolataiban milyen szinten érvényesül a tapintat, elfogadás. 3. Viselkedésében mennyire érvényesül a nyitottság, ıszinteség és másokra figyelés. 4. Az egyenlı bánásmód elvének alkalmazása a gyermekekkel való kapcsolatában. 5. Napi munkája során mennyire tartja tiszteletben a gyermekek emberi méltóságát és jogait.
EMBERI KAPCSOLATOK: Megfigyelés szempontjai: A 1. Viselkedése mennyire nyitott és ıszinte, odafigyel-e mások véleményére is. 2. Tevékenysége során mennyire tartja tiszteletben a gyermekek emberi méltóságát és jogait. 3. Szülık vallási és világnézeti jogának tiszteletben tartása. 4. Segítıkészsége munkatársaival szemben. 5. Munkakapcsolatának korrektsége (csoport és intézményi szinten)
CSAPATMUNKA: Megfigyelés szempontjai:
A
1. Mennyire érvényesül nála a nyílt és ıszinte, jobbító szándékú véleményalkotás. 2. Építı jellegő kritikájával mennyire segíti az óvoda munkáját. 3. Kezdeményezı készsége az óvodai környezet szebbé tétele érdekében. 4. A csoportban dolgozó óvónık által kialakított napirendet, étkezési, gondozási szokásokat mennyire tartja be, megvalósításukban milyen mértékben közremőködik
68
5. Az óvoda által szervezett közös ünnepélyek, rendezvények megszervezésében, lebonyolításában milyen aktivitással vesz részt. KOMMUNIKÁCIÓ: Megfigyelés szempontjai:
A
B
C
D
Elért pontszám
SZEMÉLYES MEGJELENÉS: Megfigyelés szempontjai: A
B
C
D
Elért pontszám
1. Külsı kommunikációjával mennyire képviseli munkahelyének pozitív megítélését. 2. A gyermekrıl szerzett információk kezelése mennyire felel meg a titoktartási kötelezettségnek. 3. Szülıkkel kapcsolatos kommunikációjának minısége. 4. Kommunikációs és beszédmintájával pozitívan hat-e az óvodás gyermekek fejlıdésére. 5. Munkatársakkal való kommunikációjának minısége.
1. Munkavégzéshez illı ruházat viselése, ápolt, rendezett külsı. 2. Beszéde megfelel-e a gyermekek elıtt elvárható halk, kultúrált, példamutató beszédnek. 3. Mennyire jellemzi etikus viselkedés a csoportban végzett munkája során. 4. Munkahelyén mindig megfelelı állapotban jelenik-e meg, és feladatát maximálisan ellátja-e. 5. Kapcsolataiban a tapintat és elfogadás érvényesülése. MEGJEGYZÉSEK: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ PONTSZÁM ÁTLAG: Minısítés: Százalékos besorolás: Kiválóan alkalmas Alkalmas Kevéssé alkalmas Alkalmatlan
80%-100%-ig 60% - 79%-ig 30% - 59%-ig 30% alatt
Ponthatár meghatározása:
A megfigyelés során elért pontok:
A megfigyelés során elért minısítés:
84–105 pontig 63 – 83 pontig 32 - 62 pontig 0 – 31 pontig 69
VÉLEMÉNY KÉRİ LAP DAJKÁK RÉSZÉRE A kötelezı munkaköri leírásomban rögzített feladatokon túl az óvodában vállalt és végzett feladataim • • • • • Az óvodán kívül, az óvoda érdekében és képviseletében végzett tevékenységeim • • • • • Melyek voltak azok a teljesítménykövetelmények, amelyeket az intézmény vezetıje meghatározott részemre a nevelési év kezdetekor? • • • • • Milyen feladatokat határoznék meg magamnak a következı értékelési idıszakra? • • • • • • Mit tartok különösen erıs oldalamnak? • • • • • Miben kell még fejlıdnöm, min kell javítanom? • • • • • Alsópáhok, 20_______________________ ___________________ közalkalmazott aláírása
70
ÖSSZEGZİ TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELİ LAP DAJKÁK RÉSZÉRE Tájékoztatom, hogy a ___________ évi teljesítményét az elıre meghatározott teljesítménykövetelmények alapján: (kiemelkedı, megfelelı, kevéssé megfelelı, nem megfelelı) _____________________________________ értékelem. A teljesítmény értékelését részletesen a csatolt melléklet tartalmazza. A teljesítményértékelés átadását-átvételét, az értékelı beszélgetés megtörténtét aláírásommal igazolom. Kelt: Alsópáhok, __________________________ ___________________________ értékelı
___________________________ értékelt közalkalmazott
I. rész: A közalkalmazott személyes adatai A közalkalmazott neve: ______________________________________________ A közalkalmazott besorolási osztálya: ___________________________________ A közalkalmazott besorolási fokozata: __________________________________ A közalkalmazott vezetıi megbízása, kinevezése: ____________________________ A munkáltatói jogkör gyakorlója (a teljesítménykövetelményt meghatározó, a teljesítményértékelést elvégzı személy): ___________________________________ II. rész: A közalkalmazott munkaköre A közalkalmazott kinevezésében meghatározott munkaköre, feladatköre (a munkaköri leírása alapján) _________________________________________________________________ A következı idıszak céljai ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________
71
___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ (Ebben a témakörben a következı idıszak rutin és fejlesztı céljait, követelményeit, határidıket és a teljesítés kívánatos mértékét a vezetı foglalja össze a munkatárssal egyetértésben.) Fejlesztendı területek, továbbfejlıdés, karriertervezés ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________
72
4. Felelısök és feladatköreik Az Értékelési Felelıs Óvodai szinten a vizsgálatot az óvodavezetı, vagyis az Értékelési Felelıs felügyeli. Feladatai: • a kétéves ciklusok egyénekre szóló megtervezése, • az Értékelı Teamek beosztása, • az év eleji tájékoztató/megújító értekezletek lebonyolítása, amelyen beszámol az egész nevelıtestületre vonatkozó elızı év végi összesített adatokról – ahol lehetséges –, a nevelıtestületi átlagokról, valamint összegzi a tanulságokat és elıterjeszti az óvodavezetés mindezzel kapcsolatos esetleges javaslatait, intézkedéseit; • az értekezletre a fenti dolgokról rövid, összegzı írásbeli feljegyzést is készít; • a vizsgálat egységességének a biztosítása, • bizalmas tanácsadás minden érintett számára a folyamat során. Az Értékelı Team Egy pedagógus értékelésérıl az Értékelési Felelıs által kijelölt Értékelı Team gondoskodik, amelynek tagjai a következık: Az óvoda vezetıje • felelıs ciklusonként legalább egy foglalkozás látogatás és az azt követı megbeszélés lebonyolításáért; ı választja ki a meglátogatandó csoportot, • felelıs a vizsgált óvodapedagógus teljesítményére vonatkozó adatok összegyőjtéséért, összesítéséért (Foglalkozáslátogatási lapok, az önértékelı ívbıl és véleménykérı lapból származó információk), • felelıs az Értékelési Beszélgetés elıkészítéséért és lebonyolításáért, • felelıs az Értékelési Összesítı Lap véglegesítésért, majd az Értékelési Felelısnek való átadásáért. Az óvodavezetı-helyettes • felelıs tárgyanként évente legalább egy foglalkozás látogatásáért, és az azt követı megbeszélések lebonyolításáért; ı választja ki a meglátogatandó csoportot, • részt vesz az Értékelési Beszélgetésen, • aláírja az Értékelési Összesítı Lapot. Az érintett pedagógus • fogadja a csoport egyik foglalkozásán az Értékelı Team tagját; beleszólása van a látogatás idıpontjának kiválasztásába, • a látogatás után lehetıleg azonnal, de mindenképpen a lehetı legrövidebb idın belül megbeszélésen vesz részt. A látogatás utáni két munkanapon belül megkapja a kitöltött Foglalkozás látogatási Lap másolatát – ahol szükséges, konkrét indoklásokkal, • minden év szeptemberében szóbeli és írásbeli tájékoztatást kap az Értékelési Felelıstıl az óvoda összesített eredményeirıl, • önértékelı lapon ad tájékoztatást a konkrét munkán túlmenı tevékenységérıl,
73
• • • •
véleménykérı lapon ad tájékoztatást arról, hogy hogyan látja a saját óvodai helyzetét, lehetıségeit, munkakörülményeit stb., a ciklus végén Értékelési Beszélgetés keretében hangot adhat minden a vizsgálattal összefüggı véleményének, valamint tanácsot, segítséget kérhet; ugyanitt részt vesz az egyénre szabott, következı ciklusra vonatkozó célok kijelölésében, a ciklus végén Értékelési Összesítı Lapot kap, amelyen rögzítik a vizsgálat eredményeit, tanulságait és a következı ciklusra vonatkozó célokat; ehhez egyetértı aláírása szükséges, panaszt tehet az Értékelési Felelısnél az eljárás bármely momentumával kapcsolatban, és ezt a panaszt köteles a Felelıs az erre kijelölt bizottsággal kivizsgáltatni.
A nevelıtestület egésze • a rendszer bevezetése elıtt többségi szavazással dönt az egyes elemek és a rendszer egészének használhatóságáról, azaz elfogadja az óvoda Értékelési Szabályzatát, • minden szeptemberben szóbeli és írásbeli tájékoztatást kap az Értékelési Felelıstıl az egész tantestületre vonatkozó összesített adatokról, ahol lehetséges, a tantestületi átlagokról (amelyeket összevethet a saját teljesítményével), valamint az óvodavezetés ezekkel kapcsolatos intézkedéseirıl, • ugyanitt bármely tagja javaslatokat tehet módosításokra; ebben az esetben azonban mindenképpen új szavazás is szükséges. 5. A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása A dokumentumok kezelése és az adatokhoz való hozzáférés Az adatok bizalmas és biztonságos kezelése a vizsgálat egyik kulcskérdése, így erre különös figyelmet kell fordítani. Az érintett óvodapedagógus a megbeszélések után megkapja a kitöltött Foglalkozás látogatási ívek másolatát, és maga tölti ki az Önértékelı és Véleménykérı lapokat. Az Értékelési Összesítı Lap megírása után ezek a dokumentumok a Lap mellékleteként a következı ciklusig megırizendık. Az Értékelési Összesítı Lapok és mellékleteik biztonságos tárolása az Értékelési Felelıs kötelessége; az ezekhez való hozzáférés rajta kívül csak az igazgatóra, az óvodavezetıre annak helyettesére, valamint természetesen magára az érintett óvodapedagógusra terjed ki. Az Értékelési Összesítı Lap mindaddig nem selejtezhetı, amíg a pedagógus az óvodában dolgozik. Ha az óvodapedagógus munkaviszonya megszőnik, a lapot a kérésére át kell neki adni, amennyiben nem kéri, meg kell semmisíteni. Az Összesítı Lap más munkáltatónak nem adható át. Az adatok felhasználása Az érintett óvodapedagógus: • megismerhet minden róla győjtött információt és adatot, és bármikor betekinthet a róla szóló dokumentumokba; valójában elsısorban az ı felelıssége, hogy hogyan hasznosítja az értékelés tapasztalatait és mit tanul az információkból, • az óvodavezetıhöz fordulhat a feltárt problémák megoldásával kapcsolatban, aki vagy továbbképzés engedélyezésével köteles segíteni, • amennyiben – az értékeléstıl függetlenül, hiszen erre a rendszer nem alkalmazható – valamiért elbocsátást kezdeményeznének ellene, álláspontja védelmében érvként felhasználhatja az értékelés tapasztalatait,
74
•
kérheti, hogy referenciák írásakor a munkáltató használja fel az értékelésbıl származó információkat.
A munkáltató, az óvodavezetı és helyettese: • bármikor hozzáférhet minden óvodapedagógus személyes Értékelési Összesítı Lapjához, • egy – de nem kizárólagos – adatforrásként felhasználhatja a teljesítményellenırzés során szerzett információkat a pedagógusok beosztását érintı személyi döntések, valamint a bérezéssel és jutalmazással kapcsolatos döntések meghozatalára, • felhasználhatja a teljesítményellenırzés során szerzett adatokat az óvoda vezetési gyakorlatának javítására (jobb munkamegosztás, az eszközök jobb elosztása stb.), ha ezzel kapcsolatos döntéseit a fenti személyi körben hozza meg, • felhasználhatja a szerzett információkat a továbbképzésekkel kapcsolatos döntéseiben, ha ezeket a fenti személyi körben hozza meg, • az összesített óvodai adatokat felhasználhatja PR/marketing célokra, • az óvodapedagógus kérésére köteles megfelelı továbbképzést engedélyezni vagy kijelölni egy kollégát, aki segít a feltárt problémák megoldásában. Az Óvodavezetı nem használhatja fel a teljesítményellenırzés során szerzett névszerinti, személyes adatokat és információkat: • érvként a fenti személyi körnél tágabb körben meghozandó döntések befolyásolására, • fegyelmi eljárás kezdeményezéséhez vagy az értékeléssel összefüggésben nem álló, egyéb ok miatt indított fegyelmi eljárás során érvként a hozandó döntés befolyásolásához; • elbocsátás kezdeményezéséhez, • információszolgáltatási célból sem óvodán belülre, sem óvodán kívülre, kivéve referenciákhoz, a pedagógus kifejezett kérésére. 6. Eljárási szabályok 1. Az értékelési rendszer mőködése minden vonatkozásban a nevelıtestület által elfogadott Értékelési Szabályzatban megfogalmazott elvek, módszerek és eszközök alapján történik. Mivel adatgyőjtés kizárólag a Szabályzatban leírt területekrıl lehetséges, nem győjthetı és nem használható fel olyan adat, • amely az értékelt által nem ismert vagy névtelen forrásból származik, • amely az érintett pedagógus tudta nélkül keletkezett, • amely nem a pedagógus szakmai munkájával kapcsolatos, • amelyrıl nem kap tájékoztatást az óvodapedagógus az Értékelési Beszélgetés elıtt. 2. Az Értékelési Szabályzatot bevezetése elıtt a nevelıtestület tagjai egy erre a célra összehívott Értékelési Értekezleten többségi szavazással érvényesítik. 3. A Szabályzat bármely részletének módosítása a továbbiakban minden év szeptemberében megtartandó Értékelési Értekezleten kezdeményezhetı a nevelıtestület bármely tagja által. Minden módosítás a nevelıtestület többségi szavazatával lép érvénybe, de egy adott óvodapedagógusra vonatkozóan egy cikluson belül a ciklus kezdetekor érvényes szabályok szerint történik az értékelés. 4. Az Értékelı Team tagjai egyszemélyes ítéletet csak az Foglalkozás látogatási lap kritériumaival kapcsolatosan alkotnak, és ezt elfogultság nélkül, kedvezıtlen ítélet esetén
75
kellıen indokolva kell megtenniük. Az összes többi kritérium esetében az Értékelési Beszélgetés keretében a Team tagjainak és az érintett óvodapedagógusnak konszenzusra kell jutnia. Ha ez nem sikerülne, a beszélgetés összes résztvevıjének többségi szavazatával kell a kérdést eldönteni, úgy, hogy szavazategyenlıség esetén a pedagógus szavazata legyen döntı. 5. Az adatok kezelése az 5. és 7. fejezetekben leírtak szerint történik, minden egyéni adat bizalmasan kezelendı. Az Értékelési Felelıs egész nevelıtestületre vonatkozó összesítésén kívül semmilyen más lista vagy rangsor nem készül, és az adatok egészéhez az Értékelési Felelısön, valamint az igazgatón, az óvodavezetın és helyettesén kívül senki sem férhet hozzá. Minden résztvevı erkölcsi felelıssége, hogy a személyes adatokat titokként kezeli, és ezekrıl senkivel nem beszél. Ez alól csak az óvodavezetı, helyettese és az érintett óvodapedagógus kapnak felmentést, de ık is kizárólag egymás között. Etikus, ha a pedagógusok saját teljesítményértékelésük eredményeit nem közölik senkivel sem. 6. Az óvodapedagógus – az Értékelési Összesítı Lap aláírása elıtt – bármikor panasszal élhet az értékelés bármilyen aspektusával kapcsolatosan. A panaszt írásban kell benyújtani az Értékelési Felelısnek, aki annak elbírálására egy bizottságot állít fel. Ennek tagjai: • az Értékelési Felelıs, amennyiben nem tagja az érintett Értékelési Teamnek. • Ha igen, akkor a nevelıtestület egyik nem érintett másik tagja. • egy, a panaszos által megnevezett nevelıtestületi tag, • a nevelıtestület egyik sorsolással kiválasztott tagja. A bizottság bizalmasan tárgyal, majd – tartózkodási tilalom mellett – titkos többségi szavazással dönt a panaszról.
76
A Dr. Szántó Imre Általános Iskola és Óvoda
Általános Iskola intézményegységének
Minıségirányítási Programja
77
1.
Minıségirányítási alapelveink, célkitőzéseink
Minıségirányítási alapelveink: •
Az önértékelés a minıségfejlesztési rendszerünk meghatározó eleme
Az önértékelés gyakorlattá válása azt jelenti, hogy az általános iskolánk definiált szempontok mentén, bizonyos idıközönként rendszeresen végez ilyen tevékenységet annak érdekében, hogy az önmagukról való tudásuk több és pontosabb legyen. Annak érdekében, hogy tisztában legyünk erısségeinkkel és az általános iskolánk mőködtetésének gyenge pontjaival. A kapott eredmények elemzésével jelöljük ki az intézményi fejlesztési irányokat, dolgozzuk ki az intézményfejlesztési terveket. Célunk az, hogy önértékelés épüljön be az általános iskolai nevelı-oktató munka napi gyakorlatába, és ezzel magunk felé elszámoltathatóvá váljunk. •
Partnerközpontú magatartás kialakítására, fejlesztésére törekszünk
Az általános iskola vezetése a partnerközpontúság jegyében alakítja ki a mőködtetés irányait. A diákok, a pedagógusok, az adminisztratív és a technikai személyzet, a szülık, a fenntartó, az általános iskola támogatói, a társadalom, vagyis mindenki, aki lényeges hatást gyakorol a szolgáltatás minıségére, az általános iskola kommunikációs partnerének tekinthetı. A partnerközpontúság, mint érték azt jeleni, hogy az általános iskola nemcsak megkérdezi partnerei véleményét, hanem komolyan is veszi, azaz épít rá az intézményi tervezések, fejlesztések során. A partneri vélemények alapján folytatott fejlesztésektıl azt várjuk, hogy mérhetı módon javul a partnerek elégedettsége. A fenntartói igények figyelembe vétele eredményeként a helyi közoktatás irányítás és az általános iskola vezetése között harmonikus együttmőködést szeretnénk kialakítani. A partnerközpontúság azt is jelenti, hogy a munkatársak elfogadják a minıségfejlesztés szükségességét; tudják, hogy a belsı munkatársakkal, a partnerekkel való együttmőködés, egymás igényeinek meghallgatása, az egymással való törıdés a minıségi munka biztosítéka. •
Szolgáltatóvá válás
A partnerek számára egyértelmővé tesszük, hogy az iskola szolgáltatóintézmény, amely nem központi utasításokat hajt végre, hanem szolgáltat a megrendelık igényei szerint. Az általános iskola a partnerek felé egyértelmően azt közvetíti, hogy képes új szolgáltatásokat ajánlani, azokat megvalósítani. Mindennek érdekében összegyőjtjük, felmérjük az igényeket, és a saját erıforrásaik figyelembe vételével önállóan tervezzük a végrehajtást. •
Folyamatos minıségfejlesztésre törekszünk
Szeretnénk, ha általános iskolánkban a minıségfejlesztés eredményeként, a rendszerfejlesztéssel egy idıben kialakulna, illetve állandóan fejlıdne a belsı igény a szakmai munka intézményi szintő jobbítására, a legjobb gyakorlat intézményen belüli és
78
kívüli megismerésére. A szervezeti kultúra részének tekintjük az innovációs képesség mellett a folyamatos fejlesztést. A folyamatos fejlesztés módszereit az igénybe vevıkkel, a gyerekekkel és a tanulókkal is fontos megismertetni, elısegíteni az alkalmazást. A mőködés tökéletesítése érdekében az általános iskola rendszeresen tervezi, újragondolja a belsı ösztönzési, elismerési, teljesítmény értékelési és információs rendszereit, illetve a folyamatos fejlesztésbe közvetlen és közvetett partnereiket is bevonjuk. •
Az intézmény rendszerszerő mőködtetésére törekszünk
Az általános iskolánk számára a Minıségirányítási Program (továbbiakban MIP) megadhatja azokat a kereteket, amelyek segítségével képesek leszünk eredményesen és hatékonyan mőködni, de a kereteket az elkövetkezı években kell konkrét tartalommal megtölteni. A rendszer kialakítás és fejlesztés több éves idıtartamot jelent. Az általános iskola mőködtetése során a gazdálkodásban, a tanulásszervezésben, az oktatás nevelés területén, emberi erıforrás fejlesztésben, egyéb erıforrások fejlesztésében, tervezésben, vezetésben, ellenırzésben és értékelésben, a folyamatok eredményesebbé tételében, kívánjuk alkalmazni minıségfejlesztés eszközrendszerét; az intézményértékelés eredményeit. A partnerek véleménye alapján arra törekszünk, hogy a folyamatokat egymással összefüggı rendszerként kezeljük, a rendszerelemben a szükséges korrekciókat, fejlesztéseket folyamatosan kívánjuk elvégezni. A MIP tudatos megvalósításával szeretnénk eljutni a teljes körő minıségirányítási rendszer kiépítéséig és folyamatos mőködtetéséig. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy önmagában a MIP kidolgozásával, rövid idı alatt ez nem valósítható meg. •
Tényekre alapozott döntéshozatal
A hatékony döntés legfontosabb feltétele az információk begyőjtése, feldolgozása, és ezek lapján az alternatívák felállítása. A tényszerő információ begyőjtéshez elengedhetetlen az összehasonlíthatóság és ismételhetıség követelményének való megfelelés. A tényekre alapozott döntéshez mőködtetni kell a belsı információszerzés többféle szervezett formáját, illetve az informatikára alapozott feldolgozást. Arra törekszünk, hogy szakmailag és pénzügyileg váljunk elszámoltathatóvá, ennek alapja az eredményességet és hatékonyságot megmutató indikátorrendszer legyen. Az indikátorhoz szorosan illeszkedjen az intézményi önértékelés. Az indikátorok a fenntartói MIP-ban is meghatározásra kerültek.
79
2.
Intézményünk bemutatása
Iskolánk a Dr. Szántó Imre Általános Iskola és Óvoda közös igazgatású intézményként mőködik. Büszkék vagyunk arra, hogy ezen a helyen már 250 évvel ezelıtt is oktatás folyt. 2002-ben ünnepeltük ezt az évfordulót. Iskolánk gyakorlatilag két egybeépült résszel rendelkezik. Az új rész 1989-ben épült, két tanteremmel és kiszolgáló helyiségekkel, a régi rész több mint 100 éves, egy tanteremnek, számítástechnika teremnek, könyvtárnak, leánytechnika teremnek biztosít helyet. Korszerő, aránylag nagy tornateremmel is rendelkezünk, ami az iskola udvarán található. Jó felszereltséggel rendelkezünk, mindössze két szaktantermünk hiányzik. A két fenntartó, mivel intézményi társulás keretében mőködünk, Alsópáhok és Felsıpáhok Képviselıtestületei anyagi lehetıségeikhez mérten jó színvonalon mőködtetik az iskolát. Iskolánkban 8 osztálycsoport és 3 napközis csoport mőködik. Tanítványaink oktatását, nevelését 13 fı pedagógus látja el. Nagy gondot fordítunk a német és az angol nyelv, valamint a számítástechnika oktatására. Német nyelvbıl csoportbontásban tanítunk. Fontos dolognak tartjuk az alapkészségek, képességek fejlesztését. Az ebbıl történı országos felmérési eredményeink igazán nagyszerőek. Tanulóink neveltségi szintje jó. Fegyelmezett, tisztelettudó gyermekek járnak iskolánkba. Ez köszönhetı a jó partneri viszonynak a szülıkkel, és nem utolsósorban tanáraink nevelımunkájának. Szakos ellátottságunk jónak mondható. Mindössze ének, rajz és technika szakos tanárunk hiányzik. A jövıben szeretnénk szakos ellátottságunkat javítani. Tantestületünk stabil, mondhatnám kiváló. Az elmúlt tíz évben a nyugdíjba menı kollégákon kívül senki sem hagyta el a tantestületet. Gyermek centrikus, jól képzett pedagógus testülettel rendelkezünk. Távlati fejlesztési tervünkben szerepel a hiányzó szaktantermek megépítése. Tárgyi feltételeinket folyamatosan javítjuk, korszerősítjük. Iskolánk jó hírnevét mind helyben, mind környékünkön a jövıben is szeretnénk megırizni.
3.
Fenntartói elvárások
3.1.
Általános fenntartói elvárások mőködtetésével kapcsolatban
a
helyi
közoktatási
rendszer
A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet jogszerően, törvényszerően, költségorientáltan, hatékonyan, eredményesen mőködjön; erısödjön a tervezés szerepe: •
A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet garantálja a minıségi, a gyermekek és tanulók fejlıdését folyamatosan segítı nevelést, oktatást.
•
A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet az önkormányzati társulási szerzıdés településein élı gyermekek, tanulók számára biztosítsa a tankötelezettség teljesítését; az „átjárhatóság” és a folytathatóság-továbbépíthetıség” elvének érvényesítését.
•
Teljes körő óvodai nevelı, és iskolai nevelıi-oktatói tevékenységet.
80
•
A közoktatási rendszerbe kerüléstıl – óvodai nevelés – és az alapfokú nevelés-oktatás iskolafokozatában, nyomon követhetı legyen a gyermek, a tanuló elımenetele, egyéni tanulási útja.
•
A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülı változásokhoz, erısödjön az iskolakultúra közvetítı szerepe, megtartva a sokszínőségét.
•
Az intézményekben stabil-innovatív nevelı-oktató tantestületek mőködjenek.
•
A „hozzáadott pedagógiai értékek” mérhetık, értékelhetık, regisztrálhatók (jóváhagyott pedagógiai program alapján) legyenek az iskolában.
•
Minıségelvő, partnerközpontú mőködés legyen a jellemzı, melynek alapja az intézmények minıségirányítási, minıségfejlesztési programja.
•
Minden rászoruló gyermeknek segítségnyújtás a mentális problémáknak kezeléséhez.
•
Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem; hatékony együttmőködés az általános iskola és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a megelızı munkában.
•
A községek életében továbbra is tevékenyen vegyenek részt a közalkalmazottak.
•
A községek kulturális életének színesítését szolgálják a gyermeki mősorok, fellépések rendezvények.
•
Nyújtson helyben is szabadidı eltöltési lehetıséget az iskolai élet.
81
3.2.
Minıségi célok és sikerkritériumok az Önkormányzati Minıségirányítási Programban (továbbiakban ÖMIP)
Minıségi célok /sikerkritériumok/ A kerettantervek felhasználásával készített pedagógiai programok jogszabály szerinti bevezetése, késıbbi beválásának folyamatos figyelemmel kísérése Az oktatás tartalmának és kínálatának fejlesztése Kommunikációs alapkészségek, értelmi, szociális képességek fejlesztése Tehetségekkel és a hátrányos helyzetőekkel való egyenrangú törıdés Az esélyegyenlıséget, esélyteremtést segítı, biztosító oktatási, nevelési formák alkalmazása Tankötelezettség teljesítése Napközbeni, napközis ellátás biztosítása Nevelési feladatok teljesítése a pedagógiai programban foglaltak szerint A társadalmilag hátrányos helyzető gyermekekkel, és a különleges ellátást igénylı tanulókkal való foglalkozás Etnikai kisebbség oktatása, a cigány tanulók hátrányos szociális, kulturális helyzetének csökkentése Tantárgyi értékelés iskolai rendszerének felülvizsgálata, korrekciója A pedagógiai program éves lebontása A humán erıforrás újabb hosszú távú tervének elkészítése A taneszköz ellátás fejlesztése Intézményi önértékelési rendszer kidolgozása, mőködtetése
Sikerkritériumok várható eredményei Tanügyigazgatás tudatos tervezése, tantárgyi követelményeknek való megfelelés
Változó elvárásoknak való megfelelés, alkalmazkodás Továbbhaladáshoz szükséges alapismeretek, alapkészségek megfelelı szintő alkalmazása Egyéni tanulási út biztosított Versenyeken eredményes szereplés Egyéni bánásmód elvének érvényesítése Nevelıtestületi egységes elv érvényesülése
Tanulói továbbhaladás, átjárhatóság biztosított „Minden napközis igény kielégítést nyer” év közbeni lemorzsolódás elenyészı A másnapi tanórákra biztosított a felkészülés Egészséges életmód. Közösségi tanulói tevékenységek szociális érzékenység. Magatartás és viselkedéskultúra alkalmazása a mindennapi életben is szokássá válik. Biztosított a képzésük, fejlesztésük. A gyerekek folyamatos fejlesztése
Esélyegyenlıség lehetıségének megteremtése. Felkészítés a továbbtanulásra. Továbbtanulásuk kiszélesítése, szorgalmazása Elfogadott, egységes lesz a törvényi változások miatti korrekció után A pedagógiai program végrehajtásának értékelése Pedagógusok kompetenciájának növekedése pl. a különös ellátást igénylıkkel és a hátrányos helyzetőek fejlesztésével foglalkozóknál Az ellátottság közelíti a rendeletnek való megfelelést Reális helyzetkép, az intézményi mőködés kulcsterületeinek lefedése
82
Az intézményértékelési, minıségirányítási rendszer stratégiájának lebontása Intézményi együttmőködés az óvodával és a következı iskolafokozattal Kapcsolattartás a szülıkkel, fenntartóval, partnerekkel Hatékony gazdálkodás; osztálylétszámok kialakítása; férıhely kihasználtság vonatkozásában Nevelési terv, pedagógiai program felülvizsgálata Az intézményi minıségirányítási rendszer kidolgozása, a program elkészítése
Társadalmi, szakmai kapcsolatok szélesednek
Kölcsönös kapcsolat kialakul, állandósul; megismerik a követelményeket. Részt vesznek egymás rendezvényein, versenyein. Sikeres beiskolázás. Egységes szemlélet alakul ki a szülıi ház és az iskola között Törvény szerinti osztálylétszámok, férıhely kihasználtsága a legoptimálisabb
A kitőzött célokhoz közelít a mindennapi nevelı-oktató munka Az elkészült program koherens az önkormányzati minıségirányítási programmal. Ez alapján mőködik az intézmény minıségfejlesztési rendszere
3.3. Az iskola feladatai a fenntartói elvárások megvalósításában Intézményi feladat
Prioritás, idıtáv
Dokumentumok
Felkészítés az egész életen át tartó tanulásra, aktív személyiségfejlesztés
FONTOS
Pedagógiai Program tevékenységrendszere Helyi tanterv Munkatervek Pedagógiai Program Kész pályázatok
Pályázatfigyelés, Színvonalas pályázatok készítése Pedagógiai Program feladatainak eredményes megvalósítása
Hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzető tanulókkal való egyéni foglalkozás Tanulók felkészítése a továbbtanulásra Továbbképzési, beiskolázási terv átgondolt elkészítése Tanulók versenyekre való felkészítése
PDCA ciklus szerint a program állandó korrekciója FONTOS
FOLYAMATOS
MEGVALÓSÍTHATÓ
FONTOS
FONTOS FONTOS
Éves munkaterv Munkaközösségek munkatervei DÖK munkaterve Gyermek- és ifjúságvédelmi munkaterv Jegyzıkönyvek Naplók Félévi, év végi beszámolók Tehetséggondozási és felzárkóztatási ütemterv Napló Továbbtanulási jelentkezési lapok Továbbképzési terv Beiskolázási terv Szakköri naplók Munkaközösségi munkatervek
83
Osztályfınöki órákon való rendszeres foglalkozás a közlekedési ismeretekkel Problémák idıben való jelzése, megoldása, Kölcsönös, jó kapcsolat kialakítása, ápolása
MEGVALÓSÍTHATÓ
FONTOS
4.
Minıségpolitika
4.1.
Az általános iskola küldetésnyilatkozata
Napló Kapcsolattartás a rendırséggel Együttmőködés a fenntartóval, a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekorvossal és a védınıvel
Az alsópáhoki Dr. Szántó Imre Általános Iskola elsıdleges feladatának tekinti a közoktatási törvény által biztosított keretek között a helyben jelentkezı nevelési-oktatási igények kielégítését. Jelentıs figyelmet fordít arra, hogy az általános iskolával kapcsolatban álló partnerek igényeivel, elvárásaival megismerkedjen, ezeket a nevelı-oktató munkába beépítve szervezze és valósítsa meg napi feladatait. Kezdeményezı szerepet vállalunk a helyi oktatáspolitika alakításában. Az emberi kapcsolatokban a humánum elvét valljuk, és annak gyakorlatát építjük. Fontosnak tartjuk megismerni a tanulóink adottságait, megszerzett képességeit, ezek fejlesztésére vállalkozunk. Fontosnak tartjuk, hogy tanítványaink saját képességeik birtokában ismerjék meg saját lehetıségeiket, tanulják meg azokat saját boldogulásukra és a nagyobb közösség számára is hasznosítani. Tanulóinkat olyan személyiségjegyekkel vértezzük fel, amelyek segítségével képesek lesznek társadalmunkba integrálódni. Intézményünk által nyújtott sokszínő tevékenységekkel – amelyeket elsıdlegesen partnereink igényére építünk – hozzásegítik tanulóinkat ahhoz, hogy önmagukat ismerı, a lehetıségekkel élni tudó, szorgalmas és becsületes emberekké váljanak. Alapvetı értékeknek tekintjük: a tudást, a modern eszköztudást (idegen nyelv, kommunikáció, elektronikus tájékozódás), a szorgalmat, az önfegyelmet, a becsületes versengést., a tisztességet, az emberi méltóság tiszteletét, az együttmőködést, a segítést, a sikerorientáltságot. Iskolánk vállalta a helyi minıségirányítási program megvalósítását. Elfogadja, hogy a legfontosabb vezérlı elv a partnerközpontú mőködés. Mindnyájan valljuk, hogy csak így valósulhat meg az a munka, amelyet minıségelvőnek, partnerközpontúnak, helyi minıségnek nevezünk.
84
4.2.
Minıségpolitikai nyilatkozat
A Dr. Szántó Imre Általános Iskola törvényes, eredményes és hatékony mőködésének alapja a minıség. A minıség az általános iskolai feladatok komplex ellátását biztosító tervezési, szervezési, mérési, értékelési, döntési rendszerekben, eljárásokban, intézményi folyamatokban megjelenı jellemzık összessége. A minıség biztosításáért az iskola vezetése és minden közalkalmazottja felelıs. Törekszünk arra, hogy a település lakossága érintett része – tanulók családja – felénk irányuló elvárásainak megfeleljünk, minıségpolitikánkat érvényesítjük valamennyi eljárásunkban, döntésünkben. Ennek megfelelıen biztosítjuk, hogy: Az iskolai tantestület megfeleljen a törvényesség, szakszerőség, eredményesség és hatékonyság követelményeinek. Pedagógusaink és nem pedagógus közalkalmazottaink munkáját a szakértelem, a nyitottság, az eredményesség jellemezze. Az általános iskola mőködésében a törvényesség és szakszerőség mellett gyermekközpontú, humánus és kreatív legyen. Felelısek vagyunk a ránk bízott gyermekekért, tanulókért, ezért részükre a tılünk telhetı legoptimálisabb szociális és pedagógiai környezet biztosítjuk. Kiemelt figyelmet fordítunk az iskolai szervezeti struktúrájának hatékony kiépítésére és mőködtetésére, a szervezeti kultúra tudatos fejlesztésére, az infrastruktúra, a környezetvédelem, a versenyképesség, a humánerıforrás fejlesztésére; a civil kapcsolatok fejlesztésére, (a nemzetiségi kapcsolatok ápolására), az iskola pedagógiai munkájának fejlesztésére. Fontosnak tartjuk, hogy munkánkat a partneri szemlélet jellemezze. Vállaljuk, hogy az iskola pedagógiai programjában elıírtakat igyekszünk maradéktalanul megvalósítani: − hatékony tanulás, az önmővelés képességének kialakítása − tanulóink szocializációjának hatékony segítése − serkentı, odafigyelı környezet biztosítása Partnereink érdekében 3 évente vizsgáljuk elégedettségük mértékét, és ezt figyelembe véve formáljuk tevékenységünket. Általános iskolánk kinyilvánítja, hogy a minıség munkánk jellemzıje, egyben szemléletmód is az iskola mőködésében. Napjaink elvárásainak megfelelıen minden évben teljesítményértékeléseket végzünk. Ehhez az önértékelés eszközrendszerét is felhasználjuk. Az országos kompetencia mérések eredményeit továbbra is értékeljük, és nyilvánosságra hozzuk. A felmérések eredményeit a szülıi munkaközösséggel elemezzük, a változtatás sikere érdekében számítunk a szülık véleményére – bevonás. Minıségpolitikánk lehetıvé teszi, hogy a céljaink megvalósítása során feltárjuk és megoldjuk a nevelés-oktatás minıségét befolyásoló problémákat. Céljaink megvalósítása érdekében a jogi szabályzóknak való megfelelésre törekszünk, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. §.- a szerint minıségpolitikánk végrehajtása érdekében minıségfejlesztési rendszert építünk ki, és mőködtetünk.
85
5.
Minıségi céljaink
Minıségirányítási programunkat Pedagógiai Programunk megvalósítását szolgáló eszközrendszernek tekintjük. Kiépítésével, mőködtetésével szeretnénk biztosítani a Pedagógiai Programunkban megfogalmazottak teljesítését. Ennek érdekében a minıségbiztosítási munkacsoport javaslatára a tantestület (szükség szerint az alkalmazotti közösség) az éves munkaterv összeállításához minıségcélokat fogad el, melyek elérését, mérését, értékelését éves tervében rögzíti. CÉL
SIKERKRITÉRIUM
Az iskola vezetése vegyen részt személyesen az iskola hosszú távú terveinek, pedagógiai/nevelési programjának és értékrendjének kialakításában és mutasson példát a folyamatos fejlesztés megvalósításában
Az iskola vezetése aktívan támogatja közvetett és közvetlen partnereivel való kapcsolat kiépítését
A munkatársak segítése és támogatása terveik és feladataik teljesítésében, céljaik elérésében
TEVÉKENYSÉG
Az intézmény vezetése aktívan támogatja a minıségfejlesztési rendszer kiépítését. A vezetés kezdeményezi az intézményen belüli együttmőködést. Az intézmény belsı mőködési rendjének biztosítása a rendelkezésre álló erıforrások hatékony felhasználásával A vezetés személyes részvétele a partnerek képviselıivel és a partnereket képviselı szervezetekkel, pl. DÖK, SZM
A pedagógiai/nevelési program megvalósítását befolyásoló kulcsfontosságú folyamatok mérésének megszervezése, tervezése a dokumentumokban
Felvételi tájékoztatók Iskolai értesítı kiadása Közös rendezvények A vertikális (a vezetés és a munkatársak közötti) és a horizontális (munkatársak és intézményen belüli szervezetek/csoportok közötti) kétirányú kommunikáció kialakítása és alkalmazása
Elkészül az intézményi folyamatszabályozás a munkatársak értékelésére A csoportmunka (teammunka) feltételei biztosítottak
Értékelı és ösztönzı rendszer mőködtetése, személyre szóló értékelések. A teljesítmény folyamatos értékelésének ütemterve az éves munkaterv szerint. A munkatársak bevonása az intézmény döntési folyamataiba
86
A partnerek igényeinek és elvárásainak összegyőjtése és beépítése a mindennapos nevelı-oktató munkába
Az iskola mőködését befolyásoló olyan gazdasági, demográfiai és más külsı mutatók (pl. szociokulturális felmérések adatai) azonosítása és győjtése Az általános iskola mőködésének belsı teljesítményére vonatkozó mutatók, az iskolai indikátorrendszerbıl származó adatok összegyőjtése és elemzése Az általános iskola mőködésének sikeressége szempontjából kulcsfontosságú tényezık azonosítása Az általános iskola pedagógiai/nevelési programjának értékelése, felülvizsgálata a munkatársak bevonásával
Az emberi erıforrás terveinek összehangolása az általános iskola jövıképével és pedagógiai programjával, az intézmény szervezeti felépítésével, és a
Hiteles mérıeszközök, módszerek kidolgozása Partnereink 80 %-a visszajelezzen a kérdéseinkre Intézkedési terveink kidolgozása, mőködtetése Intézkedési terveinket a partnereink legalább 80%-a támogassa. Épüljön ki információs rendszer az ötletek győjtésére. Az ÖMIP által meghatározott statisztikai adatok győjtése és feldolgozása
Az igényfelmérés szabályzatának elkészítése, mőködtetése Intézkedési tervek mőködtetése.
Az ÖMIP által meghatározott indikátorrendszerhez évente elkészül az intézményvezetıi beszámoló. A PP korrekciója az indikátorok eredményei alapján. A kulcstevékenységekre folyamatszabályozás készül
Intézményvezetıi beszámoló, pedagógus önértékelés a tanév végén. Partneri elégedettségmérés összehasonlítása a belsı értékeléssel. A hozzáadott pedagógiai érték megfogalmazása az operatív tervekben. IMIP folyamatszabályozás
A munkatársak teljes bevonásával kétévente kerül sor beválás vizsgálatra
A dolgozói elégedettségmérés a minıségirányítási rendszer 100 %-os ismertségét és legalább 85 %-os elfogadottságát jelezze.
Statisztikai adatbázis frissítése, beépítése a dokumentumokba.
Külsı mérések megszervezése A PP szükség szerinti korrekciója A PP elérhetıségének biztosítása partnereink és az érdekelt felek számára. Munkatársi karrierterv készítése. A munkatársak képességeinek és szakmai tudásának értékelése és összehangolása az intézmény igényeivel.
87
kulcsfontosságú folyamatok rendszerével.
Az alkalmazni kívánt új oktatási-nevelési módszerek és eljárások azonosítása, bevezetésük megtervezése
A kulcsfontosságú intézményi folyamatok teljesítményének mérése
Társadalmi hatás gyakorlása a település lakosságára Arra törekszünk, hogy az oktató-nevelı munkánk értékelésével kapcsolatosan a naprakészség és az elszámoltathatóság érvényesüljön Eredményeinket nyilvánosságra hozzuk
A munkatársak felkészítése az új módszerek alkalmazására. Megfelelı hozzáférés biztosítása a szükséges információkhoz. Az önértékelés folyamatszabályozása elkészül. Az önértékelés KMD modell alapján valósul meg. Programkínálatunk széles körben ismertté válik
Az éves beiskolázási tervek összehangolása a célkitőzésekkel. Egyéni és csoport célok összehangolása az intézmény célkitőzéseivel.
Belsı továbbképzések Külsı továbbképzések Pedagógusok együttmőködési fórumainak mőködtetése
IMIP önértékelés Fejlesztı tevékenységek meghatározása Az indikátorok alapján a külsı és belsı önértékelés
PR és marketing tevékenységek
Dokumentált adatbázis
Nevelı-oktató munka
Folyamatosan tájékoztatunk
Információ közlése (honlap, cikkek az „Alsópáhok hírei” kiadványban, SZM értekezlet, tanévzáró ünnepség)
88
6.
Minıségirányítási rendszer
Iskolánk számára a minıségirányítási rendszer kiépítése és mőködtetése megadja azokat a kereteket, amelyek segítségével az általános iskola eredményesen és hatékonyan képes mőködni. A minıséget értéknek tekintı általános iskolában kialakul a belsı igény a szakmai munka intézmény szintő jobbítására, az intézkedési tervek között hangsúlyosan jelenik meg a pedagógiai munka fejlesztése. A minıségfejlesztési rendszer olyan vezetési, irányítási, tervezési, mérési, ellenırzési feladatok, szabályozások összessége, amelyek a minıségpolitikában megfogalmazott célok megvalósulásának folyamatát segítik. „A minıségpolitika fogalmazza meg egy szervezet számára, hogy a „mit”, a minıségfejlesztési rendszer pedig a „hogyan” –t”. A minıségfejlesztési rendszer elemei kiépítéséhez és teljes körő mőködtetéséhez több év szükséges, amely a folyamatos javítás követelményei alapján a partneri igények és a megfelelı erıforrások meglétének függvényében alakulnak ki. A rendszerépítés és minıségfejlesztés fontos jellemzıi a fokozatosság és a folyamatosság. A rendszer kiépítésétıl azt várjuk, hogy szervezeti kultúránk részévé váljon az innovációra való törekvés mellett a folyamatos fejlesztés, amely azt jelenti, hogy munkánk rendszeres értékelésével céljainkat, módszereinket, tevékenységeinket módosítani és fejleszteni tudjuk, ezáltal egyre közelebb kerülünk a teljes körő minıségbiztosításhoz.
6.1. 6.1.1.
A vezetés területe A vezetés elkötelezettsége és felelıssége
A minıségbiztosítási rendszer kidolgozásának és mőködtetésének elsı számú felelıse az igazgató. A minıségért elsısorban a vezetıt terheli a felelısség, mert a minıséget a vezetı döntései határozzák meg. A vezetés személyesen vesz részt a Pedagógiai Program megvalósításában és a hozzá tartozó küldetés, jövıkép, értékrend és fejlesztési célok kialakításában. Példát mutat a munkatársaknak az iskolai értékrend képviseletében. Teljesítményének és hatékonyságának növelésére új módszereket keres, és alkalmazza azokat. A minıségfejlesztési rendszer mőködtetésével, a minıségfejlesztési feladatok összehangolásával, végrehajtásával kapcsolatos feladatok megoldására minıségfejlesztı csoportot hoz létre. A vezetés további feladatai a minıségirányítási rendszer mőködtetésében: • • •
biztosítja a minıségirányítási rendszer kiépítéséhez és mőködtetéséhez szükséges erıforrásokat (idıkeret, eszközök, környezet), gondoskodik arról, hogy a munkatársak megismerjék az intézmény minıségpolitikáját, amely sikeres megvalósításának alapvetı feltétele, hogy minden munkatárs tisztában legyen az általános iskola – szervezet céljaival, felépítésével és mőködésével, támogatja a minıségfejlesztés hatékony mőködéséhez szükséges szervezeten belüli kommunikációs rendszert (értekezletek rendje, belsı tájékoztatók, telefonhasználat, internet használat stb.),
89
• • • • 6.1.2.
betartja az általános iskola mőködését szabályozó külsı és belsı szabályozókat, megfelelı idıközönként felülvizsgálja a Pedagógiai Programot, éves munkatervét, minıségpolitikáját, minıségpolitikai céljai, megbízza a minıségirányítási csoport vezetıjét, elkészíti az intézmény értékelését és a munkatársak értékelését, és ha szükséges, beavatkozásokat kezdeményez Jogszerő mőködés
Az iskolavezetés gondoskodik arról, hogy az általános iskola mőködését szabályozó jogi dokumentumok, törvények, különbözı szintő rendeletek a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belsı szabályozói hozzáférhetıek legyenek, azokat az általános iskola alkalmazottai ismerjék és betartsák. A minıségirányítási rendszert szabályozó elemek hierarchikus struktúráját a következı ábra szemlélteti: JOGI SZABÁLYOZÁS SZINTJE: Közoktatási törvény, Munkatörvénykönyve, OKM rendeletek, Önkormányzati rendeletek stb.
ALAPDOKUMENTUMOK SZINTJE: Alapítói okirat, Pedagógiai Program, MIP stb.
Fİ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK SZINTJE: SZMSZ, Házirend, eljárási utasítások, szabályzatok stb.
RÉSZTERÜLETEK SZABÁLYOZÁSÁNAK SZINTJE: Eljárási utasítások, szabályzatok stb.
MUNKAUTASÍTÁSOK SZINTJE: Igazgatói utasítások, Tőzvédelmi utasítás stb.
BIZONYLATOK SZINTJE: Jegyzıkönyvek, jelenléti ívek, mérési eredmények stb.
90
Az általános iskola belsı mőködési rendjének kialakításában, mőködtetésében és fejlesztésében a vezetés személyesen vesz részt. A jogi, fenntartói szabályozók változásait, azok betartását az általános iskola vezetése több módszerrel végzi. A szabályozások közzététele, változások nyomon követése. Szabályozó típusa
Nyomon követés / elfogadás módja
Közzététel módja
Közzététel felelıse
Intézményi mőködést szabályozó törvények Közalkalmazottakat érintı törvények
Közlönyök, minisztériumi honlapok, CD-jogtár figyelése Közlönyök, minisztériumi honlapok, CD-jogtár figyelése Közlönyök, minisztériumi honlapok, CD-jogtár figyelése
Nevelıtestület elıtti kihirdetéssel, emlékeztetı feljegyzéssel a hirdetıtáblán
igazgató h.
Nevelıtestület elıtti kihirdetéssel, emlékeztetı feljegyzéssel a hirdetıtáblán és az interneten Nevelıtestület elıtti kihirdetéssel, emlékeztetı feljegyzéssel a hirdetıtáblán
Igazgató h.
Fenntartótól érkezı levelek figyelése,
Nevelıtestület elıtti kihirdetéssel, emlékeztetı feljegyzéssel a hirdetıtáblán
igazgató h.
Az országos és helyi törvények, rendeletek alapján kerül sor a módosításra. A módosított helyi szabályozó dokumentumot a szükséges egyeztetések után a nevelıtestület fogadja el.
Nevelıtestület elıtti kihirdetéssel, emlékeztetı feljegyzéssel a hirdetıtáblán. A módosított dokumentumok elhelyezésre kerülnek a titkárságon, a tanáriban, a könyvtárban
igazgató h.
Minisztériumi és országos hatáskörő szervezetek rendeletei Fenntartó rendeletei, határozatai, egyéb szabályozó dokumentumai Helyi, intézményi szabályozó dokumentumok ♦ PP ♦ SZMSZ ♦ Házirend
igazgató h.
91
6.1.3.
Döntési mátrix D: dönt, VH: végrehajt, VÉ: véleményez, E: együttmőködik
KULCSFOLYAMATOK
Intézményi minıségpolitika meghatározása Minıségi célok meghatározása Küldetésnyilatkozat Jövıkép meghatározása Humánerıforrás fejlesztés Munkatársak felvétele Továbbképzés Motiválás, ösztönzés Hatáskör meghatározás Feladat delegálása Bevonás Partnerkapcsolatok fejlesztése Partnerlista, azonosítás Igénymérés gyakorisága Együttmőködés fejlesztése Információs, kommunikációs rendszer mőködtetése Panaszkezelések Folyamatos fejlesztés Kulcsfolyamatok figyelemmel kísérése Kulcsfolyamatok szabályozása Intézkedési terv készítés Folyamatszabályozások véglegesítése Beavatkozások rangsorolása Javító tevékenységek tervezése
Igazgató
Iskola Min. Csoveze- csop. port tés vez.
MK
Alk.
Tant. SZM
D
VÉ
VÉ
E
E
E
E
E
D
VÉ
VÉ
E
E
E
E
E
D
VÉ
VÉ
VÉ
D
VÉ
VÉ
VÉ
D D D D D D
VÉ VÉ VÉ VÉ
VÉ VÉ VÉ VÉ
E E E E D
E E E E E
D D D D E
E VÉ VÉ VÉ VÉ
VÉ
VÉ VÉ VH
VÉ VÉ VÉ VÉ VH
E
E
D
VÉ VÉ VÉ
VÉ
VÉ E
E
E
D
E
E
VÉ
VÉ
VÉ
D
E
E
E
VH
VH
VH
VÉ
E D
E E
D E
E E
E VÉ
E VÉ
VÉ VÉ
VÉ VÉ
D E
E E
E D
E E
VÉ VÉ
VÉ VÉ
VÉ VÉ
VÉ VÉ
92
Tervezés Stratégiai tervkészítés Operatív tervkésztés Éves tervek Adatgyőjtés megtervezése Projekttervek kialakítása, adaptálása Vezetés Feltétel biztosítás meghatározása Megbízatások csoport munkához Minıségi vezetı feladatainak meghatározása Munkaköri leírások Tartalmi szabályozásmőködtetés P.P. kialakítása, célképzés Helyi tanterv Mikro tervek Projekttervek bevezetése Tankönyv kiválasztás Innovációba való bekapcsolódás Ellenırzés Munkatervek végrehajtása Önértékelés szempontjai Statisztikai beszámoló Fenntartói beszámoló Óralátogatás szempontjai Tanulói tudásmérés ütemezése 8. osztályosok nyomon követı vizsgálata Értékelés Külsı szakértı bevonása Önértékelést követı fejlesztı tevékenységek meghatározása Pedagógusok és közalkalmazottak értékelése Dokumentációs rendszer kialakítása Dokumentumok kezelése, vezetése Nyilvánosságra hozandó dokumentumok
D D D E D
E E E E E
E E E D E
D
E
E
D
VÉ
VÉ
D
VÉ
VÉ
D
VÉ
VÉ
D D E D D D
VÉ VÉ E VÉ E VÉ
E VÉ E VÉ E VÉ
D D D D D D
E VÉ
E VÉ
E E E VH E
VÉ VÉ VÉ VH VÉ
VÉ VÉ VÉ VH
VÉ VÉ VÉ VH VÉ
VÉ VÉ VÉ
E
VÉ VÉ VÉ VÉ E VÉ
VÉ
VÉ VÉ D VÉ VÉ VÉ
VÉ VÉ
E
VH
VH VÉ VH VÉ
VÉ
E VÉ
VH VÉ
VÉ
VÉ E
E
VH
D
D E
VÉ
VÉ D
D
E
E
E
D
D
E
VÉ
VÉ VÉ
VÉ
E
VH
VH
93
6.1.4. A szabályzatok felülvizsgálata, a változások figyelemmel kísérése Az iskolavezetés egyik legfontosabb felelıssége a jogi dokumentumok megismertetése és betartatása, hiszen ez biztosítja az általános iskola számára a törvényes mőködést. Ezért fontos a hozzáférhetıség biztosítása, és a betartás megkövetelése. A minıségfejlesztést befolyásoló dokumentumok érvényessége és felülvizsgálata Érvényesség Minıségcélok minıségpolitika
5 év
Ideje Évente
Vezetıi program
5 év
évente
Munkatervek
Az egyes dokumentumokban szabályozottak szerint
évente
Felülvizsgálat Módja Szempontjai Intézményvezetés Megfelel-e a fenntartói elvárásoknak? Teljesülnek-e a célok? Azonosulnak-e velük a munkatársak? A részcélok összhangban vannake a minıségcélokkal? Önértékelés Felelısség, HR, munkafeltételek Munkatársi Vezetés tevékenysége elégedettség Jogszerőség Belsı ellenırzés Gazdálkodás Külsı ellenırzés Intézményvezetés Az eredmények megfelelnek-e a PP, SZMSZ, IMIP elvárásainak, céljainak?
Megjegyzés, felelıs Minıségirányítási csoport vezetıje
Fenntartó ellenırzési tapasztalatai alapján
Iskolavezetés
94
Alapvetı 5 év dokumentumok(Alapító Okirat, SZMSZ, Házirend)
évente
Intézményvezetés
Alapvetı szakmai dokumentumok
5 év
kétévente
Munkaközösségvezetık
Munkaügyi dokumentumok
3 év
évente
Igazgató
Pedagógiai program cél- és tevékenységi formák rendszere
8 év
3 évente
Iskolavezetés Fejlesztı csoport
Intézkedési terv
1-5 év
évente
Fejlesztıcsoport
Fejlesztés terv
1-5 év
Tervben Fejlesztı csoport megállapított mérföldkövek
Partnerek elégedettsége, igényeinek mérése, módszerei.
Intézményvezetés
Partneri igények megjelennek-e a dokumentumokban? Beválás vizsgálat. MunkaközösségJogszabályi megfelelıség vezetık Igazgató helyettes Összhangban van-e az ellátandó Igazgató feladatokkal? eredményei alapján? Szabályok betartása. A célrendszer összehasonlítása a Igazgató partneri elvárásokkal Célok és eredmények megfelelısége. Tartalmazza: Minıségirányítási csoport vezetıje • feladatokat, • erıforrásokat, • határidıket, • felelısöket, • elvárt eredményt. Hatékonyság, hatásosság a Minıségirányítási mőködésben. csoport vezetıje A pedagógiailag hozzáadott érték.
95
6.1.5. A teljesítményértékelésre épülı vezetıi elismerés, támogatás A címek adományozásának szempontjai: A munkáltatónál tartósan magas színvonalú munkavégzés, kiemelkedı munkateljesítmény mellett adományozhat címpótlékot. Tartósan jó munkán a következı értendı: • Munkáját hivatástudattal, lelkiismeretesen, az átlagosnál eredményesebben látja el. • Önképzéssel vagy szervezett keretek között állandóan fejleszti szakmai ismereteit, azokat a gyakorlatban is alkalmazza. • Tevékenységével emeli az intézményben folyó oktató-nevelı munka színvonalát, megırzi, ápolja jó hírét, hagyományait. • Kiemelkedı munkateljesítménynek számít a közalkalmazott oktató-nevelı munkájával kapcsolatos olyan tevékenység, eredmény, melyet a napi pedagógiai munkán túl, többletmunkával ért el. (pl. az általa felkészített tanulók több alkalommal sikeresen szerepeltek jelentıs szaktárgyi vagy egyéb versenyeken) • Olyan oktatással, neveléssel kapcsolatos szellemi tevékenység, amelynek az eredménye maradandó alkotás vagy hivatalos szakmai elismerés. A címek adományozásával együtt a közalkalmazott besorolását megfelelıen módosítani kell, és a címnek megfelelı pótlékot az adományozás idejétıl kell megállapítani. Cím csak akkor adományozható, ha a címmel járó pótlékhoz vagy a besorolás módosításához az anyagi fedezet rendelkezésre áll. Csak fegyelmi eljárás útján vonható vissza. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés odaítélésének szempontjai • • • • • • • •
Lelkiismeretes, fegyelmezett nevelıi, tanítói, szaktanári nevelı-oktató munkát végez, pedagógiai tevékenysége érvényre jut az iskolai közélet legfontosabb területein. Szakmai-módszertani felkészültsége magas színvonalú, rendszeresen fejleszti pedagógiai kultúráját, részt vesz továbbképzéseken. Óvodai csoporton belüli, osztályfınöki nevelımunkájában, közösségteremtı tevékenységében eredményes. (hátrányos helyzető tanulókkal való eredményes foglalkozás, pályaválasztás megalapozott elıkészítése). Szaktárgyából tanulói kiváló eredménnyel szerepelnek városi/területi/megyei/országos tanulmányi, sport és egyéb versenyeken. Részt vállal a gyermekek, tanulók szabadidıs, sport, kulturális tevékenységének szervezésében és lebonyolításában (szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, egyéb óvodai, iskolai programok, kirándulások szervezése). Részt vállal az óvoda és az általános iskola szervezeti életét alakító munkában (órarend, helyettesítés és ügyeleti rend). Munkaidın túl is feladatokat vállal az óvodai és az iskolai élet szervezésében, a hagyományápolásban és teremtésben (versenyek szervezése, lebonyolítása, dekoráció, nyári táborok, beíratás, felvételiztetés, vizsga). Az intézmény számára pályázatokon külsı támogatást nyer.
96
• •
Érzékelhetı a pedagógus iránti tisztelet és elismertség a szülık a gyermekek és tanítványok körében; Emberi magatartásában érzékelhetı az intézmény célkitőzéseivel való azonosulás (kollegialitás, a pedagógiai etika szem elıtt tartása).
Fenti szempontok mellett érvényesülnek még az Szervezeti Mőködési Szabályzatban lefektetett szabályok. A konkrét személyek kereset-kiegészítésének odaítélésérıl és annak mértékérıl az óvodában az óvoda nevelıtestülete, az általános iskolában a munkaközösség-vezetık javaslata alapján az intézményvezetı dönt. A jutalmazás feltételei: Az intézmény bérmaradványának függvényében a jutalomban részesülı dolgozók személyérıl és a jutalom mértékérıl a Közalkalmazotti Tanács véleményének kikérése mellett az intézményvezetı dönt az alábbi szempontok alapján: • Önképzéssel vagy szervezett keretek között állandóan fejleszti szakmai ismereteit, azokat a gyakorlatban is alkalmazza. • Az óvodai nevelı munkáját és az iskolai oktató-nevelı munkáját az átlagosnál jóval eredményesebben látja el. • Munkaköréhez közvetlenül nem tartozó feladatot is ellát. • Tanulói kiemelkedı eredményeket érnek el országos versenyeken. • Nyilvánosan meghirdetett pályázat elnyerésével elısegíti az oktató-nevelı munka színvonalának emelését. • Oktatással, neveléssel kapcsolatos alkotó munkát végez, vagy maradandó alkotást hoz létre. • Hosszabb ideje az intézmény dolgozója, munkáját hivatástudat, lelkiismeretesség jellemzi; • A bérmaradvány terhére célprémium fizethetı jelentıs szakmai munka elvégzéséért (városi, területi, megyei versenyek szervezése, óvodai programok-, iskolanapok szervezése, munkaidın túli plusz feladatok végzése). 6.1.6 Az intézményvezetıi beszámoló szempontjai Az általános iskola küldetése Az Önkormányzati Minıségirányítási Program és az iskola Pedagógiai Program összhangjának értékelése és a programok megvalósulása. 1. Statisztikai adatok Tanulói létszám Beíratott 1. osztályosok száma Végzettek, továbbtanulók száma iskolatípusonként Kimaradtak, áthelyezettek száma Iskolába járás alól felmentettek, magántanulók száma Évismétlések, lemorzsolódás - okaik Osztályok, tanulócsoportok tagozatok száma Normál/eltérı tagozaton tanulók száma Napközis csoportok, tanulószobai csoportok száma Osztályonkénti tanulói létszámok 97
Nívócsoportok megnevezése, tanulói létszáma Szakkörök száma (térítéses/térítés nélküli) Hátrányos helyzető és veszélyeztetett tanulók száma Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdı tanulók száma A Tanulási képességeket Vizsgáló Szakértıi Bizottsághoz és a Nevelési Tanácsadóhoz beküldött tanulók száma – vizsgálat oka Mulasztott napok száma – ebbıl igazolt, igazolatlan Sokat mulasztók száma 2. Tárgyi feltételek Épületek-tantermek száma Szaktantermek száma Tornaterem Szertárak, tornatermi öltözık száma Irodák, tanári szoba Mosdók, mellékhelyiségek Erıforrások idıarányos felhasználása A nevelı-oktató munkát segítı eszközök, felszerelések jegyzéke Saját bevételek Pályázati lehetıségek kihasználása 3. Személyi feltételek Tanítók/tanárok száma Pedagógusok végzettsége, szakmai felkészültsége Nem a végzettségének megfelelı munkát végzık száma Könyvtáros Gyógy-testnevelı Logopédus Pedagógiai asszisztens Gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs Diákönkormányzatot segítı tanár Igazgató Igazgató-helyettes Szakmai munkaközösségek száma, megnevezése, létszáma Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma – iskolatitkár, technikai dolgozók száma Szakos ellátottság Pedagógusok leterheltsége túlóra és helyettesítés tekintetében Üres álláshelyek száma Pedagógus-továbbképzéseken részt vettek száma 4. Alapdokumentumok megléte, esetleges változása Pedagógiai Program felülvizsgálata Szervezeti Mőködési Szabályzat felülvizsgálata Házirend felülvizsgálata Munkaköri leírások kiegészítése, évenkénti felülvizsgálata
98
5. A szakmai munka hatékonysága A tanév szervezeti rendje – belsı továbbképzések témája, idıpontja, munkaformája A Pedagógiai Program idıarányosan megvalósult feladatai Tanulói tudásszint, képességszint mérésének tervezése, alakulása, feladatok (mérés célja, tartalma, célcsoportja, ideje, felelıse, külsı-belsı mérés) Tanulói osztályzatok és vizsgaeredmények, értékelésük, eredmények hasznosítása Tanév végi mérések eredményei – megjelenésük a következı tanév szaktárgyi tervezésében, szaktárgyi munkában, fejlesztésben Tehetséggondozás, annak eredményessége Felzárkóztatás, korrepetálás Beiskolázással kapcsolatos feladatok (középiskolai elıkészítı foglalkozások) Szakmai innováció (új törekvések, irányok) Tanulásmódszertan – helyes tanulási technikák tervezése 6. Nevelés Magatartás, szorgalom értékelése Iskolai rend, fegyelem hatásfoka (tanári ügyelet, tanulói ügyelet, tanítási órák fegyelme, iskolában tartózkodás rendje) Osztályfınöki munka (osztályfınöki nevelési tervek, pályaválasztás, pályaorientáció összhangja a Pedagógiai Programmal) Az iskola kapcsolatai a szülıkkel, tanulókkal, fenntartóval, külsı szolgáltatókkal, partnerekkel (a kapcsolatok minısége és formái) 7. Rendezvények Hagyományos rendezvények Új rendezvények 8. Belsı ellenırzés Vezetıi ellenırzési terv Tanítási órák ellenırzésének szempontjai, koncepciója Ellenırzések tapasztalatai alapján kompetenciák átadása igazgató-helyettesnek, munkaközösség-vezetıknek Óralátogatások mérések, értékelések tapasztalatainak megtárgyalása (munkaközösségi értekezleteken, tantestületi értekezleteken) 9. A törvényes, jogszerő mőködés helyzete A közoktatási törvényben elıírt alapvetı és kötelezı belsı szabályzatok megléte, jogszerősége és összhangja a napi gyakorlattal (Szervezeti Mőködési Szabályzat és mellékletei, Pedagógiai Program, Intézményi Minıségirányítási Program, Házirend, munkatervek, nyilvántartások, adatszolgáltatás, belsı adminisztráció, stb.) Kapcsolat a fenntartóval, az önkormányzati döntések megvalósítása.
99
6.2.
Tervezés
Célunk olyan tervezési struktúra kialakítása, mely eszköz lehet a kiszámítható, ellenırizhetı, egyenletes feladatellátásban. Az általános iskolai tervezımunkának három szintjét különítjük el: a stratégiai tervezés, az operatív tervezés és a megvalósítás, azaz a napi mőködés tervezése. Feladatunk a stratégiai tervezés folyamatának leírása, az operatív tervezés kidolgozása, a tervezési szintek meghatározása. A Pedagógiai Program és a Minıségirányítási Program is mind a stratégiai, mind pedig az operatív tervezés szintjén is megjelenik. A Pedagógiai Programban a stratégiai eleme a küldetés, a jövıkép, a pedagógiai alapelvek és a célok rendszere. A Minıségirányítási Program stratégiai eleme a minıségpolitika, amely két részbıl állhat: a minıségpolitikai nyilatkozatból és a minıségcélokból. Az operatív tervezés szintjén a Pedagógiai Program a célok eléréséhez szükséges feladatés eszközrendszert tartalmazza, a Minıségirányítási Program a minıségfejlesztési rendszert. Az operatív tervezés szintjén jelenik meg a Szervezeti Mőködési Szabályzat, amely „A közoktatási intézmény mőködésére, belsı és külsı kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket” határozza meg (Kt. 40. §. (1) bekezdés). A megvalósítás szintjén - a mőködés szintjén - az éves munkaterv jelenik meg. A folyamatos fejlesztés elemei az intézkedési tervek és az elızı kettı együttesen határozzák meg a napi mőködést. 6.2.1.
A stratégiai tervezés folyamata
A stratégia kialakítása az általános iskola legfontosabb feladata, amelynek célja az iskola hosszú távú mőködtetésének tudatos megalapozása olyan módon, hogy a vezetıség és a kollektíva által kialakított jövıkép, mint fı stratégiai cél – egyértelmően meghatározott rövid távú feladatok láncolataként, a késıbbiekben pedig a legoptimálisabb mértékben megközelíthetı legyen. A stratégiai tervezés tartalma: • Célok megfogalmazása, aktualizálása /Küldetésnyilatkozat aktualizálása. • A Pedagógiai Program célrendszere, tartalma, aktualizálása • A minıségpolitika aktualizálása. • A folyamatos fejlesztés és aktualizálása.
tartalma,
Az általános iskolai folyamatok hosszú távú, meghatározó jelentıségő tervezése, a tervek megfogalmazása és dokumentálása elsısorban az általános iskola Pedagógiai Programjában történik. A tervezés folyamatában a pedagógusok közösen vesznek részt. A stratégiai tervezéshez kapcsolódó feladatokat az igazgató koordinálja. A tervezés teljes folyamatában a minıségügyi csoport egyetértı közremőködésére van szükség.
100
A tervezéskor figyelembe kell venni: • A közoktatási törvényt, továbbá végrehajtási rendeleteit. • A Nemzeti Alaptanterv, illetve a vonatkozó kerettantervek elıírásait. • Fenntartói elvárásokat – alapító okirat. • Egyéb jogi elıírásokat (A Munka törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról, az államháztartás mőködési rendjérıl, az adott év költségvetésérıl szóló törvények stb.). • Partneri elvárásokat – minıségügyi csoport szolgáltatja. A Pedagógiai Program módosításának elfogadásához a tantestületi létszám 2/3-os támogatása szükséges. A módosítás során be kell szerezni a törvényben meghatározott szervezetek véleményét. A stratégiai tervezés feladatai: Megnevezés Küldetésnyilatkozat
Pedagógiai Program cél- és tevékenységi rendszere
Minıségpolitika
Intézkedési tervek
Tartalma Az intézmény által Közvetítendı étékek Tömör, rövid megfogalmazása Célok
Módszer Csoportmunka
Résztvevık Minıségirányítási csoport
Gyakoriság 5 évente
Felelıs Intézményvezetı
Csoportmunka
Munkaközösségek
5 évente
Munkaközösségvezetık
Tevékenységekben realizálódó részcélok
A célrendszer összehasonlítása a partneri elvárásokkal, az irányított önértékelés Minıségpolitikai célok összevetése a Pedagógiai Program célrendszerével
Nevelıtestület tagjaiból alakított csoport
Partneri igény és elégedettségmérés és az indikátorrendszer adatainak és a vezetıi ellenırzés tapasztalatainak elemzése Fejlesztendı területek azonosítása, rangsorolása
Minıségirányítási Csoport
Fejlesztés szervezeti keretinek megteremtése
Nevelıtestületi tagokból alakított csoport
Minıségpolitikai célok A minıségfejlesztés területei, módszerei Adatgyőjtés Problémák listája
Fejlesztési területek
Erıforrás elemzés
Minıségirányítási Csoport
Csoportvezetı
Vezetı választás elıtt
Minıségirányítási csoport vezetıje
évente
Csoportvezetı
Nevelıtestület
Iskolavezetés Igazgató
Végrehajtási terv Döntés
101
Minıségfejlesztési Rendszer
A Pedagógiai Program és a minıségfejlesztés célrendszerébıl lebontott részcélok, feladatok, felelısök, határidık
Csoportmunka
Igazgató
Az aktuális partneri igényekbıl adódó feladatok, felelısök, határidık
6.2.2.
5 évente
Igazgató
Minıségirányítási csoport vezetıje
Az éves munkaterv készítésének folyamata
A Pedagógiai Program célkitőzéseinek lebontása konkrét éves feladatokra, amely meghatározza az általános iskola elıtt álló egy tanév feladatait, különös tekintettel a nevelımunka feladataira, a minıségfejlesztési feladatokra, a tanév rendjére, a gazdálkodásra, az ellenırzésekre és az értékelésre. Az éves munkatervet nevelıtestület javaslatai alapján az igazgató készíti el végleges formában, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. Az éves munkatervtıl való eltérést az igazgató engedélyezi elızetes egyeztetés alapján. Az eseménynaptárban megjelölt idıpontokat indokolt esetben is csak az igazgatóval egyeztetve lehet módosítani. Az éves munkaterv készítésének feladatai Feladat Tájékoztatás a nevelési-oktatási célkitőzésekrıl, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. Személyi feltételek aktualizálása Tárgyi és szervezeti feltételek aktualizálása A munkaközösségek meghatározzák a célokat, célértékeket Cselekvési terv a célok eléréséhez, feladatok elosztása, felelısök, idıkeretek az ellenırzéshez, értékeléshez A munkaközösségi tervek összeállítása, írásba foglalása terveiket Éves minıségfejlesztési terv összeállítása, az aktuális partneri elvárásokból és igényekbıl adódó feladatok Feladatterv elkészítése (mikrotervek, egyéni tervek) Mérési terv elkészítése Eseménynaptár összeállítása
Felelıs
Résztvevık
Produktum
Igazgató
Nevelıtestület tagjai
Jegyzıkönyv
igazgató
Nevelıtestület
Munkaközösség vezetık Munkaközösség vezetık Igazgató Munkaközösség vezetık Minıségirányítási csoport vezetıje Munkaközösség vezetık
Nevelıtestület
Tantárgyfelosztás Erıforrás leltár
Nevelıtestület
Jegyzıkönyv
Nevelıtestület
Feladattervek Intézkedési tervek
Nevelıtestület
Munkaközössé gi tervek
Minıségirányítási csoport vezetıje
Minıségirányítási csoport tagjai
Minıségfejlesztési munkaterv
Igazgató
Nevelıtestület
Feladatterv
Igazgató Igazgató
Nevelıtestület Nevelıtestület
Mérési terv Programfüzet
102
Éves munkaterv összeállítása, írásba Igazgató foglalása A munkaterv elfogadása Igazgató A munkaterv elküldése a Igazgató fenntartónak
Nevelıtestület Nevelıtestület
Az intézmény munkaterve Jegyzıkönyv
A tervezés dokumentumainak kapcsolata
BELSİ ADOTTSÁGOK
STRATÉGIAI TERVEK
KÜLSİ KÖVETELMÉNYEK
FEJLESZTÉSI /INTÉZKEDÉSI TERVEK
ÉVES MUNKATERV CSOPORTOK MUNKATERVEI
MEGBÍZOTTAK MUNKATERVEI
PEDAGÓGIAI MUNKATERVEK (TANMENETEK)
A dokumentumok kapcsolata Pedagógiai program:
Minıségpolitika
-küldetés, jövıkép - intézményi célok -feladat- és eszközrendszer
Minıségfejlesztési rendszer
MIP
Szervezeti és Mőködési Szabályzat Éves munkaterv
Csoport szintő pedagógiai tervezés M Ő K Ö D É S
103
6.2.3.
Minıségfejlesztési csoport vezetıjének, tagjainak feladatai, a csoport tagjainak megbízása
Cél: • • • •
az általános iskola minıségpolitikája megvalósulásának segítése, az iskolai minıségcélok elérésének támogatása, a vezetés és az általános iskolai folyamatok közötti minıségügyi szemlélető kommunikáció és kapcsolat fenntartása, az általános iskolai szervezeti mőködés folyamatos fejlesztésének indukálása.
A csoport tagjainak az intézmény vezetıje ad megbízást a feladatra. A minıségirányítási csoport létszáma: 3 fı A minıségirányítási csoport tagjait úgy kell kiválasztani, hogy mindkét tagozat képviselve legyen. A minıségirányítási csoport mőködési rendjét maga alakítják ki. A Minıségirányítási csoport vezetıje: az intézmény vezetıje, 2006. szeptember 1.-tıl Tamás Gyuláné. 6.2.4. • • • • • • • •
Minıségirányítási csoport vezetıjének feladatai Mőködteti az általános iskola minıségügyi rendszerét, amely átfogja az intézmény szakmai munkáját. Felelısségkörébe tartozik a minıségüggyel kapcsolatos tevékenységek, módszerek, eszközök, dokumentációk szakmai ellenırzése, értékelése. Javaslatokat tesz a feltárt problémák kezelésére, javítására. Rávilágít a fejlesztési lehetıségekre. Gondoskodik a korrekciós folyamat végrehajtásáról. Tevékenységéhez tartozik a minıségügyi kultúra szervezettel való megismertetése, terjesztése. A fejlesztéssel foglalkozók tevékenységének szakmai támogatása. Minıségügyi továbbképzéseket, tréningeket szervez. Segíti és koordinálja a Minıségirányítási csoport munkáját. Elıkészíti a területet érintı tantestületi döntéseket. A minıségügy területén állandóan fejleszti tudását, képességeit, értékelési eszközrendszerét és kommunikációs kultúráját. A minıségfejlesztési rendszer kiépítésébıl eredı feladatai:
• • • • • • • •
A minıségfejlesztı csoport munkájának koordinálása. A minıségfejlesztés éves munkaterve elkészítésének koordinálása. A támogató szervezet kiépítésének segítése. A szükséges képzések megtartása, ill. az ahhoz szükséges feltételek biztosítása (elıadó hívása, képzésekre delegálás stb.). A fejlesztı munkák koordinálása. Az intézkedési tervek végrehajtásának, ellenırzésének, értékelésének koordinálása. A testület tájékoztatása az elvégzett munkáról. Beszámolók elkészítése.
104
6.2.5.
A munkatársak együttmőködése
Együttmőködés formái Munkaközösségek
Ülések száma Havonta 1 alkalommal
Tevékenységek Tanterv-beválás vizsgálata
Elvárt eredmény… Mérési feladatok összehasonlító elemzése
Tanmenetek beválás vizsgálata Ennek gyakorisága feladattól függıen nıhet
Egy osztályban tanárok megbeszélései
Munkatársi megbeszélések
6.2.6.
tanító
1-2 havonta Magatartás és Szorgalom elbírálása
Évente 1-2 alkalommal
Módszerek, eszközök kiválasztása
Bevált módszerek terjesztése
Módszertani tapasztalatok átadása Bemutatók, ötletbörzék Magatartás, szorgalom értékelése Információk átadása a fejlıdés követéséhez Szöveges értékelés összehangolása Minıségpolitika, Minıségcélok teljesülése Közös célképzés, jövıkép, küldetésnyilatkozat
Az egyéni értékelés szerepe nı Nevelési problémák konszenzuson alapuló megoldása A munkatársak 90 %-a Elkötelezett az intézményi Fejlesztések iránt
Az intézkedési tervek készítése
Az adatok elemzését követıen a minıségirányítási csoport vezetıje a javaslatot tesz a javítandó tevékenységekre, amelyek a következık lehetnek: •
intézkedés, vezetıi utasítás: amikor a probléma megoldása vezetıi intézkedést igényel,
•
intézkedési terv: amikor a probléma megoldása ismert, de a megoldáshoz vezetı út összetett, több lépésbıl áll,
•
fejlesztı tevékenység (probléma megoldás): amikor a probléma megoldása további elemzést, okkeresést, megoldási lehetıségek, kidolgozását igényli, melyet minden esetben egy fejlesztı team végez, prevenciós elemzés: mely az adott probléma más helyen, más idıben történı bekövetkezésének lehetıségeit, ennek elkerülését vizsgálja.
•
A Minıségirányítási csoport által készített intézkedési tervben meg kell határozni a fejlesztéshez szükséges célokat, és el kell különíteni rövid-, közép-, hosszú távú célokat. Továbbá szükséges a célok rendszerezése is: fontos, sürgıs, megvalósítható kategóriák szerint.
6.3.
A partnerközpontú mőködés
Az általános iskola célja a partnerközpontú mőködés kialakítása, fenntartása, fejlesztése. A partnerek igényeinek és elégedettségének folyamatos figyelemmel kísérése, folyamatos kommunikáció biztosítása, a partneri igények és a pedagógiai célok összhangjának megteremtése. Az együttesen, több partnertıl jelentkezı igények koordinálása, prioritási sorrend megállapítása. A lehetıségekhez mérten az igények kielégítése.
105
Az általános iskola Minıségfejlesztı csoportja 2004. decemberéig elkészítette partnerei beazonosítását. Legfontosabb partnereink: a gyermek, a tanuló, a pedagógus – nevelıtestület, tantestület, a szülık - szülıi munkaközösség, a fenntartó önkormányzat. 6.3.1.
A partnerazonosítás célja, feladatai, a partnerek meghatározásának folyamata
1. A partnerazonosítás célja: A partnerközpontú mőködés kialakítása szükségessé és fontossá teszi, hogy a partnereinket meghatározott idıszakonként azonosítsuk. A minıségfejlesztési tevékenység eredményessé tétele érdekében elengedhetetlen, hogy pontos képet kapjunk partnereink igényeirıl, elvárásáról, és elégedettségérıl. 2. Feladatok: A minıségfejlesztési munka során a partnerek azonosítása segíti, hogy a partneri igények és elvárások felmérése és azonosítása megtörténjen. A partnerek azonosítása és azt követı felmérések segítik a szolgáltató jelleg hangsúlyozását, az intézményi mőködés partneri igényekhez igazítását és gyakorlati megvalósítását. 3. A partnerek meghatározásának folyamata Kiscsoportban összegyőjtésre kerül a partnerek lehetséges listája. Felelıs: Minıségirányítási csoport vezetıje A listát a tantestület nevelıtestületi értekezleten megismeri. A nevelıtestület kiegészítéseket tehet a javasolt listán. Felelıs: Minıségirányítási csoport vezetıje A minıségirányítási csoport elvégzi a partnerek csoportba sorolását. Felelıs: Minıségirányítási csoport vezetıje Az iskolavezetés felkéri a csoport által javasolt kapcsolattartó személyeket az igényfelmérésben való részvételre, a felmérés után kapott információk továbbítására a partner csoport felé. Felelıs: igazgató A felmérı anyagok kiválasztása, próbamérés után – szükség szerint - módosítás (összevetés a korábbi évek tapasztalataival). Felelıs: Minıségirányítási csoport vezetıje Mérések lebonyolítása Felelıs: Minıségirányítási csoport vezetıje Mérések feldolgozása. (trendvizsgálat)
106
Felelıs: Minıségirányítási csoport vezetıje Számítástechnika-szaktanár Következtetések levonása, intézkedési tervkészítés, tájékoztatás Felelıs: Minıségirányítási csoport vezetıje Módosítás, korrekció. Felelıs: Minıségirányítási csoport vezetıje 4. Idıpontok, határidık: A partnerazonosítás évente történik Konkrét határidık és felelısök megnevezése az éves munkatervben. Közvetlen partneri igényfelmérés: 3 évente Közvetett partneri igényfelmérés: 3 évente Irányított önértékelés: 4 évente 5. Elégedettségmérés módszerei Kérdıív Interjú SWOT analízis 6. Eredmények, igények, elvárások közzététele. Helyi újság Szülıi értekezlet Szülıi Munkaközösségi értekezlet 6.3.2.
Kulcsesemények, határidık Kulcsesemény
Minıségi csoport megbízása Partneri táblázat frissítés (szükség szerint) Elızı évi intézkedési tervek munkatervi megjelenítése Jelentés az elızı évi intézkedési tervek végrehajtásáról Partneri elégedettség tervének elkészítése, mérés megszervezése (mérıeszközök korrekciója szükség szerint) Partneri elégedettségmérés elvégzése Eredmények feldolgozása, elemzése, intézkedési terv
Idıpont
Felelıs
minden tanév elején (augusztus Igazgató, Minıségirányítási vége) csoport vezetıje szeptember Minıségirányítási csoport Szeptember, október november
Minıségirányítási csoport vezetıje, igazgató Minıségirányítási csoport (Tantestületi legitimálás)
Február, március
Minıségirányítási csoport
Május
Minıségirányítási csoport
Június, július
Minıségirányítási csoport vezetıje
107
készítése Összefoglaló jelentés az Következı tanév szeptembere elégedettség vizsgálatról és intézkedési tervekrıl Intézkedési tervek végrehajtása Következı tanév szeptemberétıl folyamatosan Visszajelzés a Következı tanév novembere partnercsoportok felé 6.3.3.
(Tantestületi legitimitás)
Minıségirányítási csoport vezetıje Minıségirányítási csoport
Dokumentumok kezelése
Dokumentum Partnerek listája
Megırzésért felelıs Minıségirányítási csoport vezetıje Minıségirányítási csoport vezetıje Minıségirányítási csoport vezetıje Minıségirányítási csoport vezetıje Minıségirányítási csoport vezetıje Minıségirányítási csoport vezetıje
Intézkedési tervek Jelentés az intézkedésekrıl Mérıeszközök Jelentés az elégedettség vizsgálatokról Jelentés az intézkedések végrehajtásáról
Megırzés ideje Folyamatos 5 év 3 év 5 év 5 év 3 év
6.3.4 Partnerazonosítás, képviselık, módszerek, azonosítás gyakorisága, felelısök KÖZVETLEN PARTNEREK Partner Képviselı neve megnevezése GYERMEKEK
Elégedettségmérés módszere ♦ DÖK munkáját Kérdıív Interjú segítı pedagógus
PEDAGÓGUSOK
♦ KT vezetıség ♦ MK. vezetık
SZÜLİK
♦ SZM elnökök
Kérdıív SWOT analízis Kérdıív
FENNTARTÓ
♦ Polgármester ♦ Képviselıtestületi tagok ♦ Óvodavezetı
Interjú
Kérdıív
Kérdıív
ÓVODA
KÖZVETETT PARTNEREK Óvoda és Iskola ♦ Alapítvány
ElégedettségFelelıs személy mérés gyakorisága 4-8. osztályos DÖK vezetı tanulóknál Minıségirányí 3 évente tási csoport vezetıje 3 évente Minıségirányí tási csoport vezetıje 3 évente Minıségirányí tási csoport vezetıje 3 évente Minıségirányí tási csoport vezetıje 3 évente Minıségirányí tási csoport vezetıje
3 évente
Minıségirányí
108
Gyermekeiért Alapítvány Katolikus egyház
elnöke ♦ Hitoktató
Kérdıív
3 évente
Egészségügy
♦ Védını
Kérdıív
3 évente
Önkormányzat
♦ Jegyzı
Kérdıív
3 évente
tási csoport vezetıje Minıségirányí tási csoport vezetıje Minıségirányí tási csoport vezetıje Minıségirányí tási csoport vezetıje
6.3.5. Kommunikáció a partnerekkel Cél: meg kell tervezni a közvetlen partnerekkel (gyermekek, tanulók, szülık, pedagógus és nem pedagógus munkakörben dolgozók és a fenntartó) a napi mőködéshez szükséges információk belsı áramlásának rendszerét, folyamatát. Partnereink tájékoztatására különbözı csatornákat, fórumokat használunk. Ezek intézményesült formai megoldásait nevezzük kommunikációs rendszernek. A szülıi partnerkörrel való kapcsolattartásra a következı fórumok hivatottak: szülıi értekezlet, Szülıi Munkaközösség értekezlete, fogadóóra. Új szülık részére az intézmény bemutatása érdeklıdés szerint. A kapcsolattartás egyéb eszközei a személyes információcserére: telefon, fax, e-mail, levél, üzenı/ellenırzı füzet stb. 6.3.6. A szülıi szervezet bevonása a mérésbe, értékelésbe Eljárásrend Sorszám
1.
2.
3.
4.
Tevékenységek/feladatok Fogadóórák biztosítása
Módszer/magyarázat
Pedagógusonként a személyes kapcsolattartás és a tanulónkénti értékelés lehetıségének biztosítása szükség szerint Az iskolai éves munkaterv Szóbeli tájékoztatás megismertetése a szülıi közösséggel Év eleji osztályszintő Az elsı SZM ülésen az szülıi értekezlet, Szülıi osztályszinten adódó Munkaközösségi tagok problémák továbbítása újítása, választása az iskolai SZM felé, az éves feladatok ismertetése Félévi bizonyítványosztás A szülıi közösség utáni osztályszülıi tájékoztatása az osztály értekezlet és az egyéni féléves teljesítményekrıl
Határidı Egész tanévben
Felelıs Intézményvezetı pedagógusok
Minden tanév 1. Intézményvezetı szülıi osztályfınökök értekezletén Minden év Osztályfınökök szeptember 30-ig
Február 20-ig
Osztályfınökök
109
5.
7.
Tanév végi osztályszülıi értekezlet
Az éves munka Május 30-ig értékelése osztályszinten. Tanulmányi, magatartási, neveltségi szempontokból
Osztályfınökök
Ellenırzés, mérés, értékelés
A mérés, ellenırzés, értékelés rendszere lényegében az általános iskola önértékelési rendszere, amely magába foglalja az önértékelés koncepcióját (önértékelési elızmények, értékelési alapelvek, ellenırzési célok), az önértékelés rendszerét (értékelési területek, indikátorok, kialakítandó adatbázis, ellenırzés-értékelés eszközrendszere), és az önértékelés folyamatát (lépések sorozata, amelyek mentén az értékelés megvalósul). Az önértékelés rendszerén belül ki kell alakítani a számszerő mutatók-indikátorok rendszerét, amelyek kapcsolódnak a fenntartó minıségirányítási programjához.
7.1.
Vezetıi ellenırzés és értékelés
Mindenkori célja a normáknak való megfelelés. A rendszeres és szakszerő vezetıi ellenırzés: segítse az általános iskola szabályok szerinti folyamatos és zökkenımentes mőködését, jelentsen motiváló erıt a beosztottak számára, segítsen megerısíteni a jól zajló folyamatokat, ismerje el az eredményeket, mutasson rá az elkövetett hibákra, rosszul megválasztott módszerekre, adjon információt a visszacsatoláshoz, a stratégiai tervezéshez és döntéshez ill. az eseti döntések, problémamegoldások esetében, adjon támpontot a személyek munkájának és folyamatoknak az értékeléséhez., a minıségügyi rendszer tökéletesítése, szükséges változtatások, erıforrások fejlesztése, szolgáltatások fejlesztése. A vezetıségi ellenırzésfolyamata a szakmai program (Pedagógiai Program) megvalósulásának nyomon követése, az általános iskola külsı-belsı megfelelıségének vizsgálata. Megállapításait és a hozott intézkedéseket feljegyzésben kell dokumentálni. Hiányosságok, negatív tapasztalatok esetén a vezetı a szabálytalanság súlyának megfelelı szankcióval él, egyben intézkedési, szervezési utasításokkal segíti a hiányosságok megszüntetését.
110
7.1.1. Az ellenırzés területei, ellenırzésre jogosultak köre, folyamatos fejlesztés Ellenırzés területei
Ellenırzésre jogosult
Jogosultság delegálása
Információ felhasználása
Oktatás Helyi Tanterv
Igazgató, Ig.helyettes
Munkaközösség vezetık
Tanmenet
Munkaközösség vezetık Munkaközösség vezetık
Szakmai munkaközösség tevékenysége
Igazgató, Ig.helyettes Igazgató, Ig.helyettes Munkaközösség vezetık Igazgató, Ig.helyettes Munkaközösség vezetık Igazgató, Ig.helyettes Munkaközösség vezetık Munkaközösség vezetık Igazgató, Ig.helyettes
Nevelés Házirend betartása
Igazgató
Nevelıtestület bármely tagja
Igazgató, Ig.helyettes Munkaközösség vezetık Igazgató, Ig.helyettes Igazgató, Ig.helyettes DÖK-öt segítı tanár Igazgató, Ig.helyettes
Ig. helyettes
Taneszköz, tankönyv választása
Tanóra
Tanórán kívüli foglalkozások
Tanuló értékelése
Osztályfınöki munka tartalma Osztályfınöki adminisztráció Ifjúságvédelmi felelıs munkája DÖK mőködése
Az éves ütemterv személyre szóló feladatainak végrehajtása Nem pedagógiai feladatok Tanügy-igazgatási adminisztráció Igazgató, Ig.helyettes
Munkaközösség vezetık
Pedagógiai program és a helyi tanterv módosítása, év végi értékelése Év végi értékelés Pedagógus értékelése Tankönyvrendelés Helyi Tanterv
Tanárértékelés Tantárgyfelosztás
Munkaközösség vezetık
Tanárértékelés Tantárgyfelosztás
Ig.helyettes
Tanárértékelés Félévi, év végi értékelés
Ig. helyettes DÖK-öt segítı tanár
Házirend módosítása Tanuló értékelése Tanmenetek tervezése Tanárértékelés Osztályfınöki megbízás Félévi, év végi értekezlet Éves munkaterv Félévi, év végi értekezlet DÖK közgyőlés DÖK munkaterv Félévi, év végi értekezlet
Ig.helyettes
Éves munkaterv Félévi, év végi értekezlet
Ig.helyettes
Félévi, év végi értékelés
111
Ügyintézéssel kapcsolatos adminisztráció
Igazgató, Ig.helyettes Iskolatitkár Gazdálkodással kapcsolatos tevékenység Minıségirányítási rendszer Igazgató mőködése Minıségirányítá si csoport vezetıje Folyamatok mőködése Igazgató Minıségirányítá si csoport vezetıje
Ig.helyettes
Adminisztratív
Minıségirányítási csoport vezetıje
Minıségügyi munka javítása
Minıségirányítási csoport vezetıje
Folyamatok javítása
112
7.1.2. Az iskola ellenırzési-értékelési rendszere
TERÜLET Tanulmányi munka
TANULÓK
Versenyeredmények
mérési pont
módszer
belsı ellenırzés. szerint, esetenként tanévvégi értékelés
dokumentumelemzés
havonta
elemzés
évente
Vizsgák
tanév vége
Magatartás
folyamatos osztályozó értekezlet folyamatos osztályozó értekezlet esetenként
Szorgalom
Fegyelmi ügyek
ÉRTÉKELÉS
ELLENİRZÉS
Jutalmazások (motiváció)
munkaterv szerinti
Belsı mérések
tanmenet szerint tanév végén
gyakoris dokumentá felelıs mérési pont ág ció
óralátogatás megbeszélés
folyamatos félévente
óralátogatás megbeszélés
folyamatos félévente
dokumentumelemzés megbeszélés óralátogatás dokumentumelemzés
esetenként
dokumentumelemzés
napló, ellenırzı
Of. Ig.h. Igazgató összesítések, Igazgajegyzıkönyvek tó igh. Mk. jegyzıkönyv Igazgató Ig.h. feljegyzés Igazgató Ig.h. of. feljegyzés Igazgató Ig.h. jegyzıkönyv igh.
rendszeres
feljegyzés napló
folyamatos évente
napló jegyzıkönyv
Igazgató Ig.h., Mk Ig.h.
folyamatos tanmenet szerinti félév, évvége versenyek
módszer
gyakoriság
dokumentác ió
felelıs
szóbeli írásbeli
eseti tanmenet szerinti, félévente
ellenırzı, napló, bizonyítvány
szaktanár
írásbeli, szóbeli, gyakorlati
évente
jegyzıkönyv
szaktanár
vizsga
írásbeli, szóbeli,
évente
jegyzıkönyv
vizsgáztató
félév, évvége 3 havonta iskolai szinten félév, évvége
önértékelés megbeszélés
félévente, havonta
napló
osztályfınök, szaktanárok
önértékelés megbeszélés
félévente
napló
osztályfınök
félév, évvége
megbeszélés
félévente
jegyzıkönyv
igazgató
félév, évvége
önértékelés dokumentumelemzés
félévente
jegyzıkönyv
igazgató, ig. h.
rendszeres évente
napló jegyzıkönyv
szaktanár munkaköz. vez.
tanmenet szerint írásbeli év végén szóbeli
113
PEDAGÓGUSOK ISKOLA
Külsı mérések
esetenként
írásbeli
esetenként
jegyzıkönyv
Ig.h.
esetenként
írásbeli
eseti
jegyzıkönyv
ig. h.
Tanmenet
IX. 15.
dokumentumelemzés
évente
tanmenet
Ig.h. Mk
félév évvége
beszámoló
félévente
jegyzıkönyv
igazgató
Tankönyv, taneszköz
IX. 15. II. 28.
félévente
félév évvége
beszámoló
félévente
jegyzıkönyv
igazgató
munkaterv szerint
rendelések, leltári jegyzıkönyv feljegyzés
Ig.h.
Munkaközösség vezetıi tevékenység
dokumentumelemzés megbeszélés óralátogatás, dokumentum. elemzés megbeszélés
Igazgató Ig.h.
félév évvége
beszámoló
félévente
jegyzıkönyv
igazgató
Pedagógusok munkája
munkaterv szerint
óralátogatás dokumentumelemzés
munkaterv szerint
feljegyzés napló
félév évvége
beszélgetés, dokumentumelemzés
félévente
feljegyzések
igazgató
Munkaközösségi szakmai munka
munkaterv szerint
óralátogatás iskolai elemzés beszélgetés
munkaterv szerint
napló feljegyzés
Igazgató Ig.h. Mk. Igazgató Ig.h.
tanév vége
önértékelés
évente
jegyzıkönyv
igazgató ig.h.
Házirend
folyamatos
folyamatos
feljegyzés
beszámoló
évente
jegyzıkönyv
igazgató
folyamatos
folyamatos
feljegyzés
évente
beszámoló
évente
jegyzıkönyv
igazgató
SZMSZ, Pedagógiai Program végrehajtása
ig. utasítás szerint
2 évente
feljegyzés
Igazgató Ig.h. Igazgató Ig.h. Igazgató
évente
Ügyeleti rendszer
óralátogatás dokumentumelemzés dokumentumelemzés beszámoltatás Jogszabály- és dokumentum elemzés irányított önértékelés
2 évente
beszámoló
2 évente
jegyzıkönyv
igazgató
igazgatói ciklus 3.-5. éve
jegyzıkönyv
4 évente
jegyzıkönyv
minıségirány ítási csoport vezetıje
Minıségirányítási program folyamatsz abályozás szerint
munkaterv szerint
Minısé gir. cs. vezetı
folyamatszabály KDM ozás szerint
114
7.2.
Az iskolában folyó nevelı-oktató munka ellenırzési, mérési, értékelési, és minıségbiztosítási rendszere
A nevelı- oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenırzési, mérési, értékelési és minıségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési- oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsısorban a tanulók, a szülık, a fenntartó és a nevelık) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történı megfelelést szolgálja. 7.2.1. Ellenırzés, mérés Az iskolánkban folyó belsı ellenırzés a jogszabályokban és az iskola belsı szabályzataiban (elsısorban a pedagógiai programban, a szervezeti és mőködési szabályzatban és a házirendben) meghatározott elıírásoknak való megfelelést vizsgálja. Az iskolai belsı ellenırzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és mőködési szabályzat, a belsı ellenırzési szabályzat, illetve az évente – az iskolai munkaterv részeként – összeállított belsı ellenırzési terv határozza meg. A nevelı- oktató munka ellenırzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: − pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a munkaközösség vezetık, a munkaközösségek, az ellenırzésre az igazgató által felkért pedagógusok. − tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külsı szakértık. A pedagógiai munka ellenırzése elsısorban az alábbi területekre terjed ki: −
A pedagógusok nevelı- oktató munkáján belül:
• • •
a tanár- diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására a szülıkkel való kapcsolattartásra a nevelı- és oktatómunka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos ellenırzési területek: − a nevelı elızetes felkészülése és tervezı munkája, − a tanítási óra felépítése és szervezése, − a tanítási órán alkalmazott módszerek, − a tanulók ellenırzése, értékelése, − a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, − az óra eredményessége a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, − a felzárkóztatás és a tehetséggondozás, • az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére • a tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre, • a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására, • tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására, • a pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára.
115
− • •
A tanulók iskolai munkáján belül:
a tanulók értékválasztására, jellemvonásaira, a helyi tantervben elıírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre, az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre, a tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére.
• •
A pedagógusok nevelı- oktató munkájának ellenırzése folyamatosan történik az évente összeállított – és az iskolai munkaterv részét képezı – belsı ellenırzési terv alapján. Az iskolai nevelı- oktató munka ellenırzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az elıírt idıközönként: − •
az iskolai klíma vizsgálata (ötévente, az igazgatói megbízás lejárta elıtti tanévben) Felelıs: igazgató SWOT analízis: erısségek és gyengeségek, lehetıségek és veszélyek feltárása (3 évente) Felelıs: igazgató
• − •
a szülık körében: a szülıi elégedettség mérése Felelıs: osztályfınökök Kérdıíves módszerrel a 1 - 8. évfolyamokon (3 évente) Felelıs: igazgató
• − • • •
a pedagógusok körében:
a tanulók körében: év eleji helyzetfelmérés diagnosztikus mérés (DIFER) 1. osztályban az érintett tanulókra kiterjedıen, a tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések - szociometriai vizsgálat (évente rögzítetten a munkatervben) Felelıs: osztályfınökök
A tanulói elégedettség mérése kérdıíves módszerrel a 4.-8. osztályokban. (3 évente) Felelıs: osztályfınökök A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: • testi fejlettség (testnevelés) évente Felelıs: testnevelés szakos nevelı • évfolyamonként minden tantárgyból egy- egy témakör lezárását követıen a követelmények elsajátítását vizsgáló összegzı mérést kell végezni Felelıs: szaktanárok • tanév végén a 3. évfolyamon magyar nyelvbıl, szövegértésbıl, matematikából, és az 5. évfolyamon magyar nyelvbıl, történelembıl és matematikából belsı mérést végzünk.
116
7.2.2. Az országos kompetencia mérés eredményeinek bevonása Törvényi háttér Kt. 40. § (11) ”A minıségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelıtestület a szülıi szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minıségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlıdését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitőzései és az intézmény mőködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz…” Az országos kompetenciamérést követı feladatok Intézkedési terv 1. Cél: Eredményes országos kompetenciamérés Probléma: Ha az országos kompetencia mérések során az iskola a jogszabályban meghatározott minimum alatt teljesített Sikerkritérium: A jogszabályban meghatározott minimumszint teljesítése. 2. Erıforrások Humán: érintett tanítók, szaktanárok, osztályfınökök, mérés-értékelés szakember, Számítás-technikus Dologi: Mérıeszköz és iskolai adatfeldolgozó szoftver (OKÉV), számítógép. 3. Érintettek köre: tanulók, szülık, pedagógusok, fenntartó. Eljárásrend
1.
2.
Tevékenységek/feladatok Adatfeldolgozás minden tanulóra vonatkozóan
Az adatok elemzése
Módszer Adatfeldolgozó szoftver segítségével (OKÉV) Teljesítmények kimutatása • Osztályok teljesítménye • Egyéni teljesítmények
Határidı
Felelıs
Érintett tanítók, 3 héten belül szaktanárok, számítástechnika szakos tanár
117
3.
Az alulteljesítés okainak feltárása •
Háttértényezık vizsgálata Attitődvizsgálat, induktív gondolkodás mérése, olvasási - Tanulói képességek 2 héten belül képességek mérése, mérése stb. - Szülık iskolázottsága Kérdıív
•
Pedagógusok módszertani Eredményesség, hozzáadott érték, kultúrájának vizsgálata képességfejlesztés, stb.
•
Egyéb okok feltárása
4.
A feltárt okok elemzése
5.
Fejlesztési terv készítése • Tanulókra vonatkozóan
6.
•
Pedagógusokra vonatkozóan
•
Egyéb területek
A szülık tájékoztatása a fejlesztési tervekrıl
Érintett tanítók, szaktanárok, Számítástechnikus osztályfınökök
- Pedagógusok távolléte miatti helyettesítések, pedagógusváltás, betegség, stb. - Alkalmazott tankönyvek, szemléltetések - Motiválás Összehasonlító vizsgálat a tanulói teljesítménnyel
1 héten belül Osztályfınökök, érintett pedagógusok
Tantárgyanként, osztályonként tanulókra lebontva az elemzések tapasztalatai alapján Alkalmazott módszerek, feladatok, 3 héten belül tankönyvek, motiválás, tanulói képességek fejlesztése, tanulói munkáltatás, felzárkóztatás, stb. A feltárt okoknak megfelelı intézkedés meghozatala Fejlesztési tervek 1 héten belül tartalma,
Érintett tanítók, szaktanárok, intézményvezetı
Osztályfınökök
118
együttmőködés, szülık bevonása a fejlesztési tervek végrehajtásába 7. 8.
A fejlesztési tervek megküldése a fenntartónak A fenntartó által jóváhagyott intézkedési terv végrehajtása
Iktatott anyag /dokumentálás Beépítése az éves iskolai munkatervbe
1 héten belül Igazgató A jóváhagyást követıen azonnal
Igazgató, érintett pedagógusok
Szülık tájékoztatása Az Oktatási Hivatal értékelésének megküldése után a következı tanév elsı Szülıi Munkaközösségi ülésén, szülıi értekezleten. A következı évi országos kompetenciamérést követı feladatok Kt. 99. § (7) ”Ha a következı évi országos mérés, értékelés eredménye szerint az iskola ismét nem ér el a jogszabályban meghatározott minimumot, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont felhívja a fenntartót, hogy három hónapon belül készítsen intézkedési tervet. A fenntartó az intézkedési terv elkészítéséhez az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásához – jogszabályban meghatározottak szerint – pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, szakértı vagy más szakmai szervezet közremőködését köteles igénybe venni. Az intézkedési terv az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont jóváhagyásával válik érvényessé. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont hatósági ellenırzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását.”
119
START
Oktatási és kulturális miniszter által kiadott tanév rendje
Országos kompetenciamérés lebonyolítása
Országos jelentés a kompetenciamérésekrıl
Az országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlító vizsgálata (intézményi átlag-országos átlag)
OM mérésekért felelıs intézményi koordinátor
OM mérésekért felelıs intézményi koordinátor, tanítók, tanárok
A kompetencia mérés intézményi eredményei elérik-e a jogszabályban meghatározott minimumot?
n
Fenntartói felszólítás intézkedési terv készítésére Fenntartó
Intézkedési terv készítése Intézményvezetı
Intézkedési terv megküldése a fenntartónak (3 hónapon belül) Intézményvezetı
Intézkedési terv
Intézkedési terv jóváhagyása Fenntartó
Intézkedési terv végrehajtása Intézkedési terv Érintett pedagógusok
STOP
120
7.3. Értékelés 1. Az iskolánkban folyó értékelés lényege, hogy az ellenırzés során feltárt adatok és tények alapján megvizsgálni, hogy a nevelı- oktató munka és annak eredményei mennyire felelnek meg az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott célkitőzéseknek. 2. A nevelı- oktató munka értékelésének alapvetı feladata, hogy megerısítse a nevelıtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelıoktató munka fejlesztésére. 3. Az iskolánkban folyó nevelı- oktató munka értékelése a következı területekre terjed ki: - az általános iskola nevelı- oktató munkájának értékelésére, - a pedagógusok egyéni nevelı- oktató munkájának értékelésére, - a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlıdésének értékelésére - a tanulók személyiségfejlıdésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére, - a helyi tantervben elıírt követelmények teljesítésének szintjére az egyes tantárgyakból. 7.3.1. A tanulók, az osztályközösség, és az általános iskola éves teljesítményének értékelése Eljárásrend Hónap
Lépések
Módszer
Szeptember
Tanulmányi, magatartási és teljesítményértékelés Tanulmányi, magatartási és teljesítményértékelés Tanulmányi, magatartási és teljesítményértékelés Osztályfınöki. dicséret vagy. elmarasztalás
Tanulói önértékelés. Osztköz.ért. Nevelıtest.ér Tanulói önért. Osztköz.ért. Nevelıtest.ér.
Oszt.napló
Tanulók
Oszt.f.
Hó végén
Oszt.napló
Tanulók
Oszt.f.
Hó végén
Tanulói önért. Osztköz.ért. Nevelıtest.ér
Oszt.napló
Tanulók
Oszt.f.
Hó végén
Szóbeli értékelés Iskolai szintő
Naplók, Tanulók Ped.napló, Osztály Értékelı napló Iskola
Igh.
Dec. elsı hete
Önértékelés Osztköz.ért. Nevelıtest.ér
Oszt.napló
tanulók
Osztf.
Hó végén
Önértékelés Osztköz.ért. Nevelıtest.ér
Oszt.napló
tanulók
Osztf.
Hó végén
Október
November
I. értékelés szakasz December
Január
Tanulmányi, magatartási és teljesítményértékelés Tanulmányi, magatartási és teljesítményértékelés
Eszközök
Érintett Felelıs Határidı
121
Február
II. érékelési szakasz. Március
Április
Május
III. Értékelési szakasz
Tanulmányi, magatartási és teljesítményértékelés Igazgatói dicséret vagy elmarasztalás Tanulmányi, magatartási és teljesítményértékelés Tanulmányi, magatartási és teljesítményértékelés Tanulmányi, magatartási és teljesítményértékelés Nevelıtesti dicséret, vagy elmarasztalás
Önértékelés Osztköz.ért. Nevelıtest.ér
Oszt.napló
tanulók
Osztf.
Hó végén
Iskolai szintő értékelés
Naplók, Értékelı napló,
tanulók
Osztf.
Hó végén
Önérékelés. Osztköz.ért. Nevelıtest.ér
Oszt.napló
tanulók
Osztf.
Hó végén
Önértékelés Osztköz.ért. Nevelıtest.ér
Oszt.napló
tanulók
Osztf.
Hó végén
Önértékelés. Osztköz.ért. Nevelıtest.ér
Oszt.napló
tanulók
Osztf.
Hó végén
Iskolai. színtő értékelés
Naplók, Értékelı napló,
tanulók
Osztf.
Hó végén
Az értékelés lényege, hogy egyéni, osztályközösségi és iskolai szinten is nyomon követhetı a tanulók egész évben tanúsított magaviselete, szorgalma, közösségi és tanulmányi munkája. Az eredmények éves szintő összesítése képet ad a tanulók egyéni teljesítményérıl, az egyes osztályok teljesítményérıl, illetve az egész iskola teljesítményérıl. 7.3.2. Az általános iskola mőködésének javítása, fejlesztése Az általános iskola mőködésének javításához, folyamatos fejlesztéséhez idınkén, legalább évente az iskola mőködésérıl értékelést szükséges készíteni. Erre alapozva készíthetı el az nevelı-oktató munka javítását szolgáló intézkedési terv. 7.3.2.1. Intézményi önértékelés, folyamatértékelés: TEVÉKENYSÉG
FELELİS
MÓDSZER
HATÁRIDİ
Az értékeléshez szükséges adatok összegyőjtése
Minıségirányítási cs. vezetı Minıségirányítási cs. vezetı Minıségirányítási cs. vezetı Minıségirányítási cs. vezetı Minıségirányítási cs. vezetı Minıségirányítási cs. vezetı Igazgató, min. vezetı Minıségirányítási cs. vezetı
Adatgyőjtés
Tanév vége
Partneri visszajelzések tapasztalatai Indikátorrendszer mutatói Vezetıi ellenırzés tapasztalatai Éves munkaterv megvalósulása Korábbi intézkedési tervek tapasztalatai Megváltozott körülmények számbavétele Minıségfejlesztési munka eredményei
Írásos jelentés Statisztika Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló
122
Adatok elemzése tantárgyi mérések alapján Beszámoló jelentés készítése, fejlesztési irányok kijelölése a mérések eredményei alapján Folyamatellenırzés
Iskolavezetés értekezlete, A jelentés megvitatása
Minıségirányít ási csoport Minıségirányítási cs. vezetı Igazgató
Trendvizsgálat Összehasonlítás Írásos jelentés
Igazgató
Értekezlet, beszámoló, vita
Augusztus utolsó hete
Igazgató
Tervezés
Augusztus utolsó hete
Az igazgató átvizsgálja az átadott jelentést, különös tekintettel arra, hogy a jelentés e folyamatleírás adatainak győjtésén alapulte. Ha ehhez képest eltérést vagy hiányosságot észlel, korrekcióra adja vissza az anyagot.
Június vége
Június vége Júniuis vége
Beszámoló jelentés és intézkedési terv javaslat A nevelıtestületi vitája Az intézkedési terv javaslat esetleges korrekciója Döntés Éves munkaterv készítése Iskolaértékelésrıl készített jelentés figyelembe vétele Intézkedési terv beépítése
7.3.3. Teljes körő önértékelés periódusa és módszerei 1. Az irányított önértékelés célja Az irányított önértékelés célja, hogy az általános iskola rendszeresen, tényekre alapozva mérje fel és állapítsa meg erısségeit, fejlesztendı területeit; és ennek eredményeképpen jelölje meg a szükséges beavatkozásokat, fejlesztéseket.
2. Az irányított önértékelési modell területei Az intézmény adottságai: • A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében. • Az általános iskola stratégiájának meghatározása és megvalósítása. • A meglévı folyamatok szabályozottsága, a szabályozási rendszer teljes körővé válása. • Az erıforrások figyelembevétele. • A partneri igények figyelembevétele.
123
Az intézmény eredményei: • A munkatársakkal kapcsolatos eredmények. • Kulcsfontosságú eredmények. • A közvetlen partnerek elégedettsége. • A társadalmi hatással kapcsolatos eredmények. • Az erıforrások felhasználásának hatékonysága.
A vizsgált területek %-os megoszlása a KDM értékelés alapján
Társadalmi hatással kapcsolatos eredmények 7,2%
Kulcsfontosságú eredmények 18,3%
Vezetés 8,7%
Emberi erıforrások 10,1% Startégia 5,8% Közvetett partnerkapcsolatok és erıforrások 5,4%
Közvettet partnerekkel kapcsolatos eredmények 25,3%
Folyamatok 8,4%
Munkatársakkal kapcsolatos eredmények 10,6%
3. Az irányított önértékelés módszere
ADOTTSÁGOK
EREDMÉNYEK
Munkatársakkal kapcsolatos eredmények
Emberi erıforrások
Vezetés
Stratégia
Közvetett partnerkapcsolatok és erıforrások
Folyamatok
Közvetlen partnerekkel kapcsolatos eredmények
Kulcsfontosságú eredmények
Társadalomi hatással kapcsolatos eredmények
INNOVÁCIÓ és TANULÁS
124
Az irányított önértékelés módszereként a KMD modell adaptációját alkalmazzuk. 4. Az önértékelés résztvevıi Az irányított önértékelést a „Gyors önértékelési lap” kérdéseinek megválaszolásával hajtjuk végre. A lapokat a minıségirányítási csoport tagjai, az intézményegység-vezetı helyettes, a munkaközösség-vezetık, és a technikai dolgozókat képviselı közalkalmazott - átlagosan 8 fı tölti ki. Az elemzést és az értékelést a minıségirányítási csoport tagjai végzik, és az értékelés eredményét tantestületi értekezleten és a szülıi munkaközösségi értekezleten ismertetik. 5. Az önértékelés eszközei • • • •
KMD-modell, Gyors önértékelési lap, A korábbi partneri igény- és elégedettség mérések, folyamatelemzések, indikátorrendszer mutatói, trendvizsgálatok, fenntartói beszámolók, általános iskolai dokumentumelemzések (pl. Pedagógiai program, SZMSZ, munkatervek, stb.).
6. Az összegzés, elemzés folyamata, szempontjai, prioritásai Az elemzésnél a Gyors önértékelési lap pontszámai alapján elért %-os eredményekbıl indulunk ki. A gyors önértékelés elvégzésének lépései: • • • • •
A minıségirányítási csoport tanulmányozza a kérdıíveket, szükség esetén korrekciókat hajt végre. A kérdıívek kitöltése. A kapott válaszok feldolgozása, elemzése, értékelése. Az értékelés eredményeinek összesítése. További vizsgálatra kijelölt területek meghatározása (lehetséges fejlesztendı területek).
7. Az irányított önértékelés gyakorisága, esedékessége Az elsı irányított önértékelés a 2008/2009-es tanévben történik meg, amelyet ettıl kezdıdıen minden negyedik tanévben végzünk el. Az irányított önértékelés esedékességének tényét az adott tanév augusztusában megtartott vezetıi értekezlet állapítja meg, felelıse a minıségirányítási csoport vezetıje.
A következı értékelések idıpontjai: 2012/2013. tanév 2016/2017. tanév
125
7.3.3.1. Az irányított önértékelés lebonyolításának menete Feladat Határidı Az önértékelési csoport tagjainak kijelölése Az önértékelés évében szeptember 15. Az önértékelés eszközeinek áttekintése, November 30. szükséges módosítások elvégzése Tantestületi jóváhagyás December 20. Gyors önértékelı lapok kitöltése, adatgyőjtés, értékelés Összefoglaló elkészítése, elıterjesztése
Április 30. Május 31.
Felelıs Intézményvezetı és A minıségirányítási csoport vezetıje A minıségirányítási csoport tagjai A minıségirányítási csoport vezetıje Önértékelési csoport tagjai
Fejlesztendı területek, szükséges intézkedések megjelölése Eljárásrend áttekintése, ha szükséges, módosítása. Az IMIP korrekciója - szükség esetén Tantestületi jóváhagyás Nyilvánosságra hozatal Azonnali beavatkozást igénylı területeken a szükséges intézkedések elrendelése Intézkedési tervek elkészítése
Június 15.
Minıségirányítási csoport tagjai, csoport vezetıje Önértékelési csoport tagjai
Június15.
Önértékelési csoport tagjai
Június 15.
Minıségirányítási csoport vezetıje Intézményvezetı
Intézkedési tervek legitimálása
Szeptember 30.
Június 15. Szeptember 30.
Minıségirányítási csoport vezetıje Minıségirányítási csoport vezetıje
7.3.3.2.. A feljegyzések kezelése Dokumentumok Összefoglaló jelentés az irányított önértékelésrıl Fejlesztendı területek, szükséges intézkedések Intézkedési tervek Fejlesztési tervek Kitöltött kérdıívek
Felelıs
Minıségirányítási csoport vezetıje Iratkezelı Minıségirányítási csoport vezetıje Iratkezelı Minıségirányítási csoport vezetıje Iratkezelı Minıségirányítási csoport vezetıje Iratkezelı Köztes idıszakban elvégzett Minıségirányítási csoport vezetıje Partneri igény és elégedettségmérések Iratkezelı eredményei
Megırzés ideje 5 év 5 év 5 év 3 év 5 év
126
7.3.3.3. .Az önértékelés területei, módszerek ADOTTSÁGOK 5. A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében KMD – modell: Vezetés 6. Az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása KMD – modell: Stratégia 7. Az erıforrások figyelembe vételének módja KMD – modell: Emberi erıforrások 8. A partneri igények figyelembe vétele KMD – modell: Közvetett partnerkapcsolatok és erıforrások 6. A meglévı folyamatok szabályozottsága, szabályozási rendszer kiépítettsége KMD – modell: Folyamatok
MÓDSZER Kérdıív
Minıségirányítási csoport vezetıje
Dokumentumelemzés
Iskolavezetés Minıségirányítási csoport vezetıje
Kérdıív
Kérdıív
Minıségirányítási csoport vezetıje
Igény- és elégedettség mérések eredményei
Minıségirányítási csoport Osztályfınökök
Dokumentumelemzés
Minıségirányítási csoport vezetıje
Kérdıív
EREDMÉNYEK 1. Munkatársak bevonásának mértéke 6. Partnerek elégedettsége KMD – modell: Közvetlen partnerek elégedettsége terén elért eredmények KMD – modell: Munkatársak elégedettsége terén elért eredmények 7. Társadalmi hatással kapcsolatos eredmények KMD – modell: A társadalmi hatással kapcsolatos eredmények 8. Az erıforrások felhasználásának hatékonysága 9. Kulcsfontosságú eredmények KMD – modell: Kulcsfontosságú eredmények
FELELİS
MÓDSZER
Felelıs
Statisztikai kimutatás
Iskolavezetés
Kérdıív
Minıségirányítási csoport
Vezetıi értékelés
Minıségirányítási csoport vezetıje
Kérdıív Erıforrásleltár Statisztika Statisztika Munkaközösségi beszámolók Kérdıív
Minıségirányítási csoport vezetıje Iskolavezetés Minıségirányítási csoport vezetıje
127
7.3.3.4. Az irányított önértékelés eredményeinek nyilvánosságra hozatala • • •
a tanulók tájékoztatása az osztályfınökök közremőködésével, alkalmazotti értekezletek, a fenntartó tájékoztatása.
7.3.3.5. Az önértékelés eredményeinek értékelése A kérdıívek 5 fokozatú attitődskála alapján kerülnek átlagolásra. Fontos elemzési szempont az átlagtól való pozitív és negatív eltérés. A KMD „Gyors önértékelési lap”-ok feldolgozása %-os formában történik. A kiinduló pontszámok: 10) Vezetés 11) Stratégia 12) Emberi erıforrások 13) Közvetett partnerkapcsolatok és erıforrások 14) Folyamatok 15) Közvetlen partnerek elégedettségével kapcsolatos eredmények 16) Munkatársak elégedettségével kapcsolatos eredmények 17) Társadalmi hatással kapcsolatos eredmények 18) Kulcsfontosságú eredmények ADOTTSÁGOK: EREDMÉNYEK: Maximális pontszám:
/1) – 5)/ / 6) – 9)/
72 pont 48 pont 84 pont 45 pont 70 pont 210 pont 88 pont 60 pont 152 pont 319 pont 510 pont
829 pont
A társadalmi hatás indikátorai: 5. A település kulturális életében való részvétel. 6. Iskolán kívüli szakmai tevékenység. 7. Tanulók részvétele az iskolán kívüli kulturális- és sportéletben. 8. A társadalomtól, illetve társadalmat képviselı szervezetektıl kapott elismerések és díjak. Az eredmények indikátorai: 9. Tanulmányi munka (év végi átlag, bukások száma, versenyeredmények, sportversenyek száma, eredményei. 10. Neveltségi mutatók (példás és jó magatartásjegyek, fegyelmezı intézkedések száma). 11. Közvetlen partnerektıl beérkezı reklamációk száma. 12. Az általános iskola szakmai elismerései és díjai. 13. Az általános iskola fı tevékenységén kívül felkínált szolgáltatások.
128
7.4.
A fenntartói és az intézményi minıségirányítási rendszer kapcsolata
A közoktatási intézmények eddig is végeztek önértékelést. (pl. a minıségfejlesztési munka során, félévi, év végi beszámolók stb. / A jogszabály-módosítás értelmében az Önkormányzati Minıségirányítási Programjára ( a továbbiakban ÖMIP) támaszkodva elkészítettük önértékelési eljárásunkat. Az összhang a fenntartói és az intézményi minıségirányítási programok között fennáll. A közoktatási törvény 85. § (7) bekezdése szabályozza az önkormányzati minıségirányítási program minimális tartalmát. Az önkormányzati minıségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait, az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintı más ágazatok-gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerı-gazdálkodás, közmővelıdés, egészségügy- kapcsolatait a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenırzések rendjét. A 102.§ (2) d) pontja meghatározza a fenntartói irányítás körében a fenntartó feladatát. A fenntartó a minıségirányítási programban meghatározottak szerint mőködteti a minıségfejlesztés rendszerét, tovább rendszeresen-, ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik négyévenként legalább egy alkalommal - ellenırzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, mőködésének törvényességét, hatékonyságát és a szakmai munka eredményességét, a nevelési-oktatási intézményben, továbbá a gyermek - és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermek balesetek megelızése következtében tett intézkedéseket. A törvénymódosítás következtében egyértelmővé vált az intézményi minıségirányítás kapcsolata a fenntartói minıségirányítás rendszerével, továbbá az országos minıségirányítás egyik igen fontos elemével, az országos mérés és értékelés rendszerével. A megadott értékelési rendszer képezi az alapját az intézmény éves, a fenntartó számára beküldendı értékelésének. A fenntartó meghatározza, hogy az intézményi statisztikákból milyen adatokra van szüksége. Az intézmény minıségirányítási programjában az értékelés területei lefedik a mőködés minden területét, és jól illeszkedik a fenntartó által meghatározott értékelési területekhez. Az intézmény ugyanakkor maga dönt az értékelési területekrıl. A fenntartó az Önkormányzati Minıségirányítási Programjában megadta az éves intézményi beszámoló elıkészítésének szempontjait. Ha ezek a szempontok szerepelnek az általános iskola önértékelési rendszerében, akkor máris eleget teszünk a törvényi kívánalmaknak.
129
7.4.1.
A mőködéshez kapcsolódó indikátorok (az Önkormányzati Minıségirányítási program szerint)
Beiskolázás Jelentkezettek, felvettek aránya: Körzeten belüli gyermekek száma: Körzeten kívüli gyermekek száma: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak száma: Hátrányos helyzető (2 H) tanulók száma: Halmozottan hátrányos helyzető (3 H) tanulók száma: Veszélyeztetett tanulók száma: Sajátos nevelési igényő tanulók száma összesen: __________ Ebbıl : SNI a): _______________ SNI b): _______________ BTM: _______________ Gyógypedagógiai oktatásban részesülık száma: Egyéni fejlesztésben részesülık száma: Képességvizsgáló Rehabilitációs Szakértıi Bizottság által vizsgált tanulók száma: Napközis, tanulószobás csoportok száma: Napközis, tanulószobás tanulók száma:
Személyi feltételek Tanítók száma: Tanárok száma: Óraadó nevelı száma: Gyógy-testnevelı: Logopédus: Pályaválasztási tanácsadó: Pedagógiai asszisztens: Gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs: Diákönkormányzatot segítı tanár: Igazgató – intézményegység-vezetı: Intézményegység-vezetı helyettes: Szakmai munkaközösségek száma: Szakmai munkaközösségek tagjainak száma: ________ fı ebbıl: Alsós munkaközösség: _________ fı Felsıs munkaközösség: _________ fı Iskolatitkár: Technikai dolgozók száma összesen:
______________ fı
Ebbıl: Karbantartó: _________ fı Takarítók: _________ fı
Feltételek Tanulók és pedagógusok aránya: Tanulók és számítógépek aránya:
/ / 130
Átlagos osztálylétszám: Egy tanulóra jutó m2: Számított álláshely és betöltött álláshelyek aránya: Törvényi kötelezettségen felüli órakedvezmények mennyisége: A szabadon elosztható órakedvezmény felosztása: Szakos ellátottság aránya:
/
Gazdálkodás Egy tanulóra jutó összköltség: Egy tanulóra jutó bérköltség: Fejlesztésre fordított összegek aránya: Egy pedagógusra jutó túlórák száma: Helyettesítések száma: A fejlesztésre fordított arány a dologi kiadásokhoz viszonyítva: / A pedagógus bér aránya a teljes költségvetéshez viszonyítva: / A tervezett és felhasznált költségvetés aránya: / Szülıi kérésre létrejött magántanulói jogviszony arány az összes tanulói jogviszonyhoz képest: /
Továbbhaladás 8. osztályos tanulók száma/középiskolába felvettek száma: ______/_______ fı Ebbıl: Gimnáziumba: _______ fı ________ % Szakközépiskolába: _______ fı ________ % Szakiskolába: _______ fı ________ %
Oktatás Iskola év végi tanulmányi átlaga: Kitőnı tanulók száma: Jeles tanulók száma: Bukott tanulók száma: Tantárgyi bukások aránya: Bukott tanulóra esı tantárgyak száma: Évismétlık száma: Javítóvizsgák száma: Elvitt / áthozott tanulók száma: Tankönyvváltás a cikluson belül: Tanárváltás a cikluson belül: Az iskola számára fontos tantárgyak iskolai átlaga: Magyar nyelv: _________ Matematika: _________ Idegen nyelv: német: _________ angol: ________ Történelem: _________ Természetismeret: _________
számítástechnika: __________
Versenyeken elindult tanulók aránya az összese tanulóhoz képest: / OKÉV mérés eredményei: országos átlag iskolai eredmény ___________ _________________ Matematika:
4. osztály 6. osztály 8. osztály
___________ ___________ ___________
_________________ _________________ _________________
131
országos átlag ___________ Szövegértés: 4. osztály ___________ 6. osztály ___________ 8. osztály ___________ Tantárgyi mérés mutatói: (átlagok) 3. osztály: matematika: _______________ szövegértés: _______________ 5. osztály: matematika: magyar nyelv: történelem: természetismeret:
iskolai eredmény _________________ _________________ _________________ _________________
_______________ _______________ _______________ _______________
Szakkörök száma: alsó tagozat: _______ felsı tagozat: _______ Szakköri tanulói összlétszám: alsó tagozat: _______ felsı tagozat: _______ Felzárkóztatások, korrepetálások száma: alsó tagozat: _______ felsı tagozat: _______ Felzárkóztató-korrepetáló órák tanulói összlétszáma: alsó tagozat: _______ felsı tagozat: _______ Óralátogatások száma összesen: ___________ , ebbıl: Igazgató: ________ Helyettes: ________ Munkaközösség-vezetık: ________ Továbbképzéseken részt vett pedagógusok száma:
Nevelés Magatartás iskolai átlaga: Szorgalom iskolai átlaga: Dicséretek száma: Elmarasztalások száma: Elıterjesztett és megvalósult diákjavaslatok száma:
Szociális és egyéb szolgáltatások (szociális hátrányok enyhítése, gyermekés ifjúságvédelem, kulturális- és sportszolgáltatások,, egyéb szolgáltatások) Jogorvoslatok száma: Iskolaorvosi ellátás / védınıi jelenlét: / Nevelési Tanácsadó /iskolapszichológus/pszichiátriai kezelés / / Rendırségi beavatkozások száma: Gyermekvédelmi intézkedések száma: Iskolai balesetek száma: __________ Jellege: Logopédiai ellátásban részesülık száma: Gyógy-testnevelésben részesülık száma: Hiányzás miatt osztályismétlésre utaltak száma: Napközis, tanulószobás tanulók aránya a teljes tanulói létszámhoz képest: Menzás tanulók aránya a teljes tanulói létszámhoz képest: Tankönyvet kölcsönzık aránya: Ingyen tankönyvben részesülık aránya: Sportcsoportokban résztvevık aránya: Táboroztatásban résztvevı tanulók aránya (felsı tagozat):
/ / / / / /
132
Erdei iskolában részt vevık aránya (alsó tagozat 4. osztály): / Intézményi szintő kulturális rendezvények száma: Évente a tantestület hány %-a változtat munkahelyet (alkalmazottak fluktuációja): Beindított innovációk száma: Évente dokumentáltan értékelt pedagógusok és nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak aránya: Központi forrás és saját bevételek aránya: Helyettesítések száma: Elmaradt órák és foglalkozások száma: Jelentkezettek/felvettek aránya: / Körzeten belüliek/körzeten kívüliek aránya: / Be nem íratott körzetesek aránya: /
Kapcsolatrendszer - társadalmi elismertség - vezetés Közvetlen partnerek összesített elégedettségi mutatói: Szülık: __________ Tanulók: __________ Fenntartó: __________ Pedagógusok: __________ Közvetett partnerek összesített elégedettségi mutatója: _____________ Vezetıi önértékelés:
8.
Munkatársak értékelése
8.1.
Pedagógusok teljesítmény-értékelése
Általános iskolánkban az értékelési rendszer alapja a – törvényi kötelességek teljesítése mellett – a Pedagógiai Programban, Szervezeti és Mőködési Szabályzatban, Intézményi Minıségirányítási Programban valamint a Házirendben és a munkaköri leírásokban foglaltak teljesítése. Az értékelés célja: az iskolában folyó sokrétő munka minıségének folyamatos fejlesztése; a külsı és belsı követelmények összevetése a ténylegesen elért eredményekkel. Az értékelés elvei: • az értékelésben meghatározó szerepe van az önértékelésnek, • az értékelés világos és ıszinte legyen, konkrét feladat meghatározással záruljon. • Adjon sikerérzést, vezessen önbecsüléshez, a minıségi munka folyamatos fejlesztéséhez Az értékelés módszerei: Az értékelés tanévenként folyamatos, a tapasztalatok átadása tanév végén az értékelı beszélgetés keretében történik, amelyet írásban rögzítünk. A vezetı és helyettese, a szakmai munkaközösség-vezetık, a pedagógusok munkájának értékelését a dolgozóktól a 2008/2009. tanévtıl kezdıdıen évente végezzük, a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak értékelést a 2009/2010. tanévtıl kezdıdıen. Az értékelı tevékenységet az igazgató, helyettese végzi a a munkaközösség-vezetık véleményének kikérésével.
133
Az értékelı megbeszélésen jelen lehet az értékelt külön kérésére a Közalkalmazotti Tanács elnöke, tagja, vagy az igazgatóhelyettes. Az értékelt mind szóban, mind írásban lehetıséget kap véleményének kifejtésére, munkájának önértékelésére. 8.1.1.
Szempontrendszerek a pedagógusok teljesítmény-értékeléshez
2009. január 1.-jei hatállyal módosult az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (továbbiakban Kjt.), amely kötelezıvé tette a hatálya alá tartozó minden munkáltató számára a közalkalmazottak minısítési rendszerének bevezetését (közalkalmazottak minısítését). A 138/1992. (X.8.) rendelet, a Kjt. Végrehajtási rendeletének 8. §. (3) bekezdése értelmében a közoktatási intézményekben minısítésen a teljesítményértékelést, illetıleg annak eredményét kell érteni. A közoktatási törvénynek az intézményi minıségirányítási programról szóló 40. §. (11) bekezdése is 2009. január 1.-jétıl úgy módosult, hogy az intézményi minıségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetıi feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus közalkalmazottak és a nem pedagógus közalkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait, az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítmény-értékelésük végsı minısítése kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minısítéssel zárulhat. A 138/1992.(X.8.) kormányrendelet 8. §.- ának módosítása kapcsán 2009. január 1.-jétıl az intézmény minıségirányítási programjában a teljesítmény-értékelési szempontok mellett meg kell állapítani az egyes szempontok értékelésekor adható maximális pontszámokat is, amelyek a következık: • • • •
Kiemelkedı minısítés Megfelelı minısítés Kevéssé megfelelı minısítés Nem megfelelı minısítés
3 pont 2 pont 1 pont 0 pont
A teljesítményértékelés eredménye a maximális pontszámnak a tényleges pontszámhoz viszonyított aránya alapján a vezetı, pedagógus, nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott minısítése a következı: • • • •
80 % - 100 % - ig: 60 % 79 % - ig: 30 % 59 % - ig: 30 % alatt:
kiválóan alkalmas alkalmas kevéssé alkalmas alkalmatlan
„Alkalmatlan” minısítést kell adni annak a közalkalmazottnak, akinek valamely minısítési szempont esetében „alkalmatlan” az értékelése. Az értékelési területeket a törvény alapján definiáltuk, ezeket öt csoportba (kategóriába) soroltuk.
134
1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek 1. A pedagógus végzettsége beosztásának megfelel. 2. Mobilizálhatósága végzettsége alapján. 3. Jártassága a szakirodalomban. 4. Publikációs tevékenysége. 5. Továbbképzésen való részvétele. 2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka 6. Megfelelı vezetési formák, módszerek alkalmazása (különbözı módszereket és oktatási formákat alkalmaz). 7. Az órák elıkészítettsége, szerkezeti formája. 8. Több információs csatorna alkalmazása. 9. Motiváció, pozitív támogató környezet. 10. A tanulásirányítás hatékonysága. 11. Szemléltetés a tanítási órákon. 12. Ellenırzı, értékelı munka (alkalmazza a formatív, szummatív és diagnosztizáló értékelést, folyamatosan visszajelez a tanulóknak teljesítményükrıl és az osztályban tanítóknak a tanulók elımenetelérıl. 13. Differenciált foglalkozás a tanítási órákon. 14. Versenyekre való felkészítés. 15. Felzárkóztató tevékenysége. 16. Adminisztráció, dokumentumok vezetése (haladási napló vezetése, hiányzások igazolása, anyakönyvek vezetése, kimutatások elkészítése stb.). 3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség 17. Részvétele az ügyeleti teendık elvégzésében. 18. Részvétele az iskolai rendezvényeken. 19. Részvétele községi rendezvényeken. 20. Képviselet, tevékenység más szervezetekben. 21. Közösségalakító tevékenység a tantestületben. 22. Részvétele a közösség konfliktusainak kezelésében. 4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelısség és hivatástudat 23. Szabadidı szervezésében. 24. Mikro-közösségben (osztályban, csoportban). 25. Makro-közösségben (az intézmény tanulói közösségében) 26. A tanár együttmőködése a tantestülettel. 27. A tanár kapcsolata a szülıkkel. 28. A tanulók név szerinti ismerete, megszólítása. 29. Tanulói képességek, érdeklıdési kör, egyéni problémák kezelése. 30. Együttmőködés a rábízott tanulókkal. 31. A tanulók családi, szociális körülményeinek ismerete.
135
5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet 32. Megbízhatóság. 33. Pontosság. 34. Következetesség. 35. Kiegyensúlyozottság. 36. Feladatvállalásban aktív. 37. Empátia. 38. Ismeri adottságait, lehetıségeit. 39. Ismeri saját korlátait, hibáit. 40. A bírálatokat pozitívan hasznosítja munkájában 41. A pedagógusi tevékenység és a családi élet összeegyeztetése; személyes problémák kezelése.
136
8.1.2. Pedagógus értékelésének eljárásrendje Tevékenységek/feladatok 1.
2.
3.
Módszer/ magyarázat
Az éves feladatok tervezése: intézményi munkaterv, munkaközösségi munkatervek, egyéni feladatok Az adott évben értékelésre kerülı fejlesztı értékelés pedagógusok és értékelıjük megnevezése. Évente 3 fı pedagógust a MICS éves munkaterve alapján Értékelési információk győjtése Adatgyőjtés Az adatgyőjtés az elızı naptári évre vonatkozik
4.
Az értékelt pedagógus önértékelése és vezetıi értékelés
5.
Az információt győjtı vezetık megbeszélése
6.
Az igazgató és az értékelı egyeztetése
7.
Az értékelı megbeszélés lefolytatása;
8.
Az értékelési megállapodás munkáltató által történı aláírása; az értékelt egyet nem értése esetén helyzetkezelés
Az értékelési szempontrendszer mentén Az egyes értékelt pedagógusokról az értékelési szempontokhoz összeszedik az információkat – pedagógusonként külön-külön. Amennyiben nem az igazgató folytatja le az értékelı megbeszélést, elıtte mint az értékelt munkáltatója egyeztet az értékelıvel. Az értékelt és az értékelı megbeszélése, megállapodás a szükséges és lehetséges fejlesztésekrıl Jegyzıkönyv Amennyiben nem az igazgató az értékelı, úgy neki, mint munkáltatónak, külön alá kell írnia a megállapodást
Határidı Minden év szeptember 1-ig Minden év szeptember 1-ig
Minden következı év április 30-ig
Április 30-ig
Felelıs Intézményvezetı Munkaközösségvezetı Pedagógus Intézményvezetı vagy Minıségirányítási csoport vezetıje vezetı Az értékelt pedagógus „vezetıi” (igazgató, helyettesek, munkaközösségvezetık, minıségügyi vezetı stb.) Értékelt pedagógus
Május 15-ig
Intézményvezetı vagy Minıségirányítási csoport vezetıje
Május 30-ig
Igazgató
Július 10-ig
Értékelı
Július 10.
Igazgató
137
9.
A fejlesztések ellenırzése, értékelése
10. A következı értékelés elıkészítése
A fejlesztési megállapodás megvalósulásának ellenırzése
A Iskolavezetés megállapodás- Értékelı ban rögzített idıpontokban és az 1. sorban írtak szerint. Minden tanév szeptember 1.
138
8.1.3. Pedagógusok önértékelı kérdıív
Önértékelı kérdıív Önértékelést végzı személy: ___________________________ Adható pontszámok: Kiemelkedı Megfelelı Kevéssé megfelelı Nem megfelelı
3 pont 2 pont 1 pont 0 pont
Az önértékelés szempontjai Pont I. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek 1. A pedagógus végzettsége beosztásának megfelel 2. Mobilizálhatósága végzettsége alapján 3. Jártassága a szakirodalomban 4. Publikációs tevékenysége 5. Továbbképzésen való részvétele Részeredmények összesítése II. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka 6. Megfelelı vezetési formák, módszerek alkalmazása (különbözı módszereket, oktatási formákat alkalmaz) 7. Az órák elıkészítettsége, szerkezeti formája 8. Több információs csatorna alkalmazása 9. Motiváció, pozitív támogató környezet 10. A tanulásirányítás hatékonysága 11. Szemléltetés a tanítási órákon 12. Ellenırzı, értékelı munka (alkalmazza a formatív, szummatív és diagnosztizáló értékelést, folyamatosan visszajelez a tanulóknak teljesítményükrıl és az osztályban tanítóknak a tanulók elımenetelérıl 13. Differenciált foglalkozás a tanítási órákon 14. Versenyekre való felkészítés 15. Felzárkóztató tevékenysége 16. Adminisztráció, dokumentumok vezetése Részeredmények összesítése III. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség 17. Részvétele az ügyeleti teendık elvégzésében 18. Részvétele az iskolai rendezvényeken 19. Részvétele községi rendezvényeken 20. Képviselet, tevékenység más szervezetekben 21. Közösségalakító tevékenység a tantestületben 22. Részvétele a közösség konfliktusainak kezelésében Részeredmények összesítése
139
A munkavégzéssel kapcsolatos felelısség és hivatástudat 23. Szabadidı szervezésében 24. Mikro-közösségben (osztályban, csoportban) 25. Makro-közösségben (az intézmény tanulói közösségében) 26. A tanár együttmőködése a tantestülettel 27. A tanár kapcsolata a szülıkkel 28. A tanulók név szerinti ismerete, megszólítása 29. Tanulói képességek, érdeklıdési kör, egyéni problémák kezelése 30. Együttmőködés a rábízott tanulókkal 31 A tanulók családi, szociális körülményeinek ismerete Részeredmények összesítése IV. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet 32. Megbízhatóság 33. Pontosság 34. Következetesség 35. Kiegyensúlyozottság 36. Feladatvállalásban aktív 37. Empátia 38. Ismeri adottságait, lehetıségeit 39. Ismeri saját korlátait, hibáit 40. A bírálatokat pozitívan hasznosítja munkájában 41. A pedagógusi tevékenység és a családi élet összeegyeztetése; személyes problémák kezelése Részeredmények összesítése Összesített pontszámok: 41x3=123 Maximális pontszám: Összesen az önértékelı kérdıív átlageredménye: Az önértékelés eredménye %-ban kifejezve: Az önértékelés %-os értéke alapján a pedagógus saját minısítése
Alsópáhok, 20 _________________________ _________________________ Önértékelést végzı tanár
140
8.1.4. Vezetıi értékelı kérdıív
Vezetıi értékelı kérdıív Értékelést végzı személy: ___________________________ Adható pontszámok: Kiemelkedı Megfelelı Kevéssé megfelelı Nem megfelelı
3 pont 2 pont 1 pont 0 pont
Vezetıi értékelés szempontjai Pont I. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek 1. A pedagógus végzettsége beosztásának megfelel 2. Mobilizálhatósága végzettsége alapján 3. Jártassága a szakirodalomban 4. Publikációs tevékenysége 5. Továbbképzésen való részvétele Részeredmények összesítése II. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka 6. Megfelelı vezetési formák, módszerek alkalmazása (különbözı módszereket, oktatási formákat alkalmaz) 7. Az órák elıkészítettsége, szerkezeti formája 8. Több információs csatorna alkalmazása 9. Motiváció, pozitív támogató környezet 10. A tanulásirányítás hatékonysága 11. Szemléltetés a tanítási órákon 12. Ellenırzı, értékelı munka (alkalmazza a formatív, szummatív és diagnosztizáló értékelést, folyamatosan visszajelez a tanulóknak teljesítményükrıl és az osztályban tanítóknak a tanulók elımenetelérıl 13. Differenciált foglalkozás a tanítási órákon 14. Versenyekre való felkészítés 15. Felzárkóztató tevékenysége 16. Adminisztráció, dokumentumok vezetése Részeredmények összesítése III. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség 17. Részvétele az ügyeleti teendık elvégzésében 18. Részvétele az iskolai rendezvényeken 19. Részvétele községi rendezvényeken 20. Képviselet, tevékenység más szervezetekben 21. Közösségalakító tevékenység a tantestületben 22. Részvétele a közösség konfliktusainak kezelésében 141
Részeredmények összesítése A munkavégzéssel kapcsolatos felelısség és hivatástudat 23. Szabadidı szervezésében 24. Mikro-közösségben (osztályban, csoportban) 25. Makro-közösségben (az intézmény tanulói közösségében) 26. A tanár együttmőködése a tantestülettel 27. A tanár kapcsolata a szülıkkel 28. A tanulók név szerinti ismerete, megszólítása 29. Tanulói képességek, érdeklıdési kör, egyéni problémák kezelése 30. Együttmőködés a rábízott tanulókkal 31 A tanulók családi, szociális körülményeinek ismerete Részeredmények összesítése IV. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet 32. Megbízhatóság 33. Pontosság 34. Következetesség 35. Kiegyensúlyozottság 36. Feladatvállalásban aktív 37. Empátia 38. Ismeri adottságait, lehetıségeit 39. Ismeri saját korlátait, hibáit 40. A bírálatokat pozitívan hasznosítja munkájában 41. A pedagógusi tevékenység és a családi élet összeegyeztetése; személyes problémák kezelése Részeredmények összesítése Összesített pontszámok: 41 x 3 = 123 Maximális pontszám: Összesen az önértékelı kérdıív átlageredménye: Értékelés eredménye %-ban kifejezve Az önértékelés %-os értéke alapján a vezetı /értékelı minısítése
Alsópáhok, 20 ______________________ __________________________ Vezetı / értékelı
142
8.1.5. Foglalkozás-látogatási lap
Foglalkozás-látogatási lap Iskolai tanítók/tanárok számára Pedagógus: ________________________________________ Osztály: ________________________________________ Értékelı: ________________________________________ Dátum: ________________________________________ Kiemelkedı Megfelelı Kevéssé megfelelı Nem megfelelı
3 pont 2 pont 1 pont 0 pont
Szempontok
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
Pontszám
Megjegyzések
Személyes tulajdonságok A tanításhoz, a tantárgyhoz, a tananyaghoz való hozzáállás Módszertani, pedagógiai kultúra Fellépés, megjelenés Hangnem, stílus, kapcsolat a tanulókkal A figyelem és a fegyelem fenntartásának képessége A tanulók értelmi szintjéhez való alkalmazkodás képessége A tanuló teljesítményének objektív értékelése A saját teljesítmény objektív értékelésének képessége Az óratervezés minısége A helyi tantervnek való megfelelés Az óra helye a tanítási folyamatban A célok egyértelmősége, megválasztásuk indokoltsága A feladatok elıkészítettsége, kidolgozottsága Feladattípusok és munkaformák változatossága, egyensúlya Idıbeosztás A tanítás minısége Óravezetés, a munka szervezése, szerkezete, átmenetek a fázisok között Az idıvel való gazdálkodás - az óra dinamikája Az egyes feladatok-óraelemek lebonyolítása Az utasítások világossága A magyarázatok érthetısége, színessége
143
20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30 31. 32. 33. 34. 35.
Szemléltetés, a tantárgy sajátosságainak érvényesülése Összefüggések, következtetések megláttatása Kérdezési technikák A tanulókkal való kommunikáció minısége A tanulók szereplésének ideje – bevonásuk a munkába A tanulók hibáinak kezelése A váratlan helyzetek kezelése A tanulók munkájának értékelése, az értékelés objektivitása A képességfejlesztés módszerei Differenciálás a tanítási órán Az óra hangulata, légköre A kitőzött célok megvalósulása Speciális tantárgyi szempontok Szaktárgyi ismeretek: szaktárgyi fogalmak alkalmazása, rögzítése Szaktárgyi ismeretek: nyelvtudás, nyelvismeret Az adott nyelvi szinthez való alkalmazkodás képessége A magyar nyelv órai használata Maximális pontszám: Összes pontszám: Átlagpontszám:
35 x 3 = 105
Megjegyzések: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________
Alsópáhok, 20 _____________________
______________________ értékelı
144
8.1.6. Véleménykérı lap pedagógusok részére
VÉLEMÉNYKÉRİ LAP
Ciklus: ___________________________ Név:
___________________________
Ennek az egyéni Véleménykérı Lapnak egyrészt az a szerepe, hogy segítsen átgondolni a munkakörrel kapcsolatos személyes és szakmai kérdéseket, másrészt pedig, hogy információkat szolgáltasson az Iskolavezetésnek a fejlesztendı területekrıl – az egyes tanár szemszögébıl. Ha úgy gondolja, hogy a kérdések nem fednek le minden fontos területet, kérjük, szabadon fejtse ki véleményét az Egyéb észrevételek pontban. 1. Írja le (a legfontosabbnak tartottal kezdve a sort), hogy iskolai munkájának mely aspektusait tartja a legfontosabbnak.
........................................................................................................................... ........................................................................................................................... ........................................................................................................................... ........................................................................................................................... ........................................................................................................................... ........................................................................................................................... ............................................................................................... 2. Ön szerint milyen területeken járult hozzá leginkább az iskola összteljesítményének magas színvonalon tartásához/emeléséhez? Iskolai munkájának mely területeire a legbüszkébb?
........................................................................................................................... ........................................................................................................................... ........................................................................................................................... ........................................................................................................................... ........................................................................................................................... ........................................................................................................................... ...............................................................................................
145
3. Megítélése szerint egyénileg milyen területeken fejlıdött legtöbbet az utóbbi években? (elmúlt 3 évben)
........................................................................................................................... ........................................................................................................................... ............................................................................................................... 4. Milyen haladást ért el az elızı ciklus végén rögzített egyéni fejlesztési célok tekintetében?
........................................................................................................................... ........................................................................................................................... ............................................................................................................... 5. Van-e olyan területe az iskolai munkának, ahol javítani szeretne a teljesítményén? Milyen segítségre/feltételekre lenne szüksége ahhoz, hogy ez megtörténhessen?
........................................................................................................................... ........................................................................................................................... .......................................................................................................................... 6. Van-e olyan tényezı vagy jelenség, feltétel, amely az Ön meglátása szerint akadályozza/hátráltatja azt, hogy munkája igazán magas színvonalú vagy hatékony legyen?
........................................................................................................................... ........................................................................................................................... .......................................................................................................................... 7. Van-e olyan egyéni erıssége/szakismerete/képessége, amelyrıl úgy érzi, hogy nem kellıen hasznosul az iskolában? ........................................................................................................................................... ........................................................................................................................................... ........................................................................................................................................... 8. Véleménye szerint az iskola egészének mőködésében mely területeken lenne leginkább szükség javulásra?
........................................................................................................................... ........................................................................................................................... ........................................................................................................................... ...........................................................................................................................
146
9. Ha az iskola szabadon felhasználható - egyszeri, de mondjuk húszmilliós összeghez jutna, Ön mire fordítaná ezt a pénzt?
........................................................................................................................... ........................................................................................................................... ........................................................................................................................... ..........................................................................................................................
10. Ha az iskola szabadon felhasználható – havonta rendelkezésre álló, mondjuk kétmilliós - összeghez jutna, Ön mire fordítaná ezt a pénzt?
........................................................................................................................... ........................................................................................................................... ........................................................................................................................... .......................................................................................................................... 11. Egyéb észrevételek
........................................................................................................................... ........................................................................................................................... ........................................................................................................................... ........................................................................................................................... ...........................................................................................................................
Alsópáhok, 20 _________________________
_________________________ pedagógus aláírása
147
8.1.7. Teljesítményértékelési összesítı pedagógusok részére
Teljesítményértékelési összesítı ____________________________________ teljesítményértékelési összegzı lapja Az értékelt kolléga neve, beosztása:
__________________________________
Az értékelı neve, beosztása:
__________________________________
Az értékelı megbeszélés idıpontja:
__________________________________
Az óralátogatásban érintett osztályok: __________________________________
A mérılapok összesített eredményei: Óralátogatások Elért pontszám
1. óra 2. óra 3. óra 4. óra
Önértékelés
Vezetıi értékelés
Összesített Összesített értékelés minısítés
______ ______ ______ ______
Átlag pontszám Alkalmasság foka Az értékelés eredményeként az értékelt pedagógus és az értékelı személy a következı megállapításokat tette: A kolléga erısségei: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Fejlesztendı területek: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ A fejlesztés érdekében a következı feladatokban állapodtak meg: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________
148
A kolléga céljai és vállalt feladatai a következı értékelésig: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ A vezetéstıl várt támogatás: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Különvélemény: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________
Alsópáhok, 20 _________________________
________________________________ értékelt pedagógus
_______________________________ Tamás Gyuláné igazgató
149
8.2. A vezetés értékelése Módszerek: • • • •
Dokumentumelemzés: vezetıi pályázat, munkaköri leírások, éves munkaterv, beszámolók, intézményi önértékelés. Kérdıíves felmérés: pedagógus munkakörben dolgozók részvételével. Vezetıi önértékelı kérdıív Szervezeti klíma mérése
Az értékelés várható eredménye: • • • •
A vezetık tevékenysége és a szervezeten belüli elégedettség. A vezetıi pályázatban megfogalmazott célok és idıarányos megvalósulás. Fejlesztı értékelés – motiváció Trendvizsgálat.
Az értékelés területei: • • • • • • • • • • • • • • • • •
A vezetıi készségek, képességek Az iskolai munka irányítása A vezetı munkastílusa A vezetı elvárásai az egyes iskolai közösségekkel szemben A vezetés demokratizmusa A munkamegosztás a vezetık között A belsı ellenırzés, értékelés rendszere és mőködtetése Az iskolai légkör Az iskola menedzselése, a vezetı külsı kapcsolatai. A vezetı tevékenysége mennyiben járul hozzá a pedagógiai program céljainak megvalósításához és az intézmény hatékony mőködéséhez. A vezetıi feladatok ellátásának (tervezés, irányítás, értékelés, ellenırzés, fejlesztés) vizsgálata. Megvan-e minden jogszabály által elıírt szabályzat? A meglévı szabályzatok megfelelnek-e a jogszabályi elıírásoknak? Az esetlegesen szükséges aktualizálásuk megtörtént-e? Pedagógusok munkájának ellenırzése Nem pedagógus dolgozók munkájának ellenırzése Az ellenırzési tervben kitőzött ellenırzések megtörténtek-e? Az ellenırzések során esetlegesen feltárt hibák, hiányosságok kijavítása, pótlása megtörtént-e?
Az intézményvezetı értékeli a tagintézmény-vezetıt és az intézményegység-vezetıhelyettest, az intézményvezetı, vagy az általa kijelölt értékelı személy végzi a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak értékelését.
150
8.2.1. A vezetı értékelésének eljárásrendje Tevékenységek/feladatok 1.
2.
Az éves feladatok tervezése intézményi munkaterv, munkaközösségi munkatervek, egyéni feladatok Értékelési információk győjtése
3.
Az értékelt vezetı önértékelése
4.
Munkatársak (pedagógus, technikai dolgozók) értékelése
5.
Szervezeti klíma mérése
6.
A vezetıi önértékelés, a kollégák értékelési eredményeinek, a klímatesztnek és a dokumentumelemzés eredményeinek összevetése
Módszer
Adatgyőjtés, dokumentumelemzés. Az adatgyőjtés az elızı naptári évre vonatkozik Az értékelési szempontrendszer, az értékelési területek mentén Az értékelési szempontrendszer, az értékelési területek mentén. Kérdıíves felmérés keretében A szervezeti légkör vizsgálata, trendvizsgálat. A mérıeszköz vezetési stílusra vonatkozó elemeinek kiemelésével Azonosságok, különbségek feltárása, okaik vizsgálata. Fejlesztendı területek meghatározása.
Határidı
Értékelı
Minden év Intézményszeptember vezetı Munkaközö 1-ig sség-vezetı Pedagógus Minden Minıségir. következı cs. tagjai év április 30-ig Munkaközösségvezetık, Április 30- Intézményig vezetı
Felelıs
Intézményvezetı
Intézményvezetı
Intézményvezetı, minıségügy i vezetı Intézményvezetı Minıségir. cs. vezetı
Május 15ig
Minıségir. cs. tagjai
Május 15ig
Minıségir. cs. tagjai
Minıségir. cs. vezetı
Május 30ig
Minıségir. cs. tagjai
Intézményvezetı
Intézményvezetı
151
8.2.2. A vezetıi értékelés kérdıíve
Kedves Kollega! Vezetıi munkámról szeretnék minél reálisabb képet kapni. Kérlek, ıszinte válaszaiddal segítsd az iskola további fejlıdését! 1. Véleményem szerint a vezetı munkájának minıségét személyiség jegyei, és szakmai rátermettsége határozza meg. Te hogyan vélekedsz errıl? Jellemezd az igazgató tevékenységét a skála alapján! (0 – nem megfelelı; 1 – kevéssé megfelelı 3 – megfelelı, 4 – kiemelkedı)
Személyiségvonások 1. Jellem, egyéniség 2. Kommunikációs készség 3. Irányító, vezetı szerep 4. Együttmőködési készség 5. Közösségformálás képessége 6. Humánum 7. Emberi kapcsolatok 8. Konfliktuskezelés 9. Reális önismeret 10. Munkafegyelem 11. Egyéb: ____________________________________________________________________ ____________________________________________________________________
Szakmai-módszertani felkészültség 1. Átfogó pedagógiai kultúra 2. Vezetéselméleti tájékozottság - tervezés - szervezés - ellenırzés - értékelés - döntés 3. Tanügy-igazgatási ismeretek 4. Vezetéspszichológiai ismeretek 5. Munkaügyi vezetés 6. Jogi felkészültség 7. Gazdálkodás 8. Vezetési gyakorlat 9. Az intézmény képviselete 10. Forrásbıvítés, pályázatok 11. Munkatársak motiválása 12. Külsı-belsı munkakapcsolatok Egyéb: _______________________________________________________________________ ________________________________________________________________________
152
Megjegyzések: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 2. Így látom az igazgató munkáját
ERİSSÉGEI 1. 2. 3. 4. 5. 6. … …
1. 2. 3. 4. 5. 6. … …
LEHETİSÉGEI 1. 2. 3. 4. 5. 6. … …
GYENGESÉGEI
VESZÉLYEI 1. 2. 3. 4. 5. 6. … …
3. Egyéb közlendıd, javaslatod az igazgató munkájával kapcsolatosan: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Megjegyzések: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________
Köszönöm az eddigi közös munkánk átgondolására, és a kérdıív kitöltésére fordított idıdet!
153
8.3. Technikai dolgozók teljesítmény-értékelése A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény-értékelése során az Önértékelı lapot minden tanévben ki kell tölteni, és az értékelési megbeszélés elıtt átlagolni kell. Az értékelési megbeszélésen a részt vevık megegyeznek abban, hogy melyek a kiemelkedı, megfelelı, kevéssé megfelelı, illetve nem megfelelı területek. Közösen levonják a megfelelı konklúziókat, és az Értékelési összesítı lapon rögzítik a kiemelkedı területeket, valamint a fejlesztésre szoruló területeket. 8.3.1. Technikai dolgozók önértékelési-vezetıi értékelési kérdıíve
AZ ÖNÉRTÉKELÉS ÉS VEZETİI ÉRTÉKELÉS TERÜLETEI
0 pont 1 pont 2 pont 3 pont Nem Kevéssé Megfelelı Kiemelkedı megfelelı megfelelı
Munkaköri feladatok: 1. A végrehajtásra a pontosság és a rendszeresség a jellemzı. 2. A munkavégzésre a minıségi követelmények teljesítése a cél. 3. Önálló munkavégzésre törekszem 4. A munkavégzés során maximálisan figyelek az intézmény érdekeire. 5. Jellemzı az elıírások, szabályok ismerete, betartása 6. Fontos számomra a takarékossági szempontok megvalósítása. 7. Fontos a felszerelések állagának védelme
Munkához való hozzáállás: 8. A határidık betartása jellemzı a munkavégzésemre. 9. A munkavégzés nagyon megterhelı számomra. 10. A munkaidın túli plusz feladatvállalás gyakori.
Együttmőködési készség: 11. A munkatársakkal való együttmőködésre törekszem. 12. Az intézmény jó hírének megtartására törekszem, amikor véleményt mondok az intézményrıl. Maximális pontszám: Elért pontszám: Teljesítmény %: Minısítés:
36
154
A teljesítmény %-ban kifejezett értéke alapján a technikai dolgozó minısítése a következı lehet: • • • •
80 % - 100 % - ig 60 % 79 % - ig 30 % 59 % - ig 30 % alatt
kiválóan alkalmas alkalmas kevéssé alkalmas alkalmatlan
8.3.2. Az értékelı beszélgetés lebonyolításának eljárásrendje
1. A ciklus tapasztalatait áttekintı és összegzı értékelési beszélgetésre a ciklus harmadik évében, a tanév vége felé kerülhet sor, amikor már rendelkezésre állnak az ellenırzések, az önértékelés, a vezetıi értékelések tapasztalatai. 2. Az értékelı megbeszélésen áttekintik, megvitatják az adatgyőjtésen elért eredményeket, illetve az elızı értékelés óta tapasztalt változást, majd konszenzust alakítanak ki a teljesítmény megítélésérıl. 3. Megegyeznek a kijelölendı új egyéni célokkal kapcsolatosan. Ezek a célok – lehetıleg konkrét teendık formájában megfogalmazva jelenjenek meg. 4. Legkésıbb egy héttel a beszélgetés után az értékelt megkapja a intézményvezetı által véglegesített Értékelési Összesítı Lapot, amelyet mind az érintett, mind pedig az értékelı csoport tagjai aláírásukkal hitelesítenek. 8.3.3. A technikai dolgozók értékelésének eljárásrendje
Tevékenységek/feladatok 1. Éves feladatok tervezése
2. Ellenırzés
Módszer Munkaerıgazdálkodási feladatok felmérése tervezése, az iskola éves feladatainak tervezése Szülıi, munkatársi megjegyzések pontos feljegyzése, dokumentálása. A partneri elégedettségmérések ide vonatkozó eredményeinek figyelembevétele. A technikai dolgozók munkájának folyamatos ellenırzése. Az ellenırzés
Határidı
Értékelı
Felelıs
Minden év Igazgató szeptember Ig.helyetttes 1.
Intézményvezetı
Egész Igazgató naptári Ig.helyetttes évben folyamatos
Intézményvezetı
155
3. Értékelık kijelölése
4. Önértékelési-vezetıi értékelési lapok kitöltése
5. Értékelés
6. Értékelı beszélgetés
7. Az értékelés aláírása, dokumentálása
dokumentálása (ki ellenırzött, kit ellenırzött, mikor, milyen feladat elvégzését, tapasztaltak, dátum) Minıségügyi csoport Minden Ig.helyettes tagjainak kijelölése az tanév Minıségir. értékelésre. május 3-ig csoport vezetı A technikai dolgozók Minden 3. Intézményvezetı és a vezetı kitöltik az év május Minıségir. önértékelı, értékelı 15-ig csoport lapokat. vezetı Az értékelı csoport Minden év Értékelık tagjai az ellenırzési május 25dokumentáció és az ig Önértékelési lapok alapján elkészítik az értékelést. A technikai Minden év Értékelık közül dolgozókkal külön- június 10- legalább egy külön megbeszélik az ig kolléga, értékelés eredményét, Intézménykonszenzusos alapon vezetı kitöltik az értékelési összesítı lapot. Minden év Értékelık közül június 10- legalább egy ig kolléga Intézményvezetı
Intézményvezetı
Intézményvezetı
Intézményvezetı
Intézményvezetı Minıségir. csoportvezetı
Intézményvezetı Minıségir. csoportvezetı
156
8.3.4. Értékelési összesítı lap a technikai dolgozók részére
Értékelési Összesítı Lap Ciklus:
________________________
Név:
________________________
Beosztás: ________________________
1. AZ ELLENİRZÉSEK EREDMÉNYE Pontszám: A teljesítmény %-ban kifejezett értéke: A dolgozó minısítése:
_____________________ _____________________ _____________________
a./ KIEMELKEDİEN JÓ TERÜLETEK ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________
b./ FIGYELMET IGÉNYLİ TERÜLETEK ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________
Alsópáhok, 20 _______________________
_______________________________ értékelt közalkalmazott aláírása
___________________________ ___________________________ ___________________________ értékelı csoport tagjainak aláírása
157
Tartalom 1.
Minıségirányítási alapelveink, célkitőzéseink..................................................................... 78
2.
Az intézményünk bemutatása ............................................................................................... 80
3.
Fenntartói elvárások .............................................................................................................. 80 3.1. 3.2. 3.3
4.
Általános fenntartói elvárások a helyi közoktatási rendszer mőködtetésével kapcsolatban 80 Minıségi célok és sikerkritériumok az ÖMIP-ben………………………………………………… 82 Az iskola feladatai a fenntartói elvárások megvalósításában………………………...………… 83
Minıségpolitika ...................................................................................................................... 84 4.1. 4.2.
5. 6.
Minıségi céljaink.................................................................................................................. ..86 Minıségirányítási rendszer ................................................................................................... 89 6.1. 6.1.1. 6.1.2. 6.1.3. 6.1.4. 6.1.5. 6.1.6. 6.2. 6.2.1. 6.2.2. 6.2.3. 6.2.4. 6.2.5. 6.2.6. 6.3. 6.3.1. 6.3.2. 6.3.3. 6.3.4.. 6.3.5. 6.3.6.
7.
Az intézmény küldetésnyilatkozata ………………………………………………..……………..84 Minıségpolitikai nyilatkozat…………………………………………………………………..….85
A vezetés területe…………………………………………………………………………….…...89 A vezetés elkötelezettsége és felelıssége …………………………………………………….…..89 Jogszerő mőködés ……………………………………………………………………………….. 90 Döntési mátrix …………………………………………………………………………………....92 A szabályzatok felülvizsgálata, a változások figyelemmel kísérése ……………………………..94 A teljesítményértékelésre épülı vezetıi elismerés, támogatás …………………………………. 96 Az intézményvezetıi beszámoló szempontjai ……………………………………………………97 Tervezés…………………………………………………………………………………………100 A stratégiai tervezés folyamata………………………………………………………… ……. 100 Az éves munkaterv készítésének folyamata ……………………………………………………102 Minıségfejlesztési csoport vezetıjének, tagjainak feladatai, a csoport tagjainak megbízása …102 Minıségirányítási csoport vezetıjének feladatai ……………………………………………….104 A munkatársak együttmőködése ……………………………………………………………….105 Az intézkedési tervek készítése …………………………………………………...…………....105 partnerközpontú mőködés……………………………………………………………………….105 A partnerazonosítás célja, feladatai, a partnerek meghatározásának folyamata…………...……105 Kulcsesemények, határidık ……………………………………………………………………..106 Dokumentumok kezelése………………………………………………………………………...107 Partnerazonosítás, képviselık, módszerek, azonosítás gyakorisága, felelısök…………………108 Kommunikáció a partnerekkel …………………………………………………………………..109 A szülıi szervezet bevonása a mérésbe, értékelésbe ……………………………………………109
Ellenırzés, mérés, értékelés................................................................................................. 110 7.1. 7.1.1. 7.1.2. 7.2. 7.2.1. 7.2.2. 7.3. 7.3.1. 7.3.2. 7.3.2.1. 7.3.3. 7.3.3.1. 7.3.3.2. 7.3.3.3. 7.3.3.4 7.3.3.5. 7.4. 7.4.1.
Vezetıi ellenırzés és értékelés…………………………………………………………………..110 Az ellenırzés területi, ellenırzésre jogosultak köre, folyamatos fejlesztés…………………….111 Az iskola ellenırzési értékelési rendszere ……………………………………………………...113 Az iskolában folyó nevelı-oktató munka ellenırzési, mérési, értékelési és minıségbiztosiítási rendszere……………………………………………………………….115 Ellenırzés, mérés ………………………………………………………………………………..115 Az országos kompetencia mérés eredményeinek bevonása ………………………………….....117 Az értékelés……………………………………………………………………………………...121 A tanulók, az osztályközösség, és az iskola éves teljesítményének értékelése ………………...121 Az intézmény mőködésének javítása, fejlesztése ………………………………………………122 Intézményi önértékelés, folyamatértékelés……………………………………………………..122 Teljes körő önértékelés periódusa és módszerei ……………………………………………….123 Az irányított önértékelés lebonyolításának menete …………………………………………….126 A feljegyzések kezelése ………………………………………………………………………...126 Az önértékelés területei, módszerek…………………………………………………………….127 Az irányított önértékelés eredményeinek nyilvánosságra hozatala …………………………….128 Az önértékelés eredményeinek értékelése ……………………………………………………...128 A fenntartói és az intézményi minıségirányítási rendszer kapcsolata…………………………..129 A mőködéshez kapcsolódó indikátorok …………………………………………………………130
158
8.
Munkatársak értékelése....................................................................................................... 133 8.1. 8.1.1. 8.1.2. 8.1.3. 8.1.4. 8.1.5. 8.1.6. 8.1.7. 8.2. 8.2.1. 8.2.2. 8.3. 8.3.1. 8.3.2. 8.3.3. 8.3.4.
Pedagógusok teljesítmény értékelése……………………………………………………………133 Szempontrendszerek a pedagógusok teljesítmény értékeléséhez ………………………………134 Pedagógus értékelésének eljárásrendje …………………………………………………………136 Pedagógusok önértékelı kérdıíve …………………………………………………………...…139 Vezetıi értékelı kérdıív ……………………………………………………………………..…141 Foglalkozás-látogatási lap …………………………………………………………………...…143 Véleménykérı lap pedagógusok részére …………………………………………………….…145 Teljesítményértékelési összesítı pedagógusok részére ………………………………………...148 A vezetés értékelése 1……………………………………………………………………………150 A vezetı értékelésének eljárásrendje ………………………………………………………...…151 A vezetıi értékelés kérdıíve ……………………………………………………………………152 Technikai dolgozók teljesítmény-értékelése…………………………………………………….154 Technikai dolgozók önértékelési-vezetıi értékelési kérdıíve ………………………………….154 Az értékelı beszélgetés lebonyolításának eljárásrendje……………………………………...…155 A technikai dolgozók értékelésének eljárásrendje …………………………………………...…155 Értékelési összesítı lap a technikai dolgozók részére ………………………………………….157
159