MAGEOSZ Magyar Gépipari és Energetikai Országos Szövetség
HÁZUNK TÁJA Látványosan aktivizálódik a szövetség KITEKINTÕ GÁPB: Folytatódik a megkezdett munka, Középpontban a KSZ KÖRNYEZETÜNK Mire készüljenek a gépgyártók? HÍREK Kellenek a biomassza-erõmûvek, Lehetõségekrõl Afrikában
hírlevél
2012/2 (november)
Menekülés elõre…
A
Bilfinger-csoport tagjaként cégünk megpróbál helyt állni a recesszió nyomása alatt is. Mintegy ezer munkatárssal húsz éve dolgozunk gyárak, üzemek, ipari létesítmények építkezésein, szerelésén, hegesztésén, szigetelésén. Cégünk fõ erejét, a kollegák szakismeretét nem tudjuk feladni. A létszám „hozzáigazítása” a piaci helyzethez nem lehet megoldás. Az egyszer elbocsátott jó munkatársat késõbb már nem lehet megtalálni. Míg az elmúlt évtizedben a kivitelezõ partnercégek sorra szûntek meg, a BIS Hungary a víz felszínén maradt. Igyekeztünk az ajánlati spektrumot növelni, fõvállalkozni, a projekteken a szerelés mellett az elõgyártást, hõszigetelést, állványozást felvállalni, a feladatokat jó minõségben, határidõre elkészíteni. Még egy lehetõséget ki tudtunk használni: német anyavállalatunk hírnevét, szervezési támogatását, s nem utolsó sorban az általa nyújtott finanszírozási lehetõséget. Ipari létesítményeket építõ vállalatunk a hazai zsugorodó beruházási piac egyre nyomottabb körülményei közt kénytelen a külföldi igények felé fordulni. A korábbi 25%-os részesedéstõl mintegy 50%-ra nõtt külföldi vállalkozásaink aránya. A másik menekülési út az elõgyártás arányának növelése, a külföldi megrendelésre gyártási projektek megvalósítása. Ehhez belsõ beruházásokra, mûhelyek beüzemelésére, a géppark bõvítésére éppen úgy szükség van, mint a munkaerõ biztosítására. Ez utóbbi, a szakmunkás utánpótlás az egész iparágat
érintõ probléma. Az elõdcégektõl átmentett nagy gyakorlattal rendelkezõ „szakik” kiöregedtek, a hazai szakmunkásképzés erodálódott. Pedig a továbblépés nem elképzelhetõ fiatal, jól képzett, idegen nyelvet ismerõ hegesztõk, lakatosok, szigetelõk nélkül. Az állami képzés nem képes az igények biztosítására, magunknak kellett lépni. Míg szigetelõinket saját BIS-bázison, saját oktatókkal képezzük, a kritikus hegesztõ utánpótlás kiállításához a Siemens céggel együtt tettünk lépéseket. Magyarországon elsõként német mintára a duális rendszerû szakképzést útján mi indultunk el. A kor kihívásaira minden cégnek egyedi választ kell adnia. Nincs két azonos helyzet, nincsenek biztosan üdvözítõ megoldások. A szakmai szervezetünk keretei egyrészt lehetõséget adnak egymás megoldásainak megismerésére, a tapasztalatok átadására, a „best practice” átvételére, másrészt a szakterület érdekeinek közös, hatékonyabb megjelentetésére.
ASZMAN FERENC alelnök BIS Hungary Kft. ügyvezetõ igazgató
Hatékony képviselet
A
munkahelyem, az ASG Kft. beszállítója jelentõs és különféle iparágakban tevékenykedõ, a világ legkülönbözõbb tájain aktív vállalatoknak. Sajnos cégünk üzleti kapcsolatai révén mostanában nap mint nap találkozom olyan hírekkel, eseményekkel, amelyek arra utalnak, hogy újabb, a 2008. év végihez hasonló viharfelhõk közelednek a világpiacon. Született optimistaként bízom benne, hogy ezúttal nem lesz akkora és olyan tartós a visszaesés. Ezt látszik erõsíteni a globális nagyvállalatok viselkedésének eltérése a négy évvel ezelõttitõl; míg 2008-ban nem hitték, hogy bármi probléma lehet, és lendületesen termeltek egészen addig, amíg – képletesen szólva – az összes raktár meg nem telt eladatlan gyártmányokkal, berendezésekkel; most azonban az elsõ jelek láttán haladéktalanul visszafogták termelésüket, rendeléseiket, ami persze a beszállítói láncon gyorsan végiggördül az alapanyag gyártókon át egészen a kitermelõkig. Hazánk kicsi, nyitott gazdaság, azonnal reagál a környezet változására. Ebben a helyzetben döntõ fontosságú, hogy a gazdaságpolitika irányítói a maguk eszközeivel legalább ne akadályozzák, sõt, ha lehet, támogassák azokat a hazai piaci szereplõket, amelyek az elkölthetõ, elosztható javakat nap, mint nap megtermelik, elõállítják. A versenyszférában elsõsorban nem támogatásokra, a beszedett adók újra elosztására van szükség, hanem stabil, szektorsemleges és egyszerû szabályozó rend-
szerre, ami a hazai termelõ cégek versenyképességét segíti a nem-zetközi és a belsõ piacokon egyaránt. A magas kamatok és az erõsen ingadozó, gyakran a reálisnál erõsebb forintárfolyam két olyan külsõ fel-tétele a vállalkozásoknak, amelyek döntõ versenyhátrányt okozhatnak legfontosabb konkurenseinkkel, például a közép-európai (szlovák, lengyel, cseh, szlovén) cégekkel szemben is. A külpiacon versenyképes szektorok ugyanakkor jelentõsen hozzá tudnak járulni a gazdaság friss bevételeinek növeléséhez, s ezen keresztül a teljes társadalom jólétéhez. Ilyen ágazat a gépipar, amely azonban gazdasági súlyához képest a köztudatban nagyon alulreprezentált. Bízom benn, hogy a MAGEOSZ, mint szövetség egyaránt hatékonyan tudja megjeleníteni és képviselni a társadalom, a politika elõtt a gépipar szempontjait és támogatni tagjainak mindennapi üzleti sikerességét!
SÓLYOM FERENC alelnök ASG Gépgyártó Kft. ügyvezetõ igazgató
HÁZUNK TÁJA
Látványosan aktivizálódik a szövetség „Kezdenek beérni az elmúlt két év munkájának a gyümölcsei: új tagok csatlakoznak a szövetségünkhöz, bõvítjük intézményesített megállapodásaink sorát, bekapcsolódunk különféle nemzetközi szervezetek munkájába, fejlesztjük kétoldalú külföldi kapcsolatainkat, idehaza is egyre több fórumon aktivizálódunk, általában véve tehát beindulóban a nagyüzem” – összegezte a Magyar Gépipari és Energetikai Országos Szövetség kilátásait Deák László elnök.
A
szövetség október 9-i, budapesti kibõvített elnökségi ülésén az is kiderült, hogy kormányzati, állami részrõl is komolyan veszik a MAGEOSZT: a tanácskozásnak a Nemzeti Külgazdasági Hivatal adott otthont, azon képviseltette magát a szaktárca is. A HITA-val együttmûködési megállapodást kötött a szakmai szövetség, amely újabb taggal gyarapodott. Az NGM nevében Szakáli István Lóránd fõosztályvezetõ tartott vendégelõadást a fórumon. Fõként arról beszélt, hogy mire számíthatnak a reálszférában tevékenykedõk az új külgazdasági stratégia folyományaként. Elsõsorban a Kárpátmedencét érintõ Wekerle-tervrõl, illetve a kormány által meghirdetett keleti nyitásról beszélt. Ez utóbbival kapcsolatban többször is hangoztatta, hogy a keleti nyitás kapcsán ritkán idézik a szlogen folytatását, nevezetesen, hogy „nyugati tartás”. Pedig a kormány azt szeretné, ha a nyugati gazdaságoknál (jóval) dinamikusabban fejlõdõ keleti piacokon elért pozíciónyerés mellett legalább tartani tudjuk a meghatározó piacainknak számító nyugati pozícióinkat. Ezzel egyébként mélységesen egyetértettek az elnökség tagjai, akik még tovább is mentek, s felhívták a figyelmet arra, hogy „a keleti exporthoz a nyugaton át a vezet az út”. Hiszen – fejtették ki többen is – ma már nem lehet tudni, hogy egy Németországba irányuló – közvetett vagy közvetlen export – reexport révén hova kerül. Az NGM fõosztályvezetõje beszélt arról is, hogy az egyik legfontosabb vél a magyarországi kkv-k helyzetbe hozása – s példaként említette, hogy ennek jegyében várhatóak hamarosan fontos változások, mint intézményi, mind eszközoldalon. Az Eximbanknál és a Mehibnél nagyon fontos változás lesz részben az, hogy nagyságrendekkel megnövelik a rendelkezésükre álló állami forrásokat, s valóban a kkv-k számára kínálnak majd hátszelet.
A remények szerint az év végéig ténylegesen beindul a piacra jutásban szintén a kkv-kat segíteni hivatott kereskedõházi rendszer – említett egy másik példát Szakáli. Konkrétumokról a HITA képviselõi is beszéltek az elnökségi ülésen. Krankovics Sándor, a Befektetésösztönzési Fõosztály Beszállítói osztályvezetõje felhívta a figyelmet: másfél éves elõkészítés után sikerült elérni, hogy a GOP1.3.1./D – beszállító-fejlesztési pályázat a megszokott 250 fõs limit helyett 1000 fõben állapítja meg azt a létszámot, amellyel a pályázatra még jelentkezni jogosult (nagy)vállalat rendelkezik. A támogatásintenzitás pedig akár 50 százalékos is lehet. Markocsány Gábor, a HITA gépipari ágazati tanácsadója a Hungarian Technology Projects (http) programra hívta fel a figyelmet, s arra, hogy nagyon kevés a magyar pályázó a nemzetközi közbeszerzési tendereken. Pedig éves szinten 800 milliárd dolláros piacról van szó. Õk az idén február óta kéthavonta kerekasztal munkamegbeszéléseket tartanak, gyakorlati útmutatóval, hogyan lehet bekapcsolódni ezekbe a folyamatokba – azokkal, akikkel már felvették a kapcsolatot; információáramoltatás csatornákat építettek ki – sorolta a szakember. Az elnökségi ülésen újabb taggal bõvült a szövetség. Csatlakozott ugyanis a BritTech Üzleti Tanácsadó Kft., amelynek ügyvezetõje, Vincze Kornél bemutatta cégét. Kisebb vita alakult ki a tagfelvétel során, volt ugyanis, aki – nem vitatva a BritTech érdemeit – úgy vélekedett, hogy nem teljesen helyes irány tanácsadókkal bõvíteni a gépipari szövetséget. Az új tagot ezzel együtt is egyhangúan vették fel a MAGEOSZ-ba.
Deák László elnök elsõsorban a szövetség megerõsítésének a fontosságáról beszélt az ülésen, kitérve arra is, milyen lehetséges irányban kell erõsíteni a munkát. Vadnai Gábor fõtitkár beszámolt a szövetség anyagi helyzetérõl, amit immár stabilnak mondott. Elmondta, a nemzetközi porondon is tovább erõsít a szövetség azután, hogy már nyáron megteremtették a hivatalos együttmûködés kereteit a B2Fair-rel. Az elõkészítõ munkákat követõen az október 18-i berlini közgyûlésen hivatalosan is csatlakozik a szövetség a CEEMET-hez ( www.ceemet.org ), valamint a november 28-i brüsszeli közgyûlésen az ORGALIME-hoz (www.orgalime.org). A kétoldalú kapcsolatokban is történt elõrelépés. Az idén másodszor járt náluk a CMTBA (www.cmtba.org.cn – China Machine Tool & Tool Builders' Association) kínai delegációja, október végére pedig a Kinai Gépipari Szövetség, a CMIF (China Machinery Industry Federation http:// jjw.mei.gov.cn/english/ 1cmif/cmif.html ) 14 tagú delegáció látogatását várják. Idehaza aktívan szerepet vállalnak a Gépipari Ágazati Párbeszéd Bizottságban, amelyen keresztül sikerült elérni, hogy az ágazatra vonatkozó részletes adatokat kapjon a Központi Statisztika Hivataltól. Fokozták az együttmûködést a Nemzeti Innovációs Hivatallal, részt vesznek a KFI ÁSFK (Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Ágazati Stratégiai Fehér Könyvek) elkészítésében, az „Energetika, környezetvédelem” munkabizottságban.
Szorosabbra fûzött kapcsolat a HITA-val Hat fõ célt nevesít az a megállapodás, amelyet a MAGEOSZ kötött a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal (HITA). Spányik Péter, a HITA elnöki tanácsadója és Vadnai Gábor, a MAGEOSZ fõtitkára látta el kézjegyével a szövetség kibõvített elnökségi ülésén a dokumentumot. Mindketten arról beszéltek az aláírási ceremónián, hogy a már eddig is meglévõ, ám mostantól intézményesített együttmûködés révén kölcsönösen elõ kívánják segíteni a magyarországi gépipari vállalkozások versenyképességének növelését; a tagvállatok kapcsolatrendszereinek bõvítését (mind a hazai, mind a nemzetközi piacon). Ezen túl hozzá kívánnak járulni új beszállítói kapcsolatok és új kapacitások létrejöttéhez; a magyarországi mûködõ tõke befektetési lehetõségek számának növeléséhez; továbbá új hálózatok létrejöttéhez a magyar és külföldi vállalatok között; s végül, de nem utolsó sorban a magyar vállalatok új piacokra való betöréséhez. Az intézményesített kapcsolatok elsõ projektjeként a MAFEOSZ tanácskozását a HITA székházában tartották. A célokat elérendõ, mind a két fél tett vállalásokat. A MAGEOSZ egyebek között az információáramoltatást a HITA és a tagvállalatok között, beleértve az ajánlatokat, megkereséseket, partnerkapcsolati igényeket, szándékokat. Segít emellett a tagvállalatoknak a HITA szolgáltatásainak, a HITA-n keresztül elnyerhetõ támogatások hatékony (fel)használásában. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal egyebek közt vállalja, hogy üzleti tervének elõkészítésében támaszkodik a regionális beszállítók véleményére, és bevonja annak eseményszintû lebonyolításába. Emellett minden, a gépipar számára fontos információt eljuttat a MAGEOSZ-hoz. Az együttmûködés eredményeként lehetõvé válik egyébként egy olyasfajta együttmûködés is, amelynek eredményeként az exportképes magyar gépipari cégek nemzetközi piacra juttatásának elõsegítésére egyes indokolt esetekben, közös részvétellel piacorientált munkacsoportokat alakítsanak ki.
Kiadja: MAGEOSZ – Magyar Gépipari és Energetikai Országos Szövetség, 1012 Budapest, Kuny Domokos u. 13-15. Telefon: (36-1) 215-8868 E-mail:
[email protected] Felelõs kiadó: Vadnai Gábor fõtitkár Szerkesztõ: N.Vadász Zsuzsa
KITEKINTÕ
GÁPB: Folytatódik a megkezdett munka Sûrû programot bonyolított az év eddig eltelt idõszakában a Gépipari Ágazati Párbeszéd Bizottság (GÁBP), s ennek folytatását tervezi a testület az év hátralévõ részében. Az elsõ félévben a fõ figyelmet a munka törvénykönyvének (mt) júliusban hatályba léptetett módosításai kapták, ezen belül is nagy hangsúlyt helyeztek a kollektív szerzõdés (KSZ) kérdéskörének. A téma messze nem került le a napirendrõl, miközben újabb témákat is elõvesznek majd. Lesznek testületi ülések, belés külföldi szakmai látogatások, konferencia és egyéb, a gépipar szereplõinek munkáját segíteni hivatott projektek.
O
któbertõl ismét nagyüzembe kapcsolt a GÁPB: már a hónap elsõ napján kihelyezett munkavállalói oldalülést tartottak, amelyen régi és új témákat egyaránt napirendre tûztek. A réginek mondható témák között említendõ a Gépipari Ágazati KSZ kilátásai, s az, hogy a résztvevõk áttekintették az elmúlt negyedév KSZ-módosítások, illetve az eddig megkötött KSZ-ek tapasztalatait, mégpedig a GÁPB-t alkotó munkavállalói szervezetek szemszögébõl. A kétnapos ülésen emellett munkavállalói szemmel vették górcsõ alá a gépipar helyzetét. Hírlevelünk megjelenésével egy idõben, október 15-16ára hívták össze a kihelyezett munkáltatói oldalülést. Az elõre meghirdetett napirend szerint részint a középszintû társadalmi párbeszéd helyzetérõl, részint pedig az Ágazati Párbeszéd törvény napirenden lévõ módosításairól tárgyaltak. A hagyományoknak megfelelõen persze egyéb témák is napirendre kerültek: köztük a már-már örökzöldnek számító felsõoktatás, annak jövõje, valamint a felnõttképzés helyzete. Helyszíni, szakmai tapasztalatok gyûjtésére is módot kínál a GÁPB, mind idehaza, mind pedig külföldön. Az az elõbbit illeti: egyelõre még nem véglegesített a dátuma, de gõzerõvel szervezik már a gyárlátogatást a Mercedes autógyár kecskeméti gyáregységénél. A szakmai tanulmányutat külföldre szervezik, mégpedig a szomszédos Szlovákiába. Egyelõre annyit tudni, hogy az idén, de azt, hogy pontosan mikor, majd egy késõbbi idõpontban hirdeti meg a testület. A mozgatórugó azonban ismert: nemzetközi tapasztalatok gyûjtése, amire már csak azért is szükség van, mert a külföldi gyakorlat
megismerése jelentõsen hozzájárulhat a bizottság törekvéseinek, módszereinek formálásához, a gépiparban mûködõ szociális partnerek együttmûködésének a fejlesztéséhez. Egy-egy munkatalálkozó, eszmecsere, a személyes élmények révén szerzett ismeretekbõl kiemelheti és sûrítheti a fontosnak tartott momentumokat, amelyek hasznos elemei lehetnek a tagszervezetek jövõbeni közremûködése, együttmûködése elmélyítésének. Decemberben kibõvített bizottsági ülés lesz, amelyen – a jelenlegi tervek szerint – megvitatják a középszintû KSZ helyével, szerepével összefüggõ kérdéseket, mégpedig a jogalkotó perspektívájából. Emellett folytatódik a párbeszéd a szakképzésrõl és a felnõttképzésrõl, illetve a munkaerõ megtartásának lehetõségei is terítékre kerülnek. A munka törvénykönyvének módosítását ennél is átfogóbban is napirendre kerül. Külön konferenciát rendeznek róla még az idén. A részleteket egy késõbbi idõontban majd közzéteszik – tudtuk meg. Nem program, de a rendezvényekhez hasonlóan segítséget jelent a szféra szereplõi számára a GÁPB a szakkönyv beszerzési tevékenysége. Jelen esetben a Munka Törvénykönyve és magyarázata, valamint a Magyar statisztikai zsebkönyv, 2011 beszerzése van napirenden. Ez azért is indokolt, mert a szakkönyvek háttérdokumentumként biztosíthatják az alapos felkészülést a tagok, és a szakértõk számára. Jelentõsen hozzájárulhatnak a bizottság törekvéseinek, módszereinek befolyásolásához, a közös, és/vagy oldaltevékenységének szakmai megalapozásához, a szakmai ismeretek frissen tartásához, fejlesztéséhez.
Középpontban a KSZ Az elõttünk álló hónapokhoz hasonlóan színes, sûrû és szakmailag igen hasznos programot bonyolított a testület. A középpontban egyrészt a Munka törvénykönyvének változásai álltak, kiemelten a kollektív szerzõdéseket (KSZ) érintõ szabályozás. Egy másik fontos téma az ágazat szereplõi számára irányt mutató, de legalábbis mankóként a tervezésnél hasznosítható kérdéskör körbejárása volt, nevezetesen a nemzetközi és hazai gazdasági kilátásoké – természetesen külön hangsúllyal a gépiparra (de vendégelõadónknak
köszönhetõen az építõiparról is elhangzott beszámoló). Hangsúlyosan szerepelt a különféle elsõ fél éves programokon a felsõoktatás helyzete, illetve az új szakképzési törvény, annak hatásai a vállalkozásokra. Szóba kerültek emellett egyéb, a munkaüggyel összefüggõ témák, közte a munkahelymegtartás lehetõségei, módjai; a bérfejlesztés lehetõségei és eszközei is. Alábbi összeállításunkban a legfontosabb témák megvitatása során elhangzottak markánsabb megállapításait ismertetjük.
Munkahelymegtartás
Mt. módosítása, kollektív szerzõdés Az új Mt. arra épül, hogy ne a törvény határozza meg a foglalkoztatás szabályait, hanem a felek. Erre az alapelvre épülve mondja azt a törvény, hogy KSZben el lehet térni -kvázi ajánlásként mûködik - akár a munkavállaló kárára is. Ez az Mt. szellemében a lényegi változás, korábban ilyen nem volt, csak a munkavállaló javára lehetett eltérni a KSZ-ekben.
Fontos lenne a nyugdíjrendszert
Gazdasági kilátások
ösztönözni a munkába maradásra, két jó példa a dán és a belga, ahol a fiatalok és idõskorúak bérszintje egyforma, valamint a korhatár
Strukturális reformokra (önkor-
elõtti nyugdíjba vonulást megadóz-
mányzati, egészségügyi,
tatják. Jellemzõ átszervezési
közlekedési, nyugdíj-, munkaerõ-
folyamatok zajlanak
piaci) és a bürokrácia rend-
Magyarországon, nevezetesen költ-
betételére van szüksége
ségcsökkentõ kezdeményezések,
Magyarországnak. Emellett
amelyek elsõsorban a bérköltséget
kiadáscsökkentés is elenged-
érintik, illetve a kiszervezés, vissza-
hetetlen, továbbá az adórendszer
szervezés.
módosítása úgy, hogy több terhet kell rakni a fogyasztásra, az ingatlanokra és a magas jövedelmekre.
A gépipar helyzete
Oktatás Bérfejlesztés
Ma már az ipari termelés 40 %-át teszi ki a gépipar, exportnak pedig
Ha nem történnek meg az elvár
az 50%-át. Az átlagos munka-
bérelemelések és bérkompenzá-
jövedelem a gépiparon belül a jár-
ciók, a keresetekben nettõ bérc-
mûiparban a legmagasabb, a havi
sökkenés következik be – szólt az
áltagosan teljesített munkaórák
egyik figyelmeztetés azon az
száma pedig a gépgyártásban a leg-
áprilisi testületi ülésen, amelyen
magasabb. A termelékenység
ez a téma került napirendre. Az
alakulásában a gépgyártás kima-
adójóváírás kivezetését 2011-2012-
gasló, ezt követi a jármûipar.
2013-ra tervezték fokozatosan, ehelyett 2012. január 1-vel az adójóváírás intézményét teljes egészében kivezették – ez volt az egyik fontos eleme a felvetéseknek.
Az új felsõoktatási törvény drasztikus változásokat hozott, több rendelet hiányzik még hozzá, például a végrehajtási rendelet sincs még meg – hangzott el a sommás bírálat a testület egyik tavaszi ülésén. Alapvetõ változás, hogy a normatív támogatás helyett feladatfinanszírozás lesz, de ennek tartalma még kérdéses, kidolgozatlan.
KÖRNYEZETÜNK
HÍREK
Mire készüljenek a gépgyártók?
A
magyar gazdaság 2012. I. félévében recesszióba került, s ez a II. félévben az aszály következtében zuhanó mezõgazdasági termés miatt tovább mélyül. A fogyasztás, a beruházás, a hitelezés egyaránt visszaesik. Ilyen körülmények között kell túlélnie a gép- és energetikai iparnak. A kulcsszó az elõremenekülés. „A gép- és berendezésgyártás ugyan a rendszerváltás után nehezebben talált magára, mint néhány más ipari ágazat, de az elmúlt évtizedre már az volt rá a jellemzõ, hogy mindenféle látványos nagy külföldi projekt nélkül is megbízhatóan, stabilan növekedett. Ugyanakkor a válság természetesen hatott erre, az iparon belül kisebb súlyú területre is. A piaci szereplõknek a válság okozta kereslet-visszaesésen túl azonban most már olyan átrendezõdése is fel kell készülniük, aminek nyomán kiszámíthatóan sok cég tönkre fog menni” – sommázta a gépipar helyzetét, kilátásait Némethné dr. Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetõje. A gép- és berendezésgyártó ágazat – miként egyébként a jelenleg felfutóban lévõ jármûipar vagy éppen a korábban nagy fejlõdést felmutató elektronikai ipar – zömmel exportra termel, s ez a belátható idõben is így fog maradni, elég, ha csak a hazai makro-számokat, a kilátásokat, s ezen belül is például a beruházási rátákat nézzük. 2006. óta csökkennek az ipari beruházások Magyarországon, amikor volt valami kiugrás, akkor azt név szerint hozzá lehet kötni külföldi autóipari beruházáshoz – mutatott rá a kutató. A GKI egyébként – tette hozzá a MAGEOSZ Hírlevélnek nyilatkozva – negyedévente méri az ipari kapacitásvi-
szonyokat, s egyértelmûen látszik ebbõl is, hogy széleskörû beruházási fellendülésre nem számíthatunk jövõre sem, de az elsõ félévben semmiképpen. Emellett sok a felesleges kapacitás, s a keresleti kilátások sem javulnak idehaza. Egyértelmû tehát, hogy a külpiacok jelentik továbbra is a kiutat a gépipari gyártók számára idehaza, ahol jelen állás szerint látszik, hogy az ideinél némileg erõteljesebb lesz a konjunktúra, több lesz a beruházás, s egyfajta portfolióátalakulás megy végbe a gépparkokban. Átalakulóban van a nemzetközi kereslet, jelentõs a fejlõdés ugyanis a gyártási folyamatokban, rohamtempóban terjed az automatizálás, technológiai váltás zajlik – derül ki szavaiból. Ennek a magyar gépgyártóknak is meg kell felelniük, amelyik nem tud lépést tartani, az ki fog bukni. Magyarul: a gépipari cégek közül azok maradnak csak talpon, s boldogulnak, amelyek képesek korszerû gyártási kapacitásokat kiépítésére, képesek a monoton, fizikailag nehéz, alacsony kreativitású munkaerõt feltételezõ gyártási folyamatok helyett az intelligens berendezések gyártásához szükséges speciális tudással rendelkezõ szakemberekre épülõ termelést megvalósítani. Ez a fajta technológiaváltás nem csak forrásoldalon kihívás, a munkaerõ szempontjából is („sajnos a szakképzés terén pontosan ellenkezõ irányba mennek a dolgok”) – véli a kutató, aki szerint azonban ez a nemzetközi hálózatokba való bekapcsolódásnak egyre inkább alapkövetelménye. Tanácsa pedig az, hogy ne várjanak a magyar fellendülésre, gondolkodjanak európai piacokban!
Gép, gépi berendezés gyártása (2012. január-június, az elõzõ évhez képest, százalék) Bruttó termelés Gép, gépi berendezés gyártása Motor, turbina gyártása Egyéb szivattyú, kompresszor gyártása Egyéb általános rendeltetésû gép gyártása Emelõ-, anyagmozgató gép gyártása Gépi meghajtású hordozható kézi szerszámgép gyártása Nem háztartási hûtõ, légállapot-szabályozó gyártása Mezõgazdasági, erdészeti gép gyártása Egyéb speciális rendeltetésû gép gyártása
6,6 8,3 12,9 – 0,7 –1 –2,7 –10,7 10,2 14,3
Teljes 7,4 10,3 10 –1 0,4 –12,8 –9,8 1,6 18,3
Értékesítés Belföldi Exportcélú 11,4 6,8 –14 12,1 13,2 9,8 4,3 –1,7 –2,4 1,1 –9,6 –12,8 –5,8 –10,3 27,1 7,8 27,2 14,6
Forrás: KSH
Kellenek a biomasszaerõmûvek A biomassza-erõmûvek magyarországi terjedésének lehetõségeirõl, konkrét projektrõl és a pró és kontra érvekrõl tartott elõadást szeptember elején a Magyar Gépipari és Energetikai Országos Szövetség elnöke a Bábolnai napok rendezvénysorozat keretében. Mint hangsúlyozta: a mezõgazdaság és a környezõ országok adottságai megfelelõek ahhoz, hogy ellássák a biomassza erõmûveket üzemanyaggal. A magyar gépipar éppen jó a gépek és részegységek elõállításához, s jól egészíti ki a hazai energiarendszert. Az elõnyök közé sorolta továbbá azt, hogy a biomasszaerõmûvek révén csökkenhet az orzság gázfüggése, mérsékelhetõ a CO2-kibocsátás, s messze nem utolsósorban uniós finanszírozás vonható be a fejlesztésbe.
Lehetõségekrõl Afrikában Nemcsak cégét, a Tarcia Vállalkozások Kft.-t képviselte Casablancában, a SISTEPMIDEST nemzetközi beszállítói kiállításon Vadnai Gábor: a MAGEOSZ nevében is eljárt a négynapos nemzetközi alvállalkozói kiállításon és b2fair üzleti fórumon. A HITA szervezésében több magyar kis és középvállalat is részt vett a rendezvényen. Vadnai többek között tárgyalásokat folytatott Abdelhamid SOUIRI-val, a MAGEOSZ marokkói társszervezetének, a FIMME (www.fimme.ma – Fédération des Industries Métallurgiques, Mécaniques et Electromécaniques) elnökével, Mohamed Mouhieddine ERRAFAI-val, a FIMME társelnökével és Moulay Youssef Alaoui úrral, a FIMME tiszteletbeli társelnökével, aki egyben a SOMADU marokkói gépipari cég elnök-vezérigazgatója, és aki várhatóan novemberben Magyarországra látogat. Elmondta: energetikai téren komoly lehetõségeket lát a szövetség tagjai számára. Példaként említette, hogy a tárgyalások során felmerült, hogy Szenegálban lehetõség nyílhat két darab 50 megawattos erõmû megépítésre, valamint a környezõ országokban is további lehetõségek nyílhatnak magyar-marokkói közös fellépésre. Vadnai Gábor Marokkót az afrikai kontinensre történõ piacra lépésünk nyitott kapujának tekinti. Ennek részletkérdéseirõl is szó esett Rabatban a nagykövetség fogadásán dr. Perényi János nagykövet tel és Szabó András konzullal folytatott beszélgetése során.
