;!
i
•J i l i
::
l !
l
l
l l
->
l
I
l l
l
ll l
p
I
,.
1
orraso.~<
't
rr
...
,.
''2
eiiet!orzeserot 4
l l i
i l i il
l l
l
l J !
Az
ellenőrzést
dr.
Benkő
végezték: János
számvevő
dr. Burján Margit Csóry Györ gyn é
Az
ellenő rzést
számvevő
számvevő.
tanácsos
vezette és összefoglalta:
Rádfai Tibor
fő tanácsos
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
v -16-7/1990. JELENTÉS
a Hungararing építéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez felhasznált költségvetési források ellenőrzéséről
.. Az 1983. évben indult hazai és nemzetközi előkészületek után a Kormány 1985. elején
döntött a Forma-l versenyek megrendezésérőL A döntésben politikai és gazdasági szempontok egyaránt szerepe t játszottak. Az építés és a versenyek lebonyolításának koordinálásával a közlekedési minisztert bízták meg és a versenypálya létrehozására, a versenyek megrendezésére a Kormány garanciát vállalt. A vállalkozás lebonyolítására
először
5.
majd 12 tagúra bővült gazdasági társaság (továbbiakban: GT) alakult, zömében a tárca felügyelete alá tartozó vállalatokból (l. sz. melléklet). A GT 1989. december 28 - 1990. december 31. közötti időszakra közkereseti társasággá alakult át. A beruházás- a minisztérium vezetésének operatív irányításával- 1986. augusztusára rekordidő
alatt készült el. A létesítményt mintegy 4.200 méter hosszú versenypálya, a
közúthálózattal összekötő utak, a
kö:~ponti
épület, a lelátók, a hírközlési és kommunális
objektumok együttese alkotja (továbbiakban: Hungaroring). Az ellenőrzés céljaa Hungararing építéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez az álla-
mi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok terhére elszámolt ráfordítások törvényességének, maradéktalan kimutatásának, feltételeinek ellenőrzése volt.
célszerűségének
és a
vagyonmeg őrz és
-2-
I.
Megállapítások l. A Hungaroring építésérefordított államiforrások A Hungaroringre 1986. év végéig- az aktívá1ásig- 419,7 millió forint költségvetési forrást használtak fel, amely 1989. év végére 747,8 millióra növekedett. E költségvetési ráfordítások 1986. év végére a tervezett csaknem két és félszeresét, 1989. végére pedig már négyszeresét érték el. A szabálytalanul felhasznált központi pénzeszközök aránya 1986-ig 60% volt; 1989-ig megközelítette a 70 %-ot. Az l 989. év végéig 620,8 millió forintból beruházást, 84,5 millió forintból fenntartási költsége-
ket, 42,5 millió forintból veszteséget finanszírozott az állam. A költségvetésből származó beruházási
összegből
a versenypálya (428,5 millió forint) mellett 79,6 millió forintba került a
hírközlési létesítmény, 95,3 millió forintba a bekötő utak és 17,4 millió forintba a Hungararing fenntartására szolgáló gépek (4. sz. melléklet).
A Hungaroringre 1989. év végéig a GT-t is beleszámítva 962,0 millió forintot fordítottak. Ez az összeg 1990-ben a költségvetési felhasználások további emelkedése miatt - ez utóbbiak 800 millió formtos részesedésével-meghaladja az l milliárd forintot.
a) Az aktiválásig felhasznált források A Pénzügyminisztériumban 1985. augusztusában rögzített miniszterhelyettesi megállapodás szerint aHungaroringetvállalati beruházásként kellett felépíteni és a 200 millió forintos teljes beruházási költséghez az állam 170 millió forinttal (85 millió forintos költségvetési támogatássaL és 85 millió formtos visszatérítendő állami alapjuttatással) járul hozzá. További állami forrásként a Belkereskedelmi Minisztérium a GT részére 15 millió forintot biztosított az építéshez. Mivel az ÁISH az ígért l Omillió forint alapjuttatás t nem adta át, induláskor a beruházáshoz 185 millió forint költségvetési és központi alapból származó forrást terveztek felhasználni. Az érdemi munka megkezdése után néhány hónappal- a GT 1985. decemberi ülésén
- azonban már megállapították, hogy az építés költségeinek összege várhatóan 340
-3-
rnillió forint lesz. Az 1986. augusztusi átadásig ezzel a 340 rnillió forintos beruházási ráfordítással szárnoltak. Az erőtel jes költségnövekedésről az 1986. februári KM-BkM 651.600/ 1986. G B előterj esztés nem tett említést, 20 %-os költségnövekedést helyeztek kilátásba. (Az
előterjesztés
jelezte a
távközlési létesítmények további 40 milliós beruházási szükségletét is, amelyet a Magyar Posta finanszíroz.)
Az első Forrna-l futarn előtti napokban jelentette be a kivitelező Aszfaltútépítő Válla,
lat, hogy a beruházás- a hírközlési létesítmények nélkül- közel 440 rnillió forintba fog kerülni. Akülönbözet fedezésére a GTeggyelnövelte tagjainak számát, továbbá 57 rnillió forint hitelt vett fel és a Minisztériurn utasítására az Országos Tervhivataltól a MÁV megsegítésére tartalékkeretből 50 rnilliós támogatást kért, amelyet azután szabálytalanul a Hungararing építési költségeinek fedezésére fordítottak. (2. sz. rnelléklet) Az újabb központi források és ezek szabálytalan felhasználási lehetőségéta Miniszté-
riurn vezetésének az az utasítása tererntette meg, amely a Hungaroringet állami tulajdonba vetette és kezelőjeként 1986. augusztus l-től a Budapesti Közúti Igazgatáságo t jelölte ki. Ez tette lehetövé, hogy az elszárnolt és nyilvánosságra hozott építési költségekenfelül l 986-ban további 138,1 rnillióforintotfordítsanakaHungaroringépítésiés fenntartási rnunkálataira, ígybekötő utakra, vízelvezetésre, gépbeszerzésre, a beruházás további fedezetlen költségeinekfinanszírozására (4. sz. rnelléklet). E nagymértékű szabálytalan forrásfelhasználás mellett sem nyílt mód a lelátók beruházási költségeinek pénzügyi rendezésére, ezért az ehhez szükséges 34,3 millió forint 5 évre elosztva lizing díjként kerül kifizetésre.
A beruházási költségek rnintegy 120 %-os növekedése végeredményben a tervezés 3 ,O, a közrnűvesítés 34,1, a magasépítés 68,5, a rnélyépítés 58,4 rnillió forintos többletéből adódott. Ezen kívül 70 millió forint értékű, a szerződésben nem rögzített munkát is végeztek (kamion parkoló, pályavíztelenítés stb.). A Hungararing hírközlési kapcsolatait biztosító létesítmény má r félkész állapotban is többe került a tervezettnéL
Aforrások megoszlása alapján a Hungararing központi beruházásként épülhetett volna meg, ez esetben azonban nem lett volna megkerülhető az
előírásszerű előkészítés
és
-4-
jóváhagyás (fejlesztési cél meghatározása, beruházási javaslat kidolgozása stb.), amelyelae azonban- a k:ivitelezésre rendelkezésre álló rendkívüli rövid, 9 hónapos
idő
miatt -nem volt lehetőség. A beruházás megfelelő előkészítésének hiánya nagy többletköltségekhez, a költségvetési források szabálytalan felhasználásához vezetett. A beruházás 1985. szeptemberi indításakor még programszintű terv sem állt rendelkezésre. nem volt létesítményjegyzék, helykijelölési dokumentáció, közműellátási terv. Az Aszfaltútépítő Vállalat által 1985. decemberére elkészített létesítmény jegyzék csupán 13 tételben sorolta fel az építendő objektumokat, azok érdemi paraméterehtek leírása nélkül. E munkával párhuzamosan folyt a tervezés, a kivitelezés, a hatósági egyeztetés és az engedélyeztetés. Akivitelezéssoránjelentőseneltértekafelületesenelkészítetttervektől,afaszerkezeteshelyctt
vasbeton magasépítményeket készítettek, körvezetékes víz- és kettős vezetékes elektromos ellátást hoztak létre, számottevően növelték a lelátóhelyek számát.
A többletköltségek egyik fő oka az volt, hogy a beruházás ráfordításait rendkívül alacsonyra tervezték. A hozzávetőleges becslés a korábbi, lényegesen egyszerűbb megoldásokra- pl. jóval kevesebb földmunkát tartalmazó
helykijelölésű
(Népliget,
Velencei -tó) létesítményekre alapozott. A tervezésben és kivitelezés ben e gyr efokozottabban érvényesült az Aszfaltútépítő Vállalat monopolhelyzete. A tervezésnél a nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkező UVATERV háttérbe szorul t. A Minisztérium vezetése a hangsúlyt a többletforrások előteremtésére helyezte, nem tartotta kézben afelhasználások és az azokmögötti teljesítmények ellenőrzését. A külső ellenőrzések tapasztalataira sem fordítottak kellő figyelmet.
Az Állami Fejlesztési Bank (ÁFB) - 1988-tól ÁFI - 1985. októberi vizsgálata során már figyelmeztetett a beruházás előkészítetlenségére, a várhatóan jelen tős költségtöbblctckre, a pénzforrások bizonytalanságára. A GT részére 1987. elején a beruházásról készült ellenőrzés a ráfordítások indokoltságával és a kivitelezői számlákkal kapcsolatban komoly kifogásokat támasztott.
b) Az aktíválás után felhasznált források Az ÁFB 1986. decemberében a beruházást lezártnak nyilvánította, a létesítmény azon-
ban több tekintetben nem volt befejezve. Megoldatlan maradt a csapadékvíz-elvezetés. a füvesítés, hiányoztak egyes aszfaltozási munkák. A nemzetközi szakszövetségek kívánalrnai is további fejlesztéseket tettekszükségessé. Ezekre a ráfordításokra-a lezárt
-5 -
beruházás és a GT veszteséges gazdálkodása Iniatt-a Minisztérium vezetése újabb, a közúti költségvetési előirányzatok szabálytalan felhasználásával járó intézkedésekkel teremtett fedezetet. Ennek szervezeti kereteit a Hungararing üzemmémökséggé ( 14 fő) alakításával, valamint utólagosan, 1988-ban közúttá nyilvánításával hozta létre a Minisztérium (3. sz. melléklet). A kezelői jog korábban történt átadására, valamint a közúttá nyilvánításra a miniszter tájékoztatásamellett miniszterhelyettesi döntés alapján került sor. A Hungararingen évenként végzett munkákat- eseti és részengedélyekkel, leiratokkal -operatív módon a Minisztérium Közúti Főosztálya finanszírozta. Előfordul t pl., hogy a fagykárok korrigálására szolgáló források elosztásáról készüJ t miniszteri előterjesztésben
is szerepeitek a Hungaroring építési költségei.
Az 1987-1989. években a közúti költségvetésből szabálytalanul 255,8 millió forintot
fordítottak a Hungararing félbemaradt beruházási munkáinak, továbbá fenntartásának finanszírozására. (6. sz. melléklet) Ez idő alatt a hírközlési létesítményre további 35,0 millió forintot költöttek. Így az csaknem duplájába került a tervezettnek. Így került sor - többek között - a beruházás további kifizetetlen számláinak rendezésére, a főépületi
terasz-, híd- és többszöri burkolatépítésre, kanyarátvágásra, korlátmegemelésre. A
közútiköltségvetés terhére számolták el részben a pálya amortizációjá t és a tribünök lízingdíját is.
A költségvetési forrásokat nemcsak a beruházások és fenntartás finanszírozására, hanem a Hungaroringet üzemeltető GT veszteségeinek ellensúlyozására is felhasznál ták. AzldegenforgalmiAJapbóla fenticélokra 1987.és 1989.között42,5 millióforintotfordítottak. 1990-re már 40 millió forint támogatást helyeztek kilátásba.
2. A Hungararing költségvetésből és központi alapokból származó vagyona nyilvántartásának és kezelésének feltételei, a forgalmi érték alakulása
A Hungararing költségvetési forrásokból származó vagyonának nyilvántartása nem megfelelő,
megbízható adatok csak a költségráfordításokról állnak rendelkezésre. A va-
gyonnyilvántartás már az 1986-os aktiváláskor (5. sz. melléklet) sem volt biztosított, ugyanis csak a "hivatalos" állami ráfordításokat nyilvánították beruházásnak. A közúti költségvetésből származó -
szabálytalan-forrásfelhasználásból keletkezett vagyont az
-6-
Autópálya Igazgatóság ma sem tartja értéken nyilván, azt nem minősítették állóeszköznek és csupán rnint útfenntartási költséget regisztrálták. Ennek oka kettős: az útrcnntartási költségekbőllétrejött vagyontárgyaka t, (mivel nem beruházások) a számvitel szabályai szcrint nem lehet aktiválni, továbbá, hogy az utakat és úttartozékokat -az
előírások
szerint- nem is kell aktiválni, csak az útkataszterben, müszaki
paraméterek szerin t érték nélkül nyilvántartan i.
Miután a Hungaroringet - benne a szabályos költségvetési támogatás felhasználásából származó vagyontárgyakat-is közúttá nyilvánították, 1989. január l . óta azok is csak az útkataszterben, érték nélkül szerepeinek (241 ,2 millió forint). Ebből a költségvetési részesedés 132 millió forintra tehető. Egyedül a hírközlési létesítmény aktiválása és nyilvántartása rendezett. A létesítményt kezelő Budapesti Közúti IgazgatóságtóL majd az Autópálya Igazgatóságtól, a költségvetésből származó vagyon nyilvántartásának és kezelésének feltételeit aMinisztérium 1989-ig egyáltalán nem kérte számon. A két igazgatóság csak a Minisztérium által kezdeményezett, 1989. és 1990. évi vizsgálatok során összesítette a Hungaroringre felhasznált költségvetési forrásokat és határozta meg azokból az építési, valarnint a fenntartási ráfordításokat. Ekkor mutatták ki, hogy utólagos leltározássaL milyen értékű vagyontárgyak lennének aktíválhatók. Ennek nagyságrendje 165,8 millió forint (6. sz. melléklet). A rninisztériumi vizsgálat óta érdemi
előrelépés
nem történt, így az állami
vagyon nyilvántartásának és megőrzésének feltételei nem biztosítottak. 1989. végén a 747,8 millió forilltos költségvetési ráfordításnak csak töredéke, 24 %-a volt állóeszköz-értéken nyilvántartva. A felhasználás további 18 %-a- korábban már aktíváll állóeszköz- út ka taszterben érték nélkül szerepel. A költségvetési ráford ítások 17 %-a vesztcségtámogatás és fenntartási költség volt. A fennmaradó 41 %(307 ,5 millió forint) zöme azonban valamilyen vagyon tárgyban testesül meg, ezért annak utólagos kim u ta t ása elengedhetetlenül szükséges. (7. sz. rnelléklet)
Az ellenőrzés szerint aktiváláskor a ráfordítások alapján 67, 1989. végén pedig 78 %-os
volt a költségvetés részesedése a Hungaroringen, a hírközlési létesítményt, a veszteségtámogatásokat és a fenntartási költségeket is beleszámítva. Ez utóbbi három tétel nélkül a költségvetési forrásokrészesedése 1986. végén 63%, 1989. végén pedig 72% volt. AMinisztérium - a létesítménybefektetett ténylegesforrások alapján - 1990-ben kezdeményezte a tulajdonviszonyok rendezését. Eszerint az eddig visszafizetett költségvetési támogatás t a társaság vagyanakén t számolták volna el, a hátraiékol pedig azÁFI vállalta volna át. A G T tagjainak 3-3 %-os részesedése és 9 %-osÁFI tulajdon mellett az állami vagyon (55%) kezelő-
- 7-
jénekazAutópálya Igazgatósága t tervezték kijelölni. Két tagvállalat (a GYESEVés a MALÉV) tulajdoni és kezelői jogáróllemondott az állam javára. Ezzel a Hungararing 70 %-ban állami tulajdon (állami kezelésben), további 18 %-ban állami tulajdon (vállalati kezelésben),l2 %-ban egyébgazdálkodó szervezetek tulajdonát képezhetné. A tulajdonviszonyok rendezésére irányuló szerzödést az Autóklub és az ÁFI nem írta alá. így az jelenleg függöben van.
A Hungararingbe fektetett költségvetési források arányánakmegállapítását a létesítés óta folyó tulajdonjogi, vagyonrészesedési viták és szabálytalanságok soroza~a is hátráltatja. - A föld- amelyen a létesítmény felépült- a mai napig sincs telekkönyvileg kivezetve a Rákosvölgye MgTSz tulajdonából, jóllehet annak árát (13,2 millió forintot) a GT kifizette. A föld vételére irányuló két szerződés egyaránt érvénytelen, mivel a GT-nek abban a formában- egyszemélyi aláírással- nem volt vagyonszerzési joga. - A GT-be alakuláskor a Cooptourist a saját vagyonrészét- mint szövetkezeti tulajdont - szabálytalanul, egyszemélyi döntéssel vitte be. - 1986. augusztus l-én a GT összes vagyonának térítésmentesen (könyvjóváírással történő állami tulajdonba adása, a Cooptourist szövetkezeti tulajdonrésze miatt, jogszerűtlen volt. Az akkori törvények szerint ugyanis az állam javára a szövetkezeti tulajdonról nem lehetett lemondani. - Nem volt törvényes a létesítmény 1988. december 31-től közúttá történő nyilvánítása. A közúti törvény indokiása szerint "A közút gyalogosok és járművek közlekedésére szolgáló közterület, amelyet köztekedési célból- azaz rendeltetésszerűen-bárki igénybe vehet". Ez a feltétel pedig akkor és azóta sem teljesült. - A Hungararing építéséhez eleve úgyfogtak hozzá a társult vállalatok, hogy az elkészülte után állami tulajdonba kerül. A GT tagjai ezt előre tudták és 1986. augusztusában bele is egyeztek az átadás ba, a tulajdon kérdése azóta is állandó vitákat és konfliktusokat okoz. A GT az átadási okmányban szereplő kitétel- "A fentiek szerint kimutatott értéket az átadó könyveiben állóeszközállomány csökkenéseként számolja el" -ellenére mérlegében az á tadott vagyonértéket továbbra is nyilvántartja. A létesítmény kezelőjének időről-időre történő változása (a GT, a Budapesti Közúti Igazgatóság, majd az Autópálya Igazgatóság) nehezíti a vagyon nyilvántartást, megőrzést. új fordulatot jelentett a Kormány gazdasági kabinetjének döntése, amely a Hungaroringet 1989. végén sportlétesítménnyé
minősítette,
azonban új
kezelőt
nem jelölt ki. Azóta a
Hungaroringet hivatalosan is törölték a közutak sorából (8 . sz. melléklet).
-8-
A Hungaroring forgalmi értékének meghatározásánál a jövedelemtermelő
képességből
kiindulni nem lehet, mert a társaság veszteségesen gazdálkodik, a nemzetgazdasági sz inten jelentkező idegenforgalmi bevételeket pedig legfeljebb csak becsülni lehet. A létesítmény újraelőállítási költségeit a Minisztérium a nettó érték évi 15 %-<>s indexálásával határozta meg. A kivitelezést vezető szakemberek szerint azonban a mai építési költség ennél jóval magasabb lenne. A föld értéke a Hungararing közelében az elmúlt években 4-5-szörösére emelkedett, így a földterület 55-70 millió forintot érhet. A hírközlési létesítmény jelenleg a 'postai szakemberek becsléseszerint 140-150 millió forintba kerülne. A versenypálya és a hozzá tartozó épületek az eddigi ráfordítások kétszereséért, azaz mintegy 1,5 milliárd forintért lennének felépíthetők Összesen tehát a Hungararing új bekerülési költsége elérheti az l ,7 - l ,8 milliárd forintot.
3. A Hungaroring üzemeltetésének tapasztalatai
a) A Forma-l GT gazdálkodása A vállalkozás eddigi működése nem eredményezte a létrehozásra és fenntartásra b ef ektetett mintegy 314 milliárd forint költségvetési forrás megtérülését. A müködtetés inkább további ráfordításokat tett szükségessé. A GT- az általánosnál kedvezőbb szabályozási feltételek, valamint a fenntartás költségeinek a közúti költségvetés által
történő
szabálytalan átvállalása ellenére - veszteségesen gazdálkodik. Az Idegenforgalmi Alapból kapott 34,5 rnillió forint közvetlen támogatás mellett az elmúlt négy évben a
GT vesztesége elérte a 129 millió forintot (9. sz. melléklet), aminek következtében nem tud eleget tenni a beruházási támogatás utáni mozgójáradék fizetési kötelezettségének sem. A veszteséges gazdálkodás okai sokrétűek. A jogi személyiség nélküli GT, valamint a létrejött tulajdonosi konstrukció korlátozza a vállalkozást, amelynek működése magán viseli a Minisztérium vezetése által a tagvállalatokra kényszerített feladatokból fakadó érdektelenséget is. A GT-ben résztvevőknem a vállalkozás nyereségessé tételét, hanem saját tevékenységük értékesítését tartjákfő célnak, tehát a parciális érdekek érvényesülnek. A vállalkozás gazdálkodása szabályozatlan. Néhány ember kezdeményezőkészségére, lelkiismeretességére van bízva a többmilliós haszon
lehetőségél
magában hordozó működtetés. A
jegyzőkönyvek tanuságaszerintaGT ülésein résztvevőkmunkája nem mentes azamatőrség től,
a hozzá nem é!tésböl eredő bizonytalanság tól, az egymás előnyeinek hangozta tásá tól.
-8-
A Hungararing forgalmi értékének meghatározásánál a jövedelemtermelő
képességből
kiindulni nem lehet, mert a társaság veszteségesen gazdálkodik, a nemzetgazdasági sz inten jelentkező idegenforgalmi bevételeket pedig legfeljebb csak becsülni lehet. A létesítmény újraelőállítási költségeit a Minisztérium a nettó érték évi 15 %-os indexálásával határozta meg. A kivitelezést vezető szakemberek szerint azonban a mai építési költség ennél jóval magasabb lenne. A föld értéke a Hungaror ing közelében az elmúlt években 4-5-szörösére emelkedett. így a földterület 55-70 millió forintot érhet. A hírközlési létesítmény jelenleg a 'postai szakemberek becsléseszerint 140-1 50 millió forint ba kerülne. A versenypálya és a hozzá tartozó épületek az eddigi ráfordítások kétszereséért, azaz mintegy 1,5 milliárd forintért lennének felépíthetők. Összesen tehát a Hungaroring ú j bekerülési költsége elérheti az l ,7 -1,8 milliárd forintot.
3. A Hungararing üzemeltetésének tapasztalatai
a) A Forma-l GT gazdálkodása A vállalkozás eddigi működése nem eredményezte a létrehozásra és fenntartásra befektetett mintegy 3/4milliárd forint költségvetési forrás megtérülését. A müködtetés inkább további ráfordításokat tett szükségessé. A GT- az általánosnál kedvezőbb szabályozási feltételek, valamint a fenntartás költségeinek a közúti költségvetés által
történő
szabálytalan átvállalása ellenére - veszteségesen gazdálkodik. Az Idegenforgalmi Alapból kapott 34,5 millió forint közvetlen támogatás mellett az elmúlt négy évben a GT vesztesége elérte a 129 millió forintot (9. sz. melléklet), aminek következtében nem
tud eleget tenni a beruházási támogatás utáni mozgójáradék fizetési kötelezettségének sem. A veszteséges gazdálkodás okai sokrétűek. A jogi személyiség nélküli GT, valamint a létrejött tulajdonosi konstrukció korlátozza a vállalkozást, amelynek működése magán viseli a Minisztérium vezetése által a tagvállalatokra kényszerített feladatokból fakadó érdektelenséget is.A GT-ben résztvevők nem a vállalkozás nyereségessé tételét, hanem saját tevékenységük értékesítését tartják fő célnak, tehát a parciális érdekek érvényesülnek. A vállalkozás gazdálkodása szabályozatlan. Néhány ember kezdeményezőkészségére, lelkiismeretességére van bízva a többmilliós haszon lehetőségél magában hordozó müködtetés. A jegyzőkönyvek tanuságaszerint a GT ülésein résztvevőkmunkája nem mentesazamat őrségtől ,
a hozzá nem é;tésből eredő bizonytalanságtól, az egymás előnyeinek hangoztatásátóL
-9 -
A Hungararing beruházási költségei nagyobbak lettek a tervezettnél, a már veszteséges GT 1986-ban további beruházási hitel felvételére kényszerült, s ezek pénzügyi terhei a GT állandó költségeit számottevőerr megnövel ték. A versenyek rendezési költségei is túl magasak, így a bevételek
(sőt
a Hungararing
összes bevételei) sem érik el az állandó költségek szintjét. A FOCA-val (Autókonstruktőrök
Nemzetközi Szövetségével) kötött - a Forma-l verseny rendezési költségeire
vonatkozó -
szerződést
a GT számára
kedvezőtlenül
módosították. Ez nemcsak a
GT-nek, de a nemzetgazdaságnak is veszteséget okoz. (1989-ben a veszteség 16,5 rnillió forint volt.) Az eredeti változat szerint a GT-nek a Forma-l versenyért 600 ezer $-t (majd ennek évente l O %-kal növelt értékét), valamint a konvertibilis elszámolású országokban eladott maximum első tízezer tribünjegy bevételének a felét kellett volna fizetni. Ez a változat a FOCA-t érdekeltté tette volna a konvertibilis jegyforgalom növelésében. Ehelyett a magyar fél a maximum tízezer jegy felének ellenértékét 300 ezer $-ral és annak évente 10 %-kal történő emelésével megváltotta. E megoldás legalább 600 ezer$ jegybevétel esetén lett volna kifizetődő. (A hiány már első évben 172 ezer$ volt, ami azóta tovább növekszik.)
A GT nem biztosította magát a várható forintleértékelés kedvezőtlen hatásai ellen sem, arniből pl.
1989-ben 17 rnillió forint veszteség származott. A GT költséggazdálkodása
is laza, nem tartják be az utalványozási hatásköröket. A tagvállalatok évente l 0-12 millió forint értékű tiszteletjegyet használnak fel. E jegyek egy része teljes áron ugyan nem kelne el, de értékesítésükkel mégis 5-6 millió forint bevételt el lehetne érni. A jegyek nagy száma rniatt nem fogadható el az az érvelés, hogy a tiszteletjegyekkel számos munka olcsón és gyorsan "elvégeztethető". Az árbevételek 1987. óta emelkednek, a költségekhez képest azonban alacsonyak és
ezeknek egyre kisebb hányadára nyújtanak fedezetet. Az árbevételek szerkezete is mind kedvezőtlenebbül alakul. A növekedés kisebb részben az eladott jegyek számának bővüléséből, nagyobb részt az árak emeléséből és aforintleértékelés hatásából szárma-
zott. A jegyáremelésnek is korlátai vannak (a belföldön értékesített főtribün-jegyvasár napra 4.400 forint és a 3 napos állóhely-bérlet is 900 forintba kerül). A konvertibilis bevételek csökkenésének alapvető oka a jegyárak mérsékeltebb emelkedése, valamint a konvertibilis értékesítés kényszerének 1987 -től kezdődő megszűnése. A hazai jegyek például az NSZK-beli hockenheimi jegyáraknak átlagosan csak 55 %-á t érik el (főtribün jegyvasárnapraazNSZK-ban230DM,nálunk 126,anemfedett tribün áraazNSZK-ban 185, nálunk 103 DM-be kerül).
-10-
Számottevően csökkenti a
fizetővendég hálózatban
konvertibilis jegyforgalma t, hogy a Hungaroring környékén létesült
forintért vásárolt jegyekkel és bérletekkel várják a nyugati turistákat.
A nem konvertibilis országokból -
köztük elsősorban Csehszlovákiából - pedig azért esett
vissza a forgalom (20-40 %-kal), mert az államközi egyezmény nem biztosít többletkeretet az egyéni turisták részére.
A pálya és annak létesítményei (vendéglátás és hírközlés) a versenyeket leszámítva kihasználatlanok. A rendezvények folyamatossága nem biztosított. A GT nem tudta elérni, hogy a FOCA részére általa vásárolt 2 .000 szállodai éjszaka után a szállodáktól aszokásos l O %-ot megkapja. (Ez 1989-ben l ,7 millió forintot jelentett volna.) A kereskedelmi és a reklámjogok értékesítésének lehetőségeit még csak kezdetlegesen hasznosítják (1989-ben Illintegy 5 ,O millió forint bevételcsökkenés történt). A GT reklámtermékek gyártásával és gyártatásával nem foglalkozik, ez bevételi
lehetőségeit
tovább korlátozza. Jóllehet az egyéb bevételek 1986-ról 1989-re csaknem a négyszeresükre növekedtek, számos kiaknázatlan lehetőség van ezen a területen. A Hungaroringhez vezető utakon szinte nincs reklám tevékenység, túl kedvezményesen értékesítik a kereskedelmi jogokat. A Hungaroringnek - mint másutt- nincs rendszeres, tőkeerős szponzora. A pályán kapott szűkös reklámlehetőségeket sem tudták kellően kihasználni. A GT sem a Hungaroringen, sem a városban állandóan nyitva tartó üzlettel nem rendelkezik, így elesik az ajándéktárgyak, video-felvételek, reklámcikkek értékesítéséből származó haszontól.
b) A GT és a tagvállalatok gazdálkodásának összefüggései A tagvállalatok az elmúl t 4 év alatt a vállalkozás ba bevitt egyenként 16,6 millió for in tos tőke mellett,
további ll ,5 millió forintnyi térítést is fizettek a veszteségek ellensúlyo-
zására. Ennek ellenére azonban a GT tagok többségének jelentős- 4 év alatt 350-400 millió forintra
tehető
- bevétele is származott a Hungararing hasznosításábóL A je-
gyértékesítés jutalékábóL gesztorálásból, a versenyekhez nyújtott szolgáltatásokból, a tiszteletjegyekbőL
a tagvállalatok átlagosan 30-34 millió forint bevételhez jutottak.
Mindehhez közvetett előnyök is járultak. A Hungarocamion pl. 3 éven keresztül, a pályán rendezett versennyel, európai reklámlehető séghez jutott. A Hungaroringen folytatott kereskedelemből és reklámból, valamint a szolgáltatások értékesítéséből származó előnyöket a tagvállalatok verseny nélkül érték el, mivel más vállalkozók részvétele szóba sem kerülhetet t.
-ll-
A versenyek alatt miniszteri utasításra a vendéglátó szolgáltatásokat az Utasellátó Vállalat nyú j totta. Nem volt verseny a propaganda, protokoll és a sajtó munkával kapcsola tos szaigáitatások területén scm, azokat ro indannyiszor az Idegenforgalmi Propaganda Vállalat látta el.
A tagvállalatok egy részének a Hungararing
üzemeltetéséből
valamilyen formában
haszna származott és ellensúlyozni tudta a vállalkozás éves veszteségeiből ráeső befizetési kötelezettségekeL A vállalatok másik része rosszabb piaci pozíciói vagy passzivitásamiatt ugyanakkor erre nem volt képes. Annak ellenére, hogy a GT vállalatai a Hungararing hasznosításának kizárólagos jogát l O évre megszerezték, 1990. év után változatlan feltételek mellett már nem vállalják a versenyek további megrendezését. c) A Hungaroringgel
összefüggő,
de nem közvetlenül a pályán keletkező állami, vállalati
bevételek és hasznok A Hungaroringenrendezett hazai versenyekhaszna-a politikai és gazdasági reklámon túl -leginkább az idegenforgalomban csapódik le, hiszen a pályához év közben és a versenyen kapcsolódó kereskedelmi tevékenység a többi országokhoz képest szegényes. A kapcsolódó idegenforgalmi bevételek nagyságának meghatározására irányuló kísérleteink csak részben jártak sikerrel. A szállodák, ha nem is kivétel nélkül, de elismerték a kapcsolódó többletbevételek tényét, ezek nagyságrendjénekkörülhatárolására azonban nem voltak hajlandók. Ezzel kapcsolatban tehát csak az idegenforgalmi szakemberek szakvéleményei és becslései állnak rendelkezésre (l O. sz. melléklet). Ezek szerint a verseny három-öt napos időszaka alatt többszáz milliós bevételnövekmény keletkezik (amelynek nagy része konvertibilis forgalom) főként a szállodaiparban.
-12-
II. Következtetések, javaslatok
A Hungararing építéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez a tervezett költségvetési források négyszeresét használták fel. E jelentős központi ráfordítások 60-70 %-át nem a rendeltetésnek megfelelő forrásokból, a törvényes előírások megkerülésével finanszíroz ták. A beruházás során és azt követően felmerül t problémákat a Minisztérium késve indított ellenőrzései
sem tudták megoldani. Az ellenőrzések pártatlansága sem volt mindig biztosított. A
vizsgálatok után a szabálytalanságokat elkövetőkkel szemben nem kezdeményeztek felelős ségrevonást. A felhasznált költségvetési források elszámolási, nyilvántartási rendje sem megfelelő, elszámolások hiányában megnyugtatóan nem állapítható meg, hogy akifizetések beruházási vagy fenntartási célt szolgáltak-e, illetve azokatmilyen vagyontárgyakra fordították. A vagyon többsége a létrejött vagyontárgyak (utak és úttartozékok) jellege, szabálytalanságok és munkavégzési hiányosságak folytán, értéken nincs nyilvántartva. Emiatt nemcsak a vagyonmegőrzés feltételei kritikusak, de a részvénytársasággá való átalakulás előfeltételei is
bizonytalanok. AHungaroringhez kapcsolódó3/4milliárdosköltségvetésiráfordítás megtérülése közvetlenül nem biztosított, a közvetett hasznok pedigmegbízhatóan nem számszerűsíthetők. Nem vitatva a rendezvény nemzetgazdasági szinten jelentkező eredményei t, alapvető követeiménynek tartjuk, hogy a Hungararing - és ezen keresztül az abban megtestesülő állami vagyon mikroszinten is jövedelmező legyen. Ezt tükrözi a Minisztertanács -
ellenőrzésünk
befeje-
zését követően hozott - határozata, amely szerint - a versenyek megrendezését, a létesítmény hasznosítását fontosnak tartja és támogatja a részvénytársasággá való átalakulást; - tudomásul veszi, hogy - a részvénytársasággá való átalakulás esetleges elhúzódása miatt- "a magas állami tulajdoni bányadra tekintettel", a várhatóan többségikülföldi érdekeltséggellétrejövő hasznosító szervezettel a közlekedési és hírközlési miniszter bérleti szerződést köt és évi 20 millió forint erejéig hozzájárul a pályafenntartási költségekhez.
- 13-
Az ellenőrzés tapasztalataira, valamint a Minisztertanács említett határozatára tekintettel szükségesnek tartjuk, hogy a Minisztérium - haladéktalanul intézkedjen a Hungaroringen -általában és ezen belül- költségvetési forrásokbóllétrejött vagyon teljes körű, tételes leltározással történő felmérésérőL valóságos értékének és összetételének a megállapításáról; - biztosítsa ennek keretében a fellelt vagyontárgyak utólagos aktiválását, az út és úttartozékok értékénekkimutatását is, rendezze az esetleges vitás, nyitott vagyoni kérdéseket; - gondoskodjon a vagyon pontos nyilvántartásáróL felelős kezelésérőL megőrzéséről; - tegyen lépéseket - a jelentős költségvetési források szabálytalan felhasználásamiatt - a felelősség megállapítására.
Budapest, 1990. szeptember
it~. r~ dr. Hagelmayer István
l. sz. melléklet a V-16/1990. számhoz
A Forma-l Gazdasági Társa sá g tagvállalatai
Magyar Autóklub MÁV GYESE V Utasellátó Vállalat Aszfaltútépítő Vállalat IBUSZ COOPTOURIST Idegenforgalmi Propaganda Vállalat MA LÉV Hungarocamion VOLÁN TEFU Vállalat Állami Biztosító
2. sz . me ll ék let a V-16 / 1990. számhoz
Faluvégi Lajos elvtárs, az Országos Tervhivotal
clnö~e
BudAnest
Kedves Faluvégi Elvtórs! l~érc:n, hogy a 1!agyar Áll:unvasutai>. megsegi tésérc 1'o lyó ~vb eu
többlet költségvetési juttatásként vnllnlnt1 döntési kör-"b e tartozó beruháznsaihoz, a szakszolgálat! !cjlesztésc~ bcl1'öldi gépbeszerzéséhez népgazdasági ~öltségvetési ta~talé~ kerctból 50 ~illi6 !orintot en~cdélyczni szivcskcdjé~.
~
~,
Dudap
t, 19SG.
l
/"""
o~tóbcr
. 1 ~.F.B. \ •
/·" / p' a r, nyl
1
•
t •
Á
hÓ
~
Elvtn:-si ~idvözl('ttC'l:
HF • /
ry'l~ ~~~\. _;
~~'/TÓt.h/ ~--\~
Vezérig.
.fl_ . ._:...h~)
/Dr. Várszegi/)..
l Urb&n Lnjos l
•
3. s z. melléklet a V-16/1990. számhoz
KÖZLEKEDtSI FÖFELÜGYELET BUDAPEST VI. LENIN KRT. 96. Telefon: 124-290; 122-800 Levélcím: Budapest 62. Postafiók: 102 1389
T~rgy: Magyaródi üzcmmér' nökséghez vezetó ut kezelói joga
~ - iV·I\
Közuti felüavP. let 986/1988.
Hiv.sz.: 47/MA/1988.
i-: fu/1,\,l~~ d.._ . - J-tU.~~ clr ' ~
Elóadó: Kiss Zoltán 226-061
~
frl .! -1f.i
&i-
H~ t á r o z a t ~g.
A Budapesti Közuti Igazgatóság a hivatkezett számu felterjesztésében a Magyaródi üzemmérnökség belső utjának, valamint az üze~mérnöks ég ~~~utnak a felvétel ét kérte az ors záoos közuthálózatba. A fEi~etjeszt es t ~egv1zsg alva, valam1nt az ereeKértekkel történt egyeztetéseket követően az alábbiak szerint döntöttem. 1./ 1988. január l-i hatállyal felveszem az országos közuthálózatba - 301 .i . u t ként - és egyuttal a Bucapesti Közuti Igaz~a:óság kez~.dse~e acom az M3 autópálya 18 km sz.-ben lévő pihenőhely és a Mogyorédi üzemmér nökség kapuja kczötti 1290 -m hosszu utat. Az utszakasz a r..cgyorédi 0246 és 0231/3 hrsz-u ut~zr-Ule t.::!n, valamint a ~Dgyoródi 0242, 0265/1, 0278/1 és 0283/4 hrsz-u erdőte rületból kivonandó terUletrészeken fekszik . 2./ Az 1. pontban leirt uthoz folytatélagosan csatlakozó, a Budapesti Közuti Igazgatóság Megyorádi üze~mérnöks ég terül etén lévő, minteg] 4100 m hosszu utat 1988. január 1-i hat állyal az országos közuthálózat részévé nyilvánitern és kezelőjévé a Budapesti Közuti Igazgatáságat jelölöm ki. Az' ut területét az Ozemmérnökség zárt területénbelül érdekelt tulajdonosok - "Rákosvölgye" MGTSZ., Cooptourist, Bp-i KIG - közötti r.egállapacás alapján kell rögzíteni a Földhivatalhoz benyujtar.dó r.egcsztási vázrajzon.
3./ Kötelezem a Budapesti Közuti Igazgatóságot, hogy
3.1. Az ingatlannyilvántartásban
bekövetkező változások átvezetése érdekében a szükséges munkarészeket készittesse el és azok birtokában járjan el az illetékes gödöll5i Földhivata l~jl .
3.2. A határozat jogerőre emelkedését követé 90 napon belül tegyen eleget a 18/1984. /XII.l3./ ÉVM sz. rendelet 3. §-ban eléirt adat szalgáltatási kötelezettségének a VÁTI Külterület i Nyomvonalas Lét esi tmények Nyil';Tárrt~s·á-n:W. ···-· · · ·· ·· ·- · · -·-·· ·~~ .:-~,~ -i :
c-. \.. ~ ~. _:·~ :: :"~ :: ..~ : ;~c
!l
.
;:. ;_; .
!..... .... .. --- ·---.. - --- · - -- -- .. •.
.\
- ~ ·~
..-. _.
·
- - ··· . · ···-- - - - .
!. _:.,.:,:-.: :.. .. ....19Sa -D4-. 1..1. . . . . . . . . 1 r-~J-~~Ji[R,-ff:y · : ·:-.:. ..-.:~~--~- "'] ~
i . ·- - - -
t
:
···-
-
- ···
• . .
. ..
...
t
=': .·".·•••.. ~. :
.i
: !
!
i ~ i
· · -- - - - - -· --
... - -· '
-..v. H.
-
2
Folytatás a 3.sz . mell-hez
4./ Az utak kezelói jogváltozására azok jelenlegi állapotában, térités~entesen kerül sor. E határozat ellen, annak kézhezvételétól számított 15 napon belül lehet fellebbezni. Az illetékkel ellátott fellebbezést a közlekedési miniszternek cimezve, de a Közlekedési Fófelügyelethez kell benyujtani.
I ndoko l á s A Budapesti KIG a 47/MA/1988 számu levelében kérte a magyorádi üzemmérnökséghez vezető ut, valamint annak belső utjának felvételét az országos közuthálázatba. A felterjesztést megvizsgáltam, az eljáráshoz szükséges, de hiányzó adatokat pótlólag - rövid uton - bekértem, az érdekeltekkel egyeztetó megbeszéléseket folytattam. Ezek alapján megállapitottam, hogy a Bp-i KIG Magyorádi üze~mérnök séghez vezető utnak, valamint az üzemmérnökség területén lévő utnak - funkciójukbál eredően - helye van az országos közuthálózatban, igy azok felvételéról intézkedtem. Megállapitottam továbbá azt is, hogy a kezelói jog földhivatali rendezéséhez szükséges adatok, térképek különböz6 okok miatt teljes egészében nem állnak rendelkezésre. Ezért ezek elkészíttetése, valamint a földhivatali átvezetések megtétele érdekében köteleztem - határidő megjelölése nélkül - a Budapesti KIG-et arra, hogy a gödöllői Földhivatal felé eljárjon. Hat éÍrozatomat a 34/1962. /IX .l6./ !~orm. sz. rendelet 9.§-ban biztositott jogkörömben eljárva, a 8/1985. /IX.5./ KM sz. rendeletben foglaltakra figyelemmel hoztam. Budapest, 1988. március 30.
A határozatot kaoj ák: 1./ Budapesti Közuti Igazgatóság - Bp. 2./ Földhivatal - Gödöllő azzal, hogy a Budapesti Közuti Igazgatóság megkeresését követően az ingatlannyilvántartásban szükséges átvezetéseket megtenni sziveskedjenek. Továbbá szives tájékoztatásul: 3./ KM. Közuti f5osztály - Bp . 4./ "Rákosvölgye MGTSZ. - Magyorád 5./ Községi Tanács V.B. - Magyorád 11
4. sz . me ll ék l et a V-16 / 19 90. számhoz
A Hungarorino; ~~>ítésJre és fenntartására fordí t ot t forr.l sok 1?1!5-l 9'3?. Óv!! kben
E';ból
Össze1985.
l91l6.
l 98A.
1937.
l ~R9.
támo9 .
sen
r.r
folyó-
számla
l:öltséyvetési j uttatá s Ál lami ala~ jutt at~s Idegenforgal.ü Alap
85,0
85 , 0
85,0
lS
85,0
85,C
2,Q(4) l:J,o ( 4 ) 30,5( 4 ) 59 ,5
17,0
SO,u
sn ,o
4 45 , 3 C \1o,5
226,0
17,4
17,4
66,0
66,0 74 ,4
17, 0(1)
juttatás Költsgvt!tési Juttatás
.
5ll 0( 4)
(~IÁV -on :.er~sztül)
Közuti Köl tségvetés: - llp.:<özúti Ig. és
ss,t. C4\a5 , 9( 4 \o3,9( 4 )
AutÓ;><Í l ya Ig . - fenntartá s i yépek
.
l7 4 (4)
(i:i,.>.Küzút i lg.) - bekö tőút é,.>í tés (Op.V.üzúti l y.) Ilag yar Postd (2) ÖSSZt!S o<ölt.;égvetési forr.ls : Ebből szabálytdlan
s~.J c4> o,7 <4 > 44,6
100 ,0
Gazdasági Társaság: - alapítói llozzájár . - lelátó:. lízingdíja (3)
5,0
Összes GT forrás: Mindösszesen:
70,0
29 ,3 ( 4) •
319,7 . 138 , 4 l3A,l 138,4
113.9 113 ,9
74, 1~
75,1l 75,q
747,8 . 516,2
620,.'3
194,0 11 , 3
199,0 15,2
193, 5
3 ,9
5, 0
205,3
3 ,9
214 , 2
208 ,7
105,0
525 , 0
79,7
962.0
329 ,5
138 , 4
113,9
tleyjec,xz~s:
[bbül 2 r.aillió forint tájé
4~,5
84,5
81t , 5
lt2,5
5,5
15,2 5, 5 84,5
42,5
5,5
5. sz. melléklet a V-16/1990. számhoz
A HUNGARDRING-en 1986. december 31-ig aktivált vagyontárgyak ezer Ft
M E
G N E
V E
Z
É
Autóversenypálya Központi épület Beép. butor Elsősegélynyuj tó hely TV közv. ép. Porta ép. WC ép. Kerítés /beton/ _,,/drót/ /acél id./ /TV körül/ Tároló Közuti átjáró hid Átjáró tartozék Nézátér /füves/ Ülőhely lelátó Közl. ut /lelátónál/ /versenypályánál/ _ .. _ /közuti hídnál/ Bakszak előtti burk. Gk.tároló /depó/ Térvilágitás Vizvezeték Elektromos ellátás Térplasztika Helikopter leszálló Üzemanyagtároló Irányitótáblák Lélegeztető berendezé s
5
Kapacitás egys. mérték m2 " db m2 m2 m2 blokk fm
48.5oo 3.242 l
311 321 24 13 3.964
aktivált érték
nettó érték l989.XII.3l.
165.852 54.263 787 4. 76o 9.881 1.36o 12.427 12.345
152.584 52. 463 761 4.6o 3
ll
l.25o
2.25o
ll
ll
ll
m2 m2 db db m2 fó m2 m2 m2 m2 m2 db fm db db m2 m2
6.Soo 4o 36o
9.897 4o 1.8oo 8.8ol 659 i2.361 8.533 l. l o 3 6oo 3.54o 1.5oo 42.292 88o 18.65o li' .o52 412 3oo l 8o 2.39 9 717
11
-
Ös
-
5
z e
5
e n
db
l l
3o.ooo 32.ooo 15.5oo S.ooo 3.3oo 1.27o 37.24o l
7.2oo l l
326 1.125 l
395.641
9. 5 5 5 l. 315
ll. 51 9 11.35 7 2 . o7o 9.lo5
36 l. 65 6
8.o97 6o7 11.37 3 · 7.85 1 l. ol 3 552 3.256 1 . 38o 38.9o8 81o 17.16o 15.68 8 412 27 6 166 2.3 99 55 9
367.541
-- --------·
A köz úti
költségveté sból a Hungararing-re fordit ott források szerkezete millió Ft
R
.Év
Összesen
I T Á s Fenntar- . É P I T É S , GÉ P B E S Z E R Z É S tás y p A L A Összesen 1 Összesen Aktiválható Nem aktiválható
A
F
o
R
D
Hozzájáró utak
eb88l: akti vált
1986.
138,1~(/
14,2
123,9
29,3
29,2
0,1
94,6
17,4
1987.
10 6,6
24,3
82,3
82,3
71,6
10,0
0,7
-
1988.
103,9
25,6
78,3
78,3
57,5
20,8
-
-
1989.
45,3
20,4
24,9
24,9
24,9
-
-
5,8
:
lll
.•
Összesen:
393,9
84,5
309,4
196,7
165,8
95,3
30,9 --------
-
-
23,2
< la-. l ...... o-. (Jl ......._ N ......
"'
"' O
.
3CD f-' .._.
~1
Tartalmazza a 65,3 mi1liós utépitést és 17,4 mill iós fenntartási gép beszerzést is
co.
(Jl N lll•
f-'
3
CD
::r 0 N
A'
("1-
A Hungaroringre forditott forrá sok ból aktivált vagyon alakulása /a l étesítmény aktiválásától 1989. végéig/ millió ft: Akt ivál ásiQ (1986. vépéiH) Költs. GT Ös zvetésszeból sen
~ktiválás
o
F
Aktivált - pálya - hirközl.lét . - pályafenntartás gépei
278,8 216,8 44,6 17,4
178,8 178,8
Nem aktivált
l
l
után(l987- 89 közötJ) Ö. s _ ~ . z .. .e Költs. GT Ös zKölts . GT vetésszevetésból sen ból R R A s
-
34,5 5,8 28,7
-
-
457,6 395,6 44,6 17,4
-
-
140,9
31,5
172,4
293,6
27,0
11,3
38,3
113,9
20,2
134,1
-
5
.l
e
n .
Ös zszesen 492,1
34,5 5,8 28,7
178,8 17 8,8
-
313,3 222,6 73,3 17 ,4
3,9
297,5
434,5
35,4
469,9
148,2
3, 9
152,1
175,2
15,2
190,4
145,4
-
145,4
259, 3
20,2
279,5
-
l l
401,4~ / 73,3 17,4
-
ebből:
-
-
utólag aktiválható nem aktiválható
< 1-...J
ebből:
.. \~/ = kozu = fenntart.ktg. = támogatás = folyó számlán = egyéb
Ös szese n: ~1 ~x/
-
81,5 14,2
-
-
-
-
5,5 14,7
18,2 419,7
210,3 -
~
Ebbő l
lll
81,5 14,2
-5,5
32, 9 630 , 0 ---
0,7 70,3 42,5
-
31,9 328,1
-
-
-
3,9
0,7 70,3 42,5
-
31,9 332,0
82,2 84 , 5 42,5
-
50,1 74 7,8
-
5,5 14,7 214,2
82,2 84,5 42,5 5' 5 64,8 962,0
-.-J
/1989. j an uár l -t ól/ 241 , 2 . millió forintot már n em tart anak értéken ny il ván . A közutként szerepló értékek kisebbek a 6 . sz . mellék l et ben szer e pló nagyságr endekné l, nyilvánvalóan a két közuti ig azgatóság8n a közuti költségvetési ráfordítások ut ó la gos , tételes bontásában bekövetkezett átfedések miatt.
l 1-' O\
(/)
'-. 1-'
N •
\()
\()
o
3 (l)
1-' 1-'
(/) N
(1), l\
lll• 3
1-'
:r
o
N
(l)
rt'
8. sz. melléklet a V-16/1990. számhoz
KöZLEKED~S!FöFELÜGYELET
BUDAPEST VI .• Lenin krt. 96. Telefon: 124·290~ 122·800 Lev61clm: Budapest 62. Pf. 102. 1389
90. április 9.
Budapest. 19 ••. • ••.•••.•. . •••••• • yintézö: • . • ..• • •• • •••••••••••• l
T~lefon:
t L!\.. • .:w;·,·, :
~
·
l
' ;,.:·.." .. -
r l
..1•
l• .
.• •• •..••••••••• .• .•.••
.
A KÖHtM lAu•éPJíi~t.g.•z;o.""ésíi.r'~á;~i!:::Jao.lJapján tárgyi ügyben meghoztam az alábbi h a t á r o z a t o t •
A Budapesti Közuti Igazgatóság illetéleg jogutódja az Autópálya Igazgatóság Mogyóródi Uzemmérhökségeterületén lévő 4100 m hosszu utat az országos ~özuthálózatból törlöm, azaz a Közlekedési Fófelügyelet tárgyban kiadott 986/1988. sz. határozata 2. pontjánal< rendelkezését viszsza' vonom. ellen annak kézhezvételétól szá~itott 15 napon belül a Közlekedési Hírközlési és tpitésügyi Minisztériumhoz címzett, hatóságomnál benyujtott fellebbezésnek van helye.
Határozata~
I n d o k o l á s A Budapesti Közuti Igazgatóság 1988. év elején kérte hatóságomtól a Magyaródi Üzemmér~ökségéhez vezető út, valamint az Uzemmérnökség belső utjának felvételét az országos közuthálrizatba. A kérelmet megvizsgáltam és megállapitottam, hogy az utak funkciója olyan, hogy nincs akadálya országos közuthálózatba való felvételüknek. Ezért azokat 986/1988. sz. hatjrozatom~al országos közuttá nyilvánitottam és kezelőjükként a budapesti Közuti Igazgatóságat jelöltem ki.
Folytatás a B. sz . mell.-hez - 2 -
Az azóta eltelt idészakban az Uzemmérnökség belsó utjának jellege megváltozott, az a terület amelyen az ut halad ma már kizárólag sport létesítményként funkcionál. A megváltozott körülményekre tekintettel, az Autópálya Igazgatóság - mint a Budapesti Közuti Igazgatóság jogutódja ' - hatóságomtól az ut országos közuthálózatból való törlését kérte. A kérelem alapján az ut jellegét ismételten felülvizsgáltam és a KHzlekedési, Hírközlés{- és ~pitésügyi Minisztérium álláspontját is figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Határozatom meghozatalánál a közuti közlekedésrál szóló 1988. évi I. törvény és az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi r. tHrvény rendelkezését alkalmaztam. Budapest, 1990. április 9.
r
_;)(_:Cl/J/ l Or. Bálla István l fóosztályvezetó A határozatot kapja: 1./ Autópálya Igazgatóság Budapest 2./ Budapesti Közuti Igazgatóság,Rudapest ...:r.r· orsz_á.g~s Közuti Főigazgatóság, Budapest 4./ Közlekedé s i Hirközlési és Épit és ügyi Minisztérium Jogi- és Igazgatá s i Fóosztálya, Budape s t 5./ Iratt ár
t.
•
,.
A FORMA-l
GAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDÁLKODÁSI
9. sz . melléklet
EREDM~NYE
ezer ft 1986. tény
1987. tény
1989. tény
1988. tény
l 99o. terv
:.
.
110 .538 LH. ol 8
63.6)3 lo7.515
l o2.7o6 133.972
1 27.582 169 .296
156 .5oo 197.772
- 12.40o
- 43.062
- 31.266
- 41.714
- 41.272
fORMA-l jegybevétel ~L1b5 l jutalék
llo. 978 -
57 . 7o5 -5. 77o
73 . 560 -6.777
ú5.21G -8.93 3
9).00(.1
- 9 . 5on
UETTÓ BEVÉTEL
llo .9 7U
) l . 9 JS
[{..743
76 .7.fJ)
85.Soo
l./ Pályahasznositás
(,.31)
ll.G53
1o .449
12.ooo
2./ Hirdetés 3./ Kisker-+egyéb 4./ OIH t ámogatás
2 .1 64 1.23t,; 2. O(J 5
lo.flo5 3.485 lo.ooo
5. /9 5 12.555 22.5oo
S.ooo 14.000 4o.o ou
BEVlTELEK: c"
.
KOLT . . t.GEK: EHEOHf. I·JY:
-
BfVÉTELH: :
--- - - - - - - -
fGYÉB OEVtTEL
7.)Go
-
'
ÖSSZESEN: ·'·'
BEVtiELEK ~1HIDÖSSZESEII:
7. )6o
11.718
118 .)38
~3.653
35.943 lo2 . 7o6
51.2 99 127.5G2
71. OOO 15 6.5oo
Q)
< l
....... O\
'....... \D \D
.o
(J)
N 01•
3
=r
o
N
..
.
\D
(J)
. N
3 (D l-' l-' (D,
"'....... (D
("'t"
2
ezer Ft 1986. tény Kö l t s é g e k FORI·IA-1 versen~ rendezési költsége 1./ FOCA-val szembeni k~telezettség a: Rendezési költség 41 . 428 /9oo.o oo USD/
1987. tény
1988. tény
1989. tény
l 99o. ter v
I.
76.517 9o .o o2 48.249 54.689 /l.olo.ooQ S l /l.lll.ooo S /l.222.loo S /1.3 443lo S l
b: 2oo o szabaéjszaka
8.921
8. 275
c: Oiztositás
3. ol 11
2. 51 e
ÖS S 7. E5 El-l :
2./ Sportszakmai költ ség 3./ Rendező i költséo 4./ Protokoll-VlP szolg. 5 . / f~ck lám-rro p. nyomrl CJ kto. 6 . l s (; j t ó k ü l t ~) ~~ 9 7. / Megbizósi dija k+S ztk j~rulék 0./ Egyéb költs ége k/betétverseny k ikUld.b eszer z és ,s z~l l.kt g .. kölcsönzés,hangositás,posta, telef on ,tel ex és egyűb szolg./ 9. / Közbiztonság,közrend lo./V~llalkozói dij ll . l Eg y é b k ö l ts é g l l e l t á r· t 1 i 3 n y l Összesen: t·l i n d ös sz es en:
MAK kbltségeihez ho zzájá r u lás
53.353 13.450 l. l ?o
5. 7G2 l . ü)o 3. 76(,
11.392
---
~9 . o42
-- -· ··-· 6 .97 8 ] . 51 9 l.o) 8 0.3lc l . 2(, ~j
4)9
l . 303 67.4(.. 4
-
16.596
18.ooo
1. 35o
1. ~ 0 0
92 . 229
lo9 . Sú2
---:.-
l. 4 3 6
8.275 l. G49
4.669
5.~46
9. J o B
, , J..2oo
lo. 99J l.ti19
l .ooO
943
6. 9 9~)
.
7.) co
1.2 oa 6 . 4oo l o .o uo 1. 7~ 0
2.So o
,., o
1--'
< riC> riC), (j)
\ C>
'Cl
15.126 3.2 9o
5.004 l .oSo 2.ono
3.~21
11.
94 n
5~
98
44 . l:34 97.7 97
28.5o2 U7.5 lt4
3o .l65 ')7.629
l.loo 995 2oo 3G:658 12 o.. o(j 7
3.98ü
1 .5oo
l. ooo
l.o oo
-
-
..
l. 2 So 8 El o ·-.
4.6 oo l.loo
-
(j)
N
3
ro 1--' 1--'
C1),
2oo "A ,....... (!) 35. 2oo ..... ::r 144. _ 7o2_ Nro l.Soo
..
3
ezer Ft 1987. tény
1906. tény
II. BERUHÁZ1\SHOZ KJ\PCSOLOOÓ
1909. tény
l 99o.
8. 5oo
8.5oo
terv
KTG-ek
1./ Állami tám ogatds fix jár. 2./ Leldtok lizing
1988. tény
~ija
8. 5oo
0. 5oo
8.5oo
5.o76
17.2oo
17.2oo
U. 97o 17.2oo
:>)5
727
3.3o9
2.5oo
l 3l
26.427
2~'.oo9
37 .!7o
11.3oo
3./ Oeruhóznsi hitel 4. l Kereskedelmi Ili tel és c ny é b k am í3 t t e r 11 e k
O.ú:?3
ÖSSZESElJ:
2U.:t23
l !l
•
...,
o
: II . .A. · GT. éves müködÉsi, , valamint
t-'
oz egyéb bevétele'
rT C!) rT C!), (J)
l./ Fó-mellék-és r ész fogl.dolg. bére,bérpótléka,SZTK-járuléka, megbizási díjak
CJ
81o
2.6ó5
}.9oo
"'
1.458
l.BoS
2,6!~2
:S.Soo
N
l.u53
4.177
5.o93
7. oou
!1.34o
8.916
1.829
2.934
(J)
2./ Egyéb müködési költségek 3./ Bevételekkel ÖSSZESOl:
összefüggő
ktg. 81o
3
co t-' t-'
lo.4oo
14.4co
co. A' t-'
co rT :r co N
•
•
·-
4 KULTS~GEK ÖSSZESIT~SE
ezer Ft· 1906. tény
1987. tény
1?88. tény
l 99o.
1989. tény
terv
. I.
~ FORMA-l VERSENY REtiOEZtSI KÖLTSÉGEI
.- .
II.
-
97.7?7
..
BERUHÁZÁSHOZ KAPCSOLOOÓ .KÖLTSÉGEK .
14 L 7o2
128.887
97.629
87 . 5~4
..
."
o
1-'
20.423
llt.l31
29.oo9
26.427
37 .17o
III. ~ GT.NUKűDtSI,VALAMIHT
ÖSS ZESE t·J
c+
OJ
c+
~z
EGYtB UEVt TELEKKEL OSSZEFUGGÖ KÖLTS~GEK . l v. l·L\ K/!P\' ,\L T.\L;ÜIOS l<ÖllSÉGElHEZ HO/Z ,~J~,RUL •\5
'<
OJ, Ul
Blo
14.400
lo.4oo
0.9 16
4.34o
OJ
'-D
3.980
1.~00
l.ooo
l .ooo
l . 5oo
Ui.ol8
l:) 7 . 51 ~
133.972
169.296
l~li.ii:~
-
·- ----- --·
-
---- --
-
Ul N
. 3
Cll
, ...... 1-' Cl),
7\ 1-'
Dudapcst, 199o. május 17 .
~
.
(\..:·.:'.<...: !~ ~
Cll
~.
l
pt;.._.
·~ '. (,,,'...]J
D1vikin~ N~~eth '
A nes
l~
10. sz. mellék1et a V-16/1990. számhoz
Az ideg e nforgalmi szakemberek véleménye a Forma-l nemzetgazdasági hasznáról
A Forma-l nemzetgazdasági haszna a világon mindenütt a ver. .. seny vonzataként megnövekedett idegenforgalom és kereskedel mi tevékenység után befizetett adóbevételekból képződik . Továb bi közvetett és pénzben nehezen mérhetó haszon az a reklámhatá s , amelyet a tv közvetités, a nagyszámu nézőközönség jelent a rendező országnak. A Hungaroringen rendezett futamot több, mint SO ország televiziója, valamint az 1,3 milliárdos nézettségü Eurosport adó is közvetiti. A verseny előtt mindig bemutatnak egy háromperces filmet Magyarországról, Budapestról és a Hungaroringról . Ezt, valamint magát a közvetítés együttes rekl ámértékét a becslések több száz milliós nagyságrendüre (egy e sek milliárdos értéküre) teszik . További . reklámhatása van annak, hogy 1990-tól a Hungaroring a világ egyetlen pályája, amelyen három nagy nemzetkö zi autós és motoros világversenyt rendeznek. Ugyanis a Form a- l futamon kivül jól lehet kisebb érdeklődés mellett - i t t tartották meg a SUPERSIKE motorversenyt és ősszel kerül sor a mctoros Grand Prix megrendezésére is. A Hungaroringre, a piacgazdaságokból érkezők jó része, még a kongresszusi túristáknál is többet költ. Így a verseny idején legalább 15-20%-os többletbevétel jelentkezik a szállodákban, fők é nt az étel, ital és szolgáltatás fogyasztás megnövekedése miatt.
- 2 -
A verseny a szállodai vendégek számát nem emeli, hiszen augusztusban arnugyis idegenforgalmi csucsszezon van. Ilyen hatást csak az első két-három évben mutatott ki (5-20 %-os féróhelykihasználás emelkedés formájában) az Országos Ide genforgalmi Hivatal. A privát szálláshelyek bevételeiból - az idegenforg a lo m közel 50 %-át már ez a szektor bonyolítja le - a költségveté s ben az indokoltnál jóval kevesebb csapódik le adók formájában. Ezen jövedelmek nö vekedése és számottevő mértéke egyébként a Hungararing közelében lévő Magyorád ház-, vendéglóés panzió építésein jól lemérhetó. A verseny hetében 250-400 millió Ft-os többletbevétel ·keletkezik az idegenforgalomban és a kereskedelemben. (Az adatokat a KSH adatai alapján 20-30 ezer külföldi vendég jelenlétével kalkulálva határozták meg.) Mind többen úgy vélekednek, hogy mivel a Hungararing múködé séból számottevő idegenforgalmi bevételek származnak, ennek a területnek erőteljesen részt kell vennie a rendezés finanszírozás ában. A GT tagjai - közte a két idegenforgalmi vállalat - javaslatot tett arra, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfe l elóen nálunk is szállodai felárakat alkalmazzanak ( 12 %-os mé rt ék ben ). Annak ellenére, hogy az Idegenforg almi Hivatal ez elől nem zárkózott el, ezidáig a szállodák nem mutattak készsége t a dijak megemelésére . összességében tehát a Hungararing üzemeltetése népgazdasági szinten nem tekinthető ráfizetésesnek, hiszen a becslések sz~rint az állam az idegenforgalom növekedésével jelentős deviza- és adóbevételekhez jut. Ezen felül nehezen meghatározható és nálunk még kellően nem értékelt - a világ szinte minden pontjára eljutó reklámot jelent az országnak a ver-
/
r
- 3 -
seny megrendezése. Igy a Hungararing épitésére és fenntartására forditott állami források megtérülésére - ha jóv a l lassabban is, mint a termelő beruházásoknál - számitani le het.
