HÁZIREND Balla Róbert Téri Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pápa
Tartalom Az intézmény rövid bemutatása ......................................................................... 3 I. A HÁZIRENDDEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ALAPELVEK ................................ 4 II. TANULÓI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK GYAKORLÁSA.......................................... 6 III. A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA ÉS VÉLEMÉNYNYÍLVÁNÍTÁSA .............................. 9 IV. A TANÍTÁS ÉS AZ ISKOLA RENDJE ................................................................ 10 V. A TANULÓK MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSA ( 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet értelmében) ....................................................................................... 13 VI. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ............................................................ 15 VII. A NAPKÖZIS FOGLAKOZÁSOKRA ÉS A TANULÓSZOBÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ...................................................................................................... 16 VIII. A TANULÓK JUTALMAZÁSA ....................................................................... 17 IX. A TANULÓKKAL SZEMBENI FEGYELMI INTÉZKEDÉSEK .................................. 17 X. AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK, TERÜLETEINEK HASZNÁLATA ..................... 18 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ..................................................................................... 19 1. sz. melléklet Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei ..................... 20
2
Az intézmény rövid bemutatása Az intézmény neve: Balla Róbert Téri Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Rövid neve: Balla Róbert EGYMI OM azonosító: 038568 Az intézmény székhelye: 8500 Pápa, Jókai M. u. 37. Helyrajzi szám: 2517 Működési köre: Veszprém megye közigazgatási területe Évfolyamok száma: Általános műveltség megalapozása: 10 évfolyam Alapítói jogokkal felruházott irányító szerv neve, székhelye: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4. Középirányító szerv neve, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Pápa Járási Tankerület 8500 Pápa, Pálos tér 2. Fenntartó neve és címe: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Pápa Járási Tankerület 8500 Pápa, Pálos tér 2. Az intézmény alaptevékenysége: Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók (enyhén és középsúlyosan értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos: értelmi és hallásfogyatékos, értelmi és mozgásfogyatékos) nappali rendszerű nevelése, oktatása, szakiskolai oktatása, napközi otthoni, tanulószobai nevelése. Fejlesztő felkészítés és pedagógiai szakszolgálati tevékenység: logopédiai ellátás, gyógytestnevelés, 3-5 éves korú gyermekek korai fejlesztése és gondozása, gyógypedagógiai tanácsadás. Maximális gyermek-, tanulólétszám: Korai fejlesztés, fejlesztő nevelés: 10 fő Általános iskola: 155 fő Szakiskola 55 fő Óvodai csoport: 10 fő
3
I. A HÁZIRENDDEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ALAPELVEK 1. Bevezető A Balla Róbert Téri Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény egységes házirendje állapítja meg az intézményben a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. Az Intézmény tanulóitól elvárjuk, hogy a pedagógiai programban kifejtett célkitűzések és értékek elfogadásával végezzék munkájukat. Tanulmányi kötelezettségeik teljesítése mellett vállaljanak részt az iskola egyéb tevékenységeiben, tartsák be az intézmény rendjét és a házirendben meghatározott szabályokat, tevékenységükkel erősítsék osztályuk és az iskola közösségi életét, gazdagítsák az iskola hagyományait. Magatartásuk, megjelenésük, beszédük és viselkedésük legyen méltó az intézmény írott és íratatlan szabályaihoz és normáihoz.
A házirend szabályainak alapjai
2.
A házirend jogi háttere: - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény - 20/2012. (VII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény iskolai életre vonatkozó szabályai - 110/2012.(VI:4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. A házirend egyéb forrásai: - az intézmény korábbi házirendje; - az intézmény pedagógiai programja; - a nevelőtestület oktató-nevelő célkitűzései
A házirend hatálya
3. -
-
Ez a házirend vonatkozik minden intézményhasználóra (óvodába, iskolába járó tanulóra, a tanulók szüleire, pedagógusokra és iskolai alkalmazottakra) A házirend előírásai, szabályai az intézmény területére, illetve az ahhoz kapcsolódó területekre, valamint a pedagógiai programban meghatározott az iskola által szervezett tanítási időben és tanítási időn túl az iskolán kívüli programokra, és a tanulók iskolai tevékenységére vonatkoznak. A házirend szabályai arra az időszakra alkalmazhatók, amikor ellátjuk az intézményünkbe járó gyermekek, tanulók felügyeletét.
4. A házirend felülvizsgálata, módosítása Az érvényben lévő házirendet kötelező felülvizsgálni, módosítani, ha - jogszabályi változások következnek be, - az igazgató, a nevelőtestület, illetve a szülői választmány együttesen igényt tartanak erre.
4
Az érvényben lévő házirend felülvizsgálatát, módosítását minden tanév október 15-ig javasolhatja (nem kötelező jellegű): - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület; - a szülői választmány A felülvizsgálat elindítása írásban történik, melyet a kezdeményező fél képviselője nyújt be az igazgatónak. A felülvizsgálatot, a javaslat beérkezését követő 30 napon belül be kell fejezni (egyeztetés, elfogadás) s annak eredményét a módosított házirendben rögzíteni kell.
5. A tanulók közösségeinek meghatározása, véleményezési, egyetértési jog gyakorlása szempontjából 1. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. 2. A diákkörök Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a közéleti felelősségre nevelés érdekében diákköröket hozhatnak létre, amelynek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. (művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröket) A diákkörök létrehozásának szándékát az igazgatónál kell jelezni, írásban.
6. A házirend nyilvánosságra hozatala A házirendet az elfogadástól számított 15 napon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az intézmény igazgatója köteles intézkedni. A házirendet a gyermekek/tanulók beiratkozáskor kapják meg, számukra a házirend hatálybalépése az a beiratkozást követő első tanítási nap. A házirendet az alábbi helyekre jól láthatóan ki kell függeszteni: - Igazgatói iroda - Könyvtár A hatályos házirend felkerül az iskola honlapjára. A házirendből 1-1 példányt kapnak: - szülői munkaközösség - osztályfőnökök A házirendet minden évben tanév elején ismertetni kell: - osztályfőnöki óra keretében a tanulókkal, - illetve szülői értekezleten a szülőkkel.
5
II. TANULÓI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK GYAKORLÁSA Az iskola tanulói teljes körű cselekvőképességgel rendelkező személyek, akik jognyilatkozatot tehetnek, és ezeket az iskolán belül cselekedeteik, kérelmeik, nyilatkozataik tekintetében érvényesíthetik. Csak a következő esetekben szükséges törvényes képviselőjük hozzájárulása, illetve jóváhagyása: - ha a szülőkre fizetési kötelezettség hárul; - ha a tanulói jogviszony megszűnik, vagy szünetel; - a tanítási időn kívüli programok alóli mentesítés esetén; - ha a tanulmányi idő megrövidül.
1. A gyermekek, tanulók jogai Az első tanév megkezdésétől a tanulók joga, hogy Adottságainak és képességeinek megfelelően nevelésben és oktatásban részesüljön; Személyiségét, emberi méltóságát, családi és magánélethez való jogát tiszteletben tartsák és védelmet biztosítsanak számára. Vele szemben fizikai és lelki erőszakot, testi fenyítést ne alkalmazzanak; Kultúrált formában tájékozódjon tanulmányai előmenetelével, érdemjegyeivel, tanulmányi munkája értékelésével, iskolai élettel összefüggő kérdésekről; Véleményt mondjon az iskola működésével, életével, pedagógusok munkájával kapcsolatos kérdésekben, de oly módon, hogy az nem sértheti mások emberi méltóságát, amennyiben nincs jelen az érintett pedagógus, a vélemény meghallgatását elnapoljuk; Részt vegyen az intézmény tanulóközösségek foglalkozásain, az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken; Napközi otthonos, vagy tanulószobai ellátásban részesüljön; A gyermekek/tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. A szűrővizsgálatok és védőoltások időpontjáról és tárgyáról az osztályfőnök előre tájékoztatja a tanulót. A szűrővizsgálatokon és védőoltásokon való részvétel kötelező. A gyermekek/tanulónak joga, hogy szociális kedvezményekben és társadalmi juttatásokban részesüljön (például: étkezési támogatás, tankönyvsegély). A tanulónak joga, hogy vitás ügyekben, problémás esetekben segítséget kérjen osztályfőnökétől, vagy az iskola igazgatóságától, valamint, hogy ezekre az ügyekre választ kapjon. Információt kapjon az iskola működésével, és a vele foglalkozó pedagógusok munkájával összefüggő kérdésekkel kapcsolatban; Megismerje az iskola pedagógiai programját, a helyi tanterv követelményeit
6
2. A gyermek, tanuló kötelessége hogy
Tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, dolgozóit, és tanulótársait; Úgy éljen jogaival, hogy azzal mások, és az iskola közösségeinek érdekeit ne sértse, valamint mást ne akadályozzon jogainak gyakorlásában; A tanórákon, foglalkozásokon jelen legyen, hiányzásait e házirendben szabályozottak szerint igazolja. Azokon a tanórán kívüli foglalkozásokon is jelenjen meg, amikre előzetesen önkéntesen jelentkezett, és hiányzásait ugyancsak igazolnia kell. Tanuljon szorgalmasan, és képességeinek megfelelő tanulmányi eredményt érjen el; Figyelmesen, fegyelmezetten és tevékenyen vegyen részt a tanítási órákon, tanórán kívüli foglalkozásokon; A tanítási órákhoz szükséges taneszközöket, felszerelését, és ellenőrző könyvét, mindig hozza magával, más eszközt az iskolába ne hozzon; Ismerje meg és minden az iskola által szervezett programon, tartsa be a házirend előírásait; Az iskolában és az iskolai rendezvényeken viselkedjen kulturáltan, magatartásával mutasson példát; Az iskolában a megjelenése, öltözködése ápolt és ízléses, életkorának megfelelően legyen, iskolai ünnepélyen viseljen ünneplő ruhát Vigyázzon az iskola felszerelésére, berendezéseire, azokat előírásszerűen kezelje, az általa okozott kárt térítse meg. A kártérítés részletes szabályairól a jogszabályok rendelkeznek. Óvja maga és társai egészségét és testi épségét, tartsa meg a közlekedési a balesetvédelmi és a tűzrendészeti szabályokat; Észleléskor azonnal jelentse a másokat veszélyeztető állapotot és a baleseteket; A fiatal szervezetre különösen káros hatású dohányzástól, szeszesital és kábító hatású szerek fogyasztásától tartózkodjon. Részt vegyen az iskola által szervezett kötelező egészségügyi és szűrővizsgálatokon.
3. Tanulói jogok érvényesítése, a tanulók véleménynyilvánításának az iskolában A tanuló, kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője egyéni érdeksérelem esetén írásban panaszt nyújthat be felülvizsgálat kérése céljából az iskola igazgatójánál A felülvizsgálati kérelemben le kell írnia a panasz lényegét tényekkel, adatokkal alátámasztva. a., A panasz kivizsgálására az igazgató és a nevelőtestület által megbízott képviselők jogosultak.
7
b., A panasz érdemi elbírálására, orvoslására, a benyújtástól számított 15 napon belül az igazgató köteles intézkedni, (mint munkáltató, vagy pedig mint intézményvezető) s arról írásban kell értesítenie a tanulót. Jogszabálysértés esetén a tanuló, vagy a törvényes képviselője Törvényességi Kérelmet adhat be az igazgatóhoz, melynek elbírálása az iskolafenntartó hatásköre. Az igazgató bűncselekmény gyanúja esetén köteles feljelentést tenni, bárhonnan kap információt az iskola ügyeivel kapcsolatosan. Tanulóközösségeinknek joguk van az iskolai életet érintő bármely kérdésben a szervezett véleménynyilvánításra. A szervezett véleménynyilvánítást kezdeményezheti: az iskola igazgatója, a nevelőtestület, egy osztály diákbizottsága, tanulók nagyobb közössége. A szervezett véleménynyilvánítás terveit a kezdeményező írásban egyeztetni köteles az iskola igazgatójával, melynek elbírálását az igazgató 15 napon belül az érintettek tudomására hozza.
4. A gyermekek, tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok Óvja saját és társai testi épségét, egészségét; Sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket; Tartsa be, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; Azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt /pl.: tüzet/ vagy balesetet észlel; Ismerje meg az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában; Rendkívüli esemény esetén pontosan tartsa be az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. A testnevelés órákra, edzésekre vonatkozó külön szabályok: a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; az eszközöket csak felnőtt engedélyével használhatja, a tanulóknak a sportfoglalkozásokon sportfelszerelést kell viselniük; a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót. a tornateremben csak tornacipőben lehet tartózkodni. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja.
8
Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente legalább egy alkalommal. Az osztályfőnökök jelzése alapján rendkívüli tisztasági ellenőrzéseket végezhet a védőnő. Évente iskolafogászati ellenőrzésen kell a tanulóknak részt venniük.
5. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében Az intézmény épületeit, helyiségeit a tanulók kötelesek rendeltetésüknek megfelelően használni. Felelősek: - az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, károkozáskor a szülő köteles megtéríteni, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, - az iskolai szervezeti és működési szabályzatában, a házirendben, megfogalmazott előírások betartásáért. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségében rendet hagyjon. A tanulók az általuk használt eszközöket kötelesek rendben tartani, az okozott kárért – a jogszabályok előírásai szerint – anyagilag felelősek. A szaktanár felügyelete és irányítása mellett diákjaink közreműködni kötelesek az általuk használt szakmai eszközök és környezetük rendben tartásában. Az iskolában tanulói felelős a hetes. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: - gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint) - az 1. óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, - az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat, - ha az órát tartó nevelő becsengetés után 5 perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik a nevelőt, igazgatót, - az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát.
III. A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA ÉS VÉLEMÉNYNYÍLVÁNÍTÁSA A szülőket az intézmény egészének életéről, az intézmény munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója a szülői szervezet választmányi ülésén minden tanév elején tájékoztatja. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: Szóban:
9
- a családlátogatásokon, - szülői értekezleteken, - a pedagógus fogadó óráin, - a nyílt tanítási napokon, - a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken, Írásban: - az ellenőrző könyvben. A szülők az iskola által kijelölt szülői értekezleteken, fogadó órákon, sürgős esetben pedig – időpont-egyeztetés után – a megbeszélt időpontban kereshetik föl az iskola tanárait. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók illetve a saját jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az intézmény igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez fordulhatnak. A szülői munkaközösség véleményezési jogával az SZMSZ-ben meghatározott esetekben és módon élhet.
IV. A TANÍTÁS ÉS AZ ISKOLA RENDJE 1. Az intézmény épülete 730 órától 1700 óráig tart nyitva. 8.00 és 16.00 óra között kerülnek megszervezésre a tanítási órák, tanórán kívüli és egyéb foglalkozások. A 16.00 és 17.00 óra közötti időszakban a gyermekek/tanulók felügyeletét látjuk el, melynek szükségességét az minden tanév munkatervének elkészítésekor felülvizsgáljuk. 2. Az intézményt szombaton, vasárnap és egyéb munkaszüneti napokon – az iskola igazgatója által engedélyezett rendezvények kivételével – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az iskola igazgatója adhat engedélyt írásbeli eseti kérelem alapján. 3. A tanítás előtti gyülekezés helye: az osztálytermek, és ott a tanulók kötelesek fegyelmezetten viselkedni. 4. A szülők a gyermekeiket csak az iskola bejáratáig kísérhetik, valamint a tanítás végén is csak ott várhatják őket, ez alól az óvodai csoportba, foglalkoztató és autista csoportba járó valamint a halmozottan sérül tanulók szülei kivételt képeznek, külön igazgatói engedéllyel. 5. Az intézmény épületét tanulóink sem órák alatt, sem szünetekben nem hagyhatják el. Rendkívüli esetekben az iskola elhagyása kizárólag az osztályfőnök vagy az igazgató által aláírt engedéllyel történhet. 6. Az óraközi szünetekben diákjaink az 1. óra után valamint a 6. és 7. órák előtt az osztályokban tartózkodnak, a többi óraközi szünetet időjárástól függően az ügyeletes tanár utasítása szerint lehetőleg az udvaron töltik, amennyiben ez nem
10
lehetséges az osztályteremben, a folyosókon töltik a szünetet a kulturált magatartás szabályait megtartva, ügyelve saját és társaik testi épségére. 7. Az iskolába a tanulóknak reggel 750-re kell megérkezniük. 8. A tanítási órák ideje: 45 perc. 9. Az intézményben a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra: 800 – 845 2. óra: 855 – 940 3. óra: 950 – 1035 4. óra: 1045 – 1130 5. óra: 1140 – 1225 6. óra: 1230 – 1315 7. óra: 1320 - 1405 Főétkezés: csoportonként az utolsó tanítási óra után 30perccel ebéd után egy óra tanulás a napköziben, tanulószobában. 10. Az óvodai csoport napirendje: 8.00 – 9.15 gyülekező, szabad játék, 10 perc nagymozgás fejlesztés a tornateremben, egyéni konduktív és gyógypedagógiai foglalkozások, tisztálkodás, előkészületek a tízóraihoz, tízórai 9.15 – 10.45 foglalkozások (gyógypedagógiai, konduktori és óvodai), játék, öltözködés a levegőzéshez 10.45 – 11.30 levegőzés, játék ill. szabadon választott tevékenység a szabadban 11.30 – 12.30 vetkőzés, tisztálkodás, készülődés az ebédhez, ebéd, tisztálkodás 12.30 – 14.30 pihenés 14.30 - 15.00 öltözés, WC, teremrendezés 15.00 - 15.15 terítés 15.15 - 15.30 uzsonna 15.45 – 16.00 játék 11. A tanítási óra kezdetén a tanulóknak az osztályteremben kell lenniük, és ott fegyelmezetten kell várniuk a tanárt. Udvari szünet esetén becsengetéskor az udvar kijelölt területén sorakoznak, és azon tanár kíséretével mennek be az osztálytermekbe, akivel órájuk lesz. 12. Az óra megkezdése után érkező tanuló késését az osztálynaplóba a tanár köteles bejegyezni. Az órakezdés után indokolatlanul később érkező tanuló késései összeadódnak, s hiányzásnak minősülnek. 13. Becsengetés után a tanítási óra a hetes jelentésével kezdődik. A tanítási óra kezdetén és végén a tanulók a tanárt vagy az órát látogató személyt néma felállással köszöntik. 14. A tanítási órákon a tanuló köteles tanfelszerelését, füzeteit, könyveit, előkészíteni, tanórán figyelni, képességeinek megfelelően aktívan részt venni a tanórai munkában, ha szólni kíván, kézfelemeléssel jelezni, felszólításra állva felelni. 15. Az iskolai érdemjegyek, tájékoztatások, közlések céljára rendszeresített ellenőrző könyvet a tanuló köteles naponta magával hozni. A tanuló köteles a
11
nevelői bejegyzéseket, s egyéb közléseket 1-4 napon belül otthon szüleivel aláíratni. 16. Egy tanítási napon az osztályközösség csak két témazáró dolgozatot írhat, melynek időpontját a tanár köteles már 2 órával előbb bejelenteni a tanulóknak. 17. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7. 30- óra és 15.30 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, és a nevelők tudomására hozza. 18. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az intézmény igazgatója adhat. 19. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 20. A tanuló nem folytathat a tanítási órán olyan tevékenységet (pl. étkezés), amely a tanulás folyamatát akadályozza, az órát tartó tanár és társai munkáját zavarja. 21. A tanítási órákon a diákok számára audioeszközök, mobiltelefon és az iskolai munkát zavaró játékok használata tilos. Tanulóink mobiltelefonjukat a tanítási órán csak kikapcsolt állapotban tarthatják maguknál. Ellenkező esetben, a pedagógusnak átadni köteles a tanítás végéig. 22. Mobiltelefont óraközi szünetekben is csak telefonálásra, csak indokolt esetben szabad használni. 23. Az intézményben tilos az igazgató engedélye nélkül hang- és képfelvétel készítése. 24. Osztályozó vizsgát szervez az iskola minden tanév január és június hónapjának első hetében, szükség esetén más időpontban is. Az osztályozó vizsgára jelentkezést az igazgatónak kell benyújtani, a vizsgák előtt 30 nappal. Az osztályozó vizsga követelményeit házirendünk melléklete tartalmazza. 25. Javító vizsgát az intézmény minden tanév augusztus hónapjának harmadik hetében szervez, melyről az érintett tanulók írásbeli értesítést kapnak. A javítóvizsga követelményei megegyeznek az osztályozó vizsga követelményeivel. 26. Nagyobb összegű pénzt, értéktárgyat minden tanuló, pedagógus és alkalmazott csak saját felelősségére hozhat az iskolába. Szükség esetén azokat tanulók esetében az osztályfőnök, munkavállalók esetében a gazdasági iroda megőrzésre átveszi. Az eltűnt értékekért sem az intézmény sem a fenntartó nem vállal felelősséget. 27. Az iskola területén talált tárgyakat a gondnoki irodában kell leadni, ahol 15 napig őrzik. 28. Tanulóinknak lehetőségük van a menzai szolgáltatások igénybevételére. Igénylésüket minden tanév május 20-ig, illetve pótlólag a tanév elején a szülő aláírásával ellátva adhatják le. A menzai térítési díjakat legkésőbb minden hónap 10-éig kötelesek befizetni. 29. Intézményünk összes tanulója számára a sajátos nevelési igényükre való tekintettel a tankönyveket ingyenesen biztosítjuk a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon.
12
30. A nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben. A rajzokat és képzőművészeti munkákat értékelés és a jogszabályban meghatározott őrzési idő elteltével a tanuló kérésére az intézmény visszaadja alkotójának. Egyedi esetekben a díjazásról a tanuló (törvényes képviselője) és az iskola írásbeli megállapodást köt. 31. Tilos: az iskola ablakain kihajolni és az utcán járókat bármilyen módon zaklatni. 32. Energiaitalt, rágógumit, napraforgó magot, tökmagot az iskola területén tilos fogyasztani. 33. Tanulóinknak az iskolában és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tilos a dohányzás, a szeszesital és az egészségre káros egyéb szerek fogyasztása. Az iskolába és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanuló, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem léphet be, a törvényi szabályozás értelmében értesítjük a gyámhatóságot és a rendőrséget. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétét igazolatlannak tekintjük. 34. Minden tanév elején tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tartunk, amelynek során felhívjuk a tanulók figyelmét a veszélyforrások kiküszöbölésére. 35. A tanulói baleseteket azonnal be kell jelenteni az igazgatónak. 36. A bombariadó és egyéb rendkívüli események esetén érvényes szabályokat az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, ezt az osztályfőnökök ismertetik a diákokkal a szükséges mértékben.
V. A TANULÓK MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSA ( 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet értelmében) 1. A tanulónak a tanóráról, vagy tanórán kívüli foglalkozásról történő hiányzását illetve késését szülői, vagy orvosi igazolással kell igazolni. 2. A szülő gyermekének egy tanévben legfeljebb három tanítási napot igazolhat. A hiányzásról szóló szülői igazolást a tanuló ellenőrző könyvébe kell beírni. 3. Fontos családi esemény esetén a szülő előzetes kérésére az osztályfőnök 3 napos távollétet engedélyezhet. Az előre láthatóan három napot meghaladó időre történő távolmaradásra a szülő írásbeli kérése alapján az iskola igazgatója adhat engedélyt. 4. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 5. A tanuló iskolába jövetelének első napján köteles igazolni a mulasztását. A mulasztások igazolását az osztályfőnökök végzik, az igazolást nekik kell átnyújtani. 6. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a szülő előzetesen bejelentette; a tanuló a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra; a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak
13
szerint igazolja; a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. 7. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az iskolába jövetelének első napján nem igazolja távolmaradását. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor; 8. Ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri, akkor értesíteni kell a szülőt, valamint ismételt igazolatlan mulasztás estén a gyermekjóléti szolgálatot. 9. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 10 órát, az iskola igazgatója értesíti a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot. 10. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 30 órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja a kormányhivatalt, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot. 11.Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az 50 órát, az iskola értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. 12. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen eléri a 250 tanítási órát, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az osztályozó vizsga letétele megtagadható, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a meghatározott értesítési kötelezettségének. 13. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. 14. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyezni. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a 45 percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. 15. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell a tanárok által megszabott határidőn belül. Az óvodai csoportra vonatkozó szabályok: 16. A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. Igazolatlanul egy nevelési évben 7 napnál többet nem hiányozhat. 17. Az óvodába beíratott gyermeknek rendszeresen kell óvodába járnia. A gyermek távolmaradását a szülőnek be kell jelentenie a csoportvezető óvónőnek. A gyermek távolmaradását a következő esetekben tekintjük igazoltnak: ha beteg, ha a család kéri, ha a közös háztartásban fertőző megbetegedés történt, ha az orvos zárlatot rendel el. 18. Betegség miatti távollét után az óvodát orvosi igazolással látogathatja újra a gyermek.
14
VI. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 1. Az iskola a tanulók számára a tanórai foglalkozások mellett,- igény szerint az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: - Napközis foglalkozás, tanulószoba. A köznevelési törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-hatodik évfolyamon napközis foglalkozás, az hetediknyolcadik évfolyamon tanulószoba működik, a házi feladatok elkészítésére. - Diákétkeztetés. Az iskolába járó tanulók számára – igény esetén- az iskola ebédet biztosít. - Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását és az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. - Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. - Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A tanévben a szakkörök indításáról- a felmerülő igények, és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével- a megelőző tanév végén az iskola nevelőtestülete dönt. - Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. - Kirándulások: Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. - Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat ezzel felkészíteni. A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes. - Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.
15
- Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a hit és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 2. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 1320 óra és 1600 óra között szervezik meg. 3. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. A választható tanórán kívüli foglalkozásokról az iskola minden évben április 15-éig tájékoztatót tesz közzé. A tanuló május 20-áig adhatja le szándékát. Választását csak a szülő és a tanuló írásos kérelme alapján, minden tanév június hónapjában, igazgatói engedéllyel módosíthatja. Ha tanulót kérelmére felvették a tanórán kívüli foglalkozásokra, akkor mulasztásait a kötelező órákról való mulasztással megegyezően kell igazolnia. 4. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 5. Az iskolai könyvtár a tanulók számára tanítási napokon a nyitvatartási időben áll rendelkezésükre a könyvtár szervezeti és működési szabályzata szerint.
VII. A NAPKÖZIS FOGLAKOZÁSOKRA ÉS A TANULÓSZOBÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1. A napközis foglakozásra és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. 2. A napközis, tanulószobai foglalkozásra tanévenként előre minden év május 20-ig kell jelentkezni. Indokolt estben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. 3. Súlyos magatartási probléma esetén az igazgató utasítására a napközis ellátás megszüntethető. Kitiltás esetén az ingyenes étkezésben részesülő tanuló az ebéd elfogyasztása után hazamegy. 4. Az iskola a napközis foglakozásra és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. 5. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével kezdődnek és délután 16.00 óráig tartanak. 6. A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével kezdődik és délután 14.45 óráig tart. 7. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el.
16
VIII. A TANULÓK JUTALMAZÁSA 1. Az a tanuló, aki példamutató magatartást tanúsít, vagy képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez, jutalomban, dicséretben részesül. 2. Az iskolai jutalmazás történhet írásban és szóban. Az iskolai jutalmazás formái: a. tanítói, tanári dicséret b. szaktanári dicséret c. osztályfőnöki dicséret d. igazgatói dicséret e. nevelőtestületi dicséret. 3. A tanuló kiemelkedő teljesítményét tanév végén be kell jegyezni a bizonyítványba. Az iskolai szinten elismert, kiemelkedő teljesítményt pedig igazgatói és nevelőtestületi dicséret mellett oklevéllel és tárgyjutalommal ismeri el az intézmény. 4. Az a tizedik osztályos tanuló, aki 10 éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el, oklevelet és könyvjutalmat kaphat. 5. Az a tanuló, aki kiváló sporteredményt ér el oklevelet kap és tárgyjutalomban részesülhet. 6. A tanuló a dicséretet, jutalmat a tanévzáró, ill. ballagási ünnepségen az iskolaközösség előtt nyilvánosan veszi át.
IX. A TANULÓKKAL SZEMBENI FEGYELMI INTÉZKEDÉSEK 1. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelességeit, folyamatosan nem teljesíti, a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni. 2. Az iskolai büntetések formái: - tanári figyelmeztetés szóban, - tanári figyelmeztetés írásban, - osztályfőnöki figyelmeztetés, - osztályfőnöki intés - osztályfőnöki megrovás, - igazgatói figyelmeztetés, - igazgatói intés, - igazgatói megrovás - nevelőtestületi figyelmeztetés, - nevelőtestületi intés, vagy megrovás. 3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 4. Ha a tanuló kötelességét súlyosan megszegi, vele szemben fegyelmi eljárás indítható, az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon.
17
5. A tanuló iskolai tanulmányai folytatása során okozott - gondatlan, vagy szándékos – károkozása esetén a Ptk. szabályai szerint kártérítésre kötelezhető. A kártérítés mértékét a károkozás körülményeinek kivizsgálása alapján az iskola igazgatója határozza meg, amely nem haladhatja meg: - gondatlan károkozás esetén, a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50 %-át, - szándékos károkozás esetén, a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét.
X. AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK, TERÜLETEINEK HASZNÁLATA 1. Az intézmény tanulóinak, dolgozóinak joga, hogy az intézmény valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja, betartva a házirend szabályait. 2. Az alábbi szaktermek használatához a szaktanár vagy felelős engedélye szükséges: - tornaterem - számítástechnika terem - technika terem - tankonyha 3. Az intézmény területére csak kivételes esetben lehet gépkocsival behajtani (igazgatói, igazgató-helyettesi engedély). A balesetek elkerülése végett kerékpárral behajtani tilos, tárolás a tárolóban! 4. A tantermeket és az egyéb termeket, helyiségeket mindenki köteles rendeltetésszerűen, balesetmentesen használni, fokozottan ügyelve a rendre, tisztaságra. 5. Az intézmény helyiségei, az igazgató előzetes írásbeli engedélye alapján bérbe adhatók. A bérleti szerződésben meg kell határozni a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét. Az iskolai létesítmények hasznosításából származó bevételeket vonatkozó rendeletek alapján lehet felhasználni. 6. Az iskola sportlétesítményei csak akkor adhatók bérbe, ha az nem gátolja az iskolai sportkör működését.
18
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az iskolai házirend mellékletei: 1.sz melléklet: Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei Jelen Házirend ………………………én lép életbe, s ezzel egyidejűleg a korábbi Házirend szabályai hatályon kívül kerülnek. A házirend készítésekor véleményezési jogát gyakorolta a Szülői Munkaközösség és a Közalkalmazotti Tanács.
Elfogadta az intézmény nevelőtestülete ……………………………..én.
Csutiné Papp Orsolya igazgató
19
1. sz. melléklet Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei 1. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Írásbeli: Hang, betű. Beszédhangok felismerése szavakban. Az ábécé betűi. Magánhangzók és mássalhangzók időtartama, ejtésük, jelölésük írásban. Szótagolás. Mondatkezdés, -zárás, nevek kezdőbetűinek írása. Tanult íráselemek alkalmazása Szóbeli: Az olvasás jelrendszerének, technikájának elsajátítása. Értő olvasás a tanult betűkre szerkesztett szavakon, szövegeken. Versek, mesék, mondókák Matematika Írásbeli: Számok viszonyítása, rendezése. Számok helye a számegyenesen, számszomszédok. Sorszámok, sorszámnevek. Páros, páratlan számok. 1, 2, 5, 10 Ftos pénzérmék használata Szóbeli: Tájékozódás térben. Tárgyak térbeli helyzetének megfigyelése, megfogalmazása, létrehozása. Az alatt, fölött, mellett, előtt, mögött fogalmak helyes használata. Környezetismeret Szóbeli: Az élőlények sajátosságainak, a közvetlen természeti környezet változásainak, jelenségeinek elemi szintű megismerése: házi állattok, vadon élő állatok. Az időjárás megfigyelése, a négy évszak. Életvitel és gyakorlati ismeretek Szóbeli: Öltözködés – ruházat, felszerelés felismerése, használata: fűzés, gombolás, cipő párosítása, Felsőruha, fehérnemű, lábbeli. Tisztálkodás: kéz, az arc, a fogmosással kapcsolatos tevékenységek önálló elvégzése. A tisztálkodás eszközei. A gyalogos közlekedés szabályai. A gyermek, a gyermek-felnőtt közlekedése az utcán, járdán
2.évfolyam Magyar nyelv és irodalom Írásbeli: Az ábécé (magánhangzók, mássalhangzók). Hangok időtartama, jelölésük. Szótagolás. Mondatok, nevek helyesírása, j–ly jelölése a tanult szavakban. Magán- és mássalhangzók időtartamának jelölése írásban. . Szövegek másolása írottról, nyomtatottról. Szavak, mondatok tollbamondás utáni írása előkészítéssel. Begyakorolt szavak emlékezet utáni írása. Szóbeli: Értő olvasás a tanult betűkre szerkesztett szavak, szövegek, versek, mesék felhasználásával. Néma olvasás után a megértés bizonyítása. Matematika Írásbeli: 20-as számkör, az egyjegyű és kétjegyű számok. Számok viszonyítása, rendezése. Számok helye a számsorban, számszomszédok. Sorszámok, sorszámnevek.
20
Páros, páratlan számok. A helyi értékes írásmód tudatosítása. Soralkotások, növekvő, csökkenő számsorok Szóbeli: Szóbeli összeadás, kivonás, pótlás, tízes átlépés nélkül: kerek tízeshez egyjegyűek adása, teljes kétjegyű számhoz egyjegyű adása tízes átlépés nélkül. Környezetismeret: Szóbeli: Az évszakok. Az évszakok jellemző jegyei. A hét napjai. Leggyakoribb ünnepeink periodikus ismétlődése. Ünnepnap–hétköznap. . A főbb növényi részek. Fű, fa, bokor, virágos növények megkülönböztetése. A növények ehető részei. Néhány emlős (kutya, macska), madár (veréb), hal és rovar megismerése. Csoportosításuk, testfelépítésük, hangjuk, kültakarójuk, élőhelyük, szaporodásuk, könnyen felfedezhető külső jegyeik alapján. Az ember szerepe a növények és az állatok életében, gondozásában. Életvitel és gyakorlati ismeretek: Szóbeli: Öltözködés: az évszaknak, az időjárás változásának megfelelő öltözködés. Tárolás. Ruhanemű kezelése – zipzár, gombolás, patent, kapocs. Gyalogos közlekedés: biztonságos közlekedés a gyalogos közlekedésre kijelölt helyeken. Veszélyhelyzetek felismerése
3.évfolyam Magyar nyelv és irodalom Írásbeli: Betűrend, szótagolás, elválasztás. Szavak jelentése. Mondatfajták felismerés szinten a beszélő szándéka szerint. Mondat szavakra tagolása. Mondatok helyesírása. Tulajdonnevek írása. Rövid szövegek másolása, írás tollbamondás után, emlékezetből. Szóbeli: Szóképes (folyamatos) hangos olvasás. Hangsúly, hanglejtés, hangerő érzékeltetése. Szövegek, szövegrészek néma olvasása. Tartalom elmondása. Megértés bizonyítása feladatmegoldással. Matematika Írásbeli: Számok 100-ig. Kerek tízesek, teljes kétjegyű számok írása, olvasása, értelmezése. Elemek megszámlálása, leszámlálása. Csoportosítás, tízes csoportok alkotása. Kétjegyű számok. Mennyiség egyeztetése számnévvel, számjeggyel. Számok viszonyítása, rendezése. Számok helye a számsorban, számszomszédok. Szóbeli: Összeadás, kivonás 20-as számkörben tízes átlépéssel. Kétjegyű számok összeadása, kivonása tízes átlépés nélkül, analógia segítségével. 10-es, 5-ös, 2-es szorzó- és bennfoglaló táblák. Környezetismeret Szóbeli: Az élő és élettelen megkülönböztetése. A víz előfordulása a természetben. A halmazállapotok felfedezése megfigyeléssel és a legegyszerűbb kísérleti eszközökkel. A levegő az élet feltétele. Időbeli tájékozódás bővítése: napi, heti, havi történések Lomblevelű és tűlevelű fák megkülönböztetése. A cserjék megismerése. A cserje és a fa összehasonlítása.. Az erdő, a mező, a víz és a vízpart növényei. A növények évszakonkénti változása. Állatok csoportosítása élőhely szerint. Vadon élők: erdőben,
21
mezőn, vízparton, vízben élők (emlősök, halak, madarak), jellemző tulajdonságaik, búvóhelyük, táplálékuk, kicsinyeik gondozása. Életvitel és gyakorlati ismeretek: Szóbeli: Az életkornak, a napszaknak megfelelő táplálkozás. Változatos étrend. Házimunkák. A házimunkát megkönnyítő gépek, eszközök, darálók, háztartási robotgépek, porszívó. Közlekedés: tömegközlekedési eszközökön: szabályok betartása. Közlekedési eszközök csoportosítása.
4.évfolyam Magyar nyelv és irodalom Írásbeli: Mondatfajták a beszélő szándéka szerint. Szófaji ismeretek. (ige, főnév, melléknév, számnév). A szó szerkezete (szótő, toldalék). A szavak elválasztása. Toldalékok és helyesírásuk. Kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölése. Magánhangzók, mássalhangzók időtartamának jelölése. A mondat helyesírása. Tulajdonnevek, földrajzi nevek. . Másolás, írás tollbamondás után, emlékezetből. Szóbeli: Folyékony olvasás. Szövegek olvasása. Szövegmegértés bizonyítása (feladatmegoldás, tartalomelmondás). Próza és vers. Elemi ismeretek írókról, költőkről, művekről. A kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegalkotási gyakorlatok. Szöveg átalakítása kérdések segítségével. Matematika: Írásbeli: Számfogalom 100-as számkörben. Szóbeli összeadás, kivonás tízes átlépéssel. Írásbeli összeadás: teljes kétjegyűek tízes átlépés nélkül, egyeseknél tízes átlépéssel Írásbeli kivonás tízes átlépés nélkül elvétellel, pótlással. Szóbeli: 4, 3, 6 szorzó – bennfoglaló tábla. Egyszerű szóbeli szöveges feladatok megoldása. Síkidomok előállítása, megnevezésük határoló vonalak, határoló oldalak és csúcsok száma szerint. A négyzet és a téglalap tulajdonságainak megfigyelése, megfogalmazása. Környezetismeret: Szóbeli: Szilárd, folyékony, légnemű fogalma. A levegő tulajdonságai. A hő hatása. Az anyagok viselkedése a hő növekedésekor és csökkenésekor. Az anyagok keveredése, az oldódás. A lakóhely és környéke. Felszíni formák, síkság, dombság, hegy, hegység. Felszíni vizek a lakóhelyen és környékén: patak, folyó, tó. Fő világtájak. A lakóhely környékének jellemző növényei és állatai. Lágy szárú és fás szárú növények. Termesztett növények a lakóhely környékén. A mezőgazdaság ágazatai. Az egészséges életmód. Életvitel és gyakorlati ismeretek: Szóbeli: Munkatevékenységek: részvétel a családi munkában, szolgáltatások igénybevétele – vásárlás, gyógyszertár, posta. Egyszerű ételkészítés reggelire. Mosogatás, portalanítás a lakásban. A közlekedés eszközei: a vonat. Pályaudvar. Információk, jelzések értelmezése. Udvarias, biztonságos közlekedés. A helyi közlekedés eszközei falun és városban, közlekedési helyzetek modellezése.
22
5.évfolyam Magyar nyelv és irodalom Szóbeli: Népdalok, népmesék a klasszikus magyar és európai irodalomból (Benedek Elek, Arany László, Andersen, Grimm, La Fontaine).Válogatás a népmondák köréből. A Biblia. Bibliai történetek. Gyermekekről szóló elbeszélések (Móra, Gárdonyi), egy ifjúsági regény részlete. A beszédhangok, a hangképzési folyamat. Írásbeli: Magánhangzók, mássalhangzók képzése, időtartama. A szavak szerkezete: szótő, toldalék; egyszerű, összetett szó. Kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölése. Írásjelek a mondatok végén. Helyesírási alapelvek. Betűrend. A mondat fajtái a beszélő szándéka szerint. Matematika Szóbeli összeadás, kivonás gyakorlása 8, 9, 7, szorzó-, bennfoglaló tábla kiépítése. Összefüggések a szorzótáblák között. Szóbeli műveletek kerek 10-el, 100-al, az egyjegyű számok analógiájára. Írásbeli összeadás teljes háromjegyű számokkal, helypótló a tízesek és az egyesek helyén a tízes átlépés fokozatainak betartásával. Írásbeli kivonás. Írásbeli szorzás, osztás egyjegyű szorzóval, osztóval, a fokozatok bemutatásával Történelem Az időszámítás – Történetek Jézus életéről. A keresztény időszámítás. Az ember megjelenése a Földön, az ősember nyomában. A gyűjtögető, halászó, vadászó ősember életmódja. A földművelő és állattenyésztő ősember életmódja. Az első mesterségek és a csere kialakulása. Élet az ókori Keleten: Mezopotámia, Egyiptom, Kína, India. Az ókori görögök, az ókori rómaiak. A magyar történelem kezdetei: A magyarság születése – a magyarok eredete, mondák és valóság. Vándorlás a pusztákon, az ősmagyarok életmódja. Harcoló őseink. Letelepedés, honfoglalás, 895. Természetismeret Anyagok vizsgálata, csoportosítása (szilárd, képlékeny, folyékony, légnemű). Az anyagok egyszerűen mérhető tulajdonságai (tömeg, térfogat, hosszúság, hőmérséklet) Egyszerű kölcsönhatások megfigyelése: hőhatások. A hő hatása az élőlényekre.A tűz, az égés. Az anyagok viselkedése hőmérséklet-csökkenés esetén. Az élőlények és a lehűlés. Szántóföldi növények: a búza és a kukorica, egyéb gabonafélék. A zöldségeskert és a termesztett növények. Az állatok háziasításának története, fontossága.A legismertebb háziállatok és szerepük az ember életében: sertés, szarvas-marha, ló, baromfik. A világtájak a valóságban és a térképen. Az iránytű használata. Alaprajz, térképvázlat, sík térkép, domború térkép Életvitel és gyakorlati ismeretek Egyszerű háztartási munkák és ház körüli teendők. Háztartási kisgépek működtetése. A családi munkamegosztás. Vásárlás boltban, piacon, szolgáltatások igénybevétele –
23
posta, gyógyszertár, közintézmények szolgáltatásai. A test tisztán tartása, kamaszkori testápolás, hajmosás, szárítás, az arc tisztán tartása, körömápolás kézen, lábon. Fehérnemű, zokni, zsebkendő mosása. A textíliák szerepe a ruházkodásban, célszerű használatuk. Természetes anyagok. Feldolgozott (átalakított) anyagok. Természetes anyagok átalakítása – anyagvizsgálatok, anyagok csoportosítása. A fa az otthonunkban. A fa feldolgozása. Léc darabolása, faragás. Közlekedési információk – a járatok menetrendje a megállóban, információ kérése pályaudvaron. Veszélyhelyzetek, baleseti tényezők a tömegközlekedésben.
6.évfolyam Magyar nyelv és irodalom Szóbeli: Mesetípusok. Népköltészet. A népdal. A népballada (Kádár Kata, Kőmíves Kelemen). Válogatás a kuruc költészetből. Végvári énekek. Magyar költők, írók. Petőfi Sándor. Élete. Témák szerinti válogatás verseiből. János vitéz. A regény és az elbeszélés. Gárdonyi Géza: Egri csillagok (részletek) Írásbeli: Szavak csoportosítása jelentéstartalmuk alapján. Ige, igekötő, főnév, névelő, melléknév, számnév. Igealakok egyeztetése, személyragok használata. Igekötős igék alakzatai. Tulajdonnevek írása. Szóvégi magánhangzók írása a főnevekben, melléknevekben. Fokozott és képzett melléknevek helyesírása. Számnevek betűvel és számjeggyel. Matematika Szóbeli összeadás, kivonás, pótlás kerek százasokkal, ezresekkel. Szorzó-, bennfoglaló táblák. Írásbeli összeadás, kivonás teljes háromjegyű számokkal, helypótló különböző helyi értékekben. Különbség változásának megfigyelése. Körátlépéssel két- és háromjegyű számok szorzása egy, kétjegyű szorzóval – részletszorzatok lejegyzése. Két-, három- és négyjegyű számok osztása egyjegyű osztóval. Műveletek közönséges törtekkel: azonos nevezőjű törtek összeadása, kivonása.
Összetett szöveges feladatok Történelem Élet a középkori Európában: Élet a középkori falvakban. Önellátó gazdálkodás. Jobbágyság és szolgáltatások. A középkori városok. Céhmesterek és kereskedők. A középkori várakban, a lovagi élet. Államalapítás. Az Árpád házi uralkodók. A tatárjárás, a muhi csata. A virágzó középkori Magyarország: Anjouk, Hunyadiak. Természetismeret Erdők mezők élővilága: jellegzetes növények: gyermekláncfű, csalán, kamilla. Jellegzetes állatok: fehér gólya, mezei nyúl, fürge gyík. Külső jegyeik, testfelépítésük, mozgásuk, táplálkozásuk, szaporodásuk, alkalmazkodás a környezetben. Az évszakoknak megfelelő változások a mezők, rétek élővilágában. Tápláléklánc felfedezése a mezők, rétek élővilágában. Emlős, madár, hüllő: csoportokba sorolás. Hazai vizek, vízpartok élővilága: Jellemző növényei: nád, gyékény, fűzfa. Jellemző állatai: szúnyog, ponty, folyami rák, kecskebéka, vízisikló, tőkésréce. Egyéb vízi,
24
vízparti élőlények folyamatos megfigyelése. A növények és állatok hasznosítása az ember életében. Jellemző táplálékláncok. Az erdő jellemző növényei: tölgyfa, bükkfa, erdei fenyő, kökény, vadrózsa, hóvirág, ibolya, gyöngyvirág, gyógynövények. A gombák az erdő különleges élőlényei. Mechanikai hatásokból eredő változások. Az anyagok viselkedése ütésre, nyomásra. A mágneses jelenség megfigyelése játékos kísérleti szituációban. A gravitáció felfedezése. Életvitel és gyakorlati ismeretek Az életkornak megfelelő táplálkozás, a táplálék mennyisége és minősége. Napi étrend – helyes arányok. A rendszeres étkezés élettani hatása. Háztartási gépek a takarításban, háztartási tisztítószerek. Személyi higiénia a kamaszkorban – napi tisztálkodás, fehérneműváltás, lábápolás. A műszaki rajz jelei, mérések, egyszerű szerkesztések cm-es pontossággal. Konstruálás, modellezés szerelőelemekkel, mozgó, működő modellek fémépítő szerszámai, eszközei. Szerelés rajz alapján. A szárazföldi közlekedés története. A kerék története. A kerékpáros közlekedés elemi szabályai – kerékpárút, jelzőtáblák, veszélyhelyzetek Földrajz A Föld alakja. Ásványok, kőzetek. A földfelszín alakulása, hegységek képződése, vetődés, gyűrődés, vulkáni működés. Lepusztulás, feltöltődés. A talajképződés, a termőföld. Belső és külső erők a felszín alakulásában. Jellegzetes felszíni formák. Éghajlati övezetesség. Az éghajlati övek jellemzői Tájékozódás a földgömbön, a Föld természetföldrajzi térképén. A szárazföldek, óceánok. A kontinensek földrajzi fekvése. Sarkvidékek. Hazánk helye Európában, a Kárpát-medencében. Tájékozódás Magyarország természetföldrajzi térképén – a világtájak szerint. Magyarország felszíne – hazai tájtípusok. A nagy tájak arculata, természetes vizei, természeti erőforrásai
7.évolyam Magyar nyelv és irodalom Szóbeli: Népballada – műballada. Műköltészet. Arany János élete. Petőfi Sándor és Arany János levelezése. Toldi. Olvasmányok az elbeszélő irodalom köréből (a magyar- és világirodalomban). Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond elbeszélései. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig – A pakk (részlet). Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk. Írásbeli: A mondat szerkezete. Fő mondatrészek és bővítmények. A magyar helyesírás elvei szerinti írásmód. A tanult szófajokban a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölése. Az elbeszélő fogalmazás. Matematika Szóbeli összeadás, kivonás, pótlás kerek tízezresekkel. Kerek ezresek szorzása egyjegyű szorzóval. Szorzás, osztás 10-el, 100-al, 1000-el. Teljes ötjegyű számok összeadása, (többtagú) kivonása írásban. Két-, háromjegyű számok szorzása kétjegyű szorzóval. Három-, négy-, ötjegyű számok osztása egyjegyű, kétjegyű osztóval.
25
Műveletek közönséges törtekkel: különböző nevezőjű törtek összeadása, kivonása (közös nevező valamelyik tag nevezőjével azonos). Szögek szerkesztése, szögmásolás, szögfelezés Történelem Polgárosodás Magyarországon: Habsburg birodalom, Mária Terézia és II. József uralkodása. A reformkor. 1848. március. 15. A forradalom eseményei. Nemzetiségi törekvések kibontakozása, polgári törvények. A szabadságharc legfontosabb eseményei, eredményei. Programok és intézkedések a szabadságharc bukása után. A kiegyezés, 1867. Az ipari forradalom és hatása a társadalomra és a gazdaságra. Történetek a nagy francia forradalomról, Napóleonról. A késő újkor Európában: Versenyben a világ felosztásáért. Az első világháború, 1914–18. Természetismeret Biológia-egészségtan: A dél-amerikai erdők jellemző növényei és állatai: óriásfák, kúszónövények, fán lakó növények. Bőgőmajom, jaguár, óriáskígyó. A szavannák élővilága: fűfélék, majomkenyérfa. Csimpánz, antilopfélék, oroszlán, elefánt, nílusi krokodil. A sivatagok élővilága: kaktuszok. Teve, vipera. A mérsékelt égövi füves puszták élővilága: tajgaerdő: lucfenyő, vörösfenyő, nyír. Antilopok, futómadarak, bölény. A tengerek élővilága: planktonok, heringek, korallok, kék bálna, cápa. A hideg övezet élővilága: tundra. A sarkvidékek jellemző élőlényei. A növényi sejt és szövet. A növények tápanyagfelvétele, gázcseréje, anyag átalakítása, szaporodása, mozgása. Fotoszintézis. A növények szerepe az emberek életében. Egysejtű és soksejtű állatok. Az állatok táplálkozása, légzése, mozgása, szaporodása. Utódgondozási formák. Az állatok kültakarója. Az állatok szerepe az ember életében. Az egészség megóvásának alapfeltétele az egészséges környezet és életrend. A Föld népessége, az emberek sokfélék. Földünk jellemző embertípusai. A másság elfogadása. Fizika: A testek mozgása: mozgás és nyugalom. Mozgásállapot-változások: Az egyenes vonalú egyenletes mozgás, az egyenletesen változó mozgás, körmozgás és rezgő mozgás megfigyelése. A szabadesés. A dinamika alapjai. A testek tehetetlensége és tömege. Az erő mozgásállapot-változtató hatása. Erő–ellenerő – példák a mindennapi életből. A hőmérséklet mérése. A hőtágulás jelensége a mindennapi életben. A termikus kölcsönhatás, a hőmennyiség. A termikus energia felhasználása a mindennapokban munkavégzésre. Halmazállapot-változások: olvadás, fagyás, forrás, párolgás, lecsapódás megfigyelése hétköznapi példákon. Olvadáspont, forráspont. Az égés – égéshő. Tűzoltás. Teendők tűz észlelésekor. Kémia: A fizikai és kémiai változások jellemzői. Anyagok, elemek. A levegő, a víz. Az oxigén, a hidrogén, a vas, az alumínium megfigyelése. Oldatok: oldott anyagok, oldószerek. A víz mint a legfontosabb oldószer., további oldószerek. Keverékek. A levegő az oxigén és a nitrogén keveréke. Az égés. Az égés feltételei. Az oxidáció. Gyors és lassú égés.
26
Földrajz A Föld vizei – a földfelszín feletti és a felszín alatti vizek. Óceánok, tengerek. A légkör – az időjárás-változás és okai. A földrészek nagy tájegységei. Egy-egy tipikus táj bemutatása a földrajzi övezetesség szerint: monszunvidék, mediterrán táj, tajgavidék, a sivatag. A felszínhez kapcsolódó tipikus tájak: magashegység, középhegység, alföldek. A gazdálkodáshoz kapcsolódó tipikus táj: ipari körzet, farmvidék, ültetvény, öntözéses gazdálkodás, oázis. Európa fekvése, részei és természetföldrajzi jellemzői. Európa természeti erőforrásai, gazdasági jellemzői. Az Európai Unió. Észak-Európa országainak közös és egyedi természetföldrajzi jellemzői. Az európai népek élete. Nyugat-Európa országainak közös és eltérő földrajzi vonásai. Dél-Európa országainak általános és egyedi földrajzi vonásai. A dél-európai mediterrán táj, üdülőövezet, a kikötők világa. Kelet-Európa jellegzetes vonásai – országai, népei. Informatika A számítógép története – korai számolóeszközök. Az elektronikus számítógépek fejlődése. Az informatikatörténet magyar vonatkozásai. A kalkulátor használata: egyszerű matematikai műveletek elvégzése. Számítógép-kezelési alapismeretek: a számítógép perifériális egységeinek, funkcióinak megismerése. Dokumentumfajták megismerése, csoportosítása – könyv, sajtótermékek, audiovizuális ismerethordozók, formai, szerkezeti jellemzők.
8.évfolyam Magyar nyelv és irodalom Szóbeli: A reformkor. Az adott korszak hatása a költőkre és költészetükre. A nemzeti összetartozás. Testvéri szeretet, hazaszeretet, becsület. Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai. Részlet: A nem mutatott levél. Válogatás Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Tóth Árpád, Juhász Gyula műveiből. Írásbeli: Mondattani ismeretek. Mondatelemzés. A magyar helyesírás elvei szerinti írás. A mondattanhoz kapcsolódó helyesírási ismeretek. Ragozott és képzett szavak helyesírása. Elbeszélés, leírás. Hivatalos levél. Matematika Három-, négy-, ötjegyű szám osztása egy-, két-, háromjegyű osztóval. Közönséges törtek szorzása közönséges törttel, közönséges törtek osztása egész számmal és közönséges törttel. A reciprok érték fogalma. Összeadás, kivonás tizedes törtekkel. Szorzás egész számmal, tizedes törttel, osztás egész számmal. Tizedes törtek szorzása, osztása 10-el, 100-al, 1000-el. Történelem Trianoni békeszerződés és következményei. Élet a Horthy-kor Magyarországán. Társadalmi, politikai megmozdulások. Az őszirózsás forradalom és Tanácsköztársaság – helytörténeti vonatkozások. A nagy gazdasági világválság Európában – túltermelés, következmények. Háborús készülődés – Németország világuralmi tervei. A II. világháború eseménytörténete,
27
a
1939–1945. Földünk a II. világháború után – megosztott világ. A hidegháború, fegyverkezés, katonai, gazdasági szövetségek, kommunista diktatúrák. Hazánk a vesztes háború után. A pártállam kialakulása. Új kormányprogram – Nagy Imre. Forradalom és szabadságharc, 1956 – helytörténeti vonatkozások. A Kádár-korszak. A békés rendszerváltás – a Magyar Köztársaság létrejötte, 1989. október 23. A demokratikus intézményrendszer kialakulása – az Antall-kormány megalakulása. Természetismeret Biológia-egészségtan: Sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, szervezet és működésük. A bőr: szerkezete, bőrérzékelés. A mozgás: a test fontosabb csontjai. A csontok kapcsolódása. Az izmok rögzülése és feladata. A mozgásszegény életmód következményei. A táplálkozás: a táplálkozás szervei. Az emésztés folyamata. A fogápolás és az egészséges táplálkozás fontossága. A légzés: a légzés szervei. A légcsere. A dohányzás kóros hatásai. A keringési rendszer részei, funkciója. A vér anyagszállítása, útja a nagy- és kisvérkörben. Összetétele. A kiválasztás szervei és működése. A kiválasztó működés jelentősége a szervezet fenntartásában. A szaporodás: a férfi ivarszervek és működése. A női ivarszervek és működése. A terhesség és a szülés. Az ember nemi élete. Az ivarszervek higiénéje. Fogamzásgátlás. Az idegi szabályozás. Az érzékszervek: látás, hallás, íz-, szag- és hő érzékelés. Az idegrendszer tagolódása, működésének főbb jellemzői. A kábító- és élvezeti szerek hatása az idegrendszerre. Fizika: A mechanikai munka: a munka értelmezése. A munka, az erő és az út összefüggése. Egyszerű számításos feladatok. Az egyszerű gépek: emelő, lejtő, hengerkerék, csiga. Egykarú, kétkarú emelő. Álló, mozgó csiga – csigasor. Egyszerű gépek a gyakorlatban. A nyomás értelmezése. A szilárd testek által kifejtett nyomás. Nyomás a folyadékokban és gázokban. A járművek fékberendezései, hidraulikus ajtó. Közlekedőedények. Gyakorlati vonatkozások pl. kutak, vizek szennyeződése belvizek esetén. Arkhimédész törvényének érvényesülése a gyakorlatban. A felhajtóerő, úszás, lebegés, elmerülés. Kémia: A periódusos rendszer. Fémes és nem fémes elemek. Nátrium, kalcium, alumínium, vas, ólom, réz, higany, arany, ezüst vizsgálata, jellemzőik. Lúgos kémhatás. A lúgok és a savak hatására. A lúgok szerepe a mindennapokban. A klór mérgező és fertőtlenítő hatása. A savas kémhatás. A sósav hatásai, előfordulása a tisztítószerekben. Az oxigén szerepe az élőlények életében, a gyógyászatban. A kén és az égése során keletkező kéndioxid. A kénsav mint a mosószer és műanyaggyártás fontos alapanyaga. A szén, a grafit, a gyémánt. Vegyületek: szén-dioxid, szén-monoxid. A hidrogén. A nitrogén mint a levegő alkotórésze, a fehérjék építőeleme. Földrajz A Kárpát-medence természetföldrajzi képe, fejlődése. Hazánk fekvése, felszíne, domborzata. Nagy tájak, természeti adottságok, erőforrások – éghajlat, vízrajz, élővilág, talaj, energiahordozók, ásványi nyersanyagok. A földrajzi környezet hatása a táj gazdálkodására, településtípusára, településhálózatára. A nagy tájak népességföldrajzi, tájtörténeti jellegzetességei. Fejlődés – infrastruktúra. A tájak idegenforgalmi értéke. A nagy tájak környezeti állapota. Természetvédelmi területek.
28
A világörökség részét alkotó tájak, települések, építmények. A megye természeti környezete. A megye települései, közutak, vasutak. A megye gazdasági jellemzői, népessége, népcsoportok, kultúrák. A táj szépsége – a táj környezeti gondjai. A főváros természeti, gazdasági, kulturális jellemzői. Történeti emlékei. Népessége Informatika Operációs rendszer alapműködésének, alapvető parancsoknak a megismerése, futtatás, keresés, másolás. Mágneslemez formázása. A számítógépes információ tartalma, adat és jel közötti összefüggések. Különböző dokumentumfajták szerepe a tantárgyi ismeretszerzésben: könyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok.
9.évfolyam Magyar nyelv és irodalom Szóbeli: Az irodalom születése. Teremtésmítoszok. A Biblia – Ószövetség, Újszövetség. A magyar hiedelemvilág. Mesék, mondák, legendák. Ady Endre élete, kora, versei. József Attila élete, kora, versei. Radnóti Miklós élete, kora, versei. Írásbeli: Jelentéstani, mondattani ismeretek (többjelentésű szavak, rokon értelmű szavak, többalakú szavak, mondatelemzés). Szövegelemzés, szöveg átalakítás, összefüggő fogalmazás írása. Az önéletrajz. Matematika Műveletek racionális számokkal. Közönséges és tizedes törtekkel végzendő műveletek a mindennapi élethez kapcsolódó gyakorlatban. Tizedes törtek osztása kétés háromjegyű osztóval. Tizedes tört osztása tizedes törttel. A százalék fogalma. A százalékérték kiszámítása. Természetismeret Biológia-egészségtan A hormonális szabályozás alapelvei. Hormonhiány vagy túltermelés következtében fellépő leggyakoribb betegségek (pajzsmirigy, hasnyálmirigy, mellékvese legfontosabb hormonjai).A hormonok szerepe az ivari működés szabályozásában. Az emberi szexualitás. Párválasztás, felkészülés a családi életre. A fogamzásgátlás módjai. Utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás. A terhesség, terhes gondozás, az embrionális fejlődés. A szülés. A terhességmegszakítás veszélyei. A szülő és gyermek kapcsolata. Csecsemőápolás. A kisgyermekek gondozása. A felnőttek felelőssége a gyermekek egészséges felnevelésében. Az egészséget veszélyeztető szokások: a dohányzás, az alkoholizmus, a drogok használata, a felelőtlen szexualitás, az AIDS veszélye. A szűrővizsgálatok, fogászati kezelés, a megfelelő pihenés, regenerálódás, korszerű táplálkozási szokások kialakítása. Egészséges életvezetés a felnőttkorba lépéskor. Fizika: A fény tulajdonságai. Fényforrások. A fény egyenes vonalú terjedése. A fényhullám tulajdonságainak megfigyelése kísérletekben. Az árnyékjelenségek. A fényvisszaverődés jelenségének kísérleti vizsgálata. A sík, domború és homorú tükrök gyakorlati alkalmazása. A fénytörés jelensége. Fénytörés a prizmán. A színek. A fehér fény színeire bontása. Az emberi szem és a látás. A szemüvegek alkalmazása A hullámmozgás, a hullámok terjedése. A hang mint hullám. A hang jellemzői, hangforrások. Rezonancia. Hallószervünk védelme. A hangszerek fizikája. A mindennapi életben gyakran előforduló, hanghatáson alapuló eszközök kezelése.
29
Kémia: A periódusos rendszer. A vizek szerepe az ember életében. Természetes vizek: édesvíz, tengervíz. Vízkeménység, vízkő, vízlágyítás. Víztisztítás – szennyvizek. A levegő. ózon, ózonlyuk. Szén-monoxid, kén-dioxid a levegőben. A növények szerepe a levegő minőségének alakulásában. A korszerű fűtés környezetkímélő hatása. Szmog, savas eső. Megújuló energiaforrások: víz, szél, napenergia. Nem megújuló energiaforrások: szén, kőolaj, földgáz. Savak és lúgok a háztartásban. Szóda. Szódabikarbóna, szappan, sósav, mosó- és mosogatószerek. A felhasználás szabályai, a használati utasítás helyes értelmezése. Fertőtlenítőszerek. Hipo, hidrogénperoxid. Tápanyagaink. Olajok, zsírok, fehérjék, vitaminok, nyomelemek. Szénhidrátok: szőlő- és répacukor. Földrajz A Föld mint égitest. A Föld mozgása és következményei. Föld vízrajzi jellemzői. Az élővilág és a talaj összefüggései. A hegyvidékek függőleges övezetessége. A Föld természeti kincsei. Fontosabb országok és fővárosuk – szemléleti térképolvasással A földrészek fekvése, helyzete a térítőkhöz képest. A kontinensek természetföldrajzi jellemzői: domborzat, éghajlat, természeti erőforrások. Jellegzetes felszíni formák. Éghajlati övezetesség. Magyar utazók, felfedezők a világban: Kőrösi Csoma Sándor, Teleki Sámuel. Informatika Ismerkedés alapvető dokumentumformákkal, szoftverekkel. Ikonok használata, egyszerű szöveg- és rajzkészítés. Kész táblázat gépbe vitele. Adatkezelés. Adatmódosítás a táblázatban. Különböző könyvtártípusok: iskolai, szak- és közkönyvtárak. Angol nyelv Kapcsolatfelvétel: napszaknak megfelelő köszönés, bemutatkozás. Kérés, megköszönés társadalmilag elfogadott formái. Néhány alapvető információ önmagunkról: név, életkor, osztály, nem, lakcím. Hazánk, városunk neve. Ünnepek: ünnepnapok neve. A család tagjai, foglalkozások. Testrészek. Az időjárás, az évszakok, hónapok, napok, napszakok. Környezetünk növényei, állatai.
10. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Szóbeli: Népköltészet, népmese, népdal, népmonda, népballada. Műköltészet: mese, monda, ballada, novella, vers. Antoine de Saint-Exupéry: A kisherceg Írásbeli: A nyelvi rendszer helyesírási szabályainak alkalmazása tollbamondás utáni íráskor, szövegalkotáskor. A magyar helyesírás alapelvei szerinti írásmód. A helyesírási szótár használata. Különböző műfajú irodalmi szövegek értelmező olvasása. Szövegelemzés. Véleménykifejtés, beszámoló Matematika Természetes és racionális számok csoportosítása, összehasonlítása, rendezése. Összeg-, különbség-, szorzatalakok. Állandó és változó különbségű sorozatok, hányados sorozatok, egész és tört
30
számokkal. Táblázat adatai közötti összefüggés felismerése, leírása. Függvények jellemzése grafikonok alapján. Történelem A nemzeti múlt kiemelkedő eseményei sorsfordulói: A honfoglalás és letelepedés. Az államalapítás. A keresztény királyság, törvények az Árpád-korban. A középkori magyar királyság virágkora, társadalmi, gazdasági viszonyok az Anjouk idején. Az önálló magyar királyság hanyatlása és bukása, a függetlenségi harcok. Magyarország a Habsburg Birodalomban: gazdasági, társadalmi, népességi változások. A polgárosodás folyamata, a reformkori magyar társadalom. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hatása a gazdaságra, a társadalom fejlődésére. A gazdasági, társadalmi és kulturális modernizáció a századfordulón. A világháborúk gazdasági és társadalmi hatásai. A demokráciák és diktatúrák hatásai a magyar társadalomra. (Az USA és az európai demokráciák.) A sztálini diktatúra, a pártállam gazdaság- és kultúrpolitikája, az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-korszak problémái. A rendszerváltás, a demokratikus viszonyok. A kettészakadt világ, népességrobbanás, világélelmezési válság – a globalizáció problémái. Az ENSZ tevékenysége. Az európai biztonsági rendszer és intézményei. Az Európai Unió, az egységes pénznem, az euró. Természetismeret Biológia-egészségtan: Munkaalkalmassági vizsgálat, munkaegészségügy, munka- és balesetvédelem. Lakó- és munkahelyi környezetünk higiéniája. Az egészséget veszélyeztető szokások: a dohányzás, az alkoholizmus, a drogok használata, a felelőtlen szexualitás, az AIDS veszélye. Egészségügyi ismeretterjesztő kiadványok. A betegségek általános tünetei. Házi betegápolás orvosi ellenőrzés mellett. Fertőző betegségek, járványok. Idős emberek leggyakoribb egészségügyi problémái. Idősebb családtagok egészségvédelme, ápolásuk iránti felelősség. Gyógyszerek tárolása, kezelése, használatának szabályai. Egészségügyi intézmények. Az egészségbiztosítási rendszer. A tb-ellátásra jogosultság feltételei. A jogosultság megőrzésnek fontossága munkanélküliség esetén is. Fizika: Az elektromos áram, áramforrás. Elektromos áramkör összeállítása. Áramerősség és feszültség mérése. Az elektromos ellenállás fogalma, a vezetők ellenállását befolyásoló tényezők. A fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. Az elektromos áram hatásai. Az elektromos áram hőhatása, megjelenése a háztartásunkban. Az elektromos áram mágneses hatása. Elektromágneses hullámok. Az elektromos áram vegyi hatása. Az elektromos áram élettani hatása. Az elektromos munka és az elektromos teljesítmény. Háztartási gépek csoportosítása teljesítményük és fogyasztásuk alapján. Az elektromos energiaellátás rendszere, energiatakarékosság. Az elektromágnes. Az elektromágnes gyakorlati alkalmazása (telefon). Kémia: A periódusos rendszer. Az anyag szerkezetére vonatkozó ismeretek Az atomenergia felhasználásának pozitív és negatív példái. . Kőolajszármazékok. Földgáz, gázolaj, petróleum, benzin. Az alkoholok. Műanyagok. Az alkohol hatása a szervezetre. Szenvedélybetegséget okozó vegyületek: drogok, alkohol, nikotin. A talaj szennyezése, nitrátosodás. A műtrágyázás hatásai. A növényi és állati eredetű trágyázás előnyei. A le nem bomló hulladékok veszélyesek a talajra és a vizekre,
31
kezelésük. Egyszerű oldatkészítési, hígítási számítások a konyhai és kertészeti munkák során. A rozsdásodás (lassú égés) és meggátolása környezetünkben. Csomagolóanyagok: papír, műanyagok, fémek, üveg. Újrahasznosításuk. Szelektív hulladékkezelés. Az építkezésnél használt anyagok: mészkő, égetett mész, mészoldás. Baleset megelőzés a mésszel való munkáknál. Cement, beton, vasbeton, habarcs, gipsz, üveg, szilikátok, tégla, cserép. Az építőanyagok alapanyagainak előfordulása a természetben. Mészkőbarlangok képződése. Földrajz A Nap és a csillagok. A Naprendszer tagjai. Az űrkutatás, mesterséges égitestek. Az ember és környezete kölcsönhatása. A fejlődést meghatározó tényezők: gazdálkodási lehetőségek az alföldeken, a hegységekben, a tengerparton. Természeti adottságok és a településtípusok összefüggései. A népesség eloszlása a Földön, területi különbségek. A népesség térbeli mozgása. A települések fajtái. A világgazdaság aktuális problémái. Gazdasági fejlettségi mutatók. A gazdaság ágazatai. Demográfiai robbanás: népességnövekedés, élelmezési problémák , gondok, éhínség, járvány. Urbanizációs problémák. Okok, következmények, megoldások keresése. Energiahiány, a túlzott fogyasztás, a kitermelés hatása a környezetre. Informatika A számítógépes hálózat funkciója, információszerzés egyszerű keresőprogrammal. Az osztály életével kapcsolatos dokumentumok létrehozása, nyers szöveg formázása: önéletrajz, rövid hivatalos levél elkészítése, nyomtatása. Könyvtári adatbázis használata. Angol Információk kérése: útirány, járművek, jegyváltás. A pontos idő utáni érdeklődés. Betegség jelzése, segítség kérése: orvos, kórház, gyógyszertár, posta, rendőrség utáni érdeklődés. Mindennapi tevékenységek. Tisztálkodás, takarítás, öltözködésruhaneműk. Főzés, terítés, ételek nevei. Bevásárlás, üzlettípusok neve. Mindennapi cselekvések nevei. Számok, színek, formák. Tő- és egyszerű bővített mondatok alkotása. Jelölések, gyakori feliratok felismerése, megértése: kijárat, bejárat, szabad– tilos, indulás–érkezés, pályaudvar, élelmiszerbolt, áruház, WC. Rendőrség, posta. Megállóhely, parkolóhely.
32
