HÁZIREND. Cházár András. Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon. és Pedagógiai Szakszolgálat

HÁZIREND Cházár András Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Pedagógiai Szakszolgálat

(Vác, Március 15 tér 6.)

Általános rész .........................................................................................................................3 Óvoda HÁZIREND-je ..........................................................................................................12 Általános Iskola HÁZIREND-je ...........................................................................................20 Speciális Szakiskola HÁZIREND-je.....................................................................................34 Diákotthon HÁZIREND-je...................................................................................................47 Tagintézmény HÁZIREND-je ..............................................................................................58 Gyermekotthon intézményegység HÁZIRENDJE.................................................................77

I. Általános rész

A Közoktatásról szóló többszörösen módosított 1993. évi LXXIX. Tv. 40.§ (7) bekezdése írja elő a házirendet, s meghatározza kötelező tartalmát. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. (VI:8.) MKM rendelete, és a fent említett törvény 129.§ (8) bekezdése értelmében az alábbi felülvizsgált és módosított Házirendet fogadta el a szakalkalmazotti értekezletünk. A Házirend biztosítja az intézmény működésének rendjét a jogszabályok által biztosított keretek között, ill. azokban a kérdésekben, amelyeket a Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) nem rendelkezik. A Házirend nem vonhat el és nem szűkítheti le törvény vagy rendelet által biztosított jogot ill. jogi kötelezettségek alól nem adhat felmentést. A Házirendben foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az intézmény minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, minden gyermeknek, tanulónak és a szülőknek. Rájuk vonatkozik a hatályos magyar jogrendszer valamennyi szabálya is és kötelességük ezek megtartása az intézmény területén is. A Házirend az intézmény önálló dokumentuma és jogszabályként működik. A Házirend megszegése fegyelmi vétség. A több célú közös igazgatású közoktatási intézményben a szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézménységek (a Kt. 33§. (4)) egymással összhangban alkotnak házirendeket. A tagintézmény, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó gyermekotthon intézményegység önálló házirendet alkot.

II. A. fejezet

Cházár András Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Pedagógiai Szakszolgálat

intézményegységeinek HÁZIRENDJEI

1. rész Közös fejezetek az intézményegységek házirendjeiből

A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a gyermeki, tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az intézmény, s azon belül az intézményegységek munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az intézmény, s azon belül az intézményegységek • egymással összhangban törvényes működését, • nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, • valamint a gyermekek, tanulók közösségi életének megszervezését.

A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania a gyermekek, tanulóknak, a gyermekek,tanulók szüleinek, a pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az intézményi és intézményen kívüli, ill. az intézményegységeken belüli és kívüli, nevelési-tanítási időben, illetve nevelési-tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a nevelési és pedagógiai program alapján az intézményegységek szerveznek, és amelyeken az intézményegységek ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A gyermekek, tanulók az intézmény ill. az intézményegységek által szervezett intézményen ill. az intézményegységeken kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 4. Az intézmény gyermekeire, tanulóira, dolgozóira házirenden kívül vonatkozik minden olyan intézményi belső szabályzat, ami rájuk egyébként is érvényes. Különösen érvényes rájuk az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata (SzMSz), valamint Nevelési és Pedagógiai Programja. 5. Az intézmény valamennyi gyermekére, tanulójára, pedagógusára, alkalmazottjára vonatkozik a hatályos magyar jogrendszer valamennyi szabálya, és kötelességük ezek megtartása az intézmény területén is. Így különösen érvényes rájuk a közoktatásiról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI. 8.) MKM-rendelet.

6

A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (gyermeknek, tanulónak, szülőnek, valamint az intézmény alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető • az intézmény portáján; • az intézmény irattárában; • az intézmény könyvtárában; • az intézmény igazgatójánál; • az intézményegység-vezetőnél; • az osztályfőnököknél (csoportvezetőknél), • a diákönkormányzatot segítő pedagógusnál, • az intézményszék elnökénél; • a szülői szervezetek (közösségek) vezetőjénél. 3. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az intézményegységekbe történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek (csoportvezetőknek) tájékoztatnia kell: • a tanulókat osztályfőnöki órán; • a szülőket szülői értekezleten. 5. A házirend rendelkezéseinek a gyermekekre, tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: • a tanulókkal osztályfőnöki órán; • a szülőkkel szülői értekezleten. 6. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az intézmény-vezetőtől (igazgatótól), az intézményegység-vezetőktől, valamint az osztályfőnököktől előre egyeztetett időpontban.

A gyermekek, tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok

1. A gyermek, tanuló kötelessége, hogy: • óvja saját és társai testi épségét, egészségét; • elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; • betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a pedagógusaitól hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; • azonnal jelentse az intézmény valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; • azonnal jelentse az intézmény valamelyik pedagógusának – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült; • megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak gyakorlatában; • rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 7

2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: • a gyermek, tanuló a tornaszobában (tornateremben), konditeremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; • a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük; • a sportfoglalkozásokon a gyermekek, tanulók nem viselhetnek a testi épséget veszélyeztető tárgyakat (karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, testékszert, hallókészüléket) 3. A gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben a diákotthon intézményegység keretében iskolaorvos, iskolai védőnő és ápolónő biztosítja. Az iskolaorvos heti egy alkalommal rendel az iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban. Az iskolaorvos elvégzi, – és fül-orr-gégész, szemorvos, fogorvos, belgyógyász, ortopédiai szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését. • a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a nyolcadik évfolyamon. 4. A betegszobai ápolónő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát. 5. Az intézmény a tanuló betegsége esetén a szülőt értesíti. 6. Az intézmény területén és a szervezett iskolai rendezvényeken dohányozni, szeszes italt fogyasztani tilos. Az intézmény alkalmazottai a kijelölt dohányzóhelyen dohányozhatnak, ahol diákok nem tartózkodhatnak. Diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére a diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. 3. A diákönkormányzat tevékenységét az igazgató által megbízott pedagógus segíti. 4. A diákönkormányzat képviseletét a diákönkormányzatot segítő pedagógus látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő pedagógusnak ki kell kérnie a diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Diákközgyűlés 1. 2. 3. 4.

Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. A diákközgyűlés összehívásáért az iskola igazgatója a felelős. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő pedagógus, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

8

A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az intézmény egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról • az igazgató o a diákönkormányzat vezetőségi ülésén, o a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, • az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a pedagógusok folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az intézmény belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az igazgatóhoz, az osztályfőnökükhöz, a pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz vagy az intézményszékhez fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az igazgatóval, pedagógusaival, a tantestülettel vagy az intézményszékkel. 5. A szülőket az intézmény egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról • az igazgató o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén, • az osztályfőnökök: o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 6. A szülőket a pedagógusok a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban: • a szülői értekezleteken, • a nyílt tanítási napokon, • a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken írásban, • a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben) 7. A szülői értekezletek időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 8. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az intézmény belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az igazgatóhoz, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, a pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz vagy az intézményszékhez fordulhatnak. 9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, pedagógusaival vagy az iskolaszékkel.

Az intézmény működési rendje A több célú közös igazgatású közoktatási intézmény működési rendje a szervezeti és szakmai tekintetben önálló és egymással összhangban működő intézménységek működési rendjei szerint az irányadó. Lásd. az intézményegységek fejezetei.

9

Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése 1. Az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hó 5. napjáig átutalási postautalványon kell befizetni. 2. Az intézmény az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges a szülő részére visszajuttatja, ha az étkezést a szülő vagy a tanuló két nappal előre a nevelőtanárnál ill. tanulószobai tanárnál lemondja. 3. A térítési díjhátralék esetén teendő intézkedésekről az intézmény SZMSZ-e rendelkezik.

A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 1. A tanulók részére biztosított támogatások odaítéléséről – amennyiben erre az iskola jogosult – a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után az igazgató dönt. 2. A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a szakmai munkaközösség vezetők döntenek a jogszabályok alapján

Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik pedagógussal megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó pedagógusnak bejelentik. Az órát tartó pedagógus utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az iskola portáján. 2. Nagyobb értékű tárgyat valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével– rendkívül szükséges esetben – hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor a tanulók azt kötelesek leadni megőrzésre az iskolatitkári irodában. Az átvételről az iskolatitkár elismervényt ír. 3. A diákotthonban lakó tanuló a tanuláshoz nem szükséges dolgot köteles a kollégiumban hagyni, a nagyobb értékű dolgokat megőrzésre a gyermekfelügyelőnek átadni. 4. Az iskolába behozott, tanuláshoz nem szükséges és megőrzésre le nem adott dolgokért az intézmény nem vállal felelősséget. A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége 1. A szülői szervezetnek (közösségnek) a közoktatásról szóló törvény 59. § (5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik a tanulók 10 %-át érinti. 2. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének tanulók 10%-a minősül.

10

Egyéb rendelkezések 1. A tanulónak joga, hogy adatait az intézmény biztonságos körülmények között kezelje és tárolja. A tanuló osztályfőnökén keresztül betekinthet az osztálynaplóba, és felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről. 2. A tanulónak joga, hogy levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák. Névre szóló postai küldeményét az intézmény nem bonthatja fel. A küldemény érkezéséről az osztályfőnöke tájékoztatja őt. 3. Az intézményi és intézményen kívüli szervezett intézményi és intézményegységi rendezvényeken a tanulóknak az osztályfőnök útmutatásai alapján kell részt venniük. 4. Az intézmény létesítményeinek szabályai tartalmazhatnak olyan előírásokat, melyek jelen házirendben nincsenek szabályozva, és amelyeket a tanulóknak be kell tartaniuk (számítógépterem, konditerem, könyvtár stb.). A létesítmény szabályait a létesítményért felelős tanár készíti el, és az intézményvezető (igazgató) hagyja jóvá. 5. Az intézményi ünnepélyeken az ünnepi öltözet • lányoknak: fehér blúz, és sötét szoknya, • fiúknak fehér ing és sötét nadrág.

A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A házirend tervezetét a pedagógusok, a tanulók, és a szülők javaslatainak figyelembevételével az intézmény igazgatója készíti el. 2. A házirend tervezetét megvitatják a negyedik- tizenkettedik évfolyamos osztályok küldöttei, és véleményüket eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az igazgatót. 3. A házirend tervezetét megvitatják az intézményegységek tantestületei, és véleményüket eljuttatják az igazgatóhoz. 4. A házirend tervezetéről az igazgató beszerzi az intézményszék véleményét. 5. Az igazgató a tanulók, a pedagógusok, a szülők, valamint az intézményszék véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az igazgató beszerzi a diákönkormányzat és az intézményszék egyetértését véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. 6. A házirendet a szakalkalmazotti értekezlet fogadja el, s az a Pest Megyei Közgyűlésének jóváhagyásával lép hatályba. 7. Az érvényben levő házirend módosítását – bármely pedagógus, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az igazgató, a tantestület, az intézményszék, a diákönkormányzat vezetősége vagy a szülői szervezet (közösség) vezetősége. 8. A házirend módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtni.

11

II/2. Óvoda HÁZIREND-je

12

Óvodánk küldetésnyilatkozata Óvodánk, a nagy múltú siketoktatás bölcsőjének: a Cházár András Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Pedagógiai Szakszolgálat szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegysége, 2003 – ban ünnepelte 100 éves fennállásának évfordulóját. A 2002/2003. tanévtől nem csak hallássérült, halmozottan sérült gyermekeket, hanem olyan: tanulásban akadályozott vagy értelmileg akadályozott kicsiket is fogadunk, akiknek megfelelő fejlődése a többségi óvodában nem biztosítható. Célunk, hogy sajátos nevelési igényű óvodásaink számára olyan elfogadó, meleg, családias légkört, egyéni bánásmódot biztosítsunk, melyben fejlődésük, személyiségük, a legoptimálisabban alakulhat. Mindehhez elengedhetetlen a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás, partneri együttműködés, mely fő törekvésünk. Mivel óvodásaink nagy része a diákotthon lakója, a családi otthon melegének pótlása, kiegészítése kiemelten fontos számunkra. Hisszük, és nap, mint nap átéljük, hogy „Senki sem csak a saját életét éli. Minden sorsba bele van forrasztva másoké – kiolthatatlanul.” /Ancsel Éva/ Ebben a szellemben szervezzük hétköznapjainkat, ünnepeinket. A nevelés fő területeinek a játékot, az anyanyelv fejlesztését és a mozgást tekintjük. Mindezen célok elérése érdekében óvodánk dolgozói széleskörű szakmai tudás megszerzésére törekszenek, rendszeres továbbképzéssel igyekeznek példaképnek tekintett nagy elődeinkhez méltó sokrétű, korszerű pedagógiai munkát végezni. Teljesítmény centrikus világunkban a sajátos nevelési igényű gyermekek megtanítanak arra, hogy egy sután kiejtett hang, egy mosoly, is lehet érték, s hogy a szívós, rendszeres, szeretetteljes munkának mindig van gyümölcse. Mottónk: „Az az ember, aki néha nem kísérli meg a lehetetlent, soha nem fogja elérni a lehetségest.”/Goethe/

13

A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az óvoda munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az óvoda törvényes működését, az óvodai nevelés zavartalan megvalósítását, valamint a gyermekek óvodai közösségi életének megszervezését.

A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania az óvodába járó gyermekeknek, a gyermekek szüleinek, az óvoda pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az óvodai és óvodán kívüli, nevelési időben, illetve nevelési időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a nevelési és pedagógiai program alapján az óvoda szervez, és amelyeken az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét. 3. A gyermekek az óvoda által szervezett óvodán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 4. Az intézmény gyermekeire, tanulóira, dolgozóira házirenden kívül vonatkozik minden olyan intézményi belső szabályzat, ami rájuk egyébként is érvényes. Különösen érvényes rájuk az intézmény szervezeti és működési szabályzata, valamint nevelési és pedagógiai programja. 5. Az óvodába járó valamennyi óvodás gyermekre, az óvoda valamennyi pedagógusára, alkalmazottjára vonatkozik a hatályos magyar jogrendszer valamennyi szabálya, és kötelességük ezek megtartása az intézmény területén is. Így különösen érvényes rájuk a közoktatásiról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet.

A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (óvodás gyermeknek, szülőnek, valamint az óvoda illetve az intézmény alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető • az intézmény portáján; • az intézmény irattárában; • az intézmény könyvtárában; • az intézmény igazgatójánál; • az intézményegység-vezetőnél; • az intézményszék elnökénél; • az intézmény szülői szervezet (közösség) vezetőjénél. 3. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az óvodába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden csoportvezető gyógypedagógusnak tájékoztatnia kell a szülőket szülői értekezleten. 5. A házirend rendelkezéseinek az óvodás gyermekekre és a szülőkre vonatkozó szabályait a csoportvezető gyógypedagógusnak minden tanév elején meg kell beszélnie a szülőkkel szülői értekezleten. 14

6. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az intézmény igazgatójától, az óvoda intézményegység vezetőjétől, valamint a csoportvezető gyógypedagógustól, előre egyeztetett időpontban.

Az óvodai felvétel, átvétel eljárás rendje 1. Az óvoda sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését látja el. 2. A gyermekek felvétele a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, valamint a Pest megyei Önkormányzat 1. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakértői véleménye alapján történik, az intézmény Alapító Okiratában foglaltak szerint.

Az óvoda felvételi körzete Hallássérült csoportban: • Fejér megye • Komárom-Esztergom megye • Nógrád megye • Pest megye Speciális csoportban: • Pest megye 1. Az óvodába történő beiratkozás ideje megegyezik a többségi óvodák beiratkozási idejével. Férőhely megléte esetén tanév közben is történhet. 2. A beiratkozáshoz szükséges iratok a következők: • Az illetékes szakértői bizottság szakértői javaslata • A gyermek születési anyakönyvi kivonata • TAJ kártya • Lakcímet igazoló kártya • Egészségügyi kiskönyv • Oltási könyv • Közgyógyászat ellátási igazolvány • Hallókészülék javításhoz kiskönyv • Igazolás arról, hogy a gyermek egészséges, közösségbe mehet • Előző szakértői javaslat, orvosi papírok, zárójelentések, pedagógiai vélemények, és minden olyan vizsgálati anyag, vélemény, mely tájékoztatást ad a gyermek állapotának megismeréséhez. 3. A gyermek csoportba sorolásáról a sajátos nevelési igény típusa és a gyermek fejlettsége, szükségletei alapján az óvoda pedagógusainak véleményét figyelembe véve az óvoda intézményegység vezető dönt.

15

Az óvodai beszoktatás rendje 1. Az óvoda a beszoktatás tekintetében rugalmasan alkalmazkodik a gyermekek állapotához, igényeihez. 2. A beszoktatás idejére szükség esetén a távol lakó szülők részére bentlakást is biztosít.

A nevelési év és a nyitva tartás rendje A nevelési év rendje az őszi, téli, tavaszi és nyári szünetek, nevelés nélküli munkanapok tekintetében megegyezik a többcélú intézmény nyitva és zárva tartási rendjével. • Az óvoda szorgalmi időben hétfőtől péntekig tart nyitva. • Az őszi, téli, tavaszi és a nyári szünetekben, valamint a nevelés nélküli munkanapokon az óvoda bezár. Ezen időpontokról az óvoda a tanév első szülői értekezletén, valamint tanév közben folyamatosan tájékoztatja a szülőket. • A bejáró gyermekek részére az óvoda napi nyitva tartási ideje 7-16 óra, egyedi kérés esetén, egyeztetve, 6-17 óráig. • Péntekenként a diákotthonban élő gyermekek hazautazása miatt a gyermekek a délelőtti csoportos foglalkozások után, 10 órától hazamehetnek. Ezen a napon az ebédeltetés időpontja 11 órára módosul. • A diákotthonban élő gyermekek részére a nyitva tartás folyamatos. A hazautazás hetente ajánlott, egyedi esetben kétheti rendszerességgel megengedhető.

A csoportfoglalkozások napi időrendje A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú tevékenységformák megtervezésével. A nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó érdekében a gyermekek óvodában töltött idejét ésszerűen és a szükségletnek megfelelően osztjuk be, a kialakított napirendet következetesen igyekszünk betartani. 6. 30 – 7. 30 ébresztés, tisztálkodás, öltözködés, ágyazás, hallókészülékek ellenőrzése, közben 7. 00-tól bejáró gyermekek érkezése 7. 30 – 8. 00 terítés, reggeli 8. 00 – 10. 00 csoportos foglalkozás minden gyermeknek, közben tízóraizás 10. 00 – 12. 00 célséta, mozgás, játék, levegőzés a csoportoknak, közben egyéni anyanyelvi, egyéni fejlesztő foglalkozás 12. 00 – 12. 30 étkezés, önkiszolgálási készségek fejlesztése, tisztálkodás 12. 30-14. 30 csendes pihenő vagy mesélés, beszélgetés (egyéni igény szerint) 14. 30 – 15. 00 ébresztés, hallókészülékek ellenőrzése uzsonna 15. 00-16. 00 kötött, játékos foglalkozás a témakörökhöz kapcsolódva 16. 00 – 17. 30 mozgásfejlesztés, séta, játék, közben bejáró gyermekek távozása 17. 30 – 18. 00 vacsora 18. 30 – 20. 00 tisztálkodás, hallókészülékek tisztítása, ruhacsere, játék, mesélés 20. 00 lefekvés

16

A gyermek óvodába érkezésének és hazavitelének szabályai 1. A gyermeket csak a szülő, illetve a szülő által írásban, és az óvónővel személyes egyeztetés által felhatalmazott személy viheti el az óvodából. 2. Az ötödik életévet betöltött gyermekek részére napi 4 óra az óvodai foglalkozás kötelező, ezért a gyermekek az óvodából indokolatlanul nem hiányozhatnak. 3. Hosszas indokolatlan hiányzás esetén az óvoda köteles a szülőt felszólítani és a lakóhely szerinti jegyzőt értesíteni. 4. Az óvodai foglalkozási időben történő megbetegedés esetén a szülőt telefonon értesítjük, és a szülő érkezéséig a gyermeket a betegszobán különítjük el. 5. Az óvodában a gyermekeknek gyógyszert nem adunk, beteg gyermek az óvodában nem tartózkodhat. 6. Amennyiben a gyermek betegség miatt hiányzik, betegsége elmúltával csak orvosi igazolással érkezhet az óvodába. 7. A gyermekek átadása-átvétele az óvoda folyosóján történik. 8. Az óvoda területén egyszerre csak egy kísérő tartózkodhat. A családtagok az óvoda előtti folyosón, és az intézmény bejárati folyosóján várakozhatnak. 9. Az óvoda helyiségeit, mosdóit kizárólag az óvodás gyermekek és az óvoda dolgozói használhatják. A kísérők részére a földszinti mosdók vehetők igénybe. 10. A gyermek nem hozhat az óvodába egészségre ártalmas, testi épséget veszélyeztető, agresszív magatartásra serkentő tárgyakat. 11. Az óvodába otthoni játékot behozhat a gyermek, de annak épségéért az óvoda dolgozói felelősséget nem tudnak vállalni. 12. Az óvodában ékszer viselése balesetvédelmi szempontból nem javasolt. 13. Az óvodába behozott értékes ékszerekért, pénzért, nagy értékű tárgyakért felelősséget az óvoda dolgozói nem tudnak vállalni, ezért ezeket az óvodába behozni nem lehet.

A gyermeki jogok, kötelességek gyakorlásával kapcsolatos rendelkezések 1. A gyermek abban a naptári évben, amelyben május 31.-ig betölti 6. életévét, tanköteles. Iskolaérettségének vizsgálatát az illetékes szakértői bizottság végzi. A gyermek számára megfelelő iskolatípus, intézmény megjelölésében az óvoda véleményének megismerése mellett a szakértői bizottság illetékes. 2. Abban az esetben, ha a gyermek még nem iskolaérett, a szakértői bizottság döntése és az óvoda javaslata alapján legfeljebb 8 éves korig az óvodában maradhat. 3. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a gyermek fejlettsége még nem teszi őt alkalmassá az óvodai, közösségi életre, vagy a sajátos nevelési igényű gyermek részére a szakértői bizottság véleménye próbaidőt javasol, akkor az óvoda javaslatára, a szakértői bizottság döntésével a gyermek óvodai elhelyezése megszűnik. Ilyen esetben a gyermek további fejlesztésének módjára a szakértői bizottság tesz javaslatot. 4. Amennyiben a szülők igénylik, az óvoda lehetővé teszi, hogy a gyermek az államilag elismert történelmi egyházak által szervezett fakultatív hit és vallásoktatásban vegyen részt. 5. Az egyházi jogi személy által megtartott hit és vallásoktatást, az óvodában az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve kell biztosítani. 6. A gyermekek személyi anyagával, adataival kapcsolatos információk tekintetében az óvónő és a gyermekkel foglalkozó személyek a Közalkalmazotti Törvény értelmében titoktartásra kötelezettek. 17

A szülői jogok, kötelességek gyakorlásával kapcsolatos rendelkezések 1. A szülő a beiratkozáskor, és a tanév során bármikor betekinthet az óvoda Pedagógiai programjába, tájékoztatást kaphat az abban foglaltakról. 2. A szülői szervezetnek (közösségnek) a közoktatásról szóló törvény 59. § (5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az óvodába járó óvodás gyermekek 50%-át érinti. 3. Az óvodás gyermekek értékelése az óvoda gyógypedagógusai által összeállított fejlődési lapon történik, évente 2 alkalommal. Ezt a pedagógusok a szülővel ismertetik, aláíratják. A tanév során bármikor kérhet nevelési problémáihoz tanácsot, segítséget, gyermeke fejlődéséről érdemi tájékoztatást mind a gyermekkel foglalkozó pedagógusoktól, mind az óvoda intézményegység vezetőtől. 4. Igény esetén a szülők az óvodai foglalkozásokba az óvodavezetővel történő egyeztetés alapján betekinthetnek. 5. A szülő kötelessége, hogy megtegyen minden tőle elvárhatót gyermeke fejlődéséért. 6. A kapcsolattartás folyamatossága érdekében az üzenő füzet rendszeres vezetése nélkülözhetetlen. Az óvónő ebben tájékoztatja a szülőt a gyermekről és az óvodai történésekről. A szülő köteles azt elolvasni, aláírni, és a gyermek számára fontos otthoni eseményeket rendszeresen bejegyezni. 7. Fertőző betegség, tetvesség esetén a szülő köteles az óvodát haladéktalanul értesíteni. 8. Az óvodából történő hiányzást a hiányzás napján köteles a szülő az óvoda intézményegység vezető, vagy az óvónők felé telefonon vagy személyesen jelezni. 9. A gyermek monogramját a gyermek minden ruhadarabjába be kell varrni, vagy textilfilccel be kell írni. Amennyiben ez elmarad, a gyermek ruháiért nem tudunk felelősséget vállalni.

Rendkívüli események 1. Gyermekbaleset esetén a sérülés tényéről a balesetnél jelenlevő dolgozó köteles az ápolót, orvost, szülőt, munkavédelmi felelőst értesíteni, és az eseményt a baleseti naplóba bejegyezni. 2. Három napon túl gyógyuló sérülést haladéktalanul ki kell vizsgálni, jegyzőkönyvet felvenni. 3. Minden baleset után meg kell tenni a szükséges intézkedést megelőzés céljából. 4. Tűz vagy-bombariadó, vagy egyéb rendkívüli esemény esetén a gyermekek hollétéről az óvoda intézményegység vezető mobil telefonszámán, illetve a csoport vezető gyógypedagógusnál kell felvilágosítást kérni.

Térítési díj 1. Az óvodába járó gyermekek az étkezésért térítési díjat fizetnek. A diákotthoni ellátás térítésmentes. 2. A térítési díj meghatározása életkor szerint történik. Az intézmény óvodájában a megállapított térítési díj a tényleges díj 50%-a. Ez az 50%-os díjösszeg kerül a csekkre. 3. Az étkezési díjat csekken kell befizetni, a kézhezvételtől számított 5 napon belül. 4. A térítési díj különbözetet a gyermek igazolt hiányzása esetén az óvoda a következő havi csekken korrigálja. 18

5. További díjkedvezmény igénye esetén a szülőnek a lakóhely szerinti Polgármesteri Hivatalhoz kell fordulni. 6. Az óvodában a tanév során felhasznált tanszerekért (papírok, festék, ecset. színes ceruzák, ragasztó, stb) minden tanév elején az óvoda pedagógusközössége által megállapított összeget kell befizetni. A befizetésről a szülők elismervényt kapnak.

Intézményi rendezvények 1. Az óvoda a családok felé nyitott, rendezvényeiről értesíti a szülőket, jelenlétüket örömmel fogadja, elvárja. Ilyen rendezvény például a farsang, Mikulás, kirándulások, (megfelelő mennyiségű autóbusz férőhely esetén), gyermeknap, stb. 2. A szülői értekezleteken a szülők részletes felvilágosítást kapnak az óvoda működéséről, a pedagógiai munkáról, gyermekük fejlődéséről, és minden, gyermeküket érintő kérdésről. Gyermek és ifjúságvédelem Az intézmény gyermekvédelmi felelőse az óvodában is tevékenykedik. Szervezésében intézményünkben szülőklub is működik. Az intézmény pszichológusát és a gyermekvédelmi felelőst hivatali időben: az intézmény telefonszámán (06-27-502-185) lehet elérni, vagy az óvónők segítségével időpontot lehet tőlük kérni.

19

II/3. Általános Iskola HÁZIREND-je

20

A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 4. Az iskola ill. az intézmény tanulóira, dolgozóira házirenden kívül vonatkozik minden olyan intézményi belső szabályzat, ami rájuk egyébként is érvényes. Különösen érvényes rájuk az intézmény szervezeti és működési szabályzata, valamint pedagógiai programja. 5. Az iskola ill. az intézmény valamennyi tanulójára, pedagógusára, alkalmazottjára vonatkozik a hatályos magyar jogrendszer valamennyi szabálya, és kötelességük ezek megtartása az intézmény területén is. Így különösen érvényes rájuk a közoktatásiról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI. 8.) MKM-rendelet. A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető • az intézmény portáján; • az intézmény irattárában; • az intézmény könyvtárában; • az intézmény igazgatójánál; • az intézményegység-vezetőnél; • az osztályfőnököknél; • a diákönkormányzatot segítő pedagógusnál, • az intézményszék elnökénél; • az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél. 3. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: • a tanulókat osztályfőnöki órán; • a szülőket szülői értekezleten. 21

5. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: • a tanulókkal osztályfőnöki órán; • a szülőkkel szülői értekezleten. 6. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az igazgatótól, az intézményegységvezetőtől, valamint az osztályfőnököktől előre egyeztetett időpontban. Az iskolai felvétel, átvétel eljárás rendje 1. Az iskola sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését és oktatását látja el. 2. A gyermekek felvétele a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, szakértői véleménye alapján történik, az intézmény Alapító Okiratában foglaltak szerint. 3. Az iskola felvételi körzete • Fejér megye • Komárom-Esztergom megye • Nógrád megye • Pest megye 4. Az iskolába történő beiratkozás ideje megegyezik a többségi iskolák beiratkozási idejével. Férőhely megléte esetén tanév közben is történhet. 5. A beiratkozáshoz szükséges iratok a következők: • Az illetékes szakértői bizottság szakértői javaslata • A tanuló születési anyakönyvi kivonata • TAJ kártya • Lakcímet igazoló kártya • Egészségügyi kiskönyv • Oltási könyv • Közgyógyászat ellátási igazolvány • Hallókészülék javításhoz kiskönyv • Igazolás arról, hogy a tanuló egészséges, közösségbe mehet. • Előző szakértői javaslat, orvosi papírok, zárójelentések, pedagógiai vélemények, és minden olyan vizsgálati anyag, vélemény, mely tájékoztatást ad a tanuló állapotának megismeréséhez. 6. A tanuló csoportba sorolásáról a sajátos nevelési igény típusa és a tanuló fejlettsége, szükségletei alapján az intézményegység-vezető és az iskola pedagógusainak és véleményét figyelembe véve az iskola nevelőtestülete dönt. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A tanuló kötelessége, hogy: • óvja saját és társai testi épségét, egészségét; • elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; • betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a pedagógusaitól hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; • azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; 22

•

2.

3.

4. 5. 6.

azonnal jelentse az iskola valamelyik pedagógusának – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült; • megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak gyakorlatában; • rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola ill. az intézmény felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: • a tanuló a tornaszobában, konditeremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; • a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük; • a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek a testi épséget veszélyeztető tárgyakat (karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, testékszert, hallókészüléket) A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben (diákotthoni intézményegység keretében) intézményorvos, védőnő és betegápoló biztosítja. Az iskolaorvos heti egy alkalommal rendel az iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban. Az iskolaorvos elvégzi, – és fül-orr-gégész, szemorvos, fogorvos, belgyógyász, ortopédiai szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését. • a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a nyolcadik évfolyamon. A betegszobai ápolónő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát. Az intézmény a tanuló betegsége esetén a szülőt értesíti. Az intézmény területén és a szervezett iskolai rendezvényeken dohányozni, szeszes italt fogyasztani tilos. Az intézmény alkalmazottai a kijelölt dohányzóhelyen dohányozhatnak, ahol diákok nem tartózkodhatnak. A tanulók közösségei

Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, illetve az összevont osztályokban tanuló, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőt választják meg: • egy fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe A diákkörök 1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működhetnek. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az igazgatónak az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, pedagógus, intézményegység-vezető illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége vagy az iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3. A diákköröket az igazgató által felkért nagykorú személy vezeti.

23

4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az igazgatónak be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az igazgatónak egyetértését. 5. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. A diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. 3. A diákönkormányzat tevékenységét az igazgató által megbízott pedagógus segíti. 4. A diákönkormányzat képviseletét a diákönkormányzatot segítő pedagógus látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő pedagógusnak ki kell kérnie a diákönkormányzat vezetőségének véleményét. A diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívásáért az iskola igazgatója a felelős. 3. A diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő pedagógus, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az igazgató ill. intézményegység-vezető tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról • az igazgató o a diákönkormányzat vezetőségi ülésén, o a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, • az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. 3. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a pedagógusok folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. 4. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az igazgatóhoz, a vezetőséghez, az intézményegységvezetőhöz, az osztályfőnökükhöz, az iskola pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz vagy az intézményszékhez fordulhatnak. 5. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az igazgatóval, az intézményegység-vezetővel, pedagógusaival, a tantestülettel vagy az intézményszékkel.

24

6. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról • az igazgató o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén, • az osztályfőnökök: o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 7. A szülőket a pedagógusok a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: • Szóban o a szülői értekezleteken, o a nyílt tanítási napokon, o a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken • írásban, a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben) 8. A szülői értekezletek időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 9. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az igazgatóhoz, az intézményegység-vezetőhöz, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz vagy az intézményszékhez fordulhatnak. 10. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az igazgatóval, az intézményegység-vezetővel, pedagógusaival, a tantestülettel vagy az intézményszékkel. Az iskola működési rendje 1. Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig van nyitva. 2. A bejáró tanulók 7 órától tartózkodhatnak az intézmény területén. A napközi foglalkozás esetén annak végeztével, illetve a tanórák után legkésőbb 19 óráig el kell hagyniuk az intézmény területét. Kivételt képez az az eset, amikor egyéb szervezett program van. 3. A tanulóknak legkésőbb 10 perccel a tanítás megkezdése előtt kell megérkezniük az iskolába. 4. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra: 2. óra: 3. óra: 4. óra: 5. óra: 6. óra: 7. óra:

7.45 – 8.30 8.40 – 9.25 9.35 – 10.20 10.40 - 11.2 11.35 - 12.2 12.25 - 13.10 13.15 – 14.00

5. A tanítási óra végét csengő jelzi, ami a tanárnak jelez, hogy az órát mihamarabb fejezze be. A kicsengetés előtt öt perccel rövid jelzőcsengő jelzi az óra közelgő végét. 6. A második óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben étkezhetnek. 7. A tanulóknak az óraközi szünetekben – kivéve a második és a harmadik szünetet – a folyosón kell tartózkodniuk. 8. Az óraközi szünetekben a tanulóknak- kivéve a harmadik szünetet, - azon a folyosón kell tartózkodniuk, ahol az osztálytermük van. A folyosót csak indokolt esetben, az ügyeletes tanár engedélyével lehet elhagyni. 9. A szünetekben az osztálytermeket zárva kell tartani, az osztályterem kulcsát a tanulók leadják az ügyeletes tanárnak. 25

10. A harmadik szünetben a tanulók az ügyeletes tanár vezetésével az udvarra vonulnak. Rossz idő esetén az ügyeletes tanár utasítása alapján a tanulók a folyosón maradhatnak. 11. A tanuló tanítási idő alatt az intézmény épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az intézményegység-vezető) vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az intézményegység-vezető adhat engedélyt. 12. A tanulók távozását az iskola épületéből a pedagógusok csak írásos kilépővel engedélyezhetik. A kilépőt a tanulónak távozáskor le kell adnia a portán. 13. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.00. óra és 16.00. óra között. 14. Az intézmény a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az igazgató határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a pedagógusok tudomására hozza. 15. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az igazgató adhat 16. A termekben levő tv,- és videokészülékek, számítógépek csak tanári engedéllyel működtethetők. 17. Tanítási órákon a mobiltelefon használata tilos tanulóknak és pedagógusoknak egyaránt. 18. A tanítási órákon tilos rágógumizni, enni, inni. 19. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az igazgatótól engedélyt kaptak. 20. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező szülőket, illetve idegeneket a portaszolgálat nyilvántartja.

A tanulók tantárgyválasztása 1. Az iskola helyi tanterve a tanulók számára az alábbi választható (nem kötelező) tantárgyak tanulását biztosítja: • Felső tagozaton: élő idegen nyelv tantárgy 2. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az intézményegység-vezetőnek. 3. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az intézményegység-vezetőnek engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: • az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, • a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, • az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

26

2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 3. Minden tanuló kötelessége, hogy védje a személyi és a közösségi tulajdont. E kötelességét teljesíti, ha lopás vagy rongálás esetén e tényt jelzi az iskola valamelyik dolgozójának. 4. A tanuló kötelessége, hogy az iskola termeiben, berendezéseiben okozott károkat megtérítse. A kártérítés részletes szabályait az intézmény SZMSZ-e tartalmazza. 5. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: • osztályonként egy hetes, • kapuügyelet, melyet a nyolcadik évfolyamos tanulók látnak el 6. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: • gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó pedagógus utasításai szerint); • az órát tartó pedagógusnak az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat, 7. A hetedik és a nyolcadik évfolyamos tanulók – külön beosztás szerint – valamint az óraközi szünetekben az udvaron, valamint folyosóin tanulói ügyeletet láthatnak el. A tanulói ügyeletesek a pedagógusok utasításai alapján segíthetik az ügyeletes munkáját, felügyelhetnek az udvar, a folyosók és a mosdók rendjére, tisztaságára, valamint a tanulók magatartására. 8. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza. A tanulók mulasztásának igazolása 1. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez indokolt esetben meghosszabítható az intézmény igazgatójának engedélyével. 3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 4. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül • három napig terjedő mulasztás esetén szülői, • három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. 5. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 6. Amennyiben a tanuló az óra megkezdése után 5 perccel később érkezik, késésnek számít. Amennyiben a tanuló 5 esetben elkésik az óráról, és az 5 késést a naplóba bevezették, akkor osztályfőnöki figyelmeztetésben, 8 késés után osztályfőnöki intésben, 15 késés után igazgatói figyelmeztetésben kell részesíteni. Ezt meghaladó mértékű késések esetén az osztályfőnök javaslatára az intézmény igazgatója dönt arról, hogy fegyelmi eljárás induljon-e a tanulóval szemben. 7. Az igazolatlan hiányzás jogkövetkezményeit a SZMSZ sorolja fel. 27

Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése 1. Az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hó 5. napjáig átutalási postautalványon kell befizetni. 2. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges a szülő részére visszajuttatja, ha az étkezést a szülő vagy a tanuló két nappal előre a napközis csoportvezetőnél lemondja. 3. A térítési díjhátralék esetén teendő intézkedésekről az intézmény SZMSZ-e rendelkezik. A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 1. A tanulók részére biztosított támogatások odaítéléséről– amennyiben erre az iskola jogosult – a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után az igazgató dönt. 2. A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a szakmai munkaközösség vezetők döntenek a jogszabályok alapján Tanórán kívüli foglalkozások 1. Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: • Napközi otthon. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-nyolcadik évfolyamon napközi otthon működik. • Diákétkeztetés. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi négyszeri étkezésben (reggeli tízórai, ebéd, vacsora) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat az iskola által kiadott csekken kell befizetni minden hónapban előre, legkésőbb az adott hónap ötödik napjáig. Az iskola a hiányzó tanuló étkezési díját a szülőnek csak akkor tudja jóváírni, ha a szülő vagy a tanuló az étkezést két nappal előre lemondja. • Tehetséggondozó, felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, versenyekre való felkészítését valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. • Diáksportköri egyesület. Az iskolai sportköri egyesület tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportköri egyesület sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Az egyesület működését az egyesület alapszabályzata írja elő.

28

•

Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola tantestülete dönt. Szakkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. • Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. • Kirándulások. Az iskola pedagógusai a munka elősegítése céljából az osztályok számára kirándulásokat szerveznek. • Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segíthetik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történhet. A tanulók részvétele az erdei iskolai foglalkozásokon önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. • Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. • Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, érdeklődésének kielégítését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskolai könyvtár működési rendjét az SZMSZ szabályozza. • Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola pedagógus és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes, a szülő írásos engedélyéhez kötött. • A mindennapos testedzés, iskolai sportkör. A tanulók részére testnevelési órák mellett az alsó tagozaton hetente 2,5 órát kell biztosítani testedzésre, mozgásra, sportolási lehetőségre. A felső tagozaton szakköri erre formában kerül sor o A sportköri foglalkozások megszervezésénél a Kt.3. sz. mellékletében foglalt létszámhatárok az irányadók. o A sportköri foglalkozásokat a testnevelők vezetik. o Figyelembe kell venni a napi keret meghatározásánál a sportversenyekre való felkészítési időt, és a sportversenyt. • Gyógytestnevelés. A könnyített és gyógytestnevelésre szakorvosi vizsgálat alapján javasolt tanulók részére a foglalkozások helyét, rendjét meg kell szervezni a Ktv. 1. sz. mellékletében foglaltak alapján 2. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola pedagógusai 14.00. óra és 18.00. óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a bejáró tanulók szülőit előre értesíteni kell. 3. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól.

29

4. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint a fejlesztő foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint a fejlesztő foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 5. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. A napközi otthonra vonatkozó szabályok 1. A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik. 2. A napközi otthonba tanévenként kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. 3. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a stúdiumba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 18.00. óráig tartanak. 4. A napközis foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. 5. A tanuló a napközis foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az intézményegység-vezető engedélyt adhat. A tanulók jutalmazása 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten • példamutató magatartást tanúsít, • vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, • vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, • vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, • vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez • az iskola elismerésben részesíti. 2. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: • szaktanári dicséret, • osztályfőnöki dicséret, • intézményegység-vezetői dicséret, • igazgatói dicséret, • tantestületi dicséret. 3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: • szaktárgyi teljesítményért, • példamutató magatartásért, • kiemelkedő szorgalomért, • példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért, • dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni.

30

4. Az a tanuló, aki egész éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. 5. Az iskolai szintű versenyek helyezettjei jutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. 6. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. 7. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 8. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Jutalmazási hagyományaink, alapítványi díjak: • Borbély Sándor Alapítvány díja (1979) végzős tanulónak adható • Haraszti Ida Alapítványi díja (1981) siket tanulónak adható • Georgina Alapítványi díja (1997) siket tanulónak adható • Angyal József Alapítványi díja (1998) hallássérült tanulónak és gyógypedagógusnak • "Az év sportolója" • (Az adományozás módjának részletes leírása a Nevelési és Pedagógiai Programban, az SZMSZ-ben, valamint a hagyományozók alapítólevelében foglaltak szellemében történik.) A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1. Azt a tanulót, aki • tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, • vagy a házirend előírásait megszegi, fegyelmező intézkedésben lehet részesíteni. 2. Az iskolai fegyelmező intézkedések formái: • szaktanári figyelmeztetés, • osztályfőnöki figyelmeztetés, • osztályfőnöki intés, • osztályfőnöki megrovás, • igazgatói figyelmeztetés, • igazgatói intés, • igazgatói megrovás. 3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: • az agresszió, a másik tanuló testi, lelki, bántalmazása; • az egészségre ártalmas szerek iskolába hozatala, fogyasztása; • a szándékos károkozás; • az iskola pedagógusai és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; • ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

31

5. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a tantestület dönt. A fegyelmi eljárás szabályait a 11/1994. (VI. 8.) rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. 6. A fegyelmező intézkedést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 7. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az igazgató határozza meg. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik pedagógussal megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó pedagógusnak bejelentik. Az órát tartó pedagógus utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az iskola portáján. 2. Nagyobb értékű tárgyat valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével– rendkívül szükséges esetben – hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor a tanulók azt kötelesek leadni megőrzésre az iskolatitkári irodában. Az átvételről az iskolatitkár elismervényt ír. 3. A diákotthonban lakó tanuló a tanuláshoz nem szükséges dolgot köteles a kollégiumban hagyni, a nagyobb értékű dolgokat megőrzésre a gyermekfelügyelőnek átadni. 4. Az iskolába behozott, tanuláshoz nem szükséges és megőrzésre le nem adott dolgokért az intézmény nem vállal felelősséget. A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége 1. A szülői szervezetnek (közösségnek) a közoktatásról szóló törvény 59. § (5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik a tanulók 10 %-át érinti. 2. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének tanulók 10%-a minősül. Egyéb rendelkezések 1. A tanulónak joga, hogy adatait az iskola biztonságos körülmények között kezelje és tárolja. A tanuló osztályfőnökén keresztül betekinthet az osztálynaplóba, és felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről. 2. A tanulónak joga, hogy levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák. Névre szóló postai küldeményét az iskola nem bonthatja fel. A küldemény érkezéséről az osztályfőnöke tájékoztatja őt. 3. Az iskolai és iskolán kívüli szervezett iskolai rendezvényeken a tanulóknak az osztályfőnök útmutatásai alapján kell részt venniük. 4. Az intézmény létesítményeinek szabályai tartalmazhatnak olyan előírásokat, melyek jelen házirendben nincsenek szabályozva, és amelyeket a tanulóknak be kell tartaniuk (számítógépterem, konditerem, könyvtár stb.). A létesítmény szabályait a létesítményért felelős tanár készíti el, és az intézményvezető hagyja jóvá. 5. Az iskolai ünnepélyeken az ünnepi öltözet • lányoknak: fehér blúz, és sötét szoknya, • fiúknak: fehér ing és sötét nadrág. 32

A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A házirend tervezetét a pedagógusok, a tanulók, és a szülők javaslatainak figyelembevételével az intézmény igazgatója készíti el. 2. A házirend tervezetét megvitatják a negyedik-nyolcadik évfolyamos osztályok küldöttei, és véleményüket eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját. 3. A házirend tervezetét megvitatják az intézményegységek tantestületei, és véleményüket eljuttatják az igazgatóhoz. 4. A házirend tervezetéről az igazgató beszerzi az intézményszék véleményét. 5. Az igazgató a tanulók, a pedagógusok, a szülők, valamint az intézményszék véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az igazgató beszerzi a diákönkormányzat és az intézményszék egyetértését az elkészített tervezettel kapcsolatban. 6. A házirendet a szakalkalmazotti értekezlet fogadja el, s az a Pest Megyei Közgyűlésének jóváhagyásával lép hatályba. 7. Az érvényben levő házirend módosítását – bármely pedagógus, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az igazgató, a tantestület, az intézményszék, a diákönkormányzat vezetősége vagy a szülői szervezet (közösség) vezetősége. 8. A házirend módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani.

33

II/4. Speciális Szakiskola HÁZIREND-je

34

A házirend célja és feladata •

A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.

•

A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. A házirend hatálya

•

A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, szervezett programokra is vonatkoznak, melyeket az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. Az iskola ill. az intézmény tanulóira, dolgozóira házirenden kívül vonatkozik minden olyan intézményi belső szabályzat, ami rájuk egyébként is érvényes. (SZMSZ, Pedagógiai Program) Az iskola ill. az intézmény valamennyi tanulójára, pedagógusára, alkalmazottjára vonatkozik a hatályos magyar jogrendszer valamennyi szabálya, és kötelességük ezek megtartása az intézmény területén is. (A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI. 8.) MKM-rendelet.)

• • •

Az iskolai felvétel, átvétel eljárás rendje • •

•

•

Az iskola sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését és oktatását látja el. A tanulók felvétele a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, valamint a Pest megyei Önkormányzat 1. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakértői véleménye alapján történik, az intézmény Alapító Okiratában foglaltak szerint. Az iskola felvételi körzete Hallássérült csoportban: o Fejér megye o Komárom-Esztergom megye o Nógrád megye o Pest megye Speciális csoportban: o Pest megye Az iskolába történő beiratkozás ideje megegyezik a többségi iskolákkal beiratkozási idejével. Férőhely megléte esetén tanév közben is történhet.

35

•

•

A beiratkozáshoz szükséges iratok a következők: o Az illetékes szakértői bizottság szakértői javaslata o A tanuló születési anyakönyvi kivonata o TAJ kártya o Lakcímet igazoló kártya o Egészségügyi kiskönyv o Oltási könyv o Közgyógyászat ellátási igazolvány o Hallókészülék javításhoz kiskönyv o Igazolás arról, hogy a gyermek egészséges, közösségbe mehet o Előző szakértői javaslat, orvosi papírok, zárójelentések, pedagógiai vélemények, és minden olyan vizsgálati anyag, vélemény, mely tájékoztatást ad a tanuló állapotának megismeréséhez. A tanuló csoportba sorolásáról a sajátos nevelési igény típusa és a tanuló fejlettsége, szükségletei alapján az intézményegység-vezető és az iskola pedagógusainak és véleményét figyelembe véve az iskola nevelőtestülete dönt.

A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok A tanuló kötelessége, hogy: • óvja saját és társai testi épségét, egészségét; • betartsa, és igyekezzen betartatni az oktatóitól és nevelőitől tanult, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; • azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait, vagy másokat veszélyeztető helyzetet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; • azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének - amennyiben ezt állapota lehetővé teszi -, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült; • megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak gyakorlatában; • rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén betartsa az iskola ill. az intézmény felnőtt dolgozóinak utasításait. • A tanulók rendszeres egészségügyi ellátását az intézményben intézményorvos és védőnő látja el. Az intézményorvos heti egy alkalommal rendel az iskolában, tanévenként meghatározott napokon és időpontban. Az intézményorvos elvégzi, - és fül-orr-gégész, szemorvos, fogorvos, belgyógyász, ortopédiai szakorvos részvételével biztosítja - a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését. • Betegség esetén a tanulóknak joguk van a betegszobán tartózkodni. Tanítási idő alatt egészségügyi panaszukat az osztályban tanító tanár bejegyzi az erre rendszeresített füzetbe, melyet magukkal visznek a betegszobába.

36

A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: • • • •

A tanuló a tornaszobában, konditeremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; A sportfoglalkozásokon a tanulóknak sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük; A sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek a testi épségüket veszélyeztető tárgyakat (karórát, gyűrűt, stb). Azokat óra előtt le kell adni a tanárnak megőrzésre. Az intézmény területén és a szervezett iskolai rendezvényeken dohányozni, szeszes italt fogyasztani tilos. Az intézmény alkalmazottai a kijelölt dohányzóhelyen dohányozhatnak, ahol diákok nem tartózkodhatnak.

A tanulók közösségei Az osztályközösség • Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. • Az osztály tanulói maguk közül - az osztály képviseletére tisztségviselőt választanak az diákönkormányzat vezetőségébe. A diákönkormányzat • A tanulók érdekeiknek képviseletére, a tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. • A diákönkormányzat tevékenységét az igazgató által megbízott nevelő segíti. • A diákönkormányzat képviseletét az azt segítő nevelő látja el. • A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a nevelőnek ki kell kérnie az diákönkormányzat vezetőségének véleményét. A diákközgyűlés • Tanévenként legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell összehívni. • Összehívásáért az igazgató a felelős. • A diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. • A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, és az igazgató tájékoztatást ad az iskolai életről és munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, a házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása •

A tanulókat az iskola életéről, a munkatervről, az aktuális tudnivalókról az igazgató • a diákönkormányzat vezetőségi ülésén, • a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják.

37

• • •

•

• • •

•

A tanulót és szüleit a tanuló fejlődéséről, haladásáról a pedagógusok folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. Az ellenőrző könyvünket a tanulók kötelesek mindig magunknál tartani és a bejegyzéseket szüleinkkel a hét végén aláíratni. A tanulók jogaiknak az érvényesítése érdekében - szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, útján - az igazgatóhoz, a vezetőséghez, az intézményegységvezetőhöz, az osztályfőnökükhöz, az iskola pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz vagy az intézményszékhez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban (tanítás előtt, vagy az óraközi szünetekben),vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az igazgatóval, az intézményegység-vezetővel, az iskola pedagógusaival, a tantestülettel vagy az intézményszékkel. A szülőket az iskola életéről, a munkatervről, az aktuális feladatokról o az igazgató a szülői munkaközösség választmányi ülésén, o az osztályfőnökök: a szülői értekezleteken tájékoztatják. A szülői értekezletek időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők és a tanulók jogaiknak érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik útján az igazgatóhoz, a vezetőséghez, az intézményegység-vezetőhöz, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz vagy az intézményszékhez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az igazgatóval, az intézményegység-vezetővel, pedagógusaival vagy az intézményszékkel. Az iskola működési rendje

1. A tanulóknak legkésőbb 10 perccel a tanítás megkezdése előtt kell megérkezniük az iskolába. 2. A bejáró tanulók 7 órától tartózkodhatnak az intézmény területén. A gyakorlatra várók a kapu alatti folyosón, az elméletre érkezők a földszinti folyosón várják a tanítás megkezdését. 3. Tanítás után az iskolaépületben – felügyelet nélkül – egy bejáró tanuló sem maradhat. Az ebédlőbe, tanulószobára, vagy haza mennek. Kivétel, a szervezett program. 4. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje: 1. óra: 7.45 - 8.30 2. óra: 8.40 - 9.25 3. óra: 9.35 - 10.20 4. óra: 10.40 - 11.25 5. óra: 11.35 - 12.20 6. óra : 12.25 - 13.10 7. óra: 13.15 - 14.00 5. A tanítási óra végét csengő jelzi, ami a tanárnak jelez, hogy az órát mihamarabb fejezze be. A kicsengetés előtt öt perccel rövid jelzőcsengő jelzi az óra közelgő végét. 6. A tanulók az óraközi szünetekben a folyosón, - a nagyszünetben (ha az időjárás engedi) az udvaron - tartózkodnak. A folyosót csak indokolt esetben, az ügyeletes tanár engedélyével lehet elhagyni. Az osztályteremben tanuló csak az osztályfőnök engedélyével maradhat. 7. A szünetben, vagy a tanítási idő alatt az iskola területéről csak indokolt esetben, a szülő írásbeli kérésére, vagy osztályfőnöki engedéllyel mehetnek ki a tanulók.

38

8. A tanulók távozását az iskola épületéből a nevelők csak írásos kilépővel engedélyezhetik. A kilépőt a tanulónak távozáskor le kell adnia a portán. 9. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.00. óra és 16.00. óra között. A tanulók hivatalos ügyeiket a tanítási órák, vagy műhelygyakorlatok után intézhetik. 10. Az intézmény a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, és a nevelők tudomására hozza. 11. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az igazgató adhat 12. A termekben levő tv,- és videokészülékek, számítógépek csak tanári engedéllyel működtethetők. 13. A tanítási órákon tilos rágógumizni, enni, inni és mobiltelefont használni. 14. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 15. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező szülőket, illetve idegeneket a portaszolgálat nyilvántartja. Műhelyek rendje •

• • • • • •

A gyakorlati oktatás: H-CS: 7:45-től 13:50-ig, P: 7:45-től 12:10-ig tart. Szünet: 10:20-tól, 10:40-ig. A tanulók munkakezdés előtt 5 perccel munkaruhába öltözve érkeznek. A tanműhelyben a tanuló csak az oktató jelenlétében tartózkodhat és végezhet munkát. A szünet kivételével a tanuló a műhelyt a szakoktató engedélyével hagyhatja el. A műhelyből szerszámot, anyagot csak engedéllyel lehet kivinni A műhelyek tisztaságáért a szakoktató felel. A tanműhely takarítását a tanulók végzik, a szakoktató beosztása szerint.

A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében • •

• •

Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: o az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, o az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, o a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, o az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. Minden tanuló kötelessége, hogy védje a személyi és a közösségi tulajdont. E kötelességét teljesíti, ha lopás vagy rongálás esetén e tényt jelzi az iskola valamelyik dolgozójának.

39

• • • • •

A tanuló kötelessége, hogy az iskola termeiben, berendezéseiben okozott károkat megtérítse. A kártérítés részletes szabályait az intézmény SZMSZ-e tartalmazza. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: o osztályonként egy hetes, o kapuügyelet, melyet 2-2 tanuló, az év elején elkészített névsor szerint lát el A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki, feladatuk a tanterem szellőztetése, tábla letörlése, kréta odakészítése, hiányzók jelentése. A porta ügyelet 7:45-től 13:30-ig tart. Az ügyeletesek feladata a iskolába érkező vendégek kísérése, kapunyitás, illetve, amivel a portás megbízza őket. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza.

A tanulók mulasztásának igazolása • • • •

• • • • •

A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez indokolt esetben meghosszabbítható az intézmény igazgatójának engedélyével. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül o három napig terjedő mulasztás esetén szülői, o három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását. Az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. A 30 órát meghaladó igazolatlan mulasztás a nem tanköteles tanulók esetében a tanulói jogviszony megszüntetésével jár. Ha a tanuló mulasztása /igazolt, igazolatlan/ együttesen meghaladja 250 órát, illetve az egyes tantárgyak több mint 20%-áról hiányzik a tanítási év végén nem osztályozható. Kivétel: nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Amennyiben a tanuló az óra megkezdése után 5 perccel később érkezik, késésnek számít. Amennyiben a tanuló 5 esetben elkésik az óráról, és az 5 késést a naplóba bevezették, akkor osztályfőnöki figyelmeztetésben, 8 késés után osztályfőnöki intésben, 15 késés után igazgatói figyelmeztetésben kell részesíteni. Ezt meghaladó mértékű késések esetén az osztályfőnök javaslatára az intézmény igazgatója dönt arról, hogy fegyelmi eljárás induljon-e a tanulóval szemben.

40

Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése • • •

•

Az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hó 5. napjáig átutalási postautalványon bejáró tanulóknak az élelmezésvezetőnél kell befizetni. Átutalás esetén az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges a szülő részére visszajuttatja. A tanszerek és tankönyvek árának keretösszegét tanév elején (rászorultság esetén két részletben, szeptemberben és februárban) kell befizetni. Az összeg felhasználásáról az osztályfőnökök kimutatást vezetnek, melyet tanév végén átadnak a szülőknek. A megmaradt összeg a következő tanévre átvihető. A térítési díjhátralék esetén teendő intézkedésekről az intézmény SZMSZ-e rendelkezik.

A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei • •

A tanulók részére biztosított támogatások odaítéléséről- amennyiben erre az iskola jogosult - a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után az igazgató dönt. A tankönyv vásárlásához biztosított - nem alanyi jogon járó - állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a szakmai munkaközösség vezetők döntenek a jogszabályok alapján.

Tanórán kívüli foglalkozások Az iskola a tanulók számára - a tanórai foglalkozások mellett az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: •

•

•

Tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik az iskolában tanítás végétől 15:30-ig tanulószoba működik. A beiratkozott tanulók számára a részvétel kötelező, a hiányzást igazolni kell. Tehetséggondozó, felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, versenyekre való felkészítését valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Iskolai sportköri egyesület. Az iskolai sportköri egyesület tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportköri egyesület sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Az egyesület működését az egyesület alapszabályzata írja elő.

41

•

•

• •

•

•

•

• •

•

•

Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola tantestülete dönt. Szakkör vezetését - az iskola igazgatójának megbízása alapján - olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Kirándulások. Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára kirándulásokat szerveznek. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon - ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, érdeklődésének kielégítését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskolai könyvtár működési rendjét az SZMSZ szabályozza. Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes, a szülő írásos engedélyéhez kötött. Gyógytestnevelés. A könnyített és gyógytestnevelésre szakorvosi vizsgálat alapján javasolt tanulók részére a foglalkozások helyét, rendjét megszervezzük a Ktv. 1. sz. mellékletében foglaltak alapján A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola pedagógusai 14.00. óra és 18.00. óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a bejáró tanulók szülőit előre értesíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével - önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint a fejlesztő foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint a fejlesztő foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.

42

A tanulószobára vonatkozó szabályok • • • • •

A tanulószobára történő felvétel a szülő kérésére történik. A tanulószobára tanévenként kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti. A tanulószobai foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével - a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva - kezdődnek és délután a tanulók távolsági közlekedéséhez igazodva 15:30-ig tartanak. A tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. A tanuló a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - a tanuló eltávozására az igazgató vagy az intézményegység-vezető engedélyt adhat. A tanulók jutalmazása

•

•

•

• • • • • •

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten o példamutató magatartást tanúsít, o vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, o vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, o vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, o vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez o az iskola elismerésben részesíti. Az iskolában - a tanév közben - elismerésként a következő dicséretek adhatók: o szaktanári dicséret, o osztályfőnöki dicséret, o intézményegység-vezetői dicséret, o igazgatói dicséret, o tantestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: o szaktárgyi teljesítményért, o példamutató magatartásért, o kiemelkedő szorgalomért, o példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért, dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. Az a tanuló, aki egész éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. Az iskolai szintű versenyek helyezettjei jutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

43

Jutalmazási hagyományaink, alapítványi díjak: o Az „év tanulója” o Georgina-díj” • Az adományozás módjának részletes leírása a Nevelési és Pedagógiai Programban, az SZMSZ-ben, valamint a hagyományozók alapítólevelében foglaltak szellemében történik. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések • •

• • •

•

•

•

Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, fegyelmező intézkedésben lehet részesíteni. Az iskolai fegyelmező intézkedések formái: o Négyszemközt szóbeli figyelmeztetés, majd közösség előtt. o Írásbeli figyelmeztető o Írásbeli intő (szaktanár vagy osztályfőnök) o Igazgatói figyelmeztető o Igazgatói intő Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az "osztályfőnöki megrovás" büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: o az agresszió, a másik tanuló testi, lelki, bántalmazása; o az egészségre ártalmas szerek iskolába hozatala, fogyasztása; o a szándékos károkozás; o az iskola pedagógusai és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; o ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a tantestület dönt. A fegyelmi eljárás szabályait a 11/1994. (VI. 8.) rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. Fegyelmi büntetés: o Megrovás o Szigorú megrovás o Meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása o Áthelyezés másik osztályba vagy iskolába o Eltiltás a tanév folytatásától (nem tanköteles tanuló esetén) o Kizárás az iskolából (nem tanköteles tanuló esetén), kollégiumból A fegyelmező intézkedést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

44

•

Fegyelmező intézkedése magatartási jegy vonzata: o Osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés o Osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés o Osztályfőnöki intő o Osztályfőnöki megrovás o Igazgatói figyelmeztető o Igazgatói intő o Igazgatói megrovás o Fegyelmi

•

A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az igazgató határozza meg.

magatartás: 4 (jó) magatartás: 4 (jó) magatartás: 3 (változó) magatartás: 3 (változó) magatartás: 3 (változó) magatartás: 2 (rossz) magatartás:2 (rossz) magatartás:2 (rossz)

Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába • • •

A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik pedagógussal megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó pedagógusnak bejelentik. Az órát tartó pedagógus utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az iskola portáján. Az iskolába behozott, tanuláshoz nem szükséges és megőrzésre le nem adott dolgokért az intézmény nem vállal felelősséget. A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége

• •

A szülői szervezetnek (közösségnek) a közoktatásról szóló törvény 59. § (5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik a tanulók 10 %-át érinti. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének tanulók 10%-a minősül. Egyéb rendelkezések

• • • •

•

A tanulónak joga, hogy adatait az iskola biztonságos körülmények között kezelje és tárolja. A tanuló osztályfőnökén keresztül betekinthet az osztálynaplóba, és felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről. A tanulónak joga, hogy levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák. Névre szóló postai küldeményét az iskola nem bonthatja fel. A küldemény érkezéséről az osztályfőnöke tájékoztatja őt. Az iskolai és iskolán kívüli szervezett iskolai rendezvényeken a tanulóknak az osztályfőnök útmutatásai alapján kell részt venniük. Az intézmény létesítményeinek szabályai tartalmazhatnak olyan előírásokat, melyek jelen házirendben nincsenek szabályozva, és amelyeket a tanulóknak be kell tartaniuk (számítógépterem, konditerem, könyvtár stb.). A létesítmény szabályait a létesítményért felelős tanár készíti el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Az iskolai ünnepélyeken a megjelenés kötelező. Az ünnepi öltözet lányoknak: fehér blúz, és sötét szoknya, fiúknak: fehér ing és sötét nadrág. 45

A házirend nyilvánossága • •

• •

•

•

A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető o az intézmény portáján; o az intézmény irattárában; o az intézmény könyvtárában; o az intézmény igazgatójánál; o az intézményegység-vezetőnél; o az osztályfőnököknél; o a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, o az iskolaszék elnökénél; o az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél. A házirend egy példányát - a közoktatási törvény előírásainak megfelelően - az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: o a tanulókat osztályfőnöki órán; o a szülőket szülői értekezleten. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: o a tanulókkal osztályfőnöki órán; o a szülőkkel szülői értekezleten. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az igazgatótól, az intézményegységvezetőtől, valamint az osztályfőnököktől előre egyeztetett időpontban.

A házirend elfogadásának és módosításának szabályai o A házirend tervezetét a pedagógusok, a tanulók, és a szülők javaslatainak figyelembevételével az intézmény igazgatója készíti el. o A házirend tervezetét megvitatják az osztályok küldöttei, és véleményüket eljuttatják az diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az igazgatót. o A házirend tervezetét megvitatják az intézményegységek tantestületei, és véleményüket eljuttatják az igazgatóhoz. o A házirend tervezetéről az igazgató beszerzi az intézményszék véleményét. o Az igazgató a tanulók, a pedagógusok, a szülők, valamint az intézményszék véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az igazgató beszerzi a diákönkormányzat és az intézményszék egyetértését az elkészített tervezettel kapcsolatban. o A házirendet a szakalkalmazotti értekezlet fogadja el, s az a Pest Megyei Közgyűlésének jóváhagyásával lép hatályba. o Az érvényben levő házirend módosítását - bármely pedagógus, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért - kezdeményezheti az igazgató, a tantestület, az intézményszék, a diákönkormányzat vezetősége vagy a szülői szervezet (közösség) vezetősége. o A házirend módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani. 46

II/5. Diákotthon HÁZIREND-je

47

A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint a diákotthon munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani a diákotthon törvényes működését, a diákotthoni nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók diákotthoni közösségi életének megszervezését.

A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania diákotthonban ellátott tanulóknak, a tanulók szüleinek, a diákotthon pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az intézményi és intézményen kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a nevelési és pedagógiai program alapján az intézmény szervez, és amelyeken az intézmény ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az intézmény által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 4. Az intézmény tanulóira, dolgozóira házirenden kívül vonatkozik minden olyan intézményi belső szabályzat, ami rájuk egyébként is érvényes. Különösen érvényes rájuk az intézmény szervezeti és működési szabályzata, valamint nevelési és pedagógiai programja. 5. Az intézmény valamennyi tanulójára, pedagógusára, alkalmazottjára vonatkozik a hatályos magyar jogrendszer valamennyi szabálya, és kötelességük ezek megtartása az intézmény területén is. Így különösen érvényes rájuk a közoktatásiról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI. 8.) MKM-rendelet. A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az intézmény alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető o az intézmény portáján; o az intézmény irattárában; o az intézmény könyvtárában; o az intézmény igazgatójánál; o az intézményegység-vezetőnél; o nevelőtanároknál; o a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, o az intézményszék elnökénél; o az intézményi szülői szervezet (közösség) vezetőjénél. o A gyermek és ifjúsági nevelő munkaközösség vezetőnél 3. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – a diákotthonba történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

48

4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden nevelőtanárnak és gyermek és ifjúsági nevelőnek, tájékoztatnia kell: o a tanulókat az első stúdium alkalmával és az első kollégiumi megbeszélésen; 1. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az intézmény igazgatójától, az intézményegység-vezetőtől, valamint a nevelőtanártól és a gyermek és ifjúsági nevelőtől előre egyeztetett időpontban. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A tanuló kötelessége, hogy: o óvja saját és társai testi épségét, egészségét; o elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; o betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni a nevelőtanártól, illetve a gyermek és ifjúsági nevelőtől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; o azonnal jelentse az intézmény valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; o azonnal jelentse az intézmény valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült; o megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak gyakorlatában; o rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az intézmény felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. o A szabadidős tevékenységek alatt is tarsa be a baleset védelmi szabályokat ( udvar, tornaterem, konditerem, ping-pong terem ) 2. A kollégisták rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben intézményorvos és intézményi védőnő biztosítja. Az intézményorvos heti egy alkalommal rendel az iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban. Az intézményorvos elvégzi, – és fül-orr-gégész, szemorvos, fogorvos, belgyógyász, ortopédiai szakorvos részvételével biztosítja – a kollégiumi tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését. 3. A betegszobai ápolónő elvégzi a kollégiumba érkezők higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát, szükség szerint. 4. 5.A gyermek és ifjúsági nevelő elvégzi havi egy alkalommal a testsúlymérést, év elején, év végén a testmagasság mérését és vezeti a menses füzetet. 5. Az intézmény a tanuló betegsége esetén a szülőt értesíti. 6. Az intézmény területén és a szervezett intézményi rendezvényeken dohányozni, szeszes italt fogyasztani tilos. Az intézmény alkalmazottai a kijelölt dohányzóhelyen dohányozhatnak, ahol diákok nem tartózkodhatnak. 7. A kollégium tanulója köteles tanév elején, illetve év közben betegségből visszatérve orvosi igazolást bemutatni arról, hogy közösségbe mehet.

49

A diákotthon közösségei Tanulócsoportok 1. Az azonos évfolyamra járó, illetve az összevont osztályokban tanuló, közös tanulócsoportot alkotó tanulók tanulócsoportot alkotnak. A tanulócsoport élén – mint pedagógusvezető – a nevelőtanár áll. 2. diákotthoni csoportok , nemek és életkor szerint kialakított közösségek amelyek élén a gyermek és ifjúsági nevelő. Diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az intézményi diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. 3. A diákönkormányzat tevékenységét az intézmény igazgatója által megbízott nevelő segíti. 4. Az intézményi diákönkormányzat képviseletét az intézményi diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az intézményi diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az intézményi diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább egy alkalommal intézményi diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívásáért az intézmény igazgatója a felelős. 3. Az intézményi diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az intézmény igazgatója tájékoztatást ad az intézményi élet egészéről, az intézményi munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az intézményi házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az intézmény egészének életéről, a diákotthoni munkatervről, az aktuális tudnivalókról o az intézmény igazgatója • az intézményi diákönkormányzat vezetőségi ülésén, • a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, o az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a pedagógusok folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az intézmény belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az intézmény vezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, az intézmény pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz vagy az intézményszékhez fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével, pedagógusaival, a tantestülettel vagy az intézményszékkel.

50

5. A szülőket az intézmény egészének életéről, a diákotthoni munkatervről, az aktuális feladatokról • az intézmény vezetője o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén, 6. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: • szóban: o a szülői értekezleteken, o a nyílt tanítási napokon, o a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken 7. A szülői értekezletek időpontjait tanévenként az intézményi munkaterv tartalmazza. 8. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az intézmény belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az intézmény igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az intézmény pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz vagy az intézményszékhez fordulhatnak. 9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével, pedagógusaival, gyermek és ifjúsági nevelőkkel vagy az intézményszékkel. A diákotthon működési rendje 1. A diákotthon épülete szorgalmi időben folyamatosan van nyitva. 2. A kollégiumi napirend: 615 lépcsőzetes ébresztés 7-730 reggeli tanítás 7 45 15 12 - 14 ebéd - több turnusban szabadidős tevékenység 30- 30 14 16 alsó tagozatnak-stúdium 15 – 17 felső tagozatnak – stúdium Stúdium előtt, után vagy alatt, - felzárkóztató, habilitációs, rehabilitációs foglalkozások – korcsoporttól függően 30 30 17 18 vacsora 19 – 21 korcsoportonként, lépcsőzetesen esti tisztálkodás, szabadidő, gondozási feladatok, majd villanyoltás. •

• • •

Kimenőre jogosultságot a tanuló előzetes, szülői egyeztetés alapján a szülő felelőségére kaphat. A kimenőre a nevelőtanárok ill. gyermek és ifjúsági nevelők adhatnak engedélyt, melynek időtartalmát a tanulók kötelesek betartani. A kimenők idejére is vonatkoznak a Házirend szabályai. Kimenőre jogosultak: 7-8-os tanulók hetente egy meghatározott napon. Speciális tagozat tanulói igény szerint. Hétvégi kimenőkről a gyermek és ifjúsági nevelők döntenek. A hétvégi hazautazások alkalmával a csoportos utaztatást a tanulók igénybe vehetik. Év elején, ill. év közben szükség szerint a tisztasági csomagokat biztosítani ill. pótolni kell a szülőnek.

51

3. Az intézmény a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézmény igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 4. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik pedagógus, gyermek és ifjúsági nevelők felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az intézmény igazgatója adhat 5. A termekben levő tv,- és videokészülékek, számítógépek csak nevelői engedéllyel működtethetők. 6. Stúdium alatt a mobiltelefon használata tilos tanulóknak és pedagógusoknak egyaránt. 7. A stúdium idején tilos rágógumizni, enni, inni. 8. Az intézmény épületében az intézményi dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézmény igazgatójától engedélyt kaptak. 9. Az intézmény épületébe érkező szülők ( lehetőség szerint egy fő ), illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az intézménybe érkező szülőket, illetve idegeneket a portaszolgálat nyilvántartja.

A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában,a tanítási órák, az intézményi rendezvények előkészítésében 1. Az intézmény épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az intézmény helyiségeinek használói felelősek: • az intézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért, • az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért, • a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, • az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 2. Minden tanuló feladata, hogy az intézmény rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az intézmény udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 3. Minden tanuló kötelessége, hogy védje a személyi és a közösségi tulajdont. E kötelességét teljesíti, ha lopás vagy rongálás esetén e tényt jelzi az intézmény valamelyik dolgozójának. 4. A kollégista kötelessége, hogy az intézmény termeiben, berendezéseiben okozott károkat megtérítse. A kártérítés részletes szabályait az intézmény SZMSZ-e tartalmazza. 5. Az egyes tanórán kívüli intézményi rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli intézményi rendezvényekért felelős diákotthoni közösségeket az intézményi munkaterv tartalmazza. A tanulók mulasztásának igazolása 1. Lásd. SZMSZ és az intézményegységek ill. tagintézmény házirendjei. 2. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol a diákotthontól. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az illetékes nevelőnek. 3. Az igazolatlan hiányzás jogkövetkezményeit a SZMSZ ill. a házirendek sorolják fel. 52

Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése 1. Az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hó 5. napjáig átutalási postautalványon kell befizetni. 2. Az intézmény az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges a szülő részére visszajuttatja, ha az étkezést a szülő vagy a tanuló két nappal előre a napközis csoportvezetőnél lemondja. 3. A térítési díjhátralék esetén teendő intézkedésekről az intézmény SZMSZ-e rendelkezik. A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei A tanulók részére biztosított támogatások odaítéléséről– amennyiben erre az intézmény jogosult – a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök, nevelőtanár véleményének kikérése után az igazgató dönt. A stúdiumon kívüli foglalkozások Az kollégiumi tanulók számára – a stúdiumi foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: • Diákétkeztetés. Tanulók igény szerint napi négyszeri étkezésben (reggeli tízórai, ebéd, vacsora) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az intézmény ebédet (menzát) biztosít. Az intézmény fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat az intézmény által kiadott csekken kell befizetni minden hónapban előre, legkésőbb az adott hónap ötödik napjáig. Az intézmény a hiányzó tanuló étkezési díját a szülőnek csak akkor tudja jóváírni, ha a szülő vagy a tanuló az étkezést két nappal előre lemondja. • Tehetséggondozó, felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, versenyekre való felkészítését valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. • Intézményi diáksportköri egyesület. Az intézményi sportköri egyesület tagja az intézmény minden tanulója. Az intézményi sportköri egyesület sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az intézményi és iskolán kívüli sportversenyekre. Az egyesület működését az egyesület alapszabályzata írja elő. • Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és a diákotthon lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején a diákotthon tantestülete dönt. Szakkör vezetését – az intézmény igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az intézmény dolgozója. • Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az intézményben évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az intézményen kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. 53

•

Kirándulások. A diákotthon nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából a csoportok számára kirándulásokat szerveznek. • Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egyegy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. • Diákotthoni könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, érdeklődésének kielégítését a tanítási napokon, délután ill. esti órákban látogatható intézményi könyvtár segíti. Az diákotthoni könyvtár működési rendjét az SZMSZ szabályozza. • Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az intézmény nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes, a szülő írásos engedélyéhez kötött. 2. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az intézmény pedagógusai 14.00. óra és 19.00. óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a bejáró tanulók szülőit előre értesíteni kell. 3. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. 4. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint a fejlesztő foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a nevelőtanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint a fejlesztő foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az intézmény igazgatója adhat. A diákotthoni felvételre vonatkozó szabályok 1. A diákotthonba történő felvétel a szülő írásbeli kérésére történik. 2. A diákotthonba tanévenként kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke elhelyezését.

A tanulók jutalmazása 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten • példamutató magatartást tanúsít, • vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, • vagy a csoport, illetve az intézmény érdekében közösségi munkát végez, • vagy a diákotthon, illetve a diákotthonon kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, • vagy bármely más módon hozzájárul az intézmény jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez a diákotthon elismerésben részesíti. 2. Az diákotthonban– a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: • gyermek és ifjúsági nevelői dicséret, • nevelőtanári dicséret, • intézményegység-vezetői dicséret, • igazgatói dicséret, • tantestületi dicséret.

54

3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: • • •

4. 5. 6. 7. 8.

példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért, az osztályfőnök , diákotthon tantestülete javaslata alapján • dicséretben részesíthetők.. A tanuló, aki egész éven át a fentieknek megfelelt oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az intézmény közössége előtt vehet át. Az intézményi szintű versenyek helyezettjei jutalmat kapnak, melyet az intézmény közössége előtt vehetnek át. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Jutalmazási hagyományaink, alapítványi díjak: • Borbély Sándor Alapítvány díja (1979) végzős tanulónak adható • Haraszti Ida Alapítványi díja (1981) siket tanulónak adható • Georgina Alapítványi díja (1997) siket tanulónak adható • Angyal József Alapítványi díja (1998) hallássérült tanulónak és gyógypedagógusnak • "Az év sportolója" • (Az adományozás módjának részletes leírása a Nevelési és Pedagógiai Programban, az SZMSZ-ben, valamint a hagyományozók alapítólevelében foglaltak szellemében történik.) A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1. Azt a tanulót, aki • tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, • vagy a házirend előírásait megszegi, fegyelmező intézkedésben lehet részesíteni. 2. Az intézményi fegyelmező intézkedések formái: • nevelőtanári figyelmeztetés, • nevelőtanári intés, • nevelőtanári megrovás, • intézmény egység vezetői intés, • igazgatói figyelmeztetés, • igazgatói intés, • igazgatói megrovás. 3. A diákotthoni büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.

55

4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „nevelőtanári megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: • az agresszió, a másik tanuló testi, lelki, bántalmazása; • az egészségre ártalmas szerek iskolába hozatala, fogyasztása; • a szándékos károkozás; • az intézmény pedagógusai és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; • ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 5. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az intézmény igazgatója vagy a tantestület dönt. A fegyelmi eljárás szabályait a 11/1994. (VI. 8.) rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. 6. A fegyelmező intézkedést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 7. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az intézmény igazgatója határozza meg. Az intézményi tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 1. A tanulók az diákotthonba a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a stúdium kezdetén a nevelőtanárnak bejelentik. Az órát tartó pedagógus utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az intézmény egység vezetőnél. 2. .A diákotthonban lakó tanuló a tanuláshoz nem szükséges dolgot köteles a kollégiumban hagyni, a nagyobb értékű dolgokat megőrzésre a gyermekfelügyelőnek, ill. nevelőtanárnak átadni. 3. Az iskolába behozott, tanuláshoz nem szükséges és megőrzésre le nem adott dolgokért az intézmény nem vállal felelősséget.

A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége 1. A szülői szervezetnek (közösségnek) a közoktatásról szóló törvény 59. § (5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik a tanulók 10 %-át érinti. 2. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének tanulók 10%-a minősül.

56

Egyéb rendelkezések 1. A tanulónak joga, hogy adatait az intézmény biztonságos körülmények között kezelje és tárolja. 2. A tanulónak joga, hogy levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák. Névre szóló postai küldeményét az intézmény nem bonthatja fel. A küldemény érkezéséről a nevelője tájékoztatja őt. 3. Az intézményi és intézményen kívüli szervezett intézményi rendezvényeken a tanulóknak az nevelőtanár, gyermek és ifjúsági nevelői útmutatásai alapján kell részt venniük. 4. Az intézmény létesítményeinek szabályai tartalmazhatnak olyan előírásokat, melyek jelen házirendben nincsenek szabályozva, és amelyeket a tanulóknak be kell tartaniuk (számítógépterem, konditerem, könyvtár stb.). A létesítmény szabályait a létesítményért felelős nevelőtanár készíti el, és az intézményvezető hagyja jóvá. 5. Az intézményi ünnepélyeken az ünnepi öltözet • lányoknak: fehér blúz, és sötét szoknya, • fiúknak fehér ing és sötét nadrág. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A házirend tervezetét a pedagógusok, a tanulók, és a szülők javaslatainak figyelembevételével az intézmény igazgatója készíti el. 2. A házirend tervezetét megvitatják a negyedik-nyolcadik évfolyamos osztályok küldöttei, és véleményüket eljuttatják az intézményi diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az intézmény igazgatóját. 3. A házirend tervezetét megvitatják az intézményegységek tantestületei, és véleményüket eljuttatják az intézmény igazgatójához. 4. A házirend tervezetéről az intézmény igazgatója beszerzi az intézményszék és az intézményi szülői szervezet véleményét. 5. Az intézmény igazgatója a tanulók, a pedagógusok, a szülők, valamint az intézményszék véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az intézmény igazgatója beszerzi a diákönkormányzat és az intézményszék egyetértését, valamint a szülői szervezet (közösség) véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. 6. A házirendet a tantestület fogadja el szakalkalmazotti értekezleten, s az a Pest Megyei Közgyűlésének jóváhagyásával lép hatályba. 7. Az érvényben levő házirend módosítását – bármely pedagógus, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az intézmény igazgatója, a tantestület, az intézményszék, a diákönkormányzat intézményi vezetősége vagy a szülői szervezet (közösség) intézményi vezetősége. 8. A házirend módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani.

57

B. fejezet Cházár András Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Pedagógiai Szakszolgálat

tagintézményének /Általános Iskola és Speciális Szakiskola/ (telephelye: Vác, Zichy Hypolit u. 18.) HÁZIRENDJE

58

TARTALOM: I. II. III. IV. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. V.

Általános rendelkezések A házirend hatálya A házirend nyilvánossága Házirend Tanulói jogok gyakorlása Tanulói kötelességek gyakorlása Az iskola munkarendje Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendje Védő-óvó előírások Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába Tiltott tanulói magatartás A tanulók közösségei Tájékoztatás és véleménynyilvánítás A tanulók mulasztásának igazolása A tanulók jutalmazásának elvei és formái A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Szociális támogatás megállapításának elvei és formái Melléklet

59

Általános rendelkezések 1. A házirend az SZMSZ fenntartói elfogadása után lép életbe. 2. A házirendet az SZMSZ mellékleteként az intézményvezető előterjesztésére a szakalkalmazotti értekezlet hagyja jóvá és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A házirend elfogadásakor a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. 3. A házirendet a diákközösség legnagyobb döntéshozó testületének írásos kérelmére, valamint a nevelőtestület 50 %-nak írásbeli kérelmére felülvizsgáljuk. A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania a tagintézménybe (továbbiakban: iskola) iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottaknak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyben az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 4. Jelen házirend hatályos, egyúttal a 2001. április 9-én elfogadott házirend hatályát veszti. A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanuló, szülő, alkalmazott) meg kell ismernie. 2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető: • az iskola irattárában • az iskola könyvtárában • az iskola nevelői szobájában • az intézmény vezetőjénél • a tagintézmény-vezetőnél (továbbiakban: az iskola igazgatója) • az iskola igazgatóhelyettesénél • az osztályfőnököknél • a diákönkormányzatot segítő nevelőnél • az iskolai szülői szervezet vezetőjénél 3. A házirend egy példányát Ktv. előírásainak megfelelően az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell a tanulókat és a szülőket. 5. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük a tanulókkal és a szülőkkel. 6. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől és az osztályfőnököktől, valamint az intézményvezetőtől előre egyeztetett időpontban.

60

Házirend Tanulói jogok gyakorlása A tanulók jogairól a Ktv. 10-11.§-a rendelkezik. Iskolánk irányításában, működésében, feladataink végrehajtásában közreműködő döntéseinkben, intézkedéseink meghozatalakor a gyermekek mindenek felett álló érdekét vesszük figyelembe. Tiszteletben tartjuk tanulóink személyiségét, emberi méltóságát, védelmet biztosítunk részükre a fizikai és lelki erőszakkal szemben. Tiszteletben tartjuk a gyerekek személyiségi jogait, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát. • • • • • • •

•

A tanulók saját maguk alkotják meg diákönkormányzatuk működési rendjét. A diákság jogainak érvényesítése érdekében testületeik, testületeik vezetői járnak el, gondoskodnak képviseleteikről. A diákönkormányzatot segítő tanárt a tanulók választják meg. A tanulók jogsérelmük esetén fordulhatnak az intézményvezetőjéhez, írásos bejelentésüket az igazgató 5 napon belül kivizsgálja és írásos választ küld, illetve eljárást indít. További eljárások a Ktv. szerint. Vétségek esetén a vétséget elkövetőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy védekezzen. Joga van arra, hogy védekezésével megbízzon akár felnőttet, akár gyereket. Az iskola tanulója térítés nélkül veheti igénybe az iskola alábbi szolgáltatásait: könyvtár, informatika, gyógytorna, logopédia, látogathatja az iskola alapszolgáltatásait és kiegészítő szolgáltatásait. A diákságot megilleti a szünetek joga, ettől való eltérést a tanulói közösséggel egyeztetni kell. A diák személyes tulajdonához való jogát, családi életének, leveleinek titkosságához való jogát mindenki tiszteletben tartja. A pedagógusok és az iskola dolgozói a tanulókról szerzett információkat, személyes adatokat bizalmasan kezeli. A tanulóról a hivatalos tájékoztatásnál és jogszabályban előírt adatoknál többet az intézmény igazgatójának engedélye nélkül senkivel nem közlünk. Tiszteletben tartja az intézmény a szabad vallásgyakorlás lehetőségét, délutáni foglalkozások idejében lehetőséget biztosítunk a hitoktatásra.

61

Tanulói kötelességek gyakorlása A tanulók kötelességeiről a Ktv. 12.§-a rendelkezik. A tanulói kötelességek megszegése eljárást von maga után. A tanulói kötelességek megszegése esetén az osztályközösség az először eljáró testület. Amennyiben az osztályban nem rendezhető a probléma vagy a vétség súlyos, akkor lehet fordulni más testületekhez. Súlyos vétségek esetén automatikusan az igazgató jár el, de tájékoztatja a diákságot. A tanuló elleni fegyelmi eljárás esetén a Ktv. iránymutatásai érvényesek. • • • • • • • •

A tanulónak kötelessége iskolába járni a Ktv. szerint. A tanuló ezen kötelességének elmulasztása eljárást von maga után. A tanulónak kötelessége más testi épségét megóvni. A tanulónak kötelessége az iskola berendezési tárgyait és eszközeit rendeltetésszerűen használni és megóvni. A tanulónak kötelessége az iskola és környezete tisztaságának megóvása. A tanulónak kötelessége más jogait tiszteletben tartani. A tanulónak kötelessége más jogainak érvényesítésében segíteni, ha az illető abban akadályozott. A tanulónak kötelessége a közösség által alkotott szabályok és eljárások betartása. A tanuló köteles a pedagógiai program szerint dolgozni, az abban foglalt értékeket tiszteletben tartani, az értékekkel azonosulva cselekedni.

Házirendünk melléklete tartalmazza az osztályok egyéni „házirendjét”, mely csak egy váz. Az osztályfőnök az osztályával megbeszélve kiegészíti azt az adott tanévben, „személyre szabják”, teszik magukévá, majd fogadják el.

62

Az iskola munkarendje • •

• • • • • • • • • • • • • •

Az első tanóra előtt 15 perccel legyél már az iskolában. A tanítás megkezdéséig az ügyeletes nevelők, gyerekfelügyelők és kapus társad vigyáznak a rendre és segítenek, ha problémád van. Minden nap várunk az iskolába, szeretnénk, ha tanítási órák után is velünk maradnál délután. Ha valamilyen okból nem tudsz iskolába jönni, szólj, hogy miért nem jössz és meddig leszel távol. Ha távol vagy, tudnunk kell miért vagy távol, mert a törvények tőlünk ezt követelik. Távollétedet hivatalosan igazolnod kell. Szüleid vagy gondozód írásos vagy személyes kérelmére évente három napra elengedünk bárhová is mennél. Óraközi szüneteket töltsd pihenéssel, játékkal. A szünetekben az ügyeletes nevelők és gyerekfelügyelők segítenek neked, hogy játszhass és nyugodtan pihenhess Azok, akik iskolánkba lépnek örülnek annak, ha a gyerekek előre köszönnek és illemtudóan viselkednek. Azok, akik iskolánkba lépnek örülnek annak, ha segítesz nekik tájékozódni. Ezekkel a cselekedeteiddel iskolád jó hírnevéhez járulsz hozzá. Az iskoládban (és persze máshol is) kerüld a szemetelést, mert saját társaidnak és a takarító néniknek okozol több munkát. Az iskolában törekedj sokat tanulni, kérj segítséget társaidtól és tanáraidtól. Az iskola érted van, ezt reméljük érted és nem élsz vissza vele. Az iskola tárgyait a közösség pénzéből vásároljuk, pénzünk mindig kevés lesz ahhoz, hogy mindent megadhassunk Neked. Vigyázz a tárgyakra, falakra, az udvarra. Ha vigyázol, akkor több pénz jut más dolgokra. Társaid örülnek annak, ha szépen beszélsz és nem okozol nekik testi fájdalmat. Kerüld el azokat a helyzeteket, ahol más testi épségét vagy magadét veszély fenyegeti, siess segítséget kérni felnőttől mások vagy magad védelmében. Iskolai vagy iskolán kívüli rendezvényeken az elvállalt feladataidat képességeidhez mérten maximálisan teljesítsd! Tudjuk, hogy a felnőttek egy része dohányzik. Ez nem jó példa. Szeretnénk leszokni a dohányzásról és Neked jó példát mutatni. Te a jó példát kövesd és élj egészségesen! Étkezéseknél is törődj egészségeddel. Tiszta kézzel és ülve az étel is jobban fog ízleni. Az iskolában a növények akkor érzik jól magukat, ha gondoskodsz róluk. A társaid annak örülnek és Neked is jól esik, ha tiszta vagy és ügyelsz arra, hogy ruhád és felszerelésed rendben legyen. Ha problémád van, mert mindenkinek lehet, kérj a felnőttektől segítséget. Tetteid, akár jók, akár rosszak, befolyásolhatják társaid életét. Tetteidért olykor a közösség előtt kell vállalnod a felelősséget. Igyekezz, hogy jó tetteid szaporodjanak és társaid büszkék lehessenek Rád. Mi, felnőttek sok mindent tilthatnánk nektek azért, hogy megtanuljátok mi a jó és mi a rossz. Mi úgy hisszük, ezt nap mint nap nektek kell eldönteni. Másrészt, ti már nagyon sok dologról tudjátok mi a jó. Bármikor kértek segítséget, igyekszünk a döntésben segíteni. Amiben közösen tudtok megállapodni, azt viszont mindannyian tartsátok be. Igyekezzetek minél több kérdésben megállapodni egymással, az osztállyal, a barátokkal, a felnőttekkel.

63

Az intézmény nyitva tartása tanítási napokon 630 -1620 tart, a tovább maradó tanuló felügyeletéről és hazajuttatásáról az ügyeletes pedagógus köteles gondoskodni. A tanítás előtti gyülekezés helye az ügyeletes tanár döntése alapján a földszinti zsibongó vagy az udvar. A tantermekbe 745-kor a gyerekfelügyelők kíséretében, osztályonként sorakozva mehetnek be a tanulók. Az iskola épületében a váltócipő használata nedves és sáros időben kötelező. A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 15 perccel az iskolában kell lenniük. Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust a saját osztálytermükben, illetve az órarend szerinti kijelölt szaktantermek előtt. A szaktantermekbe csak a szaktanár engedélyével lehet belépni. Testnevelési órákon csak az iskola által előírt tornafelszerelésben lehet részt venni. Utcai ruházat helyett sportfelszerelés: tornacipő, fehér póló, tornanadrág, tornadressz, melegítő. A sportfoglalkozásokon a balesetek megelőzése érdekében a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, szemüveget. Minden első óra köszönéssel, jelentéssel és a Szózat közös elmondásával kezdődik. A tanítás megkezdéséig elő kell készülniük a tanórákra, ki kell készíteniük a tanszereket. A tanítási órákon minden tanuló feladata, hogy figyeljen és képességeinek megfelelően aktívan részt vegyen a tanórák munkájában, teljesítse feladatait. A terembe belépő tanárt vagy más látogatót felállással köszöntik. A tanulás ideje alatt a tanulók a tantermet csak tanári engedéllyel hagyhatják el. A tanítási órák és óraközi szünetek időtartamát a csengetés rendje határozza meg. A tanítás kezdete 8 óra, nulladik óra nem tartható. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az óraközi szünetek rendjét az ügyeletes tanárok határozzák meg, betartásukért a gyermekfelügyelők a felelősek. A csengetés rendje: 1. óra 800-845 10 perces szünet 55 40 2. óra 8 -9 20 perces szünet 3. óra 1000-1045 10 perces szünet 55 40 4. óra 10 -11 10 perces szünet 10 perces szünet 5. óra 1150-1235 45 30 6. óra 12 -13 10 perces szünet 7. óra 1340-1425 Tanórák után csak a délutáni foglalkozásokon részt vevő tanulók tartózkodhatnak az iskolában illetve az iskola udvarán. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. Az iskola vállalkozási tevékenységet nem folytat.

64

Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendje A tanulók tantárgyválasztása Az iskola helyi tanterve a tanulók számára az alábbi választható (nem kötelező) tantárgyak tanulását biztosítja: -játék informatikai eszközökkel/informatika -projekt -gazdálkodás -művészeti nevelés -természetismeret -testnevelés -olvasás-írás előkészítése/elemei -számolás-mérés előkészítése/elemei -játékra nevelés/mozgásnevelés/testnevelés -ábrázolás-alakítás Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett – az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: • napközi otthon • A napközis foglalkozás a tanórára való felkészülés mellett a szabadidő hasznos eltöltésének, a szocializációnak is színtere. • A napközi otthonba a felvétel a szülő kérésére történik. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. • A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével kezdődnek és délután 1540-ig tartanak. Szülői igény esetén a napköziben 1620-ig iskolai felügyeletet biztosítunk, a tovább maradó tanuló felügyeletéről és hazajuttatásáról az ügyeletes pedagógus köteles gondoskodni. • A tanuló a napközis foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. • tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások • Céljuk az alapkészségek fejlesztése, a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. • iskolai sportkör • Az iskolai sportkör foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli versenyekre. • szakkörök • A szakköröket a tehetséggondozás igényével, a tanulók érdeklődésétől függően indítjuk. Az előre megtervezett tematikáról, valamint a látogatottságról a szakkör vezetője naplót köteles vezetni. A szakköröket fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban. • versenyek, vetélkedők, bemutatók • A tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti) versenyek, vetélkedők, melyet iskolánkban évente rendszeresen szervezünk. • kirándulások • Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára kirándulásokat szerveznek.

65

• • • • • •

•

erdei iskola A nevelési és tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás A különféle közművelődési intézményekben tett csoportos látogatások a tantervi követelmények teljesítését, az önképzést, az egyéni tanulást, az érdeklődési kör kielégítését segítik. hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A foglalkozásokon való részvétel a tanulók számára önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra való jelentkezés önkéntes. Jelentkezni az adott tanév elején kell, a jelentkezés egy tanévre szól.

Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendje Az osztálytermekben és munkatermekben ki kell függeszteni a Magyar Köztársaság címerét. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, - az iskola rendjéért, tisztaságáért, - a takarékos energia-felhasználásért, - a tűz- és balesetvédelmi-, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A tanítási idő után csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhatnak az iskolában. Az iskola berendezéseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételei elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termet zárni kell. Speciális helyiségek használatának rendje:

♦ Könyvtár A tanuló a könyvtárban felügyelet nélkül nem tartózkodhat, váltócipő használata kötelező. Fokozottan figyelni kell TV és videó nézése közben a hálózati csatlakozókra. ♦ Gyógytorna- és tornaterem Felnőtt felügyelete nélkül a tanulók nem tartózkodhatnak a teremben. Fokozottan ügyelni kell a helyiségek tisztaságára. Csak tornacipőben lehet bemenni. Ügyelni kell a teremben található felszerelések épségére, mert a sérült tornaszer az órán balesetet okozhat. ♦ Gyakorlati oktatást szolgáló termek (tankonyha, üvegház) A szaktanteremben tanári felügyelet nélkül tartózkodni nem szabad. A szerszámokat, háztartási eszközöket rendeltetésszerűen kell használni, használat után megtisztítva a helyére kell tenni.

66

♦ Ebédlő A napközis csoportok a napközis nevelők és gyermekfelügyelők kíséretében mennek át az ebédlőbe. Az utcai közlekedésnél különös figyelmet kell fordítani a tanulók biztonságára. Az étkezés alatt fegyelmezetten kell viselkedni, az evőeszközöket rendeltetésszerűen kell használni. ♦ Számítástechnikai szaktanterem -csengetés után a terem előtt csendben várakoznak a gyerekek, -a teremben felügyelet nélkül tartózkodni nem szabad, -a gépek bekapcsolási idejét és sorrendjét szigorúan be kell tartani, -a szándékos károkozás javítását a szülőnek meg kell téríteni, -munka után a gépeket áramtalanítani, a környezetüket pedig rendbe kell tenni, ♦ Logopédiai szaktanterem A terembe gyermekfelügyelő kíséretével mennek át a tanulók, ahol csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. ♦ Sportudvar A pályát rendeltetésének megfelelően kell használni, fokozottan ügyelni a baleseti forrásokra. A pályán focizni tilos! Az intézményi óvó, védő előírásokat az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Védő-óvó előírások Az iskola minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Probléma-megelőző tevékenységünk 1. Tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: -Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartani az iskolai munkavédelmi szabályzat, a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. -Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. -A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. -Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: -Tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, ahol ismertetni kell ~az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, ~a házirend balesetvédelmi előírásait, ~a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, menekülési útvonalat, menekülés rendjét, 67

~a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. -Tanulmányi kirándulások, túrák előtt. -Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt. -Tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire fel kell hívni a tanulók figyelmét. -A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleset veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. -A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. -A fokozottan balesetveszélyes tanítási órák (testnevelés, technika, gyakorlati oktatás) baleset megelőzési feladatait részletesen a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. -Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi. A szemlék tanévenkénti időpontját, rendjét, az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola munkavédelmi szabályzat tartalmazza. 2. Gyermekjóléti információkat és szolgáltatásokat közvetítünk. 3. A gyermekek testi-lelki egészségének érdekében együttműködünk az egészségügyi szolgálattal, elvégeztetjük az előírt egészségügyi ellenőrző vizsgálatokat. 4. A tanuló szabadidejére iskolai és iskolán kívüli elfoglaltságokat szervezünk és vezetünk. 5. Pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés, káros szenvedélyek megelőzését célzó ismeretekhez juttatjuk tanulóinkat (osztályfőnöki és egészségnevelési órák, rendezvényeink - egészségnevelési és családi nap, DADA-program, stb.). Probléma-kezelő tevékenységünk 1. Iskola dolgozóinak feladatai tanulóbalesetek esetén: *A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket ~a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie (csak annyit tehet a sérülttel, amihez biztosan ért), ha szükséges orvost kell hívnia, ~a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, ~minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelezni kell az iskola igazgatójának (kivizsgálja a kiváltó okokat, elkerülhetőségét, intézkedések). *Tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok magasabb jogszabályok alapján (11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 6/A§-a és a rendelet 2. sz. melléklete): ~A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. ~A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket ki kell vizsgálni és a balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni. ~A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell a fenntartónak. 2. A gyerekek viselkedési-, teljesítmény- vagy kapcsolatzavarait a rendelkezésünkre álló eszközökkel, feladatainknak megfelelően kezeljük. 3. Szociálisan hátrányos, tanulási nehézségekkel küzdő tanulóinkat felzárkóztatjuk, szociális szolgáltatásokat közvetítünk (családsegítő, nevelési tanácsadó, gyermekjóléti szolgálat). 4. Gyermekvédelmüket ellátjuk, együttműködünk a rendőrséggel. 5. Tanulmányi munkát differenciáltan, lehetőségeinkhez képest csoportbontással végezzük. 6. A rászoruló gyerekek napközbeni felügyeletét napközi foglalkozással látjuk el.

68

E tevékenységeket az iskola pedagógusai látják el a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős vezetésével (munkaköri leírását a Szervezeti és Működési Szabályzat 6.sz. melléklete tartalmazza és a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 6.§-ának (5) bekezdése). Tanulóink kötelessége, hogy: • óvja saját és társai testi épségét, egészségét • elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket • betartsa és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat • azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbanással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel • azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének, ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült • megismerje az épület kiürítési tervét, részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában • rendkívüli esemény esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat • tartsa be a testnevelési órákra, edzésekre vonatkozó külön szabályokat •

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos, gyermekorvos, gyermek neurologus, pszichológus és védőnő biztosítja. • A gyermekorvos heti egy alkalommal rendel az iskolában, meghatározott napon és időpontban. • Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: o fogászat – évente két alkalom o belgyógyászati vizsgálat – évente egy alkalom o szemészet – évente egy alkalom o a tanulók fizikai állapotának mérése – évente egy alkalom o a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal. Az iskola épületében dohányozni csak az iskola dolgozójának a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhelyet az iskola igazgatója jelöli ki.

69

Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába Tiltott tanulói magatartás •

•

•

•

A tanuló kötelessége, hogy betartsa az iskola területén és szervezett iskolai foglalkozásokon a következő tilalmakat: - tilos dohányozni és szeszes italt fogyasztani - tilos a tanítási órákon étkezni és innivalót fogyasztani - tanítási órákon tilos a mobiltelefon használata a tanulóknak és pedagógusoknak egyaránt Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanuló tanulmányai folytatásával összefüggésbe nem hozható káreseményekért. A tanuló az iskolába érkezésekor eldöntheti, hogy értéktárgyait megőrzésre leadja-e az iskola titkárságán, a megőrzési idő alatt az iskola a tárgy felügyeletét és állagának megőrzését vállalja. Amennyiben a tanuló tanuláshoz nem szükséges dolgot hoz az iskolába és azzal zavarja a tanítási óra menetét, a tanuló köteles a dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az iskolába hozott dolgot a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át. A tanulók az iskolába kerékpárral csak a szülő írásbeli engedélyével járhatnak. Az engedélyt az iskola igazgatójának be kell mutatni. A kerékpárt az iskola területén csak tolni lehet, azt az udvar kijelölt részén kell tartani. A tanulók közösségei

•

Az osztályközösség Az azonos évfolyamba járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának megszervezésére egy fő képviselőt választ az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. • A diákkörök Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök, ezen belül szakkörök működnek. Szakkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve diákönkormányzat. A javasolt szakkör létrehozásáról minden tanév elején –az adott lehetőségek figyelembevételével- a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. • Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzat vezetősége irányítja, tevékenységüket az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.

70

•

Az iskolai diákközgyűlés Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév májusában az iskola igazgatója a felelős. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. Tájékoztatás és véleménynyilvánítás

A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról o az iskola igazgatója • az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta, • a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, • az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, o az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és az ellenőrző könyvön keresztül írásban tájékoztatják. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogainak érvényesítése érdekében, kérdéseikkel, véleményükkel és javaslataikkal –szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik útján- az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez és a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról o az iskola igazgatója • a szülői munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején, • a porta mellett elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, o az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. A szülők a tanulók és a saját –a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított- jogainak érvényesítése érdekében, kérdéseikkel, véleményükkel és javaslataikkal – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik útján- az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez és a diákönkormányzathoz, valamint az intézményvezetőhöz fordulhatnak. A szülői szervezetnek a Ktv. 59.§ (5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább a tanulói összlétszám 50%-át érinti. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább a tanulói létszám 50%-a minősül.

71

A tanulók mulasztásának igazolása Ha a gyermek az iskolai órákról hiányzik, távolmaradását igazolnia kell. Igazoltnak kell tekinteni a hiányzást, ha: • a szülő előzetesen bejelentette, vagy az osztályfőnöktől kérte 3 napig terjedően • 3 napot meghaladó mulasztást az igazgató engedélyezhet • a mulasztó tanuló az iskolába jövetelének az első napján, de legkésőbb öt napon belül 3 napig terjedő mulasztás esetén szülői, 3 napon túli betegség esetén pedig orvosi bizonyítvánnyal igazolja mulasztását • egyéb alapos indok esetén (hatósági intézkedés) Igazolatlan a mulasztás, ha: • a távolmaradást az előírt határidő alatt nem igazolja a szülő • háromszori késés igazolatlan órának minősül • három igazolatlan óra egy igazolatlan napnak minősül Az osztályfőnök feladata: • a mulasztások nyomon követése, nyilván tartása, heti illetve havi zárása, szülőkkel való preventív együttműködés • a szülők figyelmének felhívása az első igazolatlan mulasztás után annak jogi következményeire • eredménytelen értesítés, ismételt mulasztás esetén a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével fel kell keresni a tanuló szülőjét • három nap igazolatlan mulasztás esetén írásbeli felszólítást kell küldenie a szülő részére • tíz napnál több igazolatlan mulasztás esetén (tanköteles tanulónál) értesíteni kell a gyermek lakóhelye szerinti illetékes jegyzőt • az igazolatlanul mulasztott tanulót a házirendben meghatározott iskolai büntetések megfelelő (általa még nem kapott) fokozatába kell részesíteni A választható (nem kötelező) foglalkozásokról való hiányzást is igazolni kell.

72

A tanulók jutalmazásának elvei és formái Azt a tanulót, aki képességeihez mérten: • példamutató magatartást tanúsít • vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el • vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez • vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt • vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: • szaktanári dicséret • napközis nevelői dicséret • osztályfőnöki dicséret • igazgatói dicséret • nevelőtestületi dicséret Az egész évben példamutató magatartást tanúsító vagy kiemelkedő tanulmányi vagy közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: • szaktárgyi teljesítményéért • példamutató magatartásáért • kiemelkedő szorgalmáért • példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalmáért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanulók bizonyítványába be kell jegyezni. Az eredményesen szereplő tanulók a tanévzáró ünnepélyen oklevelet, tárgy- és könyvjutalmat is kaphatnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet, odaítélésükről az erre jogosult nevelő (szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni, a szülő tudomására kell hozni, az osztálynaplóba be kell jegyezni.

73

A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Büntetésben lehet részesíteni azt a tanulót, aki: • tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti • vagy a házirend előírásait megszegi • vagy igazolatlanul mulaszt • vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének Iskolai fegyelmező intézkedések formái: • szaktanári figyelmeztetés • napközis nevelői figyelmeztetés • osztályfőnöki figyelmeztetés • osztályfőnöki intés • osztályfőnöki megrovás, szigorú megrovás • igazgatói figyelmeztetés • igazgatói intés • igazgatói megrovás, szigorú megrovás • tantestületi figyelmeztetés • tantestületi intés • tantestületi megrovás, szigorú megrovás • meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása (szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható) • áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába (ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik igazgatóval megállapodott) • eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától (tanköteles tanulóval szemben nem alkalmazható) • kizárás az iskolából (tanköteles tanulóval szemben nem alkalmazható) A fegyelmező intézkedések alkalmazása az egyéni sajátosságok figyelembevételével történik. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, melytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A felsorolt büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet, a büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, illetve a nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, azt a szülő tudomására kell hozni, az osztálynaplóba be kell jegyezni.

74

Térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések A Ktv. 114.§-ban foglaltak szerint a fogyatékos tanulók teljes ellátása ingyenes. Térítési díjat az igénybevett étkezésért fizet a szülő a jogszabályban, illetve a fenntartó által meghatározott mértékben. Az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hó 10. napjáig átutalási postautalványon kell befizetni. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre az előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja. Amennyiben a szülő a következő hónap 10. napjáig sem fizeti be az igénybe vett étkezés díját, úgy az iskola a tanulót az iskolai étkezésből kizárja, erről a döntésről a szülőt írásban értesíti. Az önkormányzati támogatást élvező tanulók esetében a számlát kérésükre megfelelő időpontban kell küldeni. Térítési díj hátralék esetén teendő intézkedések: • a szülő felszólítása a tartozás rendezésére • a lakóhely szerinti illetékes önkormányzattól intézkedés kérése • fizetési meghagyás bírósági úton • önkormányzati határozat adta törlési lehetőség Szociális támogatás megállapításának elvei és formái A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről –amennyiben erre az iskola jogosult- az iskola igazgatója, a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök dönt. A támogatások odaítélésénél előnyt élvez az a tanuló: -akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli -akit egyik szülője egyedül nevel -ahol a családok jövedelme a minimálbér alatt van -ahol a gyermek szociálisan vagy kulturálisan hátrányos helyzetű -ahol valamelyik vagy mindkét szülő alkoholista vagy deviáns -akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő

75

V

Melléklet

1-2. osztályosok „házirendje”: • rendet rakunk magunk után • meghallgatjuk egymást • tiszták leszünk • vigyázunk magunkra és egymásra • szépen beszélünk, nem verekszünk • igyekszünk mindig igazat mondani • vigyázunk a könyvekre • tele szájjal nem beszélünk • nem törjük össze a játékokat • rágót, szotyolát az iskolába nem hozunk 3-6. osztályosok „házirendje”: • verekedés helyett megbeszéljük bajainkat • megfelelő hangnemet használok, mert a kiabálásnak nem sok értelme van • társaim és tanáraim holmijához nem nyúlok • igyekszem mindig igazat mondani • igyekszem szépen beszélni • vigyázunk iskolánk, osztályunk berendezésére, tisztaságára • rágót, szotyolát az iskolába nem hozunk • előbb magamra figyelek, utána bírálok másokat • odafigyelek a társamra, meghallgatom, segítem • magunkhoz mérten igyekszünk jól tanulni • elfogadjuk az iskola munkarendjét, a fenti szabályokkal együtt betartjuk 7-12. osztályosok „házirendje”: • Elfogadjuk az iskola munkarendjét, az alábbi szabályokkal együtt betartjuk. • Jogunk van tiszta és kiszellőztetett osztályban dolgozni. • Kötelességünk ¾ 8-tól 8 óráig o a tanszereket előpakolni o ceruzákat kihegyezni • Kötelességünk a padok belsejét és külsejét rendben tartani. • Kötelességünk a hetesi feladatokat ellátni. • Kötelességünk testünk, ruhánk tisztán tartása, ápolása. • Jogunk van rászólni osztálytársainkra, ha csúnyán beszélnek, verekednek. • Kötelességünk elkerülni a csúnya beszédet, verekedést. • Kötelességünk köszönni az iskolába lépve. • Kötelességünk az udvarias viselkedés. • Jogunk van a tanuláshoz. • Kötelességünk a vállalt feladatokat elvégezni. • Jogunk van segítséget kérni tanárainktól és társainktól. • Kötelességünk úgy dolgozni, hogy társainkat ne zavarjuk. • Kötelességünk fegyelmezni magunkat és meghallgatni társunkat. • Kötelességünk segíteni társainkat a munkában. • Jogunk van ahhoz, hogy értékeink sértetlenek maradjanak. • Kötelességünk közös értékeinkre vigyázni, egymás értékeit megóvni. 76

III.

Cházár András Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Pedagógiai Szakszolgálat

Gyermekotthon intézményegység lakásotthona (telephelye: Penc, Rumanyi u. 11.) HÁZIRENDJE

Általános rendelkezések 1. 2. 3. 4.

A házirend a lakásotthon belső életét szabályozza, hatályos az egész otthon területén. A házirend érvényes az otthon lakóira és valamennyi dolgozójára. A házirend a hatályba lépéstől érvényes. Az otthon lakóira és dolgozóira a házirenden kívül vonatkozik minden olyan intézményi belső szabályzat, ami rájuk egyébként is fennáll. Az otthon lakóira és dolgozóira különösen érvényes az intézmény szervezeti és működési szabályzata, valamint pedagógiai programja. 5. Az otthon házirendje állapítja meg a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az otthon helyiségei és területeinek használatával kapcsolatos helyi szabályokat. 6. A házirendet az otthon munkaközössége, a nevelőtestület fogadja el a diákság és az iskolaszék egyetértési jogának gyakorlása után. A házirend módosítását meghatározott eljárás keretében bárki kezdeményezheti. 7. A házirend megsértése esetén számonkérésnek, fegyelmi eljárás lefolytatásának van helye, melynek részletes szabályait a jogszabályok tartalmazzák. Gyermeki jogok 1. A gyermek joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, vele szemben fizikai és lelki erőszakot, testi fenyítést ne alkalmazzanak, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak ne vessék alá. Ha a gyermek úgy érzi, hogy erkölcsi mivoltában megsértették, segítségért fordulhat az otthon vezetőjéhez, az otthon dolgozóihoz, az iskolai diákönkormányzathoz, az intézmény vezetőjéhez, az iskolaszékhez, ill. írásban panaszt tehet az intézmény vezetőjénél, és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelmek orvoslását. 2. A gyermek joga, hogy választó és választható legyen a diákérdekeket képviselő szervezetekben. 3. A gyermeket nem érheti hátrány lelkiismereti meggyőződése, véleménye, kifejtett nézete miatt. Ha úgy érzi, hogy e jogában megsértették, segítségért fordulhat az otthon és az intézmény vezetőjéhez, a diákönkormányzathoz, az iskolaszékhez, ill. írásban panaszt tehet az intézmény vezetőjénél. 4. A gyermeknek joga, hogy ellene kollektív büntetéseket ne alkalmazzanak, azaz, más(ok) viselkedése, magatartása miatt őt hátrány ne érje. 5. A gyermek joga, hogy a tanulmányi munkához a tanítási órán kívül is segítséget kapjon (korrepetálás, szakköri foglalkozások, stb…). Igényét az otthon vezetőjének kell jeleznie. 6. A gyermek joga, hogy részt vehessen az iskola kulturális életében, iskolai tanulmányi versenyeken, pályázatokon, melyekre a kiírásban meghatározottak szerint lehet jelentkezni. 7. A gyermek joga, hogy részt vegyen felzárkóztató vagy fakultációs órán, a szakköri, sportés diákköri csoportok munkájában. 8. A gyermek joga, hogy levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák. Névre szóló postai küldeményeit az otthonban, ill. az iskola titkárságán veheti át. 9. A gyermek joga, hogy kérje érdemjegyeinek felülvizsgálatát, ha azt törvénysértő módon, ill. nem az osztályozási elvek szerint állapították meg. Kérvényét az intézmény vezetőjéhez kell benyújtania.

78

10. A gyermek joga, hogy igénybe vegye az intézmény könyvtárát, kulturális szolgáltatásait, informatika termét, az iskola sport felszereléseit és létesítményeit. 11. A gyermek joga, hogy szociális kedvezményekben és társadalmi juttatásokban részesüljön. 12. A gyermek joga, hogy kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön. 13. A gyermek joga, hogy hit-és vallásoktatásban részesüljön. 14. A gyermek joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. 15. A gyermek joga, hogy hozzájusson tanulmányai folytatásához és jogainak gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztatást kapjon a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. 16. A gyermek joga, hogy személyesen vagy képviselő útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. 17. A gyermek joga, hogy az iskola vezetőségéhez, a diákönkormányzathoz, az iskolaszékhez, az otthon vezetőjéhez és dolgozóihoz forduljon kérdéseivel, javaslataival. 18. A gyermek joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt mondjon az őt nevelő és oktató pedagógus, az otthon dolgozóinak munkájáról. 19. A gyermek joga, hogy adatait az iskola és az otthon biztonságos körülmények között kezelje, tárolja. 20. A gyermek joga, hogy jogai megsértése esetén panaszt nyújtson be az intézmény vezetőjéhez. 21. A gyermek joga, hogy ápolhassa kapcsolatait (szülő, nagyszülő, testvér, rokon, gyámhivatali személy, stb…), melyhez biztosítani kell a szükséges feltételeket. 22. A gyermeknek joga van személyiségének kibontakoztatásához, fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, társadalomba való beilleszkedéséhez, önálló életvitelének megteremtéséhez. 23. A gyermeknek joga van a tisztálkodáshoz, rendes öltözékhez, rendszeres étkezéshez, pihenéshez, korának és érdeklődésének megfelelő szabadidős foglalkozáshoz. 24. A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez. 25. A gyermeknek joga van a családias környezetben történő nevelkedéséhez. 26. A gyermeknek joga van zsebpénzének önálló kezelésére, felhasználására, ruházatának önálló összeállítására.

79

Gyermeki kötelességek 1. A gyermek kötelessége, hogy a pedagógiai programban foglalt tanulmányi kötelezettségének eleget tegyen, felkészüljön a tanórákra, házi feladatait elkészítse. 2. A gyermek kötelessége, hogy a tanórákon és a tanórákon kívüli önállóan választott foglalkozásokon jelen legyen. 3. A gyermek kötelessége, hogy magatartása fegyelmezett legyen, a házirend előírásait és a létesítményekre vonatkozó különleges szabályokat tartsa be. 4. A gyermek kötelessége, hogy védje a személyi és közösségi tulajdont. 5. A gyermek kötelessége, hogy az otthon munkaközösségének és lakóinak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. 6. A gyermek kötelessége, hogy az intézmény vezetőinek, az otthon alkalmazottainak utasításait teljesítse. 7. A gyermek kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét. 8. A gyermek kötelessége, hogy elsajátítsa és betartsa az egészségvédelmi, baleset-elhárítási és tűzvédelmi szabályokat. 9. A gyermek kötelessége, hogy részt vegyen az iskola által szervezett kötelező egészségügyi és szűrővizsgálatokon. 10. A gyermek kötelessége, hogy az otthon helyiségeiben, berendezéseiben, létesítményeiben okozott károkat megtérítse. 11. A gyermek kötelessége, hogy betartsa az otthon szokásrendjét, a napirendben előírt feladatokhoz aktívan álljon hozzá. 12. A lakóotthon egész területén dohányozni és szeszes italt fogyasztani az otthon lakóinak és dolgozóinak tilos. Napirend

Szorgalmi időszakban 5.45 - ébresztő, tisztálkodás, rendrakás, reggeli 6.35 - indulás óvodába, iskolába 17.00 - 19.00 otthonba érkezés, tanulás folytatása 18.00 - 20.00 folyamatos vacsora, tisztálkodás, TV, beszélgetés, játék 20.00 - folyamatos lefekvés életkortól függően.

Hétvégén, szünetekben 8.00 - 9.00 - ébredés, tisztálkodás, reggeli 9.00 - 12.30 - házimunkák, tanulás 12.30 -13.00 -kicsik pihenője, olvasás, játék, beszélgetés, szervezett programok, uzsonna, séta, kimenő 18.00 - 20.00 - folyamatos vacsora, tisztálkodás, TV, játék, beszélgetés 20.00 - folyamatos lefekvés életkortól függően.

80

Jutalmazás, büntetés A gondozott gyermek egyéni különbözőségét figyelembe véve minden sikeres teljesítményét meg kell erősíteni, de vannak olyan alkalmak, amikor a büntetést kell alkalmazni. Mindkét módszer esetében a gyermek cselekményét önmagához és saját személyiségének állapotához kell igazítani. A jutalmazás és büntetés mértéke mindig arányban legyen a cselekedettel. Jutalom lehet: o kollektív o szóbeli o a gyermek kívánságának teljesítése o választási lehetőség o tárgyi jutalom o különleges programon való részvétel. Büntetés lehet: o szóbeli figyelmeztetés o programokon való részvétel korlátozása, esetleg kizárás o kimenő idejének korlátozása.

Elbocsátás az otthonból Az otthonból való elbocsátást körültekintően kell előkészíteni. A felnőttek és a gyermekek részéről alapos megbeszélést igényel. Az elbocsátás előkészítésében részt vesz: o intézmény vezető o otthon vezető o gyám o -utógondozó o Gyermekjóléti Szolgálat Családgondozója o illetékes Gyámhivatal.

Utógondozás o A fiatal felnőtt (18 éves) kérelmére a gyámhivatal határozata alapján a volt gondozott 24. életévének betöltéséig utógondozói ellátásban részesülhet. o A fiatal felnőtt számára szükség szerint ellátást biztosít az otthon azon időszak alatt, míg a létfenntartását önállóan nem tudja biztosítani, nappali tagozaton folytatja tanulmányait, felvételét várja valamely szociális intézménybe. o Az utógondozói ellátás előkészítésében közreműködik az illetékes gyámhivatal, a volt gondozott gyámja, az utógondozó és az utógondozói ellátást kérelmező fiatal felnőtt. o Az ellátást kérelmező és az ellátást nyújtó írásbeli megállapodást köt a magatartási szabályokról, a térítési díjakról, az ellátás mértékéről.

81

IV. Záró rendelkezések

1. A Cházár András Óvoda, Általános Iskola. Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Pedagógiai Szakszolgálat Házirendjét a szakalkalmazotti értekezlet 2004. év december hó 13. napján tartott ülésén elfogadta. 2. A Házirendbe foglalt rendelkezésekkel egyetértett az intézményszék és a diákönkormányzat. Kelt: Vác, 2004. december 27. P.H. igazgató

V. Nyilatkozatok

Az intézmény házirendjét az intézményi diákönkormányzat 2004.év december hó 13. napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett.

Kelt: Vác, 2004. december 27. …………………………………… intézményi diákönkormányzat vezetője

82

Az intézmény házirendjét az intézményszék 2004.év december hó 10.. napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett.

Kelt: Vác, 2004. december 27.

…………………………………… intézményszék elnöke

A Cházár András Óvoda, Általános Iskola. Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Pedagógiai Szakszolgálat Házirendjét a Pest Megye Közgyűlése (az intézmény fenntartója) ..….… év …….……. hó …… napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: P.H. elnök Pest Megye Közgyűlése

83