219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelmérıl A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 7. §-ában, 36. §-ában és 110. §-a (7) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénnyel összhangban - a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében a következıket rendeli el:
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja és hatálya 1. § A rendelet célja a felszín alatti vizek: a) jó állapotának biztosításával és annak fenntartásával, b) szennyezésének fokozatos csökkentésével és megelızésével, c) hasznosítható készleteinek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználattal, d) a földtani közeg kármentesítésével összefüggı feladatok, jogok és kötelezettségek megállapítása. 2. § (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed a) a felszín alatti vízre, a földtani közegre és a szennyezı anyagra; b) a felszín alatti vizek és a földtani közeg állapotát érintı tevékenységekre. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki az atomenergiáról szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó anyagokra és tevékenységekre.
Értelmezı rendelkezések 3. § E rendelet alkalmazásában: 1. (A) háttér-koncentráció: reprezentatív érték; egyes anyagoknak a természetes vagy ahhoz közeli állapotban általában elıforduló koncentrációja a felszín alatti vízben, illetve a talajban; 2. (Ab) bizonyított háttér-koncentráció: meghatározott anyagnak adott térségre jellemzı, az (A) háttérkoncentráció helyett, vizsgálatokkal megállapított tényleges koncentrációja a felszín alatti vízben, a földtani közegben, ami természeti adottságok, illetve a vizsgált terheléstıl független diffúz terhelés, szennyezés, vagy felszíni vízen keresztül történı terhelés hatására alakult ki; 3. (B) szennyezettségi határérték: jogszabályban, illetve ezek hiányában hatósági határozatban meghatározott olyan szennyezıanyag-koncentráció, illetve egyéb minıségi állapotjellemzık olyan szintje a felszín alatti vízben, a földtani közegben, amelynek bekövetkeztekor a földtani közeg, a felszín alatti víz szennyezettnek minısül, figyelembe véve a felszín alatti víznél az ivóvízminıség és a vízi ökoszisztémák igényeit, földtani közeg esetében pedig a talajok többes rendeltetését és a felszín alatti vizek szennyezéssel szembeni érzékenységét; 4. (D) kármentesítési célállapot határérték: hatósági határozatban elıírt koncentráció, amit a kármentesítés eredményeként kell elérni az emberi egészség és az ökoszisztéma, illetve a környezeti elemek károsodásának megelızése érdekében; meghatározása a kár mentesítési eljárás keretében végzett komplex értékelésen, a szennyezı anyagnak a környezeti elemek közötti megoszlására, viselkedésére, terjedésére vonatkozó méréseken, modellszá mításokon, mennyiségi kockázatfelmérésen alapul a területhasználat figyelembevételével; 5. (E) egyedi szennyezettségi határérték: a telephelyen a (B) szennyezettségi határérték helyett - a Kvt. hatálybalépésekor már folytatott tevékenység esetében vagy azokon a területeken, ahol az (Ab) bizonyított háttérkoncentráció meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket - a helyzet tényleges ismerete alapján mennyiségi kockázatfelmérésre támaszkodóan, a területhasználat figyelembevételével hatósági határozatban megállapított szennyezettségi határérték. Az (E) egyedi szennyezettségi határérték nem lehet szigorúbb a (B) szennyezettségi határértéknél és nem lehet enyhébb a vizsgálattal megállapított tényleges szennyezettségi koncentrációnál, illetve a (D) kármentesítési célállapot határértéknél;
6. (M ) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhetı i 3 víz(nyomás)szint süllyedéshez tartozó igénybe vehetı összes vízmennyiség m /évben kifejezve; 7. nem pontszerő (diffúz) szennyezıforrás: olyan szennyezıforrás, amelyet térben nagy kiterjedéső területhasználat (így például a településeken belüli egyedi szennyvízelhelyezés együttes hatása, közlekedés, növényvédıszer- és mőtrágyahasználat, állattartás, kivéve az állattartó telepeket) alkot, illetve, ha az egyes tevékenységekhez kötıdı terhelés nem határolható le; 8. elhelyezés: olyan tevékenység, amelynek célja anyag (így például: hulladék) lerakása, tárolása a földtani közeg felszínén vagy a közegben, beleértve a mőszaki védelemmel történı lerakást és tárolást is; 9. felszín alatti víz: a terepfelszín alatt a földtani közeg telített zónájában (így különösen a földtani képzıdmények pórusaiban, hasadékaiban) elhelyezkedı víz; 10. felszín alatti víz mennyiségi állapota: az az állapot, ami a természetes adottságok, a víz utánpótlódási és áramlási viszonyai, valamint a környezethasználatok (így például a közvetlen és közvetett vízkivételek) hatására alakul ki; 11. felszín alatti víz minıségi állapota: az az állapot, ami a természetes adottságok, vala mint a terhelések és igénybevételek hatására alakul ki, és a mi fizikai, kémiai és biológiai vizsgálatok eredményeivel jellemezhetı; 12. felszín alatti víz állapotának veszélyeztetése: tevékenység vagy mulasztás, ami a felszín alatti vízbe történı közvetlen vagy közvetett bevezetés, illetve a földtani közegbe való közvetlen bevezetés révén szennyezést okozhat, illetve az állapot romlásához vezethet; 13. felszín alatti víztest: a felszín alatti víz térben lehatárolt része a víztartó képzıdményeken belül; 14. felszín alatti víztıl közvetlenül függı szárazföldi ökoszisztéma: a felszín alól származó állandó vagy idıszakos felszíni vízborítást, vagy a talajvízbıl származó vízfelvételt igénylı növényfajokat magukba foglaló társulások és termıhelyek; 15. földtani közeg: a föld felszíne és az alatta elhelyezkedı természetes eredető képzıdmények (a talaj, a mederüledék, a kızetek, beleértve az ásványokat, ezek természetes és átmeneti formáit); 16. hasznosítható felszín alatti vízkészlet: a felszín alatti víztest utánpótlódásának hosszú idıszakra megállapított éves átlagos, m3 /évben kifejezett értékébıl a vele kapcsolatban levı felszíni vizek külön jogszabályban meghatározott ökológiai állapotához szükséges, hosszú idıszakra megállapított éves átlagos vízhozamának, továbbá a felszín alatti vizektıl is függı szárazföldi ökoszisztémák felszín alatti víz felé tá masztott ökológiai vízigényének levonásával adódó érték; 17. idıszakos vízfolyás: olyan állandó vízhozammal, illetve vízborítással ne m rendelkezı vízfolyás (így különösen ér, patak, belvízcsatorna), amely idıszakosan kiszárad tisztított szennyvíz, illetve használt víz bevezetése nélkül; 18. kármentesítés: mőszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység a veszélyeztetett, szennyezett, károsodott felszín alatti víz, illetıleg földtani közeg megismerése, illetıleg a szennyezettség, károsodás és a kockázat mértékének csökkentése, megszüntetése, továbbá monitorozása érdekében; 19. kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület: a 2. szá mú melléklet szerint az 1. érzékenységi kategória a) és b), továbbá a 2. érzékenységi kategória b) pontja szerinti besorolású területek; 20. kockázat: szennyezı anyag hatásának kitett ökosziszté ma állapota, illetve az emberi egészség romlásának, károsodásának várható mértéke és bekövetkezési valószínősége; 21. kockázatos helyzető víztest: az a víztest, amelyet az Európai Bizottság részére a felszín alatti víztestek állapotának jellemzésérıl szóló jelentés ilyennek minısít adathiány miatt vagy azért, mert annak állapota 2015. december 22-ig valószínően nem éri el a jó állapotot; 22. környezetvédelmi megelızı intézkedés: a tevékenység során, annak részeként megvalósított mőszaki, gazdasági, szervezési tevékenység, továbbá - a kármentesítés kivételével - intézkedés, amelynek célja a felszín alatti vizekre vonatkozó környezeti célkitőzések teljesülésének elısegítése, a veszélyeztetés csökkentése úgy, hogy a) minél kevesebb és kevésbé veszélyes szennyezı anyag keletkezzen, vala mint b) megelızze, minimalizálja a keletkezı szennyezı anyagok felszín alatti vízbe, földtani közegbe kerülését; 23. közvetett bevezetés felszín alatti vízbe: szennyezı anyag bejutása tevékenység következtében a felszín alatti vízbe a földtani közegbıl, azon átszivárogva; 24. közvetett vízkivétel felszín alatti vízbıl: az a tevékenység, amelynek hatására fokozódik a felszín alatti víz párolgása, vagy létrejön a kapcsolódó felszíni-, illetve felszín alatti vizek útján történı megcsapolása (így például szomszédos felszín alatti víztest közvetítésével történı megcsapolás, felszíni víztest vízszintjének süllyesztése, mélyebb gyökérzető növényzet telepítése, külszíni bányászati tevékenység vagy tavak létesítése, amelyek következtében felszínre kerül a felszín alatti víz); 25. közvetlen bevezetés (kibocsátás) a felszín alatti vízbe: szennyezı anyag bejutása tevékenység következtében a felszín alatti vízbe anélkül, hogy az a földtani közegen átszivárogna;
26. közvetlen bevezetés (kibocsátás) a földtani közegbe: szennyezı anyag bejutása tevékenység következtében a földtani közegbe, illetve közvetlen érintkezésbe kerülése a földtani közeggel, kivéve a levegıbıl történı kiülepedést; 27. közvetlen vízkivétel felszín alatti vízbıl: az a tevékenység, melynek során nyomás- vagy vízszintcsökkentést okozva vesznek ki vizet a felszín alatti vízbıl (így például: ter melıkút, galéria, drén, forrásküszöb-süllyesztés); 28. magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenység: a tevékenység akkor, ha a) a külön jogszabály szerint a települési önkormányzat jegyzıjének vízgazdálkodási hatáskörébe tartozóan: aa) a természetes személyek által elhelyezett - kizárólag házi, kommunális - szennyvíz mértéke nem haladja meg az 500 m3 /év mennyiséget, ab) a felszín alóli vízkitermelés ne m haladja meg az 500 m3/év értéket és az kizárólag talajvizet vesz igénybe, partiszőréső, a karszt- vagy rétegvízkészletet nem; b) a vegyes állattartás esetében összesen 5 számosállat/ingatlan, baromfi esetében 3 szá mosállat/ingatlan mértéket egyidejőleg nem haladja meg; 29. megfordítási pont: felszín alatti víztest vagy annak jól lehatárolható részeinek minıségi, illetıleg mennyiségi állapotromlási folyamatának az a számszerő értéke, a melynek elérésekor intézkedni kell a tendencia megállítása és megfordítása érdekében; 30. mennyiségi kockázatfelmérés: egy adott szennyezett terület tényfeltárásra támaszkodó részletes vizsgálata, amelynek eredménye egy kockázati hányados formájában kifejezett érték, ami a környezet elemeinek tényleges szennyezettségébıl, illetıleg a környezetre, (különösen a felszín alatti vízre) az ökosziszté mára és az emberre elviselhetı szintek arányából nyerhetı; 31. monitoring (monitorozás): a monitoring rendszer mőködtetése, amely magában foglalja az észlelést, az adatok ismétlıdı győjtését, ellenırzését, feldolgozását, nyilvántartását, értékelését és továbbítását; 32. monitoring rendszer: a környezeti ele mek, különösen a felszín alatti víz, a földtani közeg terhelésének, szennyezésének, állapotának (beleértve a szennyezıdésterjedést is) és igénybevételének megis merésére, illetıleg az állapotváltozás nyo mon követésére szolgáló mérı-, megfigyelı- (együtt észlelı-), ellenırzı hálózat; 33. mőszaki védelem: a környezetvédelmi megelızı intézkedések közé tartozó olyan mőszaki megoldások összessége, a melyek megakadályozzák vagy minimalizálják a tevékenységekbıl szár mazó szennyezı anyagok bejutását a felszín alatti vízbe, vagy a földtani közegbe; 34. pontszerő szennyezıforrás: kisebb kiterjedéső, adott tevékenységbıl származó, lehatárolható helyen található szennyezıforrás; 35. számosállat: 500 kg élıtömegő állategyed vagy csoport; 36. szennyezés: szennyezı anyag, illetve energia közvetlen vagy közvetett bevezetése a környezetbe, amely káros lehet a földtani közeg, felszín alatti víz állapotára, az emberi egészségre, az ökoszisztémákra, a környezethasználatokra vagy az anyagi tulajdonra, illetve rontja, vagy zavarja a környezet élvezetét; 37. szennyezettség: szennyezı anyagnak a felszín alatti vízben vagy a földtani közegben terhelés, illetve szennyezés hatására kialakuló, szennyezettségi határértékeket meghaladó koncentrációja; 38. szennyezı anyag: minden anyag, ami nem természetes okból a földtani közegbe, illetve a felszín alatti vízbe kerülve szennyezést, illetve vízminıségromlást okozhat, ilyenek különösen az e rendelet 1. számú mellékletében szereplı anyagok; 39. szennyezıforrás: körülhatárolható helyen folyó tevékenység, amibıl egyszeri, folyamatos vagy szakaszos terhelés éri (tényleges) vagy érheti (potenciális) a felszín alatti vizet, illetıleg a földtani közeget, amely lehet: pontszerő vagy nem pontszerő (diffúz), illetıleg tényleges, illetıleg potenciális; 40. talaj: a földtani közeg legfelsı rétege, melynek alapvetı tulajdonsága a termékenység, és ami ásványi részecskékbıl, szerves anyagból, vízbıl, levegıbıl és élı szervezetekbıl áll; 41. tevékenység: létesítmények telepítése, használata, illetve mővelet megkezdése, végzése, bıvítése, valamint meglévı létesítmények vagy mőveletek felhagyása, felszámolása, továbbá technika- és termékváltás, valamint mindezek módosítása, amelyek hatást gyakorolhatnak a földtani közeg, illetve a felszín alatti víz állapotára; 42. utánpótlódás: a felszín alatti víztestbe egy évben vagy annál hosszabb idıszak alatt a csapadékból és a felszíni vizekbıl, illetve a szomszédos felszín alatti víztestekbıl, továbbá mesterséges beszivárogtatásból belépı vízmennyiség; 43. vízkivétel: felszín alatti víz mennyiségének csökkenését eredményezı közvetlen vagy közvetett beavatkozással járó tevékenység.
Környezeti célkitőzések
4. § (1) Alapvetı célkitőzésként legkésıbb a Kvt.-ben meghatározott idıpontig el kell érni, hogy a felszín alatti víztestek állapota feleljen meg a jó állapot, azaz a jó mennyiségi és minıségi állapot követelményeinek. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében úgy kell eljárni, hogy a felszín alatti vizek, illetve víztestek esetében: a) azok állapota ne romoljon; b) a tevékenység következtében kialakult jelentıs és tartósan kedvezıtlen irányú állapotváltozás megforduljon; c) a felszín alatti víztestek jó mennyiségi és minıségi állapotára vonatkozó követelmények a kockázatos helyzető víztestek kivételével teljesüljenek; d) a kockázatos helyzető víztestek állapota fokozatosan javuljon; e) a tartósan károsodott felszín alatti víz és a földtani közeg nyilvántartásba és ellenırzés alá kerüljön, és állapota kármentesítéssel javuljon. (3) A felszín alatti víz állapotát a felszín alatti víz, illetve a felszín alatti víztest mennyiségi és minıségi állapota közül a kevésbé jó állapot határozza meg. (4) Felszín alatti víztest jó mennyiségi állapotú, ha abban: a) a hosszabb idıszakra, legalább 10 évre számított átlagos éves vízkivétel nem haladja meg a hasznosítható felszín alatti vízkészletet, és b) a víz-, illetve nyomásszintekben a víztest egyetlen pontján sem következik be vízkivételhez kapcsolódó tartós süllyedés, és c) a kapcsolódó felszíni vizekre külön jogszabályban megállapított környezeti célkitőzések teljesülnek, és a víz hiányából adódóan jelentıs romlás nem következik be azok ökológiai vagy kémiai állapotában, és d) nem következik be a vízmozgás irányának olyan megváltozása, ami tartós állapotromláshoz vezet, és e) a felszín alatti víztıl közvetlenül függı szárazföldi ökoszisztémát nem éri károsodás, és f) a felszín alatti víztest kémiai és fizikai állapotára vonatkozó környezeti célkitőzések akadálytalanul teljesülhetnek. (5) Felszín alatti víztest jó minıségi állapotú, ha annak minıségi állapotjellemzıiben bekövetkezı változások nem eredményezik: a) a minıségi állapot jelentıs és tartós romlását, és b) a természetes kémiai és fizikai állapot lényeges változását, és c) jogszabályban, illetve vízgyőjtı-gazdálkodási tervben meghatározott minıségi határértékektıl való eltérést, és d) a kapcsolódó felszíni vizekre külön jogszabályban megállapított környezeti célkitőzések megsértését, se m azok ökológiai vagy ké miai állapotának bármilyen jelentıs romlását, és e) a felszín alatti víztesttıl közvetlenül függı szárazföldi ökoszisztémában, a víz minıségébıl adódó károsodást, és nem rontják a felhasználás lehetıségét. (6) A kockázatos helyzető víztestek esetében a külön jogszabályban foglaltak szerint lehet eltérni az (1) bekezdésben foglalt célkitőzéstıl.
Környezeti célkitőzések megvalósítása 5. § (1) A 4. §-ban megfogalmazott környezeti célkitőzéseket az e rendeletben és a külön jogszabályokban foglaltak szerint környezetvédelmi és vízkészlet-gazdálkodási eszközökkel kell elérni. (2) A felszín alatti víztestek kijelölése a víztartó képzıdmény határait, a víz hı mérsékletét, a közel természetes állapothoz tartozó felszín alatti vízgyőjtı határait, a víz hidrodinamikai és minıségi tulajdonságait figyelembe véve történik a külön jogszabályban részletezett módon. (3) A felszín alatti víztestek kijelölésérıl, felülvizsgálatáról és állapotának figyelemmel kísérésérıl a Magyar Geológiai Szolgálat bevonásával a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik. (4) A felszín alatti víztestek nyilvántartásáról a miniszter gondoskodik. (5) A felszín alatti víztesteket monitorozni, azok állapotát és az arra gyakorolt hatásokat a külön jogszabályokban meghatározott módon rendszeresen értékelni kell a szükséges intézkedések megalapozása érdekében. (6) A víztestek állapotértékelésénél figyele mbe kell venni a pontszerő és a nem pontszerő (diffúz) szennyezı forrásokból adódó terheléseket. (7) A vízgyőjtı-gazdálkodási tervben a víztest egyes részeire, a Kvt. 19. §-ával összhangban az (M ) igénybevételi i határértéket úgy kell meghatározni, hogy a vízkivétel: a) ne veszélyeztesse a felszín alatti vizek természetes minıségét; b) ne okozza a felszín alatti víz minıségi állapotromlását, beleértve a felszíni vizekbıl történı beszivárgással összefüggı változásokat is;
c) ne veszélyeztesse a felszíni vizekre megállapított környezeti célok teljesülését, továbbá a felszín alatti víztıl közvetlenül függı szárazföldi ökoszisztémát. (8) A városok települési önkormányzatai a külön jogszabály szerinti települési környezetvédelmi program részeként annak készítésekor, illetve felülvizsgálatakor, külön jogszabály szerinti forrásokra is támaszkodva monitoring rendszer kiépítésével és mőködtetésével figyele mmel kíséri a közigazgatási területen lévı talajvíz mennyiségi és minıségi állapotát, különösen a nem pontszerő (diffúz) szennyezıforrásokból származó szennyezés hatására kialakult állapotot. 6. § (1) A 2005. évben az Európai Bizottság részére a felszín alatti víztestek állapotának jellemzésérıl szóló jelentés, illetve a vízgyőjtı-gazdálkodási tervek szerinti állapotjellemzés alapján a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıség (a továbbiakban: felügyelıség) intézkedéseket tesz: a) a jelentıs és tartósan kedvezıtlen irányú állapotváltozás megfordítására, ha az érintett felszín alatti víztest állapotjellemzıi elérték a megfordítási pontot, b) a kockázatos helyzető víztestek állapotának javítására, c) a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken az esetleges romlás megakadályozására, illetve romlás esetén az állapot javítására. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti megfordítási pont: a) a felszín alatti víztestek felsı 50 méterére vonatkozóan átlagolt koncentráció értéke nitrát és a növényvédı szerek esetén (B) szennyezettségi határérték 75%-a; b) a felszín alatti víz hımérséklete olyan mértékben változik, hogy az veszélyezteti a felszín alatti víztest jó állapotát. (3) Amennyiben a (Ab) bizonyított háttér-koncentráció meghaladja a (B) szennyezettségi határérték 50 százalékát a felügyelıség egyedileg határozza meg a szükséges intézkedéseket, figyelembe véve a külön jogszabály szerinti vízgyőjtı-gazdálkodási tervben foglaltakat is. (4) A kockázatos helyzető víztestek esetében a felügyelıségnek a vízgyőjtı-gazdálkodási terv alapján: a) át kell tekintenie, mi veszélyezteti a jó állapot elérését, illetve megırzését; b) felül kell vizsgálnia a felszín alatti vizek állapotát befolyásoló tevékenységeket, és ha indokolt, intézkednie kell az engedélyek módosításáról, visszavonásáról, amennyiben szükséges a Kvt. 73. §-a szerinti környezetvédelmi felülvizsgálattal; c) intézkednie kell a környezethasználók felelısségébe tartozó monitoring kiegészítésérıl, módosításáról, illetve kezdeményeznie kell az 5. § (5) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve a települési monitoring, vala mint az országos monitoring érintett ele meinek felülvizsgálatát; d) ha szükséges, módosítania kell az általa megállapított környezeti követelményeket, illetve kezdeményeznie kell a környezeti követelményekre, határértékekre vonatkozó elıírások módosítását; e) felül kell vizsgálnia a vízkivételekre vonatkozó engedélyeket. 7. § (1) A területeket a felszín alatti víz állapotának érzékenysége, továbbá minıségének védelme szempontjából osztályozni kell a felszín alatti víz utánpótlódása, földtani közeg vízvezetı-képessége, továbbá a megkülönböztetett (fokozott) védelem alatt álló területek figyelembevétele alapján. (2) Egy adott terület a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából lehet fokozottan érzékeny, érzékeny és kevésbé érzékeny terület. (3) A (2) bekezdés szerinti osztályozás ismérveit és a kategóriák részletesebb felbontását a 2. számú melléklet tartalmazza. (4) Egy adott lehatárolt terület érzékenysége a felügyelıség határozatában, a felügyelıségnél és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Részvénytársaságnál (a továbbiakban: VITUKI), illetve jogutódjánál levı, a miniszter által jóváhagyott, 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térképe alapján kerül meghatározásra. (5) A felügyelıség egy adott területen egyedi érzékenységi besorolást is megállapíthat, a környezethasználó által a 2. számú melléklet szempontjai szerint - végzett vagy végeztetett lokális vizsgálat alapján készített, a (4) bekezdés szerinti térképnél részletesebb térképre támaszkodóan. (6) A települések közigazgatási területének érzékenységi kategóriába történı besorolásakor a település abba a nagyobb érzékenységő kategóriába kerül, amelyik részaránya a (4) bekezdés szerinti térkép alapján a település közigazgatási területének 10%-át meghaladja. (7) A települések közigazgatási területének (3) bekezdés szempontjai szerinti besorolását a Kvt. 110. § (8) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a miniszter rendeletben teszi közzé. (8) A területek (4) bekezdés szerinti országos feldolgozását, továbbá erre támaszkodóan a (7) bekezdés szerinti besorolást a miniszter a külön jogszabály szerinti vízgyőjtı-gazdálkodási terv készítésével egyidejőleg felülvizsgálja.
II. A FÖLDTANI KÖZEG ÉS A FELSZÍN ALATTI VIZEK ÁLLAPOTÁT ÉRINTİ TEVÉKENYSÉGEK A felszín alatti vizek jó állapota 8. § A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak a) környezetvédelmi megelızı intézkedésekkel végezhetı a külön jogszabály szerinti legjobb elérhetı technika, illetve a leghatékonyabb megoldás alkalmazásával; b) ellenırzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, mőködtetését és az adatszolgáltatást; c) úgy végezhetı, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitőzések teljesülését.
A mennyiségi védelem 9. § (1) A felszín alatti vizek jó mennyiségi állapotának biztosítása érdekében a tevékenység a) nem okozhatja (M ) igénybevételi határérték túllépését, i b) nem vezethet a felszín alatti víztest kémiai és fizikai állapotromlásához, beleértve a káros víz(nyomás)szint (a továbbiakban: vízszint) emelkedését. (2) A felszíni vizek mederanyagának kitermelése, illetve a mederviszonyok megváltoztatása a felszín alatti vizekre vonatkozó környezeti és külön jogszabály szerinti vízbázisvédelmi célkitőzések figyelembevételével végezhetı. (3) A felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken a 41. § (8) bekezdésének c) pontjában foglaltak kivételével tilos a) a felszíni vizek pótlása felszín alatti vízbıl; b) olyan tevékenység végzése, amelynek következtében a fedırétegek eltávolítása révén felszínre kerül a felszín alatti víz; c) olyan bányászati tevékenység végzése, a melynek következtében a külszín megbontásával kialakított bányatalp a maximális karsztvízszintet 10 m-en belül megközelíti. (4) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken: a) a felszíni vizek pótlása felszín alatti vízbıl a külön jogszabály szerinti vízgyőjtı-gazdálkodási tervben foglaltak szerint történhet; b) akkor végezhetı olyan tevékenység, amelynek következtében a fedıréteg eltávolítása révén felszínre kerül a felszín alatti víz, ha biztosított az (1) bekezdés és a 10. § (1) bekezdés szerinti elıírások teljesülése. (5) A 13. §-ban foglaltak figyelembevételével engedélyezhetı: a) a felszín alatti vízdúsítás, azaz a víz közvetlen vagy közvetett bevezetése a felszín alatti vízbe a kitermelhetı felszín alatti víz mennyiségének szennyezés nélküli növelése érdekében; b) a kitermelt felszín alatti vizek ugyanazon vagy azonos célra használt rétegbe történı visszajuttatása, ha biztosított, hogy a visszasajtolt víz nem tartalmaz a kitermelt víztıl eltérı anyagot és ne m okoz kedvezıtlen minıségváltozást ba) geotermikus energia hasznosítás céljából zárt rendszerő technológiával, bb) a szilárd ásványi nyersanyagok bányászatához kapcsolódó, az ásványi nyersanyagok kiter melésétıl elkülönülı rendszerben, bc) a mélyépítési, illetve fenntartási munkák során.
A minıségi védelem 10. § (1) A felszín alatti vizek jó minıségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység a) végzése során szennyezı anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezetı anyagok használata, illetve elhelyezése csak mőszaki védelemmel folytatható; b) csak a felszín alatti víz, földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezıbb állapotának lehetıség szerinti megırzésével végezhetı; c) nem ered ményezhet kedvezıtlenebb állapotot, mint amit a felszín alatti víz, a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció, továbbá az (E) egyedi szennyezettségi
határérték, illetve kármentesítés esetében a (D) kármentesítési célállapot határérték jellemez, kivéve a (4) bekezdésben foglalt esetet; d) részeként végzett bevezetést, elhelyezést csak engedéllyel lehet folytatni. (2) Tilos az 1. számú melléklet szerinti szennyezı anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezetı anyagnak a) felszín alatti vízbe történı közvetlen bevezetése; b) bevezetése minden olyan mesterséges tóba, amelyet a földtani közeg kitermelésével és ezáltal a felszín alatti víz feltárásával hoztak létre, így különösen a bányatavakba, illetve jóléti tavakba; c) szennyezı anyagnak mélymőveléső bányában történı elhelyezése, kivéve az ideiglenes jelleggel, a mőszaki üzemi tervben az adott nyersanyag bányászatához engedélyezett anyagot; d) a felszín alatti vizek állapota sze mpontjából fokozottan érzékeny területeken a felszín alatti vízbe történı közvetett bevezetése (beleértve az idıszakos vízfolyásba történı bevezetést is). (3) A feltétlenül szükséges legkisebb mennyiségő szennyezı anyag bevezetése felszín alatti vízbe, földtani közegbe a 13. § szerint engedélyezhetı: a) tudományos kutatási célból a felszín alatti vizek állapotának, mennyiségi és minıségi jellemzıinek feltárására, valamint b) a földtani közeg, illetve felszín alatti vizek megismerését, védelmét, helyreállítását szolgáló célok érdekében, ha olyan kis mennyiségben tartalmaz szennyezı anyagot, hogy a bevezetés nyilvánvalóan nem vezet semmiféle károsodáshoz. (4) Idıszakos vízfolyásba történı tisztított települési szennyvíz bevezetése esetén a tevékenységekre vonatkozó (1) bekezdés c) pontja szerinti korlátok alól a felügyelıség felmentést adhat a külön jogszabályban az idıszakos vízfolyásokra megállapított kategória határértékeinek megfelelı kibocsátásokra az ott meghatározott anyagok tekintetében. (5) Az idıszakos vízfolyásba történı bevezetés esetén e rendeletben és a külön jogszabályban foglaltakat egyidejőleg kell alkalmazni. (6) Az olyan, a földtani közegen vagy közegben végzett építési és mérnöki munkák vagy hasonló tevékenység, illetve ehhez tartozó létesítmény kialakítása esetében, amely közvetlen kapcsolatba kerül a felszín alatti vízzel, biztosítani kell, hogy az hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizet. (7) A tevékenység engedélyezése során a felügyelıség elıírhatja a feltételek teljesülésének ellenırzését szolgáló monitorozást. (8) Az adott telephelyre hatósági határozattal megállapított (E) egyedi szennyezettségi határérték az új ipari tevékenységre addig vonatkozik, míg a földtani közeg és a felszín alatti víz állapota tovább nem romlik. 11. § (1) Tilos szennyezı anyagnak mélyinjektálással történı elhelyezése, vagy bármilyen módon történı mélybesajtolása, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat. (2) A felszín alatti vízbe, földtani közegbe a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülése esetén, az olyan természeti okokból más célra tartósan alkalmatlan földtani képzıdménybe, amely a szennyezı anyagok továbbterjedése szempontjából zártnak tekinthetı szénhidrogén tároló, és amelybıl a szénhidrogént kitermelik, illetve kitermelték: a) az olyan az 1. számú melléklet szerinti K1 szennyezı anyagokat ne m tartalmazó vizek visszasajtolása, amelyek a bányászati kutatáshoz, feltáráshoz, kitermeléshez tartozó tevékenységbıl szár maznak, b) természetes összetételő vizek besajtolása szénhidrogén kitermelés elısegítésére, c) a természetes gáz vagy a cseppfolyósított földgáz besajtolása tárolási céllal, a felszín alatti víz minıségromlás minden jelenlegi vagy jövıbeni veszélyének kizárásával a 13. § szerint engedélyezhetı. (3) A (2) bekezdés szerinti tevékenységre engedély akkor adható ki, ha komplex értékelésre tá maszkodó vizsgálatokkal is bizonyított, hogy a visszasajtolás, besajtolás: a) az adott tevékenységbıl származik és nem tartalmaz az adott tevékenységbıl származótól eltérı anyagot, és b) a felszín alatti vizek szennyezésének megelızése az elérhetı legjobb technika alkalmazásával történik, és c) nem veszélyezteti a környezeti elemek - különösen a felszín alatti vizek - mennyiségi és minıségi viszonyait, a környezeti célkitőzések teljesülését, továbbá d) az a), b) és c) pontokban foglaltak teljesülése ellenırzött.
III. TEVÉKENYSÉGEK ENGEDÉLYEZÉSE Vízkivételek engedélyezésére vonatkozó egyes szabályok
12. § (1) Közvetlen vízkivételre vízjogi engedély, illetve külön jogszabály szerint engedélyköteles, közvetett 3 3 vízkivétellel járó tevékenységre vonatkozó engedély akkor adható ki, ha a m /napban és m /évben meghatározott vízkivétel - a többi meglévı vízkivétellel együtt vizsgálva - átmenetileg se m veszélyezteti a) a környezeti célkitőzések elérését; b) az érintett víztestre jogszabályban, illetve a külön jogszabály szerinti vízgyőjtı-gazdálkodási tervben megállapított intézkedések megvalósítását. (2) Nem ivóvíz-minıségő vízigény kielégítésére jó minıségő felszín alatti víz vízkivétele csak akkor engedhetı meg, ha a vízigény felszíni vízbıl történı kielégítése a költség-haszon elemzés eredménye szerinti aránytalanul magas költség, illetve a természeti viszonyok miatt nem valósítható meg. (3) A vízkivétel engedélyezett mennyisége, figyele mbe véve a többi közvetlen és közvetett vízkivételt nem haladhatja meg az (M ) igénybevételi határértéket. i (4) Nem végezhetı olyan vízimunka, amely károsan befolyásolhatja a felszín alatti vízminıséget, illetve a víztartó képzıdmények fedırétegeinek természetes védıképességét. (5) A vízkivételt folytató feladata az igénybevétel felszín alatti vízre gyakorolt hatásának monitorozása az engedélyben elıírt módon. Az engedélyben meg kell határozni a mérési ered mények szolgáltatásának rendjét is.
Szennyezı anyagok elhelyezésének és bevezetésének engedélyezése 13. § (1) Szennyezı anyag a) elhelyezése, b) a földtani közegbe történı közvetlen bevezetése, c) a felszín alatti vízbe történı közvetett bevezetése, beleértve az idıszakos vízfolyásokba történı bevezetést is, d) a felszín alatti vízbe történı közvetlen bevezetése engedélyköteles tevékenység. (2) A hatósági engedélyhez kötött tevékenység vizsgálata, illetve a kérelem elbírálása során a más jogszabályban meghatározott eljárásban és az e rendelet szerinti követelményekre figyelemmel kell eljárni. (3) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység a felügyelıség által kiadott engedély, illetve a felügyelıség szakhatósági állásfoglalásával más hatóság által kiadott engedély alapján végezhetı. A felügyelıség az eljárásban engedélyezı hatóságként vagy - ha az engedélyköteles tevékenység engedélyezése külön jogszabályban meghatározott engedélyezési eljárás keretében történik - szakhatóságként vesz részt. (4) Külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni a bevezetések és elhelyezések engedélyezésére a) a mezıgazdasági, illetve erdıgazdálkodási tevékenység során a természetes terhelésre, továbbá egyes anyagok felhasználásából származó terhelés, b) a magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenységek esetében. (5) Az engedélyköteles tevékenység folytatójának az (1) bekezdésben szereplı engedély megszerzése céljából elıvizsgálatot kell végeznie. Ennek keretében vízfolyásba történı bevezetés esetén vizsgálni kell a vízfolyás idıszakosságát is. (6) A hatóság az elıvizsgálat eredményeire támaszkodó, e rendelet 4. számú melléklete szerinti kérelem alapján dönt az engedély kiadása felıl. (7) A 4. számú mellékletben meghatározott feladatokat a külön jogszabály szerinti jogosultsággal rendelkezık végezhetnek. (8) Amennyiben az engedélyköteles tevékenységhez egységes környezethasználati engedély megszerzése kötelezı, úgy a felügyelıség az (1) bekezdés szerinti engedélyt a külön jogszabály szerinti eljárásban adja meg. (9) A 6. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerinti tényállás esetében a felügyelıség a Kvt. 73. §-a szerinti környezetvédelmi felülvizsgálatot rendelhet el az engedélyezett környezethasználatok mőködési feltételeinek meghatározására. (10) Az engedélyezı hatósá g az (1) bekezdés szerinti engedélyt, illetve a felügyelıség a szakhatósági állásfoglalását meghatározott idıre, de legfeljebb tizenkét évre adja ki, és azt legalább négyévenként felülvizsgálja. (11) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti idıszakos vízfolyás szakaszokat az (5) bekezdés szerinti elıvizsgálatra támaszkodva a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság véleményének kikérésével a felügyelıség állapítja meg. (12) A közvetlen bevezetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azokra az esetekre is, ha a szennyezı anyag a felszín alatti vízszint emelkedése miatt kerül közvetlenül a telített zónába.
Az engedélyek kiadásának feltételei 14. § (1) Az engedélyezı hatóság a 13. § (1) bekezdés szerinti engedélyben, illetve a felügyelıség szakhatósági állásfoglalásában elıírja a tevékenység folytatásának az 5. számú melléklet szerinti feltételeit, így különösen: a) a bevezetés módjára, a környezetvédelmi megelızı intézkedésekre, a mőszaki védelemre, a tevékenység nagyságára, folytatására, továbbá az ellenırzésre, a dokumentálásra, az adatszolgáltatásra, a monitoringra vonatkozó elıírásokat; b) a kibocsátási határértékeket, egyéb kibocsátási paramétereket, (D) kármentesítési célállapot határértéket, adott telephelyre vonatkozóan az (E) egyedi szennyezettségi határértéket, továbbá jogszabályi rendelkezés hiányában a felszín alatti vízre, a földtani közegre a (B) szennyezettségi határértékeket. (2) Amennyiben a felügyelıség az engedélyezı hatóság, akkor a határértékek megállapításához kötött eljárásokban minden esetben részt vesz szakhatóságként a közegészségügyi hatóság, továbbá az ügy tárgyától függıen a talajvédelmi hatóság, illetve illetékesség esetén a bányafelügyelet. (3) Az adott telephely területére vonatkozó (E) egyedi szennyezettségi határérték megállapítása esetén monitoring rendszert kell mőködtetni az állapotjellemzés és a kockázatok változásának nyomon követésére. (4) A 13. § (1) bekezdése szerinti engedélyköteles tevékenység folytatásának az engedélyben rögzített jellemzıi, illetve annak a felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásainak változásairól - a változást követı 15 napon belül - a felügyelıséget. A 16. § (1) bekezdés szerinti alap-adatlap tartalmát érintı változásokat az alap-adatlapon kell közölni. 15. § (1) A felügyelıség a Kvt. 72. § szerinti környezetvédelmi engedélyt, valamint a Kvt. 72/A. § szerinti egységes környezethasználati engedélyt, illetve az engedélyezı hatóság a 12. § (1) és a 13. § (1) bekezdésben foglalt engedélyt (a továbbiakban: engedély), illetve a felügyelıség szakhatósági állásfoglalását, továbbá a Kvt. 79. §-a szerinti mőködési engedélyt akkor adja meg, ha a környezeti adottságok, tevékenység ellenırzöttsége, továbbá a fennálló összes többi körülmény együttes vizsgálata azt mutatja, hogy az e rendeletben foglalt kötelezettségek betartása biztosított. (2) Az engedélyt hivatalból módosítani kell, ha az engedély alapjául szolgáló, illetve az engedélyben rögzített feltételek, vagy a tevékenység felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásai megváltoznak, továbbá ha természeti vagy egyéb elháríthatatlan ok azt szükségessé teszi. (3) Az engedély az engedélyes kérelmére módosítható és visszavonható. (4) Az engedélyezés során figyelembe kell venni a külön jogszabály szerinti intézkedések, illetve intézkedési progra mok követelményeit. (5) Az engedélyt hivatalból vissza kell vonni, ha a) körülmények úgy változtak meg, hogy az engedély feltételeinek már nem felelnek meg különösen a vízgyőjtıgazdálkodási tervben támasztott követelményeknek; b) a (7) bekezdésben foglaltak azt szükségessé teszik. (6) Az engedély módosításánál, visszavonásánál az engedély kiadására vonatkozó szabályok az irányadók. (7) A felszín alatti vizet veszélyeztetı, felszín alatti vizet, a földtani közeget szennyezı, károsító környezethasználat gyakorlását a hatóság korlátozza, felfüggeszti, vagy megtiltja, vagy a szükséges intézkedéseket az erre hatáskörrel rendelkezı szervnél kezdeményezi, ha a) a szennyezés, károsítás az e mberi egészséget súlyosan veszélyezteti, vagy b) a veszélyeztetés, a szennyezés vagy a károsítás, továbbá a felszín alatti víz igénybevettsége az ismétlıdı intézkedés ellenére is folytatódik, illetve c) a környezethasználó ne m teljesíti a kármegelızés érdekében hatósági határozattal elıírt kötelezettségét vagy kármentesítési, illetve a vízminıségi kárelhárítási kötelezettségét, és a veszélyeztetés, szennyezés vagy károsítás folytatódik, továbbá d) a környezethasználó nem az elvárható gondossággal jár el a kármegelızés, illetve a kármentesítés végrehajtása érdekében, és emiatt fennáll a szennyezés fennmaradásának, illetve ismétlıdésének, továbbá a szennyezettség növekedésének veszélye. (8) Az engedélyben foglalt elıírások, követelmények betartásának ellenırzésére az engedélyezı hatóság és a szakhatóságok jogosultak. Amennyiben az ellenırzés során a hatóság, illetve a szakhatóság hiányosságot, illetve az engedélytıl való eltérést tapasztal, a hatóságnak az ellenırzést, illetve a szakhatóság ellenırzésrıl készített jegyzıkönyvének kézbevételét követı 30 napon belül intézkednie kell.
IV. AZ ENGEDÉLYKÖTELES TEVÉKENYSÉG BEJELENTÉSE ÉS AZ ADATSZOLGÁLTATÁSA
16. § (1) A felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységek jellemzıit az „Alap-bejelentılap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetésérıl, terhelésérıl” megnevezéső bejelentılapon (a továbbiakban: alap-adatlap), illetve „Részletes bejelentılap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetésérıl, terhelésérıl” megnevezéső adatlapon (a továbbiakban: részletes-adatlap), valamint „Éves jelentés a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetésérıl, terhelésérıl” megnevezéső jelentésben (a továbbiakban: éves jelentés) kell benyújtani az engedélyköteles tevékenység helye szerint illetékes felügyelıséghez (a továbbiakban: bejelentés). (2) Alap-adatlap benyújtására kötelezett a) az engedélyköteles tevékenységet e rendelet hatálybalépését követıen megkezdeni szándékozó, a 13. § (1) bekezdés szerinti engedély vagy szakhatósági állásfoglalás iránt kérelmet benyújtó; b) akit a felügyelıség a 19. § (4) bekezdés szerint kötelez; c) aki a 13. § (1) bekezdés szerint engedélyköteles tevékenységet végez. (3) Részletes-adatlap benyújtására kötelezett a) a (2) bekezdés a) pont szerinti kérelmet benyújtó; b) akit a felügyelıség az alap-adatlapban foglaltak alapján arra kötelez; c) e rendelet 3. számú melléklet szerinti tevékenységet folytatók közül az, aki a földtani közegben, illetve a felszín alatti vízbe közvetlen bevezetést végez vagy tevékenysége során szennyezı anyagot helyez el ca) évi 100 tonna felett, amelynél a felszín alatti vízre vonatkozó (B) szennyezettségi határérték 1 mg/l vagy azon felüli, cb) évi 1 tonna felett, amelynél a felszín alatti vízre vonatkozó (B) szennyezettségi határérték 1 mg/l alatti. (4) Éves jelentést a (2) és (3) bekezdés szerinti azon kötelezettnek kell benyújtani, akit erre a felügyelıség - az alap-adatlap, illetıleg a részletes-adatlap adatainak értékelése alapján - határozattal kötelez. (5) Az alap-adatlapot, illetıleg a részletes-adatlapot a benyújtás idıpontjában érvényes adatok közlésével: a) a (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés a) pontja szerinti kötelezett az engedély iránti kérelem benyújtásakor, annak részeként, b) a (2) bekezdés b) és c) pontjai, illetve a (3) bekezdés b) és c) pontjai szerinti kötelezett a határozatban megjelölt határidıre köteles benyújtani. (6) Az éves jelentést a tárgyévre vonatkozóan, a tárgyévet követı év március 31-éig kell benyújtani. (7) A tárgyévben az alap-adatlapon közölt adatokban bekövetkezett változást - az anyagforgalomban bekövetkezett 25%-nál nagyobb változás fölött, bevezetéseknél minden esetben - be kell jelenteni az illetékes felügyelıségnél a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal az éves jelentés részeként vagy új alap-adatlapon. 17. § (1) A bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) vagy kijelölt szerve által kiadott nyo mtatványon vagy számítógépes adathordozón teljesíthetı. Az adatszolgáltatónak gondoskodnia kell a dokumentumok, illetve adatokat elıállító és továbbító eljárások megfelelı archiválásáról. (2) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljes körőségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért a bejelentésre kötelezett a felelıs. 18. § (1) A felügyelıség az adatlapokat ellenırzi, és szükség szerint az adatszolgáltatóval egyeztetve módosítja. (2) A felügyelıség az adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása vagy nem megfelelı teljesítése esetén kötelezi az adatszolgáltatót az elıírás betartására. (3) A hatósági kötelezésben elıírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a (2) bekezdés szerinti kötelezett a 36. § (1) bekezdés c) pontja szerint bírságot köteles fizetni.
V. A KIVIZSGÁLÁS 19. § (1) A tevékenységet folytató az általa okozott, vagy az üzemszerő mőködésén kívülálló okokból bekövetkezı szennyezést, károsodást haladéktalanul köteles bejelenteni a felügyelıségnek. Egyidejőleg köteles azonnal befejezni a szennyezı, károsító tevékenységet és köteles gondoskodni a kárenyhítést szolgáló intézkedések megkezdésérıl, illetve azonnal meg kell kezdenie a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelıen a vízminıségi kárelhárítást. (2) A felügyelıség a földtani közeg, felszín alatti víz terhelésére, minıségének veszélyeztetésére, szennyezésére, károsítására vonatkozó, birtokába került információkat kivizsgálja a hatósági intézkedés igényének megállapítása és a hatósági eljárás megalapozása érdekében.
(3) A kivizsgálást, az adat, információ beérkezésétıl számítva 30 napon belül meg kell kezdeni, határidejét - az e rendeletben szabályozott esetek kivételével - a felügyelıség a kockázat mérlegelése alapján legfeljebb 90 napban állapítja meg. (4) A felügyelıség a kivizsgálás keretében elrendelheti a 16. § (2) bekezdése szerinti bejelentés, adatszolgáltatás 30 napon belül történı benyújtását, amennyiben a hatóság tudomására jutott adatok a tevékenység folytatójával kapcsolatosak, annak azonosítását lehetıvé teszik és a tevékenység folytatójának adatszolgáltatási kötelezettségére elıírt határidı még ne m járt le, vagy a tevékenység folytatója ne m tartozik a bejelentésre kötelezettek közé. (5) A felügyelıség a tudomására jutott adatok alapján, a kivizsgálás keretében, ha szükséges tárgyalást, helyszíni szemlét tart, szennyezettség valószínősíthetısége esetén az érintett hatóság bevonásával a 6. számú melléklet szerinti jegyzıkönyvet készít. (6) A szennyezettség valószínősíthetı: a) a szennyezıforrások, a potenciális szennyezıforrások kibocsátásai, jellemzıi, a tevékenység nagyságrendje alapján, vagy b) a terület szennyezettségére vonatkozó információk alapján: ba) ha a szennyezettség mértéke talaj esetén - a bb) pontban foglalt eltéréssel - 0,2 méter alatt legalább öt mintában, felszín alatti víz és talajnak nem minısülı földtani közeg esetén legalább egy ponton két mintában, vagy bb) termıföld talajában legalább öt mintában a szennyezı anyag koncentrációja meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket. (7) A felügyelıség a tevékenységre vonatkozó követelmények, továbbá annak a földtani közegre, felszín alatti vízre gyakorolt hatásának ellenırzése céljából mérést, vizsgálatot végezhet vagy az engedélyessel végeztethet. (8) A felügyelıség a kivizsgálás és a felszín alatti víz és a talaj védelmével összefüggésben jogszabályok által közremőködésre feljogosított szakhatóságok véleménye és a rendelkezésére álló adatok alapján mérlegeli, hogy a szennyezettség intézkedést igényel-e. A (6) bekezdés ba) és bb) pontja esetében a felügyelıség köteles intézkedni. (9) A kivizsgálás alapján a felügyelıség dönt a) az adatszolgáltatásban foglalt adatok megfelelıségérıl; b) az ügynek az engedélyezı hatósághoz történı áttételérıl; c) rendkívüli, elıre nem látható környezeti események vagy rendkívüli mértékő, azonnali beavatkozást igénylı szennyezés esetén a szükséges kárelhárítással (különösen a vízminıségi kárelhárítással) összefüggı, külön jogszabályok szerinti intézkedésrıl; d) a szükséges felügyelıségi intézkedés, eljárás megindításáról, így különösen az e rendelet 13. §-a szerinti tartalommal történı engedélyezés alá vonásról a felügyelıség által saját hatáskörben kiadott határozattal, a kármentesítés bár mely szakaszának elrendelésérıl, valamint a Kvt. 73. § alapján a környezetvédelmi felülvizsgálatról vagy arról, hogy a tudomására jutott adatok további intézkedést ne m igényelnek. (10) A felügyelıség a környezetvédelmi követelmények érvényre juttatása érdekében, határidı megállapításával mőszaki intézkedésre vagy intézkedési terv készítésére és annak betartására kötelezheti a tevékenység folytatóját. (11) A vízvédelmi követelmények megszegése, a kötelezı határozatban elrendelt mőszaki intézkedések határidıre történı végrehajtásának elmulasztása vagy az intézkedési tervben foglaltak be nem tartása esetén a felügyelıség a 36. § (1) bekezdés d) pontja szerinti bírságot szabhat ki. (12) A felügyelıség a 21. § (9) bekezdés alapján elrendelheti a külön jogszabály szerinti adatlap kitöltését és benyújtását. (13) A felügyelıség a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg veszélyeztetése, szennyezése, károsodása kivizsgálását követıen a kötelezettséget megállapító határozatának a) meghozatala elıtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megkeresésével tisztázza az érintett terület régészeti jelentıségét, illetıleg mőe mléki védelmét; b) az érintett részére történı megküldésével egyidejőleg tájékoztatja a közegészségügyi hatóságot, valamint az eljárásban résztvevı más érdekelt hatóságot, önkormányzatot, továbbá a terület tulajdonosát.
VI. AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM 20. § (1) Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (a továbbiakban: OKKP) célja: a) a felszín alatti víz, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése, nyilvántartásba vétele; b) a szennyezettség kockázatának csökkentése; c) a szennyezettség csökkentésének vagy megszüntetésének elısegítése. (2) Az OKKP a felelısségi körtıl független egyedi kár mentesítési beruházások mellett magában foglalja azokat az általános és országos feladatokat is, amelyek az OKKP irányításához és összehangolt végzéséhez szükséges
feladatok (így például kutatási, szabályozási, infor matikai, nyilvántartási) ellátását, továbbá a kormányzati munkamegosztás szerint felelıs miniszterek irányítása alá tartozó Alprogra mok, az állami felelısségi körbe tartozó, kármentesítési építési beruházási feladatok koordinálását jelentik. (3) Az OKKP-val kapcsolatos országos és általános feladatok ellátásáról - az érintett miniszterekkel együttmőködve - a miniszter gondoskodik. (4) Az érintett miniszterek közzéteszik a felelısségi körükbe tartozó kármentesítések irányításával megbízott szervezetek megnevezését. Amennyiben az alprogram irányításával megbízott szervezetben változás következett be az érintett miniszter 30 napon belül köteles azt hivatalos értesítıben közzétenni. (5) A (4) bekezdés szerinti szervezet összeállítja és évente aktualizálja a felelısségi körébe tartozó kármentesítési feladat-végrehajtás ütemtervét. Ezt a feladatot az OKKP által kialakított módszer szerint, elızetes egyszerősített relatív kockázatbecslés és elıminısítés alapján meghatározott fontossági sorrend figyelembevételével végzi. (6) Ha a 21. § (3) bekezdés alapján az állami szerv köteles a kármentesítésre, akkor a felügyelıség a kármentesítésre vonatkozó határozatok teljesítési határidejének megállapításakor, a (4) bekezdés szerinti szervezettel köteles egyeztetni, figyelembe véve az alprogramok ütemtervét is. (7) A települési önkor mányzat a település belterületére a földtani közeg és a felszín alatti víz további terhelésének megszüntetésére a Kvt. 46. §-a szerinti környezetvédelmi program keretében: a) alprogramot dolgoz ki, amelyet szabályozással, saját beruházással, illetve beruházások ösztönzésével valósít meg, illetve segít elı; b) belterületi állattartás esetén figyele mmel kíséri a külön jogszabályban meghatározott jó mezıgazdasági gyakorlat szabályainak alkalmazását, és ennek megvalósítását e rendelet hatálybalépését követı egy éven belül helyi állattartási rendelet megalkotásával, meglévı rendeletek esetén három éven belüli felülvizsgálatával is segíti.
VII. A KÁRMENTESÍTÉS 21. § (1) A már bekövetkezett pontszerő szennyezı forráshoz tartozó valószínősíthetı szennyezettség esetén a 19. § (9) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a köz érdekében kármentesítést kell végezni. (2) A kár mentesítésre az köteles, aki a) a szennyezettséget okozó tevékenységet folytatta vagy folytatja, illetve annak jogutódja; b) a környezeti kárért fennálló felelısséget a szennyezett terület tulajdonjogának megszerzésével vagy egyéb módon átvállalja, valamint c) a Kvt. 101-102. §-a szerint felelısségre vonható. (3) Ha állami szerv köteles a kármentesítésre, akkor a feladatokat az OKKP és annak alprogramjai keretében kell végezni az érintett miniszter a 20. § (4) bekezdés szerinti szervezet útján, e rendeletben foglalt követelmények betartásával. (4) A kár mentesítés szakas zai: a) tényfeltárás, a mely felderítı és részletes vizsgálatból állhat; b) mőszaki beavatkozás; c) az a) és b) pontokban meghatározott szakaszokban, illetve azokat követıen folytatott monitoring. (5) A kár mentesítés bármely szakasza szükség szerint megismételhetı. (6) A kármentesítés során biztosítani kell, hogy a szennyezés (B) szennyezettségi határértéket meghaladóan ne tevıdjön át más környezeti elemre, a felszín alatti víz, a földtani közeg nem szennyezett részeire, illetve, hogy az a lehetı legkisebb környezeti terheléssel járjon, és ne okozzon környezeti veszélyeztetést, szennyezést, környezetkárosodást. (7) A felügyelıség az e rendelet 22-30. §-aiban szabályozott eljárásról vagy azok egy részérıl a környezeti kockázatot mérlegelve összevont határozatot is hozhat indokolt esetben. (8) A felügyelıség a kármentesítés valamennyi szakaszában kármentesítési monitoring kialakítását és mőködtetését írhatja elı. (9) A (2) bekezdés szerinti felelıs köteles az OKKP keretében kialakított külön jogszabályban meghatározott adatlapokat a külön jogszabályban megadott módon kitölteni és azt a felügyelıségnek megküldeni. (10) A kármentesítés bármely szakaszának végrehajtására vonatkozó határozat határideje csak kivételes esetben módosítható.
Tényfeltárás 22. § (1) A tényfeltárás során:
a) vizsgálni kell minden olyan szennyezı anyag térbeli elıfordulását, melynek jelenléte a területen végzett addigi tevékenységek vagy alkalmazott technológiák alapján valószínősíthetı; b) (2) Az (1) bekezdés b) pontban említett vizsgálattól a hatóság eltekinthet, ha megalapozottan bizonyítható, hogy a vizsgált területen az (1) bekezdés a) pontja szerint vizsgált komponenseken kívül más - (B) szennyezettségi határértéket meghaladó - szennyezı anyag a földtani közegben, illetve a felszín alatti vízben nem található. (3) A hatóság a 21. § (4) bekezdés a) pontja szerinti felderítı és részletes tényfeltárást - a 19. § (9) bekezdés d) pontja alapján - elrendelı határozatának tartalmaznia kell: a) a tényfeltárásra kötelezett megnevezését; b) a valószínő szennyezettség által feltételezhetıen érintett terület megjelölését; c) a felszín alatti víz, a földtani közeg szennyezettsége valószínőségének megállapításakor figyelembe vett tényezıket, jellemzıiket, az ezekkel kapcsolatos eljárások, vizsgálatok megjelölésével, a kémiai vizsgálatok esetében, a mennyiben azt külön jogszabály ne m tartalmazza megadva a kívánatos kimutatási határértéket is; d) tényfeltárási terv készítésének elıírását, benyújtási határidejét, ha a szennyezettség kiterjedése, illetve a földtani felépítés és a vízföldtani viszonyok bonyolultsága azt szükségessé teszi; e) a tényfeltárási záródokumentáció benyújtási határidejét; f) a 21. § (9) bekezdés alapján a külön jogszabály szerinti adatlap benyújtásának elıírását. (4) A tényfeltárási tervnek tartalmaznia kell a tényfeltárással kapcsolatos mindazon munkát, amely a tényfeltárási záródokumentáció megalapozott összeállításához szükséges, beleértve a tényfeltáráshoz kapcsolódó monitoring rendszer tervét. (5) A tényfeltárási tervet a (3) bekezdés szerinti határozatban megjelölt határidıre engedélyezésre be kell nyújtani a felügyelıséghez. A hatóság a tényfeltárási terv engedélyezésre történı benyújtásától eltekinthet, ha a kármentesítés sürgıssége, a várható költség alacsony szintje, a szennyezı anyagok kis száma, illetve csak a kötelezett tulajdonában álló területek érintettsége valószínősíthetı. (6) Az (5) bekezdés szerinti tényfeltárási tervet a felügyelıség minden esetben a közegészségügyi hatóság, valamint szennyezett termıtalaj esetén a talajvédelmi hatóság bevonásával határozattal fogadja el. 23. § (1) A tényfeltárási munkák megkezdését 8 napon belül, a tényfeltárás során észlelt bármilyen rendkívüli körülményt haladéktalanul be kell jelenteni a felügyelıségnek. (2) A tényfeltárás során a kötelezett kezdeményezheti a részletes mennyiségi kockázatfelmérés módszerének egyeztetését a felügyelıséggel és a 22. § (6) bekezdés szerinti szakhatóságokkal. (3) A feltárás során észleltek alapján, a tényfeltárásra kötelezett kezdeményezésére, indokolt esetben, a felügyelıség, a 22. § (6) bekezdés szerint érintett szakhatóságok utólagos értesítésével, 8 napon belül dönt a tényfeltárási tervtıl való eltérés, illetve a terv módosításának elfogadásáról vagy elutasításáról. (4) A tényfeltárást és annak eredményeit dokumentálni kell. A záródokumentációt a 7. számú melléklet szerint kell összeállítani, és be kell nyújtani a felügyelıséghez. 24. § (1) A (D) kármentesítési célállapot határérték - szükség esetén részterületenként és mélység szerint eltérı kockázati alapon történı meghatározásánál figyele mbe kell venni: a) a terület földtani, vízföldtani viszonyait és érzékenységét; b) a szennyezı anyagokra vonatkozó (B) szennyezettségi határértéket; c) a szennyezettséget, károsodást megelızı korábbi, feltételezhetı állapotot, továbbá az (Ab) bizonyított háttérkoncentráció értékeit; d) a 21. § (6) bekezdésében foglaltakat, továbbá a környezeti állapot további romlásának tilalmát; e) a szennyezett területen és a teljes hatásterületen folyó, illetve tervezett területhasználatokat a településrendezési tervek alapján, és ennek megfelelıen a kockázat mértékét; f) az alkalmazásra javasolt, bizonyítottan legjobb elérhetı, kármentesítési mőszaki beavatkozási technológiát; g) amennyiben a szennyezettség, illetve a veszélyeztetettség mértéke szükségessé teszi ga) a részletes mennyiségi kockázatfelmérés eredményét, illetve gb) a kármentesítés mőszaki beavatkozás pénzügyi-mőszaki megvalósíthatóságát, költséghasznosságát. (2) A (D) kármentesítési célállapot határérték: a) nem lehet alacsonyabb, mint a bizonyított (Ab) háttér-koncentráció vagy az (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben a 23. § (2) bekezdése szerint egyeztetett részletes mennyiségi kockázatfelmérés alapján számított (D) kármentesítési célállapot határérték (mint alsó határ); b) nem lehet magasabb, mint a felszín alatti vizek környezetvédelmi célkitőzéseinek és a területhasználatok, illetve a mőszaki beavatkozás pénzügyi-mőszaki megvalósíthatósága, költséghasznossága figyelembevételével, az a ténylegesen mért átlag koncentráció egy adott területen (térrészben), a mely nem veszélyezteti a még nem
szennyezıdött környezeti ele meket, az emberi egészséget, az élıvilágot, a vízkivételeket, továbbá a területhasználatot (mint felsı határ). (3) Az (E) egyedi szennyezettségi határérték megállapítása során az (1) bekezdés ga) pontjában meghatározottak szerint kell eljárni. 25. § (1) A felügyelıség a tényfeltárási záródokumentáció, vala mint a 22. § (6) bekezdés szerinti szakhatóságok állásfoglalása - illetıleg a területhasználat tekintetében szükség esetén az érintett önkormányzat bevonásával, az érvényben lévı, illetve a tervezett településrendezési terv - figyelembevételével határozattal dönt a záródokumentáció elbírálásáról, valamint a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos további feladatokról, így: a) a tényfeltárás folytatásáról; b) az (E) egyedi szennyezettségi határérték, illetıleg a (D) kármentesítési célállapot határérték megállapításáról; c) a mőszaki beavatkozás elvégzésének szükségességérıl, illetve a mőszaki beavatkozás megvalósítási tervének elkészítésérıl és benyújtásáról, amennyiben a szennyezettség meghaladja a (D) kármentesítési célállapot határértéket; d) a tényfeltárást követı kármentesítési monitoring elrendelésérıl; e) a kármentesítés befejezésérıl, ha minden körülmény együttes mérlegelése azt mutatja, hogy a további kármentesítési munkára nincs szükség. (2) A mőszaki beavatkozás szükségességének megítélésére, a (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítására irányuló eljárásban a 22. § (6) bekezdés szerint érintett szakhatóságok vesznek részt.
Mőszaki beavatkozás 26. § (1) A 21. § (4) bekezdés b) pontja szerinti mőszaki beavatkozás a 25. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenységekre vonatkozó hatósági határozat alapján kezdıdik. (2) A mőszaki beavatkozási ter v tartalmi követelményeit a 8. számú melléklet tartalmazza. (3) A hatóság a mőszaki beavatkozási terv alapján dönt a mőszaki beavatkozás elrendelésérıl. (4) A mőszaki beavatkozást elrendelı határozatnak - az Áe.-ben elıírt tartalmi követelményeken túlmenıen tartalmaznia kell, az okozó (felelıs) által benyújtott mőszaki beavatkozási tervre alapozottan: a) a szennyezett, károsodott terület megnevezését, azonosítóit, a (D) kármentesítési célállapot határértéket a mőszaki beavatkozási terv készítését elrendelı határozatnak megfelelıen, továbbá a terület érzékenységi besorolását; b) indokolt esetben kötelezést a szennyezett, károsodott területtel összefüggésben a mőszaki beavatkozási terv benyújtásáig végzett munkálatok dokumentálására, és annak a hatósághoz való benyújtására, kivéve, ha az ügyfél ezt már megtette; c) kötelezést a szennyezett, károsodott, illetve a kármentesítési munkálatokkal érintett területnek a kármentesítés céljából történı szabaddá tételére; d) a szennyezı anyag mennyiségének, minıségének meghatározására vonatkozó elıírásokat; e) a mőszaki beavatkozás kiviteli tervére, a munkák ütemezésére vonatkozó elıírásokat; f) a kitermelt szennyezı anyag tárolási, ártalmatlanítási tervére vonatkozó elıírásokat; g) a kárenyhítés, illetve kárfelszámolás megkezdésének és végrehajtásának határidejét; h) a tényfeltárást követıen üzemeltetett kármentesítési monitoring elfogadását; i) a mőszaki beavatkozás idıtartama alatt üze melı kármentesítési monitoring kivitelezésére és üzemeltetésére vonatkozó elıírásokat; j) az ügy szempontjából fontos egyéb feladatok elrendelését (így például: a szennyezett terület megjelölését figyelmeztetı táblákkal); k) a 21. § (9) bekezdése alapján a külön jogszabály szerinti adatlapok benyújtásának elıírását. (5) A mőszaki beavatkozási munkák megkezdését az azt megelızı 10 munkanappal be kell jelenteni a felügyelıségnek, illetve a 22. § (6) bekezdés szerint érintett hatóságnak, amely a munkálatokat köteles ellenırizni. Az ellenırzés elızetes bejelentés nélkül is végrehajtható. A mőszaki beavatkozási munkákat dokumentálni kell, különösen építési, üzemi napló. (6) A mőszaki beavatkozás során észleltek alapján, a kötelezett kezdeményezésére, indokolt esetben a hatóság engedélyezi a mőszaki beavatkozási tervtıl való eltérést, a terv módosítását. 27. § (1) A mőszaki beavatkozás befejezését 5 munkanapon belül be kell jelenteni a felügyelıségnek, és biztosítani kell az ellenırzı mintavétel lehetıségét. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell az elrendelı határozat számát, tárgyát, a munka építési napló szerinti befejezésének idıpontját, valamint a hatósági ellenırzı mintavétel biztosításának módját. (3) Ellenırzı mintavételre a mőszaki beavatkozási záródokumentáció elbírálásáig kerülhet sor.
28. § (1) A 9. számú melléklet szerinti tartalmú mőszaki beavatkozási záródokumentációt a mőszaki beavatkozási munkák befejezését követı 30 napon belül kell benyújtani a felügyelıséghez. (2) A felügyelıség a mőszaki beavatkozási záródokumentáció kézhezvételét követı 60 napon belül, a 22. § (6) bekezdés szerint érintett szakhatóságok bevonásával határoz: a) a mőszaki beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, b) a további tényfeltárás elrendelésérıl, vagy c) a mőszaki beavatkozás befejezésérıl a záródokumentáció elfogadásával, továbbá d) a kármentesítési monitoringról, illetve e) a kármentesítés befejezésérıl.
Kármentesítési monitoring 29. § (1) A kármentesítés a 21. § (4) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti szakaszaiban folytatott tevékenység környezetre gyakorolt hatását, eredményességét, továbbá a károsodás csökkenését, illetve megszőnését folyamatosan, illetıleg az egyes szakaszokat követı idıszakokban a környezeti állapot változását a kötelezett kármentesítési monitoring keretében ellenırzi. (2) A kármentesítési monitoring a 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti felügyelıségi határozat részeként vagy attól független önálló határozat alapján folyik. (3) A kár mentesítési monitoring magában foglalja annak a) tervezését; b) megvalósítását; c) mőködtetését; d) felülvizsgálatát; e) megszüntetését. (4) A kármentesítési monitoringra vonatkozó adatszolgáltatás a 21. § (9) bekezdés alapján a külön jogszabály szerinti adatlap felhasználásával történik. 30. § (1) A monitoring magában foglalja: a) a vizsgált környezeti elemek meghatározott paramétereinek észlelését, mérését, megfigyelését; b) az észlelési, mérési, megfigyelési adatok győjtését, feldolgozását, nyilvántartását, rendszeres értékelését; c) a monitorozást elrendelı felügyelıségi határozat szerinti tartalmú és gyakoriságú adatszolgáltatást; d) értékelı tanulmány készítését, határozatban megadott gyakorisággal; e) a monitorozás módosítására vonatkozó felülvizsgálati terv készítését; f) a monitoring, illetve annak részét képezı létesítmények felszámolására, megszüntetésére vonatkozó terv készítését. (2) A monitoring kialakítására és üze meltetésére vonatkozó tervet környezeti elemenként a 7. és 9. számú mellékletek szerinti tartalmi követelményeknek megfelelıen kell elkészíteni. (3) A monitoring üzemeltetése során jelentkezı, a tervezettıl eltérı körülmények esetén a monitorozás módosítására vonatkozó (1) bekezdés e) pont szerinti felülvizsgálatot azonnal el kell rendelni, és az üzemeltetést a módosított üzemeltetési terv szerint kell végezni. (4) A kár mentesítési monitoringot a) a (D) kármentesítés célállapot határértékének elérését követıen legalább 4 évig, b) a tartós környezetkárosodás teljes idıtartama alatt folytatni kell. (5) A (4) bekezdésben foglaltaktól a felügyelıség indokolt esetben eltérhet, különösen, ha a mőszaki beavatkozás befejezése után az állapot megfigyelésérıl más tevékenységhez kapcsolódó monitorozási kötelezettség keretében gondoskodnak. (6) A kár mentesítési monitoring jelentés, illetve záródokumentáció tartalmi követelményeit 10. számú melléklet határozza meg. (7) A kár mentesítési monitoring záródokumentáció alapján a felügyelıség határozatot hoz: a) szükség esetén a 21. § (4) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti kár mentesítés végzésérıl, esetleges kiegészítésérıl; b) a monitorozás folytatásáról; c) a monitorozás befejezésérıl; d) a kármentesítés befejezésérıl, ha minden körülmény együttes mérlegelése azt mutatja, hogy további kármentesítési munkára nincs szükség.
A kármentesítéssel összefüggı egyes rendelkezések 31. § (1) A kármentesítés során az eredeti környezetébıl (helyérıl) kitermelt és a szennyezett területen a kívánt mértékig a legjobb elérhetı technika alkalmazásával sem ártalmatlanítható, elszállított szennyezı anyagok kezelésére a hulladékokra vonatkozó külön jogszabályok elıírásait kell alkalmazni. (2) A vízminıségi kárelhárítással összefüggı feladatokról szóló külön jogszabály szerinti kárelhárítási feladatok ellátása után hátra maradt szennyezettség vizsgálatára, kár mentesítési feladataira e rendelet elıírásait kell alkalmazni. (3) A kármentesítés során tervezési feladatokat a kármentesítés típusától függı külön jogszabályok szerinti felülvizsgálati, szakértıi jogosultsággal rendelkezık végezhetnek. Amennyiben a kármentesítés sajátosságai megkövetelik, a jogosultságoknak a kármentesítés adott szakaszának teljes folyamatát le kell fedniük. (4) Kármentesítési mőszaki beavatkozás során alkalmazott technológiai elemeknek rendelkezni kell az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıigazgatóság (a továbbiakban: OKTVF) által, a technológia típusától függıen az Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezet-egészségügyi Intézet, illetve a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat bevonásával kiadott megfelelıség igazolással. Az OKTVF újszerő megoldások esetében korlátozott alkalmazási lehetıséget nyújtó megfelelıség igazolást is kiadhat. A felügyelıség a technológia bizonyos fokú módosítását próbaüzemként engedélyezheti, a mőszaki beavatkozásra kiadott határozat határidején belül. (5) A kötelezett a hatóság jóváhagyását követı 30 napon belül megküldi adatgyőjtés, további adatszolgáltatás céljából a tényfeltárási, mőszaki beavatkozási, kármentesítési monitoring záródokumentáció egy példányát a VITUKI-nak. (6) Többfajta tevékenységhez vagy mulasztáshoz kapcsolódó, egymással összefüggı hatású pontszerő szennyezıforrások összessége esetében az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak mellett a kármentesítést összehangoltan, több felelıs esetében az egyetemleges felelısség érvényesítésével kell végezni, a Kvt. 102. §-a szerint. (7) A kármentesítés egyes szakaszainak befejeztével a kár mentesítés során létesített, feleslegessé vált építményeket, létesítményeket meg kell szüntetni úgy, hogy azok ne jelentsenek veszélyt az épített és a természeti környezetre. (8) A kármentesítési eljárás egyes szakaszaihoz kapcsolódó vízi létesítmények külön jogszabály szerinti vízjogi engedélye akkor kérhetı meg, ha a külön jogszabálynak megfelelı tartalmú tervdokumentációt is elkészítették és benyújtották. 32. § (1) Ha egy pontszerő szennyezıforrásból származó szennyezés tényfeltárása, monitorozása, illetve a mőszaki beavatkozás elvégzése más tulajdonában (használatában) álló területet érint, az érintett ingatlan tulajdonosa (használója) a kártalanításra vonatkozó rendelkezések mellett tőrni köteles az államigazgatási határozat alapján végzett kármentesítési tevékenység végzését az ingatlanán. (2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan rendeltetésszerő használatát kizáró kármentesítésre csak akkor kerülhet sor, ha az más módon, más ingatlanról nem végezhetı el, és ha az csak idılegesen korlátozza a rendeltetésszerő használatot. (3) Az (1) bekezdés szerinti érintett ingatlan területén végzett kármentesítési tevékenység során okozott károkért az ingatlan tulajdonosát (kezelıjét, használóját) kártalanítani kell. A kártalanítás mértékét és módját a kártérítés szabályai szerint kell meghatározni. (4) A kötelezett a kármentesítési munkák megkezdésének idejét az érintett terület tulajdonosával (kezelıjével, használójával) a tevékenység megkezdése elıtt legalább 30 nappal közölni köteles.
VIII. A TARTÓS KÖRNYEZETI KÁROSODÁS 33. § (1) Tartós környezetkárosodásnak minısül, ha a rendelet hatálya alá tartozó tevékenység olyan szennyezettséget okozott a földtani közegben, illetve a felszín alatti vízben, a mely a természeti folyamatok vagy mőszaki beavatkozás révén a tényfeltárási záródokumentáció elfogadásától számított öt éven belül sem csökken a (D) kármentesítési célállapot határérték alá. (2) A pontszerő szennyezıforráshoz tartozó tartós környezeti károsodás tényfeltárását követıen a Kvt. 52. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak szerint kell eljárni. A felügyelıség a tényfeltárás eredménye alapján határozatot hoz, és azt a vázrajzzal együtt megküldi az illetékes körzeti földhivatalnak a tartós környezetkárosodás tényének feljegyzése végett. Az ingatlan-nyilvántartási feljegyzésben a tartós környezetkárosodás tényének feltüntetése mellett utalni kell a tény jellegét és mértékét megállapító jogerıs határozatra, illetve az annak mellékletét képezı vázrajzra. (3) A (2) bekezdés szerinti határozatnak tartalmaznia kell a károsodás jellegét és mértékét az alábbiak szerint: a) talaj, illetve földtani közeg szennyezı anyag által okozott károsodását, vagy
b) felszín alatti víz szennyezı anyag által okozott károsodását, illetve c) az a) és b) pont szerinti károsodást együtt, és d) a károsodást okozó szennyezı anyag vagy anyagcsoport megnevezését és mértékét (minimális és maximális koncentráció) tételesen, valamint e) a tartós környezetkárosodás miatt a határozatban, vagy jogszabály alapján tartós környezetkárosodással összefüggésben megállapított kötelezettségeket (így például: területhasználati korlátozásokat, meghatározott (D) kármentesítési célállapotot, illetve annak elérését, vagy egy adott telephelyre megállapított (E) egyedi szennyezettségi határértéket), továbbá a monitoringot, illetve f) a tartósan károsodott földterület nagyságát, vagy a b) pont szerinti esetben a károsodott térrész felszíni vetületének nagyságát, a (6) bekezdés alapján annak változását. (4) Ha a károsodott területen több, különbözı jellegő, illetve eltérı szennyezı anyag által okozott tartós károsodás fordul elı, a (2) bekezdés szerinti határozatban vala mennyit meg kell jelölni. (5) A földtani közegben, illetve a felszín alatti vízben a tartós környezetkárosodás fennállását a felügyelıség ellenırzi: a) ötévente rendszeresen; b) a (3) bekezdés e) pontjában említett esetekben a jogerıs kötelezettség megállapítását követı 30 napon belül; c) hivatalból az ügyfél kérésére az általa szolgáltatott adatok (akkreditált mintavételezésre és vizsgálatokra) alapján; d) ha a kármentesítési monitoring felszámolásra kerül. (6) Az ellenırzés eredménye alapján a felügyelıség intézkedik: a) a tartós környezetkárosodás tényének ingatlan-nyilvántartásból való törlésérıl, ha a szennyezettség a (B) szennyezettségi határérték vagy ennél magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció esetén a (D) kármentesítési célállapot határérték alá csökkent; b) a bejegyzett adatok nagyságrendet meghaladó változása esetén a változás ingatlan-nyilvántartásban történı átvezetésérıl. (7) A tartós károsodással érintett területek ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésének kezdeményezésével egyidejőleg a hatóság megküldi határozatát a kár mentesítés kötelezettjének, a terület tulajdonosának, használójának, továbbá az érintett önkormányzatnak és hatóságoknak. E szerint jár el a (6) bekezdés szerinti módosulások esetében is.
IX. A NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER A felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszere (FAVI) 34. § (1) E rendelet tárgyával összefüggı irányítási, hatósági, szabályozási, nyilvántartási, tervezési, végrehajtási, ellenırzési, statisztikai, tájékoztatási, adatszolgáltatási feladatok ellátása érdekében az érintett miniszterek gondoskodnak a nyilvántartási rendszerekhez való hozzáférésrıl és azok összehangolt mőködésérıl. (2) A felszín alatti vizek és víztestek állapotával és a földtani közeg minıségével kapcsolatos ne mzetközi adatszolgáltatásokért - az érintett miniszterek bevonásával - a miniszter a felelıs. (3) A miniszter a felszín alatti víz és földtani közeg veszélyeztetésével, terhelésével, szennyezésével, károsításával és kármentesítésével, továbbá mindezek hatásával összefüggı információk és adatok győjtésére, kezelésére és nyilvántartására az irányítása alatt álló központi és területi szervek útján állami feladatként, a Kvt. 49. § szerinti rendszer részeként, a Kvt. 66. § (2) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartási rendszerrel összehangoltan mőködteti a Felszín alatti vizek és a földtani közegek környezetvédelmi nyilvántartási rendszerét (FAVI). (4) A FAVI központja a minisztérium, regionális központjai a felügyelıségek. (5) A FAVI az adminisztratív, azonosítási jellegő adatokon túlmenıen a felszín alatti víz, a földtani közeg: a) veszélyeztetésével, terhelésével, szennyezésével, károsításával járó tevékenységet folytatókra és tevékenységükre (így például: az elhelyezésre, bevezetésre), b) veszélyeztetésére, terhelésére, szennyezésére, károsítására, továbbá kármentesítésére, c) állapotára, d) állapotával kapcsolatos követelményekre, e) védelméhez kapcsolódó környezetvédelmi intézkedésekre vonatkozó adatokat, információkat győjtı, nyilvántartó, feldolgozó és szolgáltató rendszer. (6) A FAVI adatai
a) a felügyelıség által mőködtetett, valamint az adatszolgáltatások révén részére megküldött monitoring adatokból, b) az e rendeletben szabályozott adatszolgáltatásokból, c) a hatósági intézkedésekbıl, vala mint más jogszabályok elıírásainak megfelelıen a minisztérium és szervei tevékenysége során keletkezı adatokból, d) más szervektıl átvett adatokból származnak. (7) A FAVI feladatainak ellátásához szükséges, a már mőködı országos adatszolgáltatások, illetve információs rendszerek keretében győjtött adatokat más állami szervektıl történı adatátvétellel, szükség esetén errıl szóló megállapodás keretében kell biztosítani. 35. § (1) A FAVI részére történı adatszolgáltatás körébe tartozik: a) a 13. § (1) bekezdés szerinti engedélyköteles tevékenységek bejelentése; b) a szennyezıforrások, szennyezett területek, kármentesítések országos számbavétele; c) a 34. § (3) bekezdéshez kapcsolódó környezeti monitoring rendszerek adatszolgáltatása; d) a mezıgazdasági eredető nitrát szennyezéssel kapcsolatos adatszolgáltatás. (2) A 21. § (9) bekezdés szerinti adatszolgáltatás szerinti adatok a FAVI-ba, ezen belül a FAVI-KÁRINFO alrendszerbe tartoznak. (3) Az adatszolgáltatónak gondoskodnia kell az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó dokumentumok archiválásáról, illetve az adatokat elıállító és továbbító eljárások dokumentálásáról. (4) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörőségéért, az adatszolgáltató érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért az adatszolgáltató a felelıs. (5) A felügyelıség az (1) bekezdés szerinti adatokat a FAVI nyilvántartási rendszer keretében rögzíti, értékeli és szolgáltatja. (6) Az adatszolgáltatás módjának e rendeletben nem szabályozott részletes szabályai (különösen az adatszolgáltatáshoz szükséges őrlapok, kitöltési útmutató) a Kvt. 110. § (8) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a miniszter rendeletében kerülnek közzétételre. (7) A FAVI adatai nyilvánosak és közérdekőek vagy az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény alapján minısítettek. Az egyedi azonosítókkal nem rendelkezı adatai statisztikai célra felhasználhatók a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (3) bekezdésére is tekintettel. (8) A minısített adatok átadása, átvétele, adatkezelése és szolgáltatása során a minısített adatok kezelésének rendjérıl szóló 79/1995. (VI. 30.) Kor m. rendelet elıírásai szerint kell eljárni. (9) A Központi Statisztikai Hivatal jogosult külön jogszabály alapján a FAVI adatbázis adatait egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai felhasználás céljából, az adatvédelemre vonatkozó szabályok megtartása mellett elektronikus módon is - átvenni.
X. A JOGKÖVETKEZMÉNYEK A felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos bírság 36. § (1) A tevékenységet folytató a) a 10. § és a 11. § szerinti tilalmak megszegése, b) jogerıs kármentesítési mőszaki beavatkozásra vonatkozó határozat végre ne m hajtása, c) az e rendeletben, illetve hatósági kötelezésben elıírt adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása, d) a 10. § és a 11. § szerinti elıírások megszegése miatt felszínalattivíz-védelmi bírságot (a továbbiakban: bírságot) köteles fizetni. (2) A bírság egyenlı: a) az (1) bekezdés a) pont szerinti tényállás esetén a tilalom megszegési tényezıvel (FABa); b) az (1) bekezdés b) pont szerinti tényállás esetén a szennyezettségi, károsodási tényezıvel (FABb). (3) A tilalommegszegési tényezı (FABa) számítását a 11. számú melléklet A) pontja tartalmazza. (4) A szennyezettségi, károsodási tényezı (FABb) a 11. számú melléklet B) pontjában szereplı képlet szerinti számítás eredménye. (5) A 11. számú melléklet I. pontjában és B) pontjában meghatározott képletet külön-külön kell alkalmazni
a) az egyes szennyezı anyagokra, b) felszín alatti víz szennyezésére, illetve károsodására, valamint a földtani közeg szennyezésére, amelyek eredményeinek összege adja meg a fizetendı bírságot.
A bírság megállapításának szabályai 37. § (1) A tevékenység folytatóját a 36. § (1) bekezdés c) és d) pontjaival összhangban bírság megfizetésére kell kötelezni, ha a tevékenység folytatására vonatkozó elıírásokat, illetve bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét nem vagy nem megfelelıen teljesítette, és a hatóság e rendelet [18. § (3) bekezdése, 19. § (9) bekezdés d) pontja, 22. § (3) bekezdése és 26. § (4) bekezdése] alapján az elıírás betartását rendelte el. (2) A bírság mértéke az (1) bekezdés szerinti tényállás esetén, a mulasztás, illetve az elıírások megszegésének mértékétıl függıen 50 000-300 000 Ft közötti összeg. (3) A felügyelıség az (1) bekezdés szerinti bírságot határozatban állapítja meg. (4) A (3) bekezdés alapján kiadott határozatban megállapított határidı letelte után - a kötelezettség teljesítéséig ismételhetı. 38. § (1) A felügyelıség a 36. § (1) bekezdés szerinti bírságot az e rendelet 11. számú melléklete szerinti számításokhoz szükséges, hivatalból rendelkezésére álló, továbbá számára a tevékenységet folytató által szolgáltatott alapadatok is meretében állapítja meg. (2) Tilalom megszegése esetén a 36. § (2) bekezdés a) pontja szerinti bírságot a felügyelıség a tényfeltárás vagy a szőkített tényfeltárás elfogadását követıen hatósági határozatban állapítja meg. (3) Ha a felügyelıség kármentesítési mőszaki beavatkozást rendel el, és a kármentesítési kötelezettség teljesítésének idıpontja vagy módja a határozatnak nem felel meg, akkor a hatóság e tény megállapítását követıen a 36. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bírságot határozatban állapítja meg. 39. § (1) A felügyelıség a bírságot elrendelı hatósági határozatban a bírság megfizetésére legfeljebb 90 napos határidıt állapít meg. (2) Korábban elszennyezıdött területen, a korábbival azonos szennyezı anyag szennyezés esetében, a korábbi szennyezésért nem felelıs szennyezıre vonatkozó, a 36. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bírság megállapításakor a szennyezı anyag koncentrációjának, illetve az érintett terület nagyságának növekményét kell figyele mbe venni. (3) A felelıssel szemben ugyanazon a területen a korábban bekövetkezett és az új szennyezésért a 36. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bírság ismételten is kivethetı. (4) A 31. § (6) bekezdés szerinti, több felelıshöz tartozó, egymással összefüggı hatású pontszerő szennyezıforrás esetében, a Kvt. 102. §-a szerint az egyete mleges felelısség érvényesítésével kell a 36. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bírságot megállapítani. (5) A bírságot a Környezetvédelmi és vízügyi célelıirányzat számlájára kell befizetni a felügyelıség által kivetett környezetvédelmi bírságokra vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezéseinek megfelelı alkalmazásával.
A bírság elrendelése szőkített tényfeltárás alapján 40. § (1) A felszín alatti vizekbe történı bevezetésre vonatkozó 10. § szerinti tilalom megszegése esetén, a felügyelıség a tevékenység folytatóját szőkített tényfeltárás elvégzésére kötelezheti. (2) A szőkített tényfeltárás a felszín alatti vízbe közvetlenül bevezetett, illetıleg a felszín alatti vizet veszélyeztetı anyagok minıségének, mennyiségének megállapítására, a felszín alatti vízbe jutó szennyezı anyag lehatolási mélységének meghatározására terjed ki. (3) A bírságot a felügyelıség a szőkített tényfeltárás elfogadását követıen annak eredményei, illetve hatósági mérések alapján határozatban állapítja meg, függetlenül a kármentesítési mőszaki beavatkozás elrendelésétıl. (4) Ha kármentesítési mőszaki beavatkozás elrendelésére is sor kerül, a szennyezettségi, károsodási tényezı (FABb) szerinti bírság elrendelése a 36. § (4) bekezdésében foglaltak szerint történik.
XI. VEGYES, ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 41. § (1) E rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követı 15. napon lép hatályba. Ezzel egyidejőleg a felszín alatti vizek minıségét érintı tevékenységekkel összefüggı egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) - a (2) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel - hatályát veszti. (2) E rendelet
a) 2. szá mú melléklete 2005. január 1-jén lép hatályba, és ezzel egyidejőleg az R. 2. számú melléklete hatályát veszti; b) 22. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak 2005. május 1-jén lépnek hatályba; c) 31. §-ának (4) bekezdése szerinti megfelelıségigazolással 2006. május 1-jétıl kell rendelkezni, kiadását 2005. május 1-jétıl lehet kérelmezni. (3) A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi területeken a már minıségében károsodott felszín alatti víz, földtani közeg szennyezettsége esetén, a 21. § (2) bekezdés szerinti kötelezettnek, legkésıbb 2015. december 22-ig biztosítania kell a szennyezettség megszüntetését, illetve a felügyelıség által meghatározott (E) egyedi szennyezettségi vagy (D) kármentesítési célállapot határérték elérését. (4) E rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévı 13. § (1) bekezdés szerinti tevékenységeknek 2007. október 31ig meg kell felelni e rendelet elıírásainak. (5) A (4) bekezdésben rögzített határidı ne m vonatkozik a külön jogszabályban meghatározott, az állattartó telepek trágyatároló mőtárgyainak kialakítására. (6) A 33. § szerinti tartósan károsodott - e rendelet hatálybalépéséig be nem jegyeztetett - területek ingatlannyilvántartásba történı bejegyeztetésérıl a felügyelıségnek legkésıbb 2005. december 31-ig intézkednie kell. (7) Azon tevékenységeknek, melyekre a területérzékenységi besorolás e rendelet szerinti változása miatt szigorúbb követelmények vonatkoznak, legkésıbb 2007. október 31-ig meg kell felelni e rendelet elıírásainak. (8) E rendelet hatálybalépésekor: a) már folya matban levı a 13. § (1) bekezdés szerinti tevékenységek esetében e rendelet elıírásait a tevékenység felülvizsgálatát követıen, illetve a kármenetesítések engedélyezése során a kármentesítés új szakaszától kell alkalmazni; b) már folyamatban lévı a földtani közegbe, vagy a felszín alatti vízbe történı közvetlen bevezetéssel, továbbá a 2. számú melléklet szerinti fokozottan érzékeny és érzékeny területeken levı idıszakos vízfolyásba történı bevezetéssel járó tevékenységekre a felügyelıség a Kvt. 74. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálatot rendel el 2005. december 31-ig, ha arra már korábban nem került sor; c) mőködı felszín alatti vízbıl történı felszíni víz pótlása természetvédelmi érdekbıl 2009. december 22-e után csak akkor folytatható, ha a vízgyőjtı-gazdálkodási terv azt tartalmazza. (9) Amennyiben az alprogram irányításával megbízott szervezet megnevezésének közzététele az R. alapján korábban már megtörtént és abban változás nem következett be, e rendelet hatálybalépésével a kijelölés jogfolytonosnak tekintendı. (10) Európai Közösségi szabályozás hiányában legkésıbb 2005. december 22-ig meg kell határozni: a) a felszín alatti vizek jó minıségi állapotának megállapítására szolgáló követelményeket; b) a jelentıs és a tartósan romló tendenciák azonosítására és a tendenciák megfordítási pontjának meghatározására szolgáló kritériumokat. 42. § 43. § (1) (2) 44. § 45. § (1) A felszín alatti víz és a földtani közeg minıségi védelméhez szükséges határértékekrıl szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHM együttes rendelet mindazon elıírása hatályát veszti, mely a (Ci) intézkedési szennyezettségi határérték alkalmazására vonatkozik. (2) Az (1) bekezdésben említett külön jogszabályban szabályozott határértékeket legkésıbb 2005. XII. 22-ig felül kell vizsgálni, figyelembe véve a tárgykörben az Európai Közösségek által elfogadott értékeket. 46. § Felszín alatti vizekbe történı - határon túlnyúló hatású - bevezetések esetében, a bevezetést engedélyezni szándékozó hatóság a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek körérıl és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló külön jogszabály szabályai szerint jár el. 47. § (1) E rendelet alkalmazása során a mintavételezéseket, valamint a felszín alatti víz és földtani közeg vizsgálata esetén az érvényes szabványban elfogadott eljárások szerint kell eljárni. (2) Az e rendelet alkalmazása során végzett vizsgálati eredményeket tartalmazó dokumentációban fel kell tüntetni az alkalmazott vizsgálati szabvány megnevezését és szá mát, szabvány hiányában meg kell adni az alkalmazott eljárás leírását. (3) A felszín alatti vizekkel kapcsolatos vizsgálatot, illetıleg a mintavételeket - ideértve a földtani közegre irányuló vizsgálatokat is - csak arra jogosultsággal rendelkezı, akkreditált szerveze t (laboratórium) végezheti. 48. § Ez a rendelet az Európai Közösség alábbi jogszabályainak való megfelelést szolgálja: a) a felszín alatti vizeknek egyes kockázatos anyagok által okozott szennyezésével szembeni védelmérıl szóló 80/68/EGK tanácsi irányelvvel,
b) a környezettel kapcsolatos egyes irányelvekben kért beszámolók egységesítésének és ésszerősítésének megvalósításáról szóló 91/692/EGK tanácsi irányelvvel, c) a vizeket érintı irányelvek kérdıíveirıl szóló 95/337/EK bizottsági határozat, d) a vízzel kapcsolatos európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK parlamenti és tanácsi irányelvvel.
1. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A SZENNYEZİ ANYAGOK JEGYZÉKEI A Tanács 80/68/EGK irányelvének melléklete, továbbá az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK irányelv VIII. melléklete szerint Az I. Jegyzék a következıkben felsorolt anyagféleségekhez és csoportokhoz tartozó meghatározott anyagokat tartalmazza azok kivételével, amelyek toxicitás, lebomlás és az emberi szervezetben való felhalmozódás szempontjából kis kockázatot jelentenek és nem sorolandók az I. Jegyzékbe. Azok az anyagok, amelyek a toxicitás, a lebomlás és élı szervezetbe való felhalmozódás szempontjából a II. Jegyzéknek felelnek meg, a II. Jegyzékbe sorolandók. I. Jegyzék a veszélyességük alapján K1 minısítéső anyagokra 1. Szerves halogén vegyületek és olyan anyagok, amelyek a vízi környezetben szerves halogéneket képezhetnek. 2. Szerves foszforvegyületek. 3. Szerves ónvegyületek. 4. Anyagok és készítmények, vagy ezek lebomlási termékei, amelyekrıl bebizonyosodott, hogy karcinogén vagy mutagén tulajdonságokkal rendelkeznek, vagy pedig olyan tulajdonságokkal, amelyek kedvezıtlen hatással vannak a szteroidogén, thyroid, szaporodási vagy endokrin függı funkciókra a vízi környezetben vagy azon keresztül. 5. Higany és vegyületei. 6. Kadmium és vegyületei. 7. Ásványolajok és más szénhidrogének, különösen a perzistens szénhidrogének. 8. Cianidok. II. Jegyzék a veszélyességük alapján K2 minısítéső anyagokra A II. Jegyzék a következıkben felsorolt anyagféleségekhez és csoportokhoz tartozó egyes anyagokat és anyagkategóriákat tartalmazza, amelyek a felszín alatti vízre káros hatást fejthetnek ki. 1. Az I. Jegyzékben nem szereplı félfémek és fémek, valamint vegyületeik, különösen a következı fémek és félfémek: 1. Cink 2. Réz 3. Nikkel 4. Króm 5. Ólom 6. Szelén 7. Arzén 8. Antimon 9. Molibdén 10. Titán 11. Ón 12. Bárium 13. Berillium 14. Bór 15. Urán 16. Vanádium
17. Kobalt 18. Tallium 19. Tellúr 20. Ezüst 2. Az I. Jegyzékben nem szereplı biocidek és származékaik. 3. A felszín alatti víz ízét és/vagy szagát rontó anyagok, valamint olyan vegyületek, a melyek ilyen anyagok képzıdését okozzák e vizekben, és ezzel a vizet emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszik. 4. Mérgezı vagy bo mlásálló szerves szilíciumvegyületek, valamint olyan vegyületek, a melyek ilyen anyagok képzıdését okozzák a vízben, kivéve azokat, a melyek biológiailag ártalmatlanok, vagy gyorsan átalakulnak a vízben ártalmatlan anyagokká. 5. Szervetlen foszforvegyületek, valamint az elemi foszfor. 6. Fluoridok. 7. Ammónia és nitritek. 8. Az eutrofizációt elısegítı anyagok (különösen a nitrátok és a foszfátok) 9. Szuszpenzióban lévı anyagok 10. Az oxigénháztartásra kedvezıtlen hatással levı anyagok (amelyek olyan paraméterekkel mérhetık, mint a BOI és KOI).
2. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez Felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolása A vizsgálatok során az adott érzékenységi kategóriába tartozás sze mpontjai a következık: 1. Felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület a) Üze melı és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek - külön jogszabály szerint - kijelölt, illetve elızetesen lehatárolt belsı-, külsı- és jogerıs vízjogi határozattal kijelölt hidrogeológiai védıterületei. b) Azok a karsztos területek, ahol a felszínen, vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészkı, dolomit, mész- és dolomitmárga képzıd mények találhatók. c) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint állami tulajdonban lévı felszíni állóvizek mederéltıl számított 0,25 km széles parti sávja, külön jogszabály szerint regisztrált természetes fürdıhely esetében a mederéltıl számított 0,25-1,0 km közötti övezete is. d) A Nemzetközi Jelentıségő Vadvizek jegyzékébe felvett területek, továbbá a külön jogszabály szerinti Natura 2000 vizes élıhelyei. 2. Felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület a) Azok a területek, ahol a csapadékból származó utánpótlódás sokévi átlagos értéke meghaladja a 20 mm/évet. b) Azok a felszín alatti víz állapota sze mpontjából fokozottan érzékeny területek közé nem tartozó területek, ahol a felszín alatt 100 m-en belül mészkı, dolo mit, mész- és dolomitmárga képzıdmények találhatók. c) Azok a területek, ahol a porózus fı vízadó képzıdmény teteje a felszín alatt 100 m-en belül található. d) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint állami tulajdonban lévı felszíni állóvizek mederéltıl számított 0,25-1,0 km közötti övezete. e) Az 1. d) pontban ne m említett, külön jogszabály által kijelölt védett természeti területek. 3. Felszín alatti víz állapota szempontjából kevésbé érzékeny terület Egyéb, az 1-2. pontokba nem tartozó területek.
3. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez Részletes bejelentési kötelezettség megállapításához a 16. § (3) bekezdés szerinti tevékenységek köre TEÁOR 01.1 01.2 01.4
Megnevezés Növénytermelés, kertészet Állattenyésztés Növénytermelési, állattenyésztési szolgáltatás
02.1 05.1 C 15.1 15.2 15.3 15.4 15.51 15.62 15.83 15.84 15.89 15.9 17.1 17.2 17.3 18.30 19.10 21.11 21.12 DF 24 26
27 28.51 28.52 31.40 32 34.1 35.20 40 41 50.20 50.40 50.50 51.1 51.55 51.57 52.46 52.50 60 61 62 62.20 75.22 75.24 75.25 90.00
Erdıgazdálkodás Halgazdálkodás BÁNYÁSZAT Húsfeldolgozás Halfeldolgozás Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás Növényi, állati olaj gyártása Tejtermék gyártása Keményítı gyártása Cukorgyártás Édesség gyártása Máshova ne m sorolt egyéb élelmiszer gyártása Italgyártás (kivéve a 15.98 Üdítıital gyártása) Textilszálak fonása Textilszövés Textilkikészítés Szır mekikészítés, kivéve: szırmecikk gyártása Bırkikészítés Papíripari rostanyag gyártása Papírgyártás KOKSZGYÁRTÁS, KİOLAJ-FELDOLGOZÁS, NUKLEÁRIS FŐTİANYAG GYÁRTÁSA VEGYI ANYAG, TERMÉK GYÁRTÁSA NEMFÉM ÁSVÁNYI TERMÉK GYÁRTÁSA (Kivéve: 26.7 Építıkı, díszkı megmunkálása és 26.8 Máshova nem sorolt egyéb nemfém ásványi termék gyártása) FÉM ALAPANYAG GYÁRTÁSA Fémfelület-kezelés Fémmegmunkálás Akkumulátor, szárazelem gyártása HÍRADÁSTECHNIKAI TERMÉK, KÉSZÜLÉK GYÁRTÁSA Közúti gépjármő gyártása Vasúti, kötöttpályás jármő gyártása VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GİZ-, MELEGVÍZELLÁTÁS VÍZTERMELÉS, -KEZELÉS, -ELOSZTÁS Gépjármőjavítás Motorkerékpár kereskedelme, javítása Üzemanyag-kiskereskedele m Ügynöki nagykereskedelem (-bıl az üzemanyagé) Vegyi áru nagykereskedelme Hulladék-nagykereskedelem Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem Használtcikk-kiskereskedelem SZÁRAZFÖLDI, CSİVEZETÉKES SZÁLLÍTÁS VÍZI SZÁLLÍTÁS LÉGI SZÁLLÍTÁS Nem menetrendszerő légi szállításból a honvédelem, rendırség, a tőzoltóság, a polgári védele m, határırség) Honvédelem Közbiztonság, közrend Tőzvédelem Szennyvíz-, hulladékkezelés, településtisztasági szolgáltatás
4. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez Az engedély és az állásfoglalás iránti kérelem tartalma
A 13. § szerinti engedélyköteles tevékenységet megkezdı, illetve a rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévı engedélyköteles tevékenységet folytató által benyújtott kérelem következıkben részletezett tartalmi követelményei közül az I. részbe tartozó törzsadatokat bármely engedélyköteles tevékenység engedély, állásfoglalás iránti kérelmének tartalmaznia kell, a II. részben szereplı kiegészítı adatokat a 13. § (1) bekezdés b), c), d) pontjaiban foglaltak esetén kell közölni. I. Törzsadatok 1. A kérelmezı neve, székhelye, tevékenységi köre ezen belül kiemelve azt, amelyhez az engedélyköteles tevékenység kapcsolódik. 2. Az engedélyköteles tevékenység folytatásának módja, helye (település név, hrsz. szám), feltüntetve a hely területi kiterjedését is. Az engedélyköteles tevékenység folytatása helyének (a továbbiakban: érintett terület) tulajdonosa, az érintett terület használata, valamint az érintett területtel közvetlenül szomszédos, annak 500 m-es környezetében lévı területek használata. 3. Az engedélyköteles tevékenység folytatása során a felszín alatti vízbe, a földtani közegbe kerülı anyag fajtája, jellemzı mennyisége, a szennyezı anyag, s azon belül e rendelet 1. számú melléklete, továbbá külön jogszabály szerinti szennyezı anyag tartalma (a koncentrációérték megadásával), és ezek idıbeli változása. 4. Az érintett terület érzékenységi besorolása, illetve annak nem kielégítı volta, esetleges hiánya esetén az érzékenységre vonatkozó, egyedi lokális érzékenységi vizsgálat eredményei. 5. Az engedélyköteles tevékenység folytatása során a felszín alatti vízbe, a földtani közegbe kerülı anyag(ok), továbbá az ezek lebomlásával, átalakulásával keletkezı anyag(ok) felszín alatti vízben, földtani közegben való viselkedésére (átalakulására, megkötıdésére, terjedésére) vonatkozó elırejelzések. 6. A kérelem benyújtását megelızıen az engedélyköteles tevékenységre, annak felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatására vonatkozó vizsgálatok eredményeinek ismertetése, a vizsgálati módszerek megjelölésével, amennyiben vizsgálatok elvégzésére sor került. 7. A környezetvédelmi megelızı intézkedések terve, ezen belül különösen a) a mőszaki védelem engedélyezési terve, b) a monitoring kialakítási és üzemeltetési terve, c) idıszakos vízfolyásba történı tisztított, közmőves települési szennyvíz bevezetése esetén, ha a mérési lehetıség eddig nem volt biztosított és szükséges, a vízfolyásban a vízszint és vízhozam mérésének terve beleértve a vízszint és vízhozam méréséhez szükséges mőtárgy tervét is. II. Kiegészítı adatok 1. Az érintett terület és a hatásterület természeti adottságainak, földtani, hidrogeológiai és talajtani viszonyainak, érzékenységének bemutatása, továbbá a talaj és altalaj esetleges tisztító hatásának jellemzése. 2. A felszín alatti víz és a földtani közeg állapotának vizsgálata, az engedélyköteles tevékenység következtében fellépı hatásokkal szembeni érzékenység jellemzése. 3. Az engedélyköteles tevékenység folytatása során a felszín alatti vízbe, a földtani közegbe kerülı anyag(ok), továbbá az ezek lebomlásával, átalakulásával keletkezı anyag(ok) által okozott várható terhelés becsült hatásterületének (a továbbiakban: hatásterület) meghatározása. A hatásterület meghatározása során a külön jogszabály felszín alatti vízre, földtani közegre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 4. Az engedélyköteles tevékenység felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásának elırejelzése a hatásterületre kiterjedıen. 5. Az engedélyköteles tevékenység következtében fellépı kockázat meghatározása, értékelése. 6. Bevezetés esetén más megoldás lehetıségének mőszaki és gazdasági vizsgálata, illetve a tervezett bevezetésnél hatékonyabb megoldás hiányának indokolása. Idıszakos vízfolyásba történı bevezetés esetén a vizsgálatnak ki kell terjednie legalább az állandó vízfolyásba történı bevezetés, illetve a teljes vagy részleges mezıgazdasági felhasználás lehetıségeire. 7. A környezetvédelmi felügyelıség egyéb kiegészítı adatot kér a kérelem elbírálása során.
5. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez Az engedély és az állásfoglalás tartalma
Az engedélyköteles tevékenységre vonatkozó, a felügyelıség által kiadott engedély, illetve állásfoglalás - a hatósági határozatok az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szerinti kötelezı tartalmi elemein túlmenı - tartalmi követelményei a következık: 1. Az engedélyköteles tevékenység folytatásának helye, az érintett terület (település név, hrsz. szám feltüntetve a hely területi kiterjedését is) és a tevékenység folytatásának módja. 2. Az engedélyköteles tevékenység folytatása során a felszín alatti vízbe, illetve a földtani közegbe kerülı egyes anyag(ok) engedélyezett legnagyobb mennyisége egy vagy több meghatározott idıszak során, az anyagfajták, s azon belül e rendelet 1. számú melléklete, továbbá az e rendelethez kapcsolódó továbbá külön jogszabály szerinti szennyezı anyag tartalma [kibocsátási paraméterek, illetve ezen anyagok koncentrációjára vonatkozó követelmények (B) szennyezettségi határérték vagy (E) egyedi szennyezettségi határérték]. 3. A tevékenység folytatásának feltételeként meghatározott környezetvédelmi megelızı intézkedések, amelyekkel megakadályozható a felszín alatti víz veszélyeztetése, a felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezettségének bekövetkezése, e rendelet 11. §-a szerinti tilalmak megsértése, különös tekintettel az engedélyköteles tevékenység során a felszín alatti vízbe, illetve a földtani közegbe kerülı anyagok jellegére és koncentrációjára, a befogadó környezet adottságaira, és elsısorban az ivó-, ásvány- és gyógyvizek, termálvizek beszivárgási területeinek közelségére: a) a mőszaki védelem fajtája, jellemzıi, b) az engedélyköteles tevékenység folytatása során a felszín alatti vízbe, illetve a földtani közegbe kerülı, valamint a térszínen elfolyó vizek rendszeres észlelését, továbbá a felszín alatti víz és a földtani közeg állapotának megfigyelését lehetıvé tevı monitoring létesítésével és üze meltetésével kapcsolatos követelmények. 4. A tevékenység mennyiségi jellemzıire, a tevékenység folytatására vonatkozó követelmények. 5. Az ellenırzés és dokumentálás, vala mint a hatóság részére történı adatszolgáltatás szabályai. 6. Az engedély, állásfoglalás érvényességi ideje. 7. Változások, amelyeket - az engedélyben meghatározott adatszolgáltatáson túlmenıen, annak bekövetkezését követı 15 napon belül - az engedélyes e rendelet 16. § (1) bekezdése szerint köteles bejelenteni a felügyelıségnek: a) a tevékenység folytatójának változása; b) a tevékenység helyének változása; c) a tevékenység folytatásának módjában bekövetkezı, a felszín alatti vízre, a földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változás; d) a tevékenység mennyiségi jellemzıiben, folytatásának körülményeiben bekövetkezı, a felszín alatti vízre, a földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változás; e) az engedélyben meghatározott kibocsátási paramétereket meghaladó kibocsátás, a (B) szennyezettségi határértéket meghaladó felszín alatti víz, földtani közeg állapot; f) a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg állapotában tapasztalható fa) trendszerő, egyirányú változás, fb) ugrásszerő változás, fc) új szennyezı anyag által okozott szennyezettség észlelése, fd) más - az ismerten kívüli - környezeti ele m szennyezettségének észlelése; g) a környezetvédelmi megelızı intézkedések engedélyben foglalt feltételektıl való lényeges eltérése, a változás hatása az engedély szerinti egyéb feltételekre.
6. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A felszín alatti víz, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének megállapítására tartott helyszíni szemle jegyzıkönyvének tartalmi követelményei A felszín alatti víz, illetve a földtani közeg szennyezettség valószínőségének megállapítására tartott helyszíni szemle jegyzıkönyvének - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényben elıírtakon túlmenı - tartalmi követelményei: 1. Az okozó (felelıs) neve, címe, ha ezek egyértelmően megállapíthatóak, illetve az ezzel kapcsolatos nyilatkozatok, az okozó (felelıs) ismertségének hiányában tényfeltárásra kötelezhetı neve, címe. 2. A helyszín leírása, beleértve a ter mészetes és a mővi környezet jellemzését, valamint a terület használatát. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elızetes megkeresésével tisztázandó az érintett terület régészeti jelentısége, illetıleg mőe mléki védelme.
3. A felszín alatti víz, illetve a földtani közeg szennyezettség valószínőségének megállapítását alátámasztó tényezık, azaz a) a szennyezıforrások, a potenciális szennyezıforrások kibocsátásai, tevékenységük volumene, jellemzıi, illetve b) az elszennyezıdött terület szennyezettségére vonatkozó infor mációk, ezen belül különösen ba) a szennyezettség mértékére vonatkozó, mérési eredményeken alapuló információk, bb) szennyezettség, károsodás látható jeleire és becsült mértékére vonatkozó információk figyelemmel az élıvilág esetleges károsodására is. 4. A felszín alatti víz, illetve a földtani közeg szennyezettség valószínőségének megállapításakor feltételezhetı okokat, külön rögzítve, ha rendkívüli esemény történt. 5. Az ellenırzés megállapításai, kitérve a szennyezettség mértékére vonatkozó, mérési ered ményeken alapuló információk és a (B) szennyezettségi határérték és a mért értékek összevetésére. 6. A szennyezı anyag lehetséges mennyiségére vonatkozó információk, adatok és becslések, megjelölve ezek forrását. 7. A kárenyhítést szolgáló intézkedések az okozó (felelıs), illetve a tényfeltárásra kötelezhetı, illetve a hatóság részérıl. 8. Az okozó (felelıs), illetve a tényfeltárásra kötelezhetı nyilatkozata a kármentesítés, illetve a külön jogszabály szerinti kárelhárítás végrehajtását illetıen. 9. A hatósággal az okozó (felelıs), illetve a tényfeltárásra kötelezhetı részérıl kapcsolatot tartó személy neve és elérhetıségének adatai. 10. A mintavételezés helyét, módját és egyéb körülményeit jellemzı adatok. 11. A kontrollmintákra vonatkozó igény és ennek részletezése azzal, hogy csak akkreditált laboratórium elemzései fogadhatóak el. 12. A felelısségi kör meghatározása, a kármentesítés kötelezettjére is kiterjedıen, illetve a tényfeltárás során ennek meghatározásakor figyelmet igénylı körülmények. 13. A 19. § (12) bekezdése szerinti adatlapok benyújtására vonatkozó információkat.
7. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A tényfeltárási záródokumentáció tartalma 1. Alapadatok a) Az érintett terület (a szennyezıforrás, a szennyezett terület) pontos lehatárolása, sarokponti EOV koordináták, helyrajzi szám(ok) és az ingatlan-nyilvántartási, továbbá az 1:10 000 méretarányú átnézetes térkép, tulajdoni lap másolat megadásával. b) Amennyiben 24. § (1) bekezdése g) pontja szerint a szennyezettség mértéke jelentıs a területrıl fellelhetı legrégebbi, illetve a vizsgált területrıl két évnél ne m régebben készített légifotó (lehetıleg ortofotó), ha azt jogszabály vagy hatósági határozat nem tiltja. Ennek hiányában M=1:4000 m.a térkép. c) Az érintett terület tulajdonosainak, használóinak adatai. d) A szennyezıdésterjedés miatt veszélyeztetett terület (a továbbiakban: veszélyeztetett terület) pontos lehatárolása, sarokponti EOV koordináták, helyrajzi számok, tulajdoni lap másolat, ingatlan-nyilvántartási, továbbá az 1:10 000 méretarányú átnézetes térkép megadásával. e) A tényfeltárásra kötelezett adatai. f) A tényfeltárás végzıjének, dokumentációt készítıjének adatai, mőködési, szakértıi engedélyek, mintavételi és mintavizsgálati akkreditáció száma, érvényessége. g) A szennyezettség ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyeztetéséhez szükséges adatok, a mennyiben a 33. § (2) bekezdése azt szükségessé teszi. 2. Elızmények a) A már elvégzett kármentesítési szakaszok, kárelhárítás, kárenyhítés bemutatása. b) A tényfeltárást elrendelı határozat ismertetése, illetve korábbi tényfeltárási határozat nélkül induló feltárásoknál a munka elvégzésére vonatkozó körülmények bemutatása. c) A szennyezés ismertté válásának bemutatása, a szennyezettség, károsodás eredete, a szennyezıforrás jellemzıi. d) A szennyezıdésrıl, károsodásról a feltárás megkezdésekor rendelkezésre álló információk, megfigyelési, mérési adatok, tanulmányok.
3. Az érintett terület bemutatása a) A területhasználat története, különös tekintettel az azokból feltételezhetıen a környezetbe került anyagok elıfordulására. b) A terület földrajzi, éghajlati, talajtani, földtani, vízföldtani adottságai, az élıvilág, a védendı természeti értékek, az épített környezet, beleértve a régészeti és mőe mléki értékek bemutatása. c) A szennyezett terület, szennyezett környezeti elemek térbeli lehatárolásához igénybevett eszközök, létesítmények mőszaki adatai. (Létesítmények esetén: EOV koordináta, helyrajzi szám a terület tulajdonos megnevezésével és áttekintı térkép megadásával). d) A szennyezett területen lévı vízhasználatok átfogó be mutatása, továbbá a szennyezett területen lévı, veszélyeztetett vízhasználatok bemutatása (a vízjogi engedély tartalmi elıírásainak megfelelı részletességgel). e) A terület érzékenységi besorolása. f) A hatályos területrendezési terv szerinti területhasználati besorolás. 4. A tényfeltárás módszertana A tényfeltárás módszertanának ismertetése terjedjen ki az egyes feladatok pontos meghatározására, a feladat indoklására, a feladat végzıjére, feladat ütemezésére, módszerek ismertetésére (így például: alkalmazott szoftverek, szabványok). a) A tényfeltárási vizsgálatok módszertana aa) geodéziai, geofizikai és egyéb vizsgálatok, ab) a tényfeltárás létesítményei, ac) mintavételezés, ad) analitika, ae) helyszíni mérések, vizsgálatok. b) Az egyszerősített, illetve részletes mennyiségi kockázatfelmérés módszertana. c) A költség-haszon és a költség-hatékonyság elemzés módszertana, amennyiben az e rendelet 24. § (1) bekezdése g) pontja szerint a szennyezettség mértéke annak elvégzését szükségessé tette. 5. Vizsgálati eredmények a) Földtani, vízföldtani felépítés. b) Hidrogeológiai, vízföldtani helyzet. c) Szennyezı anyagok minıségének, mennyiségének, koncentrációjának, a koncentráció határértékekhez [az (A) háttér-koncentráció, illetve az (Ab) bizonyított háttér-koncentráció, a (B) szennyezettségi, illetıleg az adott telephely területére vonatkozó (E) egyedi szennyezettségi határértékhez, továbbá a javasolt (D) kármentesítési célállapot határértékhez] való viszonyának bemutatása. d) A szennyezettség térbeli lehatárolása (B) szennyezettségi határértékig, illetve (Ab) bizonyított háttérkoncentrációig, illetve diffúz szennyezıforrás esetén a diffúz szennyezı forrásra jellemzı szennyezı anyagok esetében addig a mértékig, amíg kimutatható a vizsgált pontszerő szennyezıforrás jelentıs hozzájárulása a szennyezettséghez. e) A szennyezı anyagok térbeli és idıbeli mozgásának elırejelzése. f) A veszélyeztetett terület térbeli lehatárolása az e) pont szerinti elırejelzés alapján. g) A szennyezés, illetve szennyezettség környezetre gyakorolt hatása. h) A szennyezettség, károsodás okának, eredetének, körülményeinek be mutatása. 6. Az egyszerősített mennyiségi kockázatfelmérés, illetve - amennyiben készült - a részletes mennyiségi kockázatfelmérés eredményei, továbbá a részletes mennyiségi kockázatfelmérés elmaradásának indokolása. 7. Lehetséges mőszaki beavatkozási változatok bemutatása, jellemzése a) A mőszaki beavatkozási változatok technológiáinak és azok költségeinek rövid bemutatása. b) A javasolt technológiai ele mek megfelelısség igazolása. c) A változatok által elérhetı célállapotok. d) A célállapotoknak megfelelı területhasználatok. e) A célállapotok elérésével elkerült mennyiségi kockázat. A lehetséges változatok között mindig vizsgálni kell azt az esetet is, amikor nincs mőszaki beavatkozás. 8. A költség-haszon és a költség-hatékonyság elemzés eredménye (amennyiben készült) a) A lehetséges mőszaki beavatkozási változatok hasznainak becslése.
b) A lehetséges mőszaki beavatkozási változatok költségeinek becslése. c) A költség-haszon elemzés eredménye. d) A költség-hatékonyság elemzés eredménye. 9. A javasolt változat bemutatása és indoklása a) A javasolt változat bemutatása: aa) a javasolt (D) kármentesítési célállapot határérték szennyezı anyagonként, ab) a javasolt mőszaki beavatkozás rövid leírása, a költségek feltüntetésével, ac) a javasolt (D) kármentesítési célállapot határértéknek megfelelı területhasználatok, ad) a javasolt (D) kármentesítési célállapot határértékhez tartozó kockázat, a szennyezettség mértékének megfelelı szintő mennyiségi kockázatfelmérésre támaszkodóan. b) A javasolt változat indoklása a szennyezettség mértékének megfelelı szintő mennyiségi kockázatfelmérés, valamint a költség-haszon és a költség-hatékonyság elemzés eredményei alapján. 10. A tényfeltárás keretében üzemeltetett kármentesítési monitoring bemutatása a) A monitoring rendszer létesítményeinek bemutatása. b) A vizsgált paraméterek köre környezeti elemenként. c) A vizsgálati gyakoriság. d) A mérések, megfigyelések, észlelések, továbbá a mintavételezések módszertana. e) A mért, észlelt, megfigyelt adatok nyilvántartása és feldolgozási rendje. f) Az értékelés és adatszolgáltatás rendje. Az értékelés eredménye, amelynek ki kell terjednie a következıkre: fa) a létesítmények állapota, fb) a mintavételek rendszeressége, fc) a mintavételek megbízhatósága, fd) a helyszíni vizsgálatok megbízhatósága, fe) a laboratóriumi vizsgálatok megbízhatósága, ff) az adatok viszonyítása a vonatkozó határértékekhez, fg) trendvizsgálatok, tendenciák felismerhetısége, fh) javaslat az esetleges módosításokra. g) Külön jogszabály(ok) szerinti dokumentációk, engedélyek (pl. a területen korábban, illetve a tényfeltárás keretében létesült megfigyelı kút vízjogi engedélye). h) A szennyezettséget térben lehatároló monitoring eredményeinek rövid, összefoglaló bemutatása. 11. Monitoring terv a tényfeltárást követı szakaszra A monitoringra vonatkozó javaslat tartalmazza a mőszaki beavatkozásig üze meltetett kármentesítési monitoringot, valamint - amennyiben mőszaki beavatkozás nem javasolt - a kár mentesítési monitoringot az alábbi szerkezetben. a) A javasolt monitoring rendszer létesítményeinek bemutatása aa) a területen korábban, illetve a tényfeltárás során létesített további megfigyelésekre alkalmas, és a javasolt új létesítmények mőszaki adatai, EOV koordináta, helyrajzi szám, a terület tulajdonos megnevezésével áttekintı térkép megadásával (a meglévı engedélyek másolatainak csatolásával), ab) a megszüntetésre javasolt objektumok felszá molási tervét, az ezekhez tartozó külön jogszabály(ok) szerinti dokumentációt, ac) a javasolt új létesítmények mőszaki adatai, EOV koordináta, helyrajzi szám és áttekintı térkép megadásával, és az ezekhez tartozó külön jogszabály(ok) szerinti engedélyezési eljárások dokumentációi. b) A monitoring rendszert bemutató, a 10. b)-h) pontoknak megfelelı tartalmú tervdokumentáció. 12. A tartós környezeti kár ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyeztetésére vonatkozó dokumentumok a 33. § figyelembevételével. 13. Egyebek a) A tényfeltárás alatt kitermelt anyagok megfelelı kezelésének dokumentálása. b) A már elvégzett kármentesítési szakasz(ok), illetve a külön jogszabály szerinti kárelhárítás költségeinek részletes felsorolása, és az esetlegesen még fennmaradt, várhatóan jelentkezı (részletes) tényfeltárási munkák becsült költségei. c) A rendelet 21. § (9) bekezdése alapján a külön jogszabály szerinti adatlap.
Mellékletek: Dokumentumok, térképek, ábrák, fotók.
8. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez Mőszaki beavatkozási terv tartalma 1. Alapadatok a) A mőszaki beavatkozás helyszíne (szennyezett terület) pontos lehatárolása, sarokponti EOV koordináta, helyrajzi szám(ok), az ingatlan-nyilvántartási, továbbá az 1:10 000 méretarányú átnézetes térkép, tulajdoni lap másolat megadásával. b) A szennyezett terület tulajdonosainak, kezelıinek, használóinak adatai. c) A mőszaki beavatkozás során érintett egyéb (szomszédos) földrészletek pontos lehatárolása, sarokponti EOV koordináta, helyrajzi szám(ok), az ingatlan-nyilvántartási és 1:10 000 méretarányú áttekintı térképek megadásával. d) A c) pont szerinti területek tulajdonosainak, kezelıinek, használóinak adatai. e) Amennyiben 24. § (1) bekezdése g) pontja szerint a szennyezettség mértéke jelentıs a területrıl fellelhetı legrégebbi, illetve a vizsgált területrıl két évnél ne m régebben készített légifotó (lehetıleg ortofotó), ha azt jogszabály vagy hatósági határozat nem tiltja. Ennek hiányában M=1:4000 m.a térkép. f) A mőszaki beavatkozásra kötelezett adatai. g) A mőszaki beavatkozás tervezıjének neve, a dokumentáció készítıjének adatai, mőködési, szakértıi engedélyek száma, érvényessége, jogosultsága. h) A mőszaki beavatkozás végzıjének neve, (amennyiben ismert). 2. Elızmények a) A már elvégzett kármentesítési szakaszok, kárelhárítás be mutatása. b) A kár mentesítési eljárás során kiadott korábbi határozatok [különösen: tényfeltárás elrendelése, tényfeltárási terv elfogadása, tényfeltárási záródokumentáció elfogadása, (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítása, mőszaki beavatkozás elrendelése] ismertetése. c) A szennyezettség bemutatása: ca) a szennyezés ismertté válásának bemutatása, a szennyezettség, károsodás eredete, a szennyezıforrás jellemzıi, cb) a szennyezettség szennyezı anyagonként történı térbeli lehatárolása, cc) a veszélyeztetett terület lehatárolása a szennyezı anyagok térbeli és idıbeli mozgásának elırejelzése alapján. d) A szennyezett terület jellemzıi: da) a területhasználat története, különös tekintettel az azokból feltételezhetıen a környezetbe került anyagok elıfordulására, db) a terület földrajzi, éghajlati, talajtani, földtani, vízföldtani adottságai, az élıvilág, a védendı természeti értékek, az épített környezet, beleértve a régészeti és mőemléki értékek bemutatása, dc) a terület érzékenységi besorolása. e) A mennyiségi kockázatfelmérés eredményei (ha készült). f) A megvizsgált mőszaki beavatkozási javaslatok rövid bemutatása. g) A költség-haszon és a költség-hatékonyság elemzés eredménye [a mennyiben a 24. § (1) bekezdése g) pontja szerint a szennyezettség mértéke annak elvégzését szükségessé tette]. 3. A mőszaki beavatkozás koncepciója a) A szennyezett terület adottságainak és a szennyezı anyag tulajdonságainak elemzése során vizsgált kármentesítési technológiák rövid ismertetése. b) A mőszaki beavatkozás során alkalmazásra javasolt technológia/technológiák rövid bemutatása, referenciák megadása, ahol a tervezett technológiát hasonló adottságok esetén alkalmazták. c) A technológia/technológiák alkalmazásától várt eredmények. 4. A tervezett mőszaki beavatkozás részletes leírása (méretezett engedélyezési terv) a) A mőszaki beavatkozás lépései. b) Az egyes lépéseknél alkalmazott technológiák és azok költségeinek részletes bemutatása. c) Alkalmazott berendezések, létesítmények és azok költségeinek bemutatása.
d) A kármentesítési mőszaki beavatkozási technológiák környezetre gyakorolt hatása, esetleges kockázata. A hatások is mertsége. A javasolt technológiák környezetre gyakorolt hatásának ellenırzéséhez szükséges ellenırzési pontok, az azokon végzendı mérések, megfigyelések, értékelések idıtartamával. e) A technológiai elemek megfelelısség igazolása a 31. § (4) bekezdése szerint. f) Munkafolyamatok leírása. g) A beavatkozás dokumentálásának módja. h) Betartandó környezetvédelmi és egyéb jogszabályi elıírások. i) A kármentesítéshez szükséges infrastruktúra be mutatása (különösen: energiaigény becslése, az energiaellátás módja, vízfelhasználás stb.). j) Próbaüze mi terv. k) A technológiák megvalósításának hossza, idıütemezés. l) A kármentesítési mőszaki beavatkozás befejezésével elbontandó létesítmények terve, beleértve a tényfeltárás során létesített objektumokat is. m) A kármentesítési mőszaki beavatkozás végrehajtásához szükséges egyéb engedélyek beszerzésére vonatkozó tervek másolatait. 5. A tényfeltárás alatt és azt követıen üzemeltetett kármentesítési monitoring bemutatása a) A monitoring rendszer létesítményeinek bemutatása. b) A vizsgált paraméterek köre környezeti elemenként, térben lehatárolva. c) A vizsgálati gyakoriság. d) A mérések, megfigyelések, észlelések, továbbá a mintavételezések módszertana. e) A mért, észlelt, megfigyelt adatok nyilvántartása és feldolgozási rendje. f) Az értékelés és adatszolgáltatás rendje. Az értékelés eredménye, amelynek ki kell terjednie a következıkre: fa) a létesítmények állapota, fb) a mintavételek rendszeressége, fc) a mintavételek megbízhatósága, fd) a helyszíni vizsgálatok megbízhatósága, fe) a laboratóriumi vizsgálatok megbízhatósága, ff) az adatok viszonyítása a vonatkozó határértékekhez, fg) trendvizsgálatok, tendenciák felismerhetısége. g) Külön jogszabály szerinti dokumentációk (különösen az engedélyezési, szolgalmi jogi dokumentumokra). h) A szennyezett földtani közeget, felszín alatti vizet térben lehatároló monitoring eredmények rövid, összefoglaló bemutatása. 6. A mőszaki beavatkozáshoz kapcsolódó kármentesítési monitoring bemutatása A monitoringra vonatkozó javaslat tartalmazza a mőszaki beavatkozást és annak hatékonyságát ellenırzı kármentesítési monitoringot is az alábbi szerkezetben. a) A javasolt monitoring rendszer létesítményeinek bemutatása: aa) a tényfeltárás során, illetve azt követıen létesített, a további megfigyelésekre alkalmas és javasolt létesítmények mőszaki adatai, EOV koordináta, helyrajzi szám és áttekintı térkép megadásával, ab) a javasolt új létesítmények mőszaki adatai, EOV koordináta, helyrajzi szám és áttekintı térkép megadásával, továbbá a tervdokumentáció, ac) a megszüntetésre javasolt objektumok felszámolási tervét, az ezekhez tartozó külön jogszabály(ok) szerinti dokumentációt, ad) a javasolt új létesítmények mőszaki adatai, EOV koordináta, helyrajzi szám és áttekintı térkép megadásával. b) A monitoring rendszert bemutató, az 5. b)-h) pontoknak megfelelı tartalmú tervdokumentáció. 7. A mőszaki beavatkozás várható eredménye a) Az elérni kívánt környezeti állapot a földtani közegben és a felszín alatti vízben, szennyezı anyagonként, a (D) kármentesítési célállapot határérték(ek) bemutatása. b) A várhatóan hátrahagyott szennyezettség jellemzése: ba) a hátrahagyott szennyezı anyagok minıségének, mennyiségének, koncentrációjának, a koncentráció határértékekhez [az (Ab) bizonyított háttér-koncentráció, a (B) szennyezettségi, illetıleg az (E) egyedi szennyezettségi, továbbá a (D) kármentesítési célállapot határértékhez való viszonyának be mutatása], bb) a szennyezett terület lehatárolása, bc) a fennmaradó mennyiségi kockázat leírása,
bd) a szennyezettség miatt a jelenlegi és jövıbeni területhasználatokat érintı korlátok bemutatása. 8. Egyebek Mellékletek: Dokumentumok, térképek, ábrák, fotók.
9. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez Mőszaki beavatkozás záródokumentációjának tartalma 1. Alapadatok a) A mőszaki beavatkozás helyszíne (szennyezett terület) pontos lehatárolása, sarokponti EOV koordináta, helyrajzi szám(ok), ingatlan-nyilvántartási, továbbá az áttekintı a 1:10 000 méretarányú térkép, tulajdoni lap másolat megadásával. b) A szennyezett terület tulajdonosainak, kezelıinek, használóinak adatai. c) A mőszaki beavatkozás során érintett egyéb (szomszédos) földrészletek pontos lehatárolása, sarokponti EOV koordináta, helyrajzi szám(ok), az ingatlan-nyilvántartási és az 1:10 000 méretarányú áttekintı térkép megadásával. d) Amennyiben 24. § (1) bekezdése g) pontja szerint a szennyezettség mértéke jelentıs, a területrıl a mőszaki beavatkozás befejezését követıen készített légifotó (lehetıleg ortofotó), ha azt jogszabály vagy hatósági határozat nem tiltja. Ennek hiányában M=1:4000 m.a térkép. e) A c) pont szerinti területek tulajdonosainak, kezelıinek, használóinak adatai. f) A mőszaki beavatkozásra kötelezett adatai. g) A mőszaki beavatkozás tervezıjének, a dokumentáció készítıjének neve, jogosultsága. h) A mőszaki beavatkozás kivitelezıjének, adatai, mőködési, szakértıi engedélyek száma, érvényessége. i) A szennyezettség ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyeztetésére vonatkozó dokumentumok. 2. Elızmények a) Már elvégzett kármentesítési szakaszok, kárelhárítás, kárenyhítés, tényfeltárás, a kiindulási szennyezettségi állapot rövid bemutatása. b) A kár mentesítési eljárás során kiadott korábbi határozatok [különösen: tényfeltárás elrendelése, tényfeltárási terv elfogadása, tényfeltárási záródokumentáció elfogadása, (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítása, szennyezettség ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyeztetése, mőszaki beavatkozás elrendelése, mőszaki beavatkozási terv elfogadása] ismertetése. 3. Az elvégzett mőszaki beavatkozás, továbbá a mőszaki beavatkozás során alkalmazott technológia/technológiák rövid bemutatása. 4. Az elvégzett mőszaki beavatkozás részletes leírása a) Az elvégzett mőszaki beavatkozás lépései. b) Az egyes lépéseknél alkalmazott technológiák és azok költségeinek bemutatása. c) Alkalmazott berendezések, létesítmények és azok költségeinek bemutatása. d) A beavatkozás dokumentálásának bemutatása, pl. építési és/vagy üze mi napló. e) Az elvégzett mőszaki beavatkozás során, az alkalmazott technológia alkalmasságának mérésekkel igazolt bemutatása (így például: kimenı, bemenı talaj, talajvíz, levegı analitika), jogszabályi (így például: levegıs, felszíni vizes, felszín alatti vizes) megfelelıség igazolása. f) Az alkalmazott technológiák megfelelısség igazolása a 31. § (4) bekezdése szerint. g) A mőszaki beavatkozás alatt folytatott monitoring vizsgálatok eredményeinek összefoglalása és értékelése, külön kitérve az alkalmazott kármentesítési technológia környezetre gyakorolt, mérésekkel igazolt hatásvizsgálatára. h) Az elvégzett mőszaki beavatkozás idıtartama, az esetleges határidı módosulások igazolása, indokolása. i) Mőszaki beavatkozás során a munka- és egészségvédelmi feltételrendszerek ismertetése, jogszabályi megfelelıségének igazolása. j) A mőszaki beavatkozáshoz kapcsolódó külön engedélyezési eljárás keretébe tartozó tevékenységek bemutatása. 5. A mőszaki beavatkozás eredménye
a) Az elért környezeti állapot térben lehatárolva, szennyezı anyagonként a (D) kármentesítési célállapot határértékhez viszonyítva. b) A hátrahagyott szennyezettség jellemzése: ba) a hátrahagyott, térben lehatárolt szennyezı anyagok minıségének, mennyiségének, koncentrációjának, a koncentráció határértékekhez [az (A) háttér-koncentráció, illetve az (Ab) bizonyított háttér-koncentráció, a (B), illetıleg az (E) egyedi szennyezettségi határértékekhez, (D) kármentesítési célállapot határértékhez] való viszonyának bemutatása, bb) a fennmaradó szennyezett terület térbeli lehatárolása, bc) a fennmaradó mennyiségi kockázat leírása, bd) a fennmaradó - (B) szennyezettségi határértéket meghaladó - szennyezettség miatt a jelenlegi és jövıbeni területhasználatokat érintı korlátok bemutatása. 6. A mőszaki beavatkozás során üzemeltetett kármentesítési monitoring bemutatása a) A monitoring rendszer létesítményeinek bemutatása. b) A vizsgált paraméterek köre környezeti elemenként, térben lehatárolva. c) A vizsgálati gyakoriság. d) A mérések, megfigyelések, észlelések, továbbá a mintavételezések módszertana. e) A mért, észlelt, megfigyelt adatok nyilvántartása és feldolgozási rendje. f) Az értékelés és adatszolgáltatás rendje. Az értékelés eredménye, amelynek ki kell terjednie a következıkre: fa) a létesítmények állapota, fb) a mintavételek rendszeressége, fc) a mintavételek megbízhatósága, fd) a helyszíni vizsgálatok megbízhatósága, fe) a laboratóriumi vizsgálatok megbízhatósága, ff) az adatok viszonyítása a vonatkozó határértékekhez, fg) trendvizsgálatok, tendenciák felismerhetısége. g) Külön jogszabály szerinti dokumentációk. h) A monitoring eredményeinek rövid, összefoglaló bemutatása, külön kitérve az alkalmazott kármentesítési technológia környezetre gyakorolt hatásának vizsgálatára. 7. Kármentesítési monitoringra vonatkozó tervjavaslat A tervjavaslat tartalmazza a mőszaki beavatkozás hatékonyságát ellenırzı kármentesítési monitoringot az alábbi szerkezetben. a) A javasolt monitoring rendszer létesítményeinek bemutatása: aa) a kármentesítés során létesített, a további megfigyelésekre alkalmas és javasolt létesítmények mőszaki adatai, EOV koordináta, helyrajzi szám és áttekintı térkép megadásával, ab) a megszüntetésre javasolt objektumok felszámolási terve, az ezekhez tartozó külön jogszabály(ok) szerinti dokumentációk, ac) a javasolt új létesítmények mőszaki adatai, EOV koordináta, helyrajzi szám és áttekintı térkép megadásával. b) A monitoring rendszert bemutató, a 6. b)-h) pontoknak megfelelı tartalmú tervdokumentáció. 8. A tartós környezetkárosodás ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyeztetés módosítására vonatkozó dokumentációk a 33. § figyelembevételével. 9. Egyebek a) A kár mentesítés keretében kitermelt szennyezı és egyéb szennyezı anyagok mennyiségének, üzemközi tárolásának, elhelyezésének, ártalmatlanításának bemutatása, valamint a jogszabályoknak való megfelelıség dokumentálása. b) A már elvégzett kármentesítési szakasz(ok), illetve a külön jogszabály szerinti kárelhárítás költségeinek részletes felsorolása, és az esetlegesen még fennmaradt, várhatóan jelentkezı kármentesítési munkák becsült költségei. c) A kármentesítési mőszaki beavatkozás befejezésével elbontott létesítmények bemutatása, a hozzájuk tartozó dokumentációkkal. Mellékletek: Dokumentumok, térképek, ábrák, fotók, továbbá e rendelet a 21. § (9) bekezdése alapján a külön jogszabály szerinti adatlap.
10. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A kármentesítési monitoring jelentés, illetve záródokumentáció tartalma 1. Alapadatok A szennyezett terület, szennyezett környezeti elemek pontos térbeli lehatárolása, a szennyezettség felszíni metszetének sarokponti EOV koordináta, helyrajzi szá m(ok) és ingatlan-nyilvántartási, továbbá az áttekintı az 1:10 000 méretarányú térkép, tulajdoni lap másolat megadásával. a) A monitoring keretében vizsgált környezeti elemek pontos és részletes felsorolása (különösen: talaj, mederüledék, egyéb földtani közeg, illetve felszín alatti víz és azok típusai, továbbá szükség esetén talaj-levegı, levegı, felszíni víz, valamint épített környezet, azon kívül esetenként az ökológiai monitoring). b) Az a) pont szerinti szennyezett terület tulajdonosainak, kezelıinek, használóinak adatai. c) A kármentesítési monitoring során érintett egyéb (szomszédos) földrészletek pontos lehatárolása EOV koordináta, helyrajzi szám(ok) és az 1:10 000 méretarányú áttekintı térkép megadásával, sarokponti EOV koordináta, helyrajzi). d) A d) pont szerinti területek tulajdonosainak, kezelıinek, használóinak adatai. e) A d) pont szerinti területek esetében a szolgalmi jogok igazolása. f) A kármentesítési monitoringra kötelezett adatai. g) A kár mentesítési monitoring tervezıjének neve, jogosultsága. h) A kármentesítési monitoring kivitelezıjének, a dokumentáció készítıjének adatai, mőködési, szakértıi engedélyek száma, érvényessége. i) A vízjogi engedélyezés alá tartozó monitoring elemek engedélyezettségének bemutatása. 2. Elızmények a) A már elvégzett kármentesítési szakaszok. b) A kiindulási szennyezettségi állapot rövid bemutatása. c) A kármentesítési eljárás során kiadott határozatok [különösen: tényfeltárás elrendelése, tényfeltárási terv elfogadása, tényfeltárási záródokumentáció elfogadása, (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítása, mőszaki beavatkozás elrendelése, mőszaki beavatkozási terv elfogadása, mőszaki beavatkozási záródokumentáció elfogadása] ismertetése. 3. A kármentesítés korábbi szakaszaiban kialakított kármentesítési monitoring bemutatása (a mennyiben készült) a) Az 1. b) pontban felsoroltakra kiterjedı monitoring rendszer létesítményeinek bemutatása. b) A kár mentesítés korábbi szakaszaiban kialakított majd megszüntetett monitoring bemutatása, illetve a megszüntetés indokolása. c) A vizsgált paraméterek köre környezeti elemenként. d) A vizsgálati gyakoriság. e) A mérések, megfigyelések, észlelések, továbbá a mintavételezések módszertana. f) A mért, észlelt, megfigyelt adatok nyilvántartása és feldolgozási rendje. g) Az értékelés és adatszolgáltatás rendje. Az értékelés eredménye, a melynek ki kell terjednie a következıkre: ga) a monitoring létesítmények állapota, gb) a mintavételek rendszeressége, gc) a mintavételek megbízhatósága, gd) a helyszíni vizsgálatok megbízhatósága, ge) a laboratóriumi vizsgálatok megbízhatósága, gf) az adatok viszonyítása a vonatkozó határértékekhez, gg) trendvizsgálatok, tendenciák felismerhetısége, gh) javaslat az esetleges módosításokra. h) Külön jogszabály szerinti dokumentációk. i) Monitoring eredményeinek rövid, összefoglaló bemutatása, külön részletezve, hogy azok térben milyen mértékben határolták le a szennyezettséget. 4. A monitoring esetleges hiányosságainak bemutatása, rövid indokolással (csak jelentés esetében).
5. A 4. pont szerinti hiányosságok pótlására vonatkozó tervek a 9. számú melléklet 7. pontja szerinti részletezéssel (csak jelentés esetében). 6. A monitoring eredményeinek részletes bemutatása 7. Egyebek 8. A 21. § (9) bekezdés alapján a külön jogszabály szerinti adatlapok Mellékletek: Dokumentumok, térképek, ábrák, fotók.
11. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A felszín alatti vízvédelmi bírság (FAB) tilalom megszegési tényezıje (FABa), valamint vízvédelmi bírság (FAB) szennyezettségi, károsodási tényezıje (FABb) A) A 36. § (1) a) szerinti felszín alatti vízvédelmi bírság (FAB) tilalom megszegési tényezıje (FABa) I. Felszín alatti vizekbe történı közvetlen bevezetésre vonatkozó tilalom megszegése [9. § (5) bekezdés, 10. § (2) bekezdés a) és b) pontjai, 10. § (3) bekezdés és a 11. §] esetén FABa = Y x Ta x Tv x Ma x Va Y: alapbírság, amelynek értéke 2000 Ft. Ta: területi szorzó: a szennyezett terület sérülékenységétıl függ Ta=3, fokozottan érzékeny terület esetében, Ta=2, érzékeny terület esetében, Ta=1, kevésbé érzékeny terület estében. Tv: területi vertikális szorzó: nagysága attól függ, hogy a felszíntıl milyen mélységben történik a közvetlen bevezetés. Ha az a mélység < 10 m, akkor Tv=10. Ha az a mélység > 10 m, akkor Tv=100. Ma: mennyiségi szorzó: a felszín alatti vizekbe közvetlenül bejuttatott szennyezı anyag mennyisége, kg. Va: veszélyességi szorzó: a szennyezı anyag minıségétıl függı érték. V=5, ha a szennyezı anyag K2 csoportba tartozik, V=10, ha a szennyezı anyag K1 csoportba tartozik. II. Felszín alatti vizekbe történı közvetett bevezetésre, elhelyezésre vonatkozó tilalom megszegése [9. § (5) bekezdés a) pontja, 10. § (2) bekezdés c) és d) pontjai és 10. § (4) bekezdés] esetén FABa = Y x Ta x Ma x Va Y: alapbírság, amelynek értéke 2000 Ft. Ta: területi szorzó: a szennyezett terület sérülékenységétıl függ Ta=3, fokozottan érzékeny terület esetében, Ta=2, érzékeny terület esetében, Ta=1, kevésbé érzékeny terület esetében. Ma: mennyiségi szorzó: a felszín alatti vizeket és a földtani közeget veszélyeztetı összes anyag mennyisége (tonna). Va: veszélyességi szorzó: a felszín alatti vizeket és a földtani közeget veszélyeztetı összes anyag legveszélyesebb szennyezı anyagától függı érték. V=5, ha a szennyezı anyag K2 csoportba tartozik, V=10, ha a szennyezı anyag K1 csoportba tartozik.
B) A 36. § (1) b) szerinti felszín alatti vízvédelmi bírság (FAB) szennyezettségi, károsodási tényezıje (FABb) FABb = Y x (M x T + Th x SZh) Y: alapbírság, amelynek értéke 2000 Ft. M: mulasztási szorzó: a mőszaki beavatkozási határozat teljesítésének szintjét mutatja, értéke 0-1 közötti; a határozat tökéletes teljesítése esetén értéke 0, a határozat egyáltalán nem teljesítése esetén értéke 1. M = 1 x Fh, ha van kármentesítési mőszaki beavatkozás. T: területi szorzó: a mőszaki beavatkozás elıtti feltárás során megállapított szennyezett terület kiterjedésétıl és sérülékenységétıl függ, értéke 0 és 15 000 között változhat. T = 5000 x [1-5000/(5000+V)] x Si ahol 3 V: az adott szennyezı anyaggal elszennyezett földtani közeg, illetve felszín alatti víz mennyisége, m . Si: a terület sérülékenysége. S1=3, ha a szennyezett terület fokozottan érzékeny, S2=2, ha a szennyezett terület érzékeny, S3=1, ha a szennyezett terület kevésbé érzékeny. Th: hátrahagyott területi szorzó: a szennyezett terület - mőszaki beavatkozást követıen megállapított kiterjedésétıl és sérülékenységétıl függ, értéke 0 és 15 000 között változhat. Th = 5000 x [1-5000/(5000+Vh)] x Si ahol Vh: az adott szennyezı anyaggal elszennyezett földtani közeg, illetve felszín alatti víz mennyisége, a melyben a kármentesítési, illetve kármentesítési monitoring szerint a szennyezı anyag mérhetı, maradó koncentrációja meghaladja a (D) kármentesítési célállapot határértéket, m3. SZh: hátrahagyott szennyezettségi szorzó: a kár mentesítési mőszaki beavatkozást követıen megállapított - a szennyezı anyagok veszélyességét és mennyiségét tükrözı - szennyezı anyag faktortól függ, értéke 0 és 20 között változhat. SZh = 20 x [1-20/(20+Fh)] ahol Fh: hátrahagyott szennyezı anyag faktor Fh = (Kh-D)/(K-D), ha a szennyezı anyag a K1 csoportba tartozik, fele, ha a szennyezı anyag a K2 csoportba tartozik. Kh: a kármentesítési, illetve kármentesítési monitoring szerinti hátrahagyott szennyezıanyag-koncentráció, az adott szennyezı anyagnak, a kármentesítési határozatban elıírt kármentesítés elvégzését (esetleg annak el nem végzését) követıen, a földtani közegben, illetve felszín alatti vízben mérhetı, maradó koncentrációja, ha az meghaladja a (D) kármentesítési célállapot határértéket. A Kh-t abban a mértékegységben kell megadni, amely az adott anyagra vonatkozó (B) szennyezettségi határérték mértékegysége. K: az adott szennyezı anyagnak az elszennyezett földtani közegben, illetve felszín alatti vízben a tényfeltárás során megállapított koncentrációja, az adott anyagra vonatkozó (B) szennyezettségi határérték mértékegységében.
