Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 33/2007/XII.28./., 23/2002/VIII.14./sz., 17/2002/VI.14./ sz., a 25/2001/XII.12./, a 29/2000/XII.21./sz., a 21/1999./VI.9./sz. és a 35/2011.(XII.20.)számú rendeletekkel módosított Iparűzési adóról szóló 29/1998./XII.16./sz. rendelete /egységes szerkezet/ I. Adókötelezettség 1.§. /1/ Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység /továbbiakban: iparűzési tevékenység/. /2/ Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenység. /3/ A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén/telephelyén/ kívül folytatja. /4/ Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén, az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a.) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 60 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha ezen tevékenységek folytatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta, vagy előreláthatólag meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül. b.) Bármely –az a.) pontba nem sorolható- tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. /5/ E rendelet alkalmazásában az önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel és külterületet magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. /6/ Székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályban /alapító okiratban/, a cégbejegyzésben/ bírósági nyilvántartásban / az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. /7/ Telephely: - adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétől - ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal hogy a telephely kifejezés
magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj vagy földgázkutat, az irodát, a fiókot, képviseletet, a termőföldet, a hasznosított /bérbe, vagy lízingbe adott / ingatlant - hang, kép, adat vagy egyéb információ /ideértve a rádió és televízió programokat is/ vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton, vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres jelenlétet kíván. II. Az adó alanya 2.§. /1/ Az adó alanya a vállalkozó, aki az 1.§. /2/ bekezdésében foglalt tevékenységet végzi. /2/ A vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a./ a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b./ a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 Ft-ot meghaladja, c./ a jogi személy, ideértve az is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d./ egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak, /3/ Adómentes a /2/ bekezdésben felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme /nyeresége/ után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. III. Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése 3.§. /1/ Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. IV. Az adó alapja és mértéke 4.§.
/1/ Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. /2/ Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajtosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. számú mellékletében meghatározottak szerint megosztania. /3/ nettó árbevétel: A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52.§. 22. pontjában meghatározott fogalom. 5.§. /1/ Az adó mértéke a 4.§./1/ bekezdése szerinti adóalap 2 %-a. /2/ Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány naptári naponként 1.000 Ft. V. Az adó bevallása, bejelentése, megfizetése 6.§. /1/ A vállalkozó adókötelezettségét önadózással teljesíti. /2/ A vállalkozót bejelentési kötelezettség terheli. a./ ha adóköteles tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz, vagy cégbejegyzéshez kötött, az igazolvány vagy bejegyzés iránti kérelem bemutatása, b./ ha adókötelezettsége, adóköteles bevételszerző tevékenysége az a./pont alatti igazoláshoz, bejegyzéshez nem kötött, az adókötelezettség keletkezésétől /a tevékenység megkezdésétől számított l5 napon belül kell az adóhatósághoz bejelentkeznie. /3/ Az adóévet követő év május 31-ig az önadózással megállapított adójáról bevallást kell adnia. /4/ A társasági adóelőleg kiegészítésére kötelezett vállalkozónak a helyi iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére ki kell egészítenie a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig, és ezen időpontig a feltöltésről bevallást kell tennie.
7.§.
/1/ A vállalkozó az előlegfizetési időszakra adóelőleget köteles bejelenteni, illetve a bevallásbenyújtással egyidejűleg bevallani. A benyújtott –adóelőleget tartalmazó- bejelentkezési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.
/2/ Az előlegfizetési időszak a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak. Az adóelőlegeket az adóévről szóló bevallásban kell bevallani. /3/ Az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóévben kezdő, valamint az átalakulással létrejött vállalkozó esetén, az előlegfizetési időszak az adókötelezettség, átalakulás kezdő napjától az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időtartam. Az adóelőlegek bejelentését az adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg kell teljesíteni. /4/ Az adóelőleg-részletek összege: a.) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra befizetendő adóelőleg első részletének összege: az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege: az adóévet megelőző adóév adójának fele; b.) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének az összege: az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg részlet pozitív különbözete; az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege: az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele. /5/ A /3/ bekezdés szerinti esetekben az adóelőleg-részletek összege a vállalkozó által az adókötelezettsége keletkezésének adóévére várható adó figyelembevételével az előlegfizetési időszakra időarányosan megállapított –az ezen időszak alatt esedékes egyes adóelőleg-fizetési időpontokra egyenlő arányban megosztott- bejelentett összeg.
8.§.
/1/ Az adóelőlegek esedékessége: a.) az adóév március 15-e (eltérő üzleti év szerint működők esetében az adóév harmadik hónapjának 15. napja) b.) az adóév szeptember 15-e (eltérő üzleti év szerint működők esetében az adóév kilencedik hónapjának 15. napja) /2/ A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az Adóévet követő év május 31-ig
Fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza. /3/ Az adózó az adóelőleg és az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100,-Ft-ra kerekítve fizetheti meg, illetve igényelheti.
VII. A rendelet hatályára vonatkozó záró rendelkezések 9.§. /1/ E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adóról szóló többször módositott 1990.évi C.tv. az adózás rendjéről szóló, többször módositott 1990.évi XCI.tv. valamint az államigazgatási eljárás szabályairól szóló 1957.évi IV.tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. /2/ Fenti egységes rendelet 2012. január l-től hatályos. Cserkeszőlő,2011.december
Szokolai Lajos sk. polgármester
Alaprendelet készült: Képviselőtestület l998.december l5-i ülésén. Utolsó módosítás: 2011.december 20-i ülés. Egységes szerkezetbe foglalva: 2011.december 30-án.
dr. Héczei Eszter sk.. jegyző
