Szolnoki Tudományos Közlemények XIV. Szolnok, 2010.
Dr. Kóródi Márta1
UJJÉ A LIGETBEN…, AVAGY SZOLNOK LAKOSSÁGÁNAK RENDEZVÉNYLÁTOGATÁSI SZOKÁSAI A 2010-es esztendő a turizmus tematikus éveinek sorában a Fesztiválok éve, aminek létjogosultságát az elmúlt évtizedben az országban fokozatosan kialakult fesztivál- és rendezvénykultúra is alátámasztja. A fesztiválok funkciói között jelentős hangsúlyt kap a helyi lakosság szórakozási, szabadidő eltöltési lehetőségeinek biztosítása és bővítése, a passzív szemlélőből, résztvevőből aktív részessé, szereplővé válása. A rendezvények turisztikai szerepe is többszintű, mind területileg, mind a célközönséget tekintve differenciált. A feltáró tanulmány alapja egy Szolnok városában készített, területileg és a megkérdezettek bizonyos jellemzői alapján reprezentatív, sztenderdizált szóbeli megkérdezés. A kutatás célja a rendezvénylátogatási motivációk és befolyásoló tényezőinek beazonosítása, a hatások és kapcsolatok meghatározása. A változások elemzését a három különböző évben elvégzett vizsgálat eredményeinek összehasonlítása teszi lehetővé. A kutatás eredményei, a következtetések, javaslatok a gyakorlatban is hasznosíthatóak a városi rendezvénymarketing koncepció kialakításában. HOORAY, IN THE PARKLAND…, OR THE EVENT VISITING HABITS OF INHABITANTS IN SZOLNOK
The 2010 was named officially the Year of Festivals among the series of the thematic years of tourism. Its reason for the existence is supported by the developed culture of festivals and touristic events last ten years in Hungary. The opportunities assuring of entertainment and leisure time activities for residents get a significant emphasis among the functions of festivals. Inhabitants become from passive observers to active participants. The touristic functions of events are differentiated in view of target group and geographically as well. This essay is based on a research in Szolnok, produced a standardized verbal questioning. It was representative by regionally and by other characteristics. The research aim was to identify the influential factors and motivations of festivals visits, to define impacts and relationships. The analysis of changes includes the comparison of results of investigation for two years. The findings, conclusions and proposals are useful in the practice of urban marketing and the tourism development concept as well.
BEVEZETÉS A városi rendezvények, különösen a nagyobb, potenciálisan turistákat is vonzó városok rendezvényei hármas funkciót töltenek be. Egyrészt a helyi lakosság szabadidő eltöltési lehetőségeit bővítik, másrészt a település arculatformáló tényezőjévé válhatnak, valamint turistalátványosság szerepük is lehet, ami a spontán szórakozáson kívül egyes esetekben elsődleges motivációként is szerepet játszhat az utazási döntésekben. A Szolnok város fejlesztéséről készí1
Szolnoki Főiskola, Oktatási és tudományos rektor-helyettes, főiskolai tanár,
[email protected] A cikket lektorálta: Dr. Székely Péter Szolnoki Főiskola, főiskolai tanár, CsC
tett dokumentációkban, szóbeli nyilatkozatokban rövid és hosszú távon is hangsúlyos a turizmus fejlesztése. A termáladottságok, kulturális örökségek, a város folyóihoz kapcsolódó vízihagyományok megteremtik az esélyét, hogy legalább a szezonidőszakban turisták érkezzenek a településre. Számukra pedig élmények szerzésének lehetőségét kell kínálni. Ezt a funkciót töltik be a városi rendezvények, fesztiválok. A rendezvények vizsgálatának aktualitása egyrészt a 2009-es kulturális turisztikai tematikus évhez (ekkor is már önálló pillér volt) közvetlenül kapcsolódó 2010-es fesztiválok tematikus évének eseménysorából következik. A fesztivál- és rendezvényturizmus (együttesen eseményturizmus) sajátos metszete a városmarketing intézkedéseinek és a turisztikai termékfejlesztésnek. A sajátosság sokirányú hatásaival indokolható. Ahhoz azonban, hogy a hatások érvényesülni tudjanak, el kell jutnia a lakosságnak és a turistáknak az eseményre. A kutatás kiinduló pontja egy régebben lefolytatott, a magyar lakosság fesztivállátogatási szokásait felmérő kutatás volt, amelynek összefoglalása alkalmat ad a jelenlegi helyzet hipotetikus meghatározására. Ezt egészíti ki a tematikus év elméleti megalapozását szolgáló tanulmány összefoglalása, melyben már a várható hatások is megjelennek. A szekunder információk feldolgozását követően a tanulmány primer kutatáson alapulva a szolnoki lakosság rendezvénylátogatási szokásait, elvárásait és motivációit vizsgálja, elemzi a rendezvényen való részvételt meghatározó tényezőket, a befolyás nagyságrendjét. Az eredmények gyakorlati hasznosíthatósága mindkét érintett területen valószínűsíthető, mind a városmarketing, mind a turisztikai élménytervezés számára a jövőre vonatkoztatható tanulságokkal szolgál.
ESEMÉNYSZERVEZÉS – RENDEZVÉNYEK, FESZTIVÁLOK, ELŐNYÖK, HÁTRÁNYOK, HATÁSOK A fesztivál fogalma igen tág a Magyar Fesztivál Szövetség meghatározása alapján, vagyis térben és időben koncentrált, előre meghirdetett, közös elnevezés alatt futó, legalább egy napos, gyakran több műfajt felölelő szabadidős rendezvény sorozat, amely közös érdeklődésű emberek látogatását várja. Míg a Fesztivál Szövetség csak a legalább két napos rendezvényt tekinti fesztiválnak, a gyakorlatban az egynapos események is magunkon hordozzák a fesztiválok jellemző ismérveit. Fesztiválok alaptípusai közé tartozik a reprezentatív fesztivál (területi lehatároltság), emlékünnepség jellegű fesztivál, tematikus fesztivál és szegmensspecifikus fesztivál. A fesztiválok kevésbé intézményekhez, mint programokhoz kötődnek, a résztvevők nem csak kulturális élményt keresnek, hanem téma-közösségre vágynak. Mindemellett ún. fúziós fesztiválokra is igény van, hasonlóan a többi fesztiváltermékhez komplex szolgáltatáscsomagként kínálva. A fesztiválszervezést a civil szféra bevonásával kívánatos végezni előnyös hatásainak, a piacbővülés kihasználása érdekében. A fesztiválok szervezhetőek üzleti alapon a jegybevételekből finanszírozva, vagy lehetnek támogatott, önkormányzatok által finanszírozottak. Egy város rendezvény-kínálata egyben a város önmeghatározása is, rendezvényei, a fesztiválstruktúra a város arculatának szerves része, megjelenik benne az az üzenet, hogy miként kívánja a város, hogy lakosai és a kívülállók azonosítsák. Egyes városokban hosszú évtizedekre visszanyúló fesztiválhagyományok élnek, máshol a kreatív ötleteknek köszönhetően alakították ki a fesztiválkínálatot. Egy nagyszabású, arculatot meghatározó, periodikusan megrendezésre kerülő fesztiválra lehet alapozni a további rendezvényeket. 2
Szokások Az MT Zrt. 2006. és 2009. évi a fesztivál-látogatási szokásokról, a magyar lakosságot reprezentáló mintán végzett feltáró kutatásának témája a rendezvények ismertsége, népszerűsége a részvétel gyakorisága, a kiválasztást befolyásoló tényezők, az információk forrása és a fesztiválokon való részvételre vonatkozó tervek, vagyis a fesztivál jellegű termékek fogyasztására felmerülő igények felmérése volt. Az eredményekből a szolnoki események látogatási motivációira is lehet következtetni. A felnőtt lakosság körében ismertek a fesztiválok, a megkérdezettek háromnegyede meg tudott nevezni fesztivált. Nem minden esetben a konkrét fesztivál pontos elnevezését, de a rendezvény jellegét jegyezve és megjelölve. A rendezvények ismerete összefügg a társadalmiszociális helyzettel, minél magasabb a megkérdezett iskolai végzettsége, minél jobb a háztartás jövedelmi helyzete és minél nagyobb településen él, annál valószínűbb, hogy ismeri ezeket az eseményeket. E tekintetben Szolnok kedvező helyzetben van mindhárom szempontot tekintve. A fesztiválon részt vevők jobban informáltak, de általában televíziós műsorokból (65,2%) szereznek tudomást egy-egy fesztiválról, majd a sajtó, a szájpropaganda és a rádióműsorok követik a rangsorban egymást. A prospektus és az internetes honlapok, fórumok is mérsékelten, de szerepet kapnak az információszerzésben. A kutatás a rendezvényeket könnyűzenei-, gasztronómiai-, népművészeti-, tánc-, színházi-, komolyzenei-, összművészeti-, film- és egyéb hobbifesztiválokra csoportosította. Ez a sorrend egyben a népszerűségi rangsora is a megkérdezetteknek a két év között azzal az eltéréssel, hogy az első két helyezett kategória megcserélődött, 2009-ben kedveltebbekké váltak a gasztronómiai fesztiválok. A városi szabadidős lehetőségek és a turizmus szempontjából is érdekes arra a kérdésre adott válaszok elemzése, hogy az egyes fesztiválokat a lakóhelyen, vagy attól távol látogatják szívesebben. Jellemzően utaznak, vagyis résztvesznek a belföldi turizmusban az összművészeti, a hobbi és a gasztronómiai céllal fesztiválra látogatók. A többi rendezvényfajta esetében a látogatás kedveltebb a helyi megrendezés esetén. A motiváció erősségét mutatja, hogy milyen távolságra lenne hajlandó elutazni a potenciális rendezvénylátogató egy fesztivál meglátogatása céljából. A válaszadók 18,5%-a kizárólag lakóhelyén tartott rendezvényen vesz részt, utazásra egyáltalán nem vállalkozik, az utazásra is vállalkozók átlagosan 102,4 km-t készek megtenni egy-egy fesztivál meglátogatása kedvéért. Ennek ellentmond az a kutatási eredmény, ami a motiváció esetlegességére utal. A fesztiválokon részt vevők harmada tudatosan, a rendezvénynek megfelelően választotta utazásának időpontját, de szintén egyharmad arányban egyáltalán nem játszott szerepet az utazás időpontjának kiválasztásában a fesztiválok dátuma. Közel 40%-uk felkeresi azt a fesztivált, amely a tartózkodási helyen adott időpontban épp zajlik. A 2009-es kutatás megerősítette és még inkább körvonalazta a két turisztikai szegmentumot, a „fesztivállátogatókat” (rendszeres fesztivállátogató, komoly rálátással és tapasztalattal bizonyos fesztiválok működésére) és az „országjárókat” (rendszeres hazai utazók, akik évente akár többször is, általában rövidebb időre elutaznak egy-egy desztinációba, jellegzetes régióba, országrészbe). A kutatás megállapította, hogy „az országjáró attitűd befogadóbb a fesztiválokra, mint a fesztivállátogatói attitűd a belföldi turizmusra”. A helyi lakosságot is figyelembe véve igen összetett célcsoportja van a fesztivál jellegű eseményturizmusnak.
3
A lakóhelyen lévő fesztiválokon az egy főre számított költés minimális, a megkérdezettek kevesebb, mint egyötöde költött ötezer forintnál többet, míg a lakóhelyen kívül tartott fesztiválok esetében ez az arány több, mint 40%. A jövedelemszerzés szempontjából a város számára a turisztikai vonzerővel is rendelkező, magas élménytartalmú fesztiválok szervezése kívánatos. Egy-egy rendezvény kiválasztásában a döntést leginkább befolyásoló tényezők (rangsor): - a rendezvény jellege, műfaja, - hangulat, kedvelt fellépők, - megközelíthetőség, - barátokkal közös együttlét, - családdal közös programhoz, - jegyár, - az ismerősök, barátok ajánlása, - szálláshelyek, vendéglátóhelyek színvonala A terveket nagymértékben befolyásolja a tapasztalat. A rendezvényeken már többször résztvevők szignifikánsan nagyobb valószínűséggel tervezik a fesztiválokon való részvételt a jövőben. 2010- A fesztiválok éve A tematikus év fesztiváljait öt kategóriára lehet bontani, csoportosítva a hasonló jellegű rendezvényeket a termékek kialakításának és a kommunikációnak a megkönnyítésére. A bor- és a gasztronómia a helyi és az odalátogató vendég számára is élményeket nyújthat (nemcsak az érzékszerveknek) az ízekkel és illatokkal, kóstolókkal és a programokkal. A korspecifikus kínálatot a „Pörgés, buli, sport” hívószavakkal jelzett fesztiválcsoport jeleníti meg. A hegyek meghódításától, barlangászáson, úszáson, vitorlázáson, lovagláson, futáson, hőlégballonozáson, sárkányrepülésen, ejtőernyőzésen keresztül a zenei fesztiválok nem kevesebb energiát igénylő, éjszakába nyúló partyjaiig, a hálózsákos-sátoros szabadság feeling-ig igen sokszínű az élményválaszték. A klasszikus fesztiválok közé sorolható a népművészeten, hagyományokon alapuló kategória. A népzenei koncertek, néptáncbemutatók és táncházak mellett megjelenik akár interaktív módon a népi beszéd és öltözködési kultúra, az étkezés a hiedelmek, legendák, babonák is. A legkiterjedtebb kategória a művészetkedvelőknek kínált fesztiválok és események csoportja. A múzeumokhoz, kiállítóhelyekhez kötődő rendezvényeken kívül az amphiteátrumtól a standup comedyig, a rövidfilmektől az operáig, a barlangoktól az avantgárd festészetig, építészetig, lírában, epikában vagy zenében kifejezve a világot, az érzéseket, gondolatokat. Az egyéb kategória csemegéket tartogat, extremitásokat, különleges élményeket a középkori váraktól az újkori történelemig, a lovagoktól a cirkuszi akrobatákig, a jófajta boroktól a hetyke huszárokig, a különleges virágoktól a jellemző magyar fogásokig, a felbőgő motoroktól az utcazenészek legújabb nemzedékéig. „Fesztiválok a javából” az összefoglaló elnevezése annak az exkluzív rendezvénykínálatnak, amely Magyarország legszínvonalasabb fesztiváljait fogja egybe. Turisztikai hatások A turisztikai hatások értelmezhetőek közvetlenül az esemény idején, illetve közvetetten, a település imázsára gyakorolt hatáson keresztül. A fesztiválturizmus közvetlen hatásai megnyilvánulnak mind a keresletben, mind a kínálatban. A keresleti jellemzők között az élmények vannak a középpontban. Az élményközpontú motivációk (élményigények: izgalom, kaland, új ismere-
4
tek, készségek, esztétikum, együttlét, társaság, újdonság, egzotikum, tényleges, vagy észlelt veszély) (Rácz: 2009) adják a fesztivállátogatók keresletének alapját, amelyek az élmények aktív fogyasztására, vagy passzív befogadására késztetnek. A fogyasztók emocionálisan motiválhatók, ugyanakkor hangsúlyos a kreativitás és az autentikusság iránti igény. A növekvő nemzetközi és belföldi fesztivál- és rendezvényturizmus, még akkor is, ha a fesztiválok a „többedik” utazást jelentik, csökkenti a vendégforgalom területi és időbeni koncentrációját. Egy-egy rendezvény tömegjellege azonban felveti a minőségi garancia (higiénia) hiányát is. A kínálatban is az élmény a hangsúlyos, amely jellegétől, minőségétől, intenzitásától függően az erős versenyhelyzetben is tudatos tervezéssel párosulva versenyelőnyt jelenthet. Előnyként vehető számításba, hogy közeli és biztonságos uticélt jelentenek a közösségi élményre vágyó résztvevők számára, az erőforrások koncentrálhatók, de a hiányos minősítési rendszer, kategorizálás a fejlődés korlátai közé tartozik. A fesztivál tehát nevezhető élmény-gazdaságtani terméknek, mert azáltal, hogy alkalmas élményt nyújtani és értékesíthető, képes bevételt generálni közvetlenül a kulturális és a turisztikai szférában is, közvetetten pedig arculatformáló tényezőként indukál újabb turistaérkezéseket.
MÓDSZER A szekunder kutatásokat primer vizsgálatok egészítették ki. A rendezvényekkel kapcsolatos véleményfelmérés válaszaiban tükröződnek a hatások is, a pozitív attitűd az előnyös hatások túlsúlyát, az elégedetlenség az ellenkezőjét jelzik. A szolnoki felnőtt lakosság körében 2009-ben végzett felmérésből lakóhely, nem és kor szerint reprezentatívan kialakított minta válaszadói (n=136) a szolnoki rendezvények ismertségét és kedveltségét, valamint a részvétel indítékait ítélték meg. A kérdések első része a szokásokra (városi rendezvényeken részvétel időszaka, gyakorisága, társasági jellemzői) vonatkozott, a záró kérdésben a válaszadó azonosította önmagát, miszerint nézelődő, sétáló, a szakmai közönség közé tartozik, vagy csak passzív kísérő, esetleg interaktív résztvevő. A részvételi döntés körülményeit több kérdés tisztázza, az információszerzés forrására, a kiválasztás tudatosságára és a látogatás céljára, motivációjára, a részvételi döntés idejére vonatkozóan. A technikai körülmények a rendezvény időben ütemezését, a megközelítést és annak befolyásoló hatását foglalják magukban. Az ismertség konkrét rendezvény bejelölésével kerül meghatározásra, a részvétel általános skálakérdésként, a konkrét fesztiválokra vonatkozóan sávosan kummulált jellemzőként jelenik meg. Az elégedettség mérése a mennyiségre és a minőségre is irányul. A csoportképző általános ismérvek a nem, kor, az iskolai végzettség és a foglalkozás voltak, a lakos lakókörzete a reprezentativitást biztosító ismérvként került felvételre. EREDMÉNYEK A minta kialakítása a megkérdezettek jellemzői alapján sikeresnek tekinthető, lakóhely szerinti megoszlásuk a helyhatósági szavazókörök létszámának megfelelő, a választott megkérdezési területek is alkalmazkodtak ezekhez. A nemek szerinti arányt is be lehetett állítani, a legnehezebb a kor szerinti összetételnek megfeleltetés volt, mert a napközbeni megkérdezési időszakok miatt a munkában lévő korosztályok kisebb megkérdezetti arányához kellett igazítani a többi korosztály
5
magasabb számát, így el kellett tekinteni számos kérdőív feldolgozásától. Így egy önkényes, de a kiválasztott jellemzők alapján reprezentatív mintán lehetett lefolytatni a vizsgálatokat. A rendezvénypreferencia erősen évszakfüggő, a tavaszt és a nyarat részesítették előnyben, míg a tavaszt kedvelők között a családok, a nyarat megjelölők között a baráti társasággal fesztiválozók voltak nagyobb arányban. A részvétel alkalmi a megkérdezettek között, a gyakoribb részvételt kevesen vállalták, a hiánytalan és a nulla részvételre nem volt példa. A társasági részvétel jellemző, a baráti társaság nagyságrend megelőzte a nagyobb társaságot, a családi részvétel közel az egynegyedét adta a válaszoknak, megjelentek 15%-os arányban a párok és a szóló résztvevők is 8,7%-ban képviseltették magukat. A motivációra utal a látogató önazonosítása, a választott lehetőségek rangsora: 1. nézelődő, sétáló, nem várom mindig meg a végét, addig maradok, amíg jól érzem magam 2. magával ragad a rendezvény, aktívan bekapcsolódok, ha van lehetőség 3. passzív kísérő, a többiek kedvéért veszek részt 4. szakmai közönség vagyok a rendezvényeken Bármennyire is sétáló, nézelődőnek is vallotta a megkérdezettek többsége magát, a kiválasztásban eléggé tudatosak voltak, nagyobb részük tartozott a célzottak keresők és a rendszeresen programajánlatokat figyelők közé együttesen, mint a véletlenül tudomást szerzők vagy az egyáltalán nem keresők közé. Az informálódásban a legnagyobb szerepe a munkahelynek, az újságnak, szórólapoknak, a rádiónak, barátoknak és a televíziónak van. Az internet előretörése nem olyan mértékben tapasztalható, mint általában az információszerzésben. A döntés csak néhány nappal előzi meg a rendezvényt, valószínű ha a hét közepén már behatárolhatóak a szabadidős lehetőségek, a programtervezés is kezdetét veszi, emiatt a pár napos előretartás. A rendezvények a látogatás célját tekintve a kikapcsolódást szolgálják, a szakmai tapasztalatgyűjtés, kapcsolatfelvétel kihasználása minimális, a kíváncsiság, az élmények szerzése a fő mozgatója a látogatóknak. A városon belül az autóbuszos és a gyalogos megközelítés a gyakori, megoszlanak a városközponttól való távolság szerint a megközelíthetőségről, a közlekedés befolyásoló hatásáról a vélemények. Egyértelmű azonban a hétvégi rendezvények kedveltsége minden más időponthoz viszonyítva. A válaszadók az általuk ismert rendezvények átlagosan 18%-át látogatják, nagyobb arányban a fiatalabb baráti társaságok. A legismertebb események az Augusztus 20-i rendezvények, a Gulyásfesztivál és a Tiszaparti Nyár rendezvénysorozata. A megkérdezettek több, mint 70%-a ötnél több rendezvényen vett már részt. A magasabb végzettség nagyobb nyitottsággal jár, ami nagyobb részvételi hajlandóságot is jelent. A diákok és a szellemi foglalkozásúak aktívabbak a fizikai és egyéb foglalkozású népességcsoportnál. A nők legalább olyan arányban látogatják a rendezvényeket, mint a férfiak, nagyobb a híres emberekkel találkozási motivációjuk, de több a passzív kísérő résztvevő is köztük. Szinte minden esetben az elégedettség mértéke a programok mennyiségével meghaladja a színvonallal való elégedettség mértékét. A felmérésből Szolnok fesztivállátogató közönségének véleménye alapján megállapítható, hogy az érdekes, élményt adó és egyedi fesztiválokra vágynak, a város bármely szegletéből eljönnek, nem akadály a távolság, érezni szeretnék, hogy ők is részesei az eseménynek, a bekapcsolódásra lehetőséget kell számukra adni. Minden korosztálynak legyen több programválasztási lehetősége, mert ezt érzi igazi választásnak. Csak hét végén érdemes a rendezvényeket kínálni, az ősz nem alkalmas a rendezvények további szaporítására. 6
KÖVETKEZTETÉSEK A turisztikai élménymenedzsment egy sajátos formája a városi eseménymenedzsment, amely a helyi lakosság számára is programlehetőséget biztosít. Az élmény létrehozása szempontjából az élménybázis rendelkezésre áll, többnyire csak az esemény lebonyolításnak biztosított helyet jelenti. Az élménygenerálók töltik be azt a funkciót, hogy ugyanabból a főtérből, alkalmanként űrbéli, vagy középkori környezetet varázsoljanak. Ez a helyi lakosság számára és az épp helyben tartózkodó turisták számára is kellő vonzerővel bír. Az eseményfejlesztőknek azonban alkalmanként dönteniük kell, hogy melyik szegmentumot részesítik előnyben. Az eseményturizmus további fejlesztése mellett szóló érvek: az érdeklődés növekvő a még nem látogató és a már látogatók eltérő motivációiból következően, gazdagodó rendezvényválaszték, gyarapodó garantált eseménykínálat, az ár-érték arány a résztvevők számára jó, a szervezők számára javulhat, a sokszínű kínálattal széles szegmensek szólíthatók meg, vagy egyidőben több, speciális szegmentumnak szóló esemény szervezése célszerű, a fesztiválok más turisztikai termékhez kapcsolhatók, pl. városlátogatás, vízparti utazás, egészségturizmus, bor és gasztronómia, aktív turizmus, hivatásturizmus, A turistának nagyobb a költési hajlandósága, mint a helyi lakosnak, ugyanakkor nagyobbak is az elvárásai, ami a helyi lakosok által hiányolt színvonal emelkedését is elősegíthetné a továbbiakban. ÖSSZEGZÉS A fesztiválok piaca kissé bővül, hiszen akik korábban részt vettek valamilyen fesztiválon, nagy valószínűséggel ismét meglátogatnak egyet, a kereslet fenntartása ugyanakkor kíván komoly erőfeszítéseket. A forgalom fellendítésében tehát a megfelelő marketingkommunikáció kulcsszerepet kaphat. A fesztivállátogatás jelentheti az utazás fő motivációját, vagy egyegy utazás során a fesztivállátogatás mint kiegészítő tevékenység is megjelenhet, ezért érdemes azt más turisztikai termékekhez kapcsolni. A fesztiválok sikerének előfeltétele tehát a piaci igények felmérése alapján meghatározott produkció létrehozása. A fesztiválok sikerét elősegíti a könnyű (és olcsó) megközelíthetőség, a környezet vonzereje és nem utolsó sorban a tartózkodási költségek. Felhasznált irodalom [1] A magyar lakosság fesztivállátogatási szokásai In.: Turizmus Bulletin XI. évfolyam 3. szám 23-27.p. [2] Magyar Turizmus Zrt. Marketing terv 2010. (2009) Budapest, 38-41.p. [3] RÁCZ TAMARA (2009) Élmények, Fesztiválok, Turizmus. In: Fesztiválok éve 2010 Szakmai Konferencia [4] Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program (2009) Magyar Fesztivál Szövetség [5] Y. STAMBOULIS-P. SKAYANNIS(2003) Innovation strategies and technology for experience-based tourism Tourism Management, Volume 24, Issue 1,Pages 35-43 [6] BOWDIN- ALLEN – O’TOLLE- HARRIS- MCDONNELL (2006) Event management, Butterworth- Heinemann, Bangalor, India 3-7.p.
7
