DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN XVI.) 2016. május 26 - 28.
Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között
A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas Mann u. 49.)
1
DEMIN XVI.
Orvosiügyelet szervezés, minőségbiztosítás Dr. Jancsó Zoltán (DE NK CSOFET és Orvosi Ügyelet Nonprofit KFT) Az alapellátási központi ügyelet helyét és szerepét a sürgősségi betegellátás rendszerében, valamint az ügyeletet ellátó szakemberek feladatait a vonatkozó jogszabályok – többé-kevésbé - pontosan meghatározzák. Ahhoz, hogy ezek a rendelkezések az ellátás napi gyakorlatában is érvényre juthassanak fontos, hogy a központi ügyeletek megfelelő minőségű és volumenű humán erőforrással, színvonalas és korszerű infrastruktúrával, egységes szakmai alapelvek, rendszerkonform belső protokollok és megfelelő minőségirányítás mellett, továbbá az ezeket implementáló belső képzések mentén működjenek, mindez pedig professzionális szakmai, operatív és gazdasági menedzsmenttevékenységet feltételez. Ma már az is alapvető elvárás, hogy a sürgősségi lánc szereplői (SBO-k, mentést végző szervezetek és a központi ügyeletek) között folyamatos legyen a kommunikáció és a kooperáció, illetve megvalósuljon a prehospitalis feladatokat megfelelően kezelő diszpécserszolgálat működése. Az előadás a központi ügyeletek alapvető működési jellemzőit, a minőségi működés, a megfelelőség megvalósításához szükséges szervezési és irányítási feladatokat, a minőségbiztosítás kulcspontjait és a dokumentáció jelentőségét mutatja be. Az alapellátási központi ügyeletek ellátási spektruma igen széles, ráadásul a mentési, illetve. sürgősségi alapellátási funkciók sok esetben nem különülnek el élesen egymástól. A főbb ellátási területek és azok néhány tipikus esete a következő:
2
DEMIN XVI.
¾ Valódi sürgősség – emergency (de facto részvétel a mentés folyamatában): • első észlelő az ügyelet – rendelőben, terepen • “hiba” a telefonban (nem megfelelő hívásfogadás / értékelés, illetve mentők értesítése csak a helyszínről) • párhuzamos riasztás – OMSZ kérésére ¾ Sürgős igény a beteg részéről – urgency (életveszély vagy súlyos egészségkárosodás veszélye nem áll fenn, de a panaszok, tünetek miatt indokolt a beavatkozás a következő rendes háziorvosi rendelés előtt, ügyeleti időben) pl. acut haemorrhagiás cystitis, lumbago acuta., súlyos sinusitis acuta, egyes lázas állapotok stb. ¾ Folyamatos kezelési igény (jogszabályban előírt feladat, az alapellátás “helyettesítése” a hétvégi és munkaszüneti napokon) Injekciók beadása (pl. antibiotikum, LMWH, kábító fájdalomcsillapító), kötözések ¾ Hatósági megkeresések (látlelet, fogdavizsgálat, hatósági vér- és vizelet vétel stb.) ¾ Halottszemle (rendkívüli és nem rendkívüli halál esetén) A fenti széles spektrumú ellátási tevékenység minőségi biztosításához a következő fő funkciók megfelelőségét kell biztosítani az ügyelet működtetése során: • Humán erőforrás szervezés - mennyiség, minőség • Szakmai irányítás – naprakész, valós • Technikai-logisztikai szervezés – költséghatékony, gyors reagálású • Oktatás – egészségügyi szakmai, operatív ismeretek
3
DEMIN XVI.
• Operatív vezetés – fentiek összehangolt napi működésének biztosítása • Gazdasági vezetés – kontrolling és tervezés • Stratégiai vezetés – kapcsolat, fejlesztés • Kommunikáció szervezés – belső, külső • Back office – adminisztráció és szupport A fent megjelölt szervezési és irányítási funkciók közül a minőségbiztosítás szempontjából is kiemelt jelentőségűek a következők: • Betegellátási tevékenység (és dokumentációjának) minőségbiztosítása • Technikai-logisztikai tevékenység minőségbiztosítása • HR megfelelőség minőségbiztosítása • Panaszkezelés minőségbiztosítása • Back office tevékenység minőségbiztosítása Ezen területek minőségbiztosításának egyik kulcseleme az indikátor területek megfelelő megválasztása. Ilyenek területek: • Szakmai irányítás számára: • Hívásfogadás menete • Betegellátási tevékenység esetén: anamnézis felvétel, fizikális és eszközös vizsgálatok protokoll szerinti elvégzése és dokumentációja • Továbbküldés meghatározása, egyes kiemelt szempontok alkalmazása • Betegtájékoztatás kulcselemeinek megléte • Ellátás visszautasítás a beteg részéről, ennek dokumentációja • Betegpanaszok értékelése Technikai logisztikai irányítás számára: • Eszköz-anyag rendelkezésre állás a telephelyeken • Gépjárművek rendelkezésre állása és biztonságossága
4
DEMIN XVI.
• Informatikai (medikai és vállalatirányítási) és telekommunikációs rendszerek rendelkezésre állása ás biztonságossága HR irányítás részére: • Szakemberek rendelkezésre állása • Szakemberek jogszabályi és szakmai megfelelősége A fenti indikátor területek jelentőségének, illetve az értékelés szempontjainak, továbbá a dokumentáció-vezetés megfelelősége fontosságának bemutatása az előadás egyik fő célkitűzése. Sor kerül a minőségirányítás egyik fontos eszközének a diszpécserszolgálat ellátásra gyakorolt hatásának rövid bemutatása is.
5
DEMIN XVI.
