Ügyiratszám: 4441-4/2010.
Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
Szervezeti és Működési Szabályzata
2011.
I. Bevezetés Hosszúpályi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete, Sáránd Község Önkormányzat Képviselőtestülete és Monostorpályi Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 41. §. (1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8.§-ában kapott felhatalmazás alapján, valamint a Derecske – Létavértes Többcélú Kistérségi Társulási megállapodásban foglaltakra tekintettel, a többcélú kistérségi társuláson belül mikrotérségi társulás keretében a szociális alapszolgáltatási feladat (családsegítés), valamint a gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak közös ellátásáról a mikrotérségben intézményfenntartó társulás útján gondoskodik. II. Általános rendelkezések 1. A szervezeti és működési szabályzat célja: A szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy rögzítse az intézmény adatait és szervezeti felépítését, a vezető(k) és munkatársak feladatait és jogkörét, az intézmény működési szabályait. 2. Az intézmény fontosabb adatai: 1. A költségvetési szerv neve: Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 4274. Hosszúpályi, Petőfi köz 7. Tel/fax: /52/ - 598 – 438 2. Székhelye: 4274. Hosszúpályi, Petőfi köz 7. Területi iroda: 4272. Sáránd, Nagy u. 51. 4275. Monostorpályi, Debreceni u. 1. 3. Működési területe: Hosszúpályi Nagyközség Önkormányzatának, Sáránd Község Önkormányzatának és Monostorpályi Község Önkormányzatának közigazgatási területe. 4. Alapításának éve: 1997. 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata: 1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III törvény 64.§-ában foglalt családsegítés feladatainak ellátása, figyelembe véve a személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000 (I. 7.) SZCSM. rendelet 29-30. §-át, valamint az 1–3. és 7. számú mellékleteit. 2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 38– 40.§-ában foglalt gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak ellátása, figyelembe véve e törvény végrehajtására kiadott személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998 (IV. 30.) NM. rendelet 5–26. §-ait és 30. § -át, valamint e rendelet 1–2 számú mellékleteit. 3. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 41. §ában foglalt alternatív napközbeni ellátás feladata, figyelembe véve a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998 (IV. 30.) NM. rendelet 51/A. §-ában foglaltakat. Ágazati azonosító: S0025938 2
6. Alaptevékenysége 2010. évben: 889201 Gyermekjóléti szolgáltatás 889924 Családsegítés 889108 Gyermekek egyéb napközbeni ellátása (alternatív napközbeni ellátás) 7. 2010. évben Kiegészítő tevékenysége: Kisegítő tevékenysége: Vállalkozási tevékenysége: a szerv vállalkozási tevékenységet nem végez. 8. Típus szerinti besorolása: A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény 9. Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő költségvetési szerv A szerv pénzügyi-gazdálkodási feladatait: a Hosszúpályi Polgármesteri Hivatal látja el. A szerv gazdálkodása: Önállóan működő közszolgáltató költségvetési szerv. A költségvetési szerv a részére jóváhagyott, ill. módosított személyi juttatások és létszám előirányzataival – a jogszabályi előírások figyelembe vételével – önállóan gazdálkodik. Az intézmény operatív pénzgazdálkodását a Hosszúpályi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának gazdasági csoportja végzi. Elkészítik a negyedéves, féléves és éves pénzügyi beszámolót. Az intézmény vezetője és a gazdálkodási csoport vezetője közösen készítik el az intézmény éves költségvetését. (A képviselő-testület által elfogadott éves költségvetést az 1. számú melléklet tartalmazza.) Az intézmény költségvetését a társult önkormányzatok képviselőtestületei hagyják jóvá. 10. Alapító neve és címe: Hosszúpályi Nagyközség Önkormányzata, 4274 Hosszúpályi, Szabadság tér 6. 11. Fenntartó neve és címe: Hosszúpályi Nagyközség Önkormányzata, 4274 Hosszúpályi, Szabadság tér 6. Sáránd Község Önkormányzata, 4272 Sáránd, Nagy u. 44. Monostorpályi Község Önkormányzata, 4275. Monostorpályi, Bajcsy Zs. u. 1. 12. Irányító szerv neve és székhelye: Hosszúpályi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (társulás gesztora) Székhelye: 4274 Hosszúpályi, Szabadság tér 6. 13. A feladatellátást szolgáló vagyon: Hosszúpályi Nagyközség Önkormányzata tulajdonában lévő 837. helyrajzi számú ingatlan a Petőfi köz 7. szám alatt. A feladat ellátásához szükséges vagyontárgyakat, a szakmai működés tárgyi és technikai eszközeinek beszerzését, fejlesztését és állapot megóvásának költségeit az önkormányzat biztosítja. A Sáránd, Nagy u. 51. szám alatti ingatlan, a Sáránd Község Önkormányzatának tulajdona. A Monostorpályi, Debreceni u. 1. szám alatti ingatlan, a Monostorpályi Község Önkormányzatának tulajdona. 14. A vagyon feletti rendelkezés joga: A vagyon felett a fenntartó rendelkezik. A tárgyi-technikai eszközök, felszerelések nyilvántartását, leltározását, selejtezését az illetékes Polgármesteri Hivatal költségvetési csoportja végzi. Az állagmegóvásról az intézményvezető gondoskodik. 15. A feladat ellátásához szükséges eszközök beszerzése: 3
A feladat ellátásához szükséges vagyontárgyakat, a szakmai működés tárgyi és technikai eszközeinek beszerzésének feltételeit, fejlesztését és állapot megóvásának költségeit a gesztor önkormányzat az intézmény költségvetésében biztosítja a társult települések arányos tehervállalása mellett. A beszerzésre kerülő tárgyi eszközök felhasználásáról az intézmény nyilvántartást vezet. A társulás előtt már meglévő eszközök, vagyontárgyak az adott település vagyontárgyai, eszközei maradnak. 16. Az intézményvezető kinevezésének rendje: Az intézményvezetőt (magasabb vezetőt) a Hosszúpályi Nagyközség Önkormányzatának képviselő – testülete nyilvános pályázat útján, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti, és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet alapján nevezi ki. Az egyéb munkáltatói jogokat Hosszúpályi Nagyközség polgármestere gyakorolja. Az álláshely betöltésének bírálatához a társulásban résztvevő települések polgármesterei, jegyzői véleményének figyelembevételével teszik meg javaslatukat. 17. A szervezeti és működési szabályzat hatálya kiterjed: • az intézmény vezetőjére (helyettesére), • az intézmény dolgozóira, • az intézményben működő szervezetekre, • az intézmény szolgáltatását igénybe vevőkre 18. A szervezeti és működési szabályzat hatályba lép: Az SZMSZ az alapító okirat jóváhagyásával lép életbe és visszavonásig érvényes.
4
III. Az intézmény feladatai 1. Családsegítés A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családsegítés feladatait az önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján a családsegítő szolgálat látja el, amely családgondozói feladatokat lát el, ellátásokat közvetít és szervezési tevékenységet végez. A Családsegítő Szolgálat feladata: 1. A Családsegítő Szolgálat feladata a családok segítése érdekében a veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetése. Ennek keretében segíti a jegyző, a szociális és egészségügyi szolgáltatók, intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogó felügyelői és jogi segítségnyújtó szolgálat, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelőzésben. A jelzésre kötelezett szervezeteket felhívja a veszélyeztetettség jelzésére, krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra. Tájékoztatja a jelzőrendszerben részt vevő további szervezeteket és az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről. Fogadja a beérkezett jelzéseket és felkeresi az érintett személyt, családot a családsegítés szolgáltatásairól való tájékoztatás érdekében. A veszélyeztetettség, illetve a krízishelyzet megszűntetése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. Az intézkedések tényéről tájékoztatja a jelzést tevőt. Folyamatosan figyelemmel kíséri az érintett személyt, illetve családot veszélyeztető körülményeket és a veszélyeztetett személy, illetve család szociális ellátások és szociális szolgáltatások iránti szükségleteit.
-
2. A családsegítés keretében biztosítani kell a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezése a működési területén élő lakosság részére, a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer – problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtása, családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségerősítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatást. 3. A családsegítő szolgálat egyéb feladatai körében szociális és egyéb információs adatokat gyűjt az ellátást igénybevevők megfelelő tájékoztatása érdekében, pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást szervez, segítséget nyújt az egyének, a családok kapcsolatkészségének javításához, segíti a speciális támogató, önsegítő csoportok szervezését, működtetését, szervezi az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttműködési programját. 5
4. A Családsegítő Szolgálat feladatai az álláskereső kliensekkel: egyéni tanácsadás keretében álláslehetőségeket közvetít, tájékoztatást nyújt a munkaerő közvetítő cégekkel való kapcsolatfelvételről, tájékoztatást nyújt a Munkaügyi Központ által államilag finanszírozott képzésekről, tanfolyamokról, a bekerülés feltételeiről, az álláskeresők számára biztosítja a családsegítés keretében a szociális, életvezetési, mentálhigiénés és egyéb tanácsadást, segíti a pénzbeli és természetbeni, szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutást, segít a családban jelentkező működési zavarok feloldását, családgondozást végez 5. A családsegítő szolgálat feladata az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttműködésében (a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 37. /A. §. bekezdés c) pontja, valamint a 37/D. §. 1-3. bekezdése értelmében és az önkormányzatok helyi rendeletei alapján): a helyi önkormányzat a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek határozatában előírja a családsegítő szolgálattal való együttműködést, a családsegítő szolgálat nyilvántartásba veszi az aktív korú nem foglalkoztatott személyt az első interjút követően az egyéni képességeket fejlesztő életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre egyénileg megállapodást köt, melyben rögzíti az együttműködés idejét, tartalmát, módját. A beilleszkedési program lehet egyéni tanácsadás, csoportmunka – álláskereső tréning, melynek célja, olyan hasznos információk, tapasztalatok szerzése, melyek a munka világába való visszajutást elősegítik. Módszerei: önéletrajzírás, kísérőlevél készítés, állásinterjúra való felkészítés, kommunikációs készségek fejlesztése. A családsegítés során együtt kell működni a Sztv. 64. §. (4) bekezdés e) pontja szerinti célcsoportok részére egyéb szolgáltatásokat biztosító – különösen szociális, egészségügyi, oktatási, foglalkoztatási – szolgáltatásokkal, intézményekkel. A családsegítés keretében végzett tevékenységnek – a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül – a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjed ki, ha a kiskorú családtagjainak ellátása a családsegítés keretében indult, és a kiskorú érdekei – a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül – e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosítható. A családsegítés szolgáltatásait a végrehajtási rendelet 7. számú melléklete szerinti esetnaplóban és forgalmi naplóban kell dokumentálni. E dokumentációt a vezető legalább negyedévenként ellenőrzi. A családsegítés a személyes gondoskodást végző és a szolgáltatást igénybe vevő személy együttes munkafolyamata, melynek tartalma és menete írásbeli megállapodásban kerül rögzítésre, feltéve, hogy a Sztv. 30. §. c), e)-f) pontja szerinti szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel nem zárható le. A megállapodás tartalmazza: a szolgáltatást igénybe vevő problémáit az elérendő cél érdekében megvalósítandó feladatokat az együttműködés módját a folyamatba bevonandó szolgáltatókat, intézményeket a találkozások rendszerességét a segítő folyamat várható eredményét és a lezárás időpontját A családsegítés a személyes gondoskodást végző és a szolgáltatást igénybe vevő személy együttes munkafolyamata, melynek tartalma és menete írásbeli együttműködési megállapodásban kerül rögzítésre. 6
A családsegítés a szolgáltatást igénybe vevő személy otthonában, családi környezetében tett látogatások, illetve a családsegítő szolgálatnál folytatott segítő beszélgetés és segítő munkaformák útján valósul meg. Segítő munkaformák: szociális esetmunka, csoportmunka és közösségi szociális munka. A szociális esetmunkát végző személyt esetfelelősnek kell kijelölni. Az esetfelelős kíséri figyelemmel, hogy a szolgáltatást igénybe vevő személy problémája kezeléséhez igénybe vette-e az elérhető szolgáltatásokat, valamint – a szolgáltatást igénybe vevő beleegyezésével – együttműködik a más szociális és egyéb szolgáltatást nyújtó szolgáltatókkal, intézményekkel. A család tagjaira is kiterjedő segítő szolgáltatásban folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hogy a kiskorú érdekei, speciális szükségletei, helyzete szükségessé teszik-e gyermekjóléti szolgáltatás biztosítását. Ha gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása szükséges, az esetfelelős megkeresi a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, intézményt. 2. Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti alapellátások célja: Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást - lehetőség szerint - a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani. Gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A Gyermekjóléti Szolgálat (szolgáltatás) feladatai: 1. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, a családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében: A gyermeket, illetve szülőjét tájékoztatja mindazokról a jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, családban történő nevelkedésének elősegítésével. A jogokról, támogatásokról és ellátásokról történő tájékoztatást úgy kell szervezni, hogy arról a gyermek - fejlettségétől függően - önállóan, törvényes képviselője nélkül is tudomást szerezhessen. A gyermekjóléti szolgálat a támogatásokhoz, ellátásokhoz való hozzájutás érdekében segítséget nyújt a gyermek vagy szülője (törvényes képviselője) kérelmének előterjesztéséhez, szükség esetén kezdeményezi a támogatás megállapítását, az ellátás igénybevételét a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál, szolgáltatónál, a gyermeket, illetve a szülőt (törvényes képviselőt) felkészíti a támogatás célszerű felhasználására. A gyermekjóléti szolgálat tájékoztatást nyújt a szülőnek az óvodáztatási támogatás igénybevételének lehetőségéről, feltételeiről és módjáról. a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, Amennyiben a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés tanácsadást nem a gyermekjóléti szolgálat végzi, a szolgálat a gyermeket, illetve szülőjét (törvényes képviselőjét) felhívja a tanácsadás igénybevételének lehetőségére, tájékoztatja a tanácsadás céljáról és feltételeiről, segíti a tanácsadást nyújtó felkeresésében. 7
A gyermekjóléti szolgálat a szociális válsághelyzetben levő várandós anyát tájékoztatja az őt, illetve a magzatot megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról, segíti a támogatásokhoz, ellátásokhoz, szükség esetén a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutásban, személyes segítő kapcsolat keretében közreműködik problémái rendezésében. A gyermekjóléti szolgálat a születendő gyermeke felnevelését nem vállaló várandós anyát tájékoztatja az örökbeadás lehetőségéről, az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek tevékenységéről és elérhetőségéről. Tájékoztatást nyújt arról, hogy bármely gyámhatóság és területi gyermekvédelmi szakszolgálat részletes tájékoztatást ad az örökbefogadási eljárásról, és hogy bármely gyámhatóság illetékes a szülői nyilatkozat felvételére, arról, hogy az örökbefogadási eljárás lefolytatására melyik gyámhivatal illetékes, valamint a gyermeknek az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokba történő elhelyezésének lehetőségéről és annak jogi következményeiről. A gyermekjóléti szolgálat és az illetékes védőnő haladéktalanul tájékoztatják egymást, ha a várandós anya szociális válsághelyzetben van. A gyermekjóléti szolgálat segíti a gyermeket, illetve a családját az átmeneti gondozáshoz való hozzájutásban. A gyermekjóléti szolgálat családgondozója segítséget nyújt a családnak az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, illetve elősegíti a gyermek mielőbbi hazakerülését. Ennek érdekében a családgondozó együttműködik az átmeneti gondozást nyújtó szolgáltatóval. A gyermekjóléti szolgálat a gyermekek számára olyan szabadidős programokat szervez, amelyek a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítését célozzák. A gyermekjóléti szolgálat kezdeményezi, hogy a közoktatási intézmények, az ifjúsággal foglalkozó szociális és kulturális intézmények, valamint a társadalmi szervezetek szervezzenek ilyen célokat szolgáló programokat. A gyermek részvételének elősegítése céljából a gyermekjóléti szolgálat nyilvántartást vezet a településen rendelkezésre álló, szabadidős programokat nyújtó szervezetekről, és felkéri őket, hogy nyújtsanak tájékoztatást programjaikról, amelyekről értesíti a gyermekeket, a szülőket (törvényes képviselőket), valamint az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöket. A hivatalos ügyek intézésében való közreműködés során a gyermekjóléti szolgálat segítséget nyújt a gyermeknek, illetve a szülőnek ügyeik hatékony intézéséhez, tájékoztatja a gyermeket, illetve a szülőt az igénybe vehető jogi képviselet lehetőségéről, A gyámhatóság felkérésére a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve környezettanulmányt készít. 2. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében A települési önkormányzat a településen élő gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését a gyermekjóléti szolgáltatás útján szervezi. veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszert működtetése, amely lehetővé teszi a gyermekeket általában veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermekek veszélyeztetettségének időben történő felismerését. Ennek keretében figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek életkörülményeit és szociális helyzetét, gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségletét, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét. A gyermekjóléti szolgálat kezdeményezi, szervezi és összehangolja a Gyvt. 17. §-ában meghatározott, valamint más érintett személyek és szervezetek részvételét az észlelő- és jelzőrendszerben, felhívja a Gyvt. 17. §-ában meghatározott személyeket és szerveket (a továbbiakban: a jelzőrendszer tagjai) jelzési kötelezettségük írásban - krízishelyzet esetén utólagosan - történő teljesítésére, nyilvántartja, és a külön jogszabályban meghatározott módon felhasználja az általa kezelt adatokat. 8
(4) A gyermekjóléti szolgálat az észlelő- és jelzőrendszer részét képező, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó - így különösen a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott - személyek és intézmények bármely gyermek veszélyeztetettségével kapcsolatos jelzését fogadja, és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. A gyermekjóléti szolgálat az intézkedéséről tájékoztatja a jelzést tevőt. a veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszer tagjaival való együttműködés, valamint tevékenységük összehangolása érdekében a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélést tart, az ott elhangzottakról feljegyzést készít. (Az esetmegbeszélés formái: szakmaközi megbeszélés, esetkonferencia.) Az esetmegbeszélés állandó meghívottja az illetékes védőnő, bölcsőde, óvoda munkatársa, iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a családsegítő szolgálat, illetve a nevelési tanácsadó munkatársa. A gyermekjóléti szolgálat minden év március 31-ig tanácskozást szervez, amelyen a jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékelik a jelzőrendszer éves működését, áttekintik a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját és szükség szerint javaslatot tesznek működésük javítására. (A tanácskozásra meg kell hívni a 46/2003. (VIII. 8.) SZCSM. rendelet 14. §. (8) bekezdésében felsoroltakat.) 3. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszűntetése érdekében: A kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló családgondozás körében a gyermekjóléti szolgálat személyes segítő kapcsolat keretében támogatja a gyermeket az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyisége kedvező irányú fejlődésében, segíti a szülőket a gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkező működési zavarok megszüntetésében, illetve kezdeményezi és a gyermeknek nyújtott gyermekjóléti ellátásokkal összehangolja a szülők és más hozzátartozók részére a szociális alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást. A családgondozást tervezett módon, határidő megállapításával kell teljesíteni. A családgondozó a gondozás megkezdésekor rögzíti a gyermek és szülője (törvényes képviselője) személyi adatait, továbbá helyzetértékelést készít. A családgondozó - a gyermek és a szülő (törvényes képviselő) közreműködésével -, a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve gondozási tervet készít. A gondozási tervet ismertetni kell a gyermekkel és a szülővel (törvényes képviselővel). A családgondozó - a gyermek és a szülő (törvényes képviselő) közreműködésével - szükség szerint, de legalább hat hónaponként értékeli a gondozás eredményességét, és a megállapításokat a helyzetértékelésben rögzíti. A gyermekjóléti szolgálat, a családi konfliktusok megoldását az érintett családtagok közötti közvetítéssel, illetve más konfliktuskezelő, családterápiás módszer alkalmazásával segíti elő, vagy javaslatot tesz ilyen szolgáltatás igénybevételére. A gyermekjóléti szolgálat elősegíti, hogy a szülők - akik a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése, illetve a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás rendezése céljából indított eljárás résztvevői - értesüljenek a konfliktuskezelő szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről. Ha a gyermek veszélyeztetettségét a gyermek, illetve szülőjének vagy más hozzátartozójának egészségi állapota vagy fogyatékossága okozza, a gyermekjóléti szolgálat egészségügyi vagy gyógypedagógiai ellátás biztosítását kezdeményezi. Ha a veszélyeztetettség valamely más gyermekjóléti, szociális, egészségügyi vagy egyéb ellátás biztosításával előreláthatólag megszüntethető, illetőleg mérsékelhető, a szolgálat kezdeményezi az ellátás biztosítását. Ha a gyermekjóléti szolgálat valamely ellátás biztosítását kezdeményezi, előzőleg kísérletet kell tennie arra, hogy megnyerje a gyermek, illetve szülője (törvényes képviselője) együttműködését, kivéve, ha elháríthatatlan akadály vagy sürgős szükség áll fenn. A gyermekjóléti szolgálat az eset összes körülményeinek feltárása után mérlegeli, hogy a kialakult veszélyeztetettség megszüntethető-e az önként igénybe vehető alapellátásokkal, vagy 9
a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó, illetve egyéb hatósági intézkedés kezdeményezésére van-e szükség. A gyermekjóléti szolgálat írásban jelzi a városi gyámhivatalnak, ha az általa gondozott családban hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleli (kivéve, ha. ) Krízishelyzet esetén a gyermekjóléti szolgálat bármilyen módon élhet jelzéssel a városi gyámhivatal felé. A jelzés tényét ebben az esetben utólag foglalja írásba. A gyermekjóléti szolgálat legalább félévente, továbbá a szolgáltatási lehetőségek megváltozása, illetve a városi gyámhivatal megkeresése esetén haladéktalanul tájékoztatja a városi gyámhivatalt az általa nyújtott és az általa ismert, elérhető pszichológiai és mentálhigiénés segítő szolgáltatásokról, valamint terápiás kezelésekről és más segítségnyújtási, konfliktuskezelő lehetőségekről. A gyermekjóléti szolgálat a városi gyámhivatal megkeresésére haladéktalanul felkeresi a hozzátartozók közötti erőszak által érintett családot és szükség esetén a gyermekjóléti alapellátás keretében gondozza a családot vagy javaslatot tesz gyámhatósági intézkedés megtételére. A gyermekjóléti szolgálat az ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő határozat kézhezvételétől számított 24 órán belül felkeresi a hozzátartozók közötti erőszak által érintett családot, és a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében megteszi a 16-18. § szerinti intézkedéseket. Javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására A gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések közül javaslatot tehet a) a jegyzőnek a gyermek védelembe vételére, illetve ideiglenes hatályú elhelyezésére, b) a városi gyámhivatalnak a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére vagy nevelésbe vételére. A gyermekjóléti szolgálat javaslatban a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapján ismerteti a gyermek helyzetét, különösen a veszélyeztető körülményeket, azoknak a gyermekre gyakorolt hatását, a szülő vagy a gyermeket nevelő más személy nevelési tevékenységét, a gyermeket nevelő család élethelyzetére vonatkozó adatokat, a javaslattétel elkészítéséig biztosított alapellátásokat, valamint az ügy szempontjából fontos más ellátásokat, a gyermeknek és a szülőnek (törvényes képviselőnek) a javaslattétel elkészítéséig tanúsított együttműködési készségét, illetve annak hiányát, a gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a szolgálat csak a veszély tényét és jellegét nevezi meg, és a többi adat feltárásának mellőzésével tesz javaslatot a hatóság intézkedésére. A hiányzó adatokat a hatóság felhívásától függően szerzi be. A védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatok Ha a jegyző a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 85. §-a alapján - a védelembe vétel mellőzésével felhívta a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségadásra, a gyermekjóléti szolgálat felveszi a kapcsolatot a gyermekkel, illetve családjával, és szükség szerint biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást. A gyermekjóléti szolgálat - lehetőség szerint az általa összehívott esetkonferenciát követően javaslatot tesz a gyermek védelembe vételére, ha a szolgálat előzetesen megkísérelte a veszélyeztetett gyermeknek az alapellátás keretében történő segítését, de az a gyermek vagy a szülő (törvényes képviselő) megfelelő együttműködésének hiánya miatt nem vezetett eredményre. A gyermekjóléti szolgálat a védelembe vételre vonatkozó javaslatában közli a gyermeket korábban gondozó családgondozó adatait, illetve szükség esetén javaslatot tesz a jegyzőnek másik családgondozó kirendelésére. A védelembe vétel során a kirendelt családgondozó a jegyző határozata alapján biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást. 10
A családgondozó a gondozási-nevelési tervet a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve, a Gyvt. 68. §-ának (4) bekezdésében meghatározott határidőre a szülő, a gyermek, az érintett személyek és - szükség esetén - szakemberek bevonásával készíti el. A terv elkészítésénél figyelembe kell venni az alapellátás során követett gondozási tervet és az alapellátás tapasztalatait. A gondozási-nevelési terv tartalmazza a) a veszélyeztető körülmények megjelölését, b) a védelembe vétel megszüntetéséhez szükséges változásokat, valamint ennek elérése érdekében a családgondozó, a szülő, továbbá a gyermek feladatait, határidők megállapításával, c) a család részére szükséges ellátásokat, d) a szükségesnek tartott hatósági, illetve bírósági eljárások kezdeményezésének megjelölését, e) a segítséget nyújtó intézmények, illetve személyek megjelölését, feladataik meghatározásával együtt, f) a szakmailag szükségesnek tartott egyéb rendelkezéseket. A védelembe vétel során a kirendelt családgondozó feladata a gyermek gondozásának, ellátása szervezésének és a szülői nevelés támogatásának folyamatos biztosítása, valamint a jegyző tájékoztatása - felülvizsgálat keretében, illetve szükség szerint - a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó körülményekről. A védelembe vétel keretében folytatott családgondozásra a 16. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A családgondozó a szülővel és a gyermekkel fenntartott segítő kapcsolata során elősegíti, hogy a szülő, illetve a gyermek fogadják el a gondozási-nevelési terv céljait, és működjenek együtt a tervben meghatározottak teljesítése érdekében, a szülő, illetve a gyermek nyilatkozattal vállalják az együttműködést, a szülő váljon alkalmassá, illetve legyen hajlandó a gyermeket veszélyeztető körülmények elhárítására és a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének biztosítására, Amennyiben a gondozási-nevelési terv megvalósítása a szülő, illetve a gyermek megfelelő együttműködése miatt nem lehetséges, a családgondozó írásban jelzi ezt a jegyzőnek, felhívja a szülő, illetve a gyermek figyelmét arra, hogy a védelembe vétel sikertelensége esetén a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására kerülhet sor, javaslatot tesz - lehetőség szerint az általa összehívott esetkonferenciát követően - a jegyzőnek, illetve a gyámhivatalnak a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására. A családgondozó a védelembe vétel felülvizsgálata során tájékoztatja a jegyzőt a védelembe vétel körében végzett családgondozói tevékenységéről, és megindokolt javaslatot tesz a védelembe vétel fenntartására vagy megszüntetésére, Ha a gyermekjóléti szolgálat a gondozási tevékenysége során arra a megállapításra jut, hogy a gyermek veszélyeztetettsége részben vagy egészben a szülő elhanyagoló magatartásából, a gyermek érdekét sértő helytelen pénzfelhasználásából következik, és a gyermek veszélyeztetettsége a gyermekjóléti alapellátások igénybevételével nem szüntethető meg, a gyermekvédelmi nyilvántartás adatlapjának megküldésével kezdeményezi a jegyzőnél a gyermek védelembe vételét és ezzel egyidejűleg a családi pótlék meghatározott részének természetbeni formában történő nyújtását, feltéve, hogy a gyermeket még nem vették védelembe, vagy helyzetértékelést készít és a gyermekvédelmi nyilvántartás adatlapjának megküldésével a jegyzőnél kezdeményezi a családi pótlék meghatározott részének természetbeni formában történő nyújtását, feltéve, hogy a gyermeket már védelembe vették. A gyermekjóléti szolgálat által korábban nem gondozott gyermek esetén a gyermekjóléti szolgálat a jegyző megkeresésére, a megkeresés kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül megvizsgálja a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségességét és vizsgálatának eredményéről a gyermekvédelmi nyilvántartás adatlapjának megküldésével tájékoztatja a jegyzőt. 11
A gyermekjóléti szolgálat vizsgálata alapján indokoltnak tartja a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását, a vizsgálatának eredményéről való tájékoztatásával egyidejűleg pénzfelhasználási tervet készít és javaslatot tesz az eseti gondnok személyére. A gyermekjóléti szolgálat a pénzfelhasználási terv elkészítésébe bevonja a gyermeket gondozó szülőt, a korlátozottan cselekvőképes gyermeket és szükség esetén a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjait. A gyermekjóléti szolgálat a pénzfelhasználási tervben bemutatja a gyermek szükségleteit és ennek, valamint a Gyer. 91/A. §-a (3) bekezdésének figyelembevételével javaslatot tesz a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása mértékére, módjára és időtartamára. A gyermekjóléti szolgálat az eseti gondnok személyére a Gyvt. 68/B. §-a (1) bekezdésének és a Gyer. 91/A. §-a (6) bekezdésének figyelembevételével tesz javaslatot. A gyermekjóléti szolgálat részt vesz a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárás során tartott jegyzői tárgyaláson. A gyermekjóléti szolgálat a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának időtartama alatt együttműködik a kirendelt eseti gondnokkal, amelynek keretében tájékoztatják egymást a gyermek elhanyagolásból származó veszélyeztetettségének alakulásáról, az ennek megszüntetése érdekében tett intézkedésekről és a természetbeni formában nyújtott családi pótlék felhasználásának tapasztalatairól. A gyermekjóléti szolgálat figyelemmel kíséri a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló határozatban foglalt rendelkezések megvalósulását és szükség esetén kezdeményezi a jegyzőnél a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának felülvizsgálatát. A gyermekjóléti szolgálat a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása felülvizsgálata során a jegyző megkeresésére tájékoztatást ad a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása eredményéről, a családi pótlék természetbeni formában történő további nyújtásának szükségességéről. A gyermekjóléti szolgálat a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának felülvizsgálata során új pénzfelhasználási tervet készít és azt megküldi a jegyzőnek, ha a család helyzetében, illetve a gyermek szükségleteiben bekövetkezett változások azt indokolják. A gyermekjóléti szolgálat részt vesz a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának felülvizsgálata iránti eljárás során tartott jegyzői tárgyaláson. 4. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családból kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, illetve utógondozása érdekében: A gyermekjóléti szolgálat a családból kiemelt gyermek visszahelyezését segítő családgondozást a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján teljesíti. A gyermekjóléti szolgálat családgondozója együttműködik a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal, a nevelőszülői hálózatot működtetővel és a gyermekotthon családgondozójával. Az együttműködés keretében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója elsősorban a szülőket támogatja a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban. A gyermekjóléti szolgálat családgondozója a nevelésbe vétel időtartama alatt folyamatosan kapcsolatot tart a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózat, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat családgondozójával. A gyermekjóléti szolgálat családgondozója a családgondozást különösen a következő szolgáltatásokkal teljesíti: személyes segítő kapcsolat keretében a szülő és a gyermek kapcsolatának helyreállítása, továbbá folyamatos kapcsolattartásuk segítése, a szülők nevelési, gondozási, háztartásszervezési ismeretei gyarapításának támogatása, közreműködés a család lakáskörülményeinek rendezésében, a lakás felszerelésének és berendezésének elfogadhatóvá tételében, a szülők szociális és egyéb ellátásokhoz való hozzájutásának, ügyeik intézésének támogatása, A gyermekjóléti szolgálat családgondozója javaslatot tesz a gyámhivatal felé a kapcsolattartás formájának és módjának megváltoztatására, ha a szülők körülményeiben, életvitelében beállott változás azt indokolttá teszi. 12
A gyermek nevelésbe vételének felülvizsgálata során a gyermekjóléti szolgálat tájékoztatja a gyámhivatalt a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról, a szülő életkörülményeinek alakulásáról. A gyermekjóléti szolgálat családgondozója a családjába visszahelyezett gyermek utógondozását a gyámhivatal határozata alapján látja el. Az utógondozás célja a gyermek családjába történő visszailleszkedésének, lakókörnyezetébe történő beilleszkedésének, tanulmányai folytatásának vagy az iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelő munkahely-felkutatás segítése. Az utógondozás során a gyermekjóléti szolgálat családgondozója együttműködik a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot működtető, illetve a szakszolgálat utógondozójával. A gyámhivatal legalább 1 évre rendeli el az utógondozást azoknak a gyermekeknek, fiataloknak az esetében, akiknek megszűntette az átmeneti illetve tartós nevelésbe vételét. 5. A gyermekjóléti szolgálat feladatai az örökbefogadással kapcsolatosan: az átmeneti nevelésbe vett gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánítására irányuló eljárás során a gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére környezettanulmányt készít a gyermek szüleinél, véleményt ad arról, hogy az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás a gyermek érdekét szolgálja-e. a gyermekjóléti szolgálat környezettanulmányt készít az örökbe fogadni szándékozó személy családi és lakáskörülményeiről – az örökbefogadás előtti eljárásban a szakszolgálat, az örökbefogadás iránti kérelem elbírálása előtt a gyámhivatal megkeresésére. figyelemmel kíséri a gyámhivatal megkeresésére az örökbe fogadni szándékozó személyhez gondozásra kihelyezett gyermek ellátását, a szülő-gyermek kapcsolat alakulását, a gyermeknek a családba történő beilleszkedését és a gyámhivatal által kitűzött időre megküldi az örökbefogadásra vonatkozó javaslatot. A gyermekjóléti szolgálat egyéb feladatai: folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, meghallgatja a gyermek panaszát és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási – nevelési tervét, illetve a települési önkormányzat jegyzőjének megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet (a továbbiakban: pénzfelhasználási terv), segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, felkérésre környezettanulmányt készít (a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapján) kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit, szervezi a – legalább három helyettes szülőt foglalkoztató – helyettes szülői hálózatot, illetve működteti azt vagy önálló helyettes szülőt foglalkoztat. biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiséget, részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószer Egyeztető Fórum munkájában. A gyermekjóléti szolgáltatás alaptevékenysége térítésmentes. 6. Az alternatív napközbeni ellátás A Gyvt. 41. §. (4). bekezdésében szabályozott gyermekek napközbeni ellátása körébe tartozó alternatív napközbeni ellátás célja, a gyermekek életkori sajátosságaihoz, a szülők speciális élethelyzetéhez igazodó, a gyermekek társadalmi beilleszkedését és közösségi tevékenységét elősegítő, a helyi szükségleteknek és igényeknek megfelelően változó, rendszeresen, meghatározott időtartamokra megszervezett tevékenység. Formái: 13
a sport- és szabadidő-tevékenységhez kötődő, hasznos időtöltést és felügyeletet biztosító klubfoglalkozás, a játéktevékenységhez kötődő, egyéni készségeket és képességeket fejlesztő, családi életre nevelést segítő, illetve a szülő-gyermek erősítő játszóház, integratív játáktár, valamint a játszótér programok, az azonos, illetve hasonló problémákkal küzdő, nehéz vagy szociálisan hátrányos élethelyzetű gyermekek, különösen a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett tíz év felettiek számára szervezett személyiségfejlesztő, valamint önsegítő vagy kortárssegítő közösségépítő tematikus csoportfoglalkozások.
A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszűntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti alapellátások célja: Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszűntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. A gyermekjóléti szolgáltatást ellátások teljesítésével (gondozással – a gyermekkel és családjával végzett szociális munka, családgondozás), ellátások közvetítésével (szolgáltatás – nem a szolgálat által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzájutás elősegítése) vagy szervező tevékenységgel (szervezés – pl. szabadidős programok, helyettes szülői hálózat stb.) kell biztosítani. A gyermekjóléti szolgáltatás alaptevékenysége térítésmentes. 7. Az alternatív napközbeni ellátás A Gyvt. 41. §. (4). bekezdésében szabályozott gyermekek napközbeni ellátása körébe tartozó alternatív napközbeni ellátás célja, a gyermekek életkori sajátosságaihoz, a szülők speciális élethelyzetéhez igazodó, a gyermekek társadalmi beilleszkedését és közösségi tevékenységét elősegítő, a helyi szükségleteknek és igényeknek megfelelően változó, rendszeresen, meghatározott időtartamokra megszervezett tevékenység. Formái: a sport- és szabadidő-tevékenységhez kötődő, hasznos időtöltést és felügyeletet biztosító klubfoglalkozás, a játéktevékenységhez kötődő, egyéni készségeket és képességeket fejlesztő, családi életre nevelést segítő, illetve a szülő-gyermek erősítő játszóház, integratív játáktár, valamint a játszótér programok, az azonos, illetve hasonló problémákkal küzdő, nehéz vagy szociálisan hátrányos élethelyzetű gyermekek, különösen a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett tíz év felettiek számára szervezett személyiségfejlesztő, valamint önsegítő vagy kortárssegítő közösségépítő tematikus csoportfoglalkozások. IV. Az intézmény szervezeti felépítése 1. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését, alá – és fölérendeltségét, illetőleg munkamegosztás szerinti felépítését az SZMSZ. 1. számú melléklete tartalmazza. 14
2. Munkaköri leírások Az intézményben foglalkoztatott dolgozók feladatainak leírását a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírások az SZMSZ 2. számú mellékletét képezik. A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint feladat változás esetén azok bekövetkeztétől számított 15 napon belül módosítani kell. A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért az intézményvezető a felelős. V. A feladat ellátásának módja, a vezetők, a családgondozók feladatai és hatásköre Hosszúpályi nagyközség, Sáránd község közigazgatási területén a családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást egy intézmény keretében a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok látják el. Az intézményben a szakmai jogszabályoknak megfelelően önálló szakmai és szervezeti egységként működik mind a családsegítő, mind a gyermekjóléti szolgálat. Az intézményvezető ellátja a gyermekjóléti szolgálat vezetői feladatokat is. Az intézmény dolgozói közötti megosztásról az intézményvezető gondoskodik. A feladatok és a hatáskörök megosztása nem lehet ellentétes a jogszabályok és az alapító, fenntartó által az intézmény egyes szervezeti egységeire, vezetőire és dolgozóira kötelezően előírt feladatokkal, hatáskörökkel. Az intézmény munkatársai főállásban (vagy megbízásos jogviszony keretében) látják el feladataikat. A vezető önkéntes (laikus) segítők bevonására is jogosult, akinek munkáját az általa megbízott személy irányítja. Az intézmény munkatársai az esetkezelés egyéni felelősségének megtartása mellett team – jellegű munkát végeznek. 1./ A munkatársak együttműködésének keretei: A szolgálatokban folyó munka „team–jellegű„ azaz a munkatársak összehangolt szakmai tevékenységén alapul. Minden munkatársnak arra kell törekednie, hogy a hozzá fordulók problémáját komplexen tudja megragadni, megoldási alternatívái ezen alapuljanak. Egyes családok, egyének, gyermekek problémáinak kezeléséért – a vezető ellenőrzésével – az esetgondozó munkatárs a felelős. Az egyes intézmények által jelzett esetek felelősét az intézményvezető jelöli ki. Az esetek átadásáról a team véleményének figyelembe vételével az intézményvezető dönt. 2./ Az intézményvezető feladata és hatásköre: Vezeti az intézményt, felelős az intézmény működéséért. Az intézmény munkatársai felett munkáltatói jogkört gyakorol. Képviseli az intézményt külső szervek előtt. Tervezi, vezeti, irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai működésének valamennyi területét. Az intézmény gazdálkodásának, működésének, költségvetésének elkészítésében együttműködik a fenntartó által kijelölt Polgármesteri Hivatal gazdasági csoportjával, előkészíti az intézmény költségvetési tervét, ellenőrzi az előirányzat felhasználását, intézkedik az esetleges átcsoportosításokról, ellátja az utalványozási feladatokat. Ellátja az intézmény működését érintő jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és döntésekben a vezető részére előírt feladatokat. Elkészíti az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját és más kötelezően előírt szabályzatait, rendelkezéseit, a munkatársak munkaköri leírását. Kapcsolatot tart a társintézményekkel, helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel, intézményekkel. Támogatja az intézmény munkáját segítő szervezetek, közösségek, testületek tevékenységét. Folyamatosan értékeli az intézmény tevékenységét és munkáját. 15
Az intézmény munkájáról beszámol az intézmény fenntartójának. 3./ A megbízott intézményvezető helyettes feladata és hatásköre Az intézményvezető távolléte esetén az intézményvezető megbízása alapján - a munkáltatói és a gazdálkodási jogkör kivételével - ellátja a vezetői feladatokat: Tervezi, vezeti, irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai működésének valamennyi területét, egy személyben felelős az intézmény működéséért, szakmai munkájáért. Támogatja az intézmény munkáját segítő szervezetek, közösségek, testületek tevékenységét. Kapcsolatot tart a társintézményekkel, helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel, intézményekkel. Képviseli az intézményt külső szervek előtt a vezető megbízása alapján. 4./ Családgondozók feladata: Ellátják az SZMSZ III. fejezetében meghatározott szervezési, szolgáltatási, gondozási feladatokat, az V. fejezet 1. pontjában megfogalmazott munkaformában. Fogadják és meghallgatják az intézménybe érkezők panaszát és kötelesek legjobb tudásuk szerint eljárni a kliensek érdekében. A meghatározott esetek, ügyek felelősei a szociális munka eszközeivel és módszereivel segítenek a hozzájuk fordulók életvitelének javításában, ügyeinek intézésében, hozzájárulnak a családi és társas kapcsolatokban kialakítandó harmónia megteremtéséhez. Naprakész állapotban tartják a tevékenységükhöz kapcsolódó nyilvántartásokat. Tájékozódnak az ellátási terület gazdasági és társadalmi helyzetéről, ennek ismeretében végzik tevékenységüket. Megismerik az egyén/család környezeti feltételeit, felismerik, s felismertetik a konfliktusokat, ezek okait. Az egyénekkel/családokkal közösen dolgoznak ki konfliktusoldó stratégiákat, meghatározzák a személyes együttműködési szükségleteket. Rendszeresen, folyamatosan és személyesen együttműködnek az egyénekkel/családokkal. A konfliktushelyzetben lévő személyekkel kapcsolatban lévő nevelési, oktatási, gyámügyi, egészségügyi, rendészeti és szociális igazgatással, és laikus segítőkkel együttműködnek. Az asszisztens beosztású munkatársak önálló esetvezetést nem végezhetnek. A családgondozók, szociális segítők, tanácsadók, családgondozó asszisztensek részletes feladatait a munkaköri leírásaik tartalmazzák.
5./ Pszichológus feladata: Pszichológiai tanácsadást, konzultációt biztosít az intézmény szolgáltatásaira jogosult személyeknek (egyéneknek, pároknak, családoknak) A munkatársak mentálhigiénés munkájában (egyéni illetve családgondozás, krízisintervenció, stb.) konzultációs segítséget nyújt. Szaktanácsokkal segíti az intézmény keretei közt működő problémamegoldó csoportok munkáját. Részt vesz a szervezeti egységek szakmai tevékenységében. VI. Az intézmény munkáját segítő testületek, szervek, közösségek 1./ Vezetői értekezlet Az intézmény vezetője szükség szerint szakmai megbeszélést tart. Célja: tájékozódás a szervezeti egységek, szakmai közösségek munkájáról, meghatározni a szervezeti egységek aktuális és konkrét tennivalóit. 2./ Az önálló szakmai, szervezeti egységek (szakmai csoportok) értekezlete 16
A szakmai csoportok a felelős (kijelölt, megbízott) vezető irányításával hetente szakmai értekezletet tartanak. Célja: az intézmény szervezeti egységei szakmai munkájának megbeszélése, a szakmai munka színvonalának javítása, melynek keretében javaslatot fogalmaznak meg ennek elérésére az intézményvezetőnek. Értékelik az ellátási mutatókat és azok javítására javaslatokat fogalmaznak meg. Áttekintik és értelmezik az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokat és ennek megfelelően végzik tovább feladataikat. (Az értekezletekről – esetmegbeszélésekről - jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell készíteni.) 3./ Összdolgozói munkaértekezlet Az intézmény vezetője szükség szerint, de évente legalább egy alakommal összdolgozói munkaértekezletet tart. Célja: az intézmény működésével kapcsolatos feladatok megbeszélése, az intézmény munkájának időszakos értékelése és feladatok megszabása. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi dolgozóját, akiknek a részvétele kötelező. 4./ Jelzőrendszeri esetmegbeszélések A családsegítő szolgálat által működtetett települési veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelzőrendszer tagjainak – az 1/2000.(I. 7.) SzCsM rendelet 32.§. b./ pontja szerint szükség szerint, de legalább havonta egy alkalommal esetmegbeszélő ülést kell tartani. A gyermekjóléti szolgálat által működtetett települési veszélyeztetettséget észlelő- és jelző rendszer tagjainak - a 15/1998.(IV. 30.) NM rendelet 15.§ (3) bek. b./ pontja szerint - szükség szerint, de legalább kéthavonta egy alkalommal esetmegbeszélő (szakmaközi) értekezletet kell tartani. A jelzőrendszert minden településen működtetni kell. 5./ A gyermekjóléti szolgálat munkájához tartozó megbeszélések: Gyermek elhelyezési felülvizsgálat: A családjából kiemelt gyermekek (átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek esetén) gondozási helyének meghatározásáról a gyámhivatal évenként - a 149/1997.(IX. 10.) Korm. rendelet 105/A §. (1) bek. alapján felülvizsgálatot tart. A felülvizsgálatkor a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat munkatársa javaslatot tesz a gyermekgondozási helyére, annak megváltoztatására, családjába visszakerülésére. Gyermek elhelyezési értekezlet (tárgyalás): A területi gyermekvédelmi szakszolgálat az illetékes városi gyámhivatal megkeresésére az ideiglenes hatályú elhelyezést követően 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet 103.§ (3),(4) bek. alapján egyéni gyermek elhelyezési terv elkészítése érdekében elhelyezési értekezletet hív össze. Az elhelyezési értekezlet állandó résztvevője a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozója. A gyermekjóléti szolgálat családgondozója javaslatot tesz a család körülményeinek feltárása után a gyermek további sorsára vonatkozóan. (ideiglenes hatályú beutalás megszűntetésére, átmeneti nevelésbe vételre vagy más gyermekvédelmi intézkedés megtételére.)
VII. Az intézmény működésének főbb szabályai: 1. A munkaviszony létrejötte: Az intézményvezetője a dolgozókat felvételükkor megbízási szerződéssel, határozott idejű kinevezéssel vagy határozatlan idejű kinevezéssel alkalmazhatja attól függően, hogy a dolgozót milyen munkakörben, milyen feltételekkel (esetleg kinek a helyettesítésére) és milyen mértékű alapbérrel foglalkoztatja. 17
2. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése: A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az érvényben lévő jogszabályok és a megbízási szerződésben vagy a kinevezési okmányban leírtak, valamint a munkaköri leírásokban foglaltak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei szerint, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, tényt, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben tudomására jutott, és melynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. A dolgozó a munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, az intézményvezető utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Az intézményt felkereső állampolgárok anonimitását - kívánság szerint - az intézmény munkatársai kötelesek megtartani. Az intézmény munkatársainak tevékenysége során tudomására jutott, a kliensek személyiségi jogait érintő adatok és tények nyilvántartására és kezelésére a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 134-136. §-ai és a 235/1997.(XII. 17) Korm. rendelet rendelkezései az irányadóak. 3. Nyilatkozat a tömegtájékoztató szervek részére: A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: a televízió, a rádió és az írott sajtó (helyi, regionális, országos) képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A fenti szerveknek az intézmény vezetője, illetve az általa kijelölt személy tehet nyilatkozatot. A nyilatkozattétel esetén a következő előírásokat be kell tartani: Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért, a tények objektív ismertetéséért és pontosságáért a nyilatkozó felel. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni az intézmény, valamint a hozzánk forduló kliensek jó hírnevére és érdekeire. A nyilatkozat adónak be kell tartania a szociális munka etikai kódexét. Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. Nem adható nyilatkozat harmadik személyről távollétében, különösen az előzetes engedélye nélkül. A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport, interjú kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. Külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozni minden esetben csak az intézményvezető engedélyével lehet. 4. A munkaidő beosztása: A munkarendet a szakmai törvények és egyes központi szabályokban foglaltak szerint kell kialakítani. Ennek hiányában a munkarendet a felügyeleti szerv engedélyével a munkáltató állapítja meg. A munkaviszonyra vonatkozó belső szabályok kialakításánál a Munka Törvénykönyvéről szóló, többször módosított 1992. évi XXII. törvény /Mt./, valamint a Közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény /Kjt./ előírásai az irányadók. Az intézményben a heti munkaidő 40 óra (vagy a megbízási szerződésben foglalt időben). 18
Munkaközi szünet (ebédidő) minden nap: 12. 00 – 12. 30 A munkarendtől való eltérést az intézményvezető engedélyezheti. Elrendelt túlmunka esetén a dolgozót a ledolgozott órák számának megfelelő szabadidő illeti meg, amely kiadásáról - ügyfélfogadási időn kívül - a szakmai vezető gondoskodik. A dolgozó különösen indokolt esetben munkakörébe nem tartozó munkát is köteles elvégezni, így elsődlegesen a helyettesítéseket a szociális szolgáltatón belül kell megoldani. 5. Szabadság: Az éves rendes, a tanulmányi és a rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen a munkahelyi vezetővel egyeztetett tervet kell készíteni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az intézmény vezetője jogosult. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, valamint a Munka törvénykönyvben foglalt előírások szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. Az intézményben a szabadság nyilvántartás vezetéséért az intézményvezető felelős. 6. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók díjazása. A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat munkaszerződésben, kinevezési okiratban, megállapodásban kell rögzíteni.
7. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók egyéb jogosultsága: Illetménypótlék Az intézmény dolgozóit a 257/2000.(XII. 26.) Korm. rendelet megfelelő rendelkezései alapján, ill. az önkormányzat döntése szerint meghatározott pótlékok illetik meg. Az intézmény dolgozóit az alábbi munkakörökben illeti meg pótlék: A Kjt. 70.§ (1) bekezdése alapján a magasabb vezetőt, valamint vezető állású közalkalmazottat vezetői pótlék illeti meg. A Kjt. 70. § (2) bekezdése alapján a pótlék mértéke: a) magasabb vezetői beosztású közalkalmazott esetén a pótlékalap háromszáz százaléka, b) vezető beosztású közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-kétszáz százaléka. vezető beosztású közalkalmazott: - családsegítő szolgálat vezető családgondozója, - gyermekjóléti szolgálat szakmai vezetője. 8. Továbbképzési rendszer: A közalkalmazottak esetenkénti szakmai továbbképzését a költségvetés keretén belül a szakmai vezető javaslatára az intézményvezető engedélyezi. A szociális és családügyi miniszter 9/2000.(VIII. 4.) SZCSM. rendeletében rendelkezik a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról. A szociális és a gyermekjóléti tevékenységet végző személyek folyamatos szakmai továbbképzésben kötelesek részt venni. E rendelet alkalmazásában: a.) személyes gondoskodást végző személy az, aki aa.) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendeletben, valamint a személyes gondoskodást nyújtó 19
gyermekjóléti intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben meghatározott képesítési előírásokhoz kötött tevékenységet főállásban, közalkalmazotti jogviszonyban végez, ab.) a képesítési előírásoknak megfelelő szakképesítéssel rendelkezik; b.) főállásnak több egyidejűleg fennálló munkaviszony esetén az a munkaviszony tekintendő, amelyben a munkaidő hosszabb, azonos hosszúságú munkaidejű munkaviszonyok esetén pedig az, amelyiket korábban létesítették. A továbbképzési időszak tartama 5 év. A továbbképzési időszak kezdete munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt létesítők, illetőleg a képesítési előírásnak megfelelő szakképesítést megszerzők esetében a munkába állás, a foglalkoztatás megkezdésének, illetőleg a szakképesítés megszerzésének napja. A továbbképzési időszakba nem számít bele az az idő (szünetelés), amely alatt a továbbképzésre kötelezett terhességigyermekágyi segély, gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj igénybe vétele miatt, vagy egyéb okból 3 hónapot meghaladóan fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Teljesíti a továbbképzési kötelezettségét az, aki az adott továbbképzési időszak alatt: a.) a munkaköréhez kapcsolódó területen Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítést vagy felsőfokú alapképzésben oklevelet szerez, Felsőfokú végzettség esetén kiegészítő alapképzésben, vagy szakirányú továbbképzésben vagy további oklevelet szerez. b.) szociális szakvizsgát tesz.
második,
A szociális szakvizsga: Vezető családgondozói, intézményvezetői beosztást az a meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy töltheti be, aki szociális szakvizsgát tesz. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben vezetői beosztást betöltők 2005. december 31-éig kötelesek a szociális szakvizsgát letenni. Az e határidőt követően szociális szakvizsgával nem rendelkező személy vezetői beosztásban nem foglalkoztatható, illetve vezetői megbízást nem kaphat. 9. Az intézmény ügyfélfogadása: Ügyféfogadási idő: Családsegítő szolgáltatás Hosszúpályi: Hétfő – csütörtök: 730 - 1600 Sáránd: Hétfő - csütörtök: 730 - 1600 Monostorpályi: Hétfő - csütörtök: 730 - 1600 Gyermekjóléti szolgáltatás Hosszúpályi: Hétfő – csütörtök: 730 - 1600 Sáránd: Hétfő - csütörtök: 730 - 1600 Monostorpályi: Hétfő - csütörtök: 730 - 1600 Az intézményt bárki közvetlenül felkeresheti. Az intézmény dolgozói az intézmény nyitvatartási, ügyfélfogadási ideje alatt fogadják a klienseket vagy családgondozást végeznek.
20
10. Költségtérítés: A kiküldetésben lévő dolgozót napidíj, szállás és utazási, valamint egyéb költségtérítés illeti meg a vonatkozó jogszabályok alapján, amennyiben a kiküldetést az intézményvezető előzetesen engedélyezte. Belföldi hivatalos kiküldetés, vagy állandó munkavégzés céljára saját gépkocsijukat csak az intézményvezető előzetes engedélyével használhatják a közalkalmazottak. 11. Kötelezettségvállalás: Az intézménynél a kötelezettségvállalások tekintetében aláírásra jogosult személy az intézményvezető. Távolléte esetén, megbízása alapján kötelezettségvállalásra jogosult személy a megbízott intézményvezető. 12. Az ellátmány elszámolása: Az intézmény havi ellátmányának összege: 20.000.-Ft, mely a Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat ellátmányát tartalmazza, melynek kezelésért az intézményvezető a felelős. Az ellátmány felvétele a Hosszúpályi Polgármesteri Hivatal pénztárából történik. Az ellátmány kezelője minden hó végén köteles zárlatot készíteni, és az ellátmánnyal elszámolni. Az ellátmányt az alábbi kiadások teljesítésére lehet felhasználni: - írószer, irodaszer beszerzés, - általános és hivatalos működéshez szükséges információhordozó beszerzése, - postaköltség, - reprezentáció, - üzemeltetési, fenntartási kiadások teljesítése, - szakmai tevékenységgel összefüggő szociális kiadások.
13. Saját gépkocsi és közlekedési eszköz használat: A saját tulajdonú gépjárművek használatának térítési díját és elszámolási rendszerét a mindenkori érvényes központi előírások rendelkezései, illetve az adójogszabályok rendelkezései szerint kell kialakítani. Az intézmény a dolgozói részére a munkavégzéshez kerékpárt biztosít. A kerékpár kihordási ideje 4 év, a kihordás idejét a kerékpár használatba vételének napjától kell számolni, a karbantartási költségek a dolgozót terhelik. Új kerékpárt a munkáltató a kihordási idő lejártát követően vagy annak használhatatlan állapota miatt biztosít. A kerékpárt a munkaviszony megszüntetésekor a munkáltatónak vissza kell szolgáltatni. A leadott, használhatatlan kerékpárokat a selejtezési szabályoknak megfelelően a szociális szolgáltató leselejtezi. 14. Nyilvántartási rendszer: A szociális és családügyi miniszter 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelete rendelkezik a személyes gondoskodást végzők adatainak nyilvántartásáról. E rendelet alkalmazásában a.) személyes gondoskodást végző személy az, aki - a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendeletben, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 21
15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben meghatározott képesítési előírásokhoz kötött tevékenységet főállásban, közalkalmazotti jogviszonyban végez, - a képesítési előírásoknak megfelelő szakképesítéssel rendelkezik; - főállásnak több egyidejűleg fennálló munkaviszony esetén az a munkaviszony tekintendő, amelyben a munkaidő hosszabb, azonos hosszúságú munkaidejű munkaviszonyok esetén pedig az, amelyiket korábban létesítették. A működési nyilvántartást a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet vezeti. A munkáltató a továbbképzésre kötelezett munkavállaló továbbképzési kötelezettségének teljesítését a tárgyévet követő év február 28-áig, a szakvizsga letételét az arról szóló oklevél bemutatását követő 30 napon belül jelenti a nyilvántartónak. A nyilvántartó a működési nyilvántartásba vételről igazolást állít ki, amelyet megküld a nyilvántartásba vett személynek. Ha a nyilvántartásba vétel munkáltatói bejelentés alapján történt, a nyilvántartó a nyilvántartásba vételről visszaigazolást küld a munkáltatónak. Ha a munkavállaló nem tett eleget a továbbképzési vagy szakvizsga letételi kötelezettségének, a nyilvántartó erről értesíti a munkáltatót és az új igazolásban ezt a tényt feltünteti. Ha a működési nyilvántartásból való törlésre okot adó körülmény - az önbejelentésre kötelezett halálát kivéve - következik be, a bejelentésre kötelezett a körülmény bekövetkezésétől számított 30 napon belül köteles ezt a nyilvántartónak bejelenteni. 15. Kártérítési kötelezettség: Gondatlan károkozás esetén a munkavállaló három havi illetményének erejéig felel, amennyiben: a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabályok súlyos megsértésével, az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével okozta a kárt, vagy a kár olyan – jogszabályba ütköző – utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek várható következményeire az utasított közalkalmazottnak előzőleg a figyelmét felhívta. A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségeinek vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. Amennyiben jogszabály lehetővé teszi, hogy a munkáltató a munkavállalót közvetlenül kártérítésre kötelezze a felelősség megállapítására a fegyelmi eljárás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárás megindítására, az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetében tart, kizárólagosan használ, vagy kezel és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át. Amennyiben az intézménynek a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig a munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Munka Törvénykönyve 172-173. §-a az irányadó. A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. 16. Anyagi felelősség: Az intézmény a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért vétkességre tekintet nélkül felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén vagy más megőrzésre szolgáló helyen elhelyezett dolgokban keletkezett. Az intézmény mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
22
A dolgozók a munkahelyükre csak olyan személyi tulajdont képező dolgokat hozhatnak be, amelyek nem képviselnek a szokásosnál nagyobb mértékű értéket, és a munkába járáshoz azok feltétlenül szükségesek. A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak az intézményvezető engedélyével hozhat be a munkahelyére, illetve vihet ki onnan. Valamennyi dolgozó felelős a berendezési, felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek, stb. megóvásáért. Személyi tulajdont képező, valamint munkaeszközként biztosított közlekedési eszközökért az azokban keletkezett kárért – amennyiben azokat az utcán, illetve a gondozott lakásán tárolja a dolgozó – a munkáltató felelősséget nem vállal. Értékmegőrzést a munkáltató nem vállal. 17. Az intézmény ügyiratkezelése: Az intézményben az ügyiratkezelést az Iratkezelési szabályzatban foglalt előírások alapján kell végezni, melyet a 3. számú melléklet tartalmaz. A személyes adatokat tartalmazó iratok nyilvántartása, vezetése a családsegítésre vonatkozóan az 1/2000.(I.7.) SzCsM rendeletben foglaltak szerint, illetve a gyermekjóléti adatok kezelésére vonatkozó 235/1997. (XII.17.) Korm. rendeletben foglaltak szerint történik. 18. A kiadmányozás rendje: A kiadmányozás rendjét az intézményvezető állapítja meg. 19. Munkaterv: Az intézményvezető a feladatok végrehajtására munkatervet készít. A munkaterv összeállításához, annak tervezésekor javaslatot kell kérni az intézmény munkáját segítő testületektől, szervektől, közösségektől. A munkatervnek tartalmaznia kell: a feladatok konkrét meghatározását, a feladat végrehajtásáért felelősök megnevezését, a feladat végrehajtásának határidejét, a végrehajtásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségeket. A munkatervet az intézmény dolgozóival ismertetni kell, valamint meg kell küldeni az intézménynél működő, vezetést segítő testületek, szervek, közösségek képviselőinek és a felügyeleti szervnek. Az intézményvezető a munkaterv végrehajtását folyamatosan ellenőrzi és értékeli.
20. Bélyegzők használata, kezelése: Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A bélyegzővel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent. A bélyegző kör és téglalap alakú. A téglalap alakú tartalmazza az intézmény nevét, székhelyét, telefon és fax számát, a kör alakú az intézmény nevét. A bélyegző elvesztése esetén az intézményvezető az előírásoknak megfelelően jár el. A cégbélyegző beszerzéséről, cseréjéről az intézményvezető gondoskodik. Iktató bélyegzők: Az iktató bélyegző téglalap alakú, mely tartalmazza az intézmény nevét, az iktatandó anyag érkezésének dátumát, számát, előadóját. 23
Az intézmény fej-, és körbélyegzőjének megnevezése, lenyomata az alábbi: Fejbélyegzők: Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 4274. Hosszúpályi, Petőfi köz 7. Telefon/Fax: /52/ - 598 - 438 Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Telephely, Területi iroda: 4272. Sáránd, Nagy u. 51. Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Telephely, Területi iroda: 4275. Monostorpályi, Debreceni u. 1.
Körbélyegzők: Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat VIII. Záró rendelkezések 1.
Jelen SZMSZ csak a dolgozók elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és az önkormányzat jóváhagyásával érvényes.
2.
Mellékletek jegyzéke: Az intézmény szervezeti felépítése, A foglalkoztatottak munkaköri leírása, Munkavédelmi szabályzat, Tűzvédelmi szabályzat, Iratkezelési szabályzat, Etikai kódex.
Az SZMSZ-t Hosszúpályi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő – Testülete a 125/2010.(XII.02.) számú Képviselő-Testületi határozattal, Sáránd Község Önkormányzatának Képviselő – Testülete 128/2010.(XII.01.) számú Képviselő-Testületi határozattal, Monostorpályi Község Önkormányzatának Képviselő – Testülete 77/2010.(XII.01.) számú Képviselő-Testületi határozattal hagyta jóvá. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 122/2009.(X.29.) számú Hosszúpályi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-Testületének határozatával jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat. Az SZMSZ. 2011. január 01-én lép hatályba és visszavonásig érvényes. Hosszúpályi, 2010. december 03.
………………………………….
Berényi András Polgármester
…………………………………
Kovácsné Nagy Timea intézményvezető 24
