Iktatószám: GY/001/00337-0019/2016 Tárgy:
Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat
Határozatszám: 1607K-00144 HATÁROZAT I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, mint fogyasztóvédelmi hatóság (továbbiakban: hatóság) a Gaja-Opticomp Kft. (székhely: 1116 Budapest, Temesvár u. 20., adószám: 12430136-2-43). számára megtiltja a jogsértő magatartás folytatását az árubemutatók szervezése során, a fogyasztók számára az ügyleti döntés szempontjából lényeges információt ne hallgasson el az utazásszervező tevékenységére vonatkozó jogosultsága tekintetében. Fenti kötelezettségének a vállalkozás e határozat jogerőre emelkedésének napjától köteles eleget tenni. A hatóság a jogerős határozatot nyilvánosan közzéteszi. INDOKOLÁS 2016. február 22. napján a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztálya
2 témavizsgálat keretében hatósági ellenőrzést végzett a Gaja-Opticomp Kft. által szervezett, Győr, Dessewffy u. 10 szám alatti Muskátli Étteremben megtartott termékbemutatón. A termékbemutatót Duman Hakan (6200 Kiskőrös, Mohácsi u. 20.) tartotta. A hatósági ellenőrzés adatait a GYFO-000576 számú jegyzőkönyv tartalmazza. A jegyzőkönyv mellékleteként csatolásra került 1 db meghívó. Az ellenőrzés során 23 db fényképfelvétel, illetve az előadás időtartama alatt hangfelvétel készült. Az árubemutatóra a vendégek meghívása névre szóló meghívóval történt. A meghívón „Olaszország: Garda tó, Verona, Portogruaro - Garda tavi hajózással!" címmel egy utazást ajánlottak a meghívottak figyelmébe. A meghívón a következő feliratok szerepeltek: „Jelentkezzen időben, nehogy lemaradjon! 39 990,- Ft/fő"; „Jelentkezzen, érdeklődjön a részletes programok után az előadáson!". A termékbemutatón a „Thermic védőhálós derékalj" elnevezésű termék került bemutatásra. A meghívón feltüntetett utazással kapcsolatban a helyszíni ellenőrzés időtartama alatt nem érdeklődött egyetlen vevő sem. Az előadás során szerződéskötés sem a Thermic védőhálós derékalj, sem a Garda tavi utazás tekintetében nem történt. Az ügyfélszolgálat működtetését előíró, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (továbbiakban Ker. tv.) 5/C §-a alapján az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést végző kereskedő köteles ügyfélszolgálat működtetéséről gondoskodni. A tényállás tisztázása érdekében a hatóság több ízben adatszolgáltatásra, nyilatkozattételre hívta fel a vállalkozást az ügyfélszolgálat működtetésével kapcsolatos kérdésekben. A vállalkozás nyilatkozata alapján, a székhelyén (1116 Budapest, Temesvár u. 20. 2-310.), valamint Győr-Moson-Sopron megyében a 9024 Győr, Babits M. u. 42. címen működtet ügyfélszolgálatot. A Ker.tv. 2 § 25. pontja alapján: „utazásszervezői tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében személyszállítási, szállás- és egyéb turisztikai szolgáltatások (így különösen étkezés, idegenvezetés, szórakoztató, illetve kulturális program) közül legalább kettőnek az együttesét tartalmazó szolgáltatás (a továbbiakban: utazási szolgáltatás) összeállítása és nyújtása;".
3 Az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint: „Utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenységet Magyarországon csak az az utazási vállalkozó folytathat, aki a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben (a továbbiakban: Kertv.), valamint az e §-ban előírt feltételeknek megfelel, és e tevékenységét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: Szolgtv.) foglaltak szerint bejelentette." A fenti jogszabályokra, valamint a vállalkozás által az árubemutatóra invitáltak részére kiküldött meghívóra tekintettel a hatóság 2016. április 26. napján kelt levelében szignalizációval élt a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (továbbiakban MKEH) felé, mivel az MKEH által vezetett, és a honlapján közzétett utazásszervezői, utazásközvetítői tevékenységet folytatókról vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásban a Gaja-Opticomp Kft. nem szerepelt. A hatósághoz 2016. május 13. napján érkezett az MKEH tájékoztatása, miszerint „a Hivatal utazásszervezői és utazásközvetítői jogosultsággal rendelkező szolgáltatókról vezetett hatósági nyilvántartásában U-001713 nyilvántartási számon, utazásszervezői (nemzetközi) szolgáltatási tevékenységet végző vállalkozásként szerepel a Gaja-Opticomp Kft.". A hatóság a fentiekre tekintettel 2016. május 18. napján belföldi jogsegély keretében az MKEH felé fordult, azzal a kérdéssel, hogy a vállalkozás mely naptól gyakorolhatja az utazásszervezői tevékenységét. Az MKEH 2016. május 25. napján érkezett válaszában az alábbiakról tájékoztatta a hatóságot: „....a Gaja-Opticomp Kft. az utazásszervezői tevékenységét 2016. március 29-től kezdve jogszerűen gyakorolhatta egészen a Hivatal által megküldött 2016. április 4-i keltezésű figyelmeztetés átvételéig, amely időpont a postai tértivevény visszaérkezése hiányában nem határozható meg pontosan. A vállalkozás tovább folytathatta/folytathatja az utazásszervezői tevékenységét a második 2016. április 25-én beérkezett bejelentése megtételétől folyamatosan, mely alapján végül nyilvántartásba lett véve.". A fentiek alapján a hatóság megállapította, hogy a termékbemutató időpontjában 2016. február 22. napján, és előtte, amikor a személyes meghívón feltüntetett utazási ajánlatot az árubemutató résztvevői részére kipostázta, nem rendelkezett olyan jogosultsággal, hogy utazásszervezői tevékenységet folytasson, mivel ezen tevékenységét nem jelentette be a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal felé. A hatóság megállapította, hogy a Gaja-Opticomp Kft. a tevékenysége gyakorlása során megsértette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban Fttv.) 3. § (1), (2)
4 és (3) bekezdését és az Fttv. 7. § (1) bekezdését. „3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §)."
„7. § (1) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas (a továbbiakban: megtévesztő mulasztás)." A fenti rendelkezések értelmében a Gaja-Opticomp Kft. tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg azáltal, hogy olyan utazási ajánlatot kommunikált az árubemutatóra meghívottak részére, amelynek szervezésére nem rendelkezett jogosultsággal, tehát az ügyleti döntés szempontjából lényeges információt hallgatott el, ezzel megtévesztve a fogyasztókat. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. Törvény (továbbiakban Fgytv.) 45/A. § rendelkezése alapján „(1) A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi - a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével - a) a forgalmazással, szolgáltatásnyújtással, b) a gyermek- és fiatalkorúak védelmével, c) a fogyasztói csoporttal, d) a panaszkezeléssel, ügyfélszolgálattal, fogyasztóvédelmi referens foglalkoztatásával, valamint e) a vállalkozásnak a békéltető
5 testületre vonatkozó 17/A. § (1a) bekezdése szerinti tájékoztatási, valamint a békéltető testületi eljárásban fennálló, a 29. § (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségével összefüggő, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. (2) A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a külön jogszabályban fogyasztóvédelmi rendelkezésként meghatározott rendelkezések betartását, és - ha a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik - eljár azok megsértése esetén. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseken túl, ha külön törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a) az áru fogyasztók számára való értékesítésére, b) a fogyasztóknak forgalmazott termék minőségére, összetételére, csomagolására, c) a fogyasztóknak értékesítésre szánt, illetve értékesített áru mérésére, hatósági árára vagy egyébként kötelezően megállapított árára, d) a fogyasztói panaszok intézésére, e) a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézésére, f) a termék forgalmazása vagy szolgáltatás nyújtása során az egyenlő bánásmód követelményére, továbbá g) a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén."
Az Fgytv. 47. § (1) bekezdése előírja, hogy: „Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny - figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg: ... b) megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását,,(...) i) fogyasztóvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki." Kelt: Győr, 2016.
Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,
