ITS alkalmazások. és s a. motorkerékp. Dr. Lindenbach Ágnes intézetigazgató egyetemi tanár PTE PMMIK ITS Magyarország Egyesület főtitkár

„ITS alkalmazások és a közlekedésbiztonság, különös tekintettel a motorkerékpárosokra, mint sérülékeny úthasználókra”

Dr. Lindenbach Ágnes intézetigazgató egyetemi tanár PTE PMMIK ITS Magyarország Egyesület főtitkár Budapest, 2014. március 5.

Tartalom 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Áttekintés az intelligens közlekedési rendszerekről az ITS Direktíva alapján Az intelligens közlekedési rendszerek / szolgáltatások kedvező hatásai Áttekintés a hazai közlekedésbiztonsági helyzet, ezen belül a motoros balesetek alakulásáról eSafety rendszerek szerepe eCall/HeERO bemutatása / hatása Hazai ITS alkalmazások – EasyWay projekt példáján Tervek – Magyar Nemzeti Jelentés és a CROCODILE projekt

Budapest, 2014. március 5.

2

Az ITS fogalma Az intelligens közlekedési rendszerek /szolgáltatások (ITS) információs és kommunikációs technológiákat alkalmaznak a közúti közlekedés területén (beleértve az infrastruktúrát, a járműveket és az úthasználókat) a forgalomszabályozásban és a mobilitás kezelésében, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódáshoz. (Forrás: ITS Direktíva, 2010.)


3

ITS rendszerek fejlődésének irányai • Általánossá

válnak a minden közlekedő számára, minden időben, mindenhol rendelkezésre álló információs szolgáltatások. • A felhasználók köre kibővül a közösségi közlekedést használókkal, ill. egyéb úthasználókkal (motorosok, gyalogosak). • A lehetséges műszaki megoldások sokfélesége széleskörű intelligens közlekedési szolgáltatásokat tesz lehetővé. • A rendszerintegráció szerepe felerősödik (egy adott rendszert több „típusú” úthasználó használhat). Budapest, 2014. március 5.

4

Az 2010/40/EU irányelv négy kiemelt területe (2. cikkely) és hat kiemelt intézkedése (3. cikkely) I. A közúti, forgalmi és utazási adatok optimális felhasználása a. Az EU egészére kiterjedő multimodális utazási információs szolgáltatások; b. Az EU egészére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatások; c. A valamennyi felhasználó számára díjmentesen hozzáférhető, közúti közlekedési biztonsággal kapcsolatos „általános közlekedési információk” biztosítása. II. A forgalmi és teherszállítási irányításhoz kapcsolódó ITS-szolgáltatások folyamatossága Budapest, 2014. március 5.

5

Az 2010/40/EU irányelv négy kiemelt területe (2. cikkely) és hat kiemelt intézkedése (3. cikkely) III. A közúti biztonsággal kapcsolatos ITS alkalmazások d. A kölcsönösen átjárható, az EU egészére kiterjedő intelligens segélyhívó szolgáltatás (eCall); e. A tehergépjárművek és a haszongépjárművek számára védett és biztonságos parkolóhelyekre irányuló információszolgáltatás; f. A tehergépjárművek és a haszongépjárművek számára védett és biztonságos parkolóhelyekre irányuló foglalási rendszerek biztosítása. IV. A jármű összekapcsolása a közlekedési infrastruktúrával Budapest, 2014. március 5.

6

A ITS rendszerekhez kapcsolódó haszon • Balesetek csökkenése: o

átlagosan 30%

esetenként 40 - 50%-os,

• Üzemanyag-felhasználás csökkentése: átlagosan 20% o o o

10% - a torlódások számának csökkenéséből, 5% - a felesleges útkeresések elmaradásából, 5% - az individuális és a közhasználatú közlekedési információs rendszerek összekapcsolásából.

• Környezetszennyezés csökkenése: o o o

szénmonoxid kibocsátás 20%-kal, nitrogéndioxid kibocsátás 15%-kal, széndioxid kibocsátás 40%-kal ,

• Utazási idők csökkenése: Budapest, 2014. március 5.

átlagosan 25%. 7

Áttekintés a hazai baleseti helyzetről – a balesetek számának alakulása • A 2000-es évek elejének romló baleseti tendenciája

2006-ban fordulatot vett, azóta folyamatos javulás jellemző.


8

Áttekintés a hazai baleseti helyzetről – a balesetek számának alakulása A javuló tendencia az alábbiakkal magyarázható: • az objektív felelősség; • az alkoholos befolyásoltsággal szembeni „zéró tolerancia” bevezetése; • a pontrendszer és a szankciók szigorítása; • az ellenőrző sebességmérések számának növekedése; • a járművek aktív biztonsági rendszerének fejlődése és egyre kiterjedtebb használata, de • hozzájárul futásteljesítmények csökkenése is. Budapest, 2014. március 5.

9

Áttekintés a hazai baleseti helyzetről – a balesetek kimenetelének alakulása • A

személyi sérüléssel járó közúti balesetek számának csökkenésén túl a halálos balesetek arányában, illetve a balesetben meghaltak arányában is kedvező folyamat figyelhető meg.


10

Áttekintés a hazai baleseti helyzetről – a személyi sérüléssel járó balesetek • Az elmúlt 12 évben a súlyos

sérüléssel járó balesetek aránya a 2001-es 36%-ról 2012-re 29%-ra csökkent. • A könnyű sérüléssel járó balesetek aránya a személyi sérüléses baleseteken belül 58%-ról 68%-ra nőtt.


11

Az eCall szempontjából jellegzetes baleseti szegmensek • Az eCall használatával a balesetek bejelentési

ideje lecsökken, a mentés hamarabb megkezdődhet. • Az eCall rendszer bevezetéséből leginkább a o kisforgalmú mellékúton; o külterületen; o éjszakai órákban; o magános (egyjárműves); balesetet szenvedett, megsérült úthasználók profitálnak. Budapest, 2014. március 5.

12

Kisforgalmú mellékutak • A halálos kimenetelű balesetek száma folyamatosan

csökken, de több mint fele a mellékutakon és egyéb állami vagy önkormányzati utakon (az ábrán „egyéb út”) történik.


13

Útszakasz elhelyezkedése - külterület • 2012-ben az összes személyi sérüléssel járó baleset

(15.174) 29%-a történt lakott területen kívül, míg a halálos balesetek 63%-a esett külterületen.


14

Éjszakai látási viszonyok • 2012-ben a halálos balesetek 28%-a (151 baleset)

lakott területen kívül és éjszakai látási viszonyok között történt • A halálos balesetek 41%-a (223 baleset) éjszakai látási viszonyok között történik, holott a forgalom ilyenkor töredéke a nappalinak.


15

Egyjárműves/magános balesetek 2012-ben 141 halálos kimenetelű egyjárműves baleset fordult elő, ezek között 49 nappali és 25 éjszakai borulásos, pályaelhagyásos magános halálos baleset volt.


16

Az eCall bevezetésének célterületei Az eCall rendszer bevezetése a legnagyobb hatással lehet: a külterületen, kis forgalmú mellékúton, éjszakai órákban történt magános és többjárműves balesetek esetében.


17

Motoros balesetek • A halálos balesetet szenvedett járművek 3,5%-a

motorkerékpár, a halálos áldozatoknak viszont 6,8 %-a, sérülteknek 12,6%-a motoros. • A motorkerékpárosok is sokat nyerhetnek az eCall szolgáltatással, hiszen sok balesetben a sérült eszméletét veszti, elhagyva az útpályát akár láthatatlan is maradhat a többi közlekedő számára. Budapest, 2014. március 5.

közlekedési a súlyosan

18

Újságcikk – halálos kimenetelű motoros baleset


19

eSafety kezdeményezés - eCall • Az eSafety kezdeményezés célja az európai

utakon bekövetkező közúti balesetek számának csökkentése korszerű információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával. • A fejlett információs- és kommunikációs technológiákat felhasználó rendszerek képesek javítani a közlekedésbiztonságot – elsősorban a baleset elkerülésével, illetve súlyosságuk enyhítésével. • Így az ITS rendszerek alkalmazására vonatkozó célkitűzés/lehetőség a 25%-kal kevesebb halálos áldozat. Budapest, 2014. március 5.

20

eSafety rendszerek – önálló járműrendszerek Az eSafety Fórum ún. „Implementation Road Map” Munkacsoportjának ajánlásai szerint a kiemelt prioritású önálló jármű-rendszerek: • ESP (elektronikus menetstabilizátor), • holt-tér monitoring, • „alkalmazkodó” fényszóró, • szilárd tárgyra/akadályra figyelmeztető rendszer, • sáv-elhagyásra figyelmeztető rendszer. Budapest, 2014. március 5.

21

eSafety rendszerek – kooperatív rendszerek A járműben összegyűjtött információk alapján működő kooperatív rendszerek a következő különböző jellegű kommunikációs lehetőséggel: • „V2V” (jármű-jármű közötti együttműködés), • vagy „V2I” (jármű-infrastruktúra közötti együttműködés), • illetve „I2V” (infrastruktúra-jármű közötti együttműködés).


22

eSafety rendszerek – külső infrastruktúrán alapuló rendszerek Az eSafety Fórum ún. „Implementation Road Map” Munkacsoportjának ajánlásai szerint kiemelt prioritású külső infrastruktúrán alapuló rendszerek: • eCall, • RTTI (valós idejű közlekedési és forgalmi információk), • dinamikus forgalmi menedzsment (VJT), • sebességfigyelmeztetés (speed alert). Budapest, 2014. március 5.

23

eCall • Az eCall lehetővé teszi, hogy baleset esetén –

automatikusan a gépkocsin belüli szenzorok által működésbe léptetve, vagy a vezető /utas által – vészhívás legyen kezdeményezhető. • A rendszer alapjai a pontos műholdas helymeghatározás és balesetben érintett járművekre vonatkozó egyéb információk (pl. a pontos hely, az idő, a jármű azonosítása), az ún. MSD (minimális adategység) továbbítása mobil telefonos kapcsolaton keresztül a központba (PSAP) • Cél: harmonizált, interoperábilis szolgáltatásként a jövőben egész Európában működjön. Budapest, 2014. március 5.

24

eCall működése


25

eCall előzetes hatástanulmány eredményei Az eCall segélyhívó rendszer bevezetéséhez kapcsolatosan elvégzett vizsgálatok, elemzések és szakértői egyeztetések alapján: • A baleset bekövetkezése és annak a bejelentése között eltelt idő kb. 10-15 perccel csökkenthető. • Traumatológiai elemzések, forgalmi mérnöki vizsgálatok vélemények szerint a közlekedési balesetekben elhunytak száma 2-2,5 %-kal csökkenthető. Budapest, 2014. március 5.

26

eCall előzetes hatástanulmány eredményei • Az elvégzett vizsgálatok alapján az eCall

szolgáltatással 17-18%-os csökkenés érhető el az összes baleseti torlódást tekintve. • Az eCall segélyhívó szolgáltatással a teljes, hazai úthálózaton 3,5%-os csökkenés érhető el az összes torlódásos órák számában. • Az elvégzett részletes elemzések alapján az eCall vészhívó rendszer haszon-költség-aránya 1,6-1,9. Budapest, 2014. március 5.

27

eCall megvalósításához kapcsolódó kötelezettségek COM(2013) 315 final: Az Európai Parlament és a Tanács határozata az EU egészére kiterjedő, kölcsönösen átjárható e-segélyhívó szolgáltatás kiépítéséről: 1. cikk: Az EU egészére kiterjedő e-segélyhívó szolgáltatás kompatibilitásának, kölcsönös átjárhatóságának és folyamatosságának biztosítása érdekében a tagállamok legkésőbb 2015. október 1-jéig a 305/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott előírásoknak megfelelően kiépítik a területükön a segélyhívó központok infrastruktúráját. Budapest, 2014. március 5.

28

eCall megvalósításához kapcsolódó kötelezettségek COM (2013) 316 final: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a fedélzeti e-segélyhívó rendszer kiépítésével összefüggő típus-jóváhagyási követelményekről és a 2007/46/EK irányelv módosításáról 7. cikk: 2015. október 1-jétől a nemzeti hatóságok csak olyan új járműtípusoknak adnak EK típusjóváhagyást a fedélzeti e-segélyhívó rendszerük tekintetében, amelyek eleget tesznek e rendeletnek és az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak. Budapest, 2014. március 5.

29

EU Parlament döntése • Az Európai Parlament az eCall-ról szóló

rendeletet első olvasatban, 485 igen szavazattal 151 ellenében, 32 tartózkodással hagyta jóvá. • Az Európai Tanács elfogadhatja a Parlament állásfoglalását, vagy saját állásfoglalást alakíthat ki, amelyet megvitathat az Európai Parlamenttel. Budapest, 2014. március 5.

30

eCall MoU aláírása – 2011. VI. 6.


31

HeERO 1 projekt A HeERO 1. fázisának célja, hogy előkészítse a szükséges infrastruktúra európai megvalósítását azzal a céllal, hogy a harmonizált páneurópai, interoperábilis vészhívó szolgáltatás, az „eCall” valósággá váljon. Időtartam: 2011. január - 2013. december


32

HeERO 1 projekt Az eCall szolgáltatás európai szintű megvalósításához két fő feltételt kell figyelembe venni: • Interoperabilitás és határon átnyúló folyamatosság: annak a lehetősége, hogy bármelyik európai ország bármelyik járműve, amelyik európai úton közlekedik, súlyos baleset bekövetkeztekor használhassa az eCall szolgáltatást. • Harmonizáció: az eCall szolgáltatás csak akkor tud megfelelően működni egész Európában, ha harmonizáltan történik meg a fejlesztés, tiszteletben tartva az esetleges nemzeti sajátságokat /eltéréseket. A 112/e112 használata ennek a harmonizációnak az első lépését jelenti. Budapest, 2014. március 5.

33

HeERO2 új területei eCall alkalmazása tehergépjárművek esetében: A 3,5 tonna össztömegű tehergépjárművekre vonatkozó eCall alkalmazások harmonizált és szabványos megoldásainak bevezetése. eCall alkalmazása kétkerekű motoros járművek esetében: A kétkerekű motoros járművekkel közlekedők az egyik legsérülékenyebb csoportot képezik Európában. Ezen a területen a feladat a kétkerekű motoros gépjárművekre vonatkozó eCall harmonizált alkalmazásának tesztelése. Budapest, 2014. március 5.

34

Speciális eSafety/ARAS (Advanced Rider Assistance Systems) rendszerek A balesetek megelőzését szolgáló aktív rendszerek: • • • • • • • •

nyílt útpályán / útkereszteződésekben ütközést megelőző rendszerek (automatikus vagy félautomatikus), alkalmazkodó sebességtartás, sávelhagyásra figyelmeztető/sávtartást támogató rendszerek , sávváltást segítő rendszerek/holt-tér monitoring, baleseti gócpontra való figyelmeztetés, váratlan eseményre való figyelmeztetés/ valós idejű forgalmi információk, intelligens sebességmegválasztás, V2V/V2I kommunikáció/ együttműködő rendszerek.


35

Speciális eSafety /ARAS rendszerek motorosoknak A jármű stabilitását javító aktív rendszerek: • elektronikus menetstabilizáló (Electronic Stability Control), • blokkolásgátló fékrendszer (Anti-Lock Brake System), • összekapcsolt fékrendszer (Combined Brake System), • kipörgésgátló rendszer (Traction Control System),

A láthatóság javítását szolgáló aktív rendszerek: • nappali világítás (Daytime Running Light), • adaptív/alkalmazkodó fényszóró (Adaptive Front Lightning), • látás/érzékelés javítása (radar, lézer). Budapest, 2014. március 5.

36

Speciális eSafety /ARAS rendszerek motorosoknak Passzív technológiák (baleset következményeinek enyhítése): • eCall szolgáltatás, légzsákok, • baleset esetén világítások,

Kényelmi célokat (is) szolgáló alkalmazások: • • • • • •

alkalmazkodó sebességtartó automatika, eredeti berendezések gyártóitól távvezérelt szolgáltatások, valós idejű közlekedési és forgalmi információk, GNSS alkalmazások, V2V kommunikáció – időjárási feltételek előrejelzése, (lopott) jármű követés.


37

A FEMA elvi állásfoglalásai a motorosok ITS alkalmazásaihoz kapcsolódóan 1. Támogatja az ITS alkalmazások bevezetését, de

minden fejlesztésnek garantálnia kell a közlekedésbiztonságot / szabadságot. 2. A kétkerekű járművek eltérőek a többi járműtől, a sajátosságokat a kooperatív (V2V és V2I) rendszereknél figyelembe kell venni. 3. Minden technológia esetén tekintettel kell lenni a motorkerékpárosok igényeire, korlátaira és sérülékenységére. 4. Semmilyen bevezetésre kerülő ITS rendszer / alkalmazás nem növelheti a motorkerékpárosok veszélyeztetettségét. Budapest, 2014. március 5.

38

A FEMA elvi állásfoglalásai a motorosok ITS alkalmazásaihoz kapcsolódóan 5. Az ITS alkalmazások önkéntesek. 6. Az ITS alkalmazásokat nem szabad jogi kikényszerítésre használni, kivéve egyes, kifejezetten erre a célra létrehozott rendszereket (útdíj, díjas behajtási övezetek). 7. Az adatvédelmet kellő szinten (törvény) biztosítandó. 8. A bevezetésre kerülő ITS alkalmazások biztonsági hasznosságát igazolni kell. 9. Biztosítani kell valamely ITS rendszer alkalmazásba vétele előtt gyártott (inkompatibilis) járművek rendszerben tarthatóságát. Budapest, 2014. március 5.

39

Az EasyWay projekt • Európai együttműködés az ITS

rendszerek és szolgáltatások területén a közlekedéspolitikai célkitűzések megvalósítására, az európai mobilitás támogatása; • az európai ITS rendszerek harmonizációjának támogatása határon átnyúló, interoperábilis megoldások létrehozásával.


40

Átfogó „EasyWay vízió” • A fenntartható közlekedési rendszer lehetővé

teszi az európai közúti személyés áruforgalomban részt vevők számára a biztonságos (balesetmentesség), hatékony (késések elkerülése) és tiszta (környezetbarát) utazást. • A felhasználókat mindenhol és mindenkor segítik az összehangolt és akadálymentes ITS szolgáltatások az utazás minden fázisában (utazás előtt, közben, után). Budapest, 2014. március 5.

41

Az „EasyWay vízió” elemei • a „jól informált utas” víziója (utazási

információs szolgáltatások); • a „jól üzemeltetett úthálózat” víziója (forgalmi menedzsment rendszerek); • a „hatékony és biztonságos áruszállítás” víziója; • a „kapcsolódó kiváló minőségű ICT infrastruktúra” víziója. Budapest, 2014. március 5.

42

Az EasyWay hazai munkaprogramja (II. fázis: 2011-2012 ) • Forgalomszabályozó- és információs rendszerek további

• • •

• •

kiépítése az autópálya-hálózat kritikus szakaszain, budapesti bevezető szakaszain (mérőhálózat kiterjesztésével, forgalomszabályozó- és információs rendszerek további kiépítésével); a forgalomirányító központok közötti együttműködés folytatása; utazási információs rendszerek további kiépítése; folytatódik a teherszállítási információs szolgáltatások kiépítése, veszélyes / túlsúlyos / túlméretes áruk menedzsmentje; „adat-portál” továbbfejlesztése; a KIRA projekt megvalósítása.


43

ITS Nemzeti Jelentés: I. prioritási területhez: Utazási információs szolgáltatások Tervezett projektek: • Közlekedési adattárház létrehozása adat-portállal az utazási / közlekedési információs szolgáltatások felépítéséhez; • Utazási időket meghatározó/kijelző rendszerek telepítése - M0 és fővárosi bevezető szakaszok (korábbi fejlesztések folytatása.


44

ITS Nemzeti Jelentés: II. prioritási területhez: Forgalmi menedzsment szolgáltatások Tervezett projektek: • Átfogó forgalmi menedzsment megvalósítása / forgalmi menedzsment tervek elkészítése a teljes autópálya-hálózatra vonatkozóan az autópályák hatékony, biztonságos üzemeltetése érdekében (3 rész-projekttel). • A közhasznú közlekedés nyílt, egységesített adatbázisának létrehozása (városi területek, közösségi hálózat főbb útvonalai mentén) magas színvonalú utas-tájékoztató szolgáltatások létrehozása érdekében. Budapest, 2014. március 5.

45

ITS Nemzeti Jelentés: III. prioritási területhez: A közúti biztonsággal kapcsolatos ITS alkalmazások d) jelű kiemelt intézkedés: A kölcsönösen átjárható, az EU egészére kiterjedő intelligens segélyhívó szolgáltatás: • Tervezett projekt: „eCall hazai megvalósítása”; e) jelű kiemelt intézkedés: A tehergépjárművek és a haszongépjárművek számára védett és biztonságos parkolóhelyekre irányuló információszolgáltatás: • Tervezett projekt: „Az M1 parkolásirányítási rendszer teljes kiépítése, pilot foglalási rendszerek létrehozása”. Budapest, 2014. március 5.

46

CROCODILE projekt előkészítése (2015-ig) • 2013. decemberben megjelent ITS témájú „call-

ra” a CONNECT régió válasza a CROCODILE korridor-projekt. • A régió országait magába foglaló projekt együttműködést létesít a minisztériumok, az úthálózat-üzemeltetők, és az információs szolgáltatásokat nyújtó rendszer-szolgáltatók között. • A projekt középpontjában az ITS Direktívának megfelelően európai dimenziójú, interoperábilis megvalósítások, ill. a végfelhasználóknak / közlekedőknek nyújtott szolgáltatások állnak. Budapest, 2014. március 5.

47

CROCODILE projekt előkészítése • Célterületek:

közúti forgalombiztonsággal biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információk ( c) jelű kiemelt intézkedés); valamint a tehergépjárművek számára rendelkezésre álló parkolóhelyekre vonatkozó információk ( e) jelű kiemelt intézkedés). • A projekt kiemelt jelentősége, hogy a hamarosan rendelkezésre álló CEF forrás előkészítése is egyben; így az ITS Direktíva előírásaihoz kapcsolódó beruházások már a kedvezőbb arányú támogatásból valósíthatók meg. Budapest, 2014. március 5.

48

CROCODILE projekt előkészítése • Hazai közreműködők:

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (kedvezményezett), o Magyar Közút Nonprofit Zrt., BKK Közút Zrt., Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (megvalósítók). • Tervezett költségvetés: 3.670 kEuró (EU támogatás: 20%) • Megvalósítási időszak: 2013 – 2015. • A CROCODILE korridor alapjául a meglévő TEN-T törzshálózat szolgál o


49

CROCODILE projekt előkészítése A három fő korridor: „Balti - Adria korridor” „Rajna - Duna korridor” „Orient - keletmediterrán korridor” Kiegészítő korridor: „Mediterrán korridor”


50

Összefoglalás • Az ITS egy lehetséges eszköz a közlekedéspolitikai

célkitűzések elérésének, közlekedési stratégiák megvalósításának támogatására. • A következő évek feladata lesz a rendelkezésre álló EU források (TEN-T, CEF és egyéb) optimalizált felhasználása az „Intézkedési Terv”, és az „ITS Direktíva” hazai megvalósításához, figyelembe véve az ország nemzeti közlekedési stratégiájának célkitűzéseit. • Kiemelt jelentőségű minden úthasználó igényeinek (közösségi közlekedés, sérülékeny úthasználók: motorosok, kerékpárosok, gyalogosok) figyelembe vétele. Budapest, 2014. március 5.

51

Köszönöm figyelmüket! Dr.-habil Lindenbach Ágnes egyetemi tanár, intézetigazgató PTE PMMIK e-mail: [email protected] Budapest, 2014. március 5.

52

ITS alkalmazások. és s a. motorkerékp. Dr. Lindenbach Ágnes intézetigazgató egyetemi tanár PTE PMMIK ITS Magyarország Egyesület főtitkár

Recommend Documents