Magyar Energetikai Társaság
Magyar Energia Szimpózium – MESZ 2012 A Kárpát-medence magyar energetikusainak 16. találkozója Összegzés
A 2012. október 4.-én megrendezett Magyar Energia Szimpóziumon elhangzott információkat, véleményeket az alábbiakban foglaljuk össze. Dr. Garbai László ünnepélyes megnyitója és Skublicsné Manninger Alexandra önkormányzati képviselő asszonynak a kerületi polgármester nevében elmondott köszöntője után megkezdődött szimpóziumon színvonalas előadásokra került sor. 1. Dr. Molnár László - Európai energetikai helyzetkép: • Az EU a rossz szabályozás következtében jelenleg súlyos válsággal küzd. Fő gondok helyett (eladósodottság, versenyképességi index csökkenése, koncepciótlanság) álproblémákra fókuszálnak (távlati klímaváltozás). Mindeközben Magyarországon sem indult be a növekedés, a beruházások alacsony szinten állnak, recesszió van. • Az EU energiával kapcsolatos célkitűzései egy optimista korszak vágyai, jelenleg nem feltétlenül teljesíthetők. A recesszió csökkenti az energiaigényt és a hatékonysági beruházásokat. A magyar Energia Stratégia fő céljai továbbra is az ellátásbiztonság, a versenyképesség növelés és a fenntarthatóság, melynek eléréshez 5 eszköz áll rendelkezésre: energiatakarékosság, megújuló energia, atomenergia, kétpólusú gazdaság és az európai energiapiachoz való kapcsolódás. 2. Csallóközi Zoltán - A régió gázellátása: • A régió országainak közös jellemzője a gázfelhasználást illetően a nagymértékű importfüggőség valamint a válság hatására a felhasználás korábbi növekvő tendenciája mindenütt megállt. A gázellátási biztonsági tényezők (tárolói kapacitás, infrastruktúra fejlesztése, beszerzési diverzifikáció) eltérőek. • Új vezetékek épültek, a régiek kétirányúsítására került sor, és új vonalak tervezése indult el (Nabucco, Déli áramlat). Az LNG azonban már felveheti a versenyt a vezetékes földgázzal, mivel árban nincs jelentős eltérés. Európában már 18 terminál üzemel, rövidtávú rugalmas szerződések köthetők, a régióban is tervbe vették a megépítésüket.
1
Magyar Energetikai Társaság
3. Tari Gábor – A régió villamosenergia ellátása: • Az átviteli hálózat fejlődésének egyik kiemelkedő dátuma 1949, amikor is a magyar villamosenergia rendszer egységessé válik. A MAVIR a megalakulását innen számítja. • 1993-ban új hálózati stratégia született melyre a növekvő fogyasztói igények miatt volt szükség. 2004-től minden szomszéd országunkkal szinkronba kerültünk. A nemzetközi összeköttetések az alaphálózattal szemben támasztott követelményeket növelték, a stratégia alapelveit módosították. Ennek érdekében reális erőmű fejlesztés indult meg, ami egy szisztematikus rekonstrukciós programmal egészült ki. Az 1993ban elfogadott átviteli hálózati stratégia célkitűzési teljesültek, melynek eredménye egy minőségi, korszerű alaphálózat lett. 4. Makai Zoltán – Románia szélenergia potenciálja: • Az utóbbi években robbanásszerűen megnőtt Románia szélenergia hasznosítása: 14 MW teljesítményről (2009) eljutott 1009,5 MW beépített teljesítményig (2011). A szélerőmű parkok létesítésében a vezető helyet a tengerparti rész (Dobrodzsa) foglalja el, ezt követi Moldova, majd Bánság zárja a sort. Legjelentősebb beruházokat a cseh CEZ, az Energias Portuga, illetve az olasz ENEL végezte. • A fellendülő iparág két fő problémával küzd. Már 10.450 MW teljesítmény csatlakozására kötöttek szerződést, holott Románia villamos energetikai rendszere csak 3000 MW teljesítményt tud biztonságosan kezelni. Ugyanakkor a termelő térségek közötti infrastruktúra hiánya is meghatározó. • A nehézségek megoldását jelentené a Tarnitan megépítendő víztározós erőmű illetve az újabb 400 KV-os alállomások beépítése a már meglévő távvezetékekbe. 5. Czibolya László – Nukleáris energetika: • Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a 4x500 MW névleges teljesítményével a hazai energia piac meghatározó szereplője. A hazai villamos energia ellátás 36,55 %-át biztosította 2011-ben. • Az atomerőmű biztonságának növelése még a 4. blokk üzembe helyezése előtt, 1986ban megkezdődött. Ilyen például a földrengésállóság javítása, hidrogén rekombinátorok telepítése hermetikus térbe és sok más mellett a reaktorkamra elárasztása valamint a reaktortartály hűtése. • A 2011. március 11.-i Fukushima-Daiichi atomerőmű balesete után az Országos Atomenergia Hivatal kiadta a célzott biztonsági felülvizsgálat tartalmára vonatkozó követelményeit. Az atomerőmű a vizsgált kulcseseményekkel szemben jónak bizonyult.
2
Magyar Energetikai Társaság
6. Joó István – A Duna Stratégia energetikai dimenziói: • A 8+6 országot magában foglaló Duna Régió Stratégia fő céljai a meglévő források hatékonyabb felhasználása, regionális különbségek csökkentése, jólét megteremtése valamint olyan határokon átívelő problémákkal foglalkozik, mint környezetvédelem, árvíz, klímaváltozás, energiabiztonság. • Energiaszektort érintő főbb célkitűzések: energiahálózatok összekapcsolása, az energiahatékonyság fokozása a megújulók részarányának javításával. Ennek eszköze első lépésben egy közös Duna régió álláspont kialakítása. 7. Kereskényi Péter – Energetikai beruházások finanszírozása: • A vállalati hitelezés visszaesésének hátterében a gazdasági-, hitel- és euro válság, a nemzetközi hitelminősítés és ország kockázat valamint a bizalom csökkenése állhat • A hazai energetikai célú projektfinanszírozás beindulásához arra van szükség, hogy az állam stabil pénzügyekkel és iránta való bizalommal rendelkezzen, valamint hosszútávon kiszámítható energiaszabályzásra és regionálisan is versenyképes projektekre. 8. Dr. Nyers József – Hőszivattyú és hőszivattyús rendszerek hatásfoka: • Rámutat pár megtévesztő marketing fogásra. Ha a hőszivattyús rendszer hatásfokát szeretnénk tárgyalni, akkor nem elég magának a hőszivattyúnak a hatásfokával számolni. Ide tartozik a keringető rendszer (ventillátorok, szivattyúk) is. • Az újfajta nyitott rendszerű hőszivattyúk kisebbek és olcsóbbak a régi típusú zárt rendszerekhez képest. Hatásfokuk közel azonos, de meg kell említenünk egy hibát, ami a nyitottságból következik. Szennyeződés kerülhet a rendszerbe és dugulást okoz. 9. Dr. Füri Béla és Dr. Takács János – Párkányi termálfürdő energiagazdálkodása: • A geotermikus energia hasznosítása nem csak egycélú lehet, hanem párhuzamosan több funkciót elláthat egyszerre, ezzel növelve a hasznosítás hatásfokát. • A rendszer tervezésekor több fontos lépés is szükséges az optimális megoldás megtalálásához: o Geotermikus energiaforrás adottságainak felmérése o Részletes energiamérleg készítése o Megfelelő monitoring rendszer kialakítása • Egy optimális rendszer kiépítése sem garantál gazdaságos működtetést, hiszen például egy társasház nem megfelelő szigetelése esetén könnyen veszteségessé válhat. • A geotermikus energia mérsékelheti a fosszilis energiahordozóktól való függőségünket, kiválthatja egy részüket.
3
Magyar Energetikai Társaság
10. Árva Csaba – Élesdi cementgyár energiagazdálkodása: • Minden beruházás, projekt esetében az értékelés több szempontból elvégezhető, egyszerre valószínűleg nem tehet eleget gazdaságos, szociális és energetikai kívánalmaknak is • Bármely fejlesztés kivitelezhető rentábilis, megtérülő formában egy megfelelő, céltudatos befektetői körrel • Egy üzem esetében a nagy energiaigény, mint amilyen egy cementgyár esetében is jelentkezik, nem jelent feltétlenül energiapazarlást is • Elavult gyárak, elmaradott technológiák. A fenti feltételek teljesülése esetén, nem új létesítmények létesítése, hanem a jelenlegiek energetikai modernizálása is egy alternatíva lehet. 11. Vallasek István – Megújuló energiaforrások széleskörű használata-romániai helyzetkép 2012.: • 2010-re a villamosenergia termelés 33%-a megújuló forrásból származik, teljesítve az EU felé vállalt célkitűzést. Jelentős részét képezi a vízenergia, biomassza és szélenergia által nyert teljesítmény. • Potenciáljukat tekintve a biomassza a legjelentősebb Románia megújuló energiaforrásai közül. Ezt követi 100.000 TJ/év elméleti teljesítménnyel a szélenergia illetve 53.000 TJ/év-re becsült potenciálú, távfűtésre felhasznált geotermikus energia. • A Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium egyik legsikeresebb programjának a Zöld Ház program bizonyult. Ennek keretén belül a napenergiával működő rendszerek beszerelésére hatezer, a hőszivattyúk működtetésére nyolcezer, míg a biomassza alapú fűtési rendszerek beszerzésére hatezer lejes támogatást biztosítanak. 12. Turza Róbert – Uszodai csarnokok üzemviteli állapotai: • A belső környezet a fedett uszodákban alapvetően 4 paramétertől (vízhőmérséklet, levegőhőmérséklet, páratartalom, levegő áramlási sebessége) függ. Ezeknek meghatározott keretek között kell maradnia, ezt intenzív szellőztetés és fűtés segítségével, illetve páramentesítéssel lehet biztosítani. • A sikeres légtechnika fontos része a helyes számítás, a jó levegő elosztás és a hővisszanyerés. A levegőelszívás során megtörténik a hővisszanyerés a hőszivattyúk segítségével, valamint a páramentesítés is.
4
Magyar Energetikai Társaság
13. Zalai Norbert – Integrált hűtéstechnikai-hőszivattyús rendszer bemutatása: • Ma Magyarországon a kereskedelmi áruházak egy részében a fűtést és a használati melegvíz előállítást kombi kazánokkal és Fan Coilokkal, a légkondicionálást folyadékhűtéssel és Fan Coilokkal oldják meg, a kereskedelmi hűtéstechnika pedig kétfokozatú kompresszoros hűtőkörfolyamattal, egyfokozatú fojtással és mesterséges közbenső hűtéssel működik. • A kaszkád hűtési rendszerben a két hűtési kör között nincs közvetlen kapcsolat, ezért a CO2 hűtőközeg előnyeit ki lehet használni a mélyhűtésben (a másik hűtőközeg az R134a). A hőszivattyús hűtési-fűtési rendszerben nyáron a hőszivattyú folyadékhűtőként működik, a HMV előállítás pedig magas hőmérsékletű gőzök hőcserélőkkel kinyert hőtartalmának hasznosításával történik. Az integrált rendszer energiaigényét a példa esetében nyáron 105 984 Ft-ból lehet fedezni, ezzel szemben a hagyományos rendszer 141 912 Ft-ba kerül. • Télen a kaszkád rendszerrel összekötött hőszivattyúk és egy rásegítő kazán látja el az áruház fűtési igényét. Így az integrált rendszernél 393 625 Ft/nap költséggel lehet számolni a hagyományos rendszer 408 225 Ft/nap költségével szemben. Emellett egy év alatt 250 tonnával kevesebb CO2-t bocsát ki a rendszer. A szimpóziumra 75 résztvevő regisztrált. Örömteli volt, hogy az eddigiektől eltérően nagy létszámmal jelentek meg fiatalok, akik két előadást is tartottak (egy doktorandusz Szlovákiából és egy BME hallgató). A délutáni szekciót három kerekasztal beszélgetés követte: az egyik asztalnál a hagyományos energiaellátás, a másiknál a megújuló energia hasznosítása volt a téma, a harmadiknál pedig az ifjúság ismerkedett egymással.
5
