I I. É v f o l y a m, 2. s z á m,

I I .

É v f o l y a m ,

2 .

s z á m ,

2 0 0 9

Tartalom

04

Két keréken

05

Busz helyett biciklivel

06 08 10

Megújuló városok

Minôségi szálláshelyek, több látnivaló

Fókuszban az oktatásfejlesztés

12

ROPTÉR

18

Hátrányos helyzetben

14

Útépítések nagyban és kicsiben

19

Magyarország a legjobbak közt

15 16 17

Válságkezelés

Uniós szennyvízprojektek

Gazdaságfejlesztés

20 22 23

Impresszum Kiadja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Kommunikációs Fôosztálya 1077 Budapest, Wesselényi u. 20/22. Felelôs kiadó: az NFÜ Kommunikációs Fôosztályának vezetôje Szerkeszti a szerkesztôbizottság. A kiadvánnyal kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat az [email protected] címre várjuk. www.nfu.hu A kiadványban feltüntetett adatok tájékoztató jellegûek. Az adatbázistól eltérô adatokért felelôsséget nem vállalunk.

Tisztelt Olvasó! Immár öt éve, hogy hazánk az Európai Közösség szerves részévé vált, megteremtve ezzel az esélyt egy dinamikusan fejlôdô ország felépítésére. A célok megvalósításában rendkívüli szerep jut az EU-forrásoknak. A sikeres felzárkózás egyik fontos feltétele, hogy a támogatások minél szélesebb körben és minél gyorsabban jussanak el a támogatásra érdemes kezdeményezésekhez.

Határtalan fejlesztések

Elektronikus közigazgatás

Aktuális pályázatok

Ha ma szétnézünk az országban, megújuló fôtereket, virágzó parkokat, új turisztikai látványosságokat, utakat, épülô óvodákat és iskolákat látunk. A fejlesztések ma már kézzelfogható közelségbe kerültek, és nap mint nap érzékelhetjük azt az erôteljes haladást, melynek köszönhetôen hazánk lassan megérkezik Európába. Hét régió, eltérô földrajzi adottságokkal, eltérô hagyományokkal és eltérô infrastruktúrával, mégis végül kerek egésszé olvad össze. A nyugati régiók Pécs, Székesfehérvár és Gyôr nagyvárosi léptékû fejlesztéseivel, a Balaton turisztikai újjáélesztésével, a keleti régiók Debrecen, Szeged és Miskolc új gazdasági és közlekedési infrastruktúrájával, egyedülálló gyógyfürdôivel és európai színvonalú egyetemeivel hívják fel magukra a figyelmet. Budapest mára igazi világvárossá nôtte ki magát. A Szépmûvészeti Múzeum, a Liszt Ferenc Zeneakadémia és számos történelmi intézmény uniós forrásból fejleszti épületeit, szélesíti szolgáltatásait. Ám nem csupán a fôvárosi turistalátványosságok versenyképesebbé tételén kell munkálkodnunk, hanem az itt élôk életkörülményeinek javításán is. Az Európai Uniónak köszönhetôen javában zajlik Budapest belvárosi kerületeiben Európa legnagyobb volumenû szociális városrehabilitációja és a „Budapest Szíve” program is, amely fejlesztéseken keresztül élhetôbb lesz fôvárosunk. Hangulatos sétálóutcákon, az autóktól védve akár kölcsönbiciklivel lehet majd felfedezni a látványosságokat. Az eredmény, amit idáig elértünk, nem csekély. Minden egyes támogatott projekt, minden egyes pályázó segíti az elôrehaladást, és biztosítja a lehetôséget egy kiegyensúlyozott, kulturált ország megteremtésére. Remélem, ezzel a kiadvánnyal megmutathatunk egy kis szeletet eddigi küzdelmeinkbôl és örömeinkbôl. Mert „a jól végzett munka egyetlen jutalma, hogy elvégezhettük”.

Mosonyi Balázs a Regionális Operatív Programok Irányító Hatóságának vezetôje

Két keréken – több száz új kilométeren át

Közösségi közlekedés – busz helyett biciklivel

Többségében az elmúlt hetekben zárultak az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjainak „második körös”, kerékpárút-fejlesztésre kiírt pályázatai. Az elsô körben megítélt, illetve a most megítélendô uniós támogatások eredményeként összesen mintegy 600 kilométerrel bôvülhet a magyarországi kerékpárúthálózat hossza – a kerekezést szeretôk legnagyobb örömére.

Aki járt az elmúlt idôszakban Párizsban vagy éppen Bécsben, bizonyára rácsodálkozott arra, hogy lépten-nyomon automata kerékpárkölcsönzôkbe botlott. Az ember a város egy pontján kölcsönöz egy ilyen bringát – elôre megváltott bérlettel, bankkártyával vagy éppen mobiltelefonnal kifizeti az egyébként nem túl magas, és ráadásul az elsô fél órában ingyenes kölcsönzési díjat –, felpattan rá, és mondjuk munkába menet autózás vagy buszozás helyett átkerekezi a fél várost, majd a bringát leteszi egy ugyanolyan kölcsönzô automatánál, mint ahol felvette…

Már a 2004–2006-os idôszak Nemzeti Fejlesztési Tervében is kiemelt figyelem – és 2,4 milliárd forint európai uniós pályázati támogatás – jutott a kerékpárutak fejlesztésére. Ennek eredményeként az ország 11 pontján összesen 80 kilométernyi új bicikliútnak örülhettek a kerékpárosok. A sikeres uniós pályázatoknak köszönhetôen ma már körbekerekezhetjük a Tisza-tavat, kerékpárutak hálózzák be a Felsô-Tisza vidékét, és bicikliút épült Csongrád és Szentes között, a Tisza árvízvédelmi töltésén, valamint Szentendrén, a Duna árvízvédelmi töltésén is. A 2007–2013-as idôszakban, az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)

4

operatív programjainak keretében ennél tízszer többet: csaknem 26 milliárd forint európai uniós forrást költhetünk új kerékpárutakra országszerte. (Kerékpárút-építésre emellett a Közlekedési operatív programból is elnyerhetô összesen mintegy 2 milliárd forintnyi közvetlen támogatás, emellett pedig bizonyos útépítésekhez kapcsolódóan is épülnek kerékpárutak az országban.) Az ÚMFT regionális programjainak 26 milliárd forintos, hétéves keretébôl, 2007-ben és 2008-ban összesen 10 milliárd forint EU-támogatás jutott több mint 80 sikeres pályázatra, amelyek összesen mintegy 300 kilométerrel bôvítik a hazai kerékpárút-hálózatot. Így kerékpárút épült számos településen, többek között Apátfalván, Szekszárdon, Táplánszentkereszten, Nagykállón vagy éppen Iszkaszentgyörgyön is.

Ez a hálózat bôvülhet hamarosan újabb 300 kilométerrel: az ehhez szükséges 11,7 milliárd forintos európai uniós pályázati keretre áprilisban jelentek meg és júniusban, valamint júliusban zárultak az ÚMFT regionális programjainak pályázatai. Ennek köszönhetôen az állami és önkormányzati utak településen belüli átvezetô, valamint az önkormányzati, illetve a négy- és ötszámjegyû utak külterületi szakaszaihoz kapcsolódóan, várhatóan közel száz helyen épülhet kerékpárút az országban. A pályázaton a helyi önkormányzatok és társulásaik, valamint a központi költségvetési szervek és intézményeik nyerhetnek az egyes régiók kiírásától függôen 30 millió és 300 millió forint közötti összegû támogatást.

Európa több nagyvárosában rendkívül kedvezô tapasztalatai vannak a közösségi kerékpáros közlekedési rendszerek bevezetésének. Az automata kerékpárkölcsönzô állomások telepítésének is köszönhetôen a másfélezer automata kölcsönzô állomással és 20 ezer közösségi kerékpárral ellátott Párizsban 2020-ra például a gépjármû-forgalom 40 százalékos csökkenésével kalkulál-

nak. Egy ilyen rendszer kiépítésére az Új Magyarország Fejlesztési Terv Középmagyarország operatív programjának kiemelt projektje keretében nyílik lehetôség a magyar fôvárosban. A kiemelt projekt tervezési felhívását májusban jelentette meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A program részeként az automata kerékpárkölcsönzôk hálózata a pesti oldalon a Dunától nagyjából a Nagykörút térségéig terjedô belvárosi térségben, Budán pedig a Duna partján, a Víziváros egy részén, illetve a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem területének északi része környékén épül majd ki. A kerékpárt választókat a pesti oldalon 60, Budán pedig 13 automata gyûjtôállomás szolgálja ki, állomásonként átlagosan 22 bicikliállással. A gyûjtôállomások – vagyis ezek az automata kerékpár-kölcsönzôk – egymástól átlagosan 300 méterre

lesznek, s a rendszerben összesen 1009 kerékpár szolgálja majd a közösségi közlekedés céljait. A kerékpárok felvétele és leadása automata gyûjtôállomásokon önkiszolgáló módon történik majd, bankkártya vagy hitelkártya, chipkártya, illetve mobiltelefon használatával. A visszaadás helye a hálózaton belül tetszôleges lesz, vagyis a felvett kerékpárt bármelyik gyûjtôállomáson le lehet majd adni. A rendszer éjjel-nappal mûködik majd, és akárcsak Bécsben, a használata rövid idôre idehaza is ingyenes lesz, a tarifák pedig a használat idejével párhuzamosan, progresszív módon emelkednek majd. A cél ugyanis az lenne, hogy ezeket a kerékpárokat éppen úgy használják az utazók, mint a hagyományos tömegközlekedési eszközöket, vagyis rövid idôre és meghatározott útszakaszokon.

5

városrehabilitációs kiemelt projektet nevesített a kormány az regionális operatív programjainak akcióterveiben.

Kaposvár, Szivarvány kultúrális központ a tervezett bővités előtt...

E 19 komplex és integrált városfejlesztési program elôzetes támogatási igénye 27 milliárd forint, amely összesen 41 milliárd forint értékû beruházás megvalósulását teszi lehetôvé a megyei jogú városokban. E 19 projekt közül 8 esetében született meg a végleges támogató döntés, így ezek esetében jelenleg zajlik a támogatási szerzôdések elôkészítése és megkötése.

A megyei jogú városok városfejlesztési kiemelt projektjei közül már a szerzôdéskötésen is túljutott például a Sopron történelmi városközpontjának megújítását célzó projekt. Az 1 milliárd forintos összköltségû, 600 millió forintos európai uniós támogatással megvalósuló beruházás részeként 2011 ôszére a belváros kulturális, valamint gazdasági és kereskedelmi funkcióinak erôsítését szeretnék elérni a soproniak. Az összesen 240 hektáros területen megvalósuló fejlesztések részeként megerôsítik a város jelképének számító Tûztornyot, valamint

Megújuló városokban megerősödő vállalkozások

6

E keret jelentôs részébôl a megyei jogú városok újulhatnak meg – számukra a rendelkezésre álló keret országos szinten összesen 82 milliárd forint. Ennek a hatalmas összegnek elsôsorban a foglalkoztatás bôvítését és a tartós gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését kell elôsegítenie e városokban. Ez a támogatási keret szolgál arra, hogy – a megfelelô önerôvel kiegészítve – a megyei jogú városaink a fenntartható, a magántôkét is „megmozgató” városfejlesztés keretében élhetô és vonzó környezetet biztosítsanak a lakosaik és a vonzáskörzetükben élôk számára. A támogatás feltétele többek között az, hogy integrált városfejlesztési stratégiát

készítsenek és fogadjanak el a városok, és a tervezés mellett a városfejlesztés megvalósításába is mind nagyobb arányban partnerként bevonják a gazdasági szereplôket, a civil szektort és a lakosság mind szélesebb körét. A megyei jogú városok az elképzeléseiket kiemelt projektként nyújthatják be az illetékes regionális fejlesztési tanácsokhoz, az akciótervi nevesítésre pedig a szakmai zsûri javaslata alapján a kormány döntését követôen kerülhet sor. Mindezt e városokban az elmúlt másfél évben jelentôs és széles körû partnerségben zajló tervezô munka elôzte meg, amelynek eredményeként eddig 19 funkcióbôvítô

Csaknem 5 ezer négyzetméteren felújítják a soproni Fôtér burkolatát is, láthatóvá téve a Borostyánkôút és a római kori fórum maradványait is. Ugyancsak a fejlesztések részeként járhatóvá teszik a Várfal sétányt, valamint feltárják a hagyományos soproni portálokat, cégéreket, kapukat és udvarokat, Sopron patinás városképét erôsítve ezáltal. Szintén aláírt támogatási szerzôdéssel rendelkezik a gyôri Széchenyi tér és környezetének megújítását célzó projekt is. Gyôr legszebb tere nem volt alkalmas arra, hogy vonzó idegenforgalmi látványosság legyen, és hogy a kereskedôknek, illetve a vendéglátósoknak érdemes legyen új üzleteket nyitni a környéken. A most induló, 2 milliárd forintos összköltségû, 900 millió forintos európai uniós támogatással megvalósuló beruházás részeként azonban 2010 májusára új ruhát ölt a gyôri belváros.

...és után.

A városrehabilitációs programok kiemelt helyen szerepelnek az uniós fejlesztési források felhasználásakor. Ezek a beruházások túl azon, hogy erôsítik egy-egy város vonzerejét, élhetôbbé teszik a településeket szerte az országban, élénkítik az idegenforgalmat és a helyi gazdaságot, növelik a foglalkoztatást. A 2004–2006-os idôszak részeként összesen 24,5 milliárd forint jutott városrehabilitációs programokra. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) részeként csak 2007 és 2010 között ennek az összegnek a nyolcszorosát, 200 milliárd forintot fordíthatunk a települések megújítására a régiókban.

650 négyzetméteres múzeumi információs és fogadóközpontot alakítanak ki a területen. Ez utóbbi lesz hivatott bemutatni a római kaput, valamint az arra épített Árpád-kori és középkori falakat is.

Nem csak a nagyvárosok fejlesztenek Az ÚMFT keretében kisléptékû településfejlesztésre eddig 197 nyertes pályázó 9,2 milliárd forintot tudhat a magáénak, s a nyár elején az LHH-program forrásaival együtt már újabb 7,4 milliárdos keretre jelentek meg a regionális pályázatok e témakörben. A szociális városrehabilitációra benyújtott pályázatok közül eddig 19 projekt jutott a második fordulóba, mintegy 12 milliárd forintos uniós támogatással, a funkcióbôvítô városrehabilitációs projektek közül pedig 50,5 milliárd forint értékben 76 pályázatot juttattak a második fordulóba a szakmai bírálók.

6 és félezer négyzetméteres terület kap új térburkolatot és utcabútorokat, valamint szökôkutat építenek és díszkivilágítást telepítenek a téren. A program részeként 200 fôs udvari rendezvénytérrel bôvül a Xantus János Múzeum, megújul a bencés rendház által üzemeltetett mûemlék patika, a Szent Ignác bencés templom és perjelség homlokzata, valamint teljesen felújítják és vendéglátó- illetve szolgáltató egységek elhelyezésére alkalmassá teszik a Lloyd-épületet is. Mindezen túl 2,5 ezer négyzetméternyi új helyiséggel bôvül a gyôri belváros irodai kínálata is.

7

Több vendégéjszaka, minőségibb szálláshelyek és még több érdekes látnivaló tízszer több forrást jelent, mint amennyi a 2004–2006-os idôszakban jutott az ágazatnak! Ebbôl pályázati úton 83 milliárd forint már 2007-ben és 2008-ban gazdára is talált.

A turisztikai fejlesztések gazdasági haszna egyértelmû: a beruházások munkahelyet teremtenek és megélhetést nyújtanak az olyan térségekben is, ahol más bevételi forrás nem nagyon akad, az ide érkezô vendégek költései pedig számottevô forgalmat jelentenek a helyi vállalkozásoknak és jelentôs adóbevételhez juttatják magukat a településeket is. A turisztikai fejlesztések társadalmi haszna legalább ennyire jelentôs: egy megújuló fôtér, a javuló településkép nem csak a turistáknak és az ide érkezô befektetôknek fontos, de élhetôbbé teszi a települést az ott lakók számára is. Nem véletlen tehát, hogy a turisztikai fejlesztések jelentôs hangsúlyt kaptak mind a Nemzeti Fejlesztési Terv, mind pedig az Új Magyarország Fejlesztési Terv európai uniós forrásainak elosztásakor. A 2004–2006-os idôszakban országszerte 142 pályázat összesen 31

8

milliárd forint – nagyobbrészt európai uniós – pályázati támogatáson osztozhatott. Ebbôl a keretbôl 8 milliárd forint jutott szálláshelyek, 22 milliárd pedig a turisztikai vonzerôk fejlesztésére. Ez utóbbi keretében 12 történelmi városközpont, illetve világörökségi helyszín újulhatott meg – többek között Balatonfüred történelmi városközpontja, a Pannonhalmi Fôapátság környezete, illetve Pécs ókeresztény sírkamrái. 7 milliárd forint jutott nemzeti parkok és természetvédelmi területek, 600 millió pedig múzeumok látogatóbarátabbá tételére, valamint 4 milliárd forint uniós támogatást fordíthattak a sikeres pályázók különbözô kastélyok és várak turisztikai célú fejlesztésére. Számottevôen nôtt a turisztikai ágazat részesedése az uniós fejlesztési forrásokból a 2007–2013-as idôszakban, amikor is a regionális operatív programok egyötödét, összesen mintegy 300 milliárd forintot fordíthatnak országszerte az idegenforgalomhoz kapcsolódó fejlesztésekre. Ez

A turisztikai attrakciófejlesztésre kiírt pályázat keretében 211 pályázó összesen 53 milliárd forinton osztozhatott, s ez a támogatási összeg mintegy 93 milliárd forint értékû beruházás megvalósításához nyújt hathatós segítséget. A szálláshelyek és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére kiírt pályázaton 2007-ben és 2008-ban 114 pályázó összesen 31 milliárd forint uniós támogatáson osztozhatott, aminek eredményeként 100 milliárd forint értékben valósulhatnak meg a turisztikai fogadóképességet javító projektek szerte az országban. Legalább ennyire jelentôsek a turisztikai kiemelt projektek is, melyek esetében eddig 19 beruházás támogatására 48 milliárd forintot ítélt oda a kormány. Így kiemelt projekt keretében valósulhat meg például a hévízi és a hajdúszoboszlói gyógyfürdô fejlesztése, vagy éppen a Szépmûvészeti Múzeum térszint alatti bôvítése is. A turisztikai fejlesztések az elôttünk álló idôszakban is fókuszban maradnak: 2009-ben és 2010-ben turisztikai attrakciók fejlesztésére 39 milliárd, szálláshelyfejlesztésre pedig 16 milliárd forintos kerettel jelennek meg európai uniós pályázatok a regionális operatív programjaiban.

Aktív turizmus a természeti adottságokra építve A Balaton térsége természeti adottságainak és az arra épülô turisztikai szolgáltatásoknak köszönhetôen kiemelt szerepet játszik a hazai idegenforgalomban. A „magyar tenger” nyújtotta aktív pihenési lehetôségek és a hozzájuk kapcsolódó rendezvények mellett jelentôs turisztikai vonzerôt képviselnek a környezô táji, ökológiai adottságok, a borászat hagyományai, valamint a régió történelmi és kulturális értékei egyaránt. A cél az, hogy az uniós források segítségével gazdagodjon a tó turisztikai termékkínálata, nôjön a látogatottság, a vendégéjszakák száma és az egyre minôségibb szálláshelyek kihasználtsága, valamint mérséklôdjön a ma még erôsen meglévô szezonalitás.

Ezt a célt szolgálják a balatoni kiemelt üdülôkörzet turisztikai vonzerejének növelésének támogatására az érintett régiók – vagyis Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúl – operatív programjainak keretében meghirdetett konstrukciók. A fejlesztések során egyenlô hangsúlyt kap majd a belföldi turizmus erôsítése és az ide látogató külföldiek magasabb színvonalú kiszolgálásának ösztönzése, a cél pedig az, hogy a vendégéjszakák növekvô száma és a hosszabb tartózkodási idô magasabb bevételt eredményezzen a balatoni településeken. Az elsô pályázati fordulót követôen 33 pályázó összesen 3 milliárd forint uniós támogatáson osztozhat, az így megva-

lósuló projektek beruházási értéke pedig meghaladja a 6 milliárd forintot. Végleges döntés e projektekrôl természetesen a kétfordulós pályázatok második fordulójában születik majd. A legnagyobb arányban az aktív turisztikai projektek részesültek a támogatásokból: a szabadidôparkok, vitorláskikötôk és strandok fejlesztésekre 1,2 milliárd forint uniós támogatás jutott, s az ezáltal megvalósuló beruházások összege megközelíti a 3,4 milliárd forintot. A természeti érékek megóvására irányuló támogatások 600 millió, a történelmi, az épített és a kulturális örökség turisztikai hasznosítására fordított uniós támogatások pedig 550 millió forintot tettek ki. A rendezvényturisztikai fejlesztésekre összesen 430 millió forint uniós támogatást kaphatnak a pályázók, ha sikerrel szerepelnek a második pályázati fordulóban is. Idén áprilisban a Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) szervezetek támogatására jelent meg pályázati kiírás. A megalakuló TDM-szervezetek feladata többek között az lesz, hogy koordinálják az adott térség turisztikai tevékenységeit, közremûködjenek a térségre jellemzô sajátos arculat kialakításában, valamint turisztikai szolgáltatókkal közösen felállítsanak egy hatékony információs rendszert a turizmus élénkítése érdekében.

9

Fókuszban az óvodafejlesztések és az esélyegyenlőség Kiemelt figyelmet kap az oktatás fejlesztése az európai uniós pályázatoknál – nem véletlenül. A hazai oktatási rendszer korszerûsítésére fordított EU-támogatások igazi befektetések, melyek közép- és hosszútávon többszörösen is megtérülnek az országnak. A fejlesztések között különösen fontosak az alapfokú oktatási-nevelési intézményekben – vagyis az óvodákban és az általános iskolákban – megvalósuló korszerûsítések és bôvítések, amelyekre az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjai nyújtanak pályázati forrást.

A 2004–2006-os idôszak I. Nemzeti Fejlesztési Tervének egyik legsikeresebb és legnagyobb forrásigényû pályázata az óvodák és az alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése volt. A ROP keretében 128 beruházás indulhatott el, összesen 17 milliárd forint uniós pályázati támogatással. A támogatott 128 projekt részeként 92 általános iskola és 61 óvoda fejlesztése valósulhatott meg, s ami igazán fontos: a felújított intézmények közül 133 a területfejlesztés szempontjából hátrányos, illetve leghátrányosabb helyzetû kistérségek valamelyikében volt található. A felújított vagy

pályázat kapott támogatást a második fordulóban is, 67 nyertes pályázóval pedig már a támogatási szerzôdést is megkötötték. kibôvített általános iskolákban több mint 24 ezer diáknak, a korszerûsített óvodákban pedig 5 ezer kisgyermeknek a mindennapjai váltak komfortosabbá a sikeres uniós pályázatoknak köszönhetôen. Az elôzô programozási idôszak tapasztalataira alapozva az alapfokú oktatásinevelési intézmények fejlesztése fontos szerepet kapott az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjaiban is: 2007 és 2013 között összesen 120 milliárd forint áll rendelkezésre közoktatási intézmények fejlesztésére. A 2007–2008-as akciótervi idôszak regionális közoktatás-fejlesztési pályázatainak keretében lehetôvé vált a korszerûtlen, lelakott iskolaépületek, óvodák felújítása, az óvodák és iskolák fûtési és világítási rendszerének korszerûsítése, valamint új tornatermek építése is, de a célok között megjelent a többcélú intézmények, egységes iskolák létrehozásának támogatása, valamint a hátrányos helyzetû gyermekek és tanulók integrációs oktatásának követelménye is. A hét régióban a 2007–2008-as idôszakban összesen 59 milliárd forint uniós támogatást fordíthattak a pályázók az oktatási-nevelési intézmények korszerûsítésére. A Közép-magyarországi régióban, 2007ben két alkalommal jelent meg közoktatási intézmények korszerûsítését célzó, egyfordulós pályázati kiírás. A beérkezett 400 pályázatból végül 63 kapott összesen mintegy 13 milliárd forint uniós támogatást. A nyertes pályázatok kétharmada óvodafejlesztést is tartalmazott – ez pe-

10

dig különösen fontos a gyesrôl, gyedrôl a munkaerô-piacra visszatérô anyukák számára –, s e pályázatok eredményeként a felújítások mellett félszáz új csoportszobát és ezer új óvodai férôhelyet alakítottak ki a régióban.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2009–2010-es akciótervi idôszakának közoktatás-fejlesztési pályázatainál kiemelt szempontként szerepel majd az esélyegyenlôség és a fenntarthatóság, és elônyben részesülnek azon pályázók, akik óvodai fejlesztésre, bôvítésre is vállalkoznak. Ebben a két évben egyébként az óvoda- és iskolafejlesztési konstrukciók keretösszege meghaladja a 21 milliárd forintot, amibôl 8,4 milliárd forint kimondottan a leghátrányosabb helyzetû (LHH) 33 kistérség óvodáinak és iskoláinak a fejlesztését szolgálja. Az LHH-kistérségek számára egyébként már megjelent a közoktatás-fejlesztési pályázati kiírás az NFÜ honlapján, s a pályázatokat június végétôl novemberig lehet benyújtani.

A konvergenciarégiókban 2007-ben és 2008-ban is kétfordulós pályázatok jelentek meg a közoktatási intézmények fejlesztésének támogatására. A pályázati kiírásokra a hat régióban összesen 1400 pályázat érkezett, amelyek közül az elsô körben 300 pályázat kapott elôzetes támogatást, összesen 92 milliárd forint értékben. Jelentôs volt az óvodai fejlesztések súlya e régiókban is: az elôzetesen támogatott pályázatok keretében – ha azok a második fordulóban is támogatást kapnak – 182 új csoportszobát és 920 új óvodai férôhelyet alakíthatnak ki a hat régióban. Az elôzetesen támogatást nyert pályázatok második fordulós elbírálása folyamatos, közülük a nyár közepéig 182

11

Virtuális térkép közös kincseinkhez Mióta csak beivódott a köztudatba a Magyarországnak járó mintegy 7000 milliárdnyi uniós támogatás és az ebbôl megvalósuló fejlesztések történelmi lehetôsége, folyamatosan napirenden van a teljesen jogos kérdés: mire költjük a milliárdokat? Nem könnyû azonban eleget tenni a beszámolási kötelezettségnek. Túl nagy összegekrôl és túl sok projektrôl kell számot adni, ráadásul az emberek informálásába nem egyszer a politika zaja is belezavar. Számba venni az eddigi fejlesztéseket és reális összképet kialakítani tehát korántsem egyszerû feladat, holott nyilvánvaló, hogy ez lenne az a visszacsatolás, amely erôsíti az európai közösség összetartozását, amely világosan megmutatja az unió adófizetô polgárainak, miért is érdemes jövedelmük egy részét távolinak tûnô országok felzárkóztatására fordítani. Ám nem csak az európai közösség egésze számára fontos az eredményes tájékoztatás. Legalább ilyen lényeges, hogy mi, kedvezményezettek is tisztában legyünk az elért eredményekkel, hogy a sikeres fejlesztések tudata útravalóul szolgáljon a továbbiakban is. A fenti célok megvalósulása érdekében a Regionális Operatív Programok Irányító Hatósága 2009. elsô félévében egy weben elérhetô, a Google Maps alapjain nyugvó, mindenki számára nyitva álló térinformatikai felületet alakított ki az I. Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (NFT I és ÚMFT ROP OP-k) keretében támogatást szerzett projektek térbeli bemutatására.

12

dátuma, a megítélt és a kifizetett támogatás összegén át szinte mindenre, és nem utolsó sorban az adatokat akár egy egyszerû Excel táblázatba is kimenthetjük. A ROPTÉR többlettartalmát a projektekhez feltölthetô képek, videók, leírások, honlapcímek, helyszínberajzolások adják, amelyek feltöltésére mind a Közremûködô Szervezetek, mind pedig a Kedvezményezettek lehetôséget kapnak. A Google Maps eredeti funkciójának segítségével még az útvonalat is megtervezhetjük, ha nem csupán virtuálisan, hanem személyesen is szeretnénk megtekinteni a fejlesztéseket.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján már régóta elérhetô az Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR), amely naprakész és részletes adatokkal szolgál az uniós pályázatok legfontosabb adatairól, elbírálásuk állásáról és a kifizetésekrôl. Ez a nyilvános és mindenki által hozzáférhetô adatbázis megteremti az uniós pályázatok átláthatóságát és társadalmi kontrollját, de be kell vallani, ember legyen a talpán, aki laikusként el tud igazodni a rendszerben föllelhetô számok, szakkifejezések és adatok között. A regionális uniós fejlesztéseket koordináló Irányító Hatóságnál azonban nemrégiben rájöttek , hogyan lehet a száraz adatokból izgalmas, szórakoztató és nem utolsó sorban látványos alkalmazáson bemutatni az eredményeket. A szóban forgó adatbázis felhasználásával a támogatott projektek automatikus frissítéssel kerülnek a ROPTÉR névre keresztelt felületre (www.ropter.nfu.hu),

ahol azok térben, projekttartalom, és egyéb eljárásrendi szempontok szerint szûrhetôek, kereshetôek és öt különbözô térképen jeleníthetôek meg.

A multifunkcionális felületnek hála, csak ki kell választanunk a megfelelô célterületet és már böngészhetünk is az adott településen, kistérségben, megyében vagy régióban folyó fejlesztések között. Külön gyûjthetjük az információkat a beruházás tartalma szerint is, így könnyen megtudható például, hogy a regionális fejlesztések között mennyit tettek ki a turisztikai vagy épp a környezetfejlesztést szolgálók, de rákereshetünk a támogatási szerzôdés

Szintén kiemelkedô újításnak tekinthetô, hogy az Irányító Hatóság a regionálisan megjelent felhívásokat, és támogatott projekteket téma és altéma (Humán fejlesztések/Oktatásfejlesztés) szerint csoportosította, így azok országos áttekintése mindenki számára könnyebbé válik. Így nem csak átfogóan a közlekedésfejlesztés számairól tájékozódhatunk, hanem megnézhetjük, hány kilométer kerékpárút épült országosan, vagy akár régiónként. Megszámlálhatjuk, hány iskolánál folynak

beruházások, de akár azt is, hány kisvállalkozás életét könnyítik meg az uniós források. A felsorolt elônyök dacára a program legnagyobb értéke a látványosság – impozáns és látványos térképeket nyerhetünk általa, és mivel az alkalmazás „motorját” a Google Maps adja, az adatok akár a mûholdfelvételekre is rávetíthetôk. A projektgazdák és felelôsök hamar felismerték a ROPTÉR-ben lapuló lehetôséget, jelesül, hogy segítségével

az Európai Unió által elôírt tájékoztatási kötelezettségüknek is könnyebben meg tudnak felelni, könnyebben felmutathatók a közös eredmények. Az sem mellékes körülmény, hogy az állam a tájékoztatási kötelezettségének teljesítésekor az internet ingyenes közösségi felületét veszi igénybe – nemcsak közpénzt kímél ezzel, de a lehetô legnagyobb elérést is biztosítja a fontos információknak. Az adatbázis jelenleg közel 5000 támogatott projektet tartalmaz. Az áprilisban elindított alkalmazást július elejéig közel 3500 felhasználó kereste fel és több országosan látogatott sajtóorgánum is elismeréssel írt az újításról. Az elkövetkezô hónapokban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az összes Operatív Program vonatkozásában elindítja az alkalmazást, így jövôre az uniós források és beruházások egészére kiterjedô képet kaphatunk. Mi folyik a szomszédban? Mi lesz a városunkkal? Mire költjük az uniós milliárdokat? A ROPTÉR-nek hála, ezentúl bármikor, akár néhány kattintás után választ kaphatunk kérdéseinkre.

13

Útépítések nagyban és kicsiben

Válságkezelés: kompenzálják a kedvezőtlen hatásokat

A közlekedési infrastruktúra fejlesztése, az utak építése és korszerûsítése szintén fontos területe az európai uniós források felhasználásának. A legjelentôsebb beruházások – összegszerûségüket tekintve – természetesen a Közlekedési operatív programból finanszírozott, olyan autópálya- és fôútépítések, valamint felújítások, mint amilyen a balesetveszélyes 4-es fôút több szakaszának korszerûsítése, az M0-ás Biatorbágy és Gyál közötti szakaszának vagy éppen a Szeged és Makó között sztrádaszakasznak a megépítése, de a közlekedésbiztonság és az életminôség javítása szempontjából legalább ennyire fontos a regionális operatív programok részeként az alsóbbrendû utak felújítása is.

A pénzügyi-gazdasági világválság és a hitellehetôségek szûkülésének kedvezôtlen hatásait igyekezett ellensúlyozni a kormány, amikor 2008 decemberében úgy döntött, hogy – elsôsorban a gazdaságfejlesztési és a turisztikai beruházásokat, valamint a munkahelyi képzéseket támogató európai uniós pályázatoknál – az elnyert támogatás 40 százalékára emeli fel a pályázók által igényelhetô elôleg összegét. A megemelt elôleg igénylésének határidejét fél évvel meghosszabbította, a forint– euró-árfolyam változásának, valamint az áfaemelés hatásának ellensúlyozására pedig kompenzáció készül.

A régiók operatív programjaiból sok tízmilliárd forint vált elérhetôvé az elmúlt idôszakban, elsôsorban az alsóbbrendû utak fejlesztésére. A 2007–2008-as akciótervi idôszakban a regionális programokból összesen 47 milliárd forintot ítéltek meg közút-felújítási projektekre. Ebbôl az összegbôl országszerte 1100 kilométernyi, többségében négy- és ötszámjegyû utat korszerûsíthetnek. Ebbôl 275 kilométernyi útszakasz felújítása már be is fejezôdött, 554 kilométeren jelenleg is zajlanak a kivitelezési munkálatok, további 300 kilométer felújításának pedig az elôkészületei – többnyire a közbeszerzési eljárások – vannak folyamatban.

konvergenciarégiókban. Ebbôl a keretbôl a hosszúhetényi elkerülô út építési munkálatai jelenleg is zajlanak, és több projekt kivitelezését ezekben a hónapokban készítik elô a szakemberek.

az, hogy 4,3 milliárd forintos európai uniós támogatással jövô ôszre megépül a Csepel-szigeti gerincút elsô szakasza az M0-ás szigetszentmiklósi csomópontjától Szigethalomig.

Jelentôs, 12 milliárd forintos keret jutott az elmúlt idôszakban a Közép-magyarországi régió útépítési munkálataira. Ebbôl a keretbôl a Szabadság híd felújítása befejezôdött, a Margit híd felújítása pedig augusztusban kezdôdhet el. Könnyebbség lesz a Pest megyei Szigetszentmiklós és Halásztelek lakóinak

A 2009–2010-es akciótervi idôszakban a regionális operatív programokból összesen 51 milliárd forint jut útberuházásokra. Az ebbôl a pénzbôl elsôsorban jövôre megépítendô illetve felújítandó útszakaszok kiválasztása ezeknek a hónapoknak lesz a feladata.

Fellélegezhetnek a csepel-szigetiek A Csepel-sziget környéki települések lakói rendszerint az 5101-es és az 51101-es számú úton, Halásztelken és Szigetszentmiklóson keresztül jutnak el az M0-ás autópályára és a fôvárosba. Az elmúlt idôszakban az ingázók egyre növekvô számának köszönhetôen fokozottan megnôtt ezeken az amúgy is rossz állapotú útszakaszokon a személy- és tehergépjármû-forgalom, veszélyeztetve az itt lakók egészségét és rontva a biztonságos közlekedés feltételeit e két településen. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében közel 4,3 milliárd forint európai uniós támogatással megépülô, 5,7 kilométer hosszú új útszakasz és a mintegy 1 kilométer hosszan megújuló 5101-es út a településeken átmenô forgalom jelentôs csökkentésével számottevôen könnyíti majd Szigetszentmiklós és Szigethalom lakóinak környezeti és közlekedési terheit. A kétszer egy sávosra tervezett, de a késôbbiekben kétszer két

A regionális programok keretében a 2007–2008-as akciótervi idôszak forrásaiból további 10 milliárd forintot fordítottak, fordítanak útépítésekre a

14

Az elmúlt idôszak tapasztalatai, valamint a pályázók körében végzett felmérések azt mutatják, hogy a magasabb összegû és gyorsabban hozzáférhetô elôleget jónak tartják a projektgazdák. A magasabb összegû elôleg kedveltségét is mutatja, hogy míg 2008 decemberéig az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kifizetett elôleg összege nagyjából 50 milliárd forintot tett ki, addig ez az összeg 2009 májusára már több mint megduplázódott: csak az év elsô öt hónapjában 52 milliárd forint elôleget fizetett ki a projektgazdáknak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.

sávosra bôvíthetô, összesen 6,7 kilométeres útszakaszon 5 körforgalom szolgálja majd a biztonságosabb közlekedést. Az uniós támogatással megvalósuló útszakaszt a tervek szerint legkésôbb 2010. november 30-ig átadja a forgalomnak a beruházó Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztô Zrt.

A kormány legutóbbi döntésének értelmében a megemelt összegû elôleget 2009. június 30. helyett 2009. december 31-ig igényelhetik a nyertes pályázók. Az idôközi kifizetés igénylésének határidejére vonatkozó szabályok is változtak: a nyertes pályázók az elôleg igénylésétôl számított hat helyett ez után nyolc hóna-

pon belül kötelesek a már megkezdett projektjük után idôközi kifizetési igénylést benyújtani. E határidô jelentôsebb kitolása szakértôk szerint a projektek megvalósításának számottevô lassulását eredményezhette volna. Az NFÜ számításai szerint 2009-ben a regionális operatív programok pályázataival együtt összesen mintegy 300 pályázati kiírást hirdetnek meg, várhatóan több mint 920 milliárd forintos keretösszeggel. A most futó és a késôbbiekben megjelenô kiírásokat is figyelembe véve 2009-ben így várhatóan 116,7 milliárd, 2010 elsô felében pedig további 42 milliárd forint elôleget kaphatnak majd meg az Új Magyarország Fejlesztési Terv nyertes pályázói. Míg az exportôrök leginkább örültek neki, több nyertes projektgazdát kedvezôtlenül érintett a forint–euró-árfolyam változásának hatása. A pályázók legnagyobb részét a projektjük megvalósításához kapcsolódóan egyáltalán nem érinti az árfolyamváltozás, miután a támogatási összeget forintban kapja és forintban is költi el a beruházásaira. Azoknál a pályázóknál azonban, akik a projektjük megvalósítása során számottevô összegû importbeszerzéseket terveznek, már más a helyzet. Éppen emiatt az NFÜ elkészítette az árfolyamveszteségek csökkentését célzó kompenzációs eljárásrendjét, melyet májusban el is fogadott a kormány. A kompenzációs eljárás célja, hogy az árfolyamhatással kedvezôtlenül érintett projektek az eredeti tartalommal és határidôvel valósuljanak meg. Ez leginkább a jelentôs, eszköz-, gép- vagy technológia importbeszerzéssel járó, egészségügyi, oktatási projektekre, közösségi közlekedési beruházásokra, környezet- és energiaprojektekre jellemzô.

A kompenzációs eljárásban továbbra is alkalmazni kell a társfinanszírozás és a kockázatmegosztás elvét (önerô), valamint a projektgazdáknak továbbra is meg kell tenniük mindent annak érdekében, hogy átcsoportosítással, megtakarításokkal és alternatív beszerzési források felkutatásával csökkentsék a többlet kiadásokat. A jogosultak körét alapvetôen az NFÜ határozza meg. A kompenzációban érintett projektgazdáknak pótköltségvetést kell benyújtaniuk, majd az Ügynökség által jóváhagyott keretet az igazolt fizikai és pénzügyi teljesítés után, utólag használhatják fel. Az árfolyam-kompenzációs tartalék a projekt egyéb okból felmerült költségnövekményeire nem használható fel. Az NFÜ bizonyos mértékig kompenzálni szeretné a 2009. július 1-jétôl magasabb áfakulcs okozta többletkiadásokat is az érintetteknek. Minden olyan projektgazdát kedvezôtlenül érint az áfa emelése, amely a projekt egészét vagy egy részét tekintve nem rendelkezik áfa-levonási joggal. A már életbe lépett kompenzáció elsôsorban azokra a projektekre fókuszál, ahol a pályázat benyújtása már megtörtént, a projektgazda nem, vagy csak részben jogosult az áfa levonására, és az áfa-emelés tényleges – legalább 2 százalékos, illetve legalább 5 millió forintos – költségnövekedést okoz. Az áfa-emelés miatti többletkiadás kapcsán is érvényesülnie kell azonban a társfinanszírozás és kockázatmegosztás elvének, vagyis a pályázónak arányos önrészt kell biztosítania. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor azt is, hogy az évközi adóváltozások a projektek szempontjából akár bizonyos mértékû megtakarítást is eredményezhetnek, például a munkavállalói járulék csökkentése miatt.

15

Nyíregyháza I. számú szennyvíztisztító telep

„Zöldhullám” az uniós szennyvízprojekteknél Az Új Magyarország Fejlesztési Terv összegszerûségét tekintve legjelentôsebb beruházásai közé tartoznak az úgynevezett nagyprojektek, amelyek a kormány támogató döntésén túl az Európai Bizottság jóváhagyását is igénylik. A nagyprojektek közül különösen jól áll Magyarország a környezetvédelmi beruházások elôkészítésével. Megvan a brüsszeli ámen Nyíregyháza szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztésére: az elfogadott nagyprojekt keretében, 9,9 milliárd forintos uniós támogatással és több mint 12,7 milliárd forintos beruházással épül ki 2011 decemberére a szabolcsi megyeszékhelyen és térségében a még hiányzó szennyvízcsatorna-rendszer, újra üzemelni fog a nyíregyházi II. számú szennyvíztisztító telep, és a szennyvíziszap korszerû kezelésére megépítenek egy új komposztáló telepet is. A beruházás jelentôsen csökkenti a térségben a talaj, valamint a felszíni és felszín alatti vizek szennyezését, ezzel összesen mintegy 130 ezer lakos számára teremtve tisztább és egészségesebb környezetet. A most induló

16

fejlesztések során lefektetnek 207 kilométernyi szennyvízcsatornát, és több mint 8 ezer háztartást kötnek rá a hálózatra. A munkálatok 180 ezer négyzetméternyi út- illetve járdaburkolat helyreállítását is magukban foglalják. A projektben ös�szesen mintegy 146 kilométer gravitációs csatorna épül, illetve újul meg, további 89 átemelôt létesítenek, illetve korszerûsítenek. Számítások szerint Nyíregyházán és környékén ma még évente mintegy 750 ezer köbméter szennyvíz szikkad el a talajba, jelentôsen szennyezve a talajvizet

és emelve annak szintjét. A beruházások végeztével négyötödével, vagyis 600 ezer köbméterrel csökkenhet a csatornán el nem vezetett szennyvíz mennyisége a szabolcsi megyeszékhelyen. A szennyvíz-átemelôk szagtalanításával és a komposztáló telep fejlesztésével pedig mintegy 3500-an lélegezhetnek majd fel – a szó szoros értelmében… A nyíregyháziak mellett a békéscsabaiak is örülhetnek: az ô szennyvízprojektjük csaknem 15 milliárd forintos európai uniós

Amirôl Brüsszelben döntenek Magyarország több mint negyven nagyprojektet nevezett meg, ezek közül 27 rendelkezik már a kormány jóváhagyásával. A brüsszeli döntéshozókhoz már 21-et ki is küldtünk, így az eddig elfogadott kilenc nagyprojekten túl további 12 várja Brüsszel támogató döntését. Ezek mindegyike közlekedésfejlesztési vagy környezetvédelmi beruházás, és értéküknél fogva mind brüsszeli jóváhagyást igényel. A magyar nagyprojektek között olyan jelentôs közlekedési beruházások szerepelnek, mint a 4-es metró, a debreceni és a miskolci villamoshálózat fejlesztése, az M7-es autópálya, az M43-as gyorsforgalmi út építése, valamint a Kelenföld–Székesfehérvár-vasútvonal fejlesztése. De brüsszeli jóváhagyást igényeltek a szennyvizes nagyberuházások mellett olyan jelentôs környezetvédelmi fejlesztések is, mint például a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Projekt. A most elfogadott nagyprojektek is részét képezik annak a 636 nagyberuházásnak, amelyek 2009-ben és 2010-ben összesen 1800 milliárd forint értékû megrendelést adnak a hazai építôiparnak.

támogatását is jóváhagyta áprilisban Brüsszel. A „Békéscsaba szennyvíztisztítása és csatornázás-fejlesztése” címet viselô uniós projekt eredményeként a 66 ezres városban további 21 ezer lakos kapcsolódhat rá a csatornahálózatra, így nô a háztartások komfortfokozata, és csökken a lakosság számára a szennyvíz elszállításának költsége. A beruházás hatására jelentôsen javul az Élôvíz-csatorna és a Kettôs-Körös vízminôsége is. A beruházás teljes költsége 17,7 milliárd forint,

amelybôl 14 milliárd 980 millió forint az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében elnyert, nagyobbrészt uniós támogatás. Egyelôre a kormány támogató döntését tudhatják magukénak az Érden és térségében élôk: ha az Európai Bizottság is jóváhagyja a projektet, úgy Érden, Tárnokon és Diósdon 24 és félmilliárd forintos EU-támogatással, csaknem 32 milliárd forintos beruházás eredményeként

2012-re a ma még átlagosan 30 százalék alatti csatornázottság 95 százalékra nô, a csatornával ellátott lakások száma jelenleg 7 ezer 310-rôl 36 ezer 286-ra emelkedik. Emellett bôvül a szennyvíztisztító telep napi kapacitása és javul a tisztítás hatásfoka is. A fejlesztésnek köszönhetôen csaknem 80 ezren élhetnek majd tisztább és egészségesebb környezetben, valamint javulni fog a befogadó Duna vízminôsége és a térségben lévô sérülékeny felszín alatti vízbázis környezeti állapota is.

Nagy az igény a gazdaságfejlesztési forrásokra Fontos szerepet játszanak az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési operatív programjának (GOP) pályázatai a válságkezelésben. A válság kedvezôtlen hatásait ellensúlyozandó, több fontos változás is történt a GOP pályázatainál, elsôsorban a mikro-, kis- és közepes vállalkozások érdekében. A válságkezelés érdekében, az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásainak átcsoportosítása révén a kormány szándéka szerint a GOP teljes kerete 111 milliárddal forinttal nô. Ebbôl – ha az Európai Bizottság is jóváhagyja – a vállalkozások, s közülük is elsôsorban a kkv-k komplex fejlesztésére fordítható források 105 milliárd forinttal, míg a pénzügyi eszközök prioritás 6 milliárd forinttal növekszik. A többletforrás lehetôvé teszi új konstrukciók indítását és a már ismert konstrukciók keretének növelését. Az uniós pályázatoknál a válságkezelésben általában alkalmazott könnyítéseken (gyorsabb elbírálás, szerzôdéskötés és

kifizetések, megemelt összegû elôleg stb.) túl a GOP esetében is számos helyen lett kedvezôbb a pályázati rendszer a vállalkozások számára. A GOP 2. prioritásának több pályázatánál például az EU által meghatározott maximális támogatási mértéket alkalmazza az NFÜ, így például a leghátrányosabb helyzetû kistérségekben a kisvállalkozások 70 százalékos támogatási mértékkel kalkulálhatnak. A már ismert konstrukcióknál a támogatható tevékenységek köre is szélesebb lett. Az egész Európai Unióban elsôként egyébként a GOP-ban jelentek meg pályázati kiírások a 2007–2013-as programozási idôszakban. Azóta – vagyis a 2007 januárja óta eltelt idôszakban a GOP kiírásaira csaknem 9 ezer pályázat érkezett, több mint 320 milliárd forint támogatási igénnyel. A GOP kiírásainak részeként eddig több mint 5 ezer 100 pályázó összesen 180 milliárd forintot meghaladó uniós támogatáson osztozhat. Az eddig támogatott projekteknek köszönhetôen összesen több mint 470

milliárd forint értékû beruházás valósulhat meg a magyar gazdaságban. A válságkezelés részeként bevezetett változtatások eredményeként a pályázói kedv összességében nôtt, sôt egyes szegmensekben kifejezetten felülmúlta az elôzetes várakozásokat. A GOP irányító hatósága 2009 elején hat pályázatot hirdetett meg a vállalkozások komplex fejlesztését célzó prioritásban. Az összesen 60 milliárd forintos, megnövelt keretösszegre 2009. május 20-ig 75 milliárd forint támogatási igény érkezett. Minden várakozást felülmúlt a mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztésére kiírt konstrukcióra beérkezett pályázatok száma és az igényelt támogatás összege. Az igényelt támogatás több, mint kétszerese a rendelkezésre álló keretnek, ezért a pályázatot átmenetileg fel is kellett függeszteni. A GOP keretében ugyanakkor jelenleg is elérhetô több, összességében csaknem 80 milliárd forintos keretösszegû pályázat a vállalkozások számára.

17

Fejlesztésbe kezdenek a leghátrányosabb helyzetű kistérségek Hamarosan beérik a leghátrányosabb helyzetû (LHH) kistérségek számára kialakított, összesen közel 100 milliárd forint keretösszegû, felzárkóztatást célzó program. A 33 érintett kistérségnek január végéig kellett benyújtania egy-egy komplex projektcsomagot a kistérségenként megállapított uniós támogatás felhasználásáról. A javaslatokat szakmai zsûrik értékelték, s az elmúlt idôszakban ki is hirdették a kistérségek fejlesztési projektcsomagjainak elemeit. Az azokban szereplô, pontosított projektjavaslatok alapján írja ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a kifejezetten a kistérségeknek szóló pályázati felhívásokat. A kormány 2007 ôszén – gazdasági, társadalmi, infrastruktúra-ellátottsági mutatók alapján – meghatározta a 33 leghátrányosabb helyzetû kistérséget, és döntött ezek komplex program keretében történô fejlesztésének szükségességérôl. Ez a 33 leginkább hátrányos helyzetû kistérség pályázhatott összesen csaknem 100 milliárd forint európai uniós támogatásra, kistérségenként egy-egy komplex fejlesztési csomaggal, vagyis olyan, egymással összefüggô és egymást erôsítô beruházásokkal, amelyek valóban hozzájárulhatnak az ott élôk életkörülményeinek javításához. A tervezés során a kistérségek összesen több mint 300 rendezvényt tartottak, mintegy 7500 résztvevôvel. 1700 projekt javaslat került megfogalmazásra, amelyeknek kb. a fele valósulhat meg. A közel 100 milliárd forint is hatalmas összeg, de ezek a kistérségek további fejlesztési forrásra is

18

Bemutatták értékeiket a legszegényebbek A leghátrányosabb helyzetû kistérségek értékeinek bemutatására szervezte meg – egy, az LHHprogramhoz kapcsolódó konferencia kísérôrendezvényeként – a közelmúltban az LHH helyitermék-expót a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az itt bemutatott termékek helyi alapanyagokból, helyi munkaerôvel, az adott térséghez kötôdô hagyományos tudás és ismeret felhasználásával készültek. Az expón így többek között népmûvészeti termékeket, borokat, bioélelmiszereket, a kistérségeket bemutató prospektusokat, helyben elôállított pálinkákat, helyi ásványvizeket és más, a kistérségekre jellemzô termékeket láthattak az érdeklôdôk. jogosultak az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyéb uniós pályázatai révén. Az elmúlt idôszakban döntés született a leghátrányosabb helyzetû kistérségek komplex fejlesztési csomagjainak tartalmáról. A Dél-alföldi régióban öt érintett kistérség található. A Jánoshalmai kistérség projektcsomagjában több olyan fejlesztés szerepel, amely elsôsorban a hátrányos helyzetû gyermekek társadalomba való beilleszkedését segíti. A Mezôkovácsházi kistérség projektcsomagjában útfelújítás és útépítés is található, valamint a számos fejlesztési igény között a kistérség egészségügyi épületeit is szeretnék felújítani. Több programot is indítanának a hátrányos helyzetû, illetve sajátosa nevelési igényû tanulók szükség-

több, az oktatás színvonalát és a hátrányos helyzetû gyerekek oktatáshoz való hozzáférésének esélyeit javító program is. A Lengyeltóti kistérségben többek között két családi napközit szeretnének kialakítani, de nagy hangsúlyt fektetnek a romák munkahelyi integrációját, valamint az egészségügyi ellátás fejlesztését szolgáló projektekre is. Az Észak-alföldi régióban a Baktalórántházi kistérség integrált településfejlesztést szeretne véghezvinni Nyírmadán, a Beret�-

tyóújfalui kistérségben pedig a kerékpáros közlekedés és az oktatás fejlesztése mellett egy Szociális Alapszolgáltatási Központ létrehozásának a feltételeit teremtenék meg a program részeként. A Tiszafüredi kistérségben ezzel szemben a felnôttképzés megteremtését és fejlesztését tervezik, a digitális írástudási program segítségével pedig a mélyszegénységben élô fiatalok képzése valósulna meg, amely a munkaerôpiacra való belépésre készítené fel ôket. Fontos

fejlesztések készülnek az Észak-magyarországi régió leghátrányosabb helyzetû kistérségeiben is. A Bátonyterenyei kistérségben az oktatás infrastrukturális és tartalmi fejlesztésére fókuszálnak, és létrehoznának egy kistérségi tanoda- és mentori hálózatot is. Az Edelényi kistérség projektcsomagjának megvalósulásával a kistérség több orvosi rendelôje újul meg és korszerûsödik, emellett pedig több település óvodájának bôvítése is szerepel a projektcsomagban.

Danuta Hübner: Magyarország a legjobbak közt

leteinek megfelelôen. A Kisteleki kistérség projektcsomagjában az oktatásfejlesztés és az oktatási infrastruktúra modernizációja szerepel nagy hangsúllyal, de – kihasználva, hogy a kistérség az M5 autópálya mentén fekszik – figyelmet fordítanak a vállalkozásokat segítô és a vállalkozói kedv fellendítését szolgáló programokra is. A Dél-dunántúli régión belül a Barcsi kistérségben elsôsorban a mélyszegénységben élô családok és a romák helyzetén szeretnének javítani, mindenekelôtt a Darány központú iskolatársulás infrastrukturális és módszertani fejlesztésével. A Szigetvári kistérségben mindezek mellett leginkább a vízrendezést érezték kiemelt feladatnak. A Tamási kistérség programjában szennyvízkezelési beruházások szerepelnek, valamint

Magyarország nagyon ambiciózus programot valósított meg a 2004–2006os költségvetési idôszakban, annak forrásait teljesen felhasználta. A Bizottság örömmel nyugtázta azt is, hogy Magyarország azon tagállamok közé tartozik, melyeknél az uniós források iránti lehívási igény a legmagasabb – jelentette ki június eleji, magyarországi látogatásán Danuta Hübner, az Európai Unió regionális politikáért felelôs biztosa. Danuta Hübner nemzetközi figyelemre méltónak nevezte a leghátrányosabb helyzetû települések felzárkóztatását célzó programot, mely szerinte jó egyensúlyt biztosít a központi és az alulról jövô kezdeményezések megvalósulásához. A biztos kétnapos látogatása során számos európai uniós fejlesztéssel megvalósuló projektet tekintett meg országszerte. Ezek közül elsôként a kisteleki geotermikus energiahasznosítást célzó fejlesztést mutatták be az uniós biztosnak. A kisváros melegvízû forrása a mintegy félmilliárd forintos fejlesztésnek köszönhetôen nyolc közintézményt lát el a gázbázisúnál olcsóbb hôenergiával, és jó példaként szolgál más, hasonló rendszerek kiépítésében gondolkodó önkormányzatok

számára. A rendszer mûködtetése korszerû, olcsó és környezetbarát, mintegy 10 százalékkal kevesebbet kell költeniük az érintett intézmények hôigényének biztosítására, és csökkent a térség károsanyag-kibocsátása is. A kisteleki látogatást követôen Danuta Hübner szegedi beruházásokat tekintett meg. József Attila Tanulmányi és Információs Központban olyan új orvosi szoftveralkalmazások fejlesztésével ismerkedett meg, melyek a daganatos megbetegedések hatékonyabb gyógyítását segítik elô. A General Electric Healthcare-üzletága 221 millió forint összköltségû kutatási-fejlesztési projektet vonz szegedi irodájába. A látogatás második napján Bikalon Danuta Hübner részt vett a „Baranyai Élménykörút” címet viselô uniós projekt támogatási szerzôdésének aláírásán. A közel 1,8 milliárd forintos EU-támogatással megvalósuló projekt eredményeként négy településen indul átfogó turisztikai fejlesztés: több mint 20 kilométeren épül a Pécset, Orfût és Abaligetet összekötô erdei kerékpárút, Bikalon reneszánsz élménybirtokot alakítanak ki, Mecseknádasdon pedig „Rejtôzködô borfalu” címmel, a helyi borászokra építve a borturizmus fejleszté-

sével kapcsolatos beruházások valósulnak meg. Orfûn a Pécsi tó strandjának európai szintû felújítása zajlik, és megépül az a víziturisztikai központ, ahol a különféle vízi sportok (pl. kajak-kenu, vitorlázás, szörf) kipróbálására nyílik lehetôség a Pécsi tó több hektáron elterülô felületén. Magyarország legnagyobb költségvetésû – európai uniós támogatással megvalósuló – önkormányzati és civil kezdeményezésû turisztikai programja 2010-re 135 fônek teremt új munkahelyet Baranya megyében. A pécsi látogatás kiemelt témája természetesen a Pécs 2010 Európa Kulturális Fôvárosa projekt volt.

19

Határtalan fejlesztések a határ mentén Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program mellett más európai uniós források is elérhetôk a magyar pályázók számára – elsôsorban a határ menti térségekben. A magyar–szlovák és a magyar–román határ mentén például már nyerteseket is hirdettek… Magyar–szlovák együttmûködés: itt az új pályázati felhívás

Megvannak a Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttmûködési Program elsô pályázati felhívásának elsô nyertesei. A 2008 októberében megjelent felhívásra összesen 246 pályázat érkezett be a határ menti magyar és szlovák megyékbôl, s ezek közül 106 pályázatot és 17 projektkoncepciót támogatott a közös monitoring bizottság. Ez utóbbiak esetében a részletes pályázatok kidolgozására egy következô körben kerül sor, ami után a legjobbak esetében döntés születhet a végleges támogatásról. A legnépszerûbb a közös idegenforgalom-fejlesztésre és az emberek közötti kapcsolatépítésre kiírt pályázati téma volt, amelyekre összesen 102 pályázat érkezett be, a rendelkezésre álló kerethez képest több mint négyszeres támogatási igénnyel. Mindezek mellett a program keretein belül lehetôség nyílik több kerékpár- és összekötôút, valamint két Ipoly-híd megépítésére is. Minden projekt magyar és szlovák partnerek bevonásával, szoros

20

együttmûködésben valósulhat meg. Az elsô pályázati forduló nyerteseinek kihirdetésével párhuzamosan már meg is jelentek a Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttmûködési Program újabb pályázatai. A csaknem 50 millió eurós keretösszegû, második pályázati felhívás keretében három új területre lehet uniós támogatást igényelni: a K+F és az innováció terén megvalósuló együttmûködésre, az egészségügyi létesítmények közös fejlesztésére és összehangolt használatára, valamint a határon átnyúló kommunikációs csatornák fejlesztésére is. A programról, az eddigi nyertesekrôl és az aktuális pályázati lehetôségekrôl a www.husk-cbc.eu honlapon vagy az [email protected] email-címen szerezhetô további felvilágosítás. Nyertesek a magyar–román határ mentén is

Kiválasztották a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttmûködési Program elsô nyertes projektjeit is. Az elsô felhívás keretében 90 projekt kapott összesen 3,6 milliárd forint támogatást, a második pályázati felhívásra beérkezett projekt koncepciók közül pedig 123 továbbfejlesztésérôl született döntés. Ebben a programozási idôszakban egyébként összesen több mint 32 milliárd forintos uniós keret nyílt meg a magyar– román határ menti térség fejlesztésére. Az elsô felhívásban elsôsorban a felkészítô, valamint az együttmûködést,

a tapasztalatcserét és a partnerségek kialakulását ösztönzô tevékenységek támogatására nyílt lehetôség a közlekedés, a kommunikáció, a környezetvédelem valamint a munkaerôpiac, a kutatásfejlesztés, az innováció, az oktatás, az egészségügy és a közösségek közötti együttmûködések területén. A második felhívásra beérkezett pályázatok közül 123-at javasolt részletes kidolgozásra az irányító bizottság, s a támogatások odaítélésérôl csak a második forduló után születhet meg a végleges döntés. Ebben a felhívásban már konkrét infrastrukturális fejlesztésekre és kisebb beruházásokra – például összekötô utak és kerékpárutak építésére és felújítására, a vállalkozások fejlôdését elôsegítô tanácsadó-szolgáltató központok létesítésére, közös árvízvédelemre, a határ menti hulladékkezelés és az egészségügyi ellátás korszerûsítésére lehetett uniós forrást igényelni. A magyar-román határ menti program következô pályázati kiírása várhatóan szeptemberben jelenik meg. A programról, az eddigi nyertesekrôl és az aktuális pályázati lehetôségekrôl a www.huro-cbc.eu honlapon szerezhetô további felvilágosítás.

meghirdetése óta összesen 67 pályázat érkezett. A legnépszerûbb pályázati témáknak a határon átnyúló oktatási, képzési és csereprogramok bizonyultak, amelyet az emberek közötti kapcsolatok, a környezet- és természetvédelemhez kapcsolódó programok, valamint a közös kutatás-fejlesztést és innovációt célzó pályázatok követtek. E pályázati felhívás keretében összesen közel 11,7 millió euró közösségi forrás állt rendelkezésre, a pályázók által igényelt uniós támogatás összege pedig meghaladta a 16,2 millió eurót. A nyertes pályázatokról szóló döntés 2009 októberében, a magyar–horvát határ menti program legközelebbi pályázati kiírása pedig 2010-ben várható.

Együtt az ukrán határ mentén

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a közelmúltban megjelentette a Magyarország– Szlovákia–Románia–Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttmûködési Program elsô pályázati felhívását, melynek keretében több mint 13 millió euró vissza nem térítendô uniós forrást nyerhetnek el magyar részrôl Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén, Szlovákiából Kassa és Eperjes, Romániából Szatmár, Máramaros és Szucsava, ukrán oldalról pedig Kárpátalja, Ivano-Frankivszki és

Csernovici megye pályázói. Fontos, hogy a majdani nyertes projekt megvalósításban kötelezôen részt kell vennie legalább egy ukrán és egy tagállami (magyar, szlovák vagy román) pályázó szervezetnek az érintett megyékbôl. Az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszközbôl (angol rövidítése: ENPI) az EU kimondottan a külsô határokon átnyúló együttmûködési programokat támogatja. Így e program célja az együttmûködés fokozása és elmélyítése Ukrajna Kárpátalja, Ivano-Frankivszki és Csernovici régiói és a már uniós tagállamok szomszédos, határ menti régiói között. További információ a programról a www. huskroua-cbc.net internetes oldalon található.

Lezárult a Norvég Alap: 101 nyertes pályázat

Lezárult az elsô magyar–horvát pályázat

Lezárultak az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus – vagy ahogyan többen ismerik: a Norvég Alap – pályázatai Magyarországon. E pályázatok keretében nagyjából 34,5 milliárd forint vált elérhetôvé a különféle hazai projektek és alapok számára.

Lezárult az elsô pályázati forduló a Magyarország–Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttmûködési Program keretében. A programra a március 26-i

A Magyarországon meghirdetett három pályázati fordulóban több száz pályázatot nyújtottak be, és közülük végül 101 kaphatott támogatást. A program népszerûségéhez nagyban hozzájárult, hogy széles pályázói kör számára volt elérhetô, és széles témakörben lehetett pályázatot benyújtani. A megvalósuló fejlesztések közül a legtöbb humánerôforrás

fejlesztésére, környezetvédelemre és kulturális örökség megôrzésére irányult, de nagy volt az érdeklôdés az egészségügy és tudományos kutatás témaköre iránt is. Az EGT – Norvég Alap támogatásának köszönhetôen az ország különbözô pontjain számos közintézmény fûtésének és hôszigetelésének korszerûsítése történhet meg, és megújuló energia hasznosításán alapuló fûtési rendszereket építhetnek ki. Emellett több magyarországi múzeum fejlesztése is megvalósulhat, köztük például a kiemelt turisztikai jelentôségû siklósi vár múzeumi szárnyainak mûemléki helyreállítása, valamint a pécsi Janus Pannonius Régészeti Múzeum rekonstrukciója, illetve kulturális, múzeumi és közmûvelôdési programokkal megtöltése. Ez utóbbi a Pécs 2010-es Európa Kulturális Fôvárosa programjához is illeszkedik. Norvég alapos támogatásnak köszönhetôen folytatódhat a televízióban a már jól

ismert és népszerû elôadás-sorozat, a Mindentudás Egyeteme, létrejöhet egy, a zenei tehetséggel megáldott roma gyermekeket és fiatalokat támogató, multifunkcionális képzési központ, és megkezdôdhetett az Országos Vérellátó Szolgálat országos lefedettségû, egységes vérkészítményadatbázis-kezelô rendszerének kiépítése, amely Európában is példaértékû projektnek számít. A támogatott projektek nagy részének a megvalósítása még folyamatban van, és a befejezésük 2011-re várható, de néhány beruházás már megvalósult. Ilyen például a székesfehérvári Hiemer-FontCaraffa épülettömb rehabilitációja is. Idôközben megkezdôdtek a tárgyalások a program folytatásáról, és e tárgyalások eredményének függvényében remélhetôleg 2010 után újabb pályázatokat lehet majd kiírni.

21

Elektronikus közigazgatás – uniós fejlesztések

Pályázati kód

Pályázat címe

Támogatási forrás összeg

Beadási határidô

Témacsoport

DAOP- 2009 - 1.1.1/D

Ipartelepítés

4,600,000,000 Ft

12/31/09

A modern üzleti környezet

DAOP-2009-1.1.1/G

Komplex programmal segítendô leghátrányosabb helyzetû kistérsé-

2,700,000,000 Ft

12/31/09

A modern üzleti környezet

gek üzleti infrastruktúra fejlesztése DAOP-2009-4.2.1/B

Oktatásfejlesztés a komplex programmal kezelendô LHH kistérségekben

1,800,000,000 Ft

11/20/09

Oktatás, iskola

DDOP-2009-3.1.3/E

Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrast-

86,000,000 Ft

11/30/09

Szociális, társadalmi

rukturális fejlesztése a komplex programmal kezelendô leghátrányosabb helyzetû kistérségekben

Meglepôdhetett az, aki a nyaralás elôtti utolsó pillanatokban, már 2009 júliusában igényelt új útlevelet. Az okmányirodákban a korábban megszokott dokumentumok és az ilyenkor szokásos fényképezés mellett a két mutatóujjáról ujjlenyomatot is vettek. Az úgynevezett második generációs biometrikus útlevél kialakítását és hazai bevezetését támogató európai uniós projekt eredményeként 2009. június 28-tól ugyanis ujjnyomatot is tartalmazó útleveleket adnak ki Magyarországon is. A biometrikus azonosítók alkalmazásával az úti okmányok biztonságosabbá válnak a jogosulatlan felhasználással szemben. Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében, 989 millió forintos európai uniós támogatással megvalósult projekt eredményeként immár a 14 éven aluli gyermekek számára is lehet személyi igazolványt igényelni. Ez azért fontos, mert míg az Európai Unió országaiban a felnôttek és a 14 év feletti fiatalok már eddig is személyi igazolvánnyal utazhattak, a 14 alattiaknak ez – személyi híján – csak útlevéllel volt megengedett. Mivel 2009. június 28-tól a 14 év alatti kiskorúak is rendelkezhetnek személyi igazolvánnyal, így ha a schengeni rendszer országaiba szeretnének utazni, a jövôben nem kell számukra többletköltségért útlevelet készíttetni. Ugyancsak az uniós projekt eredményeként ma már a kiskorúak lakcímkártyájára

DDOP-2009-4.1.1.B

Integrált városfejlesztési akciók támogatása az LHH-33 kistérségekben

1,115,000,000 Ft

11/30/09

Városfejlesztés, rehabilitáció

Nemzeti Bankkal együttmûködve – egy olyan rendszer tervét dolgozta ki, amely lehetôvé teszi, hogy a közigazgatás intézményei egységes, központi elektronikus fizetési szolgáltatást nyújthassanak az ügyfeleknek. E rendszer kialakítását az Európai Unió csaknem 4 milliárd forinttal támogatja.

DDOP-2009-5.1.5.C

Települési bel- és külterületi vízrendezés az LHH-33 kistérségekben

1,005,000,000 Ft

1/8/10

Vízgazdálkodás

DDOP-2009-5.1.5./D

„Balatoni és dunai omlásveszélyes partfalak stabilizálása”

1,000,000,000 Ft

11/30/09

Természetvédelem

ÉAOP-2009-4.1.1/B

Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése a komplex programmal

2,500,000,000 Ft

11/20/09

Oktatás, iskola

ÉAOP-2009-4.1.5.

Egyenlô esélyû hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (Akadálymentesítés)

1,710,000,000 Ft

9/30/09

Akadálymentesítés

EAOP-2009-5.1.1.F

Településfejlesztés a komplex programmal kezelendô LHH kistérsé-

208,000,000 Ft

11/30/09

Településfejlesztés

5,109,800,000 Ft

12/31/09

A modern üzleti környezet

A projekt eredményeképpen ugyanis az ügyfelek a közigazgatással szemben fennálló fizetési kötelezettségeiket az eddigi lehetôségek megtartása mellett az elektronikus ügyintézés során bankkártya illetve internetbank, a személyes megjelenéssel járó ügyintézés során – például az okmányirodákban – pedig bankkártya segítségével is teljesíthetik majd. Az új rendszer sok tekintetben egyszerûsíti is az ügyintézést: az internetes bankolás esetén a fizetés alapvetô adatait (összeg, célszámla, ügyazonosító) a rendszer átadja az internetbanki rendszernek, vagyis automatikusan „kitölti” az átutalási ûrlapot az ügyfél helyett, csökkentve az esetleges elírások kockázatát. Fontos könnyebbség az is, hogy a 2010 tavaszára felálló, új rendszer segítségével az ügyfelek ügyintézéshez kötôdô fizetési kötelezettségeiket egy összegben, egy tranzakcióval teljesíthetik abban az esetben is, ha a befizetés több számlát érintene. Így például használt gépjármû behozatala esetén egy összegben lesz fizethetô a vám, az import áfa és a környezetvédelmi termékdíj egyaránt.

ÉMOP-2009-4.2.1/C

660,000,000 Ft

11/30/09

Szociális, társadalmi

kezelendô LHH kistérségekben

gekben ÉMOP-2009-1.1.1/G

Komplex programmal segítendô leghátrányosabb helyzetû kistérségek üzleti infrastruktúra fejlesztése

feljegyeztethetô a szülôk vagy törvényes képviselôk neve és aktuális telefonszáma. Ezeknek az adatoknak a bejegyzése a 14 éven aluli gyermekek biztonságát szolgálja. Nem a biometrikus útlevél bevezetése az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program egyetlen olyan projektje, amely kézzelfoghatóan is hatással lesz a hatósági ügyeiket intézô állampolgárok életére. A különbözô elektronikus fizetési lehetôségek hazai elterjedésével párhuzamosan már több éve megfogalmazódott az igény, hogy az ügyfelek az állam felé a befizetési kötelezettségeiket elektronikus módon is teljesíthessék. A Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központja, az APEH, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, a Miniszterelnöki Hivatal, valamint a Vám- és Pénzügyôrség – a Magyar Államkincstárral és a Magyar

Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése a komplex programmal kezelendô leghátrányosabb helyzetû kistérségekben

GOP-2007-4.1/A.

Mikrohitel programok mikrofinanszírozó szervezetek részvételével

40,000,000,000 Ft

10/16/09

Jeremie pénzügyi eszközök

KDOP-2009-3.1.1.C

Kistelepüléseken településkép javítása

1,030,000,000 Ft

9/30/09

Településfejlesztés

KDOP-2009-4.1.1/A

Szennyvízelvezetés és kezelés fejlesztése

3,920,000,000 Ft

9/28/09

Szennyvízkezelés

KEOP - 2009 - 4.2.0/B

Helyi hô és hûtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal

6,000,000,000 Ft

Visszavonásig

Energia

KEOP - 2009 - 4.4.0

Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hô- és

10,000,000,000 Ft

Visszavonásig

Energia

villamosenergia-, valamint biometán-termelés KEOP-2009-5.4.0.

Távhô-szektor energetikai korszerôsítése

8,000,000,000 Ft

Visszavonásig

Energia

KMOP-2009-1.1.6

Vállalkozások technológiai innovációjának ösztönzése tartós beszál-

686,000,000 Ft

9/25/09

Vállalkozások (kkv-k)

3,947,178,499 Ft

12/31/09

lítóvá válás vagy a státusz megerôsítése érdekében KMOP-2009-1.2.1/A

Mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése

fejlesztése Vállalkozások (kkv-k) fejlesztése

KMOP-2009-3.2.1/A

Élôhelyek és élettelen természeti értékek megôrzését, helyreállítását

2,277,000,000 Ft

10/19/09

Természetvédelem

szolgáló beruházások KMOP-2009-3.2.3

Az erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése

682,000,000 Ft

9/21/09

Természetvédelem

KözOP-2008-3.2.

Kerékpárút hálózat fejlesztés

14,000,000,000 Ft

Visszavonásig

Kerékpárút

NyDOP-2009-4.1.1./A

Kistelepülések szennyvízkezelése

2,480,000,000 Ft

9/25/09

Szennyvízkezelés

TÁMOP-2.3.3.A-09/1

Munkahelymegôrzô támogatás munkaidô-csökkentéssel és képzéssel

16,000,000,000 Ft

12/31/09

Foglalkoztatás, felnôttképzés

kombinálva TÁMOP-5.1.1.-09/2

LHH Kistérségek projektjei, „Gyermek - és ifjúságvédelem"

438,320,000 Ft

9/15/09

Szociális, társadalmi

TÁMOP-6.2.2/A/09/1

Képzési programok az egészségügyben foglalkoztatottak számára,

2,200,000,000 Ft

10/30/09

Egészségügy

hiányszakmák képzése, kompetenciafejlesztés

Utolsó adatfrissítés: 2009. 07. 31. Forrás: NFÜ BIR rendszer A fenti adatok tájékoztató jellegûek. Részletes információk és további pályázatok a www.nfu.hu oldalon találhatók. A pályázatok benyújtásával kapcsolatban kérjük, hogy kísérje figyelemmel a honlapon megjelenô pályázati közleményeket és a pályázati kiírások módosításait.

22

23

A kiadványban szereplô projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap társfinanszirozásával valósulnak meg.

A kiadvány 100% újrahasznosított papírból készült