I .
É V F O L Y A M ,
3 .
S Z Á M ,
2 0 0 8
Tartalom
04
Európai segítség a régióknak
12
ERFA Összefoglaló a regionális fejlesztésekrõl
06
Új Magyarország: földön, vízen, vasúton
13
Projektátadás Salgótarján, Szentes, Szombathely, Kis-Balaton, Csepeli Szabadkikötõ, Cigándi Víztározó
09
Biztos alapokra építünk
10
Szerzõdéskötés Miskolc tömegközlekedése, Liszt Ferenc Zeneakadémia, Gyõr – hulladékgazdálkodás, Dél-dunántúli turizmusfejlesztés
18
14
EU és NFÜ hírek avagy ami Magyarországot illeti...
Sikerrel zárt a Közlekedési Expo
Határon átnyúló fejlesztések
Társadalmi fejlõdés ESZA Ósszegzés az Európai Szociális Alapról
16
Kitekintõ
Kisokos Amit az Új Magyarország Mikrohitelrõl tudni kell
20
Rendezvény Közlekedésfejlesztési kiállítás a Millenárison
Alapkõletétel Tápiószele – útépítés Nagyecsed – hulladéklerakó
Egy lépéssel közelebb
Mikrohitel program
Startoló ESZA alapok
Támogatás ETE Svájci Hozzájárulás
21 22
Búcsú a KIOP-tól
23
Aktuális pályázatok
Pályázatok Kompetenciafejlesztés, Könyvtárfejlesztés, felnõttképzési, közmûvelõdési és K+F célú TÁMOP pályázatok
Impresszum Kiadja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Kommunikációs Fõosztálya, 1077 Budapest, Wesselényi u. 20/22. Felelõs kiadó: az NFÜ Kommunikációs Fõosztály vezetõje Szerkeszti a szerkesztõbizottság A kiadvánnyal kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat az
[email protected] címre várjuk. www.nfu.hu A kiadványban feltüntetett adatok tájékoztató jellegûek. Az adatbázistól eltérõ adatokért felelõsséget nem vállalunk. ISSN 1787-6494
Programzárás KIOP eredmények
Vidékfejlesztés ÚMVP Agro- és ökoturisztika, falumegújítás, mikrovállalkozások
Összefoglaló a még nyitott ÚMFT pályázatokról
Gyors támogatás a magyar gazdaságnak Ha békét akarsz, készülj a háborúra – a gazdaság folyamataira hatással lévők számára sosem volt még ennyire aktuális a régi római mondás, mint manapság. Magyarország is túl van már a válsággal szemben sikerrel megvívott első ütközeteken, az IMF és az Európai Bizottság biztosította hitelkeret segített és segít megvédeni nemzeti valutánkat. Az állam segítsége és szerepvállalása nem állhat meg itt, a cselekvő kormányzat támogatása iránt világszerte megnőtt a társadalmi igény, nem csak nálunk. Az államnak ott kell segítséget nyújtani a nehéz helyzetbe került gazdaságnak, ahol a legnagyobb a hiány: segítenie kell új piacokat találni és ami a legfontosabb: munkahelyeket kell megvédenie és segítenie újakat létrehozni. A magyar kormány tudja, mi a dolga, hisz hazánk Európa egyik legnyitottabb gazdaságával rendelkezik, így aztán nemcsak a belső fogyasztás csökkenését, de a legnagyobb külső felvevő piacainkon jelentkező recessziót is megszenvedhetik a magyar vállalatok és vállalkozók. Tudjuk, ez milyen hatásokkal járhat: vállalatok mehetnek tönkre, munkahelyek tízezrei szűnhetnek meg. De talán éppen a válság, az előttünk álló nehéz idők teremtik meg az esélyt, hogy összefogva végre elvégezzük azt a munkát, melyre külső kényszer nélkül eddig nem volt erőnk, akaratunk, bátorságunk. Igen, a válságból van felfelé vezető kiút: először azonnali és gyors támogatást kell adni a magyar gazdaságnak, majd bele kell vágnunk a legfontosabb hosszú távú reformokba az adózás, a közigazgatás területén, az önkormányzati, a munkaerő-piaci és szociális szférában, valamint az állami szolgáltatások területén. Az uniós fejlesztési forrásokra eddig úgy tekintettünk, mint a szükséges pluszra, mely biztosítja a fejlett régiókhoz történő társadalmi és gazdasági felzárkózást. Mostantól – miközben nem mondhatunk le eredeti célunkról – ezek a milliárdok jelentik a magyar gazdaság „tartalék akkumulátorát”. A kormány azonnal döntött és az operatív programokon belüli pénzügyi átcsoportosításokkal is jelentős forrásokat szabadít fel, mellyel a magyar vállalkozók pozícióit kívánja megerősíteni. 1400 milliárd forint hatású csomagot dolgoztunk ki, mely a lehető legtöbb ponton beavatkozva segít a pénz- és hitelhiánnyal küszködő gazdaságnak. Az ún. JEREMIE-eszközökre (visszatérítendő forrásokra) támaszkodva olcsó hitelt és hitelgaranciát nyújtunk a magyar foglalkoztatás 70%-át biztosító kis- és középvállalkozásoknak. De ez önmagában még nem elég, hiába a pénz, ha nincs az árunak és szolgáltatásnak piaca. Ezért több mint 2000 milliárd forint értékű állami megrendelésekkel segítünk az olyan fontos ágazatoknak, mint az építőipar, a turisztika vagy az informatika. A legfontosabb célunk, melyek ezen intézkedéseket is indokolják, a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése. De ennyivel nem érjük be: a válság által leginkább sújtott területeken válságkezelő központok jönnek létre és a munkáltatóknak nyújtott célzott járulékkedvezmények révén 100 ezer munkahely megtartását tesszük lehetővé. A következő oldalakon sikeres uniós fejlesztésekről, pályázatokról, eredményekről, aktualitásokról, valamint a pár héttel ezelőtti „békeidők” híreirõl olvashatnak. Fontos is, hogy mielőtt nekivágunk az előttünk álló nehéz útnak, amikor nap mint nap készülnünk kell a háborúra, számba vegyük a tegnap sikereit. Hogy legyen erőnk megtenni mindazt, ami Magyarországot a válságból erősebben kikerülő, győztes országok közé emeli. Békés karácsonyt kívánok mindannyiunknak!
Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter
Hazánkban a rendelkezésre álló források nagyobb részét a négy hátrányos helyzetű régió használhatja fel, mégpedig a Dél-alföldi, az Észak-alföldi, az Észak-magyarországi és a Dél-dunántúli régió.
Európai segítség a régióknak Az Európai Unió egységes és hosszú távú fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a 27 tagállam régiói között ne legyenek olyanok, amelyek nem képesek lépést tartani a többiek növekedésével. Ezért a közösség az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) keretében biztosít támogatást az egyenlőtlenségek megszüntetésére, a hátrányos helyzetű területek felzárkóztatására.
A régiók közti különbségek felszámolására és a hátrányos helyzetű régiók elmaradottságának csökkentésére vonatkozó elkötelezettség már a Római Szerződés előszavában is szerepelt, ám az ERFA létrehozásáról csak 1972-ben született megállapodás. Az alap három évvel később kezdte meg működését, hogy az egyenlőtlenségek kiküszöbölésével erősítse az EU gazdasági és társadalmi kohézióját. A 2007 és 2013 közötti időszakban az Unió a költségvetésének 1/3-át, azaz csaknem 350 milliárd eurót fordít a
4
kohéziós politika céljainak elérésére. A pénz elsősorban a konvergencia, a versenyképesség, a foglalkoztatás és a területi együttműködés javítását szolgálja. Az elosztásnál elsőbbséget élveznek a közép- és kelet-európai tagországok, valamint a többi tagállam hátrányos helyzetű régiói. Az ERFA Magyarországon Az ERFA a tagállamok által kidolgozott fejlesztési tervek alapján folyósítja a támogatásait. Az így folyósított támogatás kiegészíti, és nem helyettesíti a nemzeti támogatásokat. Hazánkban a rendelkezésre álló források nagyobb részét a négy hátrányos helyzetű régió használhatja fel, mégpedig a Dél-alföldi, az Észak-alföldi, az Északmagyarországi és a Dél-dunántúli régió. Itt van a legnagyobb jelentősége a gazdasági szerkezet modernizálásának és a munkahelyteremtésnek, valamint a regionális versenyképesség fokozásának, azaz a kutatás-fejlesztési, a távközlési, a környezetvédelmi, az energetikai és a közlekedési infrastruktúrák kialakításának. A felzárkózást a határon belüli és határon túli régiókkal való együttműködés, a közös erősségek és lehetőségek kiaknázása is segíti. Regionális fejlesztések a 2004-2006 időszakban… 2004-2006-os időszakban az ERFA a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) négy operatív programjához biztosított uniós forrást. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 429 millió,
a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program 327,25 millió, a Regionális Fejlesztés Operatív Program 305,74 millió, a Humán Erőforrás Operatív Program pedig 177,4 millió euró ERFA támogatással valósult meg. Az ERFA támogatással megvalósult hazai projektek élhetőbbé tették környezetünket és városainkat, növelték a régiók és az ott működő gazdasági társaságok versenyképességét, lendületet adtak a megújuló energia-felhasználás elterjedésének, javították hazánk úthálózatának minőségét és hozzájárultak az oktatás infrastruktúrájának modernizálásához. … és napjainkban Az NFT végrehajtásával párhuzamosan zajlik az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) megvalósítása is, amelynek 15 operatív programjából 13 az ERFA társfinanszírozásával valósul meg. Ezekhez az alap összesen csaknem 13 milliárd eurós forrást biztosít a 2007-2013-as időszakra. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) a víz- és szennyvízkezelés modernizálásával, a megújuló energiaforrások elterjesztésével és a természeti értékek fenntartásával alapozza meg hazánk gazdasági és társadalmi jólétének növekedését. Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) a közigazgatás és igazságszolgáltatás működésének információtechnológiai fejlesztésével biztosítja a XXI. századi elvárásoknak megfelelő szolgáltatásokat.
A Közlekedés Operatív Program (KözOP) a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére irányul, amely nemcsak a gazdasági versenyképesség növelése, hanem a munkahelyteremtés szempontjából is fontos. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) a humán közszolgáltatások infrastrukturális feltételeit javítja, emellett támogatást nyújt az oktatás, az egészségügy,
a szociális és foglalkoztatási ágazatok reformjához is. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) a gazdaság tartós növekedési pályára állítását tűzte ki célul, többek között a versenyképesség fokozása révén. A Végrehajtás Operatív Program (VOP) az ÚMFT végrehajtásához, az intézményrendszer működtetéséhez biztosít forrást.
Hazánk hét régiója saját Regionális Operatív Programmal (ROP) rendelkezik. A hét ROP átfogó célja a területi különbségek kiegyenlítése a regionális gazdaságfejlesztés, a turizmus- és közlekedésfejlesztés, az emberi erőforrások minőségének javítása és a települések fejlesztése révén. A mai napig az ÚMFT esetében 307 pályázatot írtak ki, amelyekre eddig több mint 19 600 pályázat érkezett be. Ezek több mint 60 százalékát azon operatív programok keretében nyújtották be a pályázók, amelyek ERFA társfinanszírozással valósulnak meg. A csaknem 11 900 ERFA forrásra pályázó projektből 2 942 számára mintegy 1000 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg az illetékes irányító hatóságok. 1 847 projekt esetében már a támogatási szerződés megkötésére is sor került.
Az ERFA és a Kohéziós Alap Magyarországra vonatkozó pénzügyi terve, 2007-2013 (euróban) Operatív program
ERFA finanszírozás
KEOP
396 031 136
EKOP
358 445 113
Kohéziós Alap 3 782 815 205 –
Teljes finanszírozás
737 443 472
4 916 289 813
63 255 020
421 700 133
1 098 252 203
7 321 681 352
KözOP
1 679 061 074
TIOP
1 948 922 941
–
343 927 578
2 292 850 519
GOP
2 495 769 115
–
440 429 846
2 936 198 961
VOP
315 132 937
–
55 611 695
370 744 632
1 467 196 353
–
258 917 003
1 726 113 356
Dél-Dunántúl OP
705 136 988
–
124 435 940
829 572 928
Észak-Alföld OP
975 070 186
–
172 071 210
1 147 141 396
Közép-Dunántúl OP
507 919 836
–
89 632 913
597 552 749
Észak-Magyarország OP
903 723 589
–
159 480 634
1 063 204 223
Dél-Alföld OP
748 714 608
–
132 126 108
880 840 716
Nyugat-Dunántúl OP
463 752 893
–
81 838 746
545 591 639
3 757 422 368
25 049 482 417
Közép-magyarország OP
Összesen
12 964 876 769
4 544 368 075
Nemzeti hozzájárulás
8 327 183 280
5
Új Magyarország: földön, vízen, vasúton
Ha nyitott szemmel járjuk az országot, úton-útfélen találkozhatunk olyan beruházásokkal, amelyek európai uniós források felhasználásával valósulnak meg. Az EU-hoz való csatlakozásunk óta a magyar települések több mint 60 százalékában, azaz csaknem 2000 városban és községben folynak, vagy folytak a lakosság életkörülményeit és életminőségét javító fejlesztések. Decemberi számunkban olyan befejeződött projekteket mutatunk be, amelyek híven tükrözik az ERFA támogatások felhasználhatóságának sokszínűségét. Október elején fellélegezhettek Salgótarján lakói, hisz birtokba vehették azt a 3,1 km hosszú tehermentesítő utat, amely az eddig túlterhelt 21-es út forgalmát kevésbé lakott területeken vezeti át. A 6,2 milliárd forintos beruházással megvalósult fejlesztés keretében egy kiszolgáló utat is kialakítottak. A helyi adottságok miatt az új utakon 6 körforgalmi csomópontot és 7 hidat, valamint 400 méter hosszan pataklefedéseket kellett építeni. Az Európai Unió 75%-os támogatásával
6
elkészült beruházás érdekessége a Móricz Zsigmond úti felüljáró: ilyen típusú vasbeton híd eddig csak egy volt az országban. Hálaadó istentisztelet keretében adták át október 3-án Szentes megszépült történelmi városközpontját. Az önkormányzat és az egyházközség példaértékű együttműködésével megvalósult fejlesztési programot a Regionális Fejlesztési Terv 896 millió forinttal támogatta. Az istentiszteletre a XIX. század elején épült és most felújított
Református Nagytemplomban került sor. A műemlék épületen megerősítették a tetőszerkezetet, kijavították a szigetelést és a burkolatokat, valamint részben fűthető padokkal látták el a templomot. Családbarát szolgáltatásként a kisgyermekkel érkezők egy a gyermekek szabad mozgását biztosító, üvegfalú szobában hallgathatják az igehirdetést. Újjászületett, valamint betegellátó részleggel, imateremmel, ebédlővel és tálaló konyhával bővült a Szentesi Református Idősek Otthona is. Az 50 idős ember számára ellátást nyújtó otthon várhatóan 30 embernek biztosít munkát. A Kiss Bálint utca eredeti állapotba való visszaállításával pedig hamisítatlan, XIX. század végi hangulatot árasztó utca jött létre.
Az Európai Unió támogatásával befejeződött Szombathely és térsége legjelentősebb beruházása, a szennyvíztisztító telep korszerűsítése. A telepen modernizálták a szennyvíziszapkezelési eljárás elemeit és a mechanikai tisztítási berendezéseket. A szennyvízkezelési rendszer 4,35 milliárd forintos fejlesztése során építettek egy új, 30 ezer négyzetméteres komposzttelepet a szennyvíziszap környezetbarát felhasználására, valamint felújították a nyugati városrész csatornarendszerét is. A beruházással az érintett 35 település 117 ezer lakosának életminősége javul, miközben csökken a felszín alatti vizek szennyezése is. A projektet 60%-ban az Európai Unió, 30%-ban a hazai költségvetés és 10%-ban a résztvevő önkormányzatok finanszírozták. A sikeres próbaüzemet követően a megújult szennyvíztelepet október 17-én Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa adta át.
Több mint 220 millió forintos európai uniós és hazai támogatással keltették életre Fekete István Tüskevárának hangulatát a Kis-Balatonon. A Kis-Balaton Ház új, a térség természeti értékeit, vízvédelmi szerepét, néprajzi és történelmi emlékeit bemutató kiállítását október 18-án nyitották meg. A kiállítás melletti mintegy 1500 négyzetméteres területen vízi játszóteret alakítottak ki. A Kis-Balaton Háztól a Zalavár–Balatonmagyaród összekötő út mentén található madárvártáig futó, mintegy öt kilométeres kerékpárút a térség környezetbarát bemutatását szolgálja. A kerékpárút melletti új kilátóból a Hídvégi-tó gazdag növényés állatvilágát csodálhatják meg az erre kerekezők. A Kis-Balaton védett területét a Kányavári-szigetet eddig csak a térség jelképeként számon tartott fahídon át lehetett megközelíteni. A beruházásnak köszönhetően a jövőben egy kis komp is közlekedik a szigetre, ami megkönnyíti a mozgásukban korlátozottak és a babakocsis családok bejutását. Alapításának 80. évfordulójára a Nemzeti Fejlesztési Terv több mint 3 milliárd forintos támogatásával megújult a Csepeli Szabadkikötő. A 2007 augusztusában elkezdett és közelmúltban befejezett fejlesztések célja a különböző szállítási módok összekapcsolása volt. Ennek érdekében
egy úgynevezett RO-RO-kikötőt alakítottak ki, amely alkalmas a hajón érkező tehergépjárművek fogadására, úgy, hogy e járművek közúton, vagy vasúton folytathassák útjukat. A beruházás így jelentős mértékben hozzájárulhat Magyarország, Ausztria és Németország közútjainak tehermentesítéséhez és a környezetterhelés csökkentéséhez. A kikötő kapacitásának bővítését és a hajók gyorsabb, színvonalasabb kiszolgálását biztosítják a kapcsolódó fejlesztések, mint például a partfalépítés, a mederkotrás vagy a vasútipálya-építés. A logisztikai és környezetvédelmi szempontból is kiemelkedő jelentőségű beruházásnak köszönhetően Budapest a térség egyik legkorszerűbb folyami kikötőjével büszkélkedhet.
7
Velencei-tó méretû víztározó Cigándnál Magyarország egyik legnagyobb víztározóját helyezték üzembe november közepén a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cigánd térségében. A közel 25 ezer négyzetkilométeren elterülő tározó 94 millió köbméter víz befogadására képes, ami 25 centiméterrel csökkentheti a tiszai árhullámok szintjét. Az árvízi biztonság növelése mellett a létesítmény a természetes ártérre jellemző viszonyok visszaállításával az ártéri gazdálkodás kereteit is megteremti. Az ezredforduló rendkívüli tiszai árhullámai világossá tették, hogy az árvízvédelmi képesség nem növelhető a töltések vég nélküli emelésével. A vízügyi szakemberek felülvizsgálták a Tisza-völgy árvízvédelmi elveit,
a Nemzeti Fejlesztési Terv Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) támogatásával megépült Cigándi árapasztó tározó. A tervek szerint 2013-ig további öt hasonló kapacitású létesítmény épül majd meg a Tisza mentén. A Tisza térségében élő másfélmillió ember árvízi biztonságát növelő Vásárhelyi-terv megvalósítására az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 110 milliárd forint áll rendelkezésre. A Bodrogközben, Nagyrozvágy, Cigánd és Pácin települések közigazgatási területén található tározót övező 24 kilométeres töltésen kerékpárutat alakítottak ki, elkészült 46 vízkormányzási műtárgy, és a Cigándtól Ricse felé vezető közúton egy 100 méter hosszúságú híd is. A beruházók a tározó területén és annak
és elkészült a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése. Ennek három fő eleme van: fejlesztik a már üzemelő árvízvédelmi létesítményeket, javítják az árvízvédelmi töltések közötti terület vízszállító képességét, és a felesleges vízmennyiséget a folyó mentén újonnan épített tározó-rendszerbe eresztik. Ennek a tározó-rendszernek az első eleme
környezetében 500 hektár vizes élőhelyet, valamint 3500 hektár tájgazdálkodási mintaterületet alakítottak ki. Így a létesítmény nemcsak az árvízi biztonságot növeli, hanem lehetővé teszi a természetes ártérre jellemző vízviszonyok visszaállítását és az ártéri gazdálkodás kereteinek megteremtését is. Így a mostani szántók mellé erdők,
8
gyümölcsösök, legelők és kaszálók kerülhetnek, de halászatra is lehetőség nyílik.
A tározó „kapuja” a Cigánd határában megépült, úgynevezett be- és leeresztő műtárgy. A kétszintes szerkezet alsó részén a tájgazdálkodáshoz szükséges víz beeresztésére szolgáló nyílások találhatók. Felettük az árvízi többletvíz beeresztésére alkalmas, lényegesen nagyobb zsilipek helyezkednek el, amelyek másodpercenként 430 köbméter vizet képesek átereszteni. Ha 2013-ig a cigándi mellett az összes tervezett víztározó üzembe lép, akkor a rendszer másfél milliárd köbméter árvíztömeg visszatartására lesz alkalmas, amivel árvíz esetén a Tisza teljes hazai hosszán mintegy 1 méteres vízszintcsökkentés érhető majd el.
Biztos alapokra építünk A tervektől a megvalósításig mindig hosszú út vezet. Így van ez a hazánkban Európai Uniós támogatással létrejövő fejlesztések esetében is. Sok idő, türelem és kitartó munka szükséges ahhoz, hogy a papírra vetett ötlet életre keljen. Ennek a folyamatnak mindig fontos állomása az alapkőletétel, ami a kezdeti elképzelést átvezeti a valóság világába és jelképezi, hogy nyomán stabil, biztos alapokra épülő létesítmény lát majd napvilágot. Az elmúlt időszak ennek bizonyítására több alkalmat is adott. Tápiószele, Újszilvás és Abony között új, európai színvonalon megépített összekötő úton közlekedhetnek 2009 után az utazók. A fejlesztés elsődleges célja, hogy tehermentesítse a Tápiószele és Cegléd közötti 311-es másodrendű, illetve a Cegléd és Abony közötti 4-es számú elsőrendű főútvonalat. A projekt részeként körforgalom is épül,
hogy a közlekedés gördülékenyebbé és gyorsabbá válhasson. 2008. szeptember 26-án Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter ünnepélyes keretek között tette le az 1, 2 milliárd forint uniós támogatás segítségével megépülő, 17 kilométeres összekötő út alapkövét. Október 20-án a nagyecsedi hulladéklerakó és a hozzá tartozó kiszolgáló létesítmények alapkövét is elhelyezték. A fejlesztés fontos része az európai uniós támogatással megvalósuló Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Hulladékgazdálkodási Programnak, amelynek két másik gyűjtőkörzete Nyíregyházán és Kisvárdán található. A környezetvédelmi projekt a megye 200 települését és mintegy 600 ezer lakosát érinti. Nyíregyházán az építkezés szeptemberben a válogatócsarnok alapozásával kezdődött. Kisvárdán a tavasszal indult munkálatok során szigetelték a 165 ezer köbméter befogadóképességű depóniát és kialakították a csurgalékvíz elvezetésére szolgáló rendszert is. A soron következő feladat a műanyag szigetelőlemezek rögzítése. A nagyecsedi négyhektáros alapterületű
A nagyecsedi fejlesztés fontos része az európai uniós támogatással megvalósuló Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Hulladékgazdálkodási Programnak, amelynek két másik gyűjtőkörzete Nyíregyházán és Kisvárdán található.
hulladéklerakó és a kapcsolódó létesítmények kialakítása során összesen kb. 300 000 köbméternyi földet kell megmozgatni. A létesítmény alá nagyjából 40 000 négyzetméter felületű, 2,5 mm vastag szigetelő lemezt fektetnek le. Az előzetes várakozások szerint a Kohéziós Alap 9 milliárd forintos támogatásával létrejövő szilárdhulladékgazdálkodási rendszerrel a szelektív gyűjtési arány a térségben tíz éven belül elérheti a 30-40 százalékot. A három gyűjtőkörzet, a komplex program és az átfogó hulladékgazdálkodási rendszer segítségével az érintett régióban jelentősen mérsékelhető a hulladékok által okozott környezetszennyezés és minimálisra csökkenthető az egészségkárosító hatás is. Mindezek mellett a hulladék jelentős része újrahasznosíthatóvá válik.
9
Egy lépéssel közelebb Mozgalmas ősz áll mögöttünk. Az elmúlt időszakban – csakúgy, mint korábban – a már elért sikerek megünneplése mellett az újabb eredmények elérésére is koncentrálni kellett. Az ERFA társfinanszírozásával megvalósuló projektek beruházási szerződéseinek aláírásával ezekhez a célokhoz kerültünk közelebb egy lépéssel. A mainál szebb napok várnak Miskolc tömegközlekedésére, különösen az immár 110 éve működő villamosvonalra. A város villamosközlekedése ugyanis korszerűbbé válik majd az ÚMFT 34 milliárd forintos támogatása révén. A „Zöld nyíl” névre keresztelt nagyprojekt beruházási szerződését 2008. október 9-én írták alá. A fejlesztés célja a jelenleginél gyorsabb és biztonságosabb kelet-nyugati irányú helyi közlekedés megteremtése, a rendszer környezetbarát működtetése, illetve a városkép kedvezőbbé tétele.
10
A beruházás keretében az 1-es villamos 9,6 kilométeres pályáját felújítják és 1,4 kilométerrel meghosszabbítják. Az új szakasz révén a villamosjárat összekapcsolja majd a forgalmas városközpontot a sűrűn lakott lakótelepekkel. A fejlesztés kiterjed a jelzőés biztosító berendezések felújítására, a vontatási áramellátás biztonságos kialakítására, a felső vezetékek, illetve azok tartóoszlopainak cseréjére is. Az immár négy évtizedes villamosokat harmincegy korszerű, alacsony padlójú jármű váltja fel, amikhez természetesen
negyvenöt modern, az új közlekedési eszközök adottságaihoz illő megállót is kialakítanak. Az előzetes elképzelések szerint a „Zöld nyíl” 2011-re él célba. Budapestnek is lesz mire büszkének lennie. Megújul ugyanis az egykor tündöklő, mára már inkább a múlt emlékét őrző patinás Liszt Ferenc Zeneakadémia épülete. A projekt 10 milliárd forintos támogatási szerződését a névadó születésének évfordulóján, 2008. október 22-én írták alá. A beruházás első részében a Wesselényi utca 52. alatti épületet korszerűsítik, hogy alkalmassá váljon a Liszt Ferenc téri főépület tehermentesítésére. Így a jelenleg szétszórtan működő egyetemi adminisztráció a jövőben egy helyen működhet és a hallgatói közösségi élet eseményei is otthonra lelhetnek.
Az ERFA társfinanszírozásával megvalósuló projektekkel közös céljaink megvalósításához juthatunk közelebb Miskolcon, Budapesten, Gyõrben és Dél-Dunántúlon
A beruházás következő lépcsőfoka a központi épület felújítása, ami magában foglalja a teljes gépészeti és elektromos rendszer cseréjét, bővítését, a színpadtechnika, a hangszerraktár, a megfelelő számú öltözők, a fejlett stúdiótechnika megteremtését. Emellett felújítják a Zeneakadémia Kistermét és akadálymentesítik az épületet. A fejlesztés célul tűzte ki a hangverseny és zenepedagógiai élet élénkítését, a tehetséggondozást, illetve az idegen nyelvű képzéseket is. Így Liszt Ferenc örökéhez méltó, a komolyzenei hagyományokat a modern kor vívmányaival ötvöző Zeneakadémia nyitja meg kapuit 2011-ben. A felsorolásból Győr sem maradhat ki, hiszen ott is jelentős, a Nyugat-dunántúli régió mintegy 112 települését és 260 ezer lakosát érintő, a környezetbarát hulladékgazdálkodás hatékonyságát serkentő beruházás valósul meg 2010-re. A 2,5 ezer km2 területet lefedő fejlesztéshez az unió 6,5 milliárd forintos forrást biztosít, a támogatási szerződést 2008. október
28-án írták alá. A projekt 339 hulladékgyűjtő sziget, 42 hulladékudvar, 2 átrakóállomás, továbbá egy válogatómű kialakítását tervezi. Ezeken túl 90 000 lakossági gyűjtőedényt helyeznek ki és a regionális komposztáló mellett a házi komposztáláshoz 500 ládát biztosítanak. A hulladék elszállítását 30 új jármű bonyolítja majd le, illetve a fennmaradó hulladék biztonságos lerakásához pedig egy
1, 2 millió m3 kapacitású lerakót létesítenek. A kevesebb hulladék keletkezése érdekében 42 térségi újrahasznosító-bázist és egy oktatóközpontot is kialakítanak. November 5-én Pécsett és Hencsén 39 db, a Dél-Dunántúl turisztikai kínálatát bővítő és színvonalasabbá tevő nyertes pályázatot hirdettek ki. A 17 milliárd forintos uniós támogatással megvalósuló projektek nem titkolt célja
a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program révén várhatóan jelentősen megnövekvő turistaforgalom kiszolgálása. 30 projekt a kereskedelmi szálláshelyek számának bővítésére irányul. Ezek eredményeként a régióban 800 új munkahely, 1500 új szoba és 160 ezer négyzetméternyi szálláshely jön létre. A fennmaradó 9 nyertes pályázat a szállodák későbbi megtöltésében is segíthet, hiszen ezek keretében komplex turisztikai szolgáltatás-csomagokat alakítanak ki, többek között az egészségturizmus fejlesztésére alapozva.
11
Mikrohitel program azaz hogyan legyünk úrrá a pénzügyi válságon? Október végétől a korábbinál is kedvezőbb feltételekkel vehetik igénybe az Új Magyarország Mikrohitelt a hazai vállalkozások. A magasabb hitelösszegnek és a duplájára nőtt hitelezési időnek köszönhetően ez a hitelkonstrukció hatékony segítséget nyújthat a mikro- és kisvállalkozásoknak a nemzetközi pénzügyi válság hatásainak kiküszöbölésére, mérséklésére. A programra 83 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre. A jelenlegi gazdasági körülmények között a bankok a szokásosnál is szigorúbb feltételekkel adnak hitelt. Különösen nehéz helyzetben lehetnek az induló vállalkozások, amelyeknek a bankok nem, vagy nem szívesen hiteleznek. Egy jó ötleten alapuló, megfelelően előkészített hiteligénylés alapján azonban az Új Magyarország Mikrohitel program keretében már egy nap alatt is hozzájuthatnak a vállalkozók az akár 10 millió forintos hitelhez is. A hitelt közvetítő pénz-
intézeteknek sem érdeke ugyanis, hogy a pénz sokáig álljon náluk. Épp ezért a pénzintézetek nemcsak a hitel alapjául szolgáló üzleti terv kidolgozásában, hanem szükség esetén az engedélyek beszerzésében is segítséget nyújtanak az Új Magyarország Mikrohitel igénylőinek. Bár az Új Magyarország Mikrohitelekhez már éve eleje óta hozzá lehet jutni, az érdeklődés mégis elmaradt a várakozásoktól. A hazai mikro- és
Az eddigi hatmillió forintos értékhatár tízmillió forintra, a futamidő pedig öt évről tíz évre nőtt.
12
kisvállalkozások ugyanis nem a kamat nagyságára, hanem a havonta fizetendő törlesztő részlet mértékére a legérzékenyebbek. Ezért az ő igényeikhez igazodva kerültek módosításra a Mikrohitel-konstrukció feltételei. Az eddigi hatmillió forintos értékhatár tízmillió forintra, a futamidő pedig öt évről tíz évre nőtt. A duplájára nőtt hitelezési idő miatt így a felére is csökkenhet a havonta fizetendő részlet. A hitelt már korábban igénybe vevő vállalkozásoknak szintén lehetőségük van a hitel futamidejének módosítására. Az Új Magyarország Mikrohitel kamatára vonatkozó plafon eltörlésével a közvetítő bankok és pénzintézetek között egészséges verseny alakulhat ki, a közvetítő finanszírozók átlagosan 6-6,5 százalékos, a futamidő végéig érvényes fix kamattal nyújtják a hitelt. A hitelt csak olyan hazai mikrovállalkozások vehetik igénybe, amelyek éves árbevétele nem haladja meg a 200 millió forintot és nem rendelkeznek más banktól felvett befektetési hitellel. A mikrohitel igénybevételéhez 20 százalék önrészre van szükség. A korábban említett egy napos átfutási idő azonban csak abban az esetben tartható, ha a hiteligénylő nagyon felkészült, minden irat a rendelkezésére áll és az üzleti terve is meggyőző. Ettől eltérő esetben azonban átlagosan két-három hetes átfutási idővel lehet számolni. Az október 21-e óta igényelhető hitel módosított feltételeiről, valamint az Új Magyarország Mikrohitel programról a www.ummikrohitel.hu honlapon minden információ megtalálható.
Sikerrel zárt a Közlekedési Expo November 14.-23. között látványos interaktív közlekedési kiállítást tekinthettek meg mindazok, akik a Millenáris Fogadóba látogattak. A rendezvényen Magyarország és az Európai Unió közlekedésének történetébe, a különböző közlekedési formák sajátosságaiba, valamint a hazánkban zajló közlekedésfejlesztési programokba nyerhettek betekintést az érdeklődők. Az uniós támogatással megvalósuló Közlekedés Operatív Program (KözOP) elsődleges célja hazánk és a régióközpontok nemzetközi közúti és vasúti elérhetőségének javítása, a magyar települések közötti A felnőttek számára poszterek és közlekedési lehetőségek fejlesztése, kiadványok adtak áttekintést a magyar a városi és elővárosi közlekedés és az európai közlekedésfejlesztés színvonalának javítása. A KözOP történetéről a XIX. század közepétől lebonyolításában elsődleges szerepet napjainkig. A régmúltat korabeli autó-, játszik a Közlekedésfejlesztési Integrált vasút- és villamosmodellek is Közreműködő Szervezet, amely megidézték. A bátrabbak több múlt a „Közlekedési Expo” elnevezésű századi közlekedési eszközöket is rendezvényén hívta fel a figyelmet kipróbálhattak, köztük azt a fa kerékpárt a közlekedés modernizálásának is, amelyet pedál híján még lábbal fontosságára. kellett hajtani. A kiállításon bemutatkoztak az év végén A szervezők a gyerekekről sem záruló, uniós társfinanszírozással feledkeztek meg. A legkisebbek készülő projektek is, amelyek összértéke szórakoztatásáról színes programok, eléri a 3 milliárd eurót. jutalommal kecsegtető, A kiállításon A kilenc pavilon kalandos kiadványok bemutatkoztak kínálta izgalmas és interaktív játékok az év végén záruló, családi programok gondoskodtak. európai uniós minden korosztály Az érdeklõdõ gyerekek társfinanszírozással kíváncsiságát megtudhatták például, készülő projektek is kielégítették. hogyan működik egy
radar, mi az a logisztika, mitől környezetbarát a villamos, mit érdemes vízen szállítani, melyek a kerékpáros közlekedés legfontosabb szabályai, vagy milyen régészeti leletek kerülnek elő az autópályák építésekor. A széles körû információk befogadását látványos terepasztalok, számítógépes szimulátorok és információs kiadványok könnyítették meg. Az idén első alkalommal megrendezésre kerülő „Közlekedési Expo” minden látogató számára ingyenes volt.
13
Társadalmi fejlõdés európai bázison A regionális-infrastrukturális fejlesztések és beruházások önmagukban még nem biztosítják hazánk régióinak társadalmi és gazdasági felzárkózását Európa legfejlettebb régióihoz. Ehhez elengedhetetlen ugyanis a megfelelő képzettséggel és készségekkel rendelkező lakosság, az elegendő számú munkahely, az esélyegyenlőség és a társadalmi összetartás kiteljesedése. Ennek megvalósításához nyújt támogatást az Európai Szociális Alap, az ESZA. Az 1957-ben alapított ESZA az EU egyik strukturális alapja, melyet a tagállamok és régiók közötti jóléti és életszínvonalbeli különbségek kiegyenlítése érdekében hoztak létre. Az ESZA az unió legfontosabb eszköze arra, hogy biztosítsa Európa és az európaiak jólétét ma és a jövőben. Ehhez minél több új munkahely létrehozása szükséges, illetve az, hogy a tagállamok polgárai rendelkezzenek a munkahelyek
14
betöltéséhez szükséges készségekkel és képességekkel. Az alap az élethosszig tartó tanulási rendszerek kidolgozása révén támogatja az embereket képzettségük és készségeik fejlesztésében, segíti a vállalkozásokat a hatékonyabb munkaszervezés és szervezet kialakításában, emellett ösztönzi a hátrányos helyzetűek társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedését. Az ESZA a 2007 és 2013 közötti időszakban összesen 75 milliárd eurót biztosít a 27 tagállam régióinak, hogy valóra váltsák e célkitűzéseket. Az ESZA Magyarországon Az ESZA elfogadott stratégiája alapján a tagállamok hétéves operatív programokat dolgoznak ki a helyben felmerülő igények teljesítése érdekében. Ezeket a programokat az országok az állami és a magánszektorban működő intézmények közreműködésével hajtják végre. Bár a magyar gazdaság az 1990-es évek közepe óta növekvő pályán van, a foglalkoztatás szintje csak lassan növekedett. Ezért a magyar
ESZA-stratégia szerint növelni kell a foglalkoztatás és a munkaerő-piaci részvétel arányát úgy, hogy közben csökkennek az e téren tapasztalható regionális különbségek. Fontos cél még a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci helyzetének javítása, az oktatási és szakképzési rendszer modernizálása, valamint a közigazgatás teljesítményének növelése. Hazai projektek 2004-2006 Magyarországon a csatlakozást követő 2004-2006-os időszakban a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében juthattak hozzá az érintettek az ESZA forrásokhoz. A Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP) teljes mértékben, a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) pedig részben az alap társfinanszírozásával valósult meg. A HEFOP keretében összesen több mint 2000, a ROP foglalkoztatási és képzési célkitűzéseinek keretében pedig 160 megvalósult projekt segítette a régiók társadalmi felzárkózását és a foglalkoztatás növelését. Ebben az időszakban összesen 582,43 millió eurós forrást biztosított hazánk
Az ESZA Magyarországra vonatkozó pénzügyi terve, 2007-2013 (euróban) Operatív program TÁMOP ÁROP Összesen
Közösségi finanszírozás
Nemzeti hozzájárulás
3 482 518 044
614 562 011
4 097 081 055
146 570 507
25 865 384
172 435 891
3 629 088 551
640 427 395
4 269 515 946
számára az ESZA, amelyet 48,5* százalékban sikerült lehívnunk. Egy jellemző, ESZA támogatással megvalósuló projekt a budapesti Kéz a Kézben Alapítvány vezette „Aktív műhely”, amely az értelmi fogyatékkal élő személyek foglalkoztatásával kapcsolatos nehézségek megoldására vállalkozott. A cél egy rehabilitációs és képesítési rendszer kifejlesztése volt. A megvalósításban hat olyan szervezet vett részt, amely értelmi fogyatékosok foglalkoztatása terén működik. A projekt keretében fejlesztették a gondozók szakképzésére kínálkozó lehetőségeket és új foglalkoztatási esélyeket tártak fel.
Mindehhez elengedhetetlen volt a részt vevő szervezetek módszereinek összehangolása, valamint a megfelelő állások elérhetőségéről szóló kommunikáció kibővítése. Jelenlegi ESZA pályázatok A 2007-2013-as periódusban Magyarország ESZA célkitűzései két, az egész országot lefedő operatív program keretében kerülnek végrehajtásra. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) veszi igénybe az ESZA-finanszírozás messze legnagyobb részét. Célja a növekedés és a foglalkoztatás fokozása olyan intézkedések révén, amelyek az emberi erőforrások fejlesztésére összpontosítanak. Ilyen intézkedés például a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehangolása, a változásokhoz való alkalmazkodás segítése, az egész életen át tartó tanulás széles körű elterjesztése, valamint az egészségi állapot és munkavégzőképesség javítása. A hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásához elengedhetetlen a társadalmi összetartozás erősítése és az esélyegyenlőség
Teljes finanszírozás
biztosítása is. A program 2007 januárjában indult, azóta összesen 1712 pályázat érkezett be a TÁMOP lebonyolításáért felelős irányító hatósághoz. Ezek 35 százaléka, azaz 589 darab projekt nyert el támogatást összesen 95,6 milliárd forint értékben. Államreform Operatív Program (ÁROP) célja a közigazgatási és igazságszolgáltatási szolgálatok működési színvonalának javítása, valamint a közigazgatási funkciókat ellátó kormányzati intézmények, illetve nem kormányzati szervezetek működésének ügyfélbaráttá tétele. A program keretében többek között jobb közigazgatási eljárások és szervezeti felépítés megvalósítására, illetve a közigazgatásban rendelkezésre álló humán erőforrások minőségének javítására nyerhető el támogatás. Az ÁROP keretében eddig 454 pályázat érkezett be, amelyek közül egyelőre 15 pályázat nyert el támogatást összesen 7,7 milliárd forint értékben.
* 2008. nov. 17-ig mért adat
15
Startoló ESZA alapok õsztõl Újabb EU források nyíltak meg a pályázók elõtt Szeptemberben megnyíltak a kapuk az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával megvalósuló újabb pályázatok előtt. Az új kiírások révén uniós forráshoz juthat minden olyan szervezet, intézmény, amely a társadalmi, gazdasági kohézió csökkentését, illetve a kiegyensúlyozottabb szociális szféra elősegítését tűzte ki célul.
Az iskolapadban ülve talán fel sem tűnik a diákoknak, hogy mennyire sorsfordítók lehetnek számukra a tanulás évei, amelyek megalapozzák tudásukat, kifejlesztik képességeiket. A munkaerőpiacra lépve szembesülnek csak azzal, hogy milyen hiányosságokkal kell megbirkózniuk, ha érvényesülni akarnak az életben. A Társadalmi Megújulás Operatív Programnak két, újonnan meghirdetett (TÁMOP-3.1.4./08/1.-KMR illetve a TÁMOP-3.1.4./08/2.-es számú) pályázata épp ezért támogatja azokat a törekvéseket, amelyek a közoktatás fejlesztését, a pedagógia módszertani megújulását, a kulcsképességek
16
megalapozását, a digitális írástudás elsajátítását tűzik ki célul. A pályázati kritériumok között szintén fontos elem, hogy az érintett közoktatási intézmények biztosítani tudják a szegregációmentes, mindenki számára egyenlő mértékben hozzáférhető tanítási rendet. A 17,5 milliárd forintos forrást biztosító pályázat elsődleges célja, hogy személyre szabott, egyénközpontú, valamint korszerű oktatási szemléletet és arra épülő gyakorlatot hívjon életre. Ezzel támogatja az életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcsképességek elsajátítását, és a sikeres munkaerő-piaci részvételt. A magyar tudósok hírneve világszerte jelentős. A kiváló képességek kibontakozásához azonban több lehetőséget és nagyobb mozgásteret kell biztosítani. A TÁMOP-4.2.3/08/1 kutatásfejlesztést célzó pályázata
a másfél milliárdos keretből 5 és 150 millió forint között nyújt anyagi segítséget azoknak a műszaki, informatikai és természettudományos profillal rendelkező felsőoktatási intézményeknek, amelyek új tudományos eredmények és tevékenységek kezdeményezésére, népszerűsítésére törekednek. Az uniós forrásból a közművelődési intézmények, közművelődési feladatokat ellátó szervezetek és fenntartók is bővíthetik és a modern kor igényeihez igazíthatják programkínálatukat. A hárommilliárd forintos támogatásból a TÁMOP-3.2.3/08/2 keretében új képzéseket, tanfolyamokat és programokat indíthatnak a pályázók. Emellett az elnyert összeg résztvevők toborzására, a programok népszerűsítésére, az intézmény
ismertségének növelésére, továbbá közművelődési szakemberek képzésére és kisebb mértékű infrastruktúrafejlesztésre is fordítható. A TÁMOP3.2.3/08/1 keretében rendelkezésre álló 1,875 milliárd forintos támogatási keretből pedig elsősorban a leghátrányosabb helyzetű kistérségek intézményei részesülhetnek. Ez a támogatás az intézményi akkreditációtól kezdve a képzések megszervezésén át, egészen az eredményesség utánkövetéséig felhasználható. A könyvtárak számára is megnyílt az út a fejlesztések előtt. Az eddig talonban tartott ötletek most megvalósulhatnak a TÁMOP-3.2.4/08/01 keretében elnyerhető 10 és 250 millió forint között mozgó uniós támogatás révén. A könyvtárak számára ezúttal összesen 1,6 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre. Az elnyert összeg a könyvtári szolgáltatások korszerű átalakítására, az adatbázisok, a dokumentum- és információszolgáltatási rendszerek fejlesztésére, a könyvtárosok szakmai továbbképzésére, illetve honlapfejlesztésre költhető. A cél elsősorban az, hogy a könyvtárak népszerűbbé váljanak, és új barátságok
születhessenek a könyvek és emberek között. Közel 600 millió forintra pályázhatnak azok a múzeumok, amelyek szeretnék kivenni részüket a pedagógiai feladatok ellátásában és ezért korszerű oktatóterek és virtuális pontok létrehozását tervezik, illetve programjaikat oktató jellegű
előadásokkal, rendezvényekkel gazdagítanák. Az oktatási célú közösségi terek kialakítása a múzeum belső tereinek átalakításával, funkcióváltásával, a meglévő helyiség korszerűsítésével, vagy berendezésének és felszerelésének beszerzése által is megvalósítható. A virtuális pontok korszerû lehetõséget nyújtanak a múzeum gyűjteményéhez kapcsolódó pedagógiai segédanyagok és kiegészítő információk átadására. A TIOP-1.2.2./08/1 támogatásával megvalósuló fejlesztések révén elsősorban informatikai eszközök, továbbá az ezek használatát segítő berendezések, bútorok szerezhetőek be. A pályázatokról részletes információ, valamint a jelentkezéshez szükséges nyomtatványok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján a www.nfu.hu címen érhetők el.
17
EU hírek, avagy ami Magyarországot illeti... sorozat 80 epizódot átszövő, uniós támogatási rendszert bemutató ötletének megvalósulása. A délutáni szekcióban a francia CRIJAP (Alpok-Provence-i ifjúsági központ) képviselője mutatta be az Europe Direct rendszert, majd az ESZA által támogatott humán történeteket feldolgozó kisfilmeket mutattak be. Ezután Franciaország beszámolt az EU elnöksége alatt Le Havre-ban tartott ESZA konferenciáról, valamint Csehország és Svédország bemutatta elképzeléseit a cseh elnökség idejére tervezett kommunikációs tevékenységekről. A találkozó zárásaként a kommunikációs stratégia előrehaladását tárgyalták a résztvevők.
20. INIO meeting – Marseille 2008 Október 22. és 24. között 20. alkalommal találkoztak az ESZA programok tagországi kommunikációs felelősei az INIO (az ESZA kommunikációs megbízottjainak informális hálózata) keretében. A tapasztalatcsere legfontosabb célkitűzése ezúttal is az volt, hogy még jobban ráirányítsák a lehetséges kedvezményezettek és a nagyközönség figyelmét az EU társfinanszírozásával megvalósuló projektekre, valamint a közösségi beavatkozások hasznára. A marseille-i konferencián a különböző tagországi előadások és kerekasztal-
18
beszélgetések keretében az ESZA-t érintő kommunikációs tevékenységek, Hidrogénhajtású autók 2020 elõtt illetve azok aktualitásai voltak Egymilliárd euróval támogatja napirenden. a hidrogénalapú üzemanyagcellás A konferencia első részében kapott technológiák fejlesztését az Európai helyet a franciaországi sikeres Unió az európai iparral karöltve azért, projektekről szóló prezentáció és a DG hogy a kontinens új stratégiai REGIO (Európai Bizottság Regionális energiaforrásává nője ki magát az új Politikák Fõigazgatósága) meghívott megoldás – jelentette be az Európai előadója által tartott beszámoló. Ezt követően a tagországok beszámoltak Bizottság október 20-án. A hidrogénhajtású járműveket még az előző találkozó óta eltelt időszak 2020 előtt szeretnék tömegtermékké legfontosabb történéseiről és a tenni Európában. A hidrogénközeljövőre vonatkozó tervekről, majd a cseh, illetve finn projekteket bemutató technológia támogatása kapcsán most több mint 60 vállalat és körülbelül filmes összefoglalók kerültek sorra. ugyanennyi egyetem és kutatóközpont A tagországi beszámolókat követően fogott össze. A New Energy Group Magyarország kiemelt figyelmet és kezdeményezését dicséretet kapott Magyarország a bizottság és egy az kommunikációs kiemelt figyelmet európai ipar érdekeit eszközeinek hatékony és dicséretet kapott képviselő nonprofit és kreatív kommunikációs ernyőszervezet közel alkalmazása okán. eszközeinek hatékony egymilliárd euróval Fokozott érdeklődést és kreatív alkalmazása támogatja 2008 és váltott ki a Jóban okán 2017 között. rosszban című napi
Vedd észre a változást! November 23-ig lehetett pályázni a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghirdetett fotópályázatra. A http://fotopalyazat.nfu.hu internetes oldalon olyan fényképekkel lehetett jelentkezni, amelyek a hazánkban bekövetkezett változásokat mutatják be. Az elmúlt négy évben ugyanis uniós forrásokból utak, iskolák, kulturális emlékek, középületek és városközpontok újulhattak meg. Több mint 2000 településen folytak és folynak különböző fejlesztések. A fotópályázat célja, hogy erről a változásról képet adjon, illetve kapjon az állampolgárok szemszögéből. Lapzártánkig több mint 1500-an érezték úgy, hogy láttatni szeretnék, hogyan fejlődik Magyarország. A beérkezett pályaműveket szakmai zsűri: Szipál Márton ismert fotómûvész, Szandelszky Béla fotóriporter és az NFÜ szakmai képviselõje értékelte. A legjobb fotók készítői értékes nyereményekkel lehetnek
gazdagabbak, és képeik december 5. és 21. között az Erzsébet téri Gödör Klubban tekinthetõk meg. A rendezvény szórakoztató programokkal, játszóházzal és vetélkedőkkel várja az érdeklõdõket. Indul az elektronikus ügyfélszolgálat Október eleje óta internet alapú ügyfélszolgálati rendszer teszi gyorsabbá és kényelmesebbé a pályázók ügyintézését
az NFÜ honlapján. Az online felületen néhány adat megadásával bárki egyszerűen továbbíthatja kérdéseit az NFÜ ügyfélszolgálati munkatársai számára, akik a regisztrációkor megadott e-mail címen keresztül válaszolják meg a feltett kérdést. Az online ügyfélszolgálat igénybevételéhez egyszeri regisztráció szükséges. Az egyelőre tesztüzemben működő online felületet a felhasználói észrevételek alapján folyamatosan frissíti az ügynökség.
NFT – célegyenes Célegyenesbe érkezett a Nemzeti Fejlesztési Terv. A 2004-2006 között pályázható forrásokból megvalósuló beruházásokat idén év végéig le kell zárni. Az elért eredményekről, a felhasznált forrásokról és a megvalósult fejlesztésekről szerezhetnek bővebb információkat az érdeklődők az NFÜ honlapjának e célból létrehozott aloldalán, a www.nfu.hu/celegyenes címen.
19
Határon átnyúló fejlesztések ETE – EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMÛKÖDÉS: Közös magyar-román fejlesztések
Október 16-án az NFÜ és a román Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium 16 millió eurós támogatást tett elérhetővé a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program első pályázatának keretében.
munkaerő-piaci, kutatás-fejlesztési, innovációs, oktatási, valamint egészségügyi témában kidolgozott pályázatokhoz mindössze 5 százalék önrész szükséges. A pályázaton magyar oldalról SzabolcsSzatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye non-profit szervezetei vehetnek részt a romániai Szatmár, Bihar, Arad vagy Temesvár megyében működő partnerükkel közösen. Pályázni 2009. január 30-ig lehet. További információ: www.huro-cbc.eu, www.nfu.hu, www.vati.hu 63 milliárd euró magyar-szlovák fejlesztésekre
Ebből a forrásból a határon átnyúló társadalmi és gazdasági együttműködés fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítására, valamint a társadalmi és gazdasági kohézió erősítésére nyerhető el támogatás. A közlekedési, kommunikációs, környezetvédelmi,
20
A magyar-szlovák határmenti régiók társadalmi és gazdasági kapcsolatainak erősítésére több mint 195 millió euró áll rendelkezésre 2007-2013 között. Ebből az összegből 63 milliárd euró nyílt meg október 16-án a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program első pályázatán. A programban 7 magyarországi megye és Budapest, valamint az öt szomszédos határon túli kerület non-profit szervezetei vehetnek részt. Támogatást elsősorban a fenntartható gazdasági fejlődés, a turizmus, a humánerőforrás-fejlesztés, az oktatás, a kultúra, az innováció, a környezetvédelem, valamint az infrastruktúra-fejlesztés terén megvalósuló projektek nyerhetnek el. Az egyfordulós kiírások december 15-ig
pályázhatóak, a kétfordulós eljárások első köre pedig december 17-én zárul. További információ: www.husk-cbc.eu, www.nfu.hu, www.vati.hu SVÁJCI HOZZÁJÁRULÁS:
Két újabb pályázat November 5-én két újabb pályázati felhívást tett közzé az NFÜ a Svájci Hozzájárulás keretében, amelyre három hónapon keresztül várnak projektötleteket ösztöndíjak, kutatás-fejlesztés, valamint akadémiai kutatóévek, csereprogramok témájában. Az eljárás kétfordulós, a mostani kiírás a pályázat első köre. Az oktatáshoz való hozzáférést biztosító Ösztöndíj Alap esetében a menedzsmentet és a teljes körű irányítást ellátó Támogatásközvetítő Szervezet kiválasztására kerül sor. Ilyen szervezet bármely Magyarországon bejegyzett közintézmény, magánszektorbeli vagy civil szervezet lehet, amely a témához kapcsolódó közhasznú tevékenységet végez. A közös kutatási és intézményi együttműködések támogatására 3 millió svájci frank, a közös alkalmazott kutatási programok és csereprogramok lebonyolítására pedig 1,5 millió svájci frank használható fel. Erre az összegre magyarországi székhelyű, svájci partnerrel rendelkező oktatási intézmények és kutatóintézetek pályázhatnak. További információ: www.nfu.hu, www.swiss-contribution.hu
Búcsú a KIOP-tól
A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) pénzügyi keretét az Európai Unióban érvényes szabályozások értelmében 2008 végéig lehet felhasználni. Vonatkozik ez a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) 120 milliárd forintos forrására is, amelynek segítségével összesen 201 nyertes projekt valósulhatott meg hazánkban 2004 óta. A KIOP eredményeit és a jövő környezetvédelmi feladatait az október közepén megtartott programzáró konferencián összegezték. Az „Uniós források a fenntartható fejlődésért” című, október 14-15-én megrendezett konferencián a KIOP támogatásával befejezett környezetegészségügyi, környezetbiztonsági, energetikai fejlesztések, valamint a közutak megerősítését és elkerülő utak építését célzó beruházások eredményeit, tanulságait vitatták meg a résztvevő szakemberek. Szalóki Flórián, a KIOP és a Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatóságának főigazgatója az NFT keretében lezajlott, a fenntartható fejlődést biztosító programokat összefoglalva hangsúlyozta: „Közelebb
kerülvén környezetvédelmi célkitűzéseinkhez a keretből erdei iskolák, szennyvíztisztító berendezések és szélerőművek újultak meg és létesültek hazánkban. Az infrastruktúrafejlesztés keretében elkerülő utak épültek, több főútvonal megerősödött, így e szakaszok a teherautók okozta fokozott igénybevétellel is megbirkóznak majd. Mindemellett fejlődött az elővárosi közlekedési hálózat is.” Az év végéig minden nyertes KIOP projekt lezárul, az utólagos finanszírozással biztosított támogatások kifizetése várhatóan 100 %-ban megtörténik.
Környezetvédelem az ÚMFT-ben Az NFT környezetvédelmi és energiapolitikai céljait az Új Magyarország Fejlesztési Tervben egy különálló program, a Környezet és Energia Operatív Program viszi tovább. Ahogy Ambrovics Andrea, a Környezetvédelmi Programok Irányító Hatóságának főigazgatója elmondta, a program feladata a biztonságos, tiszta környezet, illetve az egészségesebb, hosszabb és teljesebb emberi élet megteremtése. Ennek eléréséhez 2007-2013 között több mint 1200 milliárd forint támogatás áll Magyarország rendelkezésére. A KIOP infrastruktúrafejlesztésre irányuló projektjei a Közlekedés Operatív Program (KözOP) főpróbájának tekinthetők. A KözOP ugyanis 1800 milliárd forintos forrásával az ÚMFT legnagyobb pénzügyi kerete, amelynek lehívását az engedélyezési eljárások gyorsításával gördülékenyebbé teszik. A keret gyorsforgalmi és főutak fejlesztésére, korszerű vasút, metró illetve villamos vonalak építésére és új járművek beszerzésére fordítható.
21
Vidékfejlesztés munkahelyteremtéssel Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap támogatásával 2013-ig Magyarország mintegy 1300 milliárd forintot fordíthat vidékfejlesztésre, a vidéki térségek élhetőbbé tételére. Az érintett szervezetek nagy érdeklődéssel fogadták az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) első pályázatait, amelyekre első körben október 19. és november 30. között lehetett pályázni. Az ÚMFT regionális és gazdaságfejlesztési pályázataival összhangban a közelmúltban megjelentek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program első kiírásai is. A mikrovállalkozások fejlesztésére, a turisztikai tevékenységek ösztönzésére, falumegújításra és -fejlesztésre, továbbá a vidéki örökség megőrzésére irányuló programok finanszírozására ezúttal mintegy 140-150 milliárd forint áll rendelkezésre. E források felhasználását a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) hasonló programjainak sikerei alapján LEADER-szemlélettel, vagyis az önkormányzatok, a vállalkozások, valamit a civil szervezetek összefogásával és együttműködésben szeretnék
22
megvalósítani. Ezért alakult meg 96 helyi vidékfejlesztési közösség – LEADER Helyi Akciócsoport – amelyek munkájában hét régió 12 000 szervezete és profit szervezetek közhasznú közreműködője vesz részt. Az ÚMVP első pályázatainak kiemelt tevékenysége esetén a támogatás célja a vidéki térségekben mértéke elérheti az elszámolható költségek 100 százalékát is. új mikrovállalkozások létrehozása, illetve a már működő mikrovállalkozások A fentiek mellett jelentős forrás jut falumegújításra is. A településkép, beruházásainak, műszaki-technológiai a közösségi terek és településközpontok fejlesztéseinek támogatása, elsősorban munkahelymegőrző és munkahelyteremtő állapot-javítása, a kulturális örökségek céllal. A vállalkozások a beruházás megőrzése javítja a települések költségeinek 60, hátrányos helyzetű vonzerejét és megerősíti a helyi piacokat. kistérségekben pedig 65 százalékát Az ilyen célú pályázatok keretében nyerhetik el támogatás formájában. parkok, pihenőhelyek, sétautak, Ugyancsak a munkahelyteremtés településközponti, illetve helyi vagy az elsődleges célja a falusi agro- és országos védettség alatt álló épületek ökoturisztikai beruházásokra kiírt felújítására, valamint játszóterek vagy pályázatnak. Itt minőségi falusi például tanösvények kialakítására magánszálláshelyek, illetve ifjúsági igényelhettek uniós támogatást szálláshelyek kialakítására és bővítésére, a pályázók. valamint az aktív turizmushoz kapcsolódó Azok sem maradnak le az uniós szolgáltatások fejlesztésére nyerhető el támogatásokról, akik november 30-ig támogatás. Ilyen például az öko-, nem tudták kidolgozni pályázatukat, a lovas-, a vadászati, az erdei, hiszen azok jövő évtől kezdve minden a horgász-, a bor-, évben május 1. és a kerékpáros május 31., illetve Megalakult 96 helyi vagy a vízi turizmus. október 1. és október vidékfejlesztési közösség A támogatás mértéke 31. között is – LEADER Helyi 60, a hátrányos benyújthatók. Akciócsoport – amelyek helyzetű További információ: munkájában hét régió kistérségekben pedig www.umvp.eu, 12 000 szervezete és 65 százalék, de nonwww.nfu.hu. közremûködõje vesz részt
Aktuális pályázatok Pályázati kód
Pályázat címe
Támogatási forrás összeg
Beadási határidő
Témacsoport
3 000 000 000 Ft
2008.12.01.
K+F és innováció
10 500 000 000 Ft
2008.12.01.
K+F és innováció
GOP-2008-1.1.2
Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése
GOP-2008-1.2.2
Innovációs és technológiai parkok támogatása
KDOP-2008-5.1.1.-2-2F
Közoktatási Infrastrukturális Fejlesztés
2 005 000 000 Ft
2008.12.01.
Oktatás, iskola
GOP-2008-2.1.4
Környezetközpontú technológia fejlesztés
4 900 000 000 Ft
2008.12.15.
K+F és innováció
KMOP -2008-1.2.4
Környezetközpontú technológia fejlesztés
1 000 000 000 Ft
2008.12.15.
K+F és innováció
TÁMOP - 4.2.3/08/1
Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja támogatására
1 320 977 456 Ft
2008.12.15.
Oktatás, iskola
TÁMOP - 4.2.3/08/1/KMR
Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja támogatására
179 022 520 Ft
2008.12.15.
Oktatás, iskola
ÁROP-2007-1.A.1.
Előkészítési tevékenységek támogatása a folyamatok felülvizsgálata és szervezetfejlesztés érdekében
250 000 000 Ft
2008.12.31.
Közigazgatás
EKOP-2007-2.A.1.
Előkészítési tevékenységek támogatása a hozzáférés javítása érdekében
700 000 000 Ft
2008.12.31.
Közigazgatás
GOP-2007-3.2.1.
Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése
9 548 000 000 Ft
2008.12.31.
A modern üzleti környezet
GOP-2008-2.1.1/A.
Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése
10 400 000 000 Ft
2008.12.31.
Vállalkozások (kkv-k) fejlesztése
KMOP-2007-1.4.2.
Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése
1 860 000 000 Ft
2008.12.31.
A modern üzleti környezet
KMOP-2008-1.2.1/A.
Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése
1 300 000 000 Ft
2008.12.31.
Vállalkozások (kkv-k) fejlesztése
KMOP-2008-1.2.2.
Komplex technológiai beruházás a hátrányos helyzetű kistérségekben induló vállalkozások részére
988 000 000 Ft
2008.12.31.
Vállalkozások (kkv-k) fejlesztése
TÁMOP-3.2.4/08/1.
„Tudásdepo-Expressz”- A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében
1 555 509 845 Ft
2009.01.12.
Oktatás, iskola
TÁMOP-3.2.4/08/1/KMR
„Tudásdepó-Expressz”- A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében
457 834 505 Ft
2009.01.12.
Oktatás, iskola
TÁMOP-3.1.4/08/2.
Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben
16 100 185 792 Ft
2009.01.15.
Oktatás, iskola
TÁMOP-3.1.4 KMR
Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben
1 470 314 624 Ft
2009.01.15.
Oktatás, iskola
TÁMOP-3.2.3/08/2.
A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában
2 743 413 415 Ft
2009.01.15.
Oktatás, iskola
TÁMOP-3.2.3/08/2/KMR
A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában
445 119 145 Ft
2009.01.15.
Oktatás, iskola
TIOP-2.1.2./08/1.
Kistérségi járóbeteg-szakellátó központok kialakítása és fejlesztése
9 000 000 000 Ft
2009.01.16.
Egészségügy
TIOP-2.1.3./08/1.
Aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg szolgáltatások fejlesztésére
2 700 000 000 Ft
2009.01.16.
Egészségügy
ÉMOP-2008/1.1.1-2.
Ipari területek, ipari parkok, inkubátorházak, barnamezős területek revitalizációjának támogatása
2 516 000 000 Ft
2009.01.17.
A modern üzleti környezet
EKOP-1.A.1.
Közigazgatási szolgáltatások elektronizálása
4 500 000 000 Ft
2009.01.30.
Közigazgatás
TÁMOP-3.2.3/08/1.
Program a közművelődési intézményrendszer felnőttképzési kapacitásának bővítésére
1 687 500 000 Ft
2009.01.30.
Oktatás, iskola
TÁMOP-3.2.3/08/1/KMR
Program a közművelődési intézményrendszer felnőttképzési kapacitásának bővítésére
187 500 000 Ft
2009.01.30.
Oktatás, iskola
TIOP 1.2.2.
Múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erősítése
592 896 328 Ft
2009.01.30.
Oktatás, iskola
GOP-2007-4.1/A.
Mikrohitel programok mikrofinanszírozó szervezetek részvételével
40 000 000 000 Ft
2009.10.16.
Jeremie pénzügyi eszközök
GOP-2007-4.1/B.
Mikrohitel programok hitelintézetek részvételével
40 000 000 000 Ft
2009.10.16.
Jeremie pénzügyi eszközök
GOP-2007-4.2.
Portfoliógarancia programok hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások részvételével
60 000 000 000 Ft
2009.10.16.
Jeremie pénzügyi eszközök
KMOP-2007-1.3.1/A.
Mikrohitel programok mikrofinanszírozó szervezetek részvételével
1 400 000 000 Ft
2009.10.16.
Jeremie pénzügyi eszközök
KMOP-2007-1.3.1/B.
Mikrohitel programok hitelintézetek részvételével
1 400 000 000 Ft
2009.10.16.
Jeremie pénzügyi eszközök
KMOP-2007-1.3.2.
Portfoliógarancia programok hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások részvételével
7 260 000 000 Ft
2009.10.16.
Jeremie pénzügyi eszközök
KözOP-2008-3.2.
Kerékpárút hálózat fejlesztés
14 000 000 000 Ft
Visszavonásig
Kerékpárút
Utolsó adatfrissítés: 2008.11.26. Forrás: NFÜ BIR rendszer A fenti adatok tájékoztató jellegûek, részletes információk és további pályázatok a www. nfu.hu oldalon találhatók. A pályázatok benyújtásával kapcsolatban kérjük, hogy kísérje figyelemmel a honlapon megjelenõ közleményeket és pályázati kiírás módosításokat. A KEOP összes, jelenleg pályázható konstrukciója december 15-i záró nappal egységesen felfüggesztésre kerül. Ez alól kivételt képeznek a KEOP 4. és 5. prioritás energetikai pályázatai, amelyekre 2009. január 31-ig lehet pályázni. A kétfordulós KEOP konstrukciók második fordulójára 2008. december 15-ét követően is be lehet nyújtani projekteket.
23
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT infovonal: 06 40 638 638
[email protected] • www.nfu hu
A kiadványban szereplõ projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.
