Szilágyi F., Clement A., Tonkó Cs. BME Vízi Közmű és Környzetmérnöki Tanszék
HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA
2009. október 1.
2009. október 1.
TÉMAKÖRÖK
2009. október 1.
TÉMAKÖRÖK • Termálvizek vízminősége
2009. október 1.
TÉMAKÖRÖK • Termálvizek vízminősége • Termálvíz – potenciális felszíni befogadó párok
2009. október 1.
TÉMAKÖRÖK • Termálvizek vízminősége • Termálvíz – potenciális felszíni befogadó párok • Terhelhetőségi kritériumok meghatározása
2009. október 1.
TÉMAKÖRÖK • Termálvizek vízminősége • Termálvíz – potenciális felszíni befogadó párok • Terhelhetőségi kritériumok meghatározása • Érzékenység vizsgálat
2009. október 1.
TÉMAKÖRÖK • Termálvizek vízminősége • Termálvíz – potenciális felszíni befogadó párok • Terhelhetőségi kritériumok meghatározása • Érzékenység vizsgálat • Következmények: vízminőségi és ökológiai hatások
2009. október 1.
2009. október 1.
2009. október 1.
A vizsgálat alapja a VITUKI hévíz katasztere 2009. október 1.
2009. október 1.
2009. október 1.
2009. október 1.
A vizsgálat alapja a VITUKI hévíz katasztere 2009. október 1.
2009. október 1.
2009. október 1.
A vizsgálat alapja a VITUKI hévíz katasztere 2009. október 1.
2009. október 1.
A termálvíz kutak vízminőségi adataiból számított átlagkoncentrációk és a vízfolyásokra számított átlagkoncentrációk összehasonlítása (arány: kút / folyó)
2009. október 1.
A termálvíz kutak vízminőségi adataiból számított átlagkoncentrációk és a vízfolyásokra számított átlagkoncentrációk összehasonlítása (arány: kút / folyó)
2009. október 1.
A termálvíz kutak vízminőségi adataiból számított átlagkoncentrációk és a vízfolyásokra számított átlagkoncentrációk összehasonlítása (arány: kút / folyó)
• • 2009. október 1.
Elsődleges probléma: hő és sótartalom (sóösszetétel) További problémák lehetnek: a termálvíz fenol, PAH, TPH tartalma
2009. október 1.
Termálvíz – befogadó párokra számított hígulási arányok eloszlása (több kút esetén az összegzett terhelésre számítva)
2009. október 1.
Termálvíz – befogadó párokra számított hígulási arányok eloszlása (több kút esetén az összegzett terhelésre számítva)
2009. október 1.
2009. október 1.
A termálvizek felszíni vízbe vezetése esetén a sótartalomra vonatkozó terhelhetőségi kritérium megadása
2009. október 1.
A termálvizek felszíni vízbe vezetése esetén a sótartalomra vonatkozó terhelhetőségi kritérium megadása Folyóvízre: Qtermálvíz – befogadóba érkező összes termálvíz hozama [m3/s], κtermálvíz – a termálvíz kutakra jellemző fajlagos vezetőképesség vízhozammal súlyozott átlaga [μS/cm], Qbefogadó – felszíni vízfolyás vízhozama [m3/s], Δκ – a befogadó fajlagos vezetőképessége és a jó/közepes osztályhatárhoz tartozó fajlagos vezetőképesség közötti különbség [μS/cm]
2009. október 1.
A termálvizek felszíni vízbe vezetése esetén a sótartalomra vonatkozó terhelhetőségi kritérium megadása Folyóvízre: Qtermálvíz – befogadóba érkező összes termálvíz hozama [m3/s], κtermálvíz – a termálvíz kutakra jellemző fajlagos vezetőképesség vízhozammal súlyozott átlaga [μS/cm], Qbefogadó – felszíni vízfolyás vízhozama [m3/s], Δκ – a befogadó fajlagos vezetőképessége és a jó/közepes osztályhatárhoz tartozó fajlagos vezetőképesség közötti különbség [μS/cm]
Állóvízre:
Vtó – az állóvíz befogadó víztérfogata [m3],
2009. október 1.
2009. október 1.
Hígulási arány számítási eredményei
2009. október 1.
Hígulási arány számítási eredményei
2009. október 1.
2009. október 1.
Folyó víztípusok
2009. október 1.
Folyó víztípusok
2009. október 1.
2009. október 1.
Folyó víztípusok és a bevezethetőség
2009. október 1.
Folyó víztípusok és a bevezethetőség • A 3., 7. és a 23. ?pusú befogadóknál nem történik
termálvíz bevezetés
• A 2., 5., 9., 10., 11., 14., 19., 20., 22., 24., 25. ugyan történik bevezetés, de a termálvíz kellőképpen felhígul • Probléma az 1., 4., 6., 8., 12., 13., 15., 16., 17., 18. és 21. víz?pusoknál adódik, azaz olyan mértékű a termálvízterhelés, mely károsíthatja a befogadó élővilágát. • A termálvízzel terhelt befogadók mintegy 30%‐ánál nem megfelelően biztosítoW a hígulás a jelenlegi termálvíz bevezetések melleW. Ez a magyarországi összes vízfolyás kevesebb, mint 6%‐a.
2009. október 1.
2009. október 1.
A Kurca vízrendszere és a Szentes környéki termálvíz kutak
2009. október 1.
A Kurca vízrendszere és a Szentes környéki termálvíz kutak
A Kurca vízrendszere és a Szentes környéki termálvíz kutak 2009. október 1.
A Kurca vízrendszere és a Szentes környéki termálvíz kutak
A Kurca vízrendszere és a Szentes környéki termálvíz kutak 2009. október 1.
2009. október 1.
Eredmények
2009. október 1.
Eredmények • Bonyolult síkvidéki vízrendszer.
2009. október 1.
Eredmények • Bonyolult síkvidéki vízrendszer. • Hévízhozam jelentős.
2009. október 1.
Eredmények • Bonyolult síkvidéki vízrendszer. • Hévízhozam jelentős. • A hévíz sótartalma, Na %-a nagy, öntözési problémák.
2009. október 1.
Eredmények • Bonyolult síkvidéki vízrendszer. • Hévízhozam jelentős. • A hévíz sótartalma, Na %-a nagy, öntözési problémák. • A csatorna állóvíz jellegű időnként.
2009. október 1.
Eredmények • Bonyolult síkvidéki vízrendszer. • Hévízhozam jelentős. • A hévíz sótartalma, Na %-a nagy, öntözési problémák. • A csatorna állóvíz jellegű időnként. • Tározni kell a hévizet a hűtés miatt.
2009. október 1.
Eredmények • Bonyolult síkvidéki vízrendszer. • Hévízhozam jelentős. • A hévíz sótartalma, Na %-a nagy, öntözési problémák. • A csatorna állóvíz jellegű időnként. • Tározni kell a hévizet a hűtés miatt. • Jelentős konfliktusok (belterjes mezőgazdaság kontra öntözés).
2009. október 1.
Eredmények • Bonyolult síkvidéki vízrendszer. • Hévízhozam jelentős. • A hévíz sótartalma, Na %-a nagy, öntözési problémák. • A csatorna állóvíz jellegű időnként. • Tározni kell a hévizet a hűtés miatt. • Jelentős konfliktusok (belterjes mezőgazdaság kontra öntözés). • Visszasajtolás drága és műszakilag kérdéses.
2009. október 1.
Eredmények • Bonyolult síkvidéki vízrendszer. • Hévízhozam jelentős. • A hévíz sótartalma, Na %-a nagy, öntözési problémák. • A csatorna állóvíz jellegű időnként. • Tározni kell a hévizet a hűtés miatt. • Jelentős konfliktusok (belterjes mezőgazdaság kontra öntözés). • Visszasajtolás drága és műszakilag kérdéses. • Kompromisszum szükséges.
2009. október 1.
2009. október 1.
Egerszalóki esettanulmány
2009. október 1.
Egerszalóki esettanulmány
2009. október 1.
Egerszalóki esettanulmány
2009. október 1.
Egerszalóki esettanulmány
2009. október 1.
Egerszalóki esettanulmány
2009. október 1.
Egerszalóki esettanulmány
2009. október 1.
2009. október 1.
Eredmények
2009. október 1.
Eredmények • Hévízhozam jelentős a patak kisvízhozamához képest.
2009. október 1.
Eredmények • Hévízhozam jelentős a patak kisvízhozamához képest. • A hévíz sótartalma hígítja a patakot.
2009. október 1.
Eredmények • Hévízhozam jelentős a patak kisvízhozamához képest. • A hévíz sótartalma hígítja a patakot. • A melegvízre jellemző kékalga jelen van a mederben.
2009. október 1.
Eredmények • Hévízhozam jelentős a patak kisvízhozamához képest. • A hévíz sótartalma hígítja a patakot. • A melegvízre jellemző kékalga jelen van a mederben. • A hőhatás mintegy 10 km-en belül megszűnik.
2009. október 1.
Eredmények • Hévízhozam jelentős a patak kisvízhozamához képest. • A hévíz sótartalma hígítja a patakot. • A melegvízre jellemző kékalga jelen van a mederben. • A hőhatás mintegy 10 km-en belül megszűnik. • A melegvíz hatása Kerecsendig terjed (Szóláti-patak torkolata).
2009. október 1.
Eredmények • Hévízhozam jelentős a patak kisvízhozamához képest. • A hévíz sótartalma hígítja a patakot. • A melegvízre jellemző kékalga jelen van a mederben. • A hőhatás mintegy 10 km-en belül megszűnik. • A melegvíz hatása Kerecsendig terjed (Szóláti-patak torkolata). • Az alföldi részen nagy sótartalom és melegedő víz nyáron.
2009. október 1.
Eredmények • Hévízhozam jelentős a patak kisvízhozamához képest. • A hévíz sótartalma hígítja a patakot. • A melegvízre jellemző kékalga jelen van a mederben. • A hőhatás mintegy 10 km-en belül megszűnik. • A melegvíz hatása Kerecsendig terjed (Szóláti-patak torkolata). • Az alföldi részen nagy sótartalom és melegedő víz nyáron. • A tározó hatása jelentősebb, mint a hévízé. 2009. október 1.
2009. október 1.
KÖVETKEZTETÉSEK
2009. október 1.
KÖVETKEZTETÉSEK • A felszíni vizekbe történő termálvíz elhelyezés megfelelő feltételek között lehetséges a befogadó jelentős károsodása nélkül.
2009. október 1.
KÖVETKEZTETÉSEK • A felszíni vizekbe történő termálvíz elhelyezés megfelelő feltételek között lehetséges a befogadó jelentős károsodása nélkül. • Egyedileg vizsgálni kell a bevezetés feltételeit. Az olyan víztípusok esetében, ahol a szükséges hígítási arány biztosan és tartósan fennáll, nem szükséges elővizsgálat.
2009. október 1.
KÖVETKEZTETÉSEK • A felszíni vizekbe történő termálvíz elhelyezés megfelelő feltételek között lehetséges a befogadó jelentős károsodása nélkül. • Egyedileg vizsgálni kell a bevezetés feltételeit. Az olyan víztípusok esetében, ahol a szükséges hígítási arány biztosan és tartósan fennáll, nem szükséges elővizsgálat. • A terhelhetőség számításához figyelembe kell venni – A termálvíz kémiai összetételét és a visszavezetéskor jellemző hőmérsékletét – A befogadó (hígító víz) hozamát, az elkeveredés feltételeit – A meglévő terheléseket (háttér)
2009. október 1.
KÖVETKEZTETÉSEK • A felszíni vizekbe történő termálvíz elhelyezés megfelelő feltételek között lehetséges a befogadó jelentős károsodása nélkül. • Egyedileg vizsgálni kell a bevezetés feltételeit. Az olyan víztípusok esetében, ahol a szükséges hígítási arány biztosan és tartósan fennáll, nem szükséges elővizsgálat. • A terhelhetőség számításához figyelembe kell venni – A termálvíz kémiai összetételét és a visszavezetéskor jellemző hőmérsékletét – A befogadó (hígító víz) hozamát, az elkeveredés feltételeit – A meglévő terheléseket (háttér)
• A kedvezőtlen hatás csökkenthető a termálvíz betározásával és a leeresztés befogadó vízjárásához (kettős működésű csatornáknál a vízkormányzáshoz) igazított ütemezésével
2009. október 1.
KÖVETKEZTETÉSEK • A felszíni vizekbe történő termálvíz elhelyezés megfelelő feltételek között lehetséges a befogadó jelentős károsodása nélkül. • Egyedileg vizsgálni kell a bevezetés feltételeit. Az olyan víztípusok esetében, ahol a szükséges hígítási arány biztosan és tartósan fennáll, nem szükséges elővizsgálat. • A terhelhetőség számításához figyelembe kell venni – A termálvíz kémiai összetételét és a visszavezetéskor jellemző hőmérsékletét – A befogadó (hígító víz) hozamát, az elkeveredés feltételeit – A meglévő terheléseket (háttér)
• A kedvezőtlen hatás csökkenthető a termálvíz betározásával és a leeresztés befogadó vízjárásához (kettős működésű csatornáknál a vízkormányzáshoz) igazított ütemezésével • Nem megfelelő hígulási viszonyok esetén a szakaszos leeresztés ökológiai hatása kevésbé káros a befogadóra 2009. október 1.
2009. október 1.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
2009. október 1.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
2009. október 1.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
2009. október 1.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
2009. október 1.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
2009. október 1.
