Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban Hegyi Róbert Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5.
NeKI VgyFo felszín alatti vizes feladatai • Vízgyűjtő-tervezési Osztály – EU tagállamok kötelezettségeihez tartozó VGT második tervezési ciklusának előkészítése – KEOP-7.9.0/12/B komponensre Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata pályázat összeállítása, benyújtása – WISE (Water Information System for Europe) jelentés tartalmának megfelelő adatbázis készítése, begyűjtött adatok feltöltése – Közreműködés a FÖMI-nél a Nitrátérzékeny területek MEPAR blokkokhoz rendelésében a NeKI által készített szakmai fedvények alapján – Ivóvízbázis-védelmi területek tér-adatbázisának elvi szerkezeti kialakítása – Az ivóvízbázis-védelmi kormányzati célprogram koordinálása – A 103/2011 (VI.29.) Korm. rendelet szerint lefolytatott bányakoncessziós eljárásban közreműködés a komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok elvégzésével – Különböző nemzetközi éghajlatváltozási munkacsoportokban részvétel – országjelentések készítése – Szakmai civil szervezetek munkájának támogatása: Hévízi-tó Alapítvány, MHT, IAH-CEG konferencia szervezése
NeKI VgyFo felszín alatti vizes feladatai • Integrált Vízkészlet-gazdálkodási Osztály – Vízhasználatokra vonatkozó országos adatgyűjtések (OSAP 1373, 1375 és 1694 sz.) megszervezése, az adatok feldolgozásának irányítása és nyilvántartásának megoldása – nemzetközi adatszolgáltatási feladatok teljesítése, illetve koordinálása (KSH, OECD, EUROSTAT, WHO, stb.) – felszín alatti vízkészletek és vízhasználatok adatainak tárolásához adatbázis és térinformatikai rendszer fejlesztése – vízföldtani napló adatszolgáltatás ügyintézése
• Monitoring- és Állapotértékelési Osztály – Felszín alatti víztestek minőségi állapotértékelése, a 2014. évi felszín alatti monitoring előzetes kialakítása – A felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi monitoring kútjai nyilvántartásának rendezése – Az elmúlt években felhalmozódott és rögzítetlen felszín alatti vízminőségi adatok rögzítése (OSAP adatlapok) – Felügyelőségek adatszolgáltatásának ellenőrzése – Oracle vagy MS SQL alapú FAVI adatbázis kialakítása – VKI szerinti veszélyesanyag-leltár előkészítése
Felszín alatti víztestek kijelölése 185 db FAV 22 + 55 db
23 + 48 db
14 + 15 db
8 db
FAV lehatárolási szempontok 1. • Első lehatárolási szempont a geológia – Medencebeli, uralkodóan porózus kőzetek – Karszt (csak a főkarszt) – Hegyvidéki területek vegyes összetételű kőzetei (kivéve a főkarszt)
• Második lehatárolási szempont a vertikális felosztás – Sekély porózus, sekély hegyvidéki (kivétel a hasadékos kőzetek) – Porózus, hegyvidéki (kivétel főkarszt)
• Harmadik lehatárolási szempont a vízhőmérséklet – Hideg vizek (kitermelt víz < 30 °C) – Termálvizek (kitermelt víz >= 30 °C)
FAV lehatárolási szempontok 2. • Negyedik lehatárolási szempont a vízgyűjtő – Síkvidéki és dombvidéki porózus (sekély és réteg) víztesteknél a felszíni vízgyűjtő határa – Karszt víztesteknél a nagyobb forrásokhoz köthető felszín alatti vízgyűjtő határa – Hegyvidéki víztesteknél (sekély és hasadékos) a felszíni vízgyűjtő határa – Termál víztesteknél a felszín alatti vízgyűjtő határa
• Ötödik lehatárolási szempont a beszivárgási és megcsapolási területek szétválasztása – Leáramlási területek – Feláramlási területek – Vegyes áramlási rendszerű dombvidéki és hegylábi területek
• FAV felülvizsgálat, alsó lehatárolás: – Szakmai szempontból a gravitációs és túlnyomásos rendszer határa, korábban a CH tárolók jelentették
FAV elvi modellek
Határvízi felszín alatti víztestek 95 felszín alatti víztest határos valamely szomszédos országgal ezek közül 40 víztestet tekintenek határral osztott víztestnek a Határvízi Bizottságok megállapodásai szerint A Duna Bizottság 7 víztest csoporttal (Duna szinten jelentős, vagy 4000 km2 nagyobb) foglalkozik, amely 28 felszín alatti víztestet tartalmaz
VGT Monitoring Program • Mennyiségi feltáró – Vízszint mérés – Vízhozam mérés
• Kémiai feltáró – – – –
Sérülékeny külter. Sérülékeny belter. Védett rétegvíz Termálvíz
• Kémiai operatív 2010-től – Alapkémia (13 rutin komponens), növényvédőszer, pontszerű szennyezőforrás (TCE, triazin), alapkémiai vízmű termelőkút
FAV mennyiségi állapot 35 jó
30
30
jó, de bizonytalan
27
gyenge
Víztestek száma [db]
25 20
21
21 17 14
15 11
10
9
10 5
4
5
1
3
2 0
0
5
4 0
1
0
0 sekély porózus
sekély hegyvidéki
porózus
hegyvidéki
porózus termál
karszt
termálkarszt
Felszín alatti víztest típus
123 db jó
35 db jó, de bizonytalan
27 db gyenge
FAV mennyiségi állapot Gyenge mennyiségi állapotú felszín alatti víztestek 4; 11% 17; 44%
6; 15%
1; 3% 0; 0% 1; 3% 1; 3%
1; 3%
6; 15% 1; 3%
FAVOKO
KOZV_VIZK
ENGN_VIZK
DREN
BANYATO
FAVOKO+KOZV_VIZK
FAVOKO+DREN
FAVOKO+KOZV_VIZK+DREN
KOZV_VIZK+ENGN_VIZK
KOZV_VIZK+DREN
FAV kémiai állapot 47 50
jó 45
jó, de kockázatos
40
gyenge
Víztestek száma [db]
35 30
27 23
21
25 20
15
14
15
10 8
8 10
4
4 5
0
0
1
0
2
0
0
0
0
0
0 sekély porózus
sekély hegyvidéki
porózus
hegyvidéki
porózus term ál
karszt
term álkarszt
Felszín alatti víztest típus
143 db jó
4 db jó, de kockázatos
38 db gyenge
FAV kémiai állapot Felszín alatti víztestek gyenge minőségi állapotának okai 33; 45% 18; 24%
7; 9%
3; 4% 13; 18%
Diffúz szennyeződés
Szennyezett felszíni víztest
Ivóvíztermelést veszélyeztető túllépés
Szennyezett ivóvízbázis
Szennyezési trend
Felszín alatti víztől függő ökoszisztémák
Bizottság kifogása, hogy csak mennyiségi monitoring van a FAVÖKO-on, hiányzik a kémiai monitoring
Emberi terhelések, hatások Pontszerű szennyezőforrások Települési szilárd hulladék
Fontos, csökkenő
Ipari hulladék
Fontos, csökkenő
Bányászat
Kevésbé fontos, csökkenő
Vízkivételek Kommunális
Nagyon fontos
Ipari
Fontos
Mezőgazdaság
Fontos, növekvő
Bányászati
Nagyon fontos, csökkenő
Fürdő
Fontos növekvő
Szennyezett területek
Fontos, csökkenő
Állattartó telepek
Fontos, csökkenő
Energetikai
Fontos
Balesetszerű szennyezések
Lokálisan fontos
Egyéb
Kevésbé fontos Egyéb terhelések
Diffúz terhelések Települési Mezőgazdasági eredetű
Nagyon fontos, csökkenő Nagyon fontos, csökkenő
Belvízelvezetés
Fontos, csökkenő
Közlekedés
Kevésbé fontos
Éghajlatváltozás*
Fontos, növekvő
FAV kapcsolódó célkitűzések Fő célkitűzések: szennyező anyagok bevezetésének Célkitűzések megelőzése, korlátozása; kitermelés és utánpótlódás közötti egyensúly biztosítása; FAV szennyezettségének csökkentése
1% 8%
68%
12%
10% 1%
jelenlegi jó állapot fenntartása
jó állapot elérése 2015-ig
jó állapot elérése 2021-ig
jó állapot elérése 2027-ig
jó állapot elérése 2027 után
enyhébb célkitűzés
VGT Intézkedési Program 1. Átfogó államigazgatási intézkedések és fejlesztések
2. Táp- és szervesanyag terhelések csökkentése 3. Egyéb szennyezések megelőzése, kárelhárítása, kármentesítése 4. Felszíni vizek hidromorfológiai állapot javítása 5. Fenntartható vízhasználatok (vízkészletgazdálkodási) 6. Ivóvízellátás minősége és a biztonság javítása
7. Vizes élőhelyekre és védett területre vonatkozó
VGT Átfogó intézkedések 1. FAV monitoring fejlesztés • VKKI/OVF felszínközeli • MFGI (MÁFI) monitoring kutak 2. Adatgyűjtés erősítése (NeKI)
• OSAP adatlapokból adatok kinyerése • Makro írása OSAP adatokhoz
3. Adatszolgáltatás • Mennyiségi és minőségi adatok ingyenesen • MFGI-ben vízföldtani adattár ingyenesen látogatható
OSAP adatszolgáltatásból származó víztermelési adatok Víztípus szerint (ezer m3/év)
2008
2009
2010
2011
2011 (%)
Talajvíz
29 104.52
5 342.17
35 849.67
32 643.14
5.51
Parti szűrés
44 930.98
45 164.30
43 494.39
41 224.27
6.96
Karszt
92 756.58
98 267.01
103 880.76
109 655.06
18.52
367 634.04
374 927.71
365 261.82
363 601.46
61.43
39 222.62
42 173.66
41 476.40
42 975.95
7.26
1 789.61
2 100.90
1 631.43
1 840.75
0.31
575 438.34
567 975.77
591 594.48
591 940.63
100.00
Rétegvíz Hévíz Egyéb (hasadékos) ÖSSZESEN:
OSAP adatszolgáltatásból származó víztermelési adatok Vízkivétel célja szerint (ezer m3/év)
Közcélú Bányászat Ipar - Építőipari Ipar - Élelmiszeripari Ipar - Hűtővíz Ipar - Kohászat, gépipar, vegyipar, körnnyűipar, egyéb Erőművi felhasználás (pl. hűtővíz) Mezőgazdaság - Öntözés Mezőgazdaság - Állattartás, egyéb Fürdő Energetika - Lakóépület fűtés Energetika - Mezőgazdasági fűtés Egyéb gazdasági tevékenység, szolgáltatások ÖSSZESEN:
2008
2009
2010
2011
2011 (%)
67.74 2.51 0.04 3.24 0.02
410 818.25
405 549.20
407 188.17
401 003.95
7 161.75
11 579.95
9 987.76
14 842.41
371.89
263.52
259.97
255.94
18 117.07
19 273.07
19 266.68
19 189.61
170.16
150.81
170.02
132.10
17 673.10
19 291.42
19 239.24
17 505.32
19 996.77
21 387.02
18 941.11
17 794.61
6 650.27
8 301.67
6 582.78
7 438.78
30 357.42
32 470.54
29 676.67
30 199.44
38 975.82
42 325.60
44 575.99
45 368.08
960.96
755.10
515.06
544.24
977.02
974.61
1 139.71
1 195.75
2.96 3.01 1.26 5.10 7.66 0.09 0.20
23 207.85
30 896.53
34 051.32
36 470.39
6.16
575 438.34 593 219.05 591 594.48 591 940.63
100.00
Ivóvízellátás minőségét és biztonságát javító intézkedések IV1: Ivóvízminőség-javító Program megvalósítása IV2: Ivóvízbázisok biztonságba helyezése és biztonságban tartása IV3: Alternatív ivóvízbázisokra történő átállás készlethiány miatt IV4: Ivóvíz-biztonsági terv készítése és intézkedések megvalósítása
KEOP vízbázis-védelmi projektek: 47 db projekt; 6 milliárd Ft, ebből - 2 milliárd biztonságba helyezés - 4 milliárd védőterület meghatározás, monitoring KEOP-1.3.0/B ivóvízellátás biztonsága: 4 db vízbázis (Miskolc, Szekszárd, Fót, Úrkút) 8 milliárd Ft Saját erőforrásból vízbiztonsági terv: 16 db
EU VKI és az ivóvizes védőterületek • Lehetőség, hogy a tagország a védőterületek körébe sorolja az ivóvízkivétel céljára igénybevett víztesteket • A teljes víztest helyett alkalmazhatók csak a kijelölt védőterületek is védett területként
Üzemelő ivóvízbázisok Közműves ivóvízellátó művek kiépített kapacitása napi 4,5 millió m3 Kapacitás 95%-a felszín alatti vizekre épült ki Több mint 1.600 üzemelő vízbázisból 815 sérülékeny földtani környezetben helyezkedik el Ez a szolgáltatott vízkészlet 2/3 –a Üzemelő vízbázisok: közüzemi ivóvízellátás jelenleg is folyik
Üzemelő sérülékeny vízbázisok víztípusai 57%
22% 11% 8% 2%
partiszűrésű
talajvizes
rétegvizes
karsztvizes
egyéb
Üzemelő sérülékeny vízbázisok védendő víztermelése (m3/nap)
50 alatt
15% 50 - 100
30% 100 - 500 500 - 1.000
27%
1.000 - 5.000
10%
5%
5%
8%
5.000 - 15.000 15.000 fölött
Távlati ivóvízbázisok Távlati vízbázisok víztípusai
71%
17% 11% 1%
partiszűrésű
talajvizes és rétegvizes
talajvizes
rétegvizes
Távlati vízbázisok védendő vízkapacitása (m3/nap)
1% 10%
10.000 alatt
10%
10.000 - 30.000
30.000 - 50.000
37%
42%
50.000 - 100.000 100.000 fölött
• Kijelölésre került 75 további sérülékeny környezetű távlati vízbázis • Távlati vízbázisok: stratégiai tartaléknak kijelölt vízbázisok
Ivóvízbázis-védelemi program Vízbázisvédelem támogatása különböző forrásokból 2 500 000
ezer Ft
2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0
év 350 312
310
300 250 200 150 100
74
50 0 központi
KEOP
üzemeltetői
FAV ivóvízbázisok állapota a monitoring kutak alapján 1. • Meglévő talaj és talajvíz szennyeződések: – KÁRINFO, diagnosztikai munkák – 16 vízbázis veszélyeztetett, 8 esetében már a termelőkút is szennyeződött – Kármentesítés, vízbázis teljes felhagyása (Szekszárd Lőtéri – diklóretilén 13 millió m3 fav, Fót-I, Szentendre Dél) – Leggyakoribb és legveszélyesebb szennyezőanyagok az alifás szénhidrogének, 10 védőterületen található – Egy-két helyen acenaftén, ásványolajok, benzol, naftalinok, halogénezett szénhidrogének, PAH, szulfát
• Amennyiben nem csak a védőterületi monitoring kutakat vizsgáljuk, úgy 54 szennyezett terület esik védőterületre, ebből 34 alifás szénhidrogénnel szennyezett
FAV ivóvízbázisok állapota a monitoring kutak alapján 2. • Potenciális és tényleges pontszerű szennyezőforrások – Védőterületen található létesítmények további működése csak akkor engedélyezhető, ha a környezetvédelmi felülvizsgálat alapján kizárható a szennyezés lehetősége – Üzemanyag / fűtőanyag tárolók, nagy állattartótelepek hígtrágya- és szennyvízkibocsátása, növényvédőszer és műtrágya raktárak, felhagyott TSZ géptelepek, illegális hulladéklerakók
• Diffúz szennyezőforrások – Vízműkutak rendszerint települések határában – Legjelentősebb (50%) szennyezőforrást a csatornázatlan települések, belterületi kiskertek, üdülőtelepek szennyvízszikkasztásából származó nitrát szennyezések jelentik – 37%-ban szennyező a mezőgazdaság
Felszín alatti víztestek állapotának minősítése vízbázisok állapota alapján • Gyenge mennyiségi állapotot nem okoz ivóvíztermelés – Lokális hatású vízszintsüllyedéseket igen (Szombathely, Zalaegerszeg, Kaposvár, Hajdúböszörmény környéke)
• Sérülékeny vízbázisokat veszélyeztető túllépések miatt 13 víztest gyenge minőségi állapotú – 3 karszt, 1 hegyvidéki, 1 porózus, 2 sekély hegyvidéki, 6 sekély porózus – 16 vízbázist érint, 8 esetben (7 víztest) már a termelőkút is elszennyeződött – Zömében nitrát szennyezés, előfordulnak ammónium, szulfát, klórozott szénhidrogén és peszticid szennyezések is
Részvétel „felszín alatti vizes” nemzetközi projektekben • CC-WaterS: Az éghajlatváltozás hatása az ivóvízellátásra • CC-WARE: A vízkészletek éghajlatváltozás miatti sérülékenységének mérséklése • JICM: Az Ipoly közös vízgyűjtő-gazdálkodása (KDVNeKI Kirendeltség) • DriWaS - Drinking Water Safety - Quality Assessment of a Cross-Border Subsurface Water Body in the Baja Sombor Region a bajai és szegedi kirendeltségekkel együtt: projekt adminisztratív indításának szakmai támogatása (ADU-NeKI Kirendeltség)
Köszönöm a figyelmet!
www.neki.gov.hu www.vizeink.hu http://groupspaces.com/WaterQuality
