HfRADft. Koszigin beszámolója az ázsiai szocialista országokban tett látogatásáról. le h e tő v é teg y ék a n é p sz á m á k ell dönteniük sorsukról

(GAZSÍGÜGYMINISZTÉRIUM BV ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁG KIADVÁNYA

B e t * használatra 1

HfRADft IX. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM

ARA: 1.50 F*

1965. MÁRCIUS 12.

Koszigin beszámolója az ázsiai szocialista | országokban tett látogatásáról Alekszej Koszigin beszédet tá rsa sá g n a k és a K o re a i N épi m o n d o tt a m oszkvai telev ízió ­ D e m o k ra tik u s K ö z társaság n ak b a n az ázsiai szocialista orszá­ az az eltö k é lt szán d ék a, hogy g o kban te t t utazásáról. fejle sz tik és e rő s ítik a szo­ A tá rg y a lá so k legfontosabb c ialista tá b o r b a rá ts á g á t és e re d m én y e — m o n d o tta Koszigin — a S zo vjetuniónak, a összefogását, a z im p e ria liz ­ V ietn am i D em o k ratik u s K öz­ m u s ellen i egység fro n to t.

A z amerikai csapatokat ki kell vonni Dél-Vietnámból A k ín ai vezetőkkel fo ly ta to tt mokratikus Köztársaság elleni m egbeszélések h asznosak v e i­ agresszív amerikai akcióknak te k és „segítettek tisztázni kell megszűnniük ahhoz, hogy

kapcsolataink továbbfejleszté­ keresni lehessen az indokínai sének lehetőségeit’’. „Termé­ helyzet normalizálásához ve­ szetes, hogy a nemzetközi zető utakat. munkásmozgalomban támadt Az am erikai csapatokat nehézségeket és nézeteltérése­ k i k ell vonni D él-V iet­ ket nem lehet azonnal megol­ nam ból és D él-K oreából. dani.” A szocialista állam o k egységesek és szo lid árisak az im p e ria lista veszéllyel szem ­ ben. A n ép i V ietn am e lle n i a g ­ resszió n em m a r a d h a t b ü n te t­ lenül. H a a z a m e rik a i im p e­ ria listá k fo ly ta tju k agresszív cselekm ényeiket, etS»’ségben a k o n flik tu s „e lk e rü lh e te tle n ü l tú ln ő a k ezdeti k e re te k e n ” — je le n te tte ki a S zovjetunió M in isz te rta n á c sá n a k elnöke. — Elsősorban a Vietnami De­

A népeknek m aguknak le h e tő v é teg y ék a n é p sz á m á ­ k ell dönteniük sorsukról. ra, hogy külföldiek beavatko­ A S zo v jetu n ió a v ilág m in ­ zása nélkül maga határozza d e n n é p é v e l e g y ü tt — így az meg a sorsát. „Sem a p u sk a ­ E g y esü lt Á llam ok, A n glia és golyók, s é m a N a p a lm -b o m b ák F ra n c ia o rsz á g nép év el is — n e m á lltá k ú tj á t ás n e m á ll­ kész a jövőben is harcolni a h a tjá k ú tjá t D él-V ietn am b an nemzetközi feszültség enyhíté­ a n e m ze ti fe lsz a b a d ító m ozga­ séért, az általános leszerelé­ lo m n ak . E m ozgalom v aló b an sért, a. békéért és a biztonsá­ össznépi je lle g ű .” A z a m e rik a i im p e ria listá k ag resszív poli­ gért. A lekszej K oszigin han g o z­ tik á ja c sa k a te lje s csődbe to r ­ ta tta : a k ü ld ö ttsé g v ie tn a m i k o llh at. ú tja k ife je z ő je v o lt a n n a k , A laoszi ü g y ek b e v aió b e­ hogy a S zo v jetu n ió te v ék e n y en av a tk o z á s — fo ly ta tta K oszi­ tá m o g a tja a szo cialista ú to n g in — b o n y o lítja az am ú g y is m ag ab izto san h a la d ó v ietn am i b o n y o lu lt laoszi h ely ze tet. Az n é p igazságos ügyét. M eggyő­ a m e rik a i lég ierő k laoszi b e re ­ ződésünk, hogy to v á b b erő sö ­ pü lései „a nemzetközi megál­ d ik és fe jlő d ik m a jd a sz o v je t­ lapodások és a nemzetközi jog v ie tn a m i b a rá ts á g és e g y ü tt­ (Folytatás a 2. oldalon) m űködés.

Dobi István a kitüntetett asszonyokkal beszélget

A nem zetközi n ő n a p a lk a l­ ip a ri V á lla la t k isp esti te x til­

m ából szom baton ü n n ep ség et ren d eztek a P a rla m e n t M unk ácsy -term éb en , a h o l a nő­ m ozgalom ban k if e jte tt e re d ­ m ényes m u n k ásság u k elism e­ réséül, 40 nődolgozót tü n te tte k ki. Dobi István, az E lnöki T a­ n ács elnöke, a z E lnöki T an ács és a k o rm á n y n ev é b e n kö­ szö n tö tte a m a g y a r nőm ozga­ lom leg jo b b ja it, m a jd á tn y ú j­ to tta a k itü n te té se k e t. A N épk ö ztársaság E lnöki T anácsa a Munka Érdemrend a ra n y fokozata k itü n te té s t ad o m á­ nyo zta Döbrentei Károlyné dr. N ém ety A ra n k á n a k , a Leg­ felső b b B íróság b írá já n a k , a B u d ap esti N ő tan ács v é g re h a j­ tó b izo ttság a ta g já n a k , Fodor Istvánnénak, a P a m u tn y o m ó ­

g y á ra fonónőjének, a g y á r szakszervezeti bizo ttság a m ű ­ h ely b izo ttság a k u ltú rfelelő sének és Révai Józsefnénak, a F ővárosi T anács v b o k ta tá si o sztály a h e ly e tte s vezetőjé­ nek, a M ag y ar N ők O rszágos T an ácsa pedagógiai bizottsága* és a N ő tan ács b u d ap esti szü­ lő b izo ttság a ta g já n a k . H uszonnyolcán k a p tá k a M u n k a É rd e m re n d ezüst, k i­ lencen pedig a M u n k a É rd em ­ re n d b ro n z fo k o zatát. A k i­ tü n te te tte k nevében Boros Gábomé, a n ő ta n á c s B ékés m e ­ gyei szerv ezetén ek titk á r a m o n d o tt k öszönetét a m egtisz­ telő e lism e ré sé rt. Az ü n n e p ­ ség u tá n a z E lnöki T an ács fo­ g a d á st a d o tt a résztv ev ő k tiszteletére.

A z agresszió nem marad büntetlen V éd elm é re k eln i a V ietnam i D e m o k ra tik u s K ö ztá rsa sá g n a k — a n n y it je le n t, m in t v é d e l­ m ezni a fü g g etlen sé g et és a szabadságot. A S zo v jetu n ió n em közöm bös eg y te stv é ri k ö z tá rsa sá g so rsa ir á n t és m e g a d ja n e k i a szükséges se­ gítséget. „Senki ne tápláljon olyan

ham is illúziókat, hogy büntetlenül m aradhat a népi V ietnam ellen i ag­ resszió.” M ár ré g ó ta e lé rk e z e tt az id e je a n n a k — , je le n te tte ki K osztgin —, hogy az a m e rik a i im p e ria listá k k iv o n já k csa­ p a ta ik a t D él-V ietn am b ó l

Haladéktalanul szűnjön meg az amerikaiak vietnami agressziója Szovjet kormánynyilatkozat az indokínai helyzetről

W ils o n fe lltíva sa a g a zd a sá g i n eh ézségek lek ü zd ésé re Harold Wilson b r it m inisz­ jü k m e g m a g u n k n a k a s z trá j­ tereln ö k televíziós beszéd et k o k a t” — m o n d ta . Kemé­ in té z e tt a nem zethez, am ely ­ nyebben dolgozni és takaré­ ben é rté s re a d ta : A n g lián a k koskodni — ez a jelszó. m eg kell v áltoznia, h a m eg A m in isz te re ln ö k szűkebb a k a rja ta r ta n i jelenlegi é le tk ö rb e n m á r k ife jte tte ezek et szín v o n alát és h ata lm á t. a n ézeteit, a g y á rip a ro so k V álto zá sra v an szükség — szövetségének e b é d jé n é s egy m o n d o tta — nem csak az ip a ri londoni m u n k á s p á rti g y ű lé­ tec h n ik a szín v o n aláb an , h a ­ sen. A helyzet válóban súlyos nem az e m b erek m a g a ta rtá ­ és ezért most kormányszózat­ s á b a n is. N em tű rh e tü n k to­ ként ismételte meg intelmeit. v ább o ly an viselkedést, A 15 százalékos im p o rtfe lá r am ely n ek a la p ja az a nézet: csö k k en tését a n em zetk ö zi tő­ „N ag y ap ám n ak jó v o lt így is, kés k ö rö k u g y an kedvezően n ek em is jó lesz.” fogadták, d e a z t is h a n g o z ta t­ A m iniszterelnök ostoroz­ ták, hogy ez az intézkedés ta azokat a gyárosokat, nem változtatott semmit az akik nem term elnek ol­ angol kereskedelmi és fizeté­ csóbb és jobb árut ex­ si mérleg alapvető hiányán. portra, Az angol tő k e fe lle g v á ra i­ a k ik n e k képviselői n em t a ­ n u ln a k m eg idegen nyelveket, ból ism é te lte n tá m a d já k a és azt hiszik, hogy a v ilág o t k o rm á n y t, mert nem támo­ b oldogítják, h a angolul b e ­ gatja eléggé a magánipart, szélnek, és elég hangosan szerintük túl sokat költ szo­ k ia b á ln a k is hozzá. De a m i­ ciális célokra, ezért maga­ n isztereln ö k a tőkéseknél is sabb adókat kell majd kivet­ hev esebben ostorozza a b rit nie, s ezt a tőke nem alcarja dolgozókat: „N em en g ed h et- I elvállalni. Az állami kiadások

csökkentését, deflációs pénz­ szűke, sőt munkanéliküliség teremtését követelik, hogy ezzel intenzívebb m unkára kényszerítsék a dolgozókat, s ugyanakkor n e k elljen m axim ális pro­ fitjukról lem ondaniuk. Ezzel egyid ő b en a szak szerv ezetek is e lé g e d e tle n k e d ­ nek. N em b íz n a k a b b a n , hogy a k o rm á n y n a k sik e rü l m eg fé­ kezn ie a z á rem elések et, á m u g y a n a k k o r tő lü k „ ö n m e g ta r­ tó z ta tá s t” k ö v e te ln e k a b é r­ em eléseknél. A M u n k á sp á rt b a lo ld a li k ép v iselő i is zúgo­ ló d n ak , m e rt a k o rm á n y n ö ­ v e lte a h a d ik ia d á so k a t, é s n e m k ezd em én y ez elég a k tí­ v a n tá rg y a lá s o k a t a v ie tn a m i v á lsá g b é k é s re n d ezése é rd e ­ k éb en . A z ille té k e s m in isz te ­ re k igy ek szen ek m e g n y u g ta t­ ni a h áb o rg ó m u n k á s p á rti kép v iselő k et, d e a k o rm á n y m in d e n k é p p e n k e ttő s n yom ás a la tt áll, s így k ell csekély p a rla m e n ti többségével la v í­ roznia.

Massier az idén a Szovjetunióba utazik, az EAKfekonzulátust nyit az KBK-ban Waltér Ulbricht E A K -beli lá to g a tá sá n a k befejezése u tá n és az egyiptom i te rü le ti v ize­ k et elhagyva, Nasszer e ln ö k ­ höz b ú c sú tá v ira to t intézett, a m ely et az EAK eln ö k e szin ­ té n tá v ira tb a n köszönt meg. Nasszer a S ü d d eu tsch e Zei­ tu n g cím ű n y u g atn ém et lap k ü lö n tu d ó sító ján ak a d o tt ny i­ la tk o z a tá b a n b ejelen tette,

hogy az EAK rövidesen főkonzulátust létesít Berlin­ ben, majd hangsúlyozta, hogy Walter Ulbricht látogatása pozitív eredményekkel járt, s a látogatás következtében to­ vább fejlődnek a gazdasági és kulturális kapcsolatok, az EAK és az NDK között. B onn és K airó viszonyát il­ letően Nasszer k ije le n te tte : az E gyesült A rab K öztár­ saságnak nincs szüksé­ ge a n y u g atn ém et gazda­

sági segítségre, és Bonn csak önmagának árt, ha a gazdasági kapcsolatokat arra próbálja felhasználni, hogy politikai nyom ási ' gyakoroljon másokra. A m en n y ib en B onn az eddig k ö tö tt m e g állap o d áso k at nem ta r ta n á b e (így n em fo ly ó síta­ n á a z t a 100 m illió m á rk á s h i­ telt, am ely n ek ig én y b ev é telé­ re az E A K -nak a k o ráb b i m eg­ állap o d áso k érte lm é b e n joga van), a k k o r az EAK k o rm á­ nya szerződésszegésnek te k in ­ ti m ajd , és a r r a k ényszerülne, hogy ő se. ta r ts a be a m eg k ö ­ tö tt szerződést. — Legyenek biztosak — m o n d o tta N asszer —, nem fogunk. habozni a cse­

n y u g a tn é m e t n agykövet viszsz a té rn e K airó b a és h e ly re á ll­ ttá a k o ráb b i n o rm á lis dip lo ­ m áciai viszony az EAK és az N SZK között, m a jd felszó líto t­ ta a b o n n i k o rm á n y t: h a g y ja a b b a az Izrael és az a ra b á l­ lam o k k özött fo ly ta to tt kettős játé k o t. A z EAK elnöke végül e l­ m o n d o tta, hogy m ég e nyáron elláto­ gat a Szovjetunióba, ezt követően pedig Koszigin és Brezsnyev tesz majd látogatást Kairóban. A rra a kérd ésre, v ajo n h a sz ­ n o sn ak ta rta n a -e egy bonni láto g a tá st, hogy E rh a rd k a n ­ c e llá rra l közvetlen eszm ecse. ré t folytasson. N asszer így válaszo lt: erről még korai be­

lekvésben, ha a bonni kor­ mány nem tartja meg vállalt szélni, előbb látnunk kell, ho­ kötelezettségét. gyan fejlődnek tovább a dol­ N asszer elnök ezu tá n k ije ­ gok, Bonn-nak kell megten­ len te tte , hogy üdvözölné, -ha a nie a következő lépést.

A z am erikai légi haderőnek a V ietnam i D em okratikus Köztársaság területe ellen m árcius 2-án végrehajtott töm eges tám a­ dásával kapcsolatban Gromikó szovjet k ü l­ ügym iniszter m agához kérette K ohlért, az E gyesült Á llam ok m oszkvai nagykövetét és ism ertette előtte a szovjet korm ány n yilat­ kozatát. „A szovjet korm ány az am erikai fegyve­ res erőknek a V ietnam i Dem okratikus Köz­ társaság ellen elkövetett, szűnni nem akaró provokációit — m ondja a nyilatkozat — terv­ szerű agressziös lépéseknek tekinti, bizonyí­ tékként fogja fel arra, hogy az E gyesült Á l­ lam ok a délkelet-ázsiai háború további kiter­ jesztésének útjára lép. Az E gyesült Á llam ok e cselekm ényei össze­ egyeztethetetlenek azokkal a kijelentésekkel, hogy a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok javítására törekszik. Sőt, e cselekm ények alá­ ássák azt az alapot, am elyen felépülhetnek a Szovjetunió és az E gyesült Á llam ok kap­ csolatai: a békés együttélés elvét. N em leh et a szovjet—am erikai kapcsola­ tok m egjavításának szándékáról beszélni, és ugyanakkor fegyveres tám adásokat végre­ hajtani egy szocialista állam , a Vietnam i Demokratikus Köztársaság ellen.

Petar Sztambolics a jugoszláv gazdaság fejlődéséről A ju g o szláv g azdasági é let id ő szerű k é rd éseirő l n y ila tk o ­ z o tt a B o rb a cím ű la p n a k Pe­ tur Sztambolics, a szövetségi v é g re h a jtó ta n á c s elnöke. R á­ m u ta to tt: a legutóbbi két év

A z E gyesült Á llam ok korm ányának szám ot kell vetn ie azzal, m ilyen m esszem enő követ-« kezm ényekkel járhatnak az., egész nemzet* közi helyzetre, és különösen a szovjet—am e­ rikai kapcsolatokra a vietnam i fejlemények* ha az E gyesült Á llam ok továbbra is kitart jelenlegi irányvonala m ellett. T eljes m értékben érvényben vannak azok a figyelm eztetések, am elyeket a szovjet kor­ m ány február 9-i nyilatkozata, továbbá a Szovjetunió és a V ietnam i Demokratikus Köztársaság február 11-i közös nyilatko­ zata tartalmazott. A szovjet kormány tá­ m ogatja a V ietnam i Demokratikus Köztár­ saság korm ányának március 3-i nyilatkoza­ tát, am ely követelte, hogy haladéktalanul szűnjenek m eg az am erikai agresszív ak­ ciók Vietnam ban. A nnak következtében, hogy az Egyesült Á llam ok m ind nagyobb mértékben avatko­ zik be Vietnam , Laosz és Kambodzsa belső ügyeibe, a délkelet-ázsiai helyzet mind ve­ szélyesebbé válik. Az Egyesült Állam ok korm ánya súlyos felelősséget vállal magára az esem ények ilyen fejlődésééri” — hangoz­ tatja a szovjet kormány nyilatkozata.

jt s s a m e r i h a i n h p o lit ik á ja

v io tn a n n i

v á lto z a tla n

It n s k sa jtó é rte k e zle te

Rusk k ü lü g y m in isz te r seb­ rik a i állásfo g laláso k at, elnöki tében összehívott sa jtó k o n fe ­ n y ila tk o z a to k a t és kongreszre n ciája, a m ely n ek az lett szusi h a tá ro z a to k a t idéze tt az során rendkívül gyorsan fej­ v olna a h iv a tá sa , hogy v a la ­ a m e rik a i állá sp o n t m egm a­ lődött Jugoszlávia gazdasága. m ilyen fo rm áb an kielégítse a gyarázására. s azt m ondotta, A társadalmi össztermelés v ietn am i k é rd és m a g y a rá z a ­ hogy az E gyesült állam ok 1963-ban 16 százalékkal, 1964- tá t v á ró közvélem ényt, sem ­ „sem m it sem a k a r D élkeletben pedig 12 százalékkal volt m ilyen új elem et n em ta r ta l­ Á zsiában. csupán ellenállni magasabb, mint egy évvel ez­ m azott, s csu p án ko ráb b an az agressziónak és segítséget előtt. elh an g z o tt a m e rik a i állásfo g ­ n y ú jta n i D él-V ietnam n ép é­ Az e lm ú lt eszten d ő b en azon­ laláso k at ism é te lt m eg. A n e k ”. b a n — fo ly ta tta a jugoszláv A k ü lü g y m in iszter egyetlen k o rm án y eln ö k e — a fig y e­ k ü lü g y m in iszter a z t m o n d o t­ le m re m éltó e re d m én y ek m el­ ta, hogy „Délkelet-Ázsia né­ szóval sem e m líte tte meg, le tt érezh ető v é v á lta k a ki­ peinek joguk van békében, az hogy az E gyesült Á llam ok eg yensúlyozottság elem ei és a országukon kívül álló agresz- kész volna elő feltételek nél­ gazd aság m ély eb b p ro b lém ái sziótól mentesen élniük”. küli tárg y aláso k ra, és ismét is. Ezzel k ap cso latb an a z t á l­ csak azt h an g o zta tta, hogy a Petar Sztambolics h a n g sú ­ líto tta, hogy É szak-V ietnam tárg y aláso k fő a k a d ály a a lyozta, jelen leg a leg fo n tosabb nem zetközi egyezm ények D él-V ietnam elleni „agreszfe la d a t a ju g o szláv gazdaság m egsértésével „k ato n a i sze­ szió” és a „béke h iá n y a ”. m e g szilárd ítása. Ebből a cél­ m élyzetet é s feg y v erek et irá ­ Mondotta ugyan, hogy a „ dipból a következő in tézk ed ése n y íto tt D él-V ietnam ba. hogy k é t kell te n n i: a kivitel növe­ m egdöntse az ország k o rm á ­ ómáciai csatornák nyitva áll­ lése és a beruházások korláto­ nyát, és erőszakkal, k o m m u ­ na”, de ismét hangsúlyozta, zása; a munkatermelékenység nista re n d s z e rt terem tsen hogy ez idő szerint nem tart­ fokozása; a személyi fogyasz­ m eg.” ja lehetségesnek a tárgyalá­ tás növelése és az általános Rusk k ü lü g y m in iszter a m e­ sokat. fogyasztás csökkentése.

^ aittA D Ó

1965. MÁRCIUS 12.

(Folytatás az 1. oldalról) s az E gyesült Á llam októl, v a ­ lábbal tiprásának példái”. „Mi la m in t a genfi é rtek ezletek

Hatvan öreg épületet ■»ontanak le az idén Budapesten

m egerősítettük a z t az eltö k é lt m ás részvevőitől is m egköve­ szándékunkat, hogy m egvéd- te ljü k kötelezettségeik szigo­ jü k a genfi m egállapodásokat, rú b e ta rtá s á t”.

B udapest területén 1965-ben m integy 60 elöregedett épüle­ tet bontanak le és ezzel m eg­ szüntetnek csaknem 200 életveszélyes lakást. Folytatják a többi közt a Józsefváros föld­ szintes házainak bontását, he­ lyükre 10—12 em eletes to­ ronyépületek kerülnek. T avaly 8 házat bontottak le. Az idén lebontják a Tömő utca 38, 40. 42, 44 és a Jázm in utca 7, 9. 11 és 23. szám ú házakat, to­ vábbá a H alászbástya alatt a Donáti utca 11. szám alatt életveszélyessé . nyilvánított épületet és az A lkotás utca 34-et is.

Erősödik a szovjet—koreai barátság H a n em u ta s ítju k vissza a katonai erő alk alm azásán ak im p erialista p o litik áját, akkor

A K oreai N épi D em okra­ tik u s K ö ztársaság n ag y sikered az ország b elpolitikai helyze­ „állandó veszély fenyegeti tén e k sz ilárd ság áró l ta n ú s ­ minden fiatal ázsiai, afrikai és kodnak — á lla p íto tta m eg K o ­ latin-amerikai állam függet­ szigin. — A sz o v je t küld ö ttség lenségét”. tag jai úgy ism e rté k m eg a KNDK vezetőit, m in t a k ik e t „Véget kell vetni a népek egyesítenek a közös n a g y ügy jogai ellen irányuló im pe­ — a szocializm us és a kom ­ rialista merényleteknek.” m unizm us — érdekei. „Meggyőződésünk, hogy or­ W ashing tonnak a rró l a nem régiben elh an g z o tt' k ije ­ szágaink népei együtt fognak lentéseiről szólva, m elyek sze­ harcolni a szocializmusért és a rin t keresni kell a béke m eg­ kommunizmusért, az imperia­ sz ilárd ításán ak ú tja it és fon­ listák agresszív törekvései el­ tos a nem zetköri kapcsolatok len, a világbékéért” — h a n g ­ kiszélesítése, K oszigin a követ­ súlyozta K osrigin, — „Erősöd­ kezőket m ondotta: Az Egye­ ni és fejlődni fog a szovjet és

sült Államok kormányának e kijelentései nem egyeztethetők össze a Vietnami Demokra­ tikus Köztársaság ellen irá­ nyuló cselekményeivel. „A nemzetközi jog elemi normái­ nak és az ENSZ alapokmányá­ nak megsértése sikamlós út, amely igen messze vezethet.”

a koreai nép testvéri barátsága”.

harci

A z am erik ai c sa p a to k a t ki kell vonná D él-K oreából — m o n d o tta Koszigin. — „A k o ­ reai k érd é s — a k o reai n é p belügye. C sak a k o reai n ép o ld h a tja e z t m eg és n e k i is kell m egoldania.”

Őszinte eszmecseréi a kínai vezetőkkel A szovjet k üldöttség k ét íz­ ben időzött Pekingbem és b e­ szélgetett a k ínai vezetőkkel. „Ő szinte eszm ecserék voltak ezek a b en n ü n k et kölcsönö­ sen érdeklő problém ákról. M egvitattuk a nem zetközi helyzet, a kom m unista világ­ mozgalom, p á rtja in k és orszá­ g aink k apcsolatainak k érd é­ seit.” Koszigin k ijelen tette: a kínai vezetőkkel folyta­ tott beszélgetések haszno­ sak voltak és „segítettek tisztázni kapcsola­ ta in k továbbfejlesztésének le­ hetőségeit”. „In tern acio n alista kötelességünk — m inden k om m unista p árt, m inden fo r­ rad alm i erő kötelessége —

Nagy érdeklődés a magyar termékek iránt Lipcsében

egyetlen csataso rb an egyesül­ ni, erő síten i a z akcióegységet,, közösen védelm ezni a béke és a tá rsa d a lm i h a la d á s ü g y é t” — h an g o ztatta.

Prága legm agasabb lakóházába a minap már beköltöztek az első lakók a m alesicei új negyedben. A kivitelező vállalat egyéb k én t elnyerte a „példás m inőségű m unka” díját.

— A m inőség mindene!« e lő tt — ez a ju b ile u m i lip ­ csei v á sá r legfontosabb ta n u l­ ság a eddig sz á m u n k ra — h an g sú ly o zta Csillag Mátyás k eresk ed elm i igazgató, a m a­ g y a r v á sári k ire n d e ltsé g egyik vezetője. — Lipcsei üzletkötéseinket

és tárgyalásainkat most a vá­ sár félidejében eredményes­ nek mondhatjuk. A m i a N é­

m et D em o k ratik u s K ö ztársa­ sággal való idei közös szállí­ tá s a in k a t illeti, im p o rt k e­ resk ed elm i te rv ü n k e t m á r 90 százalékig, e x p o rtte rv ü n k e t p ed ig tö b b m in t 75 százalékig k itö ltö ttü k — m o n d o tta a többi között. — A b a rá ti országokkal kö­ tö tt ü zletein k közül k iem elk e­ d ik m ég a S zov jetu n ió v al v a­ ló m eg állap o d ásu n k különbö­ ző v eg y ianyagoknak 2.5 m illió ru b e l é rték b en tö rté n ő beho­ zata lára.

Befejeződtek amagyar-guineai gazdasági tárgyalások

„A m arx izm u s—lenin izm us e re je azo n b an éppen a b b a n van, hogy a z ilyen sa já to ssá ­ gok n e m csak hogy nem m o n ­ d a n ak e lle n t a k om m unista világm ozgalom á ltalán o s fel­ ad a ta i m egoldásának, h a n e m ellenkezőleg, ' szervesen m eg­ férn ek egym ással a szo cialista in tern acio n alizm u s n ag y esz­ m evilágában. Pártunk minden­

F e b ru á r végén m a g y a r— lakosság ellátását, és fokoz­ m in isztern ek , a G u in eai D e­ guineai gazdasági tárg y aláso k zuk az exportot. Az állatte­ m o k ra ta P á r t po litik ai b iz o tt­ fo ly ta k B udapesten. Az őszin­ nyésztésben korszerű módsze­ sága ta g já n a k vezetésével ha­ te, b a rá ti lég k ö rb en fo ly ta to tt reket kívánunk bevezetni. Ki zán k b an tartózkodó guineai m egbeszéléseken a k é t k o r­ ! akarjuk aknázni a tenger gazdasági k ü ld ö ttség et. m ánydelegáció m egvizsgálta rendkívül nagy halgazdagsá­ M agyarország é s G u in ea gaz­ gát. Létfontosságú kérdés ha­ kor következetes harcot vívott dasági k ap cso latai fejlesz tésé­ zánkban a közlekedés fejlesz­ és vív a szocialista internacio­ n e k lehető ség eit, és a tá rg y a ­ tése, az útépítés, részben Jó eredményeket hoz nalizmus számunkra szent el­ lások e re d m é n y e k é n t to vábbi azért, hogy a lakosság számá­ veinek megvalósításáért.” ra megkönnyítsük a közleke­ a VII, kerületben három évre m eghosszab­ dést, másrészt, hogy a termé­ bították a két ország kö­ a lakóházak társadalmi keket, köztük az exportcikke­ Szilárdan haladunk a lenini úton zötti hosszú lejáratú ke­ ket rendeltetési helyükre reskedelm i és fizetési kezelése A pekingi m egbeszélések jelen tő ség et tu la jd o n ít a szo­ szállíthassuk. egyezm ényt. során a küldöttség k ifejte tte cialista országok egységének A m eg állap o d ást m ag y ar H asznos kezdem ényezés szü­ — Az iparfejlesztésnél ket­ az SZ K P és a szovjet k o r­ és te stv é ri sz o lid aritásán ak , a részről Baczoni Jenő k ü lk e­ le te tt n é h á n y évvel ezelő tt a m ány állásp o n tját. „Mi szilár­ köztük levő p á r t és állam i resk ed elm i m in iszterh ely ettes, tős a célunk: kis- és közép­ főváros V II. k erü letéb en . A dan haladunk a lenini úton. N’Famara üzemek létesítésével a köz­ házkezelőségek szerződéseket Ez a kommunizmus építésének k apcsolatok fejlesztésének. Mi guineai ré szrő l szükségleti cikkek gyártását irányvonala, az imperializmus tö rek szü n k a k o m m u n ista v i­ Keita m in isz te r ír ta alá. k ö tö ttek a lak ó b izo ttság o k k al elleni harcnak, a Jorradalmi lágm ozgalom ban tá m a d t n e ­ A z a lá írá s u tá n a guineai akarjuk fejleszteni, és ugyan­ és a lak ó k k al az é p ü letek tá r ­ munkásmozgalom és a nem­ hézségek leküzdésére, a kom ­ m in isz te r n y ila tk o z a to t a d o tt akkor meg akarjuk alapozni sad alm i m u n k á b a n való fel­ természeti kincseink, köztük ú jítá sá ra . zeti felszabadító mozgalom tá­ m u n ista világm ozgalom össze­ az M T I m u n k a tá rsá n a k . mogatásának, a világháború fogására a m arx izm u s— leni— Guinea nagyarányú fej­ a különböző fémek felszínre A lak ó k v á lla ltá k , hogy a elhárításának és a különböző nizm us és a m oszkvai n y ila t­ lesztési tervekkel rendelkezik hozását, feldolgozását. társadalmi rendszerű államok kozatok elv i bázisán. Ez. a — m o n d o tta a tö b b i között. fe lú jítá s ra és k a rb a n ta rtá s ra ■k békés együttélésének irányvo­ ko m m u n ista m ozgalom m in ­ — Növelni kívánjuk a hagyo­ v áró h á z a k b a n elvégzik a tö r­ nala.” den o sztaga összefogásának mányos mezőgazdasági cikkek Péter János k ü lü g y m in isz­ m elék szállítást, az ép ü letek „Az SZ K P különösen nagy reális a la p ja .” termelését, hogy javítsuk a te r fo g a d ta N ’F a m a ra K eitá gondozását. T erm észetesen a szerződésekben a házkezelőség A vietnami és a koreai nép sikerei is te tt v állaláso k at. A tá r s a ­ d alm i m u n k á b a n e lé rt m eg ta­ A zokról a sikerekről szólva, h agyott m ag a u tá n . De a de­ k a rítá s egy részéből a lakók Vietnam népe, am elyeket a V ietnam i D em ok­ mokratikus közösségét szolgáló felszerelé­ ra tik u s K öztársaság kiv ív o tt a pártjának vezetésével maga­ sek et — m osógépet, porszívói szocializm us építésében, Ko­ biztosan halad a szocialista — v á sáro lta k , vagy m ás b e­ srigin m egjegyezte, hogy a pa­ úton.” rasztgazdaságok körülbelül 90 „A szocialista Korea a felAz NDK N épi Kamarája ülést tartott, am elyen m egvitat­ rendezési tá rg y a k a t ju tta tta k százaléka szövetkezeti gazdál­ ta és elfogadta az egységes szocialista oktatási rendszerről a legjobb m u n k á t végzőknek. szabadulás óta eltelt nem kodást folytat. A földművelés szóló törvényt. égész húsz esztendő alatt 1964-ben a V II. k e rü le tb e n és az állattenyésztés termelése fejlett ipari és mezőgaz­ A törvényjavaslatot A lexander Abusch m iniszterelnök­ a tá rsa d a lm i m u n k a érté k e a háború előtti színvonalhoz helyettes terjesztette elő, s hangsúlyozta, hogy az egységes m e g h alad ta a 7 m illió fo rin to t, dasági állam m á vált. viszonyítva megkétszereződött. oktatási rendszer bevezetése az NDIt-ban bekövetkezett tár­ ebből a m e g ta k a ríto tt m u n k a ­ A dicső Koreai Munkáspárt A d em okratikus V ietnam vezette és szervezte ezekben sadalm i fejlődésnek, a szocializm us felépítésében elért je­ b ér csak n em 6 m illió fo rin tra rú gott. A m u n k á k so rán h á ­ népe m ost fejezi be első ötéves az években a dolgozó töme­ lentős előrehaladásnak a következm énye. tervét. Az ötéves te rv fő célja: geket. A K oreai N épi D em ok­ A törvény alapvető célja az egész nép m agas színvonalú rom ház teljes ta ta ro z á sá t, 33 é p ü let u d v a ri h o m lo k zatán ak lerakni a z országban a szocia-c ratik u s K ö ztársaság n a g y si­ képzésének biztosítása, hogy alkalm assá tegye az em bereket felú jítását, fö d ém cseréjét vé­ lizm us anyagi és m űszaki kerei az ország belp o litik ai a szocialista társadalom m egterem tésére, a technikai forrada­ gezték el. alapjait. h elyzetének szilárd ság áró l, a lom végrehajtására s a szocialista demokrácia érvényesíté­ Az idén — az eddig m egkö­ „T erm észetesen az új tá r ­ dolgozóknak a p á r t m ögé való sére. A törvény előírja a tízéves általános, politechnikai ok­ sadalom m egterem tése nem szoros felzárk ó zásáró l ta n ú s ­ tatási kötelezettséget hétéves kortól kezdve. Az oktatás vala­ tö tt szerződések sz e rin t — 48 könnyű felad at — fűzte hozzá k o d n ak ” — á lla p íto tta m eg m ennyi iskolatípusban ingyenes. A törvényt az NDK N épi ház ta ta ro z á s á t v á lla ltá k a la ­ kók tá rsa d a lm i alapon. K osrigin. — A szocializm us K osrigin, m a jd hozzáfűzte: h a Kamarája elfogadta. É szakés építése feszült m u n k áb an és összeh aso n lítju k harcban megy végbe, különö­ D él-K oreának az elm ú lt évek sen egy olyan országban, m in t a la tt e lé rt sik ereit, különösen V ietnam , ahol a gyarm ato sí­ nyilv án v aló v á v á ln a k a szo­ Csökken az adm inisztrációs m unkát tók u ralm a súlyos örökséget cialista ú t előnyei.

Törvény az NDK egységes oktatási rendszerérői

Tízezer tonna cement készült terven felül a DCM-bcn A Dunai C em ent- és Mész» mű dolgozói hazánk felszaba­ dulásának 20. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy az első negyedévi tervükön felül 15 000 tonna cem entet készíte­ nek. Illés László, Herr Tibor és Ferenc Kálm án m űszakjai már 10 ezer tonnával teljesítették túl eddig esedékes tervüket; teljesítm ényük értékét növeli, hogy kiváló m inőségű cem en­ tet készítenek.

Csaknem félmilliárd forint értékű áru talált gazdára a téli vásáron A B elkereskedelm i M inisz­ té riu m ezekben a n ap o k b an á llítja össze a n em régen z á ru lt k é th etes téli v á sá r m érlegét. Még nem érk eztek m eg m in ­ d e n h o n n an az eredm ények, az eddigi adatokból azonban m eg­ álla p íth a tó , hogy a v á sá r jól sik erü lt. A keresk ed elem m integy 600 m illiós áru k é sz le tte l in d íto tta az idény végi k iá ru sítá st, s eb­ ből k ö rü lb elü l 450 m illió fo­ rin t érté k ű á ru ta lá lt gazdára. Figyelem be véve a tav aly in ál nagyobb m é rték ű áren g ed ­ m ényt, a téli v ásáro n a lakos­ ság m in teg y 150 m illió fo rin to t ta k a r íto tt meg. Az országban Z ala és P est m egyében sike­ r ü lt a legjobban a v á sá r;

Fémszálas puplining, több nemes

végzők létszám a a kohó « é s gépiparban

A csehszlovák miniszterelnök indiai látogatása

A kohó- és g é p ip a rb a n az évek fo ly a m á n a k elletén él nagyobb m é rté k b e n növeke­ Józef L é n á rt csehszlovák m iniszterelnök, aki hiv atalo s d e tt a dolgozók létszám a, s lá to g atást tesz Indiában, D elhiből Á gra v árosába utazott, ahol nem csak a m ű h ely ek egy ré ­ m egtekinti a v ilághírű Tadzs M ehal sírem lék et és több m ás szében, h an em a z iro d ák b an építészeti rem ekm űvet. A m in t a TASZSZ jelen ti, D elhiben is többen dolgoznak, m in t L e n á rt k ijelen tette, hogy a délkelet-ázsiai béke fenntartása a m e n n y it a m u n k a m egkíván. csak úgy leheséges, ha szigorúan tiszteletben tartják a genfi A tú lz o tt ad m in isz trá c ió viszegyezményeket, ha megszűnnek a VDK elleni provokációk, szaszo rftására több intézk ed ést ha megszűnik a dél-vietnami intervenció. tettek . Eddig k ö rü lb e lü l 600 d m in isz trá to r és kisegítő A csehszlovák korm ányfő h angoztatta, hogy az egész dél­ adolgozó k ap cso ló d o tt b e a kelet-ázsiai térségből ki kell vonni a külföldi fegyveres erő­ te rm elő m u n k áb a, s ket. M egelégedését fejezte ki, hogy C sehszlovákia és In d ia atényleges m u n k a e rő átcsoportosítása k o rm án y a azonos n ézeteket vall a nem zetközi politik a leg­ to v áb b folytatódik. Ez év e le­ fontosabb kérdéseiben. jé tő l csa k különösen indokolt S asztri indiai m iniszterelnök válaszáb an h angoztatta, esetben, külön engedéllyel hogy a békés együttélés, a leszerelés kérdésében a béke fe n n ­ szabad növelni a v á lla la to k ­ ta rtá sá n a k dolgában C sehszlovákia és In d ia vélem énye „je­ nál az a d m in isz tra tív m u n k a ­ lentős m értében azonos”. M egelégedéssel n y ilatkozott a két erők szám át, sőt a jelenlegi ország keresi'^.ifim ének fejlődéséről, és a további gyarap o ­ létszám ot csökkenteni kell. A m in isztériu m v ala m e n n y i v á l­ d á sra irán y u ló rem ényét fejezte ki.

kikészítésű termék

la la tn á l fe lm é rte a m u n k a erő N egyvenm illió fo rin to t fo r­ helyzetet, s in té z k e d e tt a fel­ d íto tta k ta v a ly k o rszerű sítés­ du zzad t ad m in isz trá c ió csök­ re a P áp ai T ex tilg y árb an . k en tésére, a felesleges m u n k a ­ 1965-re a fo n al m inőségének erő á tc so p o rto sításáró l. Az jelen tő s ja v ítá s á t, s a v álasz­ E gyesült V illam osgépgyárban, ték fokozását tű z té k ki. célul. a G anz V illam ossági M űvek­ M inden gyűrűsfonógépet e llá t­ ben és tö b b m ás v á lla la tn á l n a k úgynevezett PK n y ú jtó m áris sik e rü lt ja v íta n i a m űvel és h a t n ag y te lje sítm é ­ helyzeten. nyű angol fésülőgépet á llíta ­ A m egfelelő m u n k aerő g az­ n ak üzem be. Az á ru tisztító n a g y te lje sít­ d á lk o d á st k ü lö n féle ö sz tö n ző k o rszerű sítésére m egoldásokkal is seg ít a K o­ m ényű n y író g ép et szereln ek hó- és G ép ip ari M inisztérium . fel, a fűzés h osszadalm as m ű ­ veletét kisgépesttéssel gyorsít­ K ísérletk ép p en tíz v á lla la tn á l ja" Ű j szárító g é p et á llíta n a k leh ető v é tették , hogy h a a m u n k áb a, ez a szin tetik u s te r ­ term elék en y ség növelésével a m ékek gy an tás kezelésére is te rv ezettn él kevesebb m u n k a­ erő t h a szn áln ak fel. a k k o r a alkalm as. felszabaduló m u n k a b é r egy ré ­ szét- a v álla la ti á tla g b é r nö­ velésére fo rd íth a tjá k . ,

H árom űj, sz in tetik u s és m ű ­ szállal. vagy szin tetik u s és p a­ m u tta l k e v e rt fon alb ó l készü­ lő cik k et á llíta n a k elő ta rk á n szőve k ísérletk ép p en . A régi cik k ek to v áb b fejlesztésére 185 régi m in tá t dolgoznak át. Az új te rm é k e k elsősorban nem es k ikészítésüek lesznek.

N éhány pápai ú jdonság; K ordoba pu p lin inganyag koc­ kás és fém szálakkal b e fu tta t­ v a — az aran y szín ű , díszítő szálak jól m u ta tn a k a sö tét alapú inganyagon. Injekciós eljárással új m in tá k a t készí­ te n e k fe h é r h en g e rre fecsken­ dezik a festék et és ígv elm o­ sódod m in tá k a t n y ern ek . T ar-/ Az idei gyártm ányfejlesztés! tós. d e v ékonv anyagú férfi­ nrogra.m ban a szin tetik u s cik­ ingeket is gy ártan ak , erősen k ek p ró b a g y á rtá sá t végzik el. sodrott, fésűs szálakból.

1965. MÁRCIUS 12.

AMIRŐL BESZELNI KELL:

H O Z Z Á SZ Ó LÁ S

M u n k a m e g f e ig @ d á s — f a n u ls á g e k k a l M akacsság? nem beszél őszintén? Hát nem az elmúlt nap volt kivizsgálá­ M eg gondolatlanság? son, az orvos pedig munkára F egyelm i vétség! S o k ak at foglalkoztató tém a. alkalmasnak találta. — Igen, igen azt mondta, B eszélnek, v ita tk o z n a k ró la az hogy nyugodtan dolgozhatom, e líté lte k . A h án y em ber, an n y i de tetszik tudni... Jaj, hogyan v é le m é n y . . . is mondjam .'.. Éh nem a vér­ A kötelező z á rk á n tö ltö tt, nyomásom miatt tagadtam lagsarn m úló, hosszú b ö rtö n n a - meg a munkát.,, Nevelő úr, pokon m in d en vágya az volt, tisztelettel, én olyan szomorú hogy ú jr a dolgozhasson. A vágyok! Hónapok óta semmi k alocsai O rszágos B ö rtö n b en hírt nem hallottam a kisfiám­ a lig h a v o lt n á la jó k ed v ű b b ról. .. e líté lt azo n a reggelen, a m ik o r a v a rro d á b a n m u n k á b a á llí­ Tűz/meg a víz együtt? to ttá k . ö rö m m e l tö ltö tte el az a tu d a t, hogy ism é t dolgozhat, A n e v e lő . e lg o n d o lk o d v a p é n z t kereshet. n é z te a z e líté lte t, h ag y ta, hogy És m ost, k é t és fél h ó n ap p al E d v in é k iö n tse a b á n a tá t. a z u tá n , hogy g é p re te tté k , Ed- Anniikor a z asszony b e fe je z te a vi Lászlóné e líté lt a z egyik m o n d a n iv a ló já t, így szólt hoz­ legsúlyosabb fegyelm i vétség et zá: k ö v ette el; megtagadta a mun­ — Nem értem Edviné ...

kát.

Őszinteség: hol vogy ? A n ev elő fig y elm eztette Edv in ét, hogy m eg g o n d o latlan sá­ g án ak súlyos következm én y ei leh etn ek . O lyan baj szárm az­ h a t belőle, a m e ly e t később n a ­ gyon, d e nagyon m egbán. L e ­ v á ltjá k a m u n k áró l, s rá a d á ­ su l m ég m eg is fenyítik. A m ik o r m in d ezt elm o n d ta a nevelő, m eg k érd ezte a z e líté l­ te t: m ié rt ta g a d ta m eg a m u n ­ k á t? — Nem is tudom... Kép­

egyszerűen nem értem magát. A kisfiáról szeretne hírt hal­ lani, s erre fel fegyelmi vét­ séget követett el. Ez a kettő hogyan egyeztethető össze? Tűz, meg a víz együtt, ki hal­ lott már ilyet? Valahol sántít a maga okfejtése, mert ha igazán tudni szeretne a gyer­ mekéről, akkor nem viselked­ ne úgy, ahogy viselkedik.

E d v in é szó tlan u l, le sü tö tt szem m el á llt a n ev elő előtt. M in t a fü lle n té se n ra jta k a p o tt gyerek, m élyen h allg a to tt. G o n d o latb an ig a z a t a d o tt a n ev elő jén ek . M ert m it is hoz­ telen vagyok megmondani az h a to tt v o ln a fe l a s a já t m e n t­ okát . . . — v álaszo lta közöm ­ ség ére? M aga is érezte, hogy a család irá n ti vágy, és sz e re ­ bösen. A nevelő n e m h a g y ta a n n y i­ te t sehogysem eg y ezteth ető b a n a dolgot. Példáikkal bizo­ össze a fegyelm ezetlen, m a g a ­ n y íto tta , hogy ök n élk ü l nem ta rtá ssa l. M áso k k al is előfor­ d u lt m ár, hogy v a la m ily e n o k ­ tesz ily esm it a z em ber. n em tu d ta k — Nekem is megvan az ból kifo ly ó lag okom árrá, hogy nem mentem e g y ik v ag y m á sik hoz­ fel a varrodába — m o n d ta zá ta rto z ó ju k ró l. M égsem kö­ v e tte k el fegyelm i v é t­ Edviné. — Akkor hát kivele! —- b íz­ séget. E llenkezőleg, re n d esen ta tta a nevelő. — Mondja e l. v iselk ed tek ,- s - b a ju k o rv o slá ­ sához-, árn ö v elő k seg ítség ét-k ér­ ték. A- Segítség' p edig • eg y et­ — Magas a vérnyomásom . , . le n e se tb e n sem -m a r a d t el. De A n ev elő a k a ra tla n u l is e l­ jó, hogy e rrő l n e m szólt a n e ­ n e v e tte m agát. velő ú r! — g o n d o lta E dviné. — Ja, persze, magának ma­ A kö v etk ező p illa n a tb a n a gas á vérnyomása... Ejnye, nevelő, minit a k i k ita lá lta . az erről, majdnem elfeledkez­ asszony g o n d o latát, így szólt: tem ... — m a jd h irte le n ko­ — Mondja Edviné, miért m o ly ra fo rd íto tta a szót: — nem szólt nekünk, hogy mi­

Mondja csak Edviné, miért lyen gondok foglalkoztatják?

„A fiata lo k ró l szólunk“ című sorozathoz

F ia ta lk o rú vagyok. Jelen leg — Jó volna melléje egy má­ Egyes elítélt tá rsa im n em é r­ a fia ta lk o rú a k b ö rtö n é b en töl­ sik is. Ügy szebben mutatna. zik á t az elk ö v etett b ű n cse­ — Rendben van, megrajzo­ lek m én y ü k töm b ü n tetésem et. N éh ány he­ súlyosságát, és te a n n a k , hogy fig y elm em et lod és kiverem. Estére meg­ m ég it t a b ö rtö n b en is, m in t lesz. m eg ra g a d ta a fe n te b b e m líte tt v alam i „ h ő stettrő l” b eszélnek ú jságcikk. A n n ál is in kább, T u d ato san írta m le ezt a m e rt hozzám h aso n ló fia ta lo k ­ m eg tö rtén t párb eszéd et, a m e ­ b ű n cselek m én y ü k rő l. A ra b lá ­ szólok a nevelő úrnak, hiszen ról szólt. ly et te tt is Követett. M ikor fe ­ sokról, az autólopásokról, a te ­ enélkül is éppen elég dolga lelősségre v o n tá k a té to v á to ­ lefonok leszaggatásáról, o lyan É szrev ételem et a m ásodik van. Meg aztán messze is van igyek eztek te ttü k e t kim a- könny elm ű en és felelőtlenül, az én kis Attikám, Recsken. . . ú jság cik k el k ezdem : hogy mi kat, gyarázni. T öbb társam m al m in th a az dicsőség le n n e szá­ — Csak nem azt akarja is határozza meg a mostani g y ü tt úgy gondoljuk, ezek a m ukra. mondani ezzel, hogy oda nem fiatalok értékét. Ezen n agyon efiatalo k igen felelő tlen ü l cse­ so k a t g o n d o lk o ztam é s a kö­ D eres Ján o s jár a posta? vetk ező t á lla p íto tta m m eg tö b b lekedtek. P edig dicsekednek, fik. e líté lt E d v in é le h a jto tta a fe jé t: hogy m ily en „bátrak”. A te to ­ -— Persze, hogy já r... Azt fiatal tá rsa m m a l eg y ü tt. M in­ válást, a szégyen bélyegét is tudom, hogy a nevelő urak d en ek elő tt, hogy é rté k e se k le ­ jót akarnak, de most inár úgy­ gyünk, tudni kell a mások ál­ egész életü k ö n k e re s z té 1 vi­ is minden hiába . . . Én nem tal termelt értéket összehason­ selni fogják. Mi határozza meg Egy huzam o sab b időn ke­ lítani a mi általunk termei­ dolgozom... resztü l én is m á so k a t o k o ltam tekkel. íg y d ö n th e tjü k el, m i­ egy fiatalember életét? — Maga tudja, de azt is bű n cselek m én y em elköveté­ tudnia kell, hogy a munka­ lyen é rté k e se k v ag y u n k . To­ aséért. össze-v issza m ag y aráz­ cím ű cik k b en az író ja a z t ír ja megtagadásnak milyen követ­ v á b b á : m ily en a v ise lk ed é­ tam m in d en t, am ely et elíté lt többek között,- hogy a te to v á ­ kezményei vannak. Ne csodál­ sünk, tu d á su n k , elő zék enysé­ kozzon majd azon, ha ezután günk, e m b e rtá rsa in k m án ti se- tá rsa im a legtöbbször el is lá s értetlen ség , érzelm i siv á r­ újabb hosszú hónapokig nem gítőkészségünk. Id e ta rto z ik h ittek , és nek em a d ta k igazat. ság, rid eg önzés, gyenge a k a ­ hall semmi hírt a kisfiáról. m ég a tö rv é n y e k tiszteletb en P edig én m á r a k k o r is é rez­ r a t és ism eretek h ián y a. Én tem , hogy n in cs igazam . De S ezért egyedül csak önönma­ ta r tá s a is. a k k o r m ég n em a k a rta m ki­ ezzel n em te lje s m é rté k b e n gát hibáztathatja majd, mert B izo n y ára felv ető d ik a k é r­ m o n d an i azt, a m it gondoltam é rte k egyet, m égpedig azért, meggondolatlanul viselkedett, d és — é s jogosan — ak k o r, m ag am ró l és m a, a börtö n b en m ert ez nem m inden fia ta lra felelőtlenül cselekedett, amiért e ltö ltö tt idő u tá n tisz tá n lá ­ jellem ző. Sokan m eggondolat­ összkedvezmény-elvonással femiért nem tok. M akacs, önző, fo rró fejű lanságból nyítették. teto v áln ak . A rra v o ltam , n em gondolkoztam nem gondolnak, hogy a későb­ ebben a szellemben cselekedetem előtt. H ib áim at Új „érv" so h a n em a k a rta m elism ern i. b iek során m ilyen súlyos kö­ viselkedünk? V élem ényem sz e rin t azok, vetkezm énye lesz. más m agyarázat:.. N em ta g a d h a tju k , so k esetben akik tettükön már gondolkoz­ T o v áb b iak b an azt o lv a sh a t­ — Mondja Edviné, ha min­ gondolkodóba e jt b e n n ü n k e t is nak, és mérlegelik magatartá­ tuk, hogy ezek az e m b erek é r ­ dent meg nem történtnek te­ a v iselk ed ésü n k . Ig yekszünk sukat, egy lépéssel feljebb ju­ zelm ileg siv árak . E zt szintén kintenénk, akkor felvenné a m a g u n k a t az e lk ö v e te tt b ű ­ tottak a mélyből. m egcáfolom , m e rt b e n n ü n k is nöktől, hibáiétól m e n te síte n i és munkát? v an sok szép és jő érzés. T e­ m á so k a t h ib á z ta tn i. El a k a r­ A z alkotó — Nem tudom __ — b i­ h á t a k k o r m á r n em le h e tü n k z o n y ta la n k o d o tt E d v in é egy ju k h ite tn i m a g u n k k a l, hogy és romboló fiatalokról érzelm ileg sivárak. T erm észe­ ideig. M ajd n é m i tö p ren g és mi sem m irő l n e m te h e tü n k , tesen ez nem m in d e n k ire je l­ á rta tla n u l so d ró d tu n k b ele az u tá n így fo ly ta tta : — Nem, szóló cik k m ély ny o m o t h a ­ nem megyek dolgozni. .. Gon- esem ényekbe, a k a ra tu n k elle­ gyott b ennem , s szom orú em ­ lem ző. D e felv ető d ik a kérdés, doljana.k rólam, amit akarnak. n é re cselek ed tü n k . Ez alól én lék ek e t id é z e tt fel. M e rt v a la ­ a k k o r m ié rt te to v á ln a k egyes Higyjék azt, hogy felelőtlen, sem v o lta m k iv é te l. D e ‘a z m ik o r én is csak p u sztíto ttam , elítéltek ? V élem ényem szerin t makacs ember vagyok, vagy u tóbbi időben so k a t g ondol­ ro m boltam . B ű n cselekm ényem sokan rosszul é rte lm e z e tt vabármi mást, én akkor sem koztam eddigi é letszem lélete­ elkövetése v é g ett először gányságból azt hiszik, hogy dolgozom. Majd egyszer el­ men és . e líté lt tá rsa im állás- A szódra, a ja v ító in té z e tb e u ta lt többnek fognak látszani azzal, foglalásán, a k ik m ég . m in d ig mondom a nevelő úrnak, hogy a z t h a jto g a tjá k , hogy ők nem a bíróság, O tt h a m a r elfe le j­ ha magukra írnak vagjy raj­ miért n em . . . tehetnek ¡.semmiről és, ártatlq.- tettéül,, hogy, én a tá rsa d a lo m ­ zolnak valamit. A.,tetováÍó' fia ­ M ak acsság ? nút vannak a börtönben . . . .*n a k Msob.b-na.gyóbb b a jt okoz- ; ta lo k n a k gyenge , a k a ra te rő jü k tám . A szódon leh ető ség et ad ­ M eg g o n d o latlan ság ? ■Id ézek egy p árb eszéd et, ták , hogy sz a k m á t ta n u lja k , van ahhoz, hogy p aran cso ln i F egyelm i vétség! am ely n ek ta n ú ja voltam , é s m in t b ecsü letes e m b e r té r ­ tu d ja n a k m ag u k n ak . K ésőbb, hogy M e rt a k á r m e g g o n d o latlan ­ m elyből k ö n n y en m e g ítélh et­ je k vissza a szab ad életbe. Én am ik o r rád ö b b en n ek , ságból, a k á r m ak ac sság b ó l tö r­ jü k , tu d a to sa n v a g y tu d a tla n u l n e m h a sz n á lta m ki ezt a leh e­ m it is tettek , szeretn én ek sza­ té n jé k is a m u n k am e g ta g a d á s, v iselk ed tek ezek az e lítéltek . tő ség et é s tá rsa im m a l együtt, b a d u ln i a tetoválásoktól, de — Mutasd, mikor csináltad visszaélve a b izalom m al, m eg­ m á r n em l e h e t . . . az m in d e n k o r súlyos feg y el­ m i vétség, a m ié rt szigorú fe ­ ezt a tetoválást? — k érd ezte szöktünk. M ivel p én zü n k elfo­ az egyik. g yelm i fen y ítés já r. gyott, so rozatosan b etö rések et Mindenki szereti az életét N. F. — Klassz, mi? k ö v e ttü n k el. — Miért szóltam volna? — fe le lt k érd éssel a k é rd é sre E d ­ viné. De m ivel ő m ag a is tisz­ tele tle n sé g n e k ta lá lta ille tle n v álaszát, g y orsan h e ly e sb íte tt: — Ügy gondoltam, hogy nem

és

zsúfolt váróteremben, az / t egymással szemben állí­ tott padokon utasok ülnek, várnák: fiatalabbak, időseb­ bek. Egyik pad szélén pici tö­ rékeny anyóka ül, megvan ta­ lán hetven éves is. Tekintete élénken röppen arcról■arcra, ismerőst keres. Mellette a kis batyuja, kopottas sporttáska, amellett a pádon a kesztyűje. Oda tette, amikor leült. A hangosbemondó vonatok indulását jelzi. A mami is szedelődzik^ fel­ emeli a táskát, tapogat magakörül: — Jajf a kesztyűmet! Nem látták a kesztyűmé, jó embe­ rek? Itt volt az előbb . . . Ide tettem. A szembenlevő pádon egy megvert kinézésű, vézna férfi ül. Körülhordozza a tekinte­ tét, int az öregasszonynak, Ikö­ zelebb hajol, s halkan mondja: — Az az asszony dugta el, .aki maga mellett ült. Én lát­ tam. Az vette el, ott n i... De ne nézzen oda! Ne is próbálja visszakérni tőle, mert az úgyis letagadja, annak még a tekin­ tetéből se néz ki jó! Az öregasszony felpattan: — Már pedig, én nem ha­ gyom . . . — : Jó, jó, nénike, csináljon amit akar — csittítva kéri a férfi. Fogja a mami kabátját, visszatartja: — De ha már szól neki, legalább azt ne mondja meg, hogy én láttam, mert én félek. tőle. Én úgyis letaga­ dom ... — Bízza azt csak rám — mondja a kis öregasszony, máris ott áll a kijáratnál a magas, durva arckifejezésű nő mellett, amelynek még a vál­ téig se ér: — Ejnye, jóasszony -* szólít­ ja meg mosolyogva, kedvesen, közben a nő karjára teszi a ke­ zét; — milyen jó, hogy maga találta, meg a kesztyűmet! a

Mert az én kesztyűm volt ám az a zöld, amit ott a pádon ta­ lált! Még jó, hogy maga talál­ ta meg, mert más talán vissza se adta volna. A nő, élőbb dühösén nézett, majd megenyhült. Benyúlt a kabátja zsebébe, kivette a kesztyűt, s mérgesen odalök­ te a maminak: — Ha a magáé, máskor job­ ban vigyázzon rá — ezzel sarkonforduit és sértett önérzettel élviharzott. A mami boldogan, elégedet­ ten ült vissza a helyére. Ráka­ csintott a■férfire, aki ha gyá­ ván is, de a segítségére volt: — L ám, milyen rendes aszszony ez! ■k a személyvonat csendesen ■¿sí haladt állomástól állo­ másig. A távolabbra utazók bóbiskoltak. Az étszolgálat a szomszéd fülkében volt. Egyik sarokból felkelt egy férfi, igyekezett kifelé. Hamarosan visszatért, kezében öt kisüveg sörrel. A sör hamarosan elfo­ gyott, mert üres üvegekkel ment most visszafelé az a fér­ fi, egy rikitós ruhába öltözött nő is ment utána. Hamarosan ismét tele üvegekkel jöttek vissza, mindkettő mindkét ke­ zében egy-egy üveg sörrel. Kevés idő múltán, 1az aszszony igyekezett ■ végig a ko­ csin. Kifelé tartott a peronra. Igyekezett? Inkább csak támolygott fájdalmas arccal, ke­ zét a gyomrára szorította. Az utasok közül valaki meg­ jegyezte: — Vajon hogy tellik ezeknek ennyi italra? — Csak tán nem isznak min­ dig ennyit? — mondta más.

igyekszik azt- k ih aszn áln i.

olyan kínzó, egy fiatal me­ A becsületes e m b er é rté k e nyecske nem bírta tovább. Ö m egfizethetetlen. És ' itt v a ­ gyunk m i: é rté k te le n e k v a ­ kezdett el beszélni: — Hallották-e rádióban a gyunk?, V élem ényem szerin t O Q O Rátonyi műsorát? nem , d e nem is vag y u n k olyan — Nem, nem hallottuk — értékesek, m in t a többiek. válaszolt egy idősebb asszony. T erm észetesen jelenlegi é rté ­ rre a férfi felemelte a bo­ — Dehogynem! — vitatko­ A menyecske vidáman rik­ k ü n k nem akkora, m ih t a be­ zott az előbbi: — ezek min­ ros poharát, sorra koccin­ kantott fel: tott mindenkivel, kiitta a bort, dig így járnak. szabad em bereké, — Annál jobb! Ha nem hal csületes, — De hát, hogyan jut nekik aztán lefordította a poharát: m e rt mi v é te ttü n k a tö rv é­ lottóik, akkor még hazudhatok rá? — N o...! — Néztek rá meg­ is! nyek ellen. Nem sz ám íth atju k — Hát úgy — szólt közbe ütközve. Arról kezdett beszélni, hogy m a g u n k a t a becsületes em be­ egy öregasszony —, hogy elő­ — Én csalk ennyit kíván­ Rátonyi, meg Kazal milyen rei; közé. De m indezek ellen é­ ször is azt kell venni. Nálunk tam. is van jó pár ilyen ember. Tő­ Sokan csodálkoztak — azok eredeti módon gúnyolták az re m ég m i is le h e tü n k a tá rsa ­ le is ha azt kérdezik, honnan meg, akik szeretnének hason­ ittas embereket. d alo m n ak olyan hasznos tag ­ telik rá, azt mondja, hogy elő­ lóan viselkedni, de nincs erős Az idősebb asszony már alig jai, m in t a tisztességes em be­ ször is azt kell megvenni. így akaratuk hozzá, irigykedtek rá várta, hogy a fiatalabb befe­ rek m illiói. Egyszer n ek ü n k jezze, s ő kezdjen rá: aztán nagyon soltszor éhesek, egész éjjel. — Hát Latabárt hallották-e. is eljön a v á rv a v á rt szab ad u ­ rongyosak, fáradtaik, koravé­ — Ez igen! nek. Betegek. Mert elitták Voltak, akik kételkedtek az lelkem. Az is jó volt ám ami­ lás, am ik o r hozzák ezd h etü n k mindenüket. Nemcsak a ruhá- illető következetességében: kor arról beszélt, hogy a pesti egy szebb, egy jobb élet m eg­ jul
E

M

4 E m beri; gyönge jellem beli tu lajd o n ság az, hogy h a v a­ laki m indenben különb a k a r len n i m indenkinél. H a egy­ n é h án y dologban a k a r különb lenni, az m ég erény is lehet. D icséretre m éltó a z a z egyén, aki v á laszto tt szakm ájához hűségesen a m u n k á b a n k ü ­ lönb! A z is, aki a he­ lyes erkölcsi m a g a ta r­ tá sb an igyekszik a m a­ xim um ot adni. De az m á r igazán szom orú, h a valak i vá­ logatás n élk ü l a rosszban is kiválóbb szeretne lenni m in­ denkinél. Elképzelhető, hogy m enn y i­ r e szánalm as le n n e az a z a g ­ gastyán, aki futóversen y re a k a rn a kelni fia ta l em b ere k ­ kel / A szolnoki börtönben egy egészen m eglepő p é ld á já t a d ta G ál M iklósné e líté lt a

mindenkinél különb lenni a k arásn ak . Z á rk a tá rsa in a k m u ta tta m in d já rt a befogadást követő n ap okban: — N ézzétek, én száz fo rin ­ to t hoztam ide be. M it lehet ezzel it t kezdeni? R avaszkás m osollyal beszélt, m in th a valam i n ag y dolgot fed ezett volna fel. — H át n e m m o n d tá k neked, hogy m in d en szem élyi tár­ gyad, pénzt, le kell adni? — M ondták, d e . . . ez nála m m aradt. — H ogyan m aradhatott n á ­ lad? — kérdezték ijedten. A z ily e n t kérdésre, lassan a G álné arcáról is le h e rv a d t a mosoly. — E ldugtam , — m ondta, s ahogy látta, senki se helyesli a dolgot, in k áb b m egijedtek, h alk ab b hangon kezdte: — vagy én m agam se tudom , vé ­ letlen m aradhatott n á la m . . . — V é le tle n ü l... Hogyan? M ost aztán m it csinálunk? — T é p jü k szét, se m m isítsü k fneg — jav aso lta valaki. — É gessük e l — hangzo tt m ásfelől. — N e m szabad — h angzo tt a józanabb érv —, á t k e ll adni a nevelő ú tn a k , m é rt sókan v á g yu n k a zárkában, ú g y is m egtudják, s m ég nagyobb h a j­ le k e t belőle. — N em azért, m ert úgyis m egtudják, h a n em m e rt íg y a helyes! — m o n d ta M elingerné, a z ak k o ri zárkafelelős.

1965. MÁRCIUS 12.

Mibenaknr bevásárolni szappant, tisztál­ kodó szereket. Azt se tudtam: mit kell behozni, mi az a tisz­ taságcsomag. Mikor a szap­ pant vásároltam, akkor eshe­ tett ki a pénz a kezemből, oda került az orgona szappan­ hoz ... Első bűntényes,

első kihágása volt ez, s felteh ető en való b an „ vélet­ lenül” m a ra d h a to tt n á la a pénz, m egúszta egy d o rg álás­ sal: figyelm eztetéssel, hogy h a n e m a k a r k ellem etlen ség et a börtönben, igyekezzék a m a­ g a ta rtá si szabályok sz e rin t él­ ni. G áln é m in d e n t íg ért. S írv a fogadkozott: — Ügy lesz! Jó leszek. Nem

teszek én soha semmi rosszat, most se akarattal tettem én, nem tudtam, hogy nem szabad.

P ed ig m á r a lig v á rta , hogy kérdezzék, hogy ő is szóhoz jusson s

az előzőeket túlllcltálón,

K érd ezte tőle az illető: — H á t ön? M it k e re s itt? E m b erü n k m élyen le h a jto t­ ta a fejét, vörös le tt, m in t a rák , s n em le h e te tt é rte n i sza­ vait. A nevelő se g íte tte ki z av art helyzetéből: — N em so k at keres, csupán n a p i n é h á n y fo r in to t. . . — m ondta. E n n él tö b b et em be­ r ü n k sem m ondhatott. D e ta lá n ez a v é letlen ta ­ lálkozás? A nevelőnek a se­ gítsége tette , hogy azó ta em ­ b erü n k szerényebb. N em p ró ­ b á lja m ár szégyenérzését nagyképú, tudálékos fráziso k ­ b a b urkolni. N em a k a rja fölé­ nyességével e lk á p rá z ta tn i k i­ sebb képességű e líté lt társait, íg y jobb neki. Jo b b m ásnak is, de szívesebben fo g ad ják a segítségét, h a nem harso g tatja a form a: lám , te b u táb b vagy s én, az okos segítek n e­ ked . . . Bizony, a bűncselekm énye­ k é rt b ű n hődni kell, és nem le­ h e t a börtönben a b ü n tetését csupán egy kézlegyintéssel m agyarázni, elintézni. (kr.)

rekvés, n agyon h ely te le n m eg­ n y ilv á n u lá so k k a l ju tta tja ki­ fejezésre. S m in t az Ilyenek á lta lá b a n , sz e re tn é m ag át m in d en b en á rta tla n n a k fe l­ tü n te tn i. — Miért ítéltek el? — Mert a boltból eltűnt

hogy is mondjam... vissza a pénzt és ezért fogták — Mondja csak Manci néni! rám . . . És M anci n é n i m o n d ta: — A bíróságon bizonyosan — Mert én varrónő voltam, elmondta már ezt. Itt a maga­ nekem több volt mint más­ tartási szabályok betartása a nak! Minden valamirevaló kötelessége, s nem az önszánaférfi a szeretőm volt a kör­ tás. nyéken. — Igenis — m o n d ja síri — Csak nem!? — vihogták. hangon. — De igen. A menyecskék — Most miért kesereg? hozzám hozták varratni a ru­ — Jaj, úgy bánt.:. hát. Ha jóképű volt a férjük, T a lá n :e l is h in n é n k , h a n em akkor magam vittem a kész ruhákat házán Persze olyankor, le n n e b e n n e e k k o ra e rő lte te ttamikor az asszony nem volt ség! H a h a tá ro z o tta b b , őszin­ otthon, csak a férfi... Kép­ té b b v o ln a a h a n g ja : zelhetitek! — Elítélt társai előtt is Szenvelgőn piro n k o d v a, m a­ mindig így kesereg?... — g át k éretv e, d e igen n a g y K é rjü k : — Próbáljon meg ter­ élv ezettel részletezte a z tá n az mészetesebb hangon beszélni. esem ényeket. A tö b b ie k n ag y — Megpróbálok — m o n d ja

A ztán v isszam en t a zárk áb a. K érdezgették: — Mi volt Manci néni? — Nem volt semmi különös. — Nem fenyítették meg? — Engem?... Miért fenyí- tetszésére, boldogsággal n y u g ­ tá z ta m ag áb a n , hogy: n o lám ! tettettek volna meg? Hm. E bben is k ü lö n b v agyok n á­ • L e ü lt az ágya m ellé, k ö réje latok, s ta lá n m in d en k in él. g yülekeztek a tö b b iek , s m e ­ E zt a n eg y v e n ö t éves a szséltek egym ásnak. P le ty k á lta k szonyt, a k in e k m á r feln ő tt, n ő i dolgokról, igaz tö rté n e te ­ fé rfiso rb a n levő fiai v an n ak , k e t és k ita lá lta k a t. ily en n e m éppen é p ü letes dol­ G áln é lep lezett irigységgel, gok ra g a d tá k el. M in tsem az d e n a g y figyelem m el füg g ö tt első k é rd é sre le in te tte v o ln a a fia ta la b b , k a la n d o s m ú ltú a b ű n e ik k e l dicsek v ő k et, s a lán y o k elbeszélésein, a k ik sze­ tő le k érd ező t így: rető ik rő l, v iselt dolgaikról — Hogy van-e szeretőm? Mi beszélgettek, d icsekedve olyan közöd hozzá! — fig y elm eztetszélhám osságokkal, am elyeket, n ie k e lle tt v o ln a a lányokait: imkább szégyelniök le n n e il­ — Gyerekek, ne rosszalkodja­ lő. Ezek a m ocskos kis tö rté ­ tok! Inkább a jóra tanítsátok n e te k i t t úgy k eletk eztek , fe j­ egymást, segítsetek egymásnak lődtek, m in t a la v in a ; előbb a helyes utat járni... egy elszólás, a z tá n kis m ese, G á ln é n a k úgy lá tsz ik m ás nagyobb, is m in d nagyobb m e­ a h ely es ú t se. A szó t átv ev ő m in d igye­ M in d já rt az első n a p o k b a n k ezett a z e lő tte szólót k é p te ­ len eb b n é l k é p telen eb b h is tó -, m ákkal tú lsz á rn y a ln i..... i feltűnt a nevelőnek G áln é m á r élv ezettel h a ll­ g a tta n em v á lo g a to tt szav ak ­ az is, hogy G áln é n e m a f é r ­ k a l e lő a d o tt in tim hazugságok jé n e k ír. N em is tő le k a p o tt á ra d á sá t, m a g a is b elem elege­ levelet, h a n e m egy idegen fé r­ d ett. M in tsem k om oly asz- fitől. M agához re n d e lte G álszony lé té re le in te tte v o ln a n é t: ez e k e t a z értettem erkölcsi fe l­ — Ki ez a férfi? fogásról tan ú sk o d ó felelőtle­ — Ez, egy rokonunk. neket, m ik o r eg y ik ü k m eg k ér­ — Miért nem a férjének d ezte tő le: írt? — Mert a leszerelő fiam na­ — Manci néni magának is

Amit nem lehet elintézni egy kézlegyintéssel

Ism ét a fiá ira te re ljü k a b e ­ szédet. F eltételezzük, hogy az ő szertelen viselkedése le h e t az o k a a k iseb b ik fia k ilen ­ géseinek. nuló vonzalm akról, a fé rfia k ­ k al szem beni e lle n á llh a ta tla n ­ ságáról. H a a z tá n a felelősségrevonás, a figyelm eztetés id e je b e ­ következik, . h a m egkérdezik tőle:

— Nem, nem az! A fiam­ nak nem sikerült a házassá­ ga... Mondtam én neki, hogy n e nősüljön, am íg le n e m tö ltö t­ te a katona idejét, de nem

hallgatott rám. Azt mondta: ő

öngyilkos lesz, ha nem várja azo k at is m eg h ö k k en tő tö rté ­ — Miért nem tud rendesen meg a lány. Májusban megnő­ n ete k b e n k e z d je n —, óvatosán négyezer forint, és anyám viselkedni, ahogyan a korához sült, novemberben bevonult válaszolt: visszavitt valamennyit. Anyám — Van, kedvesem. Van, de odajött hozzám, hogy adjuk —, komoly nagyfiúk édesany­ katonának. De akkor már kü­

M ind többen csatlakoztak e helyes állásponthoz, s G álné ham arosan a fegyelm i k ih a ll­ gatáson siránkozott, sz á n a tta m agát: gyon iszákos és Csurdít kér­ van szeretője? tem meg, mert ő is jár kocs­ — Én igazán n e m is tudom , — L e sü tö tte u g y an a sze­ mába; vigyázzanak Tibire. hogy m aradhatott n á la m az a százas. A zo n a napon m agam m ét, a k ezét tö rd e ln i kezdte, — És a férje? se tu d ta m , hol áll a fejem . B e­ m in t a k i szégyenkezik, m in t — Ö beteges, ő nem jár jö tte m Szolnokra, fu tk o sta m ak ib en a jó k üzd a rosszal. kocsmába...

Az elítéltek között a form a­ ru h á b a n elvegyült ő is, s nem látszott sem m ivel se különb­ n ek a többinél. Ö m aga v i­ szont különbnek érezte m agát a többinél. H átm ég, m ik o r is­ kolai végzettsége, olvasottsága folytán őt b ízták meg a kön yvtári teendők ellátásával. E zután m éginkább fellángolt benne a felsőbbrendűség é r­ zése. Furcsa, gyakori esetek az ilyenek a börtönökben, hogy a ta n u lta b b em berek m egpró­ b álnak fölényesen tetszelegni groteszk helyzetükben. G ro­ teszk a helyzetük, m ert egy ta n u lta b b em bernek jobban kellene szégyelnie m agát a börtönben, m in t egy tu d a tla ­ nab bnak. De könyvtárosunk errő l k ezdett m egfeledkezni, m eg a k a rt feledkezni. Fellengzős kijelentések et te tt em berekről, könyvekről, hogy fitogtathassa tu d ását. De m ikor aztán egy napon, láto ­ gató érk ezett a k ö n y v tárb a és a látogatóban kellem esebb kö­ rü lm ényekre és társaság o k ra em lékeztető egyénre ism ert, a to rk án ak a d t a szó.

— H át... az ember maga se tudja mikor tenne jót. Én tisz-i ta szívemből akartam jót neki.

K ésőbb m e g jö tt a fé rj lev ele is. S m e r t n e m v o lt b e n n e k ü ­ lönösebb dologról szó —, s G áln én ak se j á r tö b b levél, m in t m á sn a k —, e z t a lev e le t a n ev elő n e m a d ta á t n ek i. Mi le tt ezzel a lev éllel? K ésőbb tu d ta m e g a nevelő, hogy G áln é a z á rk á b a n gúnyo­ lódva, h an g o san o lv a sta fel a levelét. A fegyelm i e ljá rá s so rá n k i­ d erü lt, hogy az e g y ik e líté lt lo p ta el a lev elet, s ju ta tta el G álnéhoz, a m ié rt szin tén fe ­ gyelm i b ü n te té s j á r t G áln é fegyelm i v étség ét ú ja b b a k k ö v ették , ú g y an n y ira, hogy első b ű n té n y e s lé té re k i­ z á rta ö n m a g á t m in d en k edvez­ m ényből. N em rég S zolnokon a nevelő iro d á já b a n b eszélg ettü n k vele. S iralm as, m a g á t szánaltó h a n ­ gon k ese rg e tt: — Salakja vagyunk a nép­ nek . . . u — Ne beszéljen mások ne­ vében — fig y elm e z te ttü k —, csak a magáéban. A börtön­ ben, nemcsak az első bűntényesek —, de még a vissza­ esők között is nagyon sokan vannak, akik megbánták a bű­ nüket, őszintén törekednek a jóra. Ez mutatkozik meg a magatartásulcon is, s nem mint a Gálnéjén, az ellenkezője! — A z ily en ek tilta k o z n á n a k az ellen, hogy v ala k i is ő k et „sa­ la k n a k ” nevezze, m o n d v án : Rossz ú tr a té rte m v alóban, de igyekszem m eg jav u ln i, m en n él előbb jó v á te n n i, a m it - v é te t­ tem , s m en n él előbb, s rvégérvényesen szab ad u ln i a B örtön­ ből. G áln éb an h a v a n is ily en tö ­

u g y an csak keseregve. lg y k e serg ett

a börtön tanácsa előtt is, miért tíz n a p sz ig o ríto ttja v o lt éppen, s így a h a rm a d o t n em k a p h a tta meg. A negyed tá rg y a lá sk o r ú g y szin tén így k eserg ett. S m e rt a h a rm a d ó ta m it se v á lto z o tt s*azt k el­ le tt m o n d ja n e k i a b író : — -Most már késő, Gál Mik­ lósné! Aki kedvezményt akar a börtönben, annak komalyabbana kell viselkednie. Íg é rn i n ag y o n jó l tu d G álné. Íg é rt m o st is. D e a z tá n , a m i­ kor v issz a k e rü lt a z á rk áb a, azo k közé a k ö n n y elm ű lán yok közé, a k ik e t m á r a n n y isz o r e lk á p rá z ta to tt. ..b ra v ú rja iv a l”, m ost s e ,ta g a d ta m eg ö nm agát. M in t v ala h á n y sz o r, m o st is re m e k ü l k e z d e tt m ű k ö d n i a fa n tá z iá ja , hogy m a g á t a szé­ gyene fölé em elje, dicsekedni k e z d e tt: — Jaj, tudjátok e milyen rendes ember az a magas fel­ ügyelő úr! Mikor eljöttem mellette, olyan szomorúan né­ zett rám, s azt mondta: „hát nem kapta meg?” Olyan jól­ esett, hogy úgy sajnált. — Nem igaz —, p iríto tta k r á a jó zan a b b ak , d e ő to v áb b erősköd ö tt: — Már pedig ez igaz! M e sélt en n é l v a d a b b dolgo­ k a t is, a z ir á n ta m eg n y ilvá­

jához lenne méltó?

lön voltak. Csak három hóna­

Is m é t m áso k ra igyekszik h á ­ pig voltak együtt. Utána el­ kezdett a fiam inni. Mentem ríta n i a felelősséget. én a lány után, hívtam: gyére — Akartam én szólni a ne­ vissza, de nem jött!

velő, meg a felügyelő uraknak, de a lányok azt mondták: „csak merjen szólni Manci né­ ni, olyat mondunk magára, hogy nem kapja meg se a har­ madot, se a negyedet'...” És meg is tették . . . — m ondja,

A to v á b b ia k b a n k ifejezésre ju tta tta , hogy a fia k ilen g é­ sé é rt se érzi m a g á t felelő sn ek G álné. C sak a z t a lá n y t hi­ b á z ta tja , a k i a n agy rábeszé-i lé sre hozzám ent u gyan a fiá­ m in th a m in d en k i h ib ás lenne, hoz, de csak n em tu d ta sze­ csak ő nem . M ás té m á ra te ­ retn i. re ljü k a szót: G áJnét — Beszéljen a fiairól. — A kisebbik, a Tibikém, ő

is megjárta már a börtönt... A katonaságnál, őrségben el­ aludt . . . — Es hol van most? — Állami gazdaságban. Traktoros. Irta nekem: anyú, jól vigyázz magadra, mert ha nem vigyázol, nem kapod meg a harmadot. Igaza volt. Ö bent jól viselkedett, ő megkapta a kedvezményt. Négy hónappal korábban szabadult ki a bör­ tönből. — És a másik fia? — Az már nős. A vízmű­ veknél dolgozik. Neki szeren­ csésebb a sorsa, mint a ki­ sebbnek... — m o n d ja G álné.

visszaküldték a zárkába. De m e rt m iközben védte, m e n teg ette m agát, b eszéltü n k a zárkafelelőssel is. A zárk afelelő s: G ál Róza elíté lt (csak névrokon), jó in ­ d u la tú a n így m a g y arázta G ál­ n é viselkedését:

— Gálnénak talán az a hibá­ ja, hogy soha nem élt közös­ ségben. Nem tudja megtenni, hogy magához mérjen máso­ kat, hogy belássa saját hi­ báit és aztán ítélkezzék má­ sok fölött. Még arra a buta­ ságra is képes vetemedni, hogy sajátmagát hírbehozza, csak­ A n ev elő közbe szól: hogy különbnek lássák más­ — De ön az ő életüket is nál. megzavarhatja, ha szabadulóEgy m ásik z á rk a tá rs a n e v e t­ kat küldözget a nyakukra. ve m o n d ja ró la : — Én?! Nem küldözgetek — Hamarosan rájöttünk, én senkit. hogy Gálné hazudik. Egyszer •— Miért tagadja? azzal is dicsekedett, hogy a testvére miniszterhelyettes, de A fegyelm i kihallgatáson^ később meg azt mondta, hogy nyüvezető egy pesti gyárban. elismerte, hogy 'megadta 7 a Szereti még hazudozás árán is menye címét az egyik lánynak, kiemelni önmagát és letiporni hogy az menjen el oda, ott mindenkit, aki jobb, különb majd kap pénzt. próbál lenni. — Jaj, nem oda küldtem Ez nagyon súlyos következ­ én!... Panaszkodott idebent a tetés! D ehát, h a sz ilá rd tén y e­ szabaduló Farkas Teréz, hogy k en ala p sz ik : igaz. nincs pénze, még egy párnája sincs a feje alá. Cigány lány, A ki ilyen em lék ek k el táv o ­ szegény. Neki adtam meg a zik — m a jd a b ü n te té se le­ saját címemet, hogy majd ha tö ltése u tá n — a börtönből, szabadulok, jöjjön el hozzánk, az, a k i ilyen em lé k e k e t h agy kisegítem... m ag a m ögött, azok, a k ik jól -r- Nem gondolja, hogy mi­ m eg ism erték , táv o zásk o r b i­ n ézn ek m ajd lyen könnyelműség egymásnak z a lm a tla n u l a címeiket megadni? Nem u tá n a : gondolja, hogy most ha valaki — Vajon végleg —, vagy meglopná önöket, mindjárt a csak egy kis id ő re távozik? pártfogoltjára terelődnék a gyanú? Sz. G.

A TANÁR K O R Á N K E L L E T T IN D U LN IA , m e rt a la ­ k á sa a v áro s egyik, a b ö rtö n pedig jó távol, a m ásik feléb en van. A reggeli tolongás, a hosszú u tazás, a sok em b er, s a hely, ahová in d u lt, n agyon leh an g o lta. A m ikor a b ö rtö n ­ höz ért, m á i alig n é h á n y an m a ra d ta k a v il­ lam oson. A v ég állo m ásn ál csu p án n é h á n y fájó sd erek ú n é n ik e k ászáló d o tt le a v illam os­ lépcsőn, a k ik á szom szédos tem ető állan d ó lá ­ togatói v oltak. Ö zvegységüket és ó d iv atú té li­ k a b á tju k a t szerén y en v iselték. Az elm ú lás il­ la ta len g te be őket. A ta n á r neh éz só h a jja l in d u lt a b e já r a t felé. S em m i dolga n e m v o lt a tö rv én n y el, m égis ny o m asztó an h a to tt r á ez a hely. A m ik o r a n e v é t m eg m o n d ta, és azt, hogy m i já ra tb a n v an , rö g tö n k in y ílt e lő tte a kapu. A b ö rtö n p aran csn o k h o z k ísérték , aki szívé­ lyesen fogadta. —■ A fe la d a t b iz o n y á ra szo k atlan lesz az ön szám ára, m e rt it t nem c sin talan gyerekekkel foglalkozik az e lv tá rs, h a n em elítéltek k el, n a ­ gyon neh éz esetekkel. R övtdebb-hosszabb idő e lte lte u tá n b izo n y ára m egszokja m a jd a ve­ lü k v aló foglalkozást. M eg k ell ő k et ta n íta n i a sz á m ta n ra , fizik ára. Egyéb dolga nem lesz az elítéltek k el. A p a ran csn o k ezzel lá th a tó a n be is fejezte a m o n d ó k áját. T elefonon egy századost re n ­ d e lt m agához, a k in e k b e m u ta tta a ta n á r t és eg y ú tta l a g o n d ja ira is b ízta. E lköszöntek egym ástól. A ta n á r t a százados a nevelői iro ­ d á b a v ezette. R övid tő m o n d ato k b an ism er­ te tte elő tte a fe la d a tá t. A százados is azzal fe­ je z te be a m o n d a n iv a ló já t, m in t a p a ra n c s­ nok: n em lesz k ö n n y ű a dolga, itt bűnözőket k ell o k tatn i. — ö k is em b erek — v álaszo lt röviden. M ajd h o zzátette:

— A zért v a n n a k b ö rtö n b en , többek között, hogy valam i h a tá s t g y ak o ro lju n k rá ju k . — Igen. E zért van az iskolai o k tatás is. H olnap d élu tán m eg Is kezdheti a ta n ítá st. — A k k o r h o ln ap d é lu tá n találkozunk. — R ám szám íth at. Én m indig b e n t vagyok a házban, a m ik o r ta n ítá s v an — n y ú jto tta a k ezét a nevelő. — K öszönöm . . . *

M ÁSNAP, AMIKOR m á r a csíkos ru h á z a tú tan u ló k e lő tt á llt a ta n á r, egy nagyobb z ár­ kából á ta la k íto tt ta n te re m b e n , a k k o r kezdett hevesebben v ern i a szíve. V égignézett a fe­ h é rre m eszelt falak o n , a ráccsal b e z á rt a b la k ­ nyíláson, lelki szem ei e lő tt egy p illa n a t a la tt e lv o n u lt a m ú lt, a k o m o rab b celláival, súlyo­ sab b v asrácsaiv al. M ajd eg y en k én t szem bené­ z e tt a rászegeződött te k in tetek k el. A tö b b féle beny o m ása közül csak azt fogalm azta meg m ag án ak , hogy nem nagy a létszám . C sak ti­ zennégyen v an n ak . Szép e re d m én y ek et leh et m ajd elérn i. De m á r az első ó rán m egbizo­ nyosodott a rró l, hogy az asztalo k m ögött nem csupa jószándékú és igyekvő em b erek ülnek. K ifin o m u lt pedagógus érzékével az egyik fe­ lelőről m eg állap íto tta, hogy a n n a k bizony is­ m erős az anyag, m égse tü n d ö k ö lt a felelettel. — M ár egyszer v é g ig já rta ezt az osztályt? — k é rd ezte az elítéltet. — M egbuktam , tisztelettel — h an g zo tt a válasz. K özben észrevette, hogy a többiek szem é­ ben gúny v illan t. — M iért b u k o tt m eg? — B u ta vagyok, tis z te le tte l. .. — Nem úgy néz ki. Az elíté lt hallg ato tt. Ez u tá n a rö v id k ö zjáték u tán az óra befe-

0 0 m

1965. MÁRCIUS 13.

m

m

é

Kinek van igaza?

I ELTÁNCOLT I | É LE T | Percekig zúgott a taps, valahányszor = 1 V ilm a lépett a közönség elé. Az ünneplés § = nem annyira a tudásnak, inkább a szép- | § ségnek szólt. Bájos m osolyával, kacér vi- | | selkedésével, na m eg a sokat sejtető, nagy § = gonddal összeállított ruháival m indig si- = | kert aratott a férfinép körében. Műsor § | végén virágerdő borította az öltözőjét, é s | = m ég m indig hozta a szebbnél szebb kosa- = | rakat a fiú. i | V ilm a azokat a m eghívásokat fogadta el f | szívesebben, ahol a névjegyen nagyobb \ | rang állt. A vacsorákat azután h ajnalig | | tartó dorbézolások követték. Ám a s z é p - | 1 ség m úlandó: új csillag ragyogott fe l a b á r f Február 28-án befejeződött a pálhalm i célgazdaságban a m ezőgazdasági gépek téli I dobogóján, aki ham arosan valósággal le - 1 | söpörte onnan a korosodó V ilm á t. . . Nem \ nagy javítása, V alam ennyi erő- és m unkagép kijavított állapotban várja a munkák m eg| pom pázott virágdíszben tovább V ilm a ö l - | kezdését. A szerelők és a különböző m űhely részek dolgozói lelkiism eretes m unkáját di­ cséri, hogy a határidőre elkészültek a gépek. | töző je. M ár a harmadnapos csokrokat is | | m egtűrte a vázákban. K icsit m intha ön- = | m agát látta volna a szirm ait hullató, her- | | vadó rőzsacsotkrokban. Ilyenkor hatalm as = | erővel lángolt fel benne ism ét é s ism ét a § | vágy: visszahódítani a dicsőséget! | A beszürem lő ütem es taps m ár nem őt = I h ívta vissza, nem v ele újráztatott a k özön -1 1 ség — de em lékeznek m ég rá egyáltalán? f K o p p -k o p p . . . — h a n g z o tt a e r r e összeborzad. H osszú hó­ k e rü ln i, hogy m e g jö jjö n az | S ez holnap, holnapután is így lesz — = lép é se k z a ja . E g y éb k én t csen d n a p o k ijesztő so k a sá g a so ra k o - e s z e m . . . M in d en n ek a z ita l I gondolta — sőt. De én éln i akarok! A n y -1 a z o k a. L e k e ll szoknom a z volt. A sé tá ló k k ö zü l v a la k i z ik e lő tte. M ély et só h a jt, | nyira csúnya m ég nem vagyok, h o g y . . . | K o p p -k o p p .. . — h a n g z o tt a italo zásró l é s vissza k e ll k e ­ | K ell, hogy kapjak valakit. De m inek, és | k öhögött. S o k an v o lta k , m égis rü ln ö m v a lam ely ik szín h áz­ I m ennyi időre? N ekem élettárs k ell e lső so r -1 m in d e n k i egyed ü l. E gyedül a lép ések z a ja . M ark o v ic s M i| bán. Oh, ha ez előbb eszem be jut! Akkor, | g o n d o lataiv al. A lá b a k g épié- h ó ly is a sz a b a d é le t id illik u s hoz . . . M ost, a m ik o r o ly an le ­ | am ikor m ég gazdag lett voln a a választék § sen v itté k e lő b b re a z e m b e re - k é p é t id é z te fe l m ag á b a n . Az h etőségek v an n a k , a m ik o r k e ­ | az ajánlkozók között! Mindegy, elveszn i I k ét, se n k i és sem m i n e m za- o tth o n c se n d jé t é s m elegét. re s ik v id ék en a jellem szín é­ | n em hagyom magam . Pénz kell, sok pénz, 1 v a r ta a g o n d o lato k s z á rn y a lá ­ E gy jó k ö n y v et. Jó z e n é t a r á ­ szek et, é n it t v agyok a b ö rtö n ­ dióból. A z asszonyt, a k i m e g ­ ben. L e h e tn e k m ég re m é n y e ­ | é s jól berendezett lakás. H o n n a n . . . | sát. I V ilm a nem csak határozott, hanem csele-1 . L a k a to s G y u la is o tt lé p d e lt értő . E zekbe a g o n d o lato k b a im . N y u g d íj is k e ll m a jd , hisz | fcedett is. D e úgy cselekedett, hogy am ikor | a tö b b i e líté lt k özött. E gyszer- h irte le n b e le k e v e re d e tt, é le te n e m v ag y ok m á r fia ta l. — | a 63 esztendős idős nőtől m egkérdezték a I csaik úgy é rezte, m in th a m eg ­ eg y ik k ü zd elm es ep izó d ja. Á r­ V issza k e ll k e rü ln i a sz ín h á z ­ I P écsi M egyei Börtönben, hogy hányadszor | v á lto z o tt v o ln a k ö rü lö tte m in ­ vízveszély. A v á lla la t n e g y ­ hoz. v e n m u n k a g é p felelő sé v é te tte 1 fo g szabadulni, nem tudta összeszám olni, f d e n : V a sá rn a p K o p p -k o p p . . . — h a n g z o tt a é s a v e sz é ly e z te te tt v á ro sb a lé p é se k za ja . Jó v olna, h a e l­ | Egyre csak azt hajtogatta pergő könnyek | v ezén y elte. Ö sszetűzés egyik = közepette, hogy nagyon sok ad szor. . . h ely ez n én ek egy szociális o tt­ reggel van, rég i e llen felév el. A v á ro s t m eg h o n b a, o tt is eld o lg o zh at­ | — És hová? — hangzott az újabb kér- § k e ll m e n te n i. A rég i e lle n fé l | dés. | n é k — g o n d o lta G u ly ás F e­ 1 V ilm ának féLderült az arca: | a feleség e é s a k é t gy erm ek e é s a v á ro s m e g m e n té se egy ren c. m ég a z ág y b an . Ily e n k o r a z ré g e b b i b ű n c se le k m é n y é t id éz­ | — Szociális otthonba. D e jók hozzám, | ő fe la d a ta a reggelikészítés, te fel. N em jó e r r e gondolni. I hogy ezt elintézték nekem ! A közeli szabadulás d e b izony jó lesik lu stá lk o d n i E lh e sse g e tte m a g á tó l ez e k e t | Nagyon elám ult, amikor a gyönyörű | I parkkal övezett szociális otthon épületét | m ég. N em n ag y o n a k a ró d z ik a z e m lék ek et. A ztá n rá d ö b b e n t n e m é b re s z te tt b e n n e n ag y p m eglátta: = fe lk e ln i. A c sa lá d p e rsz e éh e s a r r a , hogy m in d e z t a le g u tó b b re m é n y e k e t és n e m tö ltö tte ed I — De szép — suttogta. | m á r. H ogy le h e tn e frisseség ­ o lv a so tt könyv- e le v e n íte tte fel | A m eghitt csend, a ragyogó tisztaság, az | r e b u z d íta n i a p á t? — súgdo- b en n e, a m e ly eg y f ia ta l m é r­ k ü lö n ö s ö röm m el. M á r-m á r | ízléses berendezés, a szép szobák, a gazdag | lóznafc a g y erek ek . V a la m ire n ö k k ü zd e lm e s é le té t beszél­ m eg szo k ja ő a s é tá t é s a b ö r­ tö n t. G o n d o latai m on o to n m a ­ | könyvtár, televíziós szoba é s a kedves f o - | k észü ln ek . E g y szeresek fe l­ te el. k acssá g g a l ú jra , m eg ú jr a óda= gad tatás m ég nagyobb hatással vo lt rá. I h a n g z ik a stró fa : „éhes a b a n ­ É n is f ia ta l v agyok m ég. té r te k vissza, hogy jó v o ln a | F élszegen foglalt h elyet az egyik fotelban. | d a, k o ro g a g y o m r a . . . ” A N e m le h e te k e lv e sz e tt em b e r. b e k e rü ln i egy szociális o tt­ | M egkönnyebbülten sóhajtott, am ikor úgy | feleség e m osolyog. T a lp ra k e ll á lln i — n é z e tt k is­ honba. T estv érei e lh a l­ = érezte, hogy m indent elm ondott, am i az | H irte le n m á sfe lé csapong a s é ö n m a g á b a v a la m i d accal. ta k , ro k o n a i úgyszintén. | életében v ele történt. Akkor borult e l is- = éves k o rá ra | m ét a tekintete, és lett nagyon halk a | g o n d o lata. A le g u tó b b i beszélő A d a c h o z a z o n b a n k e se rű sé g H a tv a n k é t | hangja, am ikor azt kérdezték tőle: V an-e | ju to tt a z eszébe. A feleség e a k e v e re d e tt. M in d en félb en m a ­ eg y es-eg y edül m a r a d t a v ilág ­ i közeli hozzátartozója? | k is fiú ró l b eszélt. A zt k é rd e z te ra d t. A ta lá lm á n y , a m it b e ­ b an . K e z d et k ezd etén n e m a k a r ta le k ö tn i m ag át, m a jd | — A m íg leh etett volna, nem k ellett — | a g y erek : „A p a m ik o r jö n h a ­ jeg y ez tetett, k é ső b b n e m volt k ih e z k ö tő d ­ 1 m ondta V ilm a —, aztán p e d ig . . . | za? S o k ta rto z á s a v a n ? A ni. M ost p e d ig a leg nagyobb I N em mondta ki, hogy azután pedig ő | k ö n y v b ő l m á r m in d e n v e rs e t a megkezdett élet p ro b lé m a é s a leg n ag y o b b k í­ | nem kellett senkinek. , | tu d ó k .’1 M o st a g y e re k a r c á t | — Hiszen, ha le n n e . . . lányom , fiam , é s | v é lte felv illan n i. E m lék ek a z asszo n n y al, a k ib e n n agyon v á n sá g a b e ju tn i egy szociális | unokám, dehogy volnék itt, kérem . Senkit | e le v e n e d te k m eg. A fiú c sk a o tt b ízik é s ő szin tén rem éli, hogy o tth o n b a . | se hibáztatok azért, hogy így történt. Én | ü lt m e lle tte a gépkocsiban. v á r rá . K o p p -k o p p . . . — h a n g z o tt a | táncoltam el a legszebb éveim et, az if j ú - | S z ü n e t n é lk ü l k é rd e z e tt: „A pa, K o p p -k o p p . . . — h a n g z o tt a lép é se k z a ja . S o k m in d e n re | Ságomat, s én választottam később a b ő r - 1 h a a z t lenyom od, ezzel m i tö r- lép ések zaja . M o ln á r Iv á n g o n d o ltak a sé tá ló e líté lte k . A | tömbe vezető utat is. De m ásként gondol- | té n ik ? H a a m a z t m e g csav a- tű n ő d v e k ö rb e n é z e tt. N em k eileg tö b b jü k a z t id é z te észben | koznék, ha újra kezdhetném ! M ostmár eb- | rod, e z a lám pa, k ig y u lla d ? ” le n e n e k e m it t sé tá ln i, h a . . . m i lesz v e lem a sz a b a d é le t­ = ben a szép otthonban kell m egbecsülni | — M a jd h irte le n a r r a g o n d o lt N agy fo gadkozások é rle lő d te k ben, hogy sik e rü l m e g ta lá ln i I magam, s ez így is lesz. 1 h á la te it szívvel, hogy m e g é rtő m eg b e n n e : eg y ik e m b e rn e k a helyem , visszafogadnak-e, | _ k .i.— | és o k o s asszo n y a z ő felesége, előbb, a m á sik n a k késő b b jö n v á m a k - e rá m ? A ztán a b ü n te té se ju t eszébe, m e g a z esze. N ekem id e k e lle tt —györgy —

1

M

Gondolatok séta közben

jeződött. T e lte k -m ú lta k a hónap o k . A ta n á r m o st m á r sz á m ta la n ta p a s z ta la t b irto k á b a n m e g á lla p íth a tta , hogy az elsőhöz hasonló, a p ­ ró, a lig észrevehető b u k k a n o k ak ad ály o z­ z á k a z elő re h a la d á st. N em n y ílt szem b en ál­ lás, n em m in d ig szándékos ro s sz a k a ra t v o lt ez. De az a h alk, az a su n y i m ak ac sság olyan volt, m in t egy m agasab b küszöb, m in d e n b e ­ lép ésnél b eleb o tlik az em ber. AZ E G Y IK E L ÍT É L T , egy é le s eszű kupec, a k i h a t eíem ijével v ag y o n t szerzett, de e lv á lt feleségének és g y erekeinek a ta r tá s d íja t az is­ te n é rt n em fizette v olna meg. In k á b b a b ö r­ tö n t v álaszto tta. A h eted ik osztályos any ag o t, lá th a tó a n , já tsz v a el tu d n á sa já títa n i. M égis lefékezi s a já t le n d ü le té t és tu d ásszo m ját, csak a n n y i e n e rg iá t f o r d í t a ta n u lá sra , a m e n n y ire az á tev ick élésre épp en szüksége v an . A ta n á r se a b ö rtö n p aran csn o k n ak , sem pedig a szá­ zad o snak nem szólt a ta p a sz ta la ta iró l. Egy­ s z e re g y s z e r beszélg etett u gy an a századossal, ak i n agy á ltalán o sság b an k ife jte tte , hogy az o sztály igen gyenge. A tan u ló k b ó l h ián y z ik az a k a ra t. A ta n á r m e g á lla p íto tta m ag áb an , hogy m ások is ta p a s z ta ltá k azt, a m i n e k i is g o n d ot okozott. Ő azonban egyedül a k a rt m egküzdeni ezzel. Szívósan fo ly ta tta az o k ­ ta tá s t és á t a k a rta tö rn i az e lle n á llá s falát. A m ik o r e g y sz e re g y sz e r v alak ib ő l fe ltű n ő en so k at k ip réselt, így szólt az osztályhoz: — M iért van m ag u k b an ez az ellen állás? L áto m én, hogy tö b b re len n én e k képesek. — Az idegeink nagyon k ik é s z ü lte k . . . — e m e lk e d e tt szólásra az egyik elítélt. — M iért? — N em m indegy n ek ü n k se, hogy id e k e ­ rü ltü n k — v á laszo lta rosszallóan. — H a nem m indegy, a k k o r m ié rt c sin áltak o lyasm it, hogy ide k e rü lje n e k ? H allg atás v o lt a válasz. A ta n á r pedig ész­ re v e tte , hogy az ó rá k csendes m ed erb en folyd ogálnak, de az o k ta tó és a ta n u ló k k özött lé tre jö tt v alam i lá th a ta tla n és in d o k o latlan feszültség, am ely fe lté tle n ü l az e red m én y ro ­ v á sá ra fog m enni. A ta n á r m e g é rte tte az el­ íté lte k ösztönös ellenkezését, hisz ő tu d ta m it

je le n t b e z á rv a len n i. C su p án n e m ta r to tta in ­ d o k o ltn a k m a g a ta rtá su k a t, „ ö k a k ezü k b en ta r th a tjá k s a já t so rsu k a t, n e m úgy m in t v a ­ la m ik o r m i — g ondolta. — M égis a ro sszin ­ d u la t v ezérli ő k e t.”

■k

AZ EGYIK ALKALOM M AL a százados a nag y tö m eg ű k é re lm i la p o k a t re n d e z g e te tt. A ta n á r b ele o lv a so tt. K ülönböző k é re lm e k e t ol­ v asv a, »ugyanaz az érzés k e ríte tte h a ta lm á b a , m in t a m ik o r az osztály e lő tt á llt. In d o k o la t­ la n sírás, p an aszk o d ás, ellenkezés. — E zek e lin té z é sé t k é rik ? — m u ta to tt a k é re lm i lap o k ra. — ^gen — v álaszo lt a százados, m a jd ne­ v e tv e 'h o z z á te tte : — jó d o lg u k b an n e m tu d ­ já k m it k é rje n e k m ár. — Jó d o lg u k b an ? — k é rd e z te e ltű n ő d v e a ta n á r. A százados elcso d álk o zo tt és így v álaszo lt: — M á r a m e n n y ire a b ö rtö n b e n jó d olga le­ h e t v a lak in ek . A TANÁRT ERŐSEN FOGLALKOZTAT­ TA a z e líté lte k k érd ése. M á r-m á r e lv e sz te tte h ité t a b b an , ha©»- egy sz ik rá n y i jó sz á n d é k o t ta lá lh a t. íg y m ú lta k el a hosszú hónap o k . Az egyik a lk a lo m m a l a v o lt k u p ec felelt. A k é r­ d é se k re im m e l-á m m a l fe le lg e te tt csak. K e t­ tesre, h á rm a s ra elm o ty o g ta az anyagot. A ta ­ n á r e k k o r h irte le n h á tra d ő lt a széken és v é­ g ig n éze tt az osztályon. M élységes csen d te le ­ p e d e tt a ta n u ló k ra . — N em le h e te tt v o ln a jo b b a n m eg tan u ln i e z t az an y a g o t? — k é rd e z te é rezh ető feszü lt­ séggel a h a n g já b a n . — Ily e n k o r ősszel gyorsan sö téted ik , m ég v illa n y n á l sem láto m jól a b e tű k e t. . . — És v a sá rn a p ? — V a sá rn a p ? . . . V a sá rn a p p ih en tem . — Á z ön sz á m á ra nem k ötelező az iskola! M ié rt já r a k k o r ide, m ié rt n em p ih en ? — p a tto g o tt a válasz. — Jo b b a n e lte lik az idő a ta n ítá s a la tt — csú szo tt ki az e líté lt száján. — E gyszóval e z é rt ta n u l csak im m e l-á m ­ m al?

ty isgyermekkel szállt fel a 32-es autóbuszra l \ egy fiatalasszony. Tolongás közben nem vette észre, hogy a pénztárcája kicsúszott. A k­ kor ijedt meg, amikor jegyet akart váltani. — Szörnyű! — hebegte sápadtan: ellopták a pénzemet. . . ! De az ijedtség mindössze néhány percig tartott. Valaki az asszony mellé lépett és meg­ kérdezte: — Ez volt? Máskor jobban vigyázzon rá. — Nagyon szépen köszönöm — suttogta az asszony és hozzátette: azért vannak még na­ gyon rendes emberek is. Az utolsó mondatnál eddig ismeretlen, de nagyon kellemes érzés futott végig a pénz­ tárca megtalálóján, Bartók Lajosnén. Ma is szívesen emlékszik az utasok sokatbiondó te­ kintetére, a rémült, majd nevető asszonyra. Bartókné azt mondja: — Életem egyik legszebb epizódja volt az. Arra gondoltam, amikor a kicsúszott pénz­ tárcát megláttam, és a gyermekét tartó anyá­ ra néztem: hátha a család utolsó forintjait hozta el otthonról. Az is lehet, hogy több gyermeke van. Véletlenül sem fordult meg bennem az a gondolat, hogy a pénztárcát megtartom. Az a Bartókné mondja el, nem kis büszke­ séggel ezt a történetet a Szekszárdi Megyei Börtönben, aki immár a negyedik szabadságvesztés ítéletét tölti, akinek a bűnlistáján lo­ pás is szerepel többek között. De általában tiltott visszatérésért marasztalta el a bíróság. Hogyan lehet összehasonlítani az akkori becsületességet a korábbi, és a későbbi nem­ törődömségével? Az adott helyzetben pilla­ natok alatt megértette, hogy azért a pénzért, ami az erszényben van, más dolgozott, tehát vissza kell adni. Nem veheti el azt, amiért egy tűt sem tett odébb. Ez a gondolkodásmód minden elismerést megérdemel, csakhogy Bartókné nagyon elítélő módon is tudott — és tud — viselkedni. Lopott, és képtelen megér­ teni, hogy akit Budapestről kitiltottak, az en­ gedély nélkül nem mehet vissza, és ha mégis megkísérli, újabb börtönbüntetést kap. így végződött a legutóbbi „kiruccanás” is. Ceg­ lédről ment el engedély nélkül. — Olyan rossz helye v8lt Cegléden? — Dehogy. Megkaptam én ott mindent. Munkásszállást, fizetést, kosztot. Még kölcsönt is kaptam a munkatársaktól, hogy legyen ki­ tartásom. — És mégis? — Igen, mert Cegléd nem Budapest!... Én Budapestet nagyon szeretem. i tagadás, szép is: különösen azóta, ami­ óta ilyen erőteljesen fiatalodik'; amióta a belváros és a peremkerület szinte egyszerre dobja le magáról a régi, kopott „ruhát”., Bu­ dapest soha nem élt át ekkora átalakulást, .a főváros fejlesztése soha nem volt ekkora üte­ mű. Van hát miért szeretni, s miben gyönyör­ ködni. De akad ebben a városban jónéhány rendbontó is, olyanok például, akik megen­ gedhetetlen módon igyekeznek egyéni ha­ szonra szert tenni. Nos, ezeknek távozniuk kell Budapestről, mégha bármennyire „szere­ tik" is a fővárost. Bartók Lajosnét se „vélet­ lenül” tiltották ki Budapestről. A Ceglédi Ál­ lami Gazdaságban kellett volna bebizonyíta­ nia, hogy később érdemes lesz a bizalomra, illetve kiérdemli azt, hogy visszamehessen a fővárosba. A vidéki környezet azonban nem tudta feledtetni vele a korábban megszokott, zajos, „változatos", nagyvilági életet. Hamar megunta az egyhangúságot, s mind erőtelje­ sebben élt benne a vágy: vissza a régi bará­ tok közé, mégha drága árat fizet is érte. És másnap csattogtak alatta a vonatkerekek. Bartókné szerint más oka is volt Cegléd el­ hagyásának. — Éspedig? — A szégyenérzet kényszerített el Cegléd­ ről. Nagyon sokan tudták már rólam, hogy. kitiltott vagyok, hogy börtönben is voltam. Nehéz ám az ilyen ember helyzete. Képzeljék csak el, milyen érzés lehet mindig arra gon­ dolni, hogy azok, akikkel dolgozom, bármikor ide vághatják, hogy börtönben voltam és ki­ tiltott vagyok . . . Valóban nem lehet kellemes érzés, de az előzményekért vállalni kell a felelősséget és a bűncselekmény elkövetése előtt arra is gon­ dolni kellett volna, hogy ennek következmé­ nye is lesz. Ott kell bizonyítani, ahol munkát kap az ember. — Hogyan vélekedtek a zárkatársak — kérdezzük Bartóknétól —, amikor elmondta nekik, miért került vissza? — Megoszlottak a vélemények: az egyik szerint menekülni kellett arról a munka­ helyről, ahol annyi mindent tudtak már ró­ lam, mások viszont azt mondták, maradnom kellett volna, annál is inkább, mivel a gazda­ ságban szívesen fogadtak és munkásszállást is kaptam. — Budapestre ezután se mehet, Ceglédről pedig hallani sem akar — hová hát a szaba­ dulás után? — Ezen még nem gondolkoztam. edig ideje volna mindent fontolóra venni. Mert ha így folytatja, nagyon könnyen tovább szaporodhat az eddigi négy börtönbüntetése. Ennyire felelőtlen huszonnégy éves korában már nem lehet az ember. Hogyan is mondták azok a zárkatársak, akik komoly, őszinte szándékkal készülnek a holnapra? „Ott kell bebizonyítani, hogy becsületesen akarunk élni és dolgozni, ahol munkát adnak. Tisztességes magatartásunkkal kell feledtetni a múltat. Szorgalmas munkával, becsületes viselkedéssel kell megváltoztatni a rólunk al­ kotott korábbi, rossz véleményeket". ...M ilyen érzés is volt visszaadni o talált pénztárcát? Ugye, nagyon jó ...

— N ek em e n n y i is elég — v álaszo lt a la m u ­ szi m ak ac sság g al. — N em kell, hogy olyan okos legyek . . . — M árp ed ig az k ellen e, hogy m egokosodja­ n a k v égre! — á llt fel a ta n á r az a sz ta l m ellől és fo jto tt h a n g já b a n in d u la t feszült. — C sak m a g u k ra g ondolnak. Ü gyeskednek, hogy te ­ gyék k ö n n y eb b é a m e g é rd em elt b ü n tetést. V isszaélnek azzal, hogy itt b ö rtö n b en is em ­ b erség esen b á n n a k m a g u k k al. M it tu d n a k m a g u k a m ú lt b ö rtö n érő l, a m ik o r az em b e re ­ k e t zuhogó, ólm os esőben az u d v a r közepére v ezén y elték . Á tita ttá k ő k et ó raszám ra, hogy r á ju k fa g y o tt a v izes ru h a . L egyengülve, c so n tso v án y an h u llo tta k el, m e rt elveik vol­ ta k , m e rt a m u n k á s e m b e rn e k jo b b a t a k a r­ ta k , m e rt szó t e m e lte k a szocializm us ügyéért. — O lv a sta m a m ag u k k é relm i la p ju k közül n é h á n y a t. T u d já k , m ik e t k é rn e k m ag u k ? V e rsírá sra k é r e n g e d é ly t az, a k i m ég írn i is alig tu d . Egy m ásik sz a b a d u lása e lő tt viselni sz e re tn é a cip ő jét, hogy k itapossa. Szó sincs a rró l, hogy ú j v o ln a a lá b b elije. A h a rm a d ik a z t a k a rja , hogy vegyék k ise b b re a k a b á tjá t. A n egyedik, hogy az ö ltö n y ét tisz títá s c é ljá ­ ból a d já k a P a ty o la tb a . Ily en és eh h ez h a ­ sonló k ív á n sá g a ik v a n n a k . U g y an ak k o r töb: ben n em a k a rn a k se dolgozni, se ta n u ln i, s a b ö rtö n t já rjá k . V alam i fu rcsa „ö n érzet" a la ­ k u lt k i m a g u k b an . A bűn ö sök sunyi, nyafogó, d e fo rm á lt ön érzete. P ed ig a b ű n egyetlen el­ lenszere, h a szívós k ita rtá s s a l k ü zd en ek elle­ ne. A TANÁR HIRTELEN ELHALLGATOTT. A v áltak o zó piro sság és sáp a d tsá g e ltű n t az arcá ró l. M egint sz ü rk e színű lett. — F o ly tassu k az ó rá t — m o n d ta kissé re ­ k e d te n . A ztán egy ideig csendben állt, m in t­ h a nem tu d n á , hogy m it tegyen. M ajd fel­ em e lte a fe jé t és m esszenéző te k in te tte l, tű ­ nődő arc c a l m o n d ta: — N em a z é rt b eszéltem , m e rt nem tudok sem m it. V ala m ik o r én is o tt á llta m az A ppelp latzo n . . . M aguk n em tu d n a k sem m it, de se m m it m é g . . . S. Gy.

M

P

— ács —

„u vq n g B n xvp q vj ¡03»i f S3fi?8a*iiiHiimiiiiiiiiiii!iiiiMiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiinriiMiiiiimMiiiiimiMiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii(iiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiS 'uaqXuoz -33735 b uaqyaza zs 3j paw oxu = „„ , =-aui izosiazuiau so ja zb aanai sos G aw “ '7©u©Co j ©z ©a Ái b j | „ ‘a<5 9 ivi¡ -zo m a vivw w xvig p t soBuoziq sañBaa ¡uiwvyva ‘¡aaiBCmzafti ¡ y,3i,lp3^ ÁSx sa ‘léynauBi nsBl ■ ZS03JBZS L'n \jxIA[ zb ‘sí jjb u s -7vuinuoíiu azaq (isood sazgqxqw fíőa ÜBva ‘11353207 -aq wposvw-gsia Bvs^ouCvq b ; . ‘„ r é ^ ss o [n y ^ ia ^ a u a uadazs ^IOJ95I ^opuBS 'JjB U B fip jB ql ' x>'ü ‘ C sapao^i ‘izoo yp# ‘oq -X3 W fWa-fWa qqaCiafőa^ ‘» 1 s? uvquypnzs ‘sí uvqwo¡diñBa Igára vozoiuod‘ y -sí b s b jb i Úui aj mpAjj) p a ijis i¡os is ip 3 Q = ~ vzS) H9 ZV3 xvfiöm u gpoipnui -qiovuuof v 3113 m ia n p u p a n paauon 'dg y -¡añBauazn qqof § ' vBUBgBAuBiBiJoaBAg'so ip ^ S t V . i O l Ul'iZli l3fV ' JJ p/1 .g /v.i}lnj. i^ouCvq v ívd vso o i '^(> z v BBoq ‘U3 JDj/jasp)yi w au ¡vdvsa v uoBpnw C vq V -Bal ouixo¿ ‘v u ¡ sn y ‘miuaiA íifiiaqxvsvA—vpxoyi j b ÁSbui g u n p ix n ,u s.naííitpj/y vxfiiow ¡al ¡am nzsaii uozom pim 12 0 7 1 '3/aWS7 7 aq q aljara sí Bviym m m ilp a ¡a y s B ijn ia ^ is [Of ’lau iia íjjoufBq •(zaaqvmw) svpnQ ‘sodis ‘1 sói » in p p ja d 3111111 -psz lu oaáq ivíiuuosxpq s'Qxoa ¡azw.au siBaw s 'tuzvpn axizs § '-W s? ‘wopgiozsisoi7 b stypny 73333373/ 3373S33jijftfia qqas | -§E[ ta b sí jazspaA gau ajz a ja z s -xoqiq D tlápj, 3:} uvtiBoq ‘7P.Í13 ■ zsalu ;¡a 7 iuaj\í a iu ja jja itan § ?B7m qaaj 7050733»! y -asap -BH[ ‘qasod : j \oa 0230/33007 » -17 m aii uazsyq ‘i[<\vdvsa op 5 -gaui sa uojtnAu [A uau iijsafiai -31 » 3 S3 J 32ZS32 7 0 J 1SO29ÍIJ y v uoia sndxn sav* „‘ *mwa sí wau #0 = ' 4,u+--ulu [aABgr s s a 3 qauziasazgyixauLgzpa uañ ¡i z y “ = ' 9 l f 3í svB n xvpqvi D Jjo a g¡m ¡ !»/ iwiapaa ' ; ‘ . ' l -u a jn sa sq a / 7 B 3 ;o a sí m án ap = o[ b a i 7 s í [B u n za » J, ¿(1111 333323P3/ 3302. 5 . 3 7! Ip * 3013733»! fi¡O'ÍUO^l 11) > 7'3;/35íO ií E ‘BCAlBq S3 BAO S0A3 g [ y ;si ^auaCozpa O SM ® ‘7 3 1( 13 7 1 'J®2 [a w w a z s a¡uizs uvqapgC 7 Sp^}U}>a2J/£ííiÖ2S}3 í V v fl 2JJ zy Z[VV¡ozs¡vC -vxöofti sa xaBuissnjj 771.33000111 -d¡dtñüa - la x „m uxoj v q q o ¡v ;z iq j.pui= n»qs»2;B}a/ j — e— f ¡qaxuizs ‘?io5i»3»53 sadBau v uaq) 353 ~igp '¡vdvsa s3 iJaí-sou!d 11 sad 3 _0y ^BAOjzsqasa b uao[a[ajgaui U 3 2 S III 'SCÍDJ V ppvQ O j. 1U 3 U \V} u y¡n mia%yC qqaöuaíiBS. qa ia ¡u a ¡¡a iw oydifíBa zy »apu im w&invsa »3.3077» 73p x -»pnq » ngzofld uaqiasa 337 ! ojbusezooiejba b uBqauBigat -plZh )-3S3U3 láCÖ3 JAL 5l „OJSSÜI lso w ¡ip w ja z y “ :k ¡o x p }¡ = ‘uvxnt » 3tt?iú ‘/IqoiX '» lo u ío jí ‘;» 3 u y t ó » a / u v q u v p n z s ‘BBau u vq w o }d iB B g 2 B uxajaAuBJB qipB uu eq ' y ' - v a ' íipozsodo^i ip u i v u v q v y 73337 u v fl¡o xv¡vsa •3733137 02031117 » 370137 S07 73 313 ¡Buawpaia 5073702025 | -nüi-igigs gtcLBiiun ¡\oa 330 ¡¡o z 3»7Bg }[oa u o p a g a ia 'ip s a já m l ’ifiliawpsaCjay ' -Assotwiumrazq -ni -síja §asuozp5[ b 17 a ip tu a p ia 1 ¡¡-opyGoipa v ¡¡oiCníiu w a s -33»! gpvwvi 3» im ‘opao 7703 -2»2S paauoH 'dg nada.iszsGap = . . . uod -oii papa vxsvpvav zvzs ¡u iw R„ ‘/ J olubt 5 ‘vivünod v w nvuzvni .U!,a uvquvpnzs sa uvqwoi \ u a íjd a ia j jof gepEJi | xazsflőa uajpaBBa uvquozazs t=ó i » qqcq v uaqaw xaizstp v ¡o} P P 7B g m au i»so 733 » ! s a ia im v u o p n - d itó a 2 y-33 53 « p 7 i3 m m ° t t m ¡ e ‘XS22 ‘zsq £2 ‘(BU jzsny) ja z i - v t í w v q ő u n a n g v ios 3771237 -tuqaai ‘o p su iq u io ^ dazs s o u i| ¡B iv a v ¡ v ‘q g a o p u o w ia ¡ u ij /í 'aapaő 3vdvsa v 23011(1 ‘3700 svpio B aw 05703» B2SS3»! uadazgn 337 É j-p n '2 ‘luod x‘0T£2 ‘zsq 6 ‘(EP uappa>L vxspixuyxazs idauun -Bzs uaq o p q aj ^ ipospai b gigaA i zy •iqfg sipisq qo t ttopoöaipa ptBui u aq zp ji '(x:x) ip u ia Éq | -aisGaui y v iio a iaaaapz>ypi3 ¡pC -Gasynzs uvdnsa — 7»33op » ¡uuazs 730133 » oszofj '/I I - e u b ji ) Bopna BJ-jaj :B3[OufBq /íqojx uvqxosgs¡a ‘703 -u o w ia 7033230702s » fifioqo 2» fiim ‘»ifi»s7 ouCvq » 337325 É saxazs-ys ft’J ig a>lbls D "¡.salat¿3 -70JBS os [aj b [B[[Bq ijj 'b ‘1311 J í ! ^ v u str/ hA1os3.i077ui ion y BtBpqsj o u n ;!7 Aövyi i -azaaqvzs v uvq¡v¡¡osadm i ¡a a 3u1.u1 — 2 3 7 3/ 70337» 7U11 - 3»ÍV A a iu v ts apiawa OxBuvx UBjn p a i -aííu 3 w ¡isaC ia¡ 7050733»! y -325 pU32737»! x— 2—X B U3 q -37 U373532p7i3mo/i3io(í ?p7q / | 'uazgaA uaAjaq '8X ‘osjojn Alias isaw adgy ¡-¡giaza la n a q fiuvq [7 aiiai.i[uají 3 a qqosasj •uap -3353 u&puipii 'u a qő a ia w 5070/ -2P7 Bpiaaxad 0570371 zo 3311725 | - jb a b Agt s ‘ iu b ija b C p o p n i -ajad ex UBSoiuod [za s ‘[sa[E -au 011(170117 loBuv laqaszxg S uiau dssgntwiuazs gjasiAdaij -az8A b gaui ajz o ja z s oieuqnp/ E -uaxproq 3307025133m B y v u m SS—ffZ ‘33020713m imnp¡vdvsa 7 u n 3»(í»s 3 pfipi»pq »2 fiuoqa/v ¡ ja^auizs jBAgBui y q jo^ ^n j - p o d s B jassaAOt saja ssia/yy | ÁdJHOlg JtS ¡ aj^ ip ó jo zb [OjA/aq 7jpB0[oAu uaqaaaad -e o p íp j o s p z y ¡ IB [ I a b sb z b Ajosdjo ^ pBqBZS s í u u s u f r>)í>ait/ j u h i / s o w *ua[p 79ja i p j- a ia 7 E 1 'BjEiJó^BAg 313/133 an a u q vQ -a j isaaq o[[B[aj [BAOgnjBpqB[| ic m n / i/ n jy I ‘Aub[ S-JI0M 3303EJB 32371s JJOJBgOJBA 7EJJZSO JBq B 3[Oa | SA S bu sí UBqBA^zsojvi b íin ja jj opaagaja UBquozB a p z a ^ a A g if E-tá [of ^EsauBAgji qauijaxsnza Y| 3 q H z s » ) ( p i ^ i ' j i í . j ra 3 ? | I 3j y gajoj sa aga sja q a j isav\vpi S?E 1 zb a ju ja A u p [[rua^is pAaAuaui 'ZSS[ sanzs o f i i B / l JvunQ lIOIBjB/X giM mnHiiiiiniM iiiiiiiiiiiiiiM üiiiiiiiiiimiMiM iiiiiiiM iiuitiiiiiiniiMiliMiM mM iM MiiuiKiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiHniiiiiiiiiiiimmiiM iiminmimiiiii umiM imniiititiiF " X j s s t p x s a X J O jn j ¡ n u B [ 3 B q ; q y 73BIUI gasgajaq sa sa[n j oz©jt©j©s igou tE q gE jiA a j u t z s 1 3 2 3 1 3 7 7 vuiBag 7 E J J Z S 0 J?>1 b ja z jia i] v p jjz so z b sa B q jn g ib p b u b sj b ‘S u iu ia jj '(0:2) 0:2 B u iju a jo ig —HON e s a z o js ja q qauA jBuiB "b jb z o j -as ‘(«7 2 s u » a s9 so b o o jí ‘tauap zb ‘ouqoutB q-B dojng iBAqzsoui ‘0 72003 ‘xo po g) so^ajEC qaq ‘((Pl) 0:2 iqBaoBjAt—jsa jB ^ n g j b a B elu -o s -s s z o q ja u i j j b j j z s o iB ijijauiB zb (joJiBq) uaAuaAjama imjazoAS b sau ija raojpq y y ’jjaA jaq qiposBiu B jAjoj pidBH ‘(o:x) 0 : X puB isu aan ö -[BUOAp 30' 33'ózAUBtq [oq-atxíU rap! z b jy q a j (Jp p o p zaq g ap j ajBq AgB/sj ‘ajja q a jj? BJjuod 6‘S o p a d jo x :gaAu z y *3[0A sí SBpuOAUIZS [U07 —BAgzsopj o jtq jaq ja fjn q SBjBUOAUizg •e j -uopi 70s ‘s a jp p ja ‘n ja z s jjo d s -a u ip aja iqqEAOX 'uaquiazs •ajaaAu » 7 1113 o ija g iBpBUBq -jopuou i — „7aaigiazaa %sadC¡j gigaA puiui A puiB ‘si 0Z077P1 [BABJBdBSD BpzaAZ BU9 A J 0 SSA3 81 jja j jjozs ajAuoja jbui z v S3 soxyaauaxag v iu\vflBxv¡ -B 3 ÍÍJO p p p dBUJBSBA B [ p J B f e uasazoqjauiozpa [B|AB[ZSOgn[ UBqqojBiJoqBAg ozajajoq b uog ‘a x ¡sa a v p n g lu ajjo f 3301111 aspj osja ia J ja ju a p a ju o p nAuBjE -Bzzoq zaq asajtA jau ip S e s j e j -BS>[OUtEqgE[iA ozBAlosajoqnul -ízBox S3 öai 6 aa nvuvC w vxBoxd (0: X) 2^2 JJOJBgOJBA jafAOZS lou b jauuaAuEjB qipospui y q - a X H z <3 ÍU39I IÍJS9 P y vu xo ¡ íjsasru/ y “ :sj e j b i j j j j -Bq y ’uodBU b uaza ^ b jjo z s jb C ■juod ¿‘862 'zsq 6£ (oCbas ) Bj j j s n y ZE ‘¡x ad og jjo a 3i o -U3A a a q sa a g a u ja ja z s u o jja q sí jaq a sa z o q ja u i sogB SjEjBg 7©J3Ajsaj Ja u q o f y ‘juod x‘ 09S B rjBjosadBq b -UEqA[oqEdzsjp E u n usqpg jaAsnq g S M ■(03X) zsit 2£ (oiunjafAOzs) ^ tja jo o “b s e s jb j 7©j©qui©7EZS s¡ e jjz s o pfBui in p o sn jn s ju o zsia jso p j 0:2 a § a n I b Aoh — p íjp B p i oajj 'V—Jjnsz X ’£ ‘ju o d ¿0E 'zsqi 61 P jb ’ s \I AupjjdBq tgasjSAozs ('O SM b p aA u aj-x[£) ‘ u e u jo j - 3 IJV ‘(Ó: T) 03X QBqig o o ija jjy ‘(qouTBijy jjnsaAgg) qdasof SoC vj IJOIOQ iza BJJEJ Agí 'Bf [-7JOA. A\3 M B ‘3 A3 UlOJBq ‘[JOZ — a u iju u a ju n a :J J ? - S A A V p iB u o g sa ubj aja *2 ‘ju o d i ‘21£ -q q o tg sj Xuozaui b jjo a o ‘ j b Ai -o ^ jau i jazsA ga uBdnsa uaqop •(030) 03X o s jb a •zsq '6 ‘(oiunjatAOZs) JBdSB2 uoqounpj :jja -pd s©tj©j b B jjo zsjE fsq u v a -u ajzsa zsnq j[tm ip z b . q n io Big s g — 098 X -pq A ododojojg nouCvqBynA -B fB ű n jj qasajzoAgBcinjx y - is i BBvsl "UEnguBJosj© jjo zs u o d s xauaiM b sa j í J I V ZB •jBAuuEJBjog jja jtsa z s :aAuauipajagpA SBZBAjosajoqnul -jb í js d jz a p a j sv sv /i— tó » *j ‘B sa jn j uaA xiuuBa 'j j o p ja q -zso sa-2:g qqBAOj jjo jn f ajBU sojBd y 'ja m ja z u o jq b ajzau b ussöupjnjj UBq->jxx\l z y -uia^Bzs 70s sa — ozau auiui -oiZBU Jajui z b Ági s ‘jjopozgaA -azsgaui jjogpui qdasop p jeu o g ‘UBqsojBA jauiuiajazoA g jp q s nAuBJB (o:x) •qauosjazsqqot jjo j -jBqzB zsA gajazajo sa UBJAJA jBijijauiB jjazgaA (Pl OZOIJJBJBJ OgBABZSSIA V "EgOJEA SÖJOZSJJOS B BJPUOUI — -o j b SBjiAuuozazs izoqjazuiaxj uaAjaq jjjjxisbui b jja tu ‘jj n j i u b z s jb C sjBjpnj a j Jsazojjjatu -aq ajAuaAjauia jiujazoAg B uaj b UBjn SEjiJBijBj sodBuzsaga -ujzs q jja a o o 'V se qn®z -x ( O sl ) I s! M * I € — 3 S A 1 ‘sí jngpA ap ‘gaui g ajzo ja gém jejbij b Agoq ‘a ja q is sbzbAjosd -jBgzi sí jsa z o q ja u i s ja g u B g -jo q n u i jafAOZS b qBsouBAgg „ a u i[» p a u iu M ogsB jo —ajeu oíZ B U jaju j z y ■J8A3U9Z B [BSa [OjAuauipoja z y ajB q b jjo a AgBu uagi a jjo g ) | 0 | B Í q q e x o | sojjaq jafAozs sjEsauuASn aAjajji •1S30 /ÍU33 'ip ‘J 507 » a '2S»7 soxvzsavi tiEjnn ozo>[[E[Bj b b j -pxv 'ajA jaq osja zb jjn ja q jb s ‘jnqijam B zb jpiqqof sa IoijBq ‘JBdSBzpq A ododojojg jafAozs -n p ‘vBxVj\ ‘o q o io jí — (zsox'o) -jo p o o u i — 330253»! U032B023 H3 a j t t u o i z e u ^ n j ijp -SEZOju od n gu sqA gg 'jBSizssBjq b uadazoq (uBqsBZBAjosojoqnm sojBd B sajapjiqA uam pajg 150313(7 ‘ 20S2327/1 — J70U ‘lTni9u 3» i»7» ‘uaöuafiO :)¡un¡ BjjozBg; uaqajajjau i sa tja j ‘jp j -vdvsa ‘aw\azgflB sa¡xa¡añ.Gg - j »(3 'ivxpp vi ‘ 7 »OOA2 — tzago '(232) -luja TqoufBq B ja q a jjo jn 73s :S 3331l t ó 3 333230133 zv nawapxaBaw uasafiaj, — sbs jsaAgauaz •JBAlBd a jja jisa g a jjo y "332a p a / 307 » zs37 Pl inzgn -apaAaj jozojuod soAins jjb s j 2 s o io 53 150313(7 ‘ipszapiA UBoq B B jA S B q p jjb i u i srqn pu E jqaJ -ij ubjjbjbijjbjia y ' ijj a jjo jn UBqBAqzsojv jjq s ‘atozAuas ‘saBastaqai syzonpa líluuv -ap gipad iso g u g ‘ b jj o j ji [b iii [azzal] opaA qiAga zb jaspA - J 3 A njiqgBiJA q B iau B jj B ‘jóm 7»so u»q»s»3J22»32ssq 3vdvsa jre jjE j/í u a q o p ip j q s p zb oj -oj sp q sn g 'jjajjiuaA ga uaqoaad y -auuai s00107 7173313 sgCiay -azaA ip jE f d d o q o s Agoq ‘7120J ■ ¿8 B SBSBA ppBLUBJ J3A0J3 -2 » 0 ' u io jy -jó s Jlju a q b j i b j e j i» m ugövavzssm luana vwog - j u j zoqBCBJfpuojai sazo ijjau i y AgBU V ’(X32) zaqsajazaA bjjbj -JOlJBAg JJOJZSBJBA UOpBqBZS qE -jn t jBqBiBZBq B BJtn a q íJfl sa - í j j a j y 'jaiujapznq gEsqoutBq v pCvw ‘uodupfifiu piouCvq •jjozoAg UGqAuEJB (0:1) x:g saj jjoÁgBijiq BjjBUBjjid Aga ip u a j -gBjiA-pzBAjosajoqnui B qajpoz V Vil ‘ 7 H3U33132S S ‘ 2 p 3 ¿ÜU - ja ja A g g zb uaqAua-uipaja g a a g u a q a ja d 89 y '!7 JJopogBA -ata ja q u a q s g u jjd s opBJojoQ uaputw fiippo q 7P33S32CÍ31 •j Io z se jb a jazsAg© g asa b Sj b a -a [OJBjndBq b asBApj AgBu sbs - 32 S 73 7 H71S3U1733 ‘33237 Sí »fi a j j o puriu s ‘jBfndBJj >pjaqoj. u a q aja d 'gg z y 'ja q q o j jjopB ui M o p o |0 ^ z s s s 5 i A -óin s ‘uaqaiasazpa zv 3pvxvw¡a -pipz b ©j4©A©q st jiozsuiojBq laayw ‘pvxvw uoipfi 3xaqiy ‘uBqqot jjo z s jb C s©jjaj©Agg zb - ej sbsba b sí u e jn ja u n z s | o 6 6 D S ) f o u ( o < |6 p |i A (X' X) 'B q p m B — •Bj.jBjAtoj — 7»U3p 7 u n ju p ausajodajgaui upzoqxPXBJ V jjöj SBgjBg UBjn jajgozs BAjniu -n i 7»s507a3»! s í v q v w o g — •e j 7 0 s í j [oa ‘jjn ja p a ja d V > U i|D 3 Agg -jsaAgauazíj jja jt •[OJJESZip -P l qqos©i[ jui]A[ '©qznj jjo f oj uiau UBquozB p jjq B ‘in jaq -[o g sa [ojaj[i]A[ ‘j e a IpqBiupa -o jjjn zs ja z a z íj pfBui ‘u a ja jq a j UOSO-9X B juBjjjBq jjB jpnj ubjb :x x a z ozpa z b jB ^ o iap u u o ju t iqqBA -Bt b jua[atg©ui soj:i?AOuajag B gBSUBJBjAjBqBZS 2JES3 7pp3A - a a a a ^ N y x t i v x a y z a v i - o x ■ fUI'JBJIV sa ja g u iip u q o s ‘©[©ju©xi© sa sajjnAg© íjB d íp j reuixj B u a q a ja d 'o í y ’jjn ja q is guod S'OGS a.iaqaiasojnu jö jj s ‘p d aaazs -EjSapuaA- b jo q r u iy 'jjo p ja p uazaqau UBquozB sajtjuaAga zb uaqaAupzaiudazpii gBS^oufBq dB'UJBSBA J.UIUI ‘UOJBpI B UB ‘sbsba b jjozouiB qoj qqBAOX ‘zsq 01 (SezaioiBA^Eri) lEd pSiaq -JBSBA—[ASioAo epjo>i 'ox • ' ‘ ‘d ZSBJO ZB g©[Uöpf B'OIOH S V - i Au u b tib J'SoiÍ 0^ iis S oJ UBAjEd '(0 : X) 3 JJ 9 I Bqpjpq b sa ajdisa S'iEZ /Zsil O'OX IbiiBu v ) tiosjauu&ji z y qxazsaq j o j a p ju a g a >i a a -saj.xajaAgg z b jjo jB sg o .io s -ja ojajBSBO ‘jjn ja sjis jn zsso j —ipippns -9 ‘d 6‘S1S ‘zsq 0‘SS (VSH) BSBpBaj ap ‘jBpqBj B jUBjjjng ujnaAS—ouni.io.í 's ‘d z'ZW ‘zsxi (0 :l) l:£ soJBAPuaJej— sa/js/eASg -BZSSIA BIJB7 B qBUZSBqi S073 0‘0£ (BflSuv) p io j—JÖIMOi -f ‘d -»ÍV -jsajazaA jja z ja z s .(jBjjog VWZ 'z;q 0/92 (VSíl) laxiEO^JsAo i -jjapuBfB“ u a q a ja d -91 b jBdosa 'S ‘d s‘112 ‘z«q 0‘8I (eiiS k v ) moi )}o je si|O Jo s AueqnzSapm :so je A 3u a ja j IBUIIJ OpBUIBJ U B JJJIJ y ‘JJOZEq -joquppiH—aSpiiqAVBS 'z ‘d g‘ 09S "zsq 1 (Bpt^AOizsqaso) ueuioh [oa -iq osjazs b ap ‘jjopopB jazAjaq -b <j sa baji : HOu/1:q(npr,v- TIKlu■>r isB jjo jjo ja jB u jo iv u aq ajad 'L V 'í>i JJo ajB q jA u ajo j s s s -BA b UBqqajBf nu iB Jl AgBjq ■ fl3 iu m s ¿Is — lo q s a ia m jw t }}aj /»ssitJ7» zv ¡azzg ¡á a iu v ís i p i ©3 uoCuy — ; niOSS tWl ¿>*llUL.lt?L>o LU ppupd ¡o^ipiiLUí

„j.,

-

mqvfinw qosmtiid v jays soípf :pmmy

yijNinzssyi sí vuvdn>i v ao

•jjo p o zgaA

•jo S b a b z s sia ijsadüpn q v B fjoq -JEA BApoqBZiq SOJBAOU3 J 0 J V '(1:2 ) jja ju la z s jo u a ja u i [Bq Ijs jg O0 UBjn sp Sn ijajg o zs ‘ a a q a ja d -S8 b jo jjiiu b ‘jja ja z

-a a B j-o:g JBUi s o JB A a u a ia j y ja u u a jja ju o p uAubjb ( j : x) 2:2 •ozjazsjog ja ij B jjo a *jp isoa ] ozoqjpjBj y 'jasazo q jau i qqBfn -Auag sa 1B7JKJT 'jBtlBsa ja q a j bjjozsje C u ajja Búiig oijbjis -pipz ijsadB pnq b uaquaSapt - joaiuj Í zb ‘BjBdBsaqoutBq n j jja z ja z s jauijazoA S s a q a jja -a g jjo ja ozau 000 QX ‘uBqBiuig BjBdBsa-pgnjBpqBj sbsba 9Poq UBqi!ÍB(Jn5I 5JOS04BAJBSBA V

-zojJBj

( 0 :l ) l :z » “ « » a S V ----- S O J D A ) U 9 J 9 j jnzpq qojBdBsaqnjq ASbu i b ja j j a s b s b a ‘d g » UBdnsa Síppá jA u au ip aia uaA ji *aiaAOAjzsa.i qiASa zb « au afo j -uppoja Bdnjq B d o jn g zb jja j .iqÁj) b jauiutajazoAS b jazzg •BOBfoiBi; p ao jq Su B f 7701 inu •ai737aqpaA sa jn jaq uoso-gx je

( 0 :0 ) 0 1

B 7?pqB| of 370ŰB7 iBSZBAog : jasa jj.iaq SB7nfqqBA07 B ja 377P7ao p u aq aiad *98 e sazoq -ja u i n o iB j; SBiuiB7Bq y -7701 -0 A 0 a ia sa z o q ja u i oS b a b z s sia Bd n ji B d o jn g iu B p ja 7z s u iy SAVÓ—O Jtá sbsba (JpA o b io s jjn ja q u ^ n ja p u p p jazg

U B q B q jjau iy -jaa y

ijajoAjséí imuion a yo^ouhqBpiiA 3es)|ouíeq3e|iAgzeí|osojoiiu m e pjou pajalusi to j/n lp m w a B a ij

uoqiU3fj¡ s o s o /\ o Ifd zS sA /n u a /)3 }u o (j

¡ ¡ a iz m S a m

¡ ¡ a A O d o d o ta jj

o y s > io N r v iD y iiA w y i D í r sp o z v A io s d u o ^ in w

U i ö p j a ^ s u i v S M Q — 0 1 3 !J P ^ 0

m a p z o A ö

•zi saioayi« S96i

u a s a z o ) |i 3 U i

^ p u i y y

O c n r a iH ^

9

c^aiBAPÓ

1965. MÁRCIUS 12.

Beszélgetés Salamon Bélával nyolcvanadik születésnapján

HÜSZ ÉVE

Kapunyitás a Paulay Ede utcában v isszav o n h ata tlan sz a M árb ada ság szele s u h a n t v é gig a tav aszo d é Pesten, ezerk ilen cszáznegyvenöt á p rilis elsejém, h ú sv ét v a sá rn a p já n a k d é lu tá n já n . M ég h a a h áb o rú s ro m ok és tö rm e lé k e k p o rá t k a v a rta is fe l a szél, s h légtö b b csa lá d ra m ég gyász v ag y szorongaitó bizo n y talan ság n e h ez e d e tt a h á b o rú b an tá v o lra so d o rt h o zzátartozók so rsa m ia tt, m ost m á r a béke érzése á ra d t szét a városon. Az első ü n n ep n ap ez a szörnyű o stro m óta, az e m b erek v ég re sé tá lnak az u tcákon, s az ú jság o k cím o ld alán az ország küszö b ö n álló fe ls z a b a d u lá s ró l szóló jerle n tések álln ak . " A belső ú jság o ld alak o n p edig szűkszavú k o m m ü n ik é ad ja tu d tu l: ú jr a színházi kapu-

A m ik o r n á la v o ltam , éppen te le fo n á lt a F elv o n ó g y árb a. (A H egedűs G y u la u tc a i házb an , ah o l lak ik , n a p o k ó ta rossz a egy n o rv ég k isv áro s h itle rista lift.) m eg szállásán ak n a p ja ib a n já t— Itt Salamon Béla ... Sza­ szódik, s té m á ja a polg árm es- bad remélnem, aranyaskám, té r é s a lak o sság hősi e llen - hogy ösmer engem? Igen? Na­ állása. A közönség először lá- gyon kedves ... Hát, kérem ... to tt n y ílta n n ácie llen es d a ra ­ (E lőadja a p an aszát.) Nem ma­ bot b u d a p e sti színpadon, gára tartozik? ... Egy másik A m áso d ik p re m ie r á p rilis aranyosra? ... Hogy házon kí­ végén: h á ro m Molnár Ferenc- vül van? Miért, hát nem dol­ egyfelvonásos. U tá n a Cronin gozik?... Csinálják már meg, b estsellere, „A n ag y ú t” ke- csinálják meg, drágám, mond­ r ü lt szín p ad ra. E n n e k k a p - ja meg neki, nyolcvanéves va­ csán jeg y ezte m eg az egyik gyok, nem tudok gyo.log járni lap; „Színészeink minden elis- négy emeletet... Vagyis tu­

mérést megérdemelnek. Prózai színházaink mostoha korúimé­ nyék között egyre-mósra elsőrendű előadásokat produkálnak.”

De bizonyos fo k ig é p p ezek a nehézségek h a tá ro z tá k m eg * szín h áz m ű so rp o litik á já t. J ú h ú s d e re k á n egy k ü lfö ld i n y á ri nyitás van ma Budapesten és zsnés v íg já té k k ö v etk ez ett, a ú jr a premier. Családi Szálloda, az egyik k riF él h á ro m ó ra tá já n az tik u s sz e rin t „hamar olvadó A nd rássy ú t b enépesül, szín - hópehely”. h á zb a igyekvő em b erek k el. A S zü k ség v o lt az ilyen h a b V áro slieet fe lé __ a N em zeti- k önnyű szó rak o ztató szezon­ b e m ennek, helyesebben a vf& b e m u ta tó k ra , n ö v e lte a N em zeti K a m a ra Színházba, látogatottságot^ é s a b e v éte lt, a m ely n ek helyiségében a m a i V árkonyi a szín h ázi szakimáÁ llam i B áb szín h áz játszik . A te l m erő b en táv o l eső fo g lal,,T artu ffe” v a n m űsoron. A kozású v állalk o zó k é s m ű p á rV ilm os császár ú t irá n y á b a n az tolók pénzén ta r to tta fen n a O p erah áz közönsége á ra d az sz ín h á z a t és a tá rsu la to t, ós a A ida elő ad á sára. A N agym ező „ fe n n m a ra d á sé rt” v á lla ln i k el­ u tcáb an , a m a i Iro d alm i S zín - te tt az ily en n y á ri k iru c c an á st, p a d helyén, m á rc iu s 24-én am ely b en e g y éb k én t Tímár Jó­ nyílt m eg a P ó d iu m K a b a ré zsef, Sennyei Vera, Rátkai „S zájk o sár n é lk ü l” cím ű m ű - Márton és Feleki Kamill lé p e tt sorával, felteh ető leg o tt i:s te lt tel, s a re n d ező is Tímár Jó­ ház lesz. A F ővárosi O p e re tt- zsef volt. szín h áz m eg n y itásáig m ég ö t A z ú j szezo n t Cocteau „R etn a p v a n h á tra ; a m egnyitó d a - ten etes szü lő k ” cím ű d rá m á já ra b cím ét n em n eh éz ¡kitalálni, val n y ito tta m eg a színház, term észetesen a „C sárd ás- am ely bizonyos fokig patolók irá ly n ő ”. . g ikus szín ezettel az Ö dipuszDe a m ai színházi d é lu tá n ko m p lex u s kö réb ő l v e tte té szenzációja a M űvész S zín h áz m á já t, s egy a n y a é s fia n em i k a p u n y itása, n é h á n y lép é sse l vo n zó d ásáró l szólt. Az a n y a az A nd rássy ú t m ögött, a P a u - szerep ét Sulyok Mária, a fiú t la y E de u tcáb an . 1924-től Gábor Miklós a la k íto tta . 1930-ig a N em zeti Színház K a Ú ja b b m a g y a r b e m u ta tó — m ara sz ín h á z á n a k ran g o s o tt- Z ágon István „A z asszony és h o n a v o lt e hely. a szellem ”, Both Béla ren d e z é Az új b u d a p e sti m a g án sz ín - séb en —, u tá n a Maugham h á z n ev e: M űvész Színház. „E ső jét” á llíto tta s z ín p a d ra Ig azgatója Várkonyi Zoltán, Apáthy Imre. D ecem b er 21-én fő rendezője Apáthy Imre. A z ez v o lt az 1945-ös é v u to lsó b e­ igazgató m űvészi p ro g ra m ja : m u ta tó ja . A szín h á z an y ag i azokat a haladó és nemes ér- nehézségei to v á b b ra is áld o z a ­ té kű nyugati drámai műveket t°ik elé á llíto ttá k a tá rsu la to t, bemutatni, melyektől a jobb- és a — közö n ség et is. F ülled t, oldali rezsim és a háború az ag y a t is k isz á rító tró p u si megfosztotta a magyar közön- hőség á ra d t a szín p ad ró l, a séget. Az előadások szelleme d a ra b és_ az elő ad ás levegőjéés színpadi stílusa azt az utat bői, a n é z ő té re n v iszo n t v asés hagyományt igyekszik kö- tagon g o m olygott a közönség vetni, most már a szabad mű- fagyos leh elete, m e rt n e m v o lt vészi kifejezés lehetőségeivel elegendő a szín h á z tü zelő ­ é ire , amelyet Pünkösti Andor anyaga. híres Madách Színházában S ok n ag y szerű előadás em kezdett meg 1940-ben és föly- léke m a ra d t fe n n a szín h áz tatott, amíg 1944. március n égyéves tö rtén etéh ő i. Shakes-

19-én, a ném et, megszállás egyik napról a másikra durván félbe nem szakította munkaját.

peare, PirandeUo, Anouilh, Giraudoux, Agatha Chrístie, Sartre, Dosztojevszkij, Ibsen, Moliere, Miller, Kurt Goetz

V árk o n y i Z o ltán t is azon a n apon, a rró l a színpadról p ara n c so lta le a h itle ris ta e rő szak. T erm észetes, hogy ism é t lehetőséget n y e rv e az alk o tásra . e z t a m u n k á t ig y ek ez ett fo ly tatn i tá rsu la tá v a l együtt, Az első d a ra b b a l 44-es m egrá z k ó d ta tá s á n a k é lm én y ét v ih e tte sz ín p ad ra s a já t rendezésében. Jo h n S tein b eck „Lem en t a h o ld ” cím ű szín m ű v e

neve jelzi m ű k ö d ésén ek sk á lá já t, a k e v é s szám ú m a g y a r b e m u ta tó m elle tt. M élyebb elem zésre szo ru ln a a színház szerepének, hely én ek , erén y ein e k é s h ib á in a k m é rle g re á ílítá s a a m a g a id ejéb en és k u ltú rá n k fejlő d éséb en . M in d en e se tre jo b b á ra izgalm as, k e re ső és ú ja t hozó szín h áz v o lt a m ai T h á lia S zín h áz helyén, g . Gy.

A színháznyitó előadásból: Várkonyi Zoltán, Uray Tivadar és Sennyei Vera Steinbeck „Lem ent a hold” cím ű darabjában

7

s a já t m ag u k d e rű seb b é n jé re ism e rn e k b enne, s ez valahogy k iv irág zik k ö rü lö tte. — Egy időben pedig nem­

A felszab ad u lás ju b ileu m i é v éb en n ag y sereg szem lén öszszegezik a nép n ev elő m u n k a, a m űk ed v elő m ű v észeti m oz­ galom h úszéves ered m én y eit. A k u ltu rá lis szem le első fo r­ d u ló ja m á r ország szerte m eg­ k ezd ő d ö tt a helyi b em u tató elő ad áso k o n a különböző m ű­ vészeti ágak, m in teg y 80 000 részv ev ő je — csak n em ezer kórus, tö b b száz sz ín já tsz ó és tán cso p o rt, m űk ed v elő zene­ k a r, iro d alm i előadóegyütte* — lép a zsűri elé.

igen léphettem fel. Azt mond­ ták rólam, hogy polgári jelen­ ség vagyok. (Az is voltam .) — Nem ez a fontos, Béla bá­ csi. Boldog, elégedett? — Hát persze. Szeretnek, s ez melegít. Van egy unokám, a Judit . . . És ha valaki meg­ kérdezné, hogy leélném-e még egyszer ugyanígy ezt a nyolc­ Az országos fesztiv á lo k re p ­ van évet, azt felelném, hogy le re z e n ta tív e lő a d á sa in e lő re lá t­ én, de le ám. De nem kérdezi h ató la g tö b b m in t 25 000 m ű ­ senki. k edvelő szerep el. Az első e se ­

dok, de csak nehezen, és nem szeretek ... Gondolja meg, ek­ kora lábakkal...

C sin á ljá k m eg a lifte t. N em illik p ro tek ció s k é ré s t e k k o ra nyilv án o sság e lő tt te rje sz te n i elő —, de n y o lcv a n a d ik szü le­ té sn a p já n , az ország egyik leg­ n é p szerű b b m űvésze ta lá n m egérdem li. K u ta t az a sz ta lá n ; to llak , le ­ v elek k ö zö tt; e zt el k e ll,in té z ­ ni, e rr e v álaszo ln i k ell, 'ez k é ­ p e t kér. — Képet kérnek, rengeteg

F elszabadulási kulturális szemle

óta vagy még régebben, ki emlékszik már rá ? ... Az évek jönnek, mennek . .. Én még maradok.

S it t e lm o n d ta a z t a tö r té ­ n e te t, hogy e lm e n t az o rv o s­ hoz a m ú ltk o rib a n és m e g k é r­ d ezte tőle, érd e m e s-e m ég n e ­ ki ú j té lik a b á to t c sin á lta tn ia . Az orvos a z t fe le lte , persze, hogy érd em es, de a z é rt n e csi­ n á lta sso n tú l d r á g á t . . . képet. Én küldök sokat, de hát ö r ü lte m a tö rté n e tn e k —, s nem lehet bírni... Kellene va­ k e d d e n m e g lá tta m a Tükör­ lamilyen művészfotóüzlet... ben. A S a lam o n B é lá t ü n n e p ­ — És ha kérnek, s Béla bá­ lő cik k b en . F elh ív ta m . csinak nincs fényképe? — Béla bácsi, azt mondta, — Jaj, dehogy§,incs. Mindig másnak nem mesélte e l... küldök. Már rájöttek a gyen­ — Nem is, aranyoskám.

D e m in d en k i k ív á n ja , őszin­ té n és sz eretettel, legyen bol­ dog ez a ju b ile u m i év, s u tá ­ n a a tö b b i éve, sokáig h u lljo n a jó k ed v és a vidám ság az öreg p esti viccfáról.

m én y á p rilis 9—11-én, az iro­ dalm i szín p ad o k győri feszti­ v á lja lesz. E zt k öveti m á ju s e le jé n a falusi szín játszó k b é ­ késcsabai és szolnoki ta lá lk o ­ zója.

„A fizik u so k 99 — N agyváradon

gémre. Aki beleírja a levélbe, Csak a Barcsnak; annyira kér­ hogy MTK-drukker, az kap tő­ te. Tud velem bánni... lem két autogrammal. Bánni H á t ilyen. kell tudni velem. A k a b a ré tré fa n ag y m ű v é­ M it k érd e z z e k a legöregebb, s a leg k ed v eseb b p esti k o ­ m ik u stó l, aki m ű v észetté em elte az ese tle n slam p o sságot, o ly a n n a k ő rizte m eg m a ­ gát, a m ily e n n e k sz ü le te tt, a k i­ rő l m in d e n t le h e t tu d n i. E l­ m o n d ja, eljá tssz a , le ír ja , te r ­ je sz th e ti — s te rje sz tik .

-r- Nekem mindenki barátóm. A pincér, a rendőr, a boltos, a néző. .. Mindenkit szeretek. Talán ezt érzik az emfterek, s ezért szeretnek. Vicceimet, mozdulataimat a pesti aszfaltról szerzem, hatvan év

sze m in d e n e lő ta n u lm á n y n é l­ k ü l lé p e tt s z ín p a d ra B u d ap es­ te n , h a tv a n évvel ezelő tt. M int m űk ed v elő , a szab ó k n ál, a va­ saso k n ál. J á ts z o tt a ligetben, kis szín p ad o k o n , k o c sm aaszta­ lokon, telev ízió b an , falu h si k e rtb e n , k ö rú ti k a b a ré k b a n , n ag y szín p ad o k o n . Já ts z ik és él, v a g y él és játtszilc, d e ___ h a __a ____„_____ , ___ k é t ig é t egy szóval le h e tn e kim o n d an i, úgy ille n e r á legjob- A N agyváradi Á llam i Színház a közelm últban m utatta be bán. A k á rh o l je le n ik m eg, de­ Friedrich D ürrenm att „A fizikusok” cím ű kom édiáját Fáy r ű t fa k a sz t; a fu tb a llp á ly á n Árpád fordításában. A nagysikerű előadás rendezője Szombati v a g y a K ö rú to n ép p en olyan, G ille Ottó volt. Képünkön az előadás egyik érdekes jelenete, m in t a szín p ad o n ; az em b erek az előtérben Gábor József, D álnoky A ndrás és H alasi Gyula

Kem álpasa pohara etró eltette a szerszámohat, és megmosta olajos kezét. Minden délben á szövőgyár önkiszolgáló ■.ét-, termében ebédelt. Abban külonbözött a többi társától, hogy saját evőeszközét és poharát használta. Az evőeszköze és pohara ezüstből készült, és a nyelére rávés ette a monogramját. Egy tiszta, kék szegélyű asztalkendőben hozta mindig magával. Amikor megebédelt, a vízcsapnál gondosan megtisztította, s úgy csomagolta vissza. Különc — gondolták magukban a munkatársai, de nem törődveleAz egyik délben egy fiús hajú, szőke lány alaposan megnézte. — Ki az a fekete hajú? — kérdezte a barátnőjét. — Lakatos — mondta a barátnő és tovább evett. Nem ért rá vele foglalkozni. De a fiús hajú, szőke lány többször is odanézett. Sőt másnap is, harmadnap is. Petró nem vett észre semtnit. A lány a negyedik napon, mintha csak véletlenül történt volna, odaült az asztalahoz. — Szép pohara van — mondta. Petró a lányra nézett. — Szép. — Milyen; címer van rajta? — kérdezte a lány. — Török. Állítólag Kemál pasáé volt. — Kemál pasa? nézett rá a lány. — Még nem hallottam róla. — Törökországban ő szüntette meg a többnejűséget. — Mikor? — Ha jól emlékszem, 1915ben — mondta Petró. — A régiségkereskedő szerint egy tüzértiszt lopta el a poharat a pasa palotájából. Legenda

P

is ván róla. Állítólag, ha egy tiszta lány iszik ebből a pohúrból, a fiú, akit szeret, két éven belül feleségül veszi, — Már kipróbálták? — Igen. De nem volt hatása, mert a lány már nem volt tiszta. . ......... ,f lány elvörösödött. T()bbet nem nézett a fiúra, De masnap újra csakoda­ ült az asztalához, — Miért sértődött meg tegnap? — kérdezte a fiú. — Butaság — mondta a lány. — Maga hisz a pohár csalhatatlanságában? - Hiszek. — Én is hiszek. Sokszor olyan buta álmaim vannak, Képzelje, álmomban mindig repülök. Ha elalszom, csak ki kell tárnom a kezemet, s már i$ emelkedem a levegőbe, és szárnyalok, mint a madarak, Csak egyszer volt kínos — kacagott —•, amikor a hálóingém. fennakadt egy akácfa tetején. Akkor egész éjjel sírtam, mert attól féltem, hogy arra jön valaki és meglát, A nagyanyám azt mondja, hogy a repülés hosszú életet jelent. — Akkor én nagyon hosszú életű leszek — mondta Petró —, mert én is sokat repültem. Igaz, hogy nem álmomban. Ejtőernyős voltam, — Ö — mondta a lány. — Félt, amikor ki kellett ugorni a gépből? — Minden ember fél. Csak akkor ■éreztem magam biztonságban, ha már kinyílt az ernyő, — Maga nagyon bátor lehet. — Nem, nem vagyok bátor. A bátorság nagyon bonyolult dolog. Az életben sok mindent meg kell tenni, amitől fél az ember, s mégis megteszi, Ebéd után a szennyes

e d é n y t eg y piros, m ű a n y a g tá lcá n e lv itté k a m osogatóba, — L á tja — m o n d ta P etró, m ie lő tt e lv á lta k —, csak beszé liü n k , b e széltü n k, s m é g a n e v é t se m tu d o m . — H onának h ív n a k — m o n d ta a lány. — H ajnal Ilo n á nak. És m agát? — Petró Istvá n . M ásnap o lya n bizalm asan fo ly ta ttá k a beszélgetést, m in th a a k k o r h a g y tá k v o ln a abba. — H ál késett? — kérd ezte a lány, m ik o r P etró odaért, — M ár tíz p erce várom . P etró hálásan n é ze tt rá. — E gy g ép ja v ítá sá t k e lle tt m ég b e fe je zn e m — m o n d ta . — N agyon so k a z álló g ép ü n k, De m aga m ié rt n e m ebédel? — kérd ezte, a m ik o r m e g lá tja a lá n y é rin te tle n eb éd jét. — M agát v á rta m — m o n d ta a lány és lesü tö tte a szem ét, . n e t r o a sza lvétá b ó l htcsoX m a g o lta a z evő eszkö zét, a zsebéből elő h ú zta K em á l pasa poharat. A kancsóbol v iz e t tö ltö tt a pohárba és csak a zu ta n k e zd e tt kanalazni. — M egvan a z egész garnitúra? — kérd ezte a lány. — N in csen — m o so lyg o tt P etró —, csak a m it it t lát. E z a z egész vagyonom . — M ár arra gon d o lta m , hogy e g y g ró f ü l v e le m sze m ben — kacagott a lány. — O lyan csa létek e z is, m in t a m iv e l a h a la ka t e te tik . — Sajnos, k e v é s e re d m é n y nyel. In k á b b k ü lö n c n e k ta r tanak. S o k szo r összesú g n a k a h á ta m m ögött. M ég a z a n y á m is hóborto sn a k tart. M indig a zt hajtogatja, h ogy a n a g yb á tyá m ra ü tö tte m . — M ib en ü tö tt a n a g y b á ty jára? — kérd ezte a lány. — N e k e m is v a n n a k hób o rtja im — m u ta to tt a z e v ő eszközökre. — Meg, sze re te m a fe h é r inget. N e m é rzem a z ü n n e p e t ü n n e p n e k , ha n in cs ra jta m fe h é r ing. S ze g én y anyám m á r ú g y fé l a z in g vasalástól, m in t gazdag a

haláltól. M indig elsárgítja a gallért, va g y a kézelőt. — É rdekes — szó la lt m eg elg o n d o lko zva a lá n y —, én m e g a b á tyja im in g eit szere te m legjobban vasalni. P etró a z asztalról fe lv e tt egy üvegpoharat. A kancsóbői m e g tö ltö tte vízzel. M ikor a kanosát letette, kézb e v e tte K e m á l pasa ezü stp o h a rá t is. M in d a k é t kezéb en eg yeg y poh á r volt. — Mi kü lö n b ség van a k é t p o h á r kö zö tt? — kérd ezte a lánytól. A lá n y csodálkozva néz e tt rá. — N e m tudom . — N e m fig y e lte m ég m eg, hogy n e m m in d eg y, m ily e n p ohárból is z ik a z em ber? — kérd ezte. — M ert a legtöbb poh á r n e m ivá sra való. A legtöbb p o harat össze kellene törni. É n n e m tu d o k jó ízű t in n i — m o n d ta —, ha n em é rzem a poháron a készítő jéa ie ik ét, ha ivás közben nem sim u l h a jlé k o n y o n a szám hoz. ^ lá n y za v a rta n hallgatta, jjj/en dolgokról m ég n e m beszéH v ele soha s e n k l J z é tte r e m lassan k e zd e tt Á x k iü rü ln i. A hosszú asztál m e lle tt m á r csak ők ü lte k . É szre se m v e tté k , hogy e lrö p p en t a z idő. M ég alig e tte k e g y k e v e se t az ételből. — N em ve n n e eg y szelet k en y e re t? — szó la lt m eg a lány. — E lfe le jte tte m p é n zt hozni m a g a m m a l. — S zív e se n — m ondta, M ikor az asztaltól eltá vo zo tt, a lány óvatosan körüln ézett. S m in t am i b ű n t kö vet el, k iitta K em á l pasa poharából a Vizet. M a jd a kancsóbál ú jra teletöltötte. P etró n e m v e tt észre se m m it. A lá n y m eg a z t gondolta, m agában: ha igazat m o n d o tt a pohárról, el fog ve n n i fe le ségül. És ked vesen rám osolyg o tt a fiúra, H. J.

-4 I í r e /... ‘

HÍRADÓ IX. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM

.................. ;

1965. MÁRCIUS 12.

Önkiszolgáló éttermekkel oldják meg Budapest közétkeztetését

TÖBB MINT háromszorosá­ ra bővült az óvodai hálózat a felszabadulás óta. 1945-bgn mindössze 992 óvoda műkö­ dött, s ezekben mintegy 52 000 gyermekkel foglalkoztak. Je­ lenleg 3185 óvodában több mint 187 000 apróságról — az óvodás korúak 44,3 százaléká­ ról — gondoskodnak. Az idén mintegy háromezerrel növelik az óvodai helyek számát.

A Fővárosi T anács kereskedelm i osztálya sa jtó tá jé k o z ta ­ tó n ism e rte tte a fővárosi v e n d ég lá tó ip ar helyzetét Az elm últ években 178 é tte re m és bisztró lé te sü lt a fő v á­ rosban, Az elm ú lt években a töm egétkeztetésen szinte k iz á ró ­ la g a közétkeztetést érte tté k , s b á r az é tte rm e k többsége e rre n em volt alkalm as, m in d e n ü tt az előfizetéses re n d sz e rt erő l­ tették , A jövőben elsősorban az önkiszolgáló é tte rm e k ép íté ­ sével igyekeznek m egoldani a főváros közétkeztetését, E n n ek érdekében a B ajcsy-Z silinszky ú to n 500 szem élyes, a L övölde té ri K airó káv éh áz helyén 600 szem élyes, a L enin k ö rú to n pe­ dig 1000 szem élyes önkiszolgáló é tte rm e t helyeznek üzem be, A Szt, István körúton, m áju sb a n n y ílik m eg a V itam in -ö n k i­ szolgáló büfé, a R ákóczi ú ti L ottó É tte re m helyén is ezersze­ m élyes önkiszolgáló é tte re m lesz, A M óricz Z sigm ond k ö rté ri N épbüfót 1500 szem élyes é tterem m é a la k ítjá k át, K ülönösen fontos a gy erm ekétkeztetés m egoldása, ezért a következő ötéves terv b e n százezer gyerm ek n a p i e llá tá sá ra .alk alm as hálózatot a la k íta n a k ki, T ovább n ö v elik a szállodák ; befogadóképességét is, épül a lágym ányosi sportszálló, é s a ;B udapest-szálló a Szilágyi E rzsébet fasorban,

Építik as állami zászló alapzatét A közelmúltban m egjelent •kormányhatározat értelm ében a jövőben április 4-én, május 1-én, augusztus 20-án, és no­ vember 7-én állam i zászlófelvonási ünnepséget tartanak a parlament előtt. Az árbocépí­ tés munkálatait a néphadsereg alakulatainak legkiválóbb — a kiképzésben és magatartásban egyaránt példamutató — kato­ nái már e l is kezdték. A mun­ kában részt" vesznek a legki­ válóbb határőrök is. Az alap­ zatot, amelyre az árboc ke­ rül, csiszolt kőlapokkal borít­ ják, s elhelyezik rajta a Ma­ gyar Népköztársaság bronzból öntött címerét, Kisfaludi Stróbl Zsigmond Kossuth-díjas szobrászművész alkotását. A z első ünnepélyes zászló­ felvonásra — katonai tiszteletadás közepette — április 3-án este kerül sor, a felszabadulás 20. évfordulójának tiszteletére. A felvont állam i zászlónál a fegyveres erők tagjai állnak, díszőrséget, s április 4-én dél­ ben zenés őrségváltás lesz.

Négy éve harcol szabadságáért Angola népe Négy évvel ezelőtt kezdő­ d ö tt meg a portu g ál gyarm ato ­ sítók elleni fegyveres h arc A ngolában. Az évforduló a l­ kalm ából nyilatkozott Deomingo da Silva, az A ngolai Népi Felszabadító M ozgalom (MPLA) alelnöke. A z elm ú lt négy esztendő esem ényei is­ m ételten bebizonyították — m ondotta, hogy a portugál

gyarmatosítók, a világ legreakciósabb elnyomói közé tartoz­ nak. Az A ngolában dúló fegy­

veres h arc eddig több m in t kétszázezer áldozatot követelt az angolai nép részéről, továb­ bi három százezer angolai pe­ dig a rra kényszerült, hogy m ás afrik ai országokban keressen

BRU TYÖ JÁ N O SN A K , a SZOT fő titk á rá n a k v ezetésé­ vel, h a tta g ú m a g y a r szakszer­ vezeti kü ld ö ttség u ta z o tt M oszkvába, b a rá ti lá to g a tá sra ,

A FALUSI takarékszövetke­ zetek betétállománya 14 mil­ lió forinttal növekedett Bács megyében, a zárszámadások idején. Bács az ország első megyéje, ahol a falusi bankok kereken százmillió forintot őriznek.

FöMreitgés Chiléken N agyobb földrengés volt C hilében. A földlökések köz­ p o n tja a S an tiag ó tó l m integy 800 k ilo m éterre ész a k ra fekvő C opiapo v á ro sá n a k k ö rn y ék é­ re e se tt; a 40 m ásodpercig ta r ­ tó földrengés so rán sok ház fala m egrepedt, a v áro sk a vil­ lany-, gáz- és vízszo lg áltatása m egszűnt. Az első földlökések u tá n a m eg ré m ü lt lakosság a városon k ív ü lre m en ek ü lt. Az első je len tések sz e rin t a 15 000 lakosú v áro sb an n em k ö v ete lt em b eráld o zato t a földrengés, az any ag i k áro k azo n b an je ­ lentősek. U gyancsak fö ld lö k ések et észleltek a 2900 m é te r m ag as­ ság b an fekvő P o trerillo s b á ­ nyászati és k o h ászati központ­ ban, v a la m in t V alle n a r b á ­ nyászv áro sk áb an . A C opiapótó l 55 k ilo m é te rre levő D ulc in ea -b án y áb an a fö ld ren g é­ sek k ö v etk eztéb en b ányaom lás tö rté n t; sok bányász a föld a la tt rek ed t. A m en tési m u n ­ k álato k folynak. U gyancsak b ányaom lás k ö v etk eztéb en egy bányász é le té i v esztette a k ö ­ zeli G erm an ia-b án y áb an .

m en ed é k et a p o rtu g á l fasisz­ tá k m eg to rlása elől. A z angolai n é p e t azonban nem leh et m egtörni. A népi

felszabadító mozgalom fegy­ veres erői több fronton küzde­ nek az állig felfeg y v erzett

és a N ATO-hatalm aik, főleg az a m e rik a ia k és a n y u g atn ém e­ tek á lta l tá m o g a to tt po rtu g ál g y arm ati h ad sereg ellen. Az angolai vezető a to v áb ­ b iak b an élesen b írá lta Roberto Holdenit, a L eopol^ville-ben székelő angolai ideiglenes k o r­ m ány vezetőjét, az „ am e ri­ k a ia k b á b já t”. Az angolai nép — h an g sú ly o zta — a z a frik a i és a szocialista országok se ­ gítségére k ív án tám aszk od n i felszabadító h arcáb an .

i mi ..............

A ZEN EA K A D ÉM IÁ N na,gy^szabású k ó ru sh an g v ersen n y el v e tte k ezd etét az O rszágos F il­ h arm ó n ia h a zán k felszab ad u ­ lá sá n a k 20. é v fo rd u ló já ra re n d ezett ju b ileu m i k oncertsoro­ zata.

A Tiszam enti Vegyim űvek harmadik k en savgyárában rövidesen megkezdődik a term e­ lés. Az üzem a most épülő műtrágyakombi nátnak szolgáltat fontos alapanyagot. A L en­ gyelországban tervezett modern üzem ben m indössze 24 em ber évente százezer tonna kénsavat fog előállítani. Képünkön a savtornyok.

A kézmosás aranyszabályai A tél végi, kora tavaszi vál­ tozékony időjárás megkövete­ li, hogy az emberek gondosan ügyeljenek az egészség egyik fő feltételére, a tisztaságra, a higiéniára. „Háromszori kézmosás után még a harmadik víz is szenynyezett lehet” — tudjuk meg dr. Lányi Márton „Egészségre vezérlő kalauz” című, most megjelent, hasznos, értékes könyvéből. Általában azt hiszszük, hogy meleg, sőt forró vízben kell kezet mosni. Ho­ lott a meleg víz kitágítja a pó­ rusokat és így a piszok beha­ tol a bőr alá, míg a hideg víz­ ben a pórusok összeszűkülnek és megakadályozzák a piszok bőr alá hatolását. Egyik baktériumhordozó a papírpénz — tudjuk meg a könyvből. Sok kézen megy át, sokan ráköhögnek, pénzhasz­ nálat, váltás után elengedhe­ tetlen a kézmosás. A ruházkodásra is kapunk néhány hasznos tanácsot. Az utóbbi évek hóbortja különö­ sen a fiatalok körében hódít: kalap nélkül járnak hóbanfagyban. Pedig fejünk kíméle­ tet érdemel, s a kalap és a fej közé szorult levegőréteg véd az időjárás viszontagságai el­ len. Egyesekben él a hiedelem, hogy a nők edzettebbek. Csak az orvos a megmondhatója, mennyivel több nő szenved izületi bántalmakban. A nők szoros kerek harisnyakötője pedig a lábak visszértágulásának egyik közismert oka.

MÁRCIUSI RA JT V ÍZ S Z IN T E S : 1. F ü v e s te rü le t. 5. E b b e n a s p o r tá g b a n n e m z e t­ k ö z i v e rs e n y lesz B u d a p e s te n m á rc iu s k ö z e p é n . 12. H e g y sé g a S z o v je tu n ió b a n . 16. O lasz film c ím e 18. B e c é z e tt fé rfin é v . 19. Id ő m é rő . 21. Z a jt c sih á l. 22. K e t­ té sz e lt. 24. M ű v ég ta g . 25. M u ta tó rifévmás ré g ie s a la k ja . 26. N ői n é v . 27. M e rít. 29., F e g y v e r. 30. O rvosi rö v id íté s re c e p te k e n . 31. B első s z e rv . 33. E lp o rla d . 35. MÁA. 36. F . I. 37. T é s z ta fé le . 38. BUM . 40. O ro sz fé rf in é v . 42. T. R . 43. H a m is. 44. B efe d 46. Zo­ k o g . 48. V íz fo d o r h a b ja . 51. K i­ ö n t. 52. S é rtő d é s az o k o z ó ja . 54. N e m v a ló d i. 55. H ev es m e g y e i k ö z sé g . 56. B a rá ti o rs z á g fő v á ­ ro s a , a h o l m á rc iu s v é g é n h a t n e m z e t k a rd v e rs e n y é n v e sz ü n k ré s z t. 57. LA F . 58. Z. A. 59. K ie t­ le n . 61. A zonos b e tű k . 62 . Sze­ m é ly e s n é v m á s . 64. E b b e n a s p o rtá g b a n le n g y e l—m a g y a r if ­ jú s á g i v e rs e n y lesz m á rc iu s ­ b a n B u d a p e s te n . 66. M a g y a r v i­ téz, a k a la n d o z á s o k h ő se. 68. Ő SÉ 70. F e ltá rá s . 72. R ó m a i k e t­ 53. K e rti te s . 74. F in n o r s z á g b a n m á rc iu s c s a tá k . 11 S. K . 12. M eg szó lítás. id ő s z a k ra v o n a tk o z ó . 14. K ia lu d t s z e rs z á m , n é v e lő v e l. 60. V. O. 61 3-án k e z d ő d ik e s p o rtá g v ilá g - 13. S z e m é ly e m rő l. a z ö r m é n y fe n n s ík o n M eghívó. 63. H e ly re v o n a tk o z ó b a jn o k s á g a . 76. O. I. 78. Vas v u lk á n m e g y e i k ö z sé g . 80. OLL. 81. A (4-’) 15. M á rc iu s 13-án k e z d ő ­ szó . 65 V. A. 67. N JÉ . 68. H iR a jn a i P a la h e g y s é g e g y ik része. d ik e s p o r tá g N e m ze ti B a jn o k ­ b á z ta to tt. 69. F e jle s z t. 71. Y G I 84 F ü r d ő h e ly a V e len c e i-tó m e l­ ság a 17. L á n g o l. 20. A . F. 22. 72. Á z sia i á lla m . 73. B e c é z e tt fé r23. M ű v é s z h á r­ fin é v . 75 E g z o tik u s á lla t. 77. H ele tt. 86. M ily e n sé g e t fe je z k i. 88. F r a n c ia fo ly ó . B e c é z e tt k is lá n y n é v . 90. J á té k ­ m a s. -26. S z o v je t SZ SZ K . 28. ly e slé s . 78. V e sz te sé g . 79. B a r á ti s z e r 91 R itk a n ő i n é v . 92. M oz­ E g y ik é v sz a k k a l k a p c s o la to s . 31 o rs z á g , m á r c iu s 6-án é s 7-én R ó m a i h a to s 32. M á rc iu s első, n e m z e tk ö z i s ív e r s e n y s z ín h e ly e gékony. FÜ G G Ő LEG ES: 1. M árciu s n a p ja ib a n az U S Á -b an re n d e z ik lesz, 82. ö tv e n sz á z a lé k . 83 R ó28-án re n d e z i e b b e n a s p o rtá g ­ v ilá g b a jn o k s á g á t. 34. G . E 37. m ai 54-es. 85. G . A . 86. M in t b a n h a g y o m á n y o s v e r s e n y é t a F a lra g a sz . 38. J á té k s z e r. 39 É gi­ a 72 sz. 87. In d u la ts z ó 89. K . E. p á riz si I’H u m a n ité . 2. É lre k e ­ te st. 41. C eru za b é l. 43. S z e r­ A h e ly e s m e g fe jté s a v a sta g rü ln i. 3. H a lk n e sz . 4. Á ra d a t. szá m . 44. B ec é z ett T iv a d a r. 45. b e tű s. 5 E lőd. 6. Ig e k ö tő . 7. T á g 8. F ra n c ia v á ro s . 47. E u r ó p a i n é p . H a tá r id ő : m á rc iu s 27. VN T. 9. M é rta n i te st. 10. Szó­ 49. M ásh o llé t. 50. M enő. 52. E gy

^ á z 2 £ ^ ó

x á 2 ó

^ ^ 4 ^ ó '/

Napközi É letrev aló és haszn o s kez­ dem ényezés a nap k ö zi o tth o n öregeknek. A k ik szociális kö­ rü lm é n y e ik fo ly tán rá sz o ru l­ n ak , a k ik n ek , n in cs csa lá d ju k vagy, a k ik n é l n ap k ö zb en dol­ gozik, isk o láb an stb. v a n a család, s egész n a p egyedül u n a tk o z n a k otth o n . Ö regek­ nek, ak ik m u n k ás é le tü k a l­ k o n y án m eg érd em lik nem csak a család, h a n e m az egész tá r ­ sad alo m szeretetét, m egbecsü­ lését. A k ezdem ényezés a fővá­ rosból in d u lt ki. B u d ap esten m á r nyolc h ely en m ű ködik ily en o tthon. E hhez hozzá k ell szám ítaiii 40, az idősek sz ám ára v id ék én létesítőt! napközi o tth o n t. K ülönösen a pécsi, a szegedi, a b a ja i, a d eb recen i és az egri m űködik ered m én y esen , d e a községi tan ác s és a h elyi term előszö­ v e tk ez et tá m o g atásáv al sike­ r e s m u n k á ró l a d h a tn a k szá­ m o t p é ld áu l B ács és H eves m egyei falv ak b ó l is. K eszthe­ lyen p edig az ú j, százszem é­ lyes napközi o tth o n léte sítésé­ vel m e g o ld o tták a v á ro sk a r á ­ szoruló ö reg ein ek ezt a p ro b ­ lém á já t. Ezek a napközi otth onok, a m in t az m á r n ev ü k b ő l köv etk ez teth ető , reggel 9-től d é lu tá n 5—6 ó ráig v á rjá k ké­ n yelem m el, gondozással, tá r ­ sas szórakozási lehető ségek­ k el (rádió, könyvek, h írlap o k , k ü lö n féle tá rsá sjá té k o k stb.) az idősebb fé rfia k a t, nőket. A hol televízió is v an , o tt te r ­ m észetesen az esti z á rá s idő­ p o n tja kito ló d ik . A z o tth o n o k vezetői eg y én en k én t is fog­ la lk o z n a k az ö regekkel, p ro b ­ lém áik k al, s a fe n tie k e n tú l m ás, kim ek-kinek ked v e, é r­ deklődési k ö ré sz e rin t való elfoglaltság ró l, szórakozási le­ hetőségről is gondoskodnak. Bőséges eb é d e t k a p n a k itt a „ b e u ta lta k ”. Az Egészségügyi M in isztériu m szociálpolitikai fő o sztály á n ak az öregek n a p közi o tth o n a iv a l kapcsolatos első ta p a sz ta la ta i a n n a k k ed ­ vező léle k ta n i h a tá sá ró l is szólnak: hogy az idősebbek így nem szak ad n ak el m eg­ szokott k ö rn y ezetü k tő l, o tth o ­ nuktól, c salád ju k tó l. M ár ahol ez a m egszokott környezet, az otth o n , a család

otthon— k ellem es az öregek szám á­ r a . . . M ert, s e rrő l is szólnak a tap asztalato k , akad, ahol reggel sü rg etik a deresedő h a ­ jú n a g y a p á t vagy nag y m am át, in d u ljo n m á r el az otthonba, s este szem reh án y ó an k érd ik : m ié rt jö tt ilyen k o rán haza. Az ilyen öregek h a n g u la tá t n apközben is nehéz fe ld e ríte ­ ni. P ersze, nem ez a jellem ző, sokkal in k á b b az ellenkezője. De nem le h e t szó n élk ü l el­ m en n i am ellett, hogy néhol idős hozzátarto zó ik gondozá­ sát te lje s egészében á t a k a r­ já k te stá ln i a közösségre, a tá rsa d a lo m ra , egyébként te h e ­ tős em b erek is, Az á r r a rá szorul ókori lehetőségeikhez m é rte n segít az állam , a tá r ­ sadalom . Á m ez term ész ete­ sen n em h e ly ettesíth eti csa­ lá d ta g ja ik szeretetét, az ál­ lam felelőssége nem p ó to lh a t­ ja csa lá d ta g ja ik felelősségét. A m eg fárad t, az u tó b b i év­ tizedekben a m i jelen ü n k ö n m u n k áló öregek m egbecsülé­ se, tám o g atása a m i tá rs a d a l­ m i b eren d ezésü n k szerves r é ­ sze. T ö bbségüknek nincsenek any ag i gondjaik, békés, n y u ­ godt ö regkoruk, m éltó p ih e­ n ésü k jo b b á ra családi kö rb en b izto sítv a van. A rászo ru ló ­ kon igyekszik segíteni a kö­ zösség. Jelen leg 204 szociális o tth o n b an 21 ezer idős fé rfit és nőt gondoznak az ország­ ban. A m ásodik ötéves te rv ­ ben 31 000 ú j szociális o tth o ­ ni férő h ely á ta d á sa szerepel, s e rre ez év végén sor kerül. A zok az öregek, ak ik nem vé­ geztek n y u g d íjra jogosító m u n k á t vagy tú l kevés ' a n y u g d íju k , s e lta rtó ju k sincs — közsegélyben részesülnek, ille tv e a szociális foglalkozta­ tók, a tan ácsi és szövetkezeti k ézm ű ip ar „bedolgozóiként” ju tn a k h avi 500-tól 800 fo­ rin tig is terjed ő jö v ed elem ­ hez. S m ost ím e, itt ez az új, hasznos kezdem ényezés: az i öregek napközi otthona. Az állam te h á t m inden le­ h ető m ódon segíti az a rr a rá ­ szoruló időseket, n oha az anyagi lehetőségek végesek. De ezen tú l is sok m in d en t m eg leh et oldani helyi erő­ forrásokból, a kisebb közössé­ gek ak arásáv al, segítségével. Sz. S.

Jól halad a földalatti Blaíia Lujza téri állomásának építése H árom , eg y e n k é n t 8,5 m é te r átm érő jű , 120 m é te r hosz szú á llo m ásalag ú t épül a B lah a L u jza té ri fö ld alatti állo m á­ son. A h áro m egym ás m e lle tt levő a lag ú t o d alfalait á ttö rik és így egy h a ta lm a s föld a la tti térség et a la k íta n a k ki. A te r ­ vek sz e rin t a k é t szélső a la g ú ta t ez év decem ber 31-ig ei kell készíteni. A B lah a L u jz a té ri m u n k ah ely en 22 b rig ád dolgozik, 12 v á já rb rig á d fe jti a kőzetet. A b rigádok v ersenyeznek egym ás­ sal, de szükség esetén kölcsönösen segítik egym ást. M ivel a v á rtn á l valam iv el kedvezőbb geológiai viszonyokat ta lá lta k a B lah a L ú jza té r a la tt, a fö ld alatti építői m áris több hetes elő k szert, a kitűzött e lő n y rre e te tte neK s z é n , s az előjelek e lő je le it szerin s z e n mt jóval jo v a i d ecem ber 31-i h a tá rid ő elő tt elkészítik az alag ú tak at.

A LEN G Y EL K U L T Ú R Á ­ BAN találk o zó t re n d e z te k a m agyar k iad ó v állalato k k é p v i­ selőivel és m ű fo rd ító k k al. A lek sa n d e r W ozniak, a lengyel nagykövetség első titk á r a b e­ szám olt a m ai; lengyel iro d a­ lom helyzetéről, ism e rte tte az utóbbi év ek legjelentősebb m űveit, s azokat, am ely ek et érd em es v olna m ag y ar ny el­ v en m eg jelen tetn i. UKRAJNA EXPORTJA Ma­ gyarországra több mint kétsze­ resére emelkedett az utolsó öt év alatt Hagyományos ukrán exportcikkek az ekszkavátorok, az árokásógépek, az asz­ faltútépítő és betonozó gépek, és a toronydaruk. Az ukrajnai üzemekben viszont sok a ma| gyár fémmegmunkáló gép, vil­ lamossági berendezés, mérő­ műszer. Ukrajna országútjain gyakori látvány az IkarusLux: 1964-ben 110 darabot szállítottunk belőle Ukrajná­ nak. A Z ISK O L A H Á LÓ Z A T to , v áb b fejlesztésére, ú j általán o s és' középiskolák létesítésére, az idén több m in t 350 m illió fo ­ rin to t irán y o ztak elő. ö sszesen 651 általán o s, illetv e középis­ kolai o sztály terem készül el 1965-ben, s to v áb b i 395 ép íté­ séhez kezd en ek hozzá.

BECSBEN az Osztrák Kul­ turális Központ, az egykori Pálffy-palota épületében, meg­ nyitották A Balaton a művé­ szetben című kiállítást, ame­ lyen mai magyar művészek­ nek a Balatont ábrázoló fest­ ményeit, grafikáit mutatják be. ÉRTELM ISÉG I dolgozók k lu b ja n y ílt V ácott. A m eg­ nyitón K iss Á rpád, az O rszá­ gos M űszaki F ejlesztési B izo tt­ ság elnöke ta r to tt elő ad á st a m űszaki fejlesztés időszerű kérdéseiről.

ÜJABB ÖTTONNAS úszó­ darut bocsátottak vízre a Ma­ gyar Hajó- és Darugyár an­ gyalföldi üzemegységében. Az úszómű szovjet megrendelésre készült. BRA V ÚROS v állalk o zást h a jto tt végre a 34 éves Bon a tti, olasz hegym ászó. Egye­ nesen. a m eredek északi o ld al­ ró l m egm ászta á M a tte rn h o rn t és fe lju to tt a n n a k 4481 m éter m agas csúcsára. Az alpinizm us tö rté n e té b e n ez az első eset. hogy v alak in ek sik erü lt a M a tte rn h o rn csúcsára télen, egyedül, s az északi oldalról felju tn i.

ÜJABB PIACOKAT hódít külföldön a magyar traktor és dömper. Az idén Angliába, Svédországba. Etiópiába trak­ torokat, az NSZK-ba és . Kíná­ ba dömpereket exportál Bra­ zíliába pedig kísérletre küld gépeket a Vörös Csillag Trak­ torgyár.

üpasi# (S A JTÓ SZEM LE ) S z e r k e s z ti: ü izottsáe K ia d ja : 4/ ig a z sá g ü g y m a n isz te rtu n h Bb O rszágos P a ra rv « n o k rá g a 3 s z e r k e s itő

Budádéi

S zik ra

u tc a 8 L apn vö m ö n

v iria p e st