A "Magyar Energetikai Tanúsítók Egyesülete" Alapszabálya
Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdése alapján megalapítjuk a "Magyar Energetikai Tanúsítók Egyesülete" –t (továbbiakban: Egyesület). Az Egyesület 2011. november 25. napján megtartott alakuló Közgyűlése elfogadta az Egyesület Alapszabályát. I. Az Egyesület neve, székhelye, működési területe 1. Az Egyesület neve:"Magyar Energetikai Tanúsítók Egyesülete" rövidítve: MENTE 2. Az Egyesület székhelye: 1051 Budapest, Báthory u. 24. 3. Az Egyesület működési területe: Magyarország. II. Az Egyesület tevékenysége, célja és feladatai 1. Az egyesület fő tevékenysége: A magyaroszágon tevékenykedő Energetikai Tanúsítók érdekeinek képviselete. A tagság üzleti, szakmai összefogása, támogatása, piaci és szakmai érvényesülésének segítése. Az Egyesület célja: A magyaroszágon tevékenykedő Energetikai Tanúsítók érdekeinek képviselete. A tagság üzleti, szakmai összefogása, támogatása, piaci és szakmai érvényesülésének segítése minden erre alkalmas eszközzel. A jogalkotás és szabályozás területén szeretné érvényre juttatni az energetikai tanúsítók érdekeit, valamint a mérnöki etika elvei alapján ráirányítani a szakma és a piaci szereplők figyelmét a tanúsítói mérnöki munka elismertségének helyreállítására. 2. Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, valamint jogi és természetes személlyel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását. 3. Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre. Az Egyesület céljával össze nem függő tevékenységet, valamint céljaival összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve az egyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott tevékenységére fordítja. Az egyesület vállalkozási tevékenysége: energetikai tanúsítók szakmai képviselete, szakmai-‐ és üzleti képzése, egységes támogatása. 4. Az Egyesület feladatai: -‐ A magyaroszágon tevékenykedő Energetikai Tanúsítók érdekeinek képviselete. -‐ A tagság üzleti, szakmai összefogása, támogatása, piaci és szakmai érvényesülésének segítése minden erre alkalmas eszközzel. -‐ A jogalkotás és szabályozás területén az energetikai tanúsítók érdekeinek érvényre juttatása
1
A "Magyar Energetikai Tanúsítók Egyesülete" Alapszabálya -‐ A mérnöki etika elvei alapján ráirányítani a szakma és a piaci szereplők figyelmét a tanúsítói mérnöki munka elismertségének helyreállítására. -‐ A tanúsítói munka magas színvonalának biztosítása, a szakmai és az üzleti etikai elvárások betartatása. 5. Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól támogatást nem fogad el. III. Az Egyesület tagsága 1. Rendes tagok 1.1. Az egyesületbe rendes tagként az vehető fel: a) bármely magánszemély, aki érvényes energetikai tanúsítói jogosultsággal rendelkezik,és b) aki megismerte és írásbeli nyilatkozatával elfogadta az egyesület hatályos alapszabályát, c) és belépési nyilatkozatában vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában és vállalja az egyesület közgyűlés által előírt mindenkori tagdíj megfizetését és az Egyesület SZMSZ-‐ében foglaltakat. 1.2. A rendes tag jogosult részt venni a közgyűlésen és ott személyesen vagy képviselő útján szavazni, valamint választani. Az a rendes tag, aki magyar állampolgár, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, elnöknek, elnökségi tagnak választható. 1.3. A rendes tag jogosult részt venni az egyesület tevékenységében. 1.4. A rendes tag köteles betartani az alapszabály rendelkezéseit, a közgyűlés határozatait. 1.5. A rendes tag jogai a) a rendes tag a Közgyűlésen szavazati joggal rendelkezik, minden rendes tagot egy szavazat illet meg. b) részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, c) észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban; d) a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására; e) felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület elnöke 30 napon belül köteles választ adni; f) választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire; g) indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira; h) betekinthet az Egyesület nyilvántartásába; i) a rendes tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti. 1.6 A rendes tag, akadályoztatása esetén jogosult teljes bizonyító erejű okirattal más részére írásban meghatalmazást adni, hogy a képviselő a tag nevében eljárva gyakorolja a tagsági jogait. 2. Döntés a tagfelvételről
2
A "Magyar Energetikai Tanúsítók Egyesülete" Alapszabálya A rendes, a pártoló és a tiszteletbeli tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme és beadott szakmai önéletrajza alapján – az Egyesület Elnöksége dönt. Az Egyesület Elnöke a tagfelvételi kérelmet – jóváhagyás céljából – az Elnökség soron következő ülése elé terjeszti. Az Elnökség legkésőbb a bejelentés beérkezésétől számított 60 napon belül köteles a tagfelvételről dönteni, és erről a tagot értesíteni. A tagfelvételt megtagadó határozat ellen vagy amennyiben az elnökség a tagfelvételről 60 napon belül nem döntött a Közgyűléshez lehet írásban fellebbezni a tagfelvételt elutasító határozat kézhezvételét követő, illetve amennyiben ilyen határozat a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül nem születik meg, úgy ezen határidő lejártától számítva 15 napon belül. Amennyiben a fellebbezésben foglaltakkal az elnökség egyetért, úgy a kérelmezőt felveszi az egyesület tagjai közé. Ellenkező esetben a fellebbezést az Egyesület Elnöke – az elutasítást alátámasztó indokolással, illetve a döntés elmaradása esetén az erről szóló indokolással együtt – a soron következő Közgyűlés elé terjeszti. A Közgyűlés a fellebbezés ügyében egyszerű szótöbbséggel dönt. 3. A pártoló tagok és tiszteletbeli tagok 3.1. Pártoló tagnak az vehető fel a III.2. pontban rögzített eljárással, aki megfelel a III.1.1.a. és III.1.1.b. pontban írt feltételeknek, és úgy kívánja erkölcsileg és – saját elhatározása alapján – anyagilag támogatni az egyesület tevékenységét, hogy nem vesz részt annak életében. A pártoló tag köteles vállalt támogatási kötelezettségei teljesítésére. 3.2. A pártoló tagot kizárólag csak a III.1.5. b) c), d), e), h) jogok illetik meg. A pártoló tagot kötelező meghívni a közgyűlés ülésére. 3.3. Tiszteletbeli tagnak olyan természetes személy vehető fel, aki korábbi tevékenysége, köztiszteletben álló volta miatt öregbítheti az egyesület jó hírét. 3.4. A tiszteletbeli tag jogállása megegyezik a rendes tag jogállásával, azonban tagdíj fizetésére nem köteles, valamint nem szavazhat és tisztségre nem választható. 3.5. A pártoló és tiszteletbeli tagokra a III.1.4. pontban foglalt rendelkezés is megfelelően alkalmazandó. 4. Tagdíj megfizetése: 4.1. Az Egyesület rendes tagja köteles tagdíjfizetési kötelezettségének eleget tenni, melyet minden tárgyév január hó 31. napjáig az Egyesület pénztárába történő befizetéssel, vagy az Egyesület bankszámlájára történő befizetéssel vagy átutalással köteles megfizetni. 4.2. A tagdíj mértéke: 32 000.-‐ Ft/év, azaz harminckettőezer forint/év, mely minden tárgyév január 31.-‐ig esedékes. 4.3. Az évközben belépő tag a belépés napjától számított összegű tagdíjat köteles megfizetni a belépés napjától számított 30 napon belül. 5. A tagsági viszony megszűnése 5.1. A tagsági jogviszony megszűnik a) a rendes, pártoló, illetve tiszteletbeli tag halálával, b) az Egyesület megszűnésével, c) a rendes, pártoló, illetve tiszteletbeli tag kilépésével, d) a rendes, pártoló, illetve tiszteletbeli tag kizárásával, e) a rendes, illetve pártoló tag törlésével.
3
A "Magyar Energetikai Tanúsítók Egyesülete" Alapszabálya 5.2. A rendes, a pártoló, illetve a tiszteletbeli tag megszüntetheti tagsági viszonyát az egyesületből történő kilépéssel, ha ezen szándékát írásban bejelenti az elnöknek. A kilépés az írásbeli bejelentés kézbesítésével egyidejűleg hatályosul. 5.3. Az Egyesület tagjai közül ki kell zárni azt a tagot aki olyan súlyos fegyelmi vétséget követ el, amely miatt az egyesülettől a tagságának fenntartása nem várható el. A tag kizárására és a kizárással kapcsolatos eljárásra a VI. pontban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a kizárással egyidejűleg a tagnak megszűnik az egyesületben betöltött tisztsége is. 5.4. Az Elnökség – előzetes írásbeli figyelmeztetés után – törli az Egyesület tagjai közül azt a rendes tagot, aki egy éven keresztül – neki felróható okból – elmaradt a tagdíj megfizetésével, továbbá – előzetes írásbeli figyelmeztetés után – azt a pártoló tagot, aki vállalt támogatási kötelezettségeit nem teljesíti. 5.5 A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó tagdíjfizetési kötelezettség teljesítése alól. IV. Az Egyesület szervezete, tisztségviselői Az Egyesület szervei: – a Közgyűlés, – az Elnökség. Az egyesület tisztségviselői: – elnök – alelnökök
1. A közgyűlés 1.1. A közgyűlés az egyesület tagjainak összességéből álló testület, az egyesület legfőbb szerve. 1.2. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az éves rendes közgyűlés, továbbá szükség esetén rendkívüli közgyűlés összehívására az elnök köteles. 1.3 A közgyűlést, a napirendi pontokat is tartalmazó írásbeli meghívókkal kell összehívni úgy, hogy a meghívót a tagok a közgyűlés napját megelőzően legalább nyolc nappal előbb kézhez vegyék. A közgyűlés kizárólag csak a meghívóban szereplő kérdésekben dönthet, kivéve, ha a közgyűlésen valamennyi rendes tag megjelent és az ott javasolt napirendi pont ellen senki nem tiltakozik. Az írásbeli meghívóban szereplő napirendi pontokon kívül bármelyik tag javasolhat írásban új napirendi pontokat, úgy, hogy az írásbeli javaslatát valamennyi tag a közgyűlés napját megelőzően legalább három nappal kézhez kapja. 1.4. A közgyűlést az elnök összehívja akkor is ha: a) az elnökség közgyűlés összehívásáról dönt, vagy b) a tagok legalább egyharmada az ok és cél megjelölésével ezt kéri. c) a bíróság elrendeli a közgyűlés összehívását d) minden olyan esetben, amikor a közgyűlés hatáskörébe tartozó olyan kérdés merül fel, amelynek közgyűlés általi megtárgyalása az éves rendes közgyűlést megelőzően szükséges.
4
A "Magyar Energetikai Tanúsítók Egyesülete" Alapszabálya Amennyiben az elnök nem hívja össze a közgyűlést az elnökség döntésétől, illetve a rendes tagok egyharmadának ezen irányú kérésének kézhezvételétől számított 30 napon belül, vagy nem hívja össze a közgyűlést a bíróság végzésében foglaltaknak megfelelően, vagy nem hívja össze a közgyűlést az 1.4.d) pont szerinti esetben a kérdés felmerülését követő 30 napon belül, vagy nem hívja össze az éves, rendes közgyűlést legalább a tárgyév március 31. napjáig, úgy bármelyik alelnök jogosult a közgyűlést összehívni. 1.5. A közgyűlés határozatképes, ha azon a rendes tagok legalább kétharmada megjelent vagy képviseletéről gondoskodott. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az eredeti meghívóban feltüntetett időpontra ismételten összehívott közgyűlés a megjelent rendes tagok számától függetlenül határozatképes. Ez az ismételt közgyűlés ugyanazon a napon tartandó, mint az eredeti, a meghívóban szereplő időpontot követő legalább egy óra elteltével, azonban csak az eredeti meghívóban szereplő, továbbá a IV.1.3. pontban meghatározott módon, írásban eredetileg javasolt napirendi pontokban dönthet. Az ismételt közgyűlés időpontját az eredeti közgyűlés meghívójában kell megjelölni, és abban a tagokat határozatképtelenség következményeire is figyelmeztetni kell. Az egyesület rendes Közgyűlését minden évben április 15. napjáig össze kell hívni, melynek helyéről, időpontjáról, tervezett napirendi pontjairól a Közgyűlést megelőzőleg legalább 1 (egy) hónappal tájékoztatni kell a tagokat. Részükre a napirendi pontokhoz kapcsolódó beszámolót, előterjesztést, valamint a javaslatokat az Elnökségnek meg kell küldenie. Az évi rendes Közgyűlésnek az alábbi napirendi pontokat kötelezően tartalmaznia kell: a.) az egyesület és vezetősége előző évi rendes Közgyűlése óta végzett tevékenységéről szóló beszámoló, b.) az egyesület tagjai által beterjesztett javaslatok, c) az egyesület éves pénzügyi terve, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerint készített beszámoló. A b.) pontban említett javaslatot abban az esetben lehet napirendre tűzni, ha azt a Közgyűlés időpontját megelőző legalább 15 nappal írásban benyújtották az Elnökséghez. 1.6. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat. A Közgyűlésről – a közgyűlés kezdetén a tagok közül a jelenlévők szótöbbségével megválasztott jegyzőkönyvvezető által készített – jegyzőkönyv készül, amelyet az Elnök, akadályoztatása esetén valamelyik alelnök és két, a Közgyűlés által megválasztott rendes tag hitelesít. Amennyiben a közgyűlésen sem az elnök sem pedig az alelnökök nincsenek jelen úgy a jegyzőkönyvet három a közgyűlés által megválasztott rendes tag hitelesíti. A jegyzőkönyvet minden esetben aláírja a jegyzőkönyvvezető is. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés határozatait, a határozathozatal időpontját és hatályát, illetve a határozatot támogatók és ellenzők számarányát és – nyílt szavazás esetén – személyét, valamint a döntés végrehajtásáért felelős személy megnevezését. 1.7. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása és módosítása; b) az Egyesület éves költségvetésének (éves pénzügyi tervének) elfogadása; c) az elnökség (ügyintéző szerv) éves beszámolójának elfogadásáról történő döntés; d) az Egyesület más egyesülettel vagy társadalmi szervezettel való egyesülésének/feloszlásának kimondása; e) az Egyesület éves pénzügyi tervének teljesítéséről szóló számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása;
5
A "Magyar Energetikai Tanúsítók Egyesülete" Alapszabálya f) az Egyesület főtevékenységével össze nem függő, valamint főtevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységei, valamint az Egyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítása kérdésében történő döntés; g) a tagdíj összegének és fizetési feltételeinek megállapítása h) az elnök, illetve az alelnökök megválasztása i) döntés mindazon egyéb kérdésben, amelyet az alapszabály, illetve jogszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. 1.8 A közgyűlés a hatáskörébe tartozó kérdésekben nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A IV.1.7. a) és d) pontokban foglalt esetekben kétharmados többség szükséges. Minden rendes tagnak egy szavazata van. A megüresedett elnöki, illetve alelnöki tisztségre bármely tag ajánlat jelöltet. A jelöltek közül a tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül senki nem kapja meg az érvényes szavazatok több, mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A Közgyűlés döntéseit az érintettekkel írásban közli. 1.9 Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit. 2. Az elnökség 2.1. Az elnökség az egyesület ügyintéző és irányító szerve. Tagjait az egyesület közgyűlése választja az egyesület rendes tagjai közül, öt évre. Az elnökség 5 tagból áll az elnökből és négy alelnökből. 2.2. Az elnökség feladata és hatásköre: a) tagsági viszony keletkezésével kapcsolatos eljárás lebonyolítása; b) az Alapszabályban meghatározott esetekben a Közgyűlés összehívása c) a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő tevékenység; d) az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok, e) az éves költségvetés és a számviteli törvény szerinti beszámoló megvitatása és a közgyűlés elé terjesztése; f) személyzeti munka irányítása; g) az Alapszabályban meghatározott esetekben az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás; h) minden olyan eljárás, ügy, amelyet az Alapszabály, jogszabály az elnökség hatáskörébe utal, 2.3. Az Elnökséget összehívhatja: a) elnök b) három elnökségi tag együttesen. Az elnökséget szükség szerint, illetve az alapszabályban meghatározott esetekben, de legalább negyedévente egyszer össze kell hívni. Az elnökséget, a napirendi pontokat is tartalmazó írásbeli meghívókkal kell összehívni úgy, hogy a meghívót alá nem író elnökségi tag(ok) (elnök, alelnökök) az elnökségi ülés napját megelőzően legalább nyolc nappal előbb kézhez vegyék.
6
A "Magyar Energetikai Tanúsítók Egyesülete" Alapszabálya Az elnökség kizárólag csak a meghívóban szereplő kérdésekben dönthet, kivéve, ha az ülésen valamennyi elnökségi tag (elnök, alelnökök) megjelent és az ott javasolt napirendi pont ellen senki nem tiltakozik. Az írásbeli meghívóban szereplő napirendi pontokon kívül bármelyik elnökségi tag (elnök, alelnökök) javasolhatnak írásban új napirendi pontokat, úgy, hogy az írásbeli javaslatát valamennyi elnökségi tag (elnök, alelnökök)az elnökségi ülés napját megelőzően legalább három nappal kézhez kapja. 2.4. Az elnökség határozatképes, ha azon az elnökségi tagok (elnök, alelnökök) legalább háromötöde személyesen megjelent. Ha az elnökség nem volt határozatképes, az eredeti meghívóban feltüntetett időpontra ismételten összehívott elnökségi ülés is csak abban az esetben határozatképes, ha azon legalább az elnökség tagjainak (elnök, alelnökök) 3/5-‐e megjelent. Ez az ismételt elnökségi ülés ugyanazon a napon tartandó, mint az eredeti, a meghívóban szereplő időpontot követő legalább egy óra elteltével, azonban csak az eredeti meghívóban szereplő, továbbá a IV.2.3. pontban meghatározott módon, írásban eredetileg javasolt napirendi pontokban dönthet. Az ismételt elnökségi ülés időpontját az eredeti meghívóján kell megjelölni. Az Elnökség üléseit az Elnök – távollétében valamelyik alelnök – vezeti. A jelenlévők az ülésről az ülésen elhangzott fontosabb kijelentéseket, a meghozott határozatokat, nyílt szavazás esetén a határozatokkal kapcsolatos szavazatokat név szerint tartalmazó jegyzőkönyvet készítenek, amelyet az elnökségnek az ülésen jelenlévő tagjai (elnök, alelnökök) hitelesítenek aláírásukkal. Amennyiben a jegyzőkönyvet nem valamelyik elnökségi tag (elnök, alelnökök) vezeti, úgy a jegyzőkönyvet aláírja a jegyzőkönyvvezető is. 2.5. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt az elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben. Minden elnökégi tagnak (elnöknek, alelnöknek) egy szavazata van. Az Elnökség döntéseit az érintettekkel írásban közli.
3. Az elnök 3.1. Az egyesületet az elnök irányítja és önállóan képviseli. 3.2. Az elnököt az egyesület rendes tagjai közül a közgyűlés választja öt évre. 3.3. Az egyesületet az elnök képviseli önállóan harmadik személyekkel szemben, valamint a bíróságok és más hatóságok előtt. Az elnök az ügyek meghatározott csoportjára nézve, az egyesület bármely tagjának képviseleti meghatalmazást adhat, amely alapján a meghatalmazott képviselő az egyesület ügyeiben eljárhat. A meghatalmazás bizonyító erejű magánokiratba foglalva érvényes és hatályos azokkal a korlátozásokkal, amelyeket a meghatalmazás vagy jogszabály tartalmaz. Az egyesület nevében az elnök önállóan ír alá. 3.4 Az Egyesület elnöke tevékenységével kizárólag a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel. 3.5 Az Elnök feladata és hatásköre: a) az Egyesület tevékenységének irányítása; b) a Közgyűlés összehívása; c) a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése; d) kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel; e) az Elnökség munkájának irányítása; f) a közgyűlés és az Elnökség üléseinek vezetése; g) az Egyesületet képviselete; h) intézkedés és döntés az Elnök hatáskörébe utalt ügyekben; i) az Elnökség üléseinek összehívása;
7
A "Magyar Energetikai Tanúsítók Egyesülete" Alapszabálya j) az ügyintéző apparátus vezetése; k) az Egyesület gazdálkodásának irányítása; l) a munkáltatói jogok gyakorlása az egyesület munkavállalói felett; m) amennyiben szükségesnek látja, rendkívüli Közgyűlés összehívása; n) az elnökség és a közgyűlés döntéseinek kifüggesztése az egyesület székhelyen elhelyezett hirdetőtáblára n) minden olyan feladat ellátása, amelyet az alapszabály vagy jogszabály az Elnök hatáskörébe utal. Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az elnökkel történt előzetesen egyeztetett időpontban és módon bárki betekinthet. A betekintésre kért iratokról költségtérítés mellett másolat kérhető. 4. Az alelnökök Az egyesület az elnökség két alelnöki tagját nevezi ki a titkári, a pénztárosi és egyéb feladatok ellátására. 4.1. A titkárként kinevezett alelnök feladata az elnök munkájának segítése. Tevékenységi köre kiterjed az elnök által átruházott feladatok ellátására. -‐ Gondoskodik a különféle nyilvántartások vezetéséről. -‐ Közgyűlési és a vezetőségi üléseket előkészíti, jegyzőkönyveket vezeti. -‐ a közgyűlési és elnökségi ülési jegyzőkönyvek alapján vezeti az ezen szervek által valamennyi döntést tartalmazó nyilvántartásokat, amely nyilvántartások tartalmazzák legalább: a közgyűlés, illetve az elnökség döntésének tartalmát, időpontját, hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányát, illetve amennyiben a jegyzőkönyv tartalmazza, úgy a döntést támogatók és ellenzők személyét. -‐ a közgyűlési és elnökségi döntésekről az alapszabályban meghatározott módon értesíti az érintetteket, gondoskodik a közgyűlési meghívók érintettek részére történő megküldéséről -‐ Jelen alapszabályban meghatározott esetekben helyettesíti az elnököt. 4.2. A pénztárosként kinevezett alelnök feladata az egyesület készpénzforgalmának lebonyolítása, a készpénzforgalomhoz szükséges szabályszerű bizonylatok, dokumentumok, nyilvántartások vezetése. Munkájáról havi rendszerességgel elszámolással tartozik az elnök felé. Vagyonvédelmi szempontból az elnökségi üléseken a készpénzforgalom alakulásáról beszámolással tartozik az elnökségi tagok felé, valamint jelen alapszabályban meghatározott esetekben helyettesíti az elnököt és a titkárként kinevezett alelnököt. 4.3. Az alelnökök, mint az egyesület képviselői: Amennyiben az elnök külföldön tartózkodik vagy tartósan akadályoztatva van (pl. kórházi kezelés alatt áll, vagy folyamatosan, legalább 10 napon keresztül nem tartózkodik az egyesület székhelyének helyt adó helységben) elsődlegesen a titkárként kinevezett alelnök helyettesíti minden ügyben és hatáskörben önállóan helyettesíti azzal, hogy amennyiben mind az elnök, mind a titkárként kinevezett alelnök a fentiek szerint akadályoztatva van, úgy az elnököt másodlagosan, illetve a titkárként kinevezett alelnököt elsődlegesen a pénztárosként kinevezett alelnök helyettesíti önállóan. Az elnök helyettesítése esetén a helyettesítő alelnök teljes joggal képviseli az Egyesületet, és gyakorolja az elnök jogait, valamint az egyesület bankszámlája felett is önállóan rendelkezik. Az Egyesület alelnökeit 5 éves időtartamra a Közgyűlés választja. 5. Az elnöki, alelnöki jogviszony megszűnése, megszüntetése
8
A "Magyar Energetikai Tanúsítók Egyesülete" Alapszabálya 5.1. Az elnöki, alelnöki jogviszony megszűnik a) az elnöki, alelnöki tisztségről történő lemondással b) az elnöki, alelnöki tisztségből történő visszahívással c) amennyiben a tag a III.1.2. pontban foglaltaknak a továbbiakban nem felel meg d) a tagsági jogviszony megszűnésével. A tisztségi jogviszony megszűnését követően legkésőbb 30 nappal a jogviszonyban maradt elnök, illetve amennyiben az elnöki jogviszony szűnt meg az alelnök köteles a közgyűlést összehívni a megüresedő tisztség betöltése érdekében. Amennyiben a jogviszony megszűnése esetén az egyesületnek nem maradt elnöke és alelnöke sem, úgy a tisztújító közgyűlést bármely egyesületi tag jogosult összehívni. 5.2. Az elnök, alelnök bármikor – írásbeli nyilatkozattal – lemondhat ezen tisztségéről, amely lemondás – a többi elnökségi tag részére megküldött – bejelentésével egy időben kezdeményeznie kell tisztújító közgyűlés összehívását is. A lemondás a határozatképes tisztújító közgyűlés napján, de legkésőbb a bejelentést követő 60. napon hatályosul. Amennyiben egy időben több elnökségi tag jelenti be lemondását, úgy az elnökség haladéktalanul köteles a tisztújító közgyűlés összehívására. 5.3. A közgyűlés visszahívhatja az elnököt, az alelnököt a) ha vele szemben olyan súlyos kifogás merül fel, amely megalapozhatja az egyesületből való kizárását, vagy b) egészségügyi állapota miatt a tisztség ellátására alkalmatlan vagy c) ha e tisztségéből eredő lényeges kötelezettségét megszegi (különösen, ha az egyesületnek szándékosan kárt okoz), vagy d) az egyesület jó hírnevét veszélyezteti. Az IV.5.3.a., IV.5.3.c. és IV.5.3.d. pontokban foglalt visszahívási ok felmerülése esetén a VI. pontban meghatározott eljárás alkalmazandó. A IV.5.3.b. pontban foglalt esetben a visszahívásról külön eljárás nélkül a közgyűlés dönt. 6. A tisztségviselők díjazása Az egyesület tisztségviselői, az elnök és az alelnökök feladataikat nem munkaviszonyban látják el és az egyesület munkájában való közreműködésükért díjazást nem fogadnak el, tiszteletdíjban nem részesülnek. V. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása 1. Az Egyesület éves költségvetés (pénzügyi terv) alapján gazdálkodik, amelyet a közgyűlés fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség beszámolót készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt. 2. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik: – tagsági díjak, – pártoló tagok felajánlásai – egyéb magán és jogi személyek támogatásai; – az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel; – rendezvényekből származó bevételek; – pályázati úton megszerzett támogatások; – egyéb bevételek. 3. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért az egyesület saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.
9
A "Magyar Energetikai Tanúsítók Egyesülete" Alapszabálya 4. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi. 5. Az Egyesület pénzeszközeit pénzintézeti számlán kezeli, a számla felett az elnök önállóan, az elnök távollétében, azaz helyettesítése esetén a két alelnök is önállóan rendelkezhet. 6. Az egyesület vagyonának erejéig felel tartozásaiért harmadik személyekkel szemben. A tagok magánvagyonukkal nem felelnek az egyesület tartozásaiért. VI. Fegyelmi vétség, fegyelmi büntetések, fegyelmi eljárás 1. Fegyelmi vétség Fegyelmi vétséget követ el az az egyesületi tag, aki: A/ az alapszabályban vagy a közgyűlés határozatában foglaltakat, illetve az elnökség rendelkezéseit – kivéve a tagdíj fizetési kötelezettséget – megszegi, és azt írásbeli felszólításra sem teljesíti. B/ önként vállalt, illetve tisztségéből adódó kötelezettségeit nem teljesíti. C/ egyesületi tagságához méltatlan magatartást tanúsít D/ az egyesület céljának elérését egyéb magatartásával nagymértékben veszélyezteti. 2. Fegyelmi büntetések A fegyelmi határozatban az alábbi büntetéseket lehet kiszabni: a) írásbeli figyelmeztetés b) a tagokat megillető kedvezmények ill. jogosultságok meghatározott – legfeljebb 2 éves – időre történő megvonása (azonban tag részvétele a társadalmi szervezet tevékenységében és rendezvényein, valamint az egyesület szerveivel kapcsolatos aktív és passzív választójoga fegyelmi büntetéssel nem korlátozható) c) egyesületi tisztségből visszahívás d) kizárás az egyesület tagjai sorából 3. A fegyelmi eljárás 3.1. Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén bármely tag jogosult az eljárás megindítását az elnökségnél kezdeményezni a fegyelmi vétséget elkövető tag nevét, a kötelezettségszegés tárgyát, elkövetésének időpontját, az erről való tudomásszerzés idejét és módját tartalmazó írásbeli bejelentéssel. Az elnök, illetve az elnök akadályoztatása vagy érintettsége esetén bármely elnökségi tag köteles az elnökségi ülést összehívni a bejelentéstől számított 15 napon belüli időpontra. A fegyelmi eljárás megindításáról az elnökség dönt. 3.2. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta három hónap, illetőleg a fegyelmi vétség elkövetése óta egy év eltelt. 3.3. A fegyelmi vétség elbírálására az elnökség jogosult a VI.3.6. pontban foglaltak kivételével. 3.4. Az elnökség, illetve a VI.3.6. pont szerint megválasztott fegyelmi tanács írásbeli figyelmeztetés fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is kiszabhat, amennyiben a tényállás megítélése egyszerű, a kötelezettségszegés súlya csekély és a kötelezettségszegést a tag elismeri. 3.5. A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására az elnökség, illetve a VI.3.6. pont szerint megválasztott fegyelmi tanács az eljárás megindításával egyidejűleg írásban az egyesületi tagok közül vizsgálóbiztost jelöl ki, azzal, hogy
10
A "Magyar Energetikai Tanúsítók Egyesülete" Alapszabálya amennyiben az eljárást az elnökkel vagy valamely elnökségi taggal szemben folytatják le, a vizsgálattal érintett elnökségi tag, illetve elnök és a vizsgálóbiztosnak jelölt személy (amennyiben elnökségi tag) szavazati joggal nem rendelkezik. Nem lehet vizsgálóbiztos az, aki a vizsgálat alá vont személy hozzátartozója [Ptk. 685.§ b) pont] vagy akitől egyéb okból az ügy elfogulatlan elbírálása tőle nem várható el. Nem rendelkezik a fegyelmi eljárás során szavazati joggal az az elnökségi tag sem, akit az ügyben mint tanút vagy szakértőt kívánnak meghallgatni. 3.6. Amennyiben az összeférhetetlenség miatt nem határozatképes az elnökség, úgy a közgyűlést haladéktalanul össze kell hívni az elnöknek, hogy a közgyűlés a fegyelmi eljárás megindításáról, a vizsgálóbiztos, valamint egy 3 tagú (elnök és két tag) fegyelmi tanács tagjainak kijelöléséről döntsön. A fegyelmi tanács elnökének és tagjának bármely 18. életévét betöltött tag megválasztható, kivéve, aki az ügyben vizsgálóbiztosnak, illetőleg annak hozzátartozója, az eljárás alá vont tag hozzátartozója, akit a vizsgálat során mint tanút vagy szakértőt meghallgattak, valamint akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el. A közgyűlésen a fegyelmi eljárással érintett személy és hozzátartozója nem szavazhat. 3.7. A vizsgálóbiztos a kijelölésétől számított 15 napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni és ennek keretében a fegyelmi vétség elkövetésével alaposan gyanúsított tagot meghallgatni. A vizsgálat időtartama indokolt esetben egy alkalommal a vizsgálóbiztos által az eljárás alá vont és az elnökség, illetve amennyiben a közgyűlés összeférhetetlenség miatti határozatképtelenség miatt külön fegyelmi tanácsot jelölt ki, úgy annak egyidejű értesítésével, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. 3.8. A vizsgálat során a taggal közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Módot kell részére adni, hogy azokra észrevételt tehessen és további bizonyítást javasolhasson. Lehetővé kell számára tenni, hogy az ügy iratait megtekinthesse. A tag védekezéséről és a lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvből a tag másolatot kérhet. 3.9. A tag a vizsgálat folyamán jogi képviselőt vehet igénybe. 3.10. Ha a tag meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a vizsgálat időtartama alatt nem kerülhet sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni, és 8 napos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését írásban terjessze elő. 3.11. A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezárulásától számított 8 napon belül köteles megküldeni az ügy összes iratát saját véleményével ellátva az elnökség, illetve a fegyelmi tanács részére. 3.12. Az ügy érdeméről a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított 8 napon belül az elnökség, illetve amennyiben a közgyűlés fegyelmi tanácsot jelölt ki, úgy a fegyelmi tanács határoz. 3.13. A fegyelmi tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább 5 (öt) munkanappal korábban megkapják. 3.14. A tárgyaláson az egyesületet az ügy vizsgálóbiztosa képviseli, a tag jogi képviselőt is igénybe vehet. 3.15. Ha valamelyik fél vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha a tagot vagy jogi képviselőjét szabályszerűen értesítették. Az eljárás lefolytatható, ha a tag vagy jogi képviselője bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. 3.16. Ha a tag tartós akadályoztatása miatt nem tud részt venni a tárgyaláson, a fegyelmi tanács elnöke az eljárást az akadályoztatás okának megszűnéséig felfüggesztheti. 3.17. Az elnökség, illetve a fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat.
11
A "Magyar Energetikai Tanúsítók Egyesülete" Alapszabálya 3.18. A fegyelmi tanács határozatképes, ha mindhárom tag vagy amennyiben a fegyelmi vétség elbírálására az elnökség jogosult, legalább az elnökség mindhárom jelen van. A fegyelmi tanács, illetve az elnökség határozatát szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. 3.19. A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő, az egyesületnél felmerülő költségeket az egyesület viseli. Ha azonban a tag fegyelmi felelősségét jogerősen megállapították, a tag köteles megtéríteni az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit. 3.20. Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha a) annak tartama alatt az eljárás alá vont személynek az egyesületi tagsági jogviszonya megszűnik; b) a fegyelmi eljárás megindítására VI.3.2. pontban meghatározott határidő után kerül sor; c) a tag a terhére rótt kötelezettségszegést nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható; d) felelősségre vonást kizáró ok áll fenn. A fegyelmi eljárás megszüntetéséről a fegyelmi tanács, illetve az elnökség dönt. 3.21. A fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig végrehajtani nem szabad. A fegyelmi eljárás során hozott határozatot – a tudomásra jutástól számított 30 napon belül – a tag bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. A jogorvoslati lehetőségről a tagot a fegyelmi eljárás során hozott határozatban tájékoztatni kell. VII. Az Egyesület megszűnése 1. Az Egyesület megszűnik: a) ha a Közgyűlés az Egyesület feloszlását kimondja, b) ha feloszlatják, c) ha más szervezettel egyesül, d) ha megszűnését megállapítják. 2. Az Egyesület feloszlása esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik, felszámolóként – ha jogszabály vagy a bíróság másképp nem rendelkezik – az Egyesület Elnöke jár el. 3. Az Egyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonban kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. VIII. Vegyes és záró rendelkezések 1. A tagok az egyesület részére az egyesület bírósági nyilvántartásba bejegyzett székhelyére, illetve az egyesület nevében az erre feljogosított személyek (elnök, elnökség tagjai, fegyelmi tanács tagjai) a tagok részére a tagok által az egyesületbe történt belépési szándékuk bejelentésekor rögzített címre megküldve tehetnek hatályos jognyilatkozatot. A címváltozást köteles a tag haladéktalanul írásban közölni az Egyesület Elnökével. Ennek elmaradása esetén az eredeti vagy amennyiben a tag lakcíme megváltozott és erről az egyesületet írásban értesítette, a legutóbb írásban közölt címre küldött jognyilatkozatot tekintik a felek hatályos jognyilatkozatnak.
12
A "Magyar Energetikai Tanúsítók Egyesülete" Alapszabálya A közgyűlési, elnökségi ülési meghívókat, a fegyelmi eljárással, illetve a tagfelvétellel kapcsolatos valamennyi értesítést, valamint bármilyen egyéb tájékoztatást, értesítést, javaslatot, felvilágosítást, indítványt, fellebbezést, felszólítást, határozatot, döntést minden esetben az érintett(ek)nek a fentiek szerint megállapított címre postai úton tértivevénnyel megküldve vagy személyes a címzett által adott átvételi elismervény ellenében történő átadással kell kézbesíteni. Amennyiben a postai úton történt kézbesítés bármilyen okból eredménytelen (címzett ismeretlen, nem kereste, átvételt megtagadta, cím ismeretlen, levélszekrény hiánya miatt nem kézbesíthető stb.), úgy a fentiek alapján megállapított címre történő postai feladástól számított 5. munkanapon az értesítést kézbesítettnek, és a jognyilatkozatot megtettnek kell tekinteni. A közgyűlés döntéseit annak meghozatalától számított 5 munkanapon belül, az elnökség döntéseit pedig annak meghozatalától számított 5 munkanapon belül a titkárként kinevezett alelnök küldi meg az érintetteknek. 2. Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb vonatkozó jogszabályok előírásai irányadóak. Kelt: Budapest, 2012. március 5. ………………………………………… Halász István Elnök Alapító tagok aláírása: …………………………………… …………………………………… …………………………………… ……………………………………. …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… ……………………………………. …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… ……………………………………. …………………………………… ……………………………………
13
A "Magyar Energetikai Tanúsítók Egyesülete" Alapszabálya …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… ……………………………………. …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… ……………………………………. …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… ……………………………………. …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… ……………………………………. …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… ……………………………………. …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… ……………………………………. …………………………………… …………………………………… …………………………………… ……………………………………
14
A "Magyar Energetikai Tanúsítók Egyesülete" Alapszabálya …………………………………… …………………………………… …………………………………… ……………………………………. Előttünk mint tanúk előtt: Név/lakcím: …………………………………………………………………………………. Aláírás: …………………………………………………………………………………. Név/lakcím: …………………………………………………………………………………. Aláírás: ………………………………………………………………………………….
15
