BÉKÉLTETŐ
TESTÜLET
I. A Békéltető Testületről általában a) a Békéltető Testület jellemzői A Békéltető Testület Hajdú-Bihar megyében 1999. elején alakult meg 18 fővel. A tagokat egyenlő arányban egyrészt a gazdasági kamarák, másrészt a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek delegálták. Az ügyek eldöntésénél a szakmaiságot biztosítja az az előírás, hogy a Békéltető Testület tagja csak olyan személy lehet, aki felsőfokú képesítéssel és a szakterületén legalább két éves gyakorlattal rendelkezik. Fontos hangsúlyozni, hogy a Békéltető Testület a gazdasági kamarák mellett működik, de eljárásában független testület, döntéseiben nem befolyásolható egyéb szervezetek által. Ezzel a követelménnyel biztosított, hogy az adott ügyben eljáró testületi tagok az ügyet pártatlanul, részrehajlás nélkül döntsék el. b) a Békéltető Testület eljárásának célja A Testület célját a fogyasztóvédelemről szóló törvény határozza meg. Ennek alapján a Testület eljárásának az a célja, hogy a fogyasztók és a gazdálkodó szervezetek, azaz a vállalkozók között felmerült vitás ügyeket a felek között egyezséggel zárja le. Ha nem jön létre egyezség, akkor a Békéltető Testület a határozatával dönti el az ügyet, amelynél figyelemmel kell lennie a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítésére. A gyorsaságot biztosítják a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott rövid - 3, 5, 15, 30 napos - határidők melyeket a feleknek és a Békéltető Testületnek is be kell tartania. A gyorsaság egyben biztosítja a hatékony eljárás lebonyolítását is. A testület másik jellemzője az alternatív eljárás, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy a felek maguk választják ki a testület tagjai közül azt a személyt, aki az ügyüket képviseli. Ez komoly bizalmat alapozhat meg az eljáró tanáccsal szemben. Nem utolsó sorban hangsúlyozni szükséges a jogszerű eljárást, amit a hivatkozott fogyasztóvédelemről szóló törvény előírásai biztosítanak, illetve az a tény, hogy a testületbe csak magasan kvalifikált szakemberek kerültek delegálásra.
eljárás, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy a felek maguk választják ki a testület tagjai közül azt a személyt, aki az ügyüket képviseli. Ez komoly bizalmat alapozhat meg az eljáró tanáccsal szemben.
II. A Békéltető Testület hatáskörébe tartozó ügyek A békéltető testület hatáskörébe az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával, és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik. Ez azt jelenti, hogy amennyiben akár adás-vételi, akár vállalkozói szerződés alapján nyújtott szolgáltatás nem felel meg a jogszabályokban, illetve a szerződésben foglaltaknak a vevő, illetve a megrendelő a Békéltető Testülethez fordulhat a hiba orvoslása érdekében. Ugyanígy a Testület kivizsgálhatja azokat a vitatott körülményeket, eseteket, amelyek a szerződés megkötését érintik. A Békéltető Testület hatáskörébe nem tartoznak bele azok az ügyek, amelyekre jogszabály más szerv hatáskörét állapítja meg. Az eddigi ügyek jellegéből adódóan döntően a fogyasztóvédelmi felügyelőség az a szerv, amelynek hatásköre van ilyen jellegű panaszok kivizsgálására. Természetesen az már nem akadálya a Békéltető Testület eljárásának, ha más hatóság már lefolytatta az eljárást, és azt jogerősen befejezte, de a panaszos továbbra is úgy érzi, hogy az ügyének a Békéltető Testület hatáskörébe tartozó elemét még nem bírálták el. III. A Békéltető Testület eljárása a) az eljárás megindítása A Békéltető Testület a panaszbeadványokat a csatolt iratok alapján, valamint személyes meghallgatás, illetve kivételesen szakértői bizonyítás alapján dönti el. A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó, azaz a vevő illetve az adott szolgáltatást igénybe vevő az érintett gazdálkodó szervezettel közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését. A közvetlen rendezés sikertelensége esetén adható be kérelem a Testülethez. Az eljárás megindításához a kérelemben az alábbiakat szükséges feltüntetni:
a fogyasztó, azaz a kérelem benyújtójának nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, a panasszal érintett gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, a panasz rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, (itt különösen fontos hivatkozni minden az ügy lényegét érintő írásbeli dokumentumra, szerződésre, szállítólevélre, számlára, átvételi elismervényre stb…). Ezeket a dokumentumokat csatolni kell a kérelemhez, a panasz rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, (itt különösen fontos hivatkozni minden az ügy lényegét ér a fogyasztó nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozóval megpróbálta a vitás kérdést közvetlenül tisztázni,az ügy eldöntésére irányuló kifejezett indítványt. Külön esetet képeznek azok az ügyek, amelyekben a bepanaszolt gazdálkodó szervezet közüzemi, (pl.: telekommunikáció, gáz-, víz-, áramszolgáltatás stb.) valamint pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat, mert ezekben az esetekben a kérelemhez csatolni kell az ügyfélszolgálati iroda kérelmet elutasító nyilatkozatát is. azok az ügyek, amelyekben a bepanaszolt gazdálkodó szervezet közüzemi, (pl.: telekommunikáció, gáz-, víz-, áramszolgáltatás stb.) valamint pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat, mert ezekben az esetekben a kérelemhez csatolni kell az ügyfélszolgálati iroda kérelmet elutasító nyilatkozatát is. A fenti feltételek megléte esetén a kérelmet az a Békéltető Testület jogosult kivizsgálni, amelyik illetékességi területén a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye található. a fogyasztó nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozóval megpróbálta a vitás kérdést közvetlenül tisztázni,az ügy eldöntésére irányuló kifejezett indítványt. azok az ügyek, amelyekben a bepanaszolt
gazdálkodó
szervezet
közüzemi,
(pl.:
telekommunikáció,
gáz-,
víz-,
áramszolgáltatás stb.) valamint pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat, mert ezekben az esetekben a kérelemhez csatolni kell az ügyfélszolgálati iroda kérelmet elutasító nyilatkozatát is. Az eljárás díjtalan b) az eljárás lefolytatáshoz kapcsolódó tudnivalók.
Ha a beadott kérelem nem felel meg az a.) pontban foglaltaknak, vagy a kérelmező az eljárási díjat nem vagy hiányosan fizette be, a Békéltető Testület Elnöke a kérelmet a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a kérelmezőnek visszaküldi. A hiánytalan kérelem beérkezéstől kezdődik az elbírálási határidő, mely jelen esetben 30 nap, ami egy esetben újabb 30 nappal meghosszabbítható. A testület hatáskörének és illetékességének megállapítása esetén a Békéltető Testület elnöke az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára. Az elnök a meghallgatás kitűzött időpontjáról a feleket a kérelem másolatának egyidejű kézbesítése mellett kellő időben előzetesen értesíti. A konkrét beadványokat a Békéltető Testület tagjaiból választott 3 tagú tanács bírálja el. A tanács egy-egy tagját a panaszos illetve a vállalkozó jelöli ki. Erre a kijelölési kötelezettségre a meghallgatási időpontot kitűző levélben hívja fel a Békéltető Testület elnöke a felek figyelmét. Az eljáró tanácsba jelölés határideje nagyon rövid, mert ezt a feleknek a levél kézhezvételétől számított 3 napon belül kell teljesíteniük. Az eljáró tanács harmadik tagját a felek által kijelölt két tag választja ki. A kijelölés megkönnyítéséhez a meghallgatást kitűző levélhez mellékelve van minden esetben a Békéltető Testület tagok listája. Ha a felek bármelyike a megadott határidőn belül nem él a jelölés lehetőségével, vagy a két kijelölt testületi tag a kijelölésüktől számított három napon belül nem egyezik meg a harmadik tag személyében, az eljáró tanács hiányzó tagját a testület elnöke jelöli ki. A panasszal érintett vállalkozónak lehetősége van a testületi tag kijelölését tartalmazó levelében az üggyel kapcsolatos álláspontjának kifejtésére. A vállalkozó ekkor nyilatkozik arról is, hogy a tanács döntését magára nézve kötelezőnek ismeri-e el. Az eljárás során – melyben kiemelkedő jelentősége van a meghallgatásnak – az eljáró tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja. Alapvető követelmény, hogy az eljárás során a feleket azonos jogok illetik meg, mindkét fél kifejtheti az üggyel kapcsolatos álláspontját, indítványt tehet stb.
Az eljárás nyilvános, bármelyik fél azonban kérheti a nyilvánosság kizárását, mindkét fél kifejtheti az üggyel kapcsolatos álláspontját, indítványt tehet stb., bármelyik fél azonban kérheti a nyilvánosság kizárását. Ha az eljárásban jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel az eljáró tanács nem rendelkezik, a tanács szakértőt rendelhet ki.A szakértői díjat a kérelmezőnek meg kell előlegeznie, ám mivel az eljárás költségét az a fél fizeti meg akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte, ezért későbbiekben a jogvitában elmarasztalt felet a tanács a szakértői díj megfizetése kötelezi. A tanács az ügy érdemében szótöbbséggel határozatot hoz.
c) az eljárás befejezését követő lépések A tanács a határozatát a határozathozatal napján, annak írásba foglalását követően kihirdeti. Az írásba foglalt határozat egy-egy példányát a tanács kézbesíti a feleknek. Fontos kiemelni, hogy a tanács határozata nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse. Tehát a bírói út igénybe vételére a Békéltető Testületi eljárás lefolytatását követően is van lehetőség. Az írásba foglalt határozat egy-egy példányát a tanács kézbesíti a feleknek. A tanács döntését követően a határozathoz kapcsolódó következmények attól függnek, hogy a döntés ajánlást vagy kötelezést tartalmazó határozat volt-e. Amennyiben kötelezést tartalmazó határozat született, azaz a vállalkozó a tanács határozatát kötelezőnek ismerte el vagy az eljárás során megegyeztek, akkor a határozat vagy a határozatba foglalt egyezség nem teljesítése esetén annak végrehajtását közvetlenül lehet kérni a bíróságtól. Ha a gazdálkodó szervezet a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testületet működtető kamara, illetve a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - jogosult a vizsgált panaszt és az eljárás eredményét a sajtóban nyilvánosságra hozni.
Mint látható hatékony eszközök állnak a Békéltető Testület rendelkezésére, annak érdekében, hogy a mindennapi életben felmerülő jogos vagy jogosnak vélt sérelmeket, a fogyasztó és a vállalkozó közötti vitás ügyeket gyorsan és hatékonyan megoldja.
IV. Néhány eset a gyakorlatból a) Bizományi szerződés alapján a panaszos (megbízó) egy autókereskedőhöz adta be a gépkocsiját eladásra. Fél év elteltével a bizományos kereskedő kérte a megbízót, hogy a 400 ezer forintos árat szállítsák le 300 ezer forintra. Ez közös megegyezéssel megtörtént. Ezt követően a megbízótöbb alkalommal érdeklődött, hogy sikerült-e a gépkocsit értékesíteni. Minden esetben azt a választ kapta, hogy a gépjármű még nem került értékesítésre. A panaszos ezt követően a közúti közlekedés során a forgalomban megpillantotta a saját gépkocsiját, melyről úgy tudta, hogy még nem került eladásra. Azonnal felhívta az autókereskedőt, de továbbra is azt a választ kapta, hogy a gépjárműje még nem kelt el. Az értesítés után személyesen felkereste a panaszos a vállalkozót, hogy megtudja, hogy ha nem került értékesítésre a gépjárműve, akkor ki közlekedett vele. A kereskedésben hosszas kutatás után derült ki, hogy a bizományosi díj csökkentése után rövid idővel a gépkocsit eladták. Mindezekre tekintettel fordult a panaszos a Békéltető Testülethez. Az eljárás során a Békéltető Testület felhívására 12 napon belül a kereskedő kifizette a gépkocsi értékesítéséből befolyó 300 ezer forintot. A kifizetett összeg nagyságába azonban sem a panaszos, sem a Testület nem nyugodott bele, mert a gépkocsi után járó összeget a kereskedő több mint egy évvel fizette ki a panaszosnak így az igényt tartott a késedelemi kamatra is.(Ez jogszerű.) Békéltető Testület eljáró tanácsa tárgyaláson hozott ajánlásában felhívta a bepanaszolt vállalkozót, hogy az elmaradt kamatokat, a megbízónak fizesse meg. Erre a kereskedő nem volt hajlandó, így a Békéltető Testület írásban felszólította, hogy ha továbbra sem tesz eleget a Testület határozatának, akkor az ügyet - a törvényben biztosított felhatalmazás alapján - névvel és címmel a helyi sajtóban nyilvánosságra hozza. A vállalkozás - mérlegelve a nyilvánosságra hozatalban rejlő gazdasági kockázatot - a Testület határozatának eleget téve a panaszosnak megfizette az elmaradt kamatot is. b) Egy vállalkozói szerződés szerint a megrendelő tereprendezésre kötött szerződést a vállalkozóval. A felek a szerződésben 70 ezer forint vállalkozói díjban állapodtak meg,
melyet - a munka tényleges felmérését követően - közös megegyezéssel 85 ezer forintra módosítottak. A munka elvégzése után a vállalkozó 100 ezer forintot kért a megrendelőtől, arra tekintettel, hogy még a módosított 85 ezer forint is kevés volt a munkák elvégzésére. A különbözetet a megbízó nem volt hajlandó megfizetni, de a panaszos sérelmezte beadványában azt is, hogy a vállalkozó az elvégzett munkáról számlát nem adott illetve azt is, hogy a különbözetet levonta a panaszosnak a vállalkozónál dolgozó vejétől. Mindezekre tekintettel a Békéltető Testület eljáró tanácsa ajánlásában csak a 85 ezer forint vállalkozói díj jogosságát ismerte el.
A Békéltető Testülettel kapcsolatban további információ kérhető személyesen, a Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara központjában a Debrecen, Vörösmarty utca 13-15. szám alatt, valamint telefonon az (52)-500-710 vagy az (52)-500-745 telefonszámokon és a Kamara területi irodáiban.
