337
////////////////^ ^ ^ ^ ^
TA N U L M Á N Y
Helyi vidékfejlesztési programok a hátrányos helyzetű vidéki kistérségekben K a s s a i Z s u z s a n n a — R it t e r K r is z t iá n Kulcsszavak: munkanélküliség, helyi vidékfejlesztési stratégia, LEADER program, együttm űködés.
ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK írásu nk felvázolja az alulról kezdeményezett helyi vidékfejlesztési programok által nyújtott lehetőségeket azokban a hátrányos helyzetű kistérségekben, amelyek a legtöbbet szenvedtek a mezőgazdasági foglalkoztatás csökkenése miatt. Kutatá sunk eredményei arra engednek következtetni, hogy az ÚM VP LEADER program és az ÚM VP III. tengely LEADER elveken alapuló négy intézkedése már eddig is hozzá járu lt a helyi gazdasági és társadalm i problémák mérsékléséhez a hét vizsgált HACS területén, de szerintünk további változtatások szükségesek a helyi vidékfejlesztési stratégiákban annak érdekében, hogy valóban jelentős gazdasági, társadalm i fejlő dés következzen be. A vizsgált kistérségek a foglalkoztatási válság miatt kerültek érdeklődésünk kö zéppontjába, de ennek ellenére kifejezett stratégiai irányvonalat, illetve pályázatot nem találtunk ennek a problémának az orvoslására. Fontosnak tartjuk a vállalko zásalapú fejlesztési lehetőségek bővítését és nagyobb arányú hasznosítását, hiszen - az ország sok más kistérségéhez hasonlóan — a vizsgált kistérségekben is elsősor ban a munkalehetőségek megteremtése a legfőbb eszköz a helyi gazdasági és társa dalm i fejlődés generálásához. A jövőben vélem ényünk szerint a képzési célterületre is jóval nagyobb hangsúlyt kellene helyezni, különös tekintettel a humán erőforrás és a helyi (gazdaság)fejlesztés közötti szoros kapcsolatot feltáró, kimutató elméletek és kutatások fényében. Továbbá szerintünk jóval több nyomatékot kellene fektetni a közös akciók, a térségen belüli és térségek közötti együttm űködések ösztönzésére és tám ogatására is, hiszen a kooperációk erősíthetnék a helyi aktivitást, elősegíthetnék a helyi erőforrások hatékonyabb felhasználását, és a helyi problém ák hatékonyabb kezelését.
BEVEZETÉS A vidék fogalm ának átalakulását kísérő újonnan hangsúlyozott értékek (ld. többek közt Csite, 2005; Granberg et a l, 2001; Ilbery - Bowler, 1998; OECD, 2006) elle nére nem tekinthetünk el azoktól a problé m áktól (pl. a perifériális területek elnépte lenedése, a m unkalehetőségek beszűkülé
se, a fokozódó szociális terhek, az alapvető szolgáltatások elérhetőségének kérdése stb.), m elyek vidéki térségek néha igen sú lyos gondját okozzák, és m elyek sokszor erősen köthetők az agrárgazdaság szere pének átalakulásához, a m ezőgazdasági foglalkoztatás csökkenéséhez. Bár a fejlett országokban a m ezőgazda ság foglalkoztatási szerepének csökkené-
gazdálkodás • 55.
évfolyam
•
4.
szám
,
2011
se általános tendencia, ám a térszerkezet, a gazdaság térbeliségének m egváltozása m iatt nem egyenlő m értékben érinti, érin tette az egyes térségeket. A negatív hatá sok az alapvetően m ezőgazdasági h agyo m ányokkal rendelkező, képzetlenebb és kedvezőtlenebb korstruktúrájú hum án erőforrással rendelkező, városhiányos, il letve nehezebben m egközelíthető vidéki területeket jobban sújtják (S E R A , 20 06). A posztszocialista országok - köztük a je lentős agrárhagyom ányokkal rendelkező M agyarország - vidéki térségeinek nehéz ségeit a kom m unista rendszer m egszűné sét követő gazdasági, társadalm i változá sok, valam int a területi folyam atok sajá tosságai sok esetben tovább m élyítették (EBRD, 1999,2002). A m ezőgazdaság szerepének változását és a vidék átstrukturálódását kísérő egyik lényeges jelen ség M agyarországon is a k o rábbi m ezőgazdasági m unkaerő kiszoru lása a m unkaerőpiacról, illetve ennek a m unkaerőnek a gazdaság más ágazataiba történő átáram lási nehézségei. Ez koráb bi kutatások alapján (Ritter, 2009) erősen összefüggésbe hozható az érintett terü le tek gazdasági, társadalm i fejletlenségé vel, ami mind a versenyképesség k ialakí
338
gálat m egalapozása. K íváncsiak voltunk arra, hogy az elm aradott vidéki térségek ben, a csökkenő m ezőgazdasági foglalkoz tatást m ennyiben szolgálják a helyi straté giák, azokra m ilyen válaszokat, m egoldá sokat kínál a LEAD ER program , és melyek azok a területek, am elyek m ielőbbi változ tatást igényelnek.
A KUTATÁSBAN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK E gy korábbi k u tatásu n k b an (R itter, 20 0 9 ) m eg h atároztu k a zt a 18 k isté rsé get M agyarországon, am elyeket a ren d szerváltás és a p iacga zd asá gra tö rté nő átm enet a m ező gazd asági m unkaerő szem pontjából a legked vezőtlen ebb ül érin tett. E zeket a g rárfo g la lk o zta tási v á lsá g g al kü zd ő térségek n ek n eveztü k el. Faktorelem zés és d iszk rim in a n cia elem zés segítségével igazoltu k a te rü leti egyen lőtlen ségekk el való szig n ifi k án s kapcsolatot. B izon yítottu k , hogy a te rü leti eg yen lőtlen ség fo k ozó d ásá
tását, m ind önm agában az endogén1 fej
hoz a m ezőgazd aságb ól k ik erü lő m un ka erő kép zettségi és d em og ráfiai szerk eze tét tekin tve jelen tős m értékb en h ozzájá rul. F eltártu k, hogy az érin tett térségek
lesztéseket2 (Ray, 2000; N em es, 2005) is m egkérdőjelezi.
gazd asági h elyzetét, szo ciá lis állapotát, hum án erőforrásán ak szerk ezetét és el
Fentiekből kiindulva, az ism ertetett k u tatásunkban olyan vidéki területeket cé loztunk meg, m elyek korábbi vizsgálata ink alapján fokozottan ki voltak téve a m e
érhetőségét jellem ző m utatókat az elm é letek szem pontjából tekin tve, a helyi és endogén fejlesztések végreh a jtá sa igen sok n ehézségbe ütközhet.
zőgazdasági foglalkoztatás csökkenését, valam int a területi egyenlőtlenségek ala
A kistérségeken b elü l három k la sztert k ü lön ítettü n k el. J elen legi k u tatásu n k at
kulását kísérő negatív következm ények
a legrosszab b m utatókkal jellem ezh ető
nek. Jelen kutatás egy hosszabb távú v iz s
első k laszterre, az ú g yn ev ezett agrár-
1 Endo görög szó, eló'tagként k e re p e l (bel-, belső, belüli), valam ilyen belső tulajdonságot jelent (pl.: endogén m irigyek = belső el választásig m irigyek). A z endogén fejlesztés olyan újnak vélt felism erés, am it a népi bölcsesség m ár régen m egfogalm azott, m isze rint ..segíts m agadon, az Isten is m egsegít”, s ném ileg ehhez kapcsolható még az is, h ogy „addig nyújtózkodj, am eddig a takaród ér". E z utóbbi különösen a települési önkorm ányzatok figyelm ébe ajánlható. Egyszerűen helyi erőforrásokkal szám ot vető öntevé kenységről van szó. (A szerk.) - A z endogén elm élet szerint a fejlesztés csak akkor lehet eredményes, ha adott terület helyi (term észeti, gazdasági, humán, kultu rális) erőforrásaira alapoz (F arkas, 2002; Kulcsár, 2006), ha a helyi, regionális és globális hálózatokhoz való kapcsolódást lehe: ív é :eszi (Lowe et al., 1995) és teret ad a helyi részvételnek, a helyi kezdem ényezéseknek (M ard - M cN icholas, 1998).
339
K assai - Ritter: A helyi vidékfejlesztési program ok szerepe
fo g la lk o zta tá s i vá lsá g g a l küzdő, h a lm o
k u tatásu n k h oz felh a szn ált adatokat a
zotta n há trá nyos hely zetű v id ék i térsé
L E A D E R egyesü letek től k érdőívezéssel
g ekre te rje sz te ttü k ki. A k ilen c ered eti leg érin tett sta tisztik a i k isté rsé g 3 a 2007 és 2013 közötti id őszakb an hét L E A D E R H A C S-hoz ta rto z ik (1. ábra). K u tatásu n k ban m egp rób áltu k feltérk ép ezn i a v iz s gált akciócsop ortok b an azt, h ogy a helyi
g y ű jtö ttü k 2011. ja n u á r és április között. A pályázati és tám ogatási adatokat a K öz p o n ti S tatisztikai H ivatalT-STA R adatbá zisából szárm azó népességadatokkal stan dardizáltuk. A z elem zés során többféle
össz
m ódszert alkalm aztunk: leíró statisztikát,
hangban a h elyi vid é k fe jlesztési stra té
kereszttábla-elem zést és korrelációszám í
prob lém ákk al
m en n yire
á lln a k
giá k , a L E A D E R p rogram , ille tve an n ak
tást, m elynek eredm ényeit a következő fe
keretén b elül a tá m ogato tt projektek. A
jezetekben m utatjuk be. I . á b ra
A v iz s g á lt L E A D E R e g y e s ü le t e k á lta l le fe d e tt t e r ü le t e k 2 0 0 7 - 2 0 13
Szatm ár L E A D E R
mK ö z é p - N yírségért é s R étkö zé n K F e lső -Tisza V ölgye
a
Vidékünk a Jövőnk szövetség E3 Ríny a-Dráva Szövetség ü Dét-B-aranya Batársneati Telep-illések Mecsek-Völgység -Hegyísái Forrás: M V H - a d a t o k alapján saját s z e rk e sz t é s, 2 0 1 1
AZ ÚMVP III. TENGELY EREDMÉNYEI4 A z Ú M VP készítői nem csak a kötele ző mértékben alkalm azták a LEADERm egközelítést M agyarországon, hanem kiterjesztették a III. tengely további négy intézkedésére is: a falum egújításra és fej lesztésre; a m ikrovállalkozások létreho
zására és fejlesztésére; a turisztikai tevé kenység ösztönzésére; és a vidéki örökség megőrzésére. A III. tengely intézkedéseinek m egva lósítására összesen 208 projekt kapott tá m ogatást az első körben a vizsgált kistér ségekben. A z egyes egyesületek által tá mogatott projektek szám a között jelentős
3 Barcs, B aktalórántháza, Csurgó, Fehérgyarm at, N agyatád, Sásd, Sellye, Siklós, Vásárosnamény. 4A z ÚM VP III. tengelyének intézkedéseire az elsó'körben 2008. október 18. és 2009. január 10. között lehetett tám ogatási kérel m et benyújtani, m elynek eredm ényeit 2009-ben hirdették ki. A m ásodik körös pályázatok eredm ényeit a kutatás idején (2011. áp rilisig) m ég nem hozták nyilvánosságra.
gazdálkodás • 55.
évfolyam
• 4.
szám
,
2011
eltérést tapasztaltunk. Vannak kistérségek, ahol - a IV. tengelyhez hasonlóan - ala csony a projektgenerálási aktivitás. Ilyen például a Felső-Tisza Völgye Vidékfejlesz tési Egyesület, m ely mindössze 13 db pályá zatot tám ogat a vizsgált területen. Ezzel el lentétben, a Rinya-Dráva Szövetség terüle
340
tén meglehetősen aktívak a helyi pályázók, az egyesület közel négyszer annyi projektet társfinanszíroz, m int a Felső-Tisza Völgye Egyesület. A tízezer lakosra jutó pályázatok szám át tekintve viszont a Mecsek-VölgységHegyhát Egyesületterületén alegmagasabb a pályázati aktivitás (2. ábra). 2. á b r a
A t íz e z e r la k o s r a j u t ó p á ly á z a t o k s z á m a a
iz s g á lt k is t é r s é g e k b e n ( Ú M V P III. t e n g e ly )
Forrás: a vizsg á lt L E A D E R e g y e sü le t e k adatai alapján saját sz e rk e sz t é s, 2 0 1 1
A hét L EAD E R egyesület összesen 3,85 m illiárd forint tám ogatást osztott szét a nyertes projektek között az első pályáza ti körben a III. tengely intézkedéseinek m egvalósítására, a vizsgált kilenc statisz tikai kistérségben. A legtöbb tám ogatást,
m egvalósítására. A Rinya-D ráva Szövet ség területén volt a legalacsonyabb az egy pályázatra jutó átlagos tám ogatás nagysá ga (12,5 m illió forint) és a Felső-Tisza Völ gye Egyesületben a legm agasabb (26,4 m illió forint).
közel egym illiárd forintot a Dél-Baranya
A z egy főre jutó tám ogatási összegek
Határm enti Települések Egyesület osztott ki a III. tengely LEAD ER-elveken alapuló intézkedéseinek végrehajtására a Sellyei és a Siklósi kistérségekben, míg legkeve
és a tízezer főre jutó tám ogatott pályáza tok szám a között a korrelációs együttható alapján nagyon erős pozitív kapcsolat van, vagyis azokban a térségekben, ahol sok pá
sebbet, m integy 230 m illió forintot a V idé künk a Jövőnk Szövetség. A z egy főre jutó
lyázatot tám ogattak, ott a tám ogatás öszszege is n agy volt. A kereszttábla-elem -
tám ogatási adatokat vizsgálva azonban a
zés alapján m egállapítottuk, hogy ugyan
M ecsek-Völgység-H egyhát Egyesület te rületén m űködő vállalkozások, civil szer vezetek és önkorm ányzatok szerezték meg a legtöbb tám ogatást (3. ábra). A z Ú M V P L EAD E R tengelyhez képest jóval nagyobb összegeket (átlagosan 18,5 m illió forintot) ítéltek m eg egy-egy projekt
szignifikáns, de m eglehetősen gyenge a kapcsolat az akciócsoportok és a pályáza ti tém ák, azaz a L E A D E R egyesületek és a III. tengely négy intézkedése között. A kö vetkezőkben ism ertetjük, hogy m ely célte rületek váltották ki a legnagyobb pályáza ti aktivitást és m ely kistérségekben voltak
341
Kassai - Ritter: A helyi vidékfejlesztési program ok szerepe
3. á b r a A z e g y f ő r e j u t ó t á m o g a t á s i ö s s z e g e k a v iz s g á lt k is t é r s é g e k b e n ( U M V P III. t e n g e ly ) (M.e.: Ft/fő)
Forrás: a vizsg á lt L E A D E R e g y e sü le t e k adatai alapján saját s z e rk e sz t é s, 2011
leginkább, illetve legkevésbé népszerűek ezek a projekttém akörök. A tám ogatott pályázatok szám át tekint ve az első helyen afalum egújítás és fejlesz tés áll a vizsgált kistérségekben (4. ábra). A tám ogatásoknak köszönhetően sok tele pülésen javu lt az infrastruktúra, szám os kulturális központot, m űvelődési házat, falum úzeum ot újítottak fel, m elyek a kö zösségi élet legfontosabb találkozóhelyéül szolgálnak. Új játszótereket alakítottak ki, rendbe hoztak parkokat, tereket és tem e tőket a tám ogatásokból. Ezek a projektek elvben h ozzájárultak a társadalm i kohézió erősítéséhez is. A legtöbb falufejlesztési projektet a Rinya-D ráva Szövetség és a Dél -Baranya H atárm enti Települések E gye sülete finanszírozza. Ezzel szem ben a V i dékünk a Jövőnk Szövetség és Felső-Tisza Völgye Vidékfejlesztési Egyesület nagyon kevés falum egújítási pályázatot tám ogat. A m ásodik legnépszerűbb intézkedés a m ikrovállalkozások létrehozása és f e j lesztése. Új eszközöket szereztek be, il letve fejlesztették a term ékeik, szolgál tatásaik színvonalát. N éhány bemutató
gazdaságot is létrehoztak, m elyek jó pél daként szolgálnak a fenntartható mezőgazdaságra. A tám ogatások révén új m un kahelyek terem tődtek a térségekben, így ha nem is nagy m értékben, de hozzájárul tak a helvbeni foglalkoztatás növeléséhez, szinten tartásához.5 A K özép-N yírségért, a R étközért V idékfejlesztési Egyesület és a M ecsek-V ölgység-H egyhát E gyesü let tám ogatja a legtöbb vállalk ozási je l legű projektet. Ezzel szem ben a Felső-Tisza V ölgye V idékfejlesztési Egyesület és a Szatm ár L E A D E R E gyesület nagyon kevés ilyen tém ájú pályázatot részesített tám ogatásban. B ár tisztában va g yu n k a helyi vá llalk o zói aktivitás és a gazdasági feltételek szű kösségének problém áival, m égis rem éljük, a jövőben több lehetőség nyílik a vállalko zásfejlesztő pályázatok ösztönzésére, k i használására, hiszen ezekben a térségek ben a nagy m unkanélküliség okozza a leg súlyosabb problémát. A tám ogatott pályázatok 19%-a tu risz tik ai tevékenység ösztönzésére irányuló projekt a vizsgált kistérségekben. A turisz-
5 Itt m eg kell jegyeznünk, hogy nem tudtuk m érni, hán y m unkahelyet sikerült m egőrizni a tám ogatásoknak köszönhetően, vala m int hogy a pályázók többnyire csak egyszem élyes vállalkozásokat alapítottak. A kutatást nehezítette az is, h ogy a gazdasági vál ság m iatt statisztikailag egyébként sem m utatható ki javu lás a foglalkoztatást illetően a térségekben.
gazdálkodás • 55.
évfolyam
• 4.
szám
,
2011
342
A .áb ra A p á ly á z a t o k m e g o s z lá s a in t é z k e d é s e n k é n t ( U M V P III. t e n g e ly ) a v iz s g á lt k is t é r s é g e k b e n
19%
■ falumegújítás és -fejlesztés
33% B m ik rovállalk ozások létrehozása és fejlesztése □ turisztikai tevékenység ösztönzése
19%
E2 vidéki örökség m egőrzésére 29% Forrás: a v iz s g á lt L E A D E R e g y e sü le t e k adatai alapján saját s z e rk e sz t é s, 2 0 1 1
tikai projektek döntő többsége új szállás helyek kialakítására, illetve a m ár m eglé vő vendégházak bővítésére irányult. Ezek a projektek is elvben hozzájárultak a m unka helyek m egőrzéséhez, újak létrehozásához. A turizm ussal kapcsolatos pályázati akti vitás épp ellentétes volt a m ásodik intéz kedésnél tapasztaltakkal, vagyis a KözépNyírségért és Rétközért Vidékfejlesztési Egyesületben volt a legalacsonyabb, míg a Felső-Tisza Völgye Vidékfejlesztési Egye sületben és a Szatm ár LEAD ER Egyesü letben a legmagasabb. A Mecsek-VölgységHegyhát Egyesület kivétel, m ert egyaránt viszonylag sok mikrovállalkozás létrehozá sára és turizm usfejlesztésre irányuló pro jektet támogat. A pályázatok szám át tekintve a vidéki örökség megőrzésére irányuló projektek állnak az utolsó helyen a vizsgált statiszti kai kistérségekben. A tám ogatások túlnyo mó részét templomok felújítására fordítot ták. Elsősorban a Dél-Baranya Határmenti Települések Egyesülete és a Szatmár LEAD ER Egyesület társfinanszíroz ilyen pályázatokat, míg a Mecsek-VölgységHegyhát Egyesületre és a Rinya-Dráva Szö
vetségre kevésbé jellem zőek a vidéki örök ség megőrzését célzó projektek.
A LEADER PROGRAM EREDMÉNYEI6 A kilenc statisztikai kistérségben össze sen 172 pályázat részesült tám ogatásban a IV. tengely keretében az első pályázati kör ben. A projektgenerálási aktivitás - a III. tengelyhez hasonlóan - igen eltérő volt a vizsgált kistérségekben. V annak kistérsé gek, ahol rendkívül alacsony ez a mutató. Például a Dél-Baranya Határm enti Tele pülések Egyesülete csupán öt pályázatot tám ogatott az első pályázati körben. Ezzel szem ben a Rinya-D ráva Szövetség 61 pro jek tet társfinanszíroz. Voltak tehát olyan kistérségek, melyek egyik vizsgált Ú M V P tengely esetében sem bizonyultak aktív projektgenerálók nak (ilyen pl. Felső-Tisza-Völgye Vidékfejlesztési Egyesület), m íg más kistérsé gekben m indkét program esetében magas volt a pályázati kedv (pl. Rinya-D ráva Szö vetség). M iközben term észetesen a háttér ben megbúvó okok feltárása további, rész letesebb vizsgálatokat igényel, és tisztá-
6 LEADER pályázatok benyújtására n yitva álló időszak az első körben 2009. október í-tő l 2009. novem ber 16-ig tartott, m elynek eredm ényeit csupán 2010 m ásodik felében hirdették ki. A m ásodik kört m ég nem hirdették meg a kutatás idején (2011. áprilisig).
Kassai - Ritter: A helyi vidékfejlesztési program ok szerepe
343
bán léve a pályáztatás nehézségeivel, annyi megállapítható, hogy azokban a kistérsé gekben, ahol kevés pályázat érkezett be az első két fordulóban, ott szerintünk hatéko nyabb eszközökkel kellene ösztönözni a pá lyázókat a jövőben. Ennek m egoldása azon ban m eglátásunk szerint sokszor túlmutat az akciócsoportok, kistérségek keretein.
A tízezer lakosra jutó pályázatok szám át tekintve a Mecsek-Völgység-Hegyhát Egye sület területén volt a legm agasabb a pályá zati kedv (5. ábra). Ö sszehasonlítva a 2. és az 5. számú ábrát látható, hogy az Ú M VP L EAD ER tengely esetében még nagyobb különbségek voltak a tám ogatott pályáza tok szám áttekintve az egyes kistérségek kö zött, m int az Ú M VP III. tengely esetében. 5. á b r a
A t í z e z e r la k o s r a j u t ó L E A D E R p á ly á z a t o k s z á m a a v iz s g á lt k is t é r s é g e k b e n
Forrás: a v iz s g á lt L E A D E R e g y e sü le t e k adatai a lapján saját sz e rk e sz t é s, 2011
A z Ú M VP IV. tengely keretében össze sen 447 m illió forint tám ogatást osztottak szét a vizsgált statisztikai kistérségek terü letén, m ely m indössze egytized e az Ú M VP III. tengely intézkedéseinek m egvalósítá sára m egítélt tám ogatásoknak. A m egítélt tám ogatások között -
az
Ú M V P III. tengelyhez hasonlóan - jelen tős különbségek vannak. A legkevesebb tám ogatást (15,4 m illió forintot) a Dél-Baranya H atárm enti Települések Egyesület osztott ki, m íg legtöbbet (133,7 m illió fo rintot) a Rinya-D ráva Szövetség. A kistérségi lakosságszám m al standar dizált tám ogatási adatokat vizsgálva azon ban kissé eltérő képet kaptunk, hiszen eszerint a V idékünk a Jövőnk Szövetség területén élők szerezték m eg a legnagyobb tám ogatást, és a D él-Baranya Határm enti
Települések Egyesülete területén a legke vesebbet (6. ábra). M egállapítottuk, h ogy az egy főre jutó tám ogatási összegek és a tízezer főre jutó tám ogatott pályázatok szám a között a korrelációs együ ttható alapján erős pozi tív k a p cso la t van, vag yis ahol sok pályáza tot tám ogattak, ott a tám ogatás is m agas volt. A helyi akciócsoportoknak hét kategó riába kellett besorolniuk saját céljaikat a helyi vidékfejlesztési stratégia kidolgozá sa során: a LEAD ER-hez kapcsolódó k ép zés; közösségi célú fejlesztés; rendezvényszervezés; térségek közötti és nem zetközi együttm űködés; L E A D E R térségen belü li együttm űködés; tervek és tanulm ányok; vállalkozásalapú fejlesztés. K ereszttábla-elem zés alapján m egál lapítottuk, hogy szignifikáns, ám köze
gazdálkodás • 55.
évfolyam
•
4.
szám
,
2011
344
6. á b r a A la k o s s á g s z á m á v a l s t a n d a r d iz á l t e g y f ő r e ju tó L E A D E R t á m o g a t á s i ö s s z e g e k a v iz s g á lt k is t é r s é g e k b e n
(M.e.: Ft/fő)
Forrás: a vizsg á lt L E A D E R e g y e sü le t e k adatai alapján saját sz e rk e sz t é s, 2011
pesnél kicsit gyengébb erősségű k ap cso lat van az akciócsoportok és a fent em lí tett pályázati tém ák között. A z elem zés során nyert eredm ények alapján az alábbi akban ism ertetjük, hogy m ely célterületek váltották ki a legnagyobb pályázati a ktivi tást, és m ely kistérségekben voltak legin kább, illetve legkevésbé népszerűek ezek a projekttém akörök. A vizsgált statisztikai kistérségekben a tám ogatott L E A D E R projektek 44% -a kö zösségcélú fejlesztésre irányult. Ennek az intézkedésnek a keretében önkorm ányzatokésegyh ázakkaptaktám ogatást elsősor ban tem plom ok, közösségi célú tevékeny ségeknek helyt adó épületek felújítására, eszközök beszerzésére és a közbiztonság javítására. Kiem elkedően sok ilyen jellegű fejlesz tési projektet tám ogatott a Rinya-D ráva Szövetség és a M ecsek-Völgység-H egyhát Egyesület. Ezzel ellentétben a D él-Baranya Határm enti Települések Egyesülete egyáltalán nem dolgozott ki közösségcé lú fejlesztési célterületeket, ebből adódó an nem is érkezett be hozzájuk ilyen jelle gű projekt. A Felső-Tisza Völgye V idékfej lesztési Egyesület és a K özép-N yírségért és
Rétközért Vidékfejlesztési Egyesület szin tén nem tám ogatott ilyen pályázatokat. A pályázatok szám át tekintve a m áso dik helyen (31%-kal) a rendezvények áll nak. Szám os fesztivált, kulturális, sportés tu risztikai rendezvényt valósítottak meg, m elyek elvben hozzájárulnak a helyi identitástudat, a helyi közösséghez való kötődés erősödéséhez. Ráadásul bevétele ket is generáltak a helyi közösség szám á ra, és növelték egy-egy település ism ertsé gét. A Rinya-Dráva Szövetség, a Szatm ár LEAD E R Egyesület, a V idékünk a Jövőnk Szövetség és K özép-N yírségért és Rét közért V idékfejlesztési Egyesület finan szíroz különféle rendezvényeket. Sőt, az utóbbi egyesület kizárólag rendezvénye ket tám ogat. Ezzel szem ben a Dél-Baranya Határm enti Települések Egyesülete ilyen célú fejlesztési célterületeket ki sem dolgozott. A harm adik leginkább tám ogatott célte rület (16%-kal) a vállalkozásalapú fejlesz tések. Elsősorban gépek, eszközök beszer zését, kem pingek kialakítását, helyi ter m ékek és szolgáltatások színvonalának fejlesztését tám ogatták. A m agas m unkanélküliség problém ájának fényében fon tosnak tartju k kiem elni, hogy ezek a pro
345
jektek is erősítik a foglalkoztatás növelé sét, szinten tartását. Főként a Szatm ár L EAD E R E gyesület és a Rinya-D ráva Szövetség tám ogat vá llal kozásjellegű projekteket. Ezzel ellentétben a Közép-N yírségért és R étközért V idékfej lesztési Egyesület egyáltalán nem ítélt meg tám ogatást ilyen fejlesztési projektekre. A n nak ellenére, hogyjellem ző problém a a vizsgált célterületeken az összefogás hiá nya, és a L EAD E R program egyik legfon tosabb kulcsszava az együttm űködés, az aktív partnerség (Fodor et a l, 2006; M ol nár, 2008), ezekben a kistérségekben na gyon kevés ilyen típusú projekt valósult meg. Inkább csak az ország keleti részében lévő akciócsoportokban (Felső-Tisza völ gye és Szatm ár L EAD E R Egyesület) volt található olyan pályázat, m elyben határon túli térséggel m űködtek együtt. A térségen belüli együttm űködés szintén nem volt jel lemző. Szerintünk a jövőben erre a terü letre még nagyobb hangsúlyt kellene he lyezni, hiszen a szakirodalom (Kis, 2011) és a gyakorlati tapasztalatok is azt mutat
Kassai - Ritter: A helyi vidékfejlesztési program ok szerepe
Települések Egyesülete részesített tám o gatásban ilyen jellegű projektet. Vélem é nyünk szerint ezeknek a célterületeknek is nagyobb nyomatékot kellene adni a helyi vidékfejlesztési stratégiák m egvalósítása során a m ásodik félidőben. K utatásunkban m egállapítottuk, hogy b ár a vizsgált területek az agrárfoglalkoz tatási válság kapcsán kerültek érdeklődé sünk középpontjába, a helyi vidékfejlesz tési program okban kifejezett stratégiai irányvonalat, illetve célterületet nem ta láltu n k ennek a speciális problém ának az orvoslására. Tekintve a potenciálisan érin tettek széles körét, valam int az agrárfog lalkoztatás és a m ezőgazdasági m unkanél küliek sajátosságait, ezen a területen m in denképpen célzott változtatást javaslunk. A szakirodalom (Kis - Szekeresné, 2011; N ém eth, 2009) és a saját tapasztalataink is azt m utatják, hogy szám os tényező gátol ja a vizsg ált LEAD ER-térségek fejlődését. A vizsg ált akciócsoportokban leginkább a tőkehiány, a tám ogatási források hiánya, az együttm űködések és a bizalom hiánya, az ism eretekés az inform áció hiánya, a fej
ják, hogy az összefogás révén könnyebben kezelhetők a helyi problém ák, és hatéko
letlen infrastru ktú ra és az innovativitás
nyabban használhatók fel a helyi erőfor
hiánya okoz nehézségeket. Mivel jelen ta
rások is. Mi is kim utattuk korábbi kutatásunk ban (Ritter, 2009), hogy a m unkanélküli
m egtételére vállalkozott, a további össze
ség egyik oka az alacsony végzettségű la
való kapcsolatok feltárása, a fentieken tú l
kosság m agas aránya a vizsgált kistér ségekben. Á m annak ellenére, hogy - a M ecsek-Völgység-H egyhát E gyesület ki vételével - valam ennyi egyesület legalább egy képzéssel kapcsolatos célterületet ki dolgozott, nagyon kevés képzéssel kap csolatos pályázat érkezett be a LEAD ER egyesületekhez. A z érintett térségekben m indössze egy-egy képzési célú projek tet tám ogatott a Dél-Baranya H atárm enti Települések Egyesülete és a Rinya-D ráva Szövetség. A tanulm ányok készítését célzó pályázatok szintén nem voltak népszerű ek. Kizárólag a D él-Baranya Határm enti
m utató m egállapítások m egtétele term é
n ulm ányunk csak egy gyors tényfeltárás függések feltérképezése, a térbeliséggel
szetesen részletesebb gyakorlati kutatáso kat igényel. Rem élhetőleg a helyi vidékfejlesztési stratégiák félidős felülvizsgálata és átdol gozása után, az új célkitűzések és intézke dések - kiegészülve a szükséges hatékony állam i beavatkozásokkal -
ham arosan
hozzájáru lnak majd ahhoz, hogy a pályá zatok és a nyertes projektek jobban illesz kedjenek a helyi igényekhez, lehetőségek hez, ezáltal segítve a vizsgált területek gaz dasági és társadalm i fejlődését.
gazdálkodás • 55.
évfolyam
• 4.
szám
,
2011
346
FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE (1) Csite A. (2005): Reménykeltők. Politikai vállalkozók, hálózatok és intézm ényesülés a m agyar vidékfejlesztés ben 1990-2002 között. Századvég, Budapest - (2) EBRD (1999): Transition report 1999: Ten years of transition. EBRD, London - (3) EBRD (2002): Transition report 2002: Agriculture and rural transition. EBRD, London (4) Farkas T. (2002): Vidékfejlesztés a fejló'déselméletek és a fejlesztési koncepciók tükrében. Tér és Társada lom, 16 (1), 41-57. pp. - (5) Fodor D. - Kocsondi T. - Kocsondi J. (2006): A LEADER+ indulása Magyarországon. Gazdálkodás, 50 (4), 83-89. pp. - (6) Granberg, L. - Kovách I. - Tovey, H. (szerk.) (2001): Europe’s Green Ring. Perspectives on Rural Policy and Planning. Ashgate, Hampshire - (7) Ilbery, B. - Bowler, I. (1998): From agri cultural productivism to post-productivism. In: Ilbery B. (ed.): The Geography of Rural Change. Longman, Lon don, 57-84. pp. - (8) Kis K. (2011): A LEADER-térségekfejló'dését akadályozó tényezó'k értékelése és a helyi akciócsoportok szerepe a helyi fejlődésben. Közép-Európai közlemények, 4 (1), 190-203. pp. - (9) Kis K. - Szekeresné K. R. (2011): A helyi akciócsoportok működése egy országos felmérés tükrében. Gazdálkodás, 55 (1), 19-27. pp. (10) Kulcsár L. (szerk.) (2006): Vidékfejlesztés. (Tankönyvkézirat) SZIE, Gödöllő - (11) Lowe, P. - Murdoch, J. - Ward, N. (1995): Networks in Rural Development: bevond exogenous and endogenous models. 87-105. pp. In: van der Ploeg, J. D. - van Dijk, G. (eds.): Beyond modernisation: The impact o f endogenous rural development. Van Gorcum, Assen - (12) Molnár K. (2008): A LEADER összefogás vidékfejlesztési jelentősége. Gazdálko dás, 52. évf. 21. különkiadás, 32-35. pp. - (13) Németh S. (2009): A z integrált és komplex vidék-fejlesztés 20072013 (Az európai elvek és a m agyar gyakorlat). A Falu, 24 (4), 77-90. pp. - (14) Nemes G. (2005): Integrated rural development: the concept and its operation. Institute of Economics Hungarian Academ y o f Sciences, Bu dapest - (15) OECD (2006): The New Rural Paradigm. Policies and Governance. OECD, Párizs - (16) Ray, C. (2000): Endogenous socio-economic development in the European Union - issues of evaluation. Journal of Rural Studies, 16 (4), 447-458. pp. - (17) Ritter K. (2009): Társadalm i-gazdasági fejlettség és agrárfoglalkoztatási vál ság Magyarországon. Gazdaság és Társadalom, 1 (1) 112-140. pp. - (18) SERA (2006): Study on Employment in Rural Areas, Final Deliverable. European Commission, Directorate General for Agriculture, Luxembourg - (19) Ward, N. - M cNicholas, K. (1998): Reconfiguring Rural Development in the UK: Objective 5b and the New Rural Governance. Journal of Rural Studies 14 (1), 27-39. PP-