HÍRLEVÉL Tisztelt Partnerünk,
Reméljük, hogy jelen hírlevelünk megküldésével hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy elegendő betekintést kapjanak a 2010. év második felében eddig végbement jelentős mértékű adótörvény változásokba. Egy új, és remélhetőleg valóban átfogó jellegű adórendszer változtatás első lépéseként az Országgyűlés módosított néhány alapjogszabályt. A módosításokból a szélesebb ügyfélkört érintő kérdéseket emeltük ki, így különösen a társasági adótörvény, a személyi jövedelemadó valamint az illetékek módosításaira térünk ki jelen hírlevelünk során, azonban megemlítésre került a teljesen új jogintézményként megjelenő pénzügyi szervezetek illetve magányszemélyek különadója is. Bízunk benne, hogy kiadványunk segítségükre szolgál abban, hogy kellően járatosak legyenek a hetekben lejátszódó törvénymódosítások szabályaiban és hogy azok pozitívumait eredményesen tudják alkalmazni tevékenységük során. Mellékletként csatolunk egy nagyon kedvező támogatási lehetőségről szóló tájékoztatót. Ez kizárólag a nyereséges társaságoknak jelent adómegtakarítást oly módon, hogy az adómegtakarítás mellett még támogatást is nyújt színházaknak vagy zenekaroknak, művészeti egyesületeknek. A támogatható szervezetek listáját a honlapunkon tekinthetik meg.
Budapest, 2010. szeptember
Kiváló tisztelettel: Bergmann Erzsi és Bergmann Péter
Társasági adó (hatályos 2010. augusztus 16. napjától) Adókulcs változás 2010. július 1. napjától a társasági adónemben a 10%-os kedvezményes adókulcs alkalmazási köre 50 millió forint adóalapról 2010-re vonatkozóan 250 millió, az ezt követő évtől pedig már 500 millió adóalapig terjed ki, valamint alkalmazása nem kötődik feltételek teljesítéséhez. (Így például már nem kell teljesíteni: a minimum létszám, rendezett munkaügyi kapcsolatok, tb járulékok minimum megfizetésére vonatkozó előírásokat.) A fenti változással egyidejűleg megszűnnek a 10 %-os adókulccsal megtakarított adó lekötött tartalékként történő kimutatására és felhasználására vonatkozó kötelezettségek! Átmeneti szabályok
2010. január 1-jétől 2010. június 30- 2010. július 1-jétől 2010. december áig terjedő időszakra jutó pozitív 31-éig terjedő időszakra jutó pozitív adóalapra: adóalapra:
50 M Ft-ig 10 %-os adókulcs, azoknak az adózóknak, akik eddig teljesíteni tudták a feltételeket (a feltételeket a féléves alkalmazás miatt arányosítani kell) akik nem tudták teljesíteni a feltételeket 19%-os kulcsot kell, hogy alkalmazzanak.
250 M Ft-ig 10 %-os az adókulcs 250 M Ft felett pedig 19%-os az adókulcs
Kivételek szabályai: Ha a naptári évtől eltérő az üzleti év: az adóalapot az üzleti év első napján hatályban lévő szabályok szerint kell meghatározni. Végelszámolás alatt: a végelszámolás alatt álló adózóknak nem kell pozitív adóalapjukat a naptári napok száma alapján arányosan megosztani. Az ellenőrzött külföldi társaságok és az ingatlannal rendelkező társaságok tekintetében ezentúl is a 19 %-os adómértéket kell figyelembe venni. http://www.apeh.hu/adoinfo/tarsasagi/tao_valtozasok.html Ingatlannal rendelkező társaság külföldi tagjának adókötelezettsége (2010. 01. 01-jétől életbelépett változás) Az ingatlannal rendelkező társaság külföldi tagja, amennyiben 2010. naptári évben a részesedésének elidegenítése, kivonása során nyereséget realizál, a társasági adó alanyává válik. Először 2011. november 20-ig kell az adót megállapítani, megfizetni és bevallani. http://www.apeh.hu/adoinfo/tarsasagi/reszesedeskivonas.html
Látvány-csapatsport támogatása (vízi-, kosár-, kézilabda, foci, jégkorong) Vállalkozás érdekében elismert költség: a látvány-csapatsport támogatására adott juttatás Adókedvezmény vehető igénybe: támogatói igazolással a támogatás adóéve és az azt követő 3 adóév adójából, az adó 70%-áig Személyi jövedelemadó (hatályos 2010. augusztus 16. napjától) 10%-os kulcs 500M forintig A társasági adó törvény változásaival összhangban a vállalkozói jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó is: • 10%-os adómértékkel adózik 500M forint adóalapig • 19%-al az 500M forintot meghaladó rész után (Átmeneti szabályokat lásd. a Társasági adóról szóló részben.)
személyi
A fenti változással egyidejűleg megszűnnek a 10 %-os adókulccsal megtakarított adóra vonatkozó nyilvántartási és felhasználási kötelezettségek! Az ingatlan bérbeadásával illetve szálláshely szolgáltatási tevékenységgel foglalkozó magánszemélyek: 1. Nem egyéni vállalkozók E jövedelmük tekintetében nem minősülnek egyéni tevékenységeikre az Szja tv. • ingatlan bérbeadásból származó jövedelemre • önálló tevékenységből származó jövedelemre • tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazzák.
vállalkozónak,
ha
e
2. Écs elszámolás A fenti tevékenységeket önálló tevékenységként folytató magánszemély is jogosult lesz a bevételével szemben értékcsökkenési leírás elszámolására. 3. Ingatlan bérbe (haszonbérbe) adása adószám nélkül Az adózás rendjéről szóló törvény kapcsolódó változásai szerint az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a magánszemélynek nem kell adószámot kérnie ingatlan bérbe/haszonbérbe adási tevékenységére, ha azt Áfa mentesen végzi. (Azaz az eddig csak a termőföld bérbeadására vonatkozó kedvező szabályt kiterjesztette a törvényalkotó az összes ingatlan bérbeadására vonatkozóan.) Nincs számlaadási kötelezettségük Számviteli bizonylatot azonban ki kell állítaniuk http://www.apeh.hu/adoinfo/art/berbeadas_bejelentes_mentesites.html http://www.apeh.hu/adoinfo/szja/szja_ev_ingatlan_berbeadas.html
Átszámítási szabályok egyszerűsödése A külföldi pénznemben keletkezett, kifizetőtől származó bevételének forintra történő átszámításánál a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell külön nyilatkoznia, hanem automatikusan alkalmazhatja a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot. Szja adóelőleg levonás Az Szja. tv. 46. § (4) bekezdésének új szövegezésével megerősítést nyert, hogy a magánszemélytől kapott számla mentesíti a kifizetőt az adóelőleg levonása alól, kivév, ha a magánszemély nyilatkozatban kéri az adóelőleg levonását. Új szja adómentességek - nem számít bevételnek: a közoktatási tv. alapján adható 4000Ft összegű szakkönyvvásárlási támogatás - adómentes: a munkáltató által munkavállalónak - az árvíz sújtotta lakás újjáépítése céljából - nyújtott segély - sporttal összefüggő mentességek: - sportversenyen nyert érem, trófea, serleg - olimpiai járadék - sportról szóló tv. alapján adott bizonyos ösztöndíjak, támogatások - kifizető által 50e Ft-ig juttatott sporteseményre szóló belépő (A juttatás a vállalkozás érdekében felmerülő elszámolható költség, amennyiben az adózó a vele munkaviszonyban állók részére nyújtja.)
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás 2010. augusztus 18-át követően megszerzett bevétele után az EKHO szerint adózhat: - szakképzett edző, sportszervező, -irányító - hivatásos sportoló, sportmunkatárs, sportszakember Az összeghatár hivatásos sportoló esetén: 100 millió forint! A magánszemély munkaviszonyának megszűnésének következtében szerzett jövedelmeinek különadója (2010. január 1. napjától jövedelmekre kell alkalmazni)
„állami,
költségvetési
szervezettől”
megszerzett
A különadó mértéke: 98 % - magánszemély fizeti meg Alapja után a kifizető 27 % EHO-t fizet! Az adó alapja: a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meghaladó részből a kétmillió forint feletti bevétel. A különadó alapját jogviszonyonként külön-külön kell megállapítani, függetlenül attól, hogy a bevétel kifizetése egy vagy több adóévben történik. A bevételből a mentes rész mértéke:
maximum 2 M Ft + azon felül a szabadságmegváltás, jubileumi jutatás és a felmentési időre járó bér Feltétele, hogy a magánszemély az alábbi felsorolt szervekkel fennálló munkaviszony alapján kap jövetelemet: költségvetési szerv, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más jogi személy, takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvényben meghatározott költségvetési tanács köztulajdonban álló gazdasági társaság Már korábban kifizetett járandóságok levont adója és járulékai: a kifizetőnek helyesbíteni kell a magányszemélyt terhelő levont személyi jövedelemadó előleget, egyéni járulékokat (magán nyugdíjpénztári tagdíjat) és ezeket különadó előlegként kell figyelembe venni. A kifizető által megfizetett társadalombiztosítási járulékot pedig egészségügyi hozzájárulásként kell figyelembe vennie, valamint a határidőig köteles bevallás benyújtására, illetve a már benyújtott bevallásának módosítására. Helyesbített adó- és járulékigazolás – a kifizető a magánszemélynek adja ki, megjelölve a különadó fennmaradó összegét is. A magánszemély 2010. október 31-éig köteles megfizetni a különadó még megfizetendő összegét. A háztartási munka, mint adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás (A bejelentési szabályokat 2010. augusztus 15-étől, a regisztrációs díjfizetésre vonatkozó rendelkezéseket pedig 2010. szeptember 15-étől kell alkalmazni.) Háztartási munka: a kizárólag természetes személy és háztartásában együtt vele élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítása. (pl.: gyermekek őrzése, takarítás, mosás, főzés, háztartásban szükséges javítási munkák) De nem tartozik ide: 1/ ha a pl. javítási, felújítási munkát egyéni vállalkozó végzi, 2/ ha a szolgáltatás ellenértékeként a foglalkoztató mástól juttatásban részesül, 3/ ha a munka a foglalkoztató vagy vele együtt élő személyek, közeli hozzátartozóik üzleti tevékenységével összefüggő célt szolgál. Foglalkoztató adó-és járulékfizetési kötelezettsége: nincs, kötelezettségének a foglalkoztatás megkezdése előtt eleget tesz.
ha
bejelentési
Alkalmazott adó-és járulékfizetési kötelezettsége: akkor sincs, ha a foglalkoztató nem tett eleget bejelentési kötelezettségének. /Az alkalmazott nem minősül biztosítottnak!/ Bevallási kötelezettség: sem a foglalkoztatót sem az alkalmazottat nem terheli. Bejelentési kötelezettség: /havonta ismételni kell/
A foglalkoztató köteles havonta az APEH-nak a munkavégzés megkezdése előtt az alábbi adatokat bejelentetni: a) a foglalkoztató adóazonosító jele, b) az alkalmazott adóazonosító jele és társadalombiztosítási jele. A bejelentés módja: a) ügyfélkapun keresztül b) telefonon c) sms-ben Regisztrációs díj: 1000,- Ft /alkalmazott/hó (függetlenül attól, hogy adott hónapban hány napot dolgozott) Fizetése: a bejelentés napját magában foglaló hónapot követő hó 12. napjáig
Bejelentési, regisztrációs díjfizetési kötelezettség elmulasztása
A foglalkoztató:
Az alkalmazott mentesül, de:
A bevétel teljes összege után az ha a foglalkoztató érdekköré vezethető általános szabályok szerint kell vissza a kötelezettség nem teljesítése, megfizetnie az adót és járulékokat. ekkor a foglalkoztató kötelessége megfizetni az alkalmazottat terhelő közterheket is. http://www.apeh.hu/data/cms160527/47_haztartasi_munka.pdf
Általános forgalmi adó (hatályos 2010. június 17. napjától) Nem minősül termékértékesítésnek/szolgáltatásnyújtásnak, így Áfát sem kell felszámítani: - közhasznú/kiemelkedően közhasznú szervezetnek - egyháznak nyújtott vagyoni előny után. Feltételek: számlát nem, de a fogadó szervezetnek igazolást kell kiállítania ne legyen megállapítható a közhasznú, közérdekű céltól eltérő felhasználás célja ne jelentsen vagyoni előnyt az adományozónak önkormányzatnak, magánszemélynek közvetlenül nem nyújtható Következmények: beszerzéshez kapcsolódó adólevonás: - ha a beszerzés az adomány átadása érdekében történik: nem vonható le, - ha eredetileg adóköteles tevékenységhez szerezte be: levonható az Áfa
Illetékek Új mentességek a 2010. július 1-jéig el nem bírált ügyekben is alkalmazandó: Szülő/nagyszülő/gyermek/unoka/ Örökbefogadó /örökbefogadott Az örökhagyó/ajándékozó egyenes ági rokonai mentesülnek mind az öröklési, mind az ajándékozási illeték alól.
Házastárs/mostoha és nevelt gyermek/ mostoha- és nevelőszülő A korábbi szabályozás szerint csak 20M forint örökrészig mentesülnek az öröklési illeték alól.
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. a 2010. augusztus 16-áig el nem bírált ügyekben is alkalmazandó: Mentes az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a családon belüli „mezőgazdasági” gazdaságátadás. Ingatlanvagyonnal rendelkező társaság illetékkötelezettsége (2010. 01. 01-jétől életbelépett változás ) A belföldi INGATLANVAGYONNAL rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése visszterhes vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettséget keletkeztet, amit a megszerző köteles megfizetni. Az illetéktörvény szerint belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság az olyan gazdálkodó szervezet, amely belföldön lévő ingatlantulajdonnal, vagy belföldi ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben legalább 75%-os- közvetett, vagy közvetlen- részesedéssel rendelkezik. Illetéket csak abban az időpontban kell megfizetni, amikor a vagyonszerző, illetve a magánszemély esetén közeli családtagjai, gazdasági érdekeltségei tulajdonában álló vagyoni betétek aránya eléri, vagy meghaladja a társaságban fennálló vagyoni betétek 75%-át. A szerzést követő 30 napon belül bejelentési kötelezettség azt terheli, akinek szerzésével az illetékkötelezettséget keletkeztető 75%-os részesedési arány túllépési feltétele teljesül. Az illeték alapja: az ingatlannal rendelkező társaság tulajdonában álló belföldi ingatlanok forgalmi értéke. Ebből azonban csak az a rész képezi az illetékfizetési kötelezettség alapját, amely megfelel az újonnan megszerzett vagyoni betét, vagy betétek összességének arányával. (Az ingatlanok forgalmi értékét az illeték alap számításánál csökkenteni kell azon vagyoni betétekre eső résszel, amelyek megszerzése 2010. január 01-jét megelőzően történt.) http://www.apeh.hu/regiok/eszakalfold/aktualis/vagyoni_betet.html
Helyi adók 2011. január 1-jétől megszűnik: • a vállalkozók kommunális adója, és • az üdülőépület utáni idegenforgalmi adó. Vagyonadó 2010. augusztus 16-ával hatályát veszti az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény. A 2010. évre bevallott adó második részletét nem kell megfizetni, annak esetleges megfizetése estén az összeget a hatálybalépést követő naptól vissza lehet igényelni. Pénzügyi szervezetek különadója (hatályos 2010. szeptember 27. napjától) Az adó alanyai a 2010. július 1-jén már lezárt üzleti évi beszámolóval rendelkező pénzügyi szervezetek lesznek. (az adó megfizetésére két részben kötelesek: 2010. szeptember 30-ig és 2010. december 31-ig) Adó alapja A 2009. évi éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg Biztosító A 2009. évi éves beszámolóban szereplő adatokból számított korrigált díj Pénzügyi vállalkozás A 2009. évi éves beszámoló adataiból számított kamateredmény, valamint díj-és jutalékeredmény Befektetési A 2009. évi éves beszámoló vállalkozás adatiból számított korrigált nettó árbevétel Tőzsde A 2009. évi éves beszámoló adataiból számított korrigált nettó árbevétel Árutőzsdei A 2009. évi éves beszámoló szolgáltató, valamint adataiból számított kockázati tőkealap- korrigált nettó árbevétel kezelő Befektetési alapkezelő Az általa kezelt alapok 2009. december 31-i nettó eszközértékének, valamint az általa kezelt pénztári, illetve egyéb portfólióvagyon 2009. december 31-i értékének együttes összege Hitelintézet
Adó mértéke Az adóalap 50 M forintot meg nem meghaladó része után 0,15%, e felett 0,5 % 6,2 %
6,5 %
5,6 %
5,6 %
5,6 %
0,028 %
