Helyi vidékfejlesztési programok a hátrányos helyzetű vidéki kistérségekben

337

////////////////^ ^ ^ ^ ^

TA N U L M Á N Y

Helyi vidékfejlesztési programok a hátrányos helyzetű vidéki kistérségekben K a s s a i Z s u z s a n n a — R it t e r K r is z t iá n Kulcsszavak: munkanélküliség, helyi vidékfejlesztési stratégia, LEADER program, együttm űködés.

ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK írásu nk felvázolja az alulról kezdeményezett helyi vidékfejlesztési programok által nyújtott lehetőségeket azokban a hátrányos helyzetű kistérségekben, amelyek a legtöbbet szenvedtek a mezőgazdasági foglalkoztatás csökkenése miatt. Kutatá­ sunk eredményei arra engednek következtetni, hogy az ÚM VP LEADER program és az ÚM VP III. tengely LEADER elveken alapuló négy intézkedése már eddig is hozzá­ járu lt a helyi gazdasági és társadalm i problémák mérsékléséhez a hét vizsgált HACS területén, de szerintünk további változtatások szükségesek a helyi vidékfejlesztési stratégiákban annak érdekében, hogy valóban jelentős gazdasági, társadalm i fejlő­ dés következzen be. A vizsgált kistérségek a foglalkoztatási válság miatt kerültek érdeklődésünk kö­ zéppontjába, de ennek ellenére kifejezett stratégiai irányvonalat, illetve pályázatot nem találtunk ennek a problémának az orvoslására. Fontosnak tartjuk a vállalko­ zásalapú fejlesztési lehetőségek bővítését és nagyobb arányú hasznosítását, hiszen - az ország sok más kistérségéhez hasonlóan — a vizsgált kistérségekben is elsősor­ ban a munkalehetőségek megteremtése a legfőbb eszköz a helyi gazdasági és társa­ dalm i fejlődés generálásához. A jövőben vélem ényünk szerint a képzési célterületre is jóval nagyobb hangsúlyt kellene helyezni, különös tekintettel a humán erőforrás és a helyi (gazdaság)fejlesztés közötti szoros kapcsolatot feltáró, kimutató elméletek és kutatások fényében. Továbbá szerintünk jóval több nyomatékot kellene fektetni a közös akciók, a térségen belüli és térségek közötti együttm űködések ösztönzésére és tám ogatására is, hiszen a kooperációk erősíthetnék a helyi aktivitást, elősegíthetnék a helyi erőforrások hatékonyabb felhasználását, és a helyi problém ák hatékonyabb kezelését.

BEVEZETÉS A vidék fogalm ának átalakulását kísérő újonnan hangsúlyozott értékek (ld. többek közt Csite, 2005; Granberg et a l, 2001; Ilbery - Bowler, 1998; OECD, 2006) elle­ nére nem tekinthetünk el azoktól a problé­ m áktól (pl. a perifériális területek elnépte­ lenedése, a m unkalehetőségek beszűkülé­

se, a fokozódó szociális terhek, az alapvető szolgáltatások elérhetőségének kérdése stb.), m elyek vidéki térségek néha igen sú­ lyos gondját okozzák, és m elyek sokszor erősen köthetők az agrárgazdaság szere­ pének átalakulásához, a m ezőgazdasági foglalkoztatás csökkenéséhez. Bár a fejlett országokban a m ezőgazda­ ság foglalkoztatási szerepének csökkené-

gazdálkodás • 55.

évfolyam

•

4.

szám

,

2011

se általános tendencia, ám a térszerkezet, a gazdaság térbeliségének m egváltozása m iatt nem egyenlő m értékben érinti, érin­ tette az egyes térségeket. A negatív hatá­ sok az alapvetően m ezőgazdasági h agyo­ m ányokkal rendelkező, képzetlenebb és kedvezőtlenebb korstruktúrájú hum án erőforrással rendelkező, városhiányos, il­ letve nehezebben m egközelíthető vidéki területeket jobban sújtják (S E R A , 20 06). A posztszocialista országok - köztük a je ­ lentős agrárhagyom ányokkal rendelkező M agyarország - vidéki térségeinek nehéz­ ségeit a kom m unista rendszer m egszűné­ sét követő gazdasági, társadalm i változá­ sok, valam int a területi folyam atok sajá­ tosságai sok esetben tovább m élyítették (EBRD, 1999,2002). A m ezőgazdaság szerepének változását és a vidék átstrukturálódását kísérő egyik lényeges jelen ség M agyarországon is a k o ­ rábbi m ezőgazdasági m unkaerő kiszoru­ lása a m unkaerőpiacról, illetve ennek a m unkaerőnek a gazdaság más ágazataiba történő átáram lási nehézségei. Ez koráb­ bi kutatások alapján (Ritter, 2009) erősen összefüggésbe hozható az érintett terü le­ tek gazdasági, társadalm i fejletlenségé­ vel, ami mind a versenyképesség k ialakí­

338

gálat m egalapozása. K íváncsiak voltunk arra, hogy az elm aradott vidéki térségek­ ben, a csökkenő m ezőgazdasági foglalkoz­ tatást m ennyiben szolgálják a helyi straté­ giák, azokra m ilyen válaszokat, m egoldá­ sokat kínál a LEAD ER program , és melyek azok a területek, am elyek m ielőbbi változ­ tatást igényelnek.

A KUTATÁSBAN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK E gy korábbi k u tatásu n k b an (R itter, 20 0 9 ) m eg h atároztu k a zt a 18 k isté rsé ­ get M agyarországon, am elyeket a ren d ­ szerváltás és a p iacga zd asá gra tö rté ­ nő átm enet a m ező gazd asági m unkaerő szem pontjából a legked vezőtlen ebb ül érin tett. E zeket a g rárfo g la lk o zta tási v á lsá g g al kü zd ő térségek n ek n eveztü k el. Faktorelem zés és d iszk rim in a n cia elem zés segítségével igazoltu k a te rü ­ leti egyen lőtlen ségekk el való szig n ifi­ k án s kapcsolatot. B izon yítottu k , hogy a te rü leti eg yen lőtlen ség fo k ozó d ásá­

tását, m ind önm agában az endogén1 fej­

hoz a m ezőgazd aságb ól k ik erü lő m un ka­ erő kép zettségi és d em og ráfiai szerk eze­ tét tekin tve jelen tős m értékb en h ozzájá­ rul. F eltártu k, hogy az érin tett térségek

lesztéseket2 (Ray, 2000; N em es, 2005) is m egkérdőjelezi.

gazd asági h elyzetét, szo ciá lis állapotát, hum án erőforrásán ak szerk ezetét és el­

Fentiekből kiindulva, az ism ertetett k u ­ tatásunkban olyan vidéki területeket cé­ loztunk meg, m elyek korábbi vizsgálata­ ink alapján fokozottan ki voltak téve a m e­

érhetőségét jellem ző m utatókat az elm é­ letek szem pontjából tekin tve, a helyi és endogén fejlesztések végreh a jtá sa igen sok n ehézségbe ütközhet.

zőgazdasági foglalkoztatás csökkenését, valam int a területi egyenlőtlenségek ala­

A kistérségeken b elü l három k la sztert k ü lön ítettü n k el. J elen legi k u tatásu n k at

kulását kísérő negatív következm ények­

a legrosszab b m utatókkal jellem ezh ető

nek. Jelen kutatás egy hosszabb távú v iz s­

első k laszterre, az ú g yn ev ezett agrár-

1 Endo görög szó, eló'tagként k e re p e l (bel-, belső, belüli), valam ilyen belső tulajdonságot jelent (pl.: endogén m irigyek = belső el­ választásig m irigyek). A z endogén fejlesztés olyan újnak vélt felism erés, am it a népi bölcsesség m ár régen m egfogalm azott, m isze­ rint ..segíts m agadon, az Isten is m egsegít”, s ném ileg ehhez kapcsolható még az is, h ogy „addig nyújtózkodj, am eddig a takaród ér". E z utóbbi különösen a települési önkorm ányzatok figyelm ébe ajánlható. Egyszerűen helyi erőforrásokkal szám ot vető öntevé­ kenységről van szó. (A szerk.) - A z endogén elm élet szerint a fejlesztés csak akkor lehet eredményes, ha adott terület helyi (term észeti, gazdasági, humán, kultu­ rális) erőforrásaira alapoz (F arkas, 2002; Kulcsár, 2006), ha a helyi, regionális és globális hálózatokhoz való kapcsolódást lehe: ív é :eszi (Lowe et al., 1995) és teret ad a helyi részvételnek, a helyi kezdem ényezéseknek (M ard - M cN icholas, 1998).

339

K assai - Ritter: A helyi vidékfejlesztési program ok szerepe

fo g la lk o zta tá s i vá lsá g g a l küzdő, h a lm o ­

k u tatásu n k h oz felh a szn ált adatokat a

zotta n há trá nyos hely zetű v id ék i térsé­

L E A D E R egyesü letek től k érdőívezéssel

g ekre te rje sz te ttü k ki. A k ilen c ered eti­ leg érin tett sta tisztik a i k isté rsé g 3 a 2007 és 2013 közötti id őszakb an hét L E A D E R H A C S-hoz ta rto z ik (1. ábra). K u tatásu n k ­ ban m egp rób áltu k feltérk ép ezn i a v iz s ­ gált akciócsop ortok b an azt, h ogy a helyi

g y ű jtö ttü k 2011. ja n u á r és április között. A pályázati és tám ogatási adatokat a K öz­ p o n ti S tatisztikai H ivatalT-STA R adatbá­ zisából szárm azó népességadatokkal stan­ dardizáltuk. A z elem zés során többféle

össz­

m ódszert alkalm aztunk: leíró statisztikát,

hangban a h elyi vid é k fe jlesztési stra té­

kereszttábla-elem zést és korrelációszám í­

prob lém ákk al

m en n yire

á lln a k

giá k , a L E A D E R p rogram , ille tve an n ak

tást, m elynek eredm ényeit a következő fe­

keretén b elül a tá m ogato tt projektek. A

jezetekben m utatjuk be. I . á b ra

A v iz s g á lt L E A D E R e g y e s ü le t e k á lta l le fe d e tt t e r ü le t e k 2 0 0 7 - 2 0 13

Szatm ár L E A D E R

mK ö z é p - N yírségért é s R étkö zé n K F e lső -Tisza V ölgye

a

Vidékünk a Jövőnk szövetség E3 Ríny a-Dráva Szövetség ü Dét-B-aranya Batársneati Telep-illések Mecsek-Völgység -Hegyísái Forrás: M V H - a d a t o k alapján saját s z e rk e sz t é s, 2 0 1 1

AZ ÚMVP III. TENGELY EREDMÉNYEI4 A z Ú M VP készítői nem csak a kötele­ ző mértékben alkalm azták a LEADERm egközelítést M agyarországon, hanem kiterjesztették a III. tengely további négy intézkedésére is: a falum egújításra és fej­ lesztésre; a m ikrovállalkozások létreho­

zására és fejlesztésére; a turisztikai tevé­ kenység ösztönzésére; és a vidéki örökség megőrzésére. A III. tengely intézkedéseinek m egva­ lósítására összesen 208 projekt kapott tá­ m ogatást az első körben a vizsgált kistér­ ségekben. A z egyes egyesületek által tá ­ mogatott projektek szám a között jelentős

3 Barcs, B aktalórántháza, Csurgó, Fehérgyarm at, N agyatád, Sásd, Sellye, Siklós, Vásárosnamény. 4A z ÚM VP III. tengelyének intézkedéseire az elsó'körben 2008. október 18. és 2009. január 10. között lehetett tám ogatási kérel­ m et benyújtani, m elynek eredm ényeit 2009-ben hirdették ki. A m ásodik körös pályázatok eredm ényeit a kutatás idején (2011. áp­ rilisig) m ég nem hozták nyilvánosságra.

gazdálkodás • 55.

évfolyam

• 4.

szám

,

2011

eltérést tapasztaltunk. Vannak kistérségek, ahol - a IV. tengelyhez hasonlóan - ala­ csony a projektgenerálási aktivitás. Ilyen például a Felső-Tisza Völgye Vidékfejlesz­ tési Egyesület, m ely mindössze 13 db pályá­ zatot tám ogat a vizsgált területen. Ezzel el­ lentétben, a Rinya-Dráva Szövetség terüle­

340

tén meglehetősen aktívak a helyi pályázók, az egyesület közel négyszer annyi projektet társfinanszíroz, m int a Felső-Tisza Völgye Egyesület. A tízezer lakosra jutó pályázatok szám át tekintve viszont a Mecsek-VölgységHegyhát Egyesületterületén alegmagasabb a pályázati aktivitás (2. ábra). 2. á b r a

A t íz e z e r la k o s r a j u t ó p á ly á z a t o k s z á m a a

iz s g á lt k is t é r s é g e k b e n ( Ú M V P III. t e n g e ly )

Forrás: a vizsg á lt L E A D E R e g y e sü le t e k adatai alapján saját sz e rk e sz t é s, 2 0 1 1

A hét L EAD E R egyesület összesen 3,85 m illiárd forint tám ogatást osztott szét a nyertes projektek között az első pályáza­ ti körben a III. tengely intézkedéseinek m egvalósítására, a vizsgált kilenc statisz­ tikai kistérségben. A legtöbb tám ogatást,

m egvalósítására. A Rinya-D ráva Szövet­ ség területén volt a legalacsonyabb az egy pályázatra jutó átlagos tám ogatás nagysá­ ga (12,5 m illió forint) és a Felső-Tisza Völ­ gye Egyesületben a legm agasabb (26,4 m illió forint).

közel egym illiárd forintot a Dél-Baranya

A z egy főre jutó tám ogatási összegek

Határm enti Települések Egyesület osztott ki a III. tengely LEAD ER-elveken alapuló intézkedéseinek végrehajtására a Sellyei és a Siklósi kistérségekben, míg legkeve­

és a tízezer főre jutó tám ogatott pályáza­ tok szám a között a korrelációs együttható alapján nagyon erős pozitív kapcsolat van, vagyis azokban a térségekben, ahol sok pá­

sebbet, m integy 230 m illió forintot a V idé­ künk a Jövőnk Szövetség. A z egy főre jutó

lyázatot tám ogattak, ott a tám ogatás öszszege is n agy volt. A kereszttábla-elem -

tám ogatási adatokat vizsgálva azonban a

zés alapján m egállapítottuk, hogy ugyan

M ecsek-Völgység-H egyhát Egyesület te ­ rületén m űködő vállalkozások, civil szer­ vezetek és önkorm ányzatok szerezték meg a legtöbb tám ogatást (3. ábra). A z Ú M V P L EAD E R tengelyhez képest jóval nagyobb összegeket (átlagosan 18,5 m illió forintot) ítéltek m eg egy-egy projekt

szignifikáns, de m eglehetősen gyenge a kapcsolat az akciócsoportok és a pályáza­ ti tém ák, azaz a L E A D E R egyesületek és a III. tengely négy intézkedése között. A kö­ vetkezőkben ism ertetjük, hogy m ely célte­ rületek váltották ki a legnagyobb pályáza­ ti aktivitást és m ely kistérségekben voltak

341

Kassai - Ritter: A helyi vidékfejlesztési program ok szerepe

3. á b r a A z e g y f ő r e j u t ó t á m o g a t á s i ö s s z e g e k a v iz s g á lt k is t é r s é g e k b e n ( U M V P III. t e n g e ly ) (M.e.: Ft/fő)

Forrás: a vizsg á lt L E A D E R e g y e sü le t e k adatai alapján saját s z e rk e sz t é s, 2011

leginkább, illetve legkevésbé népszerűek ezek a projekttém akörök. A tám ogatott pályázatok szám át tekint­ ve az első helyen afalum egújítás és fejlesz­ tés áll a vizsgált kistérségekben (4. ábra). A tám ogatásoknak köszönhetően sok tele­ pülésen javu lt az infrastruktúra, szám os kulturális központot, m űvelődési házat, falum úzeum ot újítottak fel, m elyek a kö­ zösségi élet legfontosabb találkozóhelyéül szolgálnak. Új játszótereket alakítottak ki, rendbe hoztak parkokat, tereket és tem e­ tőket a tám ogatásokból. Ezek a projektek elvben h ozzájárultak a társadalm i kohézió erősítéséhez is. A legtöbb falufejlesztési projektet a Rinya-D ráva Szövetség és a Dél -Baranya H atárm enti Települések E gye­ sülete finanszírozza. Ezzel szem ben a V i­ dékünk a Jövőnk Szövetség és Felső-Tisza Völgye Vidékfejlesztési Egyesület nagyon kevés falum egújítási pályázatot tám ogat. A m ásodik legnépszerűbb intézkedés a m ikrovállalkozások létrehozása és f e j ­ lesztése. Új eszközöket szereztek be, il­ letve fejlesztették a term ékeik, szolgál­ tatásaik színvonalát. N éhány bemutató

gazdaságot is létrehoztak, m elyek jó pél­ daként szolgálnak a fenntartható mezőgazdaságra. A tám ogatások révén új m un­ kahelyek terem tődtek a térségekben, így ha nem is nagy m értékben, de hozzájárul­ tak a helvbeni foglalkoztatás növeléséhez, szinten tartásához.5 A K özép-N yírségért, a R étközért V idékfejlesztési Egyesület és a M ecsek-V ölgység-H egyhát E gyesü­ let tám ogatja a legtöbb vállalk ozási je l­ legű projektet. Ezzel szem ben a Felső-Tisza V ölgye V idékfejlesztési Egyesület és a Szatm ár L E A D E R E gyesület nagyon kevés ilyen tém ájú pályázatot részesített tám ogatásban. B ár tisztában va g yu n k a helyi vá llalk o ­ zói aktivitás és a gazdasági feltételek szű­ kösségének problém áival, m égis rem éljük, a jövőben több lehetőség nyílik a vállalko­ zásfejlesztő pályázatok ösztönzésére, k i­ használására, hiszen ezekben a térségek­ ben a nagy m unkanélküliség okozza a leg­ súlyosabb problémát. A tám ogatott pályázatok 19%-a tu risz­ tik ai tevékenység ösztönzésére irányuló projekt a vizsgált kistérségekben. A turisz-

5 Itt m eg kell jegyeznünk, hogy nem tudtuk m érni, hán y m unkahelyet sikerült m egőrizni a tám ogatásoknak köszönhetően, vala­ m int hogy a pályázók többnyire csak egyszem élyes vállalkozásokat alapítottak. A kutatást nehezítette az is, h ogy a gazdasági vál­ ság m iatt statisztikailag egyébként sem m utatható ki javu lás a foglalkoztatást illetően a térségekben.

gazdálkodás • 55.

évfolyam

• 4.

szám

,

2011

342

A .áb ra A p á ly á z a t o k m e g o s z lá s a in t é z k e d é s e n k é n t ( U M V P III. t e n g e ly ) a v iz s g á lt k is t é r s é g e k b e n

19%

■ falumegújítás és -fejlesztés

33% B m ik rovállalk ozások létrehozása és fejlesztése □ turisztikai tevékenység ösztönzése

19%

E2 vidéki örökség m egőrzésére 29% Forrás: a v iz s g á lt L E A D E R e g y e sü le t e k adatai alapján saját s z e rk e sz t é s, 2 0 1 1

tikai projektek döntő többsége új szállás­ helyek kialakítására, illetve a m ár m eglé­ vő vendégházak bővítésére irányult. Ezek a projektek is elvben hozzájárultak a m unka­ helyek m egőrzéséhez, újak létrehozásához. A turizm ussal kapcsolatos pályázati akti­ vitás épp ellentétes volt a m ásodik intéz­ kedésnél tapasztaltakkal, vagyis a KözépNyírségért és Rétközért Vidékfejlesztési Egyesületben volt a legalacsonyabb, míg a Felső-Tisza Völgye Vidékfejlesztési Egye­ sületben és a Szatm ár LEAD ER Egyesü­ letben a legmagasabb. A Mecsek-VölgységHegyhát Egyesület kivétel, m ert egyaránt viszonylag sok mikrovállalkozás létrehozá­ sára és turizm usfejlesztésre irányuló pro­ jektet támogat. A pályázatok szám át tekintve a vidéki örökség megőrzésére irányuló projektek állnak az utolsó helyen a vizsgált statiszti­ kai kistérségekben. A tám ogatások túlnyo­ mó részét templomok felújítására fordítot­ ták. Elsősorban a Dél-Baranya Határmenti Települések Egyesülete és a Szatmár LEAD ER Egyesület társfinanszíroz ilyen pályázatokat, míg a Mecsek-VölgységHegyhát Egyesületre és a Rinya-Dráva Szö­

vetségre kevésbé jellem zőek a vidéki örök­ ség megőrzését célzó projektek.

A LEADER PROGRAM EREDMÉNYEI6 A kilenc statisztikai kistérségben össze­ sen 172 pályázat részesült tám ogatásban a IV. tengely keretében az első pályázati kör­ ben. A projektgenerálási aktivitás - a III. tengelyhez hasonlóan - igen eltérő volt a vizsgált kistérségekben. V annak kistérsé­ gek, ahol rendkívül alacsony ez a mutató. Például a Dél-Baranya Határm enti Tele­ pülések Egyesülete csupán öt pályázatot tám ogatott az első pályázati körben. Ezzel szem ben a Rinya-D ráva Szövetség 61 pro­ jek tet társfinanszíroz. Voltak tehát olyan kistérségek, melyek egyik vizsgált Ú M V P tengely esetében sem bizonyultak aktív projektgenerálók­ nak (ilyen pl. Felső-Tisza-Völgye Vidékfejlesztési Egyesület), m íg más kistérsé­ gekben m indkét program esetében magas volt a pályázati kedv (pl. Rinya-D ráva Szö­ vetség). M iközben term észetesen a háttér­ ben megbúvó okok feltárása további, rész­ letesebb vizsgálatokat igényel, és tisztá-

6 LEADER pályázatok benyújtására n yitva álló időszak az első körben 2009. október í-tő l 2009. novem ber 16-ig tartott, m elynek eredm ényeit csupán 2010 m ásodik felében hirdették ki. A m ásodik kört m ég nem hirdették meg a kutatás idején (2011. áprilisig).

Kassai - Ritter: A helyi vidékfejlesztési program ok szerepe

343

bán léve a pályáztatás nehézségeivel, annyi megállapítható, hogy azokban a kistérsé­ gekben, ahol kevés pályázat érkezett be az első két fordulóban, ott szerintünk hatéko­ nyabb eszközökkel kellene ösztönözni a pá­ lyázókat a jövőben. Ennek m egoldása azon­ ban m eglátásunk szerint sokszor túlmutat az akciócsoportok, kistérségek keretein.

A tízezer lakosra jutó pályázatok szám át tekintve a Mecsek-Völgység-Hegyhát Egye­ sület területén volt a legm agasabb a pályá­ zati kedv (5. ábra). Ö sszehasonlítva a 2. és az 5. számú ábrát látható, hogy az Ú M VP L EAD ER tengely esetében még nagyobb különbségek voltak a tám ogatott pályáza­ tok szám áttekintve az egyes kistérségek kö­ zött, m int az Ú M VP III. tengely esetében. 5. á b r a

A t í z e z e r la k o s r a j u t ó L E A D E R p á ly á z a t o k s z á m a a v iz s g á lt k is t é r s é g e k b e n

Forrás: a v iz s g á lt L E A D E R e g y e sü le t e k adatai a lapján saját sz e rk e sz t é s, 2011

A z Ú M VP IV. tengely keretében össze­ sen 447 m illió forint tám ogatást osztottak szét a vizsgált statisztikai kistérségek terü ­ letén, m ely m indössze egytized e az Ú M VP III. tengely intézkedéseinek m egvalósítá­ sára m egítélt tám ogatásoknak. A m egítélt tám ogatások között -

az

Ú M V P III. tengelyhez hasonlóan - jelen ­ tős különbségek vannak. A legkevesebb tám ogatást (15,4 m illió forintot) a Dél-Baranya H atárm enti Települések Egyesület osztott ki, m íg legtöbbet (133,7 m illió fo ­ rintot) a Rinya-D ráva Szövetség. A kistérségi lakosságszám m al standar­ dizált tám ogatási adatokat vizsgálva azon­ ban kissé eltérő képet kaptunk, hiszen eszerint a V idékünk a Jövőnk Szövetség területén élők szerezték m eg a legnagyobb tám ogatást, és a D él-Baranya Határm enti

Települések Egyesülete területén a legke­ vesebbet (6. ábra). M egállapítottuk, h ogy az egy főre jutó tám ogatási összegek és a tízezer főre jutó tám ogatott pályázatok szám a között a korrelációs együ ttható alapján erős pozi­ tív k a p cso la t van, vag yis ahol sok pályáza­ tot tám ogattak, ott a tám ogatás is m agas volt. A helyi akciócsoportoknak hét kategó­ riába kellett besorolniuk saját céljaikat a helyi vidékfejlesztési stratégia kidolgozá­ sa során: a LEAD ER-hez kapcsolódó k ép ­ zés; közösségi célú fejlesztés; rendezvényszervezés; térségek közötti és nem zetközi együttm űködés; L E A D E R térségen belü­ li együttm űködés; tervek és tanulm ányok; vállalkozásalapú fejlesztés. K ereszttábla-elem zés alapján m egál­ lapítottuk, hogy szignifikáns, ám köze­

gazdálkodás • 55.

évfolyam

•

4.

szám

,

2011

344

6. á b r a A la k o s s á g s z á m á v a l s t a n d a r d iz á l t e g y f ő r e ju tó L E A D E R t á m o g a t á s i ö s s z e g e k a v iz s g á lt k is t é r s é g e k b e n

(M.e.: Ft/fő)

Forrás: a vizsg á lt L E A D E R e g y e sü le t e k adatai alapján saját sz e rk e sz t é s, 2011

pesnél kicsit gyengébb erősségű k ap cso­ lat van az akciócsoportok és a fent em lí­ tett pályázati tém ák között. A z elem zés során nyert eredm ények alapján az alábbi­ akban ism ertetjük, hogy m ely célterületek váltották ki a legnagyobb pályázati a ktivi­ tást, és m ely kistérségekben voltak legin ­ kább, illetve legkevésbé népszerűek ezek a projekttém akörök. A vizsgált statisztikai kistérségekben a tám ogatott L E A D E R projektek 44% -a kö­ zösségcélú fejlesztésre irányult. Ennek az intézkedésnek a keretében önkorm ányzatokésegyh ázakkaptaktám ogatást elsősor­ ban tem plom ok, közösségi célú tevékeny­ ségeknek helyt adó épületek felújítására, eszközök beszerzésére és a közbiztonság javítására. Kiem elkedően sok ilyen jellegű fejlesz­ tési projektet tám ogatott a Rinya-D ráva Szövetség és a M ecsek-Völgység-H egyhát Egyesület. Ezzel ellentétben a D él-Baranya Határm enti Települések Egyesülete egyáltalán nem dolgozott ki közösségcé­ lú fejlesztési célterületeket, ebből adódó­ an nem is érkezett be hozzájuk ilyen jelle­ gű projekt. A Felső-Tisza Völgye V idékfej­ lesztési Egyesület és a K özép-N yírségért és

Rétközért Vidékfejlesztési Egyesület szin­ tén nem tám ogatott ilyen pályázatokat. A pályázatok szám át tekintve a m áso­ dik helyen (31%-kal) a rendezvények áll­ nak. Szám os fesztivált, kulturális, sportés tu risztikai rendezvényt valósítottak meg, m elyek elvben hozzájárulnak a helyi identitástudat, a helyi közösséghez való kötődés erősödéséhez. Ráadásul bevétele­ ket is generáltak a helyi közösség szám á­ ra, és növelték egy-egy település ism ertsé­ gét. A Rinya-Dráva Szövetség, a Szatm ár LEAD E R Egyesület, a V idékünk a Jövőnk Szövetség és K özép-N yírségért és Rét­ közért V idékfejlesztési Egyesület finan­ szíroz különféle rendezvényeket. Sőt, az utóbbi egyesület kizárólag rendezvénye­ ket tám ogat. Ezzel szem ben a Dél-Baranya Határm enti Települések Egyesülete ilyen célú fejlesztési célterületeket ki sem dolgozott. A harm adik leginkább tám ogatott célte­ rület (16%-kal) a vállalkozásalapú fejlesz­ tések. Elsősorban gépek, eszközök beszer­ zését, kem pingek kialakítását, helyi ter­ m ékek és szolgáltatások színvonalának fejlesztését tám ogatták. A m agas m unkanélküliség problém ájának fényében fon­ tosnak tartju k kiem elni, hogy ezek a pro­

345

jektek is erősítik a foglalkoztatás növelé­ sét, szinten tartását. Főként a Szatm ár L EAD E R E gyesület és a Rinya-D ráva Szövetség tám ogat vá llal­ kozásjellegű projekteket. Ezzel ellentétben a Közép-N yírségért és R étközért V idékfej­ lesztési Egyesület egyáltalán nem ítélt meg tám ogatást ilyen fejlesztési projektekre. A n nak ellenére, hogyjellem ző problém a a vizsgált célterületeken az összefogás hiá­ nya, és a L EAD E R program egyik legfon­ tosabb kulcsszava az együttm űködés, az aktív partnerség (Fodor et a l, 2006; M ol­ nár, 2008), ezekben a kistérségekben na­ gyon kevés ilyen típusú projekt valósult meg. Inkább csak az ország keleti részében lévő akciócsoportokban (Felső-Tisza völ­ gye és Szatm ár L EAD E R Egyesület) volt található olyan pályázat, m elyben határon túli térséggel m űködtek együtt. A térségen belüli együttm űködés szintén nem volt jel­ lemző. Szerintünk a jövőben erre a terü­ letre még nagyobb hangsúlyt kellene he­ lyezni, hiszen a szakirodalom (Kis, 2011) és a gyakorlati tapasztalatok is azt mutat­

Kassai - Ritter: A helyi vidékfejlesztési program ok szerepe

Települések Egyesülete részesített tám o­ gatásban ilyen jellegű projektet. Vélem é­ nyünk szerint ezeknek a célterületeknek is nagyobb nyomatékot kellene adni a helyi vidékfejlesztési stratégiák m egvalósítása során a m ásodik félidőben. K utatásunkban m egállapítottuk, hogy b ár a vizsgált területek az agrárfoglalkoz­ tatási válság kapcsán kerültek érdeklődé­ sünk középpontjába, a helyi vidékfejlesz­ tési program okban kifejezett stratégiai irányvonalat, illetve célterületet nem ta ­ láltu n k ennek a speciális problém ának az orvoslására. Tekintve a potenciálisan érin­ tettek széles körét, valam int az agrárfog­ lalkoztatás és a m ezőgazdasági m unkanél­ küliek sajátosságait, ezen a területen m in­ denképpen célzott változtatást javaslunk. A szakirodalom (Kis - Szekeresné, 2011; N ém eth, 2009) és a saját tapasztalataink is azt m utatják, hogy szám os tényező gátol­ ja a vizsg ált LEAD ER-térségek fejlődését. A vizsg ált akciócsoportokban leginkább a tőkehiány, a tám ogatási források hiánya, az együttm űködések és a bizalom hiánya, az ism eretekés az inform áció hiánya, a fej­

ják, hogy az összefogás révén könnyebben kezelhetők a helyi problém ák, és hatéko­

letlen infrastru ktú ra és az innovativitás

nyabban használhatók fel a helyi erőfor­

hiánya okoz nehézségeket. Mivel jelen ta­

rások is. Mi is kim utattuk korábbi kutatásunk­ ban (Ritter, 2009), hogy a m unkanélküli­

m egtételére vállalkozott, a további össze­

ség egyik oka az alacsony végzettségű la­

való kapcsolatok feltárása, a fentieken tú l­

kosság m agas aránya a vizsgált kistér­ ségekben. Á m annak ellenére, hogy - a M ecsek-Völgység-H egyhát E gyesület ki­ vételével - valam ennyi egyesület legalább egy képzéssel kapcsolatos célterületet ki­ dolgozott, nagyon kevés képzéssel kap­ csolatos pályázat érkezett be a LEAD ER egyesületekhez. A z érintett térségekben m indössze egy-egy képzési célú projek­ tet tám ogatott a Dél-Baranya H atárm enti Települések Egyesülete és a Rinya-D ráva Szövetség. A tanulm ányok készítését célzó pályázatok szintén nem voltak népszerű­ ek. Kizárólag a D él-Baranya Határm enti

m utató m egállapítások m egtétele term é­

n ulm ányunk csak egy gyors tényfeltárás függések feltérképezése, a térbeliséggel

szetesen részletesebb gyakorlati kutatáso­ kat igényel. Rem élhetőleg a helyi vidékfejlesztési stratégiák félidős felülvizsgálata és átdol­ gozása után, az új célkitűzések és intézke­ dések - kiegészülve a szükséges hatékony állam i beavatkozásokkal -

ham arosan

hozzájáru lnak majd ahhoz, hogy a pályá­ zatok és a nyertes projektek jobban illesz­ kedjenek a helyi igényekhez, lehetőségek­ hez, ezáltal segítve a vizsgált területek gaz­ dasági és társadalm i fejlődését.

gazdálkodás • 55.

évfolyam

• 4.

szám

,

2011

346

FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE (1) Csite A. (2005): Reménykeltők. Politikai vállalkozók, hálózatok és intézm ényesülés a m agyar vidékfejlesztés­ ben 1990-2002 között. Századvég, Budapest - (2) EBRD (1999): Transition report 1999: Ten years of transition. EBRD, London - (3) EBRD (2002): Transition report 2002: Agriculture and rural transition. EBRD, London (4) Farkas T. (2002): Vidékfejlesztés a fejló'déselméletek és a fejlesztési koncepciók tükrében. Tér és Társada­ lom, 16 (1), 41-57. pp. - (5) Fodor D. - Kocsondi T. - Kocsondi J. (2006): A LEADER+ indulása Magyarországon. Gazdálkodás, 50 (4), 83-89. pp. - (6) Granberg, L. - Kovách I. - Tovey, H. (szerk.) (2001): Europe’s Green Ring. Perspectives on Rural Policy and Planning. Ashgate, Hampshire - (7) Ilbery, B. - Bowler, I. (1998): From agri­ cultural productivism to post-productivism. In: Ilbery B. (ed.): The Geography of Rural Change. Longman, Lon­ don, 57-84. pp. - (8) Kis K. (2011): A LEADER-térségekfejló'dését akadályozó tényezó'k értékelése és a helyi akciócsoportok szerepe a helyi fejlődésben. Közép-Európai közlemények, 4 (1), 190-203. pp. - (9) Kis K. - Szekeresné K. R. (2011): A helyi akciócsoportok működése egy országos felmérés tükrében. Gazdálkodás, 55 (1), 19-27. pp. (10) Kulcsár L. (szerk.) (2006): Vidékfejlesztés. (Tankönyvkézirat) SZIE, Gödöllő - (11) Lowe, P. - Murdoch, J. - Ward, N. (1995): Networks in Rural Development: bevond exogenous and endogenous models. 87-105. pp. In: van der Ploeg, J. D. - van Dijk, G. (eds.): Beyond modernisation: The impact o f endogenous rural development. Van Gorcum, Assen - (12) Molnár K. (2008): A LEADER összefogás vidékfejlesztési jelentősége. Gazdálko­ dás, 52. évf. 21. különkiadás, 32-35. pp. - (13) Németh S. (2009): A z integrált és komplex vidék-fejlesztés 20072013 (Az európai elvek és a m agyar gyakorlat). A Falu, 24 (4), 77-90. pp. - (14) Nemes G. (2005): Integrated rural development: the concept and its operation. Institute of Economics Hungarian Academ y o f Sciences, Bu­ dapest - (15) OECD (2006): The New Rural Paradigm. Policies and Governance. OECD, Párizs - (16) Ray, C. (2000): Endogenous socio-economic development in the European Union - issues of evaluation. Journal of Rural Studies, 16 (4), 447-458. pp. - (17) Ritter K. (2009): Társadalm i-gazdasági fejlettség és agrárfoglalkoztatási vál­ ság Magyarországon. Gazdaság és Társadalom, 1 (1) 112-140. pp. - (18) SERA (2006): Study on Employment in Rural Areas, Final Deliverable. European Commission, Directorate General for Agriculture, Luxembourg - (19) Ward, N. - M cNicholas, K. (1998): Reconfiguring Rural Development in the UK: Objective 5b and the New Rural Governance. Journal of Rural Studies 14 (1), 27-39. PP-