HÚSIMÁDÓK
KÖNYVE NICHOLA FLETCHER Christopher Trotter, Elena Rosemond-Hoerr, Rachel Green receptjeivel
LONDON, NEW YORK, MUNICH, MELBOURNE, DELHI DK UK Vezető szerkesztők Bob Bridle, Vanessa Daubney Vezető művészeti szerkesztők Lucy Parissi, Sara Robin Szerkesztőségi asszisztens Elizabeth Clinton Főszerkesztő Dawn Henderson Művészeti főszerkesztő Christine Keilty Vezető borítótervező Nicola Powling Előkészítő gyártásvezető Raymond Williams Vezető gyártásvezetők Oliver Jeffreys, Jen Scothern Művészeti vezető Peter Luff Kiadó Peggy Vance
DK INDIA Vezető művészeti szerkesztő Balwant Singh Projektvezető Neha Samuel Szerkesztő Manasvi Vohra Művészeti szerkesztő Anjan Dey Szerkesztő asszisztens Arjun Pereira Művészeti szerkesztő asszisztens Pallavi Kapur Főszerkesztő Alicia Ingty Művészeti főszerkesztő Navidita Thapa Előkészítő gyártásvezető Sunil Sharma Vezető DTP tervező Tarun Sharma DTP tervezők Anurag Trivedi, Satish Chandra Gaur FIGYELMEZTETÉS: Legyünk óvatosak, miközben a könyvben található utasításokat követjük, különösen, ha kést vagy fűrészt használunk, ha egész állattal vagy nehezebb húsdarabbal dolgozunk! Sem a szerző, sem a kiadó nem vállalja a felelősséget a könyvben szereplő utasítások követéséből eredő esetleges balesetekért! MEGJEGYZÉS: A szerző és a kiadó támogatja a fenntartható élelmiszerfogyasztást, könyvünk lehetőség szerint ezt az elvet követi. Azonban maga az elv igen változékony, így arra biztatjuk az olvasót, legyen folyamatosan naprakész a témában, hogy mindig a megfelelő etikai döntéseket legyen képes meghozni ebben a kérdésben.
A könyv az alábbi kiadvány fordítása alapján készült: Nichola Fletcher: The Meat Cookbok Copyright ©2014 Dorling Kindersly Limited 80 Strand, London WC2R ORL
Fordította ©Várady Soma Szerkesztette: Erdélyi Z. Ágnes Szakmai lektor: Serényi Zsolt ISBN 978-963-341-206-0
Megjelent a Central Médiacsoport Zrt. gondozásában 1037 Budapest, Montevideo u. 9., tel.: 437-1100 Felelős kiadó: Varga Zoltán vezérigazgató Könyvkiadási vezető: Szemere Gabriella Felelős szerkesztő: Marosi László Nyomdai kivitelezés: DK, TBB Slovakia Tördelés: Kerényi Attila Korrektúra: Lőrinczi Ágnes Keresse könyveinket kedvezménnyel a www.nlkonyvklub.hu online könyváruházban
TARTALOM Előszó
6
HÚSOS ISMERETEK
8
Húsbavágó tények Kérdezd a hentest Vágjunk bele! Éles helyzetek A nyers valóság A felszín alatt Forró helyzet Lassan járj… Nagy hévvel A hús sütése Szószba mártva Ízpárosítás Kevesebből többet A baromfi felszeletelése Nagyobb húsok felszeletelése Húskészítés-táblázatok Receptajánló
10 12 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 46
SZÁRNYASOK
52
Bevezetés A baromfi részei Tartósított baromfihús A csirke kicsontozása A csirke ellapítása Szárnyasok – Receptek
SERTÉS
54 56 58 60 61 62
96
Bevezetés A sertés részei Szalonna és sonka Pácolt és szárított kolbászok A malachús előkészítése Sertés – Receptek
98 100 102 104 106 108
MARHA ÉS BORJÚ
140
Bevezetés A marha részei A borjú, a bivaly és a bölény
142 144 146
Tartósított marhahús Sózott marhahús készítése A pastrami készítése Marha- és borjú – Receptek
148 150 151 152
BÁRÁNY ÉS KECSKE
184
VADAK
222
˝ BELSOSÉGEK
258
HÁZI HENTESMUNKA
288
Mutató Köszönetnyilvánítás
312 320
Bevezetés A bárány és a kecske részei Tartósított bárány- és kecskehús A comb kicsontozása A borda francia vágása Bárány- és kecske – Receptek Bevezetés A szőrös vad részei A vadszárnyas részei Tartósított vadhús A vadhús nedvesen tartása A nyúl darabolása Vadak – Receptek Bevezetés Belsőségek – belső szervek Belsőségek – további részek Tartósított belsőségek A belső szervek előkészítése Véres hurka készítése Belsőségek – Receptek Bevezetés Sertés, bárány, apróvad Marha és nagyvad A vadszárnyasok kopasztása Az apróvad nyúzása Kolbászkészítés
186 188 190 192 193 194
224 226 228 230 232 233 234 260 261 263 264 266 268 270
290 292 300 304 306 308
˝ ELOSZÓ A húsról írni már önmagában is nagyszerű téma! Szerencsésnek tarthatom magam, hogy immár több mint negyven éve foglalkozom vele. Hozzá való kötődésem folytán sok mindennel próbálkoztam: voltam ételszakíró, oktató, ételtörténész, gazdálkodó, húsfeldolgozó. Vidéken élve sokat tanulhattam a vadon élő állatokról. Remélem, ebben a könyvben megoszthatok valamennyit a tapasztalataimból. Ételtörténészként, gazdálkodóként és húsfeldolgozóként megtanulhattam, hogy a húsevés hatalmas érzelmeket képes kiváltani, melyek bonyolultabbak annál a gesztusnál, hogy egyszerűen megesszük a húst. Sosem próbáltam leplezni magamban a tényt, hogy amikor húst falatozunk, azért egy állat az életét adta! A mai, egyre inkább virtuális és városiasodott világban nehéz elképzelnünk, hogy vadászként, nomádként, pásztorként, háztáji kistermelőként milyen volt egykor a kapcsolatunk az állatokkal. Ha a közelükben élünk és látjuk, mi zaklatja fel vagy nyugtatja meg őket, esetleg feldolgozásuk során rácsodálkozunk a szakszerűen előkészített húsra – valódi tisztelet támad bennünk irántuk. Társadalmunk elvesztette bensőséges viszonyát az állatokkal, és emiatt rejtélyesnek, zavarónak, félelmetesnek tarthatjuk őket. De nincs mitől félnünk, ha tisztelettel fordulunk hozzájuk. Megvan annak a módja, hogy az állat tenyésztése és leölése ne jelentsen egyben szenvedést is; a vadállatok esetében pedig szigorúan ügyelnek a kényes természeti egyensúly megőrzésére. A Földön egyre kisebb a gazdálkodásra fordítható terület, így azt a lehető legjobban kell kihasználnunk. A Húsbavágó tények című fejezetből kiderül majd, hogy vannak területek, ahol csupán emberi fogyasztásra alkalmatlan növényzet terem – és ezt az állatok hússá alakítják át. A Föld óriási népességét figyelembe véve nem létezik utópisztikus módszer az élelmiszerek előállítására – még a vegetáriánus élelmiszerek megtermelése is kárt okoz az állatoknak, a környezetnek. Ha tehát húst eszünk, legyünk tudatában annak, miként állították elő. Ne pocsékoljuk, és tisztelettel, mértékkel bánjunk vele – aztán élvezettel fogyasszuk el! Ételszakíróként és oktatóként megtanulhattam, miként is hat a hús élménye elkészítéskor és fogyasztáskor. Mi az, amitől egy hús jobb lesz, mint egy másik? És egyáltalán, mit jelent az, hogy „jobb”? Ami egyvalakinek „tökéletes”, az másnak lehet félig nyers vagy túlsütött. Ha tisztában vagyunk a hús alapvető szerkezetével – miben áll, és mitől változik meg – a sokakat zavaró, nagy titokzatosság egyszerű háttértudássá válik, melynek segítségével bármilyen húst megvásárolhatunk, előkészíthetünk és elkészíthetünk. Mielőtt tehát egyből a gazdag receptgyűjteményhez lapoznánk, szánjunk időt a bevezető oldalakra is, éppoly fontosak, mint az ételek némely hozzávalója. Ha nem is akarunk otthon hentesműhelyt berendezni, a bevezető áttanulmányozása segít elmélyíteni a hússal kapcsolatos ismereteinket. A hús szinte minden országban fontos része a kultúrának. Jelenthetett gazdagságot, olykor hatalmat, tekinthették isteni ajándéknak, lehetett kivételezetteknek járó örömforrás – mindenképp fontos étel, melyet méltán ünnepelhetünk. Remélem, olvasóink sok élvezetet találnak majd e könyv oldalain!
HÚSOS ISMERETEK
HÚSBAVÁGÓ TÉNYEK HÚS – MICSODA ÍNYCSIKLANDOZÓ SZÓ! SOKAK SZÁMÁRA AZ ÉTKEZÉS NEM IS IGAZI, HA NINCS HÚS AZ ASZTALON. A FEJLŐDŐ ORSZÁGOKBAN EGYRE TÖBB HÚST KÍVÁNNAK AZ EMBEREK, A FOGYASZTÁS MÉRTÉKE VILÁGSZERTE EGYRE NŐ. DE A HÚS ÉRZELMI KÉRDÉS IS LEHET – SOK OKA LEHET ANNAK, HA VALAKI ÚGY DÖNT, HOGY NEM ESZI TÖBBÉ. AKKOR TEHÁT EGYÜK, VAGY NE EGYÜK? VÁLASZOLHATNÁNK ÍGY: IGEN IS, MEG NEM IS. EHETÜNK HÚST ÉS ÉLVEZHETJÜK IS, HA MEGFELELŐNEK TARTJUK AZ ELŐÁLLÍTÁSÁT – ÉS NE EGYÜK, HA EZ NEM ÍGY TÖRTÉNT. A húsevést ellenzők gyakran felemlegetik, hogy az állatok takarmánnyal, olajos magvakkal táplálása nem fenntartható módja az élelmiszer-előállításnak. Egyék meg maguk az emberek a magvakat! Van ebben némi igazság, de ez csak a nagygazdaságok hízómarhái (ld. 142. o.), valamint az ugyancsak intenzíven tenyésztett sertés és baromfi esetében áll fenn. Ezek a gazdaságok gabonával érnek el gyors eredményt, olyan alacsony áron, amely kielégíti a világ olcsó hús iránti igényét. A magos takarmányt leghasznosabban a tyúkok dolgozzák fel, majd a sertés, a szarvasmarha és a juh jön a sorban.
GABONAGUBANC
ENNIVALÓ HÚS
A termények – a búza, az árpa, a szója, az olajos magvak, a bab, a borsó – emberi fogyasztásra szolgálnak. Ám ugyanezeket állatok etetésére is használják, „koncentrátum” formájában. Bolygónk számára létfontosságúak az erdőségek, s ha szántóföldek érdekében kivágják őket, abból komoly ökológia probléma származhat, bárki eszi is meg a termést. Az erdők haszonállat-etetés céljából történő kivágása hosszú távon biztosan megkérdőjelezhető. Hogy mivel etetjük az állatainkat, etikailag is fontos kérdés!
LEGELTETETT HÚSFORRÁS
A hús kiváló fehérje- és vasforrás, és vannak benne más tápanyagok, vitaminok is. Fontos azonban arra figyelni, hogy ne együnk túl sok állati zsírt, mert az elhízáshoz és szívproblémákhoz vezethet! Ha az állatok gabonával való etetésének problémakörét nézzük, érdekes, bár nem meglepő a megállapítás, hogy a kérődzők (ilyen legelésző állat pl. a marha, a juh, a szarvas vagy a kecske), melyek a természetes táplálkozás során lassan rágják a füvet, tápanyagtartalmukat tekintve sokkal kedvezőbbek! A koncentrált, magas energiatartalmú étrendtől lesz a húsban „jó” zsír helyett „rossz” zsír.
A sertés és a baromfi már sokkal problematikusabb! Évszázadokon át a hátsó udvarban nevelték őket mindenféle ételmaradékon, ezen kívül az állatok azt ették, amit találtak a mezőn vagy az erdőben. Van, ahol mai napig így tartják őket. Eltekintve azonban a lassú növekedésű, makkon nevelt ibériai sertésektől, a kereskedelmi célokra tenyésztett állatoknál szinte minden esetben koncentrátumokat használnak – a legjobb helyeken ehhez szabadban tartás társul. A szabadon tartott tyúk és liba tehát kapirgálhat, találhat magának füvet; az ilyen sertés túrhatja a földet rovarokért – és ezek adják a legjobb minőségű húst. A legtöbb sertést és baromfit azonban épületekbe zárva tenyésztik. Csak ritkán tapasztalhatják meg a kinti világot, a tápanyag-koncentrátumok mellett sok országban antibiotikumokat és hozamnövelőket is kapnak. Az intenzív tenyésztésű hízómarha ezeken kívül más kemikáliákat is eszik. Ettől lesz a hús olcsóbb. De vajon mennyire ésszerű antibiotikumokat alkalmazni az élelmiszeriparban? Valóban azt akarjuk, hogy a gyermekeink növekedést serkentő szereket tartalmazó ételeken nőjenek fel?
A világ sok területén azonban nem terem elég gabona, ilyenek például a száraz cserjés vagy hideg éghajlatú országok; a hegyvidékek, erdős területek. Ezeken a vidékeken kiválóan megterem a fű, melyet az ember nem tud megemészteni, így a legokosabb, ha az állatoknak engedjük át, amelyek pompás húst teremtenek belőle. Ott van aztán a rengeteg vadon élő állat. Ők adják a hús legtermészetesebb formáját. Mára azonban annyira csökkent a vadászat, hogy egyes állatpopulációk túlszaporodtak. Galambok dézsmálják a vetést, vaddisznók dúlják fel a szőlőültetvényeket, őzek rágják le a fiatal fák hajtásait, – az állatokból házi kedvenc lett, amely néha megrongálja a saját környezetét. Nyulak dézsmálják a veteményest? Miért is ne ennénk meg ezt a nyulat és élvezhetnénk a vadhús és a sárgarépa ízkombinációját?
TÁPLÁLÓ HÚS
A LEGTÖBB, AMIT EGY GAZDA TEHET, HOGY AZ ÁLLAT TERMÉSZETES IGÉNYEIHEZ LEGKÖZELEBB ÁLLÓ ÉLETKÖRÜLMÉNYEKET BIZTOSÍTJA TENYÉSZETÉNEK.
NEVELÉS TESZI A FAJTÁT Az állatok világszerte alkalmazkodtak a helyi feltételekhez, és a lehetőségekhez képest jól hasznosítják a rendelkezésükre álló élelemforrást. A kecske kiválóan elvan szinte sivatagos környezetben is, a fára is felmászik, hogy tüskéket és leveleket majszolgatva megéljen. A rénszarvas a sarkvidéki hosszú teleket úgy vészeli át, hogy a rövid nyári időszakban 15 cm-es zsírréteget növeszt. Száraz éghajlaton a marhákon zsíros púp alakul ki, amellyel átvészelik a szegényesebb időszakokat. Ezen túl az egyes fajták az évszázadok során történt körültekintő válogatás eredményeként adnak valamilyen kívánt tulajdonságot. Régen a házi tartású állatokat aszerint szelektálták, hogy minél több zsírt adjanak. Manapság éppen az ellenkezője igaz. A juhot úgy tenyésztik, hogy egynél több bárányt elljen. Egyes szarvasmarhafajtáknak mára extra lábizmuk alakult ki. Sertés- és baromfifajtákat arra nevelnek, hogy túléljenek, sőt jól is
érezzék magukat a legszélsőségesebb körülmények között is. Meg kell viszont jegyeznünk, hogy az állatokat sújtó legtöbb betegség annak a következménye, hogy valamely különleges jelleg szerint akarják őket tenyészteni.
BOLDOG HÚS Sok országban a fogyasztói akarat elérte, hogy jelentős javulás következzen be az állatok életkörülményeiben, más országokban azonban maradt a rosszabb helyzet. Az állati viselkedéstudomány eredményei segítenek a gazdáknak megérteni, miként tarthatják jószágaikat számukra elégedettséget adó körülmények közt, és miképpen szállíthatják és ölhetik le őket emberségesebb módon. Az állat megfelelő jólétének biztosítása egyensúlyozó művészet. A túl sok stressz félelmet eredményez; a túl kevés inger viszont unalmat, ami szintén gond lehet. A túlzsúfoltság egyetlen állatnak sem jó, ugyanakkor
a legtöbb fajta nagyon is szívesen él csoportosan. A túl sok táplálék éppúgy baj, mint ha túl kevés van belőle. És bár egy állat sem bírja a szélsőséges hőséget vagy hideget, az is árt neki, ha nem tapasztalhat meg semmilyen időjárást. A legtöbb, amit egy gazda tehet, hogy az állat természetes igényeihez legközelebb álló életkörülményeket biztosítja tenyészetének.
MENNYISÉG HELYETT MINŐSÉG Húsevőként akkor érezhetjük jól magunkat, ha gondosan választunk; ha figyelembe vesszük, hogyan tenyésztették az állatot, és mennyit pazaroltak el a húsból. Csupán a 20. században kezdett az emberiség olyan nagy tömegű húst enni, hogy az elhízás komoly problémává vált. Talán sokan egészségesebben élnénk, ha gondosabban válogatnánk meg, milyen húst eszünk, és valamivel kevesebbet is fogyasztanánk. Talán a világunk is jobb hely lenne, ha kevesebb húst termelnénk intenzív tartással.
KÉRDEZD A HENTEST JÓ MINŐSÉGŰ HÚST SOK HELYRŐL SZEREZHETÜNK BE, AZONBAN UGYANONNAN GYENGE MINŐSÉG IS JÖHET, FONTOS TEHÁT, HOGY FORRÁSUNK MEGBÍZHATÓ LEGYEN, KÉRDÉSEKET TEHESSÜNK FEL, ÉS ŐSZINTE VÁLASZOKAT KAPJUNK. BEVÁSÁRLÁS • Szupermarketek A nyugati országokban a legtöbb húst a szupermarketekben adják el. Ezek a nagy cégek erősen tudatában vannak annak, mennyire fontos a vásárlói bizalom, és aktívan együttműködnek beszállítóikkal, hogy jó minőséget biztosítsanak kedvező áron. Ahol azonban csökkentik a költségeket és az ellátási lánc is túl bonyolult, olykor visszatetsző módon is intézhetik a dolgokat. • Piacok, termelői piacok Könnyen elcsábulunk, amikor a szabad ég alatt, az árussal bizalmasan társalogva feltételezzük, hogy a nála kapható hús csakis kiváló minőségű lehet. Általában így is van, különösen, ha az eladó saját tenyésztésű állat húsát kínálja. Vannak azonban olyanok, akik egyszerűen csak azonosítatlan piaci húst árulnak. És még a saját húst kínálóknál is lehet olyan kolbász, amelyik olyan gyárból származik, ahol sok adalékanyagot használnak. Egyre több azonban a piacokon a lelkes termelő, őket mindenképp érdemes felkutatnunk. • Hentesboltok A legjobb hentesboltokat családok viszik, nem az üzletláncok. Egyes üzletek már generációk óta fennállnak, hírnevet szereztek, és vevőik készek megfizetni ennek az árát. A családi henteseknél ismerni lehet a beszerzés forrását, és általában saját maguk szárítják a húst. Az ilyen helyeken a legkülönfélébb igényeket is ki tudják elégíteni (bár előfordulhat, hogy egyes dolgokat jó előre meg kell rendelni). • Internet Ahogy más online vásárlásnál is előfordulhat, egy jó honlap mögött rossz vállalkozás is rejtőzhet. A másnapi kiszállítással működő eladás azonban számtalan kiváló kisvállalkozás létrejöttét tette lehetővé. Az interneten találhatunk segítséget a jó minőségű források megtalálásához.
A HÚS SZÁRAZ ÉRLELÉSE A felfüggesztett állat körül áramló hideg levegő lehetővé teszi a hús érlelődését, és közben megakadályozza a káros penész kialakulását. Ártalmatlan penészesedés gyakran előfordul, ezt azonban le lehet vágni.
12
HÚSOS ISMERETEK KÉRDEZD A HENTEST
A HELYES KÉRDÉSEK FELTEVÉSE A hús különféle elkészítési módjairól a 10–11. oldalon olvashatunk, az ottani információ segíthet eldönteni, mit keressünk, és mit kérdezzünk, amikor húst vásárolunk. Szinte alapszabály, hogy a fenntartható körülmények közt előállított és jól ellátott állattól származó hús lesz mindig egyben a legdrágább is. Következzék most néhány fontos kérdés, amit vásárláskor feltehetünk. HONNAN SZÁRMAZIK A HÚS? A helyben előállított hús jobb minőséget jelent, mivel a hentes felkeresheti a termelőt és kialakulhat köztük egy bizalmi kapcsolat. Ahol nincs mód a szabad tartásra és a legeltetésre, a helyi hús intenzív tartású, így ebben az esetben a legjobb húst távoli forrásból lehet csak beszerezni, akár import révén. Ha megfelelő módon történik a szállítás és a tárolás, az nem jelent kompromisszumot a minőségben. De minél messzebb van a forrás, annál nehezebb megbizonyosodni afelől, miként állították elő a húst. HOGYAN ÉRLELTÉK A HÚST? Vannak húsok, amelyeknek jót tesz, ha érlelik őket egy ideig; ez a gyakorlat főleg a hidegebb éghajlatú területeken hagyományos. A marha- és a vadhúsokat általában érlelik; a tenyésztett szárnyasokat, a bárányt és a sertést nem. A hús érlelésének két fő módja ismeretes: • Száraz érlelés vagy felfüggesztés Ez adja a legjobb eredményt. Az egész állatot (vagy annak egy részét) hűvös, száraz környezetben felakasztják, így kissé kiszárad és egyben enzimeket termel, amelyektől a hús megpuhul. Ezáltal az ízek is javulnak és koncentráltabbak lesznek. A szárazon érlelt hús általában sötétebb színű. • Vákuumcsomagolásos érlelés A húst (rendszerint már kicsontozva) erős vákuumtasakokba teszik, melyekből kivonják a levegőt. Az ily módon heteken át érlelt hús puhává válik. Ezzel a módszerrel azonban nem lehet elérni a száraz érleléssel nyert ízességet.
AZ ÉRLELT HÚS A szárazon érlelt hús mélyvörös színű, de nem barna; ha a külső részén sötét sáv jelenik meg, akkor a hús csak részben érlelődött meg. A barna szín oxidálódott húst jelez.
MILYEN FAJTA A MARHA, BÁRÁNY VAGY SERTÉS? – ÉS MILYEN VADRÓL VAN SZÓ? A kereskedelmi fajtákat bizonyos igények szerint alakítják ki. Egyes esetekben ez a minőség javulását jelenti, ám olykor éppen az ellenkezőjét. A hagyományos fajtákat ma is tenyésztik, ám általában mint helyi specialitást. És bár drágábbak, érdemes felkutatnunk őket, mivel a tenyésztők különös gonddal bánnak ezekkel a ritka állatokkal és a húsukkal. A vadak és vadszárnyasok különböző fajokat jelentenek, nem fajtákat – egy jó hentes ezzel tisztában van. MIBŐL ÁLL A HÚSKÉSZÍTMÉNY? Számos húskészítmény (pl. hamburger, húsgolyó, szaté, kolbász, pástétom) készül másra már nem használható, darált maradék húsból. Ezzel lehetségessé válik az egész állat gazdaságos feldolgozása. A legtöbb kereskedelmi termék azonban tartalmaz adalékanyagokat is, amitől megnő a szavatossági idő, megváltozik a termék íze, színe, állaga. Az egészen olcsó készítményekben gyakran van mechanikailag szeparált hús is – ezt általában jelzik a címkén (MRM). A legtöbb ilyen terméket otthon olcsóbban, könnyebben előállíthatjuk, és az íze is finomabb lesz frissen. Jobban járhatunk tehát, ha darált húst veszünk a konyhakész termék helyett. HOGYAN NÉZ KI A KIVÁLÓ HÚS, MILYEN SZAGA KELL LEGYEN? • Szín Minden egyes húsnak megvan a jellemző színe, ám a kezelés, a zöldségek, a fű, a vas jelenléte, a száraz érlelés sötétebbé teheti. Oxidálódás hatására a hús fakóbarna lesz. A vákuumcsomagolásban a hús sötétebbé válhat, irizálhat – kicsomagolás után azonban visszanyeri természetes színét. • Szag A friss húsnak enyhén édeskés szaga kell legyen, csomagolástól függetlenül. A sokáig vákuumcsomagolt húsnak felbontáskor néha erős szaga van – hagyjuk szellőzni egy órát, és ez elmúlik. Ha mégsem, dobjuk ki! Az érlelt vadhúsnak ugyancsak erősebb szaga van. MELY RÉSZEK A LEGJOBBAK? Csábító megmaradni a közismert „legjobb” húsoknál, azonban minden egész állat ízek és állagok gazdag skáláját kínálja. A nemes húsrészek a hátszín/karaj, illetve a comb felső része. A lapocka és a lábszár alsóbb részeiben több a kollagén, így azokat tovább kell főzni. Gyakori, hogy az olcsóbb húsok adják a legérdekesebb ízeket és állagokat!
A NEM ÉRLELT HÚS Sokan azt hiszik, az élénkvörös hús egyben jobb is. Voltaképp azonban az ilyen hús kevésbé ízletes, mint az érlelt.
MENNYI HÚST VEGYEK? A kisebb adag hús része lehet egy egészséges étrendnek. Noha sokan a jelentősen nagyobb porciókat kedvelik, egy főétel egy adagjánál követhetjük az itt leírtakat: • Kicsontozott hús: 140–175 g. • Csontos hús: 250–350 g. • Egész tenyésztett szárnyas, vadszárnyas: 350–450 g. • Csontos szárnyas, vadszárnyas: 250–350 g. Gyermekek és idős személyek esetében, vagy többfogásos étkezéskor csökkentsük az adag mennyiségét!
HÚSOS ISMERETEK KÉRDEZD A HENTEST
13
VÁGJUNK BELE! A HÚS ÉLVEZHETŐSÉGÉNEK TÖBB ÖSSZETEVŐJE IS VAN, IDEÉRTVE A PUHASÁGÁT, ÍZÉT, ZAMATOSSÁGÁT, SZAFTOSSÁGÁT – ÉS AZ EGYÉNI ÍZLÉS IS EGY TÉNYEZŐ A SORBAN. AMI AZ EGYIK EMBERNEK TÚLFŐTT, AZ A MÁSIKNAK MÉG FÉLKÉSZ; AMI EGYVALAKINEK RÁGÓS, AZ MÁSNAK ÉLVEZETES TEXTÚRA; ÉS A KIFINOMULT ÍZRŐL IS KIJELENTHETI VALAKI, HOGY A HÚS ÍZETLEN. PUHASÁG Hús sütésekor mindig a puhaságra törekszünk, pedig a hús állagát sok jellemző befolyásolhatja. • Fontos tényező az állat életkora: a fiatal állat húsa mindig porhanyósabb. Az idősekben vastagabbak az inak és a porcogós részek is. Egy jó hentes azonban sokat javíthat az idősebb állat húsán – pl. birka, szarvas esetében – azzal, hogy levágja ezeket a részeket. • A szárazérlelt vagy vákuumcsomagolt hús (ld. 12–13. o.) megpuhul, és puhíthatjuk a húst folyadékba téve is, levegőtől elzárva. Ha tehát olajban vagy savmentes páclében tároljuk, attól puhább lesz. • A hús mechanikai úton való puhítása ütögetéssel, darálással, vagy a rostozatra merőleges vágással rövidebbé teszi a rostozatot, és így a hús puhábbnak érződik. • Egyes gyümölcsök, így az ananász és a papaja bizonyos enzimjei lebontják a húsrostokat, ezért páclevekben alkalmazzák őket. A mesterséges húspuhítókban hasonló enzimek találhatók. A kínai konyhában a rágós húsdarabokat nátrium-karbonát, cukor, bor és liszt keverékével fedik be, és így puhítják. • Ha a megfelelő eljárással készítjük el az adott húst, akkor az biztosan megpuhul. Túlkészítéssel a sültek és a steakek megkeményednek, míg az alulkészült pörkölt esetében a kevés idő lehet akadálya a kellő puhaság elérésének.
ÍZESSÉG A főzés második számú célja a kellemes íz elérése, legyen szó akár az íz fokozásáról vagy éppen visszafogásáról – és ezt a célt többféle dolog egyidejű alkalmazásával is elérhetjük. A zsír ízére hatással van mindaz, amit az állat megeszik, mivel a zsír készségesen felveszi az ízeket, legyenek jók vagy rosszak. Ebből következően a szabadon tartott állatoknak és a vadaknak érdekesebb az ízviláguk. A mezőkön, RÓZSASZÍNBEN A szaftos húsnak magas a víztartalma, és mivel a vér jórészt vízből áll, a rózsaszín hús sosem lehet száraz.
14
H Ú S O S I S ME R E T E K VÁG J U NK B E L E!
sós mocsarakon, hangás dombokon legelő állatok változatos étrendjük révén különféle ízeket vesznek fel. A kifejezetten sovány húsú állatokra (pl. a szarvasra) azonban kevésbé van hatással az étrend. Fontos viszont, hogy a leöléskor átélt stressz, vagy az azt megelőző ütlegelés keserűvé, savanyúvá teheti a húst. Az intenzíven tenyésztett sertés kifejezetten kényes a stresszhatásokra! A száraz érlelés vagy a fellógatás sok esetben javítja a háziállat vagy vad húsát, míg a túl hosszú ideig vákuumcsomagolt hús megsavanyodik. A tökéletesen tenyésztett állat jól elkészített húsát nemigen kell már tovább javítani, ízét gyakran a legegyszerűbb készítési mód hozza ki a legjobban. A konyhában aztán más hozzávalókkal gazdagíthatjuk az ízeket – a különféle fűszerek és fűszernövények, valamint a zöldségek és gyümölcsök, illetve bizonyos folyadékok mind hozzátehetnek az összetett ízvilághoz!
NAGYON SOVÁNY HÚS Az olyan állatokban, mint a szarvas vagy a bölény, nagyon kevés a zsír, akár az izmokon belül, akár az izomkötegek között.
SOVÁNY HÚS Ennél a húsnál van egy adag zsír az izmok között, azonban a húsizmon belül szinte semennyit nem találunk!
ZAMATOSSÁG A hús élvezetességének egyik oka a lágy textúrája, amely rendszerint a zsírossággal függ össze. Habár manapság a zsírt kétkedéssel fogadjuk, jótékonyan alakítja a hús állagát, valamint ízességét, különösen, ha a húsban az izmok között van zsír, és megfelelően márványozott. A hús felszínén lévő zsír nedvesíti a felszínt, és ahol a húson belül is fellelhető, ott a főzés során elolvadva nedvesen is tartja. A sovány húst bármilyen módon készítjük is el, a rózsaszín fázison túljutva mindenképp kiszárad, hacsak nem adunk hozzá valamit, amitől nedvdús lesz. Ez lehet zsír, melyet szalonnával tűzdeléssel vagy kötözéssel adhatunk a húshoz (ld. 232. o.), de tehetünk is bele zsírt, mint a kolbász, a hamburger vagy a pástétom esetében. Tejszínes mártással is zamatossá tehetünk bármilyen száraz húst! A zamatossághoz nem kell feltétlenül zsírt használnunk. A lassan főzött lábszárhús, vagy bármely, kollagénben gazdag rész szaftossá teszi a húst. A finomra főzhető zöldségek az ízesítésen kívül zamatosságot is eredményeznek. A sovány hússal megtehetjük azt is, hogy párolva, lassan főzzük, és amikor kész, növényi olaj és fűszerek keverékébe tesszük, úgy hagyjuk kihűlni. Az olaj meggátolja a kiszáradást.
SZAFTOSSÁG A szaftos húsnak nagyobb a víztartalma. Ezért van, hogy a rózsaszínű és vörös hús nedvesebb a jól átsütöttnél – a rózsaszín hús egyszerűen nem lehet száraz! A zsírtalan hús kellemetlenül szárazzá válhat, ha a rózsaszín fokozaton túl sütjük. Ahogy az előbb említettük, amennyiben folyadékban készítjük a húst kíméletesen, majd azt követően is folyadékba merítve hagyjuk
MÁRVÁNYOZOTT HÚS Ebben a húsban az izmokon belül zsírcseppeket találunk egyenletesen szétszórva, és az izmok között is bőven láthatunk zsírt.
kihűlésig, azzal megőrizzük a nedvességtartalmát, és megóvjuk a kiszáradástól.
EGÉSZSÉGES ÉTREND Az ember több mint egymillió éve eszik húst, mivel az sok előnyös tápanyagot tartalmaz. Az egyik ilyen nyilvánvaló tápanyag a fehérje, ám a vörös hús egyben az egyik legkönnyebben hozzáférhető vasforrás is. Minél sötétebb a hús, annál nagyobb a vastartalma, így a vadhúsok különösen kedvezőek ebből a szempontból. Az egészséges étrendnek nem szabad túl sok zsírt tartalmaznia. Ez így egyszerűen hangzik, ám, noha a túl sok telített zsír fogyasztása káros, egyes zsírsavaknak (így az omega-3-nak is) alapvetően fontos szerepe van az agy felépítésében és testünk karbantartásában. Az egészségért azzal tehetünk a legtöbbet, ha vadhúst eszünk, vagy olyan marha, juh húsát, amelyet legeltettek; sertés és baromfi esetében pedig ugyancsak a szabadon tartott állat a legmegfelelőbb választás.
A ZSÍRTARTALOM MEGÁLLAPÍTÁSA A zsír az állat egész testében jelen van, egyes fajoknál több, másoknál kevesebb található belőle. Az állat étrendje is hatással van a mennyiségére. Háromféle zsírt különböztetünk meg: • Külső zsír Kizárólag a bőr alatt halmozódik fel, legvastagabban az állat hátán és a fartő résznél. Meglehetősen kemény zsír, könnyű levágni belőle bármely felesleget. Amennyiben nem kell több, max. 2 cm zsírt hagyjunk meg a nagyobb darab sülteken, és fél centit a kisebb húsokon. • Izmok közötti zsír Az egyes izmok között jelenik meg, leghatározottabban a lapocka és a rostélyos területén. Egy jó hentes legnagyobbrészt levágja, de egyes zsírszigetek mindenképp megmaradnak. • Izmon belüli zsír, márványosodás Amikor az állat tökéletes fizikai kondícióban van, apró zsírcseppek oszlanak el a húsizomban. Ez jó kenőanyag a főzéskor, zamatos lesz tőle a hús.
H Ú S O S I S ME R E T E K VÁG J U NK B E L E!
15
• Sütőtál vagy sütőtál ráccsal Hasznos, ha több mérettel is rendelkezünk. A rács lehetővé teszi, hogy a húsról lecsöpögjön a rajta maradt zsír. • Lassúfőző-edény vagy elektromos lassúfőző-edény Ezek az edények nagyon kevés energia fogyasztása mellett lassú főzéssel készítik el a húst.
Mit tegyünk, illetve ne tegyünk a kés élesen tartásávalkapcsolatban: • Mit tegyünk:Tartsuk a késeket tárolóban – ez lehet mágnesszalag vagy blokkfa. • Mit tegyünk: Védjük a késeket azzal, hogy a hegyükre pl. parafadugót teszünk. • Mit tegyünk: Vágjuk az ételt fa vagy műanyag konyhai deszkán. • Mit ne tegyünk: Ne vágjunk kemény felületen késsel, így pl. kerámián, palán, kövön vagy fémen.
BÁRD NAGY KONYHAKÉS
ÉLES HELYZETEK
VÁGOD?
A KEDVENC KÉS SZEMÉLYES DOLOG A SZAKÁCSOKNÁL. VAN, AKI A NEHÉZ KÉSEKET KEDVELI, MÁS A KÖNNYŰEKET – EGY DOLOG AZONBAN BIZONYOS: A HÚS SIKERES ELKÉSZÍTÉSÉNEK EGYIK TITKA, HOGY ÉLESEN KELL TARTANI A KÉSEINKET! KÉSTÍPUSOK • Bárd Vannak, akik valamennyi konyhai művelethez egyetlen bárdot használnak, és van, aki sosem nyúl ehhez az eszközhöz. A legtöbb kínai szakács kizárólag bárdot használ. • Nagy konyhakés Nagyobb húsdarabok szeleteléséhez és darabolásához. Kerüljük a fűrészelést, helyette hosszú, húzó mozdulatokkal vágjunk vele. • Közepes csontozókés A vékony, görbe pengével könnyen dolgozhatunk a csont mentén, anélkül, hogy a húsban kárt tennénk. • Vékony konyhakés Egy sor feladatnál nélkülözhetetlen, így például a baromfi kicsontozásában, vagy aprításkor.
A PENGE ANYAGA
KÖZEPES CSONTOZÓKÉS
Egy kés pengéje sokféle anyagból készülhet, a leggyakoribbak: • Szénacél és damaszkuszi acél Ezeket a legkönnyebb élezni, azonban rozsdásodnak, ha nem olajozzuk őket. • Rozsdamentes acél Ez a legáltalánosabb, megtartja az élét, viszont tovább tart élezni. Különféle ötvözetek és hőkezelések révén igen könnyű és vékony pengék készíthetők. • Kerámiakések Noha rendkívül élesek, ez a késtípus nagyon drága, törékeny, és speciális élezést igényel.
TOVÁBBI FELSZERELÉSEK
VÉKONY KONYHAKÉS
A felszerelések listája ijesztően hosszúnak tűnhet, azonban mindegyik darab külön célt szolgál, és sokan élvezettel gyűjtik ezeket a különleges eszközöket. • Húshőmérő A jó kések után ez a következő legfontosabb eszközünk a hús készítésekor (további tudnivalókért ld. a 29. oldalt). • Sütőhőmérő Hasznos, ha mérni akarjuk a sütő hőmérsékletét, mivel csak nagyon kevés sütő – sok régebbi egyáltalán nem – képes valóban a megadott hőmérsékleten üzemelni.
• Vágódeszka A fából készült deszkákat régen egészségügyi szempontból alkalmatlannak tekintették, ma azonban jobbnak tartják a műanyag verziónál (amelyet, ha már vágások vannak rajta, nehezebb alaposan megtisztítani). • Fogó Rendkívül jól jön, ha meg kell fordítani húsdarabokat és steakeket pirításkor, sütéskor. Barbecue-nél használjunk hosszú nyelű fogót! • Zsírszétválasztó edény Ennek a kancsónak az alacsonyan lévő kifolyója hatékonyan szétválasztja a hús szaftját a zsírtól. • Húsvilla Segítségével megfordíthatjuk a baromfit vagy a nagyobb húsdarabokat a sütőben, illetve tarthatjuk vele a húst szeleteléskor. A védőrész megakadályozza, hogy a kés a kezünkre csússzon. • Baromfiolló vagy erős metszőolló Vékony csontok elvágására való, általában baromfi esetében. Jó minőségű, általános célú metszőolló is megfelel a célnak. • Hústű Igen hosszú, erős tű, melybe zsineget fűzhetünk a hús göngyöléséhez, összekötéséhez. EDÉNYEK A HÚS FŐZÉSÉHEZ, SÜTÉSÉHEZ • Húsleveses fazék Az alaplécsont meglepően nagy helyet foglalhat el, így ennek a fazéknak nagynak kell lennie (15–20 liter) és kell hogy legyen fedője. • Nagyméretű szűrőedény Ennek segítségével tudjuk leszűrni az alaplevet egy nagy tálba vagy serpenyőbe. • Öntöttvas edény fedővel Az ilyen edényben egyenletesen oszlik el a hő. Húst és zöldséget süthetünk benne úgy, hogy csak utána kell folyadékot hozzáadnunk és párolni vagy sütőben tovább főzni. • Serpenyő Használjunk nagy serpenyőt, ha sok kisebb húsdarabot kell sütnünk, így a serpenyő nem lesz túl zsúfolt. A közepes és kisebb méretű serpenyőkben steaket vagy ennél kisebb húsokat süthetünk. Vásároljunk minél vastagabb falú serpenyőket, ezekben
oszlik el legjobban a hő. • Wok Ebben lehet jól rázogatva sütni. Használható gázon vagy faszénen. Elektromos kiegészítőkkel és önállóan működő változatban is kapható. • Fritőz sütőkosárral Legyen elég nagyméretű, mivel frittelésnél nem szabad, hogy az étel sűrűn helyezkedjen el a sütőben, különben magába szívja az olajat.
A KÉS ÉLEZÉSE A tompa kés kinyomja a szaftot a húsból, és nehézkessé teszi a bőr vagy az inak átvágását. Késeinket többféleképpen is élezhetjük. FENŐACÉL HASZNÁLATA 1. ELJÁRÁS Az acélt függőlegesen tartjuk, hegyét megtámasztjuk fadeszkán vagy egy összehajtott konyharuhán. Stabilan 10–20 fokos szögben tartva az acélra, kétoldalt lehúzzuk rajta a kést, hogy a kés mindkét oldalán élezzünk. 2. ELJÁRÁS Egyik kezünkben fogjuk a kést, másikban a fenőacélt. Az oldalakat váltogatva lehúzzuk a kést az acélon a kezünk irányába. A húzásoknál mindig ugyanolyan szögben tartsuk a kést! KÉSÉLEZŐ HASZNÁLATA Ezekben az eszközökben acélpengék élezik a kést, miközben áthúzzuk rajtuk a pengét. Kézi és elektromos (lásd lent) változat is létezik. Használatkor a kést határozottan lefelé nyomjuk és áthúzzuk a készüléken, hogy éles legyen. Ne felejtsük el áthúzás végén megdönteni a penge végét, hogy a hegye is biztosan éles legyen!
HÚSOS ISMERETEK ÉLES HELYZETEK
17
A NYERS VALÓSÁG A HÚS FELDOLGOZÁSÁNAK SOK CÉLJA LEHET. VÁGÁSSAL ÉS DARABOLÁSSAL MEGVÁLTOZIK A HÚS ÁLLAGA, ÉS ÍGY AKÁR NYERSEN IS FOGYASZTHATÓ LESZ. DARÁLÁSKOR MARADVÁNYHÚST IS HASZNOSÍTANAK, AMI A HAGYOMÁNYOS KÉSZÍTÉSI MÓDOK SZÁMOS VÁLTOZATÁNAK AD HELYET. VÁGÁS, DARABOLÁS, DARÁLÁS, HÚSFELDOLGOZÁS • Vágjunk rostozatra merőlegesen, így a hús puhábbnak fog érződni, illetve megelőzhetjük, hogy készítés közben deformálódjon. • Vágjunk rostirányban, ha rázogatva sütéshez vágunk húscsíkokat, azok nem fognak szétesni sütés közben. • Daraboljuk fel a nagyobb húsokat darálás vagy feldolgozás előtt. Sütéshez vagy grillezéshez akár azonos méretű darabokra is vághatjuk őket, hogy egyenletesen süljenek. • Daráljuk le a rágós húst, hogy aztán egészben készítsük el (azzal, hogy apró részekre daráltuk, érzetre puhább lesz), vagy gyorsabban készíthessük el, illetve felhasználhassuk terrine-hez, kolbászhoz, vagy hamburgerhez. • Dolgozzuk fel vagy zúzzuk össze a húst konyhai robotgéppel vagy mozsárral lágy pástétomhoz, tölteléknek, vagy húsgombóchoz.
DARÁLT HÚS APRÓRA VÁGÁSSAL Ha saját magunk vágjuk apróra a húst amikor vagdalt húst készítünk, az sokkal szaftosabb lesz, mintha darálóval dolgoztunk volna, ami kinyomja a nedvességet a húsból. A kézi aprítás ínyenc hamburgerek és tatár bifsztek esetében ideális. Aprítás után igyekezzünk a húst a lehető leghamarabb elkészíteni és tálalni, hogy még friss legyen.
ÍNYENC HAMBURGER Az ilyen hamburger kiváló minőségű, kézzel aprított húsból készül, melynek saját zsírja adja a zamatosságát és az ízét. Némi összevágott hagymán kívül nincs hozzá másra szükségünk.
18
Szükségünk lesz egy nehéz vágódeszkára, és két egyformán nehéz késre, melyeknek rendkívül élesnek is kell lenniük. 1 Levágunk minden porcos részt, zsírt és inat a húsról. 2 A húst 1 centis kockákra vágjuk, és egy rétegben szétterítjük a vágódeszkán. 3 Mintha csak dobverőkkel játszanánk, a kések súlyát kihasználva, könnyed ritmusban felaprítjuk a húst. 4 A húst időnként összeszedjük a deszka közepére, hogy egyenletes legyen az aprítás.
CARPACCIO KÉSZÍTÉSE A carpaccio általában rendkívül finomra vágott marhabélszínből készül. 2 mm-es csíkokat vágnak le a nyers húsból, melynek külsejét előzőleg esetleg meg is pirítják. Ha le van fagyasztva a hús, könnyebb levágni a vékonyka szeleteket. Amennyiben túl vastagra sikerülnek a szeletek, folpackba csomagolva kiklopfoljuk.
KÉSZÍTMÉNYEK DARÁLT HÚSBÓL A húsgolyók, hamburgerek, húspogácsák, szaték, köfték mind darált- vagy vagdalthús-keverékből állnak. Legtöbbjüknél elegendő a húsban lévő saját természetes zsír, azonban sovány húsoknál szükség van plusz zsírra, hogy a hús szaftos legyen. Sovány hús esetén kiválthatjuk a zsírt egészségesebb alternatívával, adhatunk hozzá helyette apróra vágott zöldséget. A hagyma, a padlizsánfélék, édes paprikák vagy a gombák – megpuhítva egy kis olajban – mind megoldást jelentenek. Ha szósszal kínáljuk a darált vagy vagdalt húsos készítményt, az szintén segít abban, hogy fogyasztáskor a hús nedvesebbnek érződjön. Az igazi hamburger-hívők kézzel aprított húst használnak (lásd feljebb), melyhez csak sót és borsot adnak hozzá, és esetleg egy kis apróra vágott hagymát. Az ilyen hamburgert rózsaszínre is süthetjük. Az átlagos hamburger azonban darált húsból készül, amelyet sokféle zöldséggel, fűszerekkel ízesítenek. A húspogácsa a hamburger egy laposabb verziója.
HÚSOS ISMERETEK A NYERS VALÓSÁG
HAMBURGER KÉZZEL FORMÁZÁSA 1 A húst egyforma adagokra szétosztjuk, majd szorosan összenyomkodjuk tömör gombócokká. 2 Enyhén megnyomjuk a gombócokat, hogy laposabbak legyenek (pogácsa esetén határozottan laposabbak). HAMBURGER FORMÁZÁSA BURGERNYOMÓVAL 1 A nyomót kibéleljük zsírpapírral vagy celofánnal. 2 Beletöltjük a húst és formára nyomjuk. HÚSGOLYÓK FORMÁZÁSA Gumikesztyűt használunk, vagy benedvesítjük a kezünket, hogy a hús ne ragadjon az ujjunkhoz: 1 A húst egyenlő részekre osztjuk. A csökkentett zsírtartalmú húsgolyókat egészen apróra készítjük, így nagyobb lesz a felület, amit szósszal vonunk be – kevésbé tűnnek majd száraznak! 2 A húsadagokat határozottan összenyomjuk, és ujjbegyeinkkel kis labdákat gyurmázunk belőlük. 3 A húslabdákat közvetlenül sütés előtt lisztbe forgatjuk. SZATÉ ÉS KÖFTE KÉSZÍTÉSE A fűszerezett darált húst pálcikákra nyomkodják, és úgy sütik vagy grillezik. Egészen kis méretben, mártogatóssal remekül beválik partifalatnak. 1 A fapálcikákat vízbe áztatjuk – így a hús nem fog elfordulni rajta, egyenletesen sül meg, és a pálcikák sem égnek meg. 2 A húst határozottan a pálcikákra nyomkodjuk.
A DARÁLT HÚS SÜTÉSE A darált húsnál fokozottabb a fertőzés veszélye, mert nagyobb a külső felület. Hacsak nem saját magunk készítettük a húst, és nem vagyunk benne biztosak, hogy nem áll fenn fertőzés veszélye, az ilyen húst addig kell sütni, amíg a belső hőmérséklete el nem éri a 75 ºC-ot.
MARHAHÚS-CARPACCIO A carpaccio lényege a rendkívül vékonyra történő szeletelés, ettől lesz olyan érzékien puha. Ha nyersen fogyasztjuk a húst, nagyon fontos ügyelnünk a konyhai eszközök nagyfokú tisztaságára!
A FELSZÍN ALATT
A HÚS KENÉSE Különböző ízeket adhatunk hozzá a húshoz azzal, hogy megkenjük. A mustár és a máz segítenek abban, hogy süléskor a fűszerek rajta maradjanak a húson.
A FŰSZEREK ÉS AZ ÍZESÍTETT FOLYADÉKOK NEMCSAK AZ ÍZÉT VÁLTOZTATJÁK MEG A HÚSNAK, NÉHA ANNAK ÁLLAGÁRA IS HATÁSSAL VANNAK. A KÜLÖNBÖZŐ HÚSFÉLÉKHEZ ELTÉRŐ ÍZEK TÁRSÍTHATÓK, ERRŐL A 32–33. OLDALON OLVASHATUNK. BEDÖRZSÖLÉS FŰSZEREKKEL Ezzel új ízeket adhatunk a húsnak. utána agyjuk több órát pihenni. BAROMFI BŐR ALATTI BEDÖRZSÖLÉSE • Zsebet alakítunk ki a madár egy kisebb húsrészén, majd megtömjük fűszerekkel kevert vajjal vagy olajjal. A húst zsineggel vagy fogvájóval rögzítjük. • Leválasztjuk a bőrt a mellehúsáról, és beirdaljuk alatta a húst. A fűszereket vajjal keverjük össze és a húsra kenjük, majd visszaengedjük a bőrt. FŰSZERKÉREG Jelentheti egyszerűen azt, hogy a fűszert rányomkodjuk a hús olajjal megkent felszínére, de lehet vastagabb is a kéreg, ha a fűszereket zsemlemorzsás nyers tojással keverjük el. Amikor ez megvan, erőteljes mozdulatokkal rányomkodjuk a húsra, hogy ne essen le a sütés közben. Ha vastag a kéreg, kicsit tovább sütjük a húst. Ha kérget készítünk, a hús nem fog megpirulni.
A HÚS PÁCOLÁSA A pácolás anélkül ízesíti a húst, hogy tartósítaná. A savas folyadékok (pl. ecet, bor, citrusok leve) kiszárítják, az olajos pácok magukba szívják a fűszerek, zöldségek, zöldfűszerek ízét, és átadják a húsnak. Méretétől függően (egybesütni való vagy kisebb darabok) 1–5 órán át pácoljuk a húst a további lépések előtt. 1 Összekeverjük a pác hozzávalóit, majd, ha szükséges, felmelegítjük. Ha már meleg, hagyjuk kihűlni, mielőtt továbblépnénk! 2 Belemerítjük a húst a páclébe. Szabálytalan alakú húsok esetén a húst vastag műanyag zacskóba tesszük, és ebbe öntjük a páclevet, hogy mindenhol érje.
A HÚS SÓBAN PÁCOLÁSA A hús sóval pácolása ősrégi eljárás. Egyszerű dologról van szó, mindössze fűszerekkel ízesített sóra van szükség, amivel kivonjuk a húsból a nedvesség egy részét. Ugyanakkor összetett is
20
H Ú S O S I S M E R E T E K A F E L S Z ÍN A L AT T
a feladat, mivel csak kísérletezgetéssel találhatjuk el a kívánt hatást. Próbálgatni kell tehát, jegyzetelni, miből mennyit, mennyi ideig használunk. SÓFAJTÁK A pác-só megelőzi a baktériumok elszaporodását, és megtartja a hús vörös színét. • Kóser só Finom szemcsés só, amely könnyen oldódik, de nem tartalmaz jódot vagy csomósodást gátló összetevőt, amitől a sós lé zavarossá válna. Ideális a sós lében való pácoláshoz. • Durva só Nem tartalmaz jódot vagy csomósodást gátló összetevőt. Olcsóbb a kóser sónál, de némiképp hosszabb idő alatt oldódik fel. Száraz besózáshoz előnyös. • Nátrium-nitrites pác-só Gyakran rózsaszínű kiszerelésben kapható. A nátrium-nitrit segít tartósítani a húst, és megtartja annak vörös színét is. • Nátrium-nitrátos száraz pác-só Hasonló az előzőhöz, azonban nátrium-nitrát is van benne. Otthoni száraz pácoláshoz javasolt, a salétromsav kiváltására. MENNYI IDEIG TART? A teljes tartósításhoz a húsnak annyi ideig kell pácolódnia, ameddig majd később az elkészítése fog tartani. Minél vékonyabb a hús, annál gyorsabban pácolódik. • Sertés császárszalonna A száraz pácolás vagy sós lében tartósítás ideje: 1 hét. • Egész sertéscomb A száraz pácolás ideje 4–6 hétig tart, így kapunk konyhakész sonkát belőle. A sós kezelés után 6–12 hónap kell még, hogy teljesen kiszáradjon. • Göngyölt marhaszegy Sós lében pácoljuk kb. 1 hétig, hogy a sós marhahússal dolgozni tudjunk (ld. 150. o.). Ha tovább pácoljuk, főzés előtt egy-két napra beáztatjuk. MIT TEGYÜNK, ILLETVE NE TEGYÜNK: • Sose használjunk régimódi salétromot, amely káliumot tartalmaz. Válasszuk inkább a modern pác-sót! • Sose használjunk fémtálat sós pácoláshoz, mert rozsdásodni fog!
• A kicsontozott hús jobban pácolható, mint a csontos hús. • Az enyhén pácolt húsnak intenzívebb íze van, de nincs tartósítva – fel kell használni! • Mivel fennállhat az ételmérgezés veszélye, ne próbáljunk baromfit tartósítani! Az ilyen húst a pácolás után azonnal fel kell használni! HÚS SZÁRAZ PÁCOLÁSA SÓVAL Kisebb húsokhoz sót használunk, nagyobb darabokhoz két rész sót egy rész cukorral. Tetszés szerint fűszerezhetjük. Nagyjából 1,5 kg sós keveréket számoljunk minden 3 kg húshoz. A pácolás hűvös helyen történjen. A száraz pácolás akkor van kész, amikor a hús elvesztette súlyának kb. 30%-át. Kóstoljuk meg, és hagyjunk még rá időt, ha szükséges. Cukor vagy méz hozzáadásával megelőzhetjük, hogy a hús megkeményedjen. Ha nagyon keménnyé vált a pácolástól, felhasználás előtt áztassuk be. HÚS PÁCOLÁSA SÓS LÉBEN Ez kíméletesebb eljárás a sós pácolásnál. Használhatunk hozzá vizet, bort, almabort, egyéb folyadékot, és ízesítésként adhatunk hozzá fűszert. A lé erőssége változó lehet, kezdhetjük 5 liter folyadékban 1 kg sóval. A léhez 30 gramm nátrium-nitrites pác-sót is adunk, hogy teljessé tegyük az eljárást. Ha fel akarjuk használni, vagy füstölni kívánjuk a húst, 8–12 óráig áztatjuk sós lében, a teljes pácoláshoz legalább egy hét idő szükséges.
NÁTRIUMNITRITES PÁC-SÓ
HÚSOS ISMERETEK A FELSZÍN ALATT
21
FORRÓ HELYZET A HÚS OTTHONI FORRÓ FÜSTÖLÉSE NAGYON ÉLVEZETES LEHET, DE ITT IS IGAZ A MONDÁS, HOGY AHÁNY HÁZ, ANNYI SZOKÁS. A FORRÓ FÜSTÖLÉSHEZ TÜZET KELL RAKNI, MAJD VISSZA KELL FOJTANI NEDVES FÁVAL, HOGY A KELETKEZŐ FÜSTTŐL A HÚS JELLEGZETES ÍZT KAPJON, MIKÖZBEN SZÉP LASSAN MEGSÜL. A HÚST ÁLTALÁBAN ELŐZETESEN PÁCOLJÁK VAGY FŰSZEREKKEL DÖRZSÖLIK BE, MAJD A FÜSTÖLÉS IDEJE ALATT MÁZZAL KENIK MEG, HOGY GAZDAG, TARTÓS KÉRGET KAPJON. FORRÓ FÜSTÖLÉSKOR a húst jóval távolabbra helyezzük a nyílt lángtól, mint grillezéskor, mert jó pár órára van szüksége a füstölődéshez. A grill egyik oldalát hevítjük fel, a húst a rácson a másik oldalra tesszük, így zárjuk rá a fedelet. A faszén-rekeszekkel a tűz helye jól szeparálható.
MILYEN FELSZERELÉSRE VAN SZÜKSÉGÜNK? Az interneten rengeteg tippet olvashatunk, kezdve onnan, hogyan ássunk a földbe gödröt, vagy készítsünk téglából épített grillezőt, egészen a drága, professzionális füstölőkig. Mindegyik adhat jó eredményt. A gyártók részletes használati utasítást mellékelnek a termékeikhez. A füstölők három legnépszerűbb típusa a következő: • Faszenes grill vagy töltény szmóker Gazdaságos füstölők, használhatók fabrikettel, faszénnel, de akár különlegesebb fával is. Működtethetők gázzal vagy árammal is. • Elektromos szekrényszmóker Ennél a típusnál elektromos szikra gyújtja meg az illatos fabrikettet – amely egy furaton szivárog le a tűzhöz. A brikettnek kellően nedvesnek kell lennie, és a hőmérséklet szabályozható. • Kerámiagrill Nagyon kevés faszénre van szükség és a tűztér is kicsi. A húst előzőleg be kell spriccelnünk folyadékkal, mivel nincs hely vizes tartálynak. A KÖVETKEZŐKRE LESZ MÉG SZÜKSÉG: • Begyújtókémény A grill begyújtásához és a tüzelőanyag utántöltéséhez, hogy a hőmérséklet ne csökkenjen. • Grillhőmérő Ezzel mérjük a grillben a hőmérsékletet füstöléskor. A forró füstöléshez ideális hőmérséklet a 110–120°C.
• Húshőmérő Ezzel ellenőrizzük, hogy elkészült-e a hús. • Kenőecset Ezzel kenjük a húst sütés közben. Használhatunk hosszú nyelű ecsetet vagy grillpamacsot, azaz mopot. • Vizes spray-flakon Ezzel spricceljük be a húst füstöléskor. • Fogó A hús forgatásához (lehetőleg ne használjunk villát, mert átszúrja a húst). • Hőálló kesztyű Ajánlatos védeni a kezünket és csuklónkat a fröccsenő zsiradéktól.
MILYEN FÁT HASZNÁLJUNK? Használhatunk bármilyen fát, feltéve, hogy nem kezelték vegyszerrel. Kisebb rönkök, tuskók, gallyak, fahulladék, de még a fűrészpor is megfelel a célnak. A pelletet összepréselt fűrészporból készítik. Ha még nem vagyunk tapasztalt füstölők, a legjobb faszénnel kezdeni, és ehhez hozzáadni a faszén és az általunk kiválasztott fa keverékét, így a füst nem lesz túl intenzív és fanyar. • Fenyő és meszkítófa Ezek adják a legerősebb, leginkább gyantaillatú füstöt. • Tölgy, pekán, dió és hikori Erős, aromákban gazdag a füstjük. • Éger, juhar és szőlőtő Füstjük könnyű, illetve közepes erősségű. • Gyümölcsfák Édes, erősen aromás füstöt adnak.
FORRÓ FÜSTÖLÉS SÜTŐBEN A sütőben egyszerűen füstölhetünk, és nincs szükség különleges felszerelésekre. A húsnak jót tesz, ha előzetesen fűszeres olajba pácoljuk, és füstölés előtt célszerű megpirítani. Próbálkozzunk egy kb. 5 cm vastag hússal. A sütőt melegítsük elő 230°C-ra.
1 Egy lapos sütőtál aljára egy centi vastagon füstöléshez való fűrészpor-faforgácsot teszünk. Ízesítésnek szórhatunk rá zöldfűszert, gyümölcsteát, majd fedjük le sűrűn kilyuggatott alufóliával. 2 A húst az alufóliára helyezzük, és fedővel vagy újabb réteg alufóliával lefedjük. A tálat erős láng fölé tesszük, míg füstölni nem kezd, majd 6 percre betesszük a sütőbe. 3 Kivesszük a tálat a sütőből, és még mindig lefedve hagyjuk hűlni. Ha kihűlt, folpackba tekerjük, és hűtőbe tesszük. Vékonyra szeletelve, fűszeres gyümölcsdzsemmel tálaljuk.
A CSIRKE FORRÓ FÜSTÖLÉSE A csirke füstöléséhez édes, enyhe füstöt adó fát használjunk, és a hús mellé tegyünk egy edényben forró vizet, hogy gőz keletkezzen. A csirkét úgy készítjük elő, hogy félbevágjuk, sós lében pácoljuk (ld. 21. o.), végül leöblítjük, és szárazra törülgetjük. 1 A mellnél felemeljük a bőrt, és a húst bedörzsöljük fűszerekkel és vajjal. 2 Begyújtjuk a füstölőt, és 120°C-ra felmelegítjük. A fél csirkéket bőrrel felfelé rácsra helyezzük, távol a tűztől, a combokkal a tűz irányában. Lefedjük. 3 Folyamatosan ellenőrizzük a hőmérsékletet és a füstöt. Óránként ízesített folyadékkal kenjük be vagy spricceljük meg a bőrét. Ügyeljünk rá, hogy a csirke ne forrósodjon túl, és ne égjen meg. 4 A csirkét kb. 4 órán át kell füstölni. Akkor készült el, amikor a comb belső hőmérséklete eléri a 75°C-ot. 5 Amikor készen van, leszedjük a húst a csontról, a bőrön maradt összes fűszert és mázat rákenjük a húsra, és tálaljuk.
FASZENES FÜSTÖLÉS A tűzre faszén és fa keveréke kerül, majd ezt visszafojtják, hogy nedves, gőzölgő füst keletkezzen.
H Ú S O S I S M E R E T E K F O R R Ó H E LY Z E T
23
LASSAN JÁRJ... ALACSONY HŐMÉRSÉKLET, FOLYADÉKOK, HOSSZÚ FŐZÉSI IDŐ – MINDEZ BIZTOSÍTJA, HOGY A HÚS NEDVES MARADJON A FŐZÉS EGÉSZ IDEJE ALATT. A LASSÚ FŐZÉS TÖKÉLETES AZ OLCSÓBB HÚSOK ESETÉBEN, MELYEK RÁGÓSABBAK VAGY INASABBAK LEHETNEK. EZEK A HÚSOK FELEANNYIBA SEM KERÜLNEK, MINT A SZÍNHÚSOK, ÉS SZINTE KÍNÁLJÁK MAGUKAT A „FELFEJLŐDÉSRE”, MIVEL A PIHENTETÉSSEL AZ ÍZÜK TOVÁBB GAZDAGODIK. A HÚS PIRÍTÁSA A legtöbb lassú főzési eljárás első lépése, hogy megpirítjuk a húst. Noha ez nem feltétlenül szükséges, mindenképp extra ízt és színvilágot ad az ételnek. Bizonyosodjunk meg róla, hogy a hús teljesen száraz, hogy gyorsan megsüljön. Ha sokáig pirul, megkeményedik. A húsdarabokat adagonként sütjük, hogy biztosan legyen elég hely arra, hogy a külsejük gyorsan megpiruljon. Ha összezsúfolódnak, sok vizet eresztenek, és ebben inkább főni fog a hús, nem pedig sülni.
A SERPENYŐBEN LÉVŐ MARADÉK FELOLDÁSA A serpenyőben a sütés során karamellizálódott maradék gyűlik össze. Öntsünk hozzá egy kis vizet, és oldjuk fel, majd adjuk hozzá ezt a finom barna szaftot a kész ételhez. Ha nem figyelünk erre, a serpenyő aljára ég és keserű ízt okoz!
FŐZÉSI MÓDOK • Főzés A kisebb darab húsokat vagy szeleteket először megpirítjuk, majd folyadékkal teljesen felöntve, lefedett lábosban főzzük tovább sütőben, gázon vagy főzőlapon. • Párolás Kisebb-nagyobb húsokat készíthetünk ezzel az eljárással, lefedett edényben vagy alacsony hőfokú sütőben. Kevesebb folyadékot használunk, mint főzéskor, a keletkező gőz nedvesen tartja a húst. Zsíros húsok különösen jól készíthetők el így – a nagyon sovány húsokat ajánlatos előbb szalonnával megtűzdelni. A párolás a baromfidarabok, sertéshússzeletek, báránylapocka esetében a legjobb, ezek kb. egy óra alatt készülnek el. HÚSOS ADAG Sötét színű, sűrű mártás a vajpuhára főtt marhahús körül – röviden így írható le egy tökéletes pörkölt
• Mély tálban párolás és lassú párolás A színhúst rózsaszínre, a rágósabb húsokat sötétebbre készítjük ezzel a módszerrel. A húst egy mély tálba helyezzük, tetszés szerinti zöldségekkel. Rendszerint kevés folyadék is kerül az edénybe. A húst először magas hőmérsékleten megpirítjuk, majd lazán lefedjük, és több órán át, 140°C-on lassan főzzük. • Gyöngyöztetve forralás A húst itt nem pirítjuk, így nincs szükség extra zsírra. A nagyobb húsdarabot vagy egész madarat folyadékba (általában vízbe) merítjük, melyet lassan felforralunk. Azonnal egészen alacsonyra állítjuk a hőmérsékletet, hogy éppen csak gyöngyözzön. A húst a lében hagyjuk kihűlni, mielőtt leöntenénk róla, így nem fog kiszáradni. A hús levét szósszá sűrítjük. A gyöngyöztetve forralás különösen csontos húsnál előnyös, mert így a leve tartalmas és selymes lesz. • Gőzölés Vékony húscsíkokat vagy apróbb darab puha húsokat főzhetünk gőzölőedényben, ha alacsony zsírtartalmú ételt szeretnénk. Ügyelni kell rá, hogy eléggé megfőjön a hús, ugyanakkor ne legyen túl kemény. Húshőmérővel mérhetjük, mikor készült el. A főtt húsnak elég egyhangú az íze, elbírja az ízesítést. A 29. oldalon található a „sous vide” és a „gőzölve sütés” leírása. A darált húskészítményekből készülő ételeket, pl. a terrine-t lefedve helyezzük egy tál vízbe (ez az ún. „bain marie”, azaz „vízfürdő” eljárás), és így tegyük sütőbe. A víz biztosítja, hogy a hús kíméletesen és egyenletesen gőzölődjön. • Főzés kuktában Ugyanúgy készítjük el a húst, mint főzéskor vagy pároláskor, azonban a kukta lezárása után a hús a magas hőfokon rendkívül hamar megfő, így ez nagyon gazdaságos főzési mód. Ügyeljünk rá, hogy a kuktát lehűtsük, mielőtt kinyitjuk! • Lassú barbecue Ezzel a módszerrel tökéletesen lehet lassan sütni a húst, addig, amíg le nem válik a csontról, de le is téphetjük. Az eljárás megegyezik a meleg füstöléssel, de a fát nem nedvesítjük be, mivel nincs szükség füstre.
ÍZEK ÉS ÁLLAGOK • Sose próbáljuk felgyorsítani a lassú főzés menetét (kivétel a kuktában főzés); ha a hús túlságos meleg lesz, kimennek belőle a nedvek, és kemény, száraz marad! • Kizárólag akkor forgatjuk lisztbe a húst, ha besűrített mártást szeretnénk. Ügyeljünk rá, hogy a hús majdnem száraz legyen, és csak enyhén lisztezzük be, különben a mártás túl sűrű lesz! • Ne használjunk lisztet, ha egyéb, keményítőt tartalmazó összetevő is szerepel az ételben (pl. burgonya)! • Ha lisztet használunk, ne főzzünk gázon vagy főzőlapon, mert a liszt oda fog ragadni a serpenyő aljára. Használjuk a sütőt! • Ha a főzésből visszamaradt lé túl híg, szűrjük le, sűrítsük be, majd öntsük vissza a húsra. Ne forraljuk a húst a lével együtt, mert szétesik! • Zöldségek hozzáadásával javíthatunk a textúrán és az ízen, különösen, ha sovány húsról van szó; egyben gazdagítjuk is az ételt, amitől még gazdaságosabb lesz az elkészítése. • Pörkölthöz ízesítésnek adhatunk kis szalonnadarabkákat. • Noha fűszerezve főzzük a húst, csak a főzés végén sózzunk!
ZSÍRFELESLEG Ha a pörköltnél túl sok zsír keletkezik a főzéskor, a felesleget kanállal vagy merőkanállal lemerjük. Középen kezdjük belenyomni a kanalat, de nem engedjük, hogy a léből is jusson bele. Körben, spirál irányban haladva visszük a kanalat a tál széle felé, ahol összegyűlik a zsír. Engedjük, hogy a zsír a kanálba szivárogjon, majd kivesszük. Addig ismételjük ezt, míg lehetőség szerint az összes megmaradt zsírt el nem távolítottuk.
HÚS ISMER E TEK L A SSAN JÁR J...
25
