I. I. PREAMBULUM. I.1. Az intézmény hivatalos elnevezése: HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA. I.2. Az intézmény típusa: 8 évfolyamos általános iskola

I.

I.

PREAMBULUM

I.1. Az intézmény hivatalos elnevezése:

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA

I.2. Az intézmény típusa:

8 évfolyamos általános iskola

l.3. Az intézmény fenntartója:

LŐRINCI VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT

Az alapítóokirat száma:

217/1993.

l.4. Az intézmény jogállása: önállóan gazdálkodó

l.5. Az iskola működési területe: Lőrinci város

l.6. Az iskola székhelye: Lőrinci, Szabadság tér 18. Telefon: 06-37/588-096, 588-097

l.7. Telephelye: Lőrinci, Temesvári út 9. Telefon: 06-37/388-246

l.8. Intézményi csoportok:

Csoport

1.9.

Száma

Iskolai tanulócsoport:

20

Napközis csoport:

4

Az iskola öndefiníciója

Az intézmény önmeghatározása:

Intézményünk alapvető feladata a tanköteles korú gyermekek 1-8. évfolyamokon történő alapfokú oktatása, nevelése, az általános műveltség megalapozása annak érdekében, hogy minden tanuló teljesítse az adott évfolyam végére előírt követelményszinteket, illetve a 8. évfolyam végére teljesüljenek az intézmény nevelési céljai, követelményei. Diákjaink tudásának oly mértékű emelése, hogy minél többen képesek legyenek középiskolai tanulmányok folytatására. Az iskolánk feladatának tartja a hátrányos helyzetű, illetve a beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő tanulók felzárkóztatását. Feladatunknak tekintjük, hogy biztosítsuk diákjaink igény szerinti napközi otthonos ellátását.

A feladatok megvalósítása során kiemelten kezeljük:

-

-

a képességfejlesztés során a differenciált segítségnyújtást;

-

-

a tanulók felkészítését a továbbtanulásra;

-

-

a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyerekekkel való törődést;

-

a tanulók életkori sajátosságuknak megfelelő fejlődését (fizikailag, szellemileg);

-

-

-

az általános emberi értékek, társadalmi normák tiszteletben tartását, elsajátíttatását.

a gyerekek pozitív személyiségjegyeinek gazdagítását;

Fontosnak tartjuk,

-

-

hogy megfelelő hangsúlyt kapjon a magyar nyelv és irodalom,

a matematika, az informatika és az idegen nyelv /angol, német / tanítása; -

-

hogy szabadidős tevékenységként támogassuk a sportot, különös

tekintettel az egészség megőrzése; -

-

az iskola értékeinek megőrzését, gazdagítását;

-

-

az iskola kapcsolatainak gyarapítását, javítását;

-

-

a hagyományok ápolását.

Mindezeket a változatos tevékenységrendszerünk révén valósítjuk meg, amely diákjainknak tág teret ad a képességeik kipróbálására, kibontakoztatására, a tehetségeseknek az érvényesülésre, a lemaradóknak a felzárkóztatásra. Mindezekhez olyan légkört igyekszünk teremteni, ahol a gyermek és a felnőtt jól érzi magát. II.

2. Az iskola nevelési programja

2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Az iskolánk célja, hogy :

-

-

Felkészítsük diákjainkat arra, hogy képesek legyenek helytállni a

társadalomban. -

-

Tanítványaink az iskolából kikerülve ne pusztán az életben legyenek

képesek érvényesülni, hanem a társadalomba is be tudjanak illeszkedni. -

-

Segítsük diákjainkat abban a folyamatban, amelyben művelt emberré,

Szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré válhatnak.

Célunk az alapfokú nevelés- oktatás első szakaszára ( 1-4. évfolyam ):

Az 1- 4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy: -

Óvjuk és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyerekekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot.

-

Türelemmel vezessük át a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás tevékenységeibe.

-

Tegyük fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt.

-

-

Adjunk teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának.

-

-

Segítsük a gyermekek természetes fejlődését, érését.

-

A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsünk, alapvető képességeket és készségeket fejlesszünk.

Célunk az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára ( 5-8. évfolyam)

Az 5-8. éfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy;

-

Folytassuk az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését.

-

A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegyük figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik.

-

Vegyük figyelembe, hogy a 10 – 12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz.

-

Vegyük figyelembe, hogy 13 – 14 éves kortól ( serdülőkor kezdete ) a tanulók ismeretszerzési folyamatába előtérbe kerüljön az elvont fogalmi és elemző gondolkodás.

-

Tanulóinkat igyekezzünk érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíteni a társadalomba való majdani beilleszkedésükre illetve ennek megfelelően készítsük fel őket a továbbtanulásra.

-

Együtt neveljük a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket.

Feladataink az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára ( 1-4. évfolyamon):

Az 1-4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk feladata, hogy:

-

A pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon.

-

A tanulói kíváncsisága érdeklődésre épített és ezáltal motivált munkában fejlesszük a kisgyerekekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és segítsük érzelemviláguknak gazdagodását.

-

-

Adjunk mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

-

-

Alapozzuk meg a tanulási szokásokat.

-

-

Támogassuk az egyéni képességek kibontakoztatását.

-

-

Működjünk közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában.

-

Törődjünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális- kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.

-

Tudatosítsuk a gyermekben a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető értékeket.

-

-

Erősítsük meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat.

-

-

A gyermekek jellemét formálva szolgáljuk a személyiségük érését.

Feladataink az alapfokú nevelés- oktatás második szakaszára ( 5 - 8. évfolyam ):

Az 5-8. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk feladata, hogy:

-

-

Fejlesszük a tanulókban azokat a képességeket, készségeket,

amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek. -

A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük a tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.

-

Olyan helyzeteket teremtsünk, amelyekben a tanulók gyakorlati módon igazolhatják megbízhatóságuknak, becsületességüknek, szavahihetőségüknek értékét.

-

Tudatosítsuk a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát.

-

Tisztázzuk az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban.

-

Fejlesszük a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseljük az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt.

-

Erősítsük az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessük más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz- és eljárásrendszere:

A nevelő munka eszközei, eljárásai több értelmű pedagógiai fogalmak, teljes rendszerük kidolgozásával még napjainkban is foglalkozik a neveléselmélet.

A nevelés eszközei, eljárásai valamint a nevelés módszerei a nevelési folyamat - egymással összefüggő, egymást feltételező, nagyon fontos - elemei tényezői. A nevelési módszerek elválaszthatatlanok a nevelés céljától, vagyis a nevelési módszereinket hozzá kell igazítani a célokhoz. A módszerek alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja.

Eljárások, módszerek

A/ A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei:

a, az oktatás valamennyi módszere b, meggyőzés c, minta d, példa e, példakép f, példakövetés g, bírálat h, önbírálat

i, beszélgetés j, felvilágosítás k, tudatosítás l, előadás m, vita n, beszámoló

B/ A tevékenység megszervezésének módszerei

a, követelés b, megbízás c, ellenőrzés d, értékelés e, játékos módszerek f, gyakorlás

C/ A magatartásra ható módszerek

a, ösztönző módszerek - ígéret - helyeslés - bíztatás - elismerés - dicséret 1. Szóbeli dicséret nyilvános formái / osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, iskolai közösség előtt, iskolai összejöveteleken /

2. Írásbeli dicséret formái / szaktanári osztályfőnöki, igazgatói, oklevél magasabb szintű elismerés / - osztályozás - jutalmazás / könyv, kirándulás stb. / b, kényszerítő módszerek - felszólítás - követelés - parancs - büntetés: 1, szóbeli figyelmeztetés 2. szaktanári figyelmeztetés 3. osztályfőnöki figyelmeztetés intés, rovás 4. igazgatói figyelmeztetés intés, rovás 5. nevelőtestület elé idézés 6. szigorú megrovás 7. áthelyezés másik osztályba 8. áthelyezés másik iskolába

c/ gátlást kiváltó módszerek: - felügyelet - ellenőrzés - figyelmeztetés - intés - fenyegetés

- tilalom - elmarasztalás

Eszközök, módszerek

1. Nyelvi / verbális / eszközök / beszéd, beszélgetés, stb…. / 2. Nem nyelvi / non verbális / eszközök / arckifejezés, tekintet, mozdulatok stb. / 3. Szociális technikák: szociális készségfejlesztő technikák A tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése illetve a meglévők erősítése: - minta- és modellnyújtás -

-

megerősítés / buzdítás, dicséret, jutalmazás /

-

-

szerepjáték

-

-

dramatizáló tevékenység

2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül.

Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg:

-

a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása,

-

-

valamint az ezekre épülő differenciálás.

E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink -

-

a különböző szintű adottságaikkal,

-

-

az eltérő mértékű fejlődésükkel,

-

-

az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal,

-

-

egyéb / érdeklődési körüket érintő / tevékenységükkel,

-

-

szervezett ismeretközvetítéssel,

-

-

spontán tapasztalataikkal összhangban

minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kultúrált életmód iránti cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett - kiválasztással - elrendezéssel A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: - műveltségét - világképük, szemléletük formálódását - társas kapcsolatát - eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, - tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adunk prioritást:

Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási – tanulási folyamata adjon teret: a, a színes sokoldalú - iskolai életnek - tanulásnak - játéknak - munkának b, fejlessze

- a tanulók önismeretét - együttműködési készségüket, - eddze akaratukat

c, járuljon hozzá

- életmódjuk - motívumaik - szokásaik - az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben: A tanulók - tudásának - képességeinek

fejlődése, fejlesztése áll a középpontban,

- egész személyiségének figyelembe véve, hogy az oktatás nevelés színtere - nemcsak az iskola - hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket:

Az értelem kiművelése területén elvégezendő feladatok: -

-

a megismerési vágy fejlesztése

-

-

tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása

-

-

a felfedezési vágy fejlesztése

-

-

a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése

-

-

a tanulási kötelességtudat fejlesztése

-

-

tanulási igényszint fejlesztése

A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: -

-

Megfelelő szociális szokások, minták, attitűdök, meggyőződések

készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése, hogy tanulók megismerjék és elsajátítsák a szociális viselkedés alapvető szabályait, megértsék a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét. -

Olyan iskolai életrend, légkör kialakítása, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a tanulók folyamatosan megtapasztalhassák az egyéne és a csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit.

-

A pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése. Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak.

Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok:

-

A mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal.

-

A kézügyesség fejlesztése különféle tevékenységek során a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek / rajzolás, gyurmázás, szövés, batikolás, stb…../ során.

-

A sportági tevékenységek elsajátításán túl a testi képességek kifejlesztése és folyamatos karbantartása.

-

Az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak gyakoroltatása, tudatosítása változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelően.

-

-

A nevelőmunka során a tanulói önértékelés is váljon rendszeressé.

2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok:

A nevelés szempontjából közösségnek nevezzük az autonóm egyének szerveződését. Mivel a közösség egyénekből áll az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti az egyéniséget. Maga a közösség a fejlődés keretét biztosítja, miközben tagjai önfejlődésével a közösség is fejlődik, több lesz, mint tagjai egyszerű együttese. A közösségi nevelés területei: - a család - az iskola - az iskolán kívüli közösségek

A pedagógiai program szempontjából az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területeit vesszük sorra. Ezek a : - tanórák / szaktárgyi, osztályfőnöki / - tanórán kívüli pedagógusok / felnőttek / által szervezett iskolai foglalkozások / napközi, kirándulások, stb…/ - diákönkormányzati munka

- szabadidős tevékenység

Attól függetlenül, hogy az iskolában kötelező lesz ( 2003.09.01-től ) a szabadidő-szervező alkalmazása a szabadidős tevékenységek egyre inkább a nevelőmunka középpontjába kerülnek. Fontos, hogy a tantárgykiegészítő ismeretszerzéstől, a lazább társas szórakozásig, művelődésig a legszélesebb tevékenység-skálán keresztül már az iskolai keretek között is gyökeret verjenek az iskola falain túllépő kulturált szabadidős szokások. Nagyon fontos az oktatás és a szabadidős tevékenység gondosan megtervezett, átgondolt munkamegosztása, amely az egymásra épülés, az egymásba kapcsolódás teljes rendszerét kell, hogy jelentse.

Az iskolai szabadidős tevékenység jó terepet biztosít a közösség fejlesztő munkának. Célja: olyan működő csoportok létrehozása: -

-

melyek saját érdekszférájukon belül,

saját maguk által

-

-

iskolánk és lakóhelyünk fejlődése érdekében megfogalmazott programokat valósítanak meg.

2.3.1. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok:

A tanórán résztvevő tanulók egy osztályközösség tagjai. Legfontosabb célunk ebből a nem nevelési szempontból összetömörült csoportból olyan valódi közösséget formálni, amely képes: -

-

a közös cél érdekében hajlandó,

- a közös értékrend elfogadására és -

-

az iskola szervezett keretein / tanórák / belül ennek megfelelően viselkedni,

munkálkodni. Ennek a célnak az értelmében több esztendő kitartó, türelmes munkájára van szükség. Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekedjünk: -

-

a tanulás támogatása: kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével

-

-

a közvetlen tapasztalatszerzés segítése

-

-

a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése

/ példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével / -

-

a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények

továbbfejlesztése, a következő évfolyamon a már elért eredményekre való építés. -

-

olyan nevelőkollektíva kialakítása / megtartása / mely összehangolt

követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja -

-

különböző változatos munkaformákkal / csoportmunka, verseny

stb…./ az együvétartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.

2.3.2. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladata:

A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. Feladat: - nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére, -

-

a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsuk, hogy a

különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését.

-

-

ismertessük meg a tanulókkal a társas együtt élés alapvető

-

a séták, kirándulások alkalmával mélyítsük el a természet

szabályait -

iránti tisztelet, és a környezet iránti felelősség érzését.

2.3.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:

A diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közössége, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. Feladat: - közösségépítő tevékenység fejlesztése - a közösség iránti felelősségérzet / felelősségtudat / kialakítása - a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető - tevékenységek szervezése - olyan közösség kialakítása, amely büszke saját közösségének - sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait

2.3.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:

A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz és hatása nem csak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő

módszerekre kell építeni.

Feladat: - jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel, - az egyes tevékenységformák tematikájának kidolgozását határozza meg az elsajátítandó ismeretek készségszintűvé alakítása mellett az életkori jellemzők figyelembevétele - a tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvevők adottságára építve érdeklődésük ne alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön. - olyan erős érzelmi- értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, amely során csodálkozva fedezhetik fel önmagukban a másik iránti érdeklődés, megértés, türelem szándékát és képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést.

2.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

Az általános értékrendben bekövetkezett negatív változások, a családok megélhetési gondjaiból fakadó problémák hatása rányomja bélyegét tanulóink viselkedésére, értékítéletére. Magatartásukban felerősödött az indulatosság, az intolerancia, az ingerlékenység, elterjedt a csúnya durva kifejezések használata.

Az anyagias szemlélet káros hatásai is megjelentek a személyiségjegyek között: Feladatunk: - odafigyelnünk az igazolatlan hiányzásokra - tolerancia a másikkal, a mássággal szemben - a szervezetre káros anyagok fogyasztását az iskolában ne engedjük; beszélgetések, előadások formájában hívjuk fel az egészségkárosító hatásukra a tanulók figyelmét - példamutatás a beszédstílusunkkal

2.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Legfontosabb feladat, hogy minél hamarabb felismerjük a tehetségeket. A felismerést követően fontos a tehetséggondozás színtereinek jó működtetése is, de további hatékony formákat kell kidolgozni. Működő színtereink: - csoportbontás - osztályok differenciált szervezése - tanári differenciáló munka - szakköri tevékenységek - versenyekre való felkészítések / egyéni foglalkozások /

Minden tehetséges tanuló számára biztosítani kell a versenyeztetést is. Tanulóink eddig is eredményesen szerepeltek a különböző szintű versenyeken, s ez legyen a célunk továbbra is.

2.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk nehezen tud lépést tartani a megnövekedett feladatokkal. Sokszor ránk nehezedik a gyerekek számtalan testi-lelki gondja. Ezekre azonban az adott feltételek mellett egyre kevesebb energiánk jut / magas osztálylétszámok 5. évfolyamtól /. Éhező, nélkülöző gyerekekkel nehéz következetesen bánni. Munkanélküli, reményvesztett, erkölcsileg lezüllött szülőket nehéz szóra bírni, hát még a segítségüket kérni a nevelési feladatok megoldásában. Az iskolai oktatásunk és nevelésünk során pedagógiai eszközökkel kell feltárni és megszüntetni a gyermek fejlődését veszélyeztető okokat, ha pedig ettől kellő eredmény nem várható, a gyermekjóléti szolgálat segítségét kell kérni, illetve szükség esetén hatósági intézkedést kell kezdeményezni.

Feladataink: -

Valamennyiünk alapvető feladatai közé tartozik a gyermeket, tanulót veszélyeztető körülmények feltárásában, megelőzésében és megszüntetésében való közreműködés. Ehhez kapcsolódóan a tanulókat és szüleiket tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről és arról, hogy hol kereshetik őt fel.

-

Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse a pedagógusoktól, szülőktől vagy tanulóktól szerzett információi alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál családlátogatást végez, értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, ha pedagógiai eszközökkel nem szüntethető meg a gyerek veszélyeztetettsége.

-

A gyermek és ifjúságvédelmi felelős a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködés keretében részt vesz az esetmegbeszéléseken, amelyeknek állandó megbízottja.

Közzéteszi az iskolánkban a gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, lelkisegély szolgálat címét, telefonszámát. -

Az intézményvezető felel a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, ezért törvény szerint kötelező biztosítania 0,5 álláshelyet e feladatra.

Mivel az iskolai gyermekvédelem elsődleges feladata a prevenció, az iskolai gyermekvédelmi munkában is jól alkalmazható a gyermekvédelmi törvény meghatározása a veszélyeztetettség fogalmáról. / 6.sz. melléklet / Tevékenységeink a gyermekvédelem területén: -

-

Családlátogatás

-

-

Anyagi támogatás

-

-

Pedagógiai eljárások: - egyéni bánásmód - tanár és gyermek közötti érzelmi kapcsolat feltételeinek megteremtése - fejlesztő foglalkozások - szabadidős programok

-

-

Egyéb, nem operatív jellegű, nem közvetlen gyermekvédelmi eljárások:

- veszélyeztetett tanulók nyilvántartása - osztálynaplók speciális szempontú vizsgálata -

-

Napközi otthoni elhelyezés kezdeményezése, étkeztetéshez juttatás

-

-

Önkormányzati anyagi támogatás, segély kijárása

2.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Az iskolánkba járó gyerekek közel 30 %-a jelentős szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Cél: a felzárkóztatásuk, minél kevesebb kudarccal. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást az 1-4 évfolyamon / létszámtól függően / külön kislétszámú osztályok szervezésével oldjuk meg, az 5-8. évfolyamon pedig differenciált csoportbontással. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálásokon, speciális foglakozásokon nyújtunk segítséget, törekszünk a hátrányok csökkentésére. Szükség esetén fejlesztésük speciális foglakozáson történik: -

-

fejlesztő pedagógus

-

-

logopédus

Mindkét speciális foglalkoztatás tárgyi és személyi feltételei biztosítottak.

Korrepetálás

A felzárkóztatás, a hiányos alapismeretek pótlása a korrepetálások történik. A korrepetáláson résztvevők száma és köre változó.

formájában

Az enyhén fogyatékos, tanulási zavarokkal küzdő tanulóink számára külön foglalkozásokat is tartunk / heti 6 óra /. Integrált oktatásukra az alapító okiratunk szerint lehetőségünk van.

2.8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz szánt fejlődésükben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű – de különösen a szociális hátrányban levő – tanulót képességeinek kibontakoztatásában. Ehhez pontosan ismernünk kell azokat a károsan ható tényezőket, amelyek hozzájárulnak a hátrányos helyzet kialakulásához. / 2.sz. melléklet / Mivel a hátrányos helyzetű tanulók száma, a hátrány jellege évről évre változik / sőt változhat év közben is /, ezért a pedagógiai program mellékleteként egy ütemterv készül, amelyben felsoroljuk a hátrány enyhítését szolgáló tevékenységformákat, a tevékenység ütemezését a tanéven belül. / 3.sz. melléklet /

A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák

szolgálják:

-

-

Felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok

-

-

Mentálhigiénés programok

-

-

Pályaorientációs tevékenység

-

-

Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői

értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon értesítés. -

-

Motiválás arra, hogy a gyermek tanulószobai vagy napközis

ellátásban részesüljön -

-

Kapcsolattartás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal

-

-

Drog- és bűnmegelőzési programok

-

-

A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása

-

-

Táborozási hozzájárulások lehetőségének keresése

-

-

Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon

2.9. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere

2.9.1. Ellenőrzés

Az ellenőrzés nem más, mint a normáknak, jogszabályoknak való megfelelés. Az iskolában lehetséges ellenőrzés területei. Az ellenőrzés területe többszintű: - külső: a, ágazati ellenőrzés / OM, OKÉV szakértők bevonásával / b, fenntartói ellenőrzés / szakértők, gazdasági vezetők, jegyző…./ - belső / intézményszintű / ellenőrzés

A/ Ellenőrzést végzők: - igazgató - igazgatóhelyettes - munkaközösség-vezetők

B/ Akiket ellenőriznek: - pedagógusokat

- technikai dolgozókat - tanulókat

C/ Ellenőrzés időpontja: - a tanév rendjéhez kötött ellenőrzési pontok / tanévkezdés, félévi értékelés, tanév zárása / - tevékenység befejezésekor / kimenet szabályozás / - tevékenység közben / folyamatellenőrzés /

D/ Mit ellenőrizünk? - intézményműködést - pedagógiai tevékenységet

E/ Milyen módszerekkel? - óralátogatás - dokumentum ellenőrzése - tevékenység ellenőrzéssel stb…….

Mivel az iskolában a nevelő-oktató munka legfontosabb területe a tanítási óra, ezen a területen az ellenőrzést tanévenként külön meg kell tervezni. /5.sz. melléklet: üres ellenőrzés tervminta /

2.9.2. Értékelés

Az értékelés az ellenőrzés tapasztalataira épül, vele szoros egységet alkot. Tulajdonképpen az értékelés szembesítést jelent:

-

a végzett munka során adódó eredmények számbavételét

a hibákkal való szembenézést

Ki végzi az értékelést? - igazgató

Kit értékel? valamennyi közösséget és egyént

- igazgató helyettes

irányítása alatt dolgozó személyeket

- munkaközösség-vezető

vezetése alatt állópedagógusokat

- tanító, tanár

a kollégákat és a diákokat

Ezen kívül még értékeljük:

2.11.

-

-

a nevelők: felkészültségét, felkészülését

-

-

a tanítási kultúrát

-

-

a tanítás eredményességét

-

-

a magatartás és az iskolai célok, értékek összhangját

2.11. A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái,

továbbfejlesztésének lehetőségei

A/ A szülők részéről – a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: - aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, - őszinte véleménynyilvánítást, - együttműködő magatartást, - nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását,

- a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, - érdeklődő – segítő hozzáállást,

B/ Iskolánk a tanulók helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja:

-

-

nyílt napok, nyílt órák szervezése

-

-

rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről,

magatartásáról -

-

előre tervezett szülői értekezletek

-

-

rendkívüli szülői értekezletek

-

-

fogadóórák

-

-

előadások szervezése szakemberek meghívásával

/ pszichológus, nevelési tanácsadó, orvos, stb…/ -

-

családlátogatás

-

-

közös kirándulások

-

-

pályaválasztási tanácsadás

Az együttműködés továbbfejlesztési lehetőségei: - szülői munkahelyeken üzemlátogatás, - családi játékos vetélkedők, - közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével

2.12. Tanórán kívüli foglalkozások

A tanórán kívüli foglalkozás a közoktatási törvény módosítása során újabb ponttal bővült. / 53. §. /1/ e / Azzal, hogy a tanórán kívüli foglalkozások körébe tartoznak: -

-

a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály vagy

csoportfoglalkozások, különösen

- a tanulmányi kirándulás -

-

a környezeti nevelés / erdei iskola / - sportrendezvények

Ezzel a tanórán kívüli foglalkozások két nagy csoportra oszthatók: 1. Kötött foglalkozások: - napközis /tanulószobai/foglalkozás - sportkör 2. 2.

Szabadon választható tanórai foglalkozások.

Új eleme a törvénynek, hogy amennyiben a tanórán kívüli foglalkozások közül a pedagógia programba beépítettük a : - tanulmányi kirándulást - múzeumlátogatást - erdei iskolát és ezen a foglalkozások száma eléri a három órát figyelembe vehetők a tanítási napok között is a közoktatási törvény 121. §-a /1/ bekezdésének 36. pontja alapján.

Tanórán kívüli foglalkozások szervezése iskolánkban Tanulmányi kirándulások:

-

-

osztály tanulmányi kirándulások

-

-

évfolyam tanulmányi kirándulások

-

-

iskolai szintű tanulmányi kirándulások

-

-

érdeklődési körhöz kötött tanulmányi kirándulások: - író, költő, híres ember szülőházának megtekintése - neves évfordulókra szervezett rendezvényeken való részvétel - turisztikai kirándulások

Múzeumlátogatások - időszakos kiállítások látogatása - tantárgyhoz kötődő múzeumlátogatások ( közlekedési-, természettudományi-, stb…..) Iskolánk az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat kínálja: - napközis foglalkozások - sportkörök / kézilabda, foci, kosárlabda, tömegsport / - szakkörök / nyelvi, számítástechnika, kézműves, tánc, énekkar / - versenyek / tanulmányi, kulturális / - házi bajnokságok / különböző sportágakban - gyermeknap - erdei iskola - tanulmányi kirándulások - színház- és múzeumlátogatások - úszótanfolyam szervezését

II/1. Tantárgyi rendszer és heti óraszámai

Tantárgy

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv és irodalom

9/8

8

9/8

7

5

4

4

4

2

2

2

2

3

3

3

3

3

4

4

4

4

4

1

1

1

Fizika

2

1/2

Biológia

1/2

2

Kémia

1/2

2/1

Földrajz

2/1

1/2

Történelem és állampolgári ismeretek Id.nyelv angol német Matematika

4/5

5

4/5

Informatika Környezetism.

1

1

2

2

Természetism.

Ének-zene

2

1

2

2/1

1

1

1

1

Rajz és viz.kult. 1/2

2/1

2

1/2

2

2

1

1

Technika és életvitel

1

1

1

1

2/1

1/2

1

1

Testnevelés és sport

3

3

3

3

3

3

2

2

1

1

1

1

Tánc és dráma

0/1

1/0

Hon és népismeret

RAJZ -

HOZ

Osztályfőnöki,

1

2

Köz. óra

Ember és társ.ism.,etika

1

Mozgókép és médiaism.

1

Egészségtan

Biológiához

Életvitelhez

Nem kötelező %

2

2

2,25

2,25

6,25

6,25

8,25

8,25

Szabadon tervezhető – benne az óratervibe

1

1

1

1

2

2

1

1

Délutáni sport

2

2

2

2

II/2. A tanítási-tanulási folyamat szervezeti formái

Alsó tagozaton a tanítás osztálykeretben folyik. Iskolánk a „ kisfelmenő „ rendszert preferálja az alsó tagozatban ugyancsak előtérbe helyezzük 3-4. évfolyamon a „ tantárgycsoportos „ tanítást. A tanulók az előírt ismeretanyagot tantárgyakra bontva, tanórákon, az óra típusának megfelelő munkaformában, több funkciós tanteremben, nevelői irányítással dolgozzák fel.

Felső tagozat tervezett működése szaktantermi rendszerben történne, amelyhez ki kell alakítani a tantárgyaknak megfelelően felszerelt termeket. A felső tagozaton a technika-háztatástan tanítása nemek szerinti csoportbontásban folyik. Csoportbontást még az idegen nyelv és számítástechnika oktatásánál tervezzük, magas osztálylétszám esetén magyar illetve matematika tantárgyból differenciáltan, más tárgyak esetén a tanórai munka a hagyományos osztálykeretben folyik. A kötelező heti óraszámon túl az órakeretek elosztását úgy kell elvégezni, hogy biztosítható legyen a mindennapos testnevelésre vonatkozó előírás, a csoportbontásokhoz szükséges többletóraszám, a tehetséggondozás és a felzárkóztatás.

Napközi, menza

A napköziotthonos ellátás az iskola alapfeladatai közé tartozik. A 4 csoport működéséhez az intézmény 92 órát biztosít.

A konyha 160/180 fő étkeztetését tudja ellátni, a jelenlegi menzai étkeztetés iránti igényt – a napközis igényen felül el tudja látni.

II/3. ÉRTÉKELÉS

A tanulmányi munka értékelése a K.T. 70 §-ának /1/-/5/ pontba foglalt értékelési kategóriákat alkalmazzuk. Az első osztályban a tanulók előmenetelének félévi és év végi értékelése szöveges formában történik. Más évfolyamokon, a szóbeli feleletek, dolgozatok, a felmérések értékelése érdemjeggyel történik.

A szaktárgyi és a tanulói magatartás és szorgalom értékelésének elvei

A.

A.

A szaktárgyi értékelés

A szaktárgyi értékelés alapvető követelménye a sokoldalú tájékozódás Ez tartalmában jelenti a/ - az ismeretek önálló munkával történő megerősítésének alkalmazni tudását; -

-

a tantárgyon belüli és tantárgyak kapcsolódásának vizsgálatát, értékelését;

b/ - a kapcsolódó készségek szintjének - a kommunikációs készséges helyzetének vizsgálatát, értékelést. c/ - az a-b követelményei alapján az ALKALMAZNI KÉPES tudás és készség szintjének ellenőrzését, értékelését.

Formájában jelenti:

a/ a szóbeli feleletet, b/ az írásbeli számadást / az 1-2 szavas feladatlap teszt mellett a kifejtést követő írásbeli munkát /

B.

B.

A magatartás és szorgalom értékelése

a/ A tanulói magatartás és szorgalom értékelése havonként illetve a félév és a tanítási év zárásakor történik. b/ A havonkénti értékelés az osztályvezető-osztályfőnök feladata. A tanulók személyiségének alakítására felhasználandó mozzanat / bírálatönbírálat /, tehát a gyermekek bevonásával történjen. c/ A félévet és a tanévet záró értékelés osztályozó konferencia keretében zajlik. Az értékelők: az osztályban tanító nevelők. Javaslattevő az osztályfőnök, a vita zárásaként nyílt szavazással, egyszerű többségi szavazattal születik a döntés.

d/ A vita és a döntés szempontjai

Magatartás

Példás magaviseletű az, aki:

-

folyamatosan betartja az iskolai élet szabályait / házirend /, és másokat is figyelmeztet azok betartására;

-

-

-

az iskolai osztályrendezvényein nemcsak fegyelmezetten, hanem feladatok önkéntes vállalásával is részt vesz.

Jó az, aki:

önként segíti, védi társait és a kisebbeket is;

-

-

betartja az iskolai élet szabályait;

-

-

felkérésre segíti társait, ügyeli a kisebbeket;

-

az iskolai rendezvényeken fegyelmezetten részt vesz, ha feladatot kap, elvégzi.

Változó az, aki:

-

többször /2-3 esetben / vét a házirendben elfogadott szabályok ellen, és ezzel rontja társai, a közösség hangulatát; / ez dokumentált a naplóban, ellenőrzőben is /

-

-

kísérletet tesz a tanítási óra, a rend megzavarására;

-

-

az iskola rendezvényeivel kapcsolatban közömbös;

-

-

kísérletet tesz a rendbontásra, de a nevelői figyelmeztetésre hallgat.

-

-

rendszeresen vét a közösségi szabályok ellen,

-

-

magatartásával bomlasztja a közösséget, illetve nehezíti annak életét;

-

-

társaival szemben durva, felnőttekkel szemben tiszteletben;

-

iskolai rendezvényeken csak gyakori figyelmeztetéssel képes elfogadhatóan viselkedni.

Rossz, aki:

/Mindezen kritériumok a napközis foglalkozások idejére is hatályosak./ Az osztályozó konferencia joga felülbírálni illetve megváltoztatni.

Szorgalom:

Példás szorgalmú az, aki:

-

folyamatosan végzi tanulmányi munkáját; írásbeli feladatainak elkészítésében igényes;

-

-

-

a kötelezően elvégzendő feladatok mellett – az érdeklődése középpontjában álló tárgyak esetében – önállóan feldolgozott anyagokkal is – bővíti, mélyíti ismereteit;

-

-

vállalkozik a tanulmányi versenyeken való részvételre;

-

-

társait öntevékenyen segíti.

a tanítási órákon aktívan vesz részt;

Jó az, aki:

-

folyamatosan végzi tanulmányi munkáját, írásbeli feladatmegoldásában pontos;

-

-

tanítási órákon fegyelmezetten dolgozik;

-

-

a kötelező feladatokat elvégzi,

-

-

nevelői javaslatra, kérésre vállalkozik plusz feladatok feldolgozására is.

Változó az, aki:

-

-

csak fokozott nevelői ellenőrzés mellett végzi munkáját;

-

-

órákon gyakori figyelmeztetést igényel; nehezen aktivizálható;

-

-

órán kívüli munkái pontatlanok, igénytelenek, munkavégzése hiányos;

-

-

aktivitása, érdeklődése igen rövid ideig tartható fenn.

Hanyag az, aki:

-

-

állandó nevelői irányítás mellett is igen igénytelenül végzi iskolai munkáját;

-

sokszor felkészületlenül, hiányzó vagy hiányos, rendetlen írásbeli munkával jelenik meg az órán;

-

az iskolai munka nem érdekli – érdektelensége, igénytelensége elégtelen szaktárgyi értékelést kap.

Az érdemjegyek és az osztályzatok ötfokozatú skálán helyezkednek el, a magasabb érdemjegy vagy osztályzat magasabb teljesítményt fejez ki.

Az értékelés rendszeressége fontos alapelv. Legalább havonta minden tanulónak, minden tantárgyból lennie kell egy érdemjegynek.

Az intézményben belső vizsgát tervezünk:

A 4. osztály végén: magyarból / szövegértés, helyesírás / matematikából / írásbeli / A 8. osztály végén: magyar nyelv / írásbeli / irodalom / szóbeli / matematika / írásbeli / történelem / szóbeli /

A vizsgák szervezésének alapelvei:

-

az éves munkatervben rögzíteni kell a tervezett vizsgát illetve a vizsgaeredmény figyelembevételét az év végi értékelésnél

-

-

a vizsgakérdések komplex jellegűek legyenek.

-

-

A tételeket úgy állítsuk össze, hogy egy felelet általában 5-10 perces legyen.

-

-

A vizsga minimum két fős bizottság előtt zajlik.

Az intézményben az a tanuló pótvizsgát tehet, aki 1-2 tárgyból elégtelen osztályzatot kapott a tanév végén. A pótvizsga időpontja: aug. 20-30 között. A pótvizsgán 3 fős vizsgabizottság előtt kell számot adni a tanultakról. A bizottságban az osztályfőnök és két szaktanár legyen.

A három vagy több tantárgyból bukott tanulót évfolyamismétlésre utaljuk.

II/4. Az iskola első osztályba lépésének feltételei

Az óvodából az általános iskolába lépő gyerekek sikeres alkalmazkodásának, beilleszkedésének alapvető, meghatározó szerepe van fejlődésük későbbi szakaszaira is. Az iskola első évének sikere vagy sikertelensége különös fontossággal bír a gyerekek életében, ezért az óvodából kilépő gyerekeknek megfelelő érettséggel kell rendelkezniük az iskolába lépéshez. Az iskola első évfolyamára minden iskolaérett gyereket fogad. Az iskolaérettség főbb kritériumait a következőkben látjuk: -

-

szándékos és tartós figyelemrevaló képesség

-

-

elemi fogalmakkal legyen tisztában

-

-

rendelkezzen bizonyos fokú készségekkel / rajz-és beszédkészség /

-

-

feladattudat

-

-

akarat és önfegyelem / mozgásszükségletének fékezése /

-

-

a közösségi életbe való beilleszkedési alkalmasság

A gyerekek osztályba sorolásánál elsődlegesen az óvodai szakvéleményt / szakértői véleményt / vesszük figyelembe.

II/5. A magasabb évfolyamba lépés feltételei

A magasabb évfolyamba lépés alapja a Kerettantervi minimum birtoklása.

Ennek teljesítési szintjét az év közben szerzett osztályzatok tükrözik, amelyeknek viszont meg kell felelniük az előző mellékletben rögzítetteknek.

Ahhoz, hogy a szaktárgyi jegyért felelős nevelő az iskola nevelőtestületének értékelő munkája egymás és a társadalom előtt megállhasson, a következő szabályzat betartása kötelező.

-

-

a heti egy- vagy kétórás tantárgyakból félévenként minimum 3-4;

-

a heti három vagy ennél több óraszámú tantárgyakból havonta legalább 1-2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló;

-

az érdemjegyek bejegyzésekor különüljön el az egy-egy anyagrészt vagy mechanikus tudást; a témazáró ismereteket tükröző érdemjegy; a szóbeli és az átfogó írásbeli produktum.

-

A félév vagy a tanév záráskor az összefüggéseket, a témán belül ismeretszintet átfogóan tükröző írásbeli munkák szerepe legyen a döntő;

-

Év végén mindig az egész év teljesítményét tegyük mérlegre, de legyen döntő szerepe a jegyek egymásutánjából leolvasható tendenciának.

Amennyiben ezek a szempontok sem teszik egyértelművé a magasabb évfolyamba lépés kérdését, segítséget kérhet a nevelő az azonos szakos munkatárstól. Ez nem jelenti az adott tanár helyetti osztályzást, csak a szaktárgy a továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen lényegi összefüggéseinek megbeszélését és ezek keresését a tanuló éves munkájában. Mindezek a figyelemfelkeltő megszorítások mutatják, hogy a magasabb évfolyamba lépés kérdésének eldöntése igen átgondolt pedagógiai munkát igényel.

II/6. Más iskolából érkező diákok fogadása

Az a tanuló is korosztályának megfelelő évfolyamra iratkozhat, aki más rendszer szerint haladt előző iskolájában. Az iskola felzárkóztató programmal segíti, hogy a követelményeknek megfeleljen.

Ha a tanuló előző iskolájában más idegen nyelvet tanult, akkor lehetőséget biztosítunk arra, hogy a régi iskolájával vagy egy azonos nyelvet tanító iskolával egyeztetve ott osztályozó vizsgát tegyen.

II/7. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

A kiválasztás a nevelőtestület hatáskörébe tartozik. A kiválasztáskor figyelembe kell venni az egyes tankönyvek árát is, mert a túlzottan drága könyveket nem minden család tudja kifizetni. A kiválasztás elvei: -

az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez munkafüzet is tartozzon / kivétel, ha munkatankönyv /

-

a tankönyvek tartalma mennyire van összhangban a Kerettanterv követelményeivel,

-

illeszkedjen a tantárgyak tanterveihez, tartozzon hozzájuk tanári segédlet, kézikönyv

-

-

a tankönyvek jól olvashatóak, áttekinthetőek legyenek.

A tankönyvválasztást a nevelőtestület évenként felülvizsgálja.

II/8. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

Eszközjegyzék / 1/1998. /VII.24. OM rendelet alapján /

Eszköz, felszerelés

Mennyiségi mutató /rendelet szerint /

Leltár szerinti mutató

Kialakítás

2001.

2002.

2003.

Tanterem

Osztályonként 1

20

-

-

-

Szaktanterem

Iskolánként 1-1

9

Idegen-

Term.

-

/szaktanterem

nyelvi

tud-i.

jegyzéke /

2

felújít

Tornaterem

Iskolánként 1

2

-

-

-

Sportudvar

Iskolánként 1

2

-

-

Felújí-tás

Igazgatói iroda

Iskolánként 1

1

-

-

-

Nevelőtestületi iroda

Iskolánként 1

2

-

-

-

Helyettesi iroda

Iskolánként 1

1

-

-

-

Gazdasági vezetői iroda

/önálló gazdálkodó /

-

-

-

-

Ügyviteli helyiség

Iskolánként 1

2

-

-

-

Könyvtár

Iskolánként l

2

-

-

-

Orvosi szoba

Iskolánként l

1

-

1

-

Sportszertár

Iskolánként 1

2

-

-

-

Aula

Iskolánként 1

2

-

-

-

Porta

Iskolánként 1

2

-

-

-

Ebédlő

Iskolánként 1

2

-

-

-

Melegítőkonyha

Iskolánként 1

2

-

-

-

Öltöző

Iskolánként és nemenként 4 l

-

-

-

Hideg-meleg vizes

Iskolánként és nemenként -

-

-

X

iskolánként 1

zuhanyzó

1-1

kialakítani

Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai

1. 1.

Tanterem

Eszköz, felszerelés

Mennyiségi mutató rendelet szerint


Beszerzés 2001.

2002.

2003.

Tanulói asztalok, székek

Tanulók létszámát figyelembevételével

500

-

pótlás

pótlás

/csere/

/csere/

Nevelői asztal, szék

Tantermenként 1

20

-

-

-

Eszköztároló szekrény

Tantermenként 1

20

-

-

-

Tábla

Tantermenként 1

30

-

Felújít. Karbanköltségből

Ruhatároló / fogas /

Tanulók létszámának figyelembevételével

500 fogas

-

-

-

Szeméttároló

Helységenként 1

20

-

10 csere

-

Sötétítő függöny

Ablakonként 1

30

-

15

15

2. 2.

Szaktantermek

2/1. Számítástechnika terem

(szekrényben falon)



Beszerzés 2001.

2002.

2003.

Tábla + flipchart

1

-

-

2

-

Számítógépasztal

Kettő tanulónként 1

16

-

-

-

Számítógépek és tartozékai

Kettő tanulónként

20

-

Felújí-

Felújí-

tás

Tás

Nyomtató

1

2

-

-

-

Programok

Szükség szerint

2

1

-

-

Lemeztároló doboz

2

-

-

4

-

Eszköz, felszerelések

1 felszerelés

2/2 Idegennyelvi szaktanterem



Beszerzés 2001.

2002.

2003.

Nyelvi labor berendezés

10-15 tanuló egyidejű foglalkoztatására

-

1

1

-

Magnetofon

1

2

-

-

-

Irásvetítő

1

Iskolai

-

-

-


mozgatható

2/3 Természettudományi szaktanterem



Beszerzés 2001.

2002.

2003.

Vegyszerálló tanulói asztalok /víz, gáz, csatlakozása /

Három tanulóként 1

-

-

-

X

Elszívó berendezés

Termenként 1

-

-

-

X

Vegyszerálló mosogató

Két asztalonként 1

-

-

-

X

Fali mosogató

Tantermenként 1

-

-

Felújítani

-

Poroltó

Tantermenként 1

2

-

-

-

Mentő láda

Termenként 1

-

-

-

X

Eszköz- és vegyszer szekrény

2

4

-

-

-

Méregszekrény / zárható /

1

2

-

-

-

Törpefeszültségű csatlakozások

Tanulóasztalonként 1

-

-

x

2001.

2002.

2003.

-

-

-

-

-

-


-

2/4. Technikai nevelés szaktanterem




Tanulói munkaasztal

Tizenöt tanuló részére

6

Állítható magasságú

Tizenöt tanuló részére Nem állítható

Beszerzés

Támla nélküli szék

30

2/5 Tornaterem


Kosárlabda palánk



Beszerzés 2001.

2002.

2003.

2

8

-

Felújít.

-

Karb.ktgbőlGyűrű

1

3

-

-

-

Mászórúd

2

2

-

-

-

2/6 Sportudvar


Szabadtéri labdajáték felszerelése



Beszerzés 2001.

2002.

2003.

1

3 pár

-

Javítás

-

kiskapu

Magasugró állvány, léc távol-, magasugró gödör,

1

Futópálya l

1

Egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések

Egy osztály egyidejű Foglalkoztatásához szükséges mennyiségben

festés

2

-

-

-

-

-

-

X

2/7 Igazgatói iroda / + ig.helyettes: együtt/



Beszerzés 2001.

2002.

2003.

Iróasztalszék

1

2

-

-

-

Tárgyalóasztal

1

1

-

-

-

Szék

2

6

-

-

-

Iratszekrény

1

4

-

-

-

Fax

1

-

1

-

-

Telefon

1

2

-

-



Beszerzés 2001.

2002.

2003.

Fiókos asztal

Pedagóguslétszám szerint l

40

-

-

-

Szék

Pedagóguslétszám szerint 1

40

-

-

-

Napló és folyóirattartó

1

2

-

-

-

4

-

-

-

Elegendő

-

-

-


2/8 Nevelőtestületi szoba


Könyvszekrény Ruhásszekrény vagy fogasok

2 Pedagóguslétszám figyelembevételével

Mosdókagyló

1

2

-

-

-

Tükör

1

2

-

-

-

2/9.Ügyviteli helyiség



Beszerzés 2001.

2002.

2003.

Asztal

Felnőtt létszám figyelembevételével

Elegendő

-

-

-

Szék

Felnőtt létszám figyelembevételével

Elegendő

-

-

-

Iratszekrény

1

4

-

-

-

2

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-


Lemezszekrény Irógép

1

Íróasztal és szék

1-1

2-2

-

-

-

fénymásoló

1

2

-

-

-

Számítógépasztal és szék

1

1

-

-

-

2

-

-

-


Beszerzés 2002.

2003.

Számítógép nyomtatóval

2/10. Könyvtár



2001.

Tanuló asztal,

Egyedi világítás

Szék egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben

Nem

Olvasóhelyenként 1

Könyvtárosi asztal, szék 1-1

-

x

X

-

-

x

X

2-2

-

-

-

elegendő

Szekrény /tároló /

Háromezer könyvtári dokumentum elhelyezésére

elegendő

-

-

-

Tárolók, polcok, szabadpolcok

2

8

-

-

-

Létra / polcokhoz /

1

-

-

-

-

telefon

1

-

-

-

-

fénymásoló

1

-

-

-

-

Számítógép, nyomtató

1

-

-

-

X

Videó / lejátszó, felvevő / televízióval

1

2

-

-

-

CD vagy lemezjátszó

1

iskolai

-

-

-

írásvetítő

1

iskolai

-

-

-



Beszerzés 2002.

2003.

Évfolyamok, tantárgyak alapján oly módon, hogy az iskolai munkarendje

Részletesen az egyes tantár-gyak

X

X

Folyamatos

Folyamatos

2/11. Nevelőmunkát segítő eszközök


Tárgyak, eszközök, információhordozók az iskolai pedagógiai programjában előírt

2001.

tananyag feldolgozásához

Egyéni fejlesztést szolgáló speciális taneszközök

szerint minden helyi osztály alkalmazhassa tanterveiben Évfolyamok, „ tantárgyak alapján oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa

-

Beszerzések

Beszerzések

Cserék

Cserék

X

X

Folyamatos beszerzések

Folyamatos

Cserék

Beszerzések cserék

Magnetofon

Iskolánként 1

3-3

-

-

-

CD vagy lemezjátszó

Iskolánként 1

3-3

-

-

-

Videó / lejátszó / televízióval

Iskolánként 1

1-1

-

-

-



Beszerzés 2001.

2002.

2003.

rajzasztal

Tanulók létszámának megfelelően 1 hely

30

-

-

X

tárgyasztal

Tantermenként 1

-

-

-

X

Mobil lámpa (refl.)

2

-

-

X

Vízcsap /falikút)

2

-

-

-

X

pianínó

Iskolánként 1

2

-

-

-

Ötvonalas tábla

Tantermenként 1

2

-

-

-

CD-vagy lemezját-

Tantermenként 1

Iskolai

-

-

-

2/12 Művészeti nevelés szaktanterem


Szó, magnetofon

Tároló polcok

Tantermenként 1

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

I. I. PREAMBULUM. I.1. Az intézmény hivatalos elnevezése: HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA. I.2. Az intézmény típusa: 8 évfolyamos általános iskola

Recommend Documents