219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelmér l A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 7. §-ában, 36. §-ában és 110. §-a (7) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénnyel összhangban - a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében a következ ket rendeli el:
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja és hatálya 1. § A rendelet célja a felszín alatti vizek: a) jó állapotának biztosításával és annak fenntartásával, b) szennyezésének fokozatos csökkentésével és megel zésével, c) hasznosítható készleteinek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználattal, d) a földtani közeg kármentesítésével összefügg feladatok, jogok és kötelezettségek megállapítása. 2. § (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed a) a felszín alatti vízre, a földtani közegre és a szennyez anyagra; b) a felszín alatti vizek és a földtani közeg állapotát érint tevékenységekre. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki az atomenergiáról szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó anyagokra és tevékenységekre.
Értelmez rendelkezések 3. § E rendelet alkalmazásában: 1. (A) háttér-koncentráció: reprezentatív érték; egyes anyagoknak a természetes vagy ahhoz közeli állapotban általában el forduló koncentrációja a felszín alatti vízben, illetve a talajban; 2. (Ab) bizonyított háttér-koncentráció: meghatározott anyagnak adott térségre jellemz , az (A) háttérkoncentráció helyett, vizsgálatokkal megállapított tényleges koncentrációja a felszín alatti vízben, a földtani közegben, ami természeti adottságok, illetve a vizsgált terhelést l független diffúz terhelés, szennyezés, vagy felszíni vízen keresztül történ terhelés hatására alakult ki; 3. (B) szennyezettségi határérték: jogszabályban, illetve ezek hiányában hatósági határozatban meghatározott olyan szennyez anyag-koncentráció, illetve egyéb min ségi állapotjellemz k olyan szintje a felszín alatti vízben, a földtani közegben, amelynek bekövetkeztekor a földtani közeg, a felszín alatti víz szennyezettnek min sül, figyelembe véve a felszín alatti víznél az ivóvízmin ség és a vízi ökoszisztémák igényeit, földtani közeg esetében pedig a talajok többes rendeltetését és a felszín alatti vizek szennyezéssel szembeni érzékenységét; 4. (D) kármentesítési célállapot határérték: hatósági határozatban el írt koncentráció, amit a kármentesítés eredményeként kell elérni az emberi egészség és az ökoszisztéma, illetve a környezeti elemek károsodásának megel zése érdekében; meghatározása a kármentesítési eljárás keretében végzett komplex értékelésen, a szennyez anyagnak a környezeti elemek közötti megoszlására, viselkedésére, terjedésére vonatkozó méréseken, modellszámításokon, mennyiségi kockázatfelmérésen alapul a területhasználat figyelembevételével; 5. (E) egyedi szennyezettségi határérték: a telephelyen a (B) szennyezettségi határérték helyett - a Kvt. hatálybalépésekor már folytatott tevékenység esetében vagy azokon a területeken, ahol az (Ab) bizonyított háttérkoncentráció meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket - a helyzet tényleges ismerete alapján mennyiségi kockázatfelmérésre támaszkodóan, a területhasználat figyelembevételével hatósági határozatban megállapított szennyezettségi határérték. Az (E) egyedi szennyezettségi határérték nem lehet szigorúbb a (B) szennyezettségi határértéknél és nem lehet enyhébb a vizsgálattal megállapított tényleges szennyezettségi koncentrációnál, illetve a (D) kármentesítési célállapot határértéknél;
6. (M ) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhet i víz(nyomás)szint süllyedéshez tartozó igénybe vehet összes vízmennyiség m3/évben kifejezve;
7. nem pontszer (diffúz) szennyez forrás: olyan szennyez forrás, amelyet térben nagy kiterjedés területhasználat (így például a településeken belüli egyedi szennyvízelhelyezés együttes hatása, közlekedés, növényvéd szer- és m trágyahasználat, állattartás, kivéve az állattartó telepeket) alkot, illetve, ha az egyes tevékenységekhez köt d terhelés nem határolható le; 8. elhelyezés: olyan tevékenység, amelynek célja anyag (így például: hulladék) lerakása, tárolása a földtani közeg felszínén vagy a közegben, beleértve a m szaki védelemmel történ lerakást és tárolást is; 9. felszín alatti víz: a terepfelszín alatt a földtani közeg telített zónájában (így különösen a földtani képz dmények pórusaiban, hasadékaiban) elhelyezked víz; 10. felszín alatti víz mennyiségi állapota: az az állapot, ami a természetes adottságok, a víz utánpótlódási és áramlási viszonyai, valamint a környezethasználatok (így például a közvetlen és közvetett vízkivételek) hatására alakul ki; 11. felszín alatti víz min ségi állapota: az az állapot, ami a természetes adottságok, valamint a terhelések és igénybevételek hatására alakul ki, és ami fizikai, kémiai és biológiai vizsgálatok eredményeivel jellemezhet ; 12. felszín alatti víz állapotának veszélyeztetése: tevékenység vagy mulasztás, ami a felszín alatti vízbe történ közvetlen vagy közvetett bevezetés, illetve a földtani közegbe való közvetlen bevezetés révén szennyezést okozhat, illetve az állapot romlásához vezethet; 13. felszín alatti víztest: a felszín alatti víz térben lehatárolt része a víztartó képz dményeken belül; 14. felszín alatti vízt l közvetlenül függ szárazföldi ökoszisztéma: a felszín alól származó állandó vagy id szakos felszíni vízborítást, vagy a talajvízb l származó vízfelvételt igényl növényfajokat magukba foglaló társulások és term helyek; 15. földtani közeg: a föld felszíne és az alatta elhelyezked természetes eredet képz dmények (a talaj, a mederüledék, a k zetek, beleértve az ásványokat, ezek természetes és átmeneti formáit); 16. hasznosítható felszín alatti vízkészlet: a felszín alatti víztest utánpótlódásának hosszú id szakra megállapított éves átlagos, m3/évben kifejezett értékéb l a vele kapcsolatban lev felszíni vizek külön jogszabályban
meghatározott ökológiai állapotához szükséges, hosszú id szakra megállapított éves átlagos vízhozamának, továbbá a felszín alatti vizekt l is függ szárazföldi ökoszisztémák felszín alatti víz felé támasztott ökológiai vízigényének levonásával adódó érték; 17. id szakos vízfolyás: olyan állandó vízhozammal, illetve vízborítással nem rendelkez vízfolyás (így különösen ér, patak, belvízcsatorna), amely id szakosan kiszárad tisztított szennyvíz, illetve használt víz bevezetése nélkül; 18. kármentesítés: m szaki, gazdasági és igazgatási tevékenység a veszélyeztetett, szennyezett, károsodott felszín alatti víz, illet leg földtani közeg megismerése, illet leg a szennyezettség, károsodás és a kockázat mértékének csökkentése, megszüntetése, továbbá monitorozása érdekében; 19. kiemelten érzékeny felszín alatti vízmin ség-védelmi terület: a 2. számú melléklet szerint az 1. érzékenységi kategória a) és b), továbbá a 2. érzékenységi kategória b) pontja szerinti besorolású területek; 20. kockázat: szennyez anyag hatásának kitett ökoszisztéma állapota, illetve az emberi egészség romlásának, károsodásának várható mértéke és bekövetkezési valószín sége; 21. kockázatos helyzet víztest: az a víztest, amelyet az Európai Bizottság részére a felszín alatti víztestek állapotának jellemzésér l szóló jelentés ilyennek min sít adathiány miatt vagy azért, mert annak állapota 2015. december 22-ig valószín en nem éri el a jó állapotot; 22. környezetvédelmi megel z intézkedés: a tevékenység során, annak részeként megvalósított m szaki, gazdasági, szervezési tevékenység, továbbá - a kármentesítés kivételével - intézkedés, amelynek célja a felszín alatti vizekre vonatkozó környezeti célkit zések teljesülésének el segítése, a veszélyeztetés csökkentése úgy, hogy a) minél kevesebb és kevésbé veszélyes szennyez anyag keletkezzen, valamint b) megel zze, minimalizálja a keletkez szennyez anyagok felszín alatti vízbe, földtani közegbe kerülését; 23. közvetett bevezetés felszín alatti vízbe: szennyez anyag bejutása tevékenység következtében a felszín alatti vízbe a földtani közegb l, azon átszivárogva; 24. közvetett vízkivétel felszín alatti vízb l: az a tevékenység, amelynek hatására fokozódik a felszín alatti víz párolgása, vagy létrejön a kapcsolódó felszíni-, illetve felszín alatti vizek útján történ megcsapolása (így például szomszédos felszín alatti víztest közvetítésével történ megcsapolás, felszíni víztest vízszintjének süllyesztése, mélyebb gyökérzet növényzet telepítése, külszíni bányászati tevékenység vagy tavak létesítése, amelyek következtében felszínre kerül a felszín alatti víz); 25. közvetlen bevezetés (kibocsátás) a felszín alatti vízbe: szennyez anyag bejutása tevékenység következtében a felszín alatti vízbe anélkül, hogy az a földtani közegen átszivárogna;
26. közvetlen bevezetés (kibocsátás) a földtani közegbe: szennyez anyag bejutása tevékenység következtében a földtani közegbe, illetve közvetlen érintkezésbe kerülése a földtani közeggel, kivéve a leveg b l történ kiülepedést; 27. közvetlen vízkivétel felszín alatti vízb l: az a tevékenység, melynek során nyomás- vagy vízszintcsökkentést okozva vesznek ki vizet a felszín alatti vízb l (így például: termel kút, galéria, drén, forrásküszöb-süllyesztés); 28. magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenység: a tevékenység akkor, ha a) a külön jogszabály szerint a települési önkormányzat jegyz jének vízgazdálkodási hatáskörébe tartozóan: aa) a természetes személyek által elhelyezett - kizárólag házi, kommunális - szennyvíz mértéke nem haladja meg az 500 m3/év mennyiséget,
ab) a felszín alóli vízkitermelés nem haladja meg az 500 m3/év értéket és az kizárólag talajvizet vesz igénybe, partisz rés , a karszt- vagy rétegvízkészletet nem; b) a vegyes állattartás esetében összesen 5 számosállat/ingatlan, baromfi esetében 3 számosállat/ingatlan mértéket egyidej leg nem haladja meg; 29. megfordítási pont: felszín alatti víztest vagy annak jól lehatárolható részeinek min ségi, illet leg mennyiségi állapotromlási folyamatának az a számszer értéke, amelynek elérésekor intézkedni kell a tendencia megállítása és megfordítása érdekében; 30. mennyiségi kockázatfelmérés: egy adott szennyezett terület tényfeltárásra támaszkodó részletes vizsgálata, amelynek eredménye egy kockázati hányados formájában kifejezett érték, ami a környezet elemeinek tényleges szennyezettségéb l, illet leg a környezetre, (különösen a felszín alatti vízre) az ökoszisztémára és az emberre elviselhet szintek arányából nyerhet ; 31. monitoring (monitorozás): a monitoring rendszer m ködtetése, amely magában foglalja az észlelést, az adatok ismétl d gy jtését, ellen rzését, feldolgozását, nyilvántartását, értékelését és továbbítását; 32. monitoring rendszer: a környezeti elemek, különösen a felszín alatti víz, a földtani közeg terhelésének, szennyezésének, állapotának (beleértve a szennyez désterjedést is) és igénybevételének megismerésére, illet leg az állapotváltozás nyomon követésére szolgáló mér -, megfigyel - (együtt észlel -), ellen rz hálózat; 33. m szaki védelem: a környezetvédelmi megel z intézkedések közé tartozó olyan m szaki megoldások összessége, amelyek megakadályozzák vagy minimalizálják a tevékenységekb l származó szennyez anyagok bejutását a felszín alatti vízbe, vagy a földtani közegbe; 34. pontszer szennyez forrás: kisebb kiterjedés , adott tevékenységb l származó, lehatárolható helyen található szennyez forrás; 35. számosállat: 500 kg él tömeg állategyed vagy csoport; 36. szennyezés: szennyez anyag, illetve energia közvetlen vagy közvetett bevezetése a környezetbe, amely káros lehet a földtani közeg, felszín alatti víz állapotára, az emberi egészségre, az ökoszisztémákra, a környezethasználatokra vagy az anyagi tulajdonra, illetve rontja, vagy zavarja a környezet élvezetét; 37. szennyezettség: szennyez anyagnak a felszín alatti vízben vagy a földtani közegben terhelés, illetve szennyezés hatására kialakuló, szennyezettségi határértékeket meghaladó koncentrációja; 38. szennyez anyag: minden anyag, ami nem természetes okból a földtani közegbe, illetve a felszín alatti vízbe kerülve szennyezést, illetve vízmin ségromlást okozhat, ilyenek különösen az e rendelet 1. számú mellékletében szerepl anyagok; 39. szennyez forrás: körülhatárolható helyen folyó tevékenység, amib l egyszeri, folyamatos vagy szakaszos terhelés éri (tényleges) vagy érheti (potenciális) a felszín alatti vizet, illet leg a földtani közeget, amely lehet: pontszer vagy nem pontszer (diffúz), illet leg tényleges, illet leg potenciális; 40. talaj: a földtani közeg legfels rétege, melynek alapvet tulajdonsága a termékenység, és ami ásványi részecskékb l, szerves anyagból, vízb l, leveg b l és él szervezetekb l áll; 41. tevékenység: létesítmények telepítése, használata, illetve m velet megkezdése, végzése, b vítése, valamint meglév létesítmények vagy m veletek felhagyása, felszámolása, továbbá technika- és termékváltás, valamint mindezek módosítása, amelyek hatást gyakorolhatnak a földtani közeg, illetve a felszín alatti víz állapotára; 42. utánpótlódás: a felszín alatti víztestbe egy évben vagy annál hosszabb id szak alatt a csapadékból és a felszíni vizekb l, illetve a szomszédos felszín alatti víztestekb l, továbbá mesterséges beszivárogtatásból belép vízmennyiség; 43. vízkivétel: felszín alatti víz mennyiségének csökkenését eredményez közvetlen vagy közvetett beavatkozással járó tevékenység.
Környezeti célkit zések
4. § (1) Alapvet célkit zésként legkés bb a Kvt.-ben meghatározott id pontig el kell érni, hogy a felszín alatti víztestek állapota feleljen meg a jó állapot, azaz a jó mennyiségi és min ségi állapot követelményeinek. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében úgy kell eljárni, hogy a felszín alatti vizek, illetve víztestek esetében: a) azok állapota ne romoljon; b) a tevékenység következtében kialakult jelent s és tartósan kedvez tlen irányú állapotváltozás megforduljon; c) a felszín alatti víztestek jó mennyiségi és min ségi állapotára vonatkozó követelmények a kockázatos helyzet víztestek kivételével teljesüljenek; d) a kockázatos helyzet víztestek állapota fokozatosan javuljon; e) a tartósan károsodott felszín alatti víz és a földtani közeg nyilvántartásba és ellen rzés alá kerüljön, és állapota kármentesítéssel javuljon. (3) A felszín alatti víz állapotát a felszín alatti víz, illetve a felszín alatti víztest mennyiségi és min ségi állapota közül a kevésbé jó állapot határozza meg. (4) Felszín alatti víztest jó mennyiségi állapotú, ha abban: a) a hosszabb id szakra, legalább 10 évre számított átlagos éves vízkivétel nem haladja meg a hasznosítható felszín alatti vízkészletet, és b) a víz-, illetve nyomásszintekben a víztest egyetlen pontján sem következik be vízkivételhez kapcsolódó tartós süllyedés, és c) a kapcsolódó felszíni vizekre külön jogszabályban megállapított környezeti célkit zések teljesülnek, és a víz hiányából adódóan jelent s romlás nem következik be azok ökológiai vagy kémiai állapotában, és d) nem következik be a vízmozgás irányának olyan megváltozása, ami tartós állapotromláshoz vezet, és e) a felszín alatti vízt l közvetlenül függ szárazföldi ökoszisztémát nem éri károsodás, és f) a felszín alatti víztest kémiai és fizikai állapotára vonatkozó környezeti célkit zések akadálytalanul teljesülhetnek. (5) Felszín alatti víztest jó min ségi állapotú, ha annak min ségi állapotjellemz iben bekövetkez változások nem eredményezik: a) a min ségi állapot jelent s és tartós romlását, és b) a természetes kémiai és fizikai állapot lényeges változását, és c) jogszabályban, illetve vízgy jt -gazdálkodási tervben meghatározott min ségi határértékekt l való eltérést, és d) a kapcsolódó felszíni vizekre külön jogszabályban megállapított környezeti célkit zések megsértését, sem azok ökológiai vagy kémiai állapotának bármilyen jelent s romlását, és e) a felszín alatti víztestt l közvetlenül függ szárazföldi ökoszisztémában, a víz min ségéb l adódó károsodást, és nem rontják a felhasználás lehet ségét. (6) A kockázatos helyzet víztestek esetében a külön jogszabályban foglaltak szerint lehet eltérni az (1) bekezdésben foglalt célkit zést l.
Környezeti célkit zések megvalósítása 5. § (1) A 4. §-ban megfogalmazott környezeti célkit zéseket az e rendeletben és a külön jogszabályokban foglaltak szerint környezetvédelmi és vízkészlet-gazdálkodási eszközökkel kell elérni. (2) A felszín alatti víztestek kijelölése a víztartó képz dmény határait, a víz h mérsékletét, a közel természetes állapothoz tartozó felszín alatti vízgy jt határait, a víz hidrodinamikai és min ségi tulajdonságait figyelembe véve történik a külön jogszabályban részletezett módon. (3) A felszín alatti víztestek kijelölésér l, felülvizsgálatáról és állapotának figyelemmel kísérésér l a Magyar Geológiai Szolgálat bevonásával a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik. (4) A felszín alatti víztestek nyilvántartásáról a miniszter gondoskodik. (5) A felszín alatti víztesteket monitorozni, azok állapotát és az arra gyakorolt hatásokat a külön jogszabályokban meghatározott módon rendszeresen értékelni kell a szükséges intézkedések megalapozása érdekében. (6) A víztestek állapotértékelésénél figyelembe kell venni a pontszer és a nem pontszer (diffúz) szennyez forrásokból adódó terheléseket. (7) A vízgy jt -gazdálkodási tervben a víztest egyes részeire, a Kvt. 19. §-ával összhangban az (M ) igénybevételi i határértéket úgy kell meghatározni, hogy a vízkivétel: a) ne veszélyeztesse a felszín alatti vizek természetes min ségét; b) ne okozza a felszín alatti víz min ségi állapotromlását, beleértve a felszíni vizekb l történ beszivárgással összefügg változásokat is;
c) ne veszélyeztesse a felszíni vizekre megállapított környezeti célok teljesülését, továbbá a felszín alatti vízt l közvetlenül függ szárazföldi ökoszisztémát. (8) A városok települési önkormányzatai a külön jogszabály szerinti települési környezetvédelmi program részeként annak készítésekor, illetve felülvizsgálatakor, külön jogszabály szerinti forrásokra is támaszkodva monitoring rendszer kiépítésével és m ködtetésével figyelemmel kíséri a közigazgatási területen lév talajvíz mennyiségi és min ségi állapotát, különösen a nem pontszer (diffúz) szennyez forrásokból származó szennyezés hatására kialakult állapotot. 6. § (1) A 2005. évben az Európai Bizottság részére a felszín alatti víztestek állapotának jellemzésér l szóló jelentés, illetve a vízgy jt -gazdálkodási tervek szerinti állapotjellemzés alapján a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyel ség (a továbbiakban: felügyel ség) intézkedéseket tesz: a) a jelent s és tartósan kedvez tlen irányú állapotváltozás megfordítására, ha az érintett felszín alatti víztest állapotjellemz i elérték a megfordítási pontot, b) a kockázatos helyzet víztestek állapotának javítására, c) a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken az esetleges romlás megakadályozására, illetve romlás esetén az állapot javítására. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti megfordítási pont: a) a felszín alatti víztestek fels 50 méterére vonatkozóan átlagolt koncentráció értéke nitrát és a növényvéd szerek esetén (B) szennyezettségi határérték 75%-a; b) a felszín alatti víz h mérséklete olyan mértékben változik, hogy az veszélyezteti a felszín alatti víztest jó állapotát. (3) Amennyiben a (Ab) bizonyított háttér-koncentráció meghaladja a (B) szennyezettségi határérték 50 százalékát a felügyel ség egyedileg határozza meg a szükséges intézkedéseket, figyelembe véve a külön jogszabály szerinti vízgy jt -gazdálkodási tervben foglaltakat is. (4) A kockázatos helyzet víztestek esetében a felügyel ségnek a vízgy jt -gazdálkodási terv alapján: a) át kell tekintenie, mi veszélyezteti a jó állapot elérését, illetve meg rzését; b) felül kell vizsgálnia a felszín alatti vizek állapotát befolyásoló tevékenységeket, és ha indokolt, intézkednie kell az engedélyek módosításáról, visszavonásáról, amennyiben szükséges a Kvt. 73. §-a szerinti környezetvédelmi felülvizsgálattal; c) intézkednie kell a környezethasználók felel sségébe tartozó monitoring kiegészítésér l, módosításáról, illetve kezdeményeznie kell az 5. § (5) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve a települési monitoring, valamint az országos monitoring érintett elemeinek felülvizsgálatát; d) ha szükséges, módosítania kell az általa megállapított környezeti követelményeket, illetve kezdeményeznie kell a környezeti követelményekre, határértékekre vonatkozó el írások módosítását; e) felül kell vizsgálnia a vízkivételekre vonatkozó engedélyeket. 7. § (1) A területeket a felszín alatti víz állapotának érzékenysége, továbbá min ségének védelme szempontjából osztályozni kell a felszín alatti víz utánpótlódása, földtani közeg vízvezet -képessége, továbbá a megkülönböztetett (fokozott) védelem alatt álló területek figyelembevétele alapján. (2) Egy adott terület a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából lehet fokozottan érzékeny, érzékeny és kevésbé érzékeny terület. (3) A (2) bekezdés szerinti osztályozás ismérveit és a kategóriák részletesebb felbontását a 2. számú melléklet tartalmazza. (4) Egy adott lehatárolt terület érzékenysége a felügyel ség határozatában, a felügyel ségnél és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Részvénytársaságnál (a továbbiakban: VITUKI), illetve jogutódjánál lev , a miniszter által jóváhagyott, 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térképe alapján kerül meghatározásra. (5) A felügyel ség egy adott területen egyedi érzékenységi besorolást is megállapíthat, a környezethasználó által a 2. számú melléklet szempontjai szerint - végzett vagy végeztetett lokális vizsgálat alapján készített, a (4) bekezdés szerinti térképnél részletesebb térképre támaszkodóan. (6) A települések közigazgatási területének érzékenységi kategóriába történ besorolásakor a település abba a nagyobb érzékenység kategóriába kerül, amelyik részaránya a (4) bekezdés szerinti térkép alapján a település közigazgatási területének 10%-át meghaladja. (7) A települések közigazgatási területének (3) bekezdés szempontjai szerinti besorolását a Kvt. 110. § (8) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a miniszter rendeletben teszi közzé. (8) A területek (4) bekezdés szerinti országos feldolgozását, továbbá erre támaszkodóan a (7) bekezdés szerinti besorolást a miniszter a külön jogszabály szerinti vízgy jt -gazdálkodási terv készítésével egyidej leg felülvizsgálja.
II. A FÖLDTANI KÖZEG ÉS A FELSZÍN ALATTI VIZEK ÁLLAPOTÁT ÉRINT TEVÉKENYSÉGEK A felszín alatti vizek jó állapota 8. § A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak a) környezetvédelmi megel z intézkedésekkel végezhet a külön jogszabály szerinti legjobb elérhet technika, illetve a leghatékonyabb megoldás alkalmazásával; b) ellen rzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, m ködtetését és az adatszolgáltatást; c) úgy végezhet , hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkit zések teljesülését.
A mennyiségi védelem 9. § (1) A felszín alatti vizek jó mennyiségi állapotának biztosítása érdekében a tevékenység a) nem okozhatja (M ) igénybevételi határérték túllépését, i b) nem vezethet a felszín alatti víztest kémiai és fizikai állapotromlásához, beleértve a káros víz(nyomás)szint (a továbbiakban: vízszint) emelkedését. (2) A felszíni vizek mederanyagának kitermelése, illetve a mederviszonyok megváltoztatása a felszín alatti vizekre vonatkozó környezeti és külön jogszabály szerinti vízbázisvédelmi célkit zések figyelembevételével végezhet . (3) A felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken a 41. § (8) bekezdésének c) pontjában foglaltak kivételével tilos a) a felszíni vizek pótlása felszín alatti vízb l; b) olyan tevékenység végzése, amelynek következtében a fed rétegek eltávolítása révén felszínre kerül a felszín alatti víz; c) olyan bányászati tevékenység végzése, amelynek következtében a külszín megbontásával kialakított bányatalp a maximális karsztvízszintet 10 m-en belül megközelíti. (4) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken: a) a felszíni vizek pótlása felszín alatti vízb l a külön jogszabály szerinti vízgy jt -gazdálkodási tervben foglaltak szerint történhet; b) akkor végezhet olyan tevékenység, amelynek következtében a fed réteg eltávolítása révén felszínre kerül a felszín alatti víz, ha biztosított az (1) bekezdés és a 10. § (1) bekezdés szerinti el írások teljesülése. (5) A 13. §-ban foglaltak figyelembevételével engedélyezhet : a) a felszín alatti vízdúsítás, azaz a víz közvetlen vagy közvetett bevezetése a felszín alatti vízbe a kitermelhet felszín alatti víz mennyiségének szennyezés nélküli növelése érdekében; b) a kitermelt felszín alatti vizek ugyanazon vagy azonos célra használt rétegbe történ visszajuttatása, ha biztosított, hogy a visszasajtolt víz nem tartalmaz a kitermelt vízt l eltér anyagot és nem okoz kedvez tlen min ségváltozást ba) geotermikus energia hasznosítás céljából zárt rendszer technológiával, bb) a szilárd ásványi nyersanyagok bányászatához kapcsolódó, az ásványi nyersanyagok kitermelését l elkülönül rendszerben, bc) a mélyépítési, illetve fenntartási munkák során.
A min ségi védelem 10. § (1) A felszín alatti vizek jó min ségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység a) végzése során szennyez anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezet anyagok használata, illetve elhelyezése csak m szaki védelemmel folytatható; b) csak a felszín alatti víz, földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvez bb állapotának lehet ség szerinti meg rzésével végezhet ; c) nem eredményezhet kedvez tlenebb állapotot, mint amit a felszín alatti víz, a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció, továbbá az (E) egyedi szennyezettségi
határérték, illetve kármentesítés esetében a (D) kármentesítési célállapot határérték jellemez, kivéve a (4) bekezdésben foglalt esetet; d) részeként végzett bevezetést, elhelyezést csak engedéllyel lehet folytatni. (2) Tilos az 1. számú melléklet szerinti szennyez anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezet anyagnak a) felszín alatti vízbe történ közvetlen bevezetése; b) bevezetése minden olyan mesterséges tóba, amelyet a földtani közeg kitermelésével és ezáltal a felszín alatti víz feltárásával hoztak létre, így különösen a bányatavakba, illetve jóléti tavakba; c) szennyez anyagnak mélym velés bányában történ elhelyezése, kivéve az ideiglenes jelleggel, a m szaki üzemi tervben az adott nyersanyag bányászatához engedélyezett anyagot; d) a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken a felszín alatti vízbe történ közvetett bevezetése (beleértve az id szakos vízfolyásba történ bevezetést is). (3) A feltétlenül szükséges legkisebb mennyiség szennyez anyag bevezetése felszín alatti vízbe, földtani közegbe a 13. § szerint engedélyezhet : a) tudományos kutatási célból a felszín alatti vizek állapotának, mennyiségi és min ségi jellemz inek feltárására, valamint b) a földtani közeg, illetve felszín alatti vizek megismerését, védelmét, helyreállítását szolgáló célok érdekében, ha olyan kis mennyiségben tartalmaz szennyez anyagot, hogy a bevezetés nyilvánvalóan nem vezet semmiféle károsodáshoz. (4) Id szakos vízfolyásba történ tisztított települési szennyvíz bevezetése esetén a tevékenységekre vonatkozó (1) bekezdés c) pontja szerinti korlátok alól a felügyel ség felmentést adhat a külön jogszabályban az id szakos vízfolyásokra megállapított kategória határértékeinek megfelel kibocsátásokra az ott meghatározott anyagok tekintetében. (5) Az id szakos vízfolyásba történ bevezetés esetén e rendeletben és a külön jogszabályban foglaltakat egyidej leg kell alkalmazni. (6) Az olyan, a földtani közegen vagy közegben végzett építési és mérnöki munkák vagy hasonló tevékenység, illetve ehhez tartozó létesítmény kialakítása esetében, amely közvetlen kapcsolatba kerül a felszín alatti vízzel, biztosítani kell, hogy az hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizet. (7) A tevékenység engedélyezése során a felügyel ség el írhatja a feltételek teljesülésének ellen rzését szolgáló monitorozást. (8) Az adott telephelyre hatósági határozattal megállapított (E) egyedi szennyezettségi határérték az új ipari tevékenységre addig vonatkozik, míg a földtani közeg és a felszín alatti víz állapota tovább nem romlik. 11. § (1) Tilos szennyez anyagnak mélyinjektálással történ elhelyezése, vagy bármilyen módon történ mélybesajtolása, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat. (2) A felszín alatti vízbe, földtani közegbe a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülése esetén, az olyan természeti okokból más célra tartósan alkalmatlan földtani képz dménybe, amely a szennyez anyagok továbbterjedése szempontjából zártnak tekinthet szénhidrogén tároló, és amelyb l a szénhidrogént kitermelik, illetve kitermelték: a) az olyan az 1. számú melléklet szerinti K1 szennyez anyagokat nem tartalmazó vizek visszasajtolása, amelyek a bányászati kutatáshoz, feltáráshoz, kitermeléshez tartozó tevékenységb l származnak, b) természetes összetétel vizek besajtolása szénhidrogén kitermelés el segítésére, c) a természetes gáz vagy a cseppfolyósított földgáz besajtolása tárolási céllal, a felszín alatti víz min ségromlás minden jelenlegi vagy jöv beni veszélyének kizárásával a 13. § szerint engedélyezhet . (3) A (2) bekezdés szerinti tevékenységre engedély akkor adható ki, ha komplex értékelésre támaszkodó vizsgálatokkal is bizonyított, hogy a visszasajtolás, besajtolás: a) az adott tevékenységb l származik és nem tartalmaz az adott tevékenységb l származótól eltér anyagot, és b) a felszín alatti vizek szennyezésének megel zése az elérhet legjobb technika alkalmazásával történik, és c) nem veszélyezteti a környezeti elemek - különösen a felszín alatti vizek - mennyiségi és min ségi viszonyait, a környezeti célkit zések teljesülését, továbbá d) az a), b) és c) pontokban foglaltak teljesülése ellen rzött.
III. TEVÉKENYSÉGEK ENGEDÉLYEZÉSE Vízkivételek engedélyezésére vonatkozó egyes szabályok
12. § (1) Közvetlen vízkivételre vízjogi engedély, illetve külön jogszabály szerint engedélyköteles, közvetett vízkivétellel járó tevékenységre vonatkozó engedély akkor adható ki, ha a m3/napban és m3/évben meghatározott
vízkivétel - a többi meglév vízkivétellel együtt vizsgálva - átmenetileg sem veszélyezteti a) a környezeti célkit zések elérését; b) az érintett víztestre jogszabályban, illetve a külön jogszabály szerinti vízgy jt -gazdálkodási tervben megállapított intézkedések megvalósítását. (2) Nem ivóvíz-min ség vízigény kielégítésére jó min ség felszín alatti víz vízkivétele csak akkor engedhet meg, ha a vízigény felszíni vízb l történ kielégítése a költség-haszon elemzés eredménye szerinti aránytalanul magas költség, illetve a természeti viszonyok miatt nem valósítható meg. (3) A vízkivétel engedélyezett mennyisége, figyelembe véve a többi közvetlen és közvetett vízkivételt nem haladhatja meg az (M ) igénybevételi határértéket. i (4) Nem végezhet olyan vízimunka, amely károsan befolyásolhatja a felszín alatti vízmin séget, illetve a víztartó képz dmények fed rétegeinek természetes véd képességét. (5) A vízkivételt folytató feladata az igénybevétel felszín alatti vízre gyakorolt hatásának monitorozása az engedélyben el írt módon. Az engedélyben meg kell határozni a mérési eredmények szolgáltatásának rendjét is.
Szennyez anyagok elhelyezésének és bevezetésének engedélyezése 13. § (1) Szennyez anyag a) elhelyezése, b) a földtani közegbe történ közvetlen bevezetése, c) a felszín alatti vízbe történ közvetett bevezetése, beleértve az id szakos vízfolyásokba történ bevezetést is, d) a felszín alatti vízbe történ közvetlen bevezetése engedélyköteles tevékenység. (2) A hatósági engedélyhez kötött tevékenység vizsgálata, illetve a kérelem elbírálása során a más jogszabályban meghatározott eljárásban és az e rendelet szerinti követelményekre figyelemmel kell eljárni. (3) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység a felügyel ség által kiadott engedély, illetve a felügyel ség szakhatósági állásfoglalásával más hatóság által kiadott engedély alapján végezhet . A felügyel ség az eljárásban engedélyez hatóságként vagy - ha az engedélyköteles tevékenység engedélyezése külön jogszabályban meghatározott engedélyezési eljárás keretében történik - szakhatóságként vesz részt. (4) Külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni a bevezetések és elhelyezések engedélyezésére a) a mez gazdasági, illetve erd gazdálkodási tevékenység során a természetes terhelésre, továbbá egyes anyagok felhasználásából származó terhelés, b) a magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenységek esetében. (5) Az engedélyköteles tevékenység folytatójának az (1) bekezdésben szerepl engedély megszerzése céljából el vizsgálatot kell végeznie. Ennek keretében vízfolyásba történ bevezetés esetén vizsgálni kell a vízfolyás id szakosságát is. (6) A hatóság az el vizsgálat eredményeire támaszkodó, e rendelet 4. számú melléklete szerinti kérelem alapján dönt az engedély kiadása fel l. (7) A 4. számú mellékletben meghatározott feladatokat a külön jogszabály szerinti jogosultsággal rendelkez k végezhetnek. (8) Amennyiben az engedélyköteles tevékenységhez egységes környezethasználati engedély megszerzése kötelez , úgy a felügyel ség az (1) bekezdés szerinti engedélyt a külön jogszabály szerinti eljárásban adja meg. (9) A 6. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerinti tényállás esetében a felügyel ség a Kvt. 73. §-a szerinti környezetvédelmi felülvizsgálatot rendelhet el az engedélyezett környezethasználatok m ködési feltételeinek meghatározására. (10) Az engedélyez hatóság az (1) bekezdés szerinti engedélyt, illetve a felügyel ség a szakhatósági állásfoglalását meghatározott id re, de legfeljebb tizenkét évre adja ki, és azt legalább négyévenként felülvizsgálja. (11) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti id szakos vízfolyás szakaszokat az (5) bekezdés szerinti el vizsgálatra támaszkodva a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság véleményének kikérésével a felügyel ség állapítja meg. (12) A közvetlen bevezetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azokra az esetekre is, ha a szennyez anyag a felszín alatti vízszint emelkedése miatt kerül közvetlenül a telített zónába.
Az engedélyek kiadásának feltételei 14. § (1) Az engedélyez hatóság a 13. § (1) bekezdés szerinti engedélyben, illetve a felügyel ség szakhatósági állásfoglalásában el írja a tevékenység folytatásának az 5. számú melléklet szerinti feltételeit, így különösen: a) a bevezetés módjára, a környezetvédelmi megel z intézkedésekre, a m szaki védelemre, a tevékenység nagyságára, folytatására, továbbá az ellen rzésre, a dokumentálásra, az adatszolgáltatásra, a monitoringra vonatkozó el írásokat; b) a kibocsátási határértékeket, egyéb kibocsátási paramétereket, (D) kármentesítési célállapot határértéket, adott telephelyre vonatkozóan az (E) egyedi szennyezettségi határértéket, továbbá jogszabályi rendelkezés hiányában a felszín alatti vízre, a földtani közegre a (B) szennyezettségi határértékeket. (2) Amennyiben a felügyel ség az engedélyez hatóság, akkor a határértékek megállapításához kötött eljárásokban minden esetben részt vesz szakhatóságként a közegészségügyi hatóság, továbbá az ügy tárgyától függ en a talajvédelmi hatóság, illetve illetékesség esetén a bányafelügyelet. (3) Az adott telephely területére vonatkozó (E) egyedi szennyezettségi határérték megállapítása esetén monitoring rendszert kell m ködtetni az állapotjellemzés és a kockázatok változásának nyomon követésére. (4) A 13. § (1) bekezdése szerinti engedélyköteles tevékenység folytatásának az engedélyben rögzített jellemz i, illetve annak a felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásainak változásairól - a változást követ 15 napon belül - a felügyel séget. A 16. § (1) bekezdés szerinti alap-adatlap tartalmát érint változásokat az alap-adatlapon kell közölni. 15. § (1) A felügyel ség a Kvt. 72. § szerinti környezetvédelmi engedélyt, valamint a Kvt. 72/A. § szerinti egységes környezethasználati engedélyt, illetve az engedélyez hatóság a 12. § (1) és a 13. § (1) bekezdésben foglalt engedélyt (a továbbiakban: engedély), illetve a felügyel ség szakhatósági állásfoglalását, továbbá a Kvt. 79. §-a szerinti m ködési engedélyt akkor adja meg, ha a környezeti adottságok, tevékenység ellen rzöttsége, továbbá a fennálló összes többi körülmény együttes vizsgálata azt mutatja, hogy az e rendeletben foglalt kötelezettségek betartása biztosított. (2) Az engedélyt hivatalból módosítani kell, ha az engedély alapjául szolgáló, illetve az engedélyben rögzített feltételek, vagy a tevékenység felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásai megváltoznak, továbbá ha természeti vagy egyéb elháríthatatlan ok azt szükségessé teszi. (3) Az engedély az engedélyes kérelmére módosítható és visszavonható. (4) Az engedélyezés során figyelembe kell venni a külön jogszabály szerinti intézkedések, illetve intézkedési programok követelményeit. (5) Az engedélyt hivatalból vissza kell vonni, ha a) körülmények úgy változtak meg, hogy az engedély feltételeinek már nem felelnek meg különösen a vízgy jt gazdálkodási tervben támasztott követelményeknek; b) a (7) bekezdésben foglaltak azt szükségessé teszik. (6) Az engedély módosításánál, visszavonásánál az engedély kiadására vonatkozó szabályok az irányadók. (7) A felszín alatti vizet veszélyeztet , felszín alatti vizet, a földtani közeget szennyez , károsító környezethasználat gyakorlását a hatóság korlátozza, felfüggeszti, vagy megtiltja, vagy a szükséges intézkedéseket az erre hatáskörrel rendelkez szervnél kezdeményezi, ha a) a szennyezés, károsítás az emberi egészséget súlyosan veszélyezteti, vagy b) a veszélyeztetés, a szennyezés vagy a károsítás, továbbá a felszín alatti víz igénybevettsége az ismétl d intézkedés ellenére is folytatódik, illetve c) a környezethasználó nem teljesíti a kármegel zés érdekében hatósági határozattal el írt kötelezettségét vagy kármentesítési, illetve a vízmin ségi kárelhárítási kötelezettségét, és a veszélyeztetés, szennyezés vagy károsítás folytatódik, továbbá d) a környezethasználó nem az elvárható gondossággal jár el a kármegel zés, illetve a kármentesítés végrehajtása érdekében, és emiatt fennáll a szennyezés fennmaradásának, illetve ismétl désének, továbbá a szennyezettség növekedésének veszélye. (8) Az engedélyben foglalt el írások, követelmények betartásának ellen rzésére az engedélyez hatóság és a szakhatóságok jogosultak. Amennyiben az ellen rzés során a hatóság, illetve a szakhatóság hiányosságot, illetve az engedélyt l való eltérést tapasztal, a hatóságnak az ellen rzést, illetve a szakhatóság ellen rzésr l készített jegyz könyvének kézbevételét követ 30 napon belül intézkednie kell.
IV. AZ ENGEDÉLYKÖTELES TEVÉKENYSÉG BEJELENTÉSE ÉS AZ ADATSZOLGÁLTATÁSA
16. § (1) A felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységek jellemz it az „Alap-bejelent lap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetésér l, terhelésér l” megnevezés bejelent lapon (a továbbiakban: alap-adatlap), illetve „Részletes bejelent lap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetésér l, terhelésér l” megnevezés adatlapon (a továbbiakban: részletes-adatlap), valamint „Éves jelentés a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetésér l, terhelésér l” megnevezés jelentésben (a továbbiakban: éves jelentés) kell benyújtani az engedélyköteles tevékenység helye szerint illetékes felügyel séghez (a továbbiakban: bejelentés). (2) Alap-adatlap benyújtására kötelezett a) az engedélyköteles tevékenységet e rendelet hatálybalépését követ en megkezdeni szándékozó, a 13. § (1) bekezdés szerinti engedély vagy szakhatósági állásfoglalás iránt kérelmet benyújtó; b) akit a felügyel ség a 19. § (4) bekezdés szerint kötelez; c) aki a 13. § (1) bekezdés szerint engedélyköteles tevékenységet végez. (3) Részletes-adatlap benyújtására kötelezett a) a (2) bekezdés a) pont szerinti kérelmet benyújtó; b) akit a felügyel ség az alap-adatlapban foglaltak alapján arra kötelez; c) e rendelet 3. számú melléklet szerinti tevékenységet folytatók közül az, aki a földtani közegben, illetve a felszín alatti vízbe közvetlen bevezetést végez vagy tevékenysége során szennyez anyagot helyez el ca) évi 100 tonna felett, amelynél a felszín alatti vízre vonatkozó (B) szennyezettségi határérték 1 mg/l vagy azon felüli, cb) évi 1 tonna felett, amelynél a felszín alatti vízre vonatkozó (B) szennyezettségi határérték 1 mg/l alatti. (4) Éves jelentést a (2) és (3) bekezdés szerinti azon kötelezettnek kell benyújtani, akit erre a felügyel ség - az alap-adatlap, illet leg a részletes-adatlap adatainak értékelése alapján - határozattal kötelez. (5) Az alap-adatlapot, illet leg a részletes-adatlapot a benyújtás id pontjában érvényes adatok közlésével: a) a (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés a) pontja szerinti kötelezett az engedély iránti kérelem benyújtásakor, annak részeként, b) a (2) bekezdés b) és c) pontjai, illetve a (3) bekezdés b) és c) pontjai szerinti kötelezett a határozatban megjelölt határid re köteles benyújtani. (6) Az éves jelentést a tárgyévre vonatkozóan, a tárgyévet követ év március 31-éig kell benyújtani. (7) A tárgyévben az alap-adatlapon közölt adatokban bekövetkezett változást - az anyagforgalomban bekövetkezett 25%-nál nagyobb változás fölött, bevezetéseknél minden esetben - be kell jelenteni az illetékes felügyel ségnél a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal az éves jelentés részeként vagy új alap-adatlapon. 17. § (1) A bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) vagy kijelölt szerve által kiadott nyomtatványon vagy számítógépes adathordozón teljesíthet . Az adatszolgáltatónak gondoskodnia kell a dokumentumok, illetve adatokat el állító és továbbító eljárások megfelel archiválásáról. (2) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljes kör ségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért a bejelentésre kötelezett a felel s. 18. § (1) A felügyel ség az adatlapokat ellen rzi, és szükség szerint az adatszolgáltatóval egyeztetve módosítja. (2) A felügyel ség az adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása vagy nem megfelel teljesítése esetén kötelezi az adatszolgáltatót az el írás betartására. (3) A hatósági kötelezésben el írt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a (2) bekezdés szerinti kötelezett a 36. § (1) bekezdés c) pontja szerint bírságot köteles fizetni.
V. A KIVIZSGÁLÁS 19. § (1) A tevékenységet folytató az általa okozott, vagy az üzemszer m ködésén kívülálló okokból bekövetkez szennyezést, károsodást haladéktalanul köteles bejelenteni a felügyel ségnek. Egyidej leg köteles azonnal befejezni a szennyez , károsító tevékenységet és köteles gondoskodni a kárenyhítést szolgáló intézkedések megkezdésér l, illetve azonnal meg kell kezdenie a külön jogszabályban foglaltaknak megfelel en a vízmin ségi kárelhárítást. (2) A felügyel ség a földtani közeg, felszín alatti víz terhelésére, min ségének veszélyeztetésére, szennyezésére, károsítására vonatkozó, birtokába került információkat kivizsgálja a hatósági intézkedés igényének megállapítása és a hatósági eljárás megalapozása érdekében.
(3) A kivizsgálást, az adat, információ beérkezését l számítva 30 napon belül meg kell kezdeni, határidejét - az e rendeletben szabályozott esetek kivételével - a felügyel ség a kockázat mérlegelése alapján legfeljebb 90 napban állapítja meg. (4) A felügyel ség a kivizsgálás keretében elrendelheti a 16. § (2) bekezdése szerinti bejelentés, adatszolgáltatás 30 napon belül történ benyújtását, amennyiben a hatóság tudomására jutott adatok a tevékenység folytatójával kapcsolatosak, annak azonosítását lehet vé teszik és a tevékenység folytatójának adatszolgáltatási kötelezettségére el írt határid még nem járt le, vagy a tevékenység folytatója nem tartozik a bejelentésre kötelezettek közé. (5) A felügyel ség a tudomására jutott adatok alapján, a kivizsgálás keretében, ha szükséges tárgyalást, helyszíni szemlét tart, szennyezettség valószín síthet sége esetén az érintett hatóság bevonásával a 6. számú melléklet szerinti jegyz könyvet készít. (6) A szennyezettség valószín síthet : a) a szennyez források, a potenciális szennyez források kibocsátásai, jellemz i, a tevékenység nagyságrendje alapján, vagy b) a terület szennyezettségére vonatkozó információk alapján: ba) ha a szennyezettség mértéke talaj esetén - a bb) pontban foglalt eltéréssel - 0,2 méter alatt legalább öt mintában, felszín alatti víz és talajnak nem min sül földtani közeg esetén legalább egy ponton egy mintában, vagy bb) term föld talajában legalább öt mintában a szennyez anyag koncentrációja meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket. (7) A felügyel ség a tevékenységre vonatkozó követelmények, továbbá annak a földtani közegre, felszín alatti vízre gyakorolt hatásának ellen rzése céljából mérést, vizsgálatot végezhet vagy az engedélyessel végeztethet. (8) A felügyel ség a kivizsgálás és a felszín alatti víz és a talaj védelmével összefüggésben jogszabályok által közrem ködésre feljogosított szakhatóságok véleménye és a rendelkezésére álló adatok alapján mérlegeli, hogy a szennyezettség intézkedést igényel-e. A (6) bekezdés ba) és bb) pontja esetében a felügyel ség köteles intézkedni. (9) A kivizsgálás alapján a felügyel ség dönt a) az adatszolgáltatásban foglalt adatok megfelel ségér l; b) az ügynek az engedélyez hatósághoz történ áttételér l; c) rendkívüli, el re nem látható környezeti események vagy rendkívüli mérték , azonnali beavatkozást igényl szennyezés esetén a szükséges kárelhárítással (különösen a vízmin ségi kárelhárítással) összefügg , külön jogszabályok szerinti intézkedésr l; d) a szükséges felügyel ségi intézkedés, eljárás megindításáról, így különösen az e rendelet 13. §-a szerinti tartalommal történ engedélyezés alá vonásról a felügyel ség által saját hatáskörben kiadott határozattal, a kármentesítés bármely szakaszának elrendelésér l, valamint a Kvt. 73. § alapján a környezetvédelmi felülvizsgálatról vagy arról, hogy a tudomására jutott adatok további intézkedést nem igényelnek. (10) A felügyel ség a környezetvédelmi követelmények érvényre juttatása érdekében, határid megállapításával m szaki intézkedésre vagy intézkedési terv készítésére és annak betartására kötelezheti a tevékenység folytatóját. (11) A vízvédelmi követelmények megszegése, a kötelez határozatban elrendelt m szaki intézkedések határid re történ végrehajtásának elmulasztása vagy az intézkedési tervben foglaltak be nem tartása esetén a felügyel ség a 36. § (1) bekezdés d) pontja szerinti bírságot szabhat ki. (12) A felügyel ség a 21. § (9) bekezdés alapján elrendelheti a külön jogszabály szerinti adatlap kitöltését és benyújtását. (13) A felügyel ség a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg veszélyeztetése, szennyezése, károsodása kivizsgálását követ en a kötelezettséget megállapító határozatának a) meghozatala el tt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megkeresésével tisztázza az érintett terület régészeti jelent ségét, illet leg m emléki védelmét; b) az érintett részére történ megküldésével egyidej leg tájékoztatja a közegészségügyi hatóságot, valamint az eljárásban résztvev más érdekelt hatóságot, önkormányzatot, továbbá a terület tulajdonosát.
VI. AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM 20. § (1) Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (a továbbiakban: OKKP) célja: a) a felszín alatti víz, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése, nyilvántartásba vétele; b) a szennyezettség kockázatának csökkentése; c) a szennyezettség csökkentésének vagy megszüntetésének el segítése. (2) Az OKKP a felel sségi kört l független egyedi kármentesítési beruházások mellett magában foglalja azokat az általános és országos feladatokat is, amelyek az OKKP irányításához és összehangolt végzéséhez szükséges
feladatok (így például kutatási, szabályozási, informatikai, nyilvántartási) ellátását, továbbá a kormányzati munkamegosztás szerint felel s miniszterek irányítása alá tartozó Alprogramok, az állami felel sségi körbe tartozó, kármentesítési építési beruházási feladatok koordinálását jelentik. (3) Az OKKP-val kapcsolatos országos és általános feladatok ellátásáról - az érintett miniszterekkel együttm ködve - a miniszter gondoskodik. (4) Az érintett miniszterek közzéteszik a felel sségi körükbe tartozó kármentesítések irányításával megbízott szervezetek megnevezését. Amennyiben az alprogram irányításával megbízott szervezetben változás következett be az érintett miniszter 30 napon belül köteles azt hivatalos értesít ben közzétenni. (5) A (4) bekezdés szerinti szervezet összeállítja és évente aktualizálja a felel sségi körébe tartozó kármentesítési feladat-végrehajtás ütemtervét. Ezt a feladatot az OKKP által kialakított módszer szerint, el zetes egyszer sített relatív kockázatbecslés és el min sítés alapján meghatározott fontossági sorrend figyelembevételével végzi. (6) Ha a 21. § (3) bekezdés alapján az állami szerv köteles a kármentesítésre, akkor a felügyel ség a kármentesítésre vonatkozó határozatok teljesítési határidejének megállapításakor, a (4) bekezdés szerinti szervezettel köteles egyeztetni, figyelembe véve az alprogramok ütemtervét is. (7) A települési önkormányzat a település belterületére a földtani közeg és a felszín alatti víz további terhelésének megszüntetésére a Kvt. 46. §-a szerinti környezetvédelmi program keretében: a) alprogramot dolgoz ki, amelyet szabályozással, saját beruházással, illetve beruházások ösztönzésével valósít meg, illetve segít el ; b) belterületi állattartás esetén figyelemmel kíséri a külön jogszabályban meghatározott jó mez gazdasági gyakorlat szabályainak alkalmazását, és ennek megvalósítását e rendelet hatálybalépését követ egy éven belül helyi állattartási rendelet megalkotásával, meglév rendeletek esetén három éven belüli felülvizsgálatával is segíti.
VII. A KÁRMENTESÍTÉS 21. § (1) A már bekövetkezett pontszer szennyez forráshoz tartozó valószín síthet szennyezettség esetén a 19. § (9) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a köz érdekében kármentesítést kell végezni. (2) A kármentesítésre az köteles, aki a) a szennyezettséget okozó tevékenységet folytatta vagy folytatja, illetve annak jogutódja; b) a környezeti kárért fennálló felel sséget a szennyezett terület tulajdonjogának megszerzésével vagy egyéb módon átvállalja, valamint c) a Kvt. 101-102. §-a szerint felel sségre vonható. (3) Ha állami szerv köteles a kármentesítésre, akkor a feladatokat az OKKP és annak alprogramjai keretében kell végezni az érintett miniszter a 20. § (4) bekezdés szerinti szervezet útján, e rendeletben foglalt követelmények betartásával. (4) A kármentesítés szakaszai: a) tényfeltárás, amely felderít és részletes vizsgálatból állhat; b) m szaki beavatkozás; c) az a) és b) pontokban meghatározott szakaszokban, illetve azokat követ en folytatott monitoring. (5) A kármentesítés bármely szakasza szükség szerint megismételhet . (6) A kármentesítés során biztosítani kell, hogy a szennyezés (B) szennyezettségi határértéket meghaladóan ne tev djön át más környezeti elemre, a felszín alatti víz, a földtani közeg nem szennyezett részeire, illetve, hogy az a lehet legkisebb környezeti terheléssel járjon, és ne okozzon környezeti veszélyeztetést, szennyezést, környezetkárosodást. (7) A felügyel ség az e rendelet 22-30. §-aiban szabályozott eljárásról vagy azok egy részér l a környezeti kockázatot mérlegelve összevont határozatot is hozhat indokolt esetben. (8) A felügyel ség a kármentesítés valamennyi szakaszában kármentesítési monitoring kialakítását és m ködtetését írhatja el . (9) A (2) bekezdés szerinti felel s köteles az OKKP keretében kialakított külön jogszabályban meghatározott adatlapokat a külön jogszabályban megadott módon kitölteni és azt a felügyel ségnek megküldeni. (10) A kármentesítés bármely szakaszának végrehajtására vonatkozó határozat határideje csak kivételes esetben módosítható.
Tényfeltárás 22. § (1) A tényfeltárás során:
a) vizsgálni kell minden olyan szennyez anyag térbeli el fordulását, melynek jelenléte a területen végzett addigi tevékenységek vagy alkalmazott technológiák alapján valószín síthet ; b) külön jogszabály szerinti sz r vizsgálatot és ennek eredményeit l függ részletes kémiai vizsgálatot kell végezni mind a földtani közegre, mind a felszín alatti vízre vonatkozóan annak érdekében, hogy valamennyi, a szennyezettséget okozó szennyez anyag el fordulása megállapítható legyen. (2) Az (1) bekezdés b) pontban említett vizsgálattól a hatóság eltekinthet, ha megalapozottan bizonyítható, hogy a vizsgált területen az (1) bekezdés a) pontja szerint vizsgált komponenseken kívül más - (B) szennyezettségi határértéket meghaladó - szennyez anyag a földtani közegben, illetve a felszín alatti vízben nem található. (3) A hatóság a 21. § (4) bekezdés a) pontja szerinti felderít és részletes tényfeltárást - a 19. § (9) bekezdés d) pontja alapján - elrendel határozatának tartalmaznia kell: a) a tényfeltárásra kötelezett megnevezését; b) a valószín szennyezettség által feltételezhet en érintett terület megjelölését; c) a felszín alatti víz, a földtani közeg szennyezettsége valószín ségének megállapításakor figyelembe vett tényez ket, jellemz iket, az ezekkel kapcsolatos eljárások, vizsgálatok megjelölésével, a kémiai vizsgálatok esetében, amennyiben azt külön jogszabály nem tartalmazza megadva a kívánatos kimutatási határértéket is; d) tényfeltárási terv készítésének el írását, benyújtási határidejét, ha a szennyezettség kiterjedése, illetve a földtani felépítés és a vízföldtani viszonyok bonyolultsága azt szükségessé teszi; e) a tényfeltárási záródokumentáció benyújtási határidejét; f) a 21. § (9) bekezdés alapján a külön jogszabály szerinti adatlap benyújtásának el írását. (4) A tényfeltárási tervnek tartalmaznia kell a tényfeltárással kapcsolatos mindazon munkát, amely a tényfeltárási záródokumentáció megalapozott összeállításához szükséges, beleértve a tényfeltáráshoz kapcsolódó monitoring rendszer tervét. (5) A tényfeltárási tervet a (3) bekezdés szerinti határozatban megjelölt határid re engedélyezésre be kell nyújtani a felügyel séghez. A hatóság a tényfeltárási terv engedélyezésre történ benyújtásától eltekinthet, ha a kármentesítés sürg ssége, a várható költség alacsony szintje, a szennyez anyagok kis száma, illetve csak a kötelezett tulajdonában álló területek érintettsége valószín síthet . (6) Az (5) bekezdés szerinti tényfeltárási tervet a felügyel ség minden esetben a közegészségügyi hatóság, valamint szennyezett term talaj esetén a talajvédelmi hatóság bevonásával határozattal fogadja el. 23. § (1) A tényfeltárási munkák megkezdését 8 napon belül, a tényfeltárás során észlelt bármilyen rendkívüli körülményt haladéktalanul be kell jelenteni a felügyel ségnek. (2) A tényfeltárás során a kötelezett kezdeményezheti a részletes mennyiségi kockázatfelmérés módszerének egyeztetését a felügyel séggel és a 22. § (6) bekezdés szerinti szakhatóságokkal. (3) A feltárás során észleltek alapján, a tényfeltárásra kötelezett kezdeményezésére, indokolt esetben, a felügyel ség, a 22. § (6) bekezdés szerint érintett szakhatóságok utólagos értesítésével, 8 napon belül dönt a tényfeltárási tervt l való eltérés, illetve a terv módosításának elfogadásáról vagy elutasításáról. (4) A tényfeltárást és annak eredményeit dokumentálni kell. A záródokumentációt a 7. számú melléklet szerint kell összeállítani, és be kell nyújtani a felügyel séghez. 24. § (1) A (D) kármentesítési célállapot határérték - szükség esetén részterületenként és mélység szerint eltér kockázati alapon történ meghatározásánál figyelembe kell venni: a) a terület földtani, vízföldtani viszonyait és érzékenységét; b) a szennyez anyagokra vonatkozó (B) szennyezettségi határértéket; c) a szennyezettséget, károsodást megel z korábbi, feltételezhet állapotot, továbbá az (Ab) bizonyított háttérkoncentráció értékeit; d) a 21. § (6) bekezdésében foglaltakat, továbbá a környezeti állapot további romlásának tilalmát; e) a szennyezett területen és a teljes hatásterületen folyó, illetve tervezett területhasználatokat a településrendezési tervek alapján, és ennek megfelel en a kockázat mértékét; f) az alkalmazásra javasolt, bizonyítottan legjobb elérhet , kármentesítési m szaki beavatkozási technológiát; g) amennyiben a szennyezettség, illetve a veszélyeztetettség mértéke szükségessé teszi ga) a részletes mennyiségi kockázatfelmérés eredményét, illetve gb) a kármentesítés m szaki beavatkozás pénzügyi-m szaki megvalósíthatóságát, költséghasznosságát. (2) A (D) kármentesítési célállapot határérték: a) nem lehet alacsonyabb, mint a bizonyított (Ab) háttér-koncentráció vagy az (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben a 23. § (2) bekezdése szerint egyeztetett részletes mennyiségi kockázatfelmérés alapján számított (D) kármentesítési célállapot határérték (mint alsó határ); b) nem lehet magasabb, mint a felszín alatti vizek környezetvédelmi célkit zéseinek és a területhasználatok, illetve a m szaki beavatkozás pénzügyi-m szaki megvalósíthatósága, költséghasznossága figyelembevételével, az a
ténylegesen mért átlag koncentráció egy adott területen (térrészben), amely nem veszélyezteti a még nem szennyez dött környezeti elemeket, az emberi egészséget, az él világot, a vízkivételeket, továbbá a területhasználatot (mint fels határ). (3) Az (E) egyedi szennyezettségi határérték megállapítása során az (1) bekezdés ga) pontjában meghatározottak szerint kell eljárni. 25. § (1) A felügyel ség a tényfeltárási záródokumentáció, valamint a 22. § (6) bekezdés szerinti szakhatóságok állásfoglalása - illet leg a területhasználat tekintetében szükség esetén az érintett önkormányzat bevonásával, az érvényben lév , illetve a tervezett településrendezési terv - figyelembevételével határozattal dönt a záródokumentáció elbírálásáról, valamint a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos további feladatokról, így: a) a tényfeltárás folytatásáról; b) az (E) egyedi szennyezettségi határérték, illet leg a (D) kármentesítési célállapot határérték megállapításáról; c) a m szaki beavatkozás elvégzésének szükségességér l, illetve a m szaki beavatkozás megvalósítási tervének elkészítésér l és benyújtásáról, amennyiben a szennyezettség meghaladja a (D) kármentesítési célállapot határértéket; d) a tényfeltárást követ kármentesítési monitoring elrendelésér l; e) a kármentesítés befejezésér l, ha minden körülmény együttes mérlegelése azt mutatja, hogy a további kármentesítési munkára nincs szükség. (2) A m szaki beavatkozás szükségességének megítélésére, a (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítására irányuló eljárásban a 22. § (6) bekezdés szerint érintett szakhatóságok vesznek részt.
M szaki beavatkozás 26. § (1) A 21. § (4) bekezdés b) pontja szerinti m szaki beavatkozás a 25. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenységekre vonatkozó hatósági határozat alapján kezd dik. (2) A m szaki beavatkozási terv tartalmi követelményeit a 8. számú melléklet tartalmazza. (3) A hatóság a m szaki beavatkozási terv alapján dönt a m szaki beavatkozás elrendelésér l. (4) A m szaki beavatkozást elrendel határozatnak - az Áe.-ben el írt tartalmi követelményeken túlmen en tartalmaznia kell, az okozó (felel s) által benyújtott m szaki beavatkozási tervre alapozottan: a) a szennyezett, károsodott terület megnevezését, azonosítóit, a (D) kármentesítési célállapot határértéket a m szaki beavatkozási terv készítését elrendel határozatnak megfelel en, továbbá a terület érzékenységi besorolását; b) indokolt esetben kötelezést a szennyezett, károsodott területtel összefüggésben a m szaki beavatkozási terv benyújtásáig végzett munkálatok dokumentálására, és annak a hatósághoz való benyújtására, kivéve, ha az ügyfél ezt már megtette; c) kötelezést a szennyezett, károsodott, illetve a kármentesítési munkálatokkal érintett területnek a kármentesítés céljából történ szabaddá tételére; d) a szennyez anyag mennyiségének, min ségének meghatározására vonatkozó el írásokat; e) a m szaki beavatkozás kiviteli tervére, a munkák ütemezésére vonatkozó el írásokat; f) a kitermelt szennyez anyag tárolási, ártalmatlanítási tervére vonatkozó el írásokat; g) a kárenyhítés, illetve kárfelszámolás megkezdésének és végrehajtásának határidejét; h) a tényfeltárást követ en üzemeltetett kármentesítési monitoring elfogadását; i) a m szaki beavatkozás id tartama alatt üzemel kármentesítési monitoring kivitelezésére és üzemeltetésére vonatkozó el írásokat; j) az ügy szempontjából fontos egyéb feladatok elrendelését (így például: a szennyezett terület megjelölését figyelmeztet táblákkal); k) a 21. § (9) bekezdése alapján a külön jogszabály szerinti adatlapok benyújtásának el írását. (5) A m szaki beavatkozási munkák megkezdését az azt megel z 10 munkanappal be kell jelenteni a felügyel ségnek, illetve a 22. § (6) bekezdés szerint érintett hatóságnak, amely a munkálatokat köteles ellen rizni. Az ellen rzés el zetes bejelentés nélkül is végrehajtható. A m szaki beavatkozási munkákat dokumentálni kell, különösen építési, üzemi napló. (6) A m szaki beavatkozás során észleltek alapján, a kötelezett kezdeményezésére, indokolt esetben a hatóság engedélyezi a m szaki beavatkozási tervt l való eltérést, a terv módosítását. 27. § (1) A m szaki beavatkozás befejezését 5 munkanapon belül be kell jelenteni a felügyel ségnek, és biztosítani kell az ellen rz mintavétel lehet ségét. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell az elrendel határozat számát, tárgyát, a munka építési napló szerinti befejezésének id pontját, valamint a hatósági ellen rz mintavétel biztosításának módját. (3) Ellen rz mintavételre a m szaki beavatkozási záródokumentáció elbírálásáig kerülhet sor.
28. § (1) A 9. számú melléklet szerinti tartalmú m szaki beavatkozási záródokumentációt a m szaki beavatkozási munkák befejezését követ 30 napon belül kell benyújtani a felügyel séghez. (2) A felügyel ség a m szaki beavatkozási záródokumentáció kézhezvételét követ 60 napon belül, a 22. § (6) bekezdés szerint érintett szakhatóságok bevonásával határoz: a) a m szaki beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, b) a további tényfeltárás elrendelésér l, vagy c) a m szaki beavatkozás befejezésér l a záródokumentáció elfogadásával, továbbá d) a kármentesítési monitoringról, illetve e) a kármentesítés befejezésér l.
Kármentesítési monitoring 29. § (1) A kármentesítés a 21. § (4) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti szakaszaiban folytatott tevékenység környezetre gyakorolt hatását, eredményességét, továbbá a károsodás csökkenését, illetve megsz nését folyamatosan, illet leg az egyes szakaszokat követ id szakokban a környezeti állapot változását a kötelezett kármentesítési monitoring keretében ellen rzi. (2) A kármentesítési monitoring a 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti felügyel ségi határozat részeként vagy attól független önálló határozat alapján folyik. (3) A kármentesítési monitoring magában foglalja annak a) tervezését; b) megvalósítását; c) m ködtetését; d) felülvizsgálatát; e) megszüntetését. (4) A kármentesítési monitoringra vonatkozó adatszolgáltatás a 21. § (9) bekezdés alapján a külön jogszabály szerinti adatlap felhasználásával történik. 30. § (1) A monitoring magában foglalja: a) a vizsgált környezeti elemek meghatározott paramétereinek észlelését, mérését, megfigyelését; b) az észlelési, mérési, megfigyelési adatok gy jtését, feldolgozását, nyilvántartását, rendszeres értékelését; c) a monitorozást elrendel felügyel ségi határozat szerinti tartalmú és gyakoriságú adatszolgáltatást; d) értékel tanulmány készítését, határozatban megadott gyakorisággal; e) a monitorozás módosítására vonatkozó felülvizsgálati terv készítését; f) a monitoring, illetve annak részét képez létesítmények felszámolására, megszüntetésére vonatkozó terv készítését. (2) A monitoring kialakítására és üzemeltetésére vonatkozó tervet környezeti elemenként a 7. és 9. számú mellékletek szerinti tartalmi követelményeknek megfelel en kell elkészíteni. (3) A monitoring üzemeltetése során jelentkez , a tervezett l eltér körülmények esetén a monitorozás módosítására vonatkozó (1) bekezdés e) pont szerinti felülvizsgálatot azonnal el kell rendelni, és az üzemeltetést a módosított üzemeltetési terv szerint kell végezni. (4) A kármentesítési monitoringot a) a (D) kármentesítés célállapot határértékének elérését követ en legalább 4 évig, b) a tartós környezetkárosodás teljes id tartama alatt folytatni kell. (5) A (4) bekezdésben foglaltaktól a felügyel ség indokolt esetben eltérhet, különösen, ha a m szaki beavatkozás befejezése után az állapot megfigyelésér l más tevékenységhez kapcsolódó monitorozási kötelezettség keretében gondoskodnak. (6) A kármentesítési monitoring jelentés, illetve záródokumentáció tartalmi követelményeit 10. számú melléklet határozza meg. (7) A kármentesítési monitoring záródokumentáció alapján a felügyel ség határozatot hoz: a) szükség esetén a 21. § (4) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti kármentesítés végzésér l, esetleges kiegészítésér l; b) a monitorozás folytatásáról; c) a monitorozás befejezésér l; d) a kármentesítés befejezésér l, ha minden körülmény együttes mérlegelése azt mutatja, hogy további kármentesítési munkára nincs szükség.
A kármentesítéssel összefügg egyes rendelkezések 31. § (1) A kármentesítés során az eredeti környezetéb l (helyér l) kitermelt és a szennyezett területen a kívánt mértékig a legjobb elérhet technika alkalmazásával sem ártalmatlanítható, elszállított szennyez anyagok kezelésére a hulladékokra vonatkozó külön jogszabályok el írásait kell alkalmazni. (2) A vízmin ségi kárelhárítással összefügg feladatokról szóló külön jogszabály szerinti kárelhárítási feladatok ellátása után hátra maradt szennyezettség vizsgálatára, kármentesítési feladataira e rendelet el írásait kell alkalmazni. (3) A kármentesítés során tervezési feladatokat a kármentesítés típusától függ külön jogszabályok szerinti felülvizsgálati, szakért i jogosultsággal rendelkez k végezhetnek. Amennyiben a kármentesítés sajátosságai megkövetelik, a jogosultságoknak a kármentesítés adott szakaszának teljes folyamatát le kell fedniük. (4) (5) A kötelezett a hatóság jóváhagyását követ 30 napon belül megküldi adatgy jtés, további adatszolgáltatás céljából a tényfeltárási, m szaki beavatkozási, kármentesítési monitoring záródokumentáció egy példányát a VITUKI-nak. (6) Többfajta tevékenységhez vagy mulasztáshoz kapcsolódó, egymással összefügg hatású pontszer szennyez források összessége esetében az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak mellett a kármentesítést összehangoltan, több felel s esetében az egyetemleges felel sség érvényesítésével kell végezni, a Kvt. 102. §-a szerint. (7) A kármentesítés egyes szakaszainak befejeztével a kármentesítés során létesített, feleslegessé vált építményeket, létesítményeket meg kell szüntetni úgy, hogy azok ne jelentsenek veszélyt az épített és a természeti környezetre. (8) A kármentesítési eljárás egyes szakaszaihoz kapcsolódó vízi létesítmények külön jogszabály szerinti vízjogi engedélye akkor kérhet meg, ha a külön jogszabálynak megfelel tartalmú tervdokumentációt is elkészítették és benyújtották. 32. § (1) Ha egy pontszer szennyez forrásból származó szennyezés tényfeltárása, monitorozása, illetve a m szaki beavatkozás elvégzése más tulajdonában (használatában) álló területet érint, az érintett ingatlan tulajdonosa (használója) a kártalanításra vonatkozó rendelkezések mellett t rni köteles az államigazgatási határozat alapján végzett kármentesítési tevékenység végzését az ingatlanán. (2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan rendeltetésszer használatát kizáró kármentesítésre csak akkor kerülhet sor, ha az más módon, más ingatlanról nem végezhet el, és ha az csak id legesen korlátozza a rendeltetésszer használatot. (3) Az (1) bekezdés szerinti érintett ingatlan területén végzett kármentesítési tevékenység során okozott károkért az ingatlan tulajdonosát (kezel jét, használóját) kártalanítani kell. A kártalanítás mértékét és módját a kártérítés szabályai szerint kell meghatározni. (4) A kötelezett a kármentesítési munkák megkezdésének idejét az érintett terület tulajdonosával (kezel jével, használójával) a tevékenység megkezdése el tt legalább 30 nappal közölni köteles.
VIII. A TARTÓS KÖRNYEZETI KÁROSODÁS 33. § (1) Tartós környezetkárosodásnak min sül, ha a rendelet hatálya alá tartozó tevékenység olyan szennyezettséget okozott a földtani közegben, illetve a felszín alatti vízben, amely a természeti folyamatok vagy m szaki beavatkozás révén a tényfeltárási záródokumentáció elfogadásától számított öt éven belül sem csökken a (D) kármentesítési célállapot határérték alá. (2) A pontszer szennyez forráshoz tartozó tartós környezeti károsodás tényfeltárását követ en a Kvt. 52. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak szerint kell eljárni. A felügyel ség a tényfeltárás eredménye alapján határozatot hoz, és azt a vázrajzzal együtt megküldi az illetékes körzeti földhivatalnak a tartós környezetkárosodás tényének feljegyzése végett. Az ingatlan-nyilvántartási feljegyzésben a tartós környezetkárosodás tényének feltüntetése mellett utalni kell a tény jellegét és mértékét megállapító joger s határozatra, illetve az annak mellékletét képez vázrajzra. (3) A (2) bekezdés szerinti határozatnak tartalmaznia kell a károsodás jellegét és mértékét az alábbiak szerint: a) talaj, illetve földtani közeg szennyez anyag által okozott károsodását, vagy b) felszín alatti víz szennyez anyag által okozott károsodását, illetve c) az a) és b) pont szerinti károsodást együtt, és d) a károsodást okozó szennyez anyag vagy anyagcsoport megnevezését és mértékét (minimális és maximális koncentráció) tételesen, valamint e) a tartós környezetkárosodás miatt a határozatban, vagy jogszabály alapján tartós környezetkárosodással összefüggésben megállapított kötelezettségeket (így például: területhasználati korlátozásokat, meghatározott (D)
kármentesítési célállapotot, illetve annak elérését, vagy egy adott telephelyre megállapított (E) egyedi szennyezettségi határértéket), továbbá a monitoringot, illetve f) a tartósan károsodott földterület nagyságát, vagy a b) pont szerinti esetben a károsodott térrész felszíni vetületének nagyságát, a (6) bekezdés alapján annak változását. (4) Ha a károsodott területen több, különböz jelleg , illetve eltér szennyez anyag által okozott tartós károsodás fordul el , a (2) bekezdés szerinti határozatban valamennyit meg kell jelölni. (5) A földtani közegben, illetve a felszín alatti vízben a tartós környezetkárosodás fennállását a felügyel ség ellen rzi: a) ötévente rendszeresen; b) a (3) bekezdés e) pontjában említett esetekben a joger s kötelezettség megállapítását követ 30 napon belül; c) hivatalból az ügyfél kérésére az általa szolgáltatott adatok (akkreditált mintavételezésre és vizsgálatokra) alapján; d) ha a kármentesítési monitoring felszámolásra kerül. (6) Az ellen rzés eredménye alapján a felügyel ség intézkedik: a) a tartós környezetkárosodás tényének ingatlan-nyilvántartásból való törlésér l, ha a szennyezettség a (B) szennyezettségi határérték vagy ennél magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció esetén a (D) kármentesítési célállapot határérték alá csökkent; b) a bejegyzett adatok nagyságrendet meghaladó változása esetén a változás ingatlan-nyilvántartásban történ átvezetésér l. (7) A tartós károsodással érintett területek ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésének kezdeményezésével egyidej leg a hatóság megküldi határozatát a kármentesítés kötelezettjének, a terület tulajdonosának, használójának, továbbá az érintett önkormányzatnak és hatóságoknak. E szerint jár el a (6) bekezdés szerinti módosulások esetében is.
IX. A NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER A felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszere (FAVI) 34. § (1) E rendelet tárgyával összefügg irányítási, hatósági, szabályozási, nyilvántartási, tervezési, végrehajtási, ellen rzési, statisztikai, tájékoztatási, adatszolgáltatási feladatok ellátása érdekében az érintett miniszterek gondoskodnak a nyilvántartási rendszerekhez való hozzáférésr l és azok összehangolt m ködésér l. (2) A felszín alatti vizek és víztestek állapotával és a földtani közeg min ségével kapcsolatos nemzetközi adatszolgáltatásokért - az érintett miniszterek bevonásával - a miniszter a felel s. (3) A miniszter a felszín alatti víz és földtani közeg veszélyeztetésével, terhelésével, szennyezésével, károsításával és kármentesítésével, továbbá mindezek hatásával összefügg információk és adatok gy jtésére, kezelésére és nyilvántartására az irányítása alatt álló központi és területi szervek útján állami feladatként, a Kvt. 49. § szerinti rendszer részeként, a Kvt. 66. § (2) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartási rendszerrel összehangoltan m ködteti a Felszín alatti vizek és a földtani közegek környezetvédelmi nyilvántartási rendszerét (FAVI). (4) A FAVI központja a minisztérium, regionális központjai a felügyel ségek. (5) A FAVI az adminisztratív, azonosítási jelleg adatokon túlmen en a felszín alatti víz, a földtani közeg: a) veszélyeztetésével, terhelésével, szennyezésével, károsításával járó tevékenységet folytatókra és tevékenységükre (így például: az elhelyezésre, bevezetésre), b) veszélyeztetésére, terhelésére, szennyezésére, károsítására, továbbá kármentesítésére, c) állapotára, d) állapotával kapcsolatos követelményekre, e) védelméhez kapcsolódó környezetvédelmi intézkedésekre vonatkozó adatokat, információkat gy jt , nyilvántartó, feldolgozó és szolgáltató rendszer. (6) A FAVI adatai a) a felügyel ség által m ködtetett, valamint az adatszolgáltatások révén részére megküldött monitoring adatokból, b) az e rendeletben szabályozott adatszolgáltatásokból, c) a hatósági intézkedésekb l, valamint más jogszabályok el írásainak megfelel en a minisztérium és szervei tevékenysége során keletkez adatokból, d) más szervekt l átvett adatokból származnak.
(7) A FAVI feladatainak ellátásához szükséges, a már m köd országos adatszolgáltatások, illetve információs rendszerek keretében gy jtött adatokat más állami szervekt l történ adatátvétellel, szükség esetén err l szóló megállapodás keretében kell biztosítani. 35. § (1) A FAVI részére történ adatszolgáltatás körébe tartozik: a) a 13. § (1) bekezdés szerinti engedélyköteles tevékenységek bejelentése; b) a szennyez források, szennyezett területek, kármentesítések országos számbavétele; c) a 34. § (3) bekezdéshez kapcsolódó környezeti monitoring rendszerek adatszolgáltatása; d) a mez gazdasági eredet nitrát szennyezéssel kapcsolatos adatszolgáltatás. (2) A 21. § (9) bekezdés szerinti adatszolgáltatás szerinti adatok a FAVI-ba, ezen belül a FAVI-KÁRINFO alrendszerbe tartoznak. (3) Az adatszolgáltatónak gondoskodnia kell az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó dokumentumok archiválásáról, illetve az adatokat el állító és továbbító eljárások dokumentálásáról. (4) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskör ségéért, az adatszolgáltató érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért az adatszolgáltató a felel s. (5) A felügyel ség az (1) bekezdés szerinti adatokat a FAVI nyilvántartási rendszer keretében rögzíti, értékeli és szolgáltatja. (6) Az adatszolgáltatás módjának e rendeletben nem szabályozott részletes szabályai (különösen az adatszolgáltatáshoz szükséges rlapok, kitöltési útmutató) a Kvt. 110. § (8) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a miniszter rendeletében kerülnek közzétételre. (7) A FAVI adatai nyilvánosak és közérdek ek vagy az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény alapján min sítettek. Az egyedi azonosítókkal nem rendelkez adatai statisztikai célra felhasználhatók a személyes adatok védelmér l és a közérdek adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (3) bekezdésére is tekintettel. (8) A min sített adatok átadása, átvétele, adatkezelése és szolgáltatása során a min sített adatok kezelésének rendjér l szóló 79/1995. (VI. 30.) Korm. rendelet el írásai szerint kell eljárni. (9) A Központi Statisztikai Hivatal jogosult külön jogszabály alapján a FAVI adatbázis adatait egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai felhasználás céljából, az adatvédelemre vonatkozó szabályok megtartása mellett elektronikus módon is - átvenni.
X. A JOGKÖVETKEZMÉNYEK A felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos bírság 36. § (1) A tevékenységet folytató a) a 10. § és a 11. § szerinti tilalmak megszegése, b) joger s kármentesítési m szaki beavatkozásra vonatkozó határozat végre nem hajtása, c) az e rendeletben, illetve hatósági kötelezésben el írt adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása, d) a 10. § és a 11. § szerinti el írások megszegése miatt felszínalattivíz-védelmi bírságot (a továbbiakban: bírságot) köteles fizetni. (2) A bírság egyenl : a) az (1) bekezdés a) pont szerinti tényállás esetén a tilalom megszegési tényez vel (FABa); b) az (1) bekezdés b) pont szerinti tényállás esetén a szennyezettségi, károsodási tényez vel (FABb). (3) A tilalommegszegési tényez (FABa) számítását a 11. számú melléklet A) pontja tartalmazza. (4) A szennyezettségi, károsodási tényez (FABb) a 11. számú melléklet B) pontjában szerepl képlet szerinti számítás eredménye. (5) A 11. számú melléklet I. pontjában és B) pontjában meghatározott képletet külön-külön kell alkalmazni a) az egyes szennyez anyagokra, b) felszín alatti víz szennyezésére, illetve károsodására, valamint a földtani közeg szennyezésére, amelyek eredményeinek összege adja meg a fizetend bírságot.
A bírság megállapításának szabályai
37. § (1) A tevékenység folytatóját a 36. § (1) bekezdés c) és d) pontjaival összhangban bírság megfizetésére kell kötelezni, ha a tevékenység folytatására vonatkozó el írásokat, illetve bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét nem vagy nem megfelel en teljesítette, és a hatóság e rendelet [18. § (3) bekezdése, 19. § (9) bekezdés d) pontja, 22. § (3) bekezdése és 26. § (4) bekezdése] alapján az el írás betartását rendelte el. (2) A bírság mértéke az (1) bekezdés szerinti tényállás esetén, a mulasztás, illetve az el írások megszegésének mértékét l függ en 50 000-300 000 Ft közötti összeg. (3) A felügyel ség az (1) bekezdés szerinti bírságot határozatban állapítja meg. (4) A (3) bekezdés alapján kiadott határozatban megállapított határid letelte után - a kötelezettség teljesítéséig ismételhet . 38. § (1) A felügyel ség a 36. § (1) bekezdés szerinti bírságot az e rendelet 11. számú melléklete szerinti számításokhoz szükséges, hivatalból rendelkezésére álló, továbbá számára a tevékenységet folytató által szolgáltatott alapadatok ismeretében állapítja meg. (2) Tilalom megszegése esetén a 36. § (2) bekezdés a) pontja szerinti bírságot a felügyel ség a tényfeltárás vagy a sz kített tényfeltárás elfogadását követ en hatósági határozatban állapítja meg. (3) Ha a felügyel ség kármentesítési m szaki beavatkozást rendel el, és a kármentesítési kötelezettség teljesítésének id pontja vagy módja a határozatnak nem felel meg, akkor a hatóság e tény megállapítását követ en a 36. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bírságot határozatban állapítja meg. 39. § (1) A felügyel ség a bírságot elrendel hatósági határozatban a bírság megfizetésére legfeljebb 90 napos határid t állapít meg. (2) Korábban elszennyez dött területen, a korábbival azonos szennyez anyag szennyezés esetében, a korábbi szennyezésért nem felel s szennyez re vonatkozó, a 36. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bírság megállapításakor a szennyez anyag koncentrációjának, illetve az érintett terület nagyságának növekményét kell figyelembe venni. (3) A felel ssel szemben ugyanazon a területen a korábban bekövetkezett és az új szennyezésért a 36. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bírság ismételten is kivethet . (4) A 31. § (6) bekezdés szerinti, több felel shöz tartozó, egymással összefügg hatású pontszer szennyez forrás esetében, a Kvt. 102. §-a szerint az egyetemleges felel sség érvényesítésével kell a 36. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bírságot megállapítani. (5) A bírságot a Környezetvédelmi és vízügyi célel irányzat számlájára kell befizetni a felügyel ség által kivetett környezetvédelmi bírságokra vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezéseinek megfelel alkalmazásával.
A bírság elrendelése sz kített tényfeltárás alapján 40. § (1) A felszín alatti vizekbe történ bevezetésre vonatkozó 10. § szerinti tilalom megszegése esetén, a felügyel ség a tevékenység folytatóját sz kített tényfeltárás elvégzésére kötelezheti. (2) A sz kített tényfeltárás a felszín alatti vízbe közvetlenül bevezetett, illet leg a felszín alatti vizet veszélyeztet anyagok min ségének, mennyiségének megállapítására, a felszín alatti vízbe jutó szennyez anyag lehatolási mélységének meghatározására terjed ki. (3) A bírságot a felügyel ség a sz kített tényfeltárás elfogadását követ en annak eredményei, illetve hatósági mérések alapján határozatban állapítja meg, függetlenül a kármentesítési m szaki beavatkozás elrendelését l. (4) Ha kármentesítési m szaki beavatkozás elrendelésére is sor kerül, a szennyezettségi, károsodási tényez (FABb) szerinti bírság elrendelése a 36. § (4) bekezdésében foglaltak szerint történik.
XI. VEGYES, ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 41. § (1) E rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követ 15. napon lép hatályba. Ezzel egyidej leg a felszín alatti vizek min ségét érint tevékenységekkel összefügg egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) - a (2) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel - hatályát veszti. (2) E rendelet a) 2. számú melléklete 2005. január 1-jén lép hatályba, és ezzel egyidej leg az R. 2. számú melléklete hatályát veszti; b) 22. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak 2005. május 1-jén lépnek hatályba. c) (3) A kiemelten érzékeny felszín alatti vízmin ség-védelmi területeken a már min ségében károsodott felszín alatti víz, földtani közeg szennyezettsége esetén, a 21. § (2) bekezdés szerinti kötelezettnek, legkés bb 2015.
december 22-ig biztosítania kell a szennyezettség megszüntetését, illetve a felügyel ség által meghatározott (E) egyedi szennyezettségi vagy (D) kármentesítési célállapot határérték elérését. (4) E rendelet hatálybalépésekor folyamatban lév 13. § (1) bekezdés szerinti tevékenységeknek 2007. október 31ig meg kell felelni e rendelet el írásainak. (5) A (4) bekezdésben rögzített határid nem vonatkozik a külön jogszabályban meghatározott, az állattartó telepek trágyatároló m tárgyainak kialakítására. (6) A 33. § szerinti tartósan károsodott - e rendelet hatálybalépéséig be nem jegyeztetett - területek ingatlannyilvántartásba történ bejegyeztetésér l a felügyel ségnek legkés bb 2005. december 31-ig intézkednie kell. (7) Azon tevékenységeknek, melyekre a területérzékenységi besorolás e rendelet szerinti változása miatt szigorúbb követelmények vonatkoznak, legkés bb 2007. október 31-ig meg kell felelni e rendelet el írásainak. (8) E rendelet hatálybalépésekor: a) már folyamatban lev a 13. § (1) bekezdés szerinti tevékenységek esetében e rendelet el írásait a tevékenység felülvizsgálatát követ en, illetve a kármenetesítések engedélyezése során a kármentesítés új szakaszától kell alkalmazni; b) már folyamatban lév a földtani közegbe, vagy a felszín alatti vízbe történ közvetlen bevezetéssel, továbbá a 2. számú melléklet szerinti fokozottan érzékeny és érzékeny területeken lev id szakos vízfolyásba történ bevezetéssel járó tevékenységekre a felügyel ség a Kvt. 74. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálatot rendel el 2005. december 31-ig, ha arra már korábban nem került sor; c) m köd felszín alatti vízb l történ felszíni víz pótlása természetvédelmi érdekb l 2009. december 22-e után csak akkor folytatható, ha a vízgy jt -gazdálkodási terv azt tartalmazza. (9) Amennyiben az alprogram irányításával megbízott szervezet megnevezésének közzététele az R. alapján korábban már megtörtént és abban változás nem következett be, e rendelet hatálybalépésével a kijelölés jogfolytonosnak tekintend . (10) Európai Közösségi szabályozás hiányában legkés bb 2005. december 22-ig meg kell határozni: a) a felszín alatti vizek jó min ségi állapotának megállapítására szolgáló követelményeket; b) a jelent s és a tartósan romló tendenciák azonosítására és a tendenciák megfordítási pontjának meghatározására szolgáló kritériumokat. 42. § 43. § (1) (2) 44. § 45. § (1) A felszín alatti víz és a földtani közeg min ségi védelméhez szükséges határértékekr l szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHM együttes rendelet mindazon el írása hatályát veszti, mely a (Ci) intézkedési szennyezettségi határérték alkalmazására vonatkozik. (2) Az (1) bekezdésben említett külön jogszabályban szabályozott határértékeket legkés bb 2005. XII. 22-ig felül kell vizsgálni, figyelembe véve a tárgykörben az Európai Közösségek által elfogadott értékeket. 46. § Felszín alatti vizekbe történ - határon túlnyúló hatású - bevezetések esetében, a bevezetést engedélyezni szándékozó hatóság a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek körér l és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló külön jogszabály szabályai szerint jár el. 47. § (1) E rendelet alkalmazása során a mintavételezéseket, valamint a felszín alatti víz és földtani közeg vizsgálata esetén az érvényes szabványban elfogadott eljárások szerint kell eljárni. (2) Az e rendelet alkalmazása során végzett vizsgálati eredményeket tartalmazó dokumentációban fel kell tüntetni az alkalmazott vizsgálati szabvány megnevezését és számát, szabvány hiányában meg kell adni az alkalmazott eljárás leírását. (3) A felszín alatti vizekkel kapcsolatos vizsgálatot, illet leg a mintavételeket - ideértve a földtani közegre irányuló vizsgálatokat is - csak arra jogosultsággal rendelkez , akkreditált szervezet (laboratórium) végezheti. 48. § Ez a rendelet az Európai Közösség alábbi jogszabályainak való megfelelést szolgálja: a) a felszín alatti vizeknek egyes kockázatos anyagok által okozott szennyezésével szembeni védelmér l szóló 80/68/EGK tanácsi irányelvvel, b) a környezettel kapcsolatos egyes irányelvekben kért beszámolók egységesítésének és ésszer sítésének megvalósításáról szóló 91/692/EGK tanácsi irányelvvel, c) a vizeket érint irányelvek kérd íveir l szóló 95/337/EK bizottsági határozat, d) a vízzel kapcsolatos európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK parlamenti és tanácsi irányelvvel.
1. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez
A SZENNYEZ ANYAGOK JEGYZÉKEI A Tanács 80/68/EGK irányelvének melléklete, továbbá az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK irányelv VIII. melléklete szerint Az I. Jegyzék a következ kben felsorolt anyagféleségekhez és csoportokhoz tartozó meghatározott anyagokat tartalmazza azok kivételével, amelyek toxicitás, lebomlás és az emberi szervezetben való felhalmozódás szempontjából kis kockázatot jelentenek és nem sorolandók az I. Jegyzékbe. Azok az anyagok, amelyek a toxicitás, a lebomlás és él szervezetbe való felhalmozódás szempontjából a II. Jegyzéknek felelnek meg, a II. Jegyzékbe sorolandók. I. Jegyzék a veszélyességük alapján K1 min sítés anyagokra 1. Szerves halogén vegyületek és olyan anyagok, amelyek a vízi környezetben szerves halogéneket képezhetnek. 2. Szerves foszforvegyületek. 3. Szerves ónvegyületek. 4. Anyagok és készítmények, vagy ezek lebomlási termékei, amelyekr l bebizonyosodott, hogy karcinogén vagy mutagén tulajdonságokkal rendelkeznek, vagy pedig olyan tulajdonságokkal, amelyek kedvez tlen hatással vannak a szteroidogén, thyroid, szaporodási vagy endokrin függ funkciókra a vízi környezetben vagy azon keresztül. 5. Higany és vegyületei. 6. Kadmium és vegyületei. 7. Ásványolajok és más szénhidrogének, különösen a perzistens szénhidrogének. 8. Cianidok. II. Jegyzék a veszélyességük alapján K2 min sítés anyagokra A II. Jegyzék a következ kben felsorolt anyagféleségekhez és csoportokhoz tartozó egyes anyagokat és anyagkategóriákat tartalmazza, amelyek a felszín alatti vízre káros hatást fejthetnek ki. 1. Az I. Jegyzékben nem szerepl félfémek és fémek, valamint vegyületeik, különösen a következ fémek és félfémek: 1. Cink 2. Réz 3. Nikkel 4. Króm 5. Ólom 6. Szelén 7. Arzén 8. Antimon 9. Molibdén 10. Titán 11. Ón 12. Bárium 13. Berillium 14. Bór 15. Urán 16. Vanádium 17. Kobalt 18. Tallium 19. Tellúr 20. Ezüst 2. Az I. Jegyzékben nem szerepl biocidek és származékaik. 3. A felszín alatti víz ízét és/vagy szagát rontó anyagok, valamint olyan vegyületek, amelyek ilyen anyagok képz dését okozzák e vizekben, és ezzel a vizet emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszik.
4. Mérgez vagy bomlásálló szerves szilíciumvegyületek, valamint olyan vegyületek, amelyek ilyen anyagok képz dését okozzák a vízben, kivéve azokat, amelyek biológiailag ártalmatlanok, vagy gyorsan átalakulnak a vízben ártalmatlan anyagokká. 5. Szervetlen foszforvegyületek, valamint az elemi foszfor. 6. Fluoridok. 7. Ammónia és nitritek. 8. Az eutrofizációt el segít anyagok (különösen a nitrátok és a foszfátok) 9. Szuszpenzióban lév anyagok 10. Az oxigénháztartásra kedvez tlen hatással lev anyagok (amelyek olyan paraméterekkel mérhet k, mint a BOI és KOI).
2. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez Felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolása A vizsgálatok során az adott érzékenységi kategóriába tartozás szempontjai a következ k: 1. Felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület a) Üzemel és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek - külön jogszabály szerint - kijelölt, illetve el zetesen lehatárolt bels -, küls - és joger s vízjogi határozattal kijelölt hidrogeológiai véd területei. b) Azok a karsztos területek, ahol a felszínen, vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészk , dolomit, mész- és dolomitmárga képz dmények találhatók. c) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint állami tulajdonban lév felszíni állóvizek mederélt l számított 0,25 km széles parti sávja, külön jogszabály szerint regisztrált természetes fürd hely esetében a mederélt l számított 0,25-1,0 km közötti övezete is. d) A Nemzetközi Jelent ség Vadvizek jegyzékébe felvett területek, továbbá a külön jogszabály szerinti Natura 2000 vizes él helyei. 2. Felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület a) Azok a területek, ahol a csapadékból származó utánpótlódás sokévi átlagos értéke meghaladja a 20 mm/évet. b) Azok a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területek közé nem tartozó területek, ahol a felszín alatt 100 m-en belül mészk , dolomit, mész- és dolomitmárga képz dmények találhatók. c) Azok a területek, ahol a porózus f vízadó képz dmény teteje a felszín alatt 100 m-en belül található. d) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint állami tulajdonban lév felszíni állóvizek mederélt l számított 0,25-1,0 km közötti övezete. e) Az 1. d) pontban nem említett, külön jogszabály által kijelölt védett természeti területek. 3. Felszín alatti víz állapota szempontjából kevésbé érzékeny terület Egyéb, az 1-2. pontokba nem tartozó területek.
3. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez Részletes bejelentési kötelezettség megállapításához a 16. § (3) bekezdés szerinti tevékenységek köre TEÁOR 01.1 01.2 01.4 02.1 05.1 C 15.1 15.2 15.3 15.4
Megnevezés Növénytermelés, kertészet Állattenyésztés Növénytermelési, állattenyésztési szolgáltatás Erd gazdálkodás Halgazdálkodás BÁNYÁSZAT Húsfeldolgozás Halfeldolgozás Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás Növényi, állati olaj gyártása
15.51 15.62 15.83 15.84 15.89 15.9 17.1 17.2 17.3 18.30 19.10 21.11 21.12 DF 24 26 27 28.51 28.52 31.40 32 34.1 35.20 40 41 50.20 50.40 50.50 51.1 51.55 51.57 52.46 52.50 60 61 62 62.20 75.22 75.24 75.25 90.00
Tejtermék gyártása Keményít gyártása Cukorgyártás Édesség gyártása Máshova nem sorolt egyéb élelmiszer gyártása Italgyártás (kivéve a 15.98 Üdít ital gyártása) Textilszálak fonása Textilszövés Textilkikészítés Sz rmekikészítés, kivéve: sz rmecikk gyártása B rkikészítés Papíripari rostanyag gyártása Papírgyártás KOKSZGYÁRTÁS, K OLAJ-FELDOLGOZÁS, NUKLEÁRIS F T ANYAG GYÁRTÁSA VEGYI ANYAG, TERMÉK GYÁRTÁSA NEMFÉM ÁSVÁNYI TERMÉK GYÁRTÁSA (Kivéve: 26.7 Épít k , díszk megmunkálása és 26.8 Máshova nem sorolt egyéb nemfém ásványi termék gyártása) FÉM ALAPANYAG GYÁRTÁSA Fémfelület-kezelés Fémmegmunkálás Akkumulátor, szárazelem gyártása HÍRADÁSTECHNIKAI TERMÉK, KÉSZÜLÉK GYÁRTÁSA Közúti gépjárm gyártása Vasúti, kötöttpályás járm gyártása VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, G Z-, MELEGVÍZELLÁTÁS VÍZTERMELÉS, -KEZELÉS, -ELOSZTÁS Gépjárm javítás Motorkerékpár kereskedelme, javítása Üzemanyag-kiskereskedelem Ügynöki nagykereskedelem (-b l az üzemanyagé) Vegyi áru nagykereskedelme Hulladék-nagykereskedelem Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem Használtcikk-kiskereskedelem SZÁRAZFÖLDI, CS VEZETÉKES SZÁLLÍTÁS VÍZI SZÁLLÍTÁS LÉGI SZÁLLÍTÁS Nem menetrendszer légi szállításból a honvédelem, rend rség, a t zoltóság, a polgári védelem, határ rség) Honvédelem Közbiztonság, közrend T zvédelem Szennyvíz-, hulladékkezelés, településtisztasági szolgáltatás
4. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez Az engedély és az állásfoglalás iránti kérelem tartalma A 13. § szerinti engedélyköteles tevékenységet megkezd , illetve a rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lév engedélyköteles tevékenységet folytató által benyújtott kérelem következ kben részletezett tartalmi követelményei közül az I. részbe tartozó törzsadatokat bármely engedélyköteles tevékenység engedély, állásfoglalás iránti kérelmének tartalmaznia kell, a II. részben szerepl kiegészít adatokat a 13. § (1) bekezdés b), c), d) pontjaiban foglaltak esetén kell közölni.
I. Törzsadatok 1. A kérelmez neve, székhelye, tevékenységi köre ezen belül kiemelve azt, amelyhez az engedélyköteles tevékenység kapcsolódik. 2. Az engedélyköteles tevékenység folytatásának módja, helye (település név, hrsz. szám), feltüntetve a hely területi kiterjedését is. Az engedélyköteles tevékenység folytatása helyének (a továbbiakban: érintett terület) tulajdonosa, az érintett terület használata, valamint az érintett területtel közvetlenül szomszédos, annak 500 m-es környezetében lév területek használata. 3. Az engedélyköteles tevékenység folytatása során a felszín alatti vízbe, a földtani közegbe kerül anyag fajtája, jellemz mennyisége, a szennyez anyag, s azon belül e rendelet 1. számú melléklete, továbbá külön jogszabály szerinti szennyez anyag tartalma (a koncentrációérték megadásával), és ezek id beli változása. 4. Az érintett terület érzékenységi besorolása, illetve annak nem kielégít volta, esetleges hiánya esetén az érzékenységre vonatkozó, egyedi lokális érzékenységi vizsgálat eredményei. 5. Az engedélyköteles tevékenység folytatása során a felszín alatti vízbe, a földtani közegbe kerül anyag(ok), továbbá az ezek lebomlásával, átalakulásával keletkez anyag(ok) felszín alatti vízben, földtani közegben való viselkedésére (átalakulására, megköt désére, terjedésére) vonatkozó el rejelzések. 6. A kérelem benyújtását megel z en az engedélyköteles tevékenységre, annak felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatására vonatkozó vizsgálatok eredményeinek ismertetése, a vizsgálati módszerek megjelölésével, amennyiben vizsgálatok elvégzésére sor került. 7. A környezetvédelmi megel z intézkedések terve, ezen belül különösen a) a m szaki védelem engedélyezési terve, b) a monitoring kialakítási és üzemeltetési terve, c) id szakos vízfolyásba történ tisztított, közm ves települési szennyvíz bevezetése esetén, ha a mérési lehet ség eddig nem volt biztosított és szükséges, a vízfolyásban a vízszint és vízhozam mérésének terve beleértve a vízszint és vízhozam méréséhez szükséges m tárgy tervét is. II. Kiegészít adatok 1. Az érintett terület és a hatásterület természeti adottságainak, földtani, hidrogeológiai és talajtani viszonyainak, érzékenységének bemutatása, továbbá a talaj és altalaj esetleges tisztító hatásának jellemzése. 2. A felszín alatti víz és a földtani közeg állapotának vizsgálata, az engedélyköteles tevékenység következtében fellép hatásokkal szembeni érzékenység jellemzése. 3. Az engedélyköteles tevékenység folytatása során a felszín alatti vízbe, a földtani közegbe kerül anyag(ok), továbbá az ezek lebomlásával, átalakulásával keletkez anyag(ok) által okozott várható terhelés becsült hatásterületének (a továbbiakban: hatásterület) meghatározása. A hatásterület meghatározása során a külön jogszabály felszín alatti vízre, földtani közegre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 4. Az engedélyköteles tevékenység felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásának el rejelzése a hatásterületre kiterjed en. 5. Az engedélyköteles tevékenység következtében fellép kockázat meghatározása, értékelése. 6. Bevezetés esetén más megoldás lehet ségének m szaki és gazdasági vizsgálata, illetve a tervezett bevezetésnél hatékonyabb megoldás hiányának indokolása. Id szakos vízfolyásba történ bevezetés esetén a vizsgálatnak ki kell terjednie legalább az állandó vízfolyásba történ bevezetés, illetve a teljes vagy részleges mez gazdasági felhasználás lehet ségeire. 7. A környezetvédelmi felügyel ség egyéb kiegészít adatot kér a kérelem elbírálása során.
5. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez Az engedély és az állásfoglalás tartalma Az engedélyköteles tevékenységre vonatkozó, a felügyel ség által kiadott engedély, illetve állásfoglalás - a hatósági határozatok az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szerinti kötelez tartalmi elemein túlmen - tartalmi követelményei a következ k: 1. Az engedélyköteles tevékenység folytatásának helye, az érintett terület (település név, hrsz. szám feltüntetve a hely területi kiterjedését is) és a tevékenység folytatásának módja.
2. Az engedélyköteles tevékenység folytatása során a felszín alatti vízbe, illetve a földtani közegbe kerül egyes anyag(ok) engedélyezett legnagyobb mennyisége egy vagy több meghatározott id szak során, az anyagfajták, s azon belül e rendelet 1. számú melléklete, továbbá az e rendelethez kapcsolódó továbbá külön jogszabály szerinti szennyez anyag tartalma [kibocsátási paraméterek, illetve ezen anyagok koncentrációjára vonatkozó követelmények (B) szennyezettségi határérték vagy (E) egyedi szennyezettségi határérték]. 3. A tevékenység folytatásának feltételeként meghatározott környezetvédelmi megel z intézkedések, amelyekkel megakadályozható a felszín alatti víz veszélyeztetése, a felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezettségének bekövetkezése, e rendelet 11. §-a szerinti tilalmak megsértése, különös tekintettel az engedélyköteles tevékenység során a felszín alatti vízbe, illetve a földtani közegbe kerül anyagok jellegére és koncentrációjára, a befogadó környezet adottságaira, és els sorban az ivó-, ásvány- és gyógyvizek, termálvizek beszivárgási területeinek közelségére: a) a m szaki védelem fajtája, jellemz i, b) az engedélyköteles tevékenység folytatása során a felszín alatti vízbe, illetve a földtani közegbe kerül , valamint a térszínen elfolyó vizek rendszeres észlelését, továbbá a felszín alatti víz és a földtani közeg állapotának megfigyelését lehet vé tev monitoring létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos követelmények. 4. A tevékenység mennyiségi jellemz ire, a tevékenység folytatására vonatkozó követelmények. 5. Az ellen rzés és dokumentálás, valamint a hatóság részére történ adatszolgáltatás szabályai. 6. Az engedély, állásfoglalás érvényességi ideje. 7. Változások, amelyeket - az engedélyben meghatározott adatszolgáltatáson túlmen en, annak bekövetkezését követ 15 napon belül - az engedélyes e rendelet 16. § (1) bekezdése szerint köteles bejelenteni a felügyel ségnek: a) a tevékenység folytatójának változása; b) a tevékenység helyének változása; c) a tevékenység folytatásának módjában bekövetkez , a felszín alatti vízre, a földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változás; d) a tevékenység mennyiségi jellemz iben, folytatásának körülményeiben bekövetkez , a felszín alatti vízre, a földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változás; e) az engedélyben meghatározott kibocsátási paramétereket meghaladó kibocsátás, a (B) szennyezettségi határértéket meghaladó felszín alatti víz, földtani közeg állapot; f) a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg állapotában tapasztalható fa) trendszer , egyirányú változás, fb) ugrásszer változás, fc) új szennyez anyag által okozott szennyezettség észlelése, fd) más - az ismerten kívüli - környezeti elem szennyezettségének észlelése; g) a környezetvédelmi megel z intézkedések engedélyben foglalt feltételekt l való lényeges eltérése, a változás hatása az engedély szerinti egyéb feltételekre.
6. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A felszín alatti víz, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének megállapítására tartott helyszíni szemle jegyz könyvének tartalmi követelményei A felszín alatti víz, illetve a földtani közeg szennyezettség valószín ségének megállapítására tartott helyszíni szemle jegyz könyvének - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényben el írtakon túlmen - tartalmi követelményei: 1. Az okozó (felel s) neve, címe, ha ezek egyértelm en megállapíthatóak, illetve az ezzel kapcsolatos nyilatkozatok, az okozó (felel s) ismertségének hiányában tényfeltárásra kötelezhet neve, címe. 2. A helyszín leírása, beleértve a természetes és a m vi környezet jellemzését, valamint a terület használatát. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal el zetes megkeresésével tisztázandó az érintett terület régészeti jelent sége, illet leg m emléki védelme. 3. A felszín alatti víz, illetve a földtani közeg szennyezettség valószín ségének megállapítását alátámasztó tényez k, azaz a) a szennyez források, a potenciális szennyez források kibocsátásai, tevékenységük volumene, jellemz i, illetve b) az elszennyez dött terület szennyezettségére vonatkozó információk, ezen belül különösen ba) a szennyezettség mértékére vonatkozó, mérési eredményeken alapuló információk,
bb) szennyezettség, károsodás látható jeleire és becsült mértékére vonatkozó információk figyelemmel az él világ esetleges károsodására is. 4. A felszín alatti víz, illetve a földtani közeg szennyezettség valószín ségének megállapításakor feltételezhet okokat, külön rögzítve, ha rendkívüli esemény történt. 5. Az ellen rzés megállapításai, kitérve a szennyezettség mértékére vonatkozó, mérési eredményeken alapuló információk és a (B) szennyezettségi határérték és a mért értékek összevetésére. 6. A szennyez anyag lehetséges mennyiségére vonatkozó információk, adatok és becslések, megjelölve ezek forrását. 7. A kárenyhítést szolgáló intézkedések az okozó (felel s), illetve a tényfeltárásra kötelezhet , illetve a hatóság részér l. 8. Az okozó (felel s), illetve a tényfeltárásra kötelezhet nyilatkozata a kármentesítés, illetve a külön jogszabály szerinti kárelhárítás végrehajtását illet en. 9. A hatósággal az okozó (felel s), illetve a tényfeltárásra kötelezhet részér l kapcsolatot tartó személy neve és elérhet ségének adatai. 10. A mintavételezés helyét, módját és egyéb körülményeit jellemz adatok. 11. A kontrollmintákra vonatkozó igény és ennek részletezése azzal, hogy csak akkreditált laboratórium elemzései fogadhatóak el. 12. A felel sségi kör meghatározása, a kármentesítés kötelezettjére is kiterjed en, illetve a tényfeltárás során ennek meghatározásakor figyelmet igényl körülmények. 13. A 19. § (12) bekezdése szerinti adatlapok benyújtására vonatkozó információkat.
7. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A tényfeltárási záródokumentáció tartalma 1. Alapadatok a) Az érintett terület (a szennyez forrás, a szennyezett terület) pontos lehatárolása, sarokponti EOV koordináták, helyrajzi szám(ok) és az ingatlan-nyilvántartási, továbbá az 1:10 000 méretarányú átnézetes térkép, tulajdoni lap másolat megadásával. b) Amennyiben 24. § (1) bekezdése g) pontja szerint a szennyezettség mértéke jelent s a területr l fellelhet legrégebbi, illetve a vizsgált területr l két évnél nem régebben készített légifotó (lehet leg ortofotó), ha azt jogszabály vagy hatósági határozat nem tiltja. Ennek hiányában M=1:4000 m.a térkép. c) Az érintett terület tulajdonosainak, használóinak adatai. d) A szennyez désterjedés miatt veszélyeztetett terület (a továbbiakban: veszélyeztetett terület) pontos lehatárolása, sarokponti EOV koordináták, helyrajzi számok, tulajdoni lap másolat, ingatlan-nyilvántartási, továbbá az 1:10 000 méretarányú átnézetes térkép megadásával. e) A tényfeltárásra kötelezett adatai. f) A tényfeltárás végz jének, dokumentációt készít jének adatai, m ködési, szakért i engedélyek, mintavételi és mintavizsgálati akkreditáció száma, érvényessége. g) A szennyezettség ingatlan-nyilvántartásba történ bejegyeztetéséhez szükséges adatok, amennyiben a 33. § (2) bekezdése azt szükségessé teszi. 2. El zmények a) A már elvégzett kármentesítési szakaszok, kárelhárítás, kárenyhítés bemutatása. b) A tényfeltárást elrendel határozat ismertetése, illetve korábbi tényfeltárási határozat nélkül induló feltárásoknál a munka elvégzésére vonatkozó körülmények bemutatása. c) A szennyezés ismertté válásának bemutatása, a szennyezettség, károsodás eredete, a szennyez forrás jellemz i. d) A szennyez désr l, károsodásról a feltárás megkezdésekor rendelkezésre álló információk, megfigyelési, mérési adatok, tanulmányok. 3. Az érintett terület bemutatása a) A területhasználat története, különös tekintettel az azokból feltételezhet en a környezetbe került anyagok el fordulására. b) A terület földrajzi, éghajlati, talajtani, földtani, vízföldtani adottságai, az él világ, a védend természeti értékek, az épített környezet, beleértve a régészeti és m emléki értékek bemutatása.
c) A szennyezett terület, szennyezett környezeti elemek térbeli lehatárolásához igénybevett eszközök, létesítmények m szaki adatai. (Létesítmények esetén: EOV koordináta, helyrajzi szám a terület tulajdonos megnevezésével és áttekint térkép megadásával). d) A szennyezett területen lév vízhasználatok átfogó bemutatása, továbbá a szennyezett területen lév , veszélyeztetett vízhasználatok bemutatása (a vízjogi engedély tartalmi el írásainak megfelel részletességgel). e) A terület érzékenységi besorolása. f) A hatályos területrendezési terv szerinti területhasználati besorolás. 4. A tényfeltárás módszertana A tényfeltárás módszertanának ismertetése terjedjen ki az egyes feladatok pontos meghatározására, a feladat indoklására, a feladat végz jére, feladat ütemezésére, módszerek ismertetésére (így például: alkalmazott szoftverek, szabványok). a) A tényfeltárási vizsgálatok módszertana aa) geodéziai, geofizikai és egyéb vizsgálatok, ab) a tényfeltárás létesítményei, ac) mintavételezés, ad) analitika, ae) helyszíni mérések, vizsgálatok. b) Az egyszer sített, illetve részletes mennyiségi kockázatfelmérés módszertana. c) A költség-haszon és a költség-hatékonyság elemzés módszertana, amennyiben az e rendelet 24. § (1) bekezdése g) pontja szerint a szennyezettség mértéke annak elvégzését szükségessé tette. 5. Vizsgálati eredmények a) Földtani, vízföldtani felépítés. b) Hidrogeológiai, vízföldtani helyzet. c) Szennyez anyagok min ségének, mennyiségének, koncentrációjának, a koncentráció határértékekhez [az (A) háttér-koncentráció, illetve az (Ab) bizonyított háttér-koncentráció, a (B) szennyezettségi, illet leg az adott telephely területére vonatkozó (E) egyedi szennyezettségi határértékhez, továbbá a javasolt (D) kármentesítési célállapot határértékhez] való viszonyának bemutatása. d) A szennyezettség térbeli lehatárolása (B) szennyezettségi határértékig, illetve (Ab) bizonyított háttérkoncentrációig, illetve diffúz szennyez forrás esetén a diffúz szennyez forrásra jellemz szennyez anyagok esetében addig a mértékig, amíg kimutatható a vizsgált pontszer szennyez forrás jelent s hozzájárulása a szennyezettséghez. e) A szennyez anyagok térbeli és id beli mozgásának el rejelzése. f) A veszélyeztetett terület térbeli lehatárolása az e) pont szerinti el rejelzés alapján. g) A szennyezés, illetve szennyezettség környezetre gyakorolt hatása. h) A szennyezettség, károsodás okának, eredetének, körülményeinek bemutatása. 6. Az egyszer sített mennyiségi kockázatfelmérés, illetve - amennyiben készült - a részletes mennyiségi kockázatfelmérés eredményei, továbbá a részletes mennyiségi kockázatfelmérés elmaradásának indokolása. 7. Lehetséges m szaki beavatkozási változatok bemutatása, jellemzése a) A m szaki beavatkozási változatok technológiáinak és azok költségeinek rövid bemutatása. b) A javasolt technológiai elemek megfelel sség igazolása. c) A változatok által elérhet célállapotok. d) A célállapotoknak megfelel területhasználatok. e) A célállapotok elérésével elkerült mennyiségi kockázat. A lehetséges változatok között mindig vizsgálni kell azt az esetet is, amikor nincs m szaki beavatkozás. 8. A költség-haszon és a költség-hatékonyság elemzés eredménye (amennyiben készült) a) A lehetséges m szaki beavatkozási változatok hasznainak becslése. b) A lehetséges m szaki beavatkozási változatok költségeinek becslése. c) A költség-haszon elemzés eredménye. d) A költség-hatékonyság elemzés eredménye. 9. A javasolt változat bemutatása és indoklása
a) A javasolt változat bemutatása: aa) a javasolt (D) kármentesítési célállapot határérték szennyez anyagonként, ab) a javasolt m szaki beavatkozás rövid leírása, a költségek feltüntetésével, ac) a javasolt (D) kármentesítési célállapot határértéknek megfelel területhasználatok, ad) a javasolt (D) kármentesítési célállapot határértékhez tartozó kockázat, a szennyezettség mértékének megfelel szint mennyiségi kockázatfelmérésre támaszkodóan. b) A javasolt változat indoklása a szennyezettség mértékének megfelel szint mennyiségi kockázatfelmérés, valamint a költség-haszon és a költség-hatékonyság elemzés eredményei alapján. 10. A tényfeltárás keretében üzemeltetett kármentesítési monitoring bemutatása a) A monitoring rendszer létesítményeinek bemutatása. b) A vizsgált paraméterek köre környezeti elemenként. c) A vizsgálati gyakoriság. d) A mérések, megfigyelések, észlelések, továbbá a mintavételezések módszertana. e) A mért, észlelt, megfigyelt adatok nyilvántartása és feldolgozási rendje. f) Az értékelés és adatszolgáltatás rendje. Az értékelés eredménye, amelynek ki kell terjednie a következ kre: fa) a létesítmények állapota, fb) a mintavételek rendszeressége, fc) a mintavételek megbízhatósága, fd) a helyszíni vizsgálatok megbízhatósága, fe) a laboratóriumi vizsgálatok megbízhatósága, ff) az adatok viszonyítása a vonatkozó határértékekhez, fg) trendvizsgálatok, tendenciák felismerhet sége, fh) javaslat az esetleges módosításokra. g) Külön jogszabály(ok) szerinti dokumentációk, engedélyek (pl. a területen korábban, illetve a tényfeltárás keretében létesült megfigyel kút vízjogi engedélye). h) A szennyezettséget térben lehatároló monitoring eredményeinek rövid, összefoglaló bemutatása. 11. Monitoring terv a tényfeltárást követ szakaszra A monitoringra vonatkozó javaslat tartalmazza a m szaki beavatkozásig üzemeltetett kármentesítési monitoringot, valamint - amennyiben m szaki beavatkozás nem javasolt - a kármentesítési monitoringot az alábbi szerkezetben. a) A javasolt monitoring rendszer létesítményeinek bemutatása aa) a területen korábban, illetve a tényfeltárás során létesített további megfigyelésekre alkalmas, és a javasolt új létesítmények m szaki adatai, EOV koordináta, helyrajzi szám, a terület tulajdonos megnevezésével áttekint térkép megadásával (a meglév engedélyek másolatainak csatolásával), ab) a megszüntetésre javasolt objektumok felszámolási tervét, az ezekhez tartozó külön jogszabály(ok) szerinti dokumentációt, ac) a javasolt új létesítmények m szaki adatai, EOV koordináta, helyrajzi szám és áttekint térkép megadásával, és az ezekhez tartozó külön jogszabály(ok) szerinti engedélyezési eljárások dokumentációi. b) A monitoring rendszert bemutató, a 10. b)-h) pontoknak megfelel tartalmú tervdokumentáció. 12. A tartós környezeti kár ingatlan-nyilvántartásba történ bejegyeztetésére vonatkozó dokumentumok a 33. § figyelembevételével. 13. Egyebek a) A tényfeltárás alatt kitermelt anyagok megfelel kezelésének dokumentálása. b) A már elvégzett kármentesítési szakasz(ok), illetve a külön jogszabály szerinti kárelhárítás költségeinek részletes felsorolása, és az esetlegesen még fennmaradt, várhatóan jelentkez (részletes) tényfeltárási munkák becsült költségei. c) A rendelet 21. § (9) bekezdése alapján a külön jogszabály szerinti adatlap. Mellékletek: Dokumentumok, térképek, ábrák, fotók.
8. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez
M szaki beavatkozási terv tartalma 1. Alapadatok a) A m szaki beavatkozás helyszíne (szennyezett terület) pontos lehatárolása, sarokponti EOV koordináta, helyrajzi szám(ok), az ingatlan-nyilvántartási, továbbá az 1:10 000 méretarányú átnézetes térkép, tulajdoni lap másolat megadásával. b) A szennyezett terület tulajdonosainak, kezel inek, használóinak adatai. c) A m szaki beavatkozás során érintett egyéb (szomszédos) földrészletek pontos lehatárolása, sarokponti EOV koordináta, helyrajzi szám(ok), az ingatlan-nyilvántartási és 1:10 000 méretarányú áttekint térképek megadásával. d) A c) pont szerinti területek tulajdonosainak, kezel inek, használóinak adatai. e) Amennyiben 24. § (1) bekezdése g) pontja szerint a szennyezettség mértéke jelent s a területr l fellelhet legrégebbi, illetve a vizsgált területr l két évnél nem régebben készített légifotó (lehet leg ortofotó), ha azt jogszabály vagy hatósági határozat nem tiltja. Ennek hiányában M=1:4000 m.a térkép. f) A m szaki beavatkozásra kötelezett adatai. g) A m szaki beavatkozás tervez jének neve, a dokumentáció készít jének adatai, m ködési, szakért i engedélyek száma, érvényessége, jogosultsága. h) A m szaki beavatkozás végz jének neve, (amennyiben ismert). 2. El zmények a) A már elvégzett kármentesítési szakaszok, kárelhárítás bemutatása. b) A kármentesítési eljárás során kiadott korábbi határozatok [különösen: tényfeltárás elrendelése, tényfeltárási terv elfogadása, tényfeltárási záródokumentáció elfogadása, (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítása, m szaki beavatkozás elrendelése] ismertetése. c) A szennyezettség bemutatása: ca) a szennyezés ismertté válásának bemutatása, a szennyezettség, károsodás eredete, a szennyez forrás jellemz i, cb) a szennyezettség szennyez anyagonként történ térbeli lehatárolása, cc) a veszélyeztetett terület lehatárolása a szennyez anyagok térbeli és id beli mozgásának el rejelzése alapján. d) A szennyezett terület jellemz i: da) a területhasználat története, különös tekintettel az azokból feltételezhet en a környezetbe került anyagok el fordulására, db) a terület földrajzi, éghajlati, talajtani, földtani, vízföldtani adottságai, az él világ, a védend természeti értékek, az épített környezet, beleértve a régészeti és m emléki értékek bemutatása, dc) a terület érzékenységi besorolása. e) A mennyiségi kockázatfelmérés eredményei (ha készült). f) A megvizsgált m szaki beavatkozási javaslatok rövid bemutatása. g) A költség-haszon és a költség-hatékonyság elemzés eredménye [amennyiben a 24. § (1) bekezdése g) pontja szerint a szennyezettség mértéke annak elvégzését szükségessé tette]. 3. A m szaki beavatkozás koncepciója a) A szennyezett terület adottságainak és a szennyez anyag tulajdonságainak elemzése során vizsgált kármentesítési technológiák rövid ismertetése. b) A m szaki beavatkozás során alkalmazásra javasolt technológia/technológiák rövid bemutatása, referenciák megadása, ahol a tervezett technológiát hasonló adottságok esetén alkalmazták. c) A technológia/technológiák alkalmazásától várt eredmények. 4. A tervezett m szaki beavatkozás részletes leírása (méretezett engedélyezési terv) a) A m szaki beavatkozás lépései. b) Az egyes lépéseknél alkalmazott technológiák és azok költségeinek részletes bemutatása. c) Alkalmazott berendezések, létesítmények és azok költségeinek bemutatása. d) A kármentesítési m szaki beavatkozási technológiák környezetre gyakorolt hatása, esetleges kockázata. A hatások ismertsége. A javasolt technológiák környezetre gyakorolt hatásának ellen rzéséhez szükséges ellen rzési pontok, az azokon végzend mérések, megfigyelések, értékelések id tartamával. e) A technológiai elemek megfelel sség igazolása a 31. § (4) bekezdése szerint. f) Munkafolyamatok leírása. g) A beavatkozás dokumentálásának módja.
h) Betartandó környezetvédelmi és egyéb jogszabályi el írások. i) A kármentesítéshez szükséges infrastruktúra bemutatása (különösen: energiaigény becslése, az energiaellátás módja, vízfelhasználás stb.). j) Próbaüzemi terv. k) A technológiák megvalósításának hossza, id ütemezés. l) A kármentesítési m szaki beavatkozás befejezésével elbontandó létesítmények terve, beleértve a tényfeltárás során létesített objektumokat is. m) A kármentesítési m szaki beavatkozás végrehajtásához szükséges egyéb engedélyek beszerzésére vonatkozó tervek másolatait. 5. A tényfeltárás alatt és azt követ en üzemeltetett kármentesítési monitoring bemutatása a) A monitoring rendszer létesítményeinek bemutatása. b) A vizsgált paraméterek köre környezeti elemenként, térben lehatárolva. c) A vizsgálati gyakoriság. d) A mérések, megfigyelések, észlelések, továbbá a mintavételezések módszertana. e) A mért, észlelt, megfigyelt adatok nyilvántartása és feldolgozási rendje. f) Az értékelés és adatszolgáltatás rendje. Az értékelés eredménye, amelynek ki kell terjednie a következ kre: fa) a létesítmények állapota, fb) a mintavételek rendszeressége, fc) a mintavételek megbízhatósága, fd) a helyszíni vizsgálatok megbízhatósága, fe) a laboratóriumi vizsgálatok megbízhatósága, ff) az adatok viszonyítása a vonatkozó határértékekhez, fg) trendvizsgálatok, tendenciák felismerhet sége. g) Külön jogszabály szerinti dokumentációk (különösen az engedélyezési, szolgalmi jogi dokumentumokra). h) A szennyezett földtani közeget, felszín alatti vizet térben lehatároló monitoring eredmények rövid, összefoglaló bemutatása. 6. A m szaki beavatkozáshoz kapcsolódó kármentesítési monitoring bemutatása A monitoringra vonatkozó javaslat tartalmazza a m szaki beavatkozást és annak hatékonyságát ellen rz kármentesítési monitoringot is az alábbi szerkezetben. a) A javasolt monitoring rendszer létesítményeinek bemutatása: aa) a tényfeltárás során, illetve azt követ en létesített, a további megfigyelésekre alkalmas és javasolt létesítmények m szaki adatai, EOV koordináta, helyrajzi szám és áttekint térkép megadásával, ab) a javasolt új létesítmények m szaki adatai, EOV koordináta, helyrajzi szám és áttekint térkép megadásával, továbbá a tervdokumentáció, ac) a megszüntetésre javasolt objektumok felszámolási tervét, az ezekhez tartozó külön jogszabály(ok) szerinti dokumentációt, ad) a javasolt új létesítmények m szaki adatai, EOV koordináta, helyrajzi szám és áttekint térkép megadásával. b) A monitoring rendszert bemutató, az 5. b)-h) pontoknak megfelel tartalmú tervdokumentáció. 7. A m szaki beavatkozás várható eredménye a) Az elérni kívánt környezeti állapot a földtani közegben és a felszín alatti vízben, szennyez anyagonként, a (D) kármentesítési célállapot határérték(ek) bemutatása. b) A várhatóan hátrahagyott szennyezettség jellemzése: ba) a hátrahagyott szennyez anyagok min ségének, mennyiségének, koncentrációjának, a koncentráció határértékekhez [az (Ab) bizonyított háttér-koncentráció, a (B) szennyezettségi, illet leg az (E) egyedi szennyezettségi, továbbá a (D) kármentesítési célállapot határértékhez való viszonyának bemutatása], bb) a szennyezett terület lehatárolása, bc) a fennmaradó mennyiségi kockázat leírása, bd) a szennyezettség miatt a jelenlegi és jöv beni területhasználatokat érint korlátok bemutatása. 8. Egyebek Mellékletek: Dokumentumok, térképek, ábrák, fotók.
9. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez M szaki beavatkozás záródokumentációjának tartalma 1. Alapadatok a) A m szaki beavatkozás helyszíne (szennyezett terület) pontos lehatárolása, sarokponti EOV koordináta, helyrajzi szám(ok), ingatlan-nyilvántartási, továbbá az áttekint a 1:10 000 méretarányú térkép, tulajdoni lap másolat megadásával. b) A szennyezett terület tulajdonosainak, kezel inek, használóinak adatai. c) A m szaki beavatkozás során érintett egyéb (szomszédos) földrészletek pontos lehatárolása, sarokponti EOV koordináta, helyrajzi szám(ok), az ingatlan-nyilvántartási és az 1:10 000 méretarányú áttekint térkép megadásával. d) Amennyiben 24. § (1) bekezdése g) pontja szerint a szennyezettség mértéke jelent s, a területr l a m szaki beavatkozás befejezését követ en készített légifotó (lehet leg ortofotó), ha azt jogszabály vagy hatósági határozat nem tiltja. Ennek hiányában M=1:4000 m.a térkép. e) A c) pont szerinti területek tulajdonosainak, kezel inek, használóinak adatai. f) A m szaki beavatkozásra kötelezett adatai. g) A m szaki beavatkozás tervez jének, a dokumentáció készít jének neve, jogosultsága. h) A m szaki beavatkozás kivitelez jének, adatai, m ködési, szakért i engedélyek száma, érvényessége. i) A szennyezettség ingatlan-nyilvántartásba történ bejegyeztetésére vonatkozó dokumentumok. 2. El zmények a) Már elvégzett kármentesítési szakaszok, kárelhárítás, kárenyhítés, tényfeltárás, a kiindulási szennyezettségi állapot rövid bemutatása. b) A kármentesítési eljárás során kiadott korábbi határozatok [különösen: tényfeltárás elrendelése, tényfeltárási terv elfogadása, tényfeltárási záródokumentáció elfogadása, (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítása, szennyezettség ingatlan-nyilvántartásba történ bejegyeztetése, m szaki beavatkozás elrendelése, m szaki beavatkozási terv elfogadása] ismertetése. 3. Az elvégzett m szaki beavatkozás, továbbá a m szaki beavatkozás során alkalmazott technológia/technológiák rövid bemutatása. 4. Az elvégzett m szaki beavatkozás részletes leírása a) Az elvégzett m szaki beavatkozás lépései. b) Az egyes lépéseknél alkalmazott technológiák és azok költségeinek bemutatása. c) Alkalmazott berendezések, létesítmények és azok költségeinek bemutatása. d) A beavatkozás dokumentálásának bemutatása, pl. építési és/vagy üzemi napló. e) Az elvégzett m szaki beavatkozás során, az alkalmazott technológia alkalmasságának mérésekkel igazolt bemutatása (így például: kimen , bemen talaj, talajvíz, leveg analitika), jogszabályi (így például: leveg s, felszíni vizes, felszín alatti vizes) megfelel ség igazolása. f) Az alkalmazott technológiák megfelel sség igazolása a 31. § (4) bekezdése szerint. g) A m szaki beavatkozás alatt folytatott monitoring vizsgálatok eredményeinek összefoglalása és értékelése, külön kitérve az alkalmazott kármentesítési technológia környezetre gyakorolt, mérésekkel igazolt hatásvizsgálatára. h) Az elvégzett m szaki beavatkozás id tartama, az esetleges határid módosulások igazolása, indokolása. i) M szaki beavatkozás során a munka- és egészségvédelmi feltételrendszerek ismertetése, jogszabályi megfelel ségének igazolása. j) A m szaki beavatkozáshoz kapcsolódó külön engedélyezési eljárás keretébe tartozó tevékenységek bemutatása. 5. A m szaki beavatkozás eredménye a) Az elért környezeti állapot térben lehatárolva, szennyez határértékhez viszonyítva. b) A hátrahagyott szennyezettség jellemzése: ba) a hátrahagyott, térben lehatárolt szennyez anyagok min koncentráció határértékekhez [az (A) háttér-koncentráció, illetve illet leg az (E) egyedi szennyezettségi határértékekhez, (D) viszonyának bemutatása,
anyagonként a (D) kármentesítési célállapot ségének, mennyiségének, koncentrációjának, a az (Ab) bizonyított háttér-koncentráció, a (B), kármentesítési célállapot határértékhez] való
bb) a fennmaradó szennyezett terület térbeli lehatárolása, bc) a fennmaradó mennyiségi kockázat leírása, bd) a fennmaradó - (B) szennyezettségi határértéket meghaladó - szennyezettség miatt a jelenlegi és jöv beni területhasználatokat érint korlátok bemutatása. 6. A m szaki beavatkozás során üzemeltetett kármentesítési monitoring bemutatása a) A monitoring rendszer létesítményeinek bemutatása. b) A vizsgált paraméterek köre környezeti elemenként, térben lehatárolva. c) A vizsgálati gyakoriság. d) A mérések, megfigyelések, észlelések, továbbá a mintavételezések módszertana. e) A mért, észlelt, megfigyelt adatok nyilvántartása és feldolgozási rendje. f) Az értékelés és adatszolgáltatás rendje. Az értékelés eredménye, amelynek ki kell terjednie a következ kre: fa) a létesítmények állapota, fb) a mintavételek rendszeressége, fc) a mintavételek megbízhatósága, fd) a helyszíni vizsgálatok megbízhatósága, fe) a laboratóriumi vizsgálatok megbízhatósága, ff) az adatok viszonyítása a vonatkozó határértékekhez, fg) trendvizsgálatok, tendenciák felismerhet sége. g) Külön jogszabály szerinti dokumentációk. h) A monitoring eredményeinek rövid, összefoglaló bemutatása, külön kitérve az alkalmazott kármentesítési technológia környezetre gyakorolt hatásának vizsgálatára. 7. Kármentesítési monitoringra vonatkozó tervjavaslat A tervjavaslat tartalmazza a m szaki beavatkozás hatékonyságát ellen rz kármentesítési monitoringot az alábbi szerkezetben. a) A javasolt monitoring rendszer létesítményeinek bemutatása: aa) a kármentesítés során létesített, a további megfigyelésekre alkalmas és javasolt létesítmények m szaki adatai, EOV koordináta, helyrajzi szám és áttekint térkép megadásával, ab) a megszüntetésre javasolt objektumok felszámolási terve, az ezekhez tartozó külön jogszabály(ok) szerinti dokumentációk, ac) a javasolt új létesítmények m szaki adatai, EOV koordináta, helyrajzi szám és áttekint térkép megadásával. b) A monitoring rendszert bemutató, a 6. b)-h) pontoknak megfelel tartalmú tervdokumentáció. 8. A tartós környezetkárosodás ingatlan-nyilvántartásba történ dokumentációk a 33. § figyelembevételével.
bejegyeztetés módosítására vonatkozó
9. Egyebek a) A kármentesítés keretében kitermelt szennyez és egyéb szennyez anyagok mennyiségének, üzemközi tárolásának, elhelyezésének, ártalmatlanításának bemutatása, valamint a jogszabályoknak való megfelel ség dokumentálása. b) A már elvégzett kármentesítési szakasz(ok), illetve a külön jogszabály szerinti kárelhárítás költségeinek részletes felsorolása, és az esetlegesen még fennmaradt, várhatóan jelentkez kármentesítési munkák becsült költségei. c) A kármentesítési m szaki beavatkozás befejezésével elbontott létesítmények bemutatása, a hozzájuk tartozó dokumentációkkal. Mellékletek: Dokumentumok, térképek, ábrák, fotók, továbbá e rendelet a 21. § (9) bekezdése alapján a külön jogszabály szerinti adatlap.
10. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A kármentesítési monitoring jelentés, illetve záródokumentáció tartalma 1. Alapadatok
A szennyezett terület, szennyezett környezeti elemek pontos térbeli lehatárolása, a szennyezettség felszíni metszetének sarokponti EOV koordináta, helyrajzi szám(ok) és ingatlan-nyilvántartási, továbbá az áttekint az 1:10 000 méretarányú térkép, tulajdoni lap másolat megadásával. a) A monitoring keretében vizsgált környezeti elemek pontos és részletes felsorolása (különösen: talaj, mederüledék, egyéb földtani közeg, illetve felszín alatti víz és azok típusai, továbbá szükség esetén talaj-leveg , leveg , felszíni víz, valamint épített környezet, azon kívül esetenként az ökológiai monitoring). b) Az a) pont szerinti szennyezett terület tulajdonosainak, kezel inek, használóinak adatai. c) A kármentesítési monitoring során érintett egyéb (szomszédos) földrészletek pontos lehatárolása EOV koordináta, helyrajzi szám(ok) és az 1:10 000 méretarányú áttekint térkép megadásával, sarokponti EOV koordináta, helyrajzi). d) A d) pont szerinti területek tulajdonosainak, kezel inek, használóinak adatai. e) A d) pont szerinti területek esetében a szolgalmi jogok igazolása. f) A kármentesítési monitoringra kötelezett adatai. g) A kármentesítési monitoring tervez jének neve, jogosultsága. h) A kármentesítési monitoring kivitelez jének, a dokumentáció készít jének adatai, m ködési, szakért i engedélyek száma, érvényessége. i) A vízjogi engedélyezés alá tartozó monitoring elemek engedélyezettségének bemutatása. 2. El zmények a) A már elvégzett kármentesítési szakaszok. b) A kiindulási szennyezettségi állapot rövid bemutatása. c) A kármentesítési eljárás során kiadott határozatok [különösen: tényfeltárás elrendelése, tényfeltárási terv elfogadása, tényfeltárási záródokumentáció elfogadása, (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítása, m szaki beavatkozás elrendelése, m szaki beavatkozási terv elfogadása, m szaki beavatkozási záródokumentáció elfogadása] ismertetése. 3. A kármentesítés korábbi szakaszaiban kialakított kármentesítési monitoring bemutatása (amennyiben készült) a) Az 1. b) pontban felsoroltakra kiterjed monitoring rendszer létesítményeinek bemutatása. b) A kármentesítés korábbi szakaszaiban kialakított majd megszüntetett monitoring bemutatása, illetve a megszüntetés indokolása. c) A vizsgált paraméterek köre környezeti elemenként. d) A vizsgálati gyakoriság. e) A mérések, megfigyelések, észlelések, továbbá a mintavételezések módszertana. f) A mért, észlelt, megfigyelt adatok nyilvántartása és feldolgozási rendje. g) Az értékelés és adatszolgáltatás rendje. Az értékelés eredménye, amelynek ki kell terjednie a következ kre: ga) a monitoring létesítmények állapota, gb) a mintavételek rendszeressége, gc) a mintavételek megbízhatósága, gd) a helyszíni vizsgálatok megbízhatósága, ge) a laboratóriumi vizsgálatok megbízhatósága, gf) az adatok viszonyítása a vonatkozó határértékekhez, gg) trendvizsgálatok, tendenciák felismerhet sége, gh) javaslat az esetleges módosításokra. h) Külön jogszabály szerinti dokumentációk. i) Monitoring eredményeinek rövid, összefoglaló bemutatása, külön részletezve, hogy azok térben milyen mértékben határolták le a szennyezettséget. 4. A monitoring esetleges hiányosságainak bemutatása, rövid indokolással (csak jelentés esetében). 5. A 4. pont szerinti hiányosságok pótlására vonatkozó tervek a 9. számú melléklet 7. pontja szerinti részletezéssel (csak jelentés esetében). 6. A monitoring eredményeinek részletes bemutatása 7. Egyebek
8. A 21. § (9) bekezdés alapján a külön jogszabály szerinti adatlapok Mellékletek: Dokumentumok, térképek, ábrák, fotók.
11. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A felszín alatti vízvédelmi bírság (FAB) tilalom megszegési tényez je (FABa), valamint vízvédelmi bírság (FAB) szennyezettségi, károsodási tényez je (FABb) A) A 36. § (1) a) szerinti felszín alatti vízvédelmi bírság (FAB) tilalom megszegési tényez je (FABa) I. Felszín alatti vizekbe történ közvetlen bevezetésre vonatkozó tilalom megszegése [9. § (5) bekezdés, 10. § (2) bekezdés a) és b) pontjai, 10. § (3) bekezdés és a 11. §] esetén FABa = Y x Ta x Tv x Ma x Va Y: alapbírság, amelynek értéke 2000 Ft. Ta: területi szorzó: a szennyezett terület sérülékenységét l függ Ta=3, fokozottan érzékeny terület esetében, Ta=2, érzékeny terület esetében, Ta=1, kevésbé érzékeny terület estében. Tv: területi vertikális szorzó: nagysága attól függ, hogy a felszínt l milyen mélységben történik a közvetlen bevezetés. Ha az a mélység < 10 m, akkor Tv=10. Ha az a mélység > 10 m, akkor Tv=100. Ma: mennyiségi szorzó: a felszín alatti vizekbe közvetlenül bejuttatott szennyez anyag mennyisége, kg. Va: veszélyességi szorzó: a szennyez anyag min ségét l függ érték. V=5, ha a szennyez anyag K2 csoportba tartozik, V=10, ha a szennyez anyag K1 csoportba tartozik. II. Felszín alatti vizekbe történ közvetett bevezetésre, elhelyezésre vonatkozó tilalom megszegése [9. § (5) bekezdés a) pontja, 10. § (2) bekezdés c) és d) pontjai és 10. § (4) bekezdés] esetén FABa = Y x Ta x Ma x Va Y: alapbírság, amelynek értéke 2000 Ft. Ta: területi szorzó: a szennyezett terület sérülékenységét l függ Ta=3, fokozottan érzékeny terület esetében, Ta=2, érzékeny terület esetében, Ta=1, kevésbé érzékeny terület esetében. Ma: mennyiségi szorzó: a felszín alatti vizeket és a földtani közeget veszélyeztet összes anyag mennyisége (tonna). Va: veszélyességi szorzó: a felszín alatti vizeket és a földtani közeget veszélyeztet összes anyag legveszélyesebb szennyez anyagától függ érték. V=5, ha a szennyez anyag K2 csoportba tartozik, V=10, ha a szennyez anyag K1 csoportba tartozik. B) A 36. § (1) b) szerinti felszín alatti vízvédelmi bírság (FAB) szennyezettségi, károsodási tényez je (FABb) FABb = Y x (M x T + Th x SZh) Y: alapbírság, amelynek értéke 2000 Ft. M: mulasztási szorzó: a m szaki beavatkozási határozat teljesítésének szintjét mutatja, értéke 0-1 közötti; a határozat tökéletes teljesítése esetén értéke 0, a határozat egyáltalán nem teljesítése esetén értéke 1.
M = 1 x Fh, ha van kármentesítési m szaki beavatkozás. T: területi szorzó: a m szaki beavatkozás el tti feltárás során megállapított szennyezett terület kiterjedését l és sérülékenységét l függ, értéke 0 és 15 000 között változhat. T = 5000 x [1-5000/(5000+V)] x Si ahol V: az adott szennyez anyaggal elszennyezett földtani közeg, illetve felszín alatti víz mennyisége, m3.
Si: a terület sérülékenysége. S1=3, ha a szennyezett terület fokozottan érzékeny, S2=2, ha a szennyezett terület érzékeny, S3=1, ha a szennyezett terület kevésbé érzékeny. Th: hátrahagyott területi szorzó: a szennyezett terület - m szaki beavatkozást követ en megállapított kiterjedését l és sérülékenységét l függ, értéke 0 és 15 000 között változhat. Th = 5000 x [1-5000/(5000+Vh)] x Si ahol Vh: az adott szennyez anyaggal elszennyezett földtani közeg, illetve felszín alatti víz mennyisége, amelyben a kármentesítési, illetve kármentesítési monitoring szerint a szennyez anyag mérhet , maradó koncentrációja meghaladja a (D) kármentesítési célállapot határértéket, m3.
SZh: hátrahagyott szennyezettségi szorzó: a kármentesítési m szaki beavatkozást követ en megállapított - a szennyez anyagok veszélyességét és mennyiségét tükröz - szennyez anyag faktortól függ, értéke 0 és 20 között változhat.
SZh = 20 x [1-20/(20+Fh)] ahol Fh: hátrahagyott szennyez anyag faktor Fh = (Kh-D)/(K-D), ha a szennyez anyag a K1 csoportba tartozik, fele, ha a szennyez anyag a K2 csoportba tartozik. Kh: a kármentesítési, illetve kármentesítési monitoring szerinti hátrahagyott szennyez anyag-koncentráció, az adott szennyez anyagnak, a kármentesítési határozatban el írt kármentesítés elvégzését (esetleg annak el nem végzését) követ en, a földtani közegben, illetve felszín alatti vízben mérhet , maradó koncentrációja, ha az meghaladja a (D) kármentesítési célállapot határértéket. A Kh-t abban a mértékegységben kell megadni, amely az adott anyagra vonatkozó (B) szennyezettségi határérték mértékegysége. K: az adott szennyez anyagnak az elszennyezett földtani közegben, illetve felszín alatti vízben a tényfeltárás során megállapított koncentrációja, az adott anyagra vonatkozó (B) szennyezettségi határérték mértékegységében.
