Kaba város környezeti állapotának bemutatása – 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bek. e) pontja értelmében „a települési önkormányzat (Budapesten a Fővárosi Önkormányzat is) a környezet védelme érdekében elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot”. A város és közigazgatási területének földtani, földrajzi és vízrajzi jellemzőinek ismertetése Kaba város az Alföldön, a Hajdúság területén, Dél-Hajdúság kistájon helyezkedik el. A kistáj HajdúBihar megye területén helyezkedik el. Területe 750 km2. Területhasznosítás a kistájon: 1. belterület: 5,2 %, 3900 ha 2. szántó: 85,1 %, 63825 ha 3. kert: 0,1 %, 75 ha 4. szőlő: 0,3 %, 225 ha 5. rét, legelő: 5,9 %, 4425 ha 6. erdő: 2,2 %, 1650 ha 7. vízfelszín: 1,1 %, 825 ha 8. ártér, elhagyott terület, bányaterület: 0,1 %, 75 ha 9. a fentiekből védett terület: 19,5 %, 14700 ha Domborzati adatok: A kistáj 88 és 110 m közötti tszf-i magasságú, löszös iszappal fedett hordalékkúp-síkság. A felszín vertikálisan gyengén szabdalt, a relatív relief mindenütt 10 m/km2 alatt marad. Az orográfiai domborzattípusok szempontjából a legnagyobb részt az alacsony, ármentes síkság foglalja el, az É-i területek az enyhén hullámos síkság kategóriájába sorolhatók. A síkságba változatosságot csak az 1-3 m magas folyóhátak, kunhalmok és a 2-3 m magas, löszös homokkal fedett homokbuckák visznek. A terület D-i részét nagy sűrűségben fedik különböző feltöltődési stádiumban levő egykori folyómedrek. Talajtan: a löszös üledékeken legnagyobb területi kiterjedésben 63%) vályog mechanikai összetételű, nem felszíntől karbonátos (kilúgozott), 3-4% szervesanyagot tartalmazó, kedvező termékenységű (IV.) réti csemozjomok alakultak ki. A Hajdúsággal határos É-i területeken még kedvezőbb termékenységi besorolású (III.) alföldi mészlepedékes csemozjomok találhatók, összesen 11%-nyi területen Éghajlat Mérsékelten meleg és száraz éghajlatú kistáj, ami a kevésbé vízigényes növénykultúráknak kedvező. Közel 2000 óra évi napsütés várható, ebből nyáron 810 óra körüli, télen 185 óra körüli a napfénytartam. A hőmérséklet évi és vegetációs időszaki átlaga 9,9 – 10,0, illetve 16,8 – 17,0 °C. Az évi csapadékösszeg 530 – 570 mm, ami D-en több. A 24 órás csapadékminimum 88 mm, és Kabán esett. ÉK-i, É-i és D-i a legnagyobb valószínűséggel előforduló szélirány. Az átlagos szélsebesség 2,5 – 3,0 m/s közötti. Vízrajz Fő vízfolyása a Keleti-főcsatorna, amely 110 km-es hosszából 27 km-t tesz meg a tájon belül. Keresztezi folyását a Kösely, a Hamvas-főcsatorna, érinti a Sárréti-csatorna. Vízben szegény, gyér lefolyású, száraz terület.
Az állóvizek száma viszonylag nagy, mert a tíz természetes tavon (34 ha) kívül sok a mesterséges tározó és halastó is. Talajvíz sehol nincs 4 m-mél mélyebben, mennyisége nem számottevő. A rétegvizek mennyiségét 1 – 1,5 l/s.km2-re becsülik. A terület nagyszámú ártézi kútjának átlagos mélysége meghaladja a 100 m-t. Kabának 44 °C meleg, nátrium-kloridos ásványvize van. A táj felszíni vízkészletét 80 %-ban, a felszín alattiét 20 %-ban hasznosítják a becslések szerint. Növényzet A Tiszántúli flórajárásba tartozó kistáj jellegzetesen mezőségi táj. Minimális területi kiterjedésű potenciális erdőtársulásai a tatárjuharos lösztölgyesek, a sziki tölgyesek és a tölgy – kőris - szil ligeterdők. A rendszeres mezőgazdasági művelés alatt álló területek sűrűbben előforduló nyílt társulásai a bükkönyösök és a fakó – muharos - tisztes füvesek. Aljnövényzetére a szikes növények világa jellemző. Az erdőművelésbe vont területeken vegyes korú, zömében keménylombos, kisebb részben fenyőerdők díszlenek. A mezőgazdasági területhasznosítás jellemzőbb kultúrái a búza, és a kukorica.
1) Felszíni és felszín alatti vizek A belterületen keletkező bel-, és csapadékvíz fő külterületi befogadója a Kaba- mellék csatorna, amely a Hamvas csatornába torkollik. A Kaba-mellék csatorna 3+250 km szelvényében került megépítésre a korábban már említett szivattyútelep, amely az önkormányzat tulajdonában van és a Városgazdálkodás Kaba Nonprofit Kft. kezelésében. Az itt beépített 3 db. szivattyú a szükségletnek megfelelően külön-külön, vagy együttesen is üzemeltethető. 2 db. 160 1/s teljesítményű szivattyú kézi vezérlésű, míg az 1 db. 320 1/s teljesítményű automatikával is működtethető. A szivattyúk után egy zsilip került beépítésre, így alacsony vízállás mellett azt felnyitva a gravitációs elfolyás lehetősége fennáll. Rendkívül nagy mennyiségű vízszállítási igény esetén a Kaba melléki csatornának szivattyútelep utáni szakasza (ez már a TIVIZIG tulajdona) esetenként nem képes a Hamvas csatornába szállítani a vizet a kívánt ütemben. Ilyen esetben a TIVIZIG mobil szivattyúval gyorsítja a víznek a Hamvas csatornába való jutását. A belterület határa mellett, de már külterületen régi vályogvető gödrök, mint átmeneti tározók üzemelnek. Ilyen van az É-K-i részén a Hajnal utca mellett, a Déli-nyugati részen a Kaba-mellék csatorna mellett, valamint az Ér utca végénél. Felszín alatti vizekkel kapcsolatban Kaba város rendelkezik sérülékeny földtani közegű vízbázisra épült vízművel. Az érvényes határozat száma 694/18/2010. Az ide vonatkozó jogszabály a vízbázisok, az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendeletet. A térségben távlati ivóvízbázis nem található. A felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos szennyeződésérzékenységi besorolására az érvényes szabályozás a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet és a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet. E rendelkezések alapján Kaba város és külterülete „Érzékeny” besorolást kapott; kivéve a vízbázis védőidomát, amely „Fokozottan érzékeny” terület.A 27/2006. (II. 7.) Kormányrendelet alapján Kaba közigazgatási területe nitrát érzékeny terület. 2) Levegő Kismértékű légszennyezettségi problémát okozhat a városban, hogy a nagyobb ipari üzemek és a lakóterület közötti védőzóna nem kellően biztosított, a lakóterületen ipari jellegű üzemek működnek, melyek közül egyesek zavaróak, valamint az ipari területen jelentős lakásállomány van, és itt működik az Idősek otthona is. Ezekre a problémákra megoldást jelent, ha a kis és középvállalkozások részére az ipari parkban biztosít helyet az önkormányzat, és a lakóterületeken
belül csak a környezetükre zavaró hatást nem jelentő üzemek, vállalkozások működését engedélyezi. A kitelepítendők részére pedig türelmi időt és területet kell biztosítani. Gondoskodni kell a meglévő és tervezett ipari, gazdasági területek és a lakóterületek közötti védőerdősávok kijelöléséről, telepítéséről. 3) Zaj- és rezgés Kaba belterületén jelentős zajkibocsátást okozó telephely nem található. A városban működő kisebb vállalkozások által okozott zaj a közvetlen környezetükben lehet zavaró hatású, de ilyen jellegű lakossági panasz még nem merült fel. Az átmenő teherforgalom viszont zavarhatja a közlekedés biztonságát, a lakók nyugalmát. Erre, valamint az esetleges légszennyezettségi problémára megoldást jelentene, ha a környezetükre káros hatással lévő üzemek esetén mérési pontokat állítanának fel, vagy rendszeres méréseket eszközölnének (zaj- és rezgésvédelem, légszennyezés, porszennyezés, bűz, stb.). A szennyező forrásokat fokozatosan meg kell szüntetni, vagy megfelelő védelemmel ellátni. 4) Vízellátás, Szennyvízkezelés Kaba vízellátását a Kaba-Tetétlen közös vízellátórendszer biztosítja, amely Kaba vízbázisára épült. Tetétlen távvezetéken keresztül ellátott Kábáról távvezetéken keresztül. A nyersvízigényt a 6 db mélyfúrású kútból jelenleg üzemelő három kút biztosítja megfelelő vízkezelést követően. A településen a szolgáltatott víz minősége kifogás alá eső arzén és ammónium komponensek tekintetében a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet alapján, ezért az ivóvízminség-javító program keretében az egészséges ivóvíz szolgáltatást kötelezett a település megoldani. A program keretében a tervezés megindult és mivel a környező két település (Tetétlen és Báránd) a szolgáltatott víz is kifogásolt volt, a fejlesztés keretében kistérségi vízellátórendszert kiépítését tervezték Kaba központtal a Tetétlen és Báránd távvezetéken történő ellátásával, valamint a vízvezeték hálózatok rekonstrukciójával. Kaba a 2009-ben megalakult Hajdú-Bihari Ivó vízminőség-javító Társulás tagjaként induló beruházással fogja végrehajtani a víztisztítási technológia fejlesztését. A 2014-ben kiadott vízjogi létesítési engedély alapján a települések napi átlagos fogyasztása 1.000 m3/d mennyiségben került meghatározásra, a csúcsfogyasztásuk pedig 2.500 m3/d értékben. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás: Kaba régi szennyvíztelepe felszámolásra került, az új szennyvíztisztító telep megépült, jelenleg az üzemeltetési engedély beszerzése folyik. Kaba település szennyvize, valamint a csatlakozó két település (Tetétlen, Báránd) szennyvize nyomóvezetéken keresztül Kaba új szennyvíztelepére kerül, ahol a megfelelő biológiai szennyvíztisztítást követően a tisztított szennyvíz felszíni befogadó vízfolyásba kerül elvezetésre. A településeken elválasztott rendszerű gravitációs csatornahálózat épül ki körzeti átemelőkkel a gravitációsan nem csatornázható területeken kisnyomású rendszerrel kiegészítve. Az új szennyvíztelep tisztítókapacitása a három település szennyvizére került méretezésre, mely lakosegyenértékben kifejezve: 8667 LE Az új szennyvíztisztító telep tervezett hidraulikai kapacitása: 880 m3/d. Ebből csatornán érkező tervezett szennyvízmennyiség: 800 m3/d; tengelyen történő beszállítással tervezett szennyvízmennyiség: 80 m3/d. A megvalósulást követően Báránd és Tetétlen településeken keletkező szennyvizek távvezetéken jutnak el a szennyvíztisztító telepre. A távvezetékek érintik a Magyar Közút Nonprofit Zrt Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóságának kezelésében lévő 42. számú, 4801, 3407, valamint 48103 jelű közutakat párhuzamos vezetéssel illetve keresztezéssel, melyek a megvalósulási tervben kerülnek pontosításra. Az új szennyvíztisztító telep helye: a 0495/4 hrsz.-ú területen, Kaba településtől D- Ny-i irányba, a belterület határától 500 m-re A tisztítási technológia totáloxidációs eleveniszapos eljárás, nitrifíkációval, denitrifikációval, kiegészítő vegyszeres foszforeltávolítással, a keletkezett iszapok stabilizációjával. A három
településről beszállított szippantott szennyvíz a fogadóműtárgyból a kézi rácson át jut a szennyvíztárolóba, ahonnan feladószivattyúk továbbítják az épületben elhelyezett gépi rácsra. Ide jut a nyomóvezetéken érkező szennyvíz is a mérőaknán keresztül. A tisztítás során keletkező stabilizált fölös iszap telepen történő hathónapos átmeneti tározás után - az iszapminőség megfelelőségének függvényében mezőgazdasági területen vagy szeméttelepen kerül elhelyezésre. A tisztított szennyvíz befogadója a Kabai mellékcsatorna 2+375 szelvénye, a befogadó minősítése állandó vízfolyás.
Termálvíz kivezetés A strandfürdő használt termálvizei viszonylag magas sótartalmúak. Ezért öntözési idényben nem szabad a felszíni befogadóba vezetni. A kiegyenlítő tározást biztosító ún. sósvíztározók a belterületen ki vannak alakítva, de a megfelelő üzemeltetésükhöz nem adott minden feltétel. Mezőgazdasági tevékenység A növények kielégítő tápanyag-ellátását biztosító szerves és szervetlen tápanyagokat trágyázással biztosítják (szerves trágyák, műtrágyák, hígtrágya), ami a nem megfelelő kezelés, tárolás következtében okozhat talaj és talajvíz szennyezettséget. A városban működő sertéstelep, szarvasmarha telep és baromfitelep nagy figyelmet fordít arra, hogy a talajt és talajvizet nem veszélyeztető módon történjen a trágyák tárolásra, valamint kiszórásra, így ezen tevékenység nem okoz szennyezést. A sertéstelepen hígtrágya keletkezik, melyet szigetelt medencében tárolnak felhasználásig. A szarvasmarha telepen jelenleg van folyamatban a szigetelt tároló létesítése, míg a baromfitelepen keletkező szálas trágya tárolására kibetonozott tárolókat használnak. Jelen időpontig financiális okok miatt még nem történt meg a korábbi hígtrágya ürítő hely rekultivációja sem, ahova az állattartás során keletkezett hígtrágyát szállították, a földmedrű tározó a Tetétleni út mellett, a belterülettől kb. 400 m-re található. 5) Hulladékgazdálkodás A települési szilárd hulladékok összetétele a következőképpen alakul: A szerves, komposztálható rész 31 tömeg %, a papír frakció 18, a műanyag 13, az üveg 5, a fém 4 tömeg %, míg az egyéb (nem hasznosítható és veszélyes) összetevők 29 tömeg %-ot tesznek ki. A KSH 2011-es adatai szerint az összes elszállított települési szilárd hulladék mennyisége 1622,7 tonna. A Kaba városban keletkező kommunális, valamint szelektív hulladék (papír, műanyag és üveg) elszállítását közszolgáltatói szerződés keretén belül, heti egy alkalommal a Debreceni Hulladék Közszolgáltató Nonprofit Kft. látja el. A Regionális Hulladékkezelő Telepre (Debrecen, Vértesi út 9/b.) történik a város lakossági hulladékának beszállítása, ahol - lakossági és közületi hulladéklerakás, - szelektív hulladék (másodnyersanyag) válogatás, bálázás, - biogáz hasznosítás, - csurgalékvíz tisztítás, - szennyvíziszap komposztálás, - veszélyes hulladék ártalmatlanítás, - elektronikai hulladék bontás történik. A települési folyékony hulladék lakosságtól történő gyűjtését és szállítását egyéni vállalkozó végzi – Furkó József (Kaba, Mácsai u. 33/b.) – 1 db IFA-ra szerelt 5 m3-es szippantó egységgel. Állati eredetű hulladék A dögkút a városban megszüntetésre került, az állati eredetű hulladékok (elhullott állatok) elszállításáról és ártalmatlanításáról az alábbi rend szerint gondoskodnak. A Városgazdálkodás Kft.
zsákot ad a tulajdonosnak, a lakossági bejelentést követően értesíti az ATEV Zrt.-t, ami még aznap elszállítja a tetemet, ártalmatlanítás céljából 6) Táj- és természetvédelem, helyi értékvédelem Régészeti lelőhelyek Kaba és a környező települések igen gazdagok régészeti lelőhelyekben és leletanyagokban. Több helyről kerültek elő különféle korú és származású leletek, valamint többször folyt régészeti ásatás. Természetvédelmi területek A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság számítógépes nyilvántartása szerint a település külterületének D-i csücskében, a Bitózug, Dögösi legelőrész Báránd melletti részén természeti terület helyezkedik el. A Bihari-Sík Tájvédelmi Körzet bővítése tervezett a település DNy-i részén elhelyezkedő gyepes területeken (Dögös legelő, Bitó zúg, Sziget legelő). Helyi védettség alatt álló természeti értékek Képviselőtestületi rendelettel védetté nyilvánított egyedi értékeket a következő fák élveznek: • Templomkert: 5 db kocsányos tölgy, telepítés éve 1896. • Óvoda udvara a templomkerttel szemben - 2 db kocsányos tölgy, telepítés éve: 1896. • Fürdővel szemben, Rákóczi u. 118. sz. - 2 db kocsányos tölgy, telepítés éve: 1896. • Vasútállomásra vezető út mentén, vasúttól 80 m-re - 2 db kocsányos tölgy, telepítés éve: 1936. Kultúrtörténeti emlékek Egy régi zsidó temető található a település ÉNy-i részén, valamint egy feltáratlan alagútrendszer fekszik a régi templom és az épülő új sportcsarnok környékén. Építészeti értékek • Református templom (műemlék), • Városháza, • Kultúriskola épülete, • Képviselőtestületi rendelettel védetté nyilvánított, helyi védettséget élvező további 8 épület. Elmúlt évek nagy, UNIÓS nyertes pályázatai a környezet védelmével, alakításával kapcsolatban: - Kaba Város belterületi vízrendezése ( Ér utca, K-1, K-1H, K-13 jelű csatorna rekonstrukciója) - ÉAOP-5.1.2/D2-11-2011-0056 Belterületi bel- és csapadékvíz-védelmi fejlesztések (Hajnal utcai víztározó) - Kaba belvárosának felvirágoztatása I-II. ütem - Kaba-Báránd-Tetétlen szennyvíztisztító és csatornahálózat kiépítése - A kabai Rákóczi utca korszerűsítése és fejlesztése - Ivóvízminőség javító program - Szeméttelep rekultivációja Valamint több, kisebb, és hazai forrású nyertes pályázatból, illetve közmunka bevonásával sok utcán kiépült vagy megújult a belterületi csapadékvíz elvezető rendszer. Környezetvédelmi, káros anyag kibocsátás csökkenésével járó, rövidesen megvalósuló beruházásunk a „Napelemes rendszer telepítése Kaba Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala épületére” című nyertes pályázatunk, mely nyár végéig üzembe is fog kerülni. Valamint tervezzük a teljes belterületi közvilágítási hálózat korszerűsítését, LED izzók cseréjével. Hulladékudvar kialakítását is tervezi az Önkormányzat, lehetséges helye a szennyvíztelep előtti roncsot terület. (KEOP1.1.1/C/13-2013-0038 pályázat Nádudvar, Hajdúszoboszló és Kaba települések hulladékgazdálkodási rendszerének fejlesztése eszközbeszerzésekkel fog megvalósulni)
Kiegészítés: 2015. május: 2014. év végéig, októberi átadással az önkormányzat a belügyminiszter 10/2014. (II.19.) rendeletére (az adósságkonszolidációban részt nem vett települési önkormányzatok fejlesztési támogatása) benyújtott sikeres pályázati támogatásból 9 belterületi utcát burkolt le (Kaba, Váci M. u., Ér u., Almási J. u., Zrínyi M. u., Mácsai S. u. Mester u., Bajcsy Zs., Dózsa Gy. u. és Benedek E. utcák), így ezeken a utcákon is megteremtette a pormentes közlekedés feltételeit. Az utcákban és a környékben élő lakosság számára csökkent a közlekedéssel járó porszennyeződés, valamint a sima, egyenletes felületű úton feltételezve a gépjárművek üzemelésével kapcsolatos üzemanyag felhasználás csökkenését is, a károsanyag kibocsátásuk is csökkenést mutat. Az útépítéssel egyidőben az utcákban található vízelvezető földmedrű árkok profilozását, takarítását is elvégezte a kivitelező vállalkozó. 2015. nyarán fog megvalósulni a KEOP-4.10.0/N/14 konstrukció keretében, a „Napelemes rendszer telepítése Kaba Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal épületére” című projektünk, melyre a feltételes közbeszerzési eljárást lefolytattuk, a kivitelezővel a szerződést aláírtuk. A beruházás keretében a Hivatal épület tetőfelületére kihelyezendő napelemek összesen 25.900 kWh/év becsült termeléssel a Polgármesteri Hivatal éves áramfogyasztásának 84,23 %-át tudják kiváltani, ami az üvegházhatású gázok összesen 24,211 t/év kibocsátás-csökkenését eredményezi. 2015. év tavaszán az Önkormányzat közfoglalkoztatásban részt vevők munkájával a Rákóczi Ferenc utca belvárosi, városközponti szakaszán növelte a Rákóczi utca útfelújítása után visszamaradt rendezett földfelületeket, füvesítéssel, talajtakaró cserjék, évelők, rózsák kiültetésével. Ezekkel a saját költségvetésünkből megvalósuló munkáktól a porszennyezés csökkenését várjuk a városközpontunkban. 2014. évben a gyógyfürdőben feltörő termálvíz kísérő gázára gázmotort telepített az Önkormányzat, mely elektromos áramot termel. A gázmotor által termelt árammal kielégíthető a gyógyfürdő áramigénye, mind a nyári, mind a téli üzemben. Ezáltal a Gyógyfürdőben is jelentősen hozzájárulunk az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkenéséhez. A Gyógyfürdőből kikerülő használt termálvíz só és báriumtartalmának csökkentésére kapott az Önkormányzat kötelezést, melyet a gyógyvízkút visszafojtásával, így kevesebb felszínre kerülő termálvíz kinyerésével és tározókba történő kivezetésével tudjuk biztosítani, ezzel eleget téve a szigorú környezetvédelmi előírásoknak.
