Iktatószám: GY/001/00358-0002/2016 Tárgy:
Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat
Határozatszám: 1607F-00033 HATÁROZAT I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, mint fogyasztóvédelmi hatóság (továbbiakban: hatóság) Balázs Eszter Judit egyéni vállalkozó (székhely: 9317 Szany, Rákóczi u. 49., adószám: 65019236-2-28, tevékenységi hely: 9317 Szany, Kossuth u. 148. "Rózsakert Vendéglő") számára megtiltja a jogsértő magatartás folytatását, mivel a fiatalkorúak alkoholtartalmú itallal történő kiszolgálása, illetve számukra alkoholtartalmú ital értékesítése tilos. A vállalkozás részére megtiltja a jogsértő magatartás folytatását az ital kimérésére tekintettel is, mivel a vállalkozás a kiszolgálási tilalom hatálya alá nem eső - fogyasztó részére mindenkor a kért mennyiségnek megfelelő italt köteles kiszolgálni. Fenti kötelezettségének a vállalkozás e határozat jogerőre emelkedésének napjától köteles eleget tenni. II. Ezen túlmenően a hatóság 100.000 Ft, azaz Százezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki a vállalkozás terhére. Indokolás A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és
2 Fogyasztóvédelmi Főosztályának Fogyasztóvédelmi Osztálya 2016. február 20. napján témavizsgálat keretében hatósági ellenőrzést végzett a Balázs Eszter Judit egyéni vállalkozó által üzemeltetett „Rózsakert Vendéglőben" Balázs Eszter Judit vállalkozó jelenlétében. A hatósági ellenőrzés során a hatóság 2 fő fiatalkorú (2/2016 és 3/2016 számú fiatalkorú személyek) közreműködését vette igénybe, megbízási szerződés alapján. A helyszíni hatósági ellenőrzés során 2 próbavásárlásra került sor. Az első - 2 tételből álló - próbavásárlást a hatóság munkatársai végezték, melynek során vásároltak 2 dl almalevet 160 Ft-ért (80 Ft/dl) és 2 dl édes fehérbort 120 Ft-ért (60 Ft/ dl), melyekért összesen 280 Ft-ot fizettek. A második próbavásárlást a megbízólevéllel rendelkező fiatalkorú személyek végezték. A fiatalkorúak közvetlenül a felügyelők után léptek be az egységbe, ahol ekkor kb. 5 fő tartózkodott. A fiatalkorúak 2 x 4 cl Ballantines whiskeyt 2 x 450 Ft-ért (225 Ft/cl) vásároltak, összesen 900 Ft-ért. Mindkét próbavásárlásról szabályos gépi nyugta került kiállításra, amelyeket a hatóság munkatársai az ellenőrzés végén stornózás céljából visszaadtak, a termékeket visszaadták, a pénzt visszakapták. A fiatalkorú személyek rendelésekor nem kérdezte meg a kiszolgálást végző alkalmazott, hogy elmúltak-e már 18 évesek, illetve nem kért tőlük igazolványt életkorának igazoltatása céljából, hanem kiszolgálta őket. Mindeközben a hatóság munkatársai hallóés látótávolságon belül voltak kb. 1,5 méterre tartózkodtak a fiatalkorúak mögött lévő asztalnál, így az ellenőrzés során a jegyzőkönyvben rögzítetteket saját maguk is tapasztalták. A fiatalkorú személyek kiszolgálását követően a felügyelők felfedték kilétüket és tájékoztatták a kiszolgálást végző alkalmazottat arról, hogy hatósági ellenőrzés lefolytatása történt és a jelenlévő fiatalkorú személyek is részt vettek ezen ellenőrzésben. A fiatalkorúakat a hatóság megbízólevéllel alkalmazta - mely az ellenőrzés során a vállalkozásnak bemutatásra került - igazoltan nem töltötték még be a 18. életévüket. A fiatalkorú személyek öltözetük, megjelenésük, viselkedésük alapján nem néztek ki 18 évesnek vagy ennél idősebbnek. Az ellenőrzés során a hatóság munkatársai a fiatalkorúak megbízólevelét megmutatták a kiszolgálást végző alkalmazottnak, valamint a Csornai Rendőrkapitányság munkatársai igazolták az ellenőrzésben részt vevő fiatalkorú személyek életkorát. A felügyelők - valamennyi próbavásárolt italokat - kalibrált mérőeszközzel visszamérték és az alábbi eltérést tapasztalták a kért és a kifizetett, valamint a kiszolgált mennyiségek között: a kért és kiszolgált 2 dl édes fehérborért 120 Ft-ot fizettek. Visszamérés után a mennyiség 186 dl volt, melyért 112 Ft-ot kellett volna fizetni, ezért 8 Ft eltérés keletkezett a fogyasztó hátrányára. Az ügy iratai alapján megállapításra került, hogy a vállalkozás a kereskedelmi
3 tevékenysége gyakorlása során nem tartotta be a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 16/A. § (1) és (4) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket, amelyek értelmében: (1) „Tilos tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére - a kizárólag orvosi rendelvényre kiadható gyógyszer kivételével - alkoholtartalmú italt értékesíteni, illetve kiszolgálni." (4) „Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott korlátozás érvényesítése érdekében a vállalkozás vagy annak képviselője kétség esetén felhívja a fogyasztót életkorának hitelt érdemlő igazolására. Az életkor megfelelő igazolásának hiányában a termék értékesítését, illetve kiszolgálását meg kell tagadni." A hatóság megállapította továbbá, hogy a kevesebb mennyiségű ital kiszolgálásával a vállalkozás megsértette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) 3. § (1) bekezdését, miszerint: „Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat." Az Fttv. 2. § d) pontja értelmében: „kereskedelmi gyakorlat: a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával ... közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása ... vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja..." Az Fttv. 2. § e) pontja alapján: „kereskedelmi kommunikáció: a vállalkozás önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével közvetlenül összefüggésben történő információközlés, függetlenül annak megjelenési módjától, eszközétől..." Az Fttv. 3. § (2) és (3) bekezdései szerint: „Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §)." Az Fttv 6. § (1) bekezdésének bb) és c) pontja szerint: „Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: ... b) az áru lényeges jellemzői, így különösen .... bb) mennyisége ... c) az áru ára, illetve díja, ... ."
4
A fenti rendelkezések értelmében a vállalkozás tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg azáltal, hogy a próbavásárlás során az űrmértékre értékesített termékek lemérése során magasabb eladási árat számított fel, mint amennyi a visszamérés alapján indokolt lett volna. A megtévesztő kereskedelmi gyakorlat jelen esetben tehát az, hogy a vállalkozás a megvásárolni kívánt termékek űrmértékére vonatkozóan valótlan tájékoztatást adott, amelynek következtében a magasabb eladási ár került felszámításra. Az Fttv. 9. § (1) bekezdése szerint: „A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll." Az Fttv. 10. § (1) bekezdése értelmében: „A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt ... a fogyasztóvédelmi hatóság jár el." Az Fttv. 19. §-a kimondja, hogy: „A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására irányuló eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel a) a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) ... rendelkezéseit kell alkalmazni." Az Fgytv. 45/A. § (1) - (2) bekezdéseiben foglaltak szerint: (1) A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi - a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével - a) a forgalmazással, szolgáltatásnyújtással, b) a gyermek- és fiatalkorúak védelmével, c) a fogyasztói csoporttal, d) a panaszkezeléssel, ügyfélszolgálattal, fogyasztóvédelmi referens foglalkoztatásával, valamint e) a vállalkozás válaszirat küldésére vonatkozó - békéltető testületi eljárásban fennálló - kötelezettségével összefüggő, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. (2) A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a külön jogszabályban fogyasztóvédelmi rendelkezésként meghatározott rendelkezések betartását, és - ha a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik - eljár azok megsértése esetén." A Fgytv. 47. § (1) bekezdése előírja, hogy: „Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny - figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg:
5 b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, (...) i) fogyasztóvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki." Kelt: Győr, 2016.
Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,
