BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK BARLANGJÁBAN Készítette: Szalai Zsófia Környezettan BSc.
Témavezető: Kiss Klaudia Szalai Zoltán PhD.
Harcsaszájú-barlang
BEVEZETÉS, ALAPPROBLÉMA
’80-as évek óta vizsgálatok több barlangban
Harcsaszájú barlangban most építik ki a monitoring rendszert
Felszínborítás megváltozása
Geokémiai+antropogén hatások
CÉLKITŰZÉS
Egyes komponensek eredete mennyire magyarázható természetes okokkal vagy antropogén eredetűek-e?
Mintavételi pontok között milyen eltérés van a kémiai összetételben, és mik az eltérés lehetséges okai, illetve más barlangokhoz képest mennyiben más az összetétel?
Tudunk-e konkrét szennyezőforrást kötni a szennyezésekhez?
Komponensek milyen mértékű állandóságot-változatosságot mutatnak?
TERÜLET JELLEMZŐJE I. Pleisztocén - holocén
Oligocén Késő eocén – miocén Felső-eocén Triász
TERÜLET JELLEMZŐJE II.
Karsztterület fokozottan sérülékeny
Ferde márgarétegek koncentrált beszivárgás
Vízgyűjtő terület számos szennyező forrás
AZ EGYES KOMPONENSEK TERMÉSZETES ÉS ANTROPOGÉN FORRÁSAI Komponens
Ca2+; Mg2+
Természetes forrás kőzetek (mészkő, dolomit), talajok
Antropogén forrás
utak sózása MgCl2
ásványok
kommunális szennyvíz, utak sózása, háztartási vegyszerek (hipoklorit), medencék fertőtlenítése, vízvezeték hálózat meghibásodása, öntözőrendszerek
NH4+; NO2-; NO3-
nem jellemző
emésztőgödrök, szikkasztók, műtrágyák, növényvédő szerek, csatornahálózat meghibásodása, szennyvizek rossz elvezetése
o-foszfát
elenyésző mennyiségű: kőzetek ásványai, talaj
csatornahálózat meghibásodása, szennyvizek, mosószerek, detergensek, foszfát tartalmú műtrágyák
SO42-
szulfidércek mállása, oldódása
tüzelőanyagok, szerves anyagok bomlása
Cl-
KUTATÁSI MÓDSZEREK
Feldolgozott időszak 2011. december – 2012. február
7 mintavételi pont, havonta
Magyar Ivóvíz-vizsgálati szabvány szerint
Vizsgált komponensek és módszerek: ► keménységformák, lúgosság, Ca2+; Mg2+; Cl- → titrimetria ► NO3-, NO2-, SO42-, NH4+, o-foszfát → UV-VIS spektrofotometria ► pH, fajlagos elektromos vezetőképesség → elektrokémiai
módszerek ► mikrobiológiai vizsgálat → MLGA és Nutrient táptalaj
átlagértékek
EREDMÉNYEK KIÉRTÉKELÉSE TÉRBELI VÁLTOZÁS, ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS
15 -0,593
HCO3-mg/l
0,628
-0,688
0,784
Cl- mg/l
0,953
-0,301
0,880
2000 1500 1000
Fajlagos vez.kép. µS/cm Ca2+ mg/l 48
39
500
Mg2+ mg/l 0
144
1,8
csepegés intenzitás ml/óra
0,957
160 140 120 100 80 Mg2+ mg/l 60 40 21 12 20 1,000 0
fajlagos vezetőképesség µS/cm
2500
geológiai viszonyok, szennyezettség csepegési intenzitás és vezetőképesség között nincs egyértelmű kapcsolat az összes ion tartalommal (szennyezés) erős korreláció 0,97 klorid- és magnéziumion befolyásolja leginkább (0,95)
6 5 4 3 2 1 0
keménységi hányados
Konc. (mg/l)
300 250 200 150 100 50 0
Ca2+ Mg2+ HCO3Kh.
1,1 kh
Karsztvizekre jellemző Ca2+ aránya > Mg2+ aránya megfordul
Mg2+ ANTROPOGÉN forrás is itt (MgCl2) korreláció 0,88
Keménységi hányados karsztokra jellemző 1,1 értéknél nagyobb kh HCO3- alacsonyabb magyarországi más karsztos területnél
konc. (mg/l)
Cl-
400 350 300 250 200 150 100 50 0
NO3SO42-
szulfát mennyisége nem változik az antropogén ionokkal együtt
természetes forrás (Budai Márga)
klorid tartalom szinte mindenhol meghaladja a határértéket nitrát mennyisége mindegyik ponton meghaladja a határértéket
0,0
0,5
ammónium konc. (mg/l) 1,0 1,5 2,0 2,5
3,0
3,5
4,0
Felbújó-terem Csodavár Nedv-terem
Nagy kő alatt
Nitrit mg/l
Uffizi
Ammónium mg/l
Malacfürdő Cseppköves-kürtő
0,00
0,02
0,04 0,06 nitrit konc. (mg/l)
0,08
0,10
más rózsadombi barlangokhoz képest magasabb NH4+ érték ammónium-tartalom szinte minden ponton meghaladja a határértéket (0,2 mg/l) /kivétel Cseppköves-kürtő és Malacfürdő/
Cseppköves kürtő: 2,5×101 CFU/ml, E.coli nincs
Uffizi: 1×102 CFU/ml, E.coli nincs
EREDMÉNYEK KIÉRTÉKELÉSE IDŐBELI VÁLTOZÁSOK
Hosszú távú változásról nincs információ
Téli hónapok alatt nagy állandóság
Szórások
Fajlagos vezetőképesség enyhe csökkenés 3. mérés során hó
Csodavár kicsit nagyobb szórásértékei 2. mintavétel során egy másik csepegési pont mintázása véletlenül mindig ugyanazt a csepegési pontot
KONKLÚZIÓ, JAVASLAT
Nem tipikus karsztvizek
Természetközeli állapot: Cseppköves-kürtő, Malacfürdő
Legszennyezettebb: Uffizi
Főbb szennyezők: nitrogénformák, klorid
Ammónium, magnézium nagyobb mennyiség
Szulfát kisebb aránya
Védelmük fontos főkarsztvíz-rendszer táplálása
Javaslatok: Illegális szikkasztók felszámolása Csapadék- és szennyvízvezetők felülvizsgálata Vegyszerek mellőzése Forgalom korlátozás monitoring további vizsgálat (szerves anyag, fémszennyezők)
Kép: Szabó Lénárd
Kép: Szabó Lénárd
MÉRÉSI PONTOK
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!
