"Hic Rhodus, hic salta!"
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Bevezetés, elektronikus levelezés A tárgy kódja: BMEEPAG1202 A tárgy oktatói: Ledneczki Pál Ph.D. tárgyfelelős
[email protected]
Fejér Tamás oktatási felelős
[email protected]
Batta Imre
[email protected]
Kiss Zsolt
[email protected]
Kovács András
[email protected]
Kovács András Zsolt
[email protected]
Strommer László
[email protected]
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Elérhetőségünk Az egyetemen:
a tanszéken: K. I. 37. (fogadóórákon) tanszéki laborokban: K.312, K.313 EISZK laborokban: R.4F, R.4H
A hálózaton:
www.star.bme.hu (a tárgy leírása, az előadások és gyakorlatok ütemterve, az aláírás és a félévzáró jegy megszerzésének módja)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Aki sikeresen elvégzi a kurzust •használni tudja az egyetemi hálózatot illetve az Internetet •tisztában lesz a pixelgrafika alapjaival •megtanulja a szövegszerkesztés és weblap készítés alapfogalmait •megismerkedik az Excel táblázatkezelővel •betekintést nyer a táblázatkezelő építészmérnöki alkalmazásaiba Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Bevezetés •amivel a felhasználó találkozik •egyetemi hálózat, világháló •a hardver fejlődése •az operációs rendszerek •elektronikus levelezés Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Amivel a felhasználó találkozik •Windows XP-vel, a PC operációs rendszerével •NOVELL NetWare hálózati operációs rendszer felhasználói felületével (Novell Client for Windows) •Internet bőngészővel (Internet Explorer) •levelező rendszerrel •felhasználói programokkal
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Egyetemi hálózat
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Hálózat •
•
Fizikai átvitel szintje kapcsolt telefonvonal (analóg modem: 56 kbit/s, ISDN: 64-128 kbit/s) ADSL, kábelTV (384-1024 kbit/s) vezeték nélküli szolgáltató (GSM modem: 9,6-14,4 kbit/s, GPRS: ~30-50(-172,8) kbit/s, HSCSD: 38,4-57,6 kbit/s, UMTS-3G: 1 Mbit/s) vezeték nélküli helyi hálózat (IrDA: 115 kbit/s, Bluetooth: 57,8-432 kbit/s, WiFi: 11-54 Mbit/s) hálózati kábel (fém szál: 10-100-1000 Mbit/s, optikai szál: 300-10 000 Mbit/s) műholdas adatátvitel Alkalmazások, protokollok szintje Web (www, wap), fájl transzfer (fájl- és nyomtatómegosztás, FTP, SCP), távoli terminál (Távoli Asztal, Telnet, SSH, X-window, Windows terminál: Neptun, VNC), levelezés (e-mail, newsgroups), chat, IP telefon, videokonferencia, stb. Protokoll: nyelv, amelyen a számítógépek egymással kommunikálni tudnak
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
A nagy kiterjedésű hálózatok (WAN) hardver elemei, architektúrák •Modem (modulátor-demodulátor), analóg-digitális átalakító •Repeater (jelismétlő), a beérkező jeleket újradigitalizálja •Bridge (híd), store and forward távolra továbbító eszköz •Router (forgalomirányító), ellátja a bridge funkcióit + útvonalkiválasztást is végez, LAN-WAN kapcsolat •Gateway(átjáró), protokoll átalakító, hálózatok összekapcsolására •Architektúrák •Host-terminál alapú kapcsolatok •Egyenrangú (peer to peer) hálózatok •Kiszolgáló-ügyfél (server-client) alapú hálózatok Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Kiszolgáló-ügyfél alapú hálózatok Kiszolgáló (szerver, távoli alk.) Ügyfél (kliens, helyi alk.) mindig készenlétben áll, a befutó kéréseket kiszolgálja webkiszolgáló levelező-kiszolgáló ftp kiszolgáló Chat kiszolgáló Neptun Frame 1-8 megosztott mappa
lehetővé teszi kérések küldését a kiszolgálóhoz, megjeleníti a választ. böngésző (IE, Netscape, Opera), levelezőprogram (Pmail, Outlook) FTP kliens (WSFTP), böngésző, Intéző, Windows Commander IRC Neptun kliens, böngésző beépülő csatlakozás a hálózati meghajtóra
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Szerverek elérhetősége szerver neve:
LECHNER
URAL2
internet hostnév:
lechner.abr.bme.hu
ural2.hszk.bme.hu
op. rendszer:
Netware 5.1
Solaris 8
hardver:
IBM Netfinity 3500M10 PIII 550 MHz CPU 768 MB RAM
SUN Enterprise 450 4 x UltraSparc 400 MHz CPU, 4 GB RAM
tárkapacitás/user: 10 MB
20 MB
E-mail cím:
[email protected]
[email protected]
egyéni Web oldal: www.star.bme.hu/ ~username
hszk.bme.hu/~username
FTP:
ural2.hszk.bme.hu
ftp.star.bme.hu
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Bejelentkezés a hálózatra tanszéki laborból, HSZK laborból
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Bejelentkezés a hálózatra otthonról
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Otthoni/irodai hálózat: Windows XP
Fájlmegosztás
Nyomtató megosztás
Laptop-csatlakozás
Tűzfal
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Egyetemi hálózat, világháló
http://intranet.bme.hu/bmenet/bmenet200305.gif Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
A számítógépek története Adat/információ-feldolgozás a számítógépek előtt Babilon i.e. 3000 körül, agyagtáblák Egyiptom i.e. 3000 körül, hieroglifák papirusztekercsen Kínai, hindu, görög, arab, maja, stb. kultúra Eszközök: számolótáblák, abakusz, számolólécek, csomók, füstjelek, stb. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Mechanikus gépezetek I. b
Első logarléc, 1620 Schickard (Tübingen), fogaskerekes gépe, 1623 (a) Pascal számológépe, 1642 (b)
a
Leibniz számológépe 1700 (c) Jacquard szövőszéke 1801 Babbage „Difference Engine” (d)
c d
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Mechanikus gépezetek II.
Hollerith szavazatszámláló gépe 1890 USA
IBM számológépek 1930
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
A számítógépek forradalma ENIAC, Pennsylvania Egyetem, 1946 Electronic Numerical Integrator And Computer 18 000 elektroncső 30 tonna 150 kW 5000 művelet/mp Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Neumann János (1903 – 1957) Neumann –elvek: -teljesen elektronikus számítógép -kettes számrendszer alkalmazása -aritmetikai egység alkalmazása (univerzális Turing-gép) - központi vezérlőegység alkalmazása - belső program- és adattárolás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Első generáció 1946-1958
Jellemzők: •lyukkártya, mágnesszalag, •elektoncső •mágnesdob, mint memória •lassú, sok helyet foglal •üzleti felhasználás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Második generáció 1959-1963
Jellemzők: •megjelenik a tranzisztor •ferritgyűrűs központi tár •mágnesdobok és lemezek •kezdeti programozási nyelvek
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Harmadik generáció 1964-1970 Jellemzők: •az integrált áramkörök megjelenése •jelentős méretcsökkenés •cserélhető mágneslemez •az operációs rendszerek és felhasználói programok gyors bővülése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Negyedik generáció 1971-1987 Jellemzők: •a nagy inegráltságú áramkörök (LSI) megjelenése •az operatív memória jelentős növekedése •további jelentős méret és ár csökkenés •megjelennek a mikro- és home-computerek Apple, IBM PC ZX 80, Commodore 64, Sinclair Spectrum, M08X, Primo Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
A személyi számítógépek megjelenése Marcian (Ted) Hoff Olyan általános célú chipet tervezett, amely képes utasításokat fogadni egy központi memóriából, és ezek alapján egyszerű műveleteket tud végrehajtani az adatokon, így egymaga több különböző feladatra is programozható. A kezdetben 200 dolláros i4004 mai szemmel nézve igencsak megmosolyogtató teljesítményt produkált: 108 KHz-es órajelével másodpercenként mindössze 60 ezer művelet elvégzésére volt képes, és csak 4 bites adatokkal tudott dolgozni. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Ötödik generáció 1985-? Jellemzők:
1946
ENIAC
5000 összeadás
1978
i8086
5 – 10 Mhz
1982
i80286
6 – 12 Mhz
1985
i80386
16 – 33 Mhz (32 bit)
1989
i80486
25 – 100 Mhz
1993
iPentium
60 – 233 Mhz
további növekedése 1997
iPentium2
233 – 450 Mhz
1999
iPentium3
450 Mhz – 1 Ghz
2000
iPentium4
1 Ghz – 3.2 Ghz
2001
Itanium
800 Mhz (64 bit)
•igen nagy inegráltságú áramkörök (VLSI) •az operatív memória
•a processzorsebesség nő
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Szoftverek Funkciójuk szerint: OS (Operating System) segédprogramok felhasználói programok Felhasználhatóságuk szerint
egyedi szoftverek kereskedelmi szoftverek sharware szoftverek freeware szoftverek public domain szoftverek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Operációs rendszerek I. Az operációs rendszer feladatai •programok indítása, futtatása, befejezése •erőforrások (memória, nyomtató, háttértárak stb.) kezelése •kapcsolattartás a felhasználóval •hibakezelés •védelem illetéktelen hozzáférés ellen •a futó programok kőzötti kapcsolattartás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Operációs rendszerek II. Az operációs rendszerek kialakulása és fejlődése •kezdetben egyszerű program dugaszolása órákig tartott •alprogram-könyvtár a külső I/O eszközök kezelésére •puffer- és megszakításkezelés hozzáadása, hibakeresés •multiprogramozás, dinamikus váltás, memóriavédelem •interaktivitás igénye •adatok és programok tárolása, könyvtár struktura •csatlakozás a hálózatra Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Operációs rendszerek Az operációs rendszerek fejlődésének állomásai •kötegelt (batch) feldolgozás, kártyacsomagok
monitor program, mindig a memóriában felhasználói terület programok, fordítók, adatok
•spooling batch, 60-as-70-es évek, párhuzamos I/O és feldolgozás, megszakításkezelés •multiprogramozás, a 60-as évektől napjainkig •időosztás (timesharing) a 70-es évektől •PC-k és hálózatok a 80-as évektől Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Operációs rendszerek III. A DOS operációs rendszer •1981-ben került piacra az első verzió
•a PC-k lemezorientált, parancsvezérelt op. rendszere
•a DOS állománykezelése: meghajtók, könyvtárfa (root, path), állományok Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
A Windows XP operációs rendszer I. Fájlkezelés •mapparendszer, fájlok, •fájlok neve: név.típus (ékezet, szóköz elvben lehet, de inkább ne; javasolt módszer: ElsoKepem.jpg, vagy elso_kepem.jpg), •fájlműveletek: másolás, mozgatás, törlés, •tömörítés, •keresés (joker karakterek: * és ?) •társítás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
A Windows XP operációs rendszer II.
Az asztal mappái
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
A Windows XP operációs rendszer III.
Az asztal mappái Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
A Windows XP operációs rendszer IV. Fontosabb alkalmazások •jegyzettömb, •festőprogram (Paint), •parancssor, •számológép, •karaktertábla, •azonnali üzenetküldés •médialejátszó (Mediaplayer) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
A Windows XP operációs rendszer V. További operációs rendszer szolgáltatások •nyomtatás, faxküldés, •felhasználói fiókok, •hálózati kapcsolatok: helyi hálózat, telefonos hálózat, stb., •eseménynapló, •biztonsági házirend, •ütemezett feladatok, •fájlszinkronizálás, •Távoli asztal kapcsolat, •biztonsági másolat készítése, •lemezkarbantartás és töredezettség-mentesítés, •rendszer-visszaállítás. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Operációs rendszerek VI. A UNIX és LINUX operációs rendszerek •1969, a UNIX első assembly-ben írt verziója •1973, a C-ben (át)írt UNIX verzió •a számítógépes hálózatok op. rendszere •1990, LINUX, (UNIX-klón), Linus Torvalds finn egyetemista •szabad szoftver, a felhasználók fejlesztik •szuperszámítógép
Linux Supercomputer Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Operációs rendszerek VII. Novell NetWare hálózati operációs rendszer •Server (hálózati kiszolgáló) •fájlok tárolása és a hozzáférések kezelése •fájlok védelme •hálózati nyomtatás •Workstation (munkaállomás) •saját op. rendszere alatt működik, bejelentkezéskor logikai számot (connection number) kap •UPS (szünetmentes áramforrás) •Hálózati kártya Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Könyvtár- illetve fájlhozzáférési jogok •Read
olvasható a mappában található fáj illetve az adott fájl, programfájl végrehajtható
•Write
megnyitható, olvasható, módosítható a fájl vagy mappa
•Create
a mappában fájl, mappa létrehozható
•Erase
törölhető a mappában található fáj illetve mappa
•Modify
módosítható a mappában található fáj, alkönyvtár neve és attributumai
•File Scan
látható a mappa illetve fájl neve és a hozzá vezető útvonal
•Access control a jogok átállítása megengedett Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
NetWare Rights történet
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Az Internet és a WWW Az Internet elődje az ARPANET 1969-től áll az egyetemek és számítástudománnyal foglalkozó cégek rendelkezésére. Az Internet egymással összekapcsolt, azonos szabvány szerint (TCP/IP protokoll) kommunikáló számítógépek ill. számítógép hálózatok hálózata. Mivel az IP cím egy 32 bites szám, ezért megjegyzése igen nehézkes. Ennek áthidalására könnyen megjegyezhető nevekkel látjuk el a számítógépeket (host name). Ennek általános alakja: szgép.szervezet.típus.ország. 1992 - a CERN hivatalosan is bejelenti a World Wide Web, vagyis az Internet multimédiás felületének megszületését. A WWW dokumentumokat a HTTP (HyperText Transfer Protocol) segítségével lehet továbbítani, formátuma a HTML (HyperText Markup Language). Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Böngészés alapfogalmai •Kezdőlap, Kedvencek, előzmények •Leállítás, frissítés, újratöltés, •Visszalépés, előrelépés •Cookie
A webkiszolgáló a kliens gépén elhelyez egy kis adatcsomagot, amelyet a következő kapcsolódáskor a böngésző visszaküld. A kiszolgáló innen tudja, hogy az újabb kérés ugyanattól a felhasználótól érkezett. A Cookie visszaküldhető csak a küldő szervernek, vagy bárkinek (ez utóbbi nagyon veszélyes), és korlátozható az érvényességi ideje is.
•beépülő modulok (Flash player, Shockwave player, etc.), •kisalkalmazások (javascript, vbscript – csak IE), •portálok (origo, index, etc.) •keresőmotorok (szabadszavas és tematikus) (Google, Yahoo, Index, etc.)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Kétféle levelezési lehetőség Levelek letöltése
Elolvasás a szerveren
A már letöltött levelek csak helyben érhetők el. Levélíráshoz, olvasáshoz nem kell folyamatos kapcsolatban lenni (on-line). Nagy tárhely (helyi gép merevlemeze).
Bárhol is vagyok, az összes levelem elérhető. Levélírás, olvasás alatt folyamatos kapcsolat kell (telefonos hálózat!). Korlátozott tárhely a szerveren.
Levelezőklienst kell telepíteni.
Nem kell külön levelezőkliens.
Olvasás előtt a leveleket letöltjük a helyi gépre, és a levelezőkiszolgálóról letöröljük
A szerver tartalmaz egy levélolvasó alkalmazást is, ami távoli terminálon vagy weben keresztül érhető el.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Levelezés •Email-cím: felhasználó@gépnév •felhasználó: a címzett postaládájának a neve, pl. jkovacs vagy Kovacs.Janos stb. •gépnév: a postaládát tároló gép (levelező-kiszolgáló) neve az Interneten, pl. arch.bme.hu, freemail.hu, hotmail.com •Levél írása: •új levél címjegyzékből, •válasz, továbbítás, •mellékletek csatolása, •csoportnak: annyi levél megy ki, ahány tagja van a csoportnak, •levelező listára: egy levél megy ki, a listakiszolgáló küldi el a levelet a listatagoknak; a listára jelentkezni, lemondani egy speciális címre küldött levéllel lehet. •Levél olvasása: •többrészes levelek, csatolt állományok, •szortírozás mappákba, automatikus szortírozás szűrőkkel Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Biztonság •Alapértelmezés: semmi sincs titkosítva (jelszó sem) •Bejelentkezés titkosítása: hitelesített beléptetés (Novell, Windows beléptetés) •Adatátvitel titkosítása: ftp, telnet: scp, ssh www: SSL (https) •Hitelesítés, elektronikus aláírás, időpecsét, etc. •Tűzfal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
ADSL Asymmetric Digital Subscriber Line
Nagysebességű digitális adatátviteli technológia hagyományos vagy ISDN telefonvonalon, 384-1500 kbit/s letöltési és 64-384 kbit/s feltöltési sebességgel.
bináris
=kettes számrendszerben leírt
bit
A legkisebb információ-egység, két állapota van (0 vagy 1, igen vagy nem).
Byte
bájt
8 bit alkot egy byte-ot, binárisan 0000 00001111 1111-ig, decimálisan 0-255-ig, hexadecimálisan 0-FF-ig tart. Alkalmas egy karakter kódolására (pl. az A betü binárisan 01000001 decimálisan 65, hexadecimálisan: 41), de lehet egy szín kódja, vagy egy főszín intenzitása is.
CPU Central Processing Unit
(központi számító egység)
Processzor, a számítógép számítási sebességét leginkább befolyásoló főegysége. Egy gépben akár több párhuzamosan működő CPU is lehet.
client
kliens
A szerverhez forduló (általában kisebb kapacitású) számítógép.
clipboard
vágólap
decimális
A Windows áltmeneti tárolóhelye, melyre a Copy paranccsal lehet elhelyezni objektumokat (szöveget, képet...stb.), majd azokat a Paste paranccsal lehet (ugyanazon, vagy más programba) beilleszteni (akár többször is). A vágólapon addig marad az objektum, míg helyére másikat nem helyezünk (vagy ki nem lépünk a rendszerből). Ha egy programból nagy helyigényű objektumot helyeztünk a vágólapra, az adott alkalmazás befelyezésénél az operációs rendszer ezt jelzi, és rákérdez, hogy szükség van-e még rá, vagy törölhető. =tízes számrendszerben megadott
file
fájl, adatállomány
Jellemzői: fájlnév, kiterjesztés/típus, létrehozás és/vagy módosítás dátuma, ill. hozzáférési jogosultságok.
fileserver
fájlszerver
Fájlok központi tárolását, elérését lehetővé tevő szerver (illetve szerverfunkció) pl.: Netware.
FTP File Transfer Protocol From
=adatállomány-átviteli protokol feladó
Levél feladója, melyben a @ jel választja el a feladó és a levelező szerver nevét.
GPRS General Packet Radio Service
Mobiltelefonos internetezést gyorsító csomagkapcsolt adatátviteli protokoll, 100 kbps feletti sebességgel.
GUI Graphical User Interface
grafikus felhasználói felület
A mai munkaállomások operációs rendszereivel, programjaival szemben támasztott alapvető követelmény, hogy egy felhasználóbarát felhasználói felülettel rendelkezzen. Ezt a GUI segítségével biztosítják a fejlesztők. Részei az ikonok, a legördülő menük, a dialógus ablakok, a különböző eseményorientált technikák (pl.: fogd és vidd).
HDD Hard Disk Drive
kemény (merev) lemez meghajtó
a számítógépbe épített nagykapacitású, gyors mágneses írható-olvasható tároló egység. Jellemző méret: 4-18 GB. =16-os számrendszerben megadott. A 10-től 15-ig terjedő számokat rendre A, B, C, D, E, F betüvel jelölik. Pl.: DECimális 11 = HEXadecimális B, vagy DEC 31 = HEX 1F.
hexadecimális
IP Address
IP cím
32 bites, 4 tagból álló pontokkal elválasztott szám, mely azonosítja az IP-t használó számítógépet. Dinamikus IP cím beállításnál a gép kapcsolásakor, a szervertől kapja meg az aktuális IP címet (pl. telefonos bejelentkezésnél).
IRC Internet Relay Chat
Internet csvegő program
Szolgáltatás az Interneten; szabadon létrehozható virtuális "csatornákon", IRC kliensek segítségével két vagy több ember tud álnéven élőben (írásban) beszélgetni egymással egy szerveren keresztül.
IrDA Infrared Data Association
Infravörös kapcsolattartást szabályozó szervezet.
ISDN Integrated Services Digital Network
nemzetközi szabvány szerint működő digitális telefonhálózat
kB = kiloByte
kilobájt
1 kB= 210 Byte = 1024 Byte. Körülbelül ezer karakter, azaz 1 gépelt oldal szöveg.
mailserver
levelező szerver
a levelezést lehetővé tevő szerver (illetve szerverfunkció).
MB, GB,TB Mega-, Giga-, TeraByte.
220, 230, ill. 240 Byte.
A floppy tároló-kapacitása 1.44 MB. Az un. ZIP lemez 100 illetve 200 MB kapacitású, az un a:drive (LS 120) 120 MB-os. Egy normál zenei CD 74 perces felvétellel 640 MB információ mennyiség. 1 tekercs diafilm digitalizálva (36 kép, 2550*3825 képpont/kép, képpontonként 3 Byte) 1 GB.
multitask
többfeladatos
Egyszerre több program, feladat futtatására alkalmas operációs rendszer jelzője.
multiuser
többfelhasználós
Egyidejűleg több felhasználót kiszolgáló operációs rendszer jelzője.
NDS Novell Directory Services
Novell-címtárszolgáltatás
OS Operating System
operációs rendszer
A számítógép alapszoftvere, mely biztosítja a kommunikációt a felhasználó és a gép között (pl.:Unix, Linux, DOS, MS Windows NT, Novell Netware, stb).
password
jelszó
A számítógépre való bejelentkezéshez szükséges, a felhasználó azonosítását szolgálja.
POP3 (Post Office Protocol version 3)
Két gép közötti kommunikációra kidolgozott eljárás.
protokol
Kommunikációs adatok kódolásának leírása.
RAM (Random Access Memory)
véletlen elérésű memória
A gép bekapcsolt állapotában itt tárolódnak az éppen futó programrészek, ill. adatok. Írható-olvasható memória. Manapság egy munkaállomás 64-1024 MB RAM-mal rendelkezik.
ROM (Read Only Memory)
csak olvasható memória
A nevéből láthatóan ebbe a memóriába azok az adatok kerülnek a gyártás során, amit csak olvasni kell.
server
szerver
Masszív, éjjel-nappal működő, nagy kapacitású központi számítógép
SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) Subject
Levelek küldéséhez alkalmazott protokol. tárgy
Levél e mezőjébe kell beírni a levél témáját. Fontos része, de nem feltétele a levélnek.
TCP/IP (Transmission Control Protocol, Internet Protocol) Távoli (Unix, NT server) számítógépre lehet bejelentkezni, ott programokat futtatni e program segítségével.
TELNET
To
címzett
a levél címzetje melyben a @ jel választja el a címzett, és a levelező-szerver nevét pl.:
[email protected]
user account
felhasználói azonosító
A számítógépre való bejelentkezéshez szükséges. A unix rendszerek megkülönböztetik a kis és nagybetűket!
user
a felhasználó
user-interface
felhasználói felület
Az operációs rendszer jellemzője, hogyan kezelhető, mi módon közölhetjük parancsainkat a számítógépnek.
workstation
munkaállomás
Nagy(obb) teljesítményű egyedi számítógép
Számítógépek alkalmazása 1.
1. előadás
Copyright
© BME Építészmérnöki Kar Építészeti Ábrázolás Tanszék munkaközössége (Peredy József, Szoboszlai Mihály, Kiss Zsolt, Strommer László, Ledneczki Pál, Batta Imre, Juhász Péter, Fejér Tamás, Kovács András, Kovács András Zsolt), 1998-2003.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék