Szolnoki Tudományos Közlemények XIV. Szolnok, 2010.
Hekliné Herbály Katalin1
A KÜLÖNBÖZŐ EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK SZEREPE JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE GAZDASÁGÁNAK FEJLESZTÉSÉBEN A Szolnoki Főiskola oktató-kutató-, illetve pályázati tevékenységén keresztül is aktív szerepet vállalt/vállal JászNagykun-Szolnok megye gazdaságának fejlesztésében. A közelmúltban lezajlott, illetve jelenleg is folyamatban lévő szervezeti változások - többek között – a felsőoktatás és a gazdasági szereplők aktívabb és hatékonyabb együttműködését segítik elő klaszterek (Innovatív Turizmus Klaszter, Innostrada Klaszter, valamint a tervezett Biotop Turisztikai Klaszter) és a Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetek létrehozása révén. A TDM szervezetek létrehozása a megyében elősegíti a gyakorlatorientált turizmusoktatást, illetve a kutatási eredmények adaptálását is. THE ROLE OF THE DIFFERENT COOPERATION FORMS IN THE ECONOMIC DEVELOPMENT OF JÁSZNAGYKUN-SZOLNOK COUNTY The Szolnok University College took/takes actively part in the economic development of Jász-Nagykun-Szolnok county, through its educational or research activities and submitting tenders for funds. The organisational changes that have already been executed or being executed now, help to improve the co-operation to be more active and effective among higher educational institutions and the economic participants. Clusters (Innovative Tourism Cluster, Innostrada Cluster and the planned Biotope Tourist Cluster) and the Tourism Destination Management Organizations give the framework of such types of cooperation. Forming TDM Organisations help to implement the practise-orientated tourism education and to adapt the results of the research works, as well.
BEVEZETÉS A Szolnoki Főiskola oktató-kutató-, illetve pályázati tevékenységén keresztül is aktív szerepet vállalt/vállal a megye gazdaságának fejlesztésében. A közelmúltban lezajlott, illetve jelenleg is folyamatban lévő szervezeti változások - többek között – a felsőoktatás és a gazdasági szereplők aktívabb és hatékonyabb együttműködését segítik elő klaszterek és Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetek létrehozása révén. A főiskola a jövőbeni fejlesztések során komplex módon kívánja megtervezni nemcsak az oktatás területére (ehhez 1
Szolnoki Főiskola,
[email protected] A cikket lektorálta: Dr. habil. Árva László Szolnoki Főiskola, főiskolai tanár
kapcsolódóan elsősorban a humánerőforrás biztosítására) vonatkozó elképzeléseit, hanem az ehhez kapcsolódó kutatási-, illetve a műszaki infrastruktúra javítását célzó munkát is. Az utóbbi években még inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a piacképes, gyakorlatorientált szakmai tudás- és kompetenciák megszerzése elképzelhetetlen a gazdasági szféra szereplőivel való hatékony együttműködés nélkül. Legtöbb esetben a tervezett fejlesztések gyakorlatban történő megvalósítása csak aktív pályázati tevékenység révén biztosítható, ami már alkalmat ad a fent nevezett tevékenységek együttes (a főiskola, más intézmények, illetve a gazdaság egyéb szereplőivel történő) megvalósítására.
1. Jász-Nagykun-Szolnok megye rövid bemutatása 1.1. Földrajzi jellemzők Jász-Nagykun-Szolnok megye az ország keleti részén Hajdú-Bihar és Szabolcs-SzatmárBereg megyékkel együtt az Észak-alföldi régió részét képezi. A megye felszíne tökéletes síkság, éghajlata szélsőséges vonásokat mutat. A csapadék kevés és egyenetlen eloszlású, gyakori a szárazság és az aszály. Természeti értékei közül kiemelkedik a jó minőségű termőtalaj, a termálvíz vagyon és a napsütéses órák magas száma. A megyéhez tartozik a Tisza-tó délkeleti része, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fele. Gazdag az itt fészkelő és az átvonuló madárvilág. A védett természeti területek változatos élővilágukkal jelentős szakmai és tudományos értéket képviselnek. A látogatható területek tartalmas időtöltést, kellemes felüdülést, esztétikai élményt kínálnak az érdeklődőknek. A helyi vagy országos védelem alatt álló természeti értékeket a folyóvölgyek, szikes puszták, löszpusztai maradványok, mocsár maradványok, kunhalmok, famatuzsálemek, arborétumok, fészkelő helyek alkotják. [4] 1.2. Gazdasági jellemzők Az Észak-alföldi régió állítja elő a teljes hazai GDP közel egytizedét. Ez a - KSH 2010. I. félévében - közzétett 2008-as adatai szerint 2496 milliárd Ft volt, amivel a középmezőnyben van régió. Lakosságszám-arányosan vizsgálva ezt a teljesítményt, viszont már nem ilyen kedvező a helyzet, mivel ennél csak az Észak-magyarországi régió adatai kedvezőtlenebbek. Az ország legfejlettebb térsége, a fővárost is magába foglaló Közép-magyarországi régió és a rangsor utolsó előtti helyén álló Észak-alföldi régió egy főre jutó GDP-je között csaknem 2,5szeres a különbség. Hasonló kettőség figyelhető meg a megyei adatokat elemezve is. Jász-Nagykun-Szolnok megye évek óta 2,6 százalékkal részesedett a bruttó hazai termékből (GDP), ezzel a megyék második harmadának végére került, egy főre vetítve azonban - a fővárost és a megyéket is számolva - a 15. helyen állt. Az ezredforduló óta ugyanis folyamatosan változott a megye helyzete, amely 2001-ben nyújtotta a legjobb teljesítményt a főváros és a megyék rangsorában elért 14. helyezéssel. A GDP egy lakosra jutó értéke országos átlagban 2 millió 644 ezer Ft, aminek mindössze kétharmadát érte el a megye. A főváros nélküli megyei átlagot vizsgálva azonban már kisebb, mindössze 12 százalék a lemaradás. Az egyes gazdasági szektorok eltérő mértékben járulnak hozzá a GDP-hez, szinte valamennyi megyében meghatározó a szolgáltatások volumene. Ugyanakkor Jász-Nagykun-Szolnok
2
megyében jelentős az agrárium szerepe, mivel a GDP mintegy 10 százaléka ebből a szektorból származik. [3] 2. A Szolnoki Főiskola bemutatása A Szolnoki Főiskola több szempontból is fiatal intézmény. Mint önálló főiskola, csupán 1993 óta létezik, ekkor egyesítették a budapesti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola és a szintén fővárosi székhelyű Külkereskedelmi Főiskola addig kihelyezett tagozataként működő részlegeit, Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola néven. Az intézmény hivatalos elnevezése 2000 óta Szolnoki Főiskola. Az ezredforduló előtti években főiskolánk még egy nagy hallgatói létszámmal rendelkező, de kicsi, infrastrukturálisan széttagolt vidéki felsőoktatási intézmény benyomását keltette. Jóllehet a főiskola már másfél évtizeddel ezelőtt is mindent megtett azért, hogy más városokba kihelyezett konzultációs központjaival, népszerű és piacképes kereskedelmi, idegenforgalmi, vendéglátó és külgazdasági szakjaival átlépje regionális korlátjait. Csakúgy, mint a város életében, a Szolnoki Főiskola történetében is meghatározó változásokat hozott az elmúlt háromnegyed évtized. Az ezredforduló táján megkezdődött a magyar felsőoktatás máig tartó gyökeres átalakulása, intézményünkben az európai uniós elvárásoknak megfelelően, bevezetésre került a kreditrendszer és a többszintű képzés. 2006ban megtörtént a régóta tervezett integráció, a Tessedik Sámuel Főiskola mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Karával. Az integrációval tovább szélesedett az intézmény által kínált főiskolai szintű alapképzések skálája. Ma a Szolnoki Főiskola hallgatói nyolc főiskolai alapszak (kereskedelem-marketing, turizmus-vendéglátás, pénzügy-számvitel, nemzetközi gazdálkodás, műszaki menedzser, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök és mezőgazdasági mérnök) és nagyszámú felsőfokú szakképzés kínálatából választhatnak. A piaci igényeknek megfelelően főiskolai szinten is nagy hangsúlyt fordítunk hallgatóink szakmai-gyakorlati és szaknyelvi képzésére.
1. ábra: A Szolnoki Főiskola Központi épülete Forrás: szolfportal.hu
A külső környezet változásából eredő kihívásoknak megfelelően a Szolnoki Főiskola az utóbbi években a teljes körű belső és külső megújulást útjára lépett. Ezt a megújulási szándékot rögzítette az intézmény küldetésnyilatkozata, amely szerint a Szolnoki Főiskola
3
küldetése, hogy a magyar vidék felemelkedését segítő az országos és kiemelten a térségi adottságokra építő és nemzetközi piacokon is versenyképes szakembereket képző, közvetlen környezete gazdasági és szellemi gyarapodását segítő felsőoktatási intézménnyé váljon. A Szolnoki Főiskola ennek tükrében a jövőben is stabil, versenyképes, a partnerek elégedettségét kiváltó, a gazdaság szolgálatában álló rangos, együttműködő felsőoktatási intézményként kíván működni. A külső megújulás jegyében sokat ettünk azért, hogy főiskolánk hallgatói európai körülmények között tölthessék el Szolnokon ifjúságuk talán legszebb éveit. 2009 decemberében végre való vált a főiskola régóta dédelgette álma, elkészült a főiskolai Campus új főépülete. A 9000 m2-es új oktatási komplexum, mely 21. századi színvonalon tudja biztosítani az oktatók és hallgatók elhelyezését, a modern és minőségi felsőoktatás, a tudományos munka és szolgáltatás feltételeit, a város talán legszebb részén, a Tiszaligetben fekszik. [5]
3. A témához kapcsolódó szakirodalom rövid összefoglalása 3.1. A klaszter A témához kapcsolódó szakirodalom elemzése során kiemelt szerepe van a különböző együttműködési formák elnevezésének és ezen keresztül a tartalmi értékelésnek. A klaszter az angol ,,cluster” szó magyar fonetikus megfelelője. Olyan cégek gazdasági hálózata, amelyek ugyanabban az ágazatban (előállítók, szállítók, kutatók, szolgáltatók) dolgoznak, illetve azonos ágazatokat fognak össze (pl. Kereskedelmi és Iparkamarák). Porter megfogalmazásában a klaszter meghatározása az alábbiakban foglalható össze röviden: "Kölcsönösen együttműködő cégek, szakosodott beszállítók, szolgáltatók, kapcsolódó iparágak cégeinek és velük kapcsolatban álló intézmények (egyetemek, állami szervezetek, ügynökségek, szakmai egyesületek, kereskedelmi szövetségek) földrajzi koncentrációja, melyeket egy adott témában/területen hasonlóságaik és egymást kiegészítő jellemzőik kapcsolnak össze." [6] A 80-as években a regionális gazdaságfejlesztésben is szemléletváltás következett be. A korábbi, felülről lefelé irányított programokat felváltotta az endogén forrásokra építő, alulról felfelé szerveződő regionális gazdaságfejlesztés gyakorlata. Az endogén gazdaságfejlesztés során felértékelődtek a nagy értékű, sajátos tudáson alapuló, ritka, másutt nehezen utánozható helyi adottságok. Ezeknek az adottságoknak a kihasználásában már nem az egyes vállalkozások játszanak kulcsszerepet, hanem vállalatok hálózatai, csoportosulásai, azaz a klaszterek, amelyek jobban képesek alkalmazkodni a globális verseny feltételeihez, mint az egymástól elszigetelten működő vállalkozások. Az 1990-es évekre ezért a klaszterek szinte valamennyi fejlett ország gazdaságpolitikájában helyet kaptak. [12] A klaszterek fogalmát és működését részletesen mutatja be a Zöldkönyv és egyben egy új modell, az un. CIPM (Cluster Initiative Performance Model) alkalmazását is ajánlja, amely egyaránt alkalmas az induló klaszterek elemzésére és továbbfejlesztésére. [13] A globális verseny tehát átértékelte a versenyelőnyök forrásait, így az utóbbi években meghatározóvá váltak azok lokális elemei. Ennek következtében a sikeres vállalati válaszok nagy része a regionális, helyi környezetből adódó versenyelőnyökre támaszkodott. Ezek a
4
lokalizációs előnyök a következők: egy adott iparág cégeinek földrajzi koncentrálódása, a speciális iparági szaktudás, a speciális iparági intézmények és szakképzés, a közös érdekképviseletek, és a speciális infrastruktúra által nyerhető előnyök. [11] Hangsúlyozni kell azonban, hogy nem szabad a klasztereket alapvetően vállalkozás- vagy regionális fejlesztési célok elérése érdekében ösztönözni, mert ez háttérbe tolhatja az innovációs szempontokat. A ma működő magyar klaszterek éppen ezen a ponton különböznek leginkább a nemzetközi példáktól: gyenge bennük az innovációs elem (a tudásátadás intézménye és gyakorlata vagy nincs meg, vagy gyengén működik). Természetesen a gyakorlati megvalósítások mindig sok helyi sajátossághoz alkalmazkodnak. Ahol a cégek és intézmények közötti együttműködés kereteinek megteremtése is a célok között szerepel, ott nem lehet gyors és látványos, országosan is jelentős innovációs eredményekre számítani. Sajnos, ez a jellemző feladat a legtöbb magyar klaszter esetében is. A kapcsolatépítés legalkalmasabb formája kicsiben az inkubátor, helyi jelleggel pedig az ipari park. A klaszter alapvetően meglévő kapcsolatokra, helyi versenyelőnyt jelentő tényezők kiaknázására, fejlesztésére koncentrál. Mivel fő tartalma a tudásfejlesztés és átadás, egyértelmű, hogy olyan térségek klasztereit célszerű fejleszteni, ahol ezeknek a funkcióknak megfelelő adottságok rendelkezésre állnak, vagyis biztosított a felsőoktatási intézményrendszer, az erőteljes vállalati háttér (lehetőleg globális mozgásterű vállalkozásokkal), illetve van jelentős felvevőpiac. [10] 3.2. A Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) (TDM: Tourism Destination Management) Az európai turisztikai piacon a 90-es években lényeges hangsúlyeltolódások történtek, amelyek mindmáig meghatározzák mind a keresleti, mind pedig a kínálati oldalon ható trendeket. Ezek közül kiemelkedő fontossága van a települések, térségek, tájegységek márkanévvé alakítására való törekvéseknek, az élményközpontú marketing-kommunikáció térhódításának, valamint az ezeket támogató társadalmi struktúrák kialakításának. A piacon megjelenő turisztikai termék tulajdonképpen nem más, mint élmények ígérete és „fogyaszthatóságuk” feltételrendszerének megteremtése. Ebben az értelemben termék nem csak az elszigetelten megjelenő egyes szolgáltatás (pl. gyógyfürdő, szálloda), hanem sokkal inkább az egyes szolgáltatásokat/élményeket egységes termék/élménykínálatként reprezentáló település, tájegység, régió, ország vagy kontinens. Fenti felsorolás egyes elemeit szokás a turisztikai szakmában desztinációnak nevezni. Fentiekből következik, hogy az egyes települések, tájegységek turizmusa - piaci értelemben - akkor működik sikeresen, ha a térségben található vonzerőket sikerül termékké alakítani, a termékeket desztinációba ágyazottan piacra juttatni, végül a piacon értékesíteni. A felsorolás sorrendje nem véletlenszerű, sokkal inkább azt mutatja, hogy mennyire egymásra épülő, organikusan szerveződő szintekről van szó. [7] A turisztikai desztináció-menedzsment (TDM) azon tevékenységek összessége, amelyek egy turisztikai desztináció (célterület, fogadótérség) számára ahhoz szükségesek, hogy látogatókat vonzzon és számukra az ottani tartózkodás során feledhetetlen utazási élményt nyújtson oly módon, hogy a látogatóforgalom gazdasági- és környezeti hatásai a desztináció közösségének (önkormányzatok, vállalkozások, szakmai- és civil szervezetek stb.) rövid, illetve hosszú távon is előnyösek legyenek. A turisztikai desztináció menedzsment 5
feladata a turisztikai szolgáltatások megtervezése, fejlesztése, marketingje, képzése és adminisztrációja. Összefoglalva tehát: a TDM célja, hogy a fogadótérségben fenntartható és versenyképes turizmus-rendszert alakítson ki és működtessen. A működtetéshez szükséges menedzsmentfeladatokat egy arra alkalmas szervezetnek kell ellátnia, amelyet TDM szervezetnek (TDMSz) nevezünk. A TDM szervezet működésének alapelvei a következők: alulról építkezés: a TDM szervezeti rendszert nem lehet felülről létrehozni, viszont szükséges onnan ösztönözni. A kiépítést alulról kell kezdeni, ahol közvetlen a szereplők (pl. a vállalkozók, önkormányzatok, civil szervezetek) részvétele. A további szintek (térségi, régiós stb.) a fent nevezett szereplők érdekei és képviselete alapján alapozhatóak meg. partnerség: a szervezet csak több partner összefogásával hozható létre. a klaszter /pénzügyi környezetet biztosítani kell a szervezetek számára, beleértve a működéshez szükséges pénzt, illetve a turizmust érintő kérdésekbe történő beleszólás lehetőségét. professzionalizmus (szakértelem): a rendszer működtetése csak megfelelő szintű szakértelem megléte esetén lehetséges, amelyhez folyamatos oktatás és szemléletformálás szükséges. [8] A TDM szervezetek nemcsak a kínálati, hanem a keresleti oldal érdekeit is megjelenítik, hiszen csak annak ismeretében lehet a turisztikai szolgáltatóknak a megfelelő kínálattal piacra lépni. A 2. ábra megjeleníti a TDM szervezet sajátos pozícióját a turisztikai piacon. TURISZTIKAI KERESLET (Turisták)
TDM szervezet (érdekek egyeztetése)
TURISZTIKAI KÍNÁLAT (Turisztikai desztináció, - benne a turisztikai szolgáltatók -)
2. ábra: A TDM szervezet szendvics pozíciója a kereslet és kínálat oldaláról Forrás: saját szerkesztés
Fent bemutatott együttműködési formák legfontosabb jellemzőinek ismerete azok újszerűsége miatt lényeges mind az érintett gazdasági szereplők, mind pedig a főiskolai hallgatók számára. Magyarországon az elmúlt években – elsősorban a pályázati kiírásokat követően – kezdődött meg a különböző szintű TDM szervezetek létrehozása, azonban legtöbb esetben érződik a felülről jövő kezdeményezés hatása, illetve még nem alakult ki egyértelműen az egyes szintek közötti együttműködés.
6
4. A KLASZTEREK ÉS A TDM SZEREPE A SZOLNOKI FŐISKOLA, VALAMINT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TEVÉKENYSÉGI PORTFÓLIÓJÁBAN 4.1. ,,Táji értékeken alapuló, fenntartható turizmus fejlesztése” c. projekt A ,,Táji értékeken alapuló, fenntartható turizmus fejlesztése” c. projekt befejezését követően a partnerek egy turisztikai klaszter létrehozását tervezik. A résztvevők a Kozárdért Alapítvány kivételével a megye intézményeit, civil szervezeteit és turisztikai szolgáltatóit képviselik. A pályázat benyújtásának alapgondolata az volt, hogy a 120 km hosszúságú Tisza szakasz mentén egyedülálló természeti környezet található, amelyek összekapcsolódnak és kiegészítik egymást a Tisza-tó és a Tisza folyó vonatkozásában. A projekt mintaterületén tervezett hat tájcentrum szimbolizálja a kapcsolatrendszert, illetve egy, a Pásztói kistérségben létrehozandó tájcentrum pedig az egyediséget. A célcsoportot az alábbiakban felsorolt piaci szereplők képezik: A fókuszterületen az ökoturizmusban és a falusi turizmusban dolgozó KKV-k (pl. szálláshelyadók, programszervezők, turisztikai vállalkozók, vonzerők) munkatársai A fókuszterületen az ökoturizmusban és a falusi turizmusban érdekelt / érintett turisztikai profilú non-profit szervezetek és intézmények munkatársai A fókuszterületen a turizmusban dolgozó KKV-k (pl. szálláshelyadók, programszervezők, turisztikai vállalkozók, vonzerők), illetve turisztikai profilú nonprofit szervezetek, intézmények munkatársai A fókuszterületen turisztikai képzést nyújtó intézmények, szervezetek A projekt általános és konkrét céljait, benne a Biotop Turisztikai Klaszter alapítására vonatkozó elképzelést tartalmazza az alábbi felsorolás. Általános célok: Turisztikai szereplők versenyképességének növelése A projektbe bevont régiók turisztikai erőforrásainak hatékonyabb kihasználása Fenntarthatóság és ökoszemlélet erősítése a turisztikai szolgáltatók között a bevont régiókban Konkrét célok Turisztikai szereplők ismeretanyagának bővítése Szakmaspecifikus hálózati együttműködések erősítése, újak (Biotop Turisztikai Klaszter) létrehozása. A turisztikai szereplők versenyképességét növelő, ill. a minőségi turizmus megvalósítását szolgáló rendszerek bevezetése A projekt befejezésekor a felhasználók rendelkezésére áll majd tájcentrumonként egy regiszter, amely egyrészről tartalmazza az egyedi, turisztikai kínálatba bevonható természeti értékeket, másrészt az erre épülő, vagy építhető kézműves/gazdasági tevékenységeket (pl. kosárfonás, ártéri gazdálkodás). Ezt követően elkészül majd egy képes angol/német-magyar nyelvű, a tájcentrumok jellegzetességeit összegző szakszótár, a regisztereket, valamint a módszertant is bemutató tananyag, egy új minősítési- és benchmarking rendszer, illetve a védjegy, amelyet egy, a hálózati együttműködést erősítő Biotop Turisztikai Klaszter kezel, és gondoskodik a fejlesztésről. 7
A Szolnoki Főiskola a következő területeken működik közre: tananyagok módszertanának kidolgozása, tananyagok végleges kimunkálása, elkészítése a különböző oktatási és felhasználási formákhoz (e-learning, prezentációk, oktatási segédanyag, tréneri kalauz, stb.), konferenciák előkészítése és lebonyolítása, képzések, oktatási programok előkészítése és lebonyolítása. 4.2. ,,Innovatív Turizmus Klaszter létrehozása” c. projekt Az ,,Innovatív Turizmus Klaszter létrehozása” című, - jelenleg a megvalósítás szakaszában lévő - projekt célja, hogy előmozdítsa az intézmények, a vállalkozások, és a helyi gazdasági szereplők közötti, klaszter formában megvalósuló együttműködést. Ezen belül kívánatos, hogy a megalakuló klaszter lehetőséget biztosítson az Észak-alföldi régióban működő turisztikai vállalkozások versenyképességének jelentős növelésére. Indokolt, hogy a klaszter tevékenysége révén a Szolnoki Főiskola és a tagok között egy partneri viszonyon alapuló, hálózati szerveződés, együttműködés jöjjön létre, amely kiszolgálja az adott ágazat gazdasági szereplőinek igényeit, de egyben válaszokat ad a gazdaság kihívásaira is. A létrehozás időszakában elvégzett, illetve elvégzendő legfontosabb tevékenységek: - stratégiaalkotás, klaszter alapító okirat szerkesztése, arculati kézikönyv elkészítése - marketing, piacelemzés - benchmarking klubok megszervezése - primer kutatás (kérdőíves felmérések, mélyinterjúk) - nemzetközi turisztikai konferencia megrendezése - előadások, üzletember találkozók szervezése - projektgenerálás - kérdőívekből adatbázis létrehozása - klaszter honlap kifejlesztése - oktatásszervezés és tananyagkészítés - tanulmányutak lebonyolítása Célkitűzésként fogalmazódott meg továbbá az új kooperációs lehetőségek feltérképezése, közös pályázatok, K+F projektek kidolgozása, a humán erőforrás fejlesztése, a kapcsolódó képzések megvalósítása, kutatási-, fejlesztési- és szolgáltatási tevékenységek menedzselése, valamint a közös érdekérvényesítés koordinálása. 4.3. ,,Innostrada Klaszter” c. projekt Az Innostrada Klaszter célja az, hogy az innovációs értéklánc eddig különálló, és útjukat egyedül kereső piaci szereplőit (cégeket, szervezeteket, vállalkozásokat) hozza össze egy jól szervezett, együttműködő klaszter formációba. A korszerű vállalkozás versenyképességének záloga maga az innováció, a változásmenedzsment, a tudás által vezérelt (knowledge-driven) vállalkozás modellje. Az Innostrada Klaszter kooperatív erőforrás kapacitása - sokszínű szakmai hozzáértése és a profi szolgáltatási minőség - egyedülálló szolgáltatási színvonalat biztosít ügyfeleinknek, felülmúlva bármely más egyedülálló vállalkozásét. Az Innostrada Klaszter tagjai és menedzsmentje alkalmas a legkülönbözőbb gazdasági igények kielégítésére is. Eszközrendszere a fejlett innovációs módszerek alkalmazása, a döntés előkészítési-,
8
valamint motivációs rendszerek és eljárások, illetve a szociális-kulturális és általános közérzetet befolyásoló területek, amelyek az innovációs orientáltságot és a pozitív hozzáállást erősítik. A klaszter szolgáltatási portfóliója a következő: External/külső környezeti tényezők felmérése (pl.): vevők elemzése szegmensek, motivációk, szükségletek felmérése versenytársak elemzése piacelemzés piac szegmentáció kereslet előrejelzés pozícionálás környezet elemzése (STEEPLE) stratégiai jelentőségű üzletágak (SBU) meghatározása üzletágak pozíciójának elemzése (portfolió elemzés) üzletágakra vonatkozó stratégiai célok és források meghatározása Internal/belső környezet fejlesztése (pl.): vállalat teljesítménye értékesítés, jövedelmezőség, vevőérték, részvényesi érték, termékminőség, márka gyártási-, telepítési-, beruházási- és tervezési- módszertanok és dokumentációk stratégiai választást befolyásoló tényezők a vállalkozás szervezetének elemzése Az Innostrada csoport különleges, Magyarországon egyedülálló emelt szintű szolgáltatási folyamat, a kínálati értéklánc modell alapján kínálja szolgáltatásait. A folyamat résztvevői a specializált szakmai tanácsadók, a közvetítő intézmény hálózat, tőkealapok, pénzügyi szolgáltatások (pl. RFH stratégia) a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és a KKV-k közötti interface erősítése, ipar- és tevékenység specifikus innovációs és technológiai központok, (Pre)inkubatorok és technológiai parkok. [9] 4.4. Turisztikai Desztináció Menedzsment A Szolnoki Főiskola elsősorban kutatási- és pályázati tevékenysége révén aktív szerepet vállal a megyében a különböző szintű Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetek létrehozásában is. A TDM szervezetek létrehozásának legfontosabb előnye, hogy a település/térség turizmusának lesz gazdája, és elérhetővé válik a fenntartható és versenyképes turizmus megteremtése. További előnyök: általánosan valamennyi szereplő érdekével számoló tudatos fejlesztés valósul meg (mert a tervezésben részt vesz mindenki);
9
a partnerség kialakulásával létrejön az önálló cselekvőképesség (saját forrás és kompetencia), amit külön-külön egyik szereplő sem tudna elérni; a marketing hatékonyabb lesz; a közös tevékenység túllép a marketingen, és kiterjed a tervezésre, a fejlesztésre, a minőségellenőrzésre, a képzésre, stb., is; kialakíthatók komplex turisztikai termékek, a térség sajátos arculatot nyer, márkatermékek jöhetnek létre, így a turisták tökéletesebb élményhez jutnak, és visszatérnek, jő hírünket keltik – mindez versenyelőnyt jelent; elégedettebbek lesznek a turisták és jobb forgalom várható; az önkormányzat és a helyi közösség számára az önkormányzat több turisztikai feladat elvégzését a TDM szervezetre bízhatja; a turizmussal kapcsolatos döntések szakszerűen elő lesznek készítve; nagyobb és tisztább forgalom várható a térségben, így másképpen nem hasznosítható erőforrások (tájkép, vízpartok, népi hagyományok, stb.) a turizmusban az eddiginél jobban értékesíthetővé válnak; a turizmus nagyobb mértékben hoz be máshol megtermelt jövedelmeket a település/térség gazdaságába; új munkahelyek teremtődnek, a fiatalok kevésbé vándorolnak el a térségből; a közösségteremtés új lendületet kap; az önkormányzat idegenforgalmi adóbevételei nőnek; a vállalkozások számára egyedül meg nem valósítható szakmai feladatok válnak teljesíthetővé, például komolyabb marketingakciók, közösségi léptékű fejlesztések; biztosabb forgalom és nagyobb bevételek várhatók; jobb érdekérvényesítés; szakmai gondokkal lesz kihez fordulni, senki sem marad egyedül. [1] Mindezen előnyök jelentkeznek a Jász-Nagykun-Szolnok megyében különböző szinteken megalakult/megalakuló TDM szervezetek tevékenysége során is. A pozicionálást segíti az alábbi táblázat, amelyben a megye egyik fő turisztikai kínálata, a gyógyvíz kerül pozicionálásra úgy, hogy a pozicionálást segítő kérdések/szempontok módot adnak továbbgondolkodásra.
10
Jövőkép Nem egyszerűen eredményelvárások, hanem annak leírása, hogy mi lesz az adott desztináció helye és szerepe egyfelől a régió/ország/Európa/világ kínálati palettáján, másfelől a régiók/térségek együttműködési rendszerében. (pl. Bangkok a délkelet ázsiai régió kulturális, gazdasági, közlekedési középpontja vagy Rétesfalva a ’rétesfőváros’). A ,,gyógyító- és élhető Alföld” mind a turisták, mind pedig a helyi lakosok számára Milyen hatókörben képes vonzerőt kifejteni?
Ki a célcsoport?
Élmény ígéret 1*
gyógyf ürdők
gyógyf ürdők
Bemutat ás
fiatal, wellnes s szolgált atást igénybe vevők
regionális
nemzetközi/ regionális
időse bb, gyógy ulni vágyó k
Méret
közep es
köze pes
Miben egyedi / különl eges a desztin áció?
Miért lesz ez a célcsop ort számára érdekes ?
Milyen fogyas ztói motivá ciós trendek re épít?
jó minős égű gyógy víz
egyesíti a fizikai aktivitá st (pl. úszás) és a relaxálá st (pl. szauna)
egészs éges életmó d elterje dése (welln ess)
egyesíti a gyógyk ezelést és a pihenés t
egészs éges életmó d elterje dése (betegs égek megelő zése)
Mik a helyettesítő alternatívák / versenytársak ?
Milye n vonze rő támas ztja alá?
Milyen kiegészít ő feltétele k szükség esek?
gondo zott körny ezet, társas ág
kiegészí tő szolgált atások , orvosi ellátás, szállásh elyek
gondo zott körny ezet, társas ág
kiegészí tő szolgált atások , orvosi ellátás, szállásh elyek
Fizetőkép esség
alacsony/ magas
közepe s/jó
jó minős égű gyógy víz
Szabadstran dok, tengerparto k/wellness szállodák
szakrendelés ek
Élmény ígéret 2 Élmény ígéret n
Élményígéretek közti összhang Annak bemutatása, hogy az élményígéretek, hogyan szolgálják a jövőképet, valamint hogy az egyes élményígéretek közti összhang és szinergia hogyan biztosítható. Építhetnek-e egymásra? Negatívan befolyásolhatják-e egymást (pl. bulizás és nyugalom)? Mindkettő a gyógyvízre és a kiegészítő szolgáltatásokra épül.
Célcsoportok közti összhang Annak bemutatása, hogy a célcsoportok közti összhang és szinergia hogyan biztosítható. Elférnek-e egymás mellett? A gyógy-és élményfürdőben a fiatalok is konszolidáltabban viselkednek.
1. táblázat: Példa a pozicionálás felépítésére és tartalmi követelményeire Forrás: Segédlet és sablon a pozícionálás és versenyképességi stratégia elkészítéséhez 7.p.
11
A Szolnoki Főiskola képzési portfóliójában a turizmus szak vezető szerepet tölt be, ezért különösen fontos a gyakorlatorientált ismeretek és kompetenciák átadása, amelynek egyik jó példája lehet a fenti táblázat hallgatói közreműködéssel történő kitöltése. Végül a képzés időtartama alatt leírt, (egyedi és kiváló) hallgatói ötletek a fenti együttműködési formák kereteit felhasználva eljuthatnak a megvalósítás fázisába is.
EREDMÉNYEK A fentiekben bemutatott szervezeti formák a megismert jellemzők alapján alkalmasak arra, hogy elősegítsék a megye gazdaságának fejlesztését. Megállapítható, hogy a jövőben egyre kevéssé lehetséges az un. felülről jövő kezdeményezésekre bízni egy-egy térség előrehaladását, mivel a makroszintű tervezés csak a legfontosabb irányokat, keretfeltételeket adja meg az egyes részterületek vonatkozásában. Mind a klaszterek, mind pedig a TDM szervezetek hatékony működésének alapelve az egy térségben élők (beleértve az esetleges versenytársakat is) közös piaci megjelenése/megjelenítése. Jász-Nagykun-Szolnok megyében erre különösen jó lehetőséget biztosít a Szolnoki Főiskola aktív részvétele a gazdaságfejlesztés különböző részterületeihez kapcsolódó oktatási- és kutatási tevékenysége révén. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Lengyel Márton: TDM Működési Kézikönyv. A turisztikai desztináció menedzsment rendszerről. Heller Farkas Főiskola, Budapest, 2008. www.mth.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=455 letöltés dátuma: 2010. szeptember 10. [2] Segédlet és sablon a pozícionálás és versenyképességi stratégia elkészítéséhez http://desztinaciomenedzsment.hu/newsite/index.php/miatdm/hirek/category/1-a-portal-szerkesztosegealtalfel-toltott-anyagok?download=45%3Apizicionalas-es-versenykepessegi-strategia. letöltés dátuma: 2010. szeptember 17. [3] KSH 2010. I félévi adatok [4] http://www.jnszm.hu/portal/?f=2&p=11 letöltés dátuma: 2010. október 4. [5] letöltés dátuma: 2010. október 4. http://szolfportal.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=2560&Itemid=162 [6] letöltés dátuma: 2010. október 3. http://www.epuletgepeszklaszter.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=5&Itemid=5 [7] http://www.tdmc.hu/public/menu.php?m=58&tip=1&lng=1 letöltés dátuma: 2010. október 3. [8] http://desztinaciomenedzsment.hu/newsite/index.php/miatdm/a-tdm-rl letöltés dátuma: 2010. szeptember 17. [9] http://www.innostrada.hu/ letöltés dátuma: 2010. október 2. [10] Sass, M. – Czakó, V. – Oszlay, A. – Szanyi, M. – Bakács, A. [2006]: A beszállítói programoktól a klaszter támogatásig. Nemzetközi tapasztalatok, hazai lehetőségek. ICEG European Center. Budapest. 8-9. pp. [11] Lengyel I.–Deák Sz.[2002]: Regionális/lokális klaszter: sikeres válasz a globális kihívásra. – Marketing & Menedzsment. 2002/ 4. 17-26. o. [12] Deák Szabolcs: A klaszter-alapú gazdaságfejlesztés [2002] In: Hetesi Eszter (szerk.): A közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei JATEPress, Szeged 103. p. [13] Sölvell, Ö., - Lindquist, G., - Ketels, Ch. [2003]: Cluster Initiative Green Book, Stockholm, 2003.
12
