I. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása (a 2014. évi XCIX. törvény alapján)
1. Fogalmak, értelmező rendelkezések Korábban munkanélküli személy [Szja-tv. 3. §-ának 43. pontja] A módosítás az értelmező rendelkezésben a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjban” szöveget léptette. 2. A szociális és más ellátások közül adómentes [Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.3. pontja] – az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás mellett a települési támogatás is. 3. Egyéb indokkal adómentes [Szja-tv. 1. számú mellékletének új 7.28. pontja] – az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény rendelkezései végrehajtása következtében megszűnt kötelezettség 4. Hatálybalépés: 2014. december 30.
II. A 2014. 12. 12-i keltű, közzétett módosítások a következők szerint változtak: 1. A 13. pont második bekezdése (6. oldalon) hatályosan: A magánszemély a munkáltató helyett a kifizetőnek is adhat nyilatkozatot, ha a magánszemély részére a kifizető az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttat. Ezen előírásnak az eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelének közlését előíró rendelkezést a 2015. 12. 31-ét követően megtett nyilatkozatok esetében kell – az átmeneti rendelkezés szerint – alkalmazni. 2. A 18. pont hatályosan (7. oldal): A kiegészítő rendelkezés osztalékként nevesíti a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó betéti társaságok kisadózóként be nem jelentett tagja részére a vállalkozási nyereségből való részesedésként kifizetett összeget. Ezzel az érintett magánszemélyek a jelenleginél kedvezőbb adózási pozícióba kerülnek. (2014-ben ezek a kifizetések – egyéb jövedelemként – az osztaléknál magasabb közterhet viseltek.)
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása (a 2014. évi XCIX. törvény alapján) 1. A közteher megfizetésénél bevételi összeghatár [Ekho-tv. 3. §-a (4) bekezdésében] A (2) bekezdésben említett összeghatár évi 25 millió forintról 60 millió forintra emelkedett [az a)-c) pontoknál]; – évi 100 millió forint helyett 125 millió forint, ha a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója [da) alpontnál]; 2014. évi XCIX. tv.kieg.doc. 2015.01.20.
2
– évi 50 millió forint helyett 125 millió forint, ha a magánszemély az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya) [db) alpontnál]. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása (a 2014. évi XCIX. törvény alapján) 1. Települési adó bevezetése [Htv. 8. §-ának (3) bekezdése] A települési adóból származó bevétel – a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényben meghatározott kivétellel – az azt megállapító önkormányzat bevétele, amelyet fejlesztési célra és a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használhat fel (ez utóbbi előírás 2015. január 2-án lépett hatályba). 2. Helyi iparűzési adó [Htv. új 36/A. §-a] A helyi iparűzési adóból származó bevétel különösen a települési önkormányzat képviselőtestületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használható fel. A helyi iparűzési adóból származó bevétel az önkormányzati hivatal állományában foglalkoztatottak személyi juttatásai és az ahhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó finanszírozására nem fordítható azt meghaladó mértékben, mint amilyen mértékben a települési önkormányzatot az adóerő-képessége szerint a központi költségvetési törvényben meghatározott hivatali működési támogatáshoz kapcsolódó beszámítás terheli. 3. Eredménytelen végrehajtás [Htv. 43. §-ának (4) bekezdése] A módosítás szerint, ha az adózóval szembeni végrehajtás eredménytelenül zárult vagy az adózó bármely okból – az Art. szerinti eljárás alapján engedélyezett adómérséklése mellett sem – megfizetni nem képes, az adóhatóság az így előállt adó, adótartozás megfizetésére határozattal az építmény, telek tulajdonosát kötelezi. 4. Hatálybalépés: 2015. január 1-je.
I. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása (a 2014. évi XCIX. törvény alapján) 1. Az adószám törlése [Art. 24/B. §-a (1) bekezdésének új d) pontja] A módosító rendelkezés szerint az állami adóhatóság az adószámot törli, ha azt a támogató a költségvetési támogatási szerződésben foglaltak nemteljesítése esetén kezdeményezi. 2. Adatszolgáltatás [Art. 52. §-a (7) bekezdésének j) pontja] Az állami adóhatóság megkeresésre elektronikus úton átadja a költségvetési támogatások kedvezményezettjének nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére), valamint az adatszolgáltatást megelőző hónap utolsó napjáig esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozásuk jogcímére, összegére vonatkozó adatokat a módosítás szerint – a köztartozások összegének a költségvetési támogatásból való levonása céljából a kincstár és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére, – a költségvetési támogatásnak a köztartozás megfizetéséig történő visszatartás céljából az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági vagy
3
közreműködő szervezeti feladatokat ellátó szerv, szervezet és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére. 3. Önkormányzati adóhatóság adóbevallás-javítása [Art. 125. §-ának új (6a) bekezdése] A kiegészítő előírás szerint a települési adó, az építményadó, a telekadó, a kommunális adó esetében az önkormányzati adóhatóság az adózó bevallását a közhiteles nyilvántartások, továbbá az Art. szerinti adatszolgáltatásból tudomására jutott adatokkal hivatalból kijavíthatja, kiegészítheti, vagy ha az adózó az adóbevallását nem nyújtja be, úgy az adóhatóság az adót a 125. §-ban szabályozottak szerint az adózó bevallásának hiányában is kivetheti. Az adóhatósági adómegállapítás az adózót a bevallási kötelezettség alól nem menti fel. 4. Utólagos adómegállapítás [Art. 129. §-a (1) bekezdésének a) pontja] A módosítás kiegészíti a hatályos előírást azzal, hogy az utólagos adómegállapítás során az adóhatóság határozattal állapítja meg a következő időszakra átvihető követelés-különbözetet, a költségvetési támogatás különbözetet is, továbbá – az eddigi előírásnak megfelelően – adónként, költségvetési támogatásonként a bevallott vagy bevallani elmulasztott és az ellenőrzés eredményeként feltárt adó, illetve költségvetési támogatás alapját, az adókülönbözetet, valamint az adókötelezettséget érintő jogszabálysértés jogkövetkezményeit. 5. Különös rendelkezések [Art. új 175/F. §-a] Kapcsolódik a Htv. 2015. évi módosításaihoz. Ha a helyi önkormányzat rendeletével települési adót, építményadót, telekadót, kommunális adót vezet be, az adóhatóság az adózó újabb bevallása nélkül a nyilvántartásban szereplő bevallási adatok alapján kivetheti az adót. Az önkormányzati adóhatóság a telekadó, építményadó, települési adó, kommunális adó esetében a közhiteles nyilvántartás adatai alapján az adózó adófizetési kötelezettségét megszüntetheti, ha ennek ténye az előbbiek alapján fennáll. 6. Átmeneti rendelkezés [Art. új 206. §-a] A 2015. január 1-jét megelőző időszakra teljesítendő bejelentési, adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségre a 2014. december 31-én hatályos 31. § (2) bekezdésének 6. és 13. pontját kell alkalmazni, a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjáról, összegéről, a korkedvezményre jogosító munkakör tartalmáról adott bevallásban. 7. Fokozott adóhatósági felügyelet [Art. 24/F. §-a (6) bekezdésének d) pontja] Átmeneti rendelkezés szerint a 2014. december 31-én hatályos 24/F. § (6) bekezdésének d) pontját a 2014. december 31-én hatályos 24/F. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti (az állami adóhatóság az adószámot törli, ha a fokozott felügyeleti időtartama alatt felszólítás ellenére az adózó nem teljesíti bevallási vagy – ha összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett – összesítő–nyilatkozat benyújtási kötelezettségét és a mulasztását nem menti ki) határozatok tekintetében 2014. december 31-ét követően is alkalmazni kell. Az Art. 24/F. §-a (6) bekezdésének d) pontja 2015. január 1-jétől kiegészült a 2014. december 31-én hatályosságra utalással. 8. Az Art. 3. számú mellékletének módosítása Az ingatlanügyi hatóság adatszolgáltatása [Art. 3. sz. mell. új C/2. pontja] Az ingatlanügyi hatóság az önkormányzati adóhatóság megkeresésére évente egy alkalommal – kizárólag az építményadó, a telekadó, a magánszemély kommunális adója, a
4
települési adó bevezetése, továbbá megállapítása (kivetése), ellenőrzése céljából –, térítésmentesen, elektronikusan feldolgozható formában, a megkeresés beérkezését követő 30 napon belül adatot szolgáltat az önkormányzati adóhatóság illetékességi területén található, a nyilvántartásban szereplő valamennyi ingatlannak a megkeresés szerinti év január 1-jén hatályos adatairól. A megkeresésben meg kell jelölni a kért adatok felhasználásának célját. A kapott adatok kizárólag a megjelölt célra használhatók fel. Ha az önkormányzat adóbevezetés céljából kért adatokat, de az adó bevezetéséről szóló rendelet legkésőbb a megkeresést követő év első napjáig nem lépett hatályba, akkor az adatszolgáltatásért egyébként járó díjat a megkeresést követő év január 31-éig meg kell fizetnie. Az adatszolgáltatás tartalmazza az önkormányzat illetőségi területén lévő, az ingatlan nyilvántartásban önálló ingatlanként nyilvántartott ingatlan esetén – az ingatlanról nyilvántartott valamennyi adatot (az ingatlan címét, helyrajzi számát, területnagyságát), – az ingatlan tulajdonosát és természetes személy tulajdonos esetén a tulajdonos személy azonosító adatait, lakcímét, értesítési címét, jogi személy tulajdonos esetén a tulajdonos nevét, székhelyét és értesítési címét, több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadát, – az ingatlan nyilvántartásba feljegyzett valamennyi jogot, a jogosultak adatait, – a tulajdonjog, használati jog, vagyonkezelői jog átruházására irányuló szerződés esetén a szerződés, jog alapítása esetén a jogalapításról szóló szerződés, nyilatkozat széljegyre vételét, a széljegyzés napját, a szerző felet, a szerző fél azonosító adatait, a jogosult székhelyét, értesítési címét, több szerző fél esetén a szerző felek által megszerzett tulajdoni, jogosultsági hányadot, – a telekalakítási vagy építési tilalom elrendelésének tényét, a tény bejegyzésének napját. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv adatszolgáltatása [Art. 3. sz. mell. G/7. pontja] – minden hónap 15. napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően az állami adóhatóság részére, – az önkormányzati adóhatóság kérésére minden év január 15. napjáig az előző év utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően az önkormányzati adóhatóság részére elektronikus úton, kapcsolati kód alkalmazásával megküldi azon személyek természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, elektronikus levélcímét, ügyfélkapu-azonosítóját, akik ügyfélkaput létesítettek vagy szüntettek meg, továbbá az ügyfélkapu-létesítés, illetve megszűntetés időpontját a központi szerv. A biztosító adatszolgáltatása [Art. 3.sz. mell. új S) pontja A biztosító 2015. április 30-ig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az EU más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére életbiztosítási szerződés alapján történő teljesítésről. 9. Adóhatósági igazolás kiállítása [Art. 175. §-ának (9) bekezdése] A módosítás szerint az adóhatóság az adóhatósági igazolást a külföldi adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon is kiállítja. Az erre vonatkozó előterjesztést nem elektronikus úton kell benyújtani. 10. Hatályát vesztette – az Art. 31. §-a (2) bekezdésének 13. pontjában az „a korkedvezményre jogosító munkakör tartalmáról,” szövegrész;
5
– – 11.
az Art. 178. §-ának 15. pontjában az „a korkedvezmény-biztosítási járulék,” szövegrész, az Art. 31. §-a (2) bekezdésnek 6. pontja. Hatálybalépés: 2014. december 30.
12.
EKAER-rel kapcsolatos kötelezettségek alóli mentesülés [Art. 22/E. §-ának (6) bekezdése] A 2015. január 1-jétől hatályos törvényi kötelezettség alól mentes – jellemzően a vállalkozási szférához kapcsolódóan –: – a katasztrófavédelemről szóló törvény értelmében meghatározott katasztrófa által okozott károk megelőzésében vagy elhárításában résztvevő gépjármű, – a nem kereskedelmi jellegű (térítés nélküli) humanitárius segélyszállítmányokat szállító gépjármű, – a kizárólag a jövedéki törvény szerinti alkoholterméket, sört, bort, pezsgőt, köztes alkoholterméket, dohánygyártmányt, szárított dohányt, ellenőrzött ásványolajterméket, bioetanolt, biodízelt, E 85-öt vagy ezek közül többet szállító jármű. 13. Negyedéves áfa-bevallás [Art. 1.sz. mell. I/B/3. pont ad) alpontja] Az áfa-fizetésre kötelezett adózónak az éves bevallásról negyedéves bevallásra kell áttérnie, ha a tárgyévben az év elejétől – előjel helyesen – összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított áfa különbözete a 250 ezer forintot elérte, vagy az Áfa-tv. szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli összege az 50 millió forintban meghatározott értékhatárt meghaladta, vagy az adóév közben az adóhatóság számára közösségi adószámot állapított meg. (A módosítás az értékhatárokat érintette!) 14.
Hatályba lépett: 2014. december 30-án.
II. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása (a 2014. évi XCII. törvény alapján) 1. A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség [Art. 22/E. §-ának új (6a) bekezdése] Mentes a bejelentési kötelezettség alól: – az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek tömege a 2500 kg-ot vagy az adó nélküli értéke a 2 millió forintot nem haladja meg, – az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó = kockázatos élelmiszerek tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 ezer forintot, = egyéb kockázatos termék tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot nem haladja meg. 2. Értelmező rendelkezések [Art. 178. §-ának 51. pontja] Átvevő (kapcsolódóan az EKAER-hez): a terméknek az EU más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzése vagy belföldi értékesítése esetén, ha nem a
6
címzett veszi át a terméket, vagy a terméknek az EU más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzéstől eltérő egyéb célból történő behozatala esetén a terméket a kirakodási (átvételi) helyen átvevő személy. 3. Art. 11. számú melléklete a közúti fuvarozással járó tevékenység folytatásával kapcsolatos kötelezettségek részletes szabályairól – a 2014. évi LXXIV. törvényben kihirdetett előírások módosítása lényeges és terjedelmes. 4. Hatályba lépett: 2014. december 24-én.
III. A 2014. 12. 22-i keltű, közzétett módosítások a következők szerint változtak: 1. A 8. pont utolsó bekezdése (4. oldalon) hatályosan: A 11. számú melléklet szerinti biztosítékot első alkalommal 2015. január 31-ig kell nyújtani, az eddig az időpontig az EKAER-ben rögzített adatok alapján. 2. A 15. pont második bekezdése (6. oldalon) hatályosan: Az állami adóhatóság a termék fuvarozását végző személy nyilatkozata alapján a termék fuvarozásában érintett címzettet, átvevőt, feladót és fuvarozót nyilatkozattételre kötelezheti: 3. A 20. pont második-harmadik bekezdése (7. oldalon) hatályosan: A közúti fuvarozással járó tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettség nem teljesítésének, a bejelentési kötelezettség hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan történő teljesítésének jogkövetkezménye, hogy a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, és az adóhatóság a be nem jelentett áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. Az átmeneti rendelkezés szerint ez utóbbi előírást és a 173. § (1) bekezdését (következő pont) 2015. február 15-től kell alkalmazni. 4. A 21. pont (8. oldalon) hatályosan: Az EKAER rendszerbe történő bejelentési kötelezettség nem teljesítése, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan történő teljesítése esetén kiszabott mulasztási bírság szankcióval összefüggésben az Art. előírja, hogy ebben az esetben – az igazolatlan eredetűnek minősülő – fuvarozott termék a bírság összegének mértékéig lefoglalható, amelyről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik az adóhatóság. A lefoglalásról jegyzőkönyv készül, a lefoglalt ingóság zár alá vehető és elszállítható. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása (a 2014. évi XCIX. törvény alapján) 1. Átmeneti rendelkezés [Tbj-tv. új 65/E. §-a] A 2015. január 1-jét megelőző időszakra – az esedékességét követően – kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmekre a 2014. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a következő esetekben:
7
–
– – –
–
–
a társadalombiztosítási ellátások és munkaerő-piaci célok fedezetére a foglalkoztató a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított, illetőleg kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó után, valamint a korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet [Tbj-tv. 18. §-a (1) bekezdésének e) pontja]; a foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék [Tbj-tv. 19. §-ának (6) bekezdése]; a korkedvezmény-biztosítási járulékról rendelkező előírás, a Tbj-tv. 20/A. §-a; a társas vállalkozás a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott biztosított társas vállalkozó után a nyugdíjjárulék alapjának alapulvételével korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették [Tbj-tv. 27. §-ának (5) bekezdése]; a korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulék alapjának alapulvételével korkedvezménybiztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették [Tbj-tv. 29. §-ának (8) bekezdése]; a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítésre vonatkozó rendelkezések [2007. évi CXXVI. törvény XXVII. Fejezete, 354-357. §-ai].
2. A „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díj” szöveg lépett – a 8. §-aa) alpontjában (szünetel a biztosítás); – a 9. § (3) bekezdésének a) pontjában (a biztosítás akkor is fennáll); – a 14. § (2) bekezdésének ba) alpontjában (egészségbiztosítási ellátások); – a 16. § (1) bekezdésének a) pontjában (egészségügyi szolgáltatásra jogosultak); – a 28. § (1) bekezdésének a) pontjában (a járulékalap alsó határának arányos csökkentése); – a 29. § (4) bekezdésének a) pontjában (az egyéni vállalkozó nem köteles). 3. Hatályát vesztette: – a járulék értelmező rendelkezéséből a „valamint a korkedvezmény-biztosítási járulék” szövegrész [Tbj-tv. 4. §-ának l) pontjában]; – az 1. pontban hivatkozott jogszabályi helyek. 4. Hatálybalépés: 2015. január 1-je.
Az egészségügyi hozzájárulásról a 2014. 12. 22-i keltű módosítások időközben a következők szerint változtak: 1. Az 1. pont Az új rendelkezés szerint százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség terheli az Szja-tv. szerinti külföldi illetőségű magánszemélyt, ha a külföldi természetes személy a jövedelme után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet. 2. Az 5. pont Nem lép hatályba!
