Hírek. Élelmiszerbiztonság és csomagolás megfelelôség. Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. információs lapja. ÉMI-TÜV

www.emi-tuv.hu

2008. november V. évfolyam, 13. szám

Hírek Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. információs lapja

Élelmiszerbiztonság és csomagolás megfelelôség

ÉMI-TÜV

Több biztonság Nagyobb érték

Ôszi színek Nem akármilyen nyár ért véget, és kilátásaink szerint nem akármilyen ôsznek nézünk elébe. A nyárra visszatekintve, leginkább a várakozást tudnám kiemelni; valamennyiünket folyamatosan a „hogyan tovább” kérdése foglalkoztatta. A tavaszi zûrzavar lezárás nélküli felfüggesztése és a Parlament nyári szünete alatt sokszor és aggódva gondoltunk arra, vajon milyen módon rendezôdnek, egyáltalán rendezôdnek-e politikai köreink. Vártuk az ôszi Parlament indulást és ezalatt folyamatosan érzékeltük, hogy a felsô szintû elbizonytalanodás hogyan gyûrûzik tovább a gazdaság minden általunk érzékelhetô szegmensébe. Ez a helyzet kicsit beárnyékolta nyarunkat – talán még a nyaralásunkat is. Ami ezután következett, az talán a várakozásokhoz képest is meglepô volt. A várt stabilizáció helyett egyelôre végleges megoldás nélkül stabilizálódott a bizonytalanság. A politika krízisére már csak egyvalami tudott rátromfolni: beütött a világszerte érezhetô gazdasági válság, megrendült a pénzügyi világ hatalma. Hogy ebbôl mi lesz, most még nem tudjuk, de mindenképpen jogos a pesszimizmus. Mi a mi teendônk? Semmiképpen sem a borongás, hiszen olyan jelenségekkel állunk szemben, melyeket érdemben befolyásolni nem tudunk, egyetlen lehetôségünk a helyzethez való optimális alkalmazkodás. Ezt könnyen tehetjük, mert optimistának lenni ugyanannyiba kerül mint a pesszimizmus; azaz semmibe. Ám derûlátóan mennyivel jobb az ember közérzete, nem? Tehát hogyan is tovább? Keressük a kiutakat. A mai világképünk szerint gazdasági helyzetünk stabilizálásának kulcsa az új piacok keresése és új szolgáltatásokra való felkészülés. Hazai berkeinkben az építési termék direktíva követelményei szerinti tanúsítási tevékenységre készülünk (a szükséges kijelölési eljárás folyamatban, reményeink szerint lapunk megjelenéséig befejezôdik), és készülünk a kötélpályák és hasonló berendezések vizsgálatára és tanúsítására is. A felkészülés során mindkét területen a határainkon kívül levô szomszédjainkra is kacsintgatunk, természetesen az ottani TÜV SÜD rokonszervezetekkel együttmûködésben. Fokozni szeretnénk szintén a környezô országokban a rendszertanúsítási együttmûködéseket, hogy ezzel is támogassuk egy egységes középkelet-európai TÜV SÜD piac kialakulását. A közeli célokon kívül, vigyázó szemeinket távoli célpontokon is járatjuk. Ebben az évben örvendetesen nôtt a szolgáltatásaink iránti távol-keleti kereslet, ez is egy fontos növekedési lehetôség. És mi lesz a közeli és nagyon távoli piacok közötti területtel? Ez a jövô zenéje, de már a kérdésbôl is látszik: valami motoszkál bennünk, mert a fejlôdés lehetôségei adottak.

Dr. Madaras Gábor ügyvezetô igazgató

11

A TÜV SÜD KERMI Kft. csomagolás megfelelôségi szolgáltatásai

ÉMI-TÜV

2 Szabványváltozások

4 Vizsgálat és tanúsítás a határon túl: PED-es kazán vizsgálata Bulgáriában

6 SVG-2000 Vegyipari Gépgyár Kft. Salgótarján

8 Felvonókat érintô rendeleti változások

Tartalom 2 Szabványváltozások

10 REACH

4 Vizsgálat és tanúsítás a határon túl: PED-es kazán vizsgálata Bulgáriában

11 A TÜV SÜD KERMI Kft. csomagolás megfelelôségi szolgáltatásai

6 SVG-2000 Vegyipari Gépgyár Kft. • Salgótarján

14 Magyar Termék Nagydíj

8 Felvonókat érintô rendeleti változások

14 A TÜV SÜD KERMI Business Superbrands 2008 díjas lett!

ÉMI-TÜV SÜD Minôségügyi és Biztonságtechnikai Kft.

ügyvezetô igazgató: Dr. Madaras Gábor

Központ: H-2000 Szentendre, Dózsa György út 26. Tel.: (+36) 26 501-120 Fax: (+36) 26 501-150 E-mail: [email protected]

Budapesti iroda: H-1043 Budapest, Dugonics u. 11. Tel.: (+36) 1 399-3600 Fax: (+36) 1 399-3603 E-mail: [email protected]

www.emi-tuv.hu

2

Hegesztéstechnológia

Szabványváltozások

információ Czibere Gábor Ipari berendezések és Hegesztéstechnológia Osztály tel.: 06 26 501 140 [email protected]

EN ISO 9606-1 Az Ipari Berendezések és Hegesztéstechnológia Osztály tavaszi szokásos konferenciáján beszámoltunk az EN ISO 9606-1 várható bevezetésérôl. Azóta lezajlottak az újabb nemzeti egyeztetések. 2008. augusztus 24-ig minden nemzeti szabványosító bizottság benyújthatta az ellenvetéseit a CEN-hez. Ezek tárgyalására a 2008. szeptember 29. – október 1. idôszakban került sor. Ami bizonyos, hogy a német szabványosítási bizottságnak több kifogása is volt, amiket feltétel nélkül képviselni fog a CEN-ben. Amibôl biztosan nem engednek, azok a 2. táblázathoz (hozaganyagok érvényességi táblázata) kapcsolódó ellenvetések. A végsô határozatuk az volt, hogy a szabványt a jelenlegi formájában el kell utasítani, mert ebben a formájában Németországban és Európában nem alkalmazható, túl sok nagymérvû mûszaki változtatásra lenne szükség. „Nem köthetnek mindig csak az európaiak kompromisszumokat az USA és Kanada javára.” Természetesen a CEN ülésen még minden lehetséges, de egyelôre inkább elutasító álláspontok látszanak a szabvány bevezetésével szemben.

EN ISO 15614-1:2008-09 Sajnos kedvenc szabványunk, az EN ISO 15614-1 újabb változtatást szenvedett el. Legfrissebb kiadása, a 2008. szeptemberi, a napokban jutott el hozzánk. A szabvány bevezetôjében sok módosítás fel van sorolva, de a valódi változások a következôk: • Az 5. szakasz eddig a technológia vizsgálattal együtt adható hegesztô minôsítéseknél az EN 287-1-et hivatkozta meg, most az ISO 9606-1-et. Ez kicsit talán elsietett, mivel az elôzôekbôl láttuk, hogy az EN ISO 9606-1 bevezetésének helyzete még igen labilis. Mihez igazodjunk? • A 8.3.1. pont tartalmaz egy új bekezdést, mely szerint a beolvadó alátétet alapanyagként kell kezelni és ennek anyagát ugyanabból az anyagcsoportból kell választani, mint az összehegesztendô anyagokat. • A 3. táblázat a 8. anyagcsoport érvényességi tartományát kiterjeszti az anyagcsoport adott alcsoportjának anyagaira és az összes alacsonyabb alcsoport anyagaira. Eddig csak saját alcsoportjára volt érvényes.

Hegesztéstechnológia

3

• A védôgázok besorolását már az új ISO 14175 szerint határozza meg, amiben lényeges eltérések vannak az eddigi védôgáz csoportosítástól (lásd alább), és ami miatt újabb értelmezési és elfogadási problémák keletkezhetnek.

• Létrehoztak egy csoportot az egyéb összetételû védôgázok számára: „Z” csoport. • Elmaradt a táblázatnak a szokásos alkalmazásokat felsoroló része.

EN ISO 14175:2008-06 Ez az EN 439 utód-szabványa a hegesztô gázokról. Számunkra gyakorlati szempontból a 2. táblázat érdekes, ahol a gázok csoportba sorolása található. Ebben a lényeges változások az elôd-szabványhoz képest: • A gázok összetételének megadásánál a 0% alsó határ helyett mindenütt 0,5% szerepel. • Az M21 csoportot két részre osztották. M20: 5-15 % CO2; M21: 15-25 % CO2 • Az M2 csoport kibôvült: M20-M27; az M3 csoport is kibôvült: M31-M35. • A formálógázok „F” csoportjelölés helyett „N” jelet kaptak és az N (N1-N5) csoport szintén bôvebb, mint az régi F. • Létrehoztak egy új csoportot a tiszta oxigén számára, ez az „O” csoport.

Sajnos, mivel az EN 15614-1:2008 erre a szabványra hivatkozik, ezek újra csak olyan változások, amikor gondban leszünk a régebben tanúsított technológiavizsgálatok érvényességi tartományának adaptálásával az új érvényességi tartományok szerint. Elôfordulhat ugyanaz a probléma, mint ami az EN 288-3-ról való váltás után mind a mai napig elôfordul, hogy vevôk (akár hozzá nem értésbôl, akár „csak úgy”) nem fogadják el a régi technológia vizsgálatokat a régi gáz meghatározással, és kezdôdhet újból az érvháború. EN 473:2008-09 Ez a szabvány a roncsolásmentes vizsgálók minôsítésérôl szól. A szabványalkotók itt is dolgoztak, nehogy nagyon elkényelmesedjünk. A változásokat csak röviden felsorolom, a részletes tárgyalásra sajnos jelen keretek között nincs mód. Az alkalmazóknak érdemes

átnézniük a szabványt, mert a változások jelentôs kihatással lehetnek a képzési rendre. • A rendelkezô hivatkozások közé bekerültek a CEN mûszaki jelentések. • A 3. szakaszba 7 új fogalom-meghatározás került be. • A 6.1 (Képzés) szakaszt jelentôsen átdolgozták, új képzési óraszámokat vezettek be. • A minôsítô vizsgákat tartalmazó 7. szakaszban a 3. szint minôsítése már nem a 7.2.3 bekezdésben szerepel, hanem külön fô bekezdést kapott, megváltozott követelményekkel. • A korábbi D.1 szakaszt (A legszükségesebb tartalom) törölték. • Az irodalomjegyzéket átdolgozták, új hivatkozások kerültek bele. Most dióhéjban ennyi, azért ne keseredjünk el! Czibere Gábor, szakértô Ipari berendezések és Hegesztéstechnológia Osztály ÉMI-TÜV SÜD Kft.

4

Hegesztéstechnológia

Vizsgálat és tanúsítás a határon túl: PED-es kazán vizsgálata Bulgáriában z Európai Unió egységes szabályozásokra és liberalizációra való törekvése az ipar sok területén hozott gyökeres változásokat. Ennek egyik leglátványosabb színtere a nyomástartó berendezések területe. A Nyomástartó Berendezések Irányelv (97/23/EG) életbe lépésével létrejött a gyártást és az Unión belüli forgalomba hozatalt szabályozó közös, minden uniós országra nézve kötelezô jogi és mûszaki környezet, az irányelvekben életre

A

hívott notifikált szervezetek (Notified Body) fogalmával és ezek szabad választásának lehetôségével pedig megvalósult a teljes liberalizáció. A gyártó, vagy a késôbbi üzemeltetô szabadon választhatja meg, melyik Brüsszelben notifikált ún. Bejelentett Szervezetet bízza meg a forgalomba hozandó nyomástartó berendezésének vizsgálatával és tanúsításával, azaz a PED szerinti megfelelôség értékelésével. Ennek a közös szabályozásnak és a liberalizációnak szép példája a Bulgáriában, Szófiától kb. 130 km-re keletre, Stambolijszki nevû városban épülô kazán gyártásának és megfelelôség értékelésének nemzetközi csapatmunkája. A településen mûködô MONDI papírgyár illetékeseiben is megérlelôdött a gondolat a környéken és házon belül keletkezô biomassza energiájának munkába állítására és egy 48 t/h teljesítményû, biomassza tüzelésû, vízcsöves kazán létesítése mellett döntöttek. Nemzetközi szereplôgárda A berendezés gyártója a németországi h+s Energieanlagen GmbH., aki a berendezés, azaz a PED értelmében a kazán, mint nyomástartó rendszer G modul szerinti megfelelôség értékelésével anyavállalatunkat, a TÜV SÜD Industrie Service GmbH-t bízta meg. A tervengedélyezés vizsgálatait így Münchenben folytatták le kollégáink, de a helyszíni vizsgálatok költséghatékony és rugalmas elvégzése érdekében ezekkel a munkákkal alvállalkozóként a gyártóhelyekhez legközelebbi leányvállalatokat bízták meg. A munkálatok év elején kezdôdtek. A nyomástartó részek elôgyártását a bukaresti VULCAN S.A. cég végezte. A román gyártómûben a G modul szerinti vizsgálatok részét képezô ún. résszerkezeti vizsgálatokat a cégcsoportunk romániai leányvállalata, a TÜV SÜD Románia végezte. Ez az elôgyártott részegységek szerkezeti vizsgálatát jelentette, a nyomáspróbát a helyszínen, készre szerelt állapotban végeztük. A felállítás helyén, Stambolijszkiban a kivitelezési, szerelési munkálatokat a gyártó megbízásából az osztrák Zauner GmbH. végzi. A nyomástartó rendszer végátvételével és a PED szerinti biztonságtechnikai vizsgálataival anyavállalatunk cégünket, az ÉMITÜV SÜD Kft-t bízta meg. Jelenleg a nyomástartó rész végátvételét végezzük, ami elôreláthatólag körülbelül 15-16 nap helyszíni

Hegesztéstechnológia

vizsgálati napot igényel. Ennek több mint felén túl is vagyunk már és máris megfogalmazódtak olyan tapasztalatok, amelyek közkinccsé tétele hasznos lehet azok számára, akik bármelyik szerepben részt vesznek más, hasonló projektekben. Tanulságok Az elsô tanulság, hogy a gyártónak az elejétôl fogva tisztában kell lennie a saját szerepével és azzal a kötelezettségével, hogy a berendezés gyártása és üzembe helyezése során elvégzett minden tevékenységért felelôsséget kell vállalnia, a követelményeknek való megfelelôséget neki kell bizonyítania, még akkor is, ha a feladatok egy részét alvállalkozókkal végezteti! Már a projekt tervezése során célszerû kidolgoznia azokat a módszereket, amikkel az alvállalkozói munkálatokat felügyeli, koordinálja. Meg kell határoznia azt a részletes dokumentációs formát, rendet és követelményrendszert, amivel az alvállalkozóknak az általuk végzett tevékenységeket dokumentálniuk kell. Itt egészen egyszerû, szinte magától értetôdô dolgokra kell gondolni: meg kell határoznia az egységes varrat számozási rendszert, a jelöléseket, ezek dokumentálását, a nyomon követhetôség biztosítását, és így tovább... A lényeg, hogy ezeket elôre el kell dönteni, mert utólagos egyeztetésük óriási feladat. Ezekkel az elôzetes megfontolásokkal és koordinációval könnyen összeállítható a berendezés végdokumentációja, könnyen lefolytatható a megfelelôség értékelési eljárás és a gyártó rengeteg plusz, sokszor sziszifuszi munkát spórolhat meg a különbözô rendszerû és formátumú dokumentációk összhangjának megteremtésével.

5

A másik lényeges tanulság, hogy ilyen projektek esetén milyen fontos, hogy a gyártó egy olyan nemzetközi Bejelentett Szervezetet (Notified Body) válasszon a megfelelôség értékelési eljárás lefolytatásához, amely egyrészt rendelkezik a szükséges kompetenciával, ill. szakértelemmel ahhoz, hogy minden szükséges vizsgálatot el tudjon végezni és ezeket egy kézbôl kaphassa a megrendelô. Másrészt persze rendelkezzen a megfelelô hálózattal és kapacitással is, hogy a közelben lévô szakértôk gyorsan, rugalmasan, a helyi viszonyokhoz megfelelô nyelv- és helyismerettel felvértezve állhassanak a megbízók rendelkezésére és az is fontos elôny, hogy a szervezeten belüli jó belsô kommunikáció megkönnyíti a számtalan, sokszor földrajzilag is elkülönülô tevékenység hatékony összehangolását! Eszenyi Péter, szakértô Ipari berendezések és Hegesztéstechnológia Osztály ÉMI-TÜV SÜD Kft.

információ Eszenyi Péter Ipari berendezések és Hegesztéstechnológia Osztály tel.: 06 26 501 140 [email protected]

Hegesztéstechnológia

Salgótarján

6

SVG-2000 Vegyipari Gépgyár Kft. Gyárunk alapvetôen vegyipari gépgyártásra rendezkedett be. További gyártmányaink között szerepelnek acélszerkezetek, olaj- és gázipari mérôberendezések, hegesztett-forgácsolt gépészeti berendezések. Referenciáink vannak nagyméretû tárolótartályok helyszíni szerelésében. Általános gyártási mérettartományok irányértékei: • max. gyártható tartályátmérô: 6500 mm • max. egyben szállítható hossz: 56 m • max. súly: 83 tonna • max. falvastagság: 45 mm

lôre gyártott elemekbôl – gyártómûben gyártva, helyszínen szerelve – az ismertetett adatokat jelentôsen meghaladó készülékeket is gyártunk. Gyártmányaink jellegébôl következik, hogy a hegesztés kiemelt fontosságú gyártástechnológiai módunk. Hegesztési feladatokra való alkalmasságunkat igazolják a külföldi és a belföldi felülvizsgáló szervezetek tanúsítványai. Fenti szervezetek által elismert hegesztés-technológiáink alkalmasak a legkülönbözôbb anyagcsoportok (ötvözetlen és ötvözött acélok, nem vas bázisú ötvözetek) anyagaiból készült berendezések gyártására.

E

Rendszeresen alkalmazott hegesztési eljárásaink: • bevont elektródás kézi ívhegesztés, • fogyóelektródás védôgázas ívhegesztés, • wolframelektródás védôgázas ívhegesztés, • fedettívû hegesztés. Felkészültek vagyunk nagyméretû gépészeti berendezések, alkatrészek forgácsoló megmunkálására.

Forgácsoló gépeink az alábbi mérettartományban alkalmasak megmunkálásokra: • Csúcsesztergák: Ø600 x 8000 mm • WHN 13.8 CNC fúró-marómû – Asztalméret: 1800 x 2000 mm – Teherbírás: 12 tonna – Tengelymozgások tartományai: 3500 x 2000 x 2000 – Fejeszterga: Ø3000 – Karusszel eszterga – Marógépek – Sugár és oszlopos fúrógépek Gyártmányaink vizsgálatára, ellenôrzésére megfelelô vizsgáló eszközökkel, laboratóriumi berendezésekkel és szakképzett anyagvizsgálókkal rendelkezünk. Jelentôsebb vizsgálóeszközeink egyebek mellett az alábbiak: • ipari röntgengépek, • radioaktív sugárforrások, • ultrahangos vizsgáló készülékek, • vákuumablakos tömörségvizsgáló készülék, • 400 kN-os szakítógép, • ingás ütômû, • Vickers-Brinell keménységmérôk, • felületi érdességmérôk és rétegvastagság mérôk. Gyárunk ISO 9001-es minôségirányítási rendszert mûködtet.

Hegesztéstechnológia

Rendelkezünk az alábbi tanúsítványokkal, melyek különbözô elôírásrendszerek szerinti gyártásra tesznek bennünket jogosulttá. ASME CODE U, S AD-2000 MERKBLATT HP0 DIN 18800-7, DIN EN ISO 3834-2 Társaságunk – a teljesség igénye nélkül – az alábbi referenciákkal rendelkezik: • MOL Nyrt. Százhalombatta (tartályok, hôcserélôk, kolonnák) • BORSODCHEM Zrt. (hôcserélôk, kolonnák, tárolótartályok, gömbtartályok) • TVK Zrt. (kolonnák, hôcserélôk, tartályok)

• Mátrai Erômû (füstgáz vezeték rendszerek) • Tiszai Erômû Tiszaújváros (20 000 m3-es fûtôolaj tárolótartályok) • IPC - Vámosgyörk, IPR - Celldömölk üzemanyag tárolótartályok • Füstgázvezetékek és acélszerkezetek (Babcock - Steinmüller) Bakallár György, minôségirányítási vezetô

Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. Notified Body tevékenysége az elmúlt idôszakban Az SVG-2000 Vegyipari Gépgyár Kft. az ÉMI-TÜV SÜD Kft-t bízta meg idén nyár elejétôl egészen ôsz közepéig tartó készülékcso-

7

portjának AD 2000 Merkblatt, illetve a kétszer módosított 9/2001es GM rendelet szerinti G modulos átvételével. A gyártmányok kivétel nélkül a rendelet szerinti IV-es kategóriába tartoznak.

információ SVG-2000 Vegyipari Gépgyár Kft. Salgótarján 3100 Salgótarján, Rákóczi út 141.

A salgótarjáni cég a BorsodChem Zrt. megbízásából számos készüléket gyártott részben a TDI-2, részben az MDI Capex 2 projektekhez. A hôcserélôk, kolonnák, tornyok, kondenzátorok alapanyagukat tekintve ausztenites (WNr. 1.4404) és/vagy ötvözetlen acélokból (P355NH, P265GH) készültek. Térfogatuk 250 litertôl 100 m3-ig terjedt. A Notified Body feladata volt a tervek jóváhagyása, a szerkezeti vizsgálatok elvégzése és a nyomáspróbák ellenôrzése. Egy-egy szakértôi látogatás alkalmával több készülékkel is foglalkoztunk, folyamatában tudtuk követni az egyes készülékek gyártását (MSZ

EN 10204 szerinti 3.2-es bizonylattal rendelkezô alapanyagok átbélyegzése, radiográfiai filmek ellenôrzése, AD 2000 HP 5/2 szerinti munkapróbák roncsolásos vizsgálata, külsô-belsô szerkezeti vizsgálat, nyomáspróba). Több alkalommal a BorsodChem Zrt. munkatársai is részt vettek a legvégsô vizsgálaton. Az SVG-2000 Vegyipari Gépgyár Kft. több évtizede gyárt nyomástartó berendezéseket. A gyártási tapasztalatuk, tudásuk, hozzáállásuk következtében az átvételek gyakorlatilag zökkenômentesen zajlottak le. A cégeink és azok munkatársai között meglévô korábbi kapcsolat kitûnô együttmûködéssé alakult át. Görbe Zoltán szakértô ÉMI-TÜV SÜD Kft.

Telefon: (32) 440-522 Fax: (32) 440-711 [email protected] www.svg.hu

10

Felvonó

Felvonókat érintô rendeleti változások 2008-ban megjelent jogszabályok – kormányrendeletek, miniszteri rendeletek, illetve rendelet-módosítások – ha nem is alapvetôen, de jelentôsen újraszabályozták a hazai építési tevékenység szinte teljes vertikumát. Ezen jogszabályi változások értelemszerûen érintik az építményekbe kerülô felvonók telepítésére vonatkozó elôírásokat is. A létesítési elôírások változtatása az építôipar és a felvonós szakma részérôl is régóta felmerült igény volt, és az új szabályozás elôkészítésében a felvonós szakma képviselôi is tevékenyen részt vettek. A jogszabályok végleges kidolgozását azonban már a jogalkotó fôhatóságok végezték. Az újraszabályozás eredménye ennek megfelelôen kissé felemás: egyrészt egyszerûsítette és egyértelmûvé tette a követelményeket, másrészt fenntartotta, illetve még szaporította is a kétértelmû, nehezen értelmezhetô követelményeket, továbbá olyan feladatokat szabályoz, amikhez nem rendel kompetenciát.

A

A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) módosítása során a felvonók telepítésére vonatkozó 82. § teljes egészében kicserélésre került, változott a személyszállító felvonók telepítésére vonatkozó követelményrendszer: „82. § (1) Az építményeket a rendeltetési céljuknak és a biztonságos használhatóságuknak megfelelô számú, elhelyezkedésû és mûszaki tulajdonságú felvonóval kell tervezni és megvalósítani. Az ehhez szükséges felvonók mûszaki tulajdonságait és darabszámát az épület fajtájától és a várható használóktól függôen, a forgalmi követelményekre vonatkozó szabványok szerinti forgalomelemzés alapján, vagy azzal egyenértékû szolgáltatás biztosításával kell meghatározni. (2) Személyszállító felvonót kell létesíteni az (1) bekezdésnek megfelelôen a) minden építményben, építményrészben, önálló rendeltetési egységben, ahol a rendeltetésszerû használat 10,0 m-nél nagyobb szintkülönbség áthidalását teszi szükségessé, kivétel lehet a kétszintes önálló rendeltetési egység második szintje; b) minden, egynél több használati szintet tartalmazó olyan épületben, önálló rendeltetési egységben, amelyben az azt rendeltetésszerûen használó fogya-

tékos személyek az akadálymentesen megközelíthetô bejárati szintrôl az egyéb szinteket a lépcsôn nem képesek elérni és az akadálymentes megközelítésre más lehetôség nincs.” Az eredeti – szintén már többször módosított – OTÉK rendelet 82. §-val összevetve látható, hogy a személyfelvonó telepítési kötelezettség alsó határa a 13,65 m-rôl 10,0 m-re csökkent, és ez az érték egységessé vált minden építményfajta esetében (kimaradt a „tömegtartózkodásra” vonatkozó elôírás), továbbá egységessé vált, hogy ez az emelômagasság minden esetben a rendeltetésszerû használat esetén áthidalandó szintkülönbségre vonatkozik, függetlenül az épület alapszintjétôl. A változások érintik a beépítendô felvonó szállítási teljesítményre vonatkozó elôírásokat is, nevesítve a vonatkozó nemzetközi és nemzeti szabványokat. A „biztonsági” felvonók, illetve az „akadálymentes közlekedés biztosítására” szolgáló felvonók létesítésére vonatkozó elôírások – sajnos – szinte teljesen változatlanok maradtak, ami miatt továbbra sem egyértelmû, hogy mikor, és hova kell ilyen mûszaki kialakítású felvonókat beépíteni. A 82. § (6) elôírja: „Biztonsági felvonót akkor kell létesíteni, ha azt más jogszabály elôírja, vagy ha az építmény kiürítésének, a mentésnek feltétele, továbbá amennyiben az épületben az akadálymentes közlekedés feltételeit felvonóval biztosítják, és a mentés feltételei más módon nem biztosíthatók.” A probléma a másként történô mentés elbírálásából adódik. Nincs meghatározva, hogy mely szervezet, és az engedélyezési eljárás mely stádiumában jogosult ezt eldönteni. A 37/2007 ÖTM rendelet szerint a tûzvédelmi hatóság „szakhatósági” állásfoglalását ki kell kérnie az építési hatóságnak az építési engedélyezési eljárás során, de, hogy az engedélyezési terv egyáltalán beadható legyen, valamely felvonó-tanúsításra kijelölt szervezetnek már elôzetesen azt felül kell vizsgálnia, elbírálandó, hogy a terv a vonatkozó jogszabályoknak megfelel-e. Megváltozott az épületekbe beépíthetô, teherszállító berendezésekre vonatkozó elôírás is. A jelenlegi sza-

Felvonó

bályozás szerint „körülkerített emelôterû emelôgép” már nem telepíthetô. A 82. § (9) elôírása alapján az „Építményszintek közötti rendszeres teherszállítás céljára teherfelvonót vagy személyszállításra is alkalmas teherfelvonót kell létesíteni”. Új elôírás az OTÉK-ban, hogy a középmagas és magas épületekben minden önálló rendeltetési egység elérhetô legyen bútorszállításra is alkalmas felvonóval. A „bútorszállító” (bútor szállítására is alkalmas felvonó) fogalma már korábban is ismert volt, azonban nem voltak rá vonatkozó konkrét elôírások. Ma ennek a felvonónak a jellemzô méretei az MSZ ISO 4190-1 szabványban találhatóak. Sajnos, ez a szabvány is angolul került bevezetésre, ami a magyarországi általános idegennyelv-tudást figyelembe véve még sok konfliktushelyzetet fog elôidézni, fôként a tervellenôrzés területén. Változtak az akadálymentes közlekedés biztosításához szükséges ajtó-, fal-, folyosó szabadnyílás méretei. A korábbi szabályozás szerint az akadálymentes közlekedés biztosítására szolgáló felvonók akna- és fülkeajtói nem lehettek kisebbek 850 mm szélességû szabad nyílásúnál. A jelenlegi rendeletbôl az erre vonatkozó melléklet teljes egészében kikerült, viszont elôírás, hogy ebben az esetben az épület minden szabad falnyílása és ajtaja legalább 900 mm-es legyen, és az aknaajtók elôtt 1,5 x 1,5 m szélességû szabad mozgásterületet kell biztosítani. A korábban nem definiált (sehová sem tartozó) ún. „home-lift” telepítése is szabályozásra került a rendelet módosítása során, de ezeket csak lakáson, vagy üdülôegységen belül engedi telepíteni, és a vonatkozó elôírásokat továbbra is be kell tartani. A szabályozás értelme, hogy már figyelembe veszi a 2009. XII. 29-én hatályba lépô új EU „Gépirányelv” magyar bevezetô jogszabályát, és az ehhez csatlakozó EU „Felvonó direktíva” módosítását is, azonban a kettôs szabályozás továbbra is fennmarad szabványossági szempontból. Más elôírások vonatkoznak a kis sebességû felvonókra (home liftek) és a mozgáskorlátozottak közlekedését biztosító személy-emelôkre. Az OTÉK telepítési kötelezettséget ír elô a „biztonsági”, vagy „tûzoltó” felvonók tekintetében is. A hivatkozott jogszabály az OTSZ, ami szintén módosult, sôt, teljes egészében új kiadás készült. A 9/2008. ÖTM rendelet a maga 600 lapnyi terjedelmével amúgy is nehezen kezelhetô, amit még tovább bonyolít, hogy nehezen áttekinthetô szerkezetében még több, egymásnak is ellentmondó szabályozást tartalmaz. Ami könnyíti a felvonós szakma helyzetét – egyértelmûen megfogalmazza, hogy a felvonók és aknaajtók (nyílászárók) kialakítására, a felvonós elôírásokat kell alkalmazni (az aknaburkolatra vonatkozóan ez már nem ennyire egyértelmû), továbbá végre egyértelmûen definiálja az épülettûz alatt is használható „biztonsági” felvonó fogalmát: az, ami megfelel a vonatkozó harmonizált európai szabványnak (MSZ EN 81-72.) A biztonsági felvonók telepítésével kapcsolatos elôírások – sajnos

9

– már nem ennyire egyértelmûek. A szabályozás kitér egyrészt bizonyos építmény fajtákra (magas épületek), illetve építmény részekre (füstmentes lépcsôház), illetve szabályoz a kiürítés feltételeként is, szintén építmény fajtáktól függôen. A többszörös – helyenként egymásnak is ellentmondó – szabályozás igencsak kuszává teszi a rendszert, ami miatt rendkívül nehezen lesz alkalmazható. Érinti ez nemcsak az építmények és a felvonók tervezôit, hanem a tervbírálatot végzô kijelölt szervezeteket és a tûzvédelmi hatóságot egyaránt. A 113/1998. (VI. 10.) Kormányrendelet nem új elôírás. Szabályozza a felvonók és a mozgólépcsôk építésügyi hatósági engedélyezését, üzemeltetését, ellenôrzését, és az ellenôri tevékenység gyakorlásának feltételeit. A rendelet elôírja, hogy az építési engedélyt a felvonóra és az építményre egyidejûleg kell kérni, illetve megadja a tervdokumentációhoz csatolandó tervek formai és tartalmi követelményeit is, amelyeket a kérelemhez csatolni kell. A rendelet meghatározza, hogy az építési engedély a kérelem mellékleteként benyújtott alkalmassági nyilatkozat figyelembevételével adható meg. Ettôl eltérô gyakorlat esetén elôfordul, hogy (pl. az idôközben megváltozott jogszabályi elôírások miatt) a korábbi elképzelések szerinti felvonó nem megfelelô. A korrigálás bizony komoly probléma lehet, és az épület, vagy egyes szakágak áttervezésével oldható meg. Például: • az épületet olyan méretû felvonóaknával tervezik meg, amelybe az elôírásoknak megfelelô méretû és/vagy darabszámú felvonó nem építhetô be; • akadálymentes közlekedés felvonóval történô biztosítása esetén a mentés más módja nem megoldott, ezért biztonsági felvonó telepítése válik szükségessé (utólag a kettôs villamos megtáplálás, vagy a süllyesztékbôl történô vízelvezetés kivitelezésének megvalósíthatósága kérdéses – csak jelentôs anyagi és technikai ráfordításokkal lehetséges). A felvonó tervezôk, a kivitelezôk, az akkreditált, kijelölt szervezetek között az elôírások, jogszabályok eltérô értelmezése és az ebbôl adódó eltérô szakmai gyakorlat folytatása komoly problémát jelent, ami a szakmát is bizonytalanságban tartja. Az egységes értelmezés érdekében sokat segítene egy erôs szakmai felügyelet, amely az eltérôen értelmezhetô elôírásokat egyértelmû utasítások formájában tudná közzétenni, ezzel támogatva, segítve a tervezésben, kivitelezésben és az ellenôrzésben részt vevôk munkáját, ill. amely az eltérôen végzett szakmagyakorlást ellenôrizné, és a nem megfelelôen végzett tevékenységet kellôképpen szankcionálni tudná, valamint ha a rendeletalkotók jobban figyelembe vennék a szakmai szervezetek véleményét. Gyökér Imre tanúsító csoport vezetô ÉMI-TÜV SÜD Kft.

10

Terméktanúsítás

REACH REACH (Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemical) betûszóval jelölt, az Európai Parlament és az Európai Tanács 2006. december 18-án elfogadott, 1907/2006/EK rendelete hatályba lépésének és alkalmazásának kezdeti idôpontja 2007. június 1.

A

információ Süvegesné Váradi Gabriella TÜV SÜD KERMI Kft. Telefon: 06 1 210 94-40 [email protected] www.kermi.hu Matolcsi Márta ÉMI-TÜV Akadémia Telefon: 06 26 501-120 [email protected] www.emi-tuv.hu

A REACH rendelet célja az emberi egészség és a környezet védelme. Ezek a célkitûzések egy olyan adatbázis létrehozásával érhetôk el, amely tartalmazza a vegyi anyagok rendszerezését, regisztrációját, összegyûjti az értékelésüket, a biztonságos felhasználásukról szóló információkat, valamint kockázataikat. Természetesen ezek az adatok EU-n belül elérhetôk lesznek a nyilvánosság számára és vélhetôen hozzájárulnak a piaci magatartás javításához is. A szabályozásnak kutatás-élénkítô hatása is lehet, amennyiben pl. veszélyes anyagokat helyettesítô, az egészségre és a környezetre kevésbé káros anyagok létrehozását tûzi ki célul. A REACH számos, a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályt felvált ill. kiegészít, de nem helyettesíti az ágazati jogszabályokat – pl. mosószer rendeletet, kozmetikai termékekre vonatkozó rendeletet, a RoHS, az elektromos és elektronikai eszközökben a veszélyes vegyi anyagok használatának korlátozására vonatkozó rendeletet, az ELV, a gépjármûvekben felhasznált anyagokra vonatkozó korlátozásra érvényes rendeletet, a WEEE, az elektromos és elektronikai eszközök hulladékaira vonatkozó korlátozására érvényes szabályozást. Ez a jogszabály jelentôs terheket ró az ipar és a kereskedelem szereplôire, a felelôsséget kiterjeszti a felhasználói lánc egészére, a gyártókon és az importôrökön kívül bevonja a tovább feldolgozókat is az információ-átadási kötelezettségbe. A vegyi anyagok felhasználására és forgalmazására vonatkozó korlátozások átkerülnek a REACH- be, de új engedélyeztetési eljárást is bevezet a jogszabály. A REACH regisztrációs kötelezettség alól számos anyag mentesül, nem tartoznak a rendelet hatálya alá például:

• a természetes anyagok, • a gyógyszerek, • az élelmiszerekben található vegyi anyagok, • a kozmetikai termékek, • a takarmányok, • a növényvédôszerek, • bizonyos hadianyagok. A piaci szereplôknek meg kell határozniuk, hogy a REACH szerint milyen minôségben kell eljárniuk, milyen tevékenységet folytatnak, mert a teendôik ennek megfelelôen alakulnak (pl. gyártók, forgalmazók, tovább felhasználók, stb.) A REACH rendelet a regisztrációra vonatkozóan különbözô regisztrációs határidôket jelöl meg, a gyártott anyag mennyiségétôl és veszélyességétôl függôen: Elôzetes regisztráció az Európai Vegyianyag-ügynökségnél 2008. június 1- 2008. december 1. Ha évente 1-1000 tonnányi vegyi anyagot gyártanak vagy forgalmaznak, akkor a fenti idôszak alatt elôzetesen regisztráltatniuk kell az anyagot. A legrövidebb idô az 1000 t/év/vállalat, illetve a CMR anyagok, a környezetre mérgezô anyagok (R50/53), és a légzôszervi szenzibilizáló anyagok esetében áll a rendelkezésre. Az elôregisztráció és így a halasztott regisztrációs lehetôség csak a már bevezetett anyagokra vonatkozik. Ennek elmulasztás esetén a teljes regisztrációs dosszié benyújtásáig a gyártás illetve a forgalmazás nem folytatható. Elôzetes regisztráció esetén a további regisztrációs határidôk lépcsôzetesen lépnek életbe a kibocsátás mennyiségétôl függôen (2010, 2013, 2018). A fenti rövid áttekintésbôl is kiderül, hogy a REACH rendeletben érintettek köre nagy, a jogszabály pedig bonyolult, terjedelmes. A REACH rendelet hatalmas kihívást jelent nem csak környezetvédelmi szempontból, hanem koordinációs és kooperációs vonatkozások okán is. Az ÉMI-TÜV Akadémia az Ön vállakozására szabva kínál képzési és felkészülési lehetôségeket, hogy az Önök vállakozása is megfeleljen az érvényben lévô rendeletnek. Süvegesné Váradi Gabriella, szakigazgató • TÜV SÜD KERMI Kft.

Terméktanúsítás

11

A TÜV SÜD KERMI Kft. csomagolás megfelelôségi szolgáltatásai A

csomagolóanyagok fajtája, összetétele és mennyisége egyre nagyobb hangsúlyt kap környezetünk védelme érdekében.

A 91/2006. (XII.26.) GKM rendelet a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelôségi igazolására vonatkozó részletes szabályozásokat tartalmazza. A rendelet által meghatározott határidô a megfelelôség igazolására 2009. január 1. 2009. január 1-je után a csomagolás gyártója köteles a rendeletben meghatározott módon igazolni, hogy a csomagolása megfelel a környezetvédelmi követelményeknek. Új szolgáltatásunk lehetôvé teszi, hogy segítsük jelenlegi és új ügyfeleinket abban, hogy új kötelezettségeiket maradéktalanuk teljesíteni tudják. Szervezetünk több más termékcsoport vizsgálatára és tanúsítására már szerzett kijelölést és brüsszeli bejegyzést 1420-as számon, a csomagolás környezetvédelmi megfelelôség értékelési tevékenységünkre az eljárás folyamatban van. Mindemellett tanúsító szervezetünk az EN 45011 számú szabvány szerint a NAT által már a rendeletben jelölt szabványokra is akkreditált. A fent említett rendelet meghatározza az értékeléshez referenciaként használandó harmonizált szabványokat, amelyeket célszerû alkalmazni az egyes csomagolások környezetvédelmi követelményeknek való megfelelése vizsgálatakor. A szabványok nem kötelezô érvényûek, de abban az esetben, ha alkalmazásukkal a csomagolás megfelelôség értékelése pozitív, akkor a csomagolás megfelel a 94/62/ EK csomagolási irányelvnek. Ezek a harmonizált szabványok fogalmazzák meg a megfelelôség értékelésre vonatkozó követelményeket részletesen, amelyek lényegét a 94/62/EK új megközelítésû („new approach”) irányelv határozta meg a következôképpen: • a csomagolás tömegét és térfogatát oly mértékûre kell csökkenteni, amely még elegendô a csomagolt termék biztonságához és megfelelôségéhez; • mérgezô és más veszélyes csomagolási alkotóelemek a csomagolás életciklusának végéig a lehetô legkisebb mennyiségben terheljék a környezetet; • a csomagolásnak alkalmasnak kell lennie anyagában való hasznosításra, energetikai hasznosításra, komposztálásra, vagy újrahasznosítására.

A 94/62/EK irányelvvel összhangban kidolgozott hazai szabályozás a 94/2002. (V. 5.) számú, „A csomagolásról és a csomagolási hulladékok kezelésének szabályairól” szóló Kormányrendelet, amely létrejötte óta több lépcsôben került bôvítésre, kiegészítésre. A rendelet definiálja a csomagolás fogalmát oly módon, hogy csomagolásnak tekint valamennyi olyan tételt, amelyet a termelô vagy a felhasználó valamely termék – a nyersanyagtól a feldolgozott termékig – befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására használ, ideértve az ugyanilyen célra használt egyszer használatos tételt is. A termékre közvetlenül ráakasztott vagy ahhoz rögzített, csomagolási funkciót ellátó

12

Terméktanúsítás

kiegészítô elemeket, a csomagolásba beépülô egyéb összetevôket és kiegészítô elemeket a csomagolás részének kell tekinteni. Például a csomagolás része a termékre akasztott, vagy ráragasztott címke, fólia védôtokok, borítások, hálók, fûzôkapcsok, plombák, stb. A rendelet meghatározza a csomagolás elôállítására, forgalmazására vonatkozó követelményeket, mely szerint: • nem forgalmazható olyan csomagolás, illetve nem helyezhetô el termék olyan csomagolásban, amelyben, illetve amelynek összetevôiben az ólom, kadmium, higany és króm (VI) összesített koncentrációja a 0,01 tömegszázalékot meghaladja; • a csomagolást úgy kell elôállítani, hogy annak térfogata és tömege arra a minimálisan elégséges mennyiségre korlátozódjék, amely fenntartja a csomagolt termék és a felhasználó számára a biztonságosság, higiénia és elfogadhatóság szükséges szintjét; • a csomagolást úgy kell elôállítani, hogy minimumra csökkentsék az ártalmas és más veszélyes anyagok esetleges környezetbe jutását, a csomagolási összetevôk, illetve csomagolóanyag alkotóelemek hulladékkezelése során; • a csomagolást úgy kell megtervezni, elôállítani és forgalmazni, hogy lehetôvé tegyék annak újrahasználatát vagy hasznosítását, beleértve az anyagában történô hasznosítást (újrafeldolgozást), és minimumra csökkentsék annak a környezetre gyakorolt hatását. A rendelet csomagolási hulladék kezelésére vonatkozó elôírásokat is tartalmaz, amely szerint a csomagolási hulladék – más hulladéktól elkülönített – visszavételét, valamint hasznosítását a gyártónak kell biztosítania. A visszavételi és hasznosítási kötelezettség önállóan vagy a hulladékgazdálkodási törvény szerinti hasznosítást koordináló szervezet útján teljesíthetô. A 91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelôsége igazolásának módját úgy szabályozza, hogy az egyes követelményekhez rendeli az értékelés referencia szabványait, a következôképpen:

MSZ EN 13428: 2004. szabvány szerint: 1. Megelôzés az anyagfelhasználás csökkentésével, a csomagolás teljesítmény ismérvei jegyzékének összeállítása és értékelése szükséges: • áruvédelem; • a csomagolószer gyártási folyamata; • csomagolási / töltési folyamat; • logisztika - szállítás, tárolás, kezelés;

• termékbemutatás, marketing; • felhasználó/ fogyasztó általi elfogadás; • tájékoztatás; • biztonság; • jogi szabályozás; • egyéb követelmények. 2. A veszélyes anyag vagy készítmény jelenlétének meghatározása a biztonsági adatlapok felhasználásával: • tartalmaz-e „N” (környezeti veszély) jelölésû anyagot vagy készítményt; • valószínûsíthetô-e ezek jelenléte a kibocsátásokban, hamuban, csurgalékvízben, hulladékkezelési maradványokban; • ólom, kadmium, higany és hatértékû króm jelenléte <100 ppm (0, 01%) méréssel vagy számolással.

Követelmény:

Referencia szabvány:

1. Anyagfelhasználás minimalizálása

MSZ EN 13428: 2004.

2. Nehézfémtartalom határérték alatti

MSZ EN 13428: 2004., CR 13695-1.

3. Veszélyesanyag-tartalom minimalizálása MSZ EN 13428: 2004., CR 13695-2. 4. Újrahasználat

MSZ EN 13429: 2004.

5. Anyagában hasznosíthatóság

MSZ EN 13430: 2004.

6. Energetikai hasznosíthatóság

MSZ EN 13431: 2004.

7. Szerves hasznosíthatóság

MSZ EN 13432: 2002.

MSZ EN 13429: 2004. Újrahasználat címû szabvány szerint: • a csomagolás újrahasználatra tervezett legyen: a csomagolás akkor újrahasználható, ha fizikai tulajdonságainak és jellemzôinek lehetôvé kell tenniük több fordulót, vagy visszatérést (rotációt) a felhasználás rendes körülményei között elôre látható feltételek mellett. • az újrahasználatot támogató rendszer rendelkezésre áll-e, ahol a csomagolt termék forgalomba hozásáért a csomagoló / töltô a felelôs.

Terméktanúsítás

MSZ EN 13430: 2004. Az alapanyagként hasznosítható csomagolások követelményeit fogalmazza meg: • az anyagában történô hasznosítás: a csomagolást úgy kell elôállítani, hogy a piacképes termékek gyártása során felhasznált anyagok bizonyos súlyszázalékának visszaforgatását lehetôvé tegyék. E százalékos arány megállapítása azon anyagtípustól függôen változhat, amelybôl a csomagolás összetevôdik. Meg kell vizsgálni a hasznosítás feltételeit a csomagolás összes

életciklus elemében: tervezés – gyártás – hasznosítás – a végfelhasználó által végzett szétválogatás – gyûjtés / szétválogatás. MSZ EN 13431: 2004. Az energetikailag hasznosítható csomagolás követelményei, beleértve a legkisebb fûtôérték meghatározását. • az energia-visszanyerés formájában hasznosítható csomagolás: az energia-visszanyerés céljából feldolgozott csomagolási hulladéknak minimális alsó fûtôértékkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy lehetôvé tegye az energia visszanyerés optimalizálását. Energetikailag hasznosíthatónak kell tekinteni azokat a csomagolásokat, amelyek több mint 50 tömegszázalékban szerves anyagot, pl. fát, papírt, kartont tartalmaznak és általuk hôtechnikai nyereség érhetô el, és teljesül a q net legalább 5 MJ/kg feltétel. MSZ EN 13432: 2004. Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható csomagolás követelményei: • komposztálás formájában hasznosítható csomagolás: a komposztálás céljából feldolgozott csomagolási hulladéknak olyan biológiai úton lebontható jelleggel kell rendelkeznie, hogy az ne akadályozza az elkülönített begyûjtést és azt a komposztálási eljárást vagy tevékenységet, amelynek azt alávetik. • biológiai úton lebontható csomagolás: a biológiai úton lebontható csomagolásnak olyan összetétellel kell rendelkeznie, hogy képes legyen fizikai, kémiai, termikus vagy biológiai bomlásra úgy, hogy levegô jelenlétében végsô soron szén-dioxiddá,

13

biomasszává, vízzé vagy levegô kizárása mellett elsôsorban metánná bomoljon. A természetes eredetû kémiailag módosítatlan csomagolóanyagokat és alkotóelemeket, (mint pl. a fa, a cellulóz, a pamutszál, a keményítô, a papírpép vagy juta) vizsgálat nélkül el kell fogadni, mint biológiailag lebomló anyagot. Kémiailag jellemezni kell ôket és feleljenek meg a szétmállásra, valamint a komposztminôségre vonatkozó feltételeknek.

A szerves hasznosíthatóság szabványos követelményeinek értékelése egy konkrét csomagolás esetén igen komplex feladat, különösen, ha az több csomagolási összetevôt tartalmaz. Ezért is nagyon fontos követelmény, hogy a szervesen hasznosítható csomagolás-összetevôk megfelelô jelölés vagy felirat alkalmazásával felismerhetôk legyenek. A csomagolóanyagok jelölése igen fontos szempont a csomagolási hulladékkezelés szempontjából, ezért már a 94/62/EK irányelv és az ennek megfelelô magyar rendelet is megfogalmaz a csomagolás jelölésére vonatkozó követelményeket. Eszerint a gyártó a csomagolás anyagára, hulladékára, illetve a csomagolási hulladék kezelésének módjára utaló azonosítást alkalmazhat. Ha a gyártó az azonosításról döntött, úgy kizárólag az e rendeletben meghatározott azonosítási rendszert, illetve módokat alkalmazhatja, más jogszabályban elôírt azonosításon vagy más jelölésen kívül. A TÜV SÜD KERMI Kft. felkészült a rendeletben elôírt követelmények szerinti megfelelôség igazolására. Szakértelmünkkel, laboratóriumi hátterünkkel és a csomagolóanyagokat illetô széleskörû szolgáltatásainkkal rugalmasan állunk mind a gyártók, mind a forgalmazók rendelkezésére.

Süvegesné Váradi Gabriella szakigazgató TÜV SÜD KERMI Kft.

A TÜV SÜD KERMI Kft. Business Superbrands 2008 díjas lett! több mint 100 éves múltra visszatekintô, a fogyasztási cikkek szinte teljes palettájának vizsgálatára akkreditált laboratóriumokkal rendelkezô TÜV SÜD KERMI Kft. kezdetektôl fogva a MAGYAR TERMÉK NAGYDÍJ alapító tagja és kiírója. 2008-ban tizenegyedik alkalommal hirdette meg az Industorg Bt., a TÜV SÜD KERMI Kft., a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a MEHIB Zrt., az EXIMBANK Zrt., a TERC Kft. és az ITD Hungary Non Profit Zrt., a Magyar Termék Nagydíj® Pályázati Rendszert. Az ünnepségen ünnepi köszöntôt mond Dr. Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke. A Nagydíjakat Podolák György úr, az Országgyûlés Gazdasági és Informatikai Bizottságámak elnöke adja át. Az ünnepélyes átadás minden évben a magyar Parlament épületében történik.

A

A Magyar Termék Nagydíj pályázaton az elmúlt tíz év alatt 437 pályázat kapott különbözô díjakat, amelybôl 142-en viselik a Magyar Termék Nagydíj kitüntetô címet. Ebben az esztendôben is 13, a gazdaság szinte teljes palettáját felölelô témakörben lehetett pályázni. Jelentkezhetett multinacionális nagyvállalat, közép- és kisvállalkozás is, de lehetôség volt a zsûrizett kézmûipar remekeinek befogadására is. Az elmúlt tíz esztendô tapasztalata alapján a pályázók több mint 50%-a közép- és kisvállalkozás, ez az arány a díjazásokban is megfigyelhetô. 2008-ban a Magyar Termék Nagydíj pályázaton 38 pályázat 29 Nagydíj kitüntetést érdemelt ki (nyolc pályázatot négy összevont Nagydíjjal jutalmaztak). Elismert Termék minôsítésben öt pályázót részesítettek. A 34 kitüntetett pályázóból 11 a TÜV SÜD KERMI Kft. partnere. A TÜV SÜD KERMI Kft. a fogyasztási cikkek vizsgálata, megfelelôség tanúsítása és szakvéleményezése területén a TÜV SÜD Csoport tagjaként a világ vezetô nemzetközi tanúsító vállalatainak egyike. Nemzeti és nemzetközi jogosultságai révén a TÜV SÜD KERMI Kft. mára a TÜV SÜD Kelet-Közép-Európa kompetencia-központjává vált. A TÜV SÜD KERMI Kft. számára a MAGYAR TERMÉK NAGYDÍJ évrôl évre történô támogatása kiemelkedô jelentôségû feladat. Ezzel a vállalat felelôsséget vállal és mutat a világpiacon a magyar gyártók és a magyar termékek versenyképességének növelésére. A vállalat számára elsôdleges feladat a hagyományok folytonossága, azaz a termékminôség, valamint a fogyasztók védelme érdekében a fokozott termékbiztonság fontosságának hangsúlyozása. A fogyasztó számára ez a biztonság garanciáját jelenti, a gyártó számára pedig egy gazdasági többletértéket, azaz nagyobb értéket képvisel.

A TÜV SÜD KERMI júliusban B2B kategóriában elnyerte a Business Superbrands díjat. A Business Superbrands program a B2B márkák legkiválóbbjait mutatja majd be, azaz olyan magyarországi márkákat, amelyek elsôsorban nem a nagyközönséget, a fogyasztókat célozzák meg, hanem vállalkozásokat, szervezeteket szolgálnak. Noha a márkák kiválasztásának folyamata országonként mutat kisebb eltéréseket, minden Business Superbrands program célja megtalálni a vezetô B2B márkákat, és azokra irányítani a figyelmet, amelyek a legkiemelkedôbb teljesítményt nyújtják az üzleti szférán belül. Hasonlóan a Superbrands programhoz, a Business Superbrands címek odaítélésérôl is egy 14 szakértôbôl álló bizottság dönt, amelynek tagjai az üzleti szegmenst jól ismerô, neves és elismert szakemberek. A Bizottság egy 3000 márkát tartalmazó lista szereplôit értékeli. A Dun & Bradstreet által a Magyarországon bejegyzett mintegy 400 000 mûködô vállalkozás szûrésével készült adatbázis értékelésének eredménye lesz a legkiválóbb magyar B2B márkákat tartalmazó lista. Szolgáltatásunk és szakértelmünk által fontos számunkra, hogy partnereink számára a mai versenyhelyzetben gazdasági többletértéket biztosítsunk. Sajtóközlemény, 2008. július

információ Médiakapcsolat: Hegedûs Helga

A Magyar Termék Nagydíj pályázati rendszerben értékelt termékek és gyártóik garanciát jelenthetnek az EU források biztosította támogatások gazdaságos és hatékony felhasználásával kapcsolatban. A Magyar Termék Nagydíj azok elismerése, akik ismerik és alkalmazzák a „kiválóság törvényét”, azért dolgoznak, fejlesztenek, hogy jóból kiválóvá váljanak. Ezzel felelôsségük is megnô, hiszen példaként szolgálnak, hordozói azoknak az értékeknek, melyek összhangban vannak Magyarország gazdasági érdekeivel.

ÉMI-TÜV SÜD Kft. TÜV SÜD KERMI Kft. vállalati kommunikáció 2000 Szentendre Dózsa György út 26. Telefon: 06 20 5693761 [email protected] www.kermi.hu

Hegedûs Helga, vállalati kommunikáció