Hazai ITS stratégia az európai ITS Intézkedési Terv tükrében
ITS Hungary Egyesület 2009. december 3. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár
Az ITS stratégia szükségessége • Az ITS rendszerek/szolgáltatások fejlesztési irányainak,
prioritásainak rögzítése/megfogalmazása szükséges a közlekedés-politikai célok eléréséhez. • Az ITS stratégia prioritásainak meghatározása a hazai helyzet, a fejlődés várható tendenciái és a stratégiai jellegű dokumentumok figyelembevételével történik. • A prioritások meghatározása mellett feladatmeghatározás: műszaki és nem műszaki jellegű feladatok rögzítése. • Közúti közlekedéshez kapcsolódó stratégia – a minden egyes közlekedési ágazatot magába foglaló stratégia részeként – kapcsolódási pontokkal kell rendelkezzen a többi alágazat irányába.
Az ITS rendszerek fejlődését meghatározó tendenciák • A
közlekedés globalizációja elkerülhetetlen Európában, az új EU országok csatlakozása felgyorsítja ezt a folyamatot.
• Európai és regionális együttműködés felerősödése
(MIP I-II; euró-regionális projektek: CONNECT; EasyWay indítása). • Közlekedésbiztonság
szerepének eSafety kezdeményezés (EU ajánlások, eCall MoU).
felerősödése: közlemények,
ITS rendszerek fejlődésének irányai • Általánossá válnak a mindenki számára, minden
időben, mindenhol rendelkezésre álló információs szolgáltatások. • A felhasználók köre kibővül a közösségi közlekedést
használókra, egyéb úthasználókra is. • A
lehetséges műszaki megoldások széleskörű intelligens közlekedési szolgáltatásokat tesznek lehetővé.
• Az ITS rendszerek/szolgáltatások alkalmazása terén
megnő az igény a Public Private Partnership (PPP) iránt. • A rendszerintegráció szerepe felerősödik.
Stratégiai jellegű EU dokumentumok • „White Paper: Európai Közlekedéspolitika 2010-ig: itt az • • • •
idő dönteni” (2001. szeptember), „Keep Europe moving – sustainable mobility for our continent”, mid-term review (2006. június), „Freight Transport Logistics Action Plan” (2007. október), „Intézkedési Terv az ITS rendszerek európai alkalmazásához” (2008. december), „Keret-rendszer meghatározására az intelligens közlekedési rendszereknek közúti közlekedés területén, és a más közlekedési alágazatokkal való kapcsolódásuk vonatkozásában történő alkalmazásához” az Európai Parlament és a Tanács Direktívája (2008. december).
„ITS Action Plan” - megvalósítási stratégia A fenntartható közlekedés biztosításának feladatai: • A
rendelkezésre álló kapacitások kihasználása, a torlódások csökkentése.
optimális
• A közlekedésbiztonság, a szállítás biztonságának
növelése. • A
káros környezeti hatások csökkentése, hatékonyabb energiafelhasználás elérése.
Az ITS lehetőségei • Torlódások csökkentése 5-15%-kal (dinamikus
forgalmi menedzsment, útvonalajánlás, navigáció, EFC stb.). • A halálos kimenetelű, és a súlyos kimenetelű balesetek számának 5-15%-os csökkentése (ESC, intelligens jármű funkciók stb.). • 10-20%-os CO2 kibocsátás csökkentés (intermodalitás, EFC stb.).
„ITS Action Plan” - megvalósítási stratégia Kiemelt jelentőségű területek: • Közúti és forgalmi adatok optimalizált használata. • TERN hálózat forgalmi menedzsmentje. • Közlekedésbiztonság és az áruszállítás biztonsága. • Járművön belüli alkalmazások integrálása az ITS
rendszerekbe. • Adatbiztonság, személyes adatok védelme. • Európai szintű együttműködés és koordináció az ITS rendszerek területén. Részletes feladatok rögzítése 2009 – 2014 között minden egyes területre
ITS Direktíva Az európai ITS alkalmazások keretét adja meg a következő évekre vonatkoztatva. Meghatározza az EU tagországok feladatait. Az ITS alkalmazásokat specifikálja, és kötelezően bevezetendő szolgáltatásokat határoz meg:
európai multimodális valós idejű információs szolgáltatások, közlekedésbiztonságot érintő ún. minimális szolgáltatások, eCall európai egységes vészhívó.
Jelentési kötelezettséget ír elő a megvalósítás előrehaladására vonatkozóan (Tagországoknak az EU Bizottság felé, Bizottságnak a Parlament felé).
Stratégiai jellegű hazai dokumentumok • „Magyar
közlekedéspolitika dokumentum, GKM, 2003.
2003–2015”
c.
• „Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS)”
c. dokumentum, IHM, 2003. • „II. Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programja:
2007–2013 között”; ITS széleskörű alkalmazása kiemelten kezelendő irány a KözOP-ban. • „Egységes közlekedésfejlesztési stratégia 2007-2020” – – –
„Zöld könyv”: vitaanyag; „Fehér könyv”: stratégiai dokumentum; Alágazati stratégiák.
Egységes közlekedésfejlesztési stratégia 2007-2010 • A
GKM új dokumentuma a 2020-ig infrastrukturális fejlesztések keretét adja.
tartó
• A
„Fehér Könyv” harmonizált stratégiát ad a személyközlekedés, az áruszállítás és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, horizontális hatásokat is meghatározva.
• A
dokumentum része az egységes közlekedésfejlesztési stratégia célkitűzéseit megvalósító al-ágazati fejlesztések.
Egységes közlekedésfejlesztési stratégia 2007-2010 A horizontális hatásoknak nevezett, általánosan érvényesítendő célok kiemelése: • közlekedésbiztonság javítása, • környezetterhelés csökkentése, • a közlekedés energiahatékonyságának javítása, • a korszerű IT megoldások alkalmazása.
Az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások a közlekedéspolitika részét képezik!
Az ITS rendszerek és szolgáltatások prioritással rendelkező területei • ITS alkalmazása a modern útüzemeltetésben – forgalmi • • • • • • •
menedzsment. Az autópálya-hálózat forgalomszabályozó- és információs rendszerei. Forgalomirányító központok. Multi-modális közlekedési információk: valós idejű információs rendszerek. Elektronikus útdíjgyűjtés. Az egységes személyközlekedési elektronikus fizetési rendszer (e-ticketing). Teherszállítás/logisztika ITS alkalmazásai. Közlekedésbiztonságot támogató eSafety rendszerek (eCall).
ITS alkalmazások a modern útüzemeltetésben – forgalmi menedzsment Jelentősége • A modern útüzemeltetés egyik kiemelt területe a forgalomlefolyás szabályozása, a járművezetők folyamatos informálása. • A valósidejű forgalmi menedzsment célja, a mobilitás biztosítása az aktuális forgalmi igény és a meglévő forgalmi kínálat befolyásolásával, összehangolt intézkedéscsomag segítségével. • Határon átnyúló együttműködés: üzemeltetési határon át (autópálya – Budapest; autópálya – főútvonalak), ill. országhatáron átnyúlóan (Duna korridor: magyarosztrák-szlovák együttműködés).
Kapcsolódó feladatok • Az útmeteorológiai információs rendszer és a forgalmi
információs rendszer további kiterjesztése; a gyűjtött adatok, feldolgozott információk felhasználása más információs rendszerekben, az úthasználók részére az információk rendelkezésre bocsátása, hozzáférés más rendszerszolgáltatók részére. • A forgalmi menedzsment tervek/intézkedések minőségi továbbfejlesztése és térbeli kiterjesztése az autópálya-hálózaton; az autópálya hálózat forgalomszabályozó rendszereinek összekapcsolása a budapesti forgalomirányító központtal. • A „Duna-korridor” közös forgalmi menedzsment tervének közös elkészítése és üzemeltetése.
Az autópálya-hálózat forgalomszabályozóés információs rendszerei Jelentősége • Forgalmi
menedzsment eszköztárában a VJT-t felhasználó forgalomszabályozóés információs rendszerek a legjelentősebbek.
• A
„White Paper” szerint az európai szinten összehangolt forgalomirányítási intézkedések a forgalmi körülmények általános javulását eredményezhetik.
• A
jövőben a VJT-t felhasználó integrált forgalomszabályozó- és információs rendszereknek kell az autópálya forgalomszabályozás alapját képezniük.
Kapcsolódó feladatok • A
meglévő forgalomszabályozási- és információs rendszerek minőségi továbbfejlesztése, illetve térbeli kiterjesztése az autópálya-hálózaton.
• A
hálózat kritikus szakaszain (fővárosi bevezetőszakaszok) érzékelők telepítése (videokamerás megfigyelés) a rendkívüli forgalmi helyzetek azonnali érzékelésére.
• A forgalomszabályozó- és információs rendszerekre
alkalmazási kritériumok (forgalmi terhelés, baleseti helyzet) figyelembevételével prioritási lista készítése a hosszú távú fejlesztési/beruházási tervekhez.
Forgalomirányító központok Jelentősége • A forgalmi információs központok (TIC – Traffic Information Centre) és a forgalomirányító központok (TCC – Traffic Control Centre) magas színvonalú működése a forgalmi menedzsment intézkedések, valós idejű információs szolgáltatások alapja. • Autópálya forgalomirányító/forgalmi információs (fő)központ az üzemeltetési határokon átnyúló, más központokkal való együttműködést, illetve a hatékony forgalmi menedzsmentet teszi lehetővé. • Határon átnyúló együttműködés: üzemeltetési határon, infrastruktúrák közötti határon és valóságos országhatáron keresztül.
Kapcsolódó feladatok • A
meglévő forgalomirányító központok/ forgalmi információs központok átfogó elemzése.
• A hazai TIC/TCC hálózat lehetséges központjainak
meghatározása. • Az
ÁAK zrt. forgalomszabályozó központjának migrációja, fejlesztése (követelmények meghatározása, szolgáltatások koncepciója).
• Követelmények meghatározása a központok különböző
funkcióihoz (adatgyűjtés, -tárolás, -csere stb.). • Központok
közötti együttműködés (szolgáltatások koncepciója, „PPP” együttműködés, üzleti modellek, marketing modellek).
Multimodális közlekedési információk: valós idejű információs rendszerek Jelentősége • Az utazás előtti és utazás alatti szolgáltatások azonos
jellegű információkat használnak, gyakran azonos technológián keresztül jutnak el a járművezetőkhöz: „utazási információs szolgáltatások” szerint kezelhetők. • A
felhasználók/közlekedők számára intermodális, személyre szabott információk, minden helyen, időben.
• Alapfeltétel: átfogó multimodális adatbázis rendelkezésre
állása, ill. a szükséges információk továbbítása/cseréje („PPP” szerepe).
Kapcsolódó feladatok • Az úthálózatra vonatkozó statikus adatbázisok
kiegészítése aktuális mérési adatokkal, „on-line” információkkal. • A
kibővített adatbázis segítségével az útvonalajánlásoknál az aktuális forgalmi viszonyok figyelembevétele.
• Kapcsolódó feladatnak tekinthető az együttműködés
a mérési adatok rendelkezésre bocsátására és az információk aktualizálására az adatbázisok tulajdonosaival.
Elektronikus útdíjgyűjtés Jelentősége • A közúti infrastruktúra finanszírozásához a költségvetés forrásain kívül egyéb pénzügyi eszközök is szükségesek. • A gazdasági célokon kívül ökológiai célok is elérhetők, így megfontolandó a forgalom okozta externális költségek alapján a használatfüggő költséghozzájárulás. • Új rendszer kialakításakor figyelembe veendő a 2004. évi 2004/52/EK sz., a „Közösségen belüli elektronikus rendszerek átjárhatóságáról szóló” útdíjgyűjtő „interoperabilitási” irányelv. • A díjpolitika állami hatáskör, de szükséges az EU vonatkozó elveit, szabályozását is figyelembe venni.
Kapcsolódó feladatok • A jövőben a hazai autópálya-hálózaton jelenleg alkalmazott rendszerek mellett, majd később azt felváltva létezhetnek az elektronikus útdíjgyűjtő rendszerek. • Szükséges az útdíj-szintekre, az érintett útszakaszokra és
gépjármű-kategóriákra, a díjszint-kategóriák közötti differenciálására vonatkozó díjpolitikai döntések meghozatala és a stratégiai díjpolitikai elvek kialakítása. • A rendszer bevezetése ütemezésének meghatározása. • A rendszer üzleti-kereskedelmi modelljének elemzése, elfogadása. • A díjpolitikai elvek értelmében részletes gazdasági, környezeti és társadalmi hatáselemzés elvégzése; és a szükséges jogszabályi háttér kialakítása.
Az egységes személyközlekedési elektronikus fizetési rendszer (e-ticketing) Jelentősége • A
„Fehér könyv” feladatként fogalmazza meg az integrált, egységes jegyrendszer kialakítását a személyközlekedési rendszerekben, a tarifapolitika átláthatóságának biztosítása céljából. Az „EKSF” külön pontban foglalja össze az elektronikus közlekedési és jegy- és bérletrendszer témakörét.
• Az
érintett intézmények és vállalatok által aláírt szándéknyilatkozat előmozdítja az országosan egységes elven működő közlekedési kártyarendszer bevezetését.
Kapcsolódó feladatok • Az ELEKTRA keretrendszer működéséhez szükséges
központi irányítást igénylő döntések elfogadtatása. • A
kapcsolódó törvények módosítási igényeinek rendezése (pl. kedvezmények, informatikai rendszer védelme).
• A rendszer üzleti-kereskedelmi-pénzügyi modelljének
elfogadása; az Országos Közlekedési Kártyaközpont létrehozása, az elszámoláshoz szükséges interfészek kidolgozása stb. • Az
elektronikus jegyrendszer lehetősége lehet a további integráció.
továbbfejlesztési
Teherszállítás / logisztika ITS alkalmazásai Jelentősége • Az EU „Áruszállítási logisztikai intézkedési terve” azonosította az e-áruszállítási (e-freight) és az intelligens közlekedési rendszerek beavatkozási területeit. • Az EKFS az áruszállítás területén a logisztikai szolgáltatások javításának költség-hatékony módszereként jelölik meg az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások alkalmazását. • A 2007-2013 évekre vonatkozó „Magyar logisztikai stratégia (MLS)” tervezete célja, hogy 2013-ra Magyarország a régió egyik logisztikai szolgáltató központja és ún. „cargo hub”-ja legyen.
Kapcsolódó feladatok • A hazai közúti teherszállítási ITS alkalmazási terület
jövőbeli fejlődését meghatározó kiemelt két célterület a jármű- és küldeménymenedzsment, valamint az eáruszállítási lánc. • A feladatoknál szükség van a köz- (szakminisztériumok,
hatóságok) és az érintett magán-szektor (szállítási és logisztikai szolgáltatók, szakmai szervezetek) együttműködésére. • A közszféra feladatai a szabványosítási-szabályozási,
illetve a korszerű megoldásokat előmozdító támogatási keretrendszer kialakításában elsődlegesek.
A közlekedésbiztonságot támogató eSafety rendszerek Jelentősége • Az
eSafety kezdeményezés célja a TERN-hálózat balesetei számának csökkentése korszerű információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával (potenciál: 25 %). • eSafety önálló jármű-rendszerek prioritásai: ESP, holttér monitoring, alkalmazkodó fényszóró, akadályra figyelmeztető rendszer, sáv-elhagyásra figyelmeztető rendszer (eSafety Fórum). • eSafety külső infrastruktúrán alapuló rendszerek prioritásai: eCall, RTTI, dinamikus forgalmi menedzsment (VJT), helyi veszélyre figyelmeztető rendszer, kibővített mozgó járműadatok, speed alert.
Kapcsolódó feladatok • Az eSafety rendszerek közül számunkra elsősorban
külső infrastruktúrán alapuló rendszerek megvalósítása szerepel prioritásként. • A kedvező hatásuk miatt az RTTI (valós idejű közlekedési és forgalmi információk), dinamikus forgalmi menedzsment és a helyi veszélyre figyelmeztető rendszerek jelentősek. • A hazai tevékenységeket jelenleg a CONNECT, a jövőben pedig az EasyWay projekt integrálja. • Külön kezelendő az eCall integrált segélyhívó szolgáltatás, amelyre vonatkozó európai „MoU” aláírása magyar részről még nem történt meg.
Összefoglalás • Az EU Bizottság „Intézkedési Terve” szerint az ITS
megoldások egyértelmű előnyökkel és hozzáadott értékekkel rendelkeznek a közlekedés fenntarthatóságára, hatékonyságára, biztonságára nézve, hozzájárulnak az EU célkitűzéseinek megvalósításához a belső piac és a versenyképesség területén. • Az új EU dokumentum a következő évek ITS alkalmazásának/fejlesztésének a keretét biztosítja harmonizált, határon átnyúló, interoperábilis ITS megoldásokkal. • Az „Intézkedési Terv” keretet biztosít az EU Bizottság által támogatott közös európai EasyWay projektnek a 2008-2013 közötti időszakban.
Köszönöm figyelmüket! Dr.-habil Lindenbach Ágnes egyetemi tanár PTE, PMMK e-mail:
[email protected]
