I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

A

I.

VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I.

A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN .............................. 1 I.1.

Érd szerepe az országos településhálózatban ............................................... 2

I.1.1. Érd szerepe a térség településhálózatában .................................................... 3 I.2.

ÉRD VONZÁSKÖRZETÉNEK BEMUTATÁSA .................................................. 10

I.3.

A VÁROS FEJLİDÉSÉNEK DINAMIKÁJA...................................................... 11

I.4.

FUNKCIÓELLÁTOTTSÁG, A VÁROSHIERARCHIÁBAN BETÖLTÖTT SZEREPE ..... 13

I.5.

A VÁROS TÍPUSA FOGLALKOZTATÁSI SZEREPKÖR ALAPJÁN ........................ 14

1

I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban Érd megyei jogú város az Országos Területfejlesztési Koncepcióban megalapozott területfejlesztési struktúra alapján az ország fejlesztési tengelyeinek metszéspontjában, a Közép-magyarországi tervezési-statisztikai régióban, Budapest fejlesztési pólus közvetlen környezetében helyezkedik el. A Területfejlesztési Koncepció egyik legfontosabb fejlesztési célterületként kiemelt fejlesztési pólusokat és tengelyeket határoz meg (a magyarországi nagyvárosok), amelyek mellett célként jelöl meg országos jelentıségő integrált fejlesztési térségeket, ezek közül Érd és környéke a Duna menti kiemelt területen fekszik. A város a Budapesti Agglomeráció szerves része, valamint korábban a Budaörsi kistérség tagjaként, majd 2007-tıl önálló kistérség központjaként társadalmi-gazdasági szempontból dinamikusan fejlıdı kistérség. A város 2005-tıl megyei jogú város jogállással rendelkezik és az ország területfejlesztési célterületeinek egyik gócpontjában helyezkedik el.

Forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció

Érd megyei jogú város fejlesztési irányvonalait alapvetıen határozza meg az Országos Területfejlesztési Koncepcióban megjelölt, egyik legfontosabb célterület, a „Versenyképes budapesti metropolisz-térség megteremtése”, amelynek részterületei a következık: Budapest és térsége nemzetközi gazdaságszervezı szerepének és az európai gazdaságba való szerves bekapcsolódásának, kapuvárosi szerepének megerısítése; a tudás-ipar, a high-tech iparágak, a magas hozzáadott értéket elıállító tevékenységek és a magasan kvalifikált munkaerı meglétébıl adódó elınyök kihasználásának ösztönzése; nemzetközi turisztikai és kulturális központ szerep erısítése; az élhetı város és agglomerációja megteremtése az átfogó környezetgazdálkodás és az integrált környezeti tervezés segítségével, a funkcióvesztett területek revitalizálása, a válságterek rehabilitációja, a zöldterületek védelme és lehetıség szerinti növelése révén; harmonikusan és fenntartható módon mőködı agglomerációs rendszer megteremtése az agglomerációs települések fizikai összenövésének megakadályozása, kiegyensúlyozottabb térszerkezetet eredményezı alközpontok fejlesztése révén és a fıvárost övezı ökológiai és rekreációs zöld győrő kialakításával, valamint a helyben történı munkavégzés ösztönzésével; közlekedési kapcsolatok modernizációja, transzverzális irányú közlekedési kapcsolatok fejlesztése, integrált közlekedési rendszer kialakítása a közösségi és környezetbarát közlekedés fejlesztése; az érintett települések és településrészek illetve szervezetek intézményesült együttmőködésének megteremtése, illetve javítása.

2

A koncepció Duna-menti területeinek fenntartható fejlesztésére irányuló célkitőzések közül kiemelhetı egyrészt a VII. transz-európai közlekedési folyosó részeként az európai követelményeknek megfelelı, hajózóút biztosítása, a környezetkímélı, közlekedési formák és fenntartható, a Duna mente térségei közötti kapcsolatokat javító közlekedési és logisztikai rendszerek kialakítása. Fontos célterület a tájhoz alkalmazkodó területfejlesztési, tájgazdálkodási programok indításával a Duna által meghatározott táji rendszer mőködıképességének biztosítása és az ökológiai kritériumoknak megfelelı fenntartható társadalmi, gazdasági fejlıdés feltételeinek megteremtése. További cél a Duna-mente természeti területeinek, tájainak, természeti és kulturális értékeinek, Natura 2000 területeinek a megırzése, fenntartása a természet önszabályozó mőködéséhez közelítı állapotok kialakítása, a biodiverzitás megırzése, valamint az EU Transz-Európai Hálózat fejlesztési koncepciója Duna rendezésre vonatkozó elıirányzatai alapján a hazai Duna rendezési koncepció kialakítása. A dunai államok közötti együttmőködésen alapuló vízgyőjtı, tervek elkészítése 2008-2009-re.

I.1.1. Érd szerepe a térség településhálózatában Érd a Közép-Magyarországi Régióban Érd megyei jogú város tervezési-statisztikai szempontból a Közép-magyarországi régióban terül el, amely Magyarország észak-déli tengelyében helyezkedik el és hazánk legkisebb, de legnagyobb lakónépességgel rendelkezı régiója. A régió az ország központi fekvése, szerepe és a fıváros révén a kelet-közép-európai városhálózatába illeszkedik, amely egyben az ország gazdaságilag legfejlettebb részét képezi. A Közép-Magyarországi Régió jellegének egészét meghatározza, hogy területe Pest mellett az ország fıvárosát, Budapestet magába foglalja. A népesség, az emberi erıforrások, a gazdasági tevékenységek, a mőszaki infrastruktúra, kulturális örökségek koncentráltsága olyan mértékő, mely a térség számára a régiók sorában kiemelt jelentıséget és az ország többi részétıl egyértelmően eltérı karaktert kölcsönöz.

3

Érd megyei jogú város jövıjére egyértelmően hatással vannak a Közép-Magyarországi Régió Operatív Program keretén belül megfogalmazódott fejlesztési irányvonalak. E szerint a régió területfejlesztési politikájának átfogó célja a térség nemzetközi versenyképességének növelése a fenntartható fejlıdés elvének érvényesítése mellett. A régiónak, mint „kreatív helynek”, s egyben az ország társadalmi, gazdasági, kulturális hajtóerejének fejlesztése az ország egésze versenyképességének javítása érdekében szükséges. Az operatív program célja, hogy a fıváros adottságait kihasználva a Középmagyarországi régió versenyképessége nemzetközi viszonylatban erısödjön, a fenntarthatóság elvének érvényesítése mellett. További cél a nagy vásárlóerıvel rendelkezı belsı piac, a nemzetközi cégek agglomerációban elhelyezkedı regionális központjai, az innováció-közvetítı szerep erısítése (Kelet-és Délkelet-Európa irányába) jelentik e szerepvállalás alapját. További lehetıséget jelent a Duna turisztikai és közlekedési adottságainak kihasználása, és a termálvízkészlet megfelelı hasznosítása. A specifikus célok megvalósítása érdekében az operatív program az alábbi prioritások megvalósítását tőzi ki célul: a tudásalapú gazdaság fejlesztése, a versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése, a régió vonzerejének fenntartható fejlesztése, a humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése, a települési területek megújítása. Érd városát, mint az agglomeráció szerves részét, az Operatív Programon belül az agglomeráció településeinek fejlesztési céljai közül az alábbiak érintik. Egyrészt cél a harmonikusan és fenntartható módon mőködı agglomerációs rendszer megteremtése, kiegyensúlyozottabb térszerkezetet eredményezı alközpontok fejlesztése révén, a fıvárost övezı ökológiai és rekreációs zöld győrő kialakításával, valamint a helyben történı munkavégzés ösztönzésével. Másrészt a szuburbanizációs folyamat következtében a Budapest környéki települések lakóinak száma jelentısen megnövekedett, ugyanakkor a kiköltözöttek nagyrészt továbbra is Budapestre járnak dolgozni, és ott veszik igénybe a szolgáltatásokat. Ennek érdekében szükséges a megnövekedett népességszámhoz illeszkedı kapacitásnövelés az óvodai, iskolai, szociális és egészségügyi ellátásban. Az agglomerációs települések fı fejlesztési iránya a településközpont nélküli, kiterjedt településeken a központi funkciót ellátó városközpont területi kialakítása városrehabilitációs akciók keretében.

A budapesti agglomeráció Érd Megyei jogú város a Budapesti Agglomeráció délnyugati szektorából kiinduló Dunamenti településsor (Budapest – Érd- Százhalombatta – Ercsi – Adony – Dunaújváros) centrális szereprő városa1. A fıvárosi agglomeráció2 területét jelenleg a budapesti agglomeráció területrendezési tervérıl szóló 2005. évi LXIV. törvény szabályozza. E törvény változatlanul hagyta az – azóta hatályon kívül helyezett – 89/1997. (V. 28.) sz. kormányrendeletben rögzített

2 A Budapesti Agglomerációhoz 80 Budapest környéki település tartozik. A területen centrális szerepő központot alkot az Északi szektorban Vác, az Északnyugati szektorban Szentendre, a Nyugati szektorban Budaörs, a Déli szektorban Érd, a Délkeleti szektorban Gyál, a Keleti szektorban Gödöllı. 2 Az 1990-es évek közepén a területfejlesztésrıl szóló törvény alapján megalakultak az agglomerációs és megyei területfejlesztési tanácsok. Megállapították az agglomerációs övezet és Pest megye kistérségeinek új határait. Érd Önkormányzatának koordinálásával a 1996-ban alakult meg a Dél-Budakörnyéki Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, amelybe Budakeszitıl Százhalombattáig szinte minden település belépett néhány fıvárosi kerülettel együtt.

4

lehatárolást, így Budapestet – a 2007. január 1-jei közigazgatási beosztás szerint – 80 településbıl álló agglomerációs győrő veszi körül, amelyben Érd a legnagyobb lakosságszámú, megyei jogú városi jogállással rendelkezı város. A fıváros és elıvárosi győrő alkotta budapesti agglomeráció az ország legversenyképesebb területe, legfontosabb kapcsolódási pontja, amely egyedülállóan alkalmas arra, hogy rajta keresztül hazánk egésze bekapcsolódjon az európai, ill. a globális gazdasági, társadalmi, kulturális vérkeringésbe. Számos funkciójából adódóan nem a hazai térségekkel, hanem más, elsısorban közép-európai, nagyvárosi térségekkel kell versenyeznie. Budapest nemzetközi versenyképessége, és az ország többi régiójával való együttmőködésének (kompetencia- és munkamegosztás, elérhetıség, kooperáció, stb. révén) hatékonysága alapvetıen befolyásolja az ország egészének, s minden egyes régiójának fejlıdési pályáját. Az ország legnépesebb, erıs elıvárosi térséggel rendelkezı agglomerációjában elengedhetetlen az élhetı nagyváros és térsége harmonikus együttmőködési rendszerének megteremtése. Az agglomeráció szektorai és települései

A Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programjában (2006-2007) megfogalmazódott a térség fejlesztési jövıképe, amely Érd városát is érinti. A stratégiában megjelöltek alapján átfogó cél a várostérség versenyképességének javítása, a versenyképességét hosszú távon biztosító faktorok fejlesztése, úgy hogy azok az ország egészének fejlıdését szolgálják. A stratégiai célok elemei: az életminıség javítása: magának a várostérségnek a koordinált, harmonikus és vonzó kiépítése; a „kapu” szerep kiépítése: a tıke, információ, áru és munkaerı cserefolyamatainak irányításában meghatározó intézmények, kapcsolatok, infrastruktúrák fejlesztése; a „híd” szerep kiépítése: a térségbıl a nagyrégió felé vezetı kapcsolatok (és ezeknek az országon belüli városok / régiók felé vezetı részletei) kiépítése, rendbe hozása, fejlesztése. Szisztematikusan törekedni kell Budapest és az agglomerációs győrő együttmőködı metropoliszként való fejlesztésére, melynek motorja a térségen belüli kereslet mellett a „kapu” és a „híd” szerep lehetıségeinek minél magasabb színvonalon való megfelelés. A három stratégiai cél eléréséhez a beavatkozási területek (prioritásokat) a következık: a térszerkezet kiegyensúlyozása, élhetı és hatékony várostérség feltételeinek megteremtése. Ennek keretében stratégia programként szerepel az urbanizált centrumok, társközpontok rendszerének kialakítása és fejlesztése, Fenntartható fejlıdés térbeli struktúráinak meghatározása és irányított koordinált fejlesztése,

5

közlekedési rendszerek és hozzáférés fejlesztése, valamint a környezeti állapot, környezetminıség védelme és fejlesztése. A térszerkezetet érintı fejlesztési javaslatot – Érd városát belehelyezve – cél a decentralizált koncentráció fejlesztési alapelveinek érvényesítéseként a tágabb várostérség policentrikus településrendszerének fejlesztése, ennek értelmében Érd mint agglomerációs társközpont fejlesztése.

Forrás: Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Program

a társadalmi innováció, térségi kohézió erısítése, a társadalmi tıke növelése, melynek keretében stratégai program a keresletre reagáló és felkészülı foglalkoztatási és képzési rendszer feltételeinek megteremtése, szociális és egészségügyi ellátórendszerek területi összehangolása, hozzáférhetıség biztosítása, gazdaságfejlesztés, piac- és hálózatépítés, melynek elemei a turizmusfejlesztés, a gazdasági szektor innovációjának támogatása, valamint a térségmarketing és információszolgáltatás

Érd szerepe a Pest megyei fejlesztési stratégia megújítása és operatív programban A Pest megye fejlesztési stratégia megújítása és operatív program Érd megyei jogú várost érintı fejlesztési javaslatok közül kiemelhetı egyrészt a megye egészére vonatkozó átfogó cél, amely az Életminıség javítása. Ennek elérése érdekében a fejlesztési alcélok között Érd városát érintıen kiemelhetı a kiegyenlítés – Pest megye periferikus térségeinek felhúzása a fejlettebb kistérségek szintjére, a versenyképesség javítása, valamint az irányított, tervszerő fejlesztés. További speciális cél a tudásbázisfejlesztés, a partnerségi kapcsolatok fejlesztése, valamint az EU források maximális hasznosítása a fejlıdés meggyorsítása érdekében A dokumentumban négy ágazati cél fogalmazódott meg, ezek a következık: térségfejlesztés (település, környezet egyaránt), gazdaságfejlesztés, humánerıforrásfejlesztés, valamint az infrastruktúra fejlesztése. A stratégia alapján az életminıség javítása, a társadalmi-gazdasági egyenlıtlenségek csökkentése az infrastruktúra fejlesztésével elérhetı. Érd – Diósd városával együtt azon földrajzi területek közé tartozik, amelyek alapvetı prioritásként kerültek megjelölve fejlesztések céljából.

6

A megye kistérségei Az Országgyőlés 2007. június 25.-ei végszavazásának eredményeként módosult a kistérségek lehatárolása. Ez alapján Pest megyében Budakeszi, Budajenı, Páty és Telki a Pilisvörösvári kistérségbıl a Budaörsi kistérségbe kerülnek. Érd megyei jogú város székhellyel új kistérség alakul Százhalombatta, Diósd és Tárnok részvételével. A négy település a Budaörsi kistérségbıl válik ki. Mogyoród község a Gödöllıi kistérségbıl a Dunakeszi kistérségbe; Üllı és Vecsés a Gyáli kistérségbıl a Monori kistérségbe; Sülysáp, Mende és Úri pedig a Monori kistérségbıl a Nagykátai kistérségbe kerülnek át. Pest megye kistérségei

Kistérség

Székhely

Terület (km²)

Lélekszám

Település

Aszódi kistérség

Aszód

241,41

35 222

Budaörsi kistérség

Budaörs

240,36

81 116

10

Ceglédi kistérség

Cegléd

1234,00

121 992

15

Dabasi kistérség

Dabas

498,68

43 802

10

Dunakeszi kistérség

Dunakeszi

125,17

73 079

4

Érdi kistérség

Érd

117,95

100 629

4

Gödöllıi kistérség

Gödöllı

380,88

104 935

12

Gyáli kistérség

Gyál

286,54

44 955

5

Monori kistérség

Monor

449,62

107 154

15

Nagykátai kistérség

Nagykáta

711,85

76 993

16

Pilisvörösvári kistérség

Pilisvörösvár

245,44

64 854

14

Ráckevei kistérség

Ráckeve

628,33

134 346

20

Szentendrei kistérség

Szentendre

326,58

75 341

13

Szobi kistérség

Szob

314,73

12 826

13

Váci kistérség

Vác

431,81

69 255

19

Veresegyházi kistérség

Veresegyház

159,79

34 165

8

A megye területén mőködı területfejlesztési társulások

A Szobi Kistérség Önkormányzatainak Területfejlesztési Társulása Dunakanyar Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Tápiómenti Területfejlesztési Társulás Dél-Pest Megyei Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása Ország Közepe Önkormányzati Társulás ZSÁMERT Zsámbéki Medence Regionális Területfejlesztési Társulás Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása

Az Érdi kistérség Érd Város Önkormányzat Képviselı-testülete a 160/2006. (VI.22) ÖK. számú határozatában döntött úgy, hogy Érd városa a továbbiakban nem kíván a Budaörsi statisztikai kistérséghez tartozni, egyúttal kifejezte azon szándékát, hogy egy új, Érd

7

központú statisztikai kistérség megalakítását kívánja kezdeményezni Százhalombatta, Tárnok, Pusztazámor, Sóskút, települések bevonásával3.

Diósd,

A képviselı-testület döntését elsısorban arra alapozta, hogy a jelenlegi kistérségi kialakítás nincs figyelemmel a települések eltérı földrajzi, közlekedési, térszerkezeti, demográfiai jellemzıire, valamint az egyes települések között kialakult természetes kapcsolatokra. Ezt igyekszik alátámasztani az a tény is, hogy a térség tradicionális központja Érd, melynek természetes vonzáskörzete a kistérség összlakosságának mintegy 2/3 részét teszi ki. Az új, Érdi Kistérség megalakítását élı térségi kapcsolatok, és partneri viszonyok mellett az alábbiak is indokolták: a közlekedési kapcsolatrendszer kiépítettsége (egyéni és közösségi közlekedés egyaránt), a város beépített területei összenıttek a szomszédos településekkel. Az új, Érdi Kistérség megalakítását élı térségi kapcsolatok, és partneri viszonyok mellett az alábbiak is indokolták: •

Az új lehatárolással érintett települések lakosságának alap- és középfokú ellátását biztosító kapcsolatrendszere, és ennek eredményeként,

•

A megyei jogú városi címbıl adódó ellátandó feladatok,

•

a közlekedési egyaránt),

•

a város beépített területei összenıttek a szomszédos településekkel,

•

államigazgatási feladatok körzetközponti ellátása.

kapcsolatrendszer

kiépítettsége

(egyéni

és

tömegközlekedés

Érd Megyei Jogú Város Közgyőlése a 379/2006. (XII.21.) számú közgyőlési határozatával megerısítette a Képviselı-testület korábbi szándékát, kifejezésre juttatva azt, hogy a megyei jogú státusz elnyerését követıen az Önkormányzat elkötelezett híve az új térségi lehatárolás kialakításának. Az érintett települések e tárgyban szintén meghozták döntésüket. Az új kistérség létrehozásának kezdeményezését Érd megyei jogú városon kívül támogatta: Diósd, Százhalombatta és Tárnok Önkormányzata, a kezdeményezést Pusztazámor és Sóskút települések nem támogatták. A Pest Megyei Területfejlesztési Tanács is támogatta az új kistérség létrehozására kinyilvánított szándékot. A Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács 2007. 3

A kistérségi lehatárolás újragondolásának kérdése más szempontból is felmerült. A BAFT „Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja” címő dokumentuma ugyanis a Budapesti Agglomeráció felülvizsgálata kapcsán többek között rámutatott arra is, hogy a meglévı kistérségi lehatárolások nem teszik lehetıvé a valóságos folyamatok területi lehatárolását, nem tudnak megfelelni a társadalmi és gazdasági változások elıidézte új kihívásoknak. A szakmai elıterjesztés indokoltnak tartja a jelenlegi lehatárolások újrafogalmazását a spontán módon együttmőködı és fejlıdı települések, településhálózatok szem elıtt tartásával. A Stratégiai Program a területi érdekek összehangolásának alapegységeként a mikrokörzeteket jelöli meg. Mikrokörzeten pedig az egymással szerves kapcsolatban lévı, együttmőködı, általában egy központi település köré szervezıdı, sajátos karakterrel bíró település-együtteseket tekinti, amelyek egybe eshetnek a kistérségi határokkal, de el is térhetnek azoktól. A Budapesti Agglomeráció térszerkezet hatékonyságának elısegítése kapcsán kisebb területegységeket különített el a Stratégiai Program. Ebben a területi beosztásban Érd, Diósd, Tárnok, Százhalombatta, Sóskút, Pusztazámor és a XXII. kerület alkot egy területi egységet. Ezzel szemben Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy külön területei egységbe került. A területfejlesztési koncepció ilyen irányú kidolgozása igazolja szándékunk indokoltságát, illetıleg szükségszerőségét, s támasztja alá a területfejlesztés valós irányait. Ezt teszi még hangsúlyosabbá a Stratégiai Program mellékletében található, a Budapesti Agglomeráció szektorainak KSH általi lehatárolása, amely az új, önálló Érdi Kistérség – azaz Diósd, Érd, Százhalombatta, Tárnok - településeit Délegyháza, Dunaharszti, Dunavarsány, Halásztelek, Majosháza, Pusztazámor, Sóskút, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Taksony és Tököl településekkel együtt a Déli szektor települései közé sorolja. A Nyugati szektor települései között található a Budaörsi Kistérség északi felének települései, így Biatorbágy, Budaörs, Herceghalom, Törökbálint, továbbá a Pilisvörösvári Kistérségbıl a Budaörsi Kistérségbe tartozni kívánó – fentebb már ismertetett - Budajenı, Budakeszi, Páty, Perbál, Telki, Tök, Zsámbék, illetıleg és Tinnye települései.

8

márciusában hozta meg támogató döntését. Az endogenitást, a mőködést, valamint a megkívánt lakosság arányt tekintve megfelel a törvényi követelményeknek, az új kistérség létrehozásának. Az érdi kistérség népességszámának alakulása 2002 és 2006 között Népességszám (2002)

Népességszám (2006)

Népesség-növekedés (2002=100%)

Érd

57 835

62 183

107.52

Százhalombatta

17 277

17 983

104.09

Tárnok

7 735

8 493

109.80

Diósd

6 217

7 889

126.89

87 062

96 548

110.89

Összesen

Forrás: teir.vati.hu/meta

Kistérségi szintő feladatok Érd a szociális ellátások területén kiemelkedı szerepet tölt be a térségében, mivel számos alap- és középfokú ellátási forma megtalálható. A környék települései részére folyamatosan biztosítja azon ellátási formák igénybevételét, amely az adott településen nem voltak elérhetık. Megyei, kistérségi jelentıségő ellátások között említhetı az idısek szociális otthona, gyermekek átmeneti otthona, Gyermekjóléti Központ mőködik, mely szélesebb körő és magasabb színvonalú ellátást biztosít, Ifjúsági Szolgáltató és Információs Iroda a gyermekek alternatív napközbeni ellátásáról gondoskodik, a Habilitációs Központban a fogyatékosok nappali ellátása mellet a korai fejlesztés, képzési kötelezettség ellátása említésre méltó. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetérıl és illetékességérıl szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján Érd Gyámhivatala illetékes ellátni Diósd, Tárnok, Pusztazámor, Sóskút településeket. Az Érden mőködı egészségügyi központ (Szakorvosi Rendelıintézet) a kistérség települései közül Diósd, Sóskút, Tárnok, és Pusztazámor lakosainak járóbeteg szakellátását, gondozói feladatait végzi. Emellett Százhalombatta lakosai részére tüdı-, onkológia-, psychiátriai gondozást is végez. Érden a 24 órás orvosi ügyeletet az International Ambulance Kft. biztosítja, ellátva Érd, Sóskút, Tárnok, Diósd, Pusztazámor településeket. Az érdi kistérség szociális ellátási formái 2008-ban Körzetek Felnıtt háziorvosi Gyermek háziorvosi Vegyes fogászati Iskolafogászat Területi védını Iskolavédını Vegyes védınıi körzet

Érd 20

Tárnok 3

Diósd 3

Százhalombatta 8

10

2

1

5

10 2 18 6

2 3 -

1 4 1

3 felnıtt 1 vegyes 6 2

-

1

-

Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás

Az oktatási és a közmővelıdési terén a kistérség településeinek általános és középfokú oktatási intézményei kölcsönösen fogadják egymás településeinek ingázó diákjait, az Érden mőködı nevelési tanácsadó intézmény a környezı településekrıl érkezı gyerekek részére is nyújt szolgáltatást, valamint a települések évek óta közösen szervezik meg az általános és középiskolai területi, illetve szakmai versenyeiket, pedagógiai szakmai konferenciákat, tankönyvbemutatókat.

9

A kistérség közös projektjei között meg kell említeni a „Vallum Potentiae-Campona Program” nevet viselı dokumentumot, amelyet Érd és Százhalombatta közösen készítette el és pályázott a Duna dél-budai szakaszának komplex, fenntartható módon történı hasznosítására. A program támogatottsága esetén nagymértékben járulhat hozzá az egész térség turisztikai potenciáljának erısítéséhez. A térségi sportesemények az életminıség javítása mellett hozzájárulnának a települések gazdasági potenciáljának erısítéséhez, a települések megújuláshoz, területi rehabilitációhoz, a szociális kohézió növekedéséhez. Az államigazgatási feladatellátásokat tekintve megállapítható, hogy Érd, mint körzetközponti feladatot ellátó település illetékességi területe számos államigazgatási feladat tekintetében lefedi a kialakításra váró önálló, Érdi Kistérség határait, amely természetes lehatárolás hangsúlyozottan kifejezi a statisztikai-területfejlesztési kistérségi rendszer definícióját és rendeltetését. A vonatkozó jogszabályok, az ÖTM területfejlesztési koncepciója, avagy a BAFT Stratégiai Programja ugyanis azt hangsúlyozzák, hogy a kistérségi rendszer a lakosság alap- és középfokú ellátását megtestesítı vonzáskörzet, az egymásra utalt települések területi egysége. Ennek megfelelıen igazodik a lehatárolásra kerülı új kistérségi határhoz mind az okmányirodai, mind a gyámhatósági illetékességi területek. Az okmányirodák kijelölésérıl és illetékességi területérıl szóló 256/2000. (XII.26.) Korm. rendelet mellékletében kijelölt, körzetközponti feladatot ellátó jegyzıje a polgármesteri hivatal részeként mőködtetett okmányiroda útján látja el a hatáskörébe utalt feladatokat, az ott meghatározott illetékességi területen. Érd, mint körzetközponti település okmányirodája Diósd, Tárnok, Pusztazámor és Sóskút települései vonatkozásában illetékes a feladatellátásra. A közszolgáltatásokat tekintve tőzoltó-parancsnokság Érden található, amelynek illetékességi területe a tőzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól, a hivatásos önkormányzati tőzoltóságok illetékességi területérıl szóló 115/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet alapján 27 településre – köztük a Budaörsi Kistérség valamennyi településére kiterjed. Rendırkapitányság szintén Érden található, illetékességi területéhez tartozik Sóskút és Pusztazámor, valamint felettes szerve Tárnok, Diósd, Százhalombatta rendırırsének.

I.2. ÉRD VONZÁSKÖRZETÉNEK BEMUTATÁSA Érd Pest megye legnagyobb lélekszámú városaként, az agglomeráció déli szektorának centrális szerepkörő településekén egy több mint százezer fıs térségő vonzáskörzettel rendelkezik. Vonzáskörzetéhez tartozik – kistérségi funkciójából adódóan – Diósd, Tárnok, Sóskút, Pusztazámor és Százhalombatta, valamint funkcionális ellátottságának, a kereskedelmi és szolgáltatószférája fejlettségének, kedvezı közlekedésföldrajzi adottságainak, valamint a közös történelmi, közigazgatási múlt következtében ide tartozik bizonyos mértékig a Fejér megyei Martonvásár, Ercsi, Ráckeresztúr, Tordas, Gyúró is.

10

A térségközponti szerepre a várost földrajzi elhelyezkedése, a közlekedési kapcsolatrendszere, népessége, a gazdasági életben betöltött szerepe, infastrukturális adottságai, intézményrendszere, a kultúra és a sport területén játszott szerepe teszi alkalmassá.

I.3. A VÁROS FEJLİDÉSÉNEK DINAMIKÁJA Míg a századfordulón Érden mindössze 3.508 lakost tartottak nyilván a Fejér megyében készült népességi statisztikák, addig most alig egy évszázad múltán több mint 60.000 lakost tudhat magáénak a város. Érden kívül nincs Magyarországon még egy olyan település, melynek a lélekszáma 100 év alatt a tizenhatszorosára növekedett volna. Ez az arány még európai viszonylatban is egyedülálló. A város, valamint a térség népességének alakulását az elmúlt 74 évben az alábbi táblázat szemlélteti: A népességszám alakulása 1980 és 2006 között év

Érd

Százhalombatta

Pest megye

Budapest

1980

41 330

14 292

973 703

2 059 347

1990

43 327

16 573

957 928

2 016 774

1993

47 910

16 783

964 939

1 995 696

1996

52 172

16 338

994 502

1 886 215

1998

53 969

16 570

1 022 177

1 861 383

1999

54 988

16 726

1 037 073

1 838 753

2000

55 854

16 832

1 053 641

1 815 000

2001

56 215

16 963

1 071 898

1 759 209

2002

57 835

17 277

1 089 478

1 739 569

2003

59 447

17 365

1 105 412

1 719 342

2004

60 089

17 438

1 124 395

1 705 309

2005

62 196

17 429

1 157 564

1 697 343

2006

62 183

17 549 1 176 550 (Forrás: KSH, teir.vati.hu/meta)

1 698 106

11

Az I. világháború nagy vérveszteségei ellenére az 1920-as években meggyorsult Érd lakosságának a növekedése. Tömegméretővé vált az ország peremvidékeirıl történı betelepülés, s a budapestiek Érdre költözése is ekkor kezdıdött meg. Késıbb a népesség további növekedését nagymértékben elısegítette az ország fıváros centrikus fejlesztése és a budapesti letelepedés adminisztratív korlátozása. A II. világháború embervesztesége csak rövid idıre törte meg a népességfejlıdést. Érd népessége az 1960. évtıl folyamatosan növekszik, az 1980-as évek elejéig dinamikusan - évtizedenként mintegy 10 000 fıvel - 1980 és 1990 között ehhez képest lelassult. A legutóbbi évtizedben a növekedés üteme ismét felgyorsult, az önkormányzati nyilvántartás szerint a hetvenes évek dinamikájával, de a Központi Statisztikai Hivatal adatai is több mint 5 000 fıs (azaz több mint 10%-os) gyarapodást jeleznek. A város állandó lakosait tekintve az utóbbi tíz év alatt ugyanakkora számú növekedés volt tapasztalható mint az 1970 és 1990 közötti idıszakban összesen. A Magyarországon a kilencvenes évekre jellemzı népesség fogyás Érd esetében kevésbé tükrözıdik vissza. Arányait tekintve 1980 és 2001 között 30%-os volt a népességnövekedés mind az állandó, mind a lakónépességet vizsgálva. A város népességének alakulása a rendszerváltás után lényegesen megváltozott, egyre több zöldövezetbe vágyó fıvárosi költözött a városba. Érd lakónépességét a vándormozgalom többrétően érinti. Nem egyszerően a szuburbanizációs tendenciák részese a település, jelentıs a vidékrıl ideköltözık aránya is. A településre odavándorlók száma 3505 fı, az elvándorlók száma 2639 fı volt 2004ben. A nemzetközi vándorlást is figyelembe véve, a teljes vándorlási egyenleg 1196 fı, tehát erısen pozitív. A természetes szaporodásra (a születések és a halálozások különbségére) országos viszonylatban a negatív elıjel, a fogyás a jellemzı. Érd népessége sem kivétel ez alól: 1990-2005 között mindössze négy évben volt pozitív a természetes szaporodás, az összes többi évben fogyásról beszélhetünk. A tényleges szaporodás, a természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg összege, 1169 fı volt 2004-ben. Ez a 2005. évi népességszám 1,9 százalékával egyezik meg. A születések aránya Érden 1990 és 2004 között 9,7 és 13,1 ezrelék között mozgott, a legalacsonyabb halálozási arány ebben az idıszakban 10,0 ezrelék, a legmagasabb 13,5 ezrelék volt. Az ábrából az is látható, hogy a születések és halálozások esetében inkább csak ingadozásról beszélhetünk, határozott trendrıl nem. A vándorlás esetében sem látunk egyértelmő trendet, mindenesetre az egész vizsgált idıszakban pozitív ez az arány, tehát vándorlási nyereségrıl beszélhetünk. A vándorlási egyenleg aránya1990-ben volt a legkisebb, 12,2 ezrelék, 1999-ben a legmagasabb, 30,8 ezrelék. A népességszám növekedése következtében minden korcsoport létszáma folyamatosan növekszik Érd népességében, a 0-19 éveseknél azonban a létszámemelkedés igen csekély. A 20- 39 évesek létszáma gyarapodott a legerıteljesebben 1990 és 2004 között, a 40-59 éveseké és a 60 éves és idısebbeké kisebb mértékben. A gazdasági szervezetek számának alakulásakor ki kell emelni, hogy 2001 óta jelentısen növekszik a mőködı, valamint a regisztrált vállalkozások száma, amely döntıen Érd kedvezı elérhetıségének, közlekedésföldrajzi elhelyezésének, a településméret nagyságának köszönhetı. A mőködı gazdasági szervezetek számának alakulása Érden 2002 és 2006 között

Mőködı gazdasági szervezetek száma (darab)

2001

2002

2003

2004

2005

2006

5 907

6 142

6 490

6 628

8 778*

8 772*

*Regisztrált gazdasági szervezetek száma

A 2007. évi adatok alapján a gazdálkodó szervezetek megoszlását tekintve a társas vállalkozások száma 3530, míg az egyéni vállalkozásoké 2120. A társas tevékenységi

12

körét tekintve elsı helyen az építıipar és az ezzel kapcsolatos tevékenység szerepel. Jelentıs az ingatlan beruházással kapcsolatos tevékenység, ezt követi rangsorban a fuvarozói, kereskedelmi, egyéb pénzügyi tevékenység. Számottevı az egészségügyi és közérzetjavító szolgáltatásokat végzık száma. Az egyéni vállalkozók száma a 2000. évhez viszonyítva jelentısen csökkent. Ennek oka az, hogy az elıírt követelmények szigorodtak, és ezen elıírásoknak való megfelelés jelentıs mértékő anyagi terhet jelentett a vállalkozóknak. Nagy számban foglalkoznak gépjármőjavítással, különbözı kereskedelmi szolgáltatásokkal, minimális a gyártói tevékenységet folytatók száma. Nı a pénzügyi tevékenységet, üzleti (élelmiszer, ruha), vendéglátói feladatokat végzık száma. A városban a mezıgazdasággal kapcsolatos foglalkoztatások elhanyagolhatóak, a külterületeken lévı gyümölcsös telepítések nem befolyásolják a mezıgazdasági életet. A munkaerıpiaci helyzet alakulása Érden a magyarországi folyamatok egészéhez képest kedvezı képet mutat, a munkavállalási korú lakosság száma az elmúlt öt év alatt közel négyezer fıvel emelkedett, a nyilvántartott munkanélküliek száma és aránya csökkent, a munkanélküliségi ráta stagnált, amely köszönhetı egyrészt a fıváros munkaerıpiaci koncentrációjának, másrészt Érd kedvezı munkaerıpiaci feltételeinek. 2003 és 2008. február között a tartós munkanélküliek száma, valamint segélyben részesülık száma kismértékben növekedett. A munkanélküliség fıbb mutatói Érden 2003-ban és 2008-ban) 2003 Nyilvántartottak száma (fı) 811 Folyamatosan nyilvántartottak 91 száma (fı) Járadék típusú ellátásban 475 részesülık száma (fı) Segély típusú ellátásban 8 részesülık száma (fı) Rendszeres szociális segélyben 23 részesülık száma (fı) Munkavállalási korú népesség (fı) 37 852 Relatív mutató (%) 2,14 Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat

2008 900 115 490 123 36 41 594 2,16

I.4. FUNKCIÓELLÁTOTTSÁG, A VÁROSHIERARCHIÁBAN BETÖLTÖTT SZEREPE Érd település megyei jogú város4 jogállással rendelkezik, amely magában hordozza a helyi és a környezı lakosságot ellátó közszolgálati funkciók jelenlétét is. Néhány funkció kivételével Érd ellátja mindazokat a feladatokat, biztosítja mindazon szolgáltatásokat, amelyek teljesítése egy megyei jogú város funkciója. Annak ellenére azonban, hogy a város számos középfokú feladatokat lát el a vonzáskörzetében lévı települések esetében, a város sajátos urbanizációs folyamatainak következtében Érd a városhierarchiában betöltött szerepe alapján alapvetıen funkcióhiányos város. A középfokú feladatokat ellátó ágazatok és intézmények:

Oktatás: középiskola, gimnázium

4

A megyei jogú város olyan város Magyarországon, amely – megfelelı eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei feladat- és hatásköröket. A megyei jogú várossá alakulás módját, valamint az azzal járó jogokat és kötelezettségeket jogszabályok írják elı. Jelenleg, 2006. július 11. óta Magyarországon 23 megyei jogú város van: valamennyi megyeszékhely Budapestet kivéve, és öt további város: Érd, Dunaújváros, Nagykanizsa, Sopron, Hódmezıvásárhely. Érd Város Önkormányzatának képviselıtestülete elıször 1996-ban, majd ezt követıen 2001-ben határozott úgy, hogy kezdeményezi a város megyei jogú várossá nyilvánítását. A kérelmet a Belügyminisztérium nem támogatta. Ezt követıen 2003-ben ismét megerısítette szándékát a megyei jogú városi cím elnyerésére, amelyre a 2006-ban került sor.

13

Közigazgatás: körzetközponti feladatokat ellátó okmányiroda, városi gyámhivatal, földhivatal (Budakörnyéki Körzeti Földhivatal) APEH kirendeltség (APEH Pest Megyei Igazgatóságának Érdi Kirendeltsége térségi hatáskörő) Közbiztonság: rendırkapitányság (térségi) Tőzvédelem: regionális tőzoltóság (18 településre terjed ki) Munkaügy: térségi munkaügyi központ Pest Megyei Munkaügyi Központ Érdi Kirendeltsége Egészségügy: szakorvosi rendelı, mentıállomás Közegészségügy: ÁNTSZ Budakörnyéki Intézete Közmő ellátás: térségi víz- és csatorna mővek, elektromos mővek kirendeltsége Szociális ellátás: habilitációs központ. Pest Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenırzı Állomás Kerületi Hivatalának feladatellátása. A szomszédos Százhalombattával számos területen - sport, egészségügy, foglalkoztatás - oda-visszaható kapcsolata alakult ki.

A még hiányzó feladatokat – levéltári szolgáltatás, bizonyos egészségügyi feladatok, katasztrófavédelem, ár- és belvízvédelem – Érd a Pest megyei közgyőléssel együttmőködve kívánja ellátni.

I.5. A VÁROS ALAPJÁN

TÍPUSA

FOGLALKOZTATÁSI

SZEREPKÖR

Az érdi gazdasági mutatók jellemzése során nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a város foglalkoztatási jellemzıit, gazdasági struktúráját alapvetıen befolyásolja Budapest közelsége. Ennek következtében jelentıs ipara nincs, a helyiek többsége a fıvárosban dolgozik, vagy vállalkozásba kezdett a rendszerváltás után. A településen meglévı gazdaság viszonylag sokoldalú, több ágazatot képvisel. A város gazdasági potenciálja az elmúlt néhány esztendıt tekintve jelentıs erısödést mutat. A foglalkoztatottak számának és arányának megoszlása összevont nemzetgazdasági ág szerint a következıképp alakul Érden és Pest megyében: A foglalkoztatottság fıbb mutatói 2001-ben

A foglalkoztatottak száma Érden A foglalkoztatottak aránya Érden A foglalkoztatottak száma Pest megyében A foglalkoztatottak aránya Pest megyében

Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás

Ipar, építıipar

Szolgáltatási jellegő ágazatok

Összesen

263

6 987

15 863

23 104

1,13

30.24

68.65

100,0

13 526

134 081

269 017

416 624

3.24

32.18

64.57

100,0

Forrás: Népszámlálási adatok 2001

A foglalkoztatottak arányának megoszlása összevont foglalkozási fıcsoport szerin a legtöbben az iparban, építıiparban dolgoznak, de nagy arányban reprezentálódnak a vezetı értelmiségeik és a szellemi tevékenységet végzık. A megoszlását tekintve a Pest megyei átlaghoz képest két százalékkal magasabb arányban jelennek meg a vezetı értelmiségiek, valamint a szellemi munkát végzık aránya.

14

A foglalkozási struktúra alakulása Érden

Érd Pest megye

vezetı értelmiségi 21 19

egyéb szolgáltatási mezıgazdasági szellemi 23 17 1 21 17 2 Forrás: Népszámlálási adatok 2001

ipari, építıipari 32 32

egyéb 6 9

A fenti táblázatok adataiból megállapítható, hogy a foglalkoztatottak nemzetgazdaság szerinti megoszlása városias arányokat mutat. A foglalkoztatottak igen jelentıs hányada (69%) a szolgáltatás különbözı ágazataiban tevékenykedik. Az ipar területén foglalkoztatottak aránya 33%, a mezıgazdaság és erdıgazdálkodás területén foglalkoztatottak aránya jelentéktelen (1%).

15

II.

HELYZETÉRTÉKELÉS

II.1. GAZDASÁGI HELYZET II.1.1. Vállalkozások helyzete Működő vállalkozások száma és működési formája A városban nagyon sok a helyi gazdaság fejlődésének hajtóerejét jelentő a kis- és középvállalkozás. A 2007. évi adat alapján a gazdálkodó szervezetek megoszlása: társas vállalkozások 3530, az egyéni vállalkozásoké 2120. Működő vállalkozások száma 2000 és 2006 között, db

Érd Pest megye

2000

2001

5605 66 659

5 907 6 142 6 490 6 6628 70 314 77 745 80 395 82 309 *regisztrált vállalkozások száma Forrás: teir.vati.hu/meta

2002

2003

2004

2005 8 778* 83 495

2006 8 772*

A társas tevékenységi körét tekintve első helyen az építőipar és az ezzel kapcsolatos tevékenység szerepel. Jelentős az ingatlan beruházással kapcsolatos tevékenység, ezt követi rangsorban a fuvarozói, kereskedelmi, egyéb pénzügyi tevékenység. Számottevő az egészségügyi és közérzetjavító szolgáltatásokat végzők száma. A városban a mezőgazdasággal kapcsolatos foglalkoztatások elhanyagolhatóak, a külterületeken lévő gyümölcsös telepítések nem befolyásolják a mezőgazdasági életet. Az 1990-es évektől kezdve a településen egyre jelentősebb számban valósulnak meg nagyobb, külföldi érdekeltségű, belterületi és zöldmezős beruházások is, ugyanakkor e beruházások volumene - különös tekintettel a város méretéből, fekvéséből fakadó lehetőségeire - az agglomeráció közelben lévő más településeinek területén végzett beruházási intenzitástól mindezidáig elmaradt. A működő vállalkozás típusai 2005-ben, db Működő vállalkozás típusa bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetgazdasági ágakban kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás nemzetgazdasági ágakban pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágban egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban egyéb közösségi, személyi szolgáltatás nemzetgazdasági ágban építőipar nemzetgazdasági ágban

Száma (2005) 568

1112 66

147 170 353 126 344 771

ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban oktatás nemzetgazdasági ágban

1511

Működő vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, az év során Forrás: teir.vati.hu/meta

5322

154

A vállalkozások foglalkoztatottainak számának alakulását, a tekintve, tehát a vállalkozási demográfia alakulását vizsgálva megállapítható, hogy Érden a kisvállalkozások dominálnak, míg a nagyobb foglalkoztatók jelenléte nem regisztrálható a városban. A vállalkozási demográfia alakulása 2006-ban, db A vállalkozások száma 151

Vállalkozási demográfia 0 fős létszámú működő jogi személyiségű vállalkozások száma* 0 fős létszámú működő társas vállalkozások száma**

151

0 fős létszámú működő vállalkozások száma***

151

1–9 fős létszámú működő jogi személyiségű vállalkozások száma

1160

1–9 fős létszámú működő társas vállalkozások száma

2699

1–9 fős létszámú működő vállalkozások száma

4980


89


111


117


52


56

20–49 ffős létszámú működő vállalkozások száma

57


16


16


16


1


1


1

500 és több fős létszámú működő jogi személyiségű vállalkozások száma

0

500 és több fős létszámú működő társas vállalkozások száma

0

500 és több fős létszámú működő vállalkozások száma

0

*átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, az év során, a vállalkozási demográfia szerint **megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, az év során, a vállalkozási demográfia szerint ***megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, az év során, a vállalkozási demográfia szerint Forrás: teir.vati.hu/meta

A legtöbb munkavállalót foglalkoztató vállalkozások különböző ipari ágazatokban tevékenykednek: Kvoker Kft. – 60 fő/szerszámgépipar, Krause Kft. – 60 fő/építőipar; Cooptim Kft. – 40 fő/fémfeldolgozás, Műszaki Üvegipari Rt. – 4o fő/üveggyártás, Takano Hungary Kft. – 40 fő/autóalkatrész-gyártás. A vállalkozási aktivitást tekintve jóval magasabb érték jelenik meg, mint a Pest megyei átlag, amely jól tükrözi Érd gazdasági potenciáljának növekedését, a térség gazdasági szerepének emelkedését. A vállalkozási aktivitás alakulása 2000-2005, vállalkozás/1000 lakos 2000 2001 2002 Érd 100,35 101,12 102,06 Pest megye 63 65 71 Forrás: KSH Pest megyei statisztikai évkönyve

2003 105,18 72

2004 105,94 73

2005 85,56 73

Regisztrált gazdasági szervezetek száma Érden gazdálkodási forma szerint 2002 és 2006 között, db

Gazdálkodási forma

2002.

Társas vállalkozás összesen Ebből Kft. Rt. Szövetkezet Közkereseti társaság Bt. Egyéb társas vállalkozás Egyéni vállalkozás Vállalkozások összesen Költségvetési és társadalombiztosítási szervezet Non-profit szervezet Gazdasági szervezetek összesen

3 373 1 208 13 12 n.a 1 657 2 4 138 7 511 n.a. 201 6 142

2006.*

Változás, 2002-2006

4 430 2 154 21 17 58 2 137 3 4 068 8 498 34 240 8 772

131,3 178,3 161,5 141,6 n.a 128,96 150 98,3 113,1 119,4 142,8


2007-ben, jelenleg 5.650 azon gazdálkodó szervezetek száma, akik az Adóosztály tájékoztatása szerint bevallási kötelezettségünknek eleget tettek, ennél azonban több (2006. szeptember havi adat alapján megközelítőleg 6.400, ebből kb. 3.400 a társas-, kb. 3.000 az egyéni vállalkozók száma) a nyilvántartásban szereplők száma. A tevékenység megoszlása szerint, első helyen szerepel a különböző kereskedelmi tevékenységet folytatók száma, majd nem kiemelt mennyiséget képez az ipari és szolgáltató, és teljesen minimális a gyártói tevékenységet folytatók száma. Az új vállalkozói igazolványokat többnyire pénzügyi tevékenységre váltják ki, amit nagyon rövid időn belül meg is szüntetnek, illetve a közérzetjavítás, egyéb fitness tevékenység regisztrálása jellemző Az iparűzési adó nagysága az elmúlt évek során 500 millió Forint és egymilliárd Forint között volt, folyamatos növekedés tapasztalható, amely a vállalkozói szféra bővülésének, a gazdaság szerepe erősődésének eredménye. A helyi iparűzési adó nagyságának k változása, 2002-2005 között, ezer Ft

Iparűzési adó (ezer forint)

2002

2003

2004

2005

857 897

599 861

773 489

982 529

Forrás: teir.vati.hu

Ágazati szerkezet Az 1980-as évtized közepére, az iparosítási periódus végén már alig volt néhány olyan város, amelyben jelentős ipar ne működött volna, ezek közé tartozott Érd is. A város fekvéséből, történetének alakulásából fakadóan az ipar a város gazdasági életében ma még nem meghatározó. Ez a „gyárkéményes” iparral rendelkező és súlyos környezetkárosodást átélt városokhoz képest előny. A helyi ipart tekintve a legnagyobb súlyt az építőipar, valamint a feldolgozóipar különböző ágazatai képviselik. Az e területen működő vállalkozások foglalkoztatják a legnagyobb számú munkaerőt Megfigyelhető, hogy a hagyományos kisipari, kézművesipari tevékenységek egyre inkább előtérbe kerülnek. A város délnyugati peremén alakult ki az az övezet, ahol már tömbökben iparikereskedelemi tevékenység folyik. Ezek a Fehérvári út mentén létrejött gazdasági vállalkozások, az Érdi Gazdasági és Logisztikai Park, „Bécsi-hegy” területe.

Kiskereskedelem A kereskedelmi egységek jól felszereltek, tágasak, bőséges árukészlettel rendelkeznek. Kistérségi feladatot látnak el. A környező településekről szívesen és sokan jönnek ide, hogy ruházati, élelmiszeripari és iparcikk jellegű termékeket vásároljanak. A város kereskedelmi szolgáltatásának 75 %-a a városközpontban bonyolódik le. Ezt elsősorban a terület közlekedési csomópont jellege indokolja, hiszen az otthonuk és a munkahelyük között ingázók potenciális bevásárlóerőt képeznek. Ebből következik, hogy a központban találhatjuk a legtöbb áruházat, bevásárlóközpontot, éttermet, szórakozóhelyet. A fogyasztók körét tovább növeli a város egészségügyi és kulturális vonzáskörzetéből érkezők száma is. A kiskereskedelmi üzletek számának alakulása Érden 2002 és 2006 között

2002 2003 2004 2005 2006

kiskereskedelmi üzlet ebből egyéni üzletek száma vállalkozó 838 347 856 335 873 325 914 335 925 302

vendéglátóipari üzlet ebből egyéni üzletek száma vállalkozó 201 118 207 114 217 114 218 109 227 100

Forrás: teir.vati.hu/meta A szolgáltatások sorában feltétlenül említést érdemel a postai szolgáltatás, valamint a gyógyszertári ellátás. Előbbi vonatkozásában a város különböző pontjain található 5 postahivatal látja el a postaszolgáltatási feladatokat. A gyógyszertári ellátást mintegy 10 gyógyszertár biztosítja Érd területén. A 2006. évi adatok szerint a kiskereskedelmi üzletek jelentős része (15%) élelmiszer jellegű üzlet vagy áruház, ugyancsak magasnak mondható a vasáru-, festék- és üvegszaküzletek (11%), valamint a ruházati üzletek aránya (9,5%). A kiskereskedelmi üzletek típusainak alakulása Érden 2006-ban

Az üzlet típusa

száma

aránya

Gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmi hálózati egység

12

1,30

Hús-, húskészítmény-szaküzlet

13

1,41

Egyéb nem kiemelt élelmiszert forgalmazó szaküzlet

15

1,62

Textilszaküzlet

16

1,73

Alkoholtartalmú és egyéb italok, dohányáru szaküzlet

20

2,16

Zöldség-, gyümölcsszaküzlet

22

2,38

Használtcikk-szaküzlet

23

2,49

Cipő-, bőráruszaküzlet

24

2,59

Gépjármű-szaküzlet

29

3,14

Illatszerszaküzlet

30

3,24

Iparcikk jellegű üzletek és áruházak

31

3,35

Elektromos háztartásicikk-szaküzlet

33

3,57

Könyv-, újság-, papíraru-szaküzlet

38

4,11

Bútor,- háztartásicikk-szaküzlet

42

4,54

Gépjárműalkatrész-szaküzlet

49

5,30

Ruházati szaküzlet

88

9,51

Vasáru-, festék-, üveg szaküzlet

109

11,78

Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak

136

14,70

Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-szaküzlet Forrás: teir.vati.hu

195

21,08

A nagykereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó egységek az utóbbi 5 évben mintegy 29 %-os emelkedése látható: jelenleg 35 db, ezen belül jellemző az italnagykereskedés.

II.1.3. Idegenforgalom Érd Városa számos természeti és épített értéket tudhat magáénak, ugyanakkor ezek többsége nem kellőképpen ismert a városba látogatók, a városon átutazók előtt. Azok számára, akik a városban kívánnak megszállni több szálláslehetőség (egy szálloda, két panzió és két kemping) közül választhatják ki a számukra legmegfelelőbbet. A turisztikai keresleti és kínálati viszonyok alakulásánál ki kell emelni, hogy míg a vendégek számának alakulása 2001 és 2006 között kis mértékben csökkent, a vendégéjszakák száma több mint 15%-kal növekedett, ezzel együtt az átlagos tartózkodási idő is hosszabbá vált. A turisztikai kereslet-kínálat főbb mutatói, 2001-2006 2001 Vendéglátóhelyek száma Szállásférőhelyek száma* Vendégek száma* Vendégéjszakák száma* Átlagos tartózkodási idő

2002

2003

2004

208 201 207 353 353 315 4481 4023 3889 8428 9136 10129 1,88 2,27 2,60 Forrás: teir.vati.hu

2005

217 336 2943 7563 2,56

2006

218 228 3275 8283 2,52

227 175 4342 9794 2,25

2001-2006 109,13 49,58 96,90 116,21 119,93

A kereskedelmi szálláshelyek kapacitásadatait megvizsgálva megállapítható, hogy a szállodai szobák száma stagnált, a kereskedelmi szállások férőhelyeinek száma jelentősen visszaesett. A vendégek számának alakulásánál kiemelhető, hogy az összes érkezőhöz képest a külföldi látogatók aránya visszaesett, de ezzel együtt a kereskedelmi szállásférőhelyeken is növekedett a vendégéjszakák száma. A kereskedelmi szálláshelyek főbb adatai, 2001-2006 2001 Szobák száma Szállásférőhelyek száma Vendégek száma ebből: külföldi Vendégéjszakák száma ebből: külföldi

27 324 4309 1995 8061 4612

2002

2003

2004

27 28 324 286 3190 3700 1710 1524 8819 9641 4594 5378 Forrás: teir.vati.hu

27 285 2766 1160 6810 3732

2005 27 177 3167 1900 8124 4806

2006 26 124 3910 1434 8178 4318

2001-2006 96,30 38,27 90,74 71,88 101,45 93,63

Turisztikai kínálat, termékek Kulturális- és vallási turizmus, történeti emlékek

Magyar Földrajzi Múzeum: A város központjában található az egykori híres "Pelikánnak" nevezett vendégfogadó, majd később Wimpffen-kúria klasszicista stílusjegyeket viselő épületegyüttese. Sem pontos építési idejét, sem tervezőjét nem ismerjük, csak feltételezéseink vannak az építészeti formajegyek alapján, hogy Hild József alkotása lehet. A Budáról Székesfehérvár felé vezető forgalmas országút mellé 1820 és 40 között építették fel a vendégfogadó főépületét és a különálló kiszolgáló épületszárnyakat (a két istállóként működõ oldalszárnyat és a középen elhelyezkedő kocsiszínt). 1910-tõl néhány évig tiszttartók lakják. 1923tól a Szent István Polgári Fiúiskola működött a főépületben. 1942-ben a Községi Elöljáróság költözött Ófaluból a kúria épületébe. A XIX. század végén az Alsó

utcai, majd a XX. század elején Felső utcai oldalszárny, eredetileg istálló, épületei átalakultak polgári lakóépületté. A főépület 1979-ig Tanácsházaként szolgált, majd annak folyamatos kiköltözése után 1983-tól a Magyar Földrajzi Múzeumnak ad otthont.

Minaret: A római hadi út nyomvonala mellett emelkedik a török világ letűnt emlékét idéző, XVII. sz.-ban épült dzsámi minaretje. A 23 m magas érdi minaret a magyarországi török tornyok között zömökségével tűnik ki. Törzse 12 szög alaprajzú. Körerkélyéhez 53 db változó magasságú kicsorbult csigalépcső vezet fel. A lépcső megvilágítását a torony falába épített résnyi nyílások biztosítják. A műemlék a Magyar Állam tulajdona, kezelője Érd Önkormányzata, nyitva tartásáról a Szepes Gyula Művelődési Központ gondoskodik.

Kutyavár: Érd legrégebbi építészeti emlékének romja, ami egy XV. századi, gótikus vadászkastély maradványa. Ma már csak egy kis faltöredék látható belőle. A hagyomány szerint Mátyás király emelte itt pecérei és vadászebei számára. Első okleveles említése 1417-ből származik. Az érdi Kutyavár eredetét Torma István régész kutatta, aki az épületmaradványt a középkori diósdi castellummal azonosította.

Szent Mihály templom: Az 1718 és 1752 között Érden tevékenykedő kapisztrán rendű szerzetesek irataiból kitűnik, hogy a Szent Mihály arkangyal kegyeibe ajánlott római katolikus templom szentélye és hajójának falai már a XV. században álltak. Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália barokk kápolnája: Az évszázadok során a retteget járványok az érdi lakosságot sem kímélték. Az utolsó nagy járvány a XVIII. században tizedelte meg a lakosságot, elmúlásával fogadalmi kápolnákat építettek, Szentháromság szobrokat állítottak. A II. Lajos emlékmű: 1926-ban, a mohácsi csata 400. évfordulóján a Hadimúzeum kezdeményezésére Baranyay Nándor főjegyző és a Jézus Társaság érdi házfőnöksége emlékművet állított a Római út és a Kastély utca találkozásánál, a kastélyhoz vezető út elején. Római Katolikus Plébánia: A műemlékként nyilvántartott Molnár utcai barokk plébánia földszinti része Szapáry Péter zálogbirtokossága idején épült 1686 és 1695 között. A parókiát a török kiűzése után a boszniai kapisztrán ferencesek alapították. Barokk kőkeresztek: Az Érdre vonatkozó műemléki nyilvántartásban mindössze egy barokk kőkereszt szerepel. E jegyzékben lévő, volutás oszlopon álló kőből faragott kőkereszt Érden a Kinga u. 1. sz. előtt látható. Szent Walburga szobra: Érd Ófaluban, a hajdani kastély támfala előtt csodálhatjuk meg Szent Walburga szobrát, amelyet Illésházy János állíttatott 1789 körül. Az egykori Sina-kastély helye és szűkebb környezete: A XIII. századtól vannak adataink arra vonatkozóan, hogy kik birtokolták Érdet. A kastély pontos építési idejét nem tudjuk, csak valószínűsíteni lehet, hogy a XIII. századtól helyén erődítmény állhatott. A „Kőkúria” első említése 1519-ből való, amikor az Ákosházi Sárkány család birtokába került.

Aktív turizmus, természeti vonzerők

Az érd-ófalui Kakukk-hegy: az érd-százhalombattai Sánc-hegy keleti elvégződése. Formája, nevével ellentétben nem a klasszikus értelemben vett hegy, hanem területe az érdi Sziget és Érd-Ófalu fölé magasodó meredek, északias kitettségű, tájképmeghatározó lejtő. A Beliczay-sziget: Érd környékének legháborítatlanabb formában megmaradt, a táj ősi arculatát híven megőrző része. Berza-kert: Érd-Parkvárosban a Borostyán utcából közelíthető meg a magas mészkőfallal körülvett kertben az a védett erdőség, melynek állományát az erdei fenyő uralja. Fundoklia-völgy: Érd-Parkváros tájképileg legszebb része a szarmata mészkőbe bevágódott karsztos aszóvölgy, a Fundoklia.

A Diósdi mészkőfejtő: A fertőrákosihoz hasonló, de annál szerényebb méretű, elhagyott mészkőfejtő van Diósd község határában, a 70-es út közelében. Czabai-kert: 1977-ben helyezték természetvédelmi oltalom alá, azzal a céllal, hogy „őrizze a táj régi állapotát tükröző tölgyállományt, biztosítsa a környék madárvilágának zavartalan fészkelését, nyújtson lehetőséget az erdő természetes fejlődésének megfigyelésére, nyújtson a látogatónak maradandó esztétikai élményt, és adjon lehetőséget az értékes tölgymakktermés erdősítésre való felhasználására.” Érdi-magaspart: Érd leglátványosabb és tájképileg legmegragadóbb arculata fogadja a látogatót Ófaluban, ahol a Duna vize felett merészen kiemelkedő hegyfok tűnik fel. Az Érdi-magaspart alámosott, függőleges falakkal törik le Ófalu, ill. A duna felé. Érdi tölgyfa: Érdligeten az Alsóvölgyi út 32. szám alatti ingatlanon magasodik a magányosan álló, terjedelmes koronájú, idős csertölgy. A Benta-patak szurdoka és a Sóskúti kőfejtő: Érd környékének tájképileg egyik legemlékezetesebb része a Benta-patak völgye. A völgy helyét szerkezeti törés jelölte ki még a pleisztocén elején. Később a Duna felé tartó vízfolyások mélyítették, tágították.

Gyógyturizmus

1986-ban Érd-Ófaluban 800 méter mélységben a Vízkutató és Fúró Vállalat 360 liter/perc hozamú 42 fokos hőmérsékletű termálvizet talált, amely a lehetőséget biztosított a gyógy- és termálturizmus infrastruktúrájának kiépítéséhez. E jelentős termálvíz-forrásra települt a korábban sóházként épült gyógyfürdő és szálloda mely jelenleg széleskörű gyógyászati, egészségügyi szolgáltatásokat biztosít a gyógyulni, pihenni vágyók számára - országhatáron túlmutató vonzerőt adott a városnak. A szálláshelyek típusa és osztálya Érden 2008-ban Név

Típus

Blue Flamingó Camping

kemping

****

Finta Fogadó

panzió

II. osztály

Horváth Fogadó

panzió

**

Kétangyal Csárda Panzió

panzió

Liget Thermal Hotel

gyógyszálloda

Majorka Panzió

panzió

Póni pihenőház

falusi szálláshely

Osztály

***

Romantika Hotel

gyógyszálloda

***

Simonpusztai Pihenőpark

kemping

*

Forrás: www.itthon.hu

II.1.4. K+F Érd megyei jogú városban a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó intézmény nem található. A városban megtelepedett külföldi vállalkozások is elsősorban az anyacégtől veszik át a K+F eredményeket, önálló kutatási-fejlesztési tevékenységet csak korlátozott mértékben folytatnak. A helyi vállalkozások tőkeerejüknél fogva nem rendelkeznek olyan pénzügyi és személyi hátérrel, amely K+F tevékenység folytatását tenné lehetővé, így ők szintén felhasználói a máshol elért K+F eredményeknek.

II.1.5. A helyi gazdaságfejlesztés eszközei A településrendezési terv a területhasználási, az építési és környezethasználat új, meglehetősen rövid időközönként változtatott helyi szabályait veszi figyelembe, és alakítja az új ellátó egységeket, engedélyezi üzletek, műhelyek, raktárak felépíthetőségét. A város fontosnak tartja, hogy érvényesíthető legyen az Alkotmányban biztosított jog, hogy az egészséges, környezetkímélő, nyugodt körülmények meglétét nem zavaró kereskedelmi és ipari-, illetve szolgáltató tevékenységek jöjjenek létre az új lakossági igények kielégítése céljából. Az önkormányzat céljai a gazdasági tevékenység ösztönzésével: -helyi adóbevételek növekedése -helyi munkahelyek létrejötte -önkormányzati vagyon értékének növekedése A helyi gazdaságfejlesztés, valamint a város területén működő mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetének javításának céljából került sor egy együttműködés kialakítására, amelyet a város a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara elnökével írt alá. A kilenc pontból álló megállapodás preambuluma leszögezi, hogy az Önkormányzat és a PMKIK közös feladatuknak tekintik Érd Megyei Jogú Város gazdaságának és területének fejlesztését. Gazdaság- és területfejlesztési feladataik ellátása során kiemelt fontosságúnak minősítik az Érd Megyei Jogú Város területén működő mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetének javítását. A fenti célok elérése érdekében közös pályázati konzultációk, vállalkozói fórumok kerülnek lebonyolításra, az Önkormányzat bevonja a PMKIK-et a képviselőtestület elé kerülő területfejlesztési és vállalkozásfejlesztési kérdések előkészítésébe, valamint önálló irodahelyiséget biztosít a kamara számára, amellyel szakmai kereteket biztosít az együttműködés kialakítására.

II.2. Társadalmi helyzet II.2.1. Demográfiai adatok Állandó népesség számának alakulása Érd város területe 60,54 km2, népsűrűsége 980,8 fő/km2, állandó épességének száma 1990 elején 43 327 fő, 2002-ben 57 835 fő, míg 2006-ban 62 183 fő volt. 1990 és 2006 között a létszám 18 856 fővel, 40%-kal nőtt. A dinamikus népességnövekedés folyamata ellentétes trendet mutat az országos népességfogyás tendenciáival, a népességgyarapodás egyenletes, évente átlagosan közel 1150 fős növekedés regisztrálható. A város, valamint a térség legfontosabb társadalomstatisztikai jellemzőit az alábbi táblázat mutatja be. A népmozgalom főbb adatainak alakulása 2006-ban

Élveszületés Halálozás

Természetes szaporodás/

vándorlási

Belföldi

fogyás

különbözet

(1000 lakosra) Érd

10,3

10,9

-0,6

20

Az agglomeráció

10,8

11,0

-0,2

15,4

társközpontjai

2

A déli szektor települései3 11,2 10,8 0,4 24,1 2 Az agglomeráció társközpontjai: Budakeszi, Budaörs, Dunaharaszti, Dunakerszi, ÉRD, Fót, Gödöllő, Gyál, Gyömrő, Kistarcsa, Pécel, Piliscsaba, Pilisvörösvár, Százhalombatta, Szentendre, Szigetszentmiklós, Vác. 3

A déli szektor települései: Délegyháza, Diósd, Dunaharaszti, Dunavarsány, ÉRD, Halásztelek, Majosháza, Pusztazámor, Sóskut, Pusztazámor, Sóskút, Százhalombatta, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Taksony, Tököl

Az eredményekből kitűnik, hogy az agglomeráció városi népességének közel 1/5-e Érden koncentrálódik, a népességnövekedés dinamikája pedig meghaladja az agglomerációs és a kistérségi átlagot. A demográfiai mutatók többsége az agglomerációs átlagértékekhez közeli, a vándorlási különbözet pozitív értéke azonban az agglomerációs átlagot jelentősen meghaladja, a kistérségi szektoriális átlag éppen Érd meghatározó súlya miatt kimagasló. Az országos tendenciával ellenkezőleg a városra ma is jellemző a népességszám gyors növekedése. Az elmúlt 15 évben a lakosságszám több mint 17.000 fővel emelkedett. Ez elsősorban a betelepülések magas számából adódik. A vándorlási különbözet 1.000 lakosra 20 fő. Az ezer lakosra számított élve születések száma 10,3 a halálozásoké 10,9 így a halálozások száma kis mértékben meghaladja a születésekét, ezért a természetes szaporodás negatív 0,6. A vándorlási egyenleg alakulása (2002-2006)

Odavándorlók száma

2002 3 525

3 837

3 505

3 448

2006 4 132

Elvándorlók száma

2 705

2 662

2 639

2 911

3 181

866

537

951

Vándorlási egyenleg

2003

820 1 175 Forrás: teir.vati.hu

2004

2005

Az érdi háztartások legnagyobb hányada (27%) 2 tagú, közel 24%-a 3 tagú, 20%-a 4 tagú háztartás. Jelentős arányt képviselnek még az egytagú (14%) és az öttagú (10%) háztartások. Az öttagúnál nagyobb létszámú háztartások az összes háztartás 5%-át

teszik ki. A háztartási jövedelmeket tekintve a legfontosabb ismérv hogy hány aktív háztartástaggal rendelkeznek. Az érdi háztartások 30%-ban nincs aktív háztartástag, 28%-ban 1 aktív, 31 %-ban 2 aktív él. Azon háztartások száma ahol 3 vagy annál több aktív háztartástag van csak 11%-t tesz ki. Korszerkezet A város kedvező demográfiai adottságait igazolja alá a lakosság korosztály szerinti megoszlása is.


A város jelenlegi korszerkezetét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy lakosság 82%-a a fiatal, illetve munkaképes korú korosztályhoz tartozik, hasonlóan az agglomerációs és a szektoriális átlagértékekhez. A 2006. évi adatok alapján a lakosság 18%-a fiatalkorú, 65,4%-a a 15-59 év közöttiek aránya, míg a 60 év felettiek aránya 17%. A népesség korszerkezetének alakulása 2001-ban, % A korcsoport aránya 0-14 évesek aránya

17,7

15-59 évesek aránya

65,4

60- x évesek aránya Forrás: teir.vati.hu

17,0

A népességszám várható alakulására vonatkozó előrejelzések Áttekintő táblázat a város lakosságszámának alakulásáról, kiegészítve a 2030-ig prognosztizált lakosságszámmal:

Érd lakosságszámának alakulása 1960-tól 2000-ig, kiegészítve a 2030-ig prognosztizált lakossászámmal, fő

100000 90000 80000 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 1960

1970

1980

1990

2000

2010

2020

2030


Áttekintő táblázat a város korcsoportok szerinti alakulásáról kiegészítve a 2010-ig prognosztizált lakosságszámmal. Érd lakosságszámának korcsoportok szerinti alakulása 1990-től napjainkig, illetve kiegészítve a 2010-ig prognosztizált lakossászámmal, fő 80000 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000

Összesen

0-14 éves korig

15-59 éves korig

60 éves kortól

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

0


Az elkövetkezendő 5-25 éves időszakra prognosztizált adatokból megállapítható, hogy a város lakosságszáma - tekintettel a város jelenleg meglévő beépítetlen ingatlanjaira – 2025-re várhatóan eléri a 80 000 főt. Ezzel a népességszámmal Érd Magyarország 12-13. legnépesebb városa lesz.

II.2.2. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet Gazdasági aktivitás Érd város foglalkoztatási szerkezetének vizsgálatánál a települési népszámlálási adatok mellett a helyi mutatók a Pest megyei adatok metszetében is elemzésre kerültek, melyek a település a térséghez viszonyított sajátosságát emeli ki. A foglalkoztatottak nem szerinti megoszlásának alakulását tekintve Érden a női foglalkoztatottak aránya 46%, míg Pest megyében 45%-ot képvisel.

A foglalkoztatottak korcsoport szerinti megoszlása 2001-ben

A foglalkoztatottak korcsoportjai

A foglalkoztatottak száma

A foglalkoztatottak aránya

Érd

Pest megye

Érd

Pest megye

15–29

5 853

112 593

25,33

27,03

30–39

5 825

107 899

25,21

25,90

40–49

6 786

121 339

29,37

29,12

50–59

4 311

69 841

18,66

16,76

60–X

329

4 952

1,42

1,19

23 104

416 624

100

100

Összesen


A foglalkoztatottak korcsoport szerinti vizsgálata alapján megállapítható, hogy az érdi munkavállalók alacsony mértékben, de idősebbek a megyei munkavállalóknál, ezt bizonyítja az 50 és 59 közötti korcsoport foglalkoztattaiank a megyei értéknél magasabb aránya. A foglalkoztatottak százalékos megoszlása a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint 2001-ben

A foglalkoztatottak iskolai végzettsége

aránya

Érd

Pest megye

Érd

Pest megye

106

3 074

0,46

0,74

4 393

89 082

19,01

21,38

érettségi nélkül, szakmai oklevéllel

6 277

120 610

27,17

28,95

érettségivel

8 169

136 730

35,36

32,82

4 159

67 128

18,00

16,11

23104

416624

100

100

általános 8. évfolyamnál alacsonyabb iskola 8. évfolyamos középiskola

száma

egyetem, főiskola stb. Összesen


A táblázatból megállapítható, hogy a foglalkoztatottak képzettsége a megyei átlagértékekhez közelít, azokat némileg meghaladja, az érettségivel rendelkezők aránya 35,3%, míg a felsőfokú végzettségűeké 18,1%, ami 2-3%-kal magasabb a megyei átlagértéknél. A népesség szerkezeti összetételének további mutatója a gazdasági aktivitás szerinti struktúra. Érd esetében az összes lakónépesség 41 %-a az aktív keresők közé tartozik. A gazdaságilag aktív korú népességéből az inaktívak aránya ezzel szemben 28 %, ha figyelembe vesszük az eltartottak számát is, úgy a kettő együttes aránya az érdi lakossághoz viszonyítva eléri az 56 %-t. Munkanélküliség A munkanélküliek aránya, összefüggésben a kedvező foglalkoztatottsági és munkaerőpiaci viszonyokkal egyaránt, az országos átlag alatt alakult. Míg 1993-ban 3-4 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, addig ez 1998-ra kétezer alá csökkent. Az országos átlaghoz képest 20%-al nagyobb volt a csökkenés, ami elsősorban a környező településeken történt beruházások munkaerő szükségletének köszönhető. A 2008. évi februári adatok alapján jelenleg a munkanélküliek aránya csupán 2,16%, amely kedvezőbb, mint a kistérségi, a Pest megyei, valamint a régiós érték egyaránt.

A munkanélküliségi ráta alakulása 2008-ban, % Munkanélküliségi ráta (2008. február, %) 2,1 2,0 2,4 1,7 2,05 3,1 2,7

Érd Százhalombatta Tárnok Diósd Kistérségi átlag Pest megye Közép-Magyarországi régió

Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat

Érden jelenleg 900 álláskeresőt tartanak nyilván, akiknek 12%-a tartósan munkanélküli, vagyis egy évnél hosszabb időtávon regisztrált. Az álláskeresők egyötöde járadék típusú, 13,6%-a segély típusú ellátásban, míg 4%-a rendszeres szociális segélyben részesül. A lakosság 38,4%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, míg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel és rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (alacsony státuszt jelző összevont mutató) 13%. A munkanélküliség főbb mutatói 2008-ban A munkanélküliség főbb mutatói Nyilvántartottak összesen

900 fő

Folyamatosan nyilvántartott (egy évnél hosszabb ideje)

115 fő

Járadék típusú ellátásban részesülők

190 fő

Segély típusú ellátásban részesülők

123 fő

Rendszeres szociális segélyben részesülők

36 fő

Munkavállaló korú népesség

41694 fő

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

38,4%

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

13,0%

Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat

II.2.3. A lakosság iskolai végzettsége A város lakosságának képzettségére vonatkozólag az alábbi táblázatok adnak tájékoztatást. A népesség megoszlása az iskolai végzettség szerint a megfelelő korúak százalékában: A lakosság iskolai végzettségének alakulása 2001-ben, %

Érd Pest megyei városok Pest megye

10-x éves az általános iskola első évfolyamát sem végezte el 0,4

15-x éves

egyetem, főiskola stb. oklevéllel

92,3

18-x éves legalább középiskolai érettségivel 43,2

legalább általános iskola 8. évfolyam

0,6

91,5

43,0

14,6

0,6

89,9

37,5

11,7

Forrás: Népszámlálás, 2001.

25-x éves

14,1

Az eredményből kiderül, hogy Érden a Pest megyei városokhoz hasonló tendenciák érvényesülnek. A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a lakosság közel fele középiskolai érettségivel rendelkezik, amely 5%-kal magasabb értékű, mint a Pest megyei átlagérték. Az aktív korú lakosság 23,3%-a rendelkezik legfeljebb általános iskolai végzettséggel. A további eredmények rávilágítanak arra, hogy az itt élők esetén a felsőfokú végzettségűek aránya is kedvezőbb, mint a megyei átlagérték. A 7 éves és idősebb népesség százalékos megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint 2001benm % általános iskola

egyetem, főiskola stb.

100

általános iskola első évfolyamát sem végezte el 1

100

2

16

24

21

23

2

11

100

2

18

26

22

21

2

9

összesen

Érd Pest megye városai Pest megye

középiskola

1-7. évfolyam

8. évfolyam

érettségi nélkül

érettségivel

oklevél nélkül

oklevéllel

16

24

22

24

2

11

Forrás: Népszámlálás, 2001.

Jövedelmi helyzet A lakosság jövedelmi helyzetének vizsgálata az adófizetők jövedelmi sávjának megoszlása adatai alapján történtek. Ez alapján Érden közel harmincezren fizettek adók 2006-ban, több mint 12 milliárd Forint értékben, vagyis egy adófizetőre közel 440 ezer Forint befizetett adó jutott, az adóalap összege 1,82 millió Forint volt. Az adózók számának alakulása Érden jövedelemsávok alapján Adósáv

Adófizetők száma

Összes adófizető száma

27 751

Összes főállású száma

21 820

Összes adófizető száma 0-300 000 Ft sávon

3 137

Összes adófizető száma 300 001-600 000 Ft

2 489

Összes adófizető száma 600 001-800 000 Ft sávon

3 392

Összes adófizető száma 800 001-1 000 000 Ft sávon

3 403

Összes adófizető száma 1 000 001-1 200 000 Ft sávon

2 465


2 472


1 932


950


2 074


1 468


1 612

Összes adófizető száma 4 000 001-5 000 000 Ft sávon 2006 Összes adófizető száma 5 000 001-10 000 000 Ft sávon 2006 Összes adófizető száma 10 000 001-20 000 000 Ft sávon 2006 Összes adófizető száma 20 000 000 Ft feletti sávon Összes adó

769 1 193 317 78 12 079 303 734

Összevont adóalap összege Forrás: teir.vati.hu/meta

50 485 288 913

A jövedelmi sávokat tekintve a legtöbben a legalacsonyabb sáv alapján adóznak, de magas a közepes jövedelemkategóriák, a 2-2,5 millió Forint közötti sávba esők száma, valamint közel ezerkétszázan tartoznak az 5 és 10 millió Forint közötti jövedelemkategóriához egyaránt.

II.2.5. Egészségi állapot A lakosság egészségi állapotának vizsgálatához összehasonlító adatok kerültek elemzésre a Népegészségügyi Hivatal legfontosabb betegségfőcsoportok alapján, valamint a rendelőintézetek betegforgalmi adatai alapján. Az elmúlt évek során Érden a betegforgalom jelentősen megnövekedett, mind a gyermekorvosi, mind a felnőtt háziorvosi látogatás esetén. A legnagyobb mértékű változás a gyermekorvosi látogatások terén tapasztalható, itt a 2002. évi adatokhoz képest közel 30%-os növekedés regisztrálható. A háziorvosok betegforgalmi adatai 2002-ben és 2006-ban, fő 2002-ben 2006-ban Növekedés A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen A háziorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek száma A háziorvosi ellátásban a lakáson történt beteglátogatás A házi gyermekorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma A házi gyermekorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek száma A házi gyermekorvosi ellátásban a látogatások száma

209130

246730

117,98

180229

214488

119,01

28901

32242

111,56

81319

93779

115,32

70681

80292

113,60

10638

13487

126,78


Az alábbi térképek jól szemléltetik a közép-magyarországi régió lakosságának egészségügyi helyzetét, amelyben kiemelhető, hogy Érdet és térségét a daganatos halálozások, az anyagcsere betegségek, valamint a keringési rendszeri betegségek tekintetében a közepes- és alacsony veszélyeztetettségű területek közé lehet sorolni.

Forrás: Népegészségügyi Jelentés 2006. Országos Epidemiológiai Központ.

II.3.KÖRNYEZET II.3.1. A természeti környezet vizsgálata Természetföldrajzi szempontból a város a Mezőföld északi peremén és a Budai-hegység déli nyúlványai között elterülő Érdi-fennsíkon és a hozzá csatlakozó Tétényi-fennsíkon, 64 km2-en terül el. Természetes keleti határvonala a Duna, mely szembeötlően lezárja a Budai-hegység déli részétől elválasztó Hosszúréti-völgy és a Benta-patak által határolt tájat. A természeti értékek sorában kiemelkedő szerepet tölt be a város tájképileg legemlékezetesebb, legmegragadóbb része, a Fundoklia-völgy, vagyis a mintegy 3 km hosszúságban elnyúló karsztos aszóvölgy az érdi paleolitkori vadásztelep, a Neandervölgyi ősember egykori tanyájának ásatása nyomán vált világhírűvé. A helyi védettség alatt álló völgy, mely páratlan növény- és állatvilággal rendelkezik. A Duna szomszédságában található Érdi-sziget vagy más néven Beliczay-sziget, amely nem sziget, hanem Érd-Ófaluhoz kapcsolódó partszakasz. A „sziget” egyike azon ritka hazai területeknek, ahol természetközeli állapotú ligeterdővel találkozhatunk. Szintén a Duna mentén terül el fel a botanikai értékekben rendkívül gazdag Kakukkhegyet, valamint a mellette található Sánc-hegyet. Utóbbi területe geomorfológiai változatossága következtében három különleges látványt nyújtó részre található, ezek az Érdi-magaspart, sánc és plató.

II.3.2. Az épített környezet vizsgálata Érd kedvező gazdasági-társadalmi viszonyait alapvetően határozta meg kedvező közelekdésföldrajzi fekvése. A római időkben az Óbuda-Eszéki út mentén feküdt. Harcászati jelentősége a dunai vízi út őrzését tette feladatává. Az 1500-as években plébániájának fiókegyházai: Ercsi, Tárnok, Ráckeresztúr, Sóskút, Törökbálint és Batta. A török időkben Hamzsa bég birtokának központja, fejlett gyümölcstermesztéssel, halgazdasággal. 1838-ban árvíz pusztította el a török minaret környékét, ekkor kezdett kiépülni Érd-Újfalu. A Budapest - Eszék vasútvonal megépítését követően, a vasút mentén Ófalu és Újfalu észalti irányú bővülésével alakult ki a Tusculánumi városrész. A település fejlődésének üteme egészen 1900-as évek elejéig nagyon lassú volt. A "fejlődés" az 1920-as évektől kezdve, a vasútvonaltól észak-északnyugatra fekvő kis értékű legelőterületek felparcellázásával gyorsult fel. A mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területet különböző fantázia névvel ellátott városrészekre osztották és több ütemben összesen mintegy 18000 db, többségében üdülő parcellát alakítottak ki, amelyeket óriási propagandával hirdettek meg eladásra. Budapest közelségének, a kedvező közlekedési kapcsolatoknak és a jó propagandának köszönhetően a terület viszonylag gyorsan új gazdára talált. A propaganda olyan jól sikerült, hogy a nagy keresletre tekintettel helyenként még a köztereknek, strandoknak szánt területet is kiparcellázták és értékesítették. A felosztott telkek először víkendházakkal vegyesen, de a II. világháború után egyre inkább lakóépületekkel épültek be közművesítés és út nélkül. A hirdetési ígéretekből a "területfejlesztők" nem sokat teljesítettek. Nem épült ki a terület közmű-, út- és vízelvezető hálózata és a budapesti gyorsvasút sem. A gyors népesség növekedést természetesen nem tudta követni az iskolahálózat, üzlethálózat stb. fejlődése sem. A parcellázás botránnyal végződött. Óriási lakossági felháborodás hatására a becsapott

vevők panaszával 1938-ban az Országgyűlés is foglalkozott. A vizsgálatokat követően tényleges felelősségre vonás nem történt. Érd belterületének településszerkezete azonban gyakorlatilag kialakult. Néhány év alatt a település telkeinek száma többszörösére szaporodott. Népessége pedig néhány évtized alatt megtízszereződött, a 60-as évek közepétől szinte duplájára nőtt. A terület- és településrendezési tervek készítésekor, a település infrastruktúrájának és intézményi ellátottságának javítása érdekében gyakran felmerült a sürgős, átfogó központi beavatkozás szükségessége, de ez rendre meghiúsult. Sőt Érd térségi szerepét leértékelve, 1977-ben közigazgatási határát módosítva a város déli részét Százhalombatta területéhez csatolták. Az átcsatolt, egykor érdi területen bővült ki a Dunamenti Erőmű és a Temperáltvizű Haltenyésztő Gazdaság, illetve épült fel Százhalombatta, Urbárium városrész Benta-telep nevű lakóterülete. A 60-as, 70-es években az országos közlekedési hálózat kialakítása, a vasút szerepének felértékelődése Érd településszerkezetét súlyosan érintette. A város belterületét forgalmas közlekedési területek szabdalták szét (déli és nyugati irányú fő vasúti vonalak, M7 autópálya, 6-os, 7-es számú főutak). A későbbi településrendezési tervek alapján, az önkormányzati rendszer idején kiépült néhány gyűjtő út (Tárnoki, Alsóerdősor és Folyondár utak) egy-egy szakasza és a 6-os, 7-es számú főút városközpontot elkerülő szakasza, annak első és második üteme. Az 1997-ben módosított általános rendezési terv jelentős gazdasági területeket jelölt ki a város déli részén. E területek egy részének felhasználása megkezdődött (Pl.: Gazdasági, Logisztikai Park, Bécsi-hegy). Érd mai közigazgatási területének alapadatai

fekvés belterület

földrészletek száma

27281

külterület 2616 zártkert 414 ÖSSZESEN 30311 Forrás: www.takarnet.hu

Földrészlet statisztika fekvésenként egyéb egyéb legkisebb összes önálló önálló földrészlet terület épületek lakások terület (m2) száma száma (m2) 3361 31158549 1 467 3 0 470

3 0 3364

28435559 943872 60537980

3 130 134

165997

átlagos földrészlet terület (m2) 1142

1178751 32860 1377608

10870 2280 14292

legnagyobb földrészlet terület (m2)

A város meglehetősen nagy kiterjedésű közigazgatási területének több mint 50%-át teszi ki a belterület. A belterület terület-felhasználásában uralkodók a lakóterületek, ezen belül is az egyedi telkes, egylakásos, szabadonálló beépítésű, családi házas lakóterületek. Ettől gyökeresen eltérő jellegű terület-felhasználás csak a városközpont területén jellemző, ahol a telepszerű lakóterületek mellett koncentrálódnak az intézmények. A város meghatározó gazdasági-ipari övezete a város központjától délre helyezkedik el (Érdi Gazdasági,- Logisztikai Park, az ún. Bécsi-hegy területe), illetve a város keleti részén található még egy kijelölt gazdaságfejlesztési terület. Az erdőterületek, rekreációs zöldterületek aránya nem meghatározó, kiemelkedik két szigetszerűen elhelyezkedő terület: a Duna-parti-ófalui településrész és a Tárnok szomszédságában elterülő Fundoklia-völgy. Érd dél-nyugati sávjában még a hagyományos vidéki jellegű életmód a meghatározó. A felszínborítottság alacsony mértékű mesterséges elemeket mutat, meghatározó a számtó művelési ág, néhol gyümölcsössel és szőlővel. Érd sajátos jellemzője, hogy sokáig nem alakult ki egy egységes az egész városra kiható, meghatározó súlypontú városközpont. A vasutak, majd az autóutak megépítésével a

település központja mind messzebb került a Duna vonalától. A 6-os és 7-es út találkozásánál épült ki a mai kulturális és közigazgatási városközpont, melynek kiépítése, bővítése napjainkban is folyik, megvalósításához az Önkormányzat igyekszik pályázati forrásokat is igénybe venni. Ezzel párhuzamosan alakultak ki, s formálódnak jelenleg is az egyes településrészeken az alközpontok (Ófalu, Érdliget, Parkváros). A leggyorsabban betelepülő részek, ma az M7-es autópálya környéke, sőt az azon túli területek. Mára legjellemzőbb főleg a budapestiek kitelepedése, de az ország minden részéből érkeznek új lakók a városba a jobb megélhetés, vagy a jobb életkörülmények, a munkavállalás reményében.

II.3.3. Műemlékek és helyi értékvédelem A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jegyzéke hét műemléket tart nyilván Érden. Kutyavár XV. századi vadászkastély, Minaret XVII. századi, török kori, Római katolikus temlom XV. századi falak XVIII. századi átépítés, Római katolikus plébánia XVII-XVIII. század, Szent Sebestyénről és Szent Rókusról elnevezett fogadalmi kápolna, barokk XVIII. század (1734), Kőkereszt (1789, barokk), a Magyar Földrajzi Múzeum épületegyüttese, klasszicista, 1820-1840. Törzsszám: Jogállás: Név:

7012 Műemléki védelem Minaret

Törzsszám: Jogállás: Név:

7011 Műemléki védelem Vadászkastély romjai


7010 Műemléki védelem Wimpffen-kúria és melléképületei,Magyar Földrajzi Múzeum


9390 Műemléki védelem Fogadalmi kápolna


7014 Műemléki védelem Szent Mihály téri római katolikus templom


9391 Műemléki védelem Kőkereszt


7013 Műemléki védelem Római katolikus plébániaház

Forrás: www.koh.hu

Érd megyei Jogú Város Közgyűlése megalkotta a város építészeti örökségének helyi védelméről szóló 14/2007. (III.27.) sz. rendeletet. A rendelet helyi védett területeket határolt le, és helyi egyedi védelem alatt álló építményeket jelölt meg. A rendelet indoklása kihangsúlyozza, hogy a megmaradt egyedi védelemre érdemes építmények mellett, a még meglévő kertvárosias településszerkezeti jelleg képviseli a városépítészeti örökség legjelentősebb értékét. A kertvárosias jelleg megőrzése érdekében a rendelet

tervmelléklete szerint a város összefüggő kertvárosi lakóterületeinek döntő többsége védetté vált. A rendelet a laza kertvárosi jelleg megőrzésének érdekében az ingatlanokon kialakítható lakó rendeltetési egységek számával kapcsolatban fogalmaz meg szigorító szabályokat.

II.3.4. A lakásállomány megoszlása és szerkezete A település lakásállománya változatos. Egyaránt megtalálható a lakótelepi, társasházi, modem családi házas, valamint a régi típusú parasztházak egyaránt. A lakásállomány többségében kertvárosias és falusias beépítésű területen, egyedi telken épült családi lakóházból áll. A városközpontban épültek ettől eltérő, telepszerű többszintes, többlakásos lakóépületek. A lakásállomány dinamikus növekedésének alakulásához több tényező emelhető ki. Egyrészt a nagyarányú kiköltözéseknek következménye, hogy Érden alapvetően nagy alapterületű családi házas beépítés jellemző, ugyanakkor az elmúlt években számos többlakásos épületegyüttes került átadásra, zömében kis alapterületű lakásokkal építve. A lakásállomány főbb jellemzői 2002-ben és 2006-ban 2002 Lakásállomány 2006 [db] Épített lakások száma (üdülők nélkül) Az év folyamán épített lakások összes alapterülete (üdülők nélkül) 2006 [m2] 2

Az épített lakások átlagos alapterülete (m ) Az év folyamán épített négy és több szobás lakások száma (a három és fél szobásokkal együtt, üdülők nélkül) Az év folyamán gazdasági szervezetek által épített lakások száma

2006

20 398

21 638

296

275

39 996

32 382

135m12

117,75

163

167

9

91

Az év folyamán természetes személy által épített lakások száma

287

184

Az év folyamán értékesítés céljára épített lakások száma

12

115

Az év folyamán saját használatra épített lakások száma

284

160

Az év folyamán családi házas formában épített lakások száma (üdülők nélkül)

266

176

Fenntartott lakásbérlemények száma

n.a.

140

Fenntartott lakóépületek száma

n.a

50

Eladott lakásbérlemények becsült forgalmi értéke [1000 Ft]

n.a

43 163

n.a

52 100

Eladott lakásbérlemények tényleges eladási ára [1000 Ft] Forrás: teir.vati.hu/meta

Az épülő lakóépületek számából kitűnik, hogy a településen az építési kedv az országos átlagnál nagyobb. Érden összpontosul az agglomeráció városi összlakás-számának közel egyötöde. A jelenlegi lakásszám megközelíti a 22 000 db-ot, ez 17 %-os emelkedés 1999-hez képest és mivel az épülő lakások száma folyamatosan nagyobb a megszűnő, bontásra kerülő lakásokénál, tehát a lakásszám évről évre nő.

Az utóbbi néhány évben elsősorban a kertvárosi beépítésű családi házak építése folytatódott, differenciált minőségben. A korábban beépült lakóterületen a foghíj telkek beépítése gyors ütemben folytatódik. Az érdi lakások átlagos mérete igen magas: 86 m2, magasabb, mint a megyei városok átlagértéke (79 m2), méretbeli eloszlásuk azonban nagy szórást mutat. A lakások több mint egynegyede (25.5 %) ténylegesen „kislakás”, kisebb 60 m2-nél, de a 100 m2-nél nagyobb lakások aránya is magas: 31,5 %. Hasonló a helyzet a lakások minőségével kapcsolatban is. A gyenge (félkomfortos, komfort nélküli, szükség) lakások 16,6 %-os aránya a megye városainak összesített átlagértékével összevetve (28,1 %) nem tűnik magasnak, de jelentősen kedvezőtlenebb több Pest megyei város adatánál. (Gödöllő: 8,3 %, Budaőrs 10,7 %, - ugyanakkor például Monor: 29,2 %, Nagykőrös: 35,7 %). Az elmúlt években épített lakásoknál is fontos kiemelni, hogy nagyon magas a nagy alapterületű, négy vagy több szobával rendelkező lakások építése, amely egyértelműen utal a családi házas építkezések dominanciájára. Az elmúlt években épített lakásoknál is fontos kiemelni, hogy nagyon magas a nagy alapterületű, négy vagy több szobával rendelkező lakások építése, amely egyértelműen utal a családi házas építkezések dominanciájára. Az épített lakások jellemzői 2002 és 2006 között 2002 Épített lakások száma Érd

293

2003

4 és több szobás (%) 55,1

Épített lakások száma

4 és több szobás (%)

2004 Épített lakások száma

2005


418 59,8 434 55,9 Forrás: teir.vati.hu/meta

2006





271

58,6

275

60,7

A lakások és lakott üdülők száma az építési év szerint a következőképpen alakul: A lakások és lakott üdülők számának alakulása 2001-ben, db

Érd Társközpontok (17)

1919 előtt 417 9 781

19201944 1 372 10 573

19451959 1 424 9 296

19601969 2 599 17 940

19701979 5 440 33 231

19801989 5 179 30 294

19902001 3 623 18 763

összesen 20 054 129 878


A lakások építési évek szerinti eloszlása jól tükrözi a város építéstörténetét, azt, hogy növekedése a második világháború után, különösen az 1970-as évektől gyorsult fel. Míg a 2. világháború előtt épült lakások aránya Érden csupán 8,9 %, az 1945 után épülteké 73 %, a rendszerváltozás után az ezredfordulóig pedig a lakások 18,1 %-a létesült. A két világháború között éves átlagban csupán 55 lakás épült, 1945 és 1969 közötti időszakban az átlagos éves produktum 161 darab volt, 1970 és 1989 között már évi 531 darab lakás létesült. A rendszerváltozás utáni évtizedben – részben a lakástámogatások visszafogása, részben a szuburbanizáció fő célterületei változásainak eredményeként – az építésiátépítési1 kedv visszaesett, amely 2001 óta ingadozik. A 2001. évi népszámlálás adatai alapján elmondható, hogy az érdi ingatlanok 88,3 %-a magántulajdonban van, mindössze 0,9 %-a önkormányzati bérlakás. Megállapítható, hogy az önkormányzati bérlakások aránya igen kevés. Érd alapvetően kertvárosias jellegű, az ingatlanok túlnyomó része önálló, családi ház. A város 6,3%-a lakótelepi környezetben él a város központjában. Itt a lakások szinte kivétel nélkül 1

Az éves építési adatok nem csak új építkezéseket, hanem nagyszámú átépítést is takarnak.

összkomfortosak, de inkább kisméretűek. A háztartások 82 %-a legalább komfortos lakásban lakik, s elmondható, hogy az alacsony komfortfokozatú lakás területi eloszlása a városban egyenletes, s ezek a lakások nagy része régebbi építésű házakban találhatóak. A lakások tulajdonjellege 2001-ben

Pest megyei városok Érd Városa

Önkormányzati Magántulajdonban tulajdonban 1,6 87.3 0,9 88.3 Forrás: Önkormányzati nyilvántartás

Más tulajdonforma 11.1 10,7

Önkormányzati tulajdonban 2005-ben összesen 147 lakás maradt, új lakás építése csak magánerőből indult, az Önkormányzat újabb lakásokat nem épített. Lakások és lakott üdülők komfortosság szerinti százalékos megoszlása 2001-ben összkomfortos

komfortos

félkomfortos

69,0 64,8

14,4 21,5

3,9 3,6

Érd Agglomerációs társközpontok:

komfort nélküli 5,4 4,5

szükség és egyéb 7,3 5,7

összesen 100,0 100,0

Forrás: Népszámlálási adatok

Az eredmények alapján megállapítható, hogy összességében az alacsony komfortfokozatú lakások aránya Érden 16,6%, amely közel 3%-kal magasabb, mint az agglomerációs társközpontoké.

II.4.KÖZSZOLGÁLTATÁSOK II.4.1. Oktatás Érd Város Önkormányzata alapellátási kötelezettségének és önként vállalt feladatai ellátása értelmében, megfelelően gondoskodik nevelési- oktatási intézményrendszerének működtetéséről. A normatív támogatást kiegészítve biztosítja az intézmények zavartalan működését. Az Önkormányzat alapellátási kötelezettségén túl két középfokú intézményt, egy zeneiskolát és egy Nevelési Tanácsadót tart fenn. Ezen alapellátáson túli oktatás biztosításáról, s az ezzel járó jogkörök gyakorlásáról az Önkormányzat a jövőben sem kíván lemondani.

A közoktatási intézményekben ellátottak számának alakulása 2002 és 2005 között, fő

Óvodába beírt gyermekek száma Óvodai férőhely száma Ált. iskolások száma Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban Középiskolai tanulók száma

2002

2003

2004

2005

2006

1 724

1 755

1 731

1 736

1724

1 565

1 580

1 562

1 486

1534

4 919 127

4 846 4 963

4 815 4 826

4 734 4 841

4667 4757

813

819

813

786

742


Óvodák Az óvodai feladatellátás döntő többsége az önkormányzat által fenntartott intézményekben történik, a város területén 8 óvoda működik 13 telephelyen. A magánóvodák száma 4. Az óvodák számának és kihabszáltságának alakulása 195és 2006 között 1995 Óvodák száma Óvónők száma Kihasználtság

13 136 123%

2000

2001

2002

13 13 13 136 136 136 124% 125% 124% Forrás: teir.vati.hu/meta

2003 13 136 124%

2004

2005

13 136 120%

145 116%

2006 144 112%

A legfrissebb adatok alapján az elmúlt években a gyermekek létszáma városi szinten a következő képen alakult: A gyermeklétszám alakulása 2004 és 2008 között

Év

2004/2005. 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008.

Gyermeklétszám az ÖK. óvodáiban Gyermeklétszám a nem ÖK.-i óvodákban Gyermeklétszám az összes óvodában

1631

1692

1655

1677

102

102

102

102

1733

1794

1757

1779

Forrás: Önkormányzati nyilvántartás

Önkormányzati intézményekben a 2007/2008-as nevelési évben 63 óvodai csoport kezdte meg működését. 2007. szeptember 15-ig 1677 gyermeket írattak be az óvodákba. ez az adat folyamatosan változik, hiszen az óvodai nevelésre vonatkozó rendelkezések érdekében a gyerek a harmadik életéve betöltését követően léphet az óvodába és addig maradhat, ameddig tankötelessé nem válik. A szülők élnek is ezzel a jogukkal, több gyermek még egy évet marad az óvodákban. Óvodáink statisztikai adatait végignézve megállapítható, hogy jelenleg maximális kihasználtsággal működnek. Minden évben 100-150 gyermeket kell elutasítani. Az alapellátást így nem tudják úgy megteremteni, hogy abba minden óvodáskorú gyermek be tudjon kapcsolódni. A gyermekek nagy része csak ötödik életévét betöltve kerülhet óvodába. Gondot jelent, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos kisgyermekek száma kevés az intézményekben. Foglalkoztatottak száma: A fenntartó minden évben biztosítja a közoktatási törvényben és végrehajtási rendeletben meghatározottak szerinti személyi feltételeket: a székhelyen

vezető óvónő, óvoda vezető- helyettes, csoportszobánként 2 óvónő és 1 dajka alkalmazását. A tagintézmények élén tagintézmény-vezető segíti a vezető munkáját, biztosítja megfelelő szinten az ellátást. Pedagógiai munkát segítő szakemberek tekintetében a logopédiai ellátást a Móra Ferenc Általános Iskola logopédusai látják el. A gyógy-testnevelési és fejlesztőpedagógiai ellátás nem teljes körűen megoldott. Infrastruktúra: Az óvodák nagy része nem óvodai feladatok ellátására épült, az egyszerű családi házak átalakítása több szempontból nem felel meg a hatályos jogszabályi előírásoknak (pl.: 1 gyermek számára 2 m2-t kell biztosítani). A helyhiány nehezíti a gyermekek teljes körű ellátását, sőt a maximális csoportlétszám (25 fő) befogadására sem alkalmasak a csoportszobák. Általános iskolák A város az alapfokú oktató – nevelő munka ellátását 8 önkormányzati és egy egyházi fenntartású intézményben biztosítja. Fontos kiemelni, hogy nemcsak a középiskolákban, de az általános iskolák tagozatos osztályaiban is jelentős a szomszédos településekről Érdre ingázó diákok száma. A városban jelenleg 9 általános iskola, és egy kisegítő iskola működik. (A fentieken túl 8 párhuzamos osztályos oktatással működik önkormányzati támogatással is az egyházi általános iskola.) Bejáró tanulók száma településenként, iskolánként 2004 és 2008 között, fő

Bejáró tanulók

2004/2005.

2005/2006.

2006/2007.

2007/2008.

II. Lajos Ált. Isk.

0

1

1

0

Bolyai J. Ált. Isk.

135

113

114

110

Móra F. Isk.

14

17

16

21

Batthyány Ált. isk.

77

89

76

67

Gárdonyi G. Ált. Isk.

6

10

6

8

Széchenyi I. Ált. Isk.

25

14

21

20

Kőrösi Cs. S. Ált. Isk.

10

12

11

17

Teleki S. Ált Isk.

11

10

6

5

Hunyadi M. Ált. Isk.

12

15

VMG. 5-8. évf. Összesen:

290

281

18

21

26

31

295

300

Forrás: Önkormányzati nyilvántartás Nem érdi intézményekben tanuló érdi tanköteles gyermekek száma 2004 és 2008 között, fő

Iskolai körzet II. Lajos Általános I. Bolyai Általános I. Batthyány Általános I. Gárdonyi Általános I. Széchenyi Általános I. Kőrösi Általános I. Móra F. Általános I. Teleki Általános I. Hunyadi Általános I. Összesen

2004/2005

2005/2006

2 9 9 8 24 23 23 64 7 146 Forrás: Önkormányzati

2 8 9 9 13 25 25 68 7 141 nyilvántartás

2006/2007

2007/2008

2 10 8 9 11 22 22 63 17 142

6 11 5 16 17 16 76 19 149*

1980-hoz képest jelentős javulást mutat az a tény, hogy a korábban átlagosan 41 fős osztálylétszámot sikerült az elmúlt években jelentősen csökkenteni. Így az egy osztályra jutó diákok száma már 30 fő körül mozog. Az Önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású iskolák általános iskolai gyermekek létszáma 2004 és 2008 között, fő

2004/2005

2005/2006

2006/2007

2007/2008

Önkormányzati fenntartású intézményekben Férőhely 4998 4998 4998 osztályok száma 188 189 188 Gyerek létszám 4331 4253 4193 Kihasználtság 87 % 85% 84% Nem önkormányzati fenntartású intézményekben férőhely 448 448 448 osztályok száma 16 16 16 gyerek létszám 369 367 379 kihasználtság 82% 82% 85% Forrás: Önkormányzati nyilvántartás

4998 158 4007 80% 488 16 393 88%

A statisztikai adatokból kiderül, hogy a város iskoláiban a tanulók létszáma egyenetlen. Vannak olyan iskolák (Kőrösi, Bolyai, Széchenyi) ahol az alapító okiratban meghatározott férőhelyszám felé közelednek a létszámok, több iskolában mélyen ez alatt vannak. A beiskolázást nehezíti, hogy a szabad iskolaválasztás jogával gyakran élnek a szülők, sokszor az iskolák körzetébe való gyors bejelentkezéssel. Így nehezen tervezhető az iskolákban az osztályok feltöltése. 2007. májustól a fenntartó minden iskolában felülvizsgálta a pedagógus létszámot, és aktualizálta az óraszám növekedésnek megfelelően. Ez a magyarázata annak, hogy az egy pedagógusra eső gyermeklétszám jelentősen megváltozott és eléri az országos átlagot. Középiskolák A városban - az Önkormányzat fenntartásában - két középfokú oktatási intézmény működik: 1 gimnázium és 1 szakképző iskola. A középfokú oktatási intézményekre vonatkozó legfontosabb jellemzőket az alábbi táblázat szemlélteti. A középfokú oktatási intézmények kihasználtsága Középfok

2004/2005.

2005/2006.

2006/2007.

2007/2008.

Osztályok száma

42

42

40

39

Tanulói létszám

1258

1239

1175

1140

95

94

95

86

82%

80%

Pedagógus létszám Kihasználtság:

88% 87% Forrás: teir.vati.hu/meta

A 40 éve alapított és 1962-ben átadott Vörösmarty Mihály Gimnázium kezdetben 12, majd 1980-ra 14 tanteremmel és 333 tanulóval működött. A vidékről bejárók száma 173 fő volt. Az 1990-ben végrehajtott bővítésekkel a Gimnázium már 18 osztályteremmel és kb. 657 tanulóval működik, ebből a környező településekről bejárók száma közel 200 fő, melynek egyharmad része - a kimutatások szerint - Százhalombattáról jár át az oktatási intézménybe. A gimnázium épülete kollégiumi szárnyat is magában foglal. A gimnáziumban már évek óta működik a nyolcosztályos oktatási forma 1-1 osztállyal. A hagyományos négy éves képzés keretében országos beiskolázású biológia, kémia tantárgyakból, működik továbbá angol, német, francia, matematika tagozat és természetesen általános tantervű osztályok indulnak.

A Kós Károly Szakképző Iskola össztanulói létszáma 609 fő, a tanulóinak jelentős hányada a környező településeken lakik. A Szakképzőben gyors- és gépíró, autószerelő, szobafestő, élelmiszereladó, varrónő, erősáramú berendezés-szerelő, kovács, esztergályos, karosszéria-lakatos, szerszámkészítő, központifűtés- és csőszerelő, órás, fogműves valamint felszolgáló szakmákat képeznek. Néhány éve kezdte meg működését az intézményben az érettségit is magába foglaló szakközépiskolai ágazat, melyben a tanulók többek között varrónői, gépszerelői és vegyész szakmák közül választhatnak. Szinte az országban egyedülálló kezdeményezésként az iskolában beindult egy speciális oktatási forma is, mely a már végzett szakmunkások részére lehetővé teszi az érettségi megszerzését két éves intenzív nappali képzés keretében. Napközi, tanulószobai ellátás A napközi-otthonos feladatellátás a közoktatási rendszer egyik legfontosabb eleme, hiszen a tehetséggondozás, felzárkóztatás, valamint a nevelés egyik lehetséges színtere. A fenntartó minden évben az iskolakezdéskor a szülői igényeknek és a törvényi előírásoknak megfelelően pedagógus álláshelyet, vagy órakeretet biztosít a feladat ellátására. Gyógypedagógiai ellátás Az elmúlt évek változásai következtében egyre erősödő társadalmi igényként jelentkezik a különleges gondozást, speciális ellátást igénylő gyermekek nevelés – oktatása a megfelelő intézmények keretében. A jelenlegi oktatás politika azt a célt tűzte ki, hogy a többségi intézmények az integrált oktatás keretében végezzék ezt a feladatot. Amellett, hogy az integráltan nevelt tanulók száma folyamatosan nő, ellátásuk nem teljesen megoldott. A feladat megoldása kétféle képen történik: a) Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése Valamennyi érdi önkormányzati általános iskola alapító okirat tartalmazza az SNI-s gyerekek oktatását, nevelését, de sem a tárgyi, személyi feltételekkel, sem pedagógiai programokkal nem rendelkeznek a feladat megfelelő szintű ellátásához. b) Értelmi fejlődésben akadályozott tanulók szegregált alapfokú képzése Ezen tanulók képzése a Móra Ferenc Általános Iskolában és Szakszolgálatban folyik, városi és települési beiskolázással.

a

Logopédiai

Alapfokú művészeti ellátás A feladat ellátása az alapfokú művészetoktatási intézményben folyik. (Lukin László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény) Alapító okirat szerinti férőhely: 560 fő Az alapfokú művészeti oktatás intézményben tanulók és dolgozók száma 2003 és 2007 között, fő 2003/2004

tanulók száma 484 pedagógusszám* 29

2004/2005

2005/2006

2006/2007

2007/2008

503 33

518 33

509 34

516 33


Az intézmény alapfokú zenei oktatást végző speciális iskola, amelyben kiselőképző, hangszeres előképző, alap- és továbbképző évfolyamokon folyik az oktatás. 1966-ban alapították, városi beiskolázású intézményként. A Batthyányi iskola kivételével valamennyi hangszeres oktatást folytató telephelyen működik elméleti foglalkozás, szolfézsóra.. Jelenlegi tanszakai: vonós, fafúvós, rézfúvós, harmonika, zongora, szolfézs

és pengetős hangszerek, ütőhangszerek, kamarazenei foglalkozásokat is tartanak.

magánének.

Ezen

kívül

zenekari

és

Pedagógiai szakszolgáltatások A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési – oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. Logopédia A logopédusok (11 álláshely) a Móra Ferenc Általános Iskolában és a logopédiai szakszolgálat pedagógus-állományához tartozóan utazó logopédusként látják el a város óvodáiban és általános iskoláiban a feladataikat. Az ellátottak számának alakulása 2002 és 2007 között, fő

2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 tanév tanév tanév tanév tanév ellátottak száma (gyerek felnőtt) Alkalom száma

+

89

167

318

454

451

2308

5475

8726

13440

13310


Gyógytestnevelés A gyógytestnevelési ellátás városi szinten nem megoldott Néhány iskola alkalmazásában van gyógy-testnevelő, aki csak saját iskolai szinten látja el a feladatot, a többi iskolában az ellátás nem biztosított. Városi Nevelési Tanácsadó Az Érdi Nevelési Tanácsadó 1981-ben kezdte meg működését a Budaörsi Nevelési Tanácsadó egységeként. 1986-ban vált önálló intézménnyé. Az ellátandók száma folyamatosan emelkedik. A nevelési tanácsadó forgalmi adatai 2002 és 2007 között, fő

2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 tanév tanév tanév tanév tanév ellátottak száma 394+125 (gyerek + felnőtt)

651+168

480+251

671+528

761+419

Alkalom száma

3710 alk.

4141 alk.

4677 alk.

6072 alk.

10938 alk.

iskolaérettségi

125 fő

109 fő

97 fő

114 fő

132 fő


Központi feladatként ellátott alaptevékenysége: Pedagógiai szakszolgálat, nevelési – pszichológiai tanácsadás, beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási zavarokkal küzdő gyerekek, tanulás problémáinak feltárása, korrekciós célú, családközpontú foglalkoztatás komplex pedagógiai és pszichológiai módszerekkel, iskolaérettségi vizsgálatok elvégzése, szakvélemény készítése. Megállapodási szerződés keretében Diósd ellátását is biztosítja. Alkalmazotti létszám: 12 pedagógus (pszichológus, fejlesztő pedagógus), 1 pszichiáter, 1 adminisztrátor, 1 szociális munkás Felnőttoktatás A városban a középfokú végzettséget adó felnőtt oktatást a Budakalász Gimnázium Érdi Tagiskolája látja el, melynek fenntartója a SZILTOP Oktatási Kht. A gimnázium a Bólyai Általános Iskolában kapott helyet a működésre, létszám adatai a következők: A felnőttoktatásban résztvevők száma 2004 és 2007 között, fő tanév

érettségizett tanuló

összes tanuló létszám:

2004/2005

124 fő

580 fő

2005/2006 2006/2007

105 fő 132 fő

579 fő 578 fő


A felnőttoktatás másik területe az érettségire épülő szakképzés, ami a Kós Károly Szakképző Iskolában folyik 13. és 14. évfolyamon. Felsőfokú szakképzés Érd Város Önkormányzata arra törekszik, hogy a felsőoktatás, illetve a területén is nyújthasson szolgáltatást.

szakképzés

Így a Vörösmarty Gimnázium épülete ad otthont az informatikai és közgazdasági ismereteket oktató budapesti Gábor Dénes Főiskola egyik Konzultációs Központjának is. 2005. szeptember elsejétől szintén a gimnázium épületében indít 4 féléves, nappali tagozatos akkreditált felsőfokú iskolarendszerű szakképzést (idegenforgalmi szakmenedzser szakon) a Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kara.

II.4.2. Szociális ellátás A szociális szolgáltatások lehetséges alanyai általában a kedvezőtlen életkörülmények között élők közül kerülnek ki, közülük is elsősorban az idősek, a betegek, a fogyatékosok és a hajléktalanok. A statisztikai adatok felhívják a figyelmet arra, hogy csökken a születések száma, növekszik a születéskor várható életkor, ezáltal a gyermekkorúak aránya fokozatosan csökken, az idős (60 éven felüli) korosztályé emelkedik. A szociális ellátó rendszer legnagyobb célcsoportját az idős korosztály adja. A 60 évesek és idősebbek aránya 2001-ben a városban elérte a 17%-ot. A lakosság korösszetétele, öregedése, az aktív népesség társadalmon belüli csökkenő aránya, jövedelmi viszonyai meghatározzák a szociális szolgáltatások iránti keresletet. A szociális ellátás főbb formáiban részesülők aránya 2007-ben, fő, Forint Támogatás fajtája Rendszeres szoc.segély

Felhasznált összeg

Fő

61

19 725

14

4 295

Aktív korúak szoc.segélye Idsőkorúak járadéka Lakásfenntartási normatíva Lakásfenntartási támogatás (méltányos, helyi) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

439

675

Kieg.gyermekvéd.támogatás

6

447

Ápolási díj (normatív)

109

35 596

Ápolási díj, méltányos

115

29 857

374

5 605

Tb. járulék

6 755

1 737

Szemétszedési díj 100 évesek támogatása Étkezési térítés adósságkezelés Temetési, hamvasztási segély összesen

15 784

2

678

241

1 869

10

847

221

4 874

2267 Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás

128 069

Az önkormányzati szociális intézményrendszer 1996-ban átszervezésre került, melynek oka a funkcionális feladatmegosztás, ezzel a meglévő erőforrások hatékonyabb felhasználása. A szociális intézményeket összefogó Szociális Gondozó Központ tagintézményei a következők: Bölcsődék A városban két bölcsőde is működik. Az 1. számú bölcsőde 1980. október óta üzemel 60 férőhellyel, a 2. számú pedig 1983. augusztustól, szintén 60 férőhellyel. A dolgozók létszáma 18 illetve 20 fő. Az Önkormányzat 2004. őszén pályázatot nyújtott be a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás Operatív Programja keretében kiírt – többek között bölcsődéket is érintő – pályázati felhívásra. Nyertes pályázat esetében lehetőség nyílhat az 1. számú bölcsőde teljes rekonstrukciójára, valamint bővítésére is. A rendelkezésre álló férőhely nem elegendő, a jelentkezők igényeit e két intézmény nem tudja teljes mértékben kielégíteni.

A városban működő bölcsődék legfontosabb jellemzőinek alakulása 2002 és 2007 között, fő 2002

2003

2004

2005

2006

Működő összes bölcsődei férőhelyek száma (önkormányzati, üzemi, magán stb.)

120

120

120

120

120

Bölcsődébe beírt gyermekek száma

135

135

148

148

162

Bölcsődei gondozónők száma

24

24

26

26

24

Szakképzett bölcsődei gondozónők száma

23

23

24

24

23

120

120

120

Működő, önkormányzati bölcsődei férőhelyek 120 120 száma Forrás: teir.vati.hu/meta

Családsegítő szolgálat A Családsegítő Szolgálat 1987-ben kezdte meg működését, elsők között az országban. A tavalyi év során sikerült a szolgálat részére egy megfelelő, korszerű épületet biztosítani, mely megfelel a feladat ellátás követelményeinek. 2004. júliusától speciális alapellátási feladatot - támogató szolgálat - is ellátnak. Határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik. Gyermekjóléti szolgálat A Gyermekjóléti Szolgálat 1997. szeptember óta működik, a Családsegítő Szolgálatból nőtte ki magát. Az intézmény alagsorának házilagos kivitelezésével ez évben „E” pont kialakítására került sor, itt lehetőség van gyerekek és fiatalok számára ingyenes Internet hozzáférésre. Határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik. A Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozóan elmondható, hogy évente 1000 fő körül mutatkozik a szolgáltatást igénybe vevők száma. Habilitációs központ A Habilitációs Központ fogyatékosok nappali intézménye. A kötelező ellátási forma mellett önként vállat feladatként ellátja a „korai fejlesztés, képzés” feladatot is, egyedülállóként a megyében. A személyi és tárgyi feltételek az igényeknek és jogszabályi előírásoknak megfelelnek. Feladata a családban élő, értelmileg közép -, vagy súlyos fokban sérült gyermekek és fiatal felnőttek egyénre szabott gyógypedagógiai fejlesztése és gondozása. A Habilitációs Központban három korcsoportban foglalkoznak a gyermekekkel (0-6 éves korig: korai fejlesztés, 6 – 16 éves korig: képzési – és tankötelezettség, 16 éves kor felett: foglalkoztatható és rendszeresen nem foglalkoztatható sérültek). Mindhárom csoport nagyon fontos, hiszen az idejáró gondozottak jó része csonka családban él. Nagyon fontos számukra a társadalmi beilleszkedés minél zökkenőmentesebbé való tétele. A habilitációs központ feladatai, ellátott létszáma 2008-ban Tagintézmény neve Habilitációs központ

Feladat

Szolgáltatás formája

Fogyatékosok alapellátás nappali ellátása Forrás: Önkormányzati nyilvántartás

Ellátott létszám 35 fő

Hajléktalan ellátást biztosító központ A Hajléktalan Ellátást Biztosító Központ egymásra épülő szolgáltatásaival az „itt és most” problémakezeléssel ellátja a városban hajléktalanná vált emberek gondjait.

A hajléktalanellátás főbb jellemzői 2008-ban Tagintézmény neve Hajléktalanok nappali ellátása Férfi átmeneti és krízisszálló

Nappali melegedő

Szolgáltatás formája alapellátás

Ellátott létszám 35 fő

Szakosított ellátás Szakosított ellátás Szakosított ellátás alapellátás

12+23 fő

Átmeneti és krízisotthon Átmeneti otthon

Női hajléktalan szálló Családok átmeneti otthona Utcai szociális

Feladat

Átmeneti otthon

10 fő 25 fő

Utcai szociális munka Forrás: Önkormányzati nyilvántartás

Ua.

Idősek ellátását biztosító intézmények Az idősek ellátását intézményesült formában, valamint egyéb szolgáltatás igénybevétele keretén belül biztosítják az itt élőknek. Az idősellátásban résztvevő intézmények adatai 2008-ban Tagintézmény neve

Idősellátás

Nappali ellátása Idősek otthona

Feladat


Étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Idősek nappali alapellátás ellátása Idősek bentlakásos otthona Forrás: Önkormányzati nyilvántartás

Ellátott létszám 100 fő 70 fő 60 fő 35 fő 16 fő

Idősek nappali ellátása A nappali ellátást nyújtó intézmények elsősorban a saját otthonukban élők részére biztosítanak lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Az Érdi Idősek Napközi Otthona 30 férőhelyre kapott határozatlan idejű működési engedélyt. Mind a tárgyi, mind a személyi feltételek megfelelnek a jogszabályi előírásnak. Idősek otthona A tartós bentlakásos ellátás keretében folyamatosan ruházattal és textíliával való ellátást, egészségügyi lakhatást) kell biztosítani az igénybevevő részére. Ez az önként vállalt feladata. Két telephelyen a Topoly u. 2. Jácint u. 8. szám alatt 16 férőhellyel működik.

teljes körű ellátást (étkezést, ellátást, mentális gondozást, ellátási forma az önkormányzat szám alatt 50 férőhely, míg a

Nem önkormányzati fenntartással három nyugdíjas otthon működik Érden. A Szent József katolikus szeretet otthon, és az üzleti vállalkozásként működő Napfényotthon, melynek két nyugdíjas háza üzemel. Összességében az intézmények által a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága, valamint a nappali ellátást nyújtó idősek klubjának kihasználtsága a következőképpen alakul az elmúlt öt évben:

Az ellátást nyújtó intézmények főbb jellemzői 2002 és 2008 között 2002 2003 2004 2005 Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok működő férőhelyeinek száma Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonokban gondozottak száma Nappali ellátást nyújtó idősek klubjai működő férőhelyeinek száma Nappali ellátást nyújtó idősek klubjaiban ellátottak száma

2006

358

517

476

476

476

312

344

331

349

373

30

30

30

30

17

23

19

21

20

17

Az intézmények kihasználtsága (%) Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága 87,15 66,54 69,54 73,32 78,36 Nappali ellátást nyújtó idősek klubjainak kihasználtsága 76,67 63,33 70,00 66,67 100,00 Forrás: teir.vati.hu/meta

Az eredmények azt mutatják, annak ellenére, hogy növekszik az intézményekben ellátottak száma, a kihasználtság évről évre változik, szabad kapacitásokkal rendelkeznek a tartós bentlakást nyújtó intézmények és az idősek klubjai egyaránt. Egyéb szociális intézmények Érd Városi Gyámhivatal Érd Város Gyámhivatalának illetékessége Érd város mellett Diósd, Tárnok, Sóskút, Pusztazámor községekre terjed ki. Kábítószeregyeztető Fórum A városban 2002 óta működik Kábítószer Egyeztető Fórum. Az Önkormányzat -pályázati támogatásból - szakértőt foglalkoztat szakmai programok tervezésére és moderálására. Jelenleg szakmai előkészít tárgyalások folynak annak érdekében, hogy a regionális áldozatvédelmi szakmai és módszertani központ Érdre kerülhessen. Százhalombattával közösen utcai megkereső szolgálat és tűcsere program működik. A szociális - különösen a személyes gondoskodást nyújtó ellátások területén – az önkormányzat mellett fontos szerepet töltenek be a civil szféra szereplői, magánszemélyek, társadalmi szerveződések is. Az Érd város területén működő civil szervezetek közül több mint 20 tölt be igen komoly feladatot a szociális ellátások biztosításában (3 családok átmeneti otthonának fenntartása, idősek ápolása-gondozása, fogyatékos gyermekek és családjaik támogatása, csökkent munkaképességűek foglalkoztatása). A legújabb intézmény ezen a területen a Leány, Anya, Gyerek Közhasznú Alapítvány által létrehozott és 2005. áprilisában átadott Lea Otthon, mely – több funkciós gondozóközpontként – összesen 20 krízishelyzetben lévő fiatal anya és gyermeke befogadására és ellátására. A szociális szolgáltatások lehetséges alanyai általában a kedvezőtlen életkörülmények között élők közül kerülnek ki, közülük is elsősorban az idősek, a betegek, a fogyatékosok és a hajléktalanok. A statisztikai adatok felhívják a figyelmet arra, hogy csökken a születések száma, növekszik a születéskor várható életkor, ezáltal a gyermekkorúak aránya fokozatosan csökken, az idős (60 éven felüli) korosztályé emelkedik. A szociális ellátó rendszer legnagyobb célcsoportját az idős korosztály adja. A 60 évesek és idősebbek aránya 2006-ben a városban elérte a 19,4%-ot. A lakosság korösszetétele, öregedése, az aktív népesség társadalmon belüli csökkenő aránya, jövedelmi viszonyai meghatározzák a szociális szolgáltatások iránti keresletet.

A Szociális Gondozó Központ tagintézményei által ellátott feladatok a következők: Ifjúsági Klub és Információs Iroda Nem kötelező ellátási forma, a 10 év feletti gyermekek és fiatalok alternatív napközbeni ellátását biztosítja. Gyermekek átmeneti otthona Az önkormányzat feladat-ellátási szerződés keretében Fészek Egyesület által biztosítja. Egyéb A szociális - különösen a személyes gondoskodást nyújtó ellátások területén – az önkormányzat mellett fontos szerepet töltenek be a civil szféra szereplői, magánszemélyek, társadalmi szerveződések is. Az Érd város területén működő civil szervezetek közül több mint 20 tölt be igen komoly feladatot a szociális ellátások biztosításában (3 családok átmeneti otthonának fenntartása, idősek ápolása-gondozása, fogyatékos gyermekek és családjaik támogatása, csökkent munkaképességűek foglalkoztatása). A legújabb intézmény ezen a területen a Leány, Anya, Gyerek Közhasznú Alapítvány által létrehozott és 2005. áprilisában átadott Lea Otthon, mely – több funkciós gondozóközpontként – összesen 20 krízishelyzetben lévő fiatal anya és gyermeke befogadására és ellátására.

II.4.3. Egészségügy Háziorvosi ellátás Az Önkormányzati törvény a települési önkormányzatok kötelezettségévé tette az alapellátás biztosítását, az egészségügy finanszírozásának jelenlegi rendszerében a fenntartó önkormányzatoknak saját költségvetésükben kell gondoskodniuk a tulajdonosokra háruló feladatok anyagi fedezetéről. Ennek megfelelően a települési önkormányzat jelenleg nem vonulhat ki teljes mértékben az egészségügyi ellátás finanszírozásának területéről. Érd Város Önkormányzat Képviselő-testülete úgy döntött, hogy a rendelőket a háziorvosoknak ingyenes használatba adja a 2002-ben aláírt szerződésük szerint. Az épületek állapota nem kielégítő. Az Önkormányzatra hárulnak a javítási munkák. Mozgássérültek részére három rendelőbenvan kialakítva mellékhelyiség. Érd Városában a körzeti orvosi ellátás biztosítási alapúvá vált. 20 háziorvosi körzet, 10 gyermekorvosi körzet és 10 fogszakorvos, két iskolafogászat látja el a területet. Az Önkormányzat a 14/2002. (VII.22.) ök. rendeletében rögzítette a körzetek nagyságát, és határait. A városban 2 iskolafogászat működik, akik Szakorvosi Rendelőintézetben látják el feladatukat. A város iskoláskorú gyermekeinek száma 2006-ban: 7919 fő. Rendszeres szűréseket , egészségügyi felvilágosításokat tartanak az intézményekben működő iskola orvosokkal és az iskola védőnőkkel. Védőnői ellátás Az anya és csecsemővédelem ellátásában 17 területi védőnő és egy főállású ifjúságivédőnő dolgozik. Feladatuk az egészséges életmódra nevelés, prevenció, felvilágosítás, valamint nevelési- gondozási tanácsadás. Tevékenységüket a családok otthonában, a tanácsadókban, iskolákban, óvodákban, és közösségi programokon végzik.

A védőnői szolgálat a szakorvosi rendelőintézet feladatkörében működik 18 területi és 6 ifjúsági védőnővel. A területi védőnői szolgálat a minimum feltételeknek megfelelő eszközeinek pótlása megtörtént. A területi gondozottak száma: 4802 fő. 2006-ban 720 gyermek született Érden. Az országos átlaggal szemben – amely csökkenést mutat – Érden az előző évinél 80 gyermekkel született több. Az iskolavédőnők felszerelése még hiányos, eszközbeszerzés folyamatban. A védőnői szolgálat magas szintű, egészség-orientált képzettséggel, preventív szemlélettel, országos lefedettséggel képült kapcsolatrendszer. Jelentőségük az egészségügyi felvilágosító, nevelőmunkában jelentkezik, valamint ösztönzi a szűrőprogramokban való részvételt. Az intézmények oktatási-nevelési tervében szerepelnek a védőnők által javasolt programok, a munkában a védőnők aktívan vesznek részt. Járóbeteg szakellátás, gondozó intézmények 1991-ben került átadásra az új Szakorvosi Rendelőintézet, amely mind felszereltségét (2005-ben fekvőbetegek szállítására is alkalmas felvonóval bővült), mind egyéb feltételeit tekintve a megyében ma is az egyik a legkorszerűbb és leghatékonyabb intézmény, ahol a járóbeteg szakrendelés az alapellátás egy részével együtt működik. A járóbeteg szakrendelőben rendelnek háziorvosok, házi gyermekorvosok. A házi felnőtt és házi gyermekorvosok funkcionálisan privatizáltak. Jelenleg a Szakorvosi Rendelőintézet közel 97.000 lakos járóbeteg szakellátási feladatait látja el, megváltozott összetétellel. Az elmúlt években Érd város és vonzáskörzetében a populációnövekedés 3 év alatt elérte a 10%-ot, a beköltözők általában fiatal párok, családok közül kerülnek ki. A lakosság összetételének változása jól körülhatárolható feladatváltást kényszerít szakrendelőnkre. Vonzáskörzetéhez tartoznak: Diósd, Tárnok Sóskút, Pusztazámor. Százhalombatta tüdőgondozói, tüdőgyógyászati, osteoporosis és diabetológiai ellátása. Folyamatosan figyelemmel kísérik a népegészségügyi mutatókat így pályáztak az OEP-hez kapacitások bővítésére. A szakrendelők 61 szakorvost és további 10 alapellátást végző orvost, 77 nővért és 18 területi védőnőt, 6 ifjúsági védőnőt alkalmaznak a rábízott egészségügyi feladatok ellátására, 1 fő üzemorvosi alapellátást, 3 orvos fogászati szakorvosi ellátást (fogászati röntgent, szájsebészetet és fogszabályozást), 1 fő iskola-egészségügyi ellátást biztosít. További 10 gyermek szakorvossal kötöttek megbízási szerződést iskolaorvosi és ifjúság orvosi teendők ellátására. Érd város szakorvosi rendelőintézete a Felső u. 39. sz. alatt, a Felső és az Alsó utcák, valamint családi házak által határolt területen (teleknagyság ~13500m2) öt épületben működik. A tüdőgondozó a szakrendelőtől távol a Hivatalnok utcában található. A szakrendelő különböző építési idejű (~25-100 éves) épületeinek mindegyikéről elmondható, hogy sok tekintetben nem felelnek meg a hazai és uniós szakmai követelményeknek, az épületek átjárhatósága csak részben biztosított. A járóbeteg szakrendelőben a következő szakrendelések nyújtanak segítséget a betegek számára: belgyógyászat, kardiológia, fogalkozás eü., sebészet, gyermeksebészet, szemészet, fül-orr-gégészet, nőgyógyászat, ideggyógyászat, reumatológia, orthopaedia, urulógia, gasztroenterológia, anginológia, sportovos, laboratórium, ultrahang, gyógytorna, fizikoterápia, röntgen Ezen kívül biztosított a tüdőszűrés és az iskolafogászat. A szakrendelőben működik az anya és csecsemővédelem tanácsadási tevékenysége is. A városban a következő gondozók működnek: tüdőgondozó, bőr és nemibeteg gondozó, onkológiai gondozó, lelki egészséggondozó és mammográfia.

A következő táblázat a járóbeteg szakellátás betegforgalmi kimutatása (2005.)

rendelés neve belgyógyászat sebészet nőgyógyászat fül-orr-gégészet szemészet bőrgyógyászat/gondozó ideggyógyászat ortopédia urológia onkológia szájsebészet/fogszabályozás reumatológia pszichiátria tüdőgyógyászat Összesen Speciális diagnosztikai és terápiás munkahelyek Mindösszesen

Szakorvosi napi munkaórák száma 22.8 22.6 17.2 13 15.2 11.2 6 3.6 4.4 6 12 13 19.8 16.8

Teljesített évi összes orvosi (munkaóra) 4194 4408 2410 2519 3800 2695 1152 375 533 1098 1686 2874 2881 3911

183.6 31.8

34536 6799

Összes gyógykezelési esetek száma

Egy gyógykezelésre jutó idő (perc)

19441 34804 23789 16297 16801 15266 6415 6058 5024 4443 3968 17787 11886 39951

13 8 6 9 14 11 11 4 6 15 25 10 15 6

221930 117234

10 3

339164

8

215.4 41335 Forrás: Önkormányzati nyilvántartás

A heti rendelési idő meghaladja az 1215 órát. Az intézmény az érdi betegeken kívül a környező négy település betegeit is ellátja. E vonzáskörzetbe tartozik Pusztazámor, Tárnok, Sóskút és Diósd. Éves szinten a szomszédos településekről az átjáró betegek száma eléri a 30.000 főt. Ügyeleti ellátás, mentőszolgálat Az International Ambulance Kft. Érd, Tárnok, Diósd, Sóskút, Pusztazámor központi orvosi ügyeletét látja el 2005. február 1-jétől. Az összevont központi ügyelet összesen 82.500 felnőtt és gyermek sürgősségi orvosi ellátását biztosítja, jelenleg a nap 24 órájában . A Pest megyei Mentőszervezet a városban mentőállomást tart fenn, melynek működési területe Tárnok, Diósd, Sóskút, Pusztazámor, valamint Százhalombatta településekre terjed ki. Szükség esetén az érdi menősök kivonulnak Szigetszentmiklós, Halásztelek, Dunaharaszti, Biatorbágy és a Zsámbéki-medence településeire is. Közreműködnek továbbá – a megyét érintően – az M7-es autópályán, a 6-os, illetve 7-es főutakon bekövetkező balesetek elhárításában is. Az elmúlt egy év során a Mentőszolgálat 397 alkalommal kért olyan jellegű segítséget , hogy amíg megfelelő szintű mentőgépjárművet tud a beteghez küldeni, addig az ügyelet munkatársai kezdjék meg az ellátást . Az ügyelet mindkét gépkocsija a mentőszolgálat eset kocsijainál is megkövetelt felszereléssel rendelkezik, ezért nem okozott problémát egyetlen betegellátása sem. Az elmúlt egy esztendőben összesen: 20.577 beteget láttak el ambulanciájukon, illetve a betegek lakásán , néhány esetben közterületen. Ambulancián megjelent betegek száma: 13.504 fő, lakáson illetve ambulancián kívül ellátott betegek: 7.073 fő. A gyermekügyelet 2006-os évben 7.142 gyereket látott el Közegészségügyi ellátás A közegészségügy területén mindenképpen figyelmet érdemel, hogy 2004. december elsejétől a Szakorvosi Rendelőintézet épületében megkezdi működését az ÁNTSZ

Budakörnyéki Intézete, melynek illetékességi területe kiterjed - Érden kívül - a szomszédos Százhalombatta, Tárnok, Sóskút, Diósd, Pusztazámor településekre is. Állategészségügyi ellátás Ugyancsak ebben az évben helyei át a székhelyét Érdre a Pest Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás Kerületi Hivatala is. Kórházi ellátás A város kórházi ellátása jelenleg szorosan a fővároshoz kötött. Az elmúlt években kórházi ellátás szempontjából bázisnak a Rókus kórház és intézményei voltak tekinthetők. Ide tartozott a belgyógyászat, szülészet-nőgyógyászat, csecsemő- és gyermekgyógyászat, fül-orr-gége, szemészet, reumatológia, szájsebészet, a pulmonológia a törökbálinti, az alkohológia a pomázi Munkaterápiás intézethez. Az egyéb szolgáltatásokat is a fővárosi kórházak látták el. Gyógyszertárak A megváltozott jogi környezetben a gyógyszerészeknek lehetőségük nyílt – a jogszabályban foglalt feltételek teljesítésével – új gyógyszertár nyitására. Városunkban jelenleg 12 működő gyógyszertár látja el a lakosok kiszolgálását. A lakosságszám növekedésével biztosítani kell a nem kellően ellátott területeken is a gyógyertárak szolgáltatásait.

II.4.4. Közműellátottság, hulladékgazdálkodás A város egyik legégetőbb infrastrukturális feladata a közműellátás javítása, ezen belül a a szennyvízgyűjtő hálózat és a tisztító mű megfelelő állapotba hozatala, valamint a burkolt utak arányának növelése. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya szinte teljes, a villamosenergia hálózat kiépítettsége szintén teljeskörű. Ivóvíz-ellátás, vízgazdálkodás Érden a vízhálózat kiépítettsége teljeskörű, a szolgáltatott víz mennyisége évről évre növekszik. A háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége az elmúlt öt év alatt 10%-kal nőt, a vízhálózat 3%-kal bővült, amelyet döntően a település beépítésének aránáynak növekedése eredményezett. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 4%-kal bővül, míg az év folyamán 2006-ban jóval több lakást kapcsoltak a hálózatba, mint öt évvel korábban. 2002-ben a lakások 99,6%-a, 2006-ban 97,5%-a van bekapcsolva a közüzemi vízhálózatba. A közműellátottság főbb adatai 2002-ben és 2006-ban

2002 Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége (1000m3)

Változás 2002 és 2006 között (%)

2006

2311

2519

109,0

93

87

93,5

336

344

102,4

Összes szolgáltatott víz mennyisége [1000 m3] 2536 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma [db] 20311 Az év folyamán a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma [db] 208 Forrás: teir.vati.hu/meta

2746

108,3

21106

103,9

275

132,2

Üzemelő közkifolyók száma Közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza (km)

Csatornahálózat, szennyvíztisztítás Közegészségügyi szempontból kiemelt szerepet játszik a csatornahálózat fejlesztésének szükségessége, amely évről évre egyre nagyobb arányt képvisel a városban. Az adatokból jól látható, hogy a közcsatornában elvezetett szennyvíz mennyisége több mint 30%-kal emelkedett, amely tisztítottan került elvezetésre. A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma szintén emelkedett, míg 2002-ben a lakások 19,95%a, addig 2006-ban a lakások 23,1%-a van bekapcsolva a közcsatorna hálózatba. A csatorna- és szennyvízellátottság főbb jellemzői 2002-ben és 2006-ban

2002 Közcsatornában elvezetett összes szennyvíz mennyisége [1000 m3] Közcsatornában tisztítottan elvezetett összes szennyvíz mennyisége [1000 m3] Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza [km] Közcsatorna-hálózat hosszából elválasztó rendszerű szennyvízcsatorna hossza [km] Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma [db] Az év folyamán a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma [db] Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége [1000 m3] Közcsatornán elvezetett, III. tisztítási fokozattal tisztított szennyvíz mennyisége[1000 m3]

2006


563

745

132,3

563

745

132,3

95

95

100,0

95

95

100,0

4071

5013

123,1

521

191

36,7

434

609

140,3

0

745n.r.

Közműves szennyvíztisztító berendezések (tervezett) kapacitása [kgO2/nap (biokémiai oxigénigény) Forrás: teir.vati.hu/meta

1700

2720

160,0

Az eredmények alapján a közműolló alakulását tekintve megállapítható, hogy nagyon lassú tendenciában záródik a közműolló Érden, 2002 és 2006 között a változás csupán 0,7. A közműellátottság főbb jellemzői 2002-ben és 2006-ban 2002

2006

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya

99,6

97,5

Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya

19,9

23,1

Közműolló

4,99

4,22


Villamosenergia- és gázellátás A lakosság villamosenergia- és gáz szükségletének növekedése Érd városában is érzékelhető, megvizsgálva a statisztikai adatok eredményeit. A legnagyobb mértékű növekedés a szolgáltatott gáz mennyiségében következett be, itt ugyanis a 2002. évi adatokhoz képest közel 30%-kal több gázt szolgáltattak, a villamosenergia tekintetében ez a növekedés 10%-os. A villamosenergia és gázellátás főbb jellemzői 2002-ben és 2006-ban

2002 Háztartási villamosenergia fogyasztók száma [db] A háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége [1000 kWh] Háztartási gázfogyasztók száma [db] Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége [1000 m3] Az összes szolgáltatott gáz mennyiségéből a háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége [1000 m3]

Gázzal fűtött lakások száma [db]


24 397

25777

105,7

69 364

76471

110,2

18209

20437

112,2

48252

55123

114,2

33 737

43073

127,7

Az összes gázcsőhálózat hossza [km] Összes gázfogyasztók száma[db]

2006

456

475

104,2

18845

21589

114,6

17356

20182

116,3


Hulladékgazdálkodás Érd város területén keletkező nem veszélyes hulladékok begyűjtésére, szállítására, előkezelésére és lerakással történő végleges ártalmatlanítására az ÉrdKom Kft., mint közszolgáltató jogosult. Az Érd-Kom Kft. látja el Érd város, valamint számos környező település, így Diósd, Martonvásár és Tordas községek hulladékelszállítását is. A közterületen keletkezett települési hulladékokról az Érdi Közterület-fenntartó Intézmény (ÉKF) köteles gondoskodni. Érd város területén a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás teljesítésére kizárólagos jogot szerzett közszolgáltató a SZIPPANT-HAT Konzorcium, képviseletében Fülöp Sándor egyéni vállalkozó és a TO-NO Bt. A szelektív hulladékgyűjtés számára Érd területén 47 db gyűjtősziget létesült, melyekkel gyakorlatilag az érdi lakott terület lefedésre került. A hulladékgazdálkodás főbb jellemzői 2006-ban

Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, % Összes elszállított hulladék - lakosságtól elszállított hulladék - nem lakosságtól szállított hulladék

100 19.022 16.372 2.650


II.4.5. Zöldfelületek aránya Érd megyei jogú város zöldterületi arányát tekintve elmondhatjuk, hogy közpark, közkert áll a lakosság rendelkezésére, rekreációs célból.

A zöldterületek jellege és alapterületének nagysága 2008-ban:

Darab

Mérete (m2)

Növényzet becsült értéke (ezer Ft)

Közkert

5

1 343

24 871

Közpark

3

6 067

12 835

Zöldterület összesen

8

7 410

37 706

Játszótér, tornapálya, pihenőhely

3

8 533

Zöldterület jellege

Virágos terület

5 454

Füves, cserjés, ligetes terület

3 423

Gondozott terület

7 410 Forrás: Önkormányzati nyilvántartás

II.4.6. Közösségi közlekedés A helyi- illetve a helyközi autóbusz-közlekedés vonatkozásában a legnagyobb utasforgalmat a városközpontban lévő buszpályaudvar bonyolítja. Áthelyezésével, illetve a vasútállomással való összeépítésével, valamint a kapcsolódó P+R parkoló megépülésével 2005. őszén megkezdte működését a város első intermodális közlekedési-, átszállási csomópontja. Innen indulnak, illetve ide érkeznek a fővárossal és a környező településekkel kapcsolatot tartó helyközi járatok. A parkvárosi Bem tér alközpontként, átszállóhelyként működik. Igényként merült fel a lakosság részéről a helyi tömegközlekedési szolgáltaátsok továbbfejlesztése, mind területi, mind mennyiségi szempontból. II.4.7.1. Vasúti közlekedés Érden két vasúti fő vonal megy keresztül, a Budapest-Székesfehérvár, és a Budapest-Pusztaszabolcs vonalak. A személyforgalom jelentős részét a pusztaszabolcsi vonalon az Érd-Felső vasúti megállóhely, míg a székesfehérvári vonalon az Érd-Alsó vasúti megállóhely bonyolítja le. Ezen kívül további 1 illetve 2 megálló található a két vasútvonalon, így összesen 5 vasúti megállóhely van a város területén. A vasúti közlekedés terén kiemelkedő jelentősséggel bír a MÁV által szorgalmazott elővárosi vasút program, s ugyancsak a lehetőségek szélesedését eredményezheti a MÁV, a VOLÁN és a BKV részvételével létrehozandó közlekedési szövetség. II.4.7.2. Autóbusz A város autóbuszközlekedési kiszolgálását a VOLÁNBUSZ Zrt. látja el. A szerződést 2004. decemberében 2005. január 1. – 2012 december 31. időtartamra kötötte a város polgármestere és a Volánbusz Zrt. vezérigazgatója. A szerződés alapján Érd városának helyi közlekedési igényeit helyi és helyközi járatok együttesen elégítik ki. Az egyes viszonylatok részletes ismertetését a menetrend vizsgálatakor ismertettük. A szerződés szempontjából fontos, hogy a 8 helyi viszonylat közül 3 csak helyi járatokkal, 2 csak helyközi járatokkal, 3 vegyesen helyi és helyközi járatokkal egyaránt biztosított. A helyi feladatokat ellátó helyközi járatokat a szolgáltató a helyi menetrendben feltünteti, eleget téve szerződésben foglalt kötelezettségének. A helyi közlekedés nyolc viszonylatcsoportban realizálódik, amelyekből a 2. sz. és a 6. sz. viszonylaton csak helyközi járatok közlekednek helyi tarifa igénybevétele mellett. Helyi vonalak: 1.sz. v.: TESCO – Autóbusz-állomás – Ófalu-Minaret 2.sz. v.: Határ u./Tétényi u. – Autóbusz állomás – Délibáb u.* 3.sz. v.: Autóbusz-állomás – Technikus u. 4.sz. v.: Autóbusz állomás – Terelőút TESCO – Felső v.mh. – Bagoly u. – Autóbuszállomás 5.sz. v: Autóbusz állomás – Lőcsei u. – Bem tér 6.sz.: Autóbusz állomás – Riminyáki u. – Bem tér* 7.sz. v.: Autóbusz állomás – Ürmös u. – Bem tér 8.sz. v.: Bem tér – Iparos u. – Bem tér

Érd kerületeinek tömegközlekedési ellátottsága


II.4.7.3. Személygépkocsi Érd az ország legfontosabb közlekedési zónájában, „szektorában” helyezkedik el. Kialakulását, növekedését két fontos (40-es - Székesfehérvár, 30-as - Szekszárd) vasútvonal és két „országút” (70-es és 6-os főút) segítette elő, növekedése eredményeként azonban mintegy „útját állta” két újabb főút kiépítésének (M7 autópálya, a most kiépülő M6 autópálya), amelyek emiatt a város beépített, illetve beépítésre szánt területein haladnak át, illetve fognak áthaladni. Az M7-es pálya és a 6-os út kiépítésével megnőtt közúti közlekedési „kínálat” Budapest szomszédságában tovább gyorsította a város növekedését. A bővülő kínálatra így nagy közlekedési kereslet válaszolt, aminek törvényszerű következménye lett – főként a csúcs időszakokban – a zsúfoltság, veszélyes torlódások kialakulása az M7-es pálya csomópontjában, de gyakran már az Érdet megközelítő útszakaszokon (pl. 6-os út) is.


Az M7-es autópálya a várost Parkvárosnál metszi ketté, összeköttetést biztosítva ezzel a város Budapest, illetve a Balaton felé irányuló forgalmának. Az M0-ás autóút közvetlenül nem érinti Érd területét, de a várost ily módon elkerülő személy- és teherforgalom szempontjából mégis említést érdemel. Az M0-áshoz való Érd felől két irányból is megközelíthető öt kilométeren belüli csatlakozás lehetősége érezhető forgalomnövekedést eredményezett a város belterületi útjain. A város főúthálózata az egymást követő parcellázások eredményeként, részben azok határán, illetve a korábbi országos főutakból (70-es, 6-os) alakult ki. Kiemelt szerepű közöttük az Iparos-Bajcsy-Riminyáki-Diósi út és a Budafoki-Budai-Velencei-Fehérvári utak által meghatározott tengelykereszt, amihez délen megtöréssel az egyelőre kisebb jelentőségű Felső utca és az Ercsi út vonalai csatlakoznak. Hátrányos jellemzője a hálózatnak a kevés, illetve egyenlőtlenül elosztott átjáró a vasútvonalakon és a kevés „járható” a keresztirányú út. Az északi „főtengellyel” nagyjából páthuzamosan két kevésbé jelentős főút alakult ki az autóbusz járatok számára, a Szovátai-Lőcsei-Szent

István és a Folyondár-Alsóerdősor-Eperfa-Ürmös-Csaba utcák vonalai az M7-es felüljárója irányában. Keresztirányban a Vadlúd-Kossuth-Bethlen utcák vonala emelkedik ki kedvezőtlen kapcsolattal a „főutca” Diósi úti szakaszához a Széchenyi téren. Ettől északon a Tárnoki utca vonala az egyetlen, amely a három főút között folytonos kapcsolatot biztosít, de ezen a vonalon nem halad autóbusz. Általánosságban az igen változatos sűrűségű és helyenként (pl. Parkváros M7-től déli részei) zavaróan „sugaras” elrendezésű hálózat nehezen áttekinthető. II.4.7.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés 2006-ban átadásra került az Érd és Százhalombatta közös projektjeként megvalósult Duna-menti kerékpárút. Szorgalmazni kell a kapcsolat kiépítését Nagytétényen keresztül a budapesti kerékpárút-hálózathoz. A belterületi úthálózat fejlesztésével egyidőben szükséges a kerékpárút-hálózat bővítési lehetőségeinek biztosítása. A gyalogos közlekedést érintően a járdák – városcentrumon kívüli fejlesztése – szükséges. II.4.7.5. Üzemi tevékenység és közlekedés okozta környezetterhelés és zajterhelések

Nappali közúti közlekedési terhelés és zajterhelés viszonya (zöld – legkevésbé terhelő, piros leginkább terhelő hatás)

Konfliktust okozó közúti közlekedési terhelés és zajterhelés viszonya (piros leginkább terhelő hatás)

Nappali vasúti közlekedési terhelés és zajterhelés viszonya (zöld – legkevésbé terhelő, piros leginkább terhelő hatás)

Konfliktust okozó vasúti közlekedési terhelés és zajterhelés viszonya (piros leginkább terhelő hatás)

Nappali üzemi tevékenység terhelésének és zajterhelés viszonya (zöld – legkevésbé terhelő, piros leginkább terhelő hatás)

III. VÁROSRÉSZI ELEMZÉSEK

Az érdi önkormányzat, a településszerkezeti jellemzık, területhasználati módok és elérhetıségi szempontok alapján 5 darab karakterében, jellegében, fejlesztési elképzeléseiben különbözı városrészt határolt le, amelyre a továbbiakban Integrált Városfejlesztési Stratégiát készít.

Érd város településszerkezeti terve és a városrészi lehatárolások

III.1. Parkváros Elhelyezkedés A terület a Tárnoki út – Ürmös utca – Vincellér utca – Felsıvölgyi út – Tetıfedı utca – Ötvös utca – belterületi határ – Kıhalmi utca – Hegyalja utca – Kolozsvári utca által határolt, északi városrészt foglalja magában. Jelenleg alapvetıen lakófunkciót tölt be. A jövıbeni fejlesztések révén a Bem téren és környékén, mint alközponton gazdasági funkciók megerısödése várható. Városszerkezet Északi fekvéső terület, amely szervesen kapcsolódik a szomszédos városrészekhez. Szerkezetét meghatározza az M7-es autópálya, amely kelet-nyugati irányban kettéosztja a területet. Ez elsısorban nehezebb átjárhatóságot, valamint minimális minıségbeli és funkcionális váltást eredményez. A városrész beépítésére alapvetıen a kertvárosias lakókörnyezet a jellemzı. A településközponti vegyes területek a fıútvonalak mentén (Iparos utca – Bajcsy-Zsilinszky utca, Szovátai utca – Lıcse utca, Sóskúti út – Törökbálinti utca, Szövı utca – Folyondár utca – Alsóerdısor utca – Eperfa utca – Cseresznyefa utca – Diófa utca, Tárnoki út, Ürmös utca) találhatóak. Tényleges városközpont a Bem tér környékén kezdett spontán mód kialakulni. Mikroközpont kialakulására van lehetıség a Kalotaszegi-Szovátai-Lıcsei utak találkozásánál (Hétágú csomópont), valamint az M7-es autópályán túli területeken a Darukezelı utca környékén. Zöldterületekben ez a városrész Érd többi területével összehasonlítva viszonylag sőrőn ellátott, ténylegesen közparkként azonban egyik sem funkcionál.

Városkép Parkváros M7-es autópályától északra fekvı része egyike azon területeknek, ahol a domborzati adottságok miatt is kiemelt figyelmet kell fordítani a beépítési intenzitásra. E területegységen is megjelentek a többlakásos épületek, amelyek helyenként környezetidegen létesítményekként hatnak. Érdekes, hogy a többlakásos épületek elsısorban az Iparos úttól nyugatra szaporodtak meg rendkívül gyorsan. Feltehetıen

annak is köszönhetıen, hogy Parkváros M7 autópályától északra fekvı része egészen 1993-ig üdülıterület volt, amely még ırzi kertvárosias jellegét. Az épített környezet minısége tekintetében helyenként a már megépült többlakásos épületek, helyenként pedig a családi lakóházak építészeti karaktere okoz problémát. Az M7-es autópályától délre esı területegységek képezik Érd belterületének középsı részét. A terület a morfológiai adottságok és a rendkívül kopár növényzet miatt nem volt olyan vonzó építési célpont, mint Parkváros északi része vagy Érdliget. Így, ezeken a területeken, a megépült többlakásos épületek is kisebb lakásszámmal létesültek. Kiemelhetı a Cseresznyefa utca, Aradi utca, egyes szakaszainak beépítése. A volt PÁRA szabadidıközpont területén csoportos beépítéssel szinte egy egész lakótelep van kialakulóban. A megkezdıdött, beépítési intenzitás szempontjából kedvezıtlen folyamatok még nem okoztak olyan látványos városépítészeti sebhelyeket, mint például Parkváros északi részén. Parkváros dél-keleti része 1990 elıtt szintén üdülıterület volt. Keskeny utcái, meredek domboldalai, fejletlen infrastruktúrája miatt az Ürmös utcai beépítésen kívül viszonylag kevés helyen látunk soklakásos épületet. Több helyen az eddigi egylakásos családiház helyett kettı-, vagy négylakásos épület épült.

Területhasználat, funkciók A városrész funkcionális központja a Bem tér, ahol gazdasági, közösségi, közlekedési és humán szolgáltatási funkciók egyaránt megtalálhatóak. Ezen kívül a Bajcsy-Zsilinszky utca mentén található elszórtan néhány humán szolgáltatás (általános iskola, óvoda, orvosi rendelı, gyógyszertár). Általában fı közlekedési útvonalak mellett fekvı Vt – településközponti területek, melyek zömmel a fı közlekedési útvonalakra szervezett kereskedelmi – gazdasági – szolgáltató létesítmények és üzletek, telephelyek elhelyezésének legitimizálására lettek kijelölve. A Vt övezetne sorolódtak a városban található hivatalok és intézmények is. A településrész tipikus szuburbánus jelleget öltı elfolyó kiterjedı települési szövetet alkot. Domináns, akár 80 % arányt is elér a Lke – kertvárosias lakóterületek aránya. Zömében nagy alapterülető F – F+2 szintszámú családi házak – társasházak alkotják. A városrészben található egy nagyobb kiterjedéső összefüggı zöldfelület Z – zöldterületi területfelhasználással. Több kisebb – esetlegesen – telekosztásból megmaradó közterületi földrészlet kapott Z zöldterületi besorolást, ott ahol a domborzati viszonyok kedvezıtlenek voltak, illetve többségében utak keresztezıdésénél. Közös jellemzıjük, hogy kis méretük és rossz hozzáférhetıségük miatt alacsony fokon képesek csak funkciójuk ellátására. A városrészt keresztülvágja az M7 autópálya amely megszakítja a települési szövetet.

Összességében megállapítható, hogy Parkváros funkcióhiányos városrész, ahol a lakófunkció mellett nincs dominánsan megjelenı funkció. A meglévı szolgáltatások Parkváros lakosságának alapellátását elégítik ki. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi Parkváros népességszámának alakulását alapvetıen határozza meg a terület lakófunkció jellege. Érd megyei jogú város lakosainak egyharmada él a parkvárosi városrészben, amely kedvezı közlekedésföldrajzi helyzetének következtében a szuburbanizációs folyamatok által egyik leginkább érintett területe a városnak. A városrész lakó- és állandó népességének alakulása (2001) Mutató megnevezése Lakónépesség száma (fı) Lakónépesség aránya (%) Állandó népesség száma (fı) Állandó népesség aránya (%)

Parkváros 18 811

Érd összesen* 56 567

33,3

100

18 495

55 955

33,1

100

Forrás: KSH

A városrész lakosságának korösszetételét tekintve megállapítható, hogy a városrész korstruktúrája a városi átlagértékhez képest kedvezıbb összetételő, ugyanis a fiatal és az aktív korosztály aránya 1,1%-kal, valamint 2,1%-kal magasabb arányban jelenik míg, míg az idıskorúak aránya közel 4%-kal alacsonyabb, mint a városi átlag. A lakosság korcsoport szerinti megoszlása (2001) 70.0 60.0

65.4

66.4

Érd Parkváros

50.0

(%)

40.0 30.0 19.7 20.0

17.7

17.0

13.9

10.0 0.0 0-14 évesek aránya


60 éven felüliek

Forrás: KSH

A lakosság képzettségi fokát tekintve alacsony eltérés tapasztalható a városi átlaghoz viszonyítva, de az eltérésbıl kiderül, hogy a városrészben alacsonyabb arányban jelennek meg az általános iskolai végzettséggel rendelkezik, míg magasabb arányt képviselnek a felsıfokú végzettséggel rendelkezık az érdi átlagértékekhez viszonyítva. A lakosság képzettségi szintjének alakulása (2001) Parkváros

Érd

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

22,4%

23,3%

Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában

15,2%

14,1%

Forrás: KSH

A terület foglalkoztatottsági viszonyainak alakulásában kiemelhetı, hogy a foglalkoztatottak aránya hasonló, mint a városi átlag, míg a foglalkoztatottak nélküli háztartások alacsonyabb arányban (27,4%) jelennek meg a városi átlagértékhez (30,1%) képest. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya hasonló arányt mutat, mint a városi átlag, az eltérés a parkvárosi területen 0,7%-kal magasabb arány jelenik meg. A foglalkoztatottság mutatói (2001) Parkváros

Érd

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

57,5%

57,8%

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

27,4%

30,1%

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

39,1%

38,4%

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül

13,2%

13,0%

Forrás: KSH

A 2001-es KSH népszámlálási adatok eredményei szerint a vizsgált városrészben található a lakásállomány egyharmada. A laksőrőség hasonló értékeket képvisel, mint a város egésze, míg fontos kiemelni, hogy a városrészben Érd egészéhez képest magasabb arányban jelennek meg az alacsony komfortfokozatú lakások, ugyanis a lakásállomány közel 20%-a tartozik ebbe a kategóriába. A lakásállomány jellemzıi (2001) Parkváros

Érd

Lakásállomány (db)

6683

20 054

Lakásállomány (%)

33,3

100

2,8

2,8

19,5

16,6

Laksőrőség (fı/lakás) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya

Összességében Parkváros társadalmi-demográfiai struktúrája számos tekintetben hasonló jelleget mutat, mint Érd város egésze. Fontos kihangsúlyozni, hogy a városrész alapvetıen lakófunkciójú, itt él a város lakosságának közel egyharmada, azonban a lakások egyötödének komfortfokozata alacsony. A lakosság képzettségi szintje, valamint korstruktúrája azonban kedvezıbb képet mutat, mint a városi átlagértékek, amely a területen érzékelhetı szuburbanizációs hatások következménye. Az elmúlt évek jelentısebb fejlesztései -Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola felújítása -Iparos u.- Bajcsy Zs. u-Riminyáki u felújítása Parkvárosi szegregátum Általános helyzetkép A Parkvárosban elhelyezkedı szegregátum a Postástelep nyugati peremén található a városhatár mentén a Kassai u., a Kıszegi u., a Késmárki u., a Krasznahorkai u., az Aradi u. és a Tátra u. családi házas beépítéső környezetében. A területre jellemzı, hogy a 2001. évi Népszámlálás óta, egyrészt az önkormányzati integrációs tevékenységek következtében, másrészt az ingatlanpiaci fejlesztések révén ma már nem beszélhetünk telepszerő szegregátumról. A terület annak ellenére, hogy alacsony infrastruktúrával kiépített (burkolt út hiánya jellemzı, a zöldfelületek állapota leromlott), kedvezı földrajzi fekvésének köszönhetıen ingatlanpiaci szempontból keresetté vált, így az újépítéső családi- és társasházak mellett éles kontrasztként jelennek meg a pontszerő, alacsony státuszú lakosok ingatlanjai. A terület pontszerő szegregátumaiban nagyobbrészt halmozottan hátrányos helyzetőek, zömében roma kisebbséghez tartozók élnek.

ERİSSÉGEK Lakóterületek: kertárosias arculat, élhetı kertvárosi lét Befektetési, fejlesztési lehetıségek: a fejlesztések során alternatív lehetıségek, kiaknázatlan, flexibilis lehetıségek – Bem téren alakuló városi alközponti jelleg Budapest vonzásában: nagyváros közelsége, helyben és a körzetben elérhetı szolgáltatások Vállalkozási kedv és képesség: kisvállalkozók és vállalkozások kereskedelmi és szolgáltató funkciók Népesség: sok a fiatal, kedvezı a korszerkezet, kedvezı népesség összetétele Helyi közösségek: erıs civilitás, helyi közösségek mozgathatóak és megnyerhetıek városi ügyeknek – ha érdekelté teszik és bevonják a beköltözıket egyre jobban érdekli a város élete, lassan, de határozottabban vesznek részt a helyi életben Közvetlen közlekedési kapcsolat az M7-l

GYENGESÉGEK • •

Infrastruktúra, intézményi háttér kedvezıtlen közúti közlekedési kapcsolatok, az úthálózat nagy része is felújításra szorul Több évtizedes elmaradottság, különösen az infrastruktúra terén - közmő, és úthálózat (sáros, gödrös utcák) felújításra szoruló városi intézményhálózat Szomszédos településekkel való együttmőködés hiánya Elınytelen közúti csomóponti kialakítások Erıs harántirányú közlekedési terhelés Közösségi terek, központok Kevés a a tér, játszóter a városban Nincs tudatosan szervezett alközpont, csak központi funkciók halmaza a Bem téren Kevés zöldfelület, nagy lakófunkciós összefüggı homogén terület Környezeti szempontok A környezet tisztaságának hiánya Gazdátlanság, elmaradottság Szemétszállítási anomáliák (pl: a nem fizetıket nem tudják nyilvántartani, az elmaradt befizetések hátrányai a rendesen fizetıket terhelik, magasabb díjakat fizetnek A be nem épített területek hasznosítására eddig meglehetısen túlzó ötletek merültek fel Fı közlekedési útvonalak és az M7 mellett

LEHETİSÉGEK Infrastruktúra fejlesztés • Biztonságos és jól szervezett közlekedési feltételek megteremtése; gyorsforgalmi úthálózathoz való kapcsolódás lehetısége; Turisztikafejlesztés, szabadidı rekreációs sávok, parkok, futó területek kijelölése, kerékpárutak létesítése Városi, szolgáltató funkció fejlesztés Tudatos városfejlesztés Bem téri alközpont fejlesztése; élhetı, valóságos fórumként mőködı közösségi terek kialakítása • kereskedelmi és szolgáltató funkciók, területek kialakítása Befektetés ösztönzés, gazdaságfejlesztés Fejlesztési területek tudatos kijelölése, és az azokkal való tudatos gazdálkodás (tevékenységek megkezdése elıtt tudatos leltár, hogy mivel gazdálkodhat a város) Munkahelymegtartó képesség növelése; értékmegırzı fejlesztések ösztönzése Ne legyen belterületbe vonás lakóparkok részére; élhetı kertváros jelleg megırzése Forrásteremtés • potenciális, befektetık becsábítására alkalmas fejlesztési területek tudatos kiajánlása Környezeti aspektus Környezettudatos gondolkodás meghonosítása; klímabarát településekhez való csatlakozás elısegítése Városmarketing, kommunikációs aspektus Parkvárosi identitás meghatározása VESZÉLYEK •

•

•

• •

•

Városvezetés: városon belül betöltött pozíció háttérbe szorulása, a Bem tér és a fı közlekedési útvonalak funkciói még zavarosabbá válnak és az elınytelen településszerkezeti hatások erısödnek Közmőfejlesztések: nem követték a lakónépesség és az ezzel járó épített környezet növekedését Mikroregionális szerep: Nem definiált központi szerep (Budapest, Százhalombatta, Budaörs mellett) Közösség: közösségi élet helyszínének hiánya, sportolási lehetıségek hiánya az újonnan betelepülık passzivitása, lokálpatriotizmus kihasználásának hiánya, mert nincsenek megszólítva Vendégforgalom nem kellı mértékben történı kihasználása (nincsen szálloda)

erıs zaj és környezetterhelés Lakosság, népesség és lakófunkciók Ingázás negatívumai (idı + pénz) Sok a kényszerbeköltözı (alacsonyabb ingatlanárak) Feszesen beépített városrész, kicsi telekosztással Kevés az érdi ıslakos Nincs különbözı arculata, identitása, karaktere a Parkvárosnak alvóvárosi lét

III.2. Érdliget - Kutyavár Elhelyezkedés A terület a Vincellér utca – Ürmös utca – Tárnoki út – Riminyáki utca – Érd-Alsó vasútvonal – Budai út – Budafoki út – Tétényi utca – Gyár utca – Muskátli utca – ÉrdDiósd településhatár – Ligetszépe utca – Árvalányhaj utca – Bazsarózsa utca által határolt területet foglalja magában. Városszerkezet Érd keleti városrésze szervesen kapcsolódik a szomszéd városrészekhez. Déli részén az Érd-felsı és az Érd alsó vasútvonal kelet-nyugat irányban átszeli Érdligetet. A városrész beépítésére a kertvárosias lakókörnyezet a jellemzı. Településközponti vegyes területek a Tárnoki út, Ürmös utca, Diósdi út, Balatoni út mentén alakultak ki. Az Érd-alsó vasútvonal mentén jelentıs kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület található. Ebben a városrészben a legnagyobb a zöldfelületek aránya, összefüggı terület azonban kevés van. Kiemelhetı a volt Érdligeti Strand területe a Fürdı utcában és az ú.n. „Papi Földek területe” a Sulák patak mentén.

Városkép Érdliget észak-keleti része, a Felsıvölgyi utca, Alsóvölgyi utca és Fürdı utca vonala (Érd – Törökbálit között húzódó völgy) mentén lévı terület földrajzi, természeti adottságai alapján ideális lakóterületként él az érdiek tudatában. A beépítés itt is megkezdıdött és – Parkvároshoz hasonlóan - az eddigi egylakásos családiház helyett kettı-, vagy négylakásos épület épült. Érdliget déli részét országos jelentıségő vasútvonalak szelik keresztül. A területen (elsısorban a Diósdi út mentén) még az 1980-as években létesültek többlakásos lakóépületek. Ezt követıen a Balatoni út dél-keleti oldalán is megkezdıdött a többlakásos épületek létesítése. Késıbb, az ezredforduló idején a homokbánya területe épült be társasházakkal. Egyes részeken még megvan az igazi kertvárosi jelleg, azonban a beépítési intenzitás növekedése erre a területre is rányomta bélyegét. Feltehetıen a területet érintı nagy közúti és vasúti forgalomból adódó környezeti teher miatt a területegység egyenlıre nem vált célpontjává a társasházak építésének. Területhasználat, funkciók A városrész funkcionális központja Tállya utca és környéke Itt döntıen humán szolgáltatási funkciók jelennek meg (orvosi rendelı, óvoda, általános iskola, szociális otthon) A városrész többi területén elszórtan további humán funkciók jelennek meg. Általában fı közlekedési útvonalak mellett fekvı Vt – településközponti területek, melyek zömmel a fı közlekedési útvonalakra szervezett kereskedelmi – gazdasági – szolgáltató létesítmények és üzletek, telephelyek elhelyezésének legitimizálására lettek kijelölve. A Vt övezetne sorolódtak a városban található hivatalok és intézmények is. A településrész tipikus szuburbánus jelleget öltı elfolyó kiterjedı települési szövetet alkot. Domináns, akár 80 % arányt is elér a Lke – kertvárosias lakóterületek aránya. Zömében nagy alapterülető F – F+2 szintszámú családi házak – társasházak alkotják. A városrészben található egy nagyobb kiterjedéső összefüggı zöldfelület E – erdıterületi területfelhasználással. Több kisebb – esetlegesen – telekosztásból megmaradó közterületi földrészlet kapott Z zöldterületi besorolást, ott ahol a domborzati viszonyok kedvezıtlenek voltak, illetve többségében utak keresztezıdésénél. Közös jellemzıjük, hogy kis méretük és rossz hozzáférhetıségük miatt alacsony fokon képesek csak funkciójuk ellátására. A városrészt felszabdalja az 7-s autóút, és a vasútvonalak, amely megszakítja a települési szövetet.

Összességében megállapítható, hogy Érdliget a városrész lakosságának alapellátásául szolgáló humán és gazdasági funkciókkal megfelelıen ellátott. Közösségi és közigazgatási ellátások azonban hiányoznak a városrészbıl

A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi A város keleti oldalán elhelyezkedı városrész Parkvárost követıen második legnépesebb terület Érden, a város lakosságának egyötöde ebben a városrészben él, amely a lakófunkció dominanciájára utal. A városrész lakó- és állandó népességének alakulása (2001) Mutató megnevezése Lakónépesség száma (fı) Lakónépesség aránya (%) Állandó népesség száma (fı)

ÉrdligetKutyavár 13 596

Érd összesen* 56 567

24,03

100

13 526

55 955

Állandó népesség aránya (%)

24.17

100

Forrás: KSH

A lakosság korcsoport szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy Érdliget korszerkezete a városi átlagértékhez képest kedvezıtlenebb, ugyanis hasonlóan Tsuculanum városrészhez, a fiatal- és az aktívkorúak aránya alacsonyabb, míg a 60 éven felüli korosztály a városi átlagértékhez képest felülreprezentálódik. A lakosság korcsoport szerinti megoszlása (2001) 70.0

65.4

64.6

Érd 60.0

Érdliget-Kutyavár

50.0

(%)

40.0 30.0 20.0

17.7

19.3 17.0

16.1



60 éven felüliek

Forrás: KSH

Érdliget-Kutyavár településrész lakosságának kvalifikáltsága jóval kedvezıbb képet mutat, mint a városi átlagértékek, ugyanis itt az aktív korúak 20,7%-a rendelkezik alapfokú végzettséggel, míg a felsıfokú végzettségőek aránya átlagérték feletti. A lakosság képzettségi szintjének alakulása (2001) ÉrdligetKutyavár

Érd


20.7%

23,3%


16.0%

14,1%

Forrás: KSH

A foglalkoztatottsági viszonyok tekintetében szintén kedvezıbbek a településrész mutatói a városi átlagértékekhez képest. Az aktív korúak közel 60%-a foglalkoztatott, amely két százalékkal alacsonyabb a városi átlagnál, míg a rendszeres munkajövedelemmel rendelkezık aránya szintén alacsonyabb a városi értékhez képest. Az alacsony státuszmutatókat együttes kategóriájához tartozók aránya 11%.

A foglalkoztatottság mutatói (2001) ÉrdligetKutyavár

Érd


59.3%

57,8%


31.4%

30,1%


36.4%

38,4%


11.0%

13,0%

Forrás: KSH

A lakásviszonyok és lakásállomány alakulásában kiemelhetı, hogy Érd lakásállományának közel egynegyede található a városrészben. A lakásállomány komfortfokozatát tekintve kisebb mértékő az alacsony komfortú lakások aránya, míg a laksőrőség tekintetében szintén alacsonyabb érték jelenik meg a városi átlaghoz viszonyítva. A lakásállomány jellemzıi (2001) Érdliget Kutyavár

Érd


4 966

20 054


24.7%

100,0

2.7

2,82

15.5%

16,6

Laksőrőség (fı/lakás) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya Forrás: KSH

Összességében Érdliget-Kutyavár városrész magas népességkoncenctrácjú, a város második legnépesebb területét alkotó városrész. A lakosság korstruktúrája kedvezıtlenebb, mint a városi átlagértékek, de az itt élık kvalifikáltásga magasabb, foglalkoztatottsági és lakás viszonyai viszont kedvezıbbek, mint a város egészére vonatkozó értékek. Az elmúlt évek jelentısebb fejlesztései: -Tesco bevásárlóközpont -Budafoki-Balatoni csomópont (körforgalom) -Érdliget vasúti megállóhely korszerősítése -Diósdi u-Riminyáki csomópont (körforgalom) -SPAR áruház

ERİSSÉGEK Lakóterületek: kertvárosias, élhetı kertvárosi lét Befektetési, fejlesztési lehetıségek: a fejlesztések során alternatív lehetıségek, kiaknázatlan, flexibilis lehetıségek , formálódó érdligeti alközpont Budapest vonzásában: nagyváros közelsége, helyben és a körzetben elérhetı szolgáltatások Vállalkozási kedv és képesség: kisvállalkozók és vállalkozások kereskedelmi és szolgáltató funkciók Népesség: sok a fiatal, kedvezı a korszerkezet, kedvezı népességösszetétel Helyi közösségek: erıs civilitás, helyi közösségek mozgathatóak és megnyerhetıek városi ügyeknek – ha érdekelté teszik és bevonják a beköltözıket egyre jobban érdekli a város élete, lassan, de határozottabban vesznek részt a helyi életben

GYENGESÉGEK • •

Infrastruktúra, intézményi háttér kedvezıtlen közúti közlekedési kapcsolatok, az úthálózat nagy része is felújításra szorul Több évtizedes elmaradottság, különösen az infrastruktúra terén - közmő, és úthálózat (sáros, gödrös utcák) felújításra szoruló városi intézményhálózat Szomszédos településekkel való együttmőködés hiánya Elınytelen közúti csomóponti kialakítások Erıs átmenı forgalom a Balatoni úton A vasút két részre szeparálja a települési szövetet Közösségi terek, központok Nincsenek terek, játszóterek a városban Nincs tudatosan szervezett alközpont, csak központi funkciók halmaza az érdligeti alközponti részen Kevés zöldfelület, nagy lakófunkciós összefüggı homogén terület Környezeti szempontok A környezet tisztaságának hiánya Gazdátlanság, elmaradottság Szemétszállítási anomáliák (pl: a nem fizetıket nem tudják nyilvántartani, az elmaradt befizetések hátrányai a rendesen fizetıket terhelik, magasabb díjakat fizetnek

LEHETİSÉGEK Infrastruktúra fejlesztés • Biztonságos és jól szervezett közlekedési feltételek megteremtése; gyorsforgalmi úthálózathoz való kapcsolódás lehetısége; Turisztikafejlesztés, szabadidı Zöldterületek rekreációs sávok, parkok, futó területek kijelölése, kerékpárutak létesítése Kemping fejlesztése - hasznosítása Városi, szolgáltató funkció fejlesztés Tudatos városfejlesztés az érdligeti alközpont fejlesztése; élhetı, valóságos fórumként mőködı közösségi terek kialakítása • kereskedelmi és szolgáltató funkciók, területek kialakítása Befektetés ösztönzés, gazdaságfejlesztés Fejlesztési területek tudatos kijelölése, és az azokkal való tudatos gazdálkodás (tevékenységek megkezdése elıtt tudatos leltár, hogy mivel gazdálkodhat a város) Munkahelymegtartó képesség növelése; értékmegırzı fejlesztések ösztönzése Ne legyen belterületbe vonás lakóparkok részére; élhetı kertváros jelleg megırzése Forrásteremtés • potenciális, befektetık becsábítására alkalmas fejlesztési területek tudatos kiajánlása Környezeti aspektus Környezettudatos gondolkodás meghonosítása; klímabarát településekhez való csatlakozás elısegítése Városmarketing, kommunikációs aspektus Érdligeti identitás meghatározása VESZÉLYEK •

•

• • •

• •

Városvezetés: városon belül betöltött pozíció háttérbe szorulása, az érdligeti alközpont környéke és a fı közlekedési útvonalak funkciói még zavarosabbá válnak és az elınytelen településszerkezeti hatások erısödnek Közmőfejlesztések: nem követték a lakónépesség és az ezzel járó épített környezet növekedését Mikroregionális szerep: Nem definiált településen belül betöltött pozició Közösség: közösségi élet helyszínének hiánya, sportolási lehetıségek hiánya az újonnan betelepülık passzivitása, lokálpatriotizmus kihasználásának hiánya, mert nincsenek megszólítva Vendégforgalom nem kellı mértékben történı kihasználása (nincsen szálloda) Kemping területe nem szolgálja a kulturális és turisztikai fejlesztéseket

A be nem épített területek hasznosítására eddig meglehetısen túlzó ötletek merültek fel Vasút, fı közlekedési útvonalak és az Balatoni út mellett erıs zaj és környezetterhelés Lakosság, népesség és lakófunkciók Területi kiterjedéséhez képest a legzsúfoltabb városrész, nincs tartalékterület Feszesen beépített városrész, kicsi telekosztással Kevés az érdi ıslakos alvóvárosi lét

III.3. Tusculanum Elhelyezkedés A terület a Tárnoki út – Riminyáki utca – Diósdi utca – Érd-Felsı vasútvonal – Fehérvári út – Varjú utca – Bíbic utca által körbezárt területet foglalja magában. Jelenleg alapvetıen lakófunkciót tölt be. Városszerkezet A város közepén elhelyezkedı területet a forgalmas Velencei út választja el a városközponttól. Kelet-nyugati irányba kettészeli az Érd-felsı és Érd- alsó vasútvonal, amely a városrész szerkezetében nem jelent karakterváltást. A városrész nyugati része falusias lakókörnyezet, amelyre az alacsony beépítettség a jellemzı. Tusculanum többi részére a kertvárosias lakóterület jellemzı. Települési vegyes területet északnyugaton, illetve a Kossuth Lajos utca, Töhötöm utca, Diósdi utca vonalán található.

Városkép Tusculanum területén helyenként, elszórva találkozhatunk többlakásos épületekkel. Kiemelhetı a Szt István utca egyes szakaszainak beépítése. A megkezdıdött, beépítési intenzitás szempontjából kedvezıtlen folyamatok még nem okoztak olyan látványos városépítészeti sebhelyeket, mint például Parkváros északi részén.

Területhasználat, funkciók A városrész funkcionális központja a Szent László tér, ahol óvoda és általános iskola is található. Tusculánumban ezek mellett még szociális otthon, gyógyszertár és orvosi rendelı kapott helyet, amely a lakosság alapellátását szolgálja. Számottevı gazdasági, államigazgatási funkció nincs jelen a területen. A László tér környékén folyamatban van egy uszodaépítés, amely városi szintő funkcióbıvüléssel jár. Általában fı közlekedési útvonalak mellett fekvı Vt – településközponti területek, melyek zömmel a fı közlekedési útvonalakra szervezett kereskedelmi – gazdasági – szolgáltató létesítmények és üzletek, telephelyek elhelyezésének legitimizálására lettek kijelölve. A Vt övezetbe sorolódtak a városban található hivatalok és intézmények is. A településrész tipikus szuburbánus jelleget öltı elfolyó kiterjedı települési szövetet alkot. Domináns, akár 80 % arányt is elér a Lke – kertvárosias lakóterületek aránya. Zömében nagy alapterülető F – F+2 szintszámú családi házak – társasházak alkotják. Több kisebb – esetlegesen – telekosztásból megmaradó közterületi földrészlet kapott Z zöldterületi besorolást, ott ahol a domborzati viszonyok kedvezıtlenek voltak, illetve többségében utak keresztezıdésénél. Közös jellemzıjük, hogy kis méretük és rossz hozzáférhetıségük miatt alacsony fokon képesek csak funkciójuk ellátására.

Összességében elmondható, hogy a városrész jelen állapotában alapvetıen funkcióhiányos terület. Ezen az állapoton fog javítani az uszodafejlesztés, amely funkcióbıvülést eredményez.

A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi Tusculanum városrész népességének aránya a lakós- és az állandó népességen belül 16,5%-ot tesz ki, tehát a városrészek közül a Parkváros és Érdliget után a harmadik legnépesebb területegység.

A városrész lakó- és állandó népességének alakulása (2001) Mutató megnevezése

Tusculanum

Érd összesen*

Lakónépesség száma (fı)

9 350

Lakónépesség aránya (%)

16,5%

100%

9 276

55 955

16,5%

100%

Állandó népesség száma (fı) Állandó népesség aránya (%)

56 567

Forrás: KSH

A városrész korcsoport szerinti struktúrájának alakulásának vizsgálatakor kiemelhetı, hogy kis mértékben, de kedvezıtlenebb korszerkezet tapasztalható a városi átlagértékekhez képest. Ez azt jelenti, hogy a fiatal –és az aktív korúak aránya alacsonyabb arányban reprezentálódnak, míg az idısek száma közel három százalékkal magasabb, mint a város egészének átlagértéke, vagyis a lakosság egyötöde a 60 év feletti korcsoporthoz tartozik, amely jelzi a városrész társadalmi struktúrájának elöregedését. A lakosság korcsoport szerinti megoszlása (2001) 70.0 Tusculanum 60.0

63.5

65.4

Érd

50.0

(%)

40.0 30.0 20.0

16.7

19.8

17.7

17.0



60 éven felüliek aránya

Forrás: KSH

A lakosság képzettségi szintjét tekintve hasonló struktúra figyelhetı meg, mint a parkvárosi városrész esetén, ugyanis ebben az esetben is kis mértékben, de kisebb a legalacsonyabb iskolai végzettségő társadalmi csoport jelenléte, míg az átlaghoz képest magasabb arányban reprezentálódnak a felsıfokú végzettségőek. A lakosság képzettségi szintjének alakulása (2001) Tusculanum

Érd


22,1%

23,3%


14,5%

14,1%

Forrás: KSH

A városrész foglalkoztatottsági viszonyainak alakulásánál ki kell emelni, hogy a foglalkoztatottak aránya közel hasonló, mint a városi átlagérték, míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya közel másfél százalékkal több Érd egészéhez képest. Utóbbi hozzájárul a rendszeres munkajövedelemmel rendelkezı háztartások arányának szintén

magasabb arányához, az alacsony kvalifikáltságú csoport aránya azonban elmarad a városi átlagértékétıl. A foglalkoztatottság mutatói (2001) Tusculanum

Érd


57,2%

57,8%


31,4%

30,1%


39,0%

38,4%


12,3%

13,0%

Forrás: KSH

A városrész lakásállományának jellemzıi között kiemelhetı, hogy a lakásállomány 6,4%a található a területen, a laksőrőség a városrészek között a második legmagasabb értékő Tisztviselı-Újtelep városrészt követıen. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya azonban pozitív képet mutat, mivel a városi átlagértékhez képest több mint három százalékkal kevesebb a kategóriába tartozó lakások aránya. A lakásállomány jellemzıi (2001) Tusculanum

Érd


3 163

20 054


15,7

100,0

Laksőrőség (fı/lakás)

2,95

2,82

Alacsony komfortfokozatú lakások aránya

13,8

16,6

Forrás: KSH

Összességében Tusculanum városrész demográfiai jellemzıi hasonló tendenciát mutatnak, mint Érd város egésze, eltérés a lakosság korstruktúrájában jelentkezik: a tusculanumi városrész korszerkezete kedvezıtlenebb. Fontos kiemelni, hogy a városrészben az alacsony komfortfokozatú lakások aránya elmarad a városi átlagértékhez képest, amely jól jelzi a városrész lakásállományának kedvezı szerkezetét.

Az elmúlt évek jelentısebb fejlesztései -Vörösmarty-Kossuth L. Csomópont („ötös körforgalom”) -Kossuth L.-Vadlúd utca felújítása

ERİSSÉGEK Lakóterületek: kertvárosias, élhetı kertvárosi lét Befektetési, fejlesztési lehetıségek: a fejlesztések során alternatív lehetıségek, kiaknázatlan, flexibilis lehetıségek , a tusculanumi intézményi tartalékterületen Népesség: sok a fiatal, kedvezı a korszerkezet, kedvezı népesség összetétele Helyi közösségek: erıs civilitás, helyi közösségek mozgathatóak és megnyerhetıek városi ügyeknek – ha érdekelté teszik és bevonják a beköltözıket egyre jobban érdekli a város élete, lassan, de határozottabban vesznek részt a helyi életben

LEHETİSÉGEK Infrastruktúra fejlesztés • Biztonságos és jól szervezett közlekedési feltételek megteremtése; Turisztikafejlesztés, szabadidı Zöldterületek rekreációs sávok, parkok, futó területek kijelölése, kerékpárutak létesítése Városi, szolgáltató funkció fejlesztés Tudatos városfejlesztés városközponti területhez közeli területek fejlesztése; élhetı, valóságos fórumként mőködı közösségi terek kialakítása • kereskedelmi és szolgáltató funkciók, területek kialakítása Befektetés ösztönzés, gazdaságfejlesztés Fejlesztési területek tudatos kijelölése, és az azokkal való tudatos gazdálkodás (tevékenységek megkezdése elıtt tudatos leltár, hogy mivel gazdálkodhat a város) Munkahelymegtartó képesség növelése; értékmegırzı fejlesztések ösztönzése Ne legyen belterületbe vonás lakóparkok részére; élhetı kertváros jelleg megırzése Forrásteremtés • potenciális, befektetık becsábítására alkalmas fejlesztési területek tudatos kiajánlása Környezeti aspektus Környezettudatos gondolkodás meghonosítása; klímabarát településekhez való csatlakozás elısegítése Városmarketing, kommunikációs aspektus Tusculanumi identitás meghatározása

GYENGESÉGEK

VESZÉLYEK

• •

Infrastruktúra, intézményi háttér kedvezıtlen közúti közlekedési kapcsolatok, az úthálózat nagy része is felújításra szorul Több évtizedes elmaradottság, különösen az infrastruktúra terén - közmő, és úthálózat (sáros, gödrös utcák) felújításra szoruló városi intézményhálózat Szomszédos településekkel való együttmőködés hiánya Elınytelen közúti csomóponti kialakítások Erıs átmenı forgalom határoló fı közlekedési útvonalakon Közösségi terek, központok Nincsenek terek, játszóterek a városban Kevés zöldfelület, nagy lakófunkciós összefüggı homogén terület Környezeti szempontok A környezet tisztaságának hiánya Gazdátlanság, elmaradottság Szemétszállítási anomáliák (pl: a nem fizetıket nem tudják nyilvántartani, az elmaradt befizetések hátrányai a rendesen fizetıket terhelik, magasabb díjakat fizetnek A be nem épített területek hasznosítására eddig meglehetısen túlzó ötletek merültek fel Vasút, fı közlekedési útvonalak és az Balatoni út mellett erıs zaj és környezetterhelés

•

•

• • •

Városvezetés: városon belül betöltött pozíció háttérbe szorulása, az a fı közlekedési útvonalak kapcsolódó funkciói még zavarosabbá válnak és az elınytelen településszerkezeti hatások erısödnek Közmőfejlesztések: nem követték a lakónépesség és az ezzel járó épített környezet növekedését Mikroregionális szerep: Nem definiált településen belül betöltött pozíció Közösség: közösségi élet helyszínének hiánya, sportolási lehetıségek hiánya az újonnan betelepülık passzivitása, lokálpatriotizmus kihasználásának hiánya, mert nincsenek megszólítva

Lakosság, népesség és lakófunkciók Területi kiterjedéséhez képest zsúfolt városrész, nincs tartalékterület Feszesen beépített városrész, kicsi telekosztással Kevés az érdi ıslakos Nincs különbözı arculata, identitása, karaktere Tusculanumnak alvóvárosi lét

III.4. Ófalu-Újfalu Elhelyezkedés Érd legrégebbi településrésze az Érd-Alsó vasútvonal – Budai út – Budafoki út – Sulák patak – Sziget-dőlı – Molnár utca – Duna – Bel-Zártkert határa – Mély utca– Júlia utca – Intézı utca – Velencei út által határolt területen fekszik. Városszerkezet A város délkeleti fekvéső területe, amely funkcionálisan a város magja. A városrészt a 6os és 7-es utak elkerülı szakasza, valamint a most épülı M6-os autópálya szakasz szeli ketté, amely városszerkezetileg elkülöníti Ófalut és Újfalut. Ófalu városszerkezetén érzıdik a spontán, organikus fejlıdés, amely a történelmi belvárosok utcaképét idézi. Az északi, Újfalui városrész ezzel szemben rendezett utcaképet mutat.

Városkép Az újfalui városrész az elmúlt évtizedekben nagyot változott. Az Erzsébet utca és Alsó utca közötti, viszonylag mélyfekvéső terület beépítési intenzitása jelentısen növekedett. Természetesen itt is megjelentek a többlakásos épületek. Az Alsó utca és Felsı utca közötti terület a korábban kialakult beépítésnek köszönhetıen egyelıre nem alakult át jelentısen. Várható a meglévı elöregedett épületállomány átalakításának igénye, ezért a terület hangulatának megırzése érdekében fel kell készülni a megfelelı építészeti szabályozásra. A terület nyugati része, a temetı déli határán húzódik. Ezen a részen rendkívül intenzív beépítés kezdıdött meg az elmúlt években. Többlakásos épületek létesítésére egyenlıre nem került sor. Érd-Ófalu adottságait tekintve három egymástól elkülöníthetı részbıl áll. Egyik a Júlia utca és az ófalusi hegyoldal, amely keskeny utcáinak és elmaradott infrastruktúrájának köszönhetıen egyelıre nem vált a többlakásos épületeket építık célpontjává. De ezen a területrészen is megkezdıdött a beépítés intenzitásának növekedése. Másik területrész a Fı utca és a Külsı Római út között fekvı sík, túlnyomórészt korábban beépült terület. Alapvetıen e területrész is megtartotta kertvárosias jellegét. Helyenként megjelentek kétlakásos épületek és a hagyományos beépítést nem igazán követı túlméretezett házak is létesültek, de alapvetıen a területen lehetıség van a kertvárosias jelleg megtartására. A harmadik területrész Ófalu központi részét és a Molnár utcai épületsort foglalja magába. A város fejlıdéstörténete szempontjából kiemelkedı helyi épített értékek többsége ezen a területen található. E területen a sajátosságok megırzése mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a védendı építészeti értékek megóvására és környezetük alakítására. Ráadásul a Kakukk hegy természetvédelmi védettséget kapott, így az épített és természetes környezet együttes figyelembe vétele szükséges az esetleges további beépítések elıkészítése során. A területegységben a legnagyobb változást a téglagyár esetleges hasznosítása fogja jelenteni, amelyre már számtalan elképzelés született. Területhasználat, funkciók Az ófalui városrészen található a valamikori kistelepülés városmagja, a településszerkezet kijelölte központi hely azonban nem rendelkezik alközponti jelleggel. Ugyanakkor itt található a Volt Sina kastély, a Minaret és a gyógyfürdı is. A városrész, a Duna-part és a Beliczay – sziget menti organikusan fejlıdött Ófalu és a mai városközpontot összekötı allék köré szervezıdı Újfalu Lke – kertvárosias lakóterületi besorolású családiházas övezeti beépítést követ. Az erıs lakófunkció mellett ebben a városrészben is koncentrálódik a valós intézményi, kereskedelmi – szolgáltató és ipari – gazdasági potenciál, a helyközi tömegközlekedés fıbb állomásai (vasút, távolsági busz), valamint a kulturális élet fıbb színterei is. A TSZT nagykiterjedéső gazdasági – kereskedelmi/szolgáltató területeket jelöl ki az M6 autópályára szervezve, többnyire logisztikai központok betelepítéséhez. Több kisebb – esetlegesen – telekosztásból megmaradó közterületi földrészlet kapott Z zöldterületi besorolást, ott ahol a domborzati viszonyok kedvezıtlenek voltak, illetve többségében utak keresztezıdésénél. Közös jellemzıjük, hogy kis méretük és rossz hozzáférhetıségük miatt alacsony fokon képesek csak funkciójuk ellátására.

A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi A tradicionális beépítéső Ófalusi városrész és a hozzá kapcsolódó Újfalu népességszámának alakulásában kiemelhetı, hogy Tisztviselı és Újtelep városrészt megelızıen a legalacsonyabb népességszámmal rendelkezı településrész, a város lakosságának közel 14%-át koncentrálja. A városrész lakó- és állandó népességének alakulása (2001) Mutató megnevezése

Ófalu-Újfalu


7 826

Lakónépesség aránya (%)

13.8

Állandó népesség száma (fı)

7 750

Állandó népesség aránya (%)

13.8

Érd összesen* 56 567 100 55 955 100

Forrás: KSH

A vizsgált övezet korstruktúrájának elemzésekor kiemelhetı, hogy a fiatal korosztály alacsonyabb arányban jelenik meg a városrészben Érd egészéhez viszonyítva, míg az

aktív korúak és a 60 év feletti korosztály magasabb arányban, amely jelzi a terület elöregedési tendenciájának kialakulását. A lakosság korcsoport szerinti megoszlása (2001) 70.0

65.4

66.3

Érd 60.0

Ófalu-Újfalu

50.0

(%)

40.0 30.0 20.0

17.7

16.8

17.0

16.9



60 éven felüliek

Forrás: KSH

Az itt élık kvalifikáltsági szintjét tekintve az alacsony végzettségőek aránya több mint 3%-kal magasabb, mint a városi átlagérték, ezzel ellentétben a felsıfokú végzettségőek aránya hasonló nagyságrenddel elmarad Érd átlagértékéhez képest. A lakosság képzettségi szintjének alakulása (2001) Ófalu-Újfalu

Érd


26.4%

23,3%


11.2%

14,1%

Forrás: KSH

A lakosság foglalkoztatottsági viszonyainak alakulásában ki kell emelni, hogy a kategóriák számos esetben szinte ugyanolyan értéket képviselnek, mint a városi átlagérték, az alacsony státuszmutató tekintetében viszont a városrész egy százalékkal nagyobb arányban reprezentálódik felül, mint a városi érték. A foglalkoztatottság mutatói (2001) Ófalu-Újfalu

Érd


57.9%

57,8%


31.2%

30,1%


38.6%

38,4%


14.1%

13,0%

Forrás: KSH

A terület lakásviszonyainak alakulása esetén ki kell emelni, hogy a város lakásállományának 14,4%-a található a területen. A laksőrőség tekintetében alacsonabb érték jelenik meg, mint a városi átlagérték, míg a komfortokozat szintén kedvezıbb képet mutat, annak ellenére, hogy a területen a 2001. évi adatok alapján szegregátum található. A lakásállomány jellemzıi (2001) Ófalu-Újfalu

Érd


2 903

20 054


14.4

100,0


2.69

2,82


14.2

16,6

Forrás: KSH

Összességében az Ófalu-Újfalu tradicionális városrészre az aktív foglalkoztatott korcsoport jelenléte jellemzı. Az itt élık iskolai végzettségének szintje elmarad a városi átlagértékektıl, a lakásállomány jellemzıi között pedig fontos kihangsúlyozni, hogy a területen az alacsony státuszú népességcsoport jelenléte ellenére a lakások komfortfokozata a városi értéknél kedvezıbb. Az elmúlt évek jelentısebb fejlesztései: -Budai út-Enikı u. csomópontban körforgalom építése -STOP.SHOP bevásárlóközpont a Budai úton -Korall2 üzletház-lakások, irodák, üzletek, Posta -Rotunda üzletház-lakások, irodák, üzletek -Korall üzletház-lakások, irodák, üzletek -Diósdi úti vasúti aluljáró (MÁV beruházás) -Érd Alsó, Érd Felsı megállóhelyek korszerősítése -Érdcenter üzletház (Budai úton)

ERİSSÉGEK Lakóterületek: kertvárosias, élhetı kertvárosi lét Kedvezıbb komfort fokozatú lakások nagyobb aránya Kisebb beépítettség Befektetési, fejlesztési lehetıségek: a fejlesztések során alternatív lehetıségek, kiaknázatlan, flexibilis lehetıségek a Duna part közelében Városközpont A városrészben taláható Érd városközpontjának nagy része Duna vonzásában: Duna közlekedési folyosó közelsége, helyben és a körzetben elérhetı szolgáltatások Vállalkozási kedv és képesség: kisvállalkozók és vállalkozások kereskedelmi és szolgáltató funkciók Népesség: sok a fiatal, kedvezı a korszerkezet, kedvezı népesség összetétele Helyi közösségek: erıs civilitás, helyi közösségek mozgathatóak és megnyerhetıek városi ügyeknek – ha érdekelté teszik és bevonják a beköltözıket egyre jobban érdekli a város élete, lassan, de határozottabban vesznek részt a helyi életben

GYENGESÉGEK •

Infrastruktúra, intézményi háttér kedvezıtlen közúti közlekedési kapcsolatok, az úthálózat nagy része is felújításra szorul felújításra szoruló intézményhálózat Kerékpárutak, összeköttetések hiánya) Közösségi terek, központok Nincsenek terek, játszóterek a városban Nincs tudatosan szervezett alközpont, csak központi funkciók halmaza Ófalu központjában Környezeti szempontok Gazdátlanság, elmaradottság Szemétszállítási anomáliák (pl: a nem fizetıket nem tudják nyilvántartani, az elmaradt befizetések hátrányai a rendesen fizetıket terhelik, magasabb díjakat fizetnek A be nem épített területek hasznosítására eddig meglehetısen túlzó ötletek merültek fel Lakosság, népesség és lakófunkciók Alacsony iskolázottságúak és idısebb korosztályúak városinál magasabb arányban vannak jelen Kálvária úton rossz lakókörnyezet, veszélyeztetett népesség Városrészt két részre szeparálja az M6

LEHETİSÉGEK Infrastruktúra fejlesztés • Biztonságos és jól szervezett közlekedési feltételek megteremtése; gyorsforgalmi úthálózathoz való kapcsolódás lehetısége; Turisztikafejlesztés, szabadidı Zöldterületek rekreációs sávok, parkok, futó területek kijelölése, kerékpárutak létesítése Duna part és Szapáry kastély mint turisztikai desztináció fejlesztése Városi, szolgáltató funkció fejlesztés Tudatos városfejlesztés az ófalui alközpont fejlesztése; élhetı, valóságos fórumként mőködı közösségi terek kialakítása • Vendéglátó és szolgáltató területek szervezése Befektetés ösztönzés, gazdaságfejlesztés Duna parti turisztikai fejlesztési területek tudatos kijelölése, és az azokkal való tudatos gazdálkodás Munkahelymegtartó képesség növelése; értékmegırzı fejlesztések ösztönzése Forrásteremtés • potenciális, turisztikai befektetık becsábítására alkalmas fejlesztési területek tudatos kiajánlása Környezeti aspektus Környezettudatos gondolkodás meghonosítása; klímabarát településekhez való csatlakozás elısegítése Duna part környezeti állapotának megóvása Városmarketing, kommunikációs aspektus Ófalui identitás kihangsúlyozása VESZÉLYEK •

•

•

• •

• • •

•

• •

Városvezetés: a Városközpont környéke és a fı közlekedési útvonalak funkciói még zavarosabbá válnak és az elınytelen településszerkezeti hatások erısödnek, Közmőfejlesztések: Ófaluban nem követték a lakónépesség és az ezzel járó épített környezet növekedését Mikroregionális szerep: Nem definiált településen belüli és a Duna adta opciók betölthetı pozició Közösség: közösségi élet helyszínének hiánya, sportolási lehetıségek hiánya az újonnan betelepülık passzivitása, lokálpatriotizmus kihasználásának hiánya, mert nincsenek megszólítva elöregedı népesség és alacsony iskolázottságúak helyzetének veszélyeztetettsége nı Vendégforgalom nem kellı mértékben történı kihasználása (nincsen szálloda) Duna part és a Szapáry kastély nem szolgálja a kulturális és turisztikai fejlesztéseket Településszerkezet Városrészen túlzott mértékő gazdasági – kereskedelmi – szolgáltató terület kerül kijelölésre, a turisztikai fejlesztési lehetıségeket a környeztet terhelı logisztikai fejlesztések negligálják Kálvária úton szegregátum kialakulása Az ófalui városrész kimarad a város vérkeringésébıl

Ófalusi szegregátum (térképen 15. számmal jelölt terület) II.1.3.1. Általános helyzetkép Az Ófaluban elhelyezkedı szegregátum magába foglalja a városrész délnyugati falusias beépítéső harmadát a Kerülı u., a Mély u., a Judit u., a Hosszú u., a Dózsa Gy. u. és a Temetı u. környékét. A telepszerő környezet ugyan városszövetbe ágyazódott szegregált terület, ugyanakkor peremi elhelyezkedése folytán, a városrész kedvezıtlen megközelíthetısége, és ezen belül a szegregátum rossz feltártsága miatt elkülönül a környezetétıl a két temetı szomszédságában. Az épületek, a közterületek és a zöldfelületek állapota leromlott. A területen nagyobbrészt halmozottan hátrányos helyzetőek, zömében roma kisebbséghez tartozók élnek.

III.5. Tisztviselı- és Újtelep Elhelyezkedés A városrész a Bíbic utca – Varjú utca – Fehérvári út – Érd-Felsı vasútvonal – Diósdi út – Budai út – Velencei út – Intézı utca – Ercsi út – Tóni csapás – Érd-Felsı vasútvonal – belterület határa – Szajkó utca – Sas utca – belterület határa – Fehérvári út – Zámori út – Vadlúd utca – Hattyú utca által határolt területen fekszik. A lakófunkció mellett megjelenik a kereskedelmi-szolgáltató és ipari funkció is. Városszerkezet Érd délnyugati városrésze a gazdasági funkcióknak köszönhetıen jellemzıen más karakterekkel bír mint a város többi része. A kertvárosias lakóterület aránya jóval a városi átlag alatt marad. A fácán utcai lakótelepnek köszönhetıen kisvárosias lakóterülettel is találkozhatunk. A városrész déli részén található kereskedelmi és szolgáltató területek Érd város gazdasági motorját jelentik. A zöldterületi ellátottság nem jellemzı a városrészre.

Városkép A területegység túlnyomó részben beépített. A sasvárosi részen, a Fácán utcában már régen megépült egy társasházakat tartalmazó lakótelep, amely még komplex módon tervezett, tömbtelkes kialakítással, sorházszerően telepített épületekkel készült. A jelenleg kisvárosias építési övezetben lévı terület viszonylag jól illeszkedik a kertvárosi területbe, sıt a Fácán utca és Fehérvári út között húzódó gazdasági terület kedvezıtlen hatásaitól védi a kertvárosias lakóterületet. A területegység másik intenzív beépítése a Mérnök utcában létesült. Ezen a részen jól látható mindaz, amit el kellene kerülni Érd esetében. Az összezsúfolt, túlterhelt területen rendkívül sokféle, építészetileg szabályozatlan beépítés jött létre.

Mintegy tíz éve, a Technikus utca, Tollnok utca között történt parcellázás hatására várható a területen többlakásos épületek építésének igénye.

Területhasználat, funkciók Az erıs lakófunkció mellett ebben a városrészben is koncentrálódik a valós intézményi, kereskedelmi – szolgáltató és ipari – gazdasági potenciál, a helyközi tömegközlekedés fıbb állomásai (vasút, távolsági busz), valamint a kulturális élet fıbb színterei is. A lakóterületi használat vegyes, az Lk kisvárosias lakóterület lakóparkjától az Lke kertvárosias lakóterület családiházas szerkezetéig. A TSZT a városrészhez csatlakozóan, de a városrészen belül is nagymértékő ipari – gazdasági terület kialakítását irányozza elı, az autópálya és a vasútvonal közelségét prioritásként kezelve. Több kisebb – esetlegesen – telekosztásból megmaradó közterületi földrészlet kapott Z zöldterületi besorolást, ott ahol a domborzati viszonyok kedvezıtlenek voltak, illetve többségében utak keresztezıdésénél. Közös jellemzıjük, hogy kis méretük és rossz hozzáférhetıségük miatt alacsony fokon képesek csak funkciójuk ellátására. A városrészt felszabdalja a Fehérvári és a Velencei út, valamint a vasútvonalak, amely megszakítja a települési szövetet.

Összességében megállapítható, hogy a városi szintő kereskedelmi-szolgáltatási funkciók mellett a lakosság igényeit kielégítı humán szolgáltatási, közösségi és igazgatási funkciókkal nem rendelkezik a városrész.

A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi Érd centrális fekvéső városrészének állandó- és lakónépességének száma közel hétezer fı, amely a város lakosságának 12,1%-át teszi ki, amellyel elmondható, hogy a lakosságszám tekintetében a legkisebb városrészrıl van szó. A lakosság korcsoport szerinti megoszlása (2001) Mutató megnevezése

Tisztviselı- és Újtelep

Lakónépesség száma (fı) Lakónépesség aránya (%) Állandó népesség száma (fı) Állandó népesség aránya (%) Forrás: KSH

Érd összesen*

6 876

56 567

12.1

100

6 798

55 955

12.1

100

A lakosság korcsoport szerinti alakulása szinte teljesen azonos értékeket vesz fel, mint a város egészére vonatkozó átlagértékek, tehát a lakosság korstruktúrája jól mutatja Érd város területét jellemzı trendeket, ugyanis az eltérések néhány tizedben mérhetık minden kategória tekintetében. A lakosság korcsoport szerinti megoszlása (2001) 70.0

65.4

65.3

Érd 60.0

Tisztviselı és Újtelep

50.0

(%)

40.0 30.0 20.0

17.7

17.5

17.0

17.2



Forrás: KSH

60 éven felüliek

A lakosság kvalifikáltsági szintjének vizsgálatakor megállapítható, hogy az eddig vizsgált városrészekkel összehasonlítva itt a legkedvezıtlenebb a képzettségi szint alakulása. Ugyanis az alapfokú végzettségőek aránya az aktív korúak közel egyharmadát teszik ki, míg a diplomások aránya az érdi átlagértékhez képest jelentısen kisebb, a vizsgált korosztály közel egytizede tartozik ebbe a kategóriába. A lakosság képzettségi szintjének alakulása (2001) Tisztviselı- és Újtelep

Érd


28.6%

23,3%


9.8%

14,1%

Forrás: KSH

A foglalkoztatottsági viszonyok alakulásánál fontos kihangsúlyozni, hogy a városi átlagértékekhez viszonyítva nem jelennek meg markáns eltérések, felülreprezentálódik a foglalkoztatott nélküli háztartások magas aránya, valamint az alacsony státuszjelzıket együttesen kezelı dimenzió is. A foglalkoztatottság mutatói (2001) Tisztviselı- és Újtelep

Érd


56.9%

57,8%


31.8%

30,1%


39.0%

38,4%


15.7%

13,0%

Forrás: KSH

A lakásállomány jellemzıi ki közül ki kell emelni, hogy a lakásállomány 16%-a található ebben a városrészben, a laksőrőség a többi városrészhez képest magas értékő. Ezzel szemben fontos kiemelni, hogy az alacsony komfortfokozatú lakások aránya közel három százalékkal alacsonyabb, mint a városi átlag, amely a terület lakáspiaci szempontból történı kedvezı jellegét mutatja. A lakásállomány jellemzıi (2001) Tisztviselı- és Újtelep

Érd


3 163

20 054


15,7

100,0


2,95

2,82


13,8

16,6

Forrás: KSH

Összességében a centrális fekvéső Tisztviselı és Újtelep társadalmi struktúrája több tekintetben követi a városi trendeket, de kihangsúlyozandó, hogy a lakosság képzettségi szinte jóval elmarad a város egészének átlagértékeihez viszonyítva. A terület

lakásállományára jellemzı az alacsony komfortfokozatú lakások alacsony aránya, valamint magas laksőrőség egyaránt. ERİSSÉGEK Befektetési, fejlesztési lehetıségek: a fejlesztések során alternatív lehetıségek, kiaknázatlan, flexibilis lehetıségek a gazdasági területeken Vállalkozási kedv és képesség: kisvállalkozók és vállalkozások kereskedelmi és szolgáltató funkciók jelenléte az gazdasági – ipari területeken Népesség: sok a fiatal, kedvezı a korszerkezet, kedvezı népesség összetétele

Helyi közösségek: erıs civilitás, helyi közösségek mozgathatóak és megnyerhetıek városi ügyeknek – ha érdekelté teszik és bevonják a beköltözıket egyre jobban érdekli a város élete, lassan, de határozottabban vesznek részt a helyi életben

GYENGESÉGEK •

Infrastruktúra, intézményi háttér kedvezıtlen közúti közlekedési kapcsolatok, az úthálózat nagy része is felújításra szorul felújításra szoruló intézményhálózat Kerékpárutak, összeköttetések hiánya) Közösségi terek, központok Nincsenek terek, játszóterek a városban Nincs tudatosan szervezett alközpont, Környezeti szempontok Gazdátlanság, elmaradottság Szemétszállítási anomáliák (pl: a nem fizetıket nem tudják nyilvántartani, az elmaradt befizetések hátrányai a rendesen fizetıket terhelik, magasabb díjakat fizetnek A be nem épített területek hasznosítására eddig meglehetısen túlzó ötletek merültek fel Lakosság, népesség és lakófunkciók Alacsony iskolázottságúak legmagasabb arányban vannak jelen Kevés az érdi ıslakos Nincs különbözı arculata, identitása, karaktere a városrésznek Városrészt felosztja a az M6, a vasútvonal és a 7 fıút Lakófunkció: zsúfolt és nagyon beépített lakóépületek, kedvezıtlen komfortfokozatú jellemzıkkel

LEHETİSÉGEK Infrastruktúra fejlesztés • Biztonságos és jól szervezett közlekedési feltételek megteremtése; gyorsforgalmi úthálózathoz való kapcsolódás lehetısége; Befektetés ösztönzés, gazdaságfejlesztés Gazdasági - ipari fejlesztési területek tudatos kijelölése, és az azokkal való tudatos gazdálkodás Munkahelymegtartó képesség növelése; értékmegırzı fejlesztések ösztönzése Gazdasági – ipari területekre igényt tartó helyi vállalkozások jelenléte Forrásteremtés • potenciális, logisztikai befektetık becsábítására alkalmas fejlesztési területek tudatos kiajánlása Környezeti aspektus Környezettudatos gondolkodás meghonosítása; klímabarát településekhez való csatlakozás elısegítése lakókörnyezet környezeti állapotának megóvása Városmarketing, kommunikációs aspektus Tisztviselı telepi identitás meghatározása VESZÉLYEK •

•

• • •

•

•

•

Városvezetés: városon belül betöltött pozíció háttérbe szorulása, az gazdasági területek környéke és a fı közlekedési útvonalak funkciói még zavarosabbá válnak és az elınytelen településszerkezeti hatások erısödnek, Közmőfejlesztések: nem követték a lakónépesség és az ezzel járó épített környezet növekedését Mikroregionális szerep: Nem definiált településen belüli és települések közötti szerep Közösség: közösségi élet helyszínének hiánya, sportolási lehetıségek hiánya az újonnan betelepülık passzivitása, lokálpatriotizmus kihasználásának hiánya, mert nincsenek megszólítva elöregedı népesség és alacsony iskolázottságúak helyzetének veszélyeztetettsége nı Településszerkezet Városrészen túlzott mértékő gazdasági – kereskedelmi – szolgáltató terület kerül kijelölésre, a turisztikai fejlesztési lehetıségeket a környeztet terhelı logisztikai fejlesztések negligálják A városrészben ipari – gazdasági zárványok alakulhatnak ki

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA ....................................................................................................... 1 IV.1. Bevezetés .................................................................................................. 2 SWOT analízis................................................................................................. 6 A stratégiát megalapozó trendek....................................................................... 8 IV.2.) Illeszkedés ............................................................................................... 9 IV.3. Érd hosszú távú jövıképe .......................................................................... 10 IV.4.) Jövıbeni fejlesztési irányok meghatározása .................................................. 1 IV.4.1.) 15-20 éves célok................................................................................. 1 IV.4.2.) 7-8 éves tematikus célok ..................................................................... 4 IV.4.3.) Városrészi célok .................................................................................. 6 1.) Parkváros: Minıségi lakókörnyezet és szolgáltató alközpont ............................... 7 2.) Érdliget-Kutyavár: Közösségi tér ..................................................................... 9 3.) Tusculanum: Sport- és szabadidıközpont ....................................................... 11 4.) Ófalú-Újfalú: Térségi turisztikai központ és gazdasági-szolgáltatói alközpont ...... 13 5.) Tisztviselı- és Újtelep: Ipari-gazdasági központ .............................................. 16 IV.5.) A stratégia koherenciája, konzisztenciája ................................................... 20 IV.5.1.) Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel ......................................................................................................... 20 IV.5.2.) A célrendszer koherenciája ................................................................. 21 IV.5.3.) Agglomerációs együttmőködés............................................................ 24

2008.

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

M

A G Y A R O R S Z Á G

K

F T

.

1

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .

IV.1. Bevezetés Jelen tervezési dokumentum egy középtávú, stratégiai szemlélető, megvalósítás orientált anyag, amely meghatározza Érd Megyei Jogú Város középtávú városfejlesztési gondolkodását. A dokumentum célja a 2007 és 2013 között elnyerhetı európai és hazai fejlesztési támogatások megszerzésének feltétele, hogy Érd, mint megyei jogú város rendelkezzen egy olyan dokumentummal, amely egyrészt kijelöli a városmegújítás (rehabilitáció) akcióterületeit, másrészt bemutatja a település azon gazdasági/pénzügyi és társadalmi körülményeit, feltételeit, „önerejét”, amelyek alapján a pályázatokon keresztül a szükséges források elnyerhetık. Ötvözi a különbözı szakági megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.)alapozva a már meglévı anyagokra, felhasználva a Batthyány-programot, mint gazdasági tervet, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplıi, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Érd, mint Magyarország legfiatalabb megyei jogú városa a mennyiségi és minıségi elmaradásokat pótolva modern, vonzó, élhetı, sajt arculattal rendelkezı várossá válhat, amennyiben kihasználja a lehetıségeit és tudatos tervezéssel, az organikus településfejlıdés pozitívumaira építve, annak tapasztalatait felhasználva, és a célcsoportok igényeit is figyelembe véve valósítja meg fejlesztéséit. Ennek szolgálatába, mindehhez egy integrált és fenntartható stratégia kidolgozását és a városi területeken koncentrálódó gazdasági, környezeti és társadalmi problémák megoldását jelentı középtávú irányadó terv elkészítését céloztuk meg. Az anyag tartalmazza a: - a hosszú távú városfejlesztési célok középtávú programokká való lebontását - a területi alapú, területi szemlélető tervezés megszilárdításának eszközrendszerét A tervezés az alábbi szempontokat figyelembe véve történt: jelenségek, folyamatok Olyan, nagy részben szociális és társadalmi változások leírása és okok felkutatása, mely a lakosság és a piac elégedettségi szintjének felmérésére szolgálnak. Ugyanígy fontos számba venni a politikai struktúrát, mőködıképességét és hatékonyságát, viszonyát a lakossággal és a piaci szereplıkkel. A város gazdasági szerkezetének átalakulása és a globális trendek idevonatkozó hatásainak is szintén e kutatás részét kell képeznie. tervek, igények A városfejlesztéssel kapcsolatos összes írott dokumentum összegyőjtése, a hasonlóságok kiszőrése. A tervek és projektek közötti prioritások meghatározásához elengedhetetlen egy belsı audit megszervezése: az önkormányzati és a kapcsolódó szervek segítségével szőkíthetı a kör, a megvalósulás jövıbeni esélyei, stb. Másodsorban egy külsı audit megszervezésével felmérhetık a piaci szereplık igényei, véleményük és igényeik a városfejlesztéssel kapcsolatban. Szakértelmükre támaszkodva Érd kihasználatlan potenciáljaira is fény derülhet egy-egy vizsgált területen. Érd Integrált Városfejlesztési Stratégiájának kidolgozása során alkalmazott partnerségi modellnek megfelelıen megtörtént a külsı szereplık meghallgatása, akik a város életében kiemelkedı szerepet játszanak, és aktívan gondolkodnak annak fejlesztésérıl. Ezáltal: egy adott terület szereplıi találkoznak egymással, a beszélgetés során fény derülhet közös ötleteikre, elısegítheti a vélhetıen jelenleg nem létezı együttmőködésüket.

2008.

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

2

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .

A magánszféra szereplıinek bevonása a tervezésbe olyan gesztus, mellyel az önkormányzat nyitottságáról, partneri szándékáról biztosítja ıket. A párbeszéd révén bıvül az önkormányzat rendelkezésére álló információ halmaz a lakossági, piaci igényekrıl, valamint a felülrıl érkezı fejlesztési tervek elfogadtatása is gördülékenyebbé válik – általánosan nı a bizalom. A munka során a kommunikációs fórumokat jelentı Párbeszéd Körökhöz létrehozott tematikus csoportok a közös területeken tevékenykedı szereplıket fogták össze. A szereplıket nem egyenként hallgattuk meg, hanem tematikus csoportonként egy-egy moderált beszélgetés keretében. A beszélgetések eredményeként a kommunikációba bevont szereplık a következı értékeket és lehetıségeket azonosították. A város értékei, potenciáljai • Környezeti, természeti értékek o Természeti környezet o Földrajzi adottság, elhelyezkedés o Épített környezet, és állapotának javítása o Parkváros, Belváros o Kertvárosias, virágos, zöldövezeti rész, további szabad és beépíthetı területekkel o Lakható, élhetı város • Gazdasági értékek o Vállalkozói potenciál o Lokálpatriotizmus • Szellemi értékek o Lakosság szellemi tıkéje, potenciálja o Lokálpatriotizmus o kulturális mőhelyek • Idegenforgalmi potenciál o Duna o Óváros múltja, kultúrája, öröksége, hagyománya o Rendezvények, éttermek, vendéglátó ipari egységek o Sokszínőség, nemzetiségek • Hozzáférhetıség: o Budapest közelsége o Országos fıközlekedési utak és vasúthálózat

2008.

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

3

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .

A város víziója, jövıképe • Központi funkció o Kistérségi vezetı, központi funkció megerısítése o Mikrokörzeti központi funkció erısítése: régiós intézményeket Érdre hozni mint térségi központba o Kereskedelmi és szabadidıs centrummá válás • Gazdasági funkció o a nyugodt körülmények meglétét nem zavaró kiskereskedelmi és ipari-, illetve szolgáltató tevékenységek létrejötte az új lakossági igények kielégítése céljából o Ipari területek kialakítása, munkahelyteremtés és biztosítás (M6, és Duna mente) o kereskedelmi, szolgáltató tevékenység további fejlesztése o proaktív beruházás-ösztönzési tevékenység o befektetési projekt-portfólió készítése o intenzív városmarketing tevékenység révén potenciális szakmai vagy pénzügyi befektetık felkutatása o gazdasági övezetek koncepciójának elkészítése o logisztikai és kereskedelmi-szolgáltatási tevékenységek bevonzása, megteremtése, ösztönzése (Budafoki úti barnamezı és a Tárnok határában lévı volt ipari terület rehabilitációja) o Azon befektetık kedvezményekkel történı bevonzása, akik részt vesznek az önkormányzat által preferált befektetések megvalósításában o helyi munkahelyek számának folyamatos növelése o Környezetbarát ipari üzemek betelepítése, amely egyrészt adót/bevételt termel, másrészt munkalehetıséget biztosít o Elsısorban a szolgáltatásban és infokommunikációs ágazatban érdekelt KKV-k megerısítése o A nagy hagyománnyal rendelkezı érdi mezıgazdasági tevékenység (pl. gyümölcstermesztés) ösztönzése, a benne rejlı (marketing) potenciál kiaknázása • Turizmus funkció o Érd-Óváros turisztikai potenciáljának hasznosítása - pincerendszerek turisztikai hasznosítása o a kulturális, valamint az egészségturizmus, illetve a Duna part ésszerő hasznosításával a rekreációs tevékenység ötvözhetı o egészségturisztikai fejlesztések a termálvíz hasznosításra o Duna-part mint rekreációs tevékenység o konferencia-turizmus (Városi sportcsarnok melletti területek) o Parkváros és az Érdet körülölelı zöldterületek rekreációs célú hasznosítása (lovasbázisok) • Oktatás funkció o Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése (infrastrukturális is), bıvítése, felújítása és/vagy korszerősítése o oktatási-nevelési intézményhálózat minıségének jelentıs növekedése o ösztöndíj program a hátrányos helyzető tehetséges gyerekek részére • Társadalmi, közösségi funkció o Tudatos társadalomépítı, helyi közösséget támogató akciók, amelyek hosszú távon hozhatnak változást azáltal, hogy tevékenységük az érdi identitás megszilárdításában döntı szereppel bír o Image-építés / akciótervek, tájékoztató kampányok, városi arculat kialakítása és kommunikálása o kulturális, sport és szabadidı tevékenységek minden korosztály számára azzal a céllal, hogy erısödhessen a helyi identitás, és lehetséges legyen a kitörés az alvóvárosi szerepkörbıl o Élhetıbb környezet, izgalmas város, ahol van lehetıség a szabadidı hasznos és kellemes eltöltésére

2008.

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

4

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .

a gazdasági, tudományos, kulturális életben kiemelkedı szerepet játszó és kapcsolati hálóval rendelkezı érdiek a város érdekében való tevékenységre ösztönzése o az érdi fıiskolára vagy egyetemre járó fiatalok pályájának követése, segítve hasznosítani az érdiek tudását a város érdekében o Nemzetiségek bekapcsolása az idegenforgalomba Városi funkció o közösségi terek, alközpontok fejlesztése és parkok kialakítása; a természetes folyóvizek bevonásával o Egységes utcakép kialakítása o a közösség által igénybevett szolgáltatások minıségének javítása o Érd otthonossá tétele a fizikai és humán infrastruktúra fejlesztések által o elıvárosi gyorsvasút fejlesztés o belsı úthálózat átjárhatóságának javítása o idegenforgalmi vonzerı növelése az új, minıségi városközpontok, intermodális csomópontok kialakítása által o

•

2008.

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

5

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .

SWOT analízis ERİSSÉGEK Lakóterületek: falusias arculat, élhetı kertvárosi lét Befektetési, fejlesztési lehetıségek: a fejlesztések során alternatív lehetıségek, kiaknázatlan, flexibilis lehetıségek Természeti értékek - amire építhetünk (Duna-part, Beliczei-sziget, Kakukk-hegy) Beliczay-sziget, Fundoklia völgy, NATURA 2000, 50 forrás - tiszta levegı, zöldterület, rekreációra alapozható, Budapest vonzásában: nagyváros közelsége, helyben és a körzetben elérhetı szolgáltatások Vállalkozási kedv és képesség: kisvállalkozók és vállalkozások kereskedelmi és szolgáltató funkciók Népesség: sok a fiatal, kedvezı a korszerkezet, kedvezı népességösszetétel Helyi közösségek: erıs civilitás, helyi közösségek mozgathatóak és megnyerhetıek városi ügyeknek – ha érdekelté teszik és bevonják a beköltözıket egyre jobban érdekli a város élete, lassan, de határozottabban vesznek részt a helyi életben régi lakosok patriotizmusa Civil szervezetek mozgalmai (ÉRD KÖRBE, 30 km-es kerékpártúra) • Magyar Földrajzi Múzeum, mint szellemi mőhely

LEHETİSÉGEK Infrastruktúra fejlesztés • Biztonságos és jól szervezett közlekedési feltételek megteremtése; gyorsforgalmi úthálózathoz való kapcsolódás lehetısége; Turisztikafejlesztés, szabadidı turizmus fejlesztése (gyógy-, termál-, konferenciaturizmus) célzott marketing színvonalas szabadidı-eltöltési lehetıségek kialakítása, egyedi arculat, imázs kialakítása; patakok mentén rekreációs sávok, parkok, futó területek kijelölése, kerékpárutak létesítése Dunapart turisztikai célú hasznosítása; gyógyfürdıfejlesztés Városi, szolgáltató funkció fejlesztés Tudatos városfejlesztés - központok, alközpontok fejlesztése; élhetı, valóságos fórumként mőködı közösségi terek kialakítása • kereskedelmi és szolgáltató funkciók, területek kialakítása Mikro-regionális központi szerep • a térségi és regionális kapcsolatok erısítése Befektetés ösztönzés, gazdaságfejlesztés Fejlesztési területek tudatos kijelölése, és az azokkal való tudatos gazdálkodás (tevékenységek megkezdése elıtt tudatos leltár, hogy mivel gazdálkodhat a város) Munkahelymegtartó képesség növelése; értékmegırzı fejlesztések ösztönzése Ne legyen belterületbe vonás lakóparkok részére; élhetı kertváros jelleg megırzése Forrásteremtés • EU-s pályázatok kihasználása • potenciális, befektetık becsábítására alkalmas fejlesztési területek tudatos kiajánlása Környezeti aspektus Környezettudatos gondolkodás meghonosítása; klímabarát településekhez való csatlakozás elısegítése Városmarketing, kommunikációs aspektus Médiában rejlı lehetıségek nagyobb arányú kihasználása a jobb tájékoztatás, a belsı kommunikáció javítása érdekében Városmarketing erısítése (bemutatkozó kiadványok, rendezvényeken való erıteljesebb jelenlét) városi identitás meghatározása

GYENGESÉGEK

VESZÉLYEK •

• •

Infrastruktúra, intézményi háttér kedvezıtlen közúti közlekedési kapcsolatok, az úthálózat egy része is felújításra szorul • Több évtizedes elmaradottság, különösen az infrastruktúra terén - közmő, és úthálózat (sáros, gödrös utcák) • felújításra szoruló városi intézményhálózat Szomszédos településekkel való együttmőködés hiánya (lásd kerékpárutak • kapcsán- összeköttetések hiánya)

2008.

ÁPRILIS

4

.

Városvezetés: jól strukturált stratégia hiánya, alvóvárosi létbıl való kitörés, alternatívái, forgatókönyvei, metodika hiánya Közmőfejlesztések: nem követték a lakónépesség és az ezzel járó épített környezet növekedését Mikroregionális szerep: Nem definiált központi szerep (Budapest, Százhalombatta, Budaörs mellett) Közösség: közösségi élet helyszínének hiánya, sportolási lehetıségek hiánya

E

C O R Y S

M


K

F T

.

6

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .

Közösségi terek, központok • Nincsenek terek, játszóterek a városban A megközelíthetıség miatt a Városközpont ma nem központ, hanem periféria • Fiatalok közösségi rendezvényeinek hiánya, szervezés nem keresletbarát alakítása (pl: bábszínházi elıadások délelıtt kerülnek megrendezésre Sportpályák megszüntetésével a helyi sportolási lehetıségek beszőkültek Nincsenek kulturális kikapcsolódásra alkalmas helyek pl. mozi Környezeti szempontok A környezet tisztaságának hiánya Gazdátlanság, elmaradottság Történelmi városrészek leromlottak Szennyezett patakok Szemétszállítási anomáliák (pl: a nem fizetıket nem tudják nyilvántartani, az elmaradt befizetések hátrányai a rendesen fizetıket terhelik, magasabb díjakat fizetnek A védett, szép területek hasznosítására eddig meglehetısen túlzó ötletek merültek fel Lakosság, népesség és lakófunkciók Ingázás negatívumai (idı + pénz) Sok a kényszerbeköltözı (alacsonyabb ingatlanárak) Feszesen beépített település, kicsi telekosztással Kevés az érdi ıslakos Nincs különbözı arculata, identitása, karaktere a különbözı városrészeknek alvóvárosi lét Városvezetés Korábban elhibázott városfejlesztési irányok, ad hoc döntések (pl. elkerülı utak mellett lakóterületek) Az itt élık többsége nem ismeri városát Belsı kommunikáció hiánya

2008.

ÁPRILIS

4

.

az újonnan betelepülık passzivitása, lokálpatriotizmus kihasználásának hiánya, mert nincsenek megszólítva Vendégforgalom nem kellı mértékben történı kihasználása (nincsen szálloda)

E

C O R Y S

M


K

F T

.

7

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .

A stratégiát megalapozó trendek A társadalmi-gazdasági változással egy idıben a „vasfüggöny” nem csupán az ország határait oldotta fel, és nem csupán a nemzetközi piaci folyamatokat liberalizálta, hanem a nagyváros határát is feloldotta, a gazdasági folyamatok részévé tette az elıvárosi zónát is. Azok a változások, amelyek a liberalizáció eredményeként Budapest, illetve a metropolisz térség lehetıségeit, a fejlıdési pályáján a kihívásokat meghatározzák, koncentráltan érintették Budapest Nyugati Kapuját. A magisztrális utak, illetve a hatékony tömegközlekedéssel ellátott települések (M1: Budaörs, Törökbálint M7, illetve vasút Érd), valamint a vonzó táji, természeti környezetbe ágyazott vidékies települések már a társadalmi-gazdasági változásokat megelızıen is célterületei voltak a nagyvárosi munkahelyek vonzására beköltözni szándékozók számára. A korábbi, lakótelep-építı korszakban alternatívaként jelentkezı saját ház építésének (családi ház, társasház) igényével összhangban vonzóvá váltak a kertvárosias, közösségszervezı erıvel, települési identitással, maggal, egyfajta polgári szimbolikával is rendelkezı elıvárosi települések. Ezek az akkori „kvázi piac” körülményei között a települések kellıen lassan fejlıdtek ahhoz, hogy a tervezetlen, spontán módon folyó fejlesztések se alakítsák át lényegesen a tér és a társadalom struktúráit. A lakófunkciókon kívül a települések mellett - nagyvárosi szabadidı-igények kielégítésére - kiskert, zártkert-zónák is kifejlıdtek. Ezek jobbára infrastruktúrával minimálisan ellátott területekként mőködtek, különösen az eltávolító infra hiányzik. Annak az életmódnak a következtében, amit egy elıvárosi / alvóvárosi lét jelentett a településeken, nem fejlıdtek a szabadidıs funkciók és területek. A településeken az alvóvárosi mőködésmódból következıen a szolgáltatási infrastruktúra alacsony színvonalon fejlıdött ki. A nagyváros közelsége, az összehasonlító vásárlás lehetısége az üzletek nyitva tartása és a munkahelyek fegyelme mind az ellen hatottak, hogy a szolgáltatások helyben fejlıdjenek. A közösségi területek iránti igény is - a települések kultúrájának fellazulásával, hagyományok megszőnésével, a hely „misztériumának”, identitásának és szimbolikus jelentésének, a közhöz való tartozás vonzásának csökkenésével, azaz a társadalomban zajló centripetális (szétziláló) folyamatokkal - arányosan csökkent. Egyre kevesebb alkalom, egyre kevesebb igény jelentkezett a közösségi terek iránt.

2008.

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

8

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .

IV.2.) Illeszkedés Az IVS-ben meghatározott hosszú távú, tematikus és városrészi célok rendszerükben illeszkednek a településszerkezeti tervhez (lásd részletesen a IV.5. fejezetben) és természetszerően a Városfejlesztési Koncepcióhoz való illeszkedés, annak történı megfelelés is fontos szempont volt az anyag kialakítása során. Természetesen az alapvetı illeszkedés nem jelenti azt, hogy némely esetben a konkrét fejlesztési projekt megvalósításához nem lesz szükség a településrendezési tervek módosításhoz, ezeket az egyes fejlesztések megvalósításának elıkészítése során kell vizsgálni és megtenni. Az alábbiakban kifejtett városi Jövıkép és célhierarchia rendszer koherenciája biztosítja, hogy a megfogalmazott és kitőzött célok egy meghatározott és markáns irányra, vezérfonalra épülnek. Érd fejlesztésének stratégiai fı iránya a (mikro) regionális kontextusba illesztetten kertvárosi életminıségben, egy regionális szabadidı, szórakoztató és foglalkoztatási közvetítıvárossá válás. Ezért a városirányítás- eddigi alulfejlett regionális szerepének meghaladása érdekében – urbánus és kulturális tradícióinak, innovatív szellemi potenciáljainak, tartalékokkal, potenciálokkal rendelkezı épített környezetének és egyéb komparatív elınyeinek helyzetbe hozására törekszik, az értékek összetett kihasználására törekvı fejlesztési kínálatot kíván kidolgozni. Mindezt - a kínálati modellt - azon értékválasztásra alapozva kívánja megvalósítani, hogy elıször megteremti a város versenyképességét a gazdasági környezet helyzetbe hozásával, ezt összekapcsolja a környezet minıségjavításával, illetve ezekre alapozott komplex életminıség javítással, tekintettel a veszélyeztetett és szegregálódott területekre (ezek részletes elemzését lásd az Antiszegregációs tervben) Ugyanakkor az illeszkedés és koherencia biztosítja, hogy a fejlesztések eredményeként ne keletkezzenek zárványok és a közösségi, kulturális városi funkciók mellett a gazdasági funkciók is erısödhessenek. A legfontosabb változásnak, fejlıdésnek a Parkvárosban a Bem térnél, a Városközpontban és az Ófalu, Dunapart mentén kell bekövetkeznie, mely fejlıdés tovább győrőzve az egész város komfort növekedéséhez, arculatváltásához és gazdasági erısödéséhez is hozzájárul. Az integrált városstratégia készítése és annak megvalósítása során a város fontosnak tartotta a környezeti és környezetvédelmi szempontok figyelembe vételét és beépítését, hiszen: - kiemelten fontos feladat a városi életminıség megırzése és növelése - aktív zöldterület fejlesztése és környezeti rehabilitáció (véderdı telepítés) - az idegenforgalmi termék-skálában is hangsúlyosan szerepel a város és a kistérség, mikro-régió zöldhálózati rendszere

2008.

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

9

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .

IV.3. Érd hosszú távú jövıképe A városstratégia nem más, minthogy egy város megtervezi hosszú távú céljait és a városról kialakítandó imázsát, azaz jövıképet határoz meg, és ehhez kidolgozza azokat a stratégiai fontosságú lépéseket, melyek a cél megvalósulásához vezetnek. A jövıkép tehát egy kulcsfontosságú fogalom, mely, a meglévı adottságok minél hatékonyabb és egymást erısítı kihasználásán alapuló, reálisan megvalósítható célt fogalmaz meg alapos kutatómunka és közös tervezés eredményeképpen. Amennyiben a város lakóinak hosszú távú és fenntartható fejlıdését helyesen tudjuk meghatározni, akkor van esély arra, hogy a terv az irányítás eszköze is legyen a megvalósítás során. A városfejlesztési tervek kivitelezésében tehát a legitimációé a kulcsszerep. Kifelé (lakosság, piaci szereplık) éppúgy el kell fogadtatni a terveket, mint házon belül (önkormányzat). A gördülékenység múlik egyrészt a hatékonyságon, mely a hivatali struktúrától függ, másrészt óriási szerepe van a kommunikációnak, az érintettek és az érdeklıdık, aktívan gondolkodók bevonásának a tervezésbe, a fejlesztési ötletek publikálásának és a visszacsatolások értékelésének – hiszen pozitív légkörben nemcsak a tervek támogatottsága nı meg, de új ötletek, együttmőködések is születhetnek. A fejlesztık és befektetık felé a kohézió kommunikálása a legfontosabb: ez vonatkozik az önkormányzati struktúrára és a megjelenési felületekre egyaránt. A meglévı adottságok felhasználásával és azok célirányos fejlesztésével a szektorok közötti leghatékonyabb együttmőködések és szinergia kialakításával kialakítható egy stabil gazdasági bázis, amely megfelelı városirányítással javítja az életminıséget.

Cél-eszköz rendszer I. Összetett városi-pólusok, lokális szolgáltatási központ A város társadalmi átalakulásával összhangban a jelenlegi városközpont, vagy központok – alközpontként mőködı - szimbolikáját újjá kell teremteni. Egy vitális, élettel teli városi színtér kialakítása érdekében a városközpont funkcióváltását kell menedzselni. Animálni kell a fejlıdés során újraformálódó közterületeket, eseményekkel és rendezvényekkel vonzóvá, akció-dússá kell tenni a belváros erre alkalmassá tehetı részeit. Meg kell teremteni a város szimbolikáját, el kell érni, hogy a városhasználók és a látogatók a mentális, gondolati térképeiken el tudják helyezni „helyre tudják tenni” Érd városát. A megújulást a látogatók tudomására kell hozni, a hozzáférést és megismerést információs rendszerekkel is könnyíteni kell. II. Mikro-térségi központtá válás Érd városa a vele szomszédos településekkel egy „mini városállammá”, mikro-regionális alközponttá kell hogy fejlıdjön, és ki kell törjön alvóvárosi mivoltából, meglévı potenciáljainak (elhelyezkedése, innovációs adottságai stb.) helyzetbe hozásával. Építeni szükséges azoknak a funkcióknak a megtelepítésére, amelyek meghatározzák a város mőködtetését, az erıcentrummá válás lehetıségét (azoknak a központképzı funkcióknak készít elı helyszínkínálatot, potenciális „telephelyet”, amelyekre a kereslet igényei felkelthetıek, amelyekre a ma már meglévı kereslet reagálhat). Érd városában az új életminıség elvárások szerinti új igények kielégítésre biztosítható fejlesztési terület, mely által megteremthetı egy modern polgárváros kifejlıdésének lehetısége. Az ebben a „zónában” kiajánlható funkciók és helyszínek megteremtik egy vitális és innovatív üzleti és szellemi központ, egy kulturális értékeket felmutató szimbolikus, huszonegyedik századi centrum sokoldalú kibontakoztatásnak lehetıségét. Az itt megvalósítható vegyes területhasználattal egy olyan innovatív miliı és élettér jön létre, amely egyidejőleg dinamizálja a város belsı magját és az azt körülvevı külsı városrészeket, illetve a rekreációs zónákat.

2008.

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

M


K

. 10

F T

É R D

2008.

M E G Y E I

ÁPRILIS

4

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .

.

E

C O R Y S

M


K

. 11

F T

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .

Célhierarchia rendszer Érd, mint regionális és lokális szolgáltató és szabadidı központi funkciót ellátó kertváros, egy mikroregionális információs, szolgáltató-transzefer, szabadidı és turisztikai központ Városi PÓLUS-sá válás, lokális szolgáltatási szerep: új élettechnológiák elhelyezése, versenyképes kertvárosi, elıvárosi miliı

• • •

•

életminıség funkcionális színvonal javulás urbánus életszínvonal javulás infrastruktúra, élettechnológiák funkcionális és minıségi terek megújítása intermodális csomópont kialakítás A.) B.) C.)

A.) Érd legyen erıs helyi gazdasággal rendelkezı település, mely elsısorban a szolgáltatások, kereskedelem, ipar és logisztika erısítésére törekszik

B.) Érd legyen gazdaságilag, társadalmilag egyaránt fenntartható emberi léptékő kertvárosias település; megfelelı életminıséget biztosító, lakható város

MikroTÉRSÉGI központ: A város mikro-térségi szerepének erısítése és a központi, közvetítı városi szerep

hatékony városi és területi struktúrák Köztér és alközpont program Városközpontfejlesztés Városkörnyék, natúra integrálása az élettérbe

• • • •

15-20 év

központtá válás, intézményi funkció növekedés Mikro-térségi hálózat kiépítése Turizmus fejlesztés, vízparti fejlesztés (Duna-part)

• • •

C.) D.) C.) Érd legyen a térrész szabadidı bázisa, alapozva a vízparti és természeti környezet adottságaira

7-8 éves tematikus célok

D.) E.) F.)

D.) Érd legyen a kistérség, térrész idegenforgalmi (konferencia-, vendéglátás, szolgáltatás) és sportközpontja

E.) Érd legyen a kistérség, térrész, turisztikai, és sport-, központja, a térség mikrotérségi központja

F.) Érd legyen a térség egyik erıs intézményi és igazgatási, központja

A városrész fejlıdését szolgáló, identitását építı célok elıtérbe állításával:

A.) B.) D.) 1.)Parkváros Városrészi cél: Minıségi lakókörnyezet és szolgáltató alközpont

2008.

ÁPRILIS

4

A.) B.) D.) 2.) Érdliget-Kutyavár Városrészi cél: Közösségi tér

.

E

A.) B.) D.) 3.) Tusculanum Városrészi cél: Sport- és szabadidıközpont

C O R Y S

M


K

A.) B.) C.) D.) E.) F.) 4.) Ófalu-Újfalu Városrészi cél: Térségi turisztikai központ és gazdasági-szolgáltatói alközpont, városközpont F T

.

A.) B.) C.) E.) F.) 5.) Tisztviselı- és Újtelep Városrészi cél: Ipari-gazdasági központ

12

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .

Városrész

1.) Parkváros

2.) Érdliget-Kutyavár

3.) Tusculanum

Kitőzött cél

• kertvárosias lakó területfejlesztés mellett kereskedelmi és szolgáltató területek, valamint közösségi intézményi funkciók elhelyezése (oktatás, nevelés)

• Kisebb alközpont jellegő, helyi igényeket kielégítı fejlesztés (a volt strand, és a kemping területe, Duna u.-Temes u.Topolya u.-Tápió u. által határolt terület)

• multifunkcionális központ intézményi és szabadidı funkcióval, valamint a kapcsolódó kereskedelmi és szolgáltató létesítmények kerülnek kialakításra

o

Vegyes, elsısorban gazdasági funkcióbıvítés

o

Kereskedelmi-gazdasági területek bıvítése

o

Bevásárlóközpont létesítés

o

Életminıség-javítás

o

Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése (a Teleki Iskola helyén Oktatási Centrum létrehozása, a Bem téri átépítéssóvodai férıhelyek bıvítése, a Darukezelı utcában óvoda építés, az Aradi utcában bölcsıde bıvítés és felújítás)

o

• funkcionálisan: kulturális, vendéglátó, és közösségi, valamint a kiegészítı kiskereskedelmi és szolgáltató létesítmények kialakítása

4.) Ófalu-Újfalu

• Aktív, avagy extrém sporttevékenységre alkalmas zöldterületek

• Budapest felé véderdı, a Duna felé rekreációs létesítmények elhelyezése

• kulturális, vendéglátó valamint kiskereskedelmi és szolgáltató létesítmények kialakítása

• Városi léptékő fejlesztés: sétáló utca projekt és a rászervezett helyi igényeket kielégítı kiskereskedelmi fejlesztések

• Aktív zöldfelületek fejlesztése

• a szabadterületek, közterületek hozzáférhetıségének kialakítása

• falusias és kertvárosi lakóterületi fejlesztések

• Idegenforgalmi és közösségi fejlesztések

• a területen található park rehabilitációja

• kereskedelmi – és gazdasági létesítmények, logisztikai központ: Érdi Gazdasági, Logisztikai Park kereskedelmi – és gazdasági létesítmények, logisztikai központ

• kervárosias lakóterület minıségi fejlesztése

5.) Tisztviselı- és Újtelep

• kerékpárút-hálózat fejlesztése • Központi szerepkör: szálloda, konferenciaközpont • park kialakítása, véderdısáv telepítés • gazdasági létesítmények, logisztikai központ kialakítása • kertvárosias lakóterületi fejlesztés • Agrárfunkciók kialakítása

• a Tepecs öveztet feltáró közúti fejlesztések, csomópontok kialakítása • megfelelı gyalogos kapcsolatok kialakítása a városközpont részei között

a közösségi élet tereit megteremteni (a meglévı Közösségi Ház helyett modern közösségi életre alkalmas civil szolgáltató ház)

• komplex funkcionális mix: idegenforgalmi, kulturális, vendéglátó, és közösségi, valamint kiskereskedelmi és szolgáltató létesítmények kialakítása • közterületek és park rehabilitációja • A városközponti szerep erısítése • Térségi és regionális központ szerepkör erısítése • Az identitáshordozó elemek fejlesztése • idegenforgalmi vonzerı növelés • Belvárosi intézmények, munkahelyek és ingatlanfejlesztések számának növelése • A vállalkozói aktivitás dinamizálása

2008.

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

13

É R D

Városrész

1.) Parkváros

Indikátorok

• lakosság képzettségi fokának növekedése (%) • létrejövı új vállalkozások (db) • foglalkoztatottság növekedése (%) • lakónépesség korösszetételében fiatalodás (%) • új létesítményekben foglalkoztatottak számának növekedése (%) • a helyben foglalkoztatottság növekedése (%) • idegenforgalmi adó bevételeinek növekedése (%)

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

2.) Érdliget-Kutyavár • a helyben foglalkoztatottság növekedése (%) • létrejövı új vállalkozások (db) • az új létesítményekben foglalkoztatottak számának növekedése (%) • A helyben keletkezı jövedelmek növekedése (HUF) • foglalkoztatottság növekedése (%) • lakásállomány komfort növelése

I V S

2 0 0 8 .

3.) Tusculanum

4.) Ófalu-Újfalu

5.) Tisztviselı- és Újtelep

• új létesítményekben foglalkoztatottak számának növekedése (%) • település zöldterület állományának növekedése (%) • az egészség megóvás miatt a helyi háziorvoshoz járók számának és arányának csökkenése (%) • a sportterületet használók számának növekedése (db)

• A turizmusban foglalkoztatottak számának növekedése (%)

• a helyben foglalkoztatottság növekedése (%)

• Új rendezvények számának növekedése (db)

• az új létesítményekben foglalkoztatottak számának növekedése (%)

• A helyben foglalkoztatott munkaerı számának növekedése (%) • vendégéjszakák számának növekedése (%) • idegenforgalmi adóbevételek növekedése • létrejövı új vállalkozások (db) • Nı a vállalkozások árbevétele (%) • A településközpontot használók számának növekedése (%)

• A kerékpárutak hosszának növekedése (km) • városon belüli zöldterületi, zöldfelületi arányok növelése (%) • agrár szektorban foglalkoztatottak számának növekedése (%) • helyi agráripari termékek kínálatának növekedése (%)

• közvetett és közvetlen idegenforgalomból származó adóbevétel növekedése (HUF) • magasabb képzettséget igénylı munkahelyek arányának növekedése (%) • vendégforgalom növekedése (%)

Akcióterület

1. Parkvárosi alközpont (Bem tér) 2. Hétágú csomópont akcióterület

3.Érdligeti alközpont

3. Tusculanum egészségközpont 5.Városközpont

5.Városközpont 6.Ófalu

7.Gazdaságfejlesztési 5.Városközpont

Szegregált, veszélye ztetett terület

2008.

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

14

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .

IV.4.) Jövıbeni fejlesztési irányok meghatározása IV.4.1.) 15-20 éves célok Érd hosszú távú céljának meghatározásakor két fı hangsúly jelenik meg: a Városi pólus, illetve a Mikro-térségi központi szerep, melyek részben átfedik egymást. A hosszú távú cél meghatározás szempontjából fontos áttekinteni és megismerni az ágazati stratégiákat Érd város egészét érintıen. Az ágazati és funkcionális stratégia vonatkozásában az alábbiakat érdemes kiemelni: Lakáshelyzet, lakókörnyezet: • jó minıségő lakások számának növelése • lakóterületi presztízs javítása • közmőellátottság növelése (csatorna, út, járda)” Intézmény, városközpont, alközpont: • új városközpont és alközpontok kialakítása, fejlesztése • térrendszerek, központhoz kapcsolódó közterek integrálása • az intézményfejlesztések az imázs javítást szolgálják és a helyi lakosság kötıdését • idegenforgalmi vonzerı növelése Közlekedés: • a munkahelyi fejlesztésre szánt területek feltárása • közcélú közlekedés fejlesztése, intermodális csomópontfejlesztés • elıvárosi gyorsvasút program • belsı úthálózat átjárhatóságának javítása • megfelelı gyalogos kapcsolatok kialakítása, fókusz- és központi területek megközelíthetıségének javítása Oktatás: • infrastruktúra, szociális és közmő, valamint egészségügyi minıségi szolgáltatások • közösségi élet, kultúra, identitáserısítés Kereskedelem, szolgáltatás: • Bemtér és Érdliget kiemelt kereskedelmi funkcióval Ipari Park: • inkubátorház fejlesztés, ipari park betelepítése A korábbi alvóváros megújításához tıkebevonásra, tıkeakkumulációra lenne szükség, amihez meg kell teremteni a város eltartóképességét. Erre Érdnek megfelelı adottságai vannak, amelyek a lakosság igényeivel, a város fejlıdésének jövıképével is összhangba hozhatók, illetve megfelelıen pozícionált fejlesztésekkel a vágyott Jövıkép megvalósulása elımozdítható. Ehhez a város gazdasági önállóságát, saját, forrásteremtı képességének egyben a szolgáltatás, back office-ok kitelepedését és a foglalkoztatás bázisát kell megteremteni. Fontossá válik / hangsúlyos a városias ellátási színvonal megteremtése, a kereskedelem, a vendéglátás és szolgáltatás létesítményeinek megvalósulása. A városközpontban és az új alközpontokban egyaránt létrejönnének a szociális infrastruktúra elemei, illetve a megfelelı minıségő mőszaki infrastruktúra is kiépülhet. A város karakterének és arculatának megformálásával, az épített és kulturális örökség megırzésével kialakítható az a fajta minıségi kertvárosi lakókörnyezet, amely iránt megvan az igény. A kiépülı közterületek helyet adnak a közösségi életnek, a város pólusain kialakításra kerülnek azok a találkozási, gyülekezési terek, ahol a polgári lét a társadalom a közösség formálódhat. Ezzel megırzıdik, illetve továbbfejlıdik a vidékies miliı, a családias környezet és szociális tér. A városrészekben megjelenı akcióterületekkel, a város sokrétővé tételével egy olyan kevert funkciójú körzetet lehet kifejleszteni, amelyben mindazon új élettechnológiák helyet kaphatnak, amelyek a város új célját, szerepvállalását támogatják,

2008.

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

1

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .

megvalósulását elımozdítják. Az eddigi keresletorientált, reagáló városfejlesztéssel szemben az ebben a térben kialakított dinamikus kínálatával a város fejlesztése proaktívvá válik, a kívánatos funkciók egy elıre elhatározott „zónában”, helyen, akcióterületen valósulnak meg. Itt elhelyezve mind a központokat, pólust, a „belvárost” dinamizálják, élıvé teszik, olyan kritikus tömeget hozva létre ezen helyek környeztében, amelyik immár eltartani képes a várost. A városrészekben meglévı vegyes-területfelhasználást figyelembe véve, valamint a szlömösödı, ám értékes területeket látva elsısorban az intézmények elhelyezésére és vonzására kell tudni kijelölni funkcionális területeket, szolgáltatási ingatlanokat és vonzó közösségi területeket. Természetesen az irodák, kereskedelmi központok, stratégiai döntési központok, „fıhadiszállások” bevonzása mellett a szabadidı vendéglátás és szórakozás funkcióit is meg kell telepíteni a kijelölt a városrészekben és a belvárosban. Meg kell kísérelni különbözı igényekre egy-egy körzetet kijelölni, létrehozni. Fontos, hogy megfogalmazzuk az egyes városrészek imázsát, azaz ne egy homogén térként formáljuk meg a várost. Mind a területrészletek belsı képességei, mind a környezı, csatlakozó területek felhasználhatóak ahhoz, hogy a város egyes részei (Tusculanum, Ófalu stb.) más és más karakterrel, funkcióval, identitással legyenek jellemezhetıek. Így az egyes térrészek karakterét is meghatározhatjuk, hogy könnyen azonosíthatóvá válhassanak a körzetek (nem csak az ott lakók számára is), áttekinthetıvé ezzel szerethetıvé, egyszerően kezelhetıvé válik a tér. I.) Városi pólussá válás Érd városának megvannak a képességei és lehetıségei ahhoz, hogy meglévı kereskedelmi, oktatási és szolgáltató szerepeire támaszkodva ki tudja fejleszteni intézményi lokális szolgáltató funkcióit, meg tudja erısíteni információ és tudásgazdaságát. ehhez a dinamikus gazdasági törekvéseket kell hajtóerıkké, fejlesztési forrásokká alakítani (az irányításnak mielıbb közelítenie kell, fel kell „gyorsulnia” a gazdaság dinamikájához, a hivatali menedzsment hozzáértésének és probléma-megoldási készségének fejlesztésével stb.) ehhez éppen arra van szükség, hogy az alulhasznosított területekben rejlı „képességek” legyenek jobban kihasználva, pólusok, akcióterületek legyenek kijelölve, az üres telkek adópolitikájával dinamizálódjon az ingatlanpiac, hogy többletértéket lehessen a városfejlesztésben létrehozni. mindehhez, azonban minél elıbb meg kell kezdeni egyfajta közösségépítı programokat, melyek közösség kohéziójának megteremtése, kialakítása érdekében egyrészt identitásépítık, a civil szférát mozgósító és közelít a „kertvárosi léthez”, másrészt az akcióterületek, pólusok élettel való megtöltését, kialakítását, fennmaradását szolgálhatják.

2008.

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

2

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .

Az alábbi helyeken látható lehetıség a kertvárosi arculatba illesztett szabadidı funkció megjelentetésére és ezzel egyidejőleg a gazdaság fejlesztésére, azaz a lokális szolgáltatási szerepre:

• • •

Bem tér Alközpontok (Érdliget), jellegpontok a városrészekben Belsı úthálózat átjárhatóság, harántoló utak, utcák fejlesztése

II.MikroTÉRSÉGI központ Érd hosszú távú céljának meghatározásakor a második fı hangsúly a Térségi Központ fejlesztés, azaz a város mikro-regionális központi szerepének erısítése és a kistérségi központ feladatainak városon belüli bıvítése. A városnak a környezetével és a lehetséges városkooperációval együtt megvan az a kritikus tömege is, amellyel egy ilyen városi pozíciót fenntarthatóan mőködtethet és megvan az a szellemi, innovációs potenciálja, amelyre építheti. Térségi szerepet kell tulajdonítani a városon belül:

• • •

Duna-part

•

térségi úthálózathoz kapcsolódó elérhetıségek erısítése (pl. Tárnok felöl az 7esrıl elérhetı Dél-Budai Kórház)

Ófalu – Belváros Központ Százhalombatta és Tárnok lehetıségei, potenciáljai

felé

esı

szabadterületek,

szabadidıs

funkciós

A mikro-térségi központi szerepkör megnyilvánulására és térbeli elhelyezkedéséhez legalkalmasabb az Ófalu, azaz a belváros. A belváros újra fogalmazása, az új városközponti és egyben térségközponti funkciók megtalálása és betelepítése, valamint a Belváros élıvé tétele megkívánja, hogy az „eltartó” típusú közintézményeknek azon elemeit, amelyek akár a „külsı” városrészekben, az alközpontokban is ugyanolyan jól el tudják látni funkciójukat, mint az értékes belvárosi központban, azokat ebbıl a térbıl kitelepítsük. A központokban különbözı fı funkciók telepedhetnek meg, így például a belváros lehet egy 24-órás életet motorizálni képes funkcióval bíró póluspontja a városnak, az alközpontokban kell megkísérelni letelepíteni pl. az, összehasonlító és élménybevásárlás kereskedelmi egységeit (bevásárló központok), különbözı üzleteket, a back-office-okat, illeszkedve a kertvárosi jelleghez. Ezek képesek animálni a térséget, vonzást gyakorolnak mind a város lakóira, mind pedig a város-használókra. Minél információgazdagabb egy-egy ilyen egység, illetve minél szélesebb célcsoportot érdekelhet, annál elınyösebb feltételekkel kell elımozdítani a betelepülését. Egy térségi központi szerepkör elképzelhetetlen megfelelı közlekedési infrastruktúra nélkül, amelyhez a belsı úthálózat átjárhatóságának javítása mellett az elıvárosi közlekedés és közcélú közlekedés is hozzátartozik. A szabad területekkel a „külsı városrész” karakterét és vonzerejét kell megteremteni egyfajta parkhálózatként, szabadidı és turisztikai célpontként létrehozva egy homogén ugyanakkor mégis heterogén szövetként, speciális részek egységeként egy magas minıségő vegyes használatú térséget (lsd Duna-part)

2008.

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

3

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .

IV.4.2.) 7-8 éves tematikus célok A.) Érd legyen erıs helyi gazdasággal rendelkezı település, mely elsısorban a szolgáltatások, kereskedelem, ipar és logisztika erısítésére törekszik, melynek gazdasága mindenkor kihasználja helyi adottságait és a térségi helyzetébıl adódó lehetıségeket, a meglévı és fejlesztendı területi és infrastruktúraadottságokat. A térséggel együttmőködı olyan helyi gazdaságra van szükség, amelynek különbözı mérető egységei egyaránt képesek alkalmazkodni a változó piaci, kereskedelmi, szolgáltatási és gazdasági, valamint környezeti követelményekhez, ahol jó befektetni. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok • a városi és térségi fejlesztési területek és projektek összehangolása, rendszerezése és kiajánlási eszközének meghatározása, a kiajánlás koordinálása, menedzselése • új kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági alközponti területek kijelölése és infrastrukturális elıkészítése • a Ipari Park, inkubátorház létrehozása • a meglévı és fejlıdı vállalkozások mőködési feltételeinek javítása, az EU követelményekhez való alkalmazkodáshoz szükséges fejlesztések elısegítése • meglévı iparterületek bıvítési lehetıségei, új területek feltárása • belsı közlekedési hálózat fejlesztése • meglévı kereskedelmiterületek bıvítési lehetıségei • belsı közlekedési hálózat fejlesztése B.) Érd legyen gazdaságilag, társadalmilag egyaránt fenntartható emberi léptékő kertvárosias település; megfelelı életminıséget biztosító, lakható város E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok: • a városrészek karakterének deffiniálása, a belváros megújítása, új központ jellegő funkcióinak erısítése • Közterek megújítása, a városi és városrészi „centrumok”, hangsúlyos közösségi terek, illetve kereskedelmi központok beazonosítása, egységes köztér-megújítási program kidolgozása, menedzselése • a közterületek fejlesztése, környezetrendezés, közterületek rehabilitációja, humanizálása • infrastrukturális feltételek fejlesztése, úthálózat minıségének javítása élettechnológiák funkcionális megújítása • a lakásfeltételek javítása, kertvárosi lét minıségi megújítása, fejlesztése • intézmények, kereskedelmi területek korszerősítése, szolgáltatások körének bıvítése • oktatási-nevelési intézmények infrastruktúra korszerősítése, kapacitás bıvítése C.) Érd legyen a térrész szabadidı bázisa, alapozva a vízparti és természeti környezet adottságaira, kihasználva az ezzel létrehozható Duna-parti térségi vonzerıt E • • •

stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok tudatos a vízre alapozott szabadidı fejlesztés a térségben hosszútávon egyfajta „kontra-dunakanyar„ kialakítására van szükség A lakosság igénynövekedésével, az egészséges életmód utáni törekvéssel összhangban szükséges a hozzáférhetı szabadterületek fejlesztése • a vízpart és a véderdı, valamint a zöldfelületek hasznosítása, kialakítása, azaz a természeti környezet fejlesztése kiemelt jelentıséggel kell bírjon • vízpartra alapozott szabadidı eltörlés lehetıségének kialakítása, fejlesztése • zöldterület-fejlesztések: véderdı telepítés, park funkció, aktív zöldfelületek fejlesztése

2008.

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

4

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .

D.) Érd legyen a kistérség, térrész idegenforgalmi (konferencia-, szolgáltatás) és sportközpontja

vendéglátás,

E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok • Az aktív és versenysport, valamint a szabadidıs-sporttevékenységek helyszínének kijelölése, és fejlesztése • hatékony városi és területi struktúrák • sportlétesítmény(ek) korszerősítése • rekreációs területek kijelölése • zöldterületeken szabadtéri sportpályák kialakítása • rekreációs célú sportlétesítmények építése

E.) Érd legyen a kistérség, térrész, turisztikai, és sport-, központja, a térség mikrotérségi központja E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok • A térségi munkamegosztás alapján kijelölt funkcionális központtá válás, ahol az intézményi funkció növekedése kiemelt fontossággal bír • Mikro-térségi hálózat kiépítése • Intenzív turizmus fejlesztés, vízparti fejlesztés (Duna-part), termék- és helyszín marketing • A városkörnyék, natúra integrálása az élettérbe

F.) Érd legyen a térség egyik erıs intézményi és igazgatási, központja, amely kitörési lehetıséget biztosít a város számára, mindenkor kihasználva hagyományait, lehetıségeit, meglévı és fejlesztendı adottságait, a rendelkezésre álló forrásait. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok • Mikro-regionális szintő intézményi funkciók elhelyezése– egységes integrált térségi igazgatás, és intézmény-rendszeri fejlesztési stratégia kidolgozása o Mikro-regionális, kistérségi gazdaságfejlesztési, igazgatási és marketing stratégia, marketing eszközök meghatározása (kiadványrendszer) o kínálat összehangolása, szükségletek lefedése • Városközpont fejlesztés

2008.

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

5

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .

IV.4.3.) Városrészi célok

2008.

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

6

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .

1.) Parkváros: Minıségi lakókörnyezet és szolgáltató alközpont Jövıkép: A jellemzıen kervárosi beépítéső területrész a már meglévı kereskedelmi és szolgáltató funkciókra, valamint a nagyváros gyorselérhetıségének közlekedési csomóponti potenciáljára építve a város kereskedelmi alközpontjává válhat, így ezen városrész fejlesztési céljai között szerepel a Bem tér (Érd felsı felének központi területe) és környékének fókuszba helyezésével egy intermodális csomópontra szervezhetı komplex alközponti funkció elhelyezése. • A városrész minıségi megújítása, amely közvetve akár hozzá segíti a városrészt az idegenforgalmi bevételek növeléséhez is, azáltal, hogy vonzó körülményeket kínál és gerjeszti a szabadidı eltöltésére a városba látogatókat • az életminıségi technológiák figyelembevételével tovább fejleszteni a minıségi lakóterületeket • A vállalkozói lakásépítés csak alacsony sőrőséggel és beépítési magassággal és kisebb önálló egységekben legyen fejlesztve • a lakóterület fejlesztések célja elsısorban az üres telkek mielıbbi beépülése • nevelési intézményhálózat fejlesztése • az alközponti funkció kiépítése, megteremtése révén a kereskedelmi és szolgáltató funkciók koncentrált megtelepítése a cél, amely a gazdaságból származó bevételeket (adó formájában) generálhatják • a kereskedelmi és szolgáltatói alközponti terület lehatárolása, jól deffiniálása, a fejlesztési teület elıkészítése • az infrastruktúrális fejlesztések gazdaság élénkítı hatásának kihasználása mellett meg kell teremteni az intermodális csomópontot • a városrész helyzetébıl adódó lehetıségeket, a kialakítandó funkciókat a meglévı infrastruktúraadottságokra alapozva fejleszteni szükséges • a központi területen meglévı funkciók mindegyike bıvüljön, és váljon színvonalasabbá • A térséggel együttmőködı olyan helyi gazdaságra van szükség, amelynek különbözı mérető egységei egyaránt képesek alkalmazkodni a változó piaci, gazdasági és környezeti követelményekhez • a zöldfelületeknek a közterületeken is jelenjenek meg • Fundoklia völgy területén tanösvény kialakítása a NATURA 2000 szabályainak figyelembe vételével Az elmúlt évek jelentısebb befejezett fejlesztései a városrészben • Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola felújítása • Iparos u.- Bajcsy Zs. u-Riminyáki u felújítása

2008.

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

7

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .

Tervezett fejlesztések Fejlesztési projekt

Projekt leírása

Megvalósítás várható ideje

Bevásárlóközpont az M7es lehajtó mellett

Az M7-es autópálya lehajtó mellett épülı bevásárlóközpontban egy Interspar üzlet és több kisebb kereskedelmi-szolgálató egység kap helyet. A projekt keretében a környék közlekedési, parkolási és csapadékvíz-elvezetési problémáinak megoldására is sor kerül.

2008-2010

M7-es lehajtó és kapcsolódó útvonalak átépítése Bem tér szolgáltatóház, Bem téri óvoda bıvítése

Az M7-es autópálya lehajtója és az Iparos utca kapcsolódó részének átépítése a Törökbálinti-Sóskúti csomópontig

2009-2010

Az Iparos-Sóskúti-Gépész-Asztfaltozó utcák által határolt tömb rendezése, meglévı óvoda bıvítése, szolgálatóház építése 17 hektáros terület fejlesztése, amelyben lakáscélú beruházás mellett kiskereskedelmi – szolgáltatási funkciók és intézményi létesítmények kerülnek kialakításra. 2,7 hektáros terület fejlesztése, közösségi intézmények telepítése – oktatási, nevelési és egészségügyi célú létesítmények kerülnek kialakításra, a fennmaradó terület közösségi tér kialakítására alkalmas 14 hektáros kertvárosias lakóterületi fejlesztési helyszín

2009-2011

Volt Lıtér (Esztergályos utca)

Darukezelı utcai intézményi terület

"Szilvafás" terület

2010-2013

2008-2011

2009-2013

Teleki Sámuel Oktatási Centrum

A Teleki Sámuel Általános Iskola bıvítése, rekonstrukciója

2010-2013

Napközis Tábor (Fuvaros utca)

A meglévı Napközis Tábor területének rendezése

2010-2013

Búvár utca "kemping" területe Bem téri KözösségiKulturális Központ

2010-2013 A jelenlegi Közösségi Ház és környékének revitalizációja

2010-2013

Pára mikroközpont

Kertvárosias fejlesztési terület, további kereskedelmiszolgálató funkciók települhetnek

2009-2014

"Hétágú csomópont"

A Kalotaszegi-Szovátai-Somogyvári-CsurgóiCserhalmi-Lıcsei utcák találkozásánál levı tér rendezése és szolgáltató-kereskedelmi funkciókkal való bıvítése

2009-2011

Aradi utcai bölcsıde felújítás és bıvítés

A meglévı Aradi utcai bölcsıde felújítása, kapacitásbıvítése

2009-2010

Kırösi Cs. Sándor Iskola- A Kırösi Cs. Sándor Általános Iskola mellett tanuszoda építése, amelyet a nagyközönség is tanuszoda

2010-2012

használhat Hegyalja út-Kolozsvári u. 10,5 hektáros kertvárosias lakóterület kialakítása - Tárnoki út – településhatár által határolt terület Bajcsy Zs-TárnokiLámpás keresztezıdés, majd körforgalom kialakítása Riminyáki csomópont átépítése

2008.

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

M

2011-2013

2008-2009


K

F T

.

8

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .

2.) Érdliget-Kutyavár: Közösségi tér Jövıkép: A jellemzıen kervárosi beépítéssel rendelkezı városrész egy jelentıs alközponti potenciállalrendelkezik a vasút állomás, valamint a volt strand és kemping területén, mely az érdligeti központ funkció kialakításához megteremti a háttér infrastruktúrát, így a kiskereskedelmi létesítmények és közösségi, kulturális elemek mixeként hozható létre, kielégítve a városrész lakók mellett a város ezen szolgáltatások iránti keresletét. Ezen túl a park rehabilitáció hozzá járul az élhetıbb környezet és közösségi- és szabadidı igények kielégítéséhez is. • A közösségi zöldfelületek a város környezetminıségét javíthatják, melyek akár hozzá segítik a városrészt a presztizs növekedéshez • Közterek megújítása • a közterületek fejlesztése, környezetrendezés, közterületek rehabilitációja, humanizálása • az alközponti mix alkalmat teremt a városrészben élık komplex szolgáltatási igényének kielégítésére • a meglévı infrastruktúrális adottságokat kihasználva fejlesztendı a központi funkció • a vasúti megállóhely környékének rendezése és rahabilitációja mellett a környezet minıségi fejlesztésre való törekvés • a kereskedelmi és szolgáltató funkciók ésszerő integrálása, környezetbe illesztése • a kereskedelm szolgáltatási területei funkcionális szerepét a város gazdasági szempontjainak szem elıtt tartásával kell megfogalmazni • olyan szolgáltatások létesítése, amelyek egyediek, speciálisak, és a közelebbi-távolabbi környezetben nem találhatók, és amelyek a helyi lakosság életének gazdagításához, a helyhez való kötıdésük erısítéséhez, az imázs javításához járulnak hozzá • az alközpontot a városi intézménycsoportosulásokra és forgalmi kiszolgáló létesítményekre figyelemmel kell kialakítani • az alközpontoknak a már meglévı szolgáltatás-csirákhoz kell kapcsolódnia - a jelenlegi fejlesztési elképzelések elsısorban a Kutyavári út - Kövirózsa utca között, a Balatoni út menti területet érintik. • az alközpontnak elı kell segíteni a közfunkciók decentralizálását Az elmúlt évek jelentısebb befejezett fejlesztései a városrészben • • • • •

2008.

Tesco bevásárlóközpont Budafoki-Balatoni csomópont (körforgalom) Érdliget vasúti megállóhely korszerősítése Diósdi u-Riminyáki csomópont (körforgalom) SPAR üzlet

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

9

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .


Projekt leírása

Érdligeti alközpont komplex fejlesztése I. - A volt strand, és a kemping területe

2 hektáros fejlesztési terület, ahol 2008-2010 az Érdligeti alközpont funkcionális mixét alkotó kulturális, vendéglátó, és közösségi, valamint a kiegészítı kiskereskedelmi és szolgáltató létesítmények kerülnek kialakításra, a területen található park rehabilitációjával. A vasúti megállóhelyhez 2009-2011 kapcsolódó kereskedelmiszolgáltató létesítmények kialakítása A Széchenyi István Általános 2010-2013 Iskola komplex felújítása, kapacitásbıvítése

Érdligeti alközpont komplex fejlesztése II. - Duna u. - Temes u. -Topolya u. - Tápió u. által határolt terület Széchenyi István Általános Iskola felújítás, bıvítése


2010-2013

"Papi földek" természetvédelmi terület fejlesztése

A Sulák patak mederrehabilitációja és a természetvédelmi terület rehabilitációja

Diósdi úti gyalogos utca

Diósdi út Széchenyi tér és Spar 2011-2015 közötti szakaszának kereskedelmiszolgáltató funkcióinak erısítése, a Diósdi-Riminyáki csomópont átépítése A volt orvosi rendelı felújítása, 2009-2010 átalakítása Közösségi Ház céljára

Közösségi Ház a Kutyavári úton

A Budafoki út-épülı M6 autópálya közötti terület rehabilitációja, kereskedelmi-szolgáltató funkciók telepítése A balesetveszélyes csomópont átépítése

2009-2013

Duna utcai vasúti aluljáró átépítése

A Duna utcai vasúi aluljáró szélesítése a MÁV vasútfejlesztési projektje keretében

2011-2013

Érdi szennyvíztisztító bıvítése

A meglévı érdi szennyvíztisztító telep bıvítése

2009-2011

Budafoki út menti barnamezıs terület rehabilitációja

Budafoki út-Duna utca csomópont átalakítása

2008.

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

2008-2010

M


K

. 10

F T

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

3.) Tusculanum:

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .

Sport- és szabadidıközpont

Jövıkép: A fıként kertvárosias beépítéső városrész nagy szabad zöldfelülettel rendelkezik, mely következtében fejlesztési céljai között szerepel az aktív sport és szabadidı, valamint az egészségmegóvást, egészségmegırzést célzó intézményi funkció elhelyezése, mely a város komplex szolgáltatási palettájára figyelemmel a mikro térség és a város egészének rekreációs igényeinek kielégítésére alkalmas. • A városrész aktív sportra alkalmas városrészhez szorosan kapcsolódó „zöldfelülete” a város közhasználatú részévé válhatnak és a város környezetminıségét és egészségmegörzését javíthatják • a sport és szabadidı centrum kialakítása mikro-térségi vonzerıvel bír, melyek hozzá segítik a várost az idegenforgalmi bevételek növeléséhez is • A közlekedéshálózat fejlesztésében a terüelet megközelíthetıge és az esetleges parkolók környezetbe illeszkedı kialakítása • a városon belüli kerékpárút-hálózatának fejlesztése során figyelemmel kell lenni a területrész elérhetıségére • a kereskedelmi és szolgáltatási, valamint egészségközponti funkció a városlakók szolgáltatások irányti szükségleteit kielégíti Az elmúlt évek jelentısebb befejezett fejlesztései a városban: • •

2008.

Vörösmarty-Kossuth L. Csomópont („ötös körforgalom”) Kossuth L.-Vadlúd utca felújítása

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

M


K

. 11

F T

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .


Projekt leírása


Gárdonyi Géza Általános Iskola felújítás, bıvítés

A Gárdonyi G. Általános Iskola komplex felújítása, kapacitásbıvítése

2008-2009

Gárdonyi G. Általános Iskola mellett tanuszoda építés

Nyilvánosság számára is igénybe vehetı uszoda építése

2008-2009

László tér kereskedelmi-szolgáltató A László téren található funkció megerısítése kereskedelmi-szolgáltató funkciók megerısítése, bıvítése

2010-2012

Vörösmarty-Kossuth csomópont környékének rendezése

Az ú.n. "ötös körforgalom" mentén található ingatlanok felhasználásával intézményi, kereskedelmi és szolgálató funkciók erısítése A csomópontban található ingatlanokon elérni a válalt kereskedelmi létesítmények megvalósítását A háziorvosi rendelıknek helyet adó épületek felújítása, bıvítése

2009-2011

Vörösmarty M. Gimnázium felújítása, bıvítése

Vörösmarty M. Gimnázium felújítása, akadálymentesítése, bıvítése, új tornaterem építése

2009-2011

Széchenyi tér rendezése

A Széchenyi tér közlekedési helyzetének rendezése, a tér környékén parkolási, városképileg is megfelelı kereskedelmiszolgáltató funkciók kialakítása A 30-as és 40-es vasútvonalak fölött vasúti felüljáró építése

2009-2011

Tárnoki-Lıcsei csomópontban kereskedelmi-szolgáltató funkciók

Tompa M. utcai orvosi rendelık felújítása

Szent István utca meghosszabításában vasúti felüljáró építése Tárnoki úti intézményfejlesztés

ÁPRILIS

4

2009-2010

2010-2013

33,5 hektáros fejlesztési terület, 2010-2015 ahol a korábbi elképzelések szerint elhelyezésre kerülne egy multifunkcionális egészségügyi központ, valamint a kapcsolódó kereskedelmi és szolgáltató létesítmények kerülnek kialakításra

2008-2010

Vörösmarty-Lıcsei utak felújítása

2008.

2009-2011

.

E

C O R Y S

M


K

. 12

F T

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

4.) Ófalu-Újfalu:

I V S

Térségi

2 0 0 8 .

turisztikai

központ

és

gazdasági-szolgáltatói

alközpont

Jövıkép: Érd város ezen városrésze a térség kereskedelmi, intézményi központi szerepkörét megcélozva egy új városközpont megfogalmazására, megvalósítására törekszik. Érd igazgatási és intézményi központi helyeként, zöldterületeivel az egyre magasabb szolgáltatási és életminıségi elvárásoknak megfelelni képes városrészként egységként fejlesztési céljait a következıkben határozza meg: • El kell készíteni a városrész rehabilitációs jellegő szabályozási tervét, mőemlékes szakértı bevonásával • Ki kell jelölni a helyi védelemre méltó épületeket, és errıl önkormányzati rendeletet kell alkotni • Városfejlesztési akciótervben meg kell határozni a közterületek felújításának módját és ütemét, valamint a helyi védelemre kijelölt épületek felújításához nyújtandó önkormányzati támogatás rendjét • A közterületek felújításával, az értékes épületek rehabilitálásával a városrész a turizmus számára is felértékelıdik, ez pedig fel fogja kelteni a vállalkozók érdeklıdését az idegenforgalmat szolgáló beruházások iránt. • Tudatos fejlesztési stratégia kidolgozása annak érdekében, hogy idegenforgalom kedvelt célpontjává válhasson • a városközponti szerep erısítése, a közösségi terek karakterének kialakításával a meglévı értékekre alapozottan, a hely-hangulatának megformálásával és tovább fejlesztésével • a területet be kell vonni a térség idegenforgalmi-rekreációs fejlesztésébe • térségi központ szerepkör erısítése • a Duna-parti területek és a városközponti területek közúti kapcsolatainak javítása • a vendégforgalom növelése érdekében városi és térségi programok befogadása és koordinálása • az identitáshordozó elemek feltérképezése és tovább fejlesztése • a vendégforgalmi kínálat kialakításában az erısségek felhasználása, az idegenforgalom intenzitás növekedésével együtt vendég-forgalom növekedés • város tıkevonzó képességének javításával belvárosi intézmények, munkahelyek számának növelése • a vállalkozói aktivitás dinamizálódásának „kihasználása”, gazdasági együttmőködések, közös fejlesztések generálása és koordinálása érdekében erısebb partnerség kiépítése a civil szférával, a lakossággal és a vállalkozói, fejlesztıi szektorral • a városrész funkcióinak bıvítése • a kereskedelmi, intézményi és gazdasági fejlesztések befogadása • védett és védelemre érdemes táji, természeti elemek megóvása • térségi együttmőködéssel törekedni kell a zöldhálózatok rendszereinek kialakítására, bekapcsolva a Duna-part fejlesztését a meglévı és tervezett térségi programokba, élénkítve a mikro-térség turizmusát • parti sétány kiépítése; a parti sávban történı fejlesztéseknél mindig kiemelt figyelemmel kell lenni a környezetvédelmi, természetvédelmi szempontokra • A mikro-térségi szerep erısítése érdekében a dunai hajó-forgalom felélesztése Beliczay-sziget rekonstrukciója (parkerdıvé átépítés,holtág revitalizációja, horgászparadicsom kiépítése) • vendégforgalom növelése érdekében a térségi szabadidıs és zöldterület hasznosítás erısítése, a zöldterületek egységes rendszerbe szervezése • Duna-parti kerékpárút kiépítése: fontos szempont, hogy a kerékpárút a Dunaparton kerüljön kiépítésre. Így közvetlen kapcsolata alakul ki a vízparti sávval és a tervezett rekreációs, turisztikai és idegenforgalmi célokat is szolgáló Duna-parti terület szerves részévé válik • A közterületek fejlesztése mellett elsırendő feladat a termálfürdı bıvítése és a hozzá • a térségi szerepet is betöltı intézményhálózat jelentıs fejlesztése • fejlesztı vállalkozás létrehozása

2008.

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

M


K

. 13

F T

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .

Az elmúlt évek jelentısebb befejezett fejlesztései a városban • • • • • • • •

-Budai út-Enikı u. csomópontban körforgalom építése -STOP.SHOP bevásárlóközpont a Budai úton -Korall2 üzletház-lakások, irodák, üzletek, Posta -Rotunda üzletház-lakások, irodák, üzletek -Korall üzletház-lakások, irodák, üzletek -Diósdi úti vasúti aluljáró (MÁV beruházás) -Érd Alsó, Érd Felsı megállóhelyek korszerősítése -Érdcenter üzletház (Budai úton)

2008.

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

M


K

. 14

F T

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .


Projekt leírása

Városközpont: Mária u. - Alispán u.

Sétáló utca projekt és a rászervezett kiskereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató létesítmények kialakítása – köztér rehabilitáció A Budai út-Érd Alsó vonala közötti terület komplex rehabilitációja, kereskedelmi, szolgáltató és lakófunkciók elhelyezése, közpark és zöldfelület kialakítása, Református templom épületének befejezése

Városközpont: Kálvin tér

Megvalósítás várható ideje 2009-2011

2009-2011

Városközpont: Budai úti igazgatási tömb

Komplex funkcionális mixet alkotó idegenforgalmi, kulturális, vendéglátó, és közösségi, valamint kiskereskedelmi és szolgáltató létesítmények kerülnek kialakításra, a területen található közterületek és park rehabilitációjával.

2009-2011

Városközpont: Magyar Földrajzi Múzeum épületegyüttese

2009-2011

Temetı bıvítése

A Magyar Földrajzi Múzeum és épületegyüttesének mőemléki rehabilitációja, sétálóutca kialakítása, kiskereskedelmi és szolgáltató funkciók elhelyezése Komplex funkcionális mixet alkotó új rendırségi épület, kulturális, vendéglátó, és közösségi, valamint kiskereskedelmi és szolgáltató létesítmények kerülnek kialakításra, a területen található közterületek és park rehabilitációjával A Felsı utcában található jelenlegi Szakrendelı felújítása, bıvítése és egynapos sebészet kialakításával kistérségi járóbeteg szakrendelı kialakítása A meglévı temetı bıvítése

Ófalusi piac területén megvalósuló kereskedelmi fejlesztés

A jelenlegi piac kínálatának bıvítése, átalakítása

2010-2013

Víziközlekedési kapcsolatok fejlesztése a Dunán Komplex ökoturisztikai fejlesztés Érd Ófaluban

Kikötı létesítése

2011-2015

Az Érd Ófaluban fellelhetı természetvédelmi területek komplex fejlesztése és turisztikai termékfejlesztés

2010-2013

Termálturisztikai fejlesztések Érd Ófaluban

A meglévı termálturisztikai infrastruktúra fejlesztése

2010-2013

Városközpont: Szabadság tér

Kistérségi járóbeteg szakrendelı és egynapos sebészet

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

2009-2011

2010-2013

2010-2013

Kulturális örökségvédelmi program Érd Ófalu kulturális értékeinek Érd Ófaluban megırzése, a kulturális turizmus feltételeinek megteremtése (Kastély, pincerendszer, Minaret, stb)

2008.

2009-2011

M


K

. 15

F T

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

5.) Tisztviselı- és Újtelep:

2 0 0 8 .

Ipari-gazdasági központ

Jövıkép: A városrész jellemzıen alkalmas egy Ipari, logisztikai területegység elhelyezésére, amely a mikro-térségben betöltött központi és vezetı szerepkörét növeli, valamint a város és térésg ipari és logisztikai célú fejlesztéseinek befogadó téreletet alakít ki. A városrész aktív zöldfelületei a város közhasználatú részévé válhatnak és a város környezetminıségét és egészségmegörzését javíthatják, melyek akár hozzá segítik a • ipari és logisztikai típusú tevékenységek betelepítése, területre integrálása (Ipari park, logisztikai park) • a városrész funkcióinak bıvítése, elsıdlegesen a mikro-térségi szerepkör erısítése érdekében (logisztikai központ és ipari park kialakítása) • Gazdaságélénkítés, gazdaságfejlesztési terület kialakítás • infrastrukturális fejlesztése, a megfelelı megközelíthetıség és funkcionális jól hasznosulás érdekében • a kereskedelmi és gazdasági fejlesztések befogadása révén az ezen szektorban a vállalkozói aktivitás dinamizálása • a lakóterületek minıségének megtartása • nagyrendezvények, városi és térségi programok befogadása és koordinálása a konferencia központi szerepre alapozottan • az identitáshordozó elemek feltérképezése és tovább fejlesztése, a vendégforgalmi kínálat kialakításában az erısségek felhasználása

2008.

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

M


K

. 16

F T

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .


Projekt leírása


Vizisport és konferenciaközpont a Velencei úton

A Velencei úton befejezés alatt álló Sportcsarnok és uszoda melletti területeken kialakítani egy komplex, gazdaságilag is fenntartható vízisport és konferenciaközpontot

2010-2013

Érd Nagyállomás átépítése

Érd Nagyállomás átépítése a vasútfejlesztési projektek keretében

2011-2015

Ercsi úti sportpálya bıvítése

Az Ercsi úton levı jelenlegi Sportpálya bıvítése, korszerősítése, az Intézı-Tollnok utcai ingatlanok bevonásával A Tolmács utca hiányzó szakaszának megépítése az M6-os körforgalomig, a Jegyzı utca tehermentesítésére A MÁV tervezett fejlesztései nyomán szükséges a jelenlegi Harkály utcai óvoda új helyen való felépítése, kapacitásbıvítése A háziorvosi rendelıknek helyet adó épületek felújítása, bıvítése

2009-2011

A MÁV vasútfejlesztési projektjei során a Bagoly utcai vasúti átkelés szintbeli keresztezıdés kiváltása szükséges A jelenleg önkormányzati ingatlanon felépült épületben az intézmányi, kereskedelmi és szolgáltató funkciók megerısítése A Batthyány Általános Iskola sportiskolává való átalakításával a fizikai infrastruktúra megújítása, bıvítése szükséges A Fehérvári út-Feketesas utca melletti terület haszonsítása kereskedelmi, szlgáltatási célokra A balesetveszélyes és nagyforgalmú csomópont átépítése szükséges

2011-2013

Tolmács utca kiépítése

Harkály utcai óvoda új helyen történı felépítése

Bagoly utcai orvosi rendelık felújítása, bıvítése Bagoly utcai vasúti átjáró korszerősítése

Bagoly utca-Fehérvári út szolgáltatóközpont

Batthyány Általános Iskola funkcióbıvítése

Feketesas utcai kereskedemiszolgáltató terület fejlesztése Vadlúd u- Zámori út csomópont átépítése

2008.

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

M

2008-2009

2011-2013

2009-2010

2009-2010

2008-2010

2010-2012

2008-2009


K

. 17

F T

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .

Érd város egészére vonatkozó gazdaság élénkítést, gazdaságfejlesztést célzó övezetek összegzése Becsült érték (millió Ft)

Fejlesztési projekt

Projekt leírása

1 000 Sulák-övezet: M6 autópálya Ófalu


Kereskedelmi – és gazdasági létesítmények, logisztikai központ és a Tepecs övezetet feltáró közúti fejlesztések, csomópontok kialakítása

2010-2015

Gazdaság-fejlesztési övezet

2009-2011


A fejlesztési területen kereskedelmi – és gazdasági létesítmények telepítésére alkalmas infrastruktúra kiépítése

2009-2011


1 500 Istvántelep környéke

A fejlesztési területen kereskedelmi – és gazdasági létesítmények, logisztikai központ

2010-2015


1 000 „Gulyás-tanya” környéke

Kereskedelmi – és gazdasági létesítmények, logisztikai központ valamint falusias lakóterületi fejlesztések, véderdısáv és agrár funkciók kerülnek kialakításra

2010-2015


5 000 "Érdi Tetı" Logisztikai Park

35,2 fejlesztési területen az Érdi Gazdasági, Logisztikai Park kereskedelmi – és gazdasági létesítmények, logisztikai központ kerül kialakításra

2010-2015


7 000 M6 autópálya - Pusztaszabolcs

Kereskedelmi, gazdasági és ipari létesítmények

2010-2015


csomópontjától délre esõ terület

2 500 Tepecs övezet: M6 - településhatár - Kereskedelmi – és gazdasági Duna menti véderdõ - Sulák patak által határolt terület

1 500 "Mihálytelep" gazdaságfejlesztési övezet

vasút- 70-es elkerülı-Benta patak közötti területe

2008.

Városrész

ÁPRILIS

4

.

létesítmények, logisztikai központ.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

18

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

Becsült érték Fejlesztési projekt (millió Ft)

2008.

I V S

2 0 0 8 .

Projekt leírása


1 000 Sulák-övezet: M6 autópálya Ófalu csomópontjától Kereskedelmi – és gazdasági létesítmények, logisztikai délre esõ terület központ és a Tepecs övezetet feltáró közúti fejlesztések, csomópontok kialakítása

2010-2015

2 500 Tepecs övezet: M6 - településhatár - Duna menti véderdõ - Sulák patak által határolt terület

Kereskedelmi – és gazdasági létesítmények, logisztikai központ.

2009-2011

1 500 "Mihálytelep" gazdaságfejlesztési övezet


2009-2011



2010-2015

1 000 „Gulyás-tanya” környéke


2010-2015



2010-2015

7 000 M6 autópálya - Pusztaszabolcs vasút- 70-es elkerülı-Benta patak közötti területe

Kereskedelmi, gazdasági és ipari létesítmények

2010-2015

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

19

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .

IV.5.) A stratégia koherenciája, konzisztenciája IV.5.1.) Illeszkedés, összhang településrendezési tervvel

a

településfejlesztési

koncepcióval,

A Képviselı-testület 208/2005. (IX.15.) sz. határozatával döntött egy olyan új koncepció elfogadásáról, ami tulajdonképpen a 2001. koncepció módosításokat tartalmazó változata (tartalmában a 2001-ben elfogadottra épül). Érd Város jelenleg is érvényben lévı elfogadott hosszú távú településfejlesztési koncepciójának felülvizsgálata és elkészítése a jelenlegi Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) készítésével párhuzamosan folyik. Az IVS készítési munka figyelemmel volt a készülı koncepcióban, valamint a – határozattal elfogadott - Batthyány gazdaságfejlesztési programban megfogalmazott népességi folyamatokra és tendenciákra, az intézmény ellátás, a városközponti és alközponti funkciók elhelyezése, a lakókörnyezet fejlesztési javaslatai és céljai, valamint közlekedés vonatkozó javaslataira. (Érd Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepció 2008) Továbbá mivel az önkormányzat 2007-2010 közötti ciklusprogramját a (Batthyányprogramot) város vezetése egy közép- és hosszú távú városfejlesztési tervezési lehetıségnek és kiindulási pontnak tekinti, a programban megfogalmazottakat, melyek az önkormányzat mőködésével kapcsolatos célkitőzéseket és mőködési feltételeket tartalmazzák beépítésre kerültek az IVS-be. (Érd Megyei Jogú Város gazdasági programja 2007-2010) Érd város településrendezési tervét megalapozó városfejlesztési koncepciót, és a településfejlesztési alapelvek meghatározását 2001-ben fogadta el a képviselıtestület határozatával. Ezen koncepció alapján az IVS közvetve illeszkedik „Érd város alapelképzelése” (2000) címő tanulmányhoz, amire az elfogadó határozat is. A város településrendezési terveit az alábbi határozatokkal fogadták el, mely határozatok taralmára alapozottan illesztettük a városrészek fejlesztési elgondolásait, céljait. A határozatok a következık: 161/2006. (VI.22.) ÖK számú Határozat Érd Város Településszerkezeti Tervének jóváhagyásáról és Érd város Önkormányzat képviselı-testülete 33/2006. (VI.27.) ÖK. számú rendelete Érd város Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ). A városvezetés deklarált szándéka, hogy a már elkészült és hatályban lévı stratégiai, tervezési dokumentumokat maximálisan figyelembe vegyék, és felhasználják az azokban foglaltakat. Vagyis nem az a cél, hogy egy teljesen új tartalommal bíró fejlesztési stratégia szülessen, hanem az, hogy a meglévı koncepciókra, tervekre, célkitőzésekre építve szakmailag megalapozott, perspektivikus és egyben a támogatási feltételeknek megfelelı Integrált Városfejlesztési Stratégia készüljön. Mindennek érdekében a településfejlesztési koncepcióra és a településrendezési tervre elsısorban a következı tartalmi elemek kidolgozásánál építettünk: • A város helyzetelemzéséhez, különösen a tendenciák bemutatásához nyújtottak segítséget a településfejlesztési koncepció megalapozó tanulmányai. • A városrészek funkcióinak beazonosítása a településrendezési terv részletes elemzéseire, valamint a szabályozási tervlapokra épült. • A szükséges funkcióváltások meghatározásánál kiemelt figyelmet fordítottunk a javasolt településszerkezeti, terület-felhasználási módosításokra. • Mind a fejlesztési koncepció, mind a rendezési terv beazonosított olyan központi és szolgáltatói, kereskedelmi területeket, ahol középtávon elengedhetetlen a város megújítás. Ezek segítségével került sor a fejlesztési akcióterület indikatív kijelölésére. Érdnek az az érdeke, hogy olyan intézmények, szolgáltatások létesüljenek, amelyek egyediek, speciálisak, és a közelebbi-távolabbi környezetben nem találhatók, és amelyek a helyi lakosság életének gazdagításához, a helyhez való kötıdésük erısítéséhez, az imázs javításához járulnak hozzá, így a

2008.

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

M


K

. 20

F T

É R D

•

•

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .

városrészi/akcióterületi problémák és fejlesztési szükségletek feltárásához a dokumentumok szintén jelentıs inputokkal szolgáltak A város jövıképének és stratégiai célrendszerének megalkotásánál elsısorban a kialakítás alatt lévı koncepció és a város által elfogadott alapelképzelésben definiált, megfogalmazott célokra építettünk. A településfejlesztési koncepció az alábbi célok elérésére helyezi a hangsúlyt: ― a gazdaság fejlesztése (kiskereskedelem, szolgáltatás, ipari és logisztikai parkok megtelepítése) ― infrastruktúra fejlesztése, közúthálózat átjárhatósága, közcélú közlekedés jelentıségének növelése ― térségi központi szerep erısítése intézetek, gazdasági funkciók)

(intézmények,

oktatási

és

nevelési

― mikro-térségi szabadidıs (Duna-part fejlesztése) és sport funkció erısítése Az integrált városfejlesztési stratégia egy átfogó cél keretében fogalmazza meg ugyanezen célokat, kibıvítve azt a fenntarthatóság céljával. A koncepcióban megfogalmazott stratégia program elérését, az IVS-ben 3 tematikus cél teszi lehetıvé. Az IVS tematikus céljai magukban foglalják a városrészekre bontott gazdaságfejlesztési célokat és programokat is. A településfejlesztési koncepcióban nem szereplı, de a stratégiai programokhoz kapcsolódó beavatkozások keretében említett terület –a mikro-térségi szerepkör erısítése – külön tematikus célként került kiemelésre az IVS- ben. Mindennek eredményeként az Integrált Városfejlesztési Stratégia tartalma teljes mértékben összhangban van a településfejlesztési koncepcióval és a városrendezési tervvel. Az alapvetı illeszkedés természetesen nem jelenti a konkrét fejlesztési projektek megvalósulásához adott esetben nélkülözhetetlen módosításokat. Az illeszkedés vizsgálatának általános, a célokra vonatkoztatott szintjén túl – az akció területen megvalósítandó projektek átvizsgálása mellett – megtörtént az egyes városrészi húzó projektek szerkezeti tervhez való illeszthetıségének az elemzése is.

IV.5.2.) A célrendszer koherenciája A fent vázolt célrendszer koherenciáját egyértelmően biztosítja, hogy a benne foglalt célok gyakorlatilag egy vezérfonalra épülnek fel. Az IVS- ben meghatározott minden tematikus cél megvalósulása Körmend város gazdasági fejlıdését szolgálja. A célok elérését szolgáló fejlesztések jellemzıen funkcióerısítı fejlesztések lesznek. Városi szintő funkcióvesztés nem történik, a középtávú program nem befolyásolja a funkciók kialakult, elfogadott és alapvetıen megfelelı rendszerét, zárványok nem keletkeznek, az elengedhetetlen gazdasági funkciók kiemelt fejlesztése mellett elsısorban a városi, közösségi funkciók erısítése valósul meg.

2008.

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

M


K

. 21

F T

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .

1.) Parkváros, 2.) Érdliget-Kutyavár, 3.) Tusculanum Ezen városrészek alapfunkciója elsıdlegesen a lakófunkció, a tervezett fejlesztések mindegyike funkcióerısítı. Az infrastruktúra kiépítésével lehetséges csak, és valósítható meg a területrészek, városrészeken belül az egyes identifikált alközponti funkció, kereskedelmi, szolgáltató és szabadidıs jelleggel, minden alközponthoz és ezáltal a városrészekhez társított egyedi és különleges, megfogalmazható fı-tevékenységgel, így •

Érdligeti alközpont

•

Bem tér

•

Egészség és aktív szabadidı eltöltési funkció, területrész

4.) Ófalu-Újfalu A legfontosabb változásnak az Ófalu tekintetében kell bekövetkeznie. Ófalu ma feltehetıleg Érd egyik legszegényebb, fizikai állapotát tekintve leginkább leromlott városrésze. Pedig Ófalu adottságai kitőnıek, és erre alapozva nem tekinthetı puszta illúziónak a terület intézményi, idegenforgalmi, rekreációs fejlesztése, a városközponti szerep és egyben ezáltal közvetve a mikro-térségi szerep erısítése. A fejlesztés a közösségi, kulturális, turisztikai, kereskedelmi és vendéglátási funkcióik erısödését fogja eredményezni. 5.) Tisztviselı és újtelep A gazdaság fejlesztés egyik speciális célterülete a Tisztviselı és újtelep az alapvetıen vegyes funkciójú városrészben, a jelenleg formálódó ipari park területén a város a magán befektetıkkel együtt már rövidtávon gazdasági funkcióerısödést eredményezı beavatkozásokat tehet. Erısödni fog a város logisztikai potenciálja és értéke. A városrészi szintő célok koherens rendszerben, egymást erısítve járulnak hozzá a stratégia tematikus céljainak és átfogó céljának megvalósításához. Fel kell tárni azonban a városrészi fejlesztések azon kapcsolódási pontjait is, amelyek esetlegesen negatív hatást eredményeznek a város más területén, lehetıvé téve a kockázatok megelızését. Több városrészben is megvalósulnak olyan fejlesztések, amelyek a külsı és belsı megközelíthetıséget javítják A gazdasági és térségi szerepkör megerısödésének folyamatához a város külsı megközelíthetıségének javításán kívül egyfelıl a részben természetes folyamatként végbemenı ipari és kereskedelmi-szolgáltató területek bıvülése, másfelıl a közszolgáltatási létesítmények fejlesztése járul hozzá. A közösségi és humán szolgáltató funkciók erısítésére illetve kialakítására az összes városrészben szükség van. A kertvárosias jellegő városrészekben a hiányzó központ kialakulásához elengedhetetlen a megfelelı közösségi terek és szolgáltató funkciók megléte. Összességében a lakókörnyezet minıségének és a szolgáltatások színvonalának javítása a városrészek élhetıségéhez járul hozzá. Különösen igaz ez a városközpont közösségi és szolgáltató funkcióval rendelkezı létesítményei esetében, ezért a belvárosban a speciális és szakosított szolgáltatások fejlesztésére, a többi városrészben pedig az alapellátások minıségi biztosítására kell fókuszálni.

2008.

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

M


K

. 22

F T

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .

A lakások és intézmények energetikai korszerősítése, valamint a megvalósuló véderdı telepítés és a zöldfelületek tudatos fejlesztése az egész város környezeti állapotát javítja A turisztikai és rekreációs funkciók városon belüli térbeli megoszlása több, eltérı karakterrel jellemezhetı célterület kialakulását eredményezheti: •

egészségturizmus fejlesztése a termálvízre alapozottan

•

volt Sina Kastély rehabilitációja

•

Dél-Buda környéki borút

•

Érd-Óváros pincerendszer

•

Duna-part rekreációs tevékenység

•

szabadidı eltöltésére alkalmas területrészek fejlesztése

A fenntartható turizmussal kapcsolatos elvárásoknak elsısorban turisztikai attrakciók és a vízi turizmusra alkalmas Duna part felelnek meg, így ezeken a területeken az ipari tevékenység nem kívánatos. A városrészi célok hozzájárulása a középtávú tematikus célok megvalósulásához

A.) Érd legyen erıs helyi gazdasággal rendelkezı település, mely helyi szolgáltatás, kereskedelem funkciók erısítésére törekszik B.) Érd legyen gazdaságilag, társadalmilag egyaránt fenntartható emberi léptékő kertvárosias település; alközpontokkal rendelkezı, identitással bíró, közösségi tereket kialakító megfelelı életminıséget biztosító, lakható város C.) Érd legyen a térrész mikroregiomális térség-, idegenforgalmi (vendéglátás, konferencia-, termál, gyógy stb.) és sportközpontja D.) Érd legyen a térség egyik erıs intézményi és igazgatási, valamint turisztikai központja

1.)Parkváros

2.) ÉrdligetKutyavár

3.) Tusculanum

4.) ÓfaluÚjfalu

5.) Tisztviselı - és Újtelep

++

+

+

++

+

+

++

+

++

+

+

+

++

++

+

+

+

++

+

E.) Érd legyen a gazdasági potenciálokra építve és használva egy a térség ipari és logisztikai erısítésére törekvı város

++

F.) Érd legyen a Érd legyen a térrész szabadidı bázisa, alapozva a vízparti és természeti környezet adottságaira

++

+

(++ erıs szinergia, + gyenge szinergia)

2008.

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

M


K

. 23

F T

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .

IV.5.3.) Agglomerációs együttmőködés Érd a budapesti agglomerációs övezet legnagyobb lélekszámú városa. Közel százezer fıs kistérség középfokú központja. Közvetlen vonzáskörzetéhez tartozik Diósd, Tárnok, Sóskút, Pusztazámor és Százhalombatta, sıt bizonyos mértékig a Fejér megyei Martonvásár, Ercsi és Ráckeresztúr is. Százhalombattával oda-vissza ható kapcsolata alakult ki. Térségi funkcionális kapcsolatok főzik Budapest XI. és XXII. kerületéhez.

Forrás:

Érd Város Önkormányzat Képviselı-testülete a 160/2006. (VI.22) ÖK. számú határozatában úgy döntött, hogy Érd városa a továbbiakban nem kíván a Budaörsi statisztikai kistérséghez tartozni, egyúttal kifejezte azon szándékát, hogy egy új Érd központú statisztikai kistérség megalakítását kívánja kezdeményezni Diósd, Százhalombatta, Tárnok, Pusztazámor, Sóskút települések bevonásával. Érd városa a döntést elsısorban arra alapozta, hogy a jelenlegi kistérség nincs figyelemmel a települések eltérı földrajzi, közlekedési, térszerkezeti, demográfiai jellemzıire, valamint a települések között kialakult természetes kapcsolatokra. Az új kistérség létrehozásának kezdeményezését támogatta még: Diósd, Százhalombatta, és Tárnok települések. A kezdeményezést támogató települések együttes lakosságszáma a volt Budaörsi Kistérség népességének több. mint 64%-a. A kistérség egyre erısödı közigazgatási funkció mellett alapvetıen területfejlesztési funkciót is betölt, Érd városa a kistérség centrumaként nemcsak saját, hanem a leendı kistérségi települések érdekében is eredményesen tudja gyakorolni.

2008.

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

M


K

. 24

F T

É R D

M E G Y E I

J O G Ú

V Á R O S

I V S

2 0 0 8 .

Mivel a következı 7 évben a térségek számottevı fejlesztési támogatást csak akkor szerezhetnek, ha hasonló adottságokkal, problémákkal, hasonló fejlettségi szinttel rendelkeznek – az új kistérség mentén szervezıdött társulás révén ez megvalósítható Érd (és Budaörs is) a politikai változásokat megelızıen is olyan helyzetben voltak, hogy elsısorban alvó-elıvárosként a nagyvárosi folyamatok részesei lett. Ez elsısorban a nagyvárosi munkalehetıségekre, az emberek képességeinek megfelelı, kihívást jelentı foglalkoztatásra alapultak és inkább a lakásfunkciók kiépüléséhez, alvóvárosi fejlıdéshez vezettek. A nemzetközi tıke elsısorban a nagyvárosi koncentráció iránt érdeklıdött, a közel hárommilliós metropolisz térség piacát vette célba így elsısorban ide törekedett. A nemzetközi nagyvállalatoknak Európa-stratégiájuk keretében új helyszíneket kellett keresniük a keleti piacok megdolgozása érdekében. A növekedési és befektetési helyszínné váló „nagy-Budapest” környezetében az elsısorban magisztrális infrastruktúrával jól ellátott helyszínné vált a térségi, gazdasági terjeszkedés során.

A városnak a térségén belül kell versenyképessé válnia, azaz rövidtávon ki kell használnia komparatív elınyeit (turizmus, környezet és egyéb összetett vonzerık, a tér potenciális rendeltetése (vállalkozó kedv, elérhetı tıke, stb.) és ezzel új elınyöket kell tudnia kiépítenie (turizmus infrastruktúra, közlekedési infrastruktúra). A környezet javítását a gazdasági környezet javításával kell összehangolni, vagyis a környezeti és életminıségi elemek promóciójával kell megteremteni az új, jobb élethelyzetet Területileg szelektív módon, a térségben fellelhetı, felfedezhetı helyzetbe hozható helyi, települési kínálatot kell helyzetbe hozni, „befektetési helyszínné” alakítani pl. központ. A hosszú távú általános fejlesztési kereten belül az egyes helyszíneket kell tudni a piaci, vállalkozói szférával fejleszteni. A közszférának, a kistérségi és települési irányításnak ezeket a középtávú akciókat kell ösztönözni, támogatni. Vagyis egy hosszú távú minıségi megújulást megtervezve kell a privát szereplıket rövid és középtávú programokkal „gerjeszteni térségi szinten A kistérségben mőködı települési önkormányzatok a Társulást egyes oktatási és nevelési, szociális ellátási, egészségügyi ellátási, infrastrukturális, közbeszerzési, társulás ügyintézés korszerősítés és területfejlesztési feladatok végrehajtására, a kistérség területének összehangolt fejlesztésére (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására), térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, intézmények fenntartására, valamint a településfejlesztés összehangolására hozták létre. A Társulás jelen feladat ellátási tevékenysége során szakmai és komplex program-elıkészítı, javaslattevı, programmenedzselı, koordináló, döntést hozó, végrehajtást figyelemmel kísérı és végrehajtó feladatokat lát el az egyes közszolgáltatások területén. A kistérségi települések között felfedezhetı egymásrautaltság alapja az erısségeket építeni és a gyengeségeket megszőntetni kívánó gondolkodásmód.

2008.

ÁPRILIS

4

.

E

C O R Y S

M


K

. 25

F T

É R D

I V S

V É G S İ

V. A 2007-20013

SORÁN AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE

B E S Z Á M O L Ó

FEJLESZTENI

KÍVÁNT

TARTALOMJEGYZÉK V. A 2007-20013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE………………….1 V.1. Érd stratégiai céljai és az érintett városrészek viszonya .................................... 2 V.2. Akcióterületek kijelölése ............................................................................... 3 V.3. Az akcióterületek bemutatása........................................................................ 7 V.3.1. Városközpont akcióterület....................................................................... 7 V.3.2. Parkvárosi alközpont (Bem tér) ............................................................. 16 V.3.3. Érdligeti alközpont ............................................................................... 19 V.3.4. Gazdaságfejlesztési akcióterület ............................................................ 22 V.3.5. Ófalu.................................................................................................. 25 V.3.6. Hétágú csomópont ............................................................................... 29 V.3.7. Tusculanum ........................................................................................ 32 V.4. Akcióterületek és akcióterületi fejlesztések prioritása ..................................... 35 V.5. További, hosszú távon fejlesztendı akcióterületek ......................................... 36

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

V./1

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

V.1. Érd stratégiai céljai és az érintett városrészek viszonya Városrész stratégai fejlesztési céljai

Városrész 1.) Parkváros

2.) ÉrdligetKutyavár

Minıségi lakókörnyezet és szolgáltató alközpont

A területhez köthetı koncentrált antiszegregációs beavatkozás Pontszerően elhelyezkedı, nem telepszerő veszélyeztetett területek találhatók. Kiemelt feladat a szegregációs folyamatok megállítása és a szegregátum kialakulásának megelızése

Közösségi tér

Akcióterületi beavatkozás (1) Parkváros, Bem tér AT (2) Hétágú csomópont AT

(4) Érdliget alközpont AT (5) Városközpont

3.) Tusculanum

Sport- és szabadidıközpont

4.) Ófalu-Újfalu

Térségi turisztikai központ és gazdasági-szolgáltatói alközpont, városközpont

5.) Tisztviselıés Újtelep

2008.

ÁPRILIS

15.

(3) Tusculanum AT (5) Városközpont Itt található az Ófalusi telepszerő szegregátum. Kiemelt feladat a szegregációs folyamatok megállítása és a szegregált lakosság integrációja.

Ipari-gazdasági központ

(5) Városközpont (6) Ófalu alközpont

A városrészhez csatlakozó külterületen: (7) Gazdasági AT

E

C O R Y S

M


K

F T

.

V./2

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

V.2. Akcióterületek kijelölése A településszerkezeti terv (TSZT) és az akcióterületek illeszkedése

Forrás: Ecorys szerkesztés

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

V./3

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi 7 akcióterületet jelülte ki, mint fejleszteni kívánt célterületeket. Ezen akcióterületek nem mindegyikében kerül sor fejlesztésre a közeljövıben, de mindenképpen azon gócpontjai a városnak, ahol valamilyen beavatkozást, fejlesztést kíván végrehajtani. Ezek az indikatív módon kijelölt területek mondhatni egyenletesen lefedik a város egész területét és a Tisztviselı- és Újtelep kivételével valamennyi városrészben találhatók akcióterületek. A város legnagyobb, gazdasági célú fejlesztésekre kijelölt akcióterülete azonban ezen városrészhez csatlakozik dél felıl. A város elsı számú prioritást élvezı akcióterülete, a Városközpont AT pedig három városrész határán húzódik. Az alább felsorolt akcióterületek a késıbbiekben – az elı-akcióterületi tervek, majd késıbb az akcióterületi tervek kidolgozása során módosulhatnak, határaik és a fejlesztések tartalma is kismértékben változhat. Az akcióterületek prioritási sorrendben Pr

Ssz

Akcióterület

A rehabilitáció jellege

Városrész

Kapcsolódás a TSZT területfelhasználási területekhez

Kapcsolódás az IVS célrendszerhez

I.

Városközpont (Földrajzi Múzeum és tágabb környezete)

Funkcióbıvítı

Parkvárosi alközpont (Bem tér)

Funkcióbıvítı

Beépítésre szánt területek Lke – kertvárosi lakóterület Vt – településközponti vegyes terület Beépítésre szánt területek Lke - kertvárosi lakóterület Vt – településközponti vegyes terület

F.) a térség egyik erıs intézményi és igazgatási, központja

II.

Ófalu-Újfalu, Tusculanum, ÉrdligetKutyavár Parkváros

III.

Érdligeti alközpont

Funkcióbıvítı

ÉrdligetKutyavár

IV.

Gazdaságfejlesztési akcióterületek

Funkcióbıvítı

külterület

V.

2008.

Ófalu

ÁPRILIS

15.

Funkcióbıvítı

E

C O R Y S

Ófalu-Újfalu,

M

Beépítésre nem szánt területek Z – zöldterület, közpark Beépítésre szánt területek Vt - településközponti vegyes terület Beépítésre szánt területek Lke - kertvárosi lakóterület Vt - településközponti vegyes terület Gksz – kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület Beépítésre nem szánt területek Z – zöldterület, közpark Beépítésre szánt területek


K

F T

.

B.) gazdaságilag, társadalmilag egyaránt fenntartható emberi léptékő kertvárosias település; megfelelı életminıséget biztosító, lakható város

B.) gazdaságilag, társadalmilag egyaránt fenntartható emberi léptékő kertvárosias település; megfelelı életminıséget biztosító, lakható város A.) erıs helyi gazdasággal rendelkezı település, mely elsısorban a szolgáltatások, kereskedelem, ipar és logisztika erısítésére törekszik

E.) a kistérség, térrész, turisztikai, és sport-

V./4

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

Lke - kertvárosi lakóterület Ln – nagyvárosias lakóterület Vt - településközponti vegyes terület VI.

Hétágú csomópont

Funkcióbıvítı

Parkváros

központja, a térség mikro-térségi központja

Beépítésre szánt területek Lke - kertvárosi lakóterület Vt - településközponti vegyes terület Gip – ipari gazdasági terület K – különleges terület Beépítésre nem szánt területek Z – zöldterület, közpark

VII.

Tusculanum

Funkcióbıvítı

Tusculanum,

Beépítésre szánt területek Gksz – kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület Gip – ipari gazdasági terület Beépítésre nem szánt területek E – erdıterület M – mezıgazdasági terület V – vízgazdálkodási terület

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

V./5

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

Az akcióterületek elhelyezkedése a városrészeken belül


2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

V./6

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

V.3. Az akcióterületek bemutatása Az alábbiakban részletesen bemutatásra kerülnek a város által fejlesztésre kijelölt akcióterületek. Az elemzések prioritási sorrendben követik egymást (a könnyebb beazonosíthatóság kedvéért az É-D-i elhelyezkedésük alapján történt térképi sorszámozás megjelölésével).

V.3.1. Városközpont akcióterület (5) V.3.1.1. Az akcióterület lehatárolása: Bp.-Pusztaszabolcs vasútvonal – Tompa Mihály u. – Erkel Ferenc u. – Sándor u. – Aba u. (vasút) – Marcella u. – Bp.-Székesfehérvár vasútvonal – Ágnes u. – Angyalka u. – Ágota u. – Budai út – Paula u. – Elvira u. – Eszter u. – Éva u. – Emma u. – Edit u. – Alsó u. – Katalin u. – Ilona u. – Karolina u. – Irén u. – Ercsi út – Jegyzı u. – Intézı u. – Elnök (Koncz Imre) u. – Hivatalnok u. – Esküdt u. – Fınök u. – Vörösmarty Mihály u 5. Városközpont AT

V.3.1.2. Az akcióterület statisztikai jellemzıi1 A lakó- és az állandó népesség száma, 2001 Mutató megnevezése

Városközpont

Lakónépesség száma (fı) Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) Állandó népesség száma (fı)

1

3 590 14,7 70,3 15,1 3 527

A KSH adatszolgáltatása, a 2001-es népszámlálási adatok alapján

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

V./7

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

A lakosság képzettségi foka (2001, %) Mutató megnevezése

Városközpont

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%)

21,8

Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában (%)

13,4

Lakásállomány, 2001 Mutató megnevezése

Városközpont

Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%)

1 471 5,9

A foglalkoztatottság mutatói, 2001 Mutató megnevezése

Városközpont

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%)

35,0

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül (%)

10,3

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%)

62,3 28,3

A Városközpont akcióterület funkcióit tekintve minden tekintetben megfelel a késıbbi tervezés által elvárt indikátoroknak: Indikátor típusa

Határérték 15000 fıs AT adatai és a fölötti lakosú városok esetében 1. A város közösségi-társadalmi súlyponti területe (a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) - Teljesül Közösségi funkciót ellátó Minimum 2 db Teljesül intézmények száma Közigazgatási vagy Minimum 4 db Teljesül közszolgáltatást nyújtó intézmények száma 2. A város gazdasági súlyponti területe (a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) - Teljesül Kereskedelmi és vendéglátóipari Minimum 15 db Teljesül szolgáltatóegységek száma Üzleti szolgáltatóegységek Minimum 3 db Teljesül száma (pl. pénzügyi) száma

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

V./8

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

A Városközpont AT funkcionális lefedettsége


V.3.1.3. Az akcióterület fejlesztési céljai A köz- és magánszereplık közös teherviselésével, az önkormányzat ill. szervezeteinek koordinációjával a Városközpont komplex megújítása, zsúfoltságának enyhítése, funkcióinak bıvítése és a városkép egységesebbé tétele. Ezen kívül: az identitást meghatározó környezeti örökség, illetve építészeti értékek megırzése, fejlesztése, részlegesen vagy teljesen forgalomcsillapított zónák kijelölése. A településkép, a történeti fejlıdés során létrejött utca-, tér- illetve tömbstruktúra, a beépítés helyi karakterének megırzése, a rehabilitációs szemlélet kell, hogy meghatározó legyen az új fejlesztések során is. Fontos cél továbbá a belváros vonzóvá tétele a befektetık és az idegenforgalom számára. A belváros rehabilitációjával a települési központ közösségi életet szervezı, üzleti, bevásárló, valamint gazdasági szerepének visszaállítása. A településközpont hagyományos szerepkörének visszaszerzése érdekében a közterületek humanizálása, a gyalogosmozgások és a gépjármőforgalom konfliktusainak feloldása a gyalogosok prioritását biztosítva.

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

V./9

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

V.3.1.4. A Városközpont akcióterület fejlesztési projektjei Becsült érték


Projekt leírása

Várható funkcionális hatás

(millió Ft)

5 000 Szabadság tér

1 500 Mária u. Alispán u.

Önkormányzati, állami, magán

2009-2011

Önkormányzat, ingatlantulajdonosok, magánbefektetık, rendırség

Sétáló utca projekt és a rászervezett kiskereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató létesítmények kialakítása – köztér rehabilitáció

A gazdasági és társadalmi funkció erısödése

Önkormányzati, magán

2009-2011

Önkormányzat, ingatlantulajdonosok, magánbefektetık


2009-2011



2009-2011



2009-2011


3 000 Budai úti

Komplex funkcionális mixet alkotó idegenforgalmi, kulturális, vendéglátó, és közösségi, valamint kiskereskedelmi és szolgáltató létesítmények kerülnek kialakításra, a területen található közterületek és park rehabilitációjával.

A gazdasági, társadalmi és központi funkció erısödése.

1 500 Magyar

Az idegenforgalmi A Magyar Földrajzi Múzeum és épületegyüttesének Földrajzi és a gazdasági mőemléki rehabilitációja, sétálóutca kialakítása, Múzeum kiskereskedelmi és szolgáltató funkciók elhelyezése funkció erısödése. épületegyütte se Forrás: Érd MJV Önkormányzatának adatszolgáltatása

ÁPRILIS

15.

Megvalósító szereplık

A gazdasági, társadalmi és központi funkció erısödése.

A Budai út - Érd Alsó vonala közötti terület komplex A gazdasági rehabilitációja, kereskedelmi, szolgáltató és funkció erısödése lakófunkciók elhelyezése, közpark és zöldfelület kialakítása, Református templom épületének A társadalmi befejezése funkciók erısödése

2008.


Komplex funkcionális mixet alkotó új rendırségi épület, kulturális, közösségi, kiskereskedelmi és szolgáltató létesítmények kialakítása, a közterületek és a park rehabilitációjával

2 500 Kálvin tér

igazgatási tömb

tulajdon

E

C O R Y S

M


K

F T

.

V./10

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

V.3.1.5. A tervezett fejlesztések várható hatásai A tervezett városfejlesztési projekt révén jelentısen javul a belváros városképe, a város gazdasági- társadalmi megítélése mind a lakosság, mind a tágabb környezet és az idegenforgalom szemszögébıl is javul. Társadalmi hatás Valószínősíthetı, hogy a tervezett fejlesztések megvalósítását követıen az akcióterületen az identitástudat erısödik, az elköltözési szándék csökken, a minıségi környezet állapotának megırzése iránti igény erısödik, a közlekedés-biztonság és a közbiztonság javul, a terület idegenforgalmi célterület jellege erısödik. A megújuló belváros a lakosságot, a civil szervezeteket arra készteti, hogy megóvják a felújított építészeti értékeket. A szép, igényes lakókörnyezet megnyugtató és nevelı hatású is egyben. A gondozottabb környezet annak megırzésére ösztönöz. Az önkormányzat különösen a vagyonvédelem terén reméli, hogy a jövıben nagyobb szerepet vállalnak majd ebben a helyi közösségek. Gazdasági hatás A területen az idegenforgalmi vonzerı növekedésével növekvı bevételekre lehet számítani. A minıségi környezet kialakulásával az ingatlanok felértékelıdnek, a bérleti díjak és az ingatlan árak nınek. Az új közmővek, utak és parkolók fenntartási és üzemeltetési költségei fajlagosan csökkennek. Gazdasági hatásként mutathatjuk ki, hogy a tervezett felújítások révén a területen mind a lakások, mind az üzleti szféra ingatlanárai emelkedni fognak. Ugyancsak gazdasági hatás, hogy az Önkormányzat által tervezett közösségi célt szolgáló épület felújításai és az ezt követı hasznosítás önfenntartóvá teheti ezeket a közösségi célú épületeket. Az integrált projekt keretében az Önkormányzat olyan projekt elemeket is meg fog valósítani (közterek funkcióbıvítése), melyekkel elı kívánja segíteni az ott lévı vendéglátó egységek forgalom-növekedését, jövedelemszerzı tevékenységének élénkülését.

Esélyegyenlıségi hatás Az akcióterületen létesülı beruházások tervezése minden esetben a komplex akadálymentesítés szempontjait is figyelembe véve történik. Az akcióterületen kijelölésre kerülnek a szükséges akadálymentes parkolók, továbbá az egészségkárosodottak igényei mellett az idıskorúak és a gyermekkel közlekedık speciális igényeit is figyelembe veszik.

Környezeti hatás Az akcióterületen a városközponthoz méltó urbánus környezet alakul ki, ahol javulnak a közlekedési és parkolási feltételek, biztonságosabbá és kényelmesebbé válik a gyalogos közlekedés. A minıségi környezet részeként több zöldfelület és pihenıterület áll majd a területhasználók rendelkezésére.

Elvárások: - A városközponti funkciók bıvülése és minıségük javulása, ezáltal a Városközpont felértékelıdése. - A városkép jelentıs javulása. - A mőemléki értékek megırzése. - Zöldterületek növekedése. - Élhetıbb környezet az itt lakók számára. 2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

V./11

É R D

-

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

A fejlesztések során akadálymentesítés, amely növeli az esélyegyenlıség megvalósítását. Az építési felújítások az energiatakarékossági szempontokat is figyelembe véve készülnek.

V.3.1.6. Az akcióterület egyes fejlesztési célterületei2: 1.) Szabadság tér projekt Terület lehatárolása Összterület: kb. 44.500 nm, ebbıl kb. 26.150 önkormányzati, 2.576 nm állami tulajdon,15.713 nm jelenleg magántulajdon. Fejlesztési célok A konkrét fejlesztési célok az elı-Akcióterületi Tervben kerülnek meghatározásra. Finanszírozási források, pénzügyi egyenleg az önkormányzat szempontjából Bevonandó források: -fejlesztıi (banki) finanszírozás -pályázat (ROP városfejlesztés) -központi költségvetés (rendırség -privát befektetések egyes részelemek esetében A projekt eredményei: -rendezett városkép, zöldfelület, közösségi tér a Szabadság téren -az irodaház értékesítésébıl (bérbeadásából) származó bevételek -az iroda/kereskedelem/vendéglátás céljára épített ingatlanok értékesítésébıl -megvalósult közintézmény ingatlana 2.) Kulturális-Igazgatási Központ Terület lehatárolása Felsı utca-Budai út-lakótelep-Alsó u közötti terület. Össz terület: kb. 47.739 nm, ebbıl kb. 29.636 kizárólagos önkormányzati, 2.538 nm önkormányzati résztulajdonban levı, 15.565 nm jelenleg magántulajdonban. A fejlesztés több ütemre bontható. Fejlesztési célok összefoglalása: Fejlesztési célok A konkrét fejlesztési célok az elı-Akcióterületi Tervben kerülnek meghatározásra. Finanszírozási források, pénzügyi egyenleg az önkormányzat szempontjából Bevonandó források: -fejlesztıi (banki) finanszírozás -pályázat (ROP városfejlesztés) -privát befektetések egyes részelemek esetében A projekt eredményei: -kulturális negyed kialakítása, közösségi terekkel, a Földrajzi Múzeum környezetének rehabilitációja -az iroda/kereskedelem/vendéglátás céljára épített ingatlanok értékesítésébıl (bérbeadásából) származó bevétel -megvalósult közintézmények ingatlana A projekt résztevıi 2

Önkormányzati adatszolgáltatás alapján

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

V./12

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

-Érd MJV Önkormányzat (fejlesztı társaság útján ) Az önkormányzat hozzájárulása a projekthez: a fejlesztés lehetısége, a szabályozások, a projekt koordinálásában való részvétel, egyablakos hatósági ügyintézés, a területen található önkormányzati területek rendelkezésre bocsátása, más –városközponti - projektekkel összefüggésben a megvalósult létesítmény (pl. Polgármesteri Hivatal) akvizíciója. -fejlesztıi konzorcium (ingatlanfejlesztı cég+bank) A fejlesztési elképzelések ismeretében konkurens ajánlatok kérése útján olyan konzorcium kiválasztása, amelyben a tapasztalt ingatlanfejlesztı és stabil banki háttér megtalálható -szolgáltatási, kereskedelmi fejlesztésben rendelkezı magántulajdonosok

érdekelt,

a

célterületen

ingatlannal

Amennyiben a célterületen a jelenlegi ingatlantulajdonosok fejlesztést kezdeményeznek és saját maguk valósítják meg, célszerő összehangolni a projekt céljaival és ütemezésével. Egyes meglévı vagy tervezett ingatlanokat lehet integrálni a fejlesztési akciótervbe. Az egységes városkép kialakítása érdekében a kijelölt területeken elképzelt fejlesztések mindenképpen meg kell valósuljanak, akár a projekt keretében, akár magánfinanszírozásban. Az egységes fejlesztési koncepció megvalósítása érdekében célszerő a kialakult koncepció ismeretében elıvásárlási jogot bejegyeztetni a területen található ingatlanokra. Tevékenységek, ütemezés -érintett tulajdonosok szándékainak feltérképezése, értékbecslések (kb), szándéknyilatkozatok -fejlesztıi konzorcium kiválasztása (tervpályázat, fejlesztési javaslat, finanszírozási modell) -fejlesztési akcióterv, megvalósíthatósági tanulmány és építési program készítése ( közlekedési és közterület-fejlesztési költségekkel) -szabályozási terv készítése -terveztetés -EU pályázatok -építési program megvalósítása 3.) Kálvin tér - volt Volán pályaudvar - Ritmus Áruház Terület lehatárolása Budai út-Hivatalnok u. (Református templom)-Diósdi út (az elsı vasútvonalig)-Ritmus áruház és parkoló-volt Volán pályaudvar az Európa sétányig Összterület: kb. 26.764 nm, ebbıl kb. 6.909 kizárólagos önkormányzati, 350 nm MÁV tulajdon, 2.111 nm egyházi tulajdon, 17.394 nm jelenleg magántulajdonban van, négy tömbben: Profi áruház és környéke, volt Volán pályaudvar épülete, Ritmus áruház, vasút melletti üzletsor Fejlesztési célok • Református templom befejezése • Kálvin téri park kialakítása • A további konkrét fejlesztési célok az elı-Akcióterületi Tervben kerülnek meghatározásra.

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

V./13

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

a. Finanszírozási források, pénzügyi egyenleg az önkormányzat szempontjából Bevonandó források: -pályázat (ROP városfejlesztés) -privát befektetések egyes részelemek esetében A projekt eredményei: -park kialakítása a Kálvin téren -református templom befejezése -Ritmus parkolójának átalakítása közösségi tér céljából -az iroda/kereskedelem/vendéglátás céljára épített ingatlanok értékesítésébıl (bérbeadásából) származó bevétel A projekt résztevıi -Érd MJV Önkormányzat (fejlesztı társaság útján ) Az önkormányzat hozzájárulása a projekthez: a fejlesztés lehetısége, a szabályozások, a projekt koordinálásában való részvétel, egyablakos hatósági ügyintézés, a területen található önkormányzati területek rendelkezésre bocsátása, más –városközponti - projektekkel összefüggésben a megvalósult létesítmény (pl. Polgármesteri Hivatal) akvizíciója. -fejlesztıi konzorcium (ingatlanfejlesztı cég+bank) A fejlesztési elképzelések ismeretében konkurens ajánlatok kérése útján olyan konzorcium kiválasztása, amelyben a tapasztalt ingatlanfejlesztı és stabil banki háttér megtalálható, lehetıleg a terülten érintett ingatlantulajdonos részvételével (volt Volánbusz pályaudvar) -szolgáltatási, kereskedelmi fejlesztésben rendelkezı egyéb magántulajdonosok

érdekelt,

a

célterületen

ingatlannal

Amennyiben a célterületen a jelenlegi ingatlantulajdonosok fejlesztést kezdeményeznek és saját maguk valósítják meg, célszerő összehangolni a projekt céljaival és ütemezésével. Egyes meglévı vagy tervezett ingatlanokat lehet integrálni a fejlesztési akciótervbe. Az egységes városkép kialakítása érdekében a kijelölt területeken elképzelt fejlesztések mindenképpen meg kell valósuljanak, akár a projekt keretében, akár magánfinanszírozásban. Az egységes fejlesztési koncepció megvalósítása érdekében célszerő a kialakult koncepció ismeretében elıvásárlási jogot bejegyeztetni a területen található ingatlanokra. Tevékenységek, ütemezés -érintett tulajdonosok szándékainak feltérképezése, értékbecslések (kb), szándéknyilatkozatok -fejlesztıi konzorcium kiválasztása (tervpályázat, fejlesztési javaslat, finanszírozási modell) -fejlesztési akcióterv, megvalósíthatósági tanulmány és építési program készítése ( közlekedési és közterület-fejlesztési költségekkel) g -szabályozási terv készítése -terveztetés r -EU pályázatok -építési program megvalósítása

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

V./14

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

4.) Mária utca-Alispán utca (Diósdi aluljáró környéke) Terület lehatárolása Két vasút közötti terület, a Diósdi úti aluljáró fölötti terület, Mária utca és Alispán utca találkozásnál levı ingatlanok Fejlesztési célok - közterület átalakítása, kialakítása - szintterület építése (ez a városrészre vonatkozó elképzelésektıl-beépíthetıségfüggıen akár jelentısen is változhat Finanszírozási források, pénzügyi egyenleg az önkormányzat szempontjából Bevonandó források: -fejlesztıi (banki) finanszírozás -pályázat (ROP városfejlesztés) -privát befektetések egyes részelemek esetében A projekt eredményei: -rendezett köztér, kiskereskedelmi és szolgáltató egységek -az iroda/kereskedelem/vendéglátás céljára épített ingatlanok értékesítésébıl (bérbeadásából) származó bevétel A projekt résztevıi -Érd MJV Önkormányzat (fejlesztı társaság útján ) Az önkormányzat hozzájárulása a projekthez: a fejlesztés lehetısége, a szabályozások, a projekt koordinálásában való részvétel, egyablakos hatósági ügyintézés, a területen található önkormányzati területek rendelkezésre bocsátása, más –városközponti - projektekkel összefüggésben a megvalósult létesítmény (pl. Polgármesteri Hivatal) akvizíciója. -fejlesztıi konzorcium (ingatlanfejlesztı cég+bank) A fejlesztési elképzelések ismeretében konkurens ajánlatok kérése útján olyan konzorcium kiválasztása, amelyben a tapasztalt ingatlanfejlesztı és stabil banki háttér megtalálható, lehetıleg a terülten érintett ingatlantulajdonos részvételével (volt Volánbusz pályaudvar) -szolgáltatási, kereskedelmi fejlesztésben rendelkezı egyéb magántulajdonosok

érdekelt,

a

célterületen

ingatlannal

Amennyiben a célterületen a jelenlegi ingatlantulajdonosok fejlesztést kezdeményeznek és saját maguk valósítják meg, célszerő összehangolni a projekt céljaival és ütemezésével. Egyes meglévı vagy tervezett ingatlanokat lehet integrálni a fejlesztési akciótervbe. Az egységes városkép kialakítása érdekében a kijelölt területeken elképzelt fejlesztések mindenképpen meg kell valósuljanak, akár a projekt keretében, akár magánfinanszírozásban. Az egységes fejlesztési koncepció megvalósítása érdekében célszerő a kialakult koncepció ismeretében elıvásárlási jogot bejegyeztetni a területen található ingatlanokra.

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

V./15

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

V.3.2. Parkvárosi alközpont (Bem tér) (1) Bányász u. – Kovács u. – Szénégetı u. – M7 – Simító u. – Törökbálinti út – Szilfa u. – Nyírfa u. – Egervári u. – Szendrıi u. – M7 – Gépész u. 1. Bem tér, Parkvárosi alközpont AT

Az Érdliget, Bem tér AT funkcionális lefedettsége


2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

V./16

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

Az akcióterület statisztikai jellemzıi3 A lakó- és az állandó népesség száma, 2001 Mutató megnevezése Lakónépesség száma (fı) Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) Állandó népesség száma (fı)

Parkváros, Bem tér 947 19,8 63,2 17,1 914

A lakosság képzettségi foka (2001, %) Parkváros, Bem tér

Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%)

22,2


14,9

Lakásállomány, 2001 Parkváros, Bem tér 318 18,2

Mutató megnevezése Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) A foglalkoztatottság mutatói, 2001

Parkváros, Bem tér

Mutató megnevezése Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%)

37,6


11,5


3

58,3 32,3


2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

V./17

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

Az akcióterület fejlesztési céljai A köz- és magánszereplık közös teherviselésével, az önkormányzat koordinációjával a parkvárosi alközpont komplex megújítása, funkcióinak bıvítése. Ezen kívül: az identitást meghatározó környezeti örökség, illetve építészeti értékek megırzése, fejlesztése. A Bem tér és környezetének rehabilitációjával elérhetı a települési központ közösségi életet szervezı, üzleti, bevásárló, valamint gazdasági szerepének visszaállítása. A települési alközpont hagyományos (a közlekedési mellett a közösségi) szerepkörének visszaszerzése érdekében a közterületek humanizálása, a gyalogosmozgások és a gépjármőforgalom konfliktusainak feloldása a gyalogosok prioritását biztosítva. Az alközpont megújítása során külön hangsúlyt kap az oktatási, közmővelıdési és ezen keresztül a társadalmi funkciók kiemelt fejlesztése, megerısítése. Az akcióterület fejlesztési projektjei Becsült érték


Projekt leírása


(millió Ft)

5 000

Bevásárlóközpont az M7-es lehajtó mellett

Az M7-es autópálya lehajtó mellett épülı bevásárlóközpontban egy Interspar üzlet és több kisebb kereskedelmi-szolgálató egység kap helyet. A projekt keretében a környék közlekedési, parkolási és csapadékvíz-elvezetési problémáinak megoldására is sor kerül.

2008-2010

2010-2013

Teleki Sámuel Oktatási Centrum

A Teleki Sámuel Általános Iskola bıvítése, rekonstrukciója

1 200

M7-es lehajtó és kapcsolódó útvonalak átépítése Bem tér szolgáltatóház, Bem téri óvoda bıvítése

Az M7-es autópálya lehajtója és az Iparos 2008-2010 utca kapcsolódó részének átépítése a Törökbálinti-Sóskúti csomópontig

300

Bem téri KözösségiKulturális Központ

2008.

ÁPRILIS

15.

A gazdasági funkció erısödése. Infrastrukturális és életminıségi javulás

1 500

400

Társadalmi, közösségi és központi funkciók erısödése A gazdasági funkció erısödését elısegíti.

Az Iparos-Sóskúti-Gépész-Asztfaltozó 2009-2011 utcák által határolt tömb rendezése, meglévı óvoda bıvítése, szolgálatóház építése A jelenlegi Közösségi Ház és környékének 2010-2013 revitalizációja

E

C O R Y S

M



Társadalmi és közösségi funkciók erısödése Társadalmi és közösségi funkciók erısödése

K

F T

.

V./18

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

V.3.3. Érdligeti alközpont (4)

Koronafürt u. – Fürdı u. – Komócsin u. – Kövirózsa u. – Balatoni út – İszirózsa u. – a Bp.Pusztaszabolcs vasútvonal Érdliget megállóhelye – Temes u. – Túr u. – Tállya u. – Talabor u. – Szociális otthon területének déli határa (hrsz.: 20878) – Tarcal u. – Duna u. – Sárvíz u. – Rába u. – vasútvonal – Pipacs u. – Kutyavári u. 4. Érdligeti alközpont AT

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

V./19

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

Az Érdliget, Bem tér AT funkcionális lefedettsége


Az akcióterület statisztikai jellemzıi4 A lakó- és az állandó népesség száma, 2001 Mutató megnevezése

Érdliget 505 11,5 58,4 30,1 503

Lakónépesség száma (fı) Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) Állandó népesség száma (fı) A lakosság képzettségi foka (2001, %) Mutató megnevezése

4

Érdliget


22,4


16,6


2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

V./20

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó


Érdliget 178 11,2

Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) A foglalkoztatottság mutatói, 2001 Mutató megnevezése

Érdliget


37,3


11,5


55,8 35,5

Az Érdligeti Alközpont akcióterület fejlesztési céljai A önkormányzat és a magánszereplık közös teherviselésével, az önkormányzat koordinációjával az érdligeti alközpont megújítása, funkcióinak bıvítése. Ezen kívül: az identitást meghatározó környezeti örökség, illetve építészeti értékek megırzése, fejlesztése. Az alközpont közösségi életet szervezı, üzleti, bevásárló, valamint vendégforgalmi szerepének visszaállítása. Az alközpont megújításában nagy szerepet játszanak az idegenforgalmi funkciót erısítı, bıvítı szolgáltatásfejlesztések. Az akcióterület fejlesztési projektjei Becsült érték (millió Ft)


1 500 Érdligeti alközpont komplex fejlesztése I. - A volt strand, és a kemping területe

Projekt leírása


A több, mint 2 hektáros fejlesztési terület, ahol az Érdligeti alközpont funkcionális mixét alkotó kulturális, vendéglátó, és közösségi, valamint a kiegészítı kiskereskedelmi és szolgáltató létesítmények kerülnek kialakításra, a területen található park rehabilitációjával.

A gazdasági és a központi, valamint az idegenforgalmi funkció erısödése

2008-2010

Önkormány zat, ingatlantulajdonoso k

A gazdasági és a központi funkció erısödése

2009-2011

Magánbefe ktetı

500 Érdligeti alközpont

A vasúti megállóhelyhez komplex fejlesztése II. kapcsolódó kereskedelmi- Duna u. - Temes u. - szolgáltató létesítmények Topolya u. - Tápió u. kialakítása által határolt terület

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M



K

F T

.

Megvalósí tó szereplık

V./21

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

V.3.4. Gazdaságfejlesztési akcióterület (7)

Érd D-Ny-i részén, az ún. Frigo, Fazakas-dőlı, Gulyás-tanya, Papi földek, Mihálytelep, Istvántelep néven ismert, jelenleg részben gazdasági, de jelentısebb részben mezıgazdasági hasznosítású területek 7. Gazdaságfejlesztési AT


5

Gazdasági terület 74 13,5 67,6 18,9 75


2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

V./22

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

A lakosság képzettségi foka (2001, %) Gazdasági terület

Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%)

28,0


14,0

Lakásállomány, 2001 Gazdasági terület 31 38,7


Gazdasági terület


52,0


24,0


48,0 43,3

A Gazdasági AT funkcionális lefedettsége

Forrás: Ecorys szerkesztés 2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

V./23

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

Az akcióterület fejlesztési céljai A szinte kizárólag magánszereplık teherviselésével megvalósítandó fejlesztések célja Érd gazdaságfejlesztési programjával összhangban a város gazdasági és fekvési potelciáljának mind jobb és hatékonyabb kihasználása,a helyi gazdaság erısítése. Az akcióterület fejlesztési projektjei Becsült érték (millió Ft)


Projekt leírása


Kereskedelmi – és gazdasági létesítmények, logisztikai központ és a Tepecs övezetet feltáró közúti fejlesztések, csomópontok kialakítása Kereskedelmi – és gazdasági létesítmények, logisztikai központ.

A gazdasági funkció erısödése

2010-2015

A gazdasági funkció bıvülése

2009-2011


A gazdasági funkció bıvülésének megalapozása

2009-2011



A gazdasági funkció bıvülése, erısödése

2010-2015

1 000 „Gulyás-tanya”



2010-2015



2010-2015

A gazdasági funkció bıvülése

2010-2015

1 000 Sulák-övezet: M6 autópálya Ófalu csomópontjától délre esı terület 2 500 Tepecs övezet: M6 településhatár - Duna menti véderdõ - Sulák patak által határolt terület 1 500 "Mihálytelep" gazdaságfejlesztési övezet

környéke


7 000 M6 autópálya -

Kereskedelmi, gazdasági és ipari Pusztaszabolcs vasútlétesítmények 70-es elkerülı-Benta patak közötti területe 300 Tolmács utca kiépítése A Tolmács utca hiányzó szakaszának megépítése az M6-os körforgalomig, a Jegyzı utca tehermentesítésére

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


A gazdasági funkció bıvülésének megalapozása


K

F T

.

2008-2009

V./24

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

V.3.5. Ófalu (6) 23849 hrsz-ú terület északi határa – 23947 hrsz-ú terület nyugati és északi határa (volt kastély területe) – Kastély u. – Szapáry u.- Fı u. – Arató u. – Szántó u. – Római út – Vetı u. – Hamzsabég tér – Arató u. – 24608, 24607, 24340 hrsz-ú területek minaret felöli határa – Beliczay sziget nyugati határa – Eke köz – 24576/1 hrsz-ú terület északi határa – 24575/1 hrsz-ú terület déli határa – Mély út nyugati határa 24604 hrsz-ú terület +Molnár utca 6. Ófalu AT

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

V./25

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó


Ófalu 1 247 18,0 63,4 18,6 1 232


Ófalu


37,7


6,2


Ófalu 439 33,3


Ófalu


47,7


20,6


6

52,4 36,1


2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

V./26

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

Az Ófalu AT funkcionális lefedettsége

Forrás : Ecorys szerkesztés

Az ófalui akcióterület fejlesztési céljai A önkormányzat és a magánszereplık közös teherviselésével, az önkormányzat koordinációjával Ófalu központjának megújítása, funkcióinak bıvítése. Ezen kívül: az identitást meghatározó környezeti örökség, illetve építészeti értékek megırzése, fejlesztése. A települési alközpont közösségi életet szervezı, üzleti, bevásárló, valamint vendégforgalmi szerepének visszaállítása. Az alközpont megújításában nagy szerepet játszanak a meglévı helyi adottságok kihasználására alapozott idegenforgalmi funkciót erısítı, bıvítı szolgáltatásfejlesztések.

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

V./27

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

Az akcióterület fejlesztési projektjei Becsült Fejlesztési projekt érték (millió Ft) 1 500 Víziközlekedési

Projekt leírása

Idegenforgalmi, közlekedési és gazdasági funkció bıvülése Idegenforgalmi, funkció bıvülése

2011-2015

A meglévı termálturisztikai infrastruktúra fejlesztése

Idegenforgalmi, funkció bıvülése

2010-2013

Érd Ófalu kulturális értékeinek megırzése, a kulturális turizmus feltételeinek megteremtése (Kastély, pincerendszer, Minaret, stb.)

Társadalmi és kulturális identitásépítés, idegenforgalmi, funkció bıvülése

2010-2013

Kikötı létesítése

kapcsolatok fejlesztése a Dunán

1 000 Komplex ökoturisztikai fejlesztés Érd Ófaluban

500 Termálturisztikai fejlesztések Érd Ófaluban

500 Kulturális örökségvédelmi program Érd Ófaluban

2008.

ÁPRILIS

15.



Az Érd Ófaluban fellelhetı természetvédelmi területek komplex fejlesztése és turisztikai termékfejlesztés

E

C O R Y S

M


2010-2013

K

F T

.

V./28

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

V.3.6. Hétágú csomópont (2)

Dévai u. – Somogyvári u. – Daróci u. – Selmeci u. – Csobánci u. – Mecseki u. – Cserhát u. – Liptói u. – Szendrıi u. 2. Hétágú csomópont AT


Hétágú csomópont 565 21,6 65,0 13,5

A lakosság képzettségi foka (2001, %) Hétágú csomópont

Mutató megnevezése

7


26,2


13,2


2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

V./29

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

Lakásállomány, 2001 Hétágú csomópont 182 33,5




43,6


16,6


53,2 30,9

A Hétágú csomópont AT funkcionális lefedettsége


2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

V./30

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

Az akcióterület fejlesztési céljai

Becsült érték (millió Ft)


Projekt leírása



700


A Kalotaszegi-LıcseiSzigetvári-SzovátaiSomogyvári-CsurgóiCserhalmi utak találkozásánál közösségi tér és kereskedelmiszolgáltató funkciók telepítése

A közlekedési funkció kiegészítéseképpen a gazdasági és a közösségi funkciók erısödése

2009-2011

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

V./31

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

V.3.7. Tusculanum (3)

Tárnoki út – Könyves Kálmán u. – Zrínyi Miklós u. – Zrínyi Miklós u. tervezett folytatása – Tárnok felé esı településhatár 3. Tusculanum AT

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

V./32

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó


Tusculanum 47 6,4 83,0 10,6 47


Tusculanum


25,6


12,1


Tusculanum 20 10,0


Tusculanum


35,9


10,3


8

61,0 14,3


2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

V./33

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

A Tusculanum AT funkcionális lefedettsége


Az akcióterület fejlesztési céljai A korábbi elképzelések szerint az akcióterületen elhelyezésre kerülne egy multifunkcionális egészségügyi központ, valamint a kapcsolódó kereskedelmi és szolgáltató létesítmények kerülnének kialakításra. A terület fejlesztési projektjeinek véglegesítése még folyamatban van.

A tervezett fejlesztések, fejlesztési projektek: Becsült Fejlesztési projekt érték (millió Ft) Tárnoki úti 7 000 intézményfejlesztés

2008.

ÁPRILIS

15.

Projekt leírása

33,5 hektáros fejlesztési terület,

E

C O R Y S



M

Intézményfejlesztés 2010-2015


K

F T

.

V./34

É R D

I V S

V É G S İ

V.4. Akcióterületek prioritása Akcióterület prioritása I.

Akcióterület

V. VI.

Városközpont (Földrajzi Múzeum és tágabb környezete) Parkvárosi alközpont (Bem tér) Érdligeti alközpont Gazdaságfejlesztési akcióterületek Ófalu Hétágú csomópont

VII.

Tusculanum

II. III. IV.

2008.

és

ÁPRILIS

15.

akcióterületi

Beavatkozás tervezett ideje 2008-tól

B E S Z Á M O L Ó

fejlesztések

Fejlesztések prioritása

2008-tól 2008-tól 2009-tıl 2009-tıl 2010-tıl 2010-tıl

E

C O R Y S

M


K

F T

.

V./35

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

V.5. További, hosszú távon fejlesztendı akcióterületek 1. Felsı-Parkváros: Fuvaros utca-Búvár utca - NY-i településhatár-É-i településhatár

2. Tusculanum mikroközpont Gárdonyi Géza u. - Hunyadi János u. - Nagy Lajos u. - Petıfi Sándor u.

3. Sport és szabadidıközpont Velencei u. - Intézı u. - Ercsi u. - Tóni csapás - Tollnok u. - Tervezı u. – vasútvonal

4. Újtelep mikroközpont Harkály u. - Csóka u. - Fehérvári u. - Szarka u.

5. Budafoki úti kereskedelmi-szolgáltató központ az M6 lehajtó mellett Budai u. - Budafoki út – Sulák-patak - M6 autópálya – Bara-patak - Erika u. Fejlesztési célok, tervezett projektek: • A meglévı Tesco és Penny Market bevásárlóközpontok mellé itt tervezik az Aldi áruház felépítését, valamint barkácsáruház és további hasonló kereskedelmi egységek megépítését.

6. Harbor Park logisztikai központ továbbfejlesztése A terület átnyúlik a településhatáron: M6-os autópályától délre - 6-os út – Duna – Sulák-patak (kb. 80 ha)

7. Csaba utca - Tárnoki u. - Ürmös u. találkozása

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

V./36

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

Tartalomjegyzék VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA ..................................................................... 1 VI.1. Ingatlangazdálkodás ................................................................................... 2 VI.1.1. ........................................................................................................... 2 VI.1.2. Ingatlanállomány és ingatlangazdálkodás ................................................ 3 VI.1.3. Ingatlangazdálkodási prioritások ............................................................ 4 VI.1.4. Ingatlangazdálkodási terv...................................................................... 6 VI.2. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegő tevékenységeinek bemutatása ................................................................... 9 VI.2.1. Tervalku és egyéb megállapodások ......................................................... 9 VI.2.2. Városmarketing és marketingstratégia .................................................. 10 VI. 3. Partnerség .............................................................................................. 17 VI.3.1. Partnerség az IVS-alkotás folyamatában................................................ 17 VI. 3.2. A Partnerség-építés metodikája, szervezeti modellje .............................. 18 VI.3.3. A partnerség-építés alapelvei – felelısség és koordináció ........................ 18 VI.3.4. A nyilvánosság biztosítása – a kommunikációs stratégia elemei................ 19 VI. 4. Az IVS megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások ............................ 21 VI.1. Bevezetés ............................................................................................ 21 VI.2. Városfejlesztı Társaság.......................................................................... 22 VI. 5. A Településközi koordináció mechanizmusai ................................................ 26

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

. VI./ 1

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

VI.1. Ingatlangazdálkodás

VI.1.1. Stratégiai célok

A városfejlesztési koncepció által megfogalmazott legfontosabb stratégiai célok között hangsúlyosan szerepel, hogy Érd egy megfelelı életminıséget; ellátást, egészséges, rendezett, igényes települési környezetet és erıs humán infrastruktúrát biztosító „lakható város” legyen, mellyel lakói azonosulhatnak, ugyanakkor olyan város legyen, amely megfelelı vonzást gyakorol a befektetıkre is. Ezen belül is kiemelt feladat a város karakterének megırzése, a fejlesztési tevékenység folytatása, a belváros központ jellegő funkcióinak erısítése. A stratégiai célok között szerepel továbbá a lakásfeltételek javítása (bérlakások, garzonház, nyugdíjasház, fecskeház építése, lakótelepek rehabilitációja) és az önkormányzati intézmények rekonstrukciója, korszerősítése. Érd stratégiai céljai között szerepel, hogy a helyi gazdaság erısítésére törekszik, mely mindenkor kihasználja tradíciójából és térségi helyzetébıl adódó lehetıségeket, a meglévı és fejlesztendı területi és infrastruktúra adottságokat, a rendelkezésre álló humán erıforrásokat. Ennek keretében az önkormányzat új gazdasági területeket jelöl ki, bıvítési lehetıséget biztosít. A városfejlesztési megújulás fontos eleme a partnerség építése, a város aktív promóciójának megteremtése. A partnerség a jelenleg is a városban mőködı intézmények, gazdasági szereplıkkel való szorosabb, koordinált együttmőködést, közös arculat és identitás megteremtését, valamint új szereplık, új funkciók, új gazdasági erıforrások megszólítását, a város megújításába való bekapcsolását jelenti. A városfejlesztési stratégia készítése során megismert vélemények és az összegyőjtött adatok megvilágították, hogy Érd városközpontjának a város „belsı piacát” is meg – tulajdonképpen vissza – kell hódítsa és az „élhetı”, a helyiek által kedvelt kulturális, kereskedelmi és szabadidıs helyszínné kell fejlessze. Más jellegő, de hasonlóan fontos a vállalkozói tıke megszólítása, nemcsak a helyi gazdasági szereplık, de külsı – akár nemzetközi – szereplık megnyerése, elsısorban olyanoké, akik hosszabb távú elkötelezıdést vállalnak, vagy olyan termékekkel – és történeti városokban megvalósított referenciákkal – rendelkeznek, amelyek a helyi kínálatba illeszthetık, mi több hiánypótlók. Ennek a kommunikációnak az általános városra és a térségre vonatkozó aktuális és részletes üzleti-piaci információkon túl megfelelıen elıkészített projektlehetıségeket is tartalmaznia kell (jogi, mőszaki, pénzügyi feltételek, garanciák, stb. – mindez megfelelı konszenzussal legitimált módon). A város ingatlangazdálkodási stratégiájának gazdaságfejlesztési célja egyrészt olyan infrastruktúrák létrehozása, amely a város megújuló identitásának megfelelı minıségi szinten képesek szolgáltatásokat nyújtani, illetve tevékenységeknek, funkcióknak helyet biztosítani, másrészt olyan gazdálkodási rendszer kialakítása, amely – amellett, hogy a racionális, fenntartható mőködést is szolgálja – transzparens és kiszámítható befektetési környezetet kínál, megteremtve a városmegújításhoz szükséges külsı források bevonásának lehetıségét. Olyan projektek és programok kialakítására van szükség, amelyek jól mérhetı közvetlen és közvetett hatásaik révén hozzájárulnak Érd megújulásához, egyúttal mind a magánszféra, mind pedig a közösségi források pályázása során megfelelı legitimációval és elıkészítettséggel rendelkeznek.

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

. VI./ 2

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

VI.1.2. Ingatlanállomány és ingatlangazdálkodás

Kidolgozás alatt

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

. VI./ 3

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

VI.1.3. Ingatlangazdálkodási prioritások

Az ingatlanvagyon-gazdálkodás kiemelt célja a város által kötelezıen ellátandó, illetve a városvezetés döntései alapján felvállalt feladatellátás megkívánta elhelyezési igények megfelelı színvonalú, egyúttal gazdaságilag racionális módon történı biztosítása. Ennek érdekében az ingatlan-vagyon gazdálkodásnak el kell válnia az intézményi, illetve a lakáságazat szociális szempontú gazdálkodásától és meg kell teremteni az önfenntartó gazdálkodás feltételeit. Ez egyrészt a jogi és intézményes feltételek átgondolását, másrészt a portfolió átstrukturálását jelenti. Az önkormányzat tulajdonában lévı ingatlanok bérbe adásából származó jövedelemnek minimálisan fedeznie kell az ingatlanállomány fenntartási és szinten-tartó beruházásaival összefüggı kiadásokat. Az esetleg képzıdı nyereség kizárólag az állomány korszerősítésére és bıvítésére használható fel, mindaddig, amíg a kapacitásigények hosszabb távon is megfelelı színvonalú kielégítésére alkalmas fenntartható állomány nem jön létre. A lakáságazat vonatkozásában általánosságban meg kell határozni, hogy az önkormányzat mely szociális szempontok alapján, milyen konkrét célcsoportok méltányolható igényeit helyezi elıtérbe, tekintettel az anyagi erıforrások szőkösségére (prioritások). Át kell alakítani a támogatási struktúrát oly módon, hogy az egyértelmően a személyt és ne egy objektumot támogasson. A jogosultságok pontosításával egyidejőleg aktív párbeszédet kell kezdeményezni a bérlıkkel, ill. a lakásigénylıkkel igényeik és lehetıségeik pontosabb megértése, a rendelkezésre álló lakásállományon belüli mobilitás, illetve a bıvítés reális alternatíváinak feltárása érdekében. Az önkormányzatnak prioritásként kell kezelni az alacsony komfortfokozatú, kis alapterülető lakások számának csökkentését, a komfortfokozat emelését, a szegregátumok csökkentése érdekében. A jövedelemtermelı ingatlanok vonatkozásában cél ezen állomány pozíciójának minden lehetséges eszközzel történı megerısítése, az önkormányzat tulajdonosi pozíciójának hosszú távú fenntartása. Ennek eszközei:

a portfolió átstrukturálása, a fenntartható ingatlanállomány kialakítása érdekében egyes vagyonelemek értékesítése, ingatlanok vásárlásával, ill. építésével a portfolió bıvítése,

saját és külsı források bevonásával a hosszú távon önkormányzati tulajdonban maradó ingatlanok felújítása, korszerősítése, a lehetıségeknek megfelelı fejlesztése (átépítés, funkcióváltás, bıvítés),

a környezet átfogó rendezése révén új piaci pozíciók megszerzése, ezek kihasználása (portfolió értékének növelése).

Ahhoz, hogy a város identitásának megfelelı presztízsét, attraktivitását visszanyerje kulcsfontosságú a közterületek megújítása és megfelelı színvonalú mőködtetése, amely ki kell terjedjen:

2008.

a közterületek animálására, eseménytérként menedzselésére, ezzel összefüggésben

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M

való

hasznosításának


K

F T

. VI./ 4

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

a közterület-használat szabályozása, ezen szabályok betartatására,

a köztisztaság folyamatos magas szintő biztosítása,

a biztonság és komfortérzet magas szintő biztosítására,

és a fizikai, környezeti megújítására, amely a történeti környezet megırzésén és felújításán túl új közterületi minıség létrehozását is magába kell foglalja.

Az értékesítendı ingatlanok egy részének árbevétele, illetve a költségalapú bérlet, ill. az ettıl elválasztott lakhatási támogatás rendszere teremthet alapot az ingatlanállomány részben önerıbıl történı felújítására. Ennek feltétele, hogy a szektorban képzıdı jövedelmet ne vonja el más ágazat számára az önkormányzat. Vállalkozói tıke és fejlesztési kapacitások bekapcsolására elsısorban olyan kondíciók mellett van lehetıség, amikor az önkormányzati ingatlanon a magánberuházó által megépített ingatlan hosszú távú, az elvárt megtérülést biztosító bérbeadására van mód. Ez részben a piaci alapú bérbeadás útján, részben önkormányzati garanciavállalással segíthetı elı (a végsı kedvezményezett által fizetett bérleti díj és az elızetesen kalkulált díj közötti különbségre). A köz-források tekintetében az Európai Uniós csatlakozás jelentett változást, ugyanis lehetıvé vált a városrehabilitációs tevékenységek közösségi forrásokból – a Strukturális Alapokból történı finanszírozása. Érd önkormányzat 2003. évben alkotta meg a 37/2003(XII.2) sz. rendeletét az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól. Az önkormányzati ingatlangazdálkodás egyik fontos prioritása szerint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosításának fı formája a bérleti úton történı hasznosítás. További hangsúlyt kapott, hogy csak a rossz mőszaki állapotú, az önkormányzat részére jelentıs ráfordítást igénylı bérlemények értékesítésére kerüljön sor.

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

. VI./ 5

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

VI.1.4. Ingatlangazdálkodási terv Az Érden található önkormányzati ingatlanokat és a stratégiában megfogalmazott kiemelt közterületi fejlesztéseket csoportosítva rehabilitációs akciók határolhatók le, amelyek lehetıséget adnak egy ütemezett fejlesztésre, illetve kontextust, vezérfonalat adnak az egyedi ingatlanokra vonatkozó fejlesztési, hasznosítási javaslatoknak. 1.

akcióterület Parkváros

A jellemzıen kervárosi beépítéső területrész a már meglévı kereskedelmi és szolgáltató funkciókra, valamint a nagyváros gyorselérhetıségének közlekedési csomóponti potenciáljára építve a város kereskedelmi alközpontjává válhat, így ezen városrész fejlesztési céljai között szerepel a Bem tér és környékének fókuszba helyezésével egy intermodális csomópontra szervezhetı komplex alközponti funkció elhelyezése.

Tervezett fejlesztések A 04.17.-én véglegesített adatok alapján Kidolgozás alatt

Fejlesztési

Becsült költségek

Projekt

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

. VI./ 6

É R D

2.

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

akcióterület Érdliget- Kutyavár

A jellemzıen kervárosi beépítéssel rendelkezı városrész egy jelentıs alközponti potenciállalrendelkezik a vasút állomás, valamint a volt strand és kemping területén, mely az érdligeti központ funkció kialakításához megteremti a háttér infrastruktúrát, így a kiskereskedelmi létesítmények és közösségi, kulturális elemek mixeként hozható létre, kielégítve a városrész lakók mellett a város ezen szolgáltatások iránti keresletét. Ezen túl a park rehabilitáció hozzá járul az élhetıbb környezet és közösségi- és szabadidı igények kielégítéséhez is. A 04.17.-én véglegesített adatok alapján Kidolgozás alatt

Fejlesztési


Projekt

3.

akcióterület Tusculanum

A fıként kertvárosias beépítéső városrész nagy szabad zöldfelülettel rendelkezik, mely következtében fejlesztési céljai között szerepel az aktív sport és szabadidı, valamint az egészségmegóvást, egészségmegırzést célzó intézményi funkció elhelyezése, mely a város komplex szolgáltatási palettájára figyelemmel a mikro térség és a város egészének rekreációs igényeinek kielégítésére alkalmas. A 04.17.-én véglegesített adatok alapján Kidolgozás alatt

Fejlesztési


Projekt

4.

akcióterület Ófalu- Újfalu

A 04.17.-én véglegesített adatok alapján Kidolgozás alatt Érd város ezen városrésze a térség kereskedelmi, intézményi központi szerepkörét megcélozva egy új városközpont megfogalmazására, megvalósítására törekszik. Érd igazgatási és intézményi központi helyeként, zöldterületeivel az egyre magasabb szolgáltatási és életminıségi elvárásoknak megfelelni képes városrészként egységként fejlesztési céljait a következıkben határozza meg:

Fejlesztési


Projekt

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

. VI./ 7

É R D

5.

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

akcióterület Tisztviselı- és Újtelep

A városrész jellemzıen alkalmas egy Ipari, logisztikai területegység elhelyezésére, amely a mikro-térségben betöltött központi és vezetı szerepkörét növeli, valamint a város és térésg ipari és logisztikai célú fejlesztéseinek befogadó téreletet alakít ki. A 04.17.-én véglegesített adatok alapján Kidolgozás alatt

Fejlesztési


Projekt

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

. VI./ 8

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

VI.2. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegő tevékenységeinek bemutatása Az Integrált Városfejlesztési stratégia hatodik fejezetében bemutatásra kerülnek a város nem fejlesztési célú tevékenységi, amelyek befolyásolják a városrehabilitáció sikeres kimenetelét. Ezen tevékenységek közé tartozik az úgynevezett tervalku folyamata – PPP alapú szerzıdési eljárás - a városmarketing akciók és a participációs folyamat is.

VI.2.1. Tervalku és egyéb megállapodások A tervalku a nemzetközi szakzsargon fordítása alapján nem más mint egyfajta költség megosztás, egy olyan kezdeményezés ahol a szereplık (befektetı, fejlesztı – önkormányzat) kompromisszumot kötnek, melynek keretein belül a fejlesztı véghezviheti-kivitelezheti az adott területre vonatkozó projektjét de ezzel egyidejőleg átvállalja az önkormányzat fejlesztési költségeinek egy részét. Tervalku feltételei a késıbbiekben meghatározandók, de az IVS célrendszerének való megfelelés, és a területi akcióterületi fejlesztésekhez illeszkedı beruházások esetében olyan alternatívát jelent, amely az Építési Törvényen alapul, és a település területén egyetemleges feltételrendszert és eljárásrendet biztosít. A hangsúly a fejlesztés elıfeltételeinek megteremtésén, illetve esetleges következményeinek kezelésén, az önkormányzat ezekkel kapcsolatos terheinek magánpartner részérıl történı részbeni, vagy teljes átvállalásán alapul. Ennek jogi formája a településrendezési szerzıdés. Az ezt megalapozó dokumentum a fejlesztési tanulmányterv. Általánosságban a folyamat lépései: 1. Kezdeményezés: a fejlesztési javaslat koncepcionális bemutatása az önkormányzat(ok) településfejlesztési bizottságai számára. 2. Önkormányzat elvi állásfoglalása 3. Szabályozás módosítását elıkészítı hatástanulmány elkészítése 4. Hatástanulmány alapján tárgyalás, feltételek tisztázása 5. Az új szabályozási terv elkészítése 6. Szabályozás módosításának adminisztratív folyamata (beleértve a szerzıdés kidolgozását) 7. Szabályozás testületi jóváhagyása és szerzıdésre való felhatalmazás 8. Településrendezési szerzıdés megkötése 9. Monitoring Konkrét intézkedések Érden1: Bem tér: A Bem téren és környékén különbözı projektek megvalósítása van tervbe véve esetenként már folyamatban van az alábbiak szerint: o Állami beruházás: M7-es autópálya lehajtó csomópontjainak bıvítése annak érdekében, hogy a Budapest felıl munkából hazafelé tartók ne duzzasszák vissza a forgalmat az autópálya kihajtó sávjában. o Magán beruházás: Interspar áruház építése. o Önkormányzati intézmény és közterület fejlesztés: a területen érintett vállalkozókkal való együttmőködés keretében. A területen a közszféra állami és helyi szintje valamint a magánszféra nagyobb és kisebb vállalkozási szintjei egyaránt érdekeltek valamilyen fejlesztésben. Éppen ezért ezen a

1

Önkormányzati adatszolgáltatás alapján, 2008. (Fıépítész)

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

. VI./ 9

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

területen nagy körültekintést igényel a különbözı szintő, típusú és nagyságrendő érdekek és feladatok összeegyeztetése. A megegyezések egy része a közlekedési területek fejlesztését érinti, amely elsısorban az autópálya lehajtó kapacitásnövelését, másod sorban az Interspar áruház megközelítésének biztosítását jelenti, amely állami, önkormányzati és magánterületeken valósul meg. Elsıdleges elv, hogy mindenki a saját érdekkörébe tartozó részfejlesztés költségeit viselje, és az érdekkörének megfelelı területet, mőtárgyakat tulajdonolja, illetve kezelje. A megegyezések másik része az Önkormányzat és az Interspar között jött létre, amelyben területeladások, közterület-fejlesztések és az új áruházon belül önkormányzati funkcióknak helybiztosítás szerepeltek. Ezeknek a szerzıdésben rögzített tételeknek a megvalósulása, illetve annak részletes kimunkálása még folyamatban van. Jelenleg még hátra vannak az önkormányzati intézmény és közterületek fejlesztésével kapcsolatos megállapodások. A Bem téri óvoda, közösségi ház és magán üzletek, valamint az ezeket övezı közterületek komplex fejlesztésére, az érintett szereplıkkel megállapodás elıkészítés alatt áll. A megállapodás célja, hogy a területen lévı megnevezett funkciók mindegyike bıvüljön, és színvonalasabbá váljon. A Bem tér jelentısége abban él, hogy Érd „felsı felének”, a Parkvárosi területnek olyan erıs központi területe legyen, mint amilyen az egész településnek a Városközpont. Érdliget: Az Érdliget alközpont, az egykori Casino étterem és volt strand területétıl dél felé a Duna utca mentén, a vasúton is túl nyúlik. A jelenlegi fejlesztési elképzelések elsısorban a Kutyavári út - Kövirózsa utca között, a Balatoni út menti területet érintik. A korábban önkormányzati tulajdonú Casino éttermet és a mellette lévı élelmiszer boltot megvásárolta egy élelmiszer-diszkont áruház, amely saját épület, illetve üzlettípusától nehezen tud eltérni. A tárgyalások jelenleg arról szólnak, hogy a befektetı üzleti elképzelései és az önkormányzat alközponti elképzelései - amelyek jelenleg ellentétesnek látszanak - hogyan hangolhatók össze. Érdi Tetı Logisztikai Park: A kb. 20 hektár területő, 2007 decemberben belterületbe vont és a késıbbiekben gazdasági-logisztikai célra felhasználandó terület tulajdonosával kötött megállapodás alapján az önkormányzat kb. 10.000 nm (1 ha) területet kap a terület fejlesztıjétıl térítésmentesen. Ez a késıbbiekben kisebb vállalkozások telepítésére lehet felhasználni. Városközpont és Mihálytelep településrendezési szerzıdés A Városközpont és Mihálytelep területére a területen érintett és érdekelt ingatlantulajdonossal egy településrendezési szerzıdés készült, amelynek keretében a vállalkozó vállalta a szabályozási terv elkészíttetésének költségeit.

VI.2.2. Városmarketing és marketingstratégia A városok, települések, valamint a kerületek nagy többsége rendelkezik egyfajta marketinges üzenettel, avagy irányvonallal, amely sok esetben csupán idegenforgalmi kiajánlás szintő üzenet, semmit városmarketingnek, hiszen ez a szemlélet egy tudatos, komplex rendszerbe foglalt metodológia. A települési marketing nem csupán egy eszköz, melynek segítségével a terméket - ez esetben városterméket érétkesítjük, hanem egy komplex folyamat is, amelyen keresztül a terméket az igényeknek megfelelıen illetve versenyhez mérten a legmegfelelıbben határozzuk meg. 2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

. VI./ 10

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

A városmarketing eszközeit alkalmazva Érd Önkormányzatának lehetısége nyílik a város élhetıbbé, változatosabbá illetve dinamikusabbá fejlesztenie. A városmarketinget nem lehetıségnek, hanem inkább kötelezettségnek látjuk, hiszen az köztudott, hogy a városok, települések közötti verseny az elmúlt idıszakban kiélezıdött, így ez esetben Érdnek is fel kell vennie a versenyt (különösen, mint friss megyei jogú városnak). A siker realizálásában nagyon fontos szerepet játszik az adott terület identitása, stratégiája, üzenete valamint befektetési lehetıségei. Ebbıl adódóan a városmarketing eszközeinek segítségével lehet Érdet egy igényes és vonzó termékké formálni és csomagolni, amely hozzásegít ahhoz, hogy a város egy perspektívákkal teli befektetési helyszínné váljon.

Cél:

Az önkormányzatnak, a privát szféra bevonásával meg kell határoznia a település kívánatos jövıjét (akár városrészekre bontva). Meg kell határoznia továbbá a spontán és a megteremthetı keresletet a fejlıdési igényét és irányát, hogy tudatosítsa a megvalósítás potenciális résztvevıi számára a hosszú távú várostermék programját. Végül a megfelelı eszközök alkalmazásával cél, hogy a fejlesztési eredmények ismertebbé váljanak, a város által tervezett programok minél nagyobb vonzerıvel bírjanak.

Ennek során belsı marketing munkával (kommunikáció, nyilvánosságmunka) a lakossággal, városhasználókkal és a gazdaság szereplıivel meg kell ismertetni a létrehozni, megvalósítani kívánt városterméket. A leendı haszonélvezıkkel – a városhasználókkal – együtt meg kell fogalmazni és elfogadtatni a város individuális arculatát, azaz széles körben elfogadottá kell tenni a célt, amelynek megvalósítására a város törekszik. Ez alapvetıen identitásépítı akció, melynek során az identitás négy összetevıjét - termék, helyszín, kommunikáció, résztvevık - kell definiálni és ebben egyezségre jutni, a résztvevık közös hitvallásává, kultúrájának középpontjává tenni. Ehhez az esztétizáló, építészeti szakmai megközelítés nem megfelelı eszköz, át kell térni az értékelvő konzultatív - participatív közösségi tervezésre, amelynek hátterét képezheti az analitikus megközelítés. Ezen stratégiai tervezési megközelítés jellemzıen két fı összetevıbıl áll: (i) széleskörő kommunikáció, konzultatív közösségi tervezés, participatív értékválasztás (ii) menedzseléscentrikus illetve alternatívákat biztosító többkomponenső tervezési folyamat

A külsı marketingkommunikáció folyamatát tekintve elıször is az a cél, hogy a meghatározott területet elfogadhatóvá szerethetıvé tegyük (megfelelıen személyesítsük meg), hogy a várostermék iránt érdeklıdık részérıl egy emocionális kötıdés jöjjön létre, hiszen csak ezután következik a racionális, üzletorientált gondolkodás. Ugyanaz a döntéshozói folyamat megy végbe, mint amikor egy üzletben kiválasztjuk az azonos termékcsoportból a számunkra legmegfelelıbb terméket (nagyon sok múlik a csomagoláson – üzenet, színek avagy minıség).

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

. VI./ 11

É R D

I V S

V É G S İ

Megfelelı szakértelem

Kapcsolat releváns fejlesztıkkel

Integrált tanácsadói megközelítés

Piac ismerete

Fejlesztések koordinációjában való részvétel

B E S Z Á M O L Ó

Kapcsolat a városvezetéssel és civil társadalommal

Tudatos városmarketing

Mint azt már elıbbiekben megfogalmaztuk, a városmarketingnek nem a kommunikációs eszközök kiválasztásánál kell kezdıdnie, hanem az azt megelızı stratégiai tervezésénél. A kifelé kommunikálható várostermék üzenetét, csomagolását valamint értékválasztását a belsı marketingkommunikáció legitimálja és hitelesíti. A városhasználókat a folyamat egésze során partnerként kell kezelni (mert ık tudják igazán, hogy mire van igény és ık fogják használni, nekik készül) és be kell vonni ıket a menedzsment folyamatba is: INFORMÁCIÓ – KONZULTÁCIÓ – DIALÓGUS – PARTICIPÁCIÓ – ÖN-MENEDZSMENT.

Az általános települési marketingkommunikációnak számos eszköze van. Az alábbiakban felvázolunk pár olyan innovatív kommunikációs eszközt melynek hátterében a stratégiai tervezés, participáció valamint az elhelyezési funkcióra való odafigyelés áll. A köztérmenedzsment számára általában az tervezési program meghatározásán és a bevonható magánprojektek, magán források megismerésén keresztül lehet a megfelelı eseménymarketing eszközöket kiválasztani és belılük kommunikációs stratégiát összeállítani.

Identitást erısítı és participáción alapuló eseménymarketing:

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

. VI./ 12

É R D

-

-

-

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

Városkiállítás: a városi közösség igényeinek felmérésére szervezett események, mely alkalmat ad a város és városban zajló folyamatok megismertetésére és közvetlen visszajelzések győjtésére. Tervezıi hétvége: egy adott projekthelyszínre szervezett esemény ahol az önkéntes alapon résztvevı tervezıirodák, lakók és vállalkozók,városvezetık, politikusok, turisták, tehát a városhasználók együtt beszélik meg a projekthelyszínen, hogy valójában mire és hogyan szeretnék használni az adott közösségi teret az emberek. Kerekasztal beszélgetések; minikonferenciák

Befektetés-ösztönzı marketingkommunikáció: -

Projektfejlesztés és –menedzsment: Komplex ingatlanfejlesztési, városfejlesztési és városmarketing projektek koncepcionális összeállítása városra szabottan, a projektkörnyezet és célcsoport igényeinek megfelelıen. A projektek megvalósítása közben felmerülı kommunikációs és válságkezelési feladatok természetes részét képezik a projektmenedzsment során végzett tanácsadói tevékenységnek.

-

Projektportfolió-menedzsment: Érd MJV 2007-ben elkészítette a 24 elembıl álló befektetési projekt-portfólióját. A befektetési portfoliónak nemcsak a projekthelyszínek azonosítása, bemutatása és kiajánlása a célja, hanem nagy hangsúlyt kell kapnia a projektek, projektcsomagok befektetési környezetének felmérésére és kedvezı irányba történı befolyásolására is, folyamatos frissítésére és menedzselésére is. A projektportfolió, mint marketingeszköz a városmenedzsment része, a megfelelı üzenetek és az ingatlanfejlesztıi piac szereplıinek speciális igényein alapuló kommunikációs és marketingstratégia kidolgozásának egyik pillére és végrehajtásában való segítségnyújtás, megjelenési lehetıség megteremtése.

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

. VI./ 13

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

Az Érdi önkormányzat által használt fıbb közhasznú média eszközök Érd városa számos kommunikációs eszközzel rendelkezik. A lakosok, gazdasági szereplık illetve a városhasználók informálása nagyon fontos szerepet játszik egy sikeres város életében. A kommunikációs eszközök költség-hatékony alkalmazása valamint a megfelelı üzenet átvitelével a városlakók identitását illetve lojalitását is elısegíthetjük. Az köztudott hogy ha a helyi szereplık látják a jövıt- és bizalommal fordulnak felé, akkor a lakók, gazdasági szereplık illetve a városhasználók tervezni kezdenek a „városban” amely egy hosszú távú folyamat, így ezen pozitív tendenciák eredményeként elégedettség majd életminıségbeli és gazdasági javulás léphet elıtérbe.

ÉRD Megyei Jogú Város hivatalos honlapja

A város hivatalos honlapja jól strukturált és a tartalomra összpontosító portál jellegő platform. A front oldal felületének egy részét direkt szavazásra is használja melynek segítségével aktuális témákban gyorsan és a kérdezettek részérıl kevés fáradtságon keresztül juthat az önkormányzat releváns információhoz. Az oldal jó vonalvezetéső, egyszerő, dinamikus, felhasználóbarát. A portál tekintetében javasolnánk az események, illetve egyéb városi programokkal kapcsolatos adatokat és információkat hangsúlyosabban elhelyezni, esetleg az aktuális eseményeket a frontoldalon is megjeleníttetni a hatékonyabb figyelemfelkeltés érdekében.

Érd Center – Érddel kapcsolatos információk portálja

Összetett és dinamikus ugyanakkor jól strukturált portál – tartalmát tekintve sokrétő és könnyen emészthetı híranyagok. A portál fórum lehetıséget is biztosít a helyi lakosok, gazdasági szereplık és városhasználók számára. Tökéletes minıségő portál – nagyon igényes megjelenési lehetıség mind a magán és közszféra számára.

Érdi Újság - Érd Város Önkormányzatának ingyenes terjesztéső lapja

Az Érdi Újság egy kéthetente megjelenı ingyenes, a város mindennapjaival foglalkozó hírújság. Pozitívumként megemlítendı, hogy más városok azonos kommunikációs eszközéhez hasonlítva az Érdi újság az átlagosnál jobb kivitelezéső, strukturált (rovatokra avagy fejlécekre bontott), szelısebb és több képillusztrációt tartalmaz. Arculatát tekintve a jövıben talán érdemes minél dinamikusabb és fiatalosabb irányba mozdulni. Mindenképpen nagy hangsúlyt kell fektetni az események és városi programok figyelemfelkeltı hirdetésére, illetve az azzal kapcsolatos információk közlésére, valamint az önkormányzati – szakmai tartalmak közlésére.

Érdi Lap – A polgári összefogás lapja 2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

. VI./ 14

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

A havi két alkalommal megjelenı Érdi lap a helyi lakosok életével, életminıségével foglalkozó lokálpatrióta érzelemvilágú információs eszköz.

Városvédı magazin – Érdi Környezetvédı Egyesület Az Érdi Városvédı Magazin célja a lakóhelyünk, Érd természeti, épített és kulturális értékeinek, megismerése, megismertetése, és megóvása. Specifikus, természetvédelmi és környezetvédelmi témákra fókuszáló magazin. Érdi Civil Hírmondó Idıszakosan megjelenı, ingyenesen terjesztett kiadvány, amelyben az érdi szervezetek álláspontja jelenik meg.

civil

Az Érdi önkormányzat által használt speciális célcsoportokra öszpontosító kommunikációs eszközei -

Befektetési kataszter – projekt portfolió

Értékelés: Érd városa már rendelkezik befektetési kataszterrel. Egy ilyen befektetési projekt-portfolió segítségével a város könnyen és összeszedetten tudja tájékoztatni a befektetıket és fejlesztıket a potenciális projektjeikrıl. A kiadvány projektlapos struktúrában készült el, mely lehetıvé teszi, hogy a késıbbiekben további projekt helyszínekkel és lehetıségekkel bıvüljön. A projektlapok a konkrét fejlesztési területeket és azok adatait tartalmazza. Fontosnak véljük, hogy a projekteket (projektlapokat) egy olyan általános bemutató rész kapcsolja össze, amely a befektetık mentális térképén elhelyezi a várost, illetve készteti ıket arra, hogy üzletet lássanak a projektekben. Már mőködı akciók keretében igyekszik Érd városa ösztönözni a befektetıket - A 2007. május 10.-i Befektetıi Fórumon „Érd Megyei Jogú Város Befektetési projektportfoliója” került bemutatásra, az érdi befektetési lehetıségek iránt érdeklıdıknek - a Befektetıi Fórum nyomán tapasztalt jelentıs érdeklıdés nyomán több projekt elıkészítése kezdıdött el - a Város felvette a kapcsolatot a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó állami szervezetekkel egy, a késıbbiekben kialakítandó szorosabb együttmőködés céljából (ITDH) - promóciós és marketing terv készül az érdi befektetési lehetıségek népszerősítésére

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

. VI./ 15

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

Egyéb, javasolt kommunikációs eszközök használata: -

A városra illetve városi területekre specializált identitást építı kiadvány A város egészére, vagy egy meghatározott területére készített kiadvány (melynek hátterében egy participáción alapuló komplex folyamat áll, ennek a folyamatnak fejleménye fogja a kiadvány tartalmát meghatározni), amely vizualizálja a jövıbeni változásokat és az élhetıbb jövıt a lakók és városhasználók számára.

Városmarketing feladatok Érd számára: • Lakossági elvárások a minıségi fejlıdés iránt • Települési identitás kialakítása – milyen település akarunk? • Mőködı közösségi-civil élet tudatos építése • Projekthelyszínek környezetének tudatos „célzása” • Üzenet a fejlesztıknek • A város és a fejlesztési lehetıségek kiajánlása • Projektek marketing stratégiai és kommunikációs tervi kidolgozása • A közszféra és a fejlesztıi szféra között: • Fejlesztési fórumokon és platformokon történı tudatos részvétel • Projektek szerepeltetése a megfelelı adatbázisokban • A közszféra és civilszféra között: • Települési szintő fórumok létrehozása • A közösségi részvétel intézményesítése

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

. VI./ 16

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

VI. 3. Partnerség VI.3.1. Partnerség az IVS-alkotás folyamatában Az Integrált Városfejlesztési Stratégia –mint az elnevezése is tükrözi- olyan szinergiateremtı dokumentum, amelynek már készítése során is elıtérbe kerülnek a külsı és belsı kommunikációs folyamatok és szereplık (lokális társadalom, gazdaság, intézményi és civilszféra, helyi politika), akik már a stratégiaalkotás kezdetétıl hozzájárulnak a települési identitás és jövıkép meghatározásához. A megfogalmazott jövıkép a legitimiációt követıen, a kommunikációs csatornákat nyitva tartva, immár saját jól felfogott érdekeikhez igazítva, a város által összefogott és célzott, tudatos tevékenységben ölt testet, azaz a saját kezdeményezéső és finanszírozású fejlesztésekben. Ennek eszköze a városmarketing intézményesített és kétirányú kommunikációja, mely felfedi a városi közösség igényeit és elvárásait. A fejlesztési projekteket így illeszteni lehet a környezetükbe, valamint strukturálni lehet ıket a legjobb helyszíni applikációk kiválasztásával. A kommunikációs folyamatok intézményesítésének célja, hogy önállóan mőködı információáramlást hozzon létre, amely a város számára lehetıséget teremt a privát szférával való kapcsolattartásra, céljainak, és lehetıségeinek bemutatására és az információk felhasználásával az együttmőködés létrehozására - azaz a partnerségre. A városvezetésnek a privát szféra (civil és gazdaság) bevonásával meg kell határoznia a város kívánatos jövıjét (a gazdasági, lakhatósági, stb. szempontoknak megfelelıen), a spontán és a megteremthetı keresletet, továbbá a városnak - mint élı szervezetnek - a fejlıdési igényét, irányát, hogy tudatosítsa a megvalósítás potenciális résztvevıi számára a hosszú távú várostermék programját. A partnerséggel történı tervezés és a kétirányú kommunikáció Érden már egy megkezdett folyamat, melyet mind nagyobb hatékonysággal és szélesebb körre kiterjesztve folytatni kell tovább. Az IVS nem más, mint a települési jövı elırevetítése – projektálása. Amennyiben ismerjük az emberi szükségleteket és igényeket, valamint azok jövıbeli kielégítési módját, azaz ha tisztában vagyunk a termékünk, a városunk iránt megnyilvánuló összetett, és egyben változó kereslettel, csak akkor fogjuk tudni azt a városkínálatot elıállítani, ami a fejlesztık és befektetık tevékenysége során megvalósulhat. Az IVS többszintő célrendszerének célja, hogy rövid távú beavatkozásai reagáljanak a keresletre, kielégítsék a már meglévı a szükségleteket. A hosszú távú kitekintésben a lassan változó átfogó városterméket napi cselekvésekkel, akciókkal fejlesztik, azaz a kínálati struktúra alakul át, amelyhez várható az igényeknek megfelelı kereslet megjelenését.

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

. VI./ 17

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

VI. 3.2. A Partnerség-építés metodikája, szervezeti modellje A érdi IVS készítésének során a majdani városfejlesztési szervezet mőködési logikáját modellezendı került kialakításra a tervezés során bevont partnerek együttmőködésének metodikája, az egyes szereplık folyamatban betöltött szerepe, és létrejövı kommunikációs csatornák tesztelése. AGENDA: kommunikációs fázisok és döntési menetrend esemény

szereplık

Adatszolgáltatások jegyzék átadása, munka és kommunikációs folyamat véglegesítése, szerzıdés, KSH felkérı véglegesítés Workshopok, az IVS fejezeteihez szükséges tematikus csoportokkal

Szakértıi Csoport és Ecorys Hungary

2007.11.15. - 2007.11.16. Tematikus csoportok, Ecoyrs

2007.12.03

döntés – városrészfunkciók elfogadása

Döntéshozói Testület és Ecorys illetve workshopok információi

döntés – fejlesztési irányok és célrendszer elfogadása

Döntéshozói Testület és Ecorys illetve workshopok információi 2007.12.05.

döntés– akcióterületek kijelölése és prioritások

Döntéshozói Testület és Ecorys illetve workshopok információi 2007.12.05.

Döntés – Megvalósíthatósági kérdések, ingatlanok gazdálkodása, participáció, városmenedzsment

Döntéshozói Testület és Ecorys illetve workshopok információi 2008.01.28

döntés. – szervezet

2008.02.29

monitoring

rendszer

és

városfejlesztési

Döntéshozói

Testület

és

Ecorys

A Polgármester, alpolgármesterek, tanácsnokok és az EU, valamint a Vagyongazdálkodási Bizottság elnökeibıl álló munkacsoport több alkalommal megtárgyalta a városrehabilitációs projekt lehetıségeit és fıbb irányvonalait.

VI.3.3. A partnerség-építés koordináció

alapelvei

–

felelısség

és

Az IVS készítése során a partnerségi kapcsolatok kiépítésénél és intézményesítésénél már a majdani mőködés kereteit kívántuk kialakítani. A város jövıjét meghatározó stratégiai célok felállításában való részvétel és az a tény, hogy a résztvevık nagyobb nyilvánosság elıtt, transzparens módon vázolták elképzeléseiket, erısítette a társadalommal szemben tanúsított felelısségérzetet, mert a workshopok folytán együttesen kerültek kialakításra és elfogadásra. Az együttmőködés megteremtése miatt a tematikus alapon szervezett participációs eseményekre és mőhelymunkákra kompetenciák alapján tematikus csoportok kerültek kialakításra, amelyek a következık: - TUDÁS: a város tudományos vezetıi, egyetemi vezetık, kamarai elnökök, intézetek képviselıi - GAZDASÁG: a város gazdasági életét meghatározó nagyobb gazdasági társaságok, konzorciumok és multinacionális cégek képviselıi - INGATLANGAZDÁLKODÁS: ingatlanfejlesztıi társaságok, banki szféra képviselıi, ingatlankereskedık, várostervezı és építész tervezıirodák, állami fıépítész - CIVILEK: városról – városlakókért tenni akaró civilek, a Érden nyilvántartott civilszervezetek - HIVATAL: hivatal releváns információval rendelkezı osztályai, azon szakági lehetıségek alternatívák felmérése céljából, amelyek nem képezik részét a „hivatalos” terveknek A tematikus csoportok kialakításának célja a különbözı információs bázissal, motivációval, érték- és érdekrendszerrel bíró társadalmi csoportok és személyek, 2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

. VI./ 18

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

valamint a szervezetek delegáltjaiként megjelentek közös gondolkodásra, tanulásra és tervezésre bírása, valamint a kapcsolatépítés elısegítése volt.

VI.3.4. A nyilvánosság stratégia elemei

biztosítása

–

a

kommunikációs

Lakossági fórum / Workshop A városfejlesztésben érintett szereplık (városlakók és városhasználók) bevonása, a város jövıjével kapcsolatos érdekeik, észrevételeik, aggályaik megismerése, a meglévı konfliktusok felszínre hozása, a szereplık közötti összhang megteremtése egy mindenki, de legalábbis a többségi társadalom által elfogadható közös jövıkép megvalósítása érdekében. A fórumokon elhangzottak irányelvként, inputként történı felhasználása a szakértıi munkában, majd az elhangzottak alapján felvázolt jövıkép-alternatívák visszacsatolása a fórumokon résztvevık számára ezáltal csökkentve a Stratégiával kapcsolatban késıbbiekben felmerülı, annak megvalósulását esetlegesen veszélyeztetı konfliktusok mielıbbi felszínre jutását, az azokban való konszenzus kialakítását. (lásd a mellékletben a lakossági fórumok feljegyzéseit) Az IVS készítése során különbözı, a város fejlesztésében érdekelt tematikus csoportokkal (Gazdasági élet, civil szféra, kulturális élet fıbb szereplıinek, véleményformálóinak részvételével) workshop beszélgetéseket szerveztünk a stratégia alkotáshoz elengedhetetlen alapinformációk, irányok megismerése, azaz a város meglévı értékeinek, problémáinak, és az egyes csoportok által megfogalmazott lehetıségeinek feltárása érdekében. (A workshopok eredménye, kivonata a stratégiai fejezet elsı, megalapozó részében ismertetésre került, míg a kapcsolódó dokumentumok bemutatása a mellékletekben található. A város számára megfogalmazott jövıkép a workshopokon elhangzottak figyelembe vételével került kidolgozásra.) Csupán az a terv, stratégia lehet sikeres és megvalósítható, amely a fejlesztés érdekek és értékek mentén megosztott résztvevıi számára képes olyan célt és programot meghatározni, amelyben a résztvevık felismerik saját céljaik, érdekeik érvényesülését, teljesülését, és ezáltal részt vállalnak annak megvalósításában. Amennyiben a település privát szférájának (a civileknek és a gazdaság szereplıinek) érdekei és értékei nem integrálódnak a tervben, a fejlesztés kétvágányúvá válhat. Egyrészt nem lesz hatékony, másrészt a döntéshozó nem lesz sikeres. A harmonizálásra, az egyes szereplık elképzelései között meglévı disszonanciák, ellentétek feloldására szánt idı a megvalósulás során térül meg, a hatékonyságban érhetı tetten. Az IVS készítése során, mint azt a neve is mutatja cél tehát nem csupán a közérdek kifejezése, hanem ezzel összhangban a városfejlesztés mőveleteinek optimalizálása is. Tájékoztatás A tanulmány eredményeinek lakossági ismertetése az IVS dokumentum elkészítését követıen elsıdleges fontosságú. Javasoljuk egy tájékoztató összefoglaló anyag elkészítését, amely a város honlapján, az önkormányzat tájékoztató kiadványában, illetve a városi médiában (Érdi városi TV) jelentethetı meg és alkalmas arra, hogy a kommunikációba bevont szereplıknél szélesebb körben kapjanak információt a város lakosai az elkészült anyagról, illetve a kitőzött célokról. A kommunikációs anyag javasolt tartalma: Érd hosszú és rövidtávú jövıképének, stratégai céljainak ismertetése, a fejlesztés által intenzíven érintett területek, azaz a városfejlesztés akcióterületeinek – bemutatása a tervezett fejlesztések rövid, lényegre törı ismertetésével

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

. VI./ 19

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

Projektek hatásmechanizmusának bemutatása

2008.

a településre: életminıség, jövedelmi hatások, turisztikai, kulturális, országon, illetve régión belüli helyzet; Köszönet a fórumokon résztvevı tematikus csoportoknak a jövıkép megalapozásában, kimunkálásában való részvételért

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

. VI./ 20

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

VI. 4. Az IVS megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások VI.1. Bevezetés Az önkormányzatok, így a város mőködése az új elvárások rendszerében akkor lehet sikeres, ha az irányítás hatékonyan mőködik, ha a mőködését hatékonyabbá (egyszerőbbé és átláthatóbbá) teszi. Ez a szükséges feltétele annak, hogy a város az ıt érı megújítási és fejlesztési kihívásoknak megfelelı hatékonysággal és a támogatási források megszőnése utáni idıben is fenntarthatóan megfelelhessen, azaz tartós urbanizáció feltételei biztosítottak legyenek. Ennek érdekében Érd Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala 2008. március 27.-i ülésén határozatban nyilvánította ki azon szándékát, hogy az Integrált Városfejlesztési Stratégiában meghatározott Akcióterületeken meghatározott fejlesztések megvalósítására városfejlesztı gazdasági társaságot hoz létre. A projekttársaság alapításának célja az adott területen megvalósítandó fejlesztések koordinálására, amelyben az önkormányzat (az önkormányzat által alapított városfejlesztı társaság) mellett az érintett területen ingatlantulajdonnal rendelkezık, szakmai és/vagy pénzügyi befektetık vesznek részt. Ezen szándék kinyilvánításával kívánja áttérni a proaktív, szervezı/menedzselı irányítási struktúrára. Jelen fejezet célja, hogy megalapozza a város- és ingatlanfejlesztési stratégia sikeres megvalósításához szükséges jogi, szervezeti, humán és operatív keretfeltételek. Javaslatunkban, amelyet az Integrált Városfejlesztési Stratégia apropóján dolgoztunk ki, olyan modellt vázolunk fel, amely alkalmas lehet egy igazán korszerő városkormányzás létrehozására, a város fejlıdésének, gazdasági-társadalmi és környezeti megújulásának fenntarthatóvá tételére, a tartós urbanizációra. A szervezeti megoldásokra egy hosszú távú, ütemezett megvalósítást javasolunk, a jelenlegi hivatali struktúrán alapulva, annak módosításával - egy új szervezeti egység létrehozásával – kidolgozott szervezeti modellt mutatunk be. Ezen javaslat, és ezzel párhuzamosan az érdekeltek teljes körő bevonásával folyó konzultatív munka eredményeként a város egy, a város- és ingatlanfejlesztést hatékonyan kezelni tudó szervezeti felépítéssel, illetve egyben egy komplex/integrált városkormányzási folyamatstruktúrával rendelkezik majd. Amennyiben a város erısíti befolyását a városkörnyéki agglomerációra, akkor egy olyan sikeres irányítási struktúrát vezethet be, amellyel országos szinten az elsık között fogja tudni a sikeres és hatékony városfejlesztés és -irányítás irányába elmozdítani a várost. Mindezen szervezeti innovációt lehetıleg oly módon kell véghez vinni, hogy a javasolt változtatások szinte alig érintsék a jelenlegi szervezeti struktúrát, sokkal inkább annak mőködésének hatékonyságát növeljék!

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

. VI./ 21

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

A Hivatal Szervezeti és Mőködési Szabályzatában meghatározott belsı szervezeti felépítés vizsgálatával megállapítható, hogy a Hivatal jelenlegi szervezeti rendszerén belül a gazdaság és városfejlesztési, valamint marketing feladatokat ellátó egységek:

Városüzemeltetési és Városfejlesztési Iroda Közgazdasági Iroda Stratégiai Iroda Fıépítészi Csoport Polgármesteri Kabinet

Az irodákat a Ktv. 31.§ (1) bekezdése alapján megbízott irodavezetık vezetik, akiket határozatlan idıre a Jegyzı bíz meg a Polgármester egyetértési joga gyakorlásával. Feladatuk az iroda munkájának megszervezése. A belsı szervezeti egységek (irodák) egymással mellérendeltségi viszonyban állnak és kötelesek együttmőködni a feladatok ellátásában. A Hivatal valamennyi szervezeti egysége az Ügyrend alapján mőködik. A szervezeti egységek vezetıi az Ügyrend és függelékei alapján állapítják meg és tartják nyilván a szervezeti egységek munkaköreit, feladatait, a munkatársak munkaköri leírásait, felelısek naprakészen tartásukért. A szervezeti egységek vezetıi munkaköri leírásának elkészítéséért és naprakészségéért a Jegyzı felelıs. -

-

Az irodavezetık személyi felelısséggel irányítják az irodát, amelynek során gondoskodnak az irodán belüli munka megszervezésérıl, ellenırzik a feladatok végrehajtását; biztosítják a kiadott feladatok határidıre történı szakszerő és törvényes végrehajtását; az ügyintézı, illetıleg ügyvitelt ellátó dolgozók részére szükség szerint tartanak munkamegbeszélést, vagy egyéni eligazítást; gondoskodnak az iroda dolgozói munkaköri leírásainak elkészítésérıl; szükség szerint együttmőködnek a társirodák vezetıivel a feladatkörüket érintı kérdésekben.

VI.2. Városfejlesztı Társaság Érd városrégió versenyképességét több faktor együttesen határozza meg. Ezek az összetevık igénylik az új típusú menedzsment létrejöttét. Legalább ezeken a jövıbeli versenyképességet direkt meghatározó területeken szükséges a szervezeti innováció végrehajtása: A város a fejlıdését három eszközzel tudja direkt módon befolyásolni: 1. Jó tervvel, tervezéssel, amely alkalmazkodik a kereslet elvárásaihoz, mintegy felismerve a spontán folyamatokat stimulálja azok létrejöttét 2. Infrastruktúrák fejlesztésével2, amelyek szintén stimulust jelentenek a fejlesztık és befektetık számára, jelzik, kiszámíthatóvá teszik a városi léptékő (nem telek) fejlesztés irányait, azaz a jövıre vonatkozóan tartalmaznak információkat 3. Adekvát helyi adópolitikával, ami összhangban van mind a gazdaságfejlesztés mind a városfejlesztés céljaival

2

Az infrastruktúra nem csupán hard vagy kevény összetevıket tartalmaz, pláne nem csupán közmőveket, hanem pl a turizmus infrastruktúrát, oktatási és egészségügyi infrát, szolgáltatást azaz egyre inkább az infrák lágy, szoft összetevıit 2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

. VI./ 22

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

Kitüntetett terület a folyamatos, a piaci igényeknek megfelelı, stimuláló integrált tervezés. Nem elégséges itt és most létrehozni egy többé-kevésbé koherens és integrált stratégiát, hanem szükség van a stratégia végrehajtása során szükséges finom után-igazításokra, vagy éppen jelentısebb korrekciókra. Nem kell mindent megtervezni és kontroll alatt tartani, éppen egy ilyen változó, turbulens környezetben fontos az alkalmazkodóképesség, a gyors és jó reagálás a trend-változásokra, a tartós folyamatokkal összhangban, idıben hozott jó döntés. Mindez a fragmentált, irodai megosztottságban egymással párhuzamosan tevékenykedı, egyszerre alul- és túlinformált szervezetben nehezen elképzelhetı. Ezért szükséges létrehozni egy, a vertikális struktúrát átmetszı horizontális, hatékony koordinációt lehetıvé tevı egyszerő mechanizmust. A javasolt struktúra alapja a létrehozandó városfejlesztı társaság: Érdi Városfejlesztési Korlátolt Felelısségő Társaság, melynek a feladata a tervezési folyamat koordinálása. Az ügyvezetı irányításával itt kell a „jövı által megfogalmazott igényeket” tervekké, programokká, napi tennivalókká, feladatokká alakítani fejlesztıi (megvalósíthatósági) logikával.

Megvalósítás Érd MJV a város-rehabilitációs projektek menedzsment feladatainak ellátása érdekében célja egy olyan Városfejlesztési Társaság létrehozását célozza meg, amelynek feladata a helyi vállalkozásokkal való kapcsolattartás, olyan üzleti szolgáltatás nyújtása, amely hosszú távon kvázi „inkubálja”, segíti, tanácsokkal látja el a helyi gazdasági szereplıket, annak érdekében, hogy azok sikeresebbek, eredményesebbek versenyképesebbek legyenek. Ezzel a tevékenységgel egyben az ingatlanfejlesztési keresletet is gerjeszteni lehet, hiszen prosperáló vállalkozások számos fejlesztési igényt teremtenek. A város prosperitása egyben a városfejlesztéssel szembeni keresletet, a fejlesztés prosperitását is növeli, ami visszahat az építıiparon keresztül a gazdaság fejlıdésére, ezzel a kereskedelemre, szolgáltatásokra stb. A város vonzereje megnı, lakosságszáma növekszik, vagyis emelkedı spirál alakul ki. A tervezett városfejlesztés megvalósítása, a projektek megvalósulásának elımozdítása érdekében a Városfejlesztési Társaság egyik feladata azoknak az infrastrukturális fejlesztéseknek a menedzselése, amelyeket a hivatal a Stratégiai Iroda koordinációs fórumán a városfejlesztés gerjesztése, stimulálása érdekében definiál. A társaság másik fontos feladatát a projektek megvalósításának elımozdítása, szervezése és menedzselése jelenti. A közforrásokból megvalósuló város-rehabilitációs fejlesztések menedzselése, levezénylése a fı cél ez azonban nem elégséges, hiszen szükség van a közforrások sokszorosának, ehhez további projektek helyzetbe hozásának, megvalósításának elımozdítására is. A Társaság ezen cél elérése érdekében igyekszik elımozdítani a közforrásokkal tervezett fejlesztések összehangolását Cél továbbá olyan kommunikációs stratégia elıkészítése, amely ismertté teszi a várost, elhelyezi a hazai, illetve a nemzetközi befektetık, városhasználók mentális térképén.

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

. VI./ 23

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

Az Érdi Városfejlesztési Társaság javasolt rendszere

ÉRDI VÁROSFEJLESZTİ KFT. KÖZGYŐLÉS

FELÜGYELİ BIZOTTSÁG ÉRDI VÁROSFEJLESZTİ KFT.

STRATÉGIAI IRODA

SZAKIRODÁK

Az önálló gazdasági táraság létrehozásának indokai: ⇒ hatékonyabb, rugalmasabb, átláthatóbb, piaci szemlélető menedzsmentet biztosít, ⇒ amennyiben a hatékony gazdálkodásra törekvı vállalatirányítási szemlélet érvényesül a városfejlesztési akció végrehajtásának irányítása során is, abban az esetben az akcióterületen megvalósításra kerülı fejlesztés gazdaságos szempontból végrehajtását, a közszféra finanszírozási eszközeinek hatékony felhasználását segíti elı, ⇒ középtávon olyan forrás és tervezési koordinációt valósít meg, mely révén az önkormányzat városfejlesztési és város rehabilitációs tevékenységei tervezhetık lesznek, és finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik, ⇒ magántıke bevonására alkalmas szervezet. Az Érdi Városfejlesztési Társaság mőködése, feladatköre Az Önkormányzat által létrehozott önálló gazdasági társaság feladata az integrált városfejlesztési stratégián belül azonosított fejlesztési folyamatok hatékony és célszerő mőködésének biztosítása. Felelıs a megfelelı programok kidolgozásáért, a pénzügyi és idıbeli ütemezéséért, annak betartásáért, a profitorientált projektek integrálásáért, jóváhagyásáért, ill. a szükséges együttmőködések biztosításáért. Feladata az Akcióterületeken definiált és elıkészített fejlesztési projektek tekintetében teljes körő bonyolítása mőszaki feladatok elıkészítése, közbeszerzések teljes körő lebonyolítsa, a nem fejlesztési projektekhez kapcsolódó teljes körő pályázatkezelési tevékenység. A hatékony piaci mőködés érdekében a fejlesztés operatív irányítása terén önálló döntési kompetenciával rendelkezı társaság. Az esetlegesen szükséges speciális szakterületekhez tartozó feladatok ellátása alvállalkozók bevonásával, egyedi vállalkozói szerzıdéssel történik. Errıl, valamint a társaság által kezelt ingatlanok körérıl a Közgyőlés dönt. A Társaság jogállása Korlátolt Felelısségő Társaság. A Stratégiai és Üzleti Terv kidolgozását és annak önkormányzati jóváhagyását követıen megfelelı magánbefektetı bevonásával magán vegyes tulajdonú társasággá alakulhat át vagy közös tulajdonú projekttársaságokat hozhat létre. Fıbb tevékenységei: - Fejlesztési projektek teljes mőszaki elıkészítése - Fejlesztésekhez kapcsolódó pályázatok elkészítése 2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

. VI./ 24

É R D

-

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

Projektekhez kapcsolódó beruházások lebonyolítása Projektek pénzügyi elszámolásában közremőködés A fenti tevékenységekhez szükséges beszerzések teljes körő bonyolítása.

A Társaság szervezeti felépítése Tulajdonos: Érd MJV Önkormányzata • Ügyvezetı (1 fı) (gazdasági és szakmai vezetı) • Témavezetı, projektmenedzser (1 fı) (városfejlesztési szakember és/vagy gazdaságfejlesztési szakember) • Operatív projektmenedzserek (2 fı) (közgazdász-pénzügyi szakember és/vagy városfejlesztési szakember/építész)

A stratégia megvalósulásának monitoringja a megfogalmazott megvalósulásának nyomon követésére kialakított mechanizmus.

városfejlesztési

célok

Az IVS-ben megfogalmazott célokat és azok megvalósulásának módját /eredményeit a város a következı tervezési periódust (2013-2020) megelızıen fogja felülvizsgálni. A tendenciák kimutatása és az eredmények számszerősítése a jelen dokumentumban foglalt statisztikai és önkormányzati adatok, mint kiindulási adatok és az akkor mért adatok összehasonlításával történik.

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

. VI./ 25

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

VI. 5. A Településközi koordináció mechanizmusai Érd Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a 160/2006. (VI.22.) ÖK. számú határozatában úgy döntött, hogy nem kíván a Budaörsi Kistérséghez tartozni, ezért kezdeményezi az új, Érd központú kistérség megalakítását. Az új kistérségbe Érd Város Önkormányzata mind a földrajzi, mind pedig a szakmai szempontokat figyelembe véve szomszédos - Diósd, Százhalombatta, Tárnok, Pusztazámor és Sóskút - településeket kívánta bevonni. A kistérségi lehatárolás újragondolásának kérdése más szempontból is felmerült. A BAFT „Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja” címő dokumentuma ugyanis a Budapesti Agglomeráció felülvizsgálata kapcsán többek között rámutatott arra is, hogy a meglévı kistérségi lehatárolások nem teszik lehetıvé a valóságos folyamatok területi lehatárolását, nem tudnak megfelelni a társadalmi és gazdasági változások elıidézte új kihívásoknak. A szakmai elıterjesztés indokoltnak tartja a jelenlegi lehatárolások újrafogalmazását a spontán módon együttmőködı és fejlıdı települések, településhálózatok szem elıtt tartásával.

A Stratégiai Program a területi érdekek összehangolásának alapegységeként a mikrokörzeteket jelöli meg. Mikrokörzeten pedig az egymással szerves kapcsolatban lévı, együttmőködı, általában egy központi település köré szervezıdı, sajátos karakterrel bíró település-együtteseket tekinti, amelyek egybe eshetnek a kistérségi határokkal, de el is térhetnek azoktól. A Budapesti Agglomeráció térszerkezet hatékonyságának elısegítése kapcsán kisebb területegységeket különített el a Stratégiai Program. Ebben a területi beosztásban Érd, Diósd, Tárnok, Százhalombatta, Sóskút, Pusztazámor és a XXII. kerület alkot egy területi egységet. Ezzel szemben Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy külön területei egységbe került. A területfejlesztési koncepció ilyen irányú kidolgozása igazolja szándékunk indokoltságát, illetıleg szükségszerőségét, s támasztja alá a területfejlesztés valós irányait. Ezt teszi még hangsúlyosabbá a Stratégiai Program mellékletében található, a Budapesti Agglomeráció szektorainak KSH általi lehatárolása, amely az új, önálló Érdi Kistérség – azaz Diósd, Érd, Százhalombatta, Tárnok - településeit Délegyháza, Dunaharaszti, Dunavarsány, Halásztelek, Majosháza, Pusztazámor, Sóskút, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Taksony és Tököl településekkel együtt a Déli szektor települései közé sorolja. A Nyugati szektor települései között található a Budaörsi Kistérség északi felének települései, így Biatorbágy, Budaörs, Herceghalom, Törökbálint, továbbá a Pilisvörösvári Kistérségbıl a Budaörsi Kistérségbe tartozni kívánó – fentebb már ismertetett Budajenı, Budakeszi, Páty, Perbál, Telki, Tök, Zsámbék, illetıleg és Tinnye települései.

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

. VI./ 26

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

Összefoglalva a fentieket jól látható, hogy Érd, illetıleg ezzel párhuzamosan a Budaörsi Kistérség északi irányban felmerült bıvítésének kezdeményezése nem alaptalan. A szakági munkaanyagok rámutatnak a jelenlegi lehatárolás hiányosságaira, merevségére. Elmondható, hogy amit a gyakorlatban az egyes kistérségek települései tapasztalnak, azt a díszfunkciót a különbözı szakmai fórumok is érzékelték, ezért tartották szükségesnek a térszerkezet újragondolását, a területfejlesztés új, a gyakorlatban kialakult irányainak megvalósítását. Az egyes koncepciók arra hívják fel a figyelmet, hogy amennyiben a térszerkezet szerkezeti kapcsolatai strukturálatlanok, úgy az a térség fejlıdésének akadályává is válhat.

Az új kistérségi lehatárolás kezdeményezésének okai, elızményei Érd Város Önkormányzatának Képviselı-testülete, majd Közgyőlése döntését elsısorban arra alapozta, hogy a jelenlegi kistérségi kialakítás nincs figyelemmel a települések eltérı földrajzi, közlekedési, térszerkezeti, demográfiai jellemzıire, valamint az egyes települések között kialakult természetes kapcsolatokra. A kezdeményezés alapjául azonban az a tény is hozzájárult, hogy a 2003-ban szabályozásra és lehatárolásra kerülı kistérségi rendszer bevezetése óta figyelmen kívül nem hagyható változás állt be városunk életében. A 82/2005. (XI.10.) OGY számú határozattal Érd város megyei jogú városi címet kapott – különös tekintettel – a térségben betöltött szerepére. Az Országgyőlés is indokoltnak tartotta városunk közigazgatási helyzetét e cím megítélésével hangsúlyozni, miután Érd nem pusztán a saját, hanem a környezı – az új kistérségi lehatárolással érintett - települések lakosai számára már a cím elnyerése elıtt ellátta az Ötv. által elıírt alap- és középfokú közszolgáltatási, illetıleg egyes államigazgatási feladatokat. Ahogyan azt az érintett települések polgármestereivel történı írásbeli, illetıleg szóbeli egyeztetések alapján kifejtésre került, megítélésünk szerint közös érdekünk a jelenleg fennálló, a térségi egyenlıtlenségeket elfedı és konzerváló kistérségi besorolás helyett egy olyan alternatíva felvetése a Kormány felé, ami a térségi településeknek még nagyobb fejlıdési lehetıségeket biztosíthat. A kistérségek az egyre erısödı közigazgatási funkció mellett alapvetıen területfejlesztési funkciót töltenek be, és úgy véljük, hogy e funkciókat Érd Megyei Jogú Városa, a kistérség centrumaként nemcsak a saját, hanem a leendı kistérségi társtelepülések érdekében is eredményesebben tudná gyakorolni. Ezt igyekszik alátámasztani az a tény is, hogy a térség tradicionális központja Érd, melynek természetes vonzáskörzete a kistérség összlakosságának mintegy 2/3 részét teszi ki. Az új, Érdi Kistérség megalakítását élı térségi kapcsolataink, és partneri viszonyunk mellett az alábbiak is indokolják: •

Az új lehatárolással érintett települések lakosságának alap- és középfokú ellátását biztosító kapcsolatrendszere, és ennek eredményeként,

•

A megyei jogú városi címbıl adódó ellátandó feladatok,

•

a közlekedési egyaránt),

•

a város beépített területei összenıttek a szomszédos településekkel,

•

államigazgatási feladatok körzetközponti ellátása.

2008.

ÁPRILIS

15.

kapcsolatrendszer

kiépítettsége

E

C O R Y S

(egyéni

M

és

tömegközlekedés


K

F T

. VI./ 27

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

Az alap- és középfokú közszolgáltatások kapcsolatrendszerének bemutatása

Szociális, egészségügyi, oktatás-közmővelıdési szolgáltatásokat egyre növekvı mértékben Érd biztosíthatja, illetıleg biztosítja vonzáskörzetében lévı települések részére, velük szorosan együttmőködve, magas színvonalon.

1. A szociális és egészségügyi szolgáltatások ismertetése •

•

Érd a szociális ellátások területén kiemelkedı szerepet tölt be a régióban, hiszen szinte az összes ellátási forma megtalálható. A környék települései részére folyamatosan biztosította azon ellátási formák igénybevételét, amely az adott településen nem voltak elérhetık. Megyei, kistérségi jelentıségő ellátások között említhetı az idısek szociális otthona, gyermekek átmeneti otthona, Gyermekjóléti Központ mőködik, mely szélesebb körő és magasabb színvonalú ellátást biztosít, Ifjúsági Szolgáltató és Információs Iroda a gyermekek alternatív napközbeni ellátásáról gondoskodik, a Habilitációs Központban a fogyatékosok nappali ellátása mellet a korai fejlesztés, képzési kötelezettség ellátása említésre méltó, Az Érden mőködı egészségügyi központ (Szakorvosi Rendelıintézet) a kistérség települései közül Diósd, Sóskút, Tárnok, és Pusztazámor lakosainak járóbeteg szakellátását, gondozói feladatait végzi. Emellett Százhalombatta lakosai részére tüdı-, onkológia-, psychiátriai gondozást is végez. Érden a 24 órás orvosi ügyeletet az International Ambulance Kft. biztosítja, ellátva Érd, Sóskút, Tárnok, Diósd, Pusztazámor településeket.

2. Az oktatási és a közmővelıdési szolgáltatások ismertetése • • •

Az új lehatárolással érintett térség általános és középfokú oktatási intézményei kölcsönösen fogadják egymás településeinek ingázó diákjait, az Érden mőködı nevelési tanácsadó intézmény a környezı településekrıl érkezı gyerekek részére is nyújt szolgáltatást, térségünk települései évek óta közösen szervezik meg az általános és középiskolai területi, illetve szakmai versenyeiket, pedagógiai szakmai konferenciákat, tankönyvbemutatókat.

3. Közös projektek Az elıkészítés, tervezés fázisában lévı, közös szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási, illetve a felszíni vízelvezetés problémáinak megoldását célzó projektek. •

„Vallum Potentiae-Campona Program” nevet viselı dokumentumot Érd és Százhalombatta közösen készítette el és pályázott a Duna dél-budai szakaszának komplex, fenntartható módon történı hasznosítására. A program támogatottsága esetén nagymértékben járulhat hozzá az egész térség turisztikai potenciáljának erısítéséhez.

•

A térségi sportesemények az életminıség javítása mellett hozzájárulnának a települések gazdasági potenciáljának erısítéséhez, a települések megújuláshoz, területi rehabilitációhoz, a szociális kohézió növekedéséhez.

•

A jövıben közösen megfogalmazott területfejlesztési feladatokban az infrastruktúrát érintı beruházásokon kívül a turisztikai adottságok kihasználására irányuló projektek elıkészítése rendkívüli jelentıségő a térségre nézve.

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

. VI./ 28

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

4. Egyéb államigazgatási feladatellátásokról Tényként állapítható meg, hogy Érd, mint körzetközponti feladatot ellátó település illetékességi területe számos államigazgatási feladat tekintetében lefedi a kialakításra váró önálló, Érdi Kistérség határait, amely természetes lehatárolás hangsúlyozottan kifejezi a statisztikai-területfejlesztési kistérségi rendszer definícióját és rendeltetését. A vonatkozó jogszabályok, az ÖTM területfejlesztési koncepciója, avagy a BAFT Stratégiai Programja ugyanis azt hangsúlyozzák, hogy a kistérségi rendszer a lakosság alap- és középfokú ellátását megtestesítı vonzáskörzet, az egymásra utalt települések területi egysége. Ennek megfelelıen igazodik a lehatárolásra kerülı új kistérségi határhoz mind az okmányirodai, mind a gyámhatósági illetékességi területek.

A további államigazgatási feladatok A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetérıl és illetékességérıl szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján Érd Gyámhivatala illetékes ellátni Diósd, Tárnok, Pusztazámor, Sóskút településeket. Az okmányirodák kijelölésérıl és illetékességi területérıl szóló 256/2000. (XII.26.) Korm. rendelet mellékletében kijelölt, körzetközponti feladatot ellátó jegyzıje a polgármesteri hivatal részeként mőködtetett okmányiroda útján látja el a hatáskörébe utalt feladatokat, az ott meghatározott illetékességi területen. Érd, mint körzetközponti település okmányirodája Diósd, Tárnok, Pusztazámor és Sóskút települései vonatkozásában illetékes a feladatellátásra. Tőzoltó-parancsnokság Érden található, amelynek illetékességi területe a tőzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól, a hivatásos önkormányzati tőzoltóságok illetékességi területérıl szóló 115/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet alapján 27 településre – köztük a Budaörsi Kistérség valamennyi településére kiterjed. Rendırkapitányság Érden található, illetékességi területéhez tartozik Sóskút Pusztazámor, valamint felettes szerve Tárnok, Diósd, Százhalombatta rendırırsének.

és

Elmondható, hogy az alap- és középfokú intézményi ellátottság tekintetében határozottan érzékelhetı a Budaörsi Kistérségben a több központúság. Az ellátás magasabb fokán három központ rajzolódik ki: Budaörs, Érd MJV és Százhalombatta, amelyekbıl a földrajzi közelség okán a két utóbbi esetében tevékenység és vonzáskörzet tekintetében is átfedés van (15. számú melléklet). Álláspontunk szerint a fentiekben ismertetett tények és számok azt igazolják, hogy Érd körzetközpontként - a környezı települések részére hatékonyan és megfelelı minıségben látja el az igazgatási feladatokat, ezért alappal véljük úgy, hogy a többletfeladatok ellátásra mind szakmailag, mind infrastrukturális szempontból alkalmasak vagyunk. Végezetül ehelyütt kívánjuk megemlíteni azt is, hogy Érd MJV bizonyos szolgáltatások nyújtása kapcsán csatlakozott kistérségi megállapodásokhoz, azonban az azok keretében megvalósuló feladat-ellátások a lehatárolással érintett településekkel kötött két-három, avagy négyoldalú szerzıdésekben ölt testet.

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

. VI./ 29

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

Települések kapcsolatrendszere A Budaörsi kistérség területén a területfejlesztési feladatok koordinálására korábban is voltak már önkormányzati társulások, melyek e vonatkozásban a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása (BTT) szervezeti elızményének tekinthetık. Ezek egyike a DélBudakörnyéki Területfejlesztési Önkormányzati Társulás (DBTÖT), amelyet három délbudai kerület (XI, XII, XXII. kerületek) és kilenc további agglomerációs település (Budakeszi, Budaörs, Érd MJV, Százhalombatta, Diósd, Pusztazámor, Sóskút, Tárnok, Törökbálint) hozott létre. A másik szervezet a Zsámbéki-medence településeit tömörítı ZSAMERT, melynek munkájában részt vesz a jelenleg BTT tag Biatorbágy és Herceghalom település. A Dél-Budakörnyéki Területfejlesztési Önkormányzati Társulást 1996-ban alapította Budakeszi, Budaörs, Diósd, Érd MJV, Pusztazámor, Sóskút, Százhalombatta, Tárnok, és Törökbálint a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása és a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása érdekében. A kezdeményezni kívánt új kistérségben érintett települések önálló szervezıdéssel már több, mint egy évtizede fejlesztési elképzeléseik megvalósítására egy szervezetben, társulásban tömörültek. Versenyképesség A versenyképességet meghatározó komplex társadalmi-gazdasági tényezık közül kiemelkedı fontosságú a tıkevonzó képesség. Az új befektetések olyan folyamatokat indítanak el a gazdaságban, melyek a helyi munkaerı foglalkoztatásán keresztül az életminıséget is kedvezıen befolyásolják. A befektetések ösztönzésének egyik fontos tényezıjét jelenti a térség elérhetısége. A Budaörsi kistérség a meglévı M1-es, M7-es és M0-ás, valamint az épülı M6-os autópályák mellett fekszik, befektetésre szánt iparterületek a Budaörsi Kistérség északi öt településén (Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy, Diósd, Herceghalom) gyakorlatilag már elfogytak, a meglévı területek extenzív fejlesztése helyett a minıségi fejlesztés a cél. A térség álláskeresıinek nyilvántartását a Budaörsi és az Érdi kirendeltség végzi, a kirendeltségekhez tartozó települések álláskeresıinek regisztrációja alapján. A 16. számú mellékletben található táblázatok szemléltetik a térség nyilvántartott álláskeresıinek számát és arányát állandó lakóhelyük szerint. A kirendeltségekhez rendelt települések is erısítik a térség településeinek hagyományosan kialakult kapcsolatrendszerét. Láthatóan az Érdi Kistérségi kezdeményezést alátámasztva. A kimutatásban szükséges vizsgálni az úgynevezett „Relatív mutatót”, amely a nyilvántartott álláskeresık létszámát a munkavállalási korú népesség %-ában mutatja meg. E mutató alapján látható, hogy az Érdi kirendeltséghez tartozó települések álláskeresıi létszáma jelentıs mértékben meghaladja a Budaörsi Kirendeltség által nyilvántartott álláskeresıi létszámot. Az „Arányszám”, amely a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított arányát fejezi ki, tovább hangsúlyozza a két kirendeltéghez tartozó települések munkanélküliségi arányában fennálló differenciát, amely a gazdaság fejlıdésének fokát is érzékelteti. Szemben a jelenlegi kistérség déli területeivel (Érd, Tárnok, Sóskút, Pusztazámor, Százhalombatta), ahol a fejlıdés irányát épp az iparterületek extenzív kialakítása jelenti. A jelenlegi területi különbsége és fejlesztési célok a Budaörsi Kistérség belsı kohéziója ellen hatnak. A „Budaörsi Kistérség déli területei számára” az EU finanszírozási idıszak fejlesztési támogatásának hatékony és eredményes felhasználásának lehetısége sürgeti az új kistérségi lehatárolást.

Azonban a fenti indokok mellett ara is utalni kell, hogy a térség, a környezı települések további fejlıdése szempontjából az új kistérség megalakításának kezdeményezése 2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

. VI./ 30

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

nemcsak példátlan lehetıség, hanem komoly szükségszerőség is. Az Európai Unió 200713. költségvetési idıszakában régiónkba regionális és szociális alapokból mintegy 500 Mrd Ft érkezik évenként csökkenı támogatási összegekben. Források csak kistérségi szinten megfelelıen elıkészített pályázatokkal érhetıek el. A Budaörsi Kistérségben lévı települések fejlettségi, tradicionális különbségei, közlekedés-földrajzi adottságai eltérı célok kitőzését eredményezik belsı, térségi feszültséget indukálva. A következı hét évben térségünk számottevı fejlesztéséhez támogatást szerezni, csak hasonló adottságokkal, problémákkal, hasonló fejlettségi szinttel rendelkezı településeink önálló menedzselésével - az új kistérség mentén szervezıdött társulás révén-, közösen meghatározott projektekkel lehet.

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

. VI./ 31

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

VI.6. A Stratégia megvalósulásának monitoringja A stratégia megvalósulásának monitoringja a megfogalmazott városfejlesztési célok megvalósulásának nyomon követésére kialakított mechanizmus. Az IVS-ben megfogalmazott célokat és azok megvalósulásának módját /eredményeit a város a következı tervezési periódust (2013-2020) megelızıen fogja felülvizsgálni. A tendenciák kimutatása és az eredmények számszerősítése a jelen dokumentumban foglalt statisztikai és önkormányzati adatok, mint kiindulási adatok és az akkor mért adatok összehasonlításával történik. Éves értékelések: az IVS-ben foglalt operatív projektek elırehaladásának folyamatos nyomon követése a Városfejlesztı Társaság feladata. Középtávon az éves értékelések elsısorban a könnyen mérhetı eredmény- és output- típusú mutatók számbavételére épülnek. Féléves elırehaladási jelentések: az Önkormányzat a város rehabilitációs projektjeinek menedzselését és monitoringját a városfejlesztı társaságnak delegálja. A társaság munkatársai a közösségi forrásokból támogatott projektek megvalósítását szabályozó eljárásrendnek megfelelıen féléves elırehaladási jelentésekben foglalják össze a különbözı projektelemek elırehaladásának jellemzıit: az eredményeket, az idıközben felmerült problémákat és a következı lépéseket. Az értékelés mutatószámait a Támogatási szerzıdésben és az Akcióterületi tervben fogalmazzák meg.

A funkcióbıvítı és a szociális akcióterületekre vonatkozó monitoring Az egyes akcióterületekre vonatkozó indikátorrendszer a IV. fejezetben, a stratégiai célhierarchia-táblázatban felsorolt mutatók alapján történhet. Az itt szereplı mutatók (pl. új rendezvények számának növekedése (db), új létesítményekben foglalkoztatottak számának növekedése %, vagy a helyben foglalkoztatottak számának növekedése %, stb.) évenkénti változásának nyomon követése. Az indikátorok bázisértékének és az elvárt elmozdulás mértéke az akcióterületi tervezés során kerülnek meghatározásra.

Az ingatlanfejlesztési hatások monitoringja Az integrált város fejlesztési stratégia alapján elıkészített önkormányzati, állami vagy a magánszférából kiinduló projektek által kifejtett hatások és a létrejövı szinergia mérésére a körzetekre vonatkozó ingatlanár-változás tudja megadni a legkomplexebb, egyben a legkönnyebben mérhetı és nyomon követhetı választ. A beavatkozásokkal érintett területek esetében az ingatlanok átlagértéke is növekszik, amely az ingatlanok becsülhetı ingatlanárában, és a bérleti díjak változásában jelenik meg. Az ingatlanár képes olyan soktényezıs hatás mérésére, amely tartalmazza az adott fejlesztés által kiváltott keresettséget, felértékelıdést, a vállalkozások gazdasági helyzetét, a bérleti szándékot, a kihasználtságot - hiszen a beavatkozások célja az értékteremtés. Ingatlanfejlesztési hatás-monitoring: a beavatkozásokkal érintett célterületek (akcióterületek) független ingatlan-tanácsadók által történı ingatlanpiaci elemzése. Évente méri a beavatkozások által generált hozzáadott értéket, illetve a kijelölt kontrollterületen is vizsgálja a hatásokat, és így a változások összevetésével ki tudja küszöbölni a nem helyi adottságokból eredı, torzító hatásokat (pl. állami lakáspolitikai változás, infláció, stb.) Az ingatlanpiaci elemzéseket a projektre vonatkozó monitoring idıszakon belül legalább három független nemzetközi ingatlan-tanácsadó ügynökség által készített elemzés összevetésébıl kell elıállítani.

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

. VI./ 32

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

Tevékenység: - három független nemzetközi ingatlan-tanácsadó kiválasztása (nemzetközi tapasztalattal és referenciaháttérrel rendelkezı ügynökségek kiválasztása a releváns, mert az általuk végzett ingatlanpiaci vizsgálati tevékenységnek az IH és KSZ felé is elfogadhatónak kell lennie) - leszerzıdés az évenkénti elemzés elvégzésére - évenkénti ingatlanpiaci tanulmány készítése - évenkénti összesítés A projektek monitoringjára kötelezett idıszak tevékenységei: - évente: az akcióterület és a kontroll terület ingatlanpiaci tanulmánya - ingatlanpiaci hatáselemzés Felelıs: független nemzetközi ingatlan-tanácsadó ügynökség Koordinátor: városfejlesztı társaság Városfejlesztı Társaság - az évenkénti eredmények összesítése - indikátorérték meghatározása - beszámoló és stratégai finomhangolás, ha szükséges Felelıs: Önkormányzat (javasolt a VIKO bevonása)

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

. VI./ 33

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

Indikátorrendszer Cél

MIKRO-TÉRSÉGI GAZDASÁGI KÖZPONT (szabadidı és gazdaság) • Mikro-térségi hálózat kiépítése • Városkörnyék, natúra integrálása az élettérbe • Turizmus fejlesztés, vízparti fejlesztés (Duna-part)

Indikátor neve

Indikátor definíciója

Mértékegység

Forrás

Adatgyőjtés gyakorisága

A városi gazdaság teljesítménye

A városban mőködı gazdasági szervezetek és egyéni vállalkozók éves nettó árbevételének 2007. értéke (cél: növekedés)

millió forint

Polgármesteri Hivatal

Éves

A városban élık munkajövedelme

A foglalkoztatottak éves munkajövedelmének 2007. évre értéke (cél: növekedés)

millió forint

APEH

Éves

Munkanélküliségi ráta Vállalkozások befektetett tıkéje Mőködı tıke befektetések intenzitása

A munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népesség viszonyítva (cél: csökkenés) A városban gazdasági tevékenységet folytató vállalatok saját tıkéje (cél: növekedés) A városban befektetett mőködı tıke (az itt tevékenykedı gazdasági szervezetek saját tıkéjében adott évben történt növekmény) és a térségben befektetetett mőködı tıke hányadosa (cél: növekedés) Aktív keresı nélküli, aktív korú taggal rendelkezı háztartások száma (cél: csökkenés) Globálisan jelenléttel bíró tudásalapú gazdasági multinacionális cégek jelenlétének erısítése. A betelepedı cégek száma (cél. növekedés)

%

KSH

Éves

millió forint

APEH

Éves

%

APEH

Éves

db

KSH népszámlálás Polgármesteri Hivatal

10 évenként

Kereskedelmi szálláshely(ek) létesítése (növekedés)

db


Éves

Vendégéjszakák száma

A kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (cél: növekedés)

vendégéjsza kák száma

KSH

Éves

Kulturális és sportrendezvények résztvevıinek száma

Kulturális rendezvények, elıadások résztvevıinek száma (cél: növekedés)

fı

Polgármesteri Hivatal és kulturális intézmények

Éves

Rendezvények száma

Szabadidıs, rekreációs rendezvények, valamint identitásépítı és ismeretterjesztı rendezvények, elıadások száma (cél: növekedés)

db

Polgármesteri Hivatal Sporttelepek, Mővelıdési Házak

Éves

Turizmusra épülı vállalkozások száma

Kiskereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó létesítmények száma városban (cél: növekedés)

db


Éves

Regionális szervezetek és központok száma

Régióban jelenlévı regionális szintő szervezetek és intézmény központok száma (cél: növekedés)

db


Éves

Aktív keresı nélküli háztartások száma Multinacionális cégek megjelenése, bekapcsolódás a globális gazdaságba Kereskedelmi szálláshelyek

TÉRSÉGI KÖZPONT

SZOLGÁLTATÓ

(intézmény és turisztika) • Városközpontfejlesztés • központtá válás, intézményi funkciónövekedés • sport és rekreációs tevékenységek elhelyezése

2008.

ÁPRILIS

15.

E

C O R Y S

M


K

F T

.

db

Éves

VI./ 306

É R D

I V S

V É G S İ

B E S Z Á M O L Ó

Indikátorrendszer Cél

KERESKEDELMI ALKÖZPONT • életminıség funkcionális színvonal javulás • hatékony városi és területi struktúrák: intermodális csomópont kialakítás • minıségi terek megújítása - köztér és alközpont program

2008.

ÁPRILIS

15.

Indikátor neve

Indikátor definíciója

Mértékegység

Forrás

Adatgyőjtés gyakorisága

Ingatlanfejlesztési hatás-monitoring

Akcióterületek és kontroll terület ingatlanpiaci hatáselemzése, hozzáadott érték teremtıdés követése (cél: növekedés)

Ft/m2

Városfejlesztési Társaság

Éves

Városmarketing

Városfejlesztési Projekt portfolió elkészítése a város további fejlesztéseinek kiajánlására

db

Éves

Városmarketing

Identitásépítésbe vállalkozások bevonása

db

Sétálóutcák, közösségi terek

Közösségi használatú közterületek – sétáló utca és fı tér – nagysága a település belterületén (cél: növekedés)

M2

Polgármesteri Hivatal és Városfejlesztési Iroda Polgármesteri Hivatal és Városfejlesztési Iroda Polgármesteri Hivatal

Közlekedési eszközök kihasználtsága

Tömegközlekedést igénybe vevık, csomópontban közlekedési eszközt váltók, átszállók

Utasok száma / átszállók száma

E

C O R Y S

M


K

F T

.

Volán Busz

éves

Éves

éves

VI./ 307

É R D

I V S

A N T I S Z E G R E G Á C I Ó S

T E R V

E G Y E Z T E T É S I

EGYEZTETÉSI

A N Y A G

ANYAG

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ANTISZEGREGÁCIÓS TERVE AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RÉSZE 2008. április 18.

AszT/1

É R D

I V S


Megbízó:

T E R V


A N Y A G

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata

Megbízó képviselıje:

Készítették:

Munkatársak: Sz. Mosoni Dóra Magyar Zsófia Váradi Zsuzsa Rácz Andrea Tendli Krisztina Láposi Roland

Budapest, 2008. április © ECORYS Magyarország Mérnöki Tanácsadó Kft.

Ecorys Magyarország Kft 1114 Budapest, Kemenes u. 6 Tel / Fax: +36-1-266-2482 [email protected]

AszT/2

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

TARTALOM TARTALOM....................................................................................................................3 BEVEZETÉS ...................................................................................................................4 I.1. Az érintett városrészek fıbb jellemzıi ..................................................................5 I.1.1. Az akcióterületek és a szegregátumok lehatárolásának szempontjai...................6 I.1.2. A város és az érintett városrészek helyzetértékelése........................................6 II. A ROMA NÉPESSÉGET MAGAS ARÁNYBAN KONCENTRÁLÓ VÁROSI SZEGREGÁTUMOK,TELEPEK, TELEPSZERŐ KÉPZİDMÉNYEK HELYZETELEMZÉSE .................. 14 II. 1. A szegregátumok helyzetelemzése .................................................................. 15 II.1.1. A KSH által kijelölt területek rövid bemutatása............................................. 17 II.1.2. A szegregátumnak minısített területek részletes helyzetelemzése.................. 18 II.1.3. A 2. számú szegregátum részletes helyzetelemzése ..................................... 28 II.1.4. A szegregátumnak jelölt, de a mutatók alapján annak nem minısülı területek bemutatása ....................................................................................................... 37 III. ANTISZEGREGÁCIÓS PROGRAM ............................................................................ 45 III.1. A roma népesség integrációját elısegítı városi intézkedések .............................. 46 III.1.1. A 2007-13 között tervezett beavatkozások ................................................. 46 III.1.2. A programok eszközrendszere .................................................................. 47 FÜGGELÉK .................................................................................................................. 63

AszT/3

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

BEVEZETÉS Érd városa 2008-ben elhatározta, hogy a város teljes közigazgatási területére elkészítteti az Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS). Az IVS megalapozó munkarészei után vázolja a város jövıképét, a fejlesztések célrendszerét, az ezekhez kapcsolódó legfontosabb feladatokat városrészenként. E tanulmány keretein belül került megalkotásra jelen Antiszegregációs Terv, amely a település és egyes városrészeinek elemzését, fejlesztési elképzeléseit, valamint a város különbözı fejlesztési programjait, koncepcióit vizsgálja meg a város egészére és a szegregátumaira vonatkozóan, elsıdlegesen a társadalmi hatásokra fókuszálva. Az Antiszegregációs terv elsısorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlıségi problémák meglétét egy adott településen. Az Antiszegregációs terv célja, hogy a város felmérje azon területeit, ahol a szegregáció már megindult, illetve ahol elırehaladott állapotban van, és a fentiek szellemében kidolgozzon a szegregáció oldására irányuló programokat. A munka célja Jelen Antiszegregációs Terv az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakmai Államtitkársága, Városrehabilitáció 2007-2013-ban Kézikönyv városok számára (Bp. 2007. október 5.), 2.sz. melléklet: Útmutató az Antiszegregációs terv kidolgozásához tematikája alapján készült el, amely az Egyenlı Bánásmódról és az Esélyegyenlıség Elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény 35. §-át vette figyelembe. A 2003. évi CXXV. törvény szellemében írandó települési esélyegyenlıségi program különösen a lakhatás illetve a szociális szolgáltatásokhoz, és az infrastruktúrához való hozzáférés terén megvalósuló esélyegyenlıség elımozdítását kívánja ösztönözni. A kutatások szerint az ezeken a területeken jelen lévı szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlı hozzáférést a szolgáltatásokhoz, és tovább mélyítik a társadalmi különbségeket. A jelenség nem csak a hivatkozott törvény kapcsán vet fel kérdéseket, hanem gyengíti a társadalmi kohéziót és rontja Magyarország versenyképességét. A tanulmány célja egy olyan antiszegregációs terv kidolgozása, amely enyhíti a településen belüli esélyegyenlıtlenséget, a leszakadó társadalmi rétegeknek számára pedig lehetıséget biztosít a társadalmi beilleszkedéshez, integrációhoz. A szegregáció fogalmát a szakirodalom leggyakrabban a területi elhelyezkedéssel, lakhatással és az ebbıl következı intézményi elkülönüléssel/elkülönítéssel kapcsolatban használja. Szegregációnak nevezzük azt a jelenséget, amikor egy-egy településen belül a különbözı társadalmi rétegek, etnikai csoportok stb. lakóhelye erısen elkülönül egymástól. A szegregáció együtt jár a jövedelmi viszonyok és a települési infrastruktúra lényeges egyenlıtlenségeivel. Szegregátum a településeknek azon területei érinti, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%. A KSH és az önkormányzat ezen mutatók alapján határolta le a városban lévı szegregátumok területét, és ezekre vonatkozóan szolgáltatott adatokat. Az esélyegyenlıség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális fejlesztés és település-rehabilitációs támogatás esetén az alacsony státuszú AszT/4

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

lakosok helyzetére. Kiemelten fontos a település különbözı pontjain lakók részére az (szociális) infrastruktúrához való hozzáférés- biztosításának gyakorlata és annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a településen a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség. Alapvetı feltétel a település rehabilitációs projektjeinek támogatásához: az alacsony státuszú lakosok által lakott településrészeken a további lakásállomány-növekedést megakadályozó, azt csökkentı, a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség és az esélyegyenlıtlenség csökkentése érdekében folytatott esélyteremtı tevékenység tervszerő dokumentálása a települési esélyegyenlıségi programok kidolgozásával és megvalósításával. Az alacsony státuszú lakosok esélyegyenlısége elımozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlı hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik munkaerı-piaci hátrányaikat, javítják foglalkoztatási esélyeiket. Az antiszegreációs terv a település jövıjét próbálja prognosztizálni a fejlesztések tükrében, és olyan elveket, irányokat meghatározni, amelyek a legjobb eredményeket érhetik el a lakosság életkörülményei javításában. Az Anti-szegregációs terv tehát csak egy, de igen fontos részét képezi a települési esélyegyenlıségi program kidolgozásának. Az IVS-hez készített átfogó helyzetelemzés nyomán kialakított városrehabilitációs terv kiemelten kezeli, hogy Érd minden városrészében diszkriminációmentesség és szegregációmentesség érvényesüljön. F

I.1. Az érintett városrészek fıbb jellemzıi AszT/5

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

I.1.1. Az akcióterületek és a szegregátumok lehatárolásának szempontjai Az Integrált Városfejlesztési Stratégia III., az egyes városrészeket helyzetelemzését tartalmazó fejezetében bemutatásra kerültek azon kisebb területegységek, hol a népesség társadalmi összetétele és a terület fizikai jellemzıi kedvezıtlenebbek. Az alábbiakban meghatározásra kerülnek a fentiek alapján kijelölt rosszabb státuszú területek, ahol a szegregáció folyamata már megjelent, elırehaladott állapotban van, illetve ebbıl a szempontból veszélyeztetett területrésznek számítanak. Szegregátumnak azon területeket nevezzük, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya mindkét mutató esetében magasabb, mint 50%. Az Antiszegregációs terv területi dimenzióban, az IVS-ben behatárolt városrészek szerint, szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlıségi problémák meglétét. Városszerkezetileg a szegregátumoknak alapvetıen két típusa határozható meg: A) A városszövetbe ágyazódott szegregált, szegregálódó területek (telepszerő környezet) B) A városszövett0l elkülönült, alapvetıen nem lakófunkciójú területekbe ékelıdött szegregátumok (telepek) Az IVS-ben foglalt akcióterületek: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Parkvárosi alközpont (Bem tér) Hétágú csomópont Tusculanum akcióterület Érdligeti alközpont Városközpont Ófalu Gazdaságfejlesztési akcióterületek

I.1.2. A város és az érintett városrészek helyzetértékelése Az alábbiakban az antiszegregációs terv vizsgálati szempontjait alapul véve összefoglaljuk az IVS-ben részletesen kifejtett városi szintő társadalmi-környezeti megállapításokat. Népesség Míg a századfordulón Érden mindössze 3.508 lakost tartottak nyilván a Fejér megyében készült népességi statisztikák, addig most alig egy évszázad múltán több mint 60.000 lakost tudhat magáénak a város. Érden kívül nincs Magyarországon még egy olyan település, melynek a lélekszáma 100 év alatt a tizenhatszorosára növekedett volna. Ez az arány még európai viszonylatban is egyedülálló. A város népességének alakulása a rendszerváltás után lényegesen megváltozott, egyre több zöldövezetbe vágyó fıvárosi költözött a városba. Érd lakónépességét a vándormozgalom többrétően érinti. Nem egyszerően a szuburbanizációs tendenciák részese a település, jelentıs a vidékrıl ideköltözık aránya is. A településre odavándorlók száma 3505 fı, az elvándorlók száma 2639 fı volt 2004-ben. A nemzetközi vándorlást is figyelembe véve, a AszT/6

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

teljes vándorlási egyenleg 1196 fı, tehát erısen pozitív. A természetes szaporodásra (a születések és a halálozások különbségére) országos viszonylatban a negatív elıjel, a fogyás a jellemzı. Érd népessége sem kivétel ez alól: 1990-2005 között mindössze négy évben volt pozitív a természetes szaporodás, az összes többi évben fogyásról beszélhetünk. A tényleges szaporodás, a természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg összege, 1169 fı volt 2004ben. Ez a 2005. évi népességszám 1,9 százalékával egyezik meg. •

A városrészek közül a legsőrőbben lakott terület Parkváros, ezt követi Érdliget. Állandó népesség száma

Városrész Külterület Tisztviselı és Újtelep

82 6798

Ófalu-Újfalu Tusculanum

7750 9276

Érdliget-Kutyavár Parkváros

13526 18495

A lakosság korcsoport szerinti megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legkedvezıtlenebb korösszetétel, vagyis a lakosság legnagyobb mértékő elöregedése Tusculanum és Érdliget városrészben tapasztalható, ugyanis itt a lakosság közel egyötöde 60 év feletti korosztályhoz tartozik. A legkedvezıbb korszerkezető városrész Parkváros, ahol az átlaghoz képest a legmagasabb a fiatal korosztály aránya (19,7%), míg az idıs korosztályhoz tartozók aránya jóval átlagérték alatti, nem éri el a 14%-ot ebben a városrészben, amely a városrész kedvezı közlekedésföldrajzi helyzetének következtében lezajlott fiatal korosztály beköltözésének következménye. A lakosság korcsoport szerinti megoszlásának alakulása városrészenként 100% 13,9 19,8

19,3

17,2

16,9

63,5

64,6

65,3

66,3

18,8

17,0

80%

60% 60- x évesek aránya 66,4

65,4 68,8

15-59 évesek aránya 0-14 évesek aránya

40%

20% 19,7

16,7

16,1

17,5

16,8

T usculanum

Érdliget-

Tisztviselı és

Ófalu-Újfalu

Kutyavár

Újtelep

12,5

17,7

0% Parkváros

Külterület

Érd összesen

Forrás: KSH, Népszámlálás 2001.

(Az egyes városrészek demográfiai jellemzésérıl részletes elemzés található a Integrált Városfejlesztési Stratégia III., Városrészi elemzéseket tartalmazó fejezetében.) Foglalkoztatottság AszT/7

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

A szegregációs mutató meghatározása szempontjából fontos megvizsgálni a lakosság aktivitási arányának alakulását, valamint az egyes városrészek közötti eltérések okainak feltárását. Az eredmények szerint a foglalkoztatottság tekintetében néhány százalékos külömbségek érzékelhetık az egyes területegységek között. Ez alapján a legtöbb foglalkoztatott (az aktív korúak 59,3%-a) az egyik leginkább elöregedı városrészben, Érdligeten reprezentálódik, míg a külterületi lakosoknál ez az arány csupán 47,3%, Tusculanuban 57,2%. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a demográfiai szempontból legkedvezıbb városrészben a legalacsonyabb (27,4%), addig ez az arány a külterületi lakosoknál csaknem kétszeres, a többi városrészhez képest pedig 4%-kal alacsonyabb értékő.

Mutató megnevezése Parkváros Tusculanum Érdliget-Kutyavár Tisztviselı és Újtelep Ófalu-Újfalu Külterület Érd összesen



57.5 57.2 59.3 56.9 57.9 47.3 57.8

27.4 31.4 31.4 31.8 31.2 42.4 30.1

A szegregációs mutató meghatározása szempontjából fontos munkajövedelemmel nem rendelkezık arányának meghatározása.

a

rendszeres

Az adatok szerint Érd belsı területéhez tartozó városrészekben a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya a városi átlagérték (38,4%) körüli, ennél viszont jóval jelentısebb az eltérés a külterületi lakosság esetén, ahol az ott élık több mint fele nem rendelkezik jövedelemmel, amely súlyos társadalmi problémát rejt magában.

Mutató megnevezése

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül

Érdliget-Kutyavár

36.4

Ófalu-Újfalu Tusculanum

38.6 39

Tisztviselı és Újtelep Parkváros

39 39.1

Külterület Érd összesen*

52.7 38.4

Iskolai végzettség A lakosság iskolai végzettségét tekintve jelentıs eltérések tapasztalhatók az egyes városrészek között. Ugyanis míg Érdligeten a lakosság 20,7%-a rendelkezik alapfokú végzettséggel, Ófaluban és a Tisztviselıtelepen és Újtelepen ez az arány eléri a 27-29%-ot. A lakosság iskolai végzettségének alakulása városrészenként AszT/8

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

35 29.1

28.6

30 26.4 25

22.4

22.1 20.7

20 (%)

16

15.2

14.5 15

12.9 11.2 9.8

10

5 0 ÉrdligetKuty av ár

Tusculanum

Parkv áros

Óf alu-Újf alu

Tisztv iselı és Újtelep

Külterület

max. általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya felsıfokú végzettségőek aránya

Forrás: KSH, Népszámlálás 2001.

Ezzel párhuzamosan a felsıfokú végzettségőek arányát tekintve fordított a helyzet, Érdligeten a lakosság 16%-a, míg az utóbbi két városrészben az itt élık csupán 9,8%-a rendelkezik felsıfokú végzettséggel, amely tehát szoros összefüggésben van a lakosság társadalmi struktúrájával, ugyanis mint tudjuk, az egyik szegregátum ezen a területen található. Szociális ellátás Érd a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott kötelezettségeinek eleget tesz. A pénzbeli és természetbeli ellátások területén a jogszabályokban meghatározott kötelezı ellátásokon túl önként vállalt feladatok teljesítésével is segíti az arra rászorulókat. Az önként vállalt feladatok: • Méltányos ápolási díj • Méltányos közgyógyellátási igazolvány • Élelmiszer utalvány • Tüzelı utalvány • Gyógyszertámogatás • Tanszer-tankönyv támogatás • Étkezési térítési díj támogatás • Baba csomag (újszülöttek részére ajándékcsomag) • Temetési segély A szociális szolgáltatási feladatok integrált formában a Szociális Gondozóközpont látja el. A város az alábbi szociális szolgáltatásokat biztosítja: Tagintézmény neve Családsegítı

Telephely Érd, Emma

Feladat Információ


Ellátott létszám A város AszT/9

É R D

I V S


központ

u. 8.

T E R V


szolgáltatás Támogató szolgáltatás

A N Y A G

alapellátás alapellátás

Érd, Emma u. 7.

Ifjúsági Szabadidıs és Szolgáltató Klub

Érd, Enikı u. 2.

Nappali ellátása

Érd, Topoly u. 2. Érd, Topoly u. 2

Idısek otthona

Érd, Topoly u. 2.

Idısellátás

Idısek otthona Hajléktalanok nappali ellátása Férfi átmeneti és krízisszálló Nıi hajléktalan szálló Családok átmeneti otthona Utcai szociális

Habilitációs központ Habilitációs központ OM azonosító

Bölcsıde Gyermekek átmeneti otthona (nem önkormányzati)

Érd, Jácint u.8 Érd, Holló u. 3. Érd, Fehérvári u. 89. Érd, Fehérvári u. 91. Érd, Nyírfa u. 11. Érd, Edit u. 2. Érd, Hivatalnok u. 42+44. Érd Habilitációs központ Érd, Edit u. 2. Érd, Aradi u. 2.

Érd, Karolina u. 3.

családsegítés Közösségi pszichiátriai ellátás Gyermekjóléti szolgáltatás Gyermekek alternatív napközbeni ellátása Étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzırendszeres házi segítségnyújtás Idısek nappali ellátása Idısek bentlakásos otthona Idısek bentlakásos otthona Nappali melegedı Átmeneti és krízisotthon

alapellátás

alapellátás

lakossága A város lakossága A város lakossága A város lakossága A város lakossága

alapellátás

alapellátás

100 fı 70 fı 60 fı

alapellátás

35 fı 50 fı

16 fı

alapellátás

35 fı

Szakosított ellátás

12+23 fı

Szakosított ellátás

10 fı

Szakosított ellátás alapellátás

25 fı

alapellátás

35 fı

Átmeneti otthon Átmeneti otthon Utcai szociális munka Fogyatékosok nappali ellátása Korai fejlesztés, képzési kötelezettség

Ua.

oktatási

alapellátás

60+60 fı

Alapellátási feladat (szerzıdéses(

14 fı

Gyermekek napközbeni ellátása Gyermekek átmeneti otthona

Kötelezı városi, de nem ellátott feladatok: • Nappali ellátások: pszichiátriai és szenvedélybeteg AszT/10

É R D

• •

I V S


T E R V


A N Y A G

Átmeneti elhelyezést biztosító ellátások: fogyatékosok, szenvedélybetegek Az idısellátások kívül még két szakosított ellátási forma

pszichiátriai

és

2009. január 1—tıl: területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás Civil szervezet vagy alapítvány ellátott intézmények: • Idısek otthona és átmeneti gondozás – 40 fı • Idısek otthona • Gyermekek átmeneti otthona • Anya, leány, gyermekotthon • Családok átmeneti otthona • Megyei fenntartású gyermekotthon • Fogyatékos fiúotthon Lakásállomány Érden a népességszám növekedéséhez a lakásállomány dinamikus növekedése párosult, amelynek alakulásában több tényezı emelhetı ki. Egyrészt a nagyarányú kiköltözéseknek következménye, hogy Érden alapvetıen nagy alapterülető családi házas beépítés jellemzı, ugyanakkor az elmúlt években számos többlakásos épületegyüttes került átadásra, zömében kis alapterülető lakásokkal építve. Fontos kiemelni, hogy a város közmőellátottsága erısen fejlesztésre szorul, amely rányomja bélyegét a városrészek közötti, lakáskomfortosságban jelentkezı különbségekre. Azonban ki kell hangsúlyozni, hogy a városrészek strukturális viszonyaira, fejlettségi helyzetére következtetni lehet abból, hogy miként alakul a lakásállományban az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. Az eredmények szerint a centrum közeli Tusculanumban, valamint Ófaluban és Újtelepen a legkevesebb az alacsony komfortfokozatú lakás, míg több mint 5%-kal magasabb arány jelenik meg Parkvárosban és a Tisztviselıtelepen, Újtelepen.

Mutató megnevezése Parkváros Tusculanum Érdliget-Kutyavár Tisztviselı és Újtelep Ófalu-Újfalu Külterület Érd összesen

Lakásállomány (db) 6683 3163 4966 2303 2903 36 20054

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 19.5 13.8 15.5 17.3 14.2 44.4 16.6

Közmőellátottság Érd megyei jogú város közmőellátottságát alapvetıen jellemzi, hogy a vízellátás, a gázszolgáltatás, valamint az villamosenergia 100%-os kiépítettségő és elérhetıségő, de a város egész területén, így a városrészekben is alapvetı problémát jelent a burkolt utak hiánya, valamint a közüzemi csatornahálózat kiépítettségének hiánya jellemzı. A városrészek közmőellátottságát, a városrészek közötti különbségeket az alábbi térképek jelzik.

AszT/11

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

Általános segélyezési adatok Érden a lakosság 3,3%-a részesült 2007-ben rendszeres pénzellátásban, amelynek formái a következık: Támogatás fajtája

Fı

Rendszeres szoc.segély Aktív korúak szoc.segélye Idsıkorúak járadéka Lakásfenntartási normatíva Lakásfenntartási támogatás (méltányos, helyi) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Kieg.gyermekvéd.támogatás Ápolási díj (normatív) Ápolási díj, méltányos Tb. járulék Szemétszedési díj 100 évesek támogatása Étkezési térítés adósságkezelés összesen

Felhasznált összeg ezer Ft

61

19 725

14 439

4 295 15 784

6 755 447 35 596 29 857 1 737 5 605 678 1 869 847 135 195

675 6 109 115 374 2 241 10 2046

Érden 2007-ben összesen 63,8 millió Forint támogatás került kiosztásra, eseti pénzellátás formájában, amelyek megoszlása a következıképp alakult:

Támogatás fajtája

Felhasznált összeg

Fı

Vizitdíj Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Átmeneti segély Tüzelı támogatás Temetési, hamvasztási segély Közlekedési támogatás Köztemetés Közgyógyellátás Vis Maior támogatás Kelengyealap összesen

7

21

1 178 765 77

9 184 9 342 2 234

221 181 13 741 0 495 6 678

4 874 1 792 892 27 901 0 7 680 63 830

A városban a szociális normatíva alapján a támogatottak számának, valamint az ellátási feladatok költségvetésének alakulása a következıképp alakul: Tagintézmény neve

Feladat

Budaörsi kistérségben jelenleg ellátott

Alap normatíva

Kistérségi normatíva

Bevétel (ezer Ft)

Önkormányzati kiegészítés

Összes kiadás

AszT/12

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

feladat Családsegítı központ Ua. Ua. Gyermekjóléti központ

Idısellátás Habilitációs Központ Hajléktalanellátás

Ua. Bölcsıde Idısotthon Gazdasági iroda összesen

Közösségi ellátások Támogató szolgáltatás családsegítés Gyermekjóléti szolgáltatás Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Fogyatékosok nappali ellátása Hajléktalanok nappali ellátása Férfi-nıi hajléktalan átmeneti szálló, férfi krízis szálló, családok átmeneti otthona Bölcsödei ellátás Idısek otthona Gazdasági feladatok -

-

6 000

-

-

-

-

Tárnok, Diósd

8 000

1 500

980

-

-

Sóskút, Pusztazámor

24 152

15 287

-

25 503

64 942

-

26 942

-

-

21 412

47 904

Jelenleg a budaörsi kistréség látja el

2 000

550

-

-

2 550

Diósd, Budajenı

15 317

1 050

310

28 067

44 744

Diósd, Törökbálint

9 180

1 800

-

- 2 388

8 592

Diósd, Törökbálint

34 825

-

1 558

5 694

42 076

-

53 606

-

-

32 094

85 700

-

46 200

-

40 920

31 140

118 260

-

-

-

-

33 816

33 816

-

238 181

19 637

49 392

208 670

500 380

A kötelezı, de nem ellátott feladatok közé tartozik a nappali ellátás keretén belül a szenvedély és pszichiátriai (alacsony küszöbő), az átmeneti ellátátsok közül a szenvedély és pszichiátriai, fogyatékos és idısek átmeneti otthona. Mint megyei jogú városnak az idısotthonon kívül még két szakosított bentlakásos otthoni ellátást kellene biztosítani. 2009. január 1-tıl biztosítani kell a gyermekvédelmi szakellátás, ami gyermekotthon, utógondozó otthon és nevelıi szülıi hálózat biztosítását jelenti.

AszT/13

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

II. A ROMA NÉPESSÉGET MAGAS ARÁNYBAN KONCENTRÁLÓ VÁROSI SZEGREGÁTUMOK,TELEPEK, TELEPSZERŐ KÉPZİDMÉNYEK HELYZETELEMZÉSE

AszT/14

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

II. 1. A szegregátumok helyzetelemzése A városrészi elemzéseknél már körvonalazódtak azok a területek, amelyeken a népesség társadalmi összetétele és a terület fizikai jellemzıi is kedvezıtlenebbek. Az IVS helyzetelemzı fejezete meghatározza azokat a kisebb területegységeket, ahol a szegregáció már elırehaladott, illetve ahol annak elmélyülése fenyeget. A szegregátumok meghatározása a kézikönyvben meghatározott szegregációs mutató alapján történik. Azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezGk aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50 %-ot. A szegregátumok tekintetében két típust kell megkülönböztetni: a városszövetbe ágyazódott szegregált terület (telepszerő környezet), a városszövettıl elkülönülı, alapvetıen nem lakó-funkciójú területbe ékelıdött szegregátum (telep), amelyeket tételesen az alábbi táblázat tartalmaz. Érd szegregátumai a KSH 2001-es népszámlálási adatai és az Önkormányzati adatok alapján.

Sorszám 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

Megnevezés Szegregátum: Krasznahorkai-Aradi u – Tárnoki köz – Kızegi u. Késmárki u.

Relevancia (2001. évi adatok alapján)

Aktuális állapot

Városrész

Típus

Parkváros

városszövettıl elkülönülı

Szegregátum

Alacsony státuszúak pontszerő jelenléte

Parkváros


Veszélyeztetett terület


Parkváros




Parkváros



Megszőnt veszélyeztetett terület

Parkváros




Parkváros




Parkváros




Kárpáti-Késmárki-Borszéki

Fátra – Körmöci – Mátra – Korponai – Tárnoki-Kolozsváry – Mátra – Komáromi

Zólyomi u – M7 – Visegrádi – Kıhalmi

Ungvári – Füzérvári – Vereckei – Hargitai

Dévai – Szigetvári

Zengı u – Sóskúti út – belterület – Kıhalmi u.

AszT/15

É R D

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

I V S


Csiszoló – Gépész – Fuvaros – Darukezelı

T E R V


A N Y A G

Parkváros




Parkváros




Parkváros




ÉrdligetKutyavár




Tusculanum




Parkváros




Tusculanum




Judit u – 6. sz. út – József A – Dózsa Gy – Temetı u – Sugár u – Kerülı u – Kálvária u – Kastély u – Mély u.

Ófalu


Szegregátum

Alacsony státuszúak elszórt telepzerő jelenléte

Molnár – Római – Belterületi határ

Ófalu




Tisztviselıtelep




Ófalu




Ófalu




Favágó – Esztergályos – belterület – Darukezelı

Mogyoró – Felsıvölgyi – Meggyfa – Főzfa – Körtefa – Fügefa - Köszméte Ciklámen - Szépilonka – Vincellér – Facélla

István – Géza – Imre – Tárnoki

Kovács u.

Taksony – György – Töhötöm – Gyula

Júlia u – Ercsi út - …

Berettyó u.-Aranyos u.

Ágnes-Adél-Ágota - Angyalka

A KSH adatszolgáltatása alapján a városban 1, minden feltételnek megfelelı szegregátum került lehatárolásra. A KSH feltőntetett olyan területeket is, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erısen leromlott területnek (veszélyeztetett terület) számított. A megjelölt területek közül több olyan terület is található, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de a 2001es népszámlálási adatokhoz képest a terület jelentıs változáson ment keresztül, ezek tehát szegregátumnak már semmiképpen nem nevezhetık.

AszT/16

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

A KSH által jelölt veszélyeztetett területek és szegregátumok

AszT/17

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

II.1.1. A KSH által kijelölt területek rövid bemutatása Érd megyei jogú városban a 2001. évi népszámlálásban két szegregátumnak minısülı terület került lehatárolásra, a város északi, parkvárosi városrészében elhelyezkedı parkvárosi szegregátum, valamint a város déli területén, a történelmi városrészben, Ófaluban levı alacsony státuszú terület. A lehatárolt szegregátumokat a családi házas beépítés jellemzi, területükön az alacsony státuszú lakosság nem telepszerően, hanem pontszerően helyezkedik el. Összességében elmondható, hogy Érden a 2001. évi statisztikai lehatárolás alapján az akkori szegregátumnak minısülı területeken jelentıs változások történtek, amelyek alapvetıen befolyásolták a szegregátum jellegét, mivel az összefüggı területegységek helyett jelenleg pontszerő szegregátumok vannak jelen.

II.1.2. A szegregátumnak minısített területek részletes helyzetelemzése 1.) Parkvárosi szegregátum II.1.2.1. Általános helyzetkép A Parkvárosban elhelyezkedı szegregátum a Postástelep nyugati peremén található a városhatár mentén a Kassai u., a Kıszegi u., a Késmárki u., a Krasznahorkai u., az Aradi u. és a Tátra u. családi házas beépítéső környezetében. A területre jellemzı, hogy a 2001. évi Népszámlálás óta, egyrészt az önkormányzati integrációs tevékenységek következtében, másrészt az ingatlanpiaci fejlesztések révén ma már nem beszélhetünk telepszerő szegregátumról. A terület annak ellenére, hogy alacsony infrastruktúrával kiépített (burkolt út hiánya jellemzı, a zöldfelületek állapota leromlott), kedvezı földrajzi fekvésének köszönhetıen ingatlanpiaci szempontból keresetté vált, így az újépítéső családi- és társasházak mellett éles kontrasztként jelennek meg a pontszerő, alacsony státuszú lakosok ingatlanjai. A terület pontszerő szegregátumaiban nagyobbrészt halmozottan hátrányos helyzetőek, zömében roma kisebbséghez tartozók élnek. Parkvárosi telepszerő szegregátum rendezésének története az alábbi módon történt. A 2005. február 10-i Képviselı-testületi ülésen a 30/2005. ÖK. határozat döntött a terület telepszerő szegregáltságának felszámolásáról, e célra az önkormányzat 20 millió Ft-t elkülönített. A területen több olyan ingatlan is volt, melyben 20-an, 30 laktak, több generáció együtt. A városba ágyazott szegregátum területén lótartással is foglalkoztak, melyre alkalmatlan volt a városi környezet. Az önkormányzat megpróbálta a családokat külön költöztetni és ehhez igénybe venni a szocpolitikai támogatást. Végül egy család Tökölön jutott saját lakáshoz. Egy család nem tisztázott módon Budapest XI. kerületében elfoglalt egy nyaralót. Egy családnak Sóskút határában vásárolt az Önkormányzat egy kisebb házat mivel a lótartást továbbra is szerette volna folytatni. Egy másik ingatlanban, 48-an laktak együtt különbözı tákolmányokat toldva a téglaházhoz. Itt is magántulajdonhoz jutott minden család. Egy család Sóskútra, 2 család Tárnokra költözött nekik sikerült a szociálpolitikai támogatást az Önkormányzatnak megszereznie. Két

AszT/18

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

család Érden jutott ingatlanhoz. Három család Csengıdön jutott ingatlanhoz. Az ingatlanok 5 év elidegenítési tilalommal terheltek.1 II.1.2.2. Demográfiai és szociális helyzet A szegregátum területén nagyon magas (32,3%), a városi érték kétszeres, de a városrészi értéknek is mintegy a másfélszerese a fiatalkorú gyermekek aránya. Ezzel együtt az idıskorúak aránya a 10%-ot sem éri el (1. ábra), és szők az aktív korúak aránya is (58,5%). Az eltartottság foka magas, amely kiemeli a szociális szempontokat, ugyanakkor a munkavállalás szempontjából is kedvezıtlenek a demográfiai adottságok. 1. ábra Az 1. szegregátum lakónépességének korszerkezete területi összevetésben, 2001 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

1. szegregátum

Parkváros

Érd összesen

0%

20%

40%

60%

80%

100%

A szegregátum népességstruktúrájának más kedvezıtlen elemei is erısítik a halmozottan hátrányos helyzet kialakulását. A végzettség szerinti összetétel szerint például az itt élık csaknem 2/3-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel, vagy azzal sem rendelkezik (63,2%), amely mintegy háromszorosa a városi és városrészi értéknek (2. ábra). Ezzel szemben a felsıfokú végzettségőek aránya (6,1%) a felét sem éri a nagyobb kiterjedéső területi adatoknak (14%). Ezek az adatok a lakossági csoport munkaerıpiacon történı érvényesülése szempontjából okoznak jelentısebb feszültségeket.

1

Forrás: Az Önkormányzat Szociális Referensének tájékoztatása.

AszT/19

É R D

I V S



T E R V

A N Y A G

2. ábra Az 1. szegregátum lakónépességének átlagos végzettségi viszonyai területi összehasonlításban (%), 2001 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában

63 56 49 42 35 28 21 14 7 0 Érd összesen

Parkváros

1. szegregátum

A foglalkoztatás alacsony arányából ki is derül (33,3%), hogy korlátozottak az szegregátum területén élık munkavállalási lehetıségei (3. ábra). A városi és városrészi lakosokhoz képest feleakkora arányú foglalkoztatottság megélhetési nehézségekre utal a munkából származó jövedelmek mérsékelt megjelenése következtében, illetve feltételezi a megélhetéshez szükséges jövedelmek megszerzése egyéb módjainak alkalmazását (szürke- és fekete gazdaság). 3. ábra Az 1. szergregátum aktív korúakhoz viszonyított foglalkoztatottjainak aránya területi összehasonlításban (%), 2001 Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

1. szegregátum

Parkváros

Érd összesen

28

31

34

37

40

43

46

49

52

55

58

A szegregátum háztartásainak csaknem 60%-ában nincs foglalkoztatott (57,1%), amely több mint kétszerese a vonatkozó városi és városrészi értékeknek (4. ábra). Ez az itteni háztartásokban élı családok zömének megélhetési nehézségein túl jelentıs szociális alapú támogatottságra vall. AszT/20

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

4. ábra Az 1. szegregátum foglalkoztatott nélküli háztartásainak aránya területi összevetésben (%), 2001 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

1. szegregátum

Parkváros

Érd összesen

25

28

31

34

37

40

43

46

49

52

55

58

Rendszeres munkajövedelemmel a szegregátum lakóinak 2/3-a nem rendelkezik (65,8%), amely csaknem kétszerese a városi és városrészi hasonló adatoknak (5. ábra). Ez szintén a háztartásokban élı itteni családok megélhetésének nehézségeire és a szociális támogatások jelentısebb mértékére vall, ugyanakkor a nem rendszeres jövedelemszerzés különbözı formáinak elterjedtségére is utal.

AszT/21

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

5. ábra Az 1. szegregátum aktív korúakhoz viszonyított rendszeres jövedelemmel nem rendelkezıinek aránya területi összevetésben (%), 2001 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 70 66 62 58 54 50 46 42 38 34 30 Érd összesen

Parkváros

1. szegregátum

A jövedelmi helyzet mellé a végzettséget is beemelı szegregációs mutató eléri az 50%-ot a területen (6. ábra), amely alapján a terület megújítására jogosult, beleértve a mentális rehabilitáció lehetıségét és szükségességét. 6. ábra A szegregációs mutató alakulása a városban, a Parvárosban és az 1. szegregátum területén (%), 2001 Érd összesen

Parkváros

1. szegregátum

55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül

A területi szegregációt jelzı egyéb demográfiai mutatók közül kiemelendık egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó további jelzıszámok, mint például a gazdasági inaktivitás, az aktív korúak azon aránya, akik kizárólag állami, vagy helyi támogatásban részesültek, az alacsony presztízső foglalkoztatási csoportokban alkalmazottak aránya, illetve a munkanélküliség és a tartós munkanélküliség (7. ábra). A gazdaságilag nem aktívak (76,9%) igen magas aránya (országosan 38,6%) csak részben következik az eltartottak magas arányaiból (fiatalkorúak és az idıskorúak 65-74 éves része), részben az inaktív keresık magas arányát is jelzi. Az inaktívak egy része társadalmilag indokoltan marad távol a munkaerıpiactól (anyasághoz kötıdı támogatások; segélybıl élık; háztartásbeliek; AszT/22

É R D

I V S



T E R V

A N Y A G

betegek, rokkantak; tanulók; nyugdíjasok), míg egy másik része egyéb – családi, személyi, munkaerıpiaci – ok miatt, és (látható) jövedelem nélkül vált inaktívvá (passzív munkanélküliek; alkalmi munkából élık; illegális tevékenységekbıl, illetve fekete- és szürke gazdaságból élık). Közülük a kizárólag állami, vagy helyi támogatásból élık ugyanakkor alacsony arányt tesznek ki (15,8%), amely inkább az alkalmi munkákból (illetve a nem látható jövedelmekbıl) élık magasabb arányát jelzi. Részben ezt mutatja a nyilvántartott álláskeresıként regisztráltak (13,3%), illetve a köztük 360 napon túli tartós munkanélküliek mérséklet aránya is (6,7%), részben utal a jogosultság kritériumának való meg nem felelésre is. Ugyanakkor a munkával rendelkezı kisebbségben lévı aktív korú csoport (33,3%) tagjainak több mint fele is (53,9%) alacsony presztízső munkát végez. 7. ábra Egyéb demográfiai és lakóhelyi mutatók az 1. szegregátum vonatkozásában 1. szegregátum

Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya Munkanélküliségi ráta az akcióterületen A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Alacsony presztízső foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 0

8

16

24

32

40

48

56

64

72

80

%

II.1.2.3. Lakáskörülmények Az 1. szegregátum lakóhelyi körülményeinek megítélése részben a lakásviszonyok alapján lehetséges. A területén az alacsony komfortfokozatú lakások (félkomfortos, komfort nélküli és szükséglakások) aránya meghaladja az 55%-ot a lakásállományon belül (55,6%), amely a vonatkozó területi értékek háromszorosa (8. ábra). A lakott lakások esetében ez még magasabb (60%) (7. ábra). A lakások komfortfokozatára csak a 2001-es népszámlálási adatok állnak rendelkezésünkre. A lakások 100 %-ban magántulajdonban vannak. A szegregátumban nincs önkormányzati bérlakás.

AszT/23

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

8. ábra Az 1. szegregátum alacsony komfortfokozatú lakásainak arány területi összevetésben (%), 2001 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 Érd összesen

Parkváros

1. szegregátum

A lakott lakások lakásszerkezetében az egyszobás lakások aránya viszonylag mérsékelt (13,3%), amely részben következik a családi házas beépítésbıl, ahol kedvezıbbek a területi lehetıségek több szoba megépítésére (7. ábra). Az elızı adatok a kedvezıtlen lakókörülmények mellett egyértelmően utalnak a lakóterületi presztízs alacsony fokára is. A szegregátumnak jelölt terület fıbb társadalomstatisztikai mutatói Népszámlálás 2001. Mutatószámok Érd Parkváros szegregátum Lakónépesség Lakónépességen belül 0-14 évesek Lakónépességen belül 15-59 évesek Lakónépességen belül 60-x évesek Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezı aránya az aktív korúakon belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebbek arányában Lakásállomány Alacsony komfortfokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktívkorúakon belül

56567 17,7

18811 19,7

65 32,3

65,4

66,4

58,5

17

13,9

9,2

23,3

22,4

63,2

14,1

15,2

6,1

20054 16,6

6683 19,5

18 55,6

38,4

39,1

65,8

13

13,2

50

Segélyezési adatok2:

2

Önkormányzati adatszolgáltatás, 2007 AszT/24

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

A Népszámlálás eszmei idıpontjának adatait összehasonlítva a jelenlegi adatokkal megállapítható, hogy a 2001. évben szegregátumnak minısített területen jelenleg 217 fı él. Ez a KSH által a 2001-es adatok alapján lehatárolt terület egészének lakosságszámát jelenti. Mint azt már a korábbiakban említettük jelenleg aterületen elszórtan, kis számban találhatóak csak hátrányos helyzető, alacsony státuszú lakosok. Lakásfenntartási támogatásban részesülık aránya 3 fı, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülök száma 43 fı. Rendszeres szociális segélyben senki sem részesül. A korábbi adatok alapján…. A szegregátum segélyezési mutatói, 2007. Az IVS-ben azonosított szegregátum neve


Lakások száma (db)

LFT-ben részesülök száma

217 fı

n.a.

3

Rendszeres szociális segélyben részesülök 0

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülık 43

HHH gyerekek száma

52

Romák aránya a lakónépességen belül önkormányzat

Parkvárosi Szegregátum

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

II.1.2.4. Infrastrukturális ellátottság

Érd megyei jogú városhoz hasonlóan a szegregátum területén az infrastrukturális ellátottsága hiányos. A területek legnagyobb infrastrukturális hiányosságai közé tartozik a vezetékes csatornahálózat, valamint a burkolt utak hiánya ,amelyek fejlesztésére az önkormányzat folyamatosan, pályázati lehetıségek kiaknázásával javít.

II.1.2.2.5. Egészségre káros környezeti tényezık Az önkormányzati mélyinterjúk által feldolgozott adatok szerint a szegregátumnak jelölt városrész egyik legsúlyosabb problémái közé tartozik az ott élık környezet-egészségügyi helyzetének kedvezıtlen állapota, a lakók által felhalmozott hulladék mennyiségének nagysága, a veszélyes hulladék elégetése és ezáltal a környezet szennyezése, valamint a kedvezıtlen lakáskörülmények következtében elszaporodó rágcsálók megjelenése. A önkormányzat munkatársai gyermekvédelmi bejárások alakalmával észlelik a hulladék felgyülemlését. Ekkor az Önkormányzat finanszírozásával konténereket helyeztetnek ki azokhoz a családokhoz, ahol a szemét mennyisége a gyermekekre nézve már veszélyeztetı lehet. A hulladékot a családoknak kell a konténerbe rakni. A hulladék elszállítása után általában következik a rágcsáló irtás, ezt is az önkormányzat finanszírozza és vezényli le a családgondozók bevonásával. Ezek után a családok meszet és fertıtlenítı szereket kapnak és ki kell takarítani, fertıtleníteni a lakásokat. Ezt a gyermekvédelmi szervek folyamatosan ellenırzik.

AszT/25

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

II.1.2.6. A közszolgáltatások elérhetısége A közszolgáltatások, az oktatási intézmények elérhetısége jó, döntıen a szegregátum közlekedésföldrajzi elhelyezkedésének, a centrumhoz való közelségének köszönhetıen. II.1.2.7. Integráció az oktatásban Az oktatási szegregáció megszőntetése érdekében Érd Város Önkormányzatának Közoktatási Esélyegyenlıségi Programja több irányelv betartására törekszik a jövıben is, amelyek érvényesülnek jelenleg az oktatási intézményekben, így a megkülönböztetés tilalma, az egyenlı bánásmód elve, az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szolidaritás erısítése, valamint a méltányosság és rugalmas ellátás. Óvodai ellátás, gyermek- és családvédelem A szegregátumnak minısített területérıl a 7.számú Óvoda és a Tusculanumi óvodába járnak a gyerekek. A két óvodában összesen 6 halmozottan hátrányos helyzető gyerek van nyilvántartva. A 7.számú óvoda felvételi körzete a legnagyobb a városban. Érd Város Önkormányzatának közoktatási esélyegyenlıségi programja alapján megállapítható, hogy számos esetben az alacsony státuszú családok gyakran csak az utolsó évre íratják be a gyerekeket az óvodába és sokszor akkor is csak hatósági felszólításra. Az óvodák csak elvétve fókuszálnak rájuk, nincs komplex pedagógiai program. Ezért a város fontosnak tartja, hogy az óvodákba komplex pedagógiai program kerüljön bevezetésre, szektor-közi együtt-mőködéssel a HHH gyerekek 3 éves kortól kerüljenek óvodába, a pedagógusok készüljenek fel az Óvodai Integrációs Program bevezetésére. A jelenleg pontszerően megjelenı alacsony státuszú lakosság életvitelének javítására, a család- és gyermekvédelem szerepének fontossága érdekében a területen nagyobb mértékő jelenléttel védınıi hálózat mőködik, akik a gyermekjóléti szolgálattal, a családgondozókkal, valamint az Önkormányzat szociális- és humánpolitikai munkatársaival összefogva, fokozott figyelmet fordítanak a hátrányos helyzető gyerekek nyomon követésére. Alapfokú oktatás A szegregátum közelében a Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola található. Az iskola beiskolázási körzetének népességszáma 92 222 fı, az általános iskolás korúak száma 945 fı. A 2007/2008-as tanévre beiratkozott tanulók létszáma 859 fı. A 2007. évi adatok alapján a halmozottan hátrányos helyzető tanulók száma 3 fı. Az intézmény teljes rekonstrukciója 2005-ben megtörtént, jelenleg a város legkorszerőbb iskolája. A városrészben található a Teleki Sámuel Általános Iskola, amely beiskolázási körzetének lakószáma 16 021 fı, iskoláskorúak 1804 fı, ahol a halmozottan hátrányos helyzető tanulók száma 43 fı. A vizsgált területen a halmozottan hátrányos helyzető tanulói létszám alapján megállapítható, hogy nem folyik szegregált oktatás a területen, de fokozott figyelemmel kísérik továbbra is a hátrányos helyzető, valamint halmozottan hátrányos helyzető tanulókat.

II.1.2.8. A szegregátum elérhetısége, közlekedési kapcsolata a város központi részével AszT/26

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

A parkvárosi szegregátum elhelyezkedése, közlekedésföldrajzi fekvését tekintve kedvezı, a helyi tömegközlekedési buszhálózat Bem tér-Széchenyi tér között közlekedı, 8105 sz. járatának útvonala szerves részét képezi a szegregátumhoz a legközelebb esı, legnagyobb forgalmú út, a Szent István út területét, amely a városcentrummal összeköttetést biztosít az itt élık számára. A szegregátumhoz legközelebb esı megállók a Bihari út-Szent István u., valamint a Tárnoki u. – Szent István u. metszéspontjában találhatók. II.1.2.9. Az elmúlt évek jelentısebb fejlesztései a városrészben, melyek érintik a szegregátumot Érd város önkormányzata az elmúlt években folyamatos munkában végez a szociális rehabilitációhoz kapcsolódó feladatokat, ellátásokat. A tevékenységek a szegregátumok és a veszélyeztetett területeken számos pozitív hatást eredményezett, amelyek közül kiemelhetı: A szegregált területen élık lakás- és életkörülményeinek javítása ingatlanvásárlási támogatással, ingatlanvásárlással, amelyek a szegregáció csökkenését, az integráció növekedését eredményezték. A szociális iroda, valamint a gyermekjóléti szolgálat munkatársai folyamatos kontaktusa tapasztalható az ott élıkkel. Terepmunkájuknak során hívták fel a figyelmet a kedvezıtlen környezeti viszonyokra (hulladék mennyisége, rágcsálók), amelyek gyermekvédelmi szempontból nélkülözhetetlenek, amellyel az ott élık életkörülményeiket javítani tudják. A hulladék- és környezeti károk csökkentésére az önkormányzat számos nagyobb hulladéktároló egységet, konténereket helyezett ki a szegregátum területén, ezzel elısegítve az élhetı környezet megteremtését és a környezettudatosabb magatartás kialakulását. Az önkormányzat számos olyan további intézkedést dolgozott ki, amelyek elısegítik az életkörülmények további javítását. Ezek közül kiemelhetı cél azoknak a helyi rendeleteknek betartása az itt élık körében is, amelyek célja az életkörülmények javítása. Ennek értelmében a környezeti károk csökkentése érdekében folyamatos monitoring tevékenység elıkészítése van folyamatban. Ennek értelmében egy szakemberekbıl álló csoport terepbejárása során folyamatosan ellenırzi a területeket, ahol súlyos szabálytalanságokat észlelnek, a helyi rendeletben meghatározott szankciók alkalmazásra kerülnek.

AszT/27

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

II.1.3. A 2. számú szegregátum részletes helyzetelemzése 2.) Ófalusi szegregátum (térképen 15. számmal jelölt terület) II.1.3.1. Általános helyzetkép Az Ófaluban elhelyezkedı szegregátum magába foglalja a városrész délnyugati falusias beépítéső harmadát a Kerülı u., a Mély u., a Judit u., a Hosszú u., a Dózsa Gy. u. és a Temetı u. környékét. A telepszerő környezet ugyan városszövetbe ágyazódott szegregált terület, ugyanakkor peremi elhelyezkedése folytán, a városrész kedvezıtlen megközelíthetısége, és ezen belül a szegregátum rossz feltártsága miatt elkülönül a környezetétıl a két temetı szomszédságában. Az épületek, a közterületek és a zöldfelületek állapota leromlott. A területen nagyobbrészt halmozottan hátrányos helyzetőek, zömében roma kisebbséghez tartozók élnek. II.1.3.2. Demográfiai és szociális helyzet A 2. szegregátum területén is magas (24,8%), a városi és az ófalusi értéket mintegy 6 százalékponttal meghaladja a fiatalkorúak aránya. Az idısek aránya ugyanakkor szintén 10% körüli (1. ábra), így az aktív korúak aránya némileg szélesebb, mint az 1. szegregátum területén (65%), eléri a városi, városrészi átlagokat. Az eltartottság foka mérsékelt, ugyanakkor a munkavállalás szempontjából, és a hosszú távú fenntarthatóság terén elvileg kedvezıek a demográfiai adottságok. 1. ábra A 2. szegregátum lakónépességének korszerkezete területi összevetésben, 2001 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

2. szegregátum

Ófalu

Érd összesen

0%

20%

40%

60%

80%

100%

A szegregátum lakosságának kedvezıtlen strukturális jellemzıi ugyanakkor erısítik a hátrányos helyzetet. A végzettség szerinti összetétel szerint az itt élık több mint 2/3-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel, vagy azzal sem rendelkezik (67,1%), amely több mint háromszorosa a városi értéknek, ugyanakkor nincs kétszerese az ófalusinak, amely az egész városrész kedvezıtlen kvalifikációs szintjét is mutatja (2. ábra). Ezzel szemben a felsıfokú végzettségőek aránya (4,3%) a harmadát sem éri el a városi értéknek (14%), ugyanakkor a városrészi érték is csak az 1. szegregátuméval összevethetı (6,2%). Ezek az adatok az itt élık magasabb státuszban történı elhelyezkedése szempontjából jelentıs hátrányos helyzetet jeleznek.

AszT/28

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

2. ábra A 2. szegregátum lakónépességének átlagos végzettségi viszonyai területi összehasonlításban (%), 2001 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában

70 63 56 49 42 35 28 21 14 7 0 Érd összesen

Ófalu

2. szegregátum

Az aktív korúak foglalkoztatottsága nagyon alacsony szintő (24,7%), sokkal rosszabb még az 1. szegregátumban élıkénél is. A szegregátum területén élık zöme kívül áll munkaerıpiaci folyamatokon (3. ábra). A városi és városrészi lakosok mintegy két, két és félszer nagyobb arányban foglalkoztatottak, amely komoly megélhetési nehézségekre utal, a rendszeres munkajövedelem tartós, akár generáción átívelı hiányára, jelentıs szociális problémákra. 3. ábra A 2. szergregátum aktív korúakhoz viszonyított foglalkoztatottjainak aránya területi összehasonlításban (%), 2001 Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

2. szegregátum

Ófalu

Érd összesen

20

23

26

29

32

35

38

41

44

47

50

53

56

59

A szegregátum háztartásainak csaknem 55%-ában nincs foglalkoztatott (52,9%), amely csaknem kétszerese a vonatkozó városi értéknek (4. ábra). Ez az adat a szegregátum háztartásai zömének megélhetési nehézségein túl az inaktivitás különbözı formáinak elterjedtségére is utal.

AszT/29

É R D

I V S



T E R V

A N Y A G

4. ábra A 2. szegregátum foglalkoztatott nélküli háztartásainak aránya területi összevetésben (%), 2001 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

2. szegregátum

Ófalu

Érd összesen

25

28

31

34

37

40

43

46

49

52

55

Rendszeres munkajövedelemmel a szegregátum lakóinak csaknem 3/4-e nem rendelkezik (73,7%), amely kétszerese a városi adatnak, de a városrészit is másfélszeresen meghaladja (5. ábra). Ez a családok segélyezésének jelentısebb mértékére vall, ugyanakkor az alkalmi és nem legális jövedelemszerzés különbözı formáinak nagyobb arányára is utal. 5. ábra A 2. szegregátum aktív korúakhoz viszonyított rendszeres jövedelemmel nem rendelkezıinek aránya területi összevetésben (%), 2001 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 75 70 65 60 55 50 45 40 35 30 Érd összesen

Ófalu

2. szegregátum

Az alacsony státuszt jelzı mutató a szegregátum területén csaknem eléri az 55%-ot a területen (6. ábra).

AszT/30

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

6. ábra A szegregációs mutató alakulása a városban, a Parvárosban és a 2. szegregátum területén (%), 2001 Érd összesen

Ófalu

2. szegregátum

55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül

A szegregátum egyéb demográfiai mutatói (7. ábra) közül a gazdaságilag nem aktívak kiemelkedıen magas aránya (81,2%) az inaktív keresık közül a munkaerıpiactól társadalmilag nem indokolható módon távol maradók magasabb területi jelenlétére vall (passzív munkanélküliek; alkalmi munkából élık; illegális tevékenységekbıl, illetve feketeés szürke gazdaságból élık), a társadalmilag indokoltan kimaradókkal szemben. Erre utal a kizárólag állami, vagy helyi támogatásból élık alacsony – az elsı szegregátum adatának csak a felét kitevı – aránya is (7,9%), amely az alkalmi munkákból, illetve a láthatatlan jövedelmekbıl élık magasabb arányát jelzi. Alátámasztja ezt a regisztrált munkanélküliek alacsony hányada (9,1%), illetve az a tény, hogy nincs a területen egyetlen tartós munkanélküli sem. Ugyanakkor a munkával rendelkezı aktív korúak több mint fele is alacsony presztízső foglalkoztatási csoportba sorolható munkahelyen dolgozik (55%).

AszT/31

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

7. ábra Egyéb demográfiai és lakóhelyi mutatók a 2. szegregátum vonatkozásában 2. szegregátum

Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya

Munkanélküliségi ráta az akcióterületen A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Alacsony presztízső foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 0

7

14

21

28

35

42

49

56

63

70

77

84

%

II.1.3.3. Lakáskörülmények A 2. szegregátum területén az alacsony komfortfokozatú lakások viszonylag magas lakásállományon belüli aránya (37,1%) utal a kedvezıtlen lakóhelyi körülményekre a városon belül, de ez az egész városrészre is jellemzı (8. ábra). A lakott lakások esetében ez némileg alacsonyabb (36,4%), amely jelzi, hogy zömében olyan lakások állnak üresen a területen, amelyek alacsony komfortszintőek. A lakott lakások lakásszerkezetében az egyszobás lakások aránya magas (24,2%), amely a szőkös területi lehetıségek meghatározta telepszerő beépítés következménye (7. ábra). A településtörténeti értékekkel rendelkezı ófalui központi és Fı utca menti, valamint újfalui (Alsó- Felsı- utcák menti) terület hagyományos beépítési módja védendı, a terület helyi városképi és településszerkezeti védelemre javasolt3.

3

HÉSZ

AszT/32

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

8. ábra Az 2. szegregátum alacsony komfortfokozatú lakásainak arány területi összevetésben (%), 2001 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 40 37 34 31 28 25 22 19 16 13 10 Érd összesen

Mutatószámok Lakónépesség Lakónépességen belül 0-14 évesek Lakónépességen belül 1559 évesek Lakónépességen belül 60-x évesek Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezı aránya az aktív korúakon belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebbek arányában Lakásállomány Alacsony komfortfokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktívkorúakon belül

Ófalu

Érd

2. szegregátum

Ófalu-Újfalu

szegregátum

56567 17,7

7826 16,8

117 24,8

65,4

66,3

65

17

16,9

10,3

23,3

26,4

67,1

14,1

11,2

4,3

20054 16,6

2903 14,2

35 37,1

38,4

38,6

73,7

13

14,1

54

Forrás: KSH 2001 Népszámlálás.

AszT/33

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

Szociális segély4 A szegregátumban 2007-es önkormányzati adatok alapján 437-en laknak. Ez a KSH által a 2001-es adatok alapján lehatárolt terület egészének lakosságszámát jelenti, melynek csak egy kis része tekinthetı alacsony státuszúnak. Lásd az alábbi táblázatot. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 72 fı részesül (25 család), rendszeres szociális segélyt 4 fı kap és lakásfenntartási támogatásban 17 fı részesül. Szegregátum segélyezési mutatói, 2007. Az IVS-ben azonosított szegregátum neve


Lakások száma (db)

LFT-ben részesülök száma

Rendszeres szociális segélyben részesülık

437

n.a.

17

4

Az Ófalusi szegregátu m

Rendszeres gyermekvédel mi kedvezménybe n részesülık 72

HHH gyerekek

Romák aránya a lakónépessége n belül

önkormán yzat

önkormányzat

Forrás: ÉRD MJV Önkormányzata

II.1.3.4. Infrastrukturális ellátottság Érd megyei jogú városhoz hasonlóan a szegregátum területén az infrastrukturális ellátottsága hiányos. A területek legnagyobb infrastrukturális hiányosságai közé tartozik a vezetékes csatornahálózat, valamint a burkolt utak hiánya ,amelyek fejlesztésére az önkormányzat folyamatosan, pályázati lehetıségek kiaknázásával javít. II.1.3.5. Egészségre káros környezeti tényezık Az önkormányzati mélyinterjúk által feldolgozott adatok szerint a szegregátumnak jelölt városrész egyik legsúlyosabb problémái közé tartozik az ott élık környezet-egészségügyi helyzetének kedvezıtlen állapota, a lakók által felhalmozott hulladék, a területen fıleg fémés egyéb állati eredető hulladék mennyiségének nagysága, a veszélyes hulladék elégetése és ezáltal a környezet szennyezése, valamint a kedvezıtlen lakáskörülmények következtében elszaporodó rágcsálók megjelenése. II.1.3.6. A közszolgáltatások elérhetısége A közszolgáltatások elérhetısége jó, döntıen a szegregátum közlekedésföldrajzi elhelyezkedésének, a centrumhoz való közelségének köszönhetıen. A városrészben háziorvosi rendelı található.

4

Önkormányzati adatszolgáltatás, 2007

AszT/34

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

II.1.3.7. Integráció A szegregátum területén található a 8. számú Óvoda és Tagóvoda. A 2007/2008-as tanévre beíratott gyerekek száma 98 és 74 fı. A halmozottan hátrányos helyzető gyerekek száma a Felsı utcai óvodában 5 fı, a Fı utcaiban 15 fı. A területén található a II. Lajos Általános Iskola, melyet 2007. augusztus 1-jei hatállyal jogutód nélkül megszőntette, a tanulók a Bolyai Általános Iskola, Batthyány Általános Iskola és a Hunyadi Mátyás Általános Iskola körzetébe kerültek át. Az iskolában 2006/2007-es tanévben 77 tanulóból 42 halmozottan hátrányos helyzető volt. A közoktatási törvény változása miatt megszőntetésre került az iskola és az oktatási szegregáció elkerülése érdekében Érd Város Önkormányzata a közoktatási esélyegyenlıségi programja alapján megjelölt irányelveket követve, az integrált oktatás jegyében a gyerekek a környék iskoláiba kerültek. A változások segítségére az önkormányzat iskolabuszt biztosít a tanulók szállítására, könnyítve az iskola bezárásából adódó közlekedési nehézségeken. A Bolyai János Általános Iskolában a 2007/2008-as tanévre beíratott gyerekek létszáma 746 fı, a halmozottan hátrányos helyzető tanulók létszáma 32 fı. A Batthyány Lajos Általános iskolában 471 beíratott tanuló közül 35 halmozottan hátrányos helyzető. A Hunyadi Mátyás Általános Iskola 353 tanulója közül 27-en halmozottan hátrányos helyzető. A II. Lajos Általános Iskola bezárásával az önkormányzat megszőntette a szegregációt az oktatásban. Egyik iskolában sem éri el a halmozottan hátrányos helyzetőek aránya a 10%ot. A közoktatási esélyegyenlıség tervben fejlesztési célként került meghatározásra az Integrációs Pedagógiai rendszer bevezetése a jövıben. II.1.3.8. A szegregátum elérhetısége, közlekedési kapcsolata a város központi részével A terület közlekedésföldrajzi fekvése kedvezı, a szegregátum földrajzi közelségének következtében a tömegközlekedési kapcsolatot a 8101. számú buszjárat, a Minaret és Ófalu között közlekedı biztosítja. A szegregátumhoz legközlebb esı megállók a Sugár út-Fı út, az Iskola u. – Fı u., valamint a Római u. – Fı u. metszéspontjában találhatók. II.1.3.9. Az elmúlt évek jelentısebb fejlesztései a városrészben, melyek érintik a szegregátumot Érd város önkormányzata az elmúlt években folyamatos munkában végez a szociális területhez kapcsolódó feladatokat, ellátásokat. A tevékenységek a szegregátumok és a veszélyeztetett területeken számos pozitív hatást eredményezett, amelyek közül kiemelhetı: A szegregált területen élık lakás- és életkörülményeinek javítása ingatlanvásárlási támogatással, ingatlanvásárlással, amelyek a szegregáció csökkenését, az integráció növekedését eredményezték. A szociális iroda, valamint a gyermekjóléti szolgálat munkatársai folyamatos kontaktusa tapasztalható az ott élıkkel. Terepmunkájuknak során hívták fel a figyelmet a kedvezıtlen környezeti viszonyokra (hulladék mennyisége, rágcsálók), amelyek gyermekvédelmi szempontból nélkülözhetetlenek, amellyel az ott élık életkörülményeiket javítani tudják. A hulladék- és környezeti károk csökkentésére az önkormányzat számos nagyobb hulladéktároló egységet, konténereket helyezett ki a szegregátum területén, ezzel AszT/35

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

elısegítve az élhetı környezet megteremtését és a környezettudatosabb magatartás kialakulását. A szegregáció megszőntetése érdekében az egyik legjelentısebb lépése a területen áthaladó Mély utcai alacsony státuszúak helyzetének rendezését jelentette. „Az Ófalusi szegregátum Mély utcai rész rendezésére az Önkormányzat 2004.05. 27-én 1112/2004. számú határozatban rendelkezett. A Mély utcában 7 család, 46 fı élt. A Mély utcában lakók önkényes területfoglalók voltak. A lakhatást pincékbe vájt odúk és elejére épített ideiglenes építmények képezték. A fertızı betegségeket többször jelentette a tisztiorvosi szolgálat. Súlyos szociális és népegészségügyi probléma alakult ki. A pincék fölötti partfal omladozása megindult életveszélyt jelentett. A halmazati problémák miatt az Önkormányzat 10 millió forintot különített el a költségvetés terhére a problémák megoldására. Az ott élı roma lakosság ragaszkodott a megszokott környezethez és nagyon lassan látták be az életveszélyességet. Az elköltözést ahhoz kötötték, ismerıs vagy rokoni környezetbe kerülhessenek. A lakhatás megoldásnál szerettük volna elérni, hogy magántulajdonhoz jussanak. Önkormányzati szociális bérlakás nem állt rendelkezésre, két család esetében /ikerház/ tudott a város vezetése családi házat biztosítani az ı esetükben 4 év lakbérmenetességet kaptak, mivel nem jutottak magántulajdonhoz. A többi 4 család Gyulaj községben talált rokoni kapcsolatot és oda akartak menni. A családi ház általuk kiválasztott volt és nem roma lakta környezetben, van. Egy anya, akinek gyermekeit már korábban állami gondoskodásba vették Törtelen vásárolt házat. Az Önkormányzat még vállalta a területrendezést, lebontást, útjavítást. A 5 továbbiakban a pincetulajdonosokra hárul a terület rendezése.” Az önkormányzat számos olyan további intézkedést dolgozott ki, amelyek elısegítik az életkörülmények további javítását. Ezek közül kiemelhetı cél azoknak a helyi rendeleteknek betartása az itt élık körében is, amelyek célja az életkörülmények javítása. Ennek értelmében a környezeti károk csökkentése érdekében folyamatos monitoring tevékenység elıkészítése van folyamatban. Ennek értelmében egy szakemberekbıl álló csoport terepbejárása során folyamatosan ellenırzi a területeket, ahol súlyos szabálytalanságokat észlelnek, a helyi rendeletben meghatározott szankciók alkalmazásra kerülnek.

5

Az Önkormányzat Szociálpolitikai Osztályának tájékoztatása.

AszT/36

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

II.1.4. A szegregátumnak jelölt, de a mutatók alapján annak nem minısülı területek bemutatása

2. Kárpáti-Késmárki-Borszéki u.

Sorszám

Megnevezés

Forrás

2.

Kárpáti-Késmárki-Borszéki

KSH

Típus


Aktuális állapot




A 2001. évi népszámlálás óta a területen jelentıs változások történtek, döntıen az ingatlanfelvásárlásoknak, a lakosság önszántából történı elköltözésének eredményeképpen jelenleg pontszerően helyezkednek el az alacsony státuszú társadalmi csoportok. A terület laza kertvárosi lakóterületi jellegének a további fenntartása a cél. A 33/2006. (VI.27.) ÖK. sz. rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat övezeti elıírásain túl a Város építészeti értékeinek helyi védelmérıl szóló 14/2007. (III.27.) sz . rendelet térképmelléklete többek között az érintett tömböt is helyi területi védelem alá helyezte. A helyi területi védelem alatt álló ingatlanokon a kialakítható lakásszám tekintetében fogalmaz meg szigorító szabályokat a rendelet. A tömb közel helyezkedik el a Tusculanum akcióterülethez, valamint a Hegyalja u.-Kolozsvári u.- Tárnok településhatár fejlesztési területhez, az itt létrejövı jövıbeli fejlesztések még jobban növelhetik a tömb státuszát.

3. Fátra – Körmöci – Mátra – Korponai – Tárnoki-Kolozsváry – Mátra – Komáromi

Sorszám

Megnevezés

Forrás

3.

Fátra – Körmöci – Mátra – Korponai – Tárnoki-Kolozsváry – Mátra – Komáromi

KSH

Típus


Aktuális állapot




A területen pontszerően helyezkednek el az alacsony státuszú társadalmi csoportok, az önkormányzat által elmondottak alapján veszélyeztetett területrıl van szó, az Önkormányzat fokozott figyelemmel kíséri a területeken élıket. A terület laza kertvárosi lakóterületi jellegének a további fenntartása a cél. A 33/2006. (VI.27.) ÖK. sz. rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat övezeti elıírásain túl a Város építészeti értékeinek helyi védelmérıl szóló 14/2007. (III.27.) sz . rendelet térképmelléklete többek között az érintett tömböket is helyi területi védelem alá helyezte. A helyi területi védelem alatt álló ingatlanokon a kialakítható lakásszám tekintetében fogalmaz meg szigorító szabályokat a rendelet. A tömbök a Tusculanum akcióterület, valamint a Hegyalja u.-Kolozsvári u.- Tárnok településhatár fejlesztési terület szomszédságában helyezkednek el, az itt létrejövı jövıbeli fejlesztések még jobban növelhetik a tömbök státuszát.

AszT/37

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

4. Zólyomi u – M7 – Visegrádi – Kıhalmi u.

Sorszám

Megnevezés

Forrás

4.

Zólyomi u – M7 – Visegrádi – Kıhalmi

KSH

Típus


Aktuális állapot




Az ingatlanfelvásárlások következtében a terület jelenleg kikerült a veszélyeztetettség alól, az eltelt idıszak óta az ingatlanbefektetések egyik fı célterülete. A terület laza kertvárosi lakóterületi jellegének a további fenntartása a cél. A 33/2006. (VI.27.) ÖK. sz. rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat övezeti elıírásain túl a Város építészeti értékeinek helyi védelmérıl szóló 14/2007. (III.27.) sz . rendelet térképmelléklete többek között az érintett tömböt is helyi területi védelem alá helyezte. A helyi területi védelem alatt álló ingatlanokon a kialakítható lakásszám tekintetében fogalmaz meg szigorító szabályokat a rendelet. A tömb közel helyezkedik el a Natura2000 védettség alatt álló Fundoklia –völgy területéhez, mely természeti érték növeli a környezı lakóterületek státuszát. 5. Ungvári – Füzérvári – Vereckei – Hargitai u.

Sorszám

Megnevezés

Forrás

5.

Ungvári – Füzérvári – Vereckei – Hargitai

KSH

Típus


Aktuális állapot




A megjelölt utcákban nem releváns a veszélyeztetettség státuszának megjelölése, a lakosság önszántából történı elköltözésének nyomán. A terület laza kertvárosi lakóterületi jellegének a további fenntartása a cél. A 33/2006. (VI.27.) ÖK. sz. rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat övezeti elıírásain túl a Város építészeti értékeinek helyi védelmérıl szóló 14/2007. (III.27.) sz . rendelet térképmelléklete többek között az érintett tömböt is helyi területi védelem alá helyezte. A helyi területi védelem alatt álló ingatlanokon a kialakítható lakásszám tekintetében fogalmaz meg szigorító szabályokat a rendelet. A tömb közel helyezkedik el a Natura2000 védettség alatt álló Fundoklia –völgy területéhez, mely természeti érték növeli a környezı lakóterületek státuszát.

AszT/38

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

6. Dévai – Szigetvári u.

Sorszám

Megnevezés

Forrás

6.

Dévai – Szigetvári

KSH

Típus


Aktuális állapot




A megjelölt utcákban nem releváns a veszélyeztetettség státuszának megjelölése, a lakosság önszántából történı elköltözésének nyomán. A terület laza kertvárosi lakóterületi jellegének a további fenntartása a cél. A 33/2006. (VI.27.) ÖK. sz. rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat övezeti elıírásain túl a Város építészeti értékeinek helyi védelmérıl szóló 14/2007. (III.27.) sz . rendelet térképmelléklete többek között az érintett tömböt is helyi területi védelem alá helyezte. A helyi területi védelem alatt álló ingatlanokon a kialakítható lakásszám tekintetében fogalmaz meg szigorító szabályokat a rendelet. A Dévai utca egy szakasza keresztül halad a Natura2000 védettség alatt álló Fundoklia –völgy területén, mely természeti érték növeli a környezı lakóterületek státuszát.

7. Zengı u – Sóskúti út – belterület – Kıhalmi u.

Sorszám

Megnevezés

Forrás

7.

Zengı u – Sóskúti út – belterület – Kıhalmi u.

KSH

Típus


Aktuális állapot




A terület laza kertvárosi lakóterületi jellegének a további fenntartása a cél. A 33/2006. (VI.27.) ÖK. sz. rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat övezeti elıírásain túl a Város építészeti értékeinek helyi védelmérıl szóló 14/2007. (III.27.) sz . rendelet térképmelléklete többek között az érintett tömböt is helyi területi védelem alá helyezte. A helyi területi védelem alatt álló ingatlanokon a kialakítható lakásszám tekintetében fogalmaz meg szigorító szabályokat a rendelet. A tömb közel helyezkedik el a Detrekı u.- Visegrádi u.– M7 déli határvonala – Bérc u.- Ajnácskı u.- Szirtes u. un. „Szilvafás” tervezett lakóterülethez. Jelenleg itt változtatási tilalom van, de a terület szabályozása a város teljes területére készülı szabályozási terv keretén belül elkészül, és ez a környezı területek státuszát is növeli.

AszT/39

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

8. Csiszoló – Gépész – Fuvaros – Darukezelı

Sorszám

Megnevezés

Forrás

8.

Csiszoló – Gépész – Fuvaros – Darukezelı

KSH

Típus


Aktuális állapot




A Csiszoló-Főtı-Fuvaros-Darukezelı-Gépész utcák áltat határolt tömb önkormányzati tulajdonban van. A környezı kertvárosi lakóterületi övezetben lévı ingatlanokkal eltérıen a tömb településközponti-vegyes építési övezetbe van sorolva. A város ezt a területet oktatási-nevelési intézményfejlesztési célra kívánja használni, így a különösen a fiatal betelepülı családok által lakott Felsı-Parkváros oktatási-nevelési intézményekkel való ellátása megoldódna. A tömbben rossz állapotú önkormányzati lakások vannak, egy részükben még bérlık laknak. Amennyiben realizálódik az intézményfejlesztés a bérlık elköltöztetésérıl az önkormányzat gondoskodik (az önkormányzat már többször pályázott intézményfejlesztésre, eddig sajnos sikertelenül). Az egész M7 autópályától északra fekvı terület kedvelt célpontja az Érdre betelepülıknek, az alacsony társadalmi státuszú rétegek folyamatosan „kiszorulnak” a területrıl. A megjelölt utcák közül a Gépész utcában pontszerően jelennek meg az alacsony státuszúak, ahol jelenleg folyamatban van az ingatlanok kivásárlása. A Darukezelı utca veszélyeztetett területnek minısül, a lakók 15-20 év szociális alapon jutottak lakásukhoz, azóta a tulajdonukban van. 9. Favágó – Esztergályos – belterület – Darukezelı

Sorszám

Megnevezés

Forrás

9.

Favágó – Esztergályos – belterület – Darukezelı

KSH

Típus


Aktuális állapot




A tömböt a jelenlegi szabályozás eltérıen a környezı kertvárosi lakóterületi övezeti besorolású ingatlanoktól településközponti vegyes építési övezetbe sorolta (a tömbben található nyári napközis tábor, valamint az ott üzemelı fitness-club generálta a besorolást), így nem releváns veszélyeztetett terület.Az intenzívebb építési lehetıségeket biztosító besorolás eredményeképp néhány ingatlan felvásárlása megtörtént. A beruházók többlakásos lakóépületeket kívánnak építeni az ingatlanokon.

AszT/40

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

10. Mogyoró – Felsıvölgyi – Meggyfa – Főzfa – Körtefa – Fügefa – Köszméte u.

Sorszám

Megnevezés

Forrás

10.

Mogyoró – Felsıvölgyi – Meggyfa – Főzfa – Körtefa – Fügefa Köszméte

KSH

Típus


Aktuális állapot




A terület laza kertvárosi lakóterületi jellegének a további fenntartása a cél. A 33/2006. (VI.27.) ÖK. sz. rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat övezeti elıírásain túl a Város építészeti értékeinek helyi védelmérıl szóló 14/2007. (III.27.) sz . rendelet térképmelléklete többek között az érintett tömböt is helyi területi védelem alá helyezte. A helyi területi védelem alatt álló ingatlanokon a kialakítható lakásszám tekintetében fogalmaz meg szigorító szabályokat a rendelet. A területen levı ingatlanfelvásárlások következtében jelenleg a kijelölt terület nem minısül veszélyeztetett területnek.

11. Ciklámen - Szépilonka – Vincellér – Facélia u.

Sorszám

Megnevezés

Forrás

11.

Ciklámen - Szépilonka – Vincellér – Facélla

KSH

Típus


Aktuális állapot




A területen levı ingatlanfelvásárlások következtében jelenleg a kijelölt terület nem minısül veszélyeztetett területnek. A terület laza kertvárosi lakóterületi jellegének a további fenntartása a cél. A 33/2006. (VI.27.) ÖK. sz. rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat övezeti elıírásain túl a Város építészeti értékeinek helyi védelmérıl szóló 14/2007. (III.27.) sz . rendelet térképmelléklete többek között az érintett tömböt is helyi területi védelem alá helyezte. A helyi területi védelem alatt álló ingatlanokon a kialakítható lakásszám tekintetében fogalmaz meg szigorító szabályokat a rendelet.

12. István – Géza – Imre – Tárnoki u.

Sorszám

Megnevezés

Forrás

12.

István – Géza – Imre – Tárnoki

KSH

Típus


Aktuális állapot




A tömb Tárnoki út (forgalmas győjtıút) felé esı része településközponti-vegyes építési övezetben található, a többi ingatlan kertvárosi lakóövezetben. Az intenzívebben beépíthetı településközponti-vegyes építési övezetben lévı ingatlanok felvásárlása folyamatosan AszT/41

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

tapasztalható, elsısorban többlakásos lakóépületek, kisebb mértékben üzletek, irodák kialakítása a cél. Jelenleg az önkormányzat a területet nem minısíti veszélyeztetettnek és alacsony státuszúnak, hanem döntıen idıs korosztály él itt.

13. Kovács u.

Sorszám

Megnevezés

Forrás

13.

Kovács u.

KSH

Típus


Aktuális állapot




Az ingatlanfelvásárlások, valamint a migrációs folyamatok következtében jelenleg nem minısül veszélyeztetett területnek. 14.Taksony – György – Töhötöm – Gyula u.

Sorszám

Megnevezés

Forrás

14.

Taksony – György – Töhötöm – Gyula

KSH

Típus


Aktuális állapot




A tömb közel található a Diósdi út- Bajcsy Zsilinszky út csomóponthoz, mely a közúti körforgalmi csomóponton túlmenıen kereskedelmi-szolgáltató létesítmények sőrősödési helye is (Spar-üzlet, DM üzlet, több kisebb üzlet, szolgáltató egységek, többlakásos lakóépületek a csomópont közvetlen környezetében). A tömb a jelenlegi szabályozás szerint településközponti –vegyes építési övezetbe van sorolva, mely ingatlanok iránt a többlakásos épületek megvalósítása miatt nagy a kereslet a befektetık részérıl. (Most a tömbön változtatási tilalom van, mivel ez a tömb is un. „konfliktusterület” a városban, ahol a döntıen egylakásos kertvárosi ingatlanok között megjelentek az intenzívebb építési lehetıségek miatt a többlakásos lakóépületek. Cél olyan szabályozás kialakítása, amely kezeli ezt a konfliktust.) Nem jellemzı a roma lakosság. 16. Molnár – Római – Belterületi határ

Sorszám

Megnevezés

Forrás

Típus


Aktuális állapot

16.

Molnár – Római – Belterületi határ

KSH




Az alacsony státuszú lakosság jelen van a területen, a roma-nem roma lakosság vegyesen él itt. A terület adottságai nagyon jók arra, hogy megfelelı, Ófalu történeti, és természeti értékeit szem elıtt tartó fejlesztés felértékelje a terület státuszát. A területen található mőemlék, mőemléki környezet, a teljes terület helyi területi védelem alatt áll, és egyedi AszT/42

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

védett értékek is találhatók itt. Természeti értékek közül nyugati irányból az országosan védett Kakukk-hegy, keleti irányból pedig a Natura2000 védelem alatt álló Beliczay-sziget határolja a területet, a Molnár utca pedig a Duna partra vezet. A védett értékek megırzése a jövı egyik kiemelten fontos feladata. Szervezés alatt van nyári felmérı-tábor építész karra járó egyetemisták közremőködésével az országos mőemlék Szent Mihály templom, és Római katolikus plébánia épületeinek felmérésére. A felmérések alapját képezik az épületek felújítási terveinek, melyek elengedhetetlen feltételei pl. a pályázatok benyújtásának. 17. Júlia u – Ercsi út

Sorszám

Megnevezés

Forrás

17.

Júlia u – Ercsi út

KSH

Típus


Aktuális állapot




A területen döntıen víkendházak találhatók, amelyek döntıen lakófunkciót látnak el. A területen a város köztemetı bıvítésének kapcsán szabályozási terv készítése van folyamatban, mely érinti a Júlia utcának az épülı M6 autópályától északra levı szakaszát, valamint az Ercsi útnak az épülı M6 és Júlia utca közötti szakaszát. Az Ercsi út további szakaszai a „Városközpont és Mihálytelep” területére készülı szabályozási terv tervezési területébe tartoznak. Az utcák mentén többféle területfelhasználás van jelenleg is, és az elkészült szabályozás után is várható az utak mentén a lakó, gazdasági, kereskedelmi funkciók jelenléte. A temetı bıvítése a Júlia utcának az Ercsi út felé esı oldalán a meglévı lakóterületek megszüntetését fogja eredményezni.

18. Berettyó u.-Aranyos u.

Sorszám

Megnevezés

Forrás

18.

Berettyó u.-Aranyos u.

KSH

Típus


Aktuális állapot




Természeti szempontból a területen lápos, vizenyıs, de közlekedési szempontból kedvezı fekvéső. A veszélyetetettség megjelölése az itt levı fiúotthon, valamint szociális otthon lakóinak adataiból származik. A terület laza kertvárosi lakóterületi jellegének a további fenntartása a cél. A 33/2006. (VI.27.) ÖK. sz. rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat övezeti elıírásain túl a Város építészeti értékeinek helyi védelmérıl szóló 14/2007. (III.27.) sz . rendelet térképmelléklete többek között az érintett tömböt is helyi területi védelem alá helyezte. A helyi területi védelem alatt álló ingatlanokon a kialakítható lakásszám tekintetében fogalmaz meg szigorító szabályokat a rendelet. A kertvárosi lét nyugalmát itt ugyan zavarhatja a vasút közelsége, de a lakók általában ilyen helyen is ragaszkodnak ahhoz, hogy ingatlanjaik maradjanak kertvárosi lakóövezeti besorolásban. AszT/43

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

19. Ágnes-Adél-Ágota – Angyalka u.

Sorszám

Megnevezés

Forrás

19.

Ágnes-Adél-Ágota – Angyalka u.

KSH

Típus


Aktuális állapot




A tömb a városközpont területén található, az utóbbi évek nagy fejlesztéseinek közvetlen szomszédságában. A tömb intenzíven beépíthetı településközponti vegyes építési övezetbe van sorolva, az Ágota u.-Adél u. sarkán a közelmúltban létesült egy többlakásos lakóépület, melyben irodák, kisebb üzletek, posta is helyet kaptak.

AszT/44

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

III. ANTISZEGREGÁCIÓS PROGRAM

AszT/45

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

Roma lakosság A 2001-s népszámlálás során az érdi lakosság 97,7%-a vallotta magát magyarnak. A nemzetiségi kritériumok legalább egyike szerint Érden a hazai kisebbséghez tartozók együttes aránya a teljes lakosság 2,3 %-át teszi ki. A kisebbségek belsı megoszlását tekintve a városban, legnagyobb arányban a romák vannak (43%), ıket követik a németek (25%), a harmadik helyen megosztva vannak románok és szlovákok (8%). 6 A

III.1. A roma népesség integrációját elısegítı városi intézkedések Érd megyei jogú város területén, döntıen az Önkormányzat és intézményei végrehajtásának segítségével folyamatosan jelen vannak a roma népesség integrációját elısegítı intézkedések. Ezek közül kiemelhetık:

Iskolai integráció elısegítése, amelynek következtében jelenleg nincsenek külön roma osztályok.

Az életminıség javítása céljából kialakított intézkedések (hulladékgyőjtık elhelyezése a romák által lakott területeken, a lakások komfortfokozatának javításának elısegítése.)

Kisebbségi – Cigány Önkormányzat jelenléte, folyamatos koordináció a romaügyekkel kapcsolatban.

Országos és európai hatáskörő roma pártok jelenlétének biztosítása.

Roma fiataloknak ösztöndíj biztosítása Érd megyei jogú város Önkormányzatától a Cigány Kisebbségi Önkormányzat támogatási rendszere alapján: általános iskolai tanulóknak 2 millió Ft, a felsıoktatásban és középiskolában tanulók között 1 millió forint kerül szétosztásra, amelyre a tanulmányi átlag alapján lehet pályázni évente.

Közmunkaprogram és képzések munkaügyi központtal közösen.

Fokozott figyelem a roma nagycsaládosokra a gyermekjóléti és védınıi szolgálat sőrőbb idıközönként történı látogatásának köszönhetıen.

Szociális bérlakásokhoz való lakbértámogatás biztosítása.

Ingatlanvásárláshoz önkormányzati segítségnyújtás.

biztosítása,

együttmőködések

segítségnyújtás,

lakásfenntartási

kialakítása

támogatás

a

és

III.1.1. A 2007-13 között tervezett beavatkozások A tervezett beavatkozások célja, hogy tovább csökkenjen a szegregáltnak minısülı lakókörnyezet szegregáltsági foka, azaz az alacsony státuszú lakosok, valamint a roma lakosság magas koncentrációja lehetıség szerint közelítsen a városi átlaghoz. Ugyanakkor a beavatkozások következményeként a város más területein, illetve más településeken (pl. városkörnyéki falvak) ne növekedjen az alacsony státuszú népesség koncentrációja, és ne alakuljon ki új szegregátum.

6

Forrás: Szociális szolgáltatástervezési koncepció AszT/46

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

A tervezett beavatkozások közül kiemelhetı a lakhatási, az oktatási, valamint a foglalkoztatási integráció elısegítése, az életkörülmények és lakáshelyzet javítása, az egészségügyi esélyegyenlıség javítása, valamint a civil szféra szerepének növelése. Az Önkormányzat által megfogalmazott következık emelhetık ki:

rövid-

és

középtávú

intézkedések

közül

a

Közmunkaprogramra és képzésekre Érd Város Polgármesteri Hivatal és a Középmagyarországi Regionális Munkaügyi Központ együttmőködési megállapodásának fenntartása az alacsony státuszúak foglalkoztatása és átképzése érdekében. A képzésekre és munkaerı-piaci helyzet javítására TÁMOP / Társadalmi Megegyezés OP/ program operatív intézkedéseinek kiaknázása. A fémhulladék hasznosításából eredı hulladék megszüntetésére bontótelep kijelölése Az iskolákban a nagyobb létszámú hátrányos gyermekek felzárkóztatására program kidolgozása Környezeti munkacsoport folyamatos terepmunkája a környezet-egészségügyi helyzet javítása céljából, a helyi rendeletek szigorúbb betartásával. Az eddigi intézkedések folytatása.

III.1.2. A programok eszközrendszere III.1.2.1. Lakhatási és mobilizációs integrációs program A 2001. évi népszámlálás adatai alapján az érdi ingatlanok 88,3 %-a magántulajdonban van, 0,9 %-uk önkormányzati bérlakás. A háztartások 82 %-a legalább komfortos lakás, az alacsony komfortfokozatú lakások területi eloszlása a városban egyenletes. Önkormányzati tulajdonban 2002-ben 181 lakás volt, a 2007. évi adatok alapján 102 ingatlan van önkormányzati tulajdonban, ebbıl 29 bérlakás. A bérlakások 56 %-a összkomfortos, 34 %-a félkomfortos és csupán 3 %-a komfort nélküli. Érden lehetıség nyílik szociális helyzet alapján önkormányzati lakás igénylésére, amely jogosultságának egyik feltétele, hogy az ott élı családban az egy fıre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 175 %-át. Önkormányzati szociális feltételekkel bérbe adott lakás bérlıjét lakbértámogatás illeti meg, ha a bérlı és családja, valamint a vele életvitelszerően együtt lakó hozzátartozók 1 fıre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %át, és a fizetendı havi lakbér összege meghaladja a bérlı és családja, valamint a vele életvitelszerően együtt lakó hozzátartozók havi jövedelmének 30 %-át, és az önkormányzattól lakásfenntartási támogatásban nem részesülnek. Az integrációs törekvések fontos eleme a szociális bérlakások biztosítása a rászorulók részére. A lakhatási integráció további célja a rossz minıségő (komfort nélküli) lakásállomány korszerősítése, illetve felszámolása, az ott élık integrálása. Másrészt célja, hogy a szegregátumok lakhatási körülményei közelítsenek a városi átlaghoz a lakások komfortosságának növelését lehetıvé tevı infrastruktúrális fejlesztések és a lakókörnyezet révén. Tervezett beavatkozások: A szegregációs terület lakásállományának felmérése állagának megvizsgálása, javaslatok kidolgozása, ezáltal a lakókörnyezet rehabilitációja, életminıség javítása. A szegregációs területekre a jelenleg is folyamatban levı intézkedések folytatása: konténer-akció, lakóház meszelése, udvari illemhely létesítése, rágcsálóirtás. AszT/47

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

Tovább folytatni a segítségnyújtást a lakástulajdonhoz jutáshoz. Magasabb komfortfokozatú, egészségesebb szociális bérlakások folyamatos biztosítása a városrészen belül, illetve azon kívül Lakbértámogatás folyamatos nyújtása. A Kerülı utcai háztartási gépek alkatrészeinek hasznosításából eredı hulladék megszüntetésére bontótelep kijelölése. A szegregációs terület lakásállományának felmérése állagának megvizsgálása javaslatok kidolgozása.

Fontos kiemelni, hogy Érden – a szuburbanizációs folyamatok eredményeként – a lakásépítés dinamikus növekedése következtében számos olyan ingatlan került felvásárlásra, amelyek döntıen alacsony státuszú, vagy roma népesség tulajdonában volt. Az ingatlanfelvásárlások eredményeként a lakosságnak lehetısége nyílt a magasabb komfortfokozatú lakásokba történı elköltözésre, amely által az életkörülményeik javultak, az integráció növekedett, a szegregáció mértéke pedig csökkent. Oktatási integráció7 Az oktatási integráció elısegítésére az Önkormányzat oktatási esélyegyenlıségi programja tartalmazza a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemét, amely Érd Megye Jogú Város közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlıség elımozdítását kívánja elısegíteni. A program fókuszál a településen lakó halmozottan hátrányos helyzető gyerekek társadalmi integrációs esélyeinek növelésére. Érd Város Önkormányzata következı irányelvek betartására törekszik: Megkülönböztetés tilalma, egyenlı bánásmód elve: Az oktató-nevelı munkában meg kell elızni a gyerekek hátrányos megkülönböztetését. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a gyerekek bárminemő nemzetiségi, faji, származási, vallási, viselkedési, egészségi állapot és társadalmi helyzet szerinti diszkriminációra. Az emberi méltóság tiszteletben tartása: A tanulók emberi értékük, méltóságuk, egyediségük alapján tiszteletet érdemelnek, érdekeiket figyelembe véve olyan munkafeltételeket, körülményeket és légkört kell kialakítani, melyek ezeknek az alapvetı értékeknek a megırzésére és megerısítésére szolgálnak. A társadalom számára minden tanuló egyformán értékes, ezért mindannyiunk érdeke a szolidaritás erısítése, mely nagyban elısegíti a hátrányos helyzető csoportok tanulási és érvényesítési lehetıségeit. Méltányosság és rugalmas ellátás: A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létezı egyenlıtlenséget, mely érinti a tanulókat tanulmányaik során. Pedagógusainknak olyan pozitív méltányos és rugalmas intézkedéseket kell kidolgozni, melyek elısegítik az érintettek tanulási pozíciójának javulását. Ennek megvalósításához szükség van nevelési és oktatási programok kidolgozására, személyre szabott fejlesztési tervek elkészítésére. A programban kitőzött célok idıbeli bontásban: A rövidtávú célok (1 év) között kiemelhetı egyrészt, hogy kialakuljon és megvalósuljon a megszőnt iskola (II. Lajos Általános Iskola) diákjainak új iskolákba való beillesztését támogató komplex és összehangolt program. Az intézkedés sikeres megvalósulása során

7

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK TELEPÜLÉSI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV 2007.

AszT/48

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

jelenleg a diákok két másik általános iskolába kerültek át tanulmányai további folytatására, szegregált oktatás tehát nem történik. Másrészt a rövid távú célok között szerepel, hogy jöjjön létre a települési halmozottan hátrányos helyzető „térkép” szektorközi együttmőködéssel (egészségügyi, szociális és oktatási szektor, fenntartó, kisebbségi önkormányzat, civil szervezet) A középtávú célok (3 év) között az óvodák és iskolák szempontjából megfogalmazódtak fejlesztési irányvonalak, amelyek a következık:

egyaránt

1. Készüljön fel valamennyi óvoda az Óvodai Integrációs Program bevezetésére, amelynek keretében készítsék elı az óvodák a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek 3 éves kortól történı beóvodáztatását szektorközi együttmőködéssel, valamint fejlesszék az óvodák úgy a programjukat, hogy az egyben fókuszáljon a halmozottan hátrányos helyzetőek fejlesztésére 2. Készüljön fel valamennyi városi iskola az Integrációs Pedagógiai Rendszer városi szintő bevezetésére, jöjjön létre és intézményesüljön egy iskolák közötti munkaközösség IPR fókusszal az intézményi IPR menedzsment tagjaiból, melyben az egyházi fenntartású iskola is részt vesz. Alakítsa ki az iskolák közötti munkaközösség a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek intézmények közötti egyenletes elosztását a településen Az iskolák közötti munkaközösség koordinációjával készüljenek fel az iskolák az IPR mőködtetésére (továbbképzések, adatbank, óvodaiskola átmenet, partnerkapcsolatok, horizontális fejlesztı eszközök, stb. 3. Épüljenek ki és rendszerszerően mőködjenek az iskolán kívüli támogató rendszerek a halmozottan hátrányos helyzető diákok tanulmányi sikerei érdekében. Ismerkedjenek meg a pedagógusok és egyéb segítık az Útravaló programmal, jöjjön létre a városban az ehhez kapcsolódó mentorháló, valamint szektorközi együttmőködéssel jöjjön létre több helyszínen mőködı Tanoda program. 4. Készüljön fel a település közoktatási rendszere a sajátos nevelési igényő tanulók integrált oktatására, kerüljenek kiválasztásra a befogadó iskolák, a pedagógusok szakmailag készüljenek fel a feladatra felkészítése a feladatra, történjenek meg a fokozatos és sikeres áthelyezések, valamint épüljön ki a szakmai szolgáltatási rendszer (Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) 5. Mőködjön egységes - településszintő - esélyegyenlıségi program, a szektorközi együttmőködés rendszerszerően mőködjön az esélyegyenlıségi program érdekében. A közoktatás azonos szintjén lévı intézmények által kialakított esélyegyenlıségi program folyamatos egyeztetése történjen meg a horizontális eszközök bevonásával. A közoktatás különbözı szintjein mőködı intézményeinek együttmőködése a halmozottan hátrányos helyzető tanulók folyamatos nyomon követése, az átmenetek megkönnyítése érdekében valósuljon meg. Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény alapján a fogyatékos gyermek, tanuló nevelése-oktatása az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt folyhat. Az integrált oktatás jogi kereteit a közoktatási törvény biztosítja. Az integrált képzési formák elterjedése érdekében szükségessé vált a sajátos neveléső igényő tanulók neveléséhez, oktatásához szükséges feltételekkel rendelkezı közoktatási intézmények számának emelése, az ehhez szükséges feltételek megteremtése. Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyerekek életkorától és állapotától függıen – a fogyatékosságot megállapító szakértıi bizottság szakvéleménye AszT/49

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

alapján – a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztı felkészítése, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében kell biztosítani. Az Egyenlı Bánásmódról és az Esélyegyenlıség Elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Kutyavári

Csoportok száma Gyermeklétszám Kihasználtság Átlagos csoportlétszám Pedagógus létszám

Tállya u.

Kisfenyves

Meseház

Napsugár

Fácán

Harkály

Tuscul.

Riminyáki u.

Béke u.

7.sz.

Felsı

Fı u.

7

3

6

4

4

5

3

8

4

2

9

4

4

199

70

165

92

99

135

78

232

117

51

267

98

74

114%

117%

119%

123%

124%

108%

120%

116%

117%

119%

119%

127%

112%

28,4

23,33

27,5

23

24,75

27

26

29

29,3

25,5

29,7

24,5

18,5

15

6

13

9

8

11

6

17

9

4

19

9

8

Egy pedagógusra jutó gyerek

13,3

11,67

12,7

10,2

12,38

12,3

13

13,6

13

12,75

14,1

10,9

9,25

H. h. h. gyermekek száma

0

0

0

0

0

0

0

6

0

0

0

5

15

törvény 65.§-a szerinti települési esélyegyenlıségi program elemzi a településen élı hátrányos helyzető csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlıségét elısegítı célokat. Az esélyegyenlıség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzető tanulók és a sajátos nevelési igényő tanulók oktatási helyzetére a beruházásokban, fejlesztésekben, a közoktatási intézményeinkben. Kiemelten fontos horizontálisan érvényesítendı szempont az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a városban a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A halmozottan hátrányos helyzető gyerekek esélyegyenlısége elımozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlı hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévı hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban jelen lévı szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlı hozzáférést a minıségi oktatáshoz, és továbbmélyítik a társadalmi különbségeket. A közoktatásról szóló törvényben meghatározott feladatok végrehajtása, szolgáltatások megszervezése a helyi önkormányzatok feladata. A közoktatási törvény elıírása szerint a megyei jogú város többek között köteles gondoskodni a nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozók óvodai nevelésérıl, általános iskolai nevelésérıl és oktatásáról.

Az óvodai integráció elısegítése A feladatellátás döntı többsége az önkormányzat által fenntartott intézményekben történik, a város területén 8 óvoda mőködik 13 telephelyen. A magánóvodák száma 4. Az Önkormányzati intézményekben a 2007/2008-as nevelési évben 63 óvodai csoport kezdte meg mőködését. 2007. szeptember 15-ig 1677 gyermeket írattak be az óvodákba. Az adat folyamatosan változik, hiszen az óvodai nevelésre vonatkozó rendelkezések érdekében a gyerek a harmadik életéve betöltését követıen léphet az óvodába, és addig maradhat, ameddig tankötelessé nem válik. AszT/50

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

Általános jellemzıi közé tartozik, hogy a kihasználtsági mutató kedvezı, 100 - 120 %. Az óvodások felvételei alapján a lakónépesség összetételére is lehet következtetni. Halmozottan hátrányos helyzető gyermekek a Tusculanum Óvodában (5 fı) a Felsı utcai (6 fı) és a Fı utcai (15 fı) óvodába járnak. Sajátos nevelési igényő gyerekek nincsenek nyilvántartva. Különös figyelmet kell fordítani azok a gyerekekre akik nem részesülnek óvodai képzésben. Ehhez segítség lehet a „Biztos Kezdet” elnevezéső program, mely a Brit Nagykövetség és az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium közös szervezésében került bemutatásra az Egyesült Királyságban mőködı Sure Start program mintájára. A Biztos kezdet program: a szociális és érzelmi fejlıdés támogatása. A gyermekek és a szülık között kialakuló korai kapcsolat támogatásával, a családok mőködésének segítésével, az érzelmi és magatartási nehézségek jeleit mutató gyermekek korai felismerésével és támogatásával teszi lehetıvé. Ennek kiemelt célja, hogy csökkenjen azon 0-3 éves gyermekek számaránya, akiket gyermekvédelmi nyilvántartásba kell venni; legyen elérhetı és támogassa a szülés utáni depresszióval küzdı anyákat; illetve, hogy a helyi programok vegyék fel a kapcsolatot a kisgyermekes családokkal, a szüléstıl számított elsı két hónapon belül a szülıi kompetenciák és szerepek erısítése érdekében. Az egészségkultúra fejlesztése: célja, hogy támogassa szülıket gyermekgondozási tevékenységükben, illetve, hogy elımozdítsa a gyermekek egészséges fejlıdését, a szülés elıtt és után. A védınık, a családsegítı és gyermekjóléti szolgáltatók, a szülészeti osztályok kórházi szociális munkásai, valamint a szülésre, csecsemıgondozásra felkészítı szolgáltatásainak célja, hogy biztosítsa a zavartalan magzati fejlıdés körülményeit, illetve, hogy támogatást nyújtsanak minden olyan körülmény elhárításához, ami veszélyezteti a családban élı és a születendı gyermekek egészségét. A gyermekek fejlıdésének elısegítése: a gyermek optimális kognitív fejlıdéséhez hozzájárul a megfelelı minıségő környezet elısegítése, a korai, gazdag tapasztalatszerzés ösztönzése stimuláló és örömteli játékok biztosításával, a nyelvi készségek és jártasságok fejlesztése, továbbá a speciális szükségleteket mutató gyermekek korai felismerésével és támogatásával. A program célja, hogy a területén élı valamennyi gyermek jusson hozzá jó minıségő játék és egyéb fejlesztési lehetıségekhez, amelyek segítik a korai szocializációs és perszonalizációs célok, hosszabb távon pedig az iskolaérettség elérését. Szintén ennek a célnak a megvalósulása érdekében ösztönzi a könyvtárak igénybevételét a szülık önmővelése, tanulása, illetve a támogatott családok hasznos, fejlesztı szabadidı eltöltése érdekében. A családok erısítése, támogatása: a program és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások a településen élı kisgyermekek és szüleik valódi és aktuális szükségleteire irányul, ezáltal segíti a szegénységbıl kivezetı út , hatékony keresését. A családok támogatása révén a Biztos kezdet megcélozza a különbözı társadalmi és egyéni okok miatt kialakult méltánytalanságok és akadályok megszüntetését, kezeli a család életében jelenlévı problémákat, konfliktusokat és válsághelyzeteket. A program társadalmilag releváns tudások átadásával járul hozzá a családok mindennapi problémáinak megoldásához, a családok erısítésének célja társadalmi hátrányaik csökkentése, hosszú távon a deprivációs ciklus megtörése. A program további célja hogy megvalósítása során csökkenjen azoknak a 0-3 éves gyermekeknek a száma, akik olyan háztartásban élnek, ahol senkinek sincs munkája, ennek érdekében dolgozzon ki együttmőködést a munkaügyi központokkal.

AszT/51

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

A közösségi részvétel és a helyi közösség erısítése: a közösségi részvétel megerısítése hozzáhárul ahhoz, hogy a családok állampolgárként részt vegyenek saját környezetük alakításában, változtatásában és az ıket érintı döntések elıkészítésében. A családok és a helyi közösség megerısítése annak érdekében, hogy a településen kapcsolatok alakuljanak és a családok közötti együttmőködés tartóssá váljon. A közösségi munka módszereivel, támogatásával elindulhatnak helyi önszervezıdési folyamatok melyek eredménye lehet önsegítı csoportok, civil kezdeményezések megvalósítása. A Biztos kezdet klubban a családok tapasztalatainak közös megbeszélése és rendszeres együttmőködésük lehetıvé teszi, hogy erıforrásaikat mozgósítva, egymást erısítve közösen gondolkodjanak saját és a helyi közösség problémáinak megoldásán. Az önkormányzati fenntartású óvodákban helyi nevelési programok vannak. •

„együtt-egymásért” környezet és egészségvédı nevelési program

•

„Életfa” egészséges életmód program

A hátrányos helyzető tanulók társadalmi integrációjának megalapozása intézményes keretek között legkorábban három éves kortól, az óvodába lépéssel kezdıdhet. 1. felül kell vizsgálnia az óvodai körzethatárokat, ha szükséges, el kell végezni a módosításokat annak érdekében, hogy egyes intézményekben csökkenteni lehessen a hátrányos helyzetőek arányát 2. a mőködési kiadások tervezésénél a pozitív diszkrimináció elvét alkalmazva, nagyobb támogatásban kell részesíteni azokat az óvodákat, ahol nagyobb arányban vannak jelen a hátrányos helyzető gyermekek 3. Az óvodákban a nevelés alapelve a gyermek jogainak, egyéni különbségeinek tiszteletben tartása legyen. 4. A HH/HHH gyermekek felvételének biztosítása-, a védınıvel való együttmőködés ennek feltárása és megvalósítása érdekében. 5. A hátrányos helyzet csökkentését pedagógiai tevékenységgel, egyéni foglalkozással, szülıkkel és egyéb szakemberekkel, a gyermekjóléti szolgálattal való együttmőködéssel is segítsék. 6. A nevelıtestület folyamatosan informálja a szülıket a legújabb gyermekvédelmi intézkedésekrıl és szociális támogatásokról, nyújtson segítséget ezek igénybevételében. 7. Az óvodai felvételnél elınyben kell részesíteni azokat a gyermekeket, akikrıl a védını vagy a Gyermekjóléti Szolgálat jelzéssel él. 8. Fokozott figyelmet kell fordítani a hátrányos környezetben nevelkedı gyermekek mielıbbi óvodába járására. 9. A különbözı információkból nyert adatok alapján évente el kell készíteni az óvoda felvételi körzetében élı hátrányos és veszélyeztetett gyermekekrıl szóló kimutatást. 10. Amennyiben a negatív környezeti hatás az oka a gyermek nem megfelelı fejlıdésének, differenciált egyéni bánásmód alkalmazásával kell ellensúlyozni, ill. kompenzálni a hátrányt, mind a család mind a gyermek esetében. 11. A speciális bánásmódot igénylı /sajátos nevelési igényő/ gyermekek eredményes fejlesztését utazó logopédusokkal, gyógypedagógusokkal, óvodapszichológussal együtt kell felvállalni.

Az iskolai integráció elısegítése AszT/52

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

A város az alapfokú oktató-nevelı munka ellátását 8 önkormányzati és egy egyházi fenntartású alapfokú oktatási intézményben biztosítja, valamint 2 középfokú intézményben kínál a város és környékének diákjai számára továbbtanulási lehetıséget. A napköziotthonos feladatellátás a közoktatási rendszer egyik legfontosabb eleme, hiszen a tehetséggondozás, felzárkóztatás, valamint a nevelés egyik lehetséges színtere. A fenntartó minden évben az iskolakezdéskor a szülıi igényeknek és a törvényi elıírásoknak megfelelıen pedagógus álláshelyet, vagy órakeretet biztosít a feladat ellátására. Az elmúlt évek változásai következtében egyre erısödı társadalmi igényként jelentkezik a különleges gondozást, speciális ellátást igénylı gyermekek nevelés – oktatása a megfelelı intézmények keretében. A jelenlegi oktatás politika azt a célt tőzte ki, hogy a többségi intézmények az integrált oktatás keretében végezzék ezt a feladatot. Amellett, hogy az integráltan nevelt tanulók száma folyamatosan nı, ellátásuk nem teljesen megoldott. A feladat megoldása kétféle képen történik:

Sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelése: valamennyi érdi önkormányzati általános iskola alapító okirat tartalmazza az SNI-s gyerekek oktatását, nevelését, de sem a tárgyi, személyi feltételekkel, sem pedagógiai programokkal nem rendelkeznek a feladat megfelelı szintő ellátásához. Értelmi fejlıdésben akadályozott tanulók szegregált alapfokú képzése Ezen tanulók képzése a Móra Ferenc Általános Iskolában és a Logopédiai Szakszolgálatban folyik, városi és települési beiskolázással.

Amint az említésre került, az önkormányzati fenntartású iskolák közül a II. Lajos Általános Iskolát a fenntartó a tanulói létszámok folyamatos csökkenése és a közoktatási törvény változása miatt 2007. aug. 1-jei hatállyal jogutód nélkül megszüntette, a tanulók a Bolyai Általános Iskola, Batthyány Általános Iskola, és a Hunyadi Mátyás Általános Iskola körzetébe kerültek. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók nem arányos eloszlása jellemzi az iskolák közötti viszonyt. Az aránykülönbség nem haladja meg a 25 %-ot, azonban nem azonos terhet ró az egyes iskolákra és fennáll a gettósodás veszélye.

Az alapfokú oktatási intézmények kihasználtsági mutatói

AszT/53

É R D

I V S

Tantermek száma Osztályok száma Tanulói létszám Osztályok átlaglétszáma Kihasználtság Pedagógus létszám Egy pedagógusra jutó tanulói létszám H. h. h. tanulók száma


T E R V


A N Y A G

Bolyai János Általános Iskola

Batthyány Lajos Általános Iskola

Gárdonyi Géza Általános Iskola

Széchenyi István Általános Iskola

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola

Teleki Sámuel Általános Iskola

Hunyadi Mátyás Általános Iskola

Marianum Általános Iskola

35

27

26

29

29

31

18

16

28

18

19

24

24

22

16

16

746

471

405

626

626

547

353

393

26,6

26,2

21,3

26,1

26,1

24,9

22,1

24,6

82%

79%

81%

91%

91%

73%

82%

88%

48,25

33,75

29

42,5

42,5

36,5

25,5

31

15,5

14

14

14,5

14,5

15

13,8

12,7

32

35

29

2

2

43

27

0

Hátrányos helyzető tanulók aránya az alábbi intézményekben: 1. Bolyai János Általános Iskola

4,2 %

2. Batthyány Lajos Általános Iskola

7,4 %

3. Gárdonyi Géza Általános Iskola

7,1 %

4. Teleki Sámuel Általános Iskola

7,8 %

Ezekben az intézményekben a hátrányos helyzető tanulók esélyeinek növelése érdekében a következı tanévtıl ki kell terjeszteni a kompetencia alapú programcsomagok alkalmazását. Ehhez ajánlatos, hogy a tantestületek teljes létszámban megismerjék a hatékony együttnevelés módszertanát, a kooperatív technikákat, illetve elvégezzék a 90-120 órás tanfolyamokat a kompetencia-alapú oktatáshoz szükséges ismeretek elsajátításához. Az oktatás integráció elısegítése érdekében elsıdleges célok között szerepel minıségfejlesztési programok oktatási területen történı bevezetése, valamint a közoktatási esélyegyenlıségi terv alapján megjelölt pillérek és alapelvek betartása. Ennek érdekében kiemelt fenntartói cél, kiemelt feladat az integrált oktatás fejlesztése, valamint a tanulási és magatartás zavaros tanulók szőrése, és a megfelelı ellátás biztosítása. A szakmai munka alábbi területekre kiterjed: igényes életmódra nevelésre (drog-ellenesség, testi-lelki nevelés, helyes életvitel kialakítása), megfogalmazottakkal. Az oktatási integráció elısegítésére 2007-tıl kezdıdıen az önkormányzat költségvetésében biztosítva van a hátrányos helyzető tehetséges, szorgalmas gyerekek számára, az oktatásban és a sportban való részvételhez segítséget nyújtó ösztöndíj-rendszer anyagi forrása. További konkrét cél az iskolákban program kidolgozása a nagyobb létszámú hátrányos gyermekek felzárkóztatására.

AszT/54

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

III.1.2.3. Foglalkoztatási integráció elısegítése A foglalkoztatási integráció elısegítése érdekében Érden több specifikus, Európai Uniós, valamint hazai lehetıségek állnak rendelkezésre, amelyek közül a város számos tevékenységet kiaknáz a foglalkoztatottság növelésére. A legfontosabb közösségi és nemzeti programok: Az Európai Unió foglalkoztatással összefüggı célkitőzéseit szolgáló közösségi program: Progress – támogatott területek (többek között): az Európai Foglalkoztatási Stratégiában foglaltak végrehajtásának támogatása; a szociális védelmet, kohéziót célzó együttmőködés támogatása; munkakörülmények javítása; a diszkriminációmentesség alapelve hatékony alkalmazásának támogatása; a nemek közötti esélyegyenlıség alapelve hatékony alkalmazásának támogatása. CIP – Entrepreneurship and Innovation (vállalkozási és innovációs program) – támogatott területek (többek között): fiatal vállalkozók támogatása, Integrated Action Programme in Lifelong Learning (egész életen át tartó tanulás program) – támogatott területek (többek között): a szakmai alapképzés, felnıttképzés és felsıfokú szakképzés támogatása a Leonardo da Vinci program keretében; felnıttoktatás támogatása a Grundtvig program keretébenm valamint Youth in Action (Fiatalok lendületben) – támogatott területek (többek között): fiatal munkavállalók képzésének, csereprogramjainak támogatása. a hazai pályázati, támogatási lehetıségek között kiemelhetı a Munkaerı-piaci Alapból (MPA) finanszírozott pályázatok – például: munkahelyteremtı beruházások támogatása; magas hozzáadott értékő tevékenységek munkahelyteremtı beruházásainak támogatása, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) pályázatai, valamint a közmunkaprogram, amely évrıl évre kiaknázásra kerül Érden az alacsony státuszúak foglalkoztatásának elısegítésére. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (NFT II☺ a foglalkoztatás bıvítését jelöli meg átfogó célként, ennek részterületei a munkaerı-kínálat növelése (az egyén foglalkoztathatóságának javítása), a munkaerı-kereslet bıvítése (munkahelyteremtés), valamint a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása. A fenti lépések megtételéhez eléréséhez szükséges beavatkozásokat az NFT II. harmadik, a társadalom megújulását célzó prioritása összegzi, mely konkrét kereteit, feltételrendszerét alapvetıen két operatív programban, nevezetesen a Társadalmi megújulás (TAMOP) és a Társadalmi infrastruktúra (TIOP8) operatív programokban rögzíti. Ezt egészítik ki a regionális operatív programokban – esetünkben a Közép-Magyarországi Regionális Operatív Programban – szerepeltetett, a foglalkoztatás kérdésével kapcsolatos fejlesztési programok. A Közép-Magyarországi Régió, így Érd MJV Önkormányzata számára is nyitott TAMOP az alacsony státuszúak, valamint a roma lakosság foglalkoztatási viszonyainak fejlesztését az alábbi eszközökkel kívánja elérni: a munkaerı piacra belépés ösztönzése, a munkába állást segítı szolgáltatások kiterjesztése, minıségének és hatékonyságának javítása, munkaerı-piaci aktivizálás, megelızés és képzés, alkalmazkodóképesség javítása, a képzéshez való hozzáférés elısegítése, a munkaerı-piaci alkalmazkodást segítı intézményrendszer fejlesztése. a szervezetek alkalmazkodóképességének fejlesztése, minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek, a halmozottan hátrányos helyzető és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlıségük megteremtése a közoktatásban, az eltérı oktatási igényő csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényő tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás. 8

Fontos megjegyezni, hogy a mivel a Közép-Magyarországi Régió nem kedvezményezettje a TIOP-nak, ezért az abban megjelenített programokra Érd MJV Önkormányzata sem pályázhat.

AszT/55

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

A Közép-Magyarországi Regionális Operatív Program (KMOP) a foglalkoztatás növelését célzó konkrét beavatkozási irányai közé tartozik a munkaerı-piaci részvétel növeléséhez a gazdaság igényeihez igazodó képzés-szerkezet kialakítása.a kereslet és kínálat összehangolását eredményesen segítı eszközök biztosítása, az álláskeresést ösztönzı és segítı szolgáltatások fokozatos kiterjesztése mindenkire, regionális képzési hálózatok, stb9.

Ahhoz, hogy a szegregátumban lakók a társadalom munkából élı tagjai legyenek, elsıdleges útja az oktatás. Az oktatási integráció fejezete alatt már részletesebben kitértünk az oktatás fontosságára, versenyképes szakma elsajátítása. Ahhoz, hogy a szegregátumban élı tartós munkanélküliek az elsıdleges munkapiacra bejussanak, képzéseket kell szerveznie az Önkormányzatnak. A tartós munkanélküliek versenyképes szakmák elsajátítására kell buzdítani. A Társadalmi Megújulás Operatív Program 2.1.1 "Lépj egyet elıre II." elnevezéső program segítséget nyújt a tartós munkanélküliek képzésben való részvételéhez. A "Lépj egyet elıre II.10" programban kérelem alapján, támogatható iskolarendszeren kívüliképzése annak a felnıttnek, akik: rendelkezik legalább a 6. osztály befejezését igazoló bizonyítvánnyal, és alapfokú iskolai végzettség megszerzésére irányuló képzésben kíván részt venni; a 6. osztály befejezését igazoló általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik, és a szakképzés megkezdéséhez szükséges közismereti és szakmai kompetenciák megszerzésére irányuló felzárkóztató képzésben, s ezt követı szakképzésben kíván részt venni, alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de nem rendelkezik szakképzettséggel, és szakképesítés megszerzésére irányuló szakképzésben kíván részt venni; érettségivel rendelkezik, de nem rendelkezik szakképzettséggel, és olyan képzésben kíván részt venni, amelyre a munkaerı-piacon kereslet mutatkozik; Azok a felnıttek, akik már rendelkeznek valamilyen szakmai elıképzettséggel, lehetıséget kapnak magasabb szintő, hiányszakmára irányuló szakképesítés megszerzésére; Az elavult szakmával rendelkezı felnıttek számára lehetıséget biztosít a program olyan új szakképesítés megszerzésére, amely iránt kereslet mutatkozik a munkaerıpiacon. Érd Megyei Jogú Város és kistérsége Humánerıforrás fejlesztési irányvonalai között kiemelhetı a foglalkoztatottság kérdését, a megváltozott munkaképességőek integrációját, a GYED-en, GYES-en lévık reintegrációja. Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata által 2007. májusában elfogadott, az Önkormányzat mőködésével kapcsolatos célkitőzéseket és mőködési elveket rögzítı négy éves (2007-2010.) gazdasági programja – mely az NFT II. és a KMOP releváns célkitőzéseinek figyelembe vételével készült. A város jövıképében fontos célkitőzésként 9

A KMOP a foglalkoztatás növekedését szolgáló célok megvalósulása érdekében a 2007-2008. évekre vonatkozó forrás-felhasználás részleteit rögzítı KMOP Akcióterv olyan támogatási konstrukciókat tartalmaz, mint a szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának fejlesztése vagy az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer kialakítása.

10 A legfeljebb 8 osztályt végzettek, ill. a felzárkóztató képzésben részt vevık minden 150 órás teljesítés után a minimálbér összegét kaphatják meg. Az alapfokúnál magasabb végzettségőek sikeres vizsga esetén egyszer kaphatják meg a juttatást. A résztvevık tankönyvvásárláshoz is kaphatnak segítséget, továbbá a regisztrált álláskeresık 90%-os utazási kedvezményt vehetnek igénybe a lakóhely és iskola között.

AszT/56

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

rögzíti a munkahelyteremtı beruházások létrejöttének ösztönzését, a helyi munkahelyek számának folyamatos növelését. Különösen fontos a párbeszéd megindítása a munkaerı piacon hátrányban lévık érdekében, így. a megváltozott munkaképességőek a fogyatékosok a roma kisebbség az alacsony képzettségi szintőek a Gyes-en, Gyed-en és Gyet-en lévık a pályakezdı fiatalok valamint a 40 év feletti munkavállalók körében. A foglalkoztatási integráció érdekében 2007-ben megvalósult együttmőködések és programok: Közmunkaprogram keretében 15 fı foglalkoztatása 8 hónapon keresztül a budaörsi kistérségben (12 fı érdi lakos). A közmunkaprogram során átlagosan évi 10-15 fı fıállásban, 10-15 fı közhasznú munka keretében az Érdi Közterület-fenntartó Intézményben foglalkoztatott. Az Érdi Közterület-fenntartó Intézmény és az önkormányzat szociális osztálya rendszeres kapcsolatban áll az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek foglalkoztatása kapcsán, ennek következtében jelenleg 8 fı dolgozik. Rendszeres kapcsolat, folyamatos kommunikáció a regionális munkaügyi központ érdi kirendeltsége, az érdi, diósdi és tárnoki önkormányzat képviselıi és családsegítıik részvételével az aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülık foglalkoztatása érdekében és felzárkóztatása céljából. A Munkaügyi Központ érdi kirendeltsége rendszeresen eljuttatja a munkalehetıségek listáját a Családsegítı Központnak, akik tájékoztatják ügyfeleiket a lehetıségekrıl. Ennek eredményeképp évente 30-40 fı kerül átképzésre (az elmúlt években teherautó-sofır, biztonsági ır, virágkötı képzések indultak, valamint az általános iskolai végzettség megszerzésére volt lehetıség) amely programokat az érintett lakosság nyitottan fogad. Az együttmőködés fejlesztésének további lehetıségei a következı pontokban kerültek megjelölésre: Roma lakosság nagyobb arányú foglalkoztatása az Érdi Közterület-fenntartó Intézményen keresztül, elsısorban állami támogatások, pályázati lehetıségek igénybevételével. Atipikus foglalkoztatási formák menedzselése (pl: részmunkaidıs foglalkoztatás, távmunka, önfoglalkoztatás). A kistérség vállalkozóinak érdekelté tétele munkanélküliek foglalkoztatására. A jelenleg folyó felzárkóztató programok tovább fejlesztése. Késıbbiekben szociális foglalkoztató létrehozása az érdi kistérségben.

AszT/57

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

III.1.2.4. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása Az oktatási intézmények elérhetısége érdekében a II. Lajos Általános Iskola megszőnését követıen az önkormányzat iskolabusz segítségével folyamatosan biztosítja a városrészben élı gyermekek számára az intézmény elérhetıségét. A civil szféra integrációs folyamatokban betöltött szerepének növelése érdekében az önkormányzat szívesen segítené olyan civil szervezetek létrejöttét, amelynek célcsoportjai az alacsony státuszú lakosság, illetve a romák. Az egyes civil szervezetek megalakulását az önkormányzat nem tudja kezdeményezni, ez csak akkor lehet eredményes, ha belsı köreikbıl indul ki. A városban mőködik alacsony státuszú lakosság által létrehozott civil szervezet (létminimum alatt élık szervezete), de ez saját kezdeményezésre alakult meg. Mindenképpen a romáknak kellene civil szervezet létrehozását kezdeményezni és kérni az önkormányzat támogatását. Az ifjúságvédelem terén fontos az Ifjúsági Információs és tanácsadást szolgáltató Klub létrehozása a város több pontján. Az Ifjúsági Információs és tanácsadást szolgáltató klub jelenleg a város egy pontján, a városközpontban mőködik. Ez az ellátási forma közkedvelt a 10 év feletti gyermekek és fiatalok körében. Ezzel az ellátási formával kiváltható a gyermekek és fiatalok napközbeni alternatív ellátása is. A város nagyságából adódóan szükség lenne még több ilyen jellegő intézmény létrehozására a város más pontjain is. A késıbbiek folyamán ezek az intézmények bizonyos fejlesztések után a hátrányos helyzető gyermekek felzárkóztatásának helyszínei is lehetnek. Az egészségügy és esélyegyenlıség kapcsolatában Érden fontos szerepet játszik a Védınıi Szolgálat, amelynek alapvetı célja a családok egészségének megırzése, és az egészségnevelés. Jelenleg a Védınıi Szolgálat kiemelt hangsúlyt helyez az alacsony státuszú lakosságban élı gyermekek helyzetének javítására, egészségügyi helyzetük javítására. A város Védınıi Szolgálata szakmai fejlesztésének hangsúlyai: • A hátrányos helyzető lakossági csoportok egészségügyi ellátórendszerhez, megelızési programokhoz való egyenlı, diszkriminációmentes hozzáférésének biztosítása. • A családok felkészítése a gyermekvállalással adódó változásokra /családszerkezet, személyek közötti kapcsolat, anyagi helyzet alakulása, stb./. • A szülık felkészítése az otthoni krízishelyzetek megfelelı megoldására. • A gyerekek felkészítése az otthoni, illetve az iskolában kialakuló stresszhelyzetekre való eredményes reagálásra. • Családgondozási feladatok vállalása a 0-16 éves gyermekek családjai körében. Családlátogatás során nem csak a gyermekek, hanem a felnıttek egészségi és mentális problémáinak észrevételezése, segítés a problémák leküzdésében, illetve a felmerülı kérdések megválaszolása. • Módszerek elsajátítása annak érdekében, hogy a családokat hatékonyan tudjuk segíteni abban, hogy életminıségükön pozitív irányban tudjanak változtatni. • Az egészséggel, egészségmegırzéssel, betegségekkel kapcsolatos ismeretanyag átadása a gondozott családok tagjainak, az egészségtudatos magatartás erısítése. • Lakossági szőrések szélesebb körben történı propagálásában való részvétel. A védınık a népegészségügyi prioritások mentén végezzék egészségfejlesztı tevékenységüket. • Az általános-, és a középiskolákban hatékony gyermekkori drog, dohányzási és alkoholfogyasztási prevenció. • Csökkenteni a tizenéves lányok körében a nem kívánt terhességek számát, illetve az ezzel összefüggı terhesség-megszakítások számát. Ezzel párhuzamosan bekapcsolódni olyan megelızı programokba, amit eddig csak pl.: szülésznıgyógyászok végeztek, de programjuk hatékony megvalósításához várják a védınık segítségét is. AszT/58

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

INTÉZKEDÉSI TERV Oktatási integráció Feladat A 2007. júniusában megszőnt –II. Lajos - iskola diákjainak új iskolába való beillesztését támogató komplex és összehangolt program megvalósítása.

Felelıs

Határidı

Az érintett három általános iskola igazgatói

2008. június 30.

Óvoda-vezetık

2009. szept. 01.

Minden iskola IPR menedzsmentjének vezetıje

2009. szept. 01.

Az óvodák felkészülése az Óvodai Integrációs Program bevezetésére

Az iskolák felkészülése az IPR bevezetésére, fejlesztésére, sikeres mőködtetésére

Iskolán kívüli támogató rendszerek kiépítése a halmozottan hátrányos helyzető diákok tanulmányi sikerei érdekében: - Szektorközi munkaközösség (civil, szociális, oktatási, roma) létrehozása a tanodaprogram kialakítására - Szakmai és infrastrukturális felkészülés a tanoda program elindítására - Csatlakozás az Útravaló programhoz, mentorhálózat fejlesztése, mőködtetése a tanoda szakmai megalapozásához - Pályázatírás a tanoda anyagi hátterének biztosítására - Tanoda elindítása, folyamatos mőködtetése Az SNI tanulók integrált oktatására való felkészülés: - Befogadó normál tantervő iskolák kiválasztása - Intézményközi munkacsoport létrehozása (befogadó iskolákból és áthelyezı iskolából) a fejlesztés koordinálására - A szegregáltan oktatott tanulók felmérése az integrált oktatásra való áthelyezésre - A befogadó iskolák pedagógusainak szakmai felkészítése a feladatra - fokozatos áthelyezések megvalósítása Egységes esélyegyenlıségi program településszintő mőködtetése Óvodáztatási támogatás (A programra állami támogatás igényelhetı) Az általános iskola felsı tagozatán a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermekek számára ingyenes étkeztetés program elıkészítése (az alsó tagozathoz hasonlóan)

2008. szept. 01.

Önkormányzat roma referense

Móra iskola igazgatója, Önkormányzat Humánpolitikai Iroda vezetıje

Önkormányzat humánpolitikai osztály vezetıje Önkormányzat humánpolitikai osztály vezetıje intézményvezetık, Humánpolitikai Iroda Közoktatási csoportja

2009. szept. 01.

2009. szept. 01.

2008. szept. 01. 2008/2009. tanévtıl 2008/2009 tanévtıl A programra állami

59

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

támogatás igényelhetı Intézményi HH, HHH, SNI statisztikák pontosabb fenntartói nyomon követése, ellenırzése

Halmozottan hátrányos helyzető gyermekek arányeltolódásának feloldása.

Önkormányzat humánpolitikai osztály vezetıje Humánpolitikai Iroda, Stratégiai Iroda Jogi csoport, Személyzeti Iroda intézményvezetık

2008/2009 tanévtıl 2008. szeptembertıl folyamatosan

Sajátos nevelési igényő tanulók szakmai ellátásának optimális biztosítása, a személyi és tárgyi feltételek biztosítása.

Humánpolitikai Iroda, intézményvezetık

2008.

Speciális felzárkóztató oktatás az általános iskola nyolc évfolyamát be nem fejezık számára az alapkövetelmények elsajátítására.

Alpolgármester, oktatási referens, roma referens, Humánpolitikai Iroda

2009. június 30.

polgármester

2008-tól folyamatosan

Rendszeres kapcsolattartás és együttmőködés a Cigány kisebbségi önkormányzattal az oktatási kérdésekben

Önkormányzat humánpolitikai osztály vezetıje

folyamatos

Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülı családokkal a kommunikáció erısítése (Ifjúságvédelmi felelısökön keresztül)


folyamatos

A gyermekek közlekedési helyzetének javítása

60

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

Lakhatási integráció Az antiszegregációhoz kapcsolódó valamennyi szakági koncepciót és rendeletet (pl. településfejlesztési és településrendezési terv, lakásrendelet, stb.) az IVS-hez és jelen Antiszegregációs tervhez kell igazítani, illetve a meglévıket ezek alapján felülvizsgálni.

Feladat

Felelıs

A szegregációs területekre kisebb intézkedések a konténer-akció , lakóház meszelése, udvari illemhely létesítése

Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Csoportja

A Kerülı utcai háztartási gépek alkatrészeinek hasznosításából eredı hulladék megszüntetésére bontótelep kijelölése május hónapban. A szegregációs terület lakásállományának felmérése állagának megvizsgálása, avaslatok kidolgozása A környezeti tényezık javítása, a hulladék mennyiségének csökkentése érdekében szakértıi csoport folyamatos terepmunkájának biztosítása

Határidı határidı

alpolgármester

2008. május

Önkormányzat Szociális referense

2008. május-június

Humánpolitikai Iroda

2008. határidı

Elıírásként meg kell vizsgálni a területen lévı telkek nagyságát, és a szabályozási tervben olyan minimális teleknagyság kerülhet csak szabályozásra, amely a meglévı telkek tovább osztását megakadályozza.

felelıs

határidı

Az alacsony komfortfokozatú szociális bérlakások számának a komfort fokozat növelésével történı csökkentése

felelıs

határidı

61

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

Foglalkoztatási integráció Feladat Közmunkaprogramra és képzésekre Érd Város Polgármesteri Hivatal és a Középmagyarországi Regionális Munkaügyi Központ együttmőködési megállapodásainak megvalósítása

Felelıs Érd Város Polgármesteri Hivatal és a Középmagyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Határidı 2008. II. negyedév

felelıs

2008. II. negyedévtıl

Szakiskolai fejlesztési program folyamatos fenntartása, amelynek célja a hátrányos helyzető fiatalok felzárkóztató képzése, 10 hónap után a szakképzı szakaszba lépés biztosítása.

felelıs

Folyamatos

Folyamatosan egyeztetés a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal a kisebbségi foglalkoztatás növelése érdekében

Romareferens, CKÖ elnöke, Humánpolitikai Iroda

Folyamatos határidı

Közmunkaprogram folyamatos biztosítása

Humánpolitikai Iroda

Folyamatos határidı

A képzésekre és munkaerı-piaci helyzet javítására a TÁMOP / Társadalmi Megegyezés OP/ program operatív intézkedésekeire vonatkozó lehetıségek kiaknázása

Mobilizációs program megalkotása A roma és hátrányos helyzető munkavállalók munkaerı-piaci integrációjának elısegítésében együttmőködünk a munkaügyi központtal. •

Kedvezmény azon vállalkozó számára, aki állományi létszámát az elızı évhez képest növelte, illetve az aki, legalább 12 hónapig pályakezdı munkanélkülit foglalkoztat

•

Adókedvezményt vehet igénybe az is, aki vállalkozásában 45 év feletti regisztrált munkanélkülit foglalkoztat

2008. határidı

felelıs felelıs

Folyamatos határidı Folyamatos Határidı A programra állami támogatás igényelhetı

62

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

FÜGGELÉK A 2007. júniusában megszőnt II. Lajos iskola diákjainak új iskolába való beillesztését támogató komplex és összehangolt program megvalósítása

Helyzetelemzés

Az érdi II. Lajos Általános Iskola megszőnése és körzetének három egyenlı részre osztása sajátos feladatokat ró a megszüntetett iskola tanulóit befogadó 3 általános iskolára

Cél

A legfontosa bb az, hogy a gyerekek kény-szerő iskolaváltá sa viszonylag zökkenım ente-sen történjen meg.

Intézkedés leírása

- A megadott körzet tanulói névsorának megállapítása, osztályba sorolása - A szülık értesítése az új iskolába való átvételrıl - Helyzetfelmérés, elemzı munka - A szülıkkel való folyamatos kapcsolattartás kiépítése - A felmerülı szociális hátrányok enyhítését célzó intézkedések - Az átmenetet támogató munkacsoport mőködtetése - Az egyéni haladást segítı differenciált tanulásszervezés megkezdése, folyamatos fenntartása - Napközis férıhelyek biztosítása - Kapcsolatépítés, -tartás a családsegítı Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval, CKÖvel, roma referenssel

Felelıs

Az érintett három általános iskola igaz-gatói

Határidı

2007. szept. 01.

Az intézkedés eredményességét mérı indikátor rövidtávon (1 év) 77 tanuló sikeres beilleszkedése az új iskolai közösségekbe

középtávon (3 év) 77 tanuló 90 %-a sikeresen folyatatja tanulmányait az új iskolában. (tanulmányi eredményeik nem romlanak, nem morzsolódnak le)

hosszútávon (6 év) 77 tanuló 90 %-a sikeresen folyatatja tanulmányait az új iskolában. (tanulmányi eredményeik nem romlanak, nem morzsolódnak le)

2008. június 30.

Forrás: Közoktatási Esélyegyenlıségi program - II. rész – Akcióterv (2007.)

63

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

Települési halmozottan hátrányos helyzető „térkép” létrehozása együttmőködéssel (egészségügyi, szociális és oktatási szektor, fenntartó, kisebbségi önkormányzat, civil szervezet)

Helyzetelemzés

A település közoktatási intézményeine m ismerik teljes körben a halmozot-tan hátrányos helyzető családokat (nincsenek erre vonatkozó szülıi nyilatkozatok valamenyi családtól

Cél

Szektorközi együttmőködéss el szülıi nyilatkozatok alapján készül-jön HHH adatbázis a szolgáltatá sok megszerve zésére


- A különbözı szektorok helyzetelemzése (formális és informális információk győjtése) - Szektorközi munkacsoport létrehozása a témára vonatkozó helyzetelemzések egyeztetésére, valamint közös cselekvési terv kialakítására - A cselekvési terv ütemezésének megfelelıen a halmozottan hátrányos helyzető családok széleskörő megtalálása, szülıi nyilatkozatok begyőjtése

Felelıs


Határidı

2007. nov. 01.

Az intézkedés eredményességét mérı indikátor rövidtávon (1 év) A halmozottan hátrányos helyzető családok 80 %-a nyilatkozatot tesz

középtávon (3 év) A halmozottan hátrányos helyzető családok 85 %-a nyilatkozatot tesz

hosszútávon (6 év) A halmozottan hátrányos helyzető családok 90 %-a nyilatkozatot tesz

2007. december31 .

64

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

Az óvodák felkészülése az Óvodai Integrációs Program bevezetésére

Helyzetelemzés

A település óvodáiban legfeljebb a kötelezı idıszakban jelennek meg a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek. Az óvodák csak elvétve fókuszálnak rájuk, nincs komplex pedagógiai program.

Cél

Szektorközi együttmőködéss el a HHH gyerekek kerüljenek az óvodába 3 éves kortól, a pedagógusok készüljene k fel az óvodai IPR-re


- Kapcsolódás a településszintő HHH adatbázis elkészítési munkálataiba, majd az adatbázis felhasználása - Óvodavezetı integrációs programot fejlesztı intézményközi munkacsoportjának létrehozása, munkatervalkotás, mőködtetés a fejlesztés összehangolására, tapasztalatcserére, információáramoltatásra - Szülık tájékoztatása arról, hogy milyen elınyökkel jár a 3 éves kortól történı beóvodáztatás - Beóvodáztatás megkönnyítésére komplex program kidolgozása, megvalósítása - Felkészülés fejlesztı eszközökkel (intézményen belüli, intézmények közötti) az óvodai integrációs program bevezetésére 2008/2009-es tanévtıl

Felelıs

Óvodavezetık

Határidı

2007. okt. 31.

Az intézkedés eredményességét mérı indikátor rövidtávon (1 év) A halmozottan hátrányos helyzető 3 évesek 75 %-a beiratkozik az óvodába

középtávon (3 év) A halmozottan hátrányos helyzető 3 évesek 80 %-a beiratkozik az óvodába

hosszútávon (6 év) A halmozottan hátrányos helyzető 3 évesek 85 %-a beiratkozik az óvodába

Az óvodák rendelkeznek IPRnek megfelelıen átdolgozott óvodai programmal

Évente önértékelt IPR- nek megfelelıen átdolgozott óvodai program

Modellszerően mőködı óvodai integrációs program

A település igényli az óvodai integrációs normatívát

Az óvópedagógusok 80 %-a továbbképzésen vett részt

2008. szept. 01.

65

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

Az iskolák felkészülése az IPR bevezetésére, fejlesztésére, sikeres mőködtetésére Helyzetelemzés

A település iskoláiban nem egyforma mértékben jelennek meg a HHH tanulók, teljes körben nem ismert a HHH tanulók száma. Nincs iskolai IPR a település általános iskoláiban.

Cél

Jöjjön létre városi szintő IPR fejlesztı munkacsoport, hasonló számban legyenek HHH tanulók az iskolákban. Kerüljön bevezetésr e az IPR a 2008 /2009-es tanévtıl


- Intézményközi munkaközösség létrehozása, intézményesítése IPR fókusszal az intézményi IPR menedzsment tagjaiból. - A munkaközösség munkatervalkotása, mőködtetése a fejlesztés összehangolására, tapasztalatcserére, információ-áramoltatásra - Kapcsolódás a településszintő HHH adatbázis elkészítési munkálataiba, majd az adatbázis felhasználása a HHH tanulók egyenletes elosztására - Felkészülés fejlesztı eszközökkel (intézményen belüli, intézmények közötti) az IPR bevezetésére 2008/2009-es tanévtıl

Felelıs

Minden iskola IPR menedzs mentjének vezetıje

Határidı

2007. nov. 30.

2008. szept. 01.

Az intézkedés eredményességét mérı indikátor rövidtávon (1 év) Létrejött az IPR fejlesztı munkacsoport

középtávon (3 év) Mőködik az IPR fejlesztı munkacsoport

A halmozottan hátrányos helyzető iskolások 75 %-a bevonásra kerül a programba

A halmozottan hátrányos helyzető iskolások 80 %-a bevonásra kerül a programba

A HHH diákok arányos elosztásra (5 %-nál nem nagyobb különbség) kerülnek az iskolák között

Évente önértékelt IPR mőködik

Az iskolák megkezdik az IPR fejlesztést A település igényli az iskolai integrációs normatívát

A pedagógusok 80 %-a továbbképzésen vett részt

hosszútávon (6 év) Az IPR fejlesztı munkacsoport kapcsolódott a többi munkacsoport-hoz, mely közösen a komplex városi esélyegyenlı-ségi program felelıse A halmozottan hátrányos helyzető iskolások 85 %-a bevonásra kerül a programba Modellszerő IPR program mőködik

66

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

Iskolán kívüli támogató rendszerek kiépítése a halmozottan hátrányos helyzető diákok tanulmányi sikerei érdekében Helyzetelemzés

A település iskoláiban tanuló HHH diákok nem jutnak iskolán kívüli társadalmi integrációt támogató szolgáltatások hoz (nincs tanoda, alig élnek az ösztöndíj, AJKP és egyéb programokkal)

Cél

Jöjjön létre egy olyan szektorközi együttmőködés, mely tanoda programon keresztül valamennyi kiegészítı támogatáshoz hozzáférést biztosít


- Szektorközi munkaközösség (civil, szociális, oktatási, roma) létrehozása a tanodaprogram kialakítására - Szakmai és infrastrukturális felkészülés a tanoda program elindítására - Csatlakozás az Útravaló programhoz, mentorhálózat fejlesztése, mőködtetése a tanoda szakmai megalapozásához - Pályázatírás a tanoda anyagi hátterének biztosítására - Tanoda elindítása, folyamatos mőködtetése

Felelıs

Önkormányzat roma referense

Határidı

2008. szept. 01.

Az intézkedés eredményességét mérı indikátor rövidtávon (1 év) Létrejött a tanodát kialakító munkacsoport (minimum 5 fı) Létrejött az Útravaló programhoz kapcsolódó mentorháló (minimum 10 mentor)

2009. szept. 01.

Tervek születtek a tanoda program megvalósítására, melyet pályázati formában leírtak (TÁMOP)

középtávon (3 év) Mőködik a tanodát fenntartó szakmai közösség

hosszútávon (6 év) Mőködik a tanodát fenntartó szakmai közösség

Mentorháló mőködik (minimum 15 mentor)

Mentorháló mőködik (minimum 20 mentor)

Mőködik a tanoda (legalább 1 helyszínen), melynek leírásra került a szakmai programja, és amelyben minimum 50 tanuló vesz részt.

Mőködik a tanoda (legalább 3 helyszínen), melynek modellszerő a szakmai programja, és amelyben minimum 100 tanuló vesz részt.

67

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

Az SNI tanulók integrált oktatására való felkészülés Helyzetelemzés

Jelenleg Érd városában az enyhe fokban értelmi sérültek valamennyien szegregáltan tanulnak. A középsúlyos értelmi sérültek ellátása nem megoldott.

Cél

Történ-jen meg az integrálható SNI tanulók normál tantervő iskolákban való befogadó nevelése


- Befogadó normál tantervő iskolák kiválasztása - Intézményközi munkacsoport létrehozása (befogadó iskolákból és áthelyezı iskolából) a fejlesztés koordinálására - A szegregáltan oktatott tanulók felmérése az integrált oktatásra való áthelyezésre - A befogadó iskolák pedagógusainak szakmai felkészítése a feladatra - fokozatos áthelyezések megvalósítása - EGYMI (Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet ) kialakítása komplex szolgáltatási rendszer fejlesztése

Felelıs

Móra iskola igazgatója

Humánpolitikai Iroda vezetıje

Határidı

2008. jun. 30.

2009. szept. 01.

Az intézkedés eredményességét mérı indikátor rövidtávon (1 év) Létrejött az SNI integrációt koordináló munkacsoport (minimum 5 fı)

középtávon (3 év) Mőködik az SNI integrációt koordináló munkacsoport (minimum 5 fı)

hosszútávon (6 év) Mőködik az SNI integrációt koordináló munkacsoport (minimum 5 fı)

Megkezdıdött a tanulók újbóli felmérése (minimum 80 %)

Megtörtént az integrálható SNI tanulók áthelyezése (minimum 30 % mentor)

Folyamatos az integrálható SNI tanulók áthelyezése (minimum 40 % mentor)

A befogadó iskolák pedagógusainak 80 %-a továbbképzésen vett részt

A befogadó iskolák modellszerő mőködése

A befogadó iskolák pedagógusainak képzésére pályázat született (TÁMOP)

Modellszerően mőködı EGYMI

Kialakításra került az EGYMI

68

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

Egységes esélyegyenlıségi program településszintő mőködtetése

Helyzet-elemzés

Jelenleg Érd városában nincs egységesen mőködı esélyegyen-lıségi program, nincs sem az oktatási, sem a szektor-közi intézmé-nyek között azonos koncepción alapuló fejlesztés, mőködtetés.

Cél

Legyen egy folyama-tos egyezte-tı fórum, mely felel az esélyegyenlıségi program össze-hangolt megvalósítás áért


- Esélyegyenlıségi programot megvalósító Egyeztetı fórum létrehozása, (tagjai minden akcióterv megbízott felelıse a leírt 6 területen, valamint minden szektor megbízott képviselıje) - Fórum munkatervkészítése, melyben a fıbb tevékenységek: rendszeres egyeztetések, önellenırzés, önértékelés elvégzése, visszacsatolások, korrekciók, kommunikáció, pályázati források felkutatása, bevonása

Felelıs


Határidı

2007. nov. 30.

2008. szept. 01.

Az intézkedés eredményességét mérı indikátor rövidtávon (1 év) Létrejött az esélyegyenlıségi programot koordináló fórum (minimum 10 fı), és rendelkezik munkatervvel, SZMSZszel

középtávon (3 év) Mőködik az esélyegyenlıségi programot koordináló fórum, Az egyes akciótervek megvalósítá-sának értékelése, visszacsatolása és egyeztetése megtörtént (minimum félévente)

hosszútávon (6 év) Mőködik az esélyegyenlıségi programot koordináló fórum, mely átdolgozta, továbbfejlesz-tette a programot az aktualitásoknak megfelelıen

69

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

2. munkacsoport tagjai:

1. munkacsoport tagjai:

Az egészségügyi, szociális és oktatási szektor, fenntartó, civil szervezet egy-egy képviselıje Feladat: Települési halmozottan hátrányos helyzető „térkép” létrehozása szektorközi együttmőködéssel

A 3 befogadó iskola igazgatója Feladat: A 2007. júniusában megszőnt iskola diákjainak új iskolába való beillesztését támogató komplex és összehangolt program

3. munkacsoport tagjai: Az óvodavezetık Feladat: Az óvodák felkészülése az Óvodai Integrációs Program bevezetésére

Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Program

EGYEZTETİ FÓRUM tagjai: A 6 munkacsoport egy-egy képviselıje + szektorok esélyegyenlıségi képviselıi + fenntartó önkormányzat

4. munkacsoport tagjai: Az iskolai IPR menedzsmentek egy-egy képviselıje Feladat: Az iskolák felkészülése az IPR bevezetésére, fejlesztésére, sikeres mőködtetésére

6. munkacsoport tagjai: 5. munkacsoport tagjai: A szociális és oktatási szektor, civil szervezet egyegy képviselıje és a roma referens Feladat: Iskolán kívüli támogató rendszerek kiépítése a halmozottan hátrányos helyzető diákok tanulmányi sikerei érdekében

Az áthelyezı és befogadó iskolák egy-egy képviselıje Feladat: Felkészülés az SNI tanulók integrált oktatására

70

É R D

I V S


T E R V


A N Y A G

Közoktatási Intézkedési Terv: fejlesztési célok, feladatok és ütemezésük feladatellátás szerint

71

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

Recommend Documents