Még mindig támadnak A napsütéses idő, a kellemes hőmérséklet és a hajnali pára mellett az enyhe telek is kedveznek a kullancsok szaporodásának. A nedvesebb területeken levő buja növényzetbe bekötöznek az erdei és mezei állatok, rajtuk pedig a kullancsok. Különösen az egerek, a pocok, rigók, sünök és pelék a fő kullancshordozók. Manapság azonban már nem csak az erdőben, hanem kertjeinkben és a közparkokban is találhatunk kullancsokat. A kullancs által terjesztett betegségek akár súlyos kimenetelűek is lehetnek. A kullancs által terjesztett agyhártyagyulladás ellen hatásos a védőoltás, mely egy éves kor felett már adható. Érdemes már most ősszel elkezdeni a védőoltást, mely két alap és egy emlékeztető oltásból áll. A biztos védelem a második oltást követően kb. két hétre alakul ki. Kullancscsípés után azonban 28 napon belül nem célszerű a védőoltást elkezdeni. A kullancs a vékonyabb bőrrel borított testhajlatokat, lágy részeket kedveli és a hajas fejbőrt. Eltávolítása közvetlenül a csípés után a legkönnyebb, injekciós tűvel kell a bőrből kipöccinteni, de használható a kullancseltávolító kanál és csipesz is. Ne használjunk krémet, vagy alkoholt és ne próbáljuk meg tekergetéssel kiszedni, mert a kullancs megsértésével és a fenti szerektől könnyen a szervezetünkbe kerülhet a benne található mérgező anyag. Ha a csípés helyén apró bőrpír keletkezik, az természetes reakció. Ha azonban növekvő, középen fehér, szélén piros folt alakul ki, melyhez rossz közérzet társul, hányással és gyengeséggel ez Lyme–kórra utalhat. Ilyenkor azonnal keressük fel az orvost, ugyanis Lyme-kór ellen nincs védőoltás. Az agyhártyagyulladás tünetei: magas láz, tarkómerevség, fejfájás és rosszullét, mely a fertőzött csípést követően 7-21 nap múlva jelentkezik és a betegség idegbénulással is járhat. Nem kell pánikba esni, mert az időben elkezdett gyógykezeléssel mindkét betegség gyógyítható. Dr. Lőrincz I
Akikért a harang szólt…. Molnár László, Jónás Aladár (Parád) és Strúbel Sándor (Parádóhuta) költöztek a múlandó világból az örök hazába. Valamennyien nyugodjanak békességben! A hozzátartozóknak ezúton fejezzük ki részvétünket! A szerkesztőbizottság Kiadja: Parád Jövőjéért Baráti Kör. Felelős kiadó: a kör elnöke. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. WEB: www.helyilevel.hu E-mail:
[email protected] Telefon: 70/584-8530. Főszerkesztő: Polgárné Tatár Krisztina
HELYI LEVÉL Ingyenes, parádi közéleti havi lap II. évfolyam, 8. szám
2011. szeptember hó
Hiányérzet A társadalmi-gazdasági hatások következtében alakul ki az emberben egyfajta rangsor, mi az, amit kedvel és a hétköznapjainak a részévé is teszi. Az elmúlt szűk két hétben a szerkesztőségünkbe is számos elektronikus levél érkezet Önöktől, melyekben a Helyi Levél következő számának a megjelenését tudakolják, mondván több idő telt el a soron következő két szám megjelenése között, mint szokott. Az Önök részéről megnyilvánuló kedves kíváncsiság a Helyi Levél iránt azt mutatja, hogy az eltelt majd’ egy év alatt Önök megkedvelték ezt a kis kiadványt, tehát a csapatunk nem hiába dolgozott azon, hogy a helyi közéleti és gazdasági információkat más aspektusból is megvilágítva eljuttassuk az Önök postaládájába, mint történik az a hivatalos verzióban. Jó eső érzés, hogy ennyire várják és számon tartják a mi kiadványunkat. Rövidke részt idézek az egyik levélírótól: „Nem tudom, miért nem jött meg az augusztusi újság? Nagyon várja az egész család! Mikor megkapjuk, addig le se teszem, míg végig nem olvasom. Többet megtudok egyetlen szám alkalmával a dolgainkról, mint 10 Mozaikból. Remélhetőleg nincs komoly oka a kimaradásnak és hamarosan olvashatom újra.” Valójában van csúszás a megjelenésben a júliusi számot követően. Ennek azonban nem a mi restségünk játszik közre. A júliusi szám megjelenésében volt egy baki. Önök ebből keveset vehettek észre, mi azonban erőteljesen érzékeltük ezt a hibát. A tördelő szerkesztő hibázott. Ennek okán úgy döntött a szerkesztőség, hogy ezt a feladatot ettől fogva mással kívánja elvégeztetni, hogy az olvasókhoz lehetőleg ne kerüljön többet olyan kiadvány, ami nem tökéletes. Nyár derekán, a szabadságok idejében nagyon nehéz bárminemű váltás, de újabb hibalehetőséget minimálisra kívántuk csökkenteni, ezért döntöttünk későbbi megjelenés árán is a kiadó váltás mellett. Ezen okok miatt történt a csúszás és lett ez a lapszám az augusztusival összevont. Bízunk abban, hogy ez az akaratunkon kívüli késés többet nem fog ismétlődni és ugyan olyan szeretettel fogadják ezt a lapszámot is, mint a korábbiakat. Polgárné T K
A temető Ha azt a szót halljuk, hogy „temető”, az emberek többsége azokra a szeretteikre gondol, akik a múlandó világból az örök hazába költöztek és a Kálvária tövében levő kertben alusszák örök álmukat. „Amelyik nemzet a múltját nem becsüli, annak jövője sincs”, - mondta a legnagyobb magyar. Én itt nemztet nem említenék, inkább csak egy maroknyi nemzetrészt, ami a múlt megbecsülését illeti. Nézzük azonban részleteiben: A temető az én olvasatomban az a hely, ahol az örök hazába költözött szeretteink alusszák álmukat. Szerettük őket, míg közöttünk életek és szeretjük őket haló poraikban is. Emléküket kegyelettel ápoljuk. A temetői nyugvóhelyüket rendszeresen gondozzuk, sírjaikra virágot ültetünk és hétről-hétre csokrétát is elhelyezünk a síron lévő vázába. Ez az egyik legméltóbb módja annak, hogy emléküket ápoljuk és tovább éljenek az utánunk következő generációkban is. A temetőnek éppen ezért a nyugalom és a meghittség szigetének kell lennie. Nem szoktunk a temetőben lármázni és más oda nem illő dolgokat csinálni. Tapasztalni azonban már tapasztalhattunk sokszor oda nem illőt. Na nem kizárólag embertársaink közvetlen megnyilvánulásait, hanem az önkormányzat mulasztását is beleértve. Meghittnek és a nyugalom szigetének egyáltalán nem nevezném azt a temetőt, ahol a szeretteink sírhalmán a kóbor kutyák végzik el dolgukat, ahol a lófráló ebek vázákat borogatnak jártukban-keltükben és békés emlékezőkre támadnak. Ugyancsak nem kívánatos, ha ezek az ebek a temetőben élik a párzás időszakát. Szintén nem nevezném meghittnek azt a temetőt, ahol orrfacsaró bűz árad a szemétgyűjtő konténerekből, ami a közegészségügyi és járványügyi problémákat is felveti. Képviselőtestületi ülésen ezeket a problémákat már jeleztem a polgármester úr és a testület felé, de úgy tűnik Pató Pál Urat játszanak. Egy azonban biztos, ha nem megy velük a probléma békés megoldása, akkor majd megy úgy, hogy sodródnak az árral. Ezeket a balkáni állapotokat nem lehet tovább tűrni. (És én nem is fogom.) Itt elsősorban az illegális szemétlerakásra gondolok. Az építési törmeléktől a háztartási hulladékon át az elhullott állati tetemekig minden fellelhető. Az utóbbiak komoly fertőzésveszélyt is magukban hordoznak. A temetőnknek van egy kapuja, ami a semmibe vezet, mivel mellőle a kerítés már hiányzik. Hiányzik kb. egy 20-30 méteres szakaszon, a Rákóczi úton fekvő ingatlanok hátsó határáig. Ezt a részt rest a hivatal évek hosszú sora alatt lekeríteni és esetleg az új alsó útra egy fakaput tetetni. Ugyancsak rest felszereltetni egy térfigyelő kamerát, hogy az illegális szemétlerakás megszűnjön. A temetői új, alsó úton az elfolyó csapadékvíz tisztességes barázdákat vájt magának az úttestben, ami miatt a gyalogosok már nem is az utat, hanem a
mellette levő gyepet kezdik birtokba venni. A falugyűlésen lakossági igényként fogalmazódott meg, hogy a búcsúztató helyhez helyezzen ki még padot az önkormányzat az idősek számára. Lett pad. Lett a búcsúzató helytől távol, az út mellet. Háttal a temetőnek, szembe a faluval. Az egyikről remek a kilátás a szemétgyűjtő konténerre, a másikon meg garantált a napszúrás. Nem tudom, kinek ártott meg ennyire a kánikula? Elgondolkodtató, hogy miért nem lép a temetőt érintő kérdésben a képviselőtestület. Netán valamilyen általunk nem ismerhető érdek húzódik meg a jelenlegi állapotok konzerválásában? Nagyon remélem, hogy itt csak az én fantáziám lódult meg és koránt sincs így! Arról nem is beszélve, hogy a falunak van még egy temetője, az óhutai. Itt sem sokkal rózsásabbak az állapotok, mint Parádon. A felső oldalon, a hegy felől itt sincs kerítés. A kutyák Hutában is ott hagyják a sírokon a névjegyeiket és a nemi életük is tanulmányozható a párzási időszakban. A ravatalozó állapota rengeteg kívánnivalót hagy maga után, a lépcső pedig kifejezetten életveszélyes állapotú. Fűnyírás a hutai temetőben annyi sincs, mint Parádon. A Legutolsó temetés előtti napon ugyan levágták füvet, de a kupacokat már az úton hagyták. Ezek a XXI. századi balkáni állapotok Európa szívében. Köszönet illeti Kakuk Pál urat, aki a hutai temetőben a csapnál elhelyezett egy locsolóoszlopot, két locsoló kannával, amit bárki használhat a temetőben. Rendeltetésének megfelelően használják is a hutaiak, elvinni, megrongálni még senkinek sem jutott eszébe. A képviselőtestület Pató páli játékának netán anyagi okai vannak? Ha igen, akkor tudnám javasolni, hogy a képviselőtestület tagja mondjanak le a költségtérítésükről. Ugyanígy csökkentsék a polgármesteri költségtérítést is a minimumra. 2011 az önkéntesség éve az Európai Unióban. Mutassanak a képviselőink példát és tanúsítsanak önmérsékletet a polgármester úr vezényletével. A polgármesteri biztosítás összege is fedezetet jelenthetne több mindenre, pláne éves szinten vizsgálva. Nem muszáj minden körülmények között ragaszkodni a költségtérítéshez és a tisztelet díjhoz! Lehet ténylegesen is önfeláldozóan, anyagi érdekek nélkül egy közösségért tenni! Szívből csak így lehet! Ellenkező esetben az nem önzetlenség, nem önfeláldozás és nem magasztos út! Mondandóm végére megint eljutottam a záportározó kérdéséhez is. Láthatjuk, hogy annak a 20 millió Ft körüli önrésznek (a járulékos költségeivel együtt) ezer helye lenne ott, ami tisztán parádi érdekeket szolgálna. Ahogy a falugyűlésen is elhangzott a hozzászólók szájából, a záportározós beruházást a parádiak jelentős részre értelmetlennek tartja. Nem ártana pedig figyelni az emberek véleményére és meghallgatni őket. A záportározó beruházása is netán csak egyesek személyes érdekeit szolgálja? Szakács Z
A képviselők ismét üléseztek. Június 14-ét követően augusztus 22-én tartotta a ciklus 9. rendes ülését a képviselőtestület, melynek 3 napirendi pontja volt: 1./ A 2011/12-es iskolai tanév előkészítése. Ezen belül az iskolaépületben folyó munkák, az intézményvezetői beszámoló és az alapító okirat módosítása. 2./ A recski mentőállomás pénzügyi finanszírozása. 3./ Egyebek. (Dr. Nagy István alpolgármester úr ezen az ülésen nem vett részt.) Szalai Gáborné iskolaigazgató örömének adott hangot, hogy szép lett az iskola és ha teljesen befejeződik a felújítás, akkor tényleg egy művelődési központ lesz belőle. Az intézményvezető elmondta még, hogy az interaktív iskolai táblák szeptember közepétől lesznek birtokba vehetők, ha a felújítás utáni takarítás befejeződik, de még a rendszergazdának és a pedagógusoknak is van vele dolga. A parádi iskolának a 2011/12-es tanévére 218. beírt tanulója van. Tavaly óta a sajátos nevelési igényű gyerekek száma több, mint a duplájára nőtt. A tavalyi 10 fővel szemben erre a tanévre 24-re növekedett a számuk. A sajátos nevelési igény elbírálását az egri székhelyű képességvizsgáló végzi el. A tanévet 20 fő főállású pedagógus kezdi. Ezen kívül 1 fő nyugdíjas és 1 fő részmunkaidős is segíti az oktató-nevelői munkát. A könyvtárosi teendőket Tóth Endréné és Katona Ernesztina látja el jelenleg, de a tervek között az szerepel, hogy felsőfokú végzettségű, parádi fiatallal töltsék be ezt a posztot. A szakkörök száma az idei tanévben nem bővül. Az önkormányzat a tankönyvek megvásárlásához támogatást nyújt azoknak, akik nem jogosultak ingyenes tankönyvre. A támogatás mértéke: a tankönyv csomag árának 30%-a. A képviselő testület az igazgató asszony beszámolóját, az alapító okirat módosítását egyhangúlag fogadta el. Szalai Gáborné megköszönte az önkormányzat támogatását. A következő napirendi pont keretében a polgármester úr ismertette Pócs Istvánnak, recski polgármesternek a levelét, melyben a mentőállomás pénzügyi finanszírozásához segítséget kér. Elhangzott, hogy a parádi önkormányzat 50 ezer forinttal támogatta a mentőállomást berendezés vásárlására és több környékbeli háziorvos anyagilag is támogatta. Ez az 50 ezer Ft ugyan nem eget rengető összeg, de a parádi nagyvonalúság elgondolkoztató! Országos hatáskörű szervezetet Parád önkormányzata támogat. Úgy vitte a parádi vezetés a tengerbe a csepp vizet, hogy közben a község is
szomjazik. (lásd: temető) Tényleg tragikomédia, hogy a mentőállomást nem a recski önkormányzat, hanem az Országos Mentőszolgálat működteti és ehhez Parád önkormányzata pluszban anyagi támogatást ad úgy, hogy a záportározót is Parád építi meg Recsk részére. Pócs István recski polgármester úr levelét a képviselőtestület a Pénzügyi-, Ellenőrző Bizottság hatáskörébe utalta. Megtárgyalta a testület Dr. Sófalvi Antal orvosi ügyeletvezető levelében foglaltakat is. Ennek értelmében az önkormányzatunk támogatja anyagilag a Recsken működő Központi Orvosi Ügyeletet. Ezt én is helyesnek tartom, hiszen az ügyeletet nem országos szervezet működteti, hanem egy idevaló vállalkozás, ami a parádi egészségügyi személyzet részére is biztosít munkát. Végezetül az egyebek napirendi pont következett. Képviselőink kérik a rendőri jelenét fokozását a játszótérnél. Elhangzott az is, hogy november első felében kerül megrendezésre a pálinkafesztivál. Sok sikert kívánok hozzá a vállalkozónak. Remélem lesz legalább fele akkora sikere, mint a szatmári fesztiválnak, hiszen mi nem vagyunk híres szőlő- és gyümölcstermesztők sem az éghajlati adottságok miatt. Amiben meg igazán sikeresek lehetnénk, (pl:strand) arról a képviselők hallani sem akarnak a polgármesterrel az élen. Ha a munka oldalát nézem, talán logikusnak tűnhet az ő oldalukról. Az utóbbival munka lenne, eléggé sok és az oroszlán részét nekik kellene vinni. Pálinkafesztivál, és minden más pótlék esetében meg dolgozik a vállalkozó. A polgármesteri javadalmazás meg így is, úgy is havonta majd’ fél millió Ft. Akkor meg minek megszakadni a munkában. Már-már gyakorlattá vált a képviselőtestületi üléseken, hogy „bizonyos” ügyek tárgyalásánál a nyílt testületi ülés egyszerűen zárt ülésé változik át. A kettő között az a különbség, hogy nyílt ülésen bárki részt vehet, míg a zárt üléseken csak a polgármester, képviselők, a törvényesség őreként a jegyző és az, akit erre az ülésre meghívnak. Azonban a zárt ülés elrendelésének szigorú jogszabályi kötöttségei vannak. Véleményem szerint ezen legutóbbi zárt testületi ülés elrendelése sem felt meg az Önkormányzati Törvényben foglaltaknak és szavazás sem volt róla. Kiemelném, hogy a hangsúly nem a szavazáson, hanem a törvényességen van. Véleményem alapján az utólagos normakontrolon ez nem menne át, de ezért már nem nekem kell aggódnom. Úgy tapasztalom, hogy olyan dologban, amit a képviselőinknek meg kell vitatniuk, de számukra kellemetlen a külsősök jelenléte, egyszerűen bejelentik, hogy innentől kezdve az ülés zárt, viszontlátásra! Teljesen antidemokratikus. A választások óta már lassan eltelt egy év. Képviselőinknek azóta nem vagyunk fontosak. Fogadóórát egyikük sem tartott még és a döntések előkészítésébe se vonják be a lakosságot. Nincs érdemi közmeghallgatás. Ez az antidemokrácia! Szakács Z
Séta
(olvasói levél, melynek a tartalmáért a beküldő a felelős)
A faluban uralkodó állapotok miatt írom le gondolataimat, melyekkel nem vagyok egyedül. A képviselői gyűlésekről elég sokat olvashattunk már eddig is, de arról még nem volt szó, hogy a tisztelt képviselők az eltelt szűk egy év alatt tartottak-e már falubejárást? Ha tartottak, akkor mit tapasztaltak, ha nem, akkor miért nem járták be a falut? Szeretném megkönnyíteni a munkájukat ezekkel a sorokkal. Képzeletbeli sétámat Parádfürdőn kezdem a Peres úton. Mint kiemelt idegenforgalmi hely, inkább tűnik holdbéli tájnak, nem pedig üdülőhelynek. Az eltúrt strand csupasz földje nem kelti az üdülőhely érzetét. A Peres út minősége és a Kossúth útról történő összekötő a közvilágítás hiánya és az út állapota miatt ugyancsak nem az üdülőhelyre emlékeztet. A pavilon soron többször meglevő szemétkupacok inkább szeméttelepre emlékeztetnek, nem üdülőhelyre. A Cifrától az émályi feljáróig nagyon szép lett a járda és a kocsi beállók. Egy bajom van vele, hogy miért nem az ott lakók fizették ki a díszes kapubeállók költségét? Sasváron is megcsináltatta az ottani önkormányzat a díszköves járdát, de a bejárókba már csak azoknak tettek díszkövet, akik azt megfizették. Akik nem, azok egyszerű aszfaltos beállót kaptak. A sasváriak nem kaptak az önkormányzattól ajándékba ilyen értéknövelést a házaikra. Ha Parádon, ezen a szakaszon lakóknak nem kellett fizetni ezért a cirádás bejárókért, akkor miért nem kapunk valamennyien ilyen ajándékot? Sok helyen még járda sincs! Itt pedig nem is a legszegényebbek laknak és a Kristály úton sem. Nem gondolom véletlennek, hogy ezeket a részeket ennyire rendbe tették, mert mindig innen kerületek ki a képviselők java részben. Jövőre talán már osztott pályás, négysávos lesz a Kristály út? A saját érdekeiket nagyon jól tudják képviselni a képviselőink. A korábbi és a jelenlegi polgármester nem részesült ilyen ajándékban, de róluk se felejtkeztek el. Az egyik még mindig a szolgálati lakásban lakik a falu szívében, ami látványában nem impozáns, a másik meg biztosítást kap. Én is bemegyek az önkormányzatba, hogy kérjem meg, kössenek rám is biztosítást. Ha véletlenül baleset érne, az én családom is kapjon utánam egy kis pénzt. Önkormányzati lakást is kérek, hogy a sajátomat tudjam kiadni házbérbe, legalább a bérlőtől is kapok pár forintot. Legalább a biztosításom és a házam meg lesz oldva és még plusz pénzem is lesz, ha a saját házamat kiadom bérbe. A Kékesi útról ne is beszéljek. A fenti részen gyalogosan menni kész életveszély. Járda nincs, az úttest gödrös. A kocsik is szlalomoznak rajta. Az alsó úton van járdának csúfolt valami, de onnan nem lehet átjutni az út túloldalára. Igaz, a nagy hídtól Csala házig nincs semmi járda. A gyalogos forgalom pedig nagy. Parád táblát elhagyva Huta felé a növényzet között a szeméttelep kistestvérét
találhatjuk. Még mindig kiemelt üdülőhelyen járunk! A hutai út állapota a 20 évvel előtti romániaikra emlékeztet. Beérve Hutába, a Dobra útról lekanyarodva a templom felé igazi kihívást jelent az úthibák kocsival való leküzdése. A Simon és Károlyi utaknak még aszfalt borítása sincs. Nem is említve, utóbbi helyen a szennycsatorna sincs. A Mohos út szeszfőzde fölötti szakaszában ugyancsak van egy kis kihívás. A nagy PEVIK-es kukás kocsi is megtette hatását az út minőségére a Clarissa és a Mohos út keresztezésénél. A hutai sétánkról visszakanyarodva Parádra a Felvégbe folytatjuk utunkat. Itt az esővíz elvezetése jelent némely lakóknak problémát, amit az önkormányzat nem tud, és nem is akar uralni. A beadványokra nem is válaszolnak a beadványosnak. A Kossúth úti árok ránézésre is félre sikeredett. A szigeti Palóc Ház Múzeum igazi ékessége az önkéntes tárlatvezető, akit nem tartok a kiemelt üdülőhely ékességének. Ezt a problémát sem akarja igazán megoldani az önkormányzat. Lehetetlenség nincs, csak tehetetlenség. Tartja a régi közmondás. A temetőben található a tariskai szeméttelep másik testvére. Ez is a kiemelt üdülőhely kritériuma? Végezetül a központban levő piacnál fejezzük be a képzeletbeli sétát. Kiemelt üdülőhelyen a földről árulják a piaci árusok a portékáikat. Szárazságban a porból és mocsokból, esőben a sárból vehetik meg a vasárnapi ebéd hozzávalóit, akiket nem zavar a zöldség- és gyümölcsfélék között ékeskedő állati végtermék. A kóborló kutyák nem tudják, hogy nem végezhetnék el akárhol a dolgukat. Arra nem futotta az önkormányzat kasszájából, hogy a piacra csináltasson pár darab faasztalt az árusoknak és ehhez egy kis száraz alját. Akik több százezret keresnek egy hónapban azoknak mindegy, hogy mennyiért vásárolnak, de akiknek csak pár tízezer forint jut, minden fillért meg kell gondolni. Ma ez a réteg sokkal nagyobb, mint az előbbi. Ezért talán nem a lassan már milliomosnak számító réteget kell támogatni, hanem a köznépet, hogy akár kultúrált piacon vásárolhasson, akik nem kocsikázhatnak mindenért városra. Az ABC Áruház környékén sem jobb a helyzet. Itt ugyanis a járó-kelők és a buszra várakozók végzik el a dolgukat. Nincs pénz közkútra és nyilvános illemhelyre. Hiába, még mindig kiemelt üdülőhelyen vagyunk! Lenne mire értelmesen elkölteni minden forintot, ami az egész falu érdekét szolgálná. Ezzel szemben olyan dolgokra folyik el a pénz, ami csak egy szűk csoport javára válik. A záportározó, a polgármesteri biztosítás, a Kristály út eltúlzó, valamikori kétsávosítása, a cirádás alvégi kocsi beállók az érintetteknek biztosan nagyon előnyös. A baj csak az, hogy nem két forintos tételről van szó, hanem tízmilliókról. Ezek a milliók máshová sokkal jobban kellenének. Olyan helyekre, ami a falu teljes lakosságát szolgálná! Tessék nyitott szemmel sétálni a faluban! (Név és a cím a szerkesztőségben)
