Helyi Óvodai Nevelési Program. GELEJI TÜNDÉRKERT NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA Helyi Nevelési Programja

Helyi Óvodai Nevelési Program

GELEJI TÜNDÉRKERT NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA Helyi Nevelési Programja

1

Helyi Óvodai Nevelési Program TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS............................................................................................................................................................3 ÓVODAI NEVELÉSÜNK FONTOSABB ALAPELVEI, CÉLJA, FELADATA................................................4 GYERMEKKÉP.......................................................................................................................................................5 ÓVODAKÉP.............................................................................................................................................................6 1. Óvodánk szerkezete......................................................................................................................................10 Óvodánk koncepciója.......................................................................................................................................11 3. ÓVODÁNK NEVELÉSI CÉLJAI.................................................................................................................12 4. Nevelési feladataink a gyermeki személyiségfejlesztés területén............................................................13 A fejlődés jellemzői óvodáskor végére............................................................................................................16 AZ ÓVODAI NEVELÉS RENDSZERE...............................................................................................................18 A nevelés alapvető keretei................................................................................................................................18 PREFERÁLT NEVELÉSI ELVÜNK.....................................................................................................................24 A NEVELÉS TARTALMA.................................................................................................................................25 NEVELÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERÜLETEK......................................................................................................25 III. AZ ÓVODA SAJÁTOS FELADATAI............................................................................................................63 Gyermekvédelem az óvodában.........................................................................................................................63 ÓVODÁNK KAPCSOLATAI...............................................................................................................................64 Óvoda – Család...............................................................................................................................................64 Óvoda – Fenntartó...........................................................................................................................................65 Óvoda – Segítők...............................................................................................................................................65 Óvoda – Iskola.................................................................................................................................................66 Óvoda – Közművelődési Intézmények..............................................................................................................67 V. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELTÉTELRENDSZERE.....................................................................................68 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS....................................................................................................................................68 SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK.............................................................................................................68 Személyi feltételek, feladatkörök......................................................................................................................68 Tárgyi feltételek:..............................................................................................................................................68 NEVELŐTESTÜLET EGYÜTTMŰKÖDÉSE.....................................................................................................69 PEDAGÓGIAI ADATKEZELÉS..........................................................................................................................70 A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE............................................................................70 A HELYI NEVELÉSI PROGRAM BEVÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATI TERVE.............................................71 A VIZSGÁLAT MEGTERVEZÉSE........................................................................................................................................71 A VIZSGÁLAT KIINDULÁSA.............................................................................................................................72 A VIZSGÁLAT FAKTORAI.................................................................................................................................72 A FELTÉTELEK VIZSGÁLATA..........................................................................................................................72 BEFEJEZÉS...........................................................................................................................................................73

2


Bevezetés Napjainkban a világ olyan gyors változásokon megy keresztül, mint eddig sohasem. Talán a rohamos változás eredménye, hogy egyre bizonytalanabbul élünk, a ránk nehezedő nehézségekkel, belső szorongásokkal egyre nehezebben birkózunk meg. Sok családnál veszélybe került a biztos megélhetés. Mára labilissá vált a családi nevelés, annak hagyomány megtartó hatása. A családi élet hiányosságai egyre inkább sürgető szükségleteket hoznak felszínre. A mai szülők már nem a hagyományokat átörökítve nőttek fel – nincs számukra minta értékű modell – ezért nem képesek maradéktalanul betölteni ezt a szerepet. A családok gyermekeik nevelésének igényével egyre inkább az intézmények felé fordulnak, egyre inkább fontossá válik az intézménynevelő szerepe. Fokozott elvárásokat támasztanak az intézményekkel szemben. Fontosnak tartják gyermekeik neveltségi szintjét, de legtöbbjük a szükséges teendőket az óvodára, iskolára hárítja. A szülők részéről 3

Helyi Óvodai Nevelési Program együttműködést remélve igyekszünk pótolni a hiányosságokat, igyekszünk óvodán belül családias légkört teremteni. Fontosnak tartjuk: a gyermek játékosságára, mozgásigényére építve a társas és természeti környezetével való kapcsolat megalapozását, alakítását. Programunk választásakor nagyon is meghatározó szempont volt: az ingerszegény családi környezet, a családban szerezhető tapasztalatok, élmények – a hagyományőrzés – hiánya, ennek következtében a gyermek korának megfelelő fejlettségi szint elmaradása.

ÓVODAI NEVELÉSÜNK FONTOSABB ALAPELVEI, CÉLJA, FELADATA Alapelvek: Az óvodai nevelést meghatározó az Óvodai nevelés országos alapprogramját szem előtt tartva – a szűkebb és tágabb természeti és társas környezet elvárásainak megfelelve, megfeleltetve a helyi sajátosságokra építve a gyermeki személyiség fejlesztésében pozitív értékek kialakítása.

Célok:  Nyugodt, harmonikus, családias, érzelmi biztonságot nyújtó légkör kialakítása, a gyermeki játékosságra, mozgásigényre, szüntelen kíváncsiságának kielégítésére építve.  Érzelmi biztonság, érzelemvezérelt megismerés saját élményen, tapasztalaton alapuló gondolkodás segítése, támasznyújtás a mozgásos játékok, a természeti és társadalmi környezet sokoldalú megismerésén, kultúra átadás lehetőségein keresztül. 4

Helyi Óvodai Nevelési Program  Az óvodás korú gyermek életkori sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének szem előtt tartásával, egyéni bánásmód alkalmazásával: egészséges, harmonikus személyiségfejlesztés, különböző képességű gyermekek felzárkóztatása.  Sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális, értelmi érettség kibontakoztatása.  A gyermek olyan szintre fejlesztése, amely alkalmassá teszi az iskola elvárásainak teljesítésére.

Feladatok: Egészséges, szép óvodai környezet megteremtése a gyermek testi, lelki szükségleteinek kielégítése érzelmi biztonság nyújtása.  A gyermek tehetsége kibontakoztatásának segítése.  A gyermek hátrányos helyzetből való felzárkóztatása. 

 Tudatosan biztosítani azokat a tevékenységformákat, melyek a gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükségesek.  A gyermekek nevelése a család joga és kötelessége, ezért nem átvállalva, hanem a szülőkkel együttműködve végezzük munkánkat.

GYERMEKKÉP Nevelőmunkánk során mindent megteszünk annak érdekében, hogy óvodás gyermekeink saját jó-rossz megtapasztalásaik, élményeik közben megismerjék az őket körülvevő környezetet. Alakuljon ki bennük pozitív énkép – önismeret – önértékelés a gyermek természetes megnyilvánulásaira, teljesítményére konkrét és pozitív megerősítések által. Őrizzék meg kíváncsiságukat, legyenek nyitottak, fogékonyak a különféle információk befogadására legyenek önállóak. Saját pozitív illetve negatív élethelyzetekben legyeknek képesek önértékelésre, mások értékelésére, elfogadására. Ismerjék saját és mások értékeit, legyenek pozitív beállítottságúak, igyekezzenek felfedezni a körülöttük lévő világot, meglátni annak szépségeit. Legyenek képesek önálló helyzetmegoldásokra. Gyermekeink ismerjék meg és gyakorolják a társas együttélés, önérvényesítés alapvető szabályait: legyenek képesek felnőttekkel, társaikkal kapcsolatot teremteni, kommunikálni legyenek képesek egymáshoz alkalmazkodni, figyeljenek egymásra, segítsék egymást, konfliktus helyzetekben érezzenek együtt társaikkal, fogadják el 5

Helyi Óvodai Nevelési Program társaik másságát. Pozitív erkölcsi érékek alakuljanak ki: jó-rossz felismerése, őszinteség, igazmondás, igazságosság, felelősség vállalás, a gyengébb védelme, segítése – saját élethelyzeteikben való megtapasztalása, érzelmi átélése mellett, pozitív értelmezéssel párosulva, a nevelő személyes példáján keresztül. Ismerjék meg, szeressék a természetet, óvják a környezetet, az állatokat, növényeket. Szépítsék környezetüket. Váljon természetes szükségletükké az egészséges életmód szokásainak és szabályainak megtartása, legyen természetes igényük a tiszta, esztétikus környezet, saját személyiségük rendezettsége. Lássák meg a természet szépségeit. Tartózkodjanak sokat és szívesen a szabadban. Rendelkezzenek az ismeretek elsajátításához és alkalmazásához szükséges készségekkel, képességekkel.

ÓVODAKÉP Az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével óvodán segítse a gyermeki személyiség kibontakozását, sokoldalú, harmonikus fejlődését. Legyen a családi nevelés kiegészítője, töltse be óvó-védő, szociális nevelő-személyiségfejlesztő szerepét. Az óvodai nevelés gondoskodik az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkör megteremtéséről, a testi – lelki, szociális, értelmi képességek egyéni és életkori sajátosságainak megfelelő alakításáról. Különös figyelmet fordít a gyermek természetes tevékenységére, a játékra. E tevékenységen keresztül közvetíti az életkornak megfelelő műveltséget, kultúrát. Gondoskodik az óvodás gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi feltétel rendszerről.

Óvodánk szociokulturális környezetének bemutatása 1. Az óvoda adatai Az intézmény neve, székhelye: Geleji Tündérkert Napköziotthonos Óvoda 3444 Gelej, G. Katona István utca 14. Gazdálkodási besorolása: Önállóan működő 6


Fenntartó neve: Gelej Községi Önkormányzat 3444 Gelej, Petőfi Sándor utca 22. Irányító szervének neve, székhelye: Gelej Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete 3444 Gelej, G. Katona István utca 14. Felvehető maximális gyermeklétszám: 25 fő Alapfeladata: • óvodai nevelés •

a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése

Kiemelt feladata: • halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, és a hátrányos helyzetű gyermekek személyiségének fejlesztése, a tehetség kibontakoztatása, képességeinek fejlesztése, felzárkóztatása, a gyermekvédelemből az intézményre háruló feladatok ellátása • lehetőség szerint szervezi, biztosítja a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek felzárkóztató nevelését. Alaptevékenysége: 1. Óvodai ellátás, nevelés 2. Óvodai intézményi étkeztetés 3. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátása, nevelése Típusai: •

Testi

• Érzékszervienyhe fokban sérült látáskárosodott (gyengén látó) és halláskárosodott (nagyot halló) 7

Helyi Óvodai Nevelési Program •

Értelmi enyheés középsúlyos

• Beszédhibás •

Autistatársaira nem veszélyes gyermek

• Több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos • A pszichés fejlődés zavarai • Megismerési funkciók fejlődésének rendellenességei SNI A • Megismerési funkciók fejlődésének rendellenességei SNI B •

Viselkedés fejlődésének rendellenességei SNI A

• Viselkedés fejlődésének rendellenességei SNI B Alapfeladata: • óvodai nevelés • a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése Kiemelt feladata: • halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, és a hátrányos helyzetű gyermekek személyiségének fejlesztése, a tehetség kibontakoztatása, képességeinek fejlesztése, felzárkóztatása, a gyermekvédelemből az intézményre háruló feladatok ellátása • lehetőség szerint szervezi, biztosítja a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek felzárkóztató nevelését. Közfeladata: Óvodai ellátás, nevelés

A település rövid bemutatása

8

Helyi Óvodai Nevelési Program Gelej Borsod megye déli részén, síkvidékén fekszik, történelméről már a tatárjárás idejéről is vannak feljegyzések. Ezt a vidéket Kishortobágynak is nevezik. A falu határának egy része tájvédelmi terület, a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik. A természeti adottságokból fakadóan a lakosság nagyobbik része és a helyi Szövetkezet is állattenyésztéssel, ezen belül juhászattal, tehéntartással, halászattal foglalkozik. A szövetkezethez tartozó szakágazatok – juhtenyésztés, varroda, tehéntartás – óvodai nevelőmunkánk területén is adnak megismerési, alkalmazási lehetőségeket, természetes anyagok, állatok, gyapjú, tejtermékek. Községünk, s egyben óvodánk is, mintegy negyed századon át a Mezőcsáti Közös Tanácshoz tartozott, amely nagyban rányomta bélyegét a falu fejlődésére. 1990-ben a rendszerváltás kínálta lehetőséggel élve községünk külön vált, és saját Önkormányzat létesült. Az utóbbi 10 évben többet fejlődött falunk, mint azelőtt bármikor. Sajnos a község fejlődésében való lemaradást nem lehet egyik napról a másikra bepótolni. Sokat fejlődött Gelej, de még nagyon sok a tennivaló.  A falu múltja több évszázadra tekint vissza. Sajnos településünkön elenyésző a „régi épület”, mivel új lakások épültek, a régieket lebontották.  A falu vezetői nagy hangsúlyt fektetett és fektet ma is a falu fejlesztésére, szépítésére, emellett a szociálisan rászoruló családok támogatására.  Kiépített úthálózat, gázvezeték rendszer, saját vízvezeték rendszer, telefon szolgálja a falu kényelmét.  Az óvoda és iskola épületét felújították, és a régi iskola épületét átalakítva egy korszerű, több funkciós közösségi tér fogadja az idelátogatókat. Óvodánk egy vegyes csoporttal működő óvoda. Megalakulásának története az 1950es évekre nyúlik vissza, majd 1962-ben egy régi nemesi kúria épületében kapott helyet, – s jelenleg is itt működik – csendes, a falut átszelő elég forgalmas úttól félre eső helyen.

Szociográfiai felmérés értékelése Óvodánk férőhely száma: 25 fő Területe:

foglalkoztató: 30 m² fektető helyiség: 20 m² konyha: 100 adagos

Óvodás gyermekek száma: jelenleg 11 fő 9

Helyi Óvodai Nevelési Program Teljes családban élő gyermekek száma: 1 fő Csonka családban élő gyermekek száma: 1 fő Nagy családok száma: (2 gyermeknél több): 1 Több generációs családban élő gyermekek száma: 3 fő Munkanélküli szülő száma: o Bejáró óvodásgyermek:1fő Szülők iskolai végzettsége: középfokú: egyetemi, főiskolai: 8 általános iskolai:

19 fő -3 fő

Fizikai munkakörben dolgozó szülők száma: Értelmiségi munkakörben dolgozó szülők száma: Háztartásbeli, vagy anyaságin lévő anyukák száma: Vállalkozásból élő családok száma:

8 fő 1 fő 3 fő 2

A családok anyagi helyzete: az óvónők megítélése szerint: többnyire a létminimum körül, illetve alatta van. A szülők többsége közmunkaprogram keretében dolgozik. Átlagon felüli anyagi helyzettel rendelkező családok: igen elenyésző számban (1 család) Lakáskörülményekre jellemző: 3 család albérletben, 6 család saját lakásban él.

nagyszülőkkel

közösen,

1

család

Etnikai kisebbség száma: településünkön 3 család él, közülük egy gyermek óvodás. Rendezett körülmények között élnek, a közmunka program keretében rendszeresen dolgoznak.

1. Óvodánk szerkezete Óvodánk a Geleji Polgármesteri Hivatal által fenntartott, szakmailag önálló, de nem önálló gazdálkodási jogkörrel működő intézmény. Csoportok száma: egy vegyes életkorú csoport. Férőhelyek száma: 25 fő Két okleveles óvodapedagógus munkáját egy szakképzett dajka segíti. Tárgyi feltételrendszer: régi, elavult (ezek cseréjére lenne szükség) Eszköz rendszer: régi, hiányos (ezek pótlására, felújítására lenne szükség – amely folyamatos, de pályázati támogatások elnyerésétől függ. 10


Óvodánk koncepciója Az óvodánkban folyó nevelőmunkát, mindennapi tevékenységeinket a szociokultúrális környezet, az óvoda szerkezetével kapcsolatos tények, a társadalmi környezet elvárása, a helyi sajátosságok, adottságok, lehetőségek figyelembe vételével szervezzük. Ezért nevelő munkánk során a következő területek nagyon fontos szerepet kapnak: Egészséges életmód kialakítása: A gyermekek életkori sajátosságaiból fakadóan, mozgásigényükre apellálva, az óvoda nagy udvarát kihasználva:  Különféle mozgásos játékok szervezése a szabadban, fektető helyiségben,  Tartásjavító torna beépítve a testnevelés anyagába,      

Kirándulások, séták szervezése, A szabadban való (téli hidegben is) tartózkodás igényének kialakítása (téli sportjátékok) Korszerű, egészséges táplálkozás igényének kielégítése, a helyi sajtüzem termékeinek rendszeres fogyasztása, Mentálhigiénés szokások, tisztaság iránti érzék, igény korai kialakítása.

Környezeti nevelés: A helyi természeti adottságok, sajátosságok alapján:  Közvetlen környezet megismerése, megszerettetése, helyismeret, néprajzi hagyományok megismerése, ápolása. (a település évszázadokra visszatekintő múltja, elnevezések a falu határában: Pólyahát, Gyíkosvölgy, a falu szülöttei: Geleji Katona István – erdélyi református püspök, Kovács Gyula – író életének története, a falu elnevezése.  A természeti környezet megismerése, megszerettetése, óvása: tájvédelmi terület – állatok, növények, halastó, kiserdő, gazdálkodási és munkalehetőségek – állattenyésztés, növénytermesztés.  Közvetlen környezet iránti tisztaság igényének kialakítása.  Természetes anyagok felhasználása – termések, gyapjú.  A kapcsolódó ünnepek, rendezvények szervezése.  Tágabb környezet megismerése, kirándulások szervezése. Speciális fejlesztés

11

Helyi Óvodai Nevelési Program  A beilleszkedési, magatartás, részképesség zavarral küzdő gyermekek fejlesztése, testséma alakításával, finommotorika, szem-kéz koordináció fejlesztésével.  Az egyéni érdeklődésen alapuló fejlesztés (bábozás, barkácsolás) Szülőkkel való kapcsolattartás  Szülői értekezletek, családlátogatások: családi és óvodai nevelés, nevelési módszerek összeegyeztetése.  A szülők bevonása az óvodai élet megszervezésébe.  Nyílt nap szervezése – a szülők betekintést nyerhetnek az óvodai nevelésbe.  Közös rendezvények szervezése: kirándulások, munkadélutánok, különféle közös programok. Hagyományteremtés, hagyományápolás, közösségi élet  A gyermekek születés – névnapjának megünneplése, ajándék-készítés.  Óvodán belüli hagyományok, rendezvények a szülők bevonásával (farsang, gyermeknap)  Óvodai ünnepek, megemlékezések, hagyományápolás (nőnap, húsvét, majális, anyák napja, évzáró, mikulás, karácsony, nemzeti ünnepeink)

3. ÓVODÁNK NEVELÉSI CÉLJAI Célunk, a felnőttekkel együttműködő, kreatívan gondolkodó, érdeklődő gyermeket nevelni. Az óvodáskorú gyermekek életkori és egyéni sajátosságait figyelembe véve, a gyerekek eltérő fejlődési ütemét szem előtt tartva: segíteni sokoldalú, harmonikus, egészséges fejlődését, személyiségének kibontakozását. Komplex egyéni fejlesztéssel segíteni a testi, szociális, értelmi (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, logikus gondolkodás, probléma megoldás, anyanyelvi, mozgásfejlesztés) érettség alakulását, valamint az óvodai nevelési feltételek sajátos szervezésével az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzését. Törekszünk a családias, derűs légkör kialakítására. Igyekszünk biztosítani a gyermekek fejlődéséhez szükséges változatos tevékenységeket, különösen a gyermekek játékára tekintettel. Óvodai nevelésünk támaszkodik a családi nevelésre, folytatja és kiegészíti a családnevelő munkáját. Nevelőmunkánk érzelmi (emocionális) biztonság nyújtásával a gyermeki személyiség egészét, a testi (szomatikus), értelmi (mentális), közösségi (szociális) fejlődését célozza meg.

12

Helyi Óvodai Nevelési Program Alapelvünk:  A gyermeket – mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg, tisztelet, szeretet, elfogadás, megbecsülés övezze.  Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, ennek megfelelően a személyiség teljes körű és egyéni kibontakoztatására törekszünk.  Az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény. Nevelőmunkánk során az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodunk:  Az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről.  A testi, szociális és értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról.  A gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékra.  E tevékenységen keresztül az életkornak megfelelő műveltség tartalmak közvetítéséről.  A kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.

4. Nevelési feladataink a gyermeki személyiségfejlesztés területén. Nevelőmunkánk átszövi a gyermek személyiségének egészét, testi, értelmi, közösségi fejlődését. Kitűzött céljaink megvalósítása érdekében a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül: − egészséges életmód alakítása, − érzelmi nevelés, közösségi nevelés, szocializáció biztosítása, − értelmi fejlesztés, anyanyelvi nevelés, ezek megvalósítása.

Egészséges életmód alakítása Nevelésünk egyik nagyon fontos területe az egészséges életvitel kialakítása, a gyermek testi, lelki szükségleteinek kielégítése. A rendszeresen végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra, feltételei az egészséges testi, szellemi fejlődésnek. Az életritmus, a táplálkozás, testápolás, öltözködés, mozgás, edzés, pihenés – alvás megszervezésével, az ehhez kapcsolódó gyermeki 13

Helyi Óvodai Nevelési Program tevékenységekkel, a szokások kialakításával biztosítjuk a megfelelő életmódot. Azonban mindenkor figyelembe kell vennünk a gyermekek egyéni sajátosságait. További feladataink az egészséges életmódra nevelés területén:  Olyan mozgásos tevékenységek alkalmazása, amelyek kielégítik a gyermek mozgásigényét, és hozzájárul teljesítő- és teherbíró képességének növeléséhez (természetes nagymozgások, finommotorika fejlesztése, szem-kéz koordináció).  A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása.  A gyermekek gondozása, testi, lelki szükségleteinek mozgásigényének kielégítésével a gyermekek komfortérzékének biztosítása.  A gyermekek egészségének védelme, edzése.  Harmonikus, összerendezett mozgás elősegítése.  Egészséges életmód, testápolás, egészségmegőrzés szokásainak alakítása.  Megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatatok ellátása.  Korszerű táplálkozási szokásrendszer kialakítása.

Érzelmi nevelés, közösségi nevelés, szocializáció 1. Ahhoz, hogy a gyermek jól érezze magát az óvodában, nevelőmunkánkban kiemelt szerepet kap a barátságos, derűs légkör kialakítása, mert csak érzelmi biztonságban fejlődhet a gyermek személyisége. Ezrét alapozunk az óvodás korú gyermekjellemző sajátosságára az érzelemvezérelt magatartásra. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül a gyermeket. Ezért fokozott figyelmet fordítunk a következőkre:  már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket,  pozitív érzelmi töltés jellemezze felnőttel, gyermekkel való kapcsolatát,  az óvoda segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én-tudatának alakulását,  teremtsen lehetőséget a gyermek társas szükségleteinek kielégítésére,  nevelje a gyermeket a másság elfogadására: legyen természetes számunkra, hogy minden ember más, egyéni külső, belső tulajdonságokkal rendelkezik, így másságával együtt elfogadható, szerethető,  tanulják meg az egymás felé fordulást, egymás segítését, az értelmes szeretetet. 14


2. A közösségi nevelés, szocializáció szempontjából fontos szerepet tölt be a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Ezért olyan óvodai élet szervezését tartjuk fontosnak, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, szabálytudat…) fejlődését. 3. Nevelőmunkánk segítse elő a gyermek nyitottságára, építve esztétikai érzékük gyarapodásával tudjon rácsodálkozni a természetben és emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre, tanulják meg tisztelni, becsülni azt. 4. Az óvodapedagógusok viselkedése magatartásának alakulására.

legyen

modell

értékű

a

gyermekek

5. Fokozottan figyelnünk a lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, elhanyagolt, illetve a kimagaslóan jó képességű gyermekekre, hiszen az ő nevelésük speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakember (logopédus, pszichológus, gyógypedagógus) segítségét kérjük.

Értelmi fejlesztés, anyanyelvi nevelés 1. Nevelési feladataink során a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítunk a gyermekeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatot szerezhetnek természeti és társadalmi környezetünkről. További feladataink:  a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bővítése, rendszerezése,  a gyermek értelmi képességeinek (érzékelés, észlelés, emlékezet, szándékos figyelem, képzelet, logikus gondolkodás) és kreativitás fejlesztése,  érdeklődésükre, kíváncsiságukra alapozva, aktívan vegyenek részt közvetlen környezetük megismerésében,  tudatos irányítással jussanak el az általánosítás, az egyszerűbb összefüggések felismerésének szintjére,  legyenek képesek egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazására. 15


> Óvodai nevelőmunkánk egészét áthatja a nevelés minden területén jelen lévő anyanyelvi nevelés. Ezért kiemelt helyet foglal el az anyanyelv fejlesztése, és a kommunikáció különböző formáinak alakítása. Különös figyelmet fordítunk:  a beszédkedv fenntartására,  a gyermek meghallgatására,  a gyermek kérdéseinek érvényesülésére,  és a válaszok igénylésére, megadására.  törekednünk kell a pozitív érzelmi viszonyokra támaszkodva a környezet minél át fogóbb megismertetésére.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 1. A gyermek belső érése, a családi- és óvodai nevelés összefonódása következtében a gyermekek többsége óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. 2. Az iskolaérettségnek testi – lelki – szociális kritériumai vannak, ezek közül egyik sem hanyagolható el a sikeres iskolai munkához.  A testileg egészségesen fejlődő gyermek 6 éves korra eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak a test arányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció, finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségleteit szándékosan irányítja.  A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. Tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Tovább differenciálódik érzékelése, észlelése. Különösen jelentős a téri észlelés, a vizuális és akusztikus differenciálódás, téri tájékozottság, térbeli mozgásfejlettség, testséma kialakulás. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: − az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés.

16

Helyi Óvodai Nevelési Program − megjelenik a szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartama, terjedelme, könnyebbé válik megosztása, átvitele, − a cselekvő – szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek: − érthetően és folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait, érzelmeit érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal fejezi ki, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat, végighallgatja, megérti mások beszédét, − elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri és alkalmazza a közlekedés alapvető szabályait, ismeri szűkebb lakóhelyét, környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását, védelmét, felismeri az öltözködés és időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartásformák, szokások melyek természeti és társadalmi környezetük megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak.  Óvodáskor végére szociálisan is éretté válik az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, kapcsolatteremtésre felnőttel, társaival egyaránt. − Egyre több szabályhoz alkalmazkodik, késleltetni tudja szükségletei kielégítését. − Kialakulóban van feladattudata, ez a feladat megértésben, feladattartásban, feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg, kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 3. Az öt éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt a nevelési folyamat célja, feladata az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elősegítése. 4. A neurológiai és egyéb hátránnyal küzdő gyermek esetében folyamatos és speciális szakember segítségével végzett korrekció mellett érhető el a fentiekben leírt fejlettségi szint. 17


5. A különleges gondozásra kerülő gyermekek iskolaérettségi kritériuma tükrözi a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekkel szemben.

AZ ÓVODAI NEVELÉS RENDSZERE Az óvodai nevelés feladatai szerteágazó, egymásra épülő és egymással összefüggő, komplex módon érvényesülő tevékenységek, melyek átszövik az óvodai nevelés teljes rendszerét. A megvalósuló feladatok biztosítják az óvodai nevelés céljának kiteljesedését. A rendszer fő elemei: 1. A nevelés alapvető keretei: gondozás, egészséges életmódra nevelés, közösségi nevelés, szocializáció. 2. A gyermeki tevékenység formái: játék, munka, tanulás. 3. A gyermeki tevékenység tartalmi eszközei: (nevelési területek) anyanyelvi nevelés, mely segíti az irodalmi-, zenei-, vizuális-, környezet megismerésére-, a matematikai- és testnevelést. 4. Óvodai nevelőmunka színterei: család, közművelődési intézmények, iskola. Az óvoda a gyermek fejlesztése útján hat a családra. A nevelési feladatok, célok közvetítésével kezdeményezi és segíti az óvodai és családi nevelés összehangolását, melynek alapja és feltétele a gyermek érzelmi biztonsága, és a szülő kiegyensúlyozott óvodai közérzete. E nevelési színtereken érvényesülő dialektikus egysége és kölcsönhatása nélkülözhetetlen az óvoda nevelési céljainak elérésében. Az óvodai munkafejlesztő hatását a fejlődés jellemzői mutatják.

A nevelés alapvető keretei Egészséges életmódra nevelés: Az óvodai nevelés alapvető feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. A rendszeresen végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra, feltételei az egészséges testi és szellemi fejlődésnek, ezzel hozzájárul az egész személyiség alakulásához. Az optimális, a gyermek életkorának megfelelő óvodai életritmus kialakításánál figyelnünk kell a családi szokásokra is. 18


Területei:  gondozás,  testi nevelés, testedzés,

-

mozgás

-

levegőzés,

-

pihenés,

-

egészséges táplálkozás

 egészségvédelem Gondozás: a testi, lelki, szellemi egészség alapvető feltétele a gyermek komfortérzetének kielégítése. Az önkiszolgáló feladatok végzésével, a tevékenység gyakorlásával természetes módon alakítjuk énképét, segítjük önállóvá válását. Testi nevelés, testedzés, egészségvédelem: A gyermek testi szükségleteinek (levegőzés, pihenés, egészséges táplálkozás) természetes mozgásigényének kielégítése, testi épségének védelme, edzése. A légző és keringési rendszer teljesítőképességének, csont- és izomrendszer teherbíró képességének növelése. A levegő, víz, napfény együttes hatásával segítjük a testi edzettséget, az egészség óvását. A megfelelő tárgyi eszközök biztosítása, magába foglalja a gyermek testi épségének védelmét és a baleset megelőzését. Közösségi nevelés, szocializáció: A közösségi nevelés olyan nevelési folyamat, amely elősegíti a társas környezet szempontjából értékes tulajdonságok alakítását. A közösségi nevelés által biztosíthatók a gyermek fejlődéséhez szükséges tevékenységi formák, társas kapcsolatok. A közösségi nevelés eredményeként az óvodás gyermekek szívesen járnak óvodába, ragaszkodnak a hozzájuk érzelmileg közel álló társaikhoz, óvónőhöz. Csoportjukkal azonosulni tudnak. A közös tevékenységek, közös élmények – örömet szereznek nekik – melynek során kialakulnak a közös együttélés szabályai, normái, melyekhez az egyén alkalmazkodik. Alkalom nyílik az egymáshoz viszonyításra, amely szükséges a reális „én-kép” kialakításához, az én határok megtapasztalásához. Társas együttélés során megtanulják az egymás felé fordulást, egymás segítését, a másság elfogadását, az értelmes szeretetet. Közben olyan

19

Helyi Óvodai Nevelési Program pozitív erkölcsi tulajdonságaik fejlődnek, mint például az együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, fejlődik, mint például: önállóság, önfegyelem, kitartás, pontosság, feladattudat, szabálytudat.

A gyermeki tevékenységformák Játék: A játék a gyermek alapvető, legfontosabb tevékenysége, ezáltal az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete. A gyermek a játékban juttatja kifejezésre mondanivalóját, belső történéseit, érzelmeit, vágyait – áttételes eszközökkel, szimbolikusan. A játék sokrétű és összetett viselkedés, életmód, életforma, elsődleges életkategória, melyre nem érvényesek a valóság idő- és térbeli korlátjai. A játék szabad cselekvések sorozata, a gyermek szabad akaratából – külső kényszerítő hatások nélkül – jöhet csak létre. Nem produktív, nem a teljesítmény, eredmény fontos, hanem maga a folyamat. A játék valóságszerű, de nem valóságos. A közvetlen környezetükből szerzett tapasztalataikat, élményeiket furcsán, a játék logikája szerint kapcsolják össze. Ennek segítségével lépnek ki a valóságból a játék illúziójába. Játék során a gyermek nem csupán játszik, hanem közben ismerkedik a környező világgal (tárgyakkal, jelenségekkel,

eseményekkel)

amely

hatással

van

értelmi

képességeinek

fejlődésére, társaival valókreatív együttműködésre, a közösségi élet fejlődésére, fejlesztésére. Munka jellegű tevékenység: A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munkajellegű játékos tevékenység, amely az óvodában elsősorban a közösség érdekében történik. Az önkiszolgálás, segítés az óvó-néninek, társaiknak, együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi

megbízások

teljesítése,

a

naposi

munka,

környezet,

növény-

és

állatgondozás. A munka jellegű tevékenység végzése felelősséggel jár, megfelelő beállítódásra, ismeretekre, készségekre van szükség. Gyakorlása közben kialakul a gyermekekben a munka céljának tudata, a felelősségérzet, kötelességteljesítés, képessé

válnak

a

gyermekek

arra, 20

hogy

számoljanak

tevékenységük

Helyi Óvodai Nevelési Program következményeivel. Hatására fejlődik a gyermek önértékelése, ezzel együtt a közösségi értékelés. Tanulás: Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, ismeretszerzés, amely az egész óvodai nap folyamán adódó és szimulált helyzetekben, természetes környezetben az óvónő által kezdeményezett foglalkozásokon és időkeretben valósul meg. A megfigyelés, emlékezetbe vésés, felidézés a gyakorlati tevékenységek hatására fejlődik. Azt is mondhatnánk: a tanulás, a megismerés szükséglete, mint kíváncsiság, a kulturális igények forrása. Bimbózó tulajdonság, melyet állandóan táplálni kell, mert szellemi és társas ösztönzés nélkül elsorvad.

A fejlesztés tartalmi eszközei A tapasztalatok és ismeretek elsősorban a közvetlen természeti, társadalmi környezetből származnak. A fejlesztés tartalmi eszközei: az irodalmi-, zenei-, vizuális-, matematikai nevelés, amely a környezet megismerésébe ágyazódva a játékban, mint a legfontosabb gyermeki tevékenységben valósul meg, és az anyanyelvi nevelés átölel, mely az egész napi óvodai életben jelen van. A gyermek természeti és tárgyi környezete. Anyanyelvi nevelés: Anyanyelvünk sokrétű, árnyalt jelrendszer, melyet a gyermek sokféle tevékenység közben a felnőttekhez és társaikhoz való viszonyának fejlődése során sajátít el. Használata szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatának. A

szocializáció

folyamatában

a

beszéd

a

gyermek

környezetével

való

érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszköze. Környezetünk megismerése: A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesül. A gyermek miközben

felfedezi

környezetét,

olyan 21

tapasztalatok

birtokába

jut,

melyek

Helyi Óvodai Nevelési Program környezetében való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi néphagyományok, szokások és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét. Közvetlen környezetéből szerzett tapasztalatait, élményeit nemcsak szavakban, hanem képi ábrázolásban is kifejezésre juttatja, játékában újra éli. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli, téri viszonyokat, relációkat. Alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiség szemlélete. Irodalmi nevelés – mese – vers Az érzelmi biztonság megadásának és az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, mozdulatok és szavak egységével érzéki – érzelmi élményeket adnak. A mese a gyermek érzelmi – értelmi és etikai fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. Adekvát, képi és konkrét formában tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonyairól, a lehetséges, megfelelő

viselkedésformákról.

Visszaigazolja

a

kisgyermek

természetes

szorongását és egyben feloldást, és megoldást kínál. Zenei nevelés Az óvodában az éneklés, zenélés felkelti a gyermekek zenei érdeklődését, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös ének – zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek népi táncok és népi játékok, a népi nemzeti hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Vizuális nevelés A vizuális nevelés összetett, sokszínű tevékenységi terület. Magába foglalja a rajzolást, festést, mintázást, építést, képalakítást, konstruálást, kézimunkát, a műalkotásokkal való ismerkedést és a környezetalakítást. Az egyéni fejlettség, és képességekhez igazodva segítik a képi – plasztikai kifejezőképesség, komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képességek alakulását, a gyermeki élmény- és fantázia világ gazdagodását és annak képi formában történő 22

Helyi Óvodai Nevelési Program kifejezését,

a

gyermek

téri,

formai

színképzeteinek

gazdagodását,

képi

gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük szép iránti nyitottságuk, igényességük alakulását. Matematikai nevelés Környezetünk

mennyiségi,

formai

megismerése.

A

minket

körülvevő

világ

mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseink felfedezése, megtapasztalása játékos formában. A környezet megismerése közben a gyermek matematikai tapasztalatok birtokába is jut, a mindennapi életben mindennap találkozik matematikai fogalmakkal, így természetes módon ismerkedik meg velük. Feladata: a gyermek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi ok – okozati összefüggések felismerése, a logikus gondolkodás megalapozása. Testnevelés – mozgásfejlesztés A torna, a mozgásos játék fejleszti a gyermek természetes mozgását (járás, futás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás) Fejleszti a testi képességeket: mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Kedvezően befolyásolja a gyermek egészséges szervezeti

növekedését,

teljesítőképességét.

teherbíró

Fontos

képességét,

szerepe

van

az

és

az

egészség

egyes

szervek

megőrzésében,

megóvásában. Felerősíti és kiegészíti a gondozás és egészséges életmódra nevelés határát. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segíti a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet valamint a személyiség akarati tulajdonságainak alakulását.

Óvodánk kapcsolatai Kapcsolatunk rendszere I.

Óvoda – Család

II.

Óvoda – Fenntartó

III.

Óvoda – Segítők − Háziorvos, védőnő − Családsegítő,

IV.

Mérei Ferenc Logopédiai, Pedagógiai, Pszichológiai Szakszolgálat.

23

Helyi Óvodai Nevelési Program V.

Óvoda – Társintézmények − Iskola

VI.

Óvoda – Közművelődési Intézmények − Könyvtár − Művelődési ház (Mezőkeresztes)

PREFERÁLT NEVELÉSI ELVÜNK Óvodai nevelőmunkánk alapelveit Nemzeti Köznevelési Törvény, Közoktatási Törvény paragrafusai; az Óvodai nevelés országos alapprogramja – figyelembe véve Az emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és a Gyermekek jogairól szóló Nemzetközi

Egyezményben

foglaltakat

–

valamint

szakmai

dokumentumok

határozzák meg. Nevelési alapelvünk:  Az emberi személyiség teljes körű fejlesztése, kibontakoztatása.  A

gyermek

személyiségének,

emberi

méltóságának,

jogainak,

alapvető

szabadságának tiszteletben tartása, a másság elfogadása, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével, fejlesztésével.  A gyermeket különleges védelem illeti meg.  Az óvodapedagógus modell szerepe.  A pedagógiai etika szem előtt tartása.  A család elsődlegességének elismerése a nevelésben. A helyi adottságainkból és az igényekből adódó nevelési alapelvek:  Az

óvodapedagógus pedagógiai

nézeteinek, módszertani

szabadságának

érvényesülése, tiszteletben tartása.  Érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkör megteremtése.  Az egészséges életmódra nevelés, környezet szeretetére, óvására nevelés, hagyomány-teremtés és ápolás.  A gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi környezet biztosítása. 24

Helyi Óvodai Nevelési Program  A gyermek speciális fejlesztése egyéni képességei alapján.  A családdal való kapcsolattartás erősítése.

A NEVELÉS TARTALMA NEVELÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERÜLETEK 1. ANYANYELVI NEVELÉS Feladatok: Az anyanyelvi – kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési feladatok megvalósulásának minden mozzanatában. A helyes és szép beszéd mélyíti érzelmeit, fejleszti esztétikai érzékét. Eredményes megvalósítása hozzájárul a gyermekek iskolai képességeinek megalapozásához.  Ideális csoportlégkör, beszélő – beszéltető környezet, szeretetteljes viszony kialakítása. A jó társas kapcsolatokban szerzett tapasztalatok segítik elő a kommunikációs

helyzetnek

megfelelő

hanglejtés,

hangerő,

beszédritmus,

szünettartás, beszédkészség fejlesztését.  Személyes példájával (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés) ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt, teremtsen lehetőséget a monológikus beszédre,

ennek

fejlesztésére,

bővítse

szókincsüket,

gazdagítsa

metakommunikációs ismereteiket (arckifejezés, érzelmeket jelző gesztusok, testtartás…)  Az óvónő éreztesse meg a nyelv kifejező erejét, szépségét, törekedjen szemléletességre, mondatszerkesztése legyen egyszerű, de változatos.  Használjon olyan nyelvi eszközöket, melyek szint láthatóvá teszik a gyermek előtt a beszédben ábrázolt eszközöket, helyzeteket, cselekvéseket, szereplőket.  Kérdéseivel fejlessze a gyermek gondolkodását.  Az óvónő tárja fel a hiányosságokat, a nyelvileg hátrányos helyzetű, fejlesztésre szoruló gyermekekkel foglalkozzon differenciáltan.  Értse meg az alig, vagy keveset beszélő gyermeket.

25

Helyi Óvodai Nevelési Program  Kérje szakember segítségét a csoportban előforduló beszédhibás gyermekek terápiájához. Tevékenységek: Gondozás: a gondozás közben folytatott beszélgetések elősegítik a gyermek és az óvónő közötti érzelmi kapcsolat alakulását, elmélyülését, fokozzák a gyermek jó közérzetét, nyitottságát kapcsolatteremtésre. A gondozási műveletek jó alkalmat teremtenek a párbeszéd kialakítására, szóbeli utasítás megértésnek és követésének megfigyelésére, bővül szókincse, fejlődik értelmi képessége. Közösségi nevelés: a gyermekek harmonikus fejlődése csak jó csoportlégkörben érhető el, ahol megnyilvánul a gyermek kapcsolatteremtési vágya, megnyilatkozási szándéka, fogékonysága, érdeklődése társai iránt, alkalmazkodó képessége. Csoportos és egyéni beszélgetések, közös tevékenységek során megtanulja és gyakorolja az együttműködést elősegítő udvariassági formák nyelvi szabályait, kifejezéseit. Játék: a játékban kialakult társas kapcsolatok természetes körülmények között fejlesztik a beszédet. Közös játékok során a gyermek megtanul alkalmazkodni viselkedésében, beszédében egyaránt, felismeri és gyakorolja a különböző beszédhelyzetekhez illeszkedő beszédmódok, nyelvi eszközök használatát. Az anyanyelvi nevelésben jól használható a báb. Bábjátékkal fejlődik érzelmi kifejező készsége, gyakorolja az elbeszélő és párbeszédes formákat, felismeri hogyan bánjon a hangjával, hangerővel, hangmagassággal, hangszínnel. Az anyanyelvi játékok során új ismeretekre tesz szert (artikuláció, mondatalkotás, szókincs) segítik az összefüggő beszéd és párbeszéd fejlesztését. Munka: a munkavégzés egyik legfontosabb eleme az összehangolt, közös cselekvés, mely szükségessé teszi a társakkal való folyamatos szóbeli kapcsolatot. A szabályok, az eszközhasználat, az eljárás módjának közlése, az utasítás megértése segíti a beszédfejlődést, bővíti a nyelvhasználat területeit. Megtanulja a tevékenységhez kapcsolódó nyelvi formák alkalmazását. 26

Helyi Óvodai Nevelési Program Irodalmi nevelés: az anyanyelvi nevelés jelen van a tanulás egész folyamatában. A mesélés, verselés az anyanyelvi nevelés legfontosabb területe, módszere. Az irodalmi nevelés vezeti el a gyermeket szépirodalmi élményekhez. A mesélés közben alkalmazott gesztusok, mimika segíti a mű megértését, a nyelvi fordulatok életre keltését. A különféle kifejezések, szólások, nyelvi fordulatok, stiláris eszközök (hangutánzás, hangfestés) gazdagítják a gyermek nyelvi kifejező készségét. Vizuális nevelés: a nyelvi a képi, a formai ábrázolás együttes alkalmazása lehetőséget ad az élmények, események, érzések többféle kifejezésére. A szóbeli ábrázoló képesség a gyermekeknél különböző szinten állhat, de a kifejezésben a két képesség segíti egymást. A téri észlelés, a térbeli formai képzetek gazdagítása, a tevékenység közben alkalmazott eszközök használatában szerzett tapasztalatok, az arányok, irányok, nyelvi kifejezések gyakorlása segítik, előkészíti az írás-olvasás tanulásához szükséges képességek fejlődését. Zenei nevelés: a zenei nevelés a hangképzés, tiszta kiejtés, hangsúly, hangerő, hanglejtés dallama, ritmus, tempó, tempóváltás gyakorlása az élőbeszéd érzelmeket tükröző, jelentést hordozó elemeit gazdagítják. A fogalom párok (halk-hangos, magas-mély) régies, vagy tájnyelvi szavak gazdagítják a gyermek szókincsét. Környezeti nevelés: a természeti és társas környezettel való ismerkedés közben alakul társas magatartása, fejlődik beszédmegértő és nyelvi kifejező készsége. A közös tapasztalatok, élmények a gyermeket beszélgetésre késztetik, okokat és következményeket

keresnek,

melyek

segítik

a

természethez,

tárgyakhoz,

emberekhez fűződő jó kapcsolatuk alakulását. Matematikai nevelés: a tevékenységek révén a beszéd és gondolkodás szoros összefüggésben fejlődik. A szóban közölt matematikai feladatok pontos megértése, a megoldáshoz vezető utak végiggondolása, a hasonlóságokról és különbségekről gyűjtött tapasztalatok megfogalmazása pontos nyelvi kifejezést kíván. A feladatok, műveletek megoldása során a konkrét tapasztalatokból nyert képzetek elősegítik a nehéz

viszonyfogalmak,

melléknévfokozás, 27

névutós

szerkezetek

felfogását,

Helyi Óvodai Nevelési Program alkalmazását. A térbeli tapasztalatok. A térbeli tapasztalatok gyűjtésében a mozgások iránya, a tárgyak helyének megjelölés szolgálja az anyanyelvi nevelést. Testnevelés: mozgásos gyakorlatok végzése során szóbeli leírás alapján végzik a különféle

mozdulatokat,

mozgássorokat,

szóbeli

utasításra

cselekednek,

összehangolják mozgásukat. Mindez a beszéd cselekvést szabályozó szerepét biztosítja. A fejlődés jellemzői 3-4 éves korban: Egyéni fejlettségüknek megfelelően szívesen beszélnek a velük megtörtént eseményekről. Ismerik a környezetükben található tárgyak, jelenségek nevét, szavakkal kifejezik a tárgyak, személyek szembetűnő tulajdonságait, mozgását, cselekvését. Új szavakat, szófordulatokat használnak, alkalmaznak. Gondolataikat összefüggően fejezik ki. Hangsúlyozásuk, hanglejtésük esetleges, nem mindig megfelelő. A magán- és mássalhangzók nagy részét tisztán ejtik. 4-5 éves korban: Szívesen, bátran beszélnek, elmondják korábbi élményeiket. A megismert szavakat, kifejezéseket, szófordulatokat jelentésüknek megfelelően értik, használják. Figyelnek társaik beszédére, igénylik hogy figyelmesen meghallgassák őket. Alkalmazzák a párbeszéd jellegzetes fordulatait, udvariassági kifejezéseket. Az anyanyelvnek megfelelő hanglejtéssel használják az állító és tagadó mondatokat, felszólítást, felkiáltást, óhajtást. Még ebben az életkorban is vannak hangsúly és hanglejtő hibák. Néha előfordul helytelenül kiejtett, vagy helyettesített hang. 5-6-7

éves

korban:

Aktívan

használják

szókincskészletüket.

Összefüggően

beszélnek, de sok a szóismétlés, kötőszóhalmozás. Folyamatos elbeszélésük nem mindig követi a történések logikai, időbeli sorrendjét. Nyugodtan végig hallgatják az óvónőt, nem vágnak egymás szavába. Helyesen használják a névmásokat, névutókat, jövőidejű igeidőt, igemódokat. Kialakult az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető, megfelelő hangsúlyozású, hangerejű, hanglejtésű és sebességű beszéd. Érzelmeiket gesztusokkal, arcjátékkal kísérik.

28

Helyi Óvodai Nevelési Program Módszertani alapelvek: Kísérje figyelemmel az óvónő a kommunikációs készségek fejlődését. Tartsa szem előtt, hogy a család nyelvi sajátosságainak következménye, a gyermekek különböző szintű és jellegű beszédkészséggel érkeznek óvodába, az egyéni fejlődés ütemének különbségei eltérő módon és ütemben fejlődnek. Ösztönözze a gyermeket arra, hogy változatosan, élményszerűen fejezze ki magát, törekedjen fokozatos beszédfegyelemre. Az

óvónő

tartsa

szem

előtt,

hogy

beszéde,

kommunikatív

viselkedése,

beszédkezdeményezése, beszédkapcsolata a gyermekek beszédfejlesztésének leghatékonyabb eszköze. Tartsa szem előtt, hogy beszéde példa értékű a gyermekek számára. Az anyanyelvi nevelés kapcsolata más nevelési feladatokkal Az anyanyelvi nevelés szorosan összefonódik:  A közösségi neveléssel: mert a társas kapcsolatok során intenzíven fejlődik a gyermekek kommunikációs készsége,  A környezeti neveléssel: mert ismeretszerzés, tapasztalatgyűjtés közben alakul társas magatartása, fejlődik beszédmegértő, nyelvi kifejező képessége.  Játékkal: mert játékban nélkülözhetetlen a beszéd, kreatív együttműködés szükséges. A pozitív érzelmek közlésvágyat ébresztenek, fokozódik a gyermek beszédkedve, amely a nyelvi kommunikációs készség fejlődését segíti. 2. Gondozás, egészséges életmód kialakítása Az emberek egészségét jelentősen befolyásolja életmódjuk. Az óvodában a megfelelő életritmus, táplálkozás, testápolás, öltözködés, mozgás, edzés, pihenés és alvás biztosítja a gyermekek egészséges fejlődését. Feladatok:  Megfelelő állapotban lévő tárgyi eszközök, egészséges környezet biztosítása.  Az óvodás gyermek életkorának megfelelő életritmus kialakítása.  Derűs oldott légkör, gyermek – óvónő közötti jó kapcsolat megteremtése, elegendő idő biztosítása a pihenéshez.

29

Helyi Óvodai Nevelési Program  Az óvónő tegye lehetővé, hogy minél több időt töltsenek a gyermekek a szabadban, szervezzen mozgásos tevékenységeket (szabadban, szobában egyaránt)  Az óvónő fektessen nagy hangsúlyt a higiénés szabályok betartására (portalanítás, fertőtlenítés, szellőztetés) melyek biztosítják a szervezet általános védekezőképességének fokozását, betegségek megelőzését.  Ismertesse meg az óvónő a gyermekekkel az önkiszolgálás feladatait, és az egyéni fejlettségi szintet figyelembe véve juttassa el a gyermeket az optimális fejlettségi szintre.  Ismertesse meg az óvónő a gyermekekkel az egészséges táplálkozás szokásait (zöldség, gyümölcs, tejtermékek – sajt, ezekből készült változatos ételek, esetleg szokatlan ízek bevezetése) ezzel mintát adva a családoknak a korszerű, egészséges táplálkozás szokásainak kialakításához.  Az óvónő szervezze meg a rendszeres egészségvédő szűréseket.  Tartsa szem előtt a különböző családi szokásokat, legyen modell a családok előtt. Tevékenységek:  Megismerik és gyakorolják a testápolási eszközök helyes használatát, eszközeiket rendben tartják, helyükre teszik. Használják a zsebkendőt, szalvétát, WC papírt. Cipőjüket húzzák, veszik, fűzőt befűzik és megkötik, ruhájukat fel és leveszik, gombolják, segítenek magukon, ha melegük van.  Tevékenyen részt vesznek a naposi teendők végzésében, folyadékot öntenek maguknak, helyesen használják az evőeszközöket, csukott szájjal, kultúráltan étkeznek.  Étkezés közben halkan beszélgetnek.  Megfelelően használják a játékeszközöket, képeskönyveket, ügyelnek azok épségére, szükség esetén segítenek azok megjavításában. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Önállóan használják a tisztálkodási eszközöket, szükség szerint kezet mosnak. Rendben tartják eszközeiket, levetett ruháikat. Helyesen használják a zsebkendőt, WC papírt. Ügyelnek saját személyük, környezetük gondozottságára, tisztaságára, megszüntetik a rendetlenséget. Ügyelnek esztétikus megjelenésükre. Önállóan tevékenykednek, segítenek kisebb társaiknak és felnőtteknek. Kialakul, és igényükké válik a kultúrált étkezés, helyesen használják az evőeszközöket. Szívesen vesznek részt különféle mozgásos tevékenységekben, sétákon. Ismerik és igényükké válik az egészséges táplálkozás. 30


Módszertani alapelvek  Az óvónő tartsa szem előtt, hogy az egészséges fejlődés egyik legfontosabb feltétele az óvónő és a gyermek közötti jó kapcsolat, ezért bánjon velük megkülönböztetett figyelemmel.  Ismerje igényeiket, egyéni jelzéseiket, otthonról hozott szokásaikat. A gyermeknek szüksége van testközelségre is, ezért ne csak dédelgesse, de segítse is őt.  Érje el az óvónő, hogy az egyéni képességű gyermekek jussanak el az optimális szintre.  Működjön együtt a családdal.

31


4. Napirend

Időpont

Időtartam

Tevékenység

7.00- 8.45

1.45

Gyülekező 7- 8 óráig, Játék, kezdeményezés

8.45- 9.30

0.45

Mindennapos testnevelés, készülődés tízóraihoz Étkezés

9.30-12.15

2.45

Szervezett foglalkozás, kezdeményezés Játék, szabadban tartózkodás

2.15- 13.15

1.00

Készülődés ebédhez, étkezés, fogápolás, Vetkőzés pizsamára, elalvás előtti mese

13.15- 14.30

1.15

Délutáni csendes pihenő Öltözködés, mindennapos testnevelés

14.30- 15.15

0.45

Készülődés uzsonnához, étkezés

15.15- 17.00

1.45

Játék, szabad tevékenység, szabadban tartózkodás Gyermekek hazavitele

32


5.

Közösségi nevelés, szocializáció

Az óvodai nevelés folyamatában az egyén és a közösség nevelése szervesen összefonódik, kölcsönösen gazdagítja egymást. A gyermekek alkalmazkodnak egymáshoz és maguk is alakítják a közösségi szokásokat. Feladatok:  Olyan napirend szervezése, amely hozzájárul a gyermekek egészséges fejlődéséhez.  A jó közösségi élet kialakításának feltétele a derűs, szeretetteljes, családias légkör.  Az óvónő biztosítson változatos tevékenységeket, melyek során megismerkedhetnek a gyermekek a pozitív, esetleg negatív élményekkel, ezáltal saját megtapasztalás alapján tanulják meg a magatartásformákat.  A gyermekek felelősségérzetének, kötelességtudatának fejlesztése.  Serkentse az óvónő a hallgatag gyermeket is megszólalásra. A családdal alakítson jó kapcsolatot, ápolja azt. Tevékenységek:  Az óvodás gyermek tevékenyen részt vesz gazdag és változatos tevékenységekben.  Közös tevékenységek során erősödik én-tudata.  Óvodába érkezéskor, távozáskor, vagy ha vendég jön hozzánk, köszönnek, a vendéget hellyel kínálják.  Szívesen és önként segítenek az óvónőnek, társaiknak.  Együttes tevékenységek során fokozódik aktivitása, önállósága, együttműködés érdekében kölcsönös engedményekre kész.  Március 15-re emlékezve részt vesznek a műemlék megkoszorúzásánál, Kovács Gyula író sírjára virágot viszünk.

33


Ünnepek, hagyományok rendszere: Ünnepek:

Mikulás, Karácsony, Anyák napja, Évzáró,

Megemlékezések: Március 15. Hagyományok:

A gyermekek születés és névnapja, Kisállatok világnapja, Szüret, Farsang, Nőnap, Zöld szív napja, Húsvét, Majális, Flórián nap, Madarak és fák napja, Gyermeknap, Óvodai kirándulás.

Megjegyzés: részletes ütemterv a 2. sz. mellékletben! A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:  Közös tevékenységekben önként és aktívan vesznek részt.  Önként segítenek egymásnak és a felnőtteknek. Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel, vigyáznak munkájuk eredményére.  Figyelemmel és türelemmel hallgatják társaikat, az óvónőt, utasításainak megfelelően végrehajtják a feladatokat.  A kialakult szokások a gyermekek igényévé válnak.  Ébredezik közösségi öntudatuk, örülnek az elért sikereknek.  Együtt éreznek társaikkal, érdeklődnek egymás iránt, bíznak magukban és társaikban. Kisebb barátságok jönnek létre.  A közösség életét zavaró megnyilvánulásokat próbálják megoldani. 34

Helyi Óvodai Nevelési Program  Elfogadják, követik az óvónő kérését, útmutatásait, ismerik a metakommunikáció jelzéseit (elismerés, nemtetszés, öröm, szorongás, biztatás)  A közösség számára hasznos feladatot végeznek, felelősséget éreznek a vállalt feladatokért, elfogadják a tennivalótól függő alá – fölé – mellérendelési viszonyokat.  Képesek kívánságaikat, törekvéseiket módosítani.  Önálló véleményt alkotnak, ismert helyzetekben választanak, döntenek. Igazat mondanak. Módszertani alapelvek:  Az óvónő a közösségi élet irányítója.  Következetes, ugyanakkor barátságos, szeretetteljes, őszinte, kellő empátiával, toleránsan, igazságosan és differenciáltan nevel.  Az óvónő személyisége modell értékű.  Mindig vegye figyelembe a gyermek fejlettségi szintjét, szándékát, törekvéseit.  A közösségi nevelés kapcsolatai más nevelési feladatokkal:  Környezet szeretetére neveléssel, mert: a természetes környezetben szerzett tapasztalatok, élmények, tevékenységek segítik a társas kapcsolatok kedvező alakulását, érzékelik a környezet szépségeit, higiénés szerepét.  Anyanyelvi neveléssel, mert: csoportos és egyéni beszélgetések során gyakorolja a párbeszéd különböző, az együttműködést elősegítő kifejezéseit, udvarias formáit.  A testneveléssel, mert: az együtt végzett tevékenységek olyan fontos tulajdonságokat fejlesztenek, mint az együttműködés, egymás segítése.  Zenei neveléssel, mert: a zene elsősorban az érzelmekre hat, az együttlét társas örömét jelenti.  A játékkal, mert: a játékban nyilvánulnak meg és fejlődnek legjobban a gyermekek közötti társas kapcsolatok. A közös játékban alakulnak a játékhagyományok, melyek a „mi-tudat” létrejöttét segítik.  Munkával, mert: az óvodában a munka elsősorban a közösségért végzett tevékenység, általa fejlődik a kitartás, felelősségérzet, kötelességteljesítés gyakorlása, az önértékelés, közösségi értékelés.

35


6. A játék A mozgás mellett a játék a gyermek legfontosabb tevékenységformája, hatására legintenzívebben fejlődik személyisége. Feladatok:  Az óvónő biztosítson derűs légkört, különböző élményekkel gazdagítsa a játék témáját, tartalmát.  Bővítse a világról szerzett tapasztalatukat, fokozza a játékkedvet, vegye figyelembe a fejlődés egyéni sajátosságait és segítse elő hogy a gyermekek játéka magasabb szintre jusson.  Biztosítson elegendő időt, megfelelő helyet, lehetőséget a játékhoz, hogy a gyermekek saját elgondolásaikat valósíthassák meg, hogy a játékban fantáziájuk, hangulatuk, érzelmeik szabadon megnyilvánulhassanak.  Az óvónő segítse a játék menetét, de csak az adott csoport, vagy gyermek igényének megfelelően.  Az óvónő vegye figyelembe az egyén sajátosságait és segítse elő, hogy a gyermekek játék tartalma magasabb szintre jusson.  Tartsa fontosnak, hogy a közös játékban a gyermekek érdeklődéssel, aktívan, jó kedvvel vegyenek részt, mert csak így fejlődnek olyan személyiségjegyek, mint az önállóság, kezdeményezés, aktivitás.  Az óvónő biztosítson az életkornak megfelelő, balesetmentes játékeszközöket, melyek segítik az elmélyült játék kialakulását és motiváló, fejlesztő hatásuk van.  Ismerje meg az óvónő a gyermekek otthoni játékfeltételeit, adjon segítséget, ötletet a szülőknek az otthoni együttjátszás szükségére.

A fejlődés jellemzői: Gyakorló játék: 3-4 éveseknél: a halandzsa játékos szabály szerint – nem a szöveg, hanem a hozzákapcsolódó ritmus és mozgás a lényeges. Mozgások sora játékos formában, valamilyen szabály szerint, vagy játékszert, tárgyakat rakosgatnak. 4-7 évesek: gyakorló játék csak akkor jelentkezik, ha az új játékot még nem ismeri, vagy ha a gyermek a fejlődésben lemaradt, képességei fejletlenek, tapasztalatai, 36

Helyi Óvodai Nevelési Program élményei szegényesek. Gyakorló játék van jelen a szerep és konstrukciós játékok elemeiként is. Szerepjáték: 3-4 éveseknél: elsajátítják, betartják a játékszerekkel és együttjátszással kapcsolatos elemi szabályokat, önállóan választják ki az eszközöket. Képesek egyszerű cselekvést

és

kapcsolatot

tartalmazó

szerepjátékok

kezdeményezésére,

eljátszására. 4-5 évesek: tartósan kialakul a kisebb-nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye. Megértik környezetük egyszerűbb jelenségeit, melyeket játékukban újra alkotnak. A szerepcserét, eszközhöz ragaszkodást felváltja a szerephez kötődés. Cselekvéseiket összehangolják. Cselekvéseik, a szereplők magatartása megfelel a szerep által megkívánt tevékenységnek, emberi magatartásnak. Az egyszerűbb közös játékokat megszervezik, a játékszereket kiválasztják. 5-7 évesek: megértik, elfogadják játszótársaik elgondolásait, tevékenységük logikáját. Alkalmazkodnak a játékszabályokhoz, vállalják a számukra kevésbé érdekes,

kedvezőtlenebb

szerepet

is,

lemondanak

kedves

játékszerükről.

Játékhelyzetekben ábrázolják a felnőttek tevékenységét, különféle kapcsolatait. Önállóan megtervezik közös játékukat, kiválasztják a szerepeket, játékeszközöket, betartják a szabályokat. A játszócsoportok között tartós és szoros kapcsolat, barátság alakul ki. Barkácsolás: 3-4 éveseknél: az óvónő a gyermekek előtt, és bevonásával készít egyszerű játékokat, javítja a hibás eszközöket, közben kedvet ébresztő beszélgetést folytat a gyermekekkel. 4-5 évesek: segítenek a játékok javításában, új eszközök készítésében. 5-7 évesek: a gyermekek maguk kezdeményezik egy-egy játékeszköz, báb elkészítését. Gyűjtik a különféle anyagokat egy-egy játékeszköz elkészítéséhez. Használják az eszközöket, alkalmazzák az egyszerű technikai fogásokat.

37

Helyi Óvodai Nevelési Program Dramatizálás, bábozás: Szerepjáték során szívesen, szabadon és kötetlen módon, saját elgondolásaik alapján dramatizálják irodalmi élményeiket. 3-4 éveseknél: a báb mozgása felkelti az érdeklődésüket, szívesen veszik kezükbe. 4-7 évesek: önállóan báboznak ismert mesét, vagy átélt élményeik, cselekvéseik alapján maguk találnak ki mesét. Építő, konstruáló játék: A gyermekeket az alkotás öröme ösztönzi a játékra. „Alkotni” igénye öröme fejleszti kreativitásukat, értelmi és társas képességeiket. 3-4 évesek: gyakran bonyolult építményeket alkotnak. 4-7 évesek: építő elemekből önállóan készítenek játékszereket, melynek során különböző élethelyzetekbe beleképzelik magukat. Képesek bonyolultabb alkotások létrehozására, egyre élethűebben készítik el modelljeiket. Különböző anyagokat, eszközöket összekombináltan alkalmaznak. Szabály játék: 3-4 éveseknél: olyan játékokat játszanak, melyeknek tartalma közel áll hozzájuk, kielégíti mozgásszükségletüket, szabályai egyszerűek. 4-5 éveseknél: a győzelem elérése érdekében egyeztetik egyéni kívánságaikat, elképzeléseiket, közösen figyelik a szabályok betartását. 5-6-7 évesek: olyan szabályjátékokat játszanak, melyekhez több ügyesség, nagyobb szellemi

erőfeszítés

szükséges.

Megtanulják

és

betartják

a

bonyolult

játékszabályokat, szükség esetén figyelmeztetik társaikat a szabályok betartására. Játékukat egészséges versenyszellem kíséri. Tevékenységek: Gyakorlójáték: tárgyi cselekvésük tartalma a saját személyükkel és közvetlen környezetükkel kapcsolatos tapasztalatokat tükröz. Gyakorlójáték közben a gyermek a sokszori próbálkozás közben megtanulja játékszerek használatát, megismerik sajátosságait. A gyakorló játék valamilyen újszerű cselekvés ismételgetése, amely 38

Helyi Óvodai Nevelési Program örömet okoz. A sokszori ismételgetéssel különböző funkciók fejlődnek. A gyakorlójáték keretei között kiscsoportos korban kialakulnak a szerep- és konstruáló játék elemei. Szerepjáték: a nevelés szempontjából a leggazdagabb játékfajta. A gyermekek szerepjátékban tapasztalataikat, élményeiket, elképzeléseiket, s a hozzájuk fűződő érzelmeiket élik újra. Benyomásukat szubjektív módon, egyénien jelenítik meg. A szerepjáték önállóságot, kezdeményezést feltételez. Játék közben sokoldalúan nyilvánulnak meg, közben alakul társas kapcsolatuk, együttműködés, kölcsönös alá és fölé rendelés, a közös tevékenység. Felnőttek, gyermekek közötti kapcsolatokat jelenítenek meg, közben új magatartásformákat tanulnak. Barkácsolás: a szerepjátékban különféle élethelyzeteket játszanak a gyermekek, melyekhez játékeszközre van szükség. Ezek egy részét maguk készítik az óvónő irányítása, felügyelete mellett. A barkácsolás a játék igényéből fakad, ezért kötetlen. Dramatizálás, bábozás: az érzelem gazdag irodalmi alkotások esztétikai élményt jelentenek a gyermek számára, melyet játékukban saját elképzeléseik alapján újra élik, átformálják. A bábjáték témája is lehet esztétikai élmény, vagy saját tapasztalat, elképzelés. Bábjátékban a gyermekek közvetlenül nyilvánulnak meg, játék közben a környezethez való viszonyukat, átélt cselekvést, történést jelenítenek meg. A bábjáték kifejező eszköze a mozgás, amely vizuális élményt nyújt a gyermekeknek. Építő, konstruáló játék: a gyermeket az alkotás öröme készteti játékra. Az „alkotni” igény öröme fejleszti kreativitásukat, értelmi és társas képességeiket. A tapasztalatok hatására spontán létrejövő alkotások mellett fontos helyet kap az előre elgondolt, meghatározott céllal végzett építés. Szabály játék: pontos, meghatározott szabály szerint zajlik. A szabályok határozzák meg a játék megkezdésének módját, menetét, befejezését. A játék jellegéből adódik a szabályok pontos betartása, megfelelő viselkedés. A szabály betartása, vagy megszegése különböző érzelmeket vált ki a résztvevőből, amely meghatározza a gyermekek magatartását, egymáshoz, csoporthoz való viszonyát. A szabályjátékban a gyermek önállósága, a szabály önkéntes vállalásában valósul meg. A szabályjáték 39

Helyi Óvodai Nevelési Program során szükséges egymás kölcsönös segítése, ami hozzájárul ahhoz, hogy örüljenek egymás sikereinek. A szabályjáték során tanulják a helyes magatartás alapvető formáit: szerénység, mértéktartás, eredményekre törekvés. A csoportjáték fejleszti a közösségi érzést, felelősségtudatot, a gyermek mozgását, értelmi képességeit. Módszertani alapelvek:  Olyan napirend összeállítása, amely elegendő időt biztosít a játékra, játszásra az egész nap folyamán.  Vegye figyelembe a fejlődés egyéni sajátosságait, a különböző fejlettségi szinteket, csak annyira vegyen részt a játékban, amennyire a gyermekek igénylik azt.  Folyamatosan kísérje figyelemmel az egyes gyermekek játékát, tapasztalatait, megfigyeléséit, használja fel a gyermekek egyéni képességeinek fejlesztésére.  Segítse pozitív érzelmeken alapuló párkapcsolatok, barátságok létrejöttét.  Ügyeljen az óvónő, hogy a gyermekek sohasem maradjanak felügyelet nélkül.  Tartsa lényegesnek az óvónő, hogy minden gyermek szabadon, és minél elmélyültebben játsszon. A játék kapcsolatai más nevelési területekkel: A játék szoros kapcsolatban van a közvetlen természeti és társas környezettel, mert a gyermek közvetlen környezetéből szerzett tapasztalatokkal, élményekkel bővül a játék témája, tevékenysége. Közösségi neveléssel, mert: a játék szociális kapcsolatok színtere, melyben a viselkedési szabályok elfogadhatóvá, közelivé válnak. A játék a gyermekekből pozitív érzelmeket vált ki, az együttműködés érdekében képesek kölcsönös eredményekre. Anyanyelvi neveléssel, mert: az érzelmek hatására a gyermek vágyat érez a közlésre, fokozódik beszédkedve, fejlődik nyelvi kommunikációs készsége.

40

Helyi Óvodai Nevelési Program 7.

Munka

A gyermekek a munkát általában könnyedén, örömmel végzik, szívesen azonosulnak céljával, természetesnek tartják szükségességét és élvezik az elért eredményt. A munka célra irányuló tevékenység külső irányítással folyik, a gyermekektől belső fegyelmet, kötelezettségvállalást és teljesítést igényel. A munka elvégzését külső szükség indokolja. A gyermek ha valamit teljesít, munkájának eredményét mag és mások is tapasztalhatják – ez örömet, jó érzést vált ki belőle. Feladatok:  Az óvónő tanítsa meg a gyermeket a feladatok elvégzésére, alakítsa a munkakészségeket, szokásokat.  Teremtse meg az önálló munkavégzés lehetőségét, hogy a szükséges készségeket elsajátíthassák, gyakorolják, lássák munkájuk célját, hasznosságát.  Teremtse meg az óvónő a nyugodt, kiegyensúlyozott légkört, a gyermekek érezzék, hogy munkájukra szükség van.  A napirendben biztosítsa a munkára elegendő időt, hogy a gyermekek a különböző tempójú feladatokat egyéni tempójuknak megfelelően végezhessék.  Biztosítson a munkához szükséges alkalmas eszközöket, szoktassa a gyermekeket azok használatára.  Érje el az óvónő, hogy a visszahúzódó gyermekek is bekapcsolódjanak a feladatok végzésébe, együtt végezzék a feladatokat, mert az együtt elért eredmények segítik a baráti kapcsolatok, csoportok alakulását.  Igyekezzen rávenni a szülőket, hogy gyermekeiket vonják be az otthoni munkába, szoktassa rá a család a gyermeket saját személyével kapcsolatos tennivalók elvégzésére, érje el, hogy a szülők vegyék komolyan, tartsák tiszteletben gyermekük munkáját.

Tevékenységek:

Naposság:  a naposság közösségi megbízatás. A naposság feladattudatot feltételez, figyelemösszpontosítást igényel.  Naposi munkát 4 éves kortól végeznek a gyermekek, ülésrend szerint, így minden gyermeksorra kerül.

41

Helyi Óvodai Nevelési Program  A naposok önállóan végzik munkájukat, esztétikusan megterítenek, étkezések után rendet raknak.  Játékrakás után eligazítják, elrendezik az eszközöket.  Segítenek a kezdeményezéshez, foglalkozáshoz szükséges eszközök előkészítésében, elrakásában, ügyelnek a csoportszoba rendjére. Alkalomszerű munkák: olyan munkafeladatok, melyeket alkalomszerűen végzünk. Ilyen a környezet rendjének biztosítása, segítés a felnőttnek, egymásnak, megbízatások, ajándékkészítés.

 Az alkalomszerű munkát a kicsik az óvónővel együtt a nagyok önállóan végzik.  Díszítik, rendezik a szobát, esetleg ötleteket adnak a szoba átrendezésében. Különféle gyűjtőmunkát végeznek (anyagok, magvak, termések) Észreveszik a hulladékot, és a hulladékgyűjtőbe teszik. Megjavítják a játékok kisebb hibáit.  Télen gondoskodnak a madarakról.  Részt vesznek a különféle udvari munkában, udvar rendezésében. Fejlődés jellemzői óvodáskor végére:  Önként, örömmel és mindig elvégzik a rájuk bízott feladatokat.  Maguktól segítenek a rászoruló kisebb társaiknak, felnőtteknek, megmutatják, tanítgatják a munkavégzés menetét (pl.: cipőfűzés)  Maguktól észreveszik és megszüntetik a rendetlenséget.  Szeretettel gondozzák a növényeket, állatokat. Módszertani alapelvek:  Az óvónő ügyeljen a fokozatosság elvére, vegye figyelembe az egyéni sajátosságokat, különböző fejlettségi szinteket.  Ne erőltesse egy-egy munka elvégzését, de derítse ki a visszautasítás okát.  Az óvónő segítse a munkában lemaradót, de ne végezze el helyette a feladatot.  Az óvónő a csoport jelenlétében mindig értékelje az elvégzett munkát.  Hívja fel a gyermekek figyelmét az együtt végzett munka előnyeire. Kapcsolatai más feladatokkal:  A munka szorosan kapcsolódik a környezeti neveléssel, mert tevékenyen részt vesznek környezetük formálásában, óvásában, szépítésében.  A közösségi neveléssel, mert: az együtt, egymásért végzett munka sikere örömmel tölti el a gyermeket, közben barátságok szövődnek. 42

Helyi Óvodai Nevelési Program  A gondozással, mert: szükségleteik önálló kielégítésére (az önkiszolgálás feladatainak végzésére) fokozatosan válnak képessé, ezen tevékenységek sok gyakorlás által válnak szokássá.  Anyanyelvi neveléssel: minden tevékenységet szóbeli magyarázat kísér, ezáltal gazdagodik szókincse, új ismeretek birtokába jut.

8. Környezetünk tevékeny megismerése Környezeti nevelés – környezet védelmére nevelés A gyermekek a természeti és társadalmi környezetükből szerzik tapasztalataikat, ezrét szükséges, hogy ismerjék azt, biztonsággal tájékozódjanak, eligazodjanak benne. Feladatok:  Az óvónő tegye lehetővé, hogy a gyermekek természetes környezetben jussanak ismeretekhez, tapasztalatokhoz, vegye figyelembe, hogy meglévő tapasztalataik családjuk és lakóhelyük eltérő jellegéből adódóan különbözőek.  Teremtse meg a gyermekek számára az alkalmi és folyamatos megfigyelés lehetőségét.  Ismertesse meg az óvónő a szülőföld, a lakóhely néphagyományait, szokásait, a lakóhely jellegzetességeit – tájvédelmi terület, halastó, sajtüzem, falu története –  Az óvónő személyes példájával (mint érdeklődése, lelkesedése, empátiás készsége, egyénisége) érje el, hogy a gyermekek megszeressék közvetlen és tágabb környezetüket, óvják az ott élő növényeket, állatokat, szépítsék, ápolják azt.  Segítse a szülőket, hogy felismerjék a gyermek környezet iránti érdeklődésének fontosságát. Tevékenységek: 3-4 éves korban:  Ismerik óvodai környezetüket, társaikat, az óvoda dolgozóit. Ismerik jelüket.  Ismerik testrészeiket, érzékszerveiket, azok funkcióját, ápolását, az orvos gyógyító munkáját.

43

Helyi Óvodai Nevelési Program  Folyamatosan figyelik a természetben történő állandó változásokat, tapasztalatot szereznek az időjárás – öltözködés összefüggéséről. Télen gondoskodnak a madarakról, gondozzák a kerti növényeket, részt vesznek az udvar szépítésében.  Séták alkalmával gyakorolják a gyalogos közlekedést, megnevezik az utcán közlekedő járműveket.  Tapasztalatot szereznek 2-3 gyümölcs, zöldségféle jellegzetes tulajdonságáról, virágról. Figyelik 3-4 féle állat külső jellegzetességeit.  Megnevezik a tárgyak színét.  Ismerik a faluban lévő fontosabb épületeket, azok rendeltetését. 4-5 éves korban:  Ismerik adataikat, családtagjaik otthoni elfoglaltságait.  Ismerik testük ápolásának szükségességét, az orvos gyógyító munkájának fontosságát.  Séta közben gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait, összehasonlítják, csoportosítják a járműveket.  Folyamatosan figyelik az időjárás változásait, felfedeznek egyszerűbb összefüggéseket, ismerik az évszakok jellemző tulajdonságait, különbségeket.  Részt vesznek a növények gondozásában, az udvar takarításában, rendezésében, kerti munkában, madáretetésben.  Megfigyelik a növények növekedését, ismerik a zöldségfélék, gyümölcsök jellemző tulajdonságait.  Ismerik néhány házi és vadon élő állat életmódját, rendezgetik, csoportosítják azok képeit.  Ismerik a színeket.  Részt vesznek különféle gyűjtőmunkában. 5-6-7 éves korban:  Ismerik adataikat, közeli, távolabbi családtagjaikat (unokatestvér) szerephelyzeteket rögtönöznek a családról.  Ismerik szüleik, óvoda dolgozóinak munkáját, játékaikban eljátsszák az ismert foglalkozásokat.  Ismerik testrészeiket, érzékszerveiket, azok tisztántartásának fontosságát, általánosítanak.  Biztonságosan mozognak az óvoda környékén, ismerik a középületek rendeltetését, az ott dolgozó emberek munkájáról tapasztalatokat szereznek.  Helyesen alkalmazzák a közlekedési szabályokat, összehasonlítanak, csoportosítanak különféle közlekedési eszközöket képről. 44

Helyi Óvodai Nevelési Program  Megnevezik a napszakokat, ismerik a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket. Ismerik a napok, hónapok, évszakok egymásutánját, azok jellemzőit, hozzájuk kapcsolódó – szántás, vetés, aratás – emberi tevékenységeket. Ismerik a múlt – jelen – jövő, régen – soká, közel – távol jelentését.  Megfigyelik a természetben történő változásokat, tapasztalatokat gyűjtenek, felismerik az összefüggéseket, észreveszik az adott évszak szépségeit.  Figyelik a környezetükben élő növényeket, állatokat (közeli kiserdő, halastó, tájvédelmi terület) házi állatokat (helyi szövetkezet ágazatai, helyi ember állattartása) ismerik azok jellegzetességeit.  Ismerik és helyesen alkalmazzák környezetükben előforduló színeket.  Tevékenyen részt vesznek környezetük formálásában, szépítésében (csoportszoba, óvoda környezete, házuk tája)  Megismerkednek az iskolai élettel, az első osztályos tanító nénivel. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:  Ismerik minden adatukat.  Jártasak a közlekedésben, megfelelően alkalmazzák a közlekedési szabályokat, ismerik a járművek tulajdonságait.  Ismerik a településen lévő közintézmények rendeltetését (iskola, posta, orvosi rendelő)  Ismerik a falu helytörténetét, G. Katona István erdélyi református püspök, Kovács Gyula író élettörténetét, a környezet kínálta helyi adottságokat, sajátosságokat.  Különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik azok jellegzetességeit, ok – okozati összefüggéseket ismernek fel, következtetéseket vonnak le.  Ismerik a növény, állat szó jelentését, azok jellemzőit, a hozzájuk fűződő emberi tevékenységeket,  Összehasonlítanak, csoportosítanak, rendeznek. Módszertani alapelvek: az óvónő  Minél több ismerethez, tapasztalathoz juttassa a gyermeket természetes környezetben.  Vegye figyelembe, hogy a meglévő tapasztalatok, ismeretek a családi, a környezeti különbségek, helyi sajátosságokra, hagyományokra, szokásokra. Érje el az óvónő, hogy a gyermekek ismerjék, szeressék tiszteljék közvetlen környezetüket (az óvodát és a falut)

45

Helyi Óvodai Nevelési Program Környezeti nevelés kapcsolatai más nevelési feladatokkal:  A környezeti nevelés szoros kapcsolatban van közösségi neveléssel, gyakorolják a természeti és társadalmi környezethez való alkalmazkodást, társas együttműködést.  Vizuális neveléssel, mert: a gyermek ábrázolásában megjeleníti a környezetből szerzett ismereteit, tapasztalatait, jelenségeket, történeteket.  Játékkal, mert: a környezetéből szerzett ismereteit, tapasztalatait játékban újra éli, folyamatosan gyakorolja.  Zenei neveléssel, mert: a környezet hagyományai, népszokásai a zene nyelvén is kifejezésre jutnak.

9. Irodalmi nevelés Mesélés – verselés – mondókázás. Az óvodáskorú gyermek életkorának megfelelő irodalmi műfaj a mese, vers, melynek közege a nyelv. Az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, elmélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. A népi eredetű meséknek erkölcsi tartalma. A mese oldja a szorongást, belső képteremtésre tanít. Feladatok:  Az óvónő teremtsen bensőséges, nyugodt légkört a meséléshez.  Az óvónő tartsa szem előtt a mesélés, verselés, mondókázás, dúdolgatás fontosságát. Emlékezetből meséljen és arca, hangja játékával kísérve keltse életre a mesét.  Az óvónő tartsa lényegesnek a versek, mesék ismételgetését, a szabad választást, mellyel hozzájárul, hogy a gyermekeknek legyen kedvenc meséjük.  Az óvónő érje el, hogy otthon is rendszeresen énekeljenek, verseljenek, meséljenek a gyermekeknek. Éreztesse a szülővel: mennyire fontos a rendszeres együttlét, az élőszóval való mesélés.  Az óvónő, és a szülő is adjon a gyermek kezébe könyvet, melyben kedvenc meséik, verseik vannak.  Meséljen az óvónő szomszéd népek meséiből is. Tevékenységek: 3-4 éves korban:  A kicsik az év folyamán 8-10 mondókát ismételgetnek, 10-12 új mesét hallgatnak.  A gazdag, változatos állatmesékből önmagunkról, környezetükről új ismeretek birtokába jutnak, bővül szókincsük. 46

Helyi Óvodai Nevelési Program  Mondókák, hangutánzó mondókamesék felkeltik érdeklődésüket a természet – időjárás változásaira, összefüggéseire, körülöttünk élő állatokra.  A színes képes könyvek nézegetése, mesék hallgatása érzelmi töltést ad a gyermekeknek, ami a közösség erősödését szolgálja. 4-5 éves korban:  2-3 kiolvasót, 6-7 verset mondogatnak, 12-14 új mesét hallgatnak az év folyamán.  Ismernek népi mondókákat, népi ihletésű verseket, prózai álltameséket, halmozó és láncmeséket, egyszerű szerkezetű tündérmeséket. 5-6-7 éves korban:  4-5 kiszámolót, 6-8 verset megjegyeznek, 15-20 szép magyar verset meghallgatnak, magyar népmesét hallgatnak, melyek állat-, tréfás-, és tündérmesék.  Mesehallgatás közben elképzelik a mesehősöket, történeteket, belső képzeletbeli képet alkotnak a hallott meséről.  Kedvenc meséiket játékukban eljátsszák, teljesen azonosulnak a szereplőkkel: utánozzák hangjukat, mozdulataikat, nevüket megjegyzik és egymást is így szólítják. A fejlődés jellemzői: 3-4 évesek:  Az óvónőt utánozva, ritmikus mozgással kísérve, maguk is mondogatnak verset, mondókát, gyakran hallott szöveget.  Figyelmesen, szívesen hallgatnak rövid meséket, képről felismerik kedvenc meséjük szereplőjét, felidéznek egy – egy kedves mozzanatot.  Mímelik az olvasást. 4-5 évesek:  Felidéznek 6-7 mondókát, ismételgetnek 8-10 soros verset, tudnak 2-3 kiolvasót, állathívogatót, lovagoltatót, tréfás rigmusokat.  Kedvenc mesehősük iránt kifejezik rokonszenvüket, ismételgetik jellemző beszédfordulatait, játékban hűen utánozzák viselkedését, hangját. Érzelmeiket rajzaikon, szavakban kifejezésre juttatják.  Szórakozással lapozgatnak képeskönyveket, képekről tudják mi következik, beszélgetnek a képekről.

47

Helyi Óvodai Nevelési Program 5-6-7 évesek:  Mondogatnak 10-12 mondókát 6-8 verset, meghallgatnak 15-20 mesét.  A mondott – hallott versek témáját hangzás, hangulat, érzelem és alkalom egységében kezdik érteni.  Megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokások, a hallottakról belső képzeleti képet alkotnak.  A folytatásos mesék szálait összekapcsolják.  Szívesen bábozzák, dramatizálják, rajzolják ismert mesék motívumait, s közben érzelmileg újra élik kedvelt meséiket.  Szívesen nézegetnek képeskönyveket, beszélgetnek a képekről, vagy kérik a felnőttet, hogy meséljen róla.  Olvasást mímelnek, egy – egy betűt felismernek, óvatosan bánnak a könyvvel, a képek alapján megtalálják kedvelt meséjüket.  A könyvespolcon felismerik a kiválasztott képeskönyvet.

Módszertani alapelvek:  Szemléletes előadásmód: olyan nyelvi eszközök használata, amely szinte láthatóvá teszi a mese eseményeit, helyzeteket, cselekvéseket, szereplőket.  Tájnyelvi ejtésmód: helyi sajátosságok alkalmazása mesélés közben. Az irodalmi nevelés kapcsolata más nevelési feladatokkal:  Az anyanyelvi neveléssel, mert: az irodalom közege a nyelv, amely a népi mondókák, népmesék, sajátos ritmusát, dallamát, hangzóvilágát anyanyelvünk legbensőbb törvényeinek megfelelő formában közvetíti, fejlődik nyelvi kultúrája.  Zenei neveléssel, mert: az irodalmi alkotásokban és a zenében a szövet, ritmus, mozgás szorosan összefonódik.  Vizuális neveléssel, mert: az irodalmi élmények pozitív – negatív érzéseket váltanak ki, ami vágyat ébreszt a gyermekben a vizuális alkotásra.  Környezeti neveléssel, mert: a mese, vers, mondóka, a természeti és társadalmi környezetből merítik mondanivalóját. 10.

Zenei nevelés – éneklés – mondókázás

A zene érzelmeken keresztül hat a gyermekre, felkelti a zenei érdeklődését, formálja zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Éneklés közben fejlődik zenei hallása, éneklési készsége, ritmusérzéke, harmonikus, szép mozgása. Fejleszti az értelmi

48

Helyi Óvodai Nevelési Program képességet, gondolkodást, emlékezetet, képzeletet, alapja a zenei alkotókedvnek, hat az akaratra. Feladatok:  Az óvónő feladata a zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése: oldott, meghitt légkör, tudatos, tervszerű, folyamatos fejlesztő hatások megszervezése, zenei eszközök biztosítása, zenei önművelődésre, önképzésre való igény.  A dalanyagot hangolja össze a zenei feladattal.  A foglalkozásokat változatos módszerekkel szervezze.  Tartsa szem előtt a gyermekek egyéni sajátosságait, fejlettségi szintjét.  Győzze meg a szülőt, hogy otthon is énekeljenek a gyerek előtt, a gyermekkel, tapintatosan tájékoztassa a szülőt az élőzene fontosságáról, a gépzene káros hatásairól.  Énekelgessen, dúdolgasson napközben is többször, ébresszen a gyermekekben vágyat az éneklésre.  Ne erőltesse a dalok, mondókák megtanulását, mert ismételgetés közben megtanulják azokat. Tevékenységek: 3-4 éves korban:  Mondókák, játékos dalok, műdalok énekelgetése, az életkornak és az adott csoport fejlettségének megfelelő csoportos jellegű dalokat – körjáték, szerepcserélő, párválasztó, sorgyarapító – énekelnek, játszanak.  Az óvónő indításával megközelítően, tisztán énekelnek csoportosan, egyéni jelentkezés alapján az óvónő segítségével egyénileg is.  Magasabb – mélyebb hangokat felismerik, megkísérlik térben mutatni.  Halk – hangos közötti különbségeket alkalmazzák beszédben, zörejeken. Zörejeket felismerik.  Egyenletes lüktetést mozdulatokkal kísérik.  Egyszerű ritmushangszereket használnak. 4-5 éves korban:  Csoportos jellegű változatos dalos játékokat játszanak.  Óvónő indítása után megközelítően tisztán énekelnek csoportban, jelentkezés alapján egyénileg.  Motívumok hangsúlyának, dalok, mondókák ritmusának kiemelése, hangszer használat.  Visszhangjáték. 49

Helyi Óvodai Nevelési Program  Dallammotívumok éneklése, énekes beszélgetés a magyar beszéd ritmusának megfelelően. 5-6-7 éves korban: mondókák, népi gyermekjáték dalok, műdalok énekelgetése  Megismerkednek, játsszák a dalokhoz tartozó játékok változatos formáit.  Törekednek csoportos tiszta éneklésre, egyénileg is énekelnek.  Halk – hangos különbséget felismerik, éneklés közben alkalmazzák.  Dallambújtatást alkalmazzák éneklés közben, hangszíneket felismerik.  Egyenletes lüktetést, ritmust kiemelik, mondókát ritmusról felismerik.  Különböző tempót felismerik, mozgással énekléssel kifejezik.  Ütőhangszereket használják.  Énekes beszélgetés, dallamkitalálás.  Zenehallgatás, magyar és idegen népek zenéjéből, műzenei darabok. A fejlődés jellemzői: 3-4 éves korban:  2-3 alkalmai dalt, 6-8 dalt biztosan énekelnek, mondókát természetes módon mondogatnak. Megkülönböztetik a magas – mély hangokat, képesek különböző hangmagasságú egyszerű dallamokban bekapcsolódni, tartani a magasságot.  Felismerik, megnevezik a halk – hangos éneklést, hangszíneket, hangszerek, zörejek hangját.  Egyenletes lüktetést kifejezik, az óvónő segítségével folyamatos tempót tartanak.  Ismerik, használják az egyszerű ritmushangszereket.  Szívesen hallgatják az esztétikusan előadott népi és műdalokat. 4-5 éves korban:  Biztosan, tisztán énekelnek 8-10 dalt, 3-4 alkalmi dalt.  Felismerik a magas – mély hangokat, térben mutatják is azt. Felismerik, visszaéneklik a dallammotívumokat.  Felismerik, értik és alkalmazzák a halk – hangos közötti különbségeket, megkülönböztetik a különféle zörejeket, hangszíneket.  Egyenletes lüktetést, ritmikus mozgással, dobbanással, tapssal, járással kísérnek, ritmus mondókát felismerik, óvónő segítségével tempót tartanak.  Ismerik a ritmus-játszó hangszereket, maguk is készítenek ilyeneket.  Kitalálnak saját szöveges rigmusokat.  Szívesen hallgatják az óvónő énekét, hangszerjátékát, egymás énekét. Felismerik, hogy a zenehallgatás öröm, gyönyörködtető. 50


5-6-7 éves korban:  10 dalt, 5-6 alkalmi dalt maguk is elkezdenek tisztán énekelni, a tempót tartják.  Felismerik a magas – mély hangot, halk – hangos éneklést, dallamot bújtatnak, dúdolásról felismerik a dalt, maguk is dúdolnak dallamot emlékezetből.  Megkülönböztetik a zörejeket, felismerik egymás hangját.  Ismernek pengetős, ütős, fúvós, vonós hangszereket.  Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést, a ritmust, kifejezik azt cselekvéssel, mozgással, ismerik negyed szünet jelentését.  Ritmusmotívumokat visszatapsolnak egyénileg.  Ismerik, helyesen alkalmazzák a normál tempó, lassú – gyors fogalom párokat.  Körbejárnak kézfogással egyenletesen, táncos lépéseket megformálják, térformákat alakítanak maguk is csoportosan.  Szívesen hallgatják az élőzenét: magyar népdalokat, műzenei darabokat, más népek zenéjét. Módszertani alapelvek: Az előző évi feladatok ismétlésével, elmélyítésével kezdi az óvónő a zenei nevelést. A fogalom párok összekapcsolása, szétválasztása (pl.: halkan és gyorsan énekeljenek) mindig cselekvéssel (ének, beszéd, mozgás) érvényesüljön. A zenei nevelés kapcsolatai más feladatokkal:  Alapvető és szorosan összefonódó kapcsolat van az anyanyelvi neveléssel, mert az anyanyelvi nevelés a beszéd és ritmus összefüggésében valósítható meg.  Testi neveléssel, mert: a zene, tánc ritmikus mozgás közben fejlődik a gyermek mozgáskultúrája, kielégítheti mozgásvágyát, ezáltal összerendezettebbé válik nagymozgása.  Közösségi neveléssel, mert: a csoportos éneklés, foglalkozás zenei élményt nyújt, egymás meghallgatása egyéni szereplésvágyat ébreszt, amely bátorságra, önállóságra nevel. 11.

Vizuális nevelés

A kisgyermek emlékezete, képzetei, képzelete alapján rajzol, fest, mintáz, ábrázolásában próbálgatja, alakítgatja saját formanyelvét. Általa gazdagodik élményés fantáziavilága, tartalmasabbá válnak fogalmai. Tevékenység közben megnevezik érzéseiket,

gondolataikat,

melynek

hatására

51

nő

önbizalmuk,

önismeretük,

Helyi Óvodai Nevelési Program differenciálódnak a cselekvéshez, tartalomhoz kapcsolódó érzelmeit, fejlődik alkotókészségük. Feladatok:  Az óvónő teremtse meg a feltételeket a gyermekek képi- plasztikai kifejező nyelvének, ábrázoló- és konstruáló képességének fejlesztéséhez, fejlessze képi gondolkodásukat.  Vegye figyelembe az egyéni ábrázolás képességbeli különbségeket.  Keltse fel a gyermek tevékenységvágyát, alkotókedvét, juttassa el az alkotás öröméhez.  Legyen igényes a környezet formálásban.  Gyűjtse össze, és elemezze a gyermekmunkákat, használja fel további fejlesztő feladatok céljából.  Az óvónő törekedjen arra, hogy otthon is legyen lehetőség ábrázolótevékenységekre.  Teremtsen az óvónő oldott, derűs légkört.

Tevékenységek:  Képalakítás a gyermek kedve, érdeklődése szerint.  A festés próbálgatása különböző alakú, nagyságú, változatos anyagú papíron, foltok hagyása.  Képek készítése különböző technikával.  Tájékozódás a papíron: szélén, közepén, lent – fent, egymás mellett, kicsit távolabb. Részformák összekapcsolása.  Agyag gyurkálása, formálása, díszítése, tapasztalatszerzés az agyagról, nyomhagyás, karcolható…  Tárgyak válogatása, színük, nagyságuk, alakjuk szerint – észleléseik kifejezése szóban.  Különféle technikai eljárás az anyag formálásának próbálgatása.  Különböző formák rakosgatása, sorakoztatása, térbeli alakzatok létrehozása (építés) játék közben.  Téralkotó tevékenység (bútorok, dobozok…) évszaknak megfelelő anyagok (nedves homok, hó) használata építésben térbeli viszonyok megtapasztalása, tájékozódás térben. 4-5 éves korban:

52

Helyi Óvodai Nevelési Program  A gyermekek környezetében élő személyek, állatok, növények, jelenségek, események képi – plasztikai kifejezése emlékezet, megfigyelés alapján. Játékeszközök, bábok, kellékek, alkalomra ajándéktárgyak készítése. Az óvoda (udvar, csoportszoba) rendezése, szépítése – csoportos és egyéni segítés.  Képalakítása kisebb – nagyobb méretű felületen, különböző eszközökkel (ceruza, kréta, bot, tollak, zsírkréta, festék-ecset)  Színek használata – különféle színek létrehozása.  Térviszonyok ábrázolása.  Természetben található anyagok gyűjtése, összehasonlítás, csoportosítás tulajdonságaik szerint. Ismerkedés, különböző technikákkal, azok alkalmazása.  Emberalak, állat – játék figurák mintázása, díszítése (formák tagolása, főbb részformák jelzése)  Bábok, ajándéktárgyak készítése, különböző anyagokból, különféle technikával  Ismerkedés különféle technikákkal, alkalmazásuk gyakorlása (nyirkálás, tépés, ragasztás, hajtogatás, karcolás…) anyagok tulajdonságaival.  Különféle alakzatok építése különféle eszközökből, anyagokból. 5-6-7 éves korban:  Környezetükből szerzett tapasztalatok, élmények, jelenségek képi – plasztikai kifejezése, játékeszközök, bábok, ajándéktárgyak készítése, szoba, udvar rendezgetése, szépítése, csinosítása, műalkotások nézegetése.  Rajzolás, festés, különböző méretű felületre, különféle eszközökkel megfigyelés, emlékezet, elképzelés alapján mese, vers illusztrálása.  Színek bátor használata, új színek létrehozása keveréssel, színmennyiség arányának megfigyelése.  Térkifejezés, mozgás, cselekvés kifejezése a képeken.  Emberalak, állat, tárgy rajzolása, festése, mintázása.  Kézimunka: varrás, fonás, fűzés.  Az anyagok tulajdonságainak megismerése, egyszerre többféle anyag alkalmazása, különféle technikával.  Térbeli alakzatok létrehozása, építés, makettek építése, térbeli tapasztalatok, statikai tapasztalatok, arányviszonyok megfigyelése.  Gyönyörködés együttesen a környezet esztétikus jelenségeiben, műalkotásokban, népművészeti és formatervezett szép tárgyakban, természetes anyagokból készült tárgyakban. A fejlődés jellemzői: 3-4 éves korban: 53

Helyi Óvodai Nevelési Program  Biztonsággal mozognak a térben, megértik a térbeli viszonyokra vonatkozó kifejezéseket, játékuk során, térábrázolásban térbeli összefüggéseket jelölik.  Műveken megjelenik a személy, tárgyak ábrázolása.  Tapasztalataik vannak a formák tulajdonságairól.  Ismernek néhány gyakran használt színt, bátran alkalmazzák azt, szívesen használják az alapvető technikai eljárásokat, eszközöket, anyagokat, ismerik azok jellemzőit.  Kialakul az eszközök előkészítésében, elrakásában való segítés igénye.

4-5 éves korban:  Ismerik és játékukban használják a térbeli viszonyokat, vannak viszonyítási tapasztalataik, próbálkoznak a távolság felbecsülésével.  Képeiken megjelenik a térbeliség jelölése, felismerhető módon jelenítenek meg

 

  

személyeket, jól ismert tárgyakat, egyszerű eseményeket, képesek a fő részformák jelzésére, alkalmazzák az alapvető képi kifejező eszközöket. Igénylik a díszítést, egyszerű forma, színritmusokat, különféle díszítőtechnikákat alkalmaznak. Felnőtt segítségével készítenek egyszerű kellékeket, bábokat, ajándéktárgyakat, környezetükben felfedezik a rend, díszítés, színek szépségét, maguk is részt vesznek létrehozásában. Közös tevékenységek során figyelnek egymásra, együttműködnek egymással. Biztonsággal használják az ábrázolás eszközeit, némi segítséggel alkalmazzák a technikai eljárásokat. Eszközeiket tisztán tartják, az előkészítésben, elrakásban szívesen segítenek.

5-6-7 éves korban  Sok tapasztalattal rendelkeznek a téralakításban, tevékenyen részt vesznek teremrendezésben, képeiken, egyéni módon jelzik a térviszonyokat.  Bártan használják, keverik a színeket, észreveszik munkájuk, környezetük színhangulatát, esztétikai szépségét.  Formaábrázolásukban hangsúlyozzák a jellemző megkülönböztető jegyeket, emberábrázolásban megjelennek a részformák, egyszerű mozgásokat jeleznek.  Mintáznak formát, készítenek egyszerű játékokat, kellékeket, önállóan díszítenek.  Szívesen szépítik környezetüket, észreveszik a tennivalókat. Módszertani alapelvek:

54

Helyi Óvodai Nevelési Program  Az óvónő vegye figyelembe az egyéni fejlettségi különbségeket, de ne erőszakolja a gyermekeket egy szintre hozni.  Teremtse meg a motiválást serkentő tárgyi, hangulati feltételeket.  Lehetőleg természetes anyagokat alkalmazzon, legyen igényes a környezet formálásában.  Nem a teljesítmény, hanem az ábrázoló szándék lényeges, a kifejezés lendületessége, ereje az elismerés kritériuma. A vizuális nevelés kapcsolatai más feladatokkal:  Szoros kapcsolata van a környezet megismerésével, mert a gyermekek ismereteiket, élményeiket, eseményeket – melyeket képi-plasztikai ábrázolásában megjelenít – a közvetlen környezetéből veszi, a környezet szépsége, esztétikuma hat a vizuális nevelésre.  Az anyanyelvi neveléssel, mert: a mesék, versek képi megjelenítésével, a hozzá kapcsolódó beszélgetéssel fejlődik a gyermek gondolkodása, nyelvi kifejezőkészsége.  A játékhoz, mert: tartalmában, feladatában szoros összefüggés van.  Irodalmi neveléssel, mert: a vizuális nevelés és irodalmi tevékenység kölcsönösen, ösztönzőleg hat egymásra.  Matematikai neveléssel, mert: a síkformák, téri viszonyok egyaránt jelen vannak a vizuális nevelésben és matematikában. 12.

Matematikai nevelés

Környezetünk mennyiségi formai összefüggései: A matematika a környező világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása. Matematikai fogalmakkal a mindennapi életben találkozik a gyermek így szinte természetes módon ismerkedik meg velük. Matematikai jellegű tevékenységek során egyre több tapasztalat birtokába jutunk, tudnak, mernek véleményt mondani, kérdezni, kapcsolatot teremteni, növekszik türelmük, figyelmük tartóssága, erősödik akaratuk, önfegyelmük. Feladatok:  A gyermek matematikai érdeklődésének felkeltése, elemi összefüggések felismerése, a logikus gondolkodás megalapozása.

55

ok-okozati

Helyi Óvodai Nevelési Program  Törekedjen az óvónő érzelemmel teli személyes kapcsolat, oldott légkör kialakítására, arra, hogy a problémahelyzet a megoldásra irányuló tevékenységre önmaga is motiváljon.  Adjon minél több érdekes problémamegoldó helyzetet, a gyermek természetes kíváncsiságára, érdeklődésére, önálló problémamegoldás igényére építsen.  Biztosítson az óvónő megfelelő és elegendő mennyiségű változatos eszközt, melynek megválasztásakor tartsa szem előtt a matematikai tartalmat, a gyermek érdeklődését.  Az óvónő tartsa szem előtt a gyermekek egyéni különbségeit, eltérő fejlettségi szintjét, érdeklődését, családi körülményeit. Tevékenységek: 4-5 éves korban:  Megnevezett tulajdonság szerint tárgyak összehasonlítása, szétválogatása, elrontott válogatás javítása, mennyiségi tulajdonság szerint sorba rendezése, sorakoztatása, gondolataikat kifejezik szóban is, megállapításokat végeznek.  Tárgyak összemérése megnevezett tulajdonság szerint ismerkedés az összemérés eszközeivel, módjával, (magasság, hosszúság, számosság, súly szerint, pl.: hosszabb-rövidebb, magasabbá tevés…, ugyan olyan hosszú, rövid) kapcsolatok felfedezése, kifejezések használata az összemérés során.  6-12-es számkörben számosság szerint összehasonlítanak, párosítanak.  Mérés egységekkel – a kirakott egységeket megszámolják.  Különféle építéseket végeznek szabadon és másolással megadott szempont alapján, kicsinyítés, nagyítás, lefedés – kirakás. Válogatás különféle geometriai formák alapján.  Tükörkép megfigyelése, létrehozása.  Tájékozódás térben, síkban ábrázolva, a kifejezések megértése, értelmes használata. 5-6-7 éves korban:  Megnevezett tulajdonság, szempont szerint tárgyak, személyek összehasonlítása, szétválogatása, elrontott válogatás javítása, sorba rendezés, sorakoztatás, sorozatok létrehozása, tapasztalataik, cselekvéseik szóbeli kifejezése, igazságok eldöntése, változások felismerése, megállapítások.  Mennyiségek összemérése, mennyiség megállapítása számosság szerint, a mérés szóbeli kifejezése, párosítás, számosság megállapítása 15-20-ig az egyén

56


   

fejlettségétől függően. Több, kevesebb, ugyanannyi fogalmak jelentésének elmélyítése. Mennyiségek mérése különböző egységekkel, összefüggések megállapítása. Összehasonlítás geometriai tulajdonság szerint, építés szabadon, másolással, felületek lefedése. Tükörkép, tükörkép létrehozása építéssel, festékfolttal. Tájékozódás térben és síkban – irányok azonosítása, megkülönböztetése, kifejezések megértése, használata.

Fejlődés jellemzői: 4-5 éves korban:  Szívesen vesznek részt matematika jellegű tevékenységekben, tapasztalatikat felhasználják más tevékenységeik során. Gondolataikat tevékenységeikkel, vagy 

   

akár szóban is kifejezik, törekszenek egymást megérteni. Egyszerű, megnevezett tulajdonság, vagy néha maguk által ki talált szempont alapján tudnak válogatni, sorba rendezni, rossz válogatást javítani. Tevékenység közben megnevezik a tulajdonságokat, egyszerű összehasonlítást szóban elmondják. Részt vesznek összemérésekben, értik a kapott választ. Rálátásból látnak 0-3-ig különböző méretű, különféle elosztásban tárgyakat, 6-10ig ismerik a számok nevét, sorrendjét, a számlálás módját. Megkülönböztetnek különböző alakú tárgyakat, építményeket, ugyanolyat maguk is létrehoznak. Értik a térbeli irányok jelzésére használt szavak jelentését, helyesen alkalmazzák azokat (alá, fölé, mellé, elé, mögé)

5-6-7 éves korban:  Megértik, követik az óvónő kérdéseit, megítélik egymás igazságait (ítéletek alkotása) javítják tévedéseiket, saját gondolataikat elmondják.  Tulajdonságok szerint válogatnak, sorba rendeznek, kitalálnak saját szempontokat is, összehasonlítanak, értik és helyesen használják az összehasonlítást kifejező szavakat (hosszabb, rövidebb, legrövidebb)  Önállóan összemérnek, a mérés alapján megállapítást tesznek, párosítanak.  10-ig számolnak.  Azonosítanak, válogatnak különféle helyzetű, méretű, azonos alakú tárgyakat, alakzatokat.  2-4 elemből álló alakzatot tükör mögött megépítenek. 57

Helyi Óvodai Nevelési Program  Térben tájékozódnak, értik és követik az irányokat, helyeket kifejező névutókat (alá, fölé, közé, alatt, fölött, között) Módszertani alapelvek:  Az egyéni képességeket figyelembe véve, az egyénre szabott fejlesztési területeket tervezze meg az óvónő.  Hagyja a gyermeket saját logikája szerint gondolkodni, vezesse rá a gyermekek a különféle variációk felfedezésére. Alkalmazkodjon a gyermek egyéni tempójához. A matematikai nevelés kapcsolatai más nevelési feladatokkal: A matematikai nevelés kapcsolatban van, a :  Közösségi neveléssel, mert: társas tevékenységeik során matematikai tapasztalatokra, ismeretekre is szert tesznek.  A környezeti neveléssel, mert: a körülöttük lévő világból szerzett tapasztalataikat a matematikai tevékenységük során alkalmazni, hasznosítani tudják.  Az anyanyelvi neveléssel, mert: matematika tevékenységek közben megfogalmazzák, szóban elmondják tapasztalataikat, új ismeretekkel bővülnek megfigyeléseik.

13.

Testnevelés – mindennapi testnevelés

A mozgás: a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Sokoldalú tevékenység és feladatrendszere átszövi az egész óvodai életet. Folyamatos gyakorlás során a gyermek mozgása fejlődik, összerendezettebbé válik. Pozitív hatása van az értelmi képességek szociális fejlődésére: fejlődik vizuális memóriája, térészlelése, gyarapodik szókincse, elősegíti a különböző észlelési területek, fogalomalkotás fejlődését. Segíti az „én-tudat” fejlődését, a „szociális én” erősödését, társas kapcsolatai kiszélesednek, közben fejlődik önuralmunk, együttműködő, tolerancia képességük, különböző viselkedésmintákat tanulnak, átélik a siker és kudarc pozitív, negatív élményét, megtanulják ezek kezelését, elviselését. Erősödik bátorságuk, kitartásuk, fegyelmezettségük. Feladatok:  A mozgásvágy kielégítésére, cselekvések végzéséhez megfelelő környezet, hely, balesetmentes, elegendő mennyiségű eszköz biztosítása, jó csoportlégkör kialakítása. 58

Helyi Óvodai Nevelési Program  A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése a mozgás megszerettetése.  Rendszeres mozgással egészséges életvitel kialakítása.  Mozgástapasztalatok bővítés, sok gyakorlással a mozgáskészség alakítása.  Testi képességek fizikai erőnlét fejlesztése. Tevékenységek: 6-7 éves korig: Természetes nagymozgások:  Járás, futás, különböző irányokban, tárgyak kerülgetésével, különböző szélességű vonalak között.  Ugrás: távol, magasugrás, beugrás térbe, ugrás előre, hátra, oldalirányba.  Csúszás, kúszás, mászás különböző tempóban: irányváltoztatással, tárgyak megkerülésével, átmászásával, különböző szélességű és formájú tárgyakon, helyeken.  Egyensúly gyakorlatok: állások, forgások, fordulatok, egyensúlyozó járások, gyakorlatok különféle eszközökkel. Szem – kéz koordináció fejlesztése:  Dobások (babzsák) különböző nagysású körbe, változó távolságról, tárgyak fölött.  Dobás célba: vízszintes, függőleges.  Karikadobások.  Kugli játék.  Labdajátékok: dobás, elkapás, nagyobb – kisebb labdával különböző távolságról. Labda beütése bottal célba. Szem – láb koordináció fejlesztése:  Ugrókötél gyakorlatok: átugrás változó magassággal.  Karika gyakorlatok: be- és kilépés, be- és kiugrás különböző lábakkal  Lábbal különböző formák rajzolása, különböző felületeken.  Ugróiskola – egyszerűbb és nehezebb formái.  Függeszkedések.

Finommotorika fejlesztése:  Gyurmázás.  Építkezés építőjátékokból. 59

Helyi Óvodai Nevelési Program      

Papírhajtogatás, papírfűzés. Puzzle - játékok kirakása. Minta kirakás mágnes vagy lyukas táblán. Vágás, rajzolás, festés. Sablonok, előre megrajzolt formák színezése. Kézi szergyakorlatok.

Testséma fejlesztés:  Testrészek, azok funkciójának ismerete, részekből emberi alak összeállítása.  A test személyi zónájának alakítása. − Oldaliság, − Elülső – hátulsó részeinek megismerése (előttük, mögöttük.) − Függőleges zóna megismerése (fej fölé, lábra, láb elé) − Az előző gyakorlatok végzése csukott szemmel. −

Tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása.

A testrészek fejlesztését célzó gyakorlatok: Fej: fordítások, körzések, csukott szemmel feladatok. Törzs: fordítások, hajlítások. Karok: körzések, lengetések, keresztezések, húzások – páros munka. Ujjak: összmozgás, szorítás, egyes ujjak mozgatása. Lábak: emelések, körzések fekve, állva, padon ülve, szökdelések, ugrálások, láblengetés. Lábak – lábujjak:

sarok, lábujjak emelése, járás sarkon, lábujjhegyen, talp külső élén, ugrálás páros – egy lábon, babzsák: apró tárgyak megfogása, felemelése lábujjal.

Észlelésfejlesztés:  Vizuális (látás) észlelés  Alaklátás és formaállandóság.  Tapintásos észlelés.  Mozgásészlelés.  Tér – térbeli viszonyok.  Hallás (auditív) észlelés. Verbális fejlesztés:  Tárgyak megnevezése: ruházat, testrészek, cselekvések. 60

Helyi Óvodai Nevelési Program  Térbeli viszonyok: irányok, helyzet, idő.  Osztályozás: alapformák, színek, ellentétesség alapján.

méret,

hasonlóság,

különbözőség,

A fejlődés jellemzői: 3-4 éves korban: A gyermekek szívesen mozognak – játszanak futó- és fogójátékokat, rövid ideig állnak alapállásban. Ismerik a járás, futás közti különbséget, futás közben jelre megállnak, irányt változtatnak, tárgyakat kerülgetnek. Irányváltoztatással is csúsznak, kúsznak, másznak, megjelölt szélességű sávon 6-8 lépés nekifutásból átlépnek, labdát járás közben gurítják. 4-5 éves korban: Tudnak játszani csoportos versenyjátékokat, összehangolt kar és lábmunkára járnak, futnak, ugrálnak. Gurulóátfordulásokat végeznek, biztonsággal haladnak vízszintes padon, bátran ugranak 30-40 cm magasból. Célba dobnak. Labdát feldobnak, elkapnak, gurítanák, vezetnek maguk mellett. 5-6-7 éves korban: Mozgásuk összerendezettebbé, megfelelő ritmusúvá válik, teljesítőképességük növekszik, sok tapasztalatot szereznek mozgásban, egyensúlyozásban, cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak, fejlődik tér – és időtájékozódásuk. Igénylik a mozgást, szabályok pontos betartásával, az óvónő segítségével egyéni-, csoportos-, váltó-, sorversenyeket játszanak. Állórajtból 20-30 métert futnak, egyensúlyozó járással biztonságosan haladnak keskeny felületen is. 6-8 lépés nekifutással akadályt átugranak, lendületüket fékezni tudják, labdát hajítanak távolba, vezetik maguk mellett. A testnevelés kapcsolata más területekkel:  A testnevelés fontos szerepet játszik az egészség megőrzésében, ezért felerősíti a gondozás, egészséges életmódra nevelés hatását.  A közösségi neveléssel, mert: a különböző versenyjátékokban a csapatszellem, az összetartás, egymás segítése, sikerélményekhez juttatja a gyermeket, amely erősíti a közösségi nevelést, a közösen végzett (csapatverseny) versenyjátékok a „mi tudat” kialakulását is segíti. 61

Helyi Óvodai Nevelési Program  A zenei neveléssel, mert: a gyermekek ritmikus mozdulatai segítik mozgáskultúrájuk fejlődését.  A matematikai-, vizuális neveléssel, mert: a szem-kéz koordináció, finommotorika legalapvetőbb fejlesztési területei.  Játékkal, mert: a feladatok, tevékenységek részben fedik egymást. Módszertani alapelvek:  Az óvónő: tartsa szem előtt, hogy a testnevelés legértékesebb anyagai a játékok.  Vegye figyelembe a gyermekek egyéni képességeit, fejlettségi szintjét, teherbíró képességét.  Mindenkor kövesse a fokozatosság elvét.  Éljen a környezet adta lehetőségekkel (nagy udvar, az évszakokban rejlő lehetőségek)  A hibákat gyakorlatvégzés közben a helyes mozgás dicsérésével javítsa.  Működjön együtt a családdal, érje le, hogy a szülő is biztosítson minél több mozgáslehetőséget, kiránduljanak együtt. 14.

Hagyományőrzés óvodánkban

Óvodánkban a néphagyományok őrzését, megismertetését a gyermekekkel kiemelt feladatunknak tekintjük. A tanév során nyomon követjük az éppen aktuális nevezetes napokat, s az ezekhez kapcsolódó hagyományokat, szokásokat. Ennek nyoma megtalálható a csoportnaplóban. Ezekre a kiemelt ünnepekre már előrekészülünk verssel, énekkel, tánccal stb. A legfontosabb hagyományaink közé sorolhatjuk a Karácsonyt, Farsangot, Március 15-ét, húsvéti locsolkodást, Majális. Más nevezetes napokkal az aktuális időben ismertetjük meg a gyerekeket. A jeles napokhoz kapcsolható ismert verseket, gyermekdalokat mondogatunk, vagy újakat tanulunk. Elsősorban természetes anyagok felhasználásával készítünk díszeket, ajándékokat. A természetes anyagokkal történő ismerkedés, azok használata egész évben megfigyelhető. Különféle termések, falevelek gyűjtésében, azok rendezésében maguk is tevékenyen részt vesznek. Egyes népszokásokat óvodai szinten játék keretében elevenítünk fel – szüreti mulatság, népi gyermek lakodalmas, húsvéti tojásfestés- locsolkodás, májusfa állítás. A szülőket is bevonva szervezzük az Adventi napot, Karácsony Ünnepet, Farsangot. A települési szinten szervezett programokon tevékenyen részt veszünk- Adventi délután, Falunap. A közös ünneplés erősíti a közösségi érzést, egymáshoz tartozást, megismerik az itt élő embereket, észrevétlenül kialakul 62


falujuk iránti szeretetük. Ezért tartjuk fontosnak megismertetni a gyermekekkel életkori sajátosságaiknak megfelelően a népszokásokat, helyi hagyományokat, a táj jellegéhez igazodó beszédkultúrát. A népmese világában barangolva megismerkedhetnek a jellegzetes – sajnos már csak az idősek körében élő – beszédkultúrával. A helyi néphagyományok megismertetésén túl törekszünk arra, hogy erősítsük a gyerekekben a nemzeti öntudatot, a helyi értékekhez való érzelmi kötődést. Március 15-én - a hősök emlékére állított Emlékműnél - nemcsak a nemzeti, hanem a helyi hősök emléke előtt is tisztelgünk. Rendszeres séták alkalmával ismerkedünk a falu és környéke nevezetességeivel, fontosabb épületekkel. A településhatárában húzódó Nemzeti Parkban tett kirándulások jó lehetőséget biztosítanak a gyermekek környezet óvására nevelésében. III. AZ ÓVODA SAJÁTOS FELADATAI Gyermekvédelem az óvodában Az óvodai gyermekvédelem magába foglalja a gyermekközösség egészére kiterjedő, ezen belül minden egyes gyermek harmonikus személyiségfejlesztéséért kifejtett pedagógiai tevékenységet. A gyermekekre való fokozott odafigyeléssel időben fedezhetjük fel a személyiségfejlődés problémáit: testi, szellemi fejlődésben való elmaradás, magatartási, beilleszkedési zavarok, megelőzhetjük a veszélyeztetettség kialakulását. Gyermekvédelmi munkánk célja: Minden gyermekre kiterjedő preventív tevékenység megszervezése, a speciális segítséget igénylő gyermekek és családok komplex segítése. Feladatok:  Az egyes gyermekek családi helyzetének, körülményeinek állandó figyelemmel kísérése.  A szülővel való közvetlen, partneri viszony kialakítása.  Segítség nyújtás a hátrányok enyhítésére, óvodai keretek között.  Egyéni bánásmód – a család gyermek iránti felelősségének erősítése.  Személyes törődéssel, fejlesztéssel a gyermek fejlődésének segítése. 63

Helyi Óvodai Nevelési Program  Partneri viszony, jó kapcsolat kialakítása a védőnővel, Gyermekjóléti Szolgálattal. A veszélyeztetett nyilvántartása vétel szempontjai:  Súlyos anyagi nehézségekhez kapcsolódó elhanyagoló nevelés, testi – lelki bántalmazás.  Erkölcstelen családi környezet, italozó, agresszív szülő, bűnöző családi helyzet.  Egészségügyi okok: súlyos érzékszervi károsodás, súlyos, tartós betegség. A gyermekvédelmi munka óvodánk mindkét óvodapedagógusára vonatkozik. Feladatuk:  A gyermekvédelmi esetek felkutatása.  Adatszolgáltatás, környezettanulmány készítése a hatóság kérésére.  A pedagógiai munka koordinálása.  Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Központtal, a Mérei Ferenc Logopédiai, Pedagógiai, Pszichológiai Szakszolgálattal. Nevelőtestületünk felelős a gyermeki személyiség zavartalan fejlődéséért!

1. Sajátos nevelési igényű gyermek az óvodánkban A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése érdekében a területileg illetékes Gyermekjóléti Szakszolgálat szakembere segíti munkánkat. Az ő útmutatásai alapján dolgozzuk ki személyre szabottan a vonatkozó SNI gyermeket fejlesztő programot. ÓVODÁNK KAPCSOLATAI Óvodánk kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, melyek az óvodába lépés előtt, az óvodai élet alatt és az óvodai élet után meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében.

Óvoda – Család Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt – azt kiegészítve – szolgálja a gyermekek fejlődését.

64


Kapcsolattartásunk alapelvei:  Az óvoda és család kapcsolata épüljön kölcsönös bizalomra, segítségnyújtásra, amely közös programok alkalmával erősödjön.  Az óvónő ismerje meg és fogadja el a család szokás és szabályrendszerét, tapintatosan segítse az életmód, szemléletmód helyes alakulását.  Az óvónő minden esetben fogadja el a szülőt akkor is, ha a nevelésben hiányosságokat észlel, segítő szándékát éreztesse a szülővel, érje el, hogy a szülő fogadja el azt.  Minden családdal találja meg a kapcsolatteremtés, segítségadás, együttműködés leghelyesebb módját.  A szülő ismerje az óvoda nevelési programját, képviselői által egyen részt kialakításában, a beválás figyelemmel kisérésében.  Az óvoda képviseletét szülői szervezet látja el, működési feltételeiket, feladatukat maguk állítják össze, az érvényes jogszabályok alapján. A kapcsolattartás feladatai: Az óvoda és a család kapcsolatának feladatait az egyes nevelési területeken már érintettük.

Óvoda – Fenntartó Óvodánknak az önkormányzattal tartalmában és formáiban kiépült kapcsolata van, amely kapcsolatot tovább mélyítjük, ápoljuk.

Óvoda – Segítők A gyermekek egészségének óvása, egészséges életmód kialakítása, testi – szellemi, szociális fejlődésében jelentkező eltérések mielőbbi korrekciója, a prevenciós munka hatékonysága,

az

iskolába

lépés

megvalósítása,

illetve

az

iskolai

követelményrendszernek való megfelelés érdekében jól működő kapcsolat: 1. Háziorvossal, védőnővel: −

évente legalább két alkalommal, egészségügyi szűrővizsgálat, ezen

belül látás, hallás, növekedés vizsgálat. 65

Helyi Óvodai Nevelési Program −

Alkalmanként kölcsönös tájékoztató jellegű megbeszélés.

−

Tájékoztató jellegű előadások szülőknek.

2. Mérei

Ferenc

Logopédiai

Pedagógiai

Pszichológiai

Szakszolgálat

szakembereivel. 3. Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival.

Óvoda – Iskola Az óvoda – iskola kapcsolatában célunk, hogy az iskola megismerje azon törekvéseinket, hogy a gyermekeket egyéni képességeihez igazodva úgy neveljük, és fejlesztjük, hogy környezetükben jól érezzék magukat, biztonsággal eligazodjanak benne, nyitottak, kapcsolatteremtők, együttműködők legyenek, alkalmassá váljanak az iskolai tanulmányok megkezdésére, képesek legyenek megfelelni az iskolai követelményeknek. Mindezek megvalósítása érdekében igyekszünk az iskolával rendszeres, hagyományteremtő kapcsolatot kiépíteni és megtartani azt. Alapelvünk: A szakmai együttműködésben érvényesüljön a kölcsönös bizalom, nyitottság, segítő szándék, egymás munkájának megismerése, értékelése, megbecsülése. Kapcsolattartás formái, tartalma:  Az iskolai nevelőkkel szakmai, emberi kapcsolat kiépítése, folyamatos ápolása, érdeklődés a másik munkája iránt.  Tapasztalat, információgyűjtés – kölcsönös látogatások az első osztályosokkal, év elején és év végén.  Az alsós nevelőkkel szakmai beszélgetések, olyan témákban, amelyek segíthetik az óvodából az iskolába való átmenetet.  Az iskola képviselőjének meghívása az óvodai szülői értekezletre: tájékoztatja az iskolába készülő gyermekek szüleit az iskola pedagógiai programjáról, az iskolába lépés teendőiről.  A nagycsoportosokkal iskolalátogatás, ismerkedés a tanító nénivel, az iskolai környezettel, szokásokkal. 66

Helyi Óvodai Nevelési Program  Közös rendezvények szervezése (télapó, március 15, madarak és fák napja)  Család – iskola kapcsolatfelvétel segítése: iskolai tájékoztatók közzé tétele, szülők figyelmének felhívása iskolai rendezvényekre, nyílt napra.

Óvoda – Közművelődési Intézmények Óvoda – Könyvtár Kapcsolatfelvétel, hagyományápolás, mellyel célunk kialakítani a könyvtárba járás igényét, tudatosan felhasználni az intézmény nyújtotta sajátos lehetőségeket. Óvoda – Művelődési ház: Községünkben jelenleg nem működik művelődési ház, ezért a közeli mezőkeresztesi Művelődési házzal tartunk kapcsolatot, különféle programokat látogatunk. Alapelv: −

kölcsönös nyitottság,

−

olyan programokon való részvétel, amelyek segítik a nevelési

−

sokoldalú megvalósítását.

Kapcsolattartás formái: − gyermekműsorok: báb-, zenés-, prózai előadások megtekintése, − könyvtárlátogatások, − beszélgetések: az óvoda műsorigényéről, a műsor színvonaláról, könyvtári programokról.

Óvoda – Református Egyház A Református Egyház helyileg illetékes lelkipásztora minden nevelési év elején felméri az óvodás, gyermekek- szülők körében fennálló hitoktatás igényét. Heti 1 alkalommal kerül sor református hitoktatásra, melyhez az óvoda napirendjében biztosítja a szükséges időkeretet, és tárgyi eszközöket

67


V. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELTÉTELRENDSZERE SZERVEZETI FELÉPÍTÉS Az óvoda nyitva tartása a szülők és fenntartó igényei alapján: 7,00 – 17,00 óráig Az egész napos működésnek megfelelően két óvodapedagógus munkabeosztása: I. műszak:

(délelőttös)

7,00 – 13,30

II. műszak: (délutános)

10,30 – 17,00

Az átfedési időt a gyermekek közötti gazdag játéktevékenységbe ágyazott élménynyújtásra,

egyéni

bánásmódra,

differenciált

képességfejlesztésre,

megfigyelésre, érzelmi nevelésre fordítjuk. Az óvoda csoportszervezése: egy vegyes csoport

SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK Személyi feltételek, feladatkörök Két

okleveles

óvodapedagógus

foglalkozik

a

gyermekekkel,

kiegészítő

szakképesítés nincs. Intenzív tanfolyamokon mindkét óvodapedagógus részt vett. Tanfolyamok:  Pszichológiai és pedagógiai diagnosztika az iskolaérettség megállapításában.  Képzőművészet az óvodában – Pedagógiai eszköztár  A nevelési program működtetése.  Bábjáték az óvodában – Pedagógiai eszköztár  Számítástechnika. Az óvodapedagógusok munkáját szakképzett dajka segíti, aki ezen túl biztosítja az óvoda rendjét, tisztaságát, balesetmentes környezetet. Továbbképzési programok a 3.sz. mellékletben.

Tárgyi feltételek: Óvodánk megalakulásának története az 1950-es évekre nyúlik vissza. A jelenlegit megelőző csupán időszakos nyári napközi otthonos óvoda volt, amely később egész 68

Helyi Óvodai Nevelési Program évben működő intézménnyé szélesült. A növekvő gyermeklétszám, az igény az óvoda iránt szükségessé tette egy minden igényt kielégítő, a kornak megfelelő óvoda épület kialakítását, intézmény létrehozását. Óvodánk 1962-ben – egy régi nemesi kúria átalakításával, amely csendes, a falut átszelő – forgalmas úttól félre eső helyen van – kezdte meg működését. 2008-2009. években az óvoda épületét felújították, az öltöző helyiséget bővítették, a vizesblokkot átalakították és ekkor került sor az épület akadálymentesítésére is. Az épület belső kialakítását a célszerűség jellemzi. A kis alapterületű csoportszobát - 30 nm2 – fektető szoba és egy nagyobb alapterületű aula egészíti ki. Tárgyi eszközeink a gyermekek létszámának megfelelő számban, nagyon jó állapotban állnak rendelkezésre. A gyermekek megismerő tevékenységeit fejlesztő eszközök, játékok mennyisége, minősége megfelelő, a gyermekek igényeinek kielégítésére alkalmasak. Az óvoda udvara tágas, amely szintén ellensúlyozza a csoportszoba kis méreteit. A meglévő udvari játékok állapota kielégítő, melyek állagát folyamatosan vizsgáljuk, javítjuk, mennyiségét bővítjük. Nagy gondot fordítunk arra, hogy eszközeink, berendezési tárgyaink esztétikusak, korszerűek legyenek. Mivel eredetileg lakóépület volt, az épület méretei meghatározó szerepet játszottak az átalakításkor. Helyiségeink:  Csoportszoba területe: alapterülete 30 m²,  Hálószoba: alapterülete: 24 m²  Akadálymentesített vizesblokk  Akadálymentesített öltöző  Óvónői szoba Óvodánk komfortfokozata: összkomfortos.

NEVELŐTESTÜLET EGYÜTTMŰKÖDÉSE Óvodánk egy vegyes csoporttal működik, ezrét az óvodapedagógusok folyamatosan ugyanabban a gyermekcsoportban dolgoznak. A nevelőtestület havonta tart szakmai napot, melynek során az óvodapedagógusok megbeszélik tapasztalataikat.

69


PEDAGÓGIAI ADATKEZELÉS Írásos dokumentumok:  Óvodai nevelés országos alapprogramja.  A Gelej Község Önkormányzati Óvoda Helyi nevelési programja.  Éves pedagógiai, működési terv.  A gyermekcsoport nevelési, tevékenységi programja, amely magába foglalja: − A gyermekcsoport szokás- és szabályrendszerét, tervezési időkeret: fél év. − Eseménytervet, programtervet havonta. − Fejlesztési terv havonként.  A pedagógiai adatrögzítés a gyermekek dossziéjában történik. Tartalma: − Az óvónők megfigyelései. − A tervezett fejlesztés programja.  A részletes pedagógiai munka tervezését a csoportnapló tartalmazza.  Felvételi és mulasztási napló.

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE Az ellenőrzés és értékelés célja a pedagógiai gyakorlat segítése és fejlesztése. Területei: − Dokumentumok ellenőrzése, elemzése. − A nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése. − A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, elemzése, értékelése. − A

helyi

nevelési

program

megvalósulásának

ellenőrzése.

A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése két szinten történik: 70

figyelemmel

kísérése,

Helyi Óvodai Nevelési Program − A gyermekek fejlettségének értékelése. − Óvónői gyakorlati munka szintjén. Az ellenőrzés a nevelési év folyamán előre ütemezetten történik – az óvoda éves működési terve tartalmazza.

A HELYI NEVELÉSI PROGRAM BEVÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATI TERVE

A vizsgálat megtervezése A vizsgálat fő szempontjai:  A Helyi óvodai nevelési program vizsgálata az országos nevelési program, valamint a törvényi előírások szempontjából.  A fenntartó és szülők által közvetített igények, elvárások megvalósulásai a program által.  Az előírt célok, feladatok megvalósítása biztosítja-e a gyermekek optimális fejlődését.  A rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek biztosítják-e a program megvalósulását.  A program beválásának vizsgálata: −

A program céljai és a megvalósulás hely tényezőinek elemzése.

−

A program hatásának vizsgálata

Ideje: bevezetés után 3-4 évenként. Módszere: közvetlen megfigyelés. Módosítási

szakasz:

a

bekövetkezett

változások

és

vizsgálat

következményeként a szükséges módosítások elvégzése.  A program gazdaságosságának vizsgálata a befektetett emberi és anyagi tényezők és az elért eredmények összevetése. Ideje: folyamatos Módszere: közvetlen tapasztalatszerzés A vizsgálók köre: óvodavezető 71

Helyi Óvodai Nevelési Program Programkészítő team A vizsgálat eredményeként bizonyítani, hogy a program megfelel az országos és helyi követelményeknek, igényeknek. A meglévő adottságainkat és lehetőségeket kihasználva a célok és feladatok megvalósítása által biztosítjuk a gyermekek optimális fejlődését.

A VIZSGÁLAT KIINDULÁSA A helyi program kiindulásaként a meg lévő pedagógiai értékekre alapozva szükséges azoknak további fejlesztése a különböző gyermeki tevékenységek során. Számba vettük azokat az általános fejlesztő követelményeket, melyek biztosítják a gyermek megfelelő szintű fejlesztését. Életkori jellemezők megfigyelése során vizsgáljuk: a feladatok és módszerek megfelelnek-e az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak. A fejlesztés eredményeként

szükséges

beilleszkedésének

a

vizsgálata.

gyermeki Vizsgáljuk

személyiség

fejlődésének,

továbbá

országos

az

és

iskolai helyi

dokumentumok törvény által előírt követelmények egymásra épülését, valamint az óvónői dokumentumok vezetésének helyi szintű rögzítését.

A VIZSGÁLAT FAKTORAI  Dokumentumelemzés: a helyi program felépítése, tartalma, belső logikája, a dokumentum önmagában mennyire koherens.  Koherencia vizsgálat: − Megfelel-e a dokumentum az országos alapprogramnak. − A gyermek fejlődése megfelel-e a céloknak. − A gyermekek tevékenységei megfelelnek-e a feladatoknak. − Az

eszközrendszer

megfelel-e

tevékenységeknek.

A FELTÉTELEK VIZSGÁLATA  Elhelyezési és szervezési feltételek vizsgálata 72

a

céloknak,

feladatoknak,

Helyi Óvodai Nevelési Program  A nevelőtestület felkészültsége, új attitűdje.  Az óvoda és család kapcsolatában a sajátos igények összehangolása.  A fejlesztés pénzügyi forrása, lehetőségei.  Eredmények alapján szükséges módosítások elvégzése.

BEFEJEZÉS Nevelőtestületünk alapos előkészítő munkával, közoktatási szakértő segítségét kihasználva dolgozta ki helyi nevelési programját. Megismertük a szülők elvárásait, igényeit, számba vettük a fenntartó elvárásait. Kellő alapossággal tanulmányoztuk az óvodai nevelésre vonatkozó országos előírásokat, törvényességi rendelkezéseket. Mindezek figyelembe vételével készítettük el óvodánk, a geleji Napközi Otthonos Óvoda helyi nevelési programját. Célunk és reményünk szerint sikerült egy olyan programot készítenünk, amelynek megvalósításával a legjobban, legeredményesebben szolgálhatjuk a ránk bízott gyermekek

fejlesztését,

iskolai

előkészítését,

sajátosságait, szépségeit.

73

megőrizte

a

gyermeki

élet


Legitimációs záradék

Véleményezte: Országos Közoktatási Szakértő Dátum: Gelej, 2014. Március 28.

Egyetértését nyilvánította: Geleji Napközi Otthonos Óvoda Óvodaszéke Gelej

Dátum: Gelej, 2014. Március 28.

Elfogadta: Geleji Napközi Otthonos Óvoda Nevelőtestülete Gelej

Dátum:…………………………………………

74


Irodalom 1. 2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelési törvény 2. 2012.évi CXXIV. tv. a 2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelési törvény módosításáról 3. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. 1993.évi LXXIX. törvény a Közoktatásról 5. 1996.évi

LXII.

törvény

a

közoktatásról

szóló

1993.évi

LXXIX.

törvény

módosításáról. 6. 137/1999. (VIII.28) Korm.rend. Az óvodai nevelés országos alapprogramja. 7. 277/1997. (XII.22.) Korm.rend. A pedagógusok továbbképzéséről. 8. 1997. Évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és jogairól. 9. Egyezmény a gyermekek jogairól. Egyesült Nemzetek UNICEF 1992. 10. 23/1997. (VI.4.) MKM. rendelet A fogyatékos gyermekek nevelésének irányelve.

75

Helyi Óvodai Nevelési Program 11. 32/1997 (XI.5.) MKM rendelet A nemzetiségi, etnikai kisebbségi óvodai nevelésének irányelve. 12. 1/1998. (VII.24.) OM rendelet A nevelési – oktatási intézmények működéséről 7.sz. melléklet a 11/1994. (VI.8) MKM rendelethez 13. Játékszerekről szóló 24/1998. (VI.29.) IKIM, NM együttes rendelete 14. Óvodai nevelés országos alapprogramja MKM Budapest 1996 15. Az óvodai nevelés programja Országos Pedagógiai Intézet Bp. 1989 16. Porkolábné – Dr. Páli Judit – Pintér Éva – Szaitzné: Komplex prevenciós óvodai program. 17. Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési program Alex-typó 1992 18. Pereszlényi Éva: Az óvodák szakmai fejlesztése Budapesti Tanítóképző Főiskola 1994. 19. Balázsné Szűcs Judit – Szaitzné Gregogits Anna: Szabadon, játékosan, örömmel Komplex foglalkoztatás kézikönyve SZORT Bt. Bp. 1998 20. Balázsné Szűcs Judit: az ember, aki óvodás SZORT Bt. Bp. 1999. 21. Pereszlényi Éva – Porkolábné dr. Balogh Katalin: Játék – mozgás – kommunikáció Óvodai Program Alcius Bt. Bp. 1989

76

Helyi Óvodai Nevelési Program 22. Porkolábné dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Alex-typó 1992. 23. Az alternatív óvodapedagógiai törekvések Magyarországon Magyar Óvodapedagógiai Egyesület Miskolc, 1991. 24. Epochális rendszerű tanulási folyamat az óvodában Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai Intézet Debrecen 1992 25. Képességfejlesztés játékban, tanulásban. Módszertani segédanyag, Debrecen 1994. 26. Pedagógiai Programkészítés az óvodában Módszertani segédanyag Debrecen 1996.

77


MELLÉKLETEK 1.sz. melléklet.

Ünnepek ütemterve A gyermekek születés és névnapja: a kialakított csoportszokásoknak megfelelően. Ünnepelt köszöntése (ajándékozás) Ősz: Kisállatok világnapja – állatok témakörben: beszélgetések, dalok, versek, mesék, rajzok felelevenítése, házi kiállítás rendezése (könyvek, plakátok, gyermekmunkák) Szüret – betakarítás – az ősz terméseinek gyűjtése, esztétikus rendezgetése, kapcsolódó élmények megbeszélése. Dalok, versek, táncok felelevenítése. Hagyományőrző népi együttes műsora, táncház. Tél: Mikulás – mikulás várás – köszöntése dalokkal, versekkel, a mikulás ajándékot ad minden gyermeknek. Karácsony: Adventi készülődés folyamatos. -

adventi koszorú

-

mézeskalács, 78

Helyi Óvodai Nevelési Program -

fenyődíszek,

-

csoportszoba, folyosó, ablakok díszítése,

-

ajándékkészítés.

Karácsonyi dalok, versek – kis műsor keretébe, gyermekek, óvónők saját maguk készítenek ajándékot szüleiknek. Farsang: jelmezbe öltöznek. Közös táncolás, mulatozás, versenyjátékok.

Tavasz: Nőnap: a fiúk a csoport és a család nőtagjait verssel köszöntik, ajándékot készítenek. Március 15: Nemzeti ünnep történelmi eseményeinek felelevenítése, kokárda, zászlókészítés. Óvodai ünneplő ruha. Dalok, versek tanulása. Koszorúzáson való részvétel a hősök emlékére állított emlékműnél. Zöld szív napja: - március 21 – udvarrendezés, udvari munkák elvégzése, környezet szépítése. Tavaszköszöntés dallal, verssel. Húsvét: − Húsvéti szokások felelevenítése. − Tavaszi nagytakarítás. − Csoportszoba, folyosó díszítése. − Hajttatás, rügyeztetés, csíráztatás. − Tojásfestés. − Virágzó ágak, barka díszítése hímes tojással. Hagyományok átélése játékos formában, locsolkodás, lányok hímes tojást adnak a fiúknak. Föld napja – április 21 környezet szépítő munkák a gyermekekkel, felnőttek közösen, faültetés, parkosítás.

79

Helyi Óvodai Nevelési Program Majális – május 1 alkalmából április 30-án május fa állítása, körbe táncolása, dalok, versek. Flórián nap: - június 4. a városi tűzoltók meghívása, beszélgetés a tűz veszélyéről. Tűzoltógyakorlat: riasztás, kivonulás, tűzoltás. Ismerkedés a tűzoltókkal, ruháikkal, felszerelésekkel, eszközeikkel. Anyák napja: ünneplés dalokkal, versekkel, a gyermekek által készített ajándékokkal köszöntjük bensőséges hangulat keretében az édesanyákat, nagymamákat. Madarak és fák napja – május 10: Kirándulás szervezése a közeli kiránduló helyekre. Séta a közeli kiserdőbe, halastóhoz, tájvédelmi területre. Élővilág megfigyelése. Évzáró: - nagycsoportosok búcsúztatása – nyílt ünnepség keretében műsort adunk a gyermekek életkorának megfelelően, az év közben tanult dalokból, versekből, mesékből. A nagyokat a kisebbek ajándékokkal búcsúztatják. Gyermeknap – május utolsó péntek – óvodai szinten rendezett: tartalmas, színes vidám gyermekprogramok szervezése, a szülők bevonásával. (különféle ügyességi versenyjátékok, akadályversenyek) Szülők – bográcsozás.

80


2.sz. melléklet

Továbbképzési program 1999-2004 1. Szakvizsgára vonatkozó alprogram: Az intézmény olyan szakvizsgára felkészülést támogat, amely hozzájárul az óvodapedagógus képzésben szervezett ismeretek megújításához, mélyítéséhez, a nevelő-oktató munka fejlesztéséhez. A beiskolázás legfontosabb elve, hogy egyszerre (eltérő évfolyamszámon) maximum 1 fő vehet részt a szakvizsgára való felkészülésben. 2. Továbbképzésre vonatkozó alprogram: Az óvoda alábbi képzéseket, továbbképzéseket támogatja kiemelten: −

A pedagógiai programhoz kapcsolódó óvodai program személyi

feltételeit javító másoddiploma. −

Pedagógusszakma fejlesztését szolgáló ismeretbővítés.

−

Számítástechnika.

−

OKJ-ben szereplő szakképesítés.

−

Aktuális ismeretbővítés.

−

Fejlesztő pedagógia.

Továbbképzésen egy időben 1 fő vehet részt. 3. Finanszírozási alprogram: 81

Helyi Óvodai Nevelési Program Szakvizsgára felkészülésnél és továbbképzésnél: Biztosítjuk: − a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt. − Részvételi díj 80 %-át − Útiköltséget, szállásköltséget, étkezési vagy napidíjat. Másoddiploma esetén tanulmányi szerződésben kerül rögzítésre a költségek és finanszírozás mértéke. Szakvizsgára

való

felkészülésnél

és

továbbképzésnél

az

intézmény

költségvetéséből kerül kifizetésre a helyettesítés és tandíj 80 % feletti költsége. Valamennyi képzési formánál: ha az intézmény költségvetésében változás áll be, a programnak ez a pontja (pozitív és negatív irányba egyaránt) módosításra kerül. A pedagógus joga, hogy saját elhatározásából bekapcsolódhat szakvizsgára való felkészülésbe, továbbképzésbe. Ebben az esetben a megállapított juttatásokra nem tarthat igényt. 4. Helyettesítésre vonatkozó alprogram: A

távollévő

idevonatkozó

óvodapedagógus rendelkezései

helyettesítése

alapján,

alkalmazásával.

82

szükség

a

Munka

esetén

törvénykönyve

külső

helyettesítő


3.sz. melléklet

Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere 1. Jelenleg meglévő eszközök: Játékok: udvari:

vasból készült udvari játékok, homokozó játékok, labda

Különböző csoportszobai játékok Anyanyelvi – irodalmi neveléshez: Az anyanyelvi fejlesztésnek, kommunikációs képesség fejlesztés eszközei: -

mesekönyvek, képeskönyvek, leporellók

-

Hűvelyk Matyi bábkészlet,

-

Saját készítésű bábok, maszkok.

Környezeti neveléshez: természeti – emberi – tárgyi környezet megismerését segítő eszköz: -

emberek,

növények,

állatok

világa

családról,

városi

(környezetismereti kártyák) -

applikációs

képek

–

a

közlekedésről, piacról, állatokról. -

Közlekedj okosan!

Matematikai neveléshez: 83

Helyi Óvodai Nevelési Program -

MINI-MAT készlet,

-

Logikai készlet,

-

Színes rudak.

-

Dallamjátszók: furulya, xilofon.

-

Ritmusjátszók: dob, cintányér,

Zenei neveléshez:

Testneveléshez: mozgáskultúrát, testi képességeket fejlesztő eszközök. -

Greiswald,

-

Tornapad,

-

Zsámoly,

-

Labdák,

-

Ugrószőnyeg,

-

Tornakarikák,

-

Tornaszalagok,

-

Pomponok.

84


85

Helyi Óvodai Nevelési Program. GELEJI TÜNDÉRKERT NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA Helyi Nevelési Programja

Recommend Documents