A Békés Megyei Bíróságon, mint Cégbíróságon a Cg. 04-02-000439 cégjegyzékszám alatt nyilvántartott Kondorosi Takarékszövetkezet 1992. június 19. napján elfogadott, az idıközi módosításokkal
egységes szerkezető Alapszabálya
2
A L A P S Z A B Á L Y I. 1.) A szövetkezet cégneve, székhelye, telephelyei A szövetkezet cégneve: Kondorosi Takarékszövetkezet A szövetkezet székhelye: 5553 Kondoros Csabai út 14. sz. A szövetkezet fióktelepei: 5674 Kétsoprony Dózsa Gy.u.27. sz. 5673 Kamut Petıfi S.u.42. sz. 5600 Békéscsaba V. ker. Orosházi u.47. sz. 5600 Békéscsaba Andrássy út 24-28. 5600 Békéscsaba Lencsési u.42-44. sz. 5671 Békéscsaba VII. ker. Október 23 tér 2/1. sz.
2.) A szövetkezet célja és feladata A takarékszövetkezet a tagok személyes közremőködésével és vagyoni hozzájárulásával, demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló pénzintézeti és más kiegészítı, vagy kapcsolódó üzleti (egyéb) tevékenységet folytat. A takarékszövetkezet jogi személy. A takarékszövetkezet célja, hogy a pénzbeli megtakarításokat saját, önálló szervezete útján összegyőjtse és meghatározott körben pénzforgalmi- és hitelmőveleteket, valamint egyéb szolgáltatásokat végezzen.
3.) A takarékszövetkezet tevékenységi köre Fı tevékenység:
6419 ’08
Egyéb tevékenység: 6499 ’08
Egyéb monetáris közvetítés Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés
6612 ’08
Értékpapír-,árutızsdei ügynöki tevékenység
6619 ’08
Egyéb pénzügyi kiegészítı tevékenység
6629 ’08
Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítı tevékenysége
A takarékszövetkezet pénzintézeti tevékenységét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélye alapján végzi.
3
II. A szövetkezet önkormányzati szervezete, szerveinek mőködése A takarékszövetkezet szervezete: a.) részközgyőlés a.) küldöttgyőlés b.) igazgatóság c.) felügyelı bizottság d.) a takarékszövetkezet és az igazgatóság elnöke e.) központi adminisztráció, munkaszervezet f.) kirendeltségek munkaszervezete A takarékszövetkezet testületi szervei: a.) részközgyőlés a.) küldöttgyőlés b.) igazgatóság c.) felügyelı bizottság
1.) A részközgyőlés A közgyőlést a takarékszövetkezet a tagok 500 fı feletti számára, továbbá a kiterjedt mőködési területre figyelemmel részközgyőlések formájában tartja meg. A részközgyőlési körzeteket az alábbi irányelvek szerint kell kialakítani: a részközgyőlési körzetek területi elv alapján kerülnek kialakításra. Békéscsabán 1, Kétsopronyon 1, Kamuton 1, Kondoroson 1 részközgyőlési körzetet alakít ki a takarékszövetkezet a következık szerint: I. sz. részközgyőlési körzet Kondoros (A részközgyőlés helye: Kondoros, Csabai út 14.) Kondoros helység egész területe. A kondorosi kirendeltségnél takarékszövetkezeti tagként belépı vidéki tagok. II. sz részközgyőlési körzet Kétsoprony (A részközgyőlés helye: Kétsoprony, Dózsa Gy. u. 27.) Kétsoprony helység egész területe. A kétsopronyi kirendeltségnél takarékszövetkezeti tagként belépı vidéki tagok. III. sz. részközgyőlési körzet Kamut (A részközgyőlés helye: Kamut, Petıfi u. 42.) Kamut helység egész területe. A kamuti kirendeltségnél takarékszövetkezeti tagként belépı vidéki tagok. IV. sz. részközgyőlési körzet
Békéscsaba
(A részközgyőlés helye: Békéscsaba, Orosházi út 47.) Békéscsaba város egész területe.
4
Az V. kerületi, a Belvárosi, a Lencsési takarékszövetkezeti tagként belépı vidéki tagok.
és a VII. kerületi kirendeltségeknél
Az elızıekben megjelölt helységekbe összeívott részközgyőléseket azonos napirenddel kell megtartani. A közgyőlés döntéseit a részközgyőléseken leadott szavazatok összesítésével az igazgatóság állapítja meg. A meghozott határozatokról a tagokat az összesítést követı 15 napon belül – postakönyvvel igazoltan feladott – levélben értesíteni kell, ide nem értve a részközgyőléseken elhangzott, a szövetkezet tevékenységérıl szóló tájékoztató elfogadását. Az elfogadott határozatokat a Takarékszövetkezet székhelyén és fióktelephelyein lévı hirdetıtáblán is közzé kell tenni. A részközgyőlést az Igazgatóság hívja össze. Soron kívül is össze kell hívni, ha ezt a tagok legalább 10%-a, vagy a felügyelı bizottság írásban – az ok megjelölésével – indítványozza, valamint, ha olyan ügyrıl kell határozni, amely a részközgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik és a késedelmes döntés a szövetkezet mőködıképességét veszélyeztetné, illetve a szövetkezet jogszabályban vagy alapszabályban elıirt kötelezettségének megsértésével járna. A részközgyőlést (soron kívüli részközgyőlést) a hely, az idıpont és a napirend közlésével, a megjelölt idıpont elıtt legalább 15 nappal, írásban kell összehívni, a tagok nevére szóló meghívó – postakönyvvel igazoltan feladott – levélben történı megküldésével, valamint a Takarékszövetkezet székhelyén és fióktelephelyein kihelyezett hirdetmény útján. A részközgyőlési meghívónak tartalmaznia kell: a) a szövetkezet cégnevét és székhelyét; b) a részközgyőlés idıpontját és helyét; c) részközgyőlések tartása esetén az erre a körülményre történı utalást; d) a részközgyőlés napirendjét; e) határozatképtelenség esetére a megismételt részközgyőlés idıpontját, helyszínét, napirendjét – utalással arra, hogy a megismételt részközgyőlés napirendje megegyezik az eredeti részközgyőlés napirendjével – és az eltérı határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást; f) a részközgyőlés késıbbi idıpontban történı esetleges folytatásának idıpontját. A részközgyőlés napirendi pontjaival kapcsolatos iratokat nem kötelezı valamennyi tagnak megküldeni. Ebben az esetben a részközgyőlési meghívónak tartalmaznia kell, hogy a tag kérésére az iratokat a szövetkezeti hitelintézet a székhelyén és fióktelephelyein (együttesen: kirendeltségein) rendelkezésre bocsátja. A tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet napirendre kell venni. Az indítványt legkésıbb a részközgyőlés megtartását 8 nappal megelızıen kell benyújtani az igazgatóságnak. Az így kiegészített napirendet a tagoknak a részközgyőlés idıpontját legalább 3 nappal megelızıen meg kell küldeni. A közzétett (kiegészített) napirenden nem szereplı ügyben - a 2006. évi X. tv. 22 § (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a részközgyőlés nem hozhat döntést. A részközgyőlés határozatképes, ha a tagok legalább fele jelen van.
5
Határozatképtelenség esetén a 8 napon belüli idıpontra azonos napirenddel összehívott újabb részközgyőlés – az eredeti napirend tekintetében – a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, az így megismételt részközgyőlése az eredeti napirendre felvett bármely kérdésben – ide nem értve a részjegy névértékének felemelését – hozhat határozatot. A részközgyőlés levezetı elnökét, a jegyzıkönyvvezetıt, és a jegyzıkönyv két hitelesítıjét az Igazgatóság javaslata alapján a részközgyőlés választja meg. A részközgyőlés hatáskörébe tartozik: a.) döntés – az alapszabály keretei között – a fel nem osztható vagyon sorsáról b.) a szövetkezet egyesülésének, szétválásának, átalakulásának és megszőnésének elhatározása c.) belépés szövetkezetbe, gazdasági társaságba és kilépés onnan, továbbá szövetkezet, gazdasági társaság alakítása, ha a bevitt vagyoni érték meghaladja a saját tıke 1/3-át d.) a küldöttgyőlésbe a küldöttek megválasztása, felmentése e.) döntés a részjegy névértékének megváltoztatásáról. f.) döntés az alapszabály megállapításáról, módosításáról g.) a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappá történı minısítése, valamint döntés a közösségi alap felhasználásának fıbb elveirıl. A részközgyőlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A részközgyőlés határozatait a jelen lévı tagok egyszerő szótöbbségével hozza, kivéve az alábbiakat. A részközgyőlésen jelen lévı tagok kétharmadának igenlı szavazata szükséges: az Sztv-ben foglaltaktól, szövetkezeti hitelintézet esetében eltérést engedı Hpt. alapján: a.) az alapszabály megállapításához, módosításához b.)a szövetkezet egyesülésérıl való döntéshez c.) a részjegyek névértékének megváltoztatásához. A részközgyőlésen jelenlévı tagok szavazatának kétharmadát kitevı szavazattöbbség szükséges: az Sztv alapján a.) döntés a szövetkezet felszámolásának kezdeményezésérıl, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról, b.) döntés a befektetı tag felvételérıl. Ennek során a befektetı taggal meg kell állapodni a befektetı tagi jogviszony megszőnése esetén az elszámolás idıpontjáról és módjáról. c.) döntés a pótbefizetés elrendelésérılA szövetkezet összes tagja kétharmadának szavazata szükséges: a.) döntés a szövetkezet szétválásáról, gazdasági társasággá történı átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszőnésérıl A részközgyőlésen minden tagot egy-egy szavazat illet meg. Írásban szavazni nem lehet. A tag csak a szövetkezet tagját hatalmazhatja meg a részközgyőlésen történı képviseletre azzal, hogy egy tag kizárólag egy további tagot képviselhet.
6
2.) A küldöttgyőlés A szövetkezetben küldöttgyőlés mőködik. A küldötteket a tagok körébıl a részközgyőlésen nyílt szavazással választják. A küldöttek megválasztásának idıtartama 5 évre szól. Egy küldött legfeljebb 70 tagot képviselhet. A küldöttek száma 55 fı. Ha azonban a küldöttek száma valamilyen oknál fogva a választási ciklus alatt 50 fı alá csökken, pótlásuk a következı rendes éves részközgyőlésen történik. A küldöttgyőlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal az igazgatóság hívja össze. Soron kívül is össze kell hívni a küldöttgyőlést, ha ezt a tagok legalább 10%-a, vagy a felügyelı bizottság írásban – az ok megjelölésével – indítványozza, valamint, ha olyan ügyrıl kell határozni, amely a küldöttgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik és a késedelmes döntés a szövetkezet mőködıképességét veszélyeztetné illetve a szövetkezet jogszabályban vagy alapszabályban elıirt kötelezettségének megsértésével járna. A küldöttgyőlést – annak idıpontját legalább 15 nappal megelızıen a napirend közlésével – írásban kell összehívni, a küldöttek nevére szóló meghívót – ajánlott postai küldeményként – levélben kell megküldeni, vagy az átvétel idıpontjának igazolásával, személyes kézbesítés útján kell átadni. A küldöttgyőlés összehívásánál és lebonyolításánál egyebekben az alapszabály II/1. pontban a részközgyőlésnél meghatározottak szerint kell eljárni. A küldöttgyőlés határozatképes, ha a küldöttek legalább kétharmada jelen van. A határozatképtelenség miatt összehívásra kerülı újabb küldöttgyőlés idıpontját legalább 15 nappal megelızıen a napirend közlésével, írásban a küldöttek nevére szóló meghívó – ajánlott postai küldeményként – levélben való megküldésével, vagy az átvétel idıpontjának igazolásával személyes kézbesítés útján történı átadással kell összehívni és az összehívást mindaddig meg kell ismételni, amíg a küldöttgyőlés nem határozatképes. A küldöttgyőlés határozatait a jelenlévı küldöttek több mint felének szavazatával és nyílt szavazással hozza. Az Alapszabály módosítása tárgyában hozott határozat jóváhagyásához a jelen lévı tagok kétharmadának elfogadó szavazata szükséges. Az igazgatóság tagjainak, elnökének, illetıleg a felügyelı bizottság tagjainak, elnökének a megválasztása és felmentése a jelen lévı küldöttek több mint felének titkos szavazásával történik. A meghozott határozatokat – 15 napon belül – a tagokkal a szövetkezet székhelyén és fióktelephelyein lévı hirdetıtáblán Hirdetmény útján kell közölni. A küldöttgyőlés hatáskörébe tartozik: a.) az alapszabály megállapítása, módosítása; b.) az igazgatóság elnökének (elnök-ügyvezetıjének) és tagjainak, valamint a felügyelı bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása, tiszteletdíjuk megállapítása;
7
c.) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; d.) a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappá történı minısítése, valamint döntés a közösségi alap tárgyévi keretösszegérıl, és felhasználásának fıbb elveirıl; e.) az éves beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról vagy a veszteség fedezetének forrásáról, az osztalék mértékérıl, az éves üzletpolitika jóváhagyása; f.) az alapszabályban meghatározott esetekben a tag kizárása, illetıleg a tagot kizáró határozat felülvizsgálata; g.) döntés a szövetkezet vezetı tisztségviselıje elleni kártérítési per megindításáról; h.) döntés a szövetkezeti szövetségbe történı belépésrıl, illetve az abból történı kilépésrıl; i.) döntés a csıdeljárás iránti kérelem benyújtásáról, valamint csıdegyezség jóváhagyásáról;
3.) Az igazgatóság A küldöttgyőlés 6 tagú igazgatóságot választ 5 évre szólóan. Ha azonban ez a létszám valamilyen oknál fogva a választási ciklus alatt csökken, pótlása a következı rendes éves küldöttgyőlésen történik. Az igazgatóság legalább 1 tagját az ügyvezetık közül kell választani / belsı igazgatósági tag /. A küldöttgyőlés az igazgatóság tagjai közül megválasztja az igazgatóság elnökét, aki egyben a takarékszövetkezet elnöke. Az igazgatóság tagjává csak a szövetkezet tagja választható. Az igazgatósági tagok többségének állandó belföldi lakóhellyel rendelkezı magyar állampolgárnak kell lenni. A belsı igazgatósági tagok (ügyvezetık) munkaviszonyának megszőnése esetén az igazgatósági tagsági tisztségük egyidejőleg megszőnik. A Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetıjének, ügyvezetı igazgatójának megválasztáshoz, kinevezéséhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elızetes engedélye szükséges. Az igazgatóság a tevékenységéért a küldöttgyőlésnek tartozik felelısséggel. Tevékenységérıl, a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérıl évente legalább egyszer köteles a küldöttgyőlésnek és három havonként a felügyelı bizottságnak beszámolni. Az igazgatóság köteles érdemben megtárgyalni a Felügyelı Bizottság javaslatait, indítványait és azok tárgyában határozni. Az igazgatóság a jogszabályban, az alapszabályban, a részközgyőlés/küldöttgyőlés határozatainak megfelelıen irányítja a szövetkezet tevékenységét.
Az igazgatóság hatásköre a.) elıkészíti és összehívja a részközgyőléseket és a küldöttgyőlést b.) jóváhagyja a takarékszövetkezet szervezeti és mőködési szabályzatát, megállapítja az alapszabályon kívül a szövetkezet önkormányzati és egyéb szakmai szabályzatait, kialakítja a szövetkezet munkaszervezetét c.) a hatáskörébe tartozó szövetkezeti vezetı állású dolgozók felett munkáltatói jogot gyakorol, kinevezi az ügyvezetıket felettük munkáltatói jogokat gyakorol; külön szabályzatot hoz létre a munkáltatói jogok gyakorlásáról d.) dönt a tagfelvételi kérelmekrıl, a szövetkezeti tag tagsági viszonyának kizárással történı megszőntetésérıl
8
e.) elkészíti a szövetkezet éves üzletpolitikai célkitőzéseire vonatkozóan javaslatát, s azt az éves beszámolóval együtt a küldöttgyőlés elé terjeszti f.) a részközgyőlések, a küldöttgyőlések és a saját maga által hozott határozatok végrehajtásának megszervezése, ellenırzése g.) gondoskodik a felügyelı bizottság, illetve a külsı szervek által végzett vizsgálatokból eredı intézkedések megtételérıl h.) szervezi a szövetkezeti oktatást, a szövetkezet tagjait érintı mővelıdési és sportfeladatokat; i.) a felügyelı bizottság hatáskörébe tartozó ellenırzési feladatok kivételével megszervezi a szövetkezeti belsı ellenırzést j.) biztosítja a felügyelı bizottság zavartalan mőködéséhez szükséges anyagi-, tárgyi- és személyi feltételeket k.) dönt a törvényileg hatáskörébe utalt hitelügyekben l.) dönt a takarékszövetkezetbe, gazdasági társaságba való belépés-, illetve kilépés-, gazdasági társaság alapítása kérdésében, ha a bevitt vagyoni érték halmozottan nem haladja meg a saját vagyon 10%-át m.) dönt a volt tag részére járó részesedés, továbbá a részjegy összeg visszafizetésének módjáról, idıpontjáról, n.) dönt a tagok részére nyújtandó ingyenes vagy kedvezményes juttatások konkrét körérıl, módjáról, összegérıl, o.) dönt a takarékszövetkezet és a tagokat érintı minden olyan kérdésben, amelyek nem tartoznak a közgyőlés (részközgyőlés), a küldöttgyőlés, illetve az ügyvezetık hatáskörébe, p) jóváhagyja a takarékszövetkezet javadalmazási politikáját. Az igazgatóság hatáskörének megváltoztatásakor Felügyeletének elızetes engedélye szükséges.
a
Pénzügyi
Szervezetek
Állami
Az igazgatóság üléseit szükség szerint, de legalább háromhavonta tartja. Az összehívás az elnök feladata, az írásbeli meghívót az ülést megelızıen legalább 5 nappal kell megküldeni. Az igazgatóság határozatképes, ha az ülésen a tagok kétharmada jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerő szótöbbséggel hozza. A jelenlévık több, mint kétharmados többsége szükséges a belsı hitelekrıl szóló döntésrıl. Szavazategyenlıség esetén az elnök szavazata dönt. Az igazgatóság üléseirıl jegyzıkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlévı igazgatósági tagok nevét, az elhangzott indítványokat, a meghozott döntéseket, illetve a döntés elleni tiltakozásokat. A jegyzıkönyvet az igazgatóság elnöke és két jelen lévı további igazgatósági tag írja alá. Az igazgatósági ülésrıl készített jegyzıkönyvet valamennyi igazgatósági tagnak és a felügyelı bizottság elnökének, az ülést követı 15 napon belül – függetlenül attól, hogy az ülésen részt vett-e – meg kell küldeni.
4.) A felügyelı bizottság A szövetkezet tevékenységének egészére kiterjedı folyamatos ellenırzés megvalósítására a küldöttgyőlés a tagok sorából titkos szavazással 5 éves idıtartamra 5 tagú felügyelı bizottságot és a bizottság tagjai közül elnököt választ. Ha azonban ez a létszám valamilyen oknál fogva a választási ciklus alatt csökken, pótlása a következı rendes éves küldöttgyőlésen történik.
9
A Felügyelı Bizottság tagjai a takarékszövetkezettel nem állhatnak munkaviszonyban. Megbízatásuk elfogadása idıpontjában írásban nyilatkoznak arról, hogy törvényi és egyéb összeférhetetlenségi ok személyükben megválasztásukkor nem áll fenn. A felügyelı Bizottság elnökévé történı megválasztáshoz a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elızetes engedélye szükséges. A felügyelı bizottság tevékenységérıl évenként köteles beszámolni a küldöttgyőlésnek. A felügyelı bizottság ülésére szóló írásbeli meghívót az ülés napját megelızıen legalább 5 nappal meg kell küldeni. Az összehívás a felügyelı bizottsági elnök feladata. A felügyelı bizottság üléseit legalább háromhavonként tartja, amelyrıl és vizsgálatáról jegyzıkönyvet kell készíteni. A jegyzıkönyv tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelen lévı felügyelı bizottsági tagok nevét, az elhangzott indítványokat, a meghozott döntéseket, illetve a döntés elleni tiltakozásokat. A jegyzıkönyvet a felügyelı bizottság elnöke és két jelen lévı további felügyelı bizottsági tag írja alá. Az ülés határozatképes, ha azon a tagok legalább kétharmada jelen van. A felügyelı bizottság ellátja a tagok tulajdonosi és önkormányzati érdekeinek képviseletét és ennek érdekében a szövetkezet egész tevékenységére kiterjedı folyamatos ellenırzést végez. A felügyelı bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerő szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlıség esetén az elnök szavazata dönt. A felügyelı bizottság a.) gondoskodik arról, hogy a szövetkezet rendelkezzen az eredményes mőködéshez szükséges, átfogó ellenırzési rendszerrel, a szövetkezet szerveinek mőködésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat b.) az igazgatóságot felhívhatja, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak vagy más önkormányzati szabálynak megfelelıen járjon el c.) indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak a felmentését, felelısségre vonását, továbbá a részközgyőlés összehívását d.) összehívhatja a részközgyőlést és a küldöttgyőlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének e.) az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a részközgyőlés és a küldöttek részére a szövetkezet gazdálkodásáról, e nélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható f.) véleményt nyilvánít a részközgyőlés elé terjesztett más beszámolókról és jelentésekrıl g.) javaslatot tesz a megválasztandó könyvvizsgáló személyére és díjazására, javaslatot tesz a küldöttgyőlésnek a vezetı tisztségviselık díjazásának megállapítására g.) egyetértési joga van a belsı ellenır munkaviszonyával kapcsolatos kérdésekben és irányítja a belsı ellenırzést h.) tevékenységérıl a küldöttgyőlésnek legalább évente egyszer beszámol i.) a szövetkezeten belül jogsértések, érdeksérelmek ügyében és tagsági jogvitákban egyeztetést végez a sérelmet szenvedett fél és a sérelmet okozó fél között.
10
A szövetkezet illetékes szervei kötelesek érdemben megtárgyalni a felügyelı bizottság javaslatait, indítványait és azokban határozni. A felügyelı bizottság elnöke, vagy a felügyelı bizottság által megbízott tagja az igazgatósági üléseken és a szövetkezet bármely testületének ülésén tanácskozási joggal részt vehet. A felügyelı bizottság jogosult a szövetkezet irataiba betekinteni, továbbá a szövetkezet vezetı tisztségviselıitıl, alkalmazottaitól felvilágosítást kérni. A felügyelı bizottság a szövetkezet igazgatóságától, elnökétıl és minden más vezetıjétıl független.
5.) Könyvvizsgáló A takarékszövetkezetnél könyvvizsgáló mőködik, akit a küldöttgyőlés a felügyelı bizottság elıterjesztése alapján 1 évi idıtartamra választ meg. A könyvvizsgáló a feladatait a Hpt., a könyvvizsgálókra vonatkozó jogszabályok, valamint a gazdasági társaságokról szóló 2006.évi IV. törvény alapján köteles ellátni.
6.) A takarékszövetkezet és az igazgatóság elnöke Az elnök-ügyvezetı, mint az igazgatóság elnöke szervezi az igazgatóság, mint testület mőködését, intézkedik annak összehívásáról, döntései elıkészítésérıl, határozatai végrehajtásáról. A takarékszövetkezet és az igazgatóság elnöke választott vezetı tisztségviselıként látja el tevékenységét. Az igazgatóság elnöke irányító tevékenysége során gondoskodik a szövetkezeti törvényben és az alapszabályban foglaltak maradéktalan betartásáról és betarttatásáról. Tevékenységét és hatáskörét részletesen a Szervezeti- és Mőködési Szabályzat tartalmazza.
7.) Ügyvezetık Az ügyvezetıi tisztség az igazgatóság által kiírt pályázat útján, 5 éves idıtartamra szóló kinevezéssel tölthetı be. Az ügyvezetık a szövetkezet vezetı tisztségviselıinek minısülnek. A szövetkezetnek legalább két ügyvezetıt kell alkalmaznia. Az ügyvezetık kinevezéséhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elızetes engedélye szükséges. Az ügyvezetık feladata különösen: -
az alapszabály I/3 pontjában meghatározott tevékenységek ellátásának felelıs szakmai irányítása a szövetkezet nevében jogosultak – az I/3 pont szerinti tevékenységekkel kapcsolatban – kötelezettségvállalásra aláírási jogosultságuk a cégjegyzésen kívül kiterjed a bankszámla feletti rendelkezésre is
11
Tevékenységüket és hatáskörüket részletesen a Szervezeti- és Mőködési Szabályzat tartalmazza.
8.) Központi adminisztráció, munkaszervezet Ellátja a takarékszövetkezet egész szakmai, pénzügyi tevékenységét, összegzi a kirendeltségek munkáját. Tevékenységének részletes szabályait a Szervezeti- és Mőködési Szabályzat tartalmazza. Kirendeltségek munkaszervezete Az adott településeken végzi a takarékszövetkezet pénzügyi, szakmai tevékenységét, a központ és az igazgatóság által meghatározott elıírások keretei között. Mőködését a Szervezeti- és Mőködési Szabályzat tartalmazza.
9.) Vezetı tisztségviselık, az összeférhetetlenség és a felelısség A szövetkezet vezetı tisztségviselıi: -
ügyvezetık az igazgatóság elnöke és tagjai
Vezetı tisztségviselı csak a szövetkezet tagja lehet. Nem lehet vezetı tisztségviselı: -
akit a bíróság cselekvıképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett akit bőncselekmény miatt jogerısen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig amíg a büntetett elıélethez főzıdı hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató szövetkezetnél továbbá akinél a törvényben szabályozott egyéb összeférhetetlenségi ok áll fenn
Közeli hozzátartozók (Ptk.685.§) és élettársak nem lehetnek ugyanannak a szövetkezetnek vezetı tisztségviselıi. Ilyen kapcsolat esetén összeférhetetlenség áll fenn, egyfelıl a pénz- és anyagkezeléssel megbízott személyek, másfelıl közvetlen felettesük, valamint a felügyelı bizottság elnöke és tagjai között is. A szövetkezet igazgatóságának elnöke, tagjai, ügyvezetıi, és ezek közeli hozzátartozói ( Ptk.685§ b. pont ) nem választhatók meg a felügyelı bizottság tagjává. Ugyanaz a személy – a felügyelı bizottsági tagságtól eltekintve – egyidejőleg legfeljebb két szövetkezetnél vagy gazdasági társaságnál lehet vezetı tisztségviselı. Ugyanaz a személy egyidejőleg legfeljebb öt szövetkezetnél és gazdasági társaságnál választható a felügyelı bizottság tagjává. Az érintett szövetkezetet (gazdasági társaságot) a többes választásról tájékoztatni kell.
12
A szövetkezet vezetı tisztségviselıje: -
nem lehet korlátlanul felelıs tagja gazdasági társaságnak saját nevében nem köthet a takarékszövetkezet tevékenységi körébe tartozó ügyleteket, nem lehet vezetı tisztségviselıje a szövetkezet tevékenységéhez hasonló tevékenységet végzı gazdasági társaságnak.
A vezetı tisztségviselık az ilyen tisztséget betöltı személyektıl általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelességük megszegésével a szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelısek akkor is, ha a szövetkezettel munkaviszonyban állnak. Nem terheli a fentiek szerint felelısség azt a vezetı tisztségviselıt, aki a határozat ellen szavazott, vagy az intézkedés ellen tiltakozott és tiltakozását a felügyelı bizottságnak, ennek hiányában a felügyelı bizottság feladatait ellátó személynek bejelentette. A vezetı tisztségviselı kártérítésre kötelezése a bíróság hatáskörébe tartozik. Megszőnik a vezetı tisztségviselı megbízatása: -
a megbízás idıtartamának lejártával a vezetı tisztségviselı halálával, továbbá lemondásával a küldöttgyőlés általi felmentéssel a tagsági viszonyának megszőnésével az ügyvezetık közül választott belsı igazgatósági tag esetén, a takarékszövetkezettel fennálló munkaviszonya megszőnésével.
Megszőnik a vezetı tisztségviselı megbízása akkor is, ha az összeférhetetlenséget vagy a kizáró okot a felmerüléstıl számított 15 napon belül a vezetı tisztségviselı nem szőnteti meg. A vezetı tisztségviselık felmentésérıl a küldöttgyőlés titkos szavazással dönt.
III. A szövetkezeti tagsági viszony, valamint a tag és a szövetkezet közötti vagyoni kapcsolat 1.) A szövetkezeti tagsági viszony A Takarékszövetkezet tagja lehet minden nagykorú természetes személy – törvényes képviselıjének hozzájárulásával – a 14. életévét betöltött kiskorú személy és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki felvételét kérte a Takarékszövetkezet tagjai sorába, a felvételrıl döntésre jogosult testülettıl és a felvételrıl szóló határozat után az Alapszabályban meghatározott összegő részjegyet, meghatározott idıre és módon befizette. A takarékszövetkezet befektetıi tagok felvételét kizárja. A jogi személy tagok száma nem haladhatja meg a tagok számának egyharmadát. A tagfelvételrıl az igazgatóság dönt.
13
2.) A jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagok együttesen nem haladhatják meg a taglétszám egyharmadát. 3.) A kérelem elbírálása során az Igazgatóság – annak benyújtását követı legközelebbi ülésén - megvizsgálja: a.) a tagfelvétel szövetkezeti törvényben foglalt, valamint az Alapszabály ide vonatkozó feltételeinek megfelelısségét, b.) azt, hogy a kérelmezı képes-e részt venni a szövetkezet tevékenységében, c.) azt, hogy a Takarékszövetkezettel a kérelem benyújtása elıtti üzleti kapcsolatában (természetes személyként, illetve vállalkozást vezetı tisztségviselıjeként, vagy a Hpt.ben szabályozottak szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkezı tulajdonosként) szerzıdés szerinti magatartást tanúsított-e, illetve, hogy a nem szerzıdésszerő magatartásával okozott-e kárt (hitelezési, vagy egyéb veszteséget) a Takarékszövetkezetnek, d.) azt, hogy a kérelmezı a I. fejezet 1. pontjában szereplı településeken lakóhellyel, székhellyel rendelkezik-e, e.) a Takarékszövetkezet által nyújtott pénzügyi és kiegészítı pénzügyi szolgáltatások kérelmezı részérıl legalább három éve történı igénybevételét, f.) azt, hogy a kérelmezı mentes és független-e a Takarékszövetkezet óvatos, körültekintı és megbízható mőködését veszélyeztetı befolyástól és képes-e biztosítani annak gondos tulajdonosi irányítását és ellenırzését, g.) azt, hogy a kérelmezı üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a Takarékszövetkezet feletti hatékony felügyelet és ellenırzés gyakorlását. Az Igazgatóság megtagadja a tagfelvételt, amennyiben a 3/a-g. pontokban foglaltak bármelyikének a felvételt kérı nem felel meg. A döntésrıl a belépni kívánó személyt értesíteni és a részközgyőlést tájékoztatni kell. A tagsági viszony a felvételrıl szóló határozat meghozatalának idıpontjára visszamenı hatállyal jön létre, a részjegy teljes összegének befizetése után. A felvételi kérelmet elutasító döntés ellen a részközgyőléshez lehet fordulni. 4.) A tagsági viszony megszőnik, ha: -
a tag elhalálozik jogi személy tag megszőnik a tag a szövetkezetbıl kilép a tagot kizárják a szövetkezet gazdasági társasággá alakul át a szövetkezet jogutód nélkül megszőnik a tag a vagyoni hozzájárulását (pótbefizetési kötelezettségét) – az alapszabályban részközgyőlési határozatban meghatározott idıpontig – nem teljesíti; ide értve azt az esetet is, amikor a küldöttgyőlési határozatnak megfelelıen részjegye összegét nem egészíti ki az alapszabályban meghatározott részjegyösszegre, és ezáltal nem rendelkezik legalább egy részjeggyel
14
A kilépést írásban, az igazgatóságnak kell bejelenteni. A tagsági jogviszony az annak megszüntetése tárgyában hozott igazgatósági határozat közlésétıl számított 30 nap elteltével szőnik meg, amely azonban nem lehet hosszabb a bejelentéstıl számított három hónapnál. A tag vagyoni hozzájárulásaként befizetett részjegy összegét a tagsági jogviszony megszőnését követı 3 hónapon belül, a kilépés évét megelızı évre a tagot megilletı osztalékot a mérlegmegállapító és elfogadó küldöttgyőlést követıen kell kifizetni. A kilépés évére járó idıarányos osztalék kifizetésére a tárgyév mérlegzáró küldöttgyőlését követı 30 napon belül kerül sor. A tagsági viszony megszőnése utáni idıre a részjegy értékére vetítve – annak kifizetéséig – a kifizetéskor érvényes, Hirdetményben közzétett egy éves könyves betétekre vonatkozó kamatláb szerinti idıarányos kamat illeti meg a jogosultat, amennyiben a részjegy visszafizetésére a takarékszövetkezetnek felróható okból nem került sor. Szövetkezeti hitelintézet tagja, illetıleg örököse (jogutódja) tagsági viszonya megszőnésekor a szövetkezet saját tıkéjébıl legfeljebb a részjegye összegére tarthat igényt. Ha a tagsági viszony a tag halálával, a jogi személy megszőnésével, vagy kilépéssel, kizárással szőnik meg, legfeljebb a megszőnést követı második éves beszámolót megállapító küldöttgyőlés napjától számított 30. napig a szövetkezet igazgatósága köteles meghosszabbítani a részjegy összegének visszafizetését, ha ennek következtében a szövetkezeti hitelintézet saját tıkéje, illetıleg fizetıképességi mutatója nem érné el a Hpt-ben meghatározott minimális követelményt. Az elızıekben meghatározott esetben – két éven belül – a volt tag, illetıleg örököse (jogutódja) részére azt követıen kell esedékessé válásuk sorrendjében a kifizetést teljesíteni, hogy ennek fedezete rendelkezésre áll. Az alaprészjegyen felül jegyzett részjegyek visszafizetését az igazgatóság az elızıektıl korábbi idıpontban is engedélyezheti, ha ezzel a takarékszövetkezetre vonatkozó prudens szabályok nem sérülnek. A takarékszövetkezet igazgatósága kizárhatja a tagok sorából azt a tagot, aki a szövetkezet érdekeit súlyosan sértı, vagy veszélyeztetı magatartást tanúsít, vagy a tagsági viszonyból eredı kötelességeinek a felszólítást követı 30 napon belül sem tesz eleget. 5.) A tag alapvetı joga és kötelessége A tag alapvetı joga, hogy: a.) részt vegyen a szövetkezet tevékenységében és személyes közremőködésének, vagyoni hozzájárulásának és egyéb érdekeltségének megfelelıen részesedjen a gazdálkodás eredményébıl b.) igénybe vegye a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat és élvezze a szövetkezés egyéb elınyeit c.) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a részközgyőlésen, valamint tanácskozási joggal a küldöttgyőlésen d.) a vezetı tisztségviselıktıl és a vezetıktıl felvilágosítást kérjen a szövetkezetet érintı bármely kérdésrıl e.) kérheti a szövetkezet szervei által hozott jogsértı határozat bírósági felülvizsgálatát. A perindítás elıtt a jogsértést a felügyelı bizottságnak be kell jelenteni.
15
A tag alapvetı kötelessége, hogy a.) teljesítse a vagyoni hozzájárulást és vállalásának megfelelıen részt vegyen a szövetkezet és önkormányzati szerveinek a tevékenységében b.) a szövetkezet vagyonát gondosan kezelje és védje. 6.) A tagok vagyoni hozzájárulása és érdekeltsége a szövetkezet mőködésében a következı: -
a tag legalább egy részjegyet köteles jegyezni, amelynek névértéke 10.000.-Ft. A tag a részjegy teljes összegét belépéskor köteles befizetni. egy tag által jegyezhetı részjegyek száma legfeljebb 200 db a részjegyek csak azonos összegőek lehetnek a részjegy másra nem ruházható át, mentes a tag tartozása miatti bírósági végrehajtás alól a tagsági részjegy összege örökölhetı (ha az örökös nem tagja a takarékszövetkezetnek, kérheti felvételét, így taggá válik és a részjegy tulajdonát saját jogon szerzi meg) a részjegy a szövetkezet adózott eredményébıl részesedésre jogosít a részjegy utáni részesedés mértékét, a gazdálkodás eredményétıl függıen a jogszabályok keretei között a küldöttgyőlés határozza meg a tag a szövetkezetnek kamat ellenében kölcsönt is nyújthat, a kölcsönszerzıdést írásba kell foglalni a szövetkezet tagjai részére szociális támogatást nyújt és támogatja a tagok kulturális- és sporttevékenységét a küldöttgyőlés által meghatározott éves keret összegéig.
A befizetett részjegy összege a tagot csak a tagsági viszony megszőnése esetén illeti meg. A több részjeggyel rendelkezı tag tagsági viszonyának fennállása alatt is csökkentheti részjegyeinek számát. A visszaadott részjegy és az utána járó részesedés összegének kifizetésénél a kilépés esetén irányadó elıírásokat kell megfelelıen alkalmazni.
IV. A szövetkezet képviselete és cégjegyzése A takarékszövetkezet cégjegyzésére – ide értve a bankszámla feletti rendelkezést is – valamint a hitelintézet nevében a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra két ügyvezetı együttesen jogosult. Az ügyvezetık e jogukat együttes aláírási jogosultságként átruházhatják. Ennek szabályait és eljárási rendjét az igazgatóság által jóváhagyott belsı szabályzat rögzíti. A takarékszövetkezet cégjegyzése akként történik, hogy a takarékszövetkezet kézzel vagy géppel elıírt, elınyomtatott vagy nyomtatott cégneve alá a cégjegyzésre jogosult két személy együttesen írja alá a nevét.
V. A szövetkezet gazdálkodása A szövetkezet önállóan gazdálkodik a tulajdonában és használatában álló eszközökkel, az adózott eredményével a törvény keretei között szabadon rendelkezik. A szövetkezet vagyona a tagok által jegyzett részjegyek összességének értékébıl áll. A 2006 elıtt elkülönített 925000 forint fel nem osztható szövetkezeti vagyont a szövetkezet a lekötött
16
tartalékok között mutatja ki. A szövetkezet jegyzett (részjegy) tıkéje a Cégbíróságon mindenkor bejegyzett összeg, melyet minden évben a mérleg elfogadásakor határoz meg a küldöttgyőlés. A Takarékszövetkezet megszőnésekor, illetve társasággá történı átalakulásakor a fel nem osztott vagyont a tagok között részjegyeik arányában fel kell osztani. A szövetkezet jóváhagyott üzletpolitikája alapján gazdálkodik. A tulajdonában és használatában álló tárgyakat, az elvégzett gazdasági mőveleteket és azok eredményét a számviteli törvény rendelkezései szerint nyilvántartja, illetve éves beszámolót készít. A szövetkezet vagyonával felel tartozásáért. A szövetkezet a hitelintézetekrıl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 75.§-ának rendelkezése szerint a veszteség fedezetére általános tartalékot képez. A takarékszövetkezet tagja az Országos Betétbiztosítási Alapnak. Fel nem osztható vagyon A szövetkezet a szövetkezeti szolidaritás elvének megfelelıen, a küldöttgyőlés által, az adózás utáni eredményébıl évente meghatározott közösségi alap tárgyévi keretösszege és annak felhasználása fıbb elvei szerint, a következıkben határozza meg a szövetkezet természetes személy tagjai valamint hozzátartozóik számára biztosítandó juttatások és támogatások formáit, odaítélésének feltételeit. A szövetkezet jogutód nélküli megszőnése, illetıleg gazdasági társasággá való átalakulása esetén, - a hitelezıkkel való elszámolást követıen- a lekötött tartalékba elkülönített közösségi alap nem osztható fel, azt az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség részére kell átadni. Az átadott közösségi alap összegét az átvevı köteles a lekötött tartalékán belül kimutatott közösségi alapba helyezni és azt törvény szerint felhasználni. A szövetkezet által képzett közösségi alap oktatási támogatások, kulturális támogatások, közmővelıdési tevékenység támogatása, sport tevékenység támogatása, egyéb, a szövetkezet céljához igazodó támogatások és juttatások biztosítására, az egyenlıség elvére figyelemmel a meghatározott fıbb célok megvalósítása érdekében kerülhet felhasználásra a következık szerint: - oktatási támogatás: szakképzés és felnıttképzés támogatása, beleértve a nyelvi képzés támogatását is, ösztöndíj biztosítása a szövetkezet tevékenységéhez, céljához kapcsolódó képesítés megszerzéséhez. - kulturális támogatás: a szövetkezet vagy tagjai által alapított, mőködtetett amatır kulturális csoportok, hagyományırzı együttesek támogatása, a szövetkezet vagy tagjai által szervezett gyermek-és ifjúsági , valamint kulturális rendezvényeken való részvétel támogatása, a helyi önkormányzat vagy helyi kisebbségi önkormányzat által szervezett gyermek –és ifjúsági, valamint kulturális rendezvényeken való részvétel támogatása, - közmővelıdési tevékenység támogatása: a szövetkezet vagy tagjai által a tagok részére szervezett ismeretterjesztı elıadások megtartásának, közmővelıdési intézmény által szervezett szakmai rendezvényen való részvétel támogatása,
17
- sporttevékenység támogatása, a szövetkezet vagy tagjai által szervezett amatır és tömegsport rendezvények támogatása, - egyéb, a szövetkezet alapszabályában meghatározott tevékenységéhez és céljához kötıdı támogatás: így különösen a szövetkezet által végzett pénzintézeti tevékenységek mőködési területén lakó tagokkal és hozzátartozóikkal, egyéb természetes és jogi személyekkel való megismertetésének, a nyújtott szolgáltatások igénybevételének elısegítése érdekében a szövetkezet által szervezett elıadások, tájékoztatók, rendezvények támogatása. A szövetkezet által létrehozott közösségi alapból nyújtott támogatásokra vonatkozó részletes szabályokat egyéb jogszabály szabályozza. A támogatásra jogosult a támogatás igénybevételére nem kötelezhetı.
VI. Érdekképviselet A szövetkezeti érdekképviselet ellátására, továbbá az együttmőködésbıl származó elınyök érvényesítése érdekében a takarékszövetkezet tagja: a.) a Takarékszövetkezetek Békés Megyei Szövetségének b.) az Országos Takarékszövetkezeti Szövetségnek A szövetkezet és a szövetségek kapcsolatára a szövetségek alapszabálya ( alapító okirata ) az irányadó.
VII. Vegyes rendelkezések Az Alapszabály rendelkezései mellett, mögöttes jogszabályként a Hpt. hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Mindazon kérdésekben, amelyekre a jelen Alapszabály rendelkezést nem tartalmaz, a takarékszövetkezetekre vonatkozó egyéb jogszabályi elıírások az irányadók. Hevesiné dr. Kovács Éva az Alapszabály módosítással meghatalmazott jogi képviselı igazolom, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának. A módosított alapszabállyal ellentétes belsı szabályzatok, illetve belsı szabályzatok ilyen rendelkezései a jelen Alapszabály-módosítás hatálybalépésével egyidejőleg hatályon kívül helyezésre kerülnek. Kondoros, 2011. május 27. Az idıközi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt készítette és ellenjegyezte: Hevesiné dr. Kovács Éva ügyvéd 5553 Kondoros, Csabai út 14. fsz. 12. szám
